Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
ŐSKOR
Australopitethecus
i.e. 4,5-5 millió
(Zdenek Burian művészi
rekonstrukciója)
ŐSKORföldtörténeti harmadidőszak vége és negyedidőszak
Kőkorszak – i.e. 2,4 millió – i.e. 4500
Paleolitikum – i.e. 2,4 millió – i.e.10-15000
pattintott kőkor, aurignaci kultúra
Mezolitikum – i.e. 15-10000 – i. e. 7-9000
utolsó jégkor, a crô-magnoni ember és művészete
Neolitikum – i. e. 7-9000 – i.e. 4500
csiszolt kőkorszak, földművelés kezdete, kerámia
Rézkor – i.e. 4500 – i. e. 3300
írás megjelenése, városállamok Mezopotámiában és Egyiptom
Paleolit horda
(Zdenek Burian művészi rekonstrukciója rekonstrukciója)
Pattintott kőszerszám obszidiánból
Homo erectus
(i.e. 800000-100000) fadárdával
(Zdenek Burian)
Medvevadászat
(Zdenek Burian)
Jégkorszaki
vadászat után
(Zdenek Burian)
Mágikus szertartás a Montespan barlangban (Zdenek Burian)
A drachenlochi barlang feltárási
dokumentációjának részletei
„Medvebarlang”
(Istvánfi Gyula művészi rekonstrukciója)
1. – A „montespani medve” – az állat agyagból mintázott teste (hossza 1,10 m)
2. és 3. – Macskafajta ragadozó agyagból mintázott alakja a Montespan barlangból
(hossza 1,60 m)
Agyagból megmintázott bölények a Tuc d’Audoubert barlangból (Franciaország)
a – az egész dombormű, b – a jobb oldali bölény oldalnézetben (0,61cm),
c – ugyanez előlnézetben
a b c
1 2 3
A „természetes makett” rekonstrukciója, miután medvebőrbe öltöztették, és az állat
fejével kiegészítették
Bölények (Tuc d’Audoubert)
i.e. 15 000-10 000
Az állat megtestesítésének alapvető genetikai láncszemei a
paleolitikumban:
Konkrét maradvány (jellegzetes részek: koponya, végtagok)
Természetes makett
Nagyméretű agyagszobor
Megtámasztott figura – zárt oldalnézet (dombormű jellegű ábrázolás intellektuális
és technikai feltételeinek kialakulása)
Dombormű jellegű ábrázolások
Kontúrrajz (először sík agyagfelületen, szigorúan profilból, „kétlábú” figurák)
durván geometrikus körvonal
elvontan általánosító kontúrrajz
részletező körvonal
mozgó állat művészi ábrázolása
Az aurignaci korra jellemző profilrajzok:
a bölény-ábrázolás egymást
követő modelljei
1 – durván geometrikus körvonal,
La Pena de los Hornos (agyagba
rajzolva, hossza: 0,42 m)
2 – elnagyoltan általánosító kontúrrajz,
Pair-non-Pair (sziklavéset,
hossza: 0,75 m)
3 – részletező körvonal,
La Gréze (mélyen a sziklába
vésve, hossza: 0,60 m)
Az állat (medve)
megtestesítésének
alapvető genetikai
láncszemei a
paleolitikumban:
a – természetes
makett
b – generalized
contour
c – mozgó állat
művészi ábrázolása
1
2
3
Durván geometrikus körvonal, Bölény,
La Pena de los Hornos (Spanyolország) i.e. 30000
Részletező körvonal Bölény, La Gréze (Franciaország)
i.e. 30000 körül
Elnagyoltan általánosító kontúrrajz
Pair-non-Pair (Franciaország) i.e. 30000 körül
Mamut a Rouffignaci barlangban
i.e. 13000 körül
A magdalénai kultúra „művésze”
(Zdenek Burian)
Rouffignaci barlang (Franciaország)
„Nagy plafon” részlete, Rouffignaci barlang i.e. 13000 körül
„Nagy plafon”, Rouffignaci barlang i.e. 13000 körül
A – ló B – bölény C1 – kecske C2 – mamut D – orrszarvú
Mammut, Rouffignac, i.e. 13000 körül
Ló, Rouffignac, i.e. 13000 körül (hossza 60-70 cm)
Orrszarvúk,
Rouffignac,
i.e. 13000 körül
A Lascaux-i barlang (Franciaország) i.e. 15 000-10 000
Bikák terme
(Salle des Tauraux)
Központi mélyedés
(Diverticule axiale)
Átjáró (Passage)
Hajó (Nef)
Apszis (Abside)
Gödör (Puits)
Lascaux
Lascaux
Ló, Lascaux, i.e. 15 000-10 000
Orszarvú-vadászat
(Zdenek Burian)
Lascaux
Altamira
barlang,
Spanyolország
i.e.
~16500-14000
…célszerű magát a „művészet” szót bizonyos megszorításokkal értelmezni,
emlékezetünkbe vésve, hogy a paleolitikum barlangfestményei , figurális plasztikája
vagy ornamensei csak olyan fokig tartoznak a művészet körébe, mint a ráolvasások,
a rituális cselekvések, a temetési szertartás, a csontmaradványok összegyűjtése
vagy a meditáció.”
„A paleolitikum festészetének egyik legjellemzőbb sajátossága az ábrázolások
„nyitottsága”, ami természetesen nem csak a keretnek, mint formai elemnek a
hiányában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az ábrázolás tárgya nem képes
megmutatni az ábrázolás határait” (közép, fenn-lenn, cselekvés iránya)”
V. N. Toporov
Elvben minden ábrázolás önálló (nagyon ritka a többalakos kompozíció), legfeljebb
mellérendelés, sorolás mutatható ki a pelaolitikum festészeti és nyelvi szövegeiben
is.
Gyakori a ráfestés; palimpszeszt technika.
Bölény(ek) képe az Altamira barlangban, i.e. 16500-14000 körül
Altamira
A ló ábrázolásának fejlődése a felső paleolitikum folyamán:
1– primitív körvonal (véset Altamirában, hossza: 0,34 m)
2 – általánosított körvonal (véset, Pair-on-Pair, hossza kb.:
0,80 m)
3 – részletezett „kétlábú” körvonal ábrázolás, kidolgozott
részletekkel (véset, Les Combarelles, hossza: 0,85 m)
4 - Ló kontúrrajza agyagfelületen a Montespan barlangban,
a hát, a farok és helyenként a fej domborműszerű
modellálásának nyomaival (hossza: 0,68 m)
2
64
3
5
1
5 – álló „négylábú” művészi ábrázolása (rajz, Niaux, hossza: 0,70 m)
6 – mozgásban levő ló két színben való ábrázolása („freskó”, Lascaux, kb. 1,50 m)
Őskori ábrázolások (jelleg alapján)
Tematikus
Ritmikus, vagy ornamentális
Jelszerű, vagy szimbolikus
Vörös festékkel keretezett kézlenyomatok, vörös
körök („korongok”) és bölények oldalnézetből való
vonalrajza a Castillo barlangból (Spanyolország). A
fríz hosszúsága kb. 4,30 m
„Makaróni” – az Altamira barlang (Spanyolország)
jobb oldali termének agyagmennyezetére ujjakkal
rajzolt ábra. Az ábrázolás hosszúsága 5 m
Castillo, barlang (Spanyolország) i.e. 13000 körül
Kéznyomok
Castillo barlang
i.e. 13000 körül
(CA 014)
(CA 065)
Castillo barlang i.e. 13000 körül
Cueva las manos (Argentína), i.e. 7000 k.
„Makaróni” (finger fluttings, tectiform) a Rouffignaci és a Gargasi barlangban
Lascaux
Dolní Vestonice (Csehország)
Agyagból mintázott kis medvefigura (hossza: 0,07 m)
Sematikus női szobrocska (magassága: 0,09 m)
Női alak tematikus („realisztikus”) ábrázolása
Dolni Vestonice Vénusz, gravetti kultúra,
i.e. 29-25000 körül
A varázsló a „Dolni Vestonice Vénuszt”
formálja
(Zdenek Burian)
Dolni Vestonice Vénusz, gravetti kultúra, i.e. 29-25000 körül
Willendorfi Vénusz (Ausztria) 22-24000 éves, gravetti kultúra
Morva Vénusz Savignano Vénusz Grimaldi Vénusz
Lausseli Vénusz i. e. 23000 körül
A nő alakját megjelenítő elemi
ábrázolások egymásutánja:
a – szobor (a Willendorfi „Vénusz”)
b – dombormű (Laussel,
sziklaperem)
c – sík vésetek, karcok (La Marche)
Fej nélküli” nőábrázolások:
1-2 – Peterfels (függők)
3 – Pekárna (szobor, madárszerű
vonásokkal)
4-10 – La Roche (egyértelmű
madárszerű vonásokkal ábrázolt
antropomorf figurák)
11 – Hohlenstein
12 – Fontalés
A nőre utaló jelszerű ábrázolások:
1-3 – La Ferrassie lelőhely vésetei
4-5 – Mezin lelőhely vésetei
Mezini (Ukrajna) „madarak”
(a figurák magassága kb. 6 cm)
„…a mezini kis „madárfigurák” tárgyiasult
formában közvetítik a „madár-nő” bonyolult
és különös módon összefonódott
képzetét…” (A. D. Sztoljar)
Jelek: férfi és női szimbólumok a felső paleolitikumból
„Mindkét kompozíció fő szervező elemének megfelelése, az, hogy dramaturgiai
szempontból meghatározzák és kifejezik az ábrázolás szüzséjét, arra enged
következtetni, hogy az ábrázolások harmadik komponensének (Lascaux-ban a boton ülő
madár, El Pindalban a hat botból álló sor) szemantikai funkciója is rokon, és belső
értelmi asszociáció révén szervesen kapcsolódnak egymáshoz.” (A. D. Sztoljar)
Kompozíció az El Pindal barlangból
(együttes hosszúsága: 0,90 m)
Kompozíció a Lascaux barlangból
(együttes hosszúsága: 1,40 m)
Szalagkerámiás földművesek és állattenyésztők faluja, i.e. 7000 körül
(Zdenek Burian)
Mézgyűjtés, La Arana barlang (Spanyolország) i.e. 6000 körül
Motívumok az Almadén barlangból (Spanyolország) i.e. 6000 körül
a stilizált és dinamikus figurák lassanként absztrakt jelekké változnak
Neolitikum végi építmények 1. menhirek (Szardímia) 2. dolmen (Írország), 3.), (Mallorca), 4.
nouragh (Szardínia)
2
43
1
Kerámiaégetés a
bronzkorban
(Zdenek Burian)
Vénusz, Halaf kultúra, i.e. V. évezredFestett pohár, Szúza, Irán, i.e. IV. évezred
Korai Nagada-kultúra, i.e. 4. évezred
első feleKét női idol, Nagada I.,
i.e. 3800 körül, csont, 10,6 és 12 cm
Kerámia, Ciempozuelos, i.e. 3. évezred / A Rézkorban a közel-keletre inkább a festett, a nyugatra a
karcolt kerámiák jellemzőek, a spirálornamentika a bronzkorban hódít teret