View
1
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
1
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV
az
54 582 02
HÍDÉPÍTŐ ÉS - FENNTARTÓ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
1089 Budapest, Kálvária tér 7.
www.munka.hu
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV
az
54 582 02
HÍDÉPÍTŐ ÉS - FENNTARTÓ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ,
valamint a
XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ
ÁGAZATHOZ
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a Közlekedésépítő ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:
54 582 05Útépítő és - fenntartó technikus
54 582 06Vasútépítő és –fenntartó technikus
I.A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv
–a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
–a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
· az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
· az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
–az 54 582 02 Hídépítő és- fenntartó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet
alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 582 02
A szakképesítés megnevezése: Hídépítő és- fenntartó technikus
A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XX Közlekedésépítő
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 60%
Gyakorlati képzési idő aránya: 40%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: -
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy
Szakképesítés/Szakképzettség
---
---
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (SzVK) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti óraszám szabadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
9. évfolyam
5 óra/hét
180 óra/év
6 óra/hét
216 óra/év
Ögy.
70 óra
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
216 óra/év
7 óra/hét
252 óra/év
Ögy.
105 óra
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
252 óra/év
8 óra/hét
288 óra/év
Ögy.
140 óra
140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
2275 óra
2543 óra
évfolyam
heti óraszám szabadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
1/13. évfolyam
31 óra/hét
1116 óra/év
35 óra/hét
1260 óra/év
Ögy
160 óra
160 óra
2/14. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
2268 óra
2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
15
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9.
10.
11.
12.
1/13
5/13 és 2/14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám
heti óraszám
ögy
heti óraszám
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek
0,5
0,5
10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek
Műszaki rajz
1
1
2
Műszaki rajz gyakorlat
1,5
1
2,5
Építőanyagok
2
2
Építőanyagok laborgyakorlat
70
70
Talajmechanika
2
2
Talajmechanika laborgyakorlat
105
90
10473-12 Közlekedésépítési ismeretek
Statika és szilárdságtan
2
2
4
Közlekedésépítés
3
3
6
Közlekedésépítés szakmai gyakorlat
140
3
Geodézia alapjai
1
1
2
Geodézia alapjai gyakorlat
1
4
5
Vasbetonszerkezetek
2
2
11499-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás
0,5
11498-12 Foglalkoztatás II.
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
2
10474-12 Hídépítéstan
Hídépítés és fenntartás
7
Minőség-ellenőrzés, műszaki felügyelet, hídrehabilitáció
2
Hídépítés szakmai gyakorlat
10
10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés
Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás
4
Geodéziai mérések
2,5
Geodéziai mérések gyakorlat
3
összes óra
3,5
1,5
70
5
1
105
6
1
140
6
4
20,5
10,5
160
18
13
összes óra
5
6
7
10
31
31
A kerettanterv szakmai tartalma –a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzésösszes óraszáma9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus szakképzésóraszáma5/13. és 2/14.
A szakképzésösszesóraszáma
9.
10.
11.
12.
1/13.
E
gy
ögy
e
gy
ögy
e
gy
ögy
e
gy
e
gy
ögy
e
gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek
18
18
18
18
témakör 1
témakör 2
témakör 3
témakör 4
10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek
Műszaki rajz
36
36
72
72
72
Síkgeometria
18
18
18
18
Térgeometria
18
18
18
18
Vetületi ábrázolás
26
26
26
26
Síkmetszések
10
10
10
10
Műszaki rajz gyakorlat
54
36
90
90
90
Síkgeometria
27
27
27
27
Térgeometria
27
27
27
27
Vetületi ábrázolás
26
26
26
26
Síkmetszések
10
10
10
10
Építőanyagok
72
72
72
72
Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői
20
20
20
20
Természetes kövek, építőipari –faáruk, -fémek, -kötőanyagok
18
18
18
18
Betonok, habarcsok, aszfaltok
18
18
18
18
Műanyagok, szigetelések
16
16
16
16
Építőanyagok laborgyakorlat
70
70
70
70
Építőanyagok tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása
20
20
20
20
Természetes kövek, építőipari –faáruk, -fémek, -kötőanyagok vizsgálata
18
18
18
18
Bitumen, aszfalt, betonok, habarcsok vizsgálatai
18
18
18
18
Műanyagok, szigetelések vizsgálatai
14
14
14
14
Talajmechanika
72
72
72
72
Geológiai ismeretek, talajképződés, talajfeltárások
12
12
12
12
Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása
20
20
20
20
Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások a talajban
20
20
20
20
Alapozások, munkagödrök víztelenítése
20
20
20
20
Talajmechanika laborgyakorlat
105
105
90
90
Talajfeltárások, talajfeltáráskor végzett vizsgálatok
21
21
18
18
Talajok fizikai vizsgálatai
28
28
24
24
Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások vizsgálatai
28
28
24
24
Eredmények feldolgozása, értékelése
28
28
24
24
10473-12 Közlekedésépítési ismeretek
Statika és szilárdságtan
72
72
144
144
144
Statikai alapfogalmak
26
26
26
26
Tartók
36
36
36
36
Keresztmetszeti jellemzők
10
10
10
10
A szilárdságtan alapelvei
12
12
12
12
Központosan húzott-, nyomott-szerkezetek méretezése
18
18
18
18
Hajlított tartók méretezése
32
32
32
32
Hajlított tartók rugalmas alakváltozása
10
10
10
10
Közlekedésépítés
108
96
204
216
216
Hídépítés alapjai
36
36
36
36
Útépítés alapjai
36
36
36
36
Vasúti pálya alapfogalmai
36
36
36
36
Hidak szerkezeti felépítése
32
32
36
36
Utak szerkezeti felépítése
32
32
36
36
Vasúti felépítményi szerkezetek
32
32
36
36
Közlekedésépítés gyakorlat
140
140
108
108
Ács- állványozó (fa) munkák
46
46
36
36
Vasszerelés (betonacél) készítése, hengerelt idomacélok alkalmazása
48
48
36
36
Hagyományos kőburkolatok és kis teherbírású betonburkolatok építése
46
46
36
36
Geodézia alapjai
36
32
68
72
72
Földméréstani alapfogalmak
16
16
16
16
A vízszintes mérés
20
20
20
20
A magasságmérés
16
16
18
18
Körívek kitűzése
16
16
18
18
Geodézia alapjai gyakorlat
36
128
164
180
180
Vízszintes mérés
36
20
56
72
72
Magasságmérés
54
54
54
54
Körívek kitűzése
54
54
54
54
Vasbetonszerkezetek
64
64
72
72
A vasbeton szerkezetei
16
16
18
18
Vasbeton tartók méretezése
36
36
40
40
Vasbeton létesítmények
12
12
14
14
11499-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás
16
16
témakör 1
témakör 2
témakör 3
témakör 4
11498-12
Foglalkoztatás II.
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
64
64
témakör 1
témakör 2
témakör 3
témakör 4
10474-12
Hídépítéstan
Hídépítés és fenntartás
224
224
Ideiglenes hidak építése, üzemeltetése
21
21
Végleges jellegű hidak alépítményeinek építése, fenntartása. Boltozott hidak fenntartása
21
21
Acélhidak építése és fenntartása
28
28
Monolit vasbeton hidak építése és fenntartása
35
35
Feszített vasbeton hidak építése és fenntartása
35
35
Állvány nélkül épülő feszített vasbeton szerkezetek
35
35
Hídtartozékok és közlekedési pályák építése, fenntartása
35
35
Hidak forgalomba helyezése, nyilvántartása
14
14
Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, hídrehabilitáció
64
64
Minőségellenőrzés a hídépítésben
24
24
Műszaki felügyelet, hídellenőrzés
20
20
Felújítási munkák, hídrehabilitáció
20
20
Hídépítés szakmai gyakorlat
320
320
Részvétel a hídépítés kivitelezésében
120
120
Hídépítés rajztermi gyakorlat
80
80
Részfeladatok kivitelezése, hídvizsgálat
120
120
10475-12
Építésszervezés, gazdálkodás és mérés
Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás
128
128
A beruházás előkészítése
36
36
Beruházás ütemezése
20
20
A beruházás megvalósítása
36
36
Átadás-átvételi eljárás és használatba vételi eljárás
36
36
Geodéziai mérések
80
80
Vetületi rendszerek, koordináta rendszer, alappont-meghatározás, részletpontok bemérése
28
28
Vízszintes- és magassági felmérés eszközei, módszerei és a mért/számított adatok feldolgozása
24
24
A közlekedésépítés geodéziai munkái
28
28
Geodéziai mérések gyakorlat
96
96
Térképek. Alappont sűrítés, alappontok koordinátáinak számítása
33
33
Vízszintes- és magassági részletmérés
27
27
A közlekedésépítés geodéziai munkái
36
36
Összesen
126
54
70
180
36
105
216
36
140
192
128
738
378
160
576
416
2108
Összesen
180
216
252
320
1283
1116
992
2268
Elméleti óraszámok/aránya
1290/57%
Gyakorlati óraszámok/aránya
985/43%
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
A
11500-12 azonosító számú
Munkahelyi egészség és biztonság
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek
témakör 1
témakör 2
témakör 3
témakör 4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
1. Munkavédelmi alapismeretek…óra/… óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.3. Témakörök
1.3.1. Témakör 1…óra/… óra
1.3.2. Témakör 2…óra/… óra
1.3.3. Témakör 3…óra/… óra
1.3.4. Témakör 4…óra/… óra
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1.6. A tantárgy értékelésének módja
46
A
10472-12 azonosító számú
Közlekedésépítő alapismeretek
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 10472-12 azonosító számú Közlekedésépítő alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek
Műszaki rajz
Műszaki rajz gyakorlat
Síkgeometria
Térgeometria
Vetületi ábrázolás
Síkmetszések
Síkgeometria
Térgeometria
Vetületi ábrázolás
Síkmetszések
FELADATOK
Szabadkézi vázlatot készít, arányosít, mér, ellenőriz
x
x
x
x
x
x
x
x
Műszaki rajzot készít
x
x
x
x
x
x
x
x
Betartja és betartatja a műszaki előírásokat, szabályokat
x
x
x
x
x
x
x
x
Felelősséget vállal a rábízott eszközökért
x
x
x
x
x
x
x
x
Részt vesz a továbbképzéseken
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK
Műszaki ábrázolás szabályai
x
x
x
x
x
x
x
x
Rajzeszközök és jelölések, szabványírás
x
x
x
x
x
x
x
x
Mértani ismeretek, szerkesztések
x
x
x
x
x
x
x
x
Engedélyezési tervek és kiviteli tervek részletei
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Kézügyesség, rajzkészség
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Térlátás
x
x
x
x
x
x
x
x
Megbízhatóság
x
x
x
x
x
x
x
x
Pontosság
x
x
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Kapcsolatfenntartó készség
x
x
x
x
x
x
x
x
Irányítási készség
x
x
x
x
x
x
x
x
Közérthetőség
x
x
x
x
x
x
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Rendszerező képesség
x
x
x
x
x
x
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
x
x
x
x
x
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
x
x
10472 -12 Közlekedésépítő alapismeretek
Építőanyagok
Építőanyagok laborgyakorlat
Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői
Természetes kövek, építőipari –faárúk, -fémek, kötőanyagok
Betonok, habarcsok, aszfaltok
Műanyagok, szigetelések
Építőanyagok tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása
Természetes kövek, építőipari -faárúk, -fémek, -kötőanyagok vizsgálata
Bitumen, aszfalt, betonok, habarcsok vizsgálatai
Műanyagok, szigetelések vizsgálatai
FELADATOK
Tudja az építőanyagok használhatóságának lehetőségeit
x
x
Ismeri a munkahelyi építőanyagok laboratóriumok eszközeit, gépeit, azok használatát
x
x
x
Betartja és betartatja a laboratóriumi szabályzatot
x
x
x
Előkészíti a laboratóriumi vizsgálatokat
x
x
x
Ellenőrző méréseket végez
x
x
x
x
x
Elvégezteti a mérőeszközök hitelesítését, karbantartását
x
x
x
Ellenőrzi az elvégzett munka mennyiségét és minőségét
x
x
x
Részt vesz a mérési eredmények értékelésében
x
x
x
x
x
Betartja és betartatja a műszaki előírásokat, szabályokat
x
x
x
x
Intézkedik a laboratóriumi hulladékok előírás szerinti tárolásáról, szállításáról, környezetvédelmi előírások betartásáról
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK
Építőanyagok fizikai és szilárdsági jellemzői
x
x
x
x
x
Természetes kőanyagok, agyagáruk tulajdonságai, felhasználási területei
x
x
x
Építőipari faáruk, alkalmazási területük, faanyagok védelme
x
x
Acél jellemző tulajdonságai alkalmazása az építő gyakorlatban
x
x
Kötőanyagok jellemzői
x
x
x
x
A beton összetevői, azok vizsgálata, a beton készítése, utókezelése
x
x
x
x
Előregyártott beton és vasbeton termékek, azok felhasználása
x
x
Aszfaltok jellemzői, előállításuk
x
x
Műanyag gyártmányok, alkalmazásuk a közlekedésépítésben,
x
x
Georácsok, geotextiliák
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Munkavédelmi jelképek értelmezése
x
x
x
x
x
x
x
x
Számítógép használat
x
x
Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése és megértetése
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Térlátás
x
x
x
x
Megbízhatóság
x
x
x
x
x
x
Pontosság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Kapcsolatfenntartó készség
x
x
x
x
x
Irányítási készség
x
x
x
x
Közérthetőség
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Rendszerező képesség
x
x
x
x
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
x
x
x
Gyakorlatias feladat értelmezés
x
x
x
x
10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek
Talajmechanika
Talajmechanika laborgyakorlat
Geológiai ismeretek, talajképződés, talajfeltárások
Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása
Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások a talajban
Alapozások, munkagödrök víztelenítése
Talajfeltárások, talajfeltáráskor végzett vizsgálatok
Talajok fizikai vizsgálatai
Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások vizsgálatai
Eredmények feldolgozása, értékelése
FELADATOK
Biztosítja, biztosíttatja a munkaterület balesetmentességét
x
x
Betartja, betartatja a munkabiztonsági, és tűzvédelmi előírásokat
x
x
x
Ellenőrzi az egyéni munkavédelmi eszközöket és azok használatát
x
x
x
Közreműködik a veszélyforrások és az egészségre ártalmas tényezők felmérésében
x
x
x
x
Baleset, vagy vészhelyzet esetén előírásszerűen intézkedik
Környezetvédelmi tervet készít, azt betartatja
x
Szabadkézi vázlatot készít, arányosít, mér, ellenőriz
x
x
x
x
Műszaki rajzot készít
x
Irányítás mellett tervrészleteket szerkeszt számítógéppel segített tervezői program alkalmazásával
x
Tudja az építőanyagok és talajok használhatóságának lehetőségeit
x
x
Ismeri a munkahelyi építőanyagok- és talajmechanika laboratóriumok eszközeit, gépeit, azok használatát
x
x
x
x
Betartja és betartatja a laboratóriumi szabályzatot
x
x
x
x
Előkészíti a laboratóriumi vizsgálatokat
x
x
x
Ellenőrző méréseket végez
x
x
x
x
Elvégezteti a mérőeszközök hitelesítését, karbantartását
x
x
x
Ellenőrzi az elvégzett munka mennyiségét és minőségét
x
x
x
x
Részt vesz a mérési eredmények értékelésében
x
Betartja és betartatja a műszaki előírásokat, szabályokat
x
x
x
x
Intézkedik a laboratóriumi hulladékok előírás szerinti tárolásáról, szállításáról a környezetvédelemi előírások betartásáról
x
x
x
x
Felelősséget vállal a rábízott eszközökért
x
x
x
x
Részt vesz a továbbképzéseken
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK
Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások
x
x
x
x
Egyéni védőruhák, védőfelszerelések
x
x
x
x
Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése
x
x
x
Veszélyes anyagok, munkafolyamatok, technológiák
x
x
x
Műszaki ábrázolás szabályai
x
Rajzeszközök és jelölések, szabványírás
x
Mértani ismeretek, szerkesztések
x
x
x
x
Engedélyezési tervek és kiviteli tervek részletei
x
Építőanyagok,- talajok fizikai és szilárdsági jellemzői
x
x
x
x
x
x
x
x
Talajfeltárás, vízmozgások -, feszültségek a talajban, alakváltozások, tömörség
x
x
x
Alapozások: síkalapok, mélyalapok, munkatér víztelenítése, dúcolások
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Munkavédelmi jelképek értelmezése
x
x
x
x
Kommunikációs eszközök használata
x
Kézügyesség, rajzkészség
x
Számítógép használat
x
x
x
x
Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése és megértetése
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Térlátás
x
Megbízhatóság
x
x
x
x
Pontosság
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Kapcsolatfenntartó készség
x
x
x
x
Irányítási készség
x
x
x
x
Közérthetőség
x
x
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Rendszerező képesség
x
x
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
x
x
1. Műszaki rajz72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a szakmai tantárgyak tanulása során képes legyen egyszerű alaprajzokat, metszeteket készíteni és értelmezni a hídépítés területén. Az út és vasútépítés szakmai tantárgynál a vízszintes és magassági vonalvezetésnek, valamint a keresztszelvények rajzolvasási és térlátási feladatainak értelmezésére. Ehhez szükséges a műszaki rajz tantárgyban a rajzkészség fejlesztése, a rajzolvasás és a térlátás kialakítása. A szerkesztési feladatok alkalmával kialakítja a pontos és precíz rajzolás módszerét.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Közismereti tartalmak: matematika: (alapműveletek, geometria)
1.3. Témakörök
1.3.1. Síkgeometria18 óra
Alapszerkesztések:
Szakasz és szög felezése
Nevezetes szögek szerkesztése (60°, 30°,90°)
Kör érintője
Szakaszok részekre osztása
Szabványos sokszögek szerkesztése (körbe szerkesztett négyszög, nyolcszög, hatszög, háromszög, ötszög
Ellipszis szerkesztése
Egybevágóság: szögek másolása, síkidomok másolása
Nagyítás, kicsinyítés
1.3.2. Térgeometria18 óra
Első és második képsík felállítása és befordítása (K1 K2 és az x12 tengely)
Térelemek: pontok, egyenesek, síkok
Két pont által meghatározott egyenes
Három pont által meghatározott sík
Párhuzamos egyenesek, metsző egyenesek, kitérő egyenesek
Párhuzamos síkok és merőleges síkok
Hasábok és gúlák származtatása, rajzolása
Kúpok és hengerek származtatása, rajzolása
1.3.3. Vetületi ábrázolás26 óra
Képsíkrendszer felállítása: a harmadik kép az oldalnézettel
különböző egyenesek ábrázolása
A kocka, hasáb, gúla, három képsíkos szerkesztése
A kúp és henger három képsíkos ábrázolása
Különböző testek csoportos ábrázolása, hogy a csoportok az első képsíkon állnak x távolságra a x12 tengelytől
A különböző testek ábrázolása, ha a testek az első képsík felett y távolságra vannak
A különböző testek ábrázolása, ha a testek rajta vannak az x12 tengelyen
1.3.4. Síkmetszések10 óra
Síkmetszések fogalma és szerkesztése
Síkalapú testek síkmetszése (kocka, hasáb, gúla)
Henger, kúp síkmetszések
A síkmetszések valódi nagyságának megszerkesztése
Axonometrikus ábrázolás fogalma, és a különböző tengelyek fajtái
Kocka és hasáb csonkolása és első, második és harmadik képének szerkesztése
Az első, második, és harmadik képből rekonstruálja a kocka vagy hasáb axonometrikus képét
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
2. Műszaki rajz gyakorlat90 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A műszaki rajz elméleti tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása. Kialakítsa, fejlessze a rajzkészséget, rajzolvasást, a térlátást, és a szerkesztést. Ezek ismeretében képes legyen a szakmai tantárgyaknál az út, híd és vasútépítés területén alaprajzokat, metszeteket, vízszintes és magassági vonalvezetésének, valamint keresztszelvények rajzolási feladatára, illetve értelmezésére.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Matematika: alapműveletek, geometria
2.3. Témakörök
2.3.1. Síkgeometria27 óra
A műszaki rajz tantárgyhoz szükséges eszközök: körző, vonalzók, görbe vonalzó megismerése és használata, valamint begyakorlása
A műszaki rajz szabványainak ismerése magyar és európai Uniós szabványok
A rajzoláshoz szükséges vonalfajták és vonalvastagságok ismerete
Méretarányok használata a közlekedésépítés szakterületén
Síkgeometriai alapszerkesztések
Az elméleti órán tanult alapszerkesztések begyakorlása és rajzfeladat készítése:
szakaszok és szögek felezése
nevezetes szögek szerkesztések (60°, 30°, 90°)
kör érintőjének szerkesztése
szakaszok részekre osztása
szabványos sokszögek szerkesztése, körberajzolható négyszög,
nyolcszög, hatszög, háromszög, ötszög
ellipszis szerkesztése
Egybevágóság: szögek másolása, síkidomok másolása
Nagyítás, kicsinyítés
2.3.2. Térgeometria27 óra
Térelemek megismerése: pontok, egyenesek, síkok
Első és második képsíkrendszer értelmezése
Pont ábrázolása a képsíkrendszerben
Képsíkrendszer egybeforgatása
x12 tengely felvétele
Két pont által meghatározott egyenesek szerkesztése az első és második képsíkon
Pont és egyenes illeszkedése: a pont rajtavan a térbeli egyenesen, vagy nem
Különleges helyzetű egyenesek: pl.: az egyenes merőleges a K1 képsíkra
Egyenesek kölcsönös helyzete: párhuzamos egyenesek, metsző egyenesek, kitérő egyenesek
Általános helyzetű síkok ábrázolása
Síkra illeszkedő pontok és egyenesek ábrázolása
2.3.3. Vetületi ábrázolás26 óra
Vetítési módszerek
Képsíkrendszer felállítása: felülnézet, elölnézet és oldalnézet
Kocka három képsíkos szerkesztése: a kocka rajta fekszik az első képsíkon és x távolságra van az x12 tengelytől
A kocka y távolságra fekszik az első képsíktól és x távolságra az x12 tengelytől
A kocka rajta fekszik a második képsíkon és x távolságra van az első képsíktól
A fenti szerkesztéseket el kell végezni hasáb, gúla, kúp, és henger esetében is
Több testet elhelyezünk különböző alakzatban, és annak meg kell szerkeszteni a vetületét három képsíkban
2.3.4. Síkmetszések10 óra
Síkmetszések fogalma, és módszere
Síkalapú testek síkmetszése: kocka, hasáb, gúla, kúp, henger
Axonometrikus ábrázolás: kocka, hasáb axonometrikus szerkesztése
Kocka, hasáb csonkolása, és a három képsíkos ábrázolás úgy, hogy vagy a képsíkok ismertek, és abból kell a kockát rekonstruálni, vagy fordítva
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Lehetőség szerint rajzterem
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
3. Építőanyagok72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja a tanulók műszaki érzékének kialakítása, fejlesztése. A tanultak alkalmazása a speciális tantárgyak tanulása során, például: szilárdságtan, vasbeton szerkezetek, hídépítés, útépítés, vasútépítés. Az építőanyagok tanításának távolabbi célja és feladata: olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő technikust a leendő munkahelyén az építőanyagok helyes kiválasztására, alkalmazására, minőségének megállapítására.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés
Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek
Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások
3.3. Témakörök
3.3.1. Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői20 óra
Az építőanyagok fontosabb tulajdonságai: Fizikai tulajdonságok (halmazállapot, sűrűség, tömörség, testsűrűség), Hidrotechnikai tulajdonságok (víztartalom, vízfelvétel, vízzáróság, fagyállóság, nedvesség felvétel és nedvesség vezetés), Szilárdsági tulajdonságok (nyomó-, húzó-, hajlító-, nyíró szilárdság, alakváltozás, fáradás)
Hőtechnikai tulajdonságok (hővezetés, hőtágulás, tűzállóság
A témakör lényeges eleme a mérések, mértékegységek és mennyiségek,
a súly és a súly mérése, a tömeg és a tömeg mérése, térfogat és térfogat
mérése (szilárd anyagok térfogat mérése , folyékony anyagok térfogat mérése), Sűrűség: testsűrűség, halmazsűrűség, tömörség és porózusság meghatározása
A témakör feldolgozása során minél több feladatot, számpéldát kell megoldani, ügyelve a nagyságrendek és mértékegységek helyes alkalmazására. Az előírások betartása kötelező, erre már most szoktatni kell a tanulókat!
3.3.2. Természetes kövek, építőipari -faáruk, -fémek,18 óra
-kötőanyagok
A kövek keletkezés szerinti csoportosítása, fajtái, A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai, A hazai kőzetek, A kőzetek szilárdsági tulajdonságainak vizsgálata, A Los Angeles vizsgálat, A Deval vizsgálat
A kőzetek alkalmazása a közlekedés,- mély,- és magasépítésben
Az építési kerámiák
Az építési faárúk, fa anyagok csoportosítása, A fa jellemzői, a faanyag szilárdsági tulajdonságai, vizsgálatai, Favédelem, fűrészáruk, lemezipari termékek, Az építési fa alkalmazása a közlekedésépítésnél
Építőipari acélok és egyéb fémtermékek, Az acél szilárdsági jellemzői, meghatározása, ábrázolása, Szerkezeti acélok, nagy szilárdságú, -hídépítési acélok, Betonacélok, betonacélok keresztmetszeti kialakítása, a munkahelyen, A betonacél átvétele, tárolása, Acélokra vonatkozó előírások
Fémek védelme
Kötőanyagok. Kötőanyagok fogalma, fajtái, Cementek, Cementek osztályozása, jelölése, térfogat állandósága, Kötési idő. Cementek szilárdsági tulajdonságai, Cementekre vonatkozó előírások
Bitumen: útépítési bitumen, hígított bitumen, bitumen emulzió
A tananyag egység tanítása a gyakorlatias jelleggel párhuzamosan biztosítsa, hogy a tanulók a vonatkozó szabványokat, előírásokat megismerjék, majd a laboratóriumi gyakorlatokon azok alkalmazását gyakorolják.
3.3.3. Betonok, habarcsok, aszfaltok18 óra
Az építőiparban használt víz jellemző tulajdonságai, alkalmazási lehetőségek
Adalék anyagok. Adalékanyagok fajtái, tulajdonságai, vizsgálatok, Szemeloszlás
A beton. A betonok osztályozása, jelölése, tulajdonságai, A beton alkotóelemei: kötőanyagok, víz, adalékanyag, adalékszerek, A beton összetételének meghatározása, betontervezés, A beton keverése, szállítása, bedolgozása, utókezelése, A friss beton tulajdonságai, azok vizsgálata. Mintavétel, konzisztencia vizsgálatok. Bedolgozási tényező meghatározása
A megszilárdult beton tulajdonságai, ezek vizsgálata. Próbatest
Nyomószilárdsági vizsgálat töréssel, roncsolásmentes nyomószilárdság vizsgálat. Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat, húzószilárdsági vizsgálat
Betonkorrózió
A vasbeton, Vasbeton tulajdonságai, Feszített vasbetonszerkezetek, Beton és vasbetonszerkezetek előregyártása, A betonok adalékszerei, azok hatásai
Vasbeton, -feszített vasbeton szerkezetek alkalmazása a közlekedésépítésben
Habarcsok. Habarcsok osztályozása, -összetevői (kötőanyagok, adalékanyagok, keverővíz, adalékszerek), Habarcsok elkészítése, keverése, feldolgozása és utókezelése
Aszfaltok. Aszfaltok tulajdonságai, keverékek csoportosítása, Aszfalt keverékek élőállítása, Aszfalt anyagok újra felhasználása
A témakör tanításánál nemcsak a tényleges tananyaggal foglalkozzunk, hanem próbáljuk a fejlődés útját is megjeleníteni
3.3.4. Műanyagok, szigetelések16 óra
Építőipari műanyag gyártmányok, Építőipari műanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználásuk, Műanyagok csoportosítása előállításuk alapján, Műanyagok a beton- és habarcs technológiáknál, Műanyag tartószerkezetek, ezek alkalmazhatósága, szilárdsági jellemzőik, Műanyagok alkalmazása a közlekedésépítésben
Víz elleni szigetelések, Szigetelő anyagok, ezek tulajdonságai, felhasználásuk, Fő szigetelési rendszerek a hídépítésben, Bitumenes vastaglemez szigetelés, Műanyag bázisú kent – szórt szigetelés, Több komponensű műanyag szigetelések, Bentonitpaplan szigetelés az útépítésben
Hő- és hangszigetelés, Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, tulajdonságai, alkalmazásuk
A műanyagok és korszerű szigetelő anyagok térhódítása a közlekedésépítés területén
Rendszerezés, gyakorlás, ismétlés
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
4. Építőanyagok laborgyakorlat 70 óra ÖGY*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
Az építőanyagok elméleti tantárgyban tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása. A tanultak olyan szinten való alkalmazó kész tudása, hogy a munkahelyi építőanyag laboratóriumban a végzettségének megfelelő vizsgálatokat irányítással, majd gyakorlati idő után önállóan, vagy team-ben dolgozva képes elvégezni, jegyzőkönyvet vezetni, a mérési eredményeket számítani, értékelni.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés
Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek
Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások
4.3. Témakörök
4.3.1. Építőanyagok tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása20 óra ÖGY
Laboratóriumi berendezés-, eszközök ismertetése, megnevezése, Laboratóriumi rend, -előírások, Laboratóriumi munkákra vonatkozó speciális munka-, tűz-, környezetvédelmi előírások , azok kötelezősége.
Építőanyagok tulajdonságainak mérése, mérőeszközök, mérések, mértékegységek, mennyiségek (alapmennyiségek neve, jele, mértékegységek)
A súly és a súly mérése, mérlegek használata, térfogat mérések (szilárd és folyékony anyagok), sűrűség, halmazsűrűség meghatározása
Tömörség és porózusság (testsűrűség és sűrűség mérése után)
Sűrűség meghatározása aerométer ,- valamint a Mohr-Westphal mérleggel
Tömörség és hézagosság
Építőanyagok hidrotechnikai tulajdonságainak mérése, mérések és számítások
Fagyállóság. Fagyállósági kísérlet
Hőtágulás, feladat megoldás, fajhő, építőanyagok fajhője
Megmunkálhatóság, keménységvizsgálatok Brinell-féle vizsgálat (statikus vizsgálat), Poldi-kalapácsos vizsgálat (dinamikus vizsgálat )
Kopásállóság vizsgálat (Bauschinger-Böhme koptatógép használata )
Építőanyagok szilárdsága. Szilárdsági vizsgálatok, egyszerű kísérletek: nyomó-, húzó-, hajlító-,nyírófeszültségek, szilárdságok meghatározása próbatestek segítségével és számítással.
Alakváltozások. Igénybevétel és alakváltozás összefüggése. (húzás- megnyúlás, hajlítás-lehajlás, nyomás-megrövidülés vagy kihajlás)
Kísérletek, jegyzőkönyv minták kitöltése, számítások, értékelések.
Feszültség-alakváltozás diagrammok, azok készítése
A laboratóriumi gyakorlatokon a tanulók alkalmazzák az elméleti órákon tanultakat A kísérletek ne bemutató jellegűek legyenek, a hallgatók végezzék és vonják le a következtetéseket. A számításoknál 1-1 bemutatott számítás után hallgatói tevékenység legyen a példa megoldás. A mértékegységeket ki kell írni,
A feladatok megoldásához, szabványt, műszaki előírásokat, műszaki táblázatokat, Eurocode előírásokat kell biztosítani, hogy azok használata természetes legyen a számítások megoldásánál
4.3.2. Természetes kövek, építőipari faáruk-, fémek-, kötőanyagok vizsgálata18 óra ÖGY
Kőzetek felismerése, tulajdonságai, azok vizsgálata, Mintavétel, tárolás, próbatestek alakja, -méretei. Kőzetek sűrűség meghatározása (tömeg mérés, térfogat számítás), Kőzetek fagyállóságának megállapítása, Kőzetek szilárdsági tulajdonságainak vizsgálata,( Los Angeles vizsgálat, Deval vizsgálat), előírások, táblázatok használata, jegyzőkönyv vezetés, Időállóság meghatározása, Útburkolókövek
Az építőfa tulajdonságai, azok meghatározása, Nedvességtartalom mérése, A fa mechanikai tulajdonságainak meghatározása (húzó-, nyomó-, hajlító-, nyírószilárdság), Hídépítésekhez alkalmazott fa anyag vizsgálata, előírások használata
Acél és egyéb fémtermékek, Szerkezeti acélok, nagyszilárdságú hídépítési acélok szilárdsági jellemzőinek meghatározása, táblázatok, előírások alkalmazása, diagrammok értékelése, Betonacélok, Betonacélok munkahelyi vizsgálata, Egyéb fémtermékek vizsgálata, Fémek védelme
Kötőanyagok vizsgálatai, hidraulikus kötőanyagok vizsgálatai
A cement vizsgálatai, kötési idő, nyomószilárdság, térfogat-állandóság meghatározása, Kötésidő munkahelyi vizsgálata, a cement szilárdsági vizsgálatai,
térfogat-állandóság (vízpróba, főzőpróba)
Előírások, táblázatok, szabványok használata
4.3.3. Bitumen, aszfalt, betonok, habarcsok vizsgálatai18 óra ÖGY
Bitumen tulajdonságai, azok meghatározása, Fizikai tulajdonságok, penetráció, lágyuláspont, duktilitás, töréspont, A mérés eszközei, azok használata, Bitumenből készített termékek – aszfaltburkolatok, aszfaltok tulajdonságai, azok vizsgálata
Az építési víz minőségi követelményei, azok biztosítása
Adalékanyagok, adalékanyagok fajtái, tulajdonságai, szemeloszlás vizsgálatok, azok értékelése, szemeloszlási görbe szerkesztése, értékelése
Betonok tulajdonságai, jelölése, szabvány-, és az Eurocode előírásai, Beton szilárdsági jellemzői, Friss beton tulajdonságainak vizsgálata: mintavétel, konzisztencia vizsgálatok (a roskadás mérése, Vebe készülék-,vizsgálat, tömörítési mérőszám meghatározása, a terület mérése, A bedolgozási tényező meghatározása, vízcement tényező számítása, A megszilárdult beton tulajdonságainak vizsgálatai, próbatestek
Nyomószilárdság vizsgálat töréssel, roncsolásmentes vizsgálatok,
Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat, húzószilárdsági vizsgálat hasítással
A témakör lényege a betonra vonatkozó vizsgálatok önálló végrehajtása, azok értékelése alkalmazókész tudása. A gyakorlaton két, három tanuló 1-1 csoportban dolgozhat úgy, hogy teljesítményük külön-külön is mérhető legyen
4.3.4. Műanyagok, szigetelések vizsgálatai14 óra ÖGY
Műanyagok tulajdonságai: fizikai és mechanikai tulajdonságok, hőtani-, elektromos-, kémiai tulajdonságok, azok meghatározása
Építőipari műanyagok jellemzői, műanyagok a beton-és habarcs technológiáknál, vizsgálatok, Műanyag tartószerkezetek, szilársági jellemzői, vizsgálatok.
Szigetelések, jellemzőik, ezek meghatározása, Fő szigetelési rendszerek a hídépítésben, vizsgálatuk, Bitumenes vastaglemez szigetelés, Műanyag bázisú kent- szórt szigetelés, vizsgálata, Többkomponensű műanyag szigetelés készítése, Bentonitpaplan szigetelés az útépítésben
Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, tulajdonságai, alkalmazásuk
A szigetelő anyagok és műanyagok alkalmazásának, fejlődésének lehetőségei a közlekedésépítésben
Az építőanyag laboratórium gyakorlat tanításának, begyakorlásának egy része, csak munkahelyen valósítható meg. Ott is biztosítani kell a korszerű eszközök használatát, a munka-, tűz-, környezetvédelmi előírások szigorú betartását
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Lehetőség szerint iskolai építőanyagok laboratórium vagy munkahelyi laboratórium.
4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
5. Talajmechanika72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja a tanulók műszaki érzékének kialakítása, fejlesztése. A tanultak alkalmazása a speciális tantárgyak tanulása során, például: szilárdságtan, vasbeton szerkezetek, hídépítés, útépítés, vasútépítés. Az Talajmechanika tanításának távolabbi célja és feladata: olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő technikust a leendő munkahelyén a talajmechanikai vizsgálatok elvégzésére, eredmények értékelésére.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés
Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek
Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások
5.3. Témakörök
5.3.1. Geológiai ismeretek, talajképződés, talajfeltárások12 óra
A kőzetburok szerkezete
A kőzettan alapjai: A magmás kőzetek, Üledékes és amorf kőzetek, Rövid földtörténeti áttekintés, Az ásványi anyagok kitermelése, A víz a kőzetekben, A karsztvíz, A talajvíz helyzetének felderítése, Hulladéktárolók és szigetelésük
A talajok keletkezése
Talajfeltárás: A talajfeltárás célja, módszerei, Közvetlen feltárási módszerek, Közvetett feltárási módszerek
5.3.2. Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása20 óra
A talajok fizikai tulajdonságai: A talajok alkotórészei, A talajok alkotórészeinek arányai (tömegarány, térfogatarány), Szemeloszlás, Konzisztenciahatárok (folyási határ, sodrási határ, zsugorodási határ, plasztikus index, konzisztenciaindex)
A talajok szerkezete
A talajok osztályozása, minősítése, A talajok helyszíni felismerése
5.3.3. Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások a talajban20 óra
Vízmozgás a talajban: Vízáteresztő képesség, Kapilláris emelkedés
A talajok alakváltozása: Összenyomódás, Roskadás, roskasztás, Térfogatváltozás
Szilárdsági jellemzők: A súrlódás és a kohézió fogalma, Nyomószilárdság
A talajok teherbíró képessége, állékonysága: A teherbíró képesség fogalma, A rézsűállékonyság
A földnyomás: A földnyomás fogalma, nagysága, Támfalak
A talajok tömörsége
5.3.4. Alapozások, munkagödrök víztelenítése20 óra
Az alapozások fogalma, célja: A munkagödör fogalma, kialakítása, Dúcolások (Keskeny munkagödör dúcolása, Széles munkagödör dúcolása, Kihorgonyzás, Berlini vagy Siemens-féle dúcolás, A dúcolások méretezése, A dúcolások anyagai, Munkavédelem)
Szádfalazások (Fából készült szádpallók, Vasbeton szádpallók, Acél szádpallók, A szádpallók verése)
A munkagödrök víztelenítése: Nyílt víztartás (Szivárgók, Gyűjtőaknák, Buzgárképződés) Talajvízszint-süllyesztés (Gravitációs süllyesztés, Vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés. A víztelenítéshez használt fő szivattyútípusok), Elektroozmotikus talajvízszint-süllyesztés, Talajfagyasztás, Balesetelhárítási és munkavédelmi szempontok a víztelenítéshez
Síkalapok
Mélyalapok: Cölöpalapozás (Előre gyártott cölöpök, Helyszínen készült cölöpök, A cölöpök teherbírása, Kút és szekrényalapozás (Kút és szekrényalapozás szerkezete, Kút és szekrényalapozás építése, A süllyesztés folyamata, Zárt szekrények, Légnyomásos víztelenítés, keszonozás) Résfalas alapozás, A résfal fogalma, alkalmazási területe
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
6. Talajmechanika laborgyakorlat105 óra ÖGY/90 óra ÖGY*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja
Az Talajmechanika elméleti tantárgyban tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása. A tanultak olyan szinten való alkalmazó kész tudása, hogy a munkahelyi talajmechanikai laboratóriumban a végzettségének megfelelő vizsgálatokat irányítással, majd gyakorlati idő után önállóan, vagy team-ben dolgozva képes elvégezni, jegyzőkönyvet vezetni, a mérési eredményeket számítani, értékelni.
6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés
Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek
Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások
6.3. Témakörök
6.3.1. Talajfeltárások, talajfeltáráskor végzett vizsgálatok21 óra ÖGY /18 óra ÖGY
A helyszínen végezhető talajfeltárási eljárások: A talajfelderítés célja, A talajfeltárás közvetlen és közvetett módszerei, Feltárás kutatógödörrel, Talajminták (átlagminták), Zavart minta, Víztartalmi minta, Zavartalan (kiszúróhengeres) minta és kezelése, A kutatófúrásos feltárás célja, A kutatófúrások felosztása rendeltetésük szerint, A fúrófejek kialakítása és felhasználása, Csiga- vagy spirálfúró, Kanálfúró (koronafúró, vésőfúró), Iszapoló vagy szelepes fúró, Béléscsövek laza talaj esetén
Talajfeltáráskor a helyszínen végezhető talajmechanikai vizsgálatok: A talajszelvény feltárása kutatógödörrel, A kutatógödör kialakítása, A szint: a talajok humuszos rétege, B szint: a csekélyebb biológiai aktivitású réteg, C-G szintek: humuszmentes mállott talajkőzet, A talaj színe és színmélysége (Munsen-féle színskála), A talaj nedvességállapotának jellemzői (száraz, friss, nyirkos, nedves, vizes), A talaj mechanikai összetételének jellemzői (kavics, homokos kavics, homok, homokos vályog, vályog, agyag, szerves anyagtartalom), A talaj szerkezete, A talaj tömődöttségének és a talajhibáknak a jellemzői (omlós, laza, tömörödött, erősen tömörödött, tömör, növényi gyökérzet), A karbonáttartalom meghatározása (10%-os sósavval - a pezsgés mértékei), Fenolftalein lúgosság vizsgálata (szín és pH értékhatárok összefüggései)
6.3.2. Talajok fizikai vizsgálatai28 óra ÖGY /24 óra ÖGY
A talajok alkotórészeinek aránya: a talajt alkotó fázisok térfogat- és tömegarányainak meghatározása, Térfogatarányok (S%+V%+L%= 100%), A térfogatszázalékok értelmezése, A térfogatszázalékok ábrázolása háromszögdiagramban, A hézagtényező, Hézagtérfogat, Telítettség, Víztartalom, Testsűrűség. Halomsűrűség (szemcsés talajoknál), Nedves test, Száraz test, Telített test, Víz alatti test, Térfogatsúly
Talajok sűrűségének meghatározása: A sűrűség fogalma, A vizsgálatok minimális száma és elvárható pontossága, A hőmérséklet befolyása a víz sűrűségére, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A piknométeres sűrűségmérési eljárás, Eljárás kohézió nélküli talaj esetén, Eljárás kohéziós talaj esetén, A sűrűség értékét befolyásoló tényezők, a sűrűség képlete, A magyar homok-, lösz- és agyag tájékoztató (kb.) sűrűségértékei
A talaj víztartalmának, hézagtérfogatának, hézagtényezőjének, térfogatsúlyának és telítettségének meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök, anyagminták és azok tárolása, Tömeg-, illetve súlymérések, A térfogatmérések módszerei, A víztartalom meghatározása (eszközei, a végrehajtás lépései, víztartalom számítása), Hézagtérfogat, hézagtényező, térfogatsúly, telítettség meghatározása, Vizsgálat szabályos alakú mintával, A vizsgálathoz szükséges eszközök (kiszúróhenger), A vizsgálat végrehajtása, Száraz-, nedves-, telített-, víz alatti térfogatsúlyok, Vizsgálat szabálytalan alakú mintával, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A vizsgálat végrehajtása (száraz súly meghatározása, térfogatmérés), Az értékek meghatározásaSzemeloszlás: A szemcsés talajok szemeloszlás meghatározására vonatkozó szabvány MSZ 14043-4:1980, Szemcseátmérő (d: mm), A szemmegoszlási görbe meghatározása és jellemzői, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálati eljárás általános elvei és végrehajtása (szitálás, hidrometrálás, vegyes eljárás)
Konzisztenciahatárok: Elvégzi a talajkonzisztenciával kapcsolatos vizsgálatokat, azokat feldolgozza és értékeli, A konzisztencia határok fogalma, Vizsgálati eszközök (Casagrande-féle folyás-határ készülék), Casagrande-féle folyási határ és meghatározása, Sodrási (plasztikus) határ és meghatározása, Zsugorodási határ és meghatározása egyszerűsített eljárással, Telítési határ és meghatározása, Folyási-, plasztikus- és konzisztencia indexek számítása, Folyási határ meghatározása Vasziljev-féle készülékkel
Talajok osztályozása: Az agyag iszaptartalom gyors meghatározása, Az agyag iszaptartalom vizsgálatának célja, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A vizsgálat végrehajtása, Az eredmények mérése, Az eredmények értékelése és jelentősége
6.3.3. Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások vizsgálatai28 óra ÖGY /24 óra ÖGY
Megvizsgálja a vízmozgást a talajban állandó és változó víznyomás mellett, és a mérések eredményeit feldolgozza, A gravitáció hatására létrejövő vízmozgás a talajban a Darcy-féle törvény szerinti összefüggések alapján (átfolyási sebesség, hidraulikus nyomáskülönbség, áramlási vonalak hossza, hidraulikus gradiens és az áteresztőképességi együttható), Állandó víznyomásos eljárás (talajtömörség hatása), A vizsgálathoz szükséges eszközök, szemcsés és kötött talajminták (zavart, zavartalan), A vizsgálat végrehajtása és értékelése, Változó víznyomással működő készülék használata általában kötött talajoknál, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása és értékelése
Összenyomódás: A talajok alakváltozásának vizsgálatát végzi ödométerrel, és a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, A vizsgálat tárgya a kompressziós feszültségállapot, a konszolidáció és a roskadási képesség, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat előkészítése zavartalan és zavart talajmintákkal, A vizsgálati hőmérséklet, Terhelés (lépcsőkben), tehermentesítés és a vizsgálat befejezése, Az összenyomódás és az alakváltozási sebesség mérése, Elsődleges és másodlagos konszolidációs összenyomódás (a szemszerkezet és a vízáteresztő képesség hatása), A roskadás vizsgálata zavartalan mintával, Elárasztás nélküli és elárasztásos vizsgálatok és eredményeinek összehasonlítása a kompressziós görbéken, Az összenyomódási modulus értelmezése
Nyírószilárdság: A talajt alkotó szilárd anyag nyírószilárdsági vizsgálatát végzi, és a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, Nyírási kísérletek (lassú, konszolidált, gyors), Kohéziós és kohézió nélküli talajok, A Coulomb-féle egyenlet és egyenes értelmezése (τ = σ x tgφ+ c), A vizsgálatokhoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása kohézió nélküli talajokon, A talaj tömörítése a nyíródobozba (a hézagtényező meghatározása), Függőleges terhelés (összenyomódás-mérés), A talajminta konszolidációja után a vízszintes terhelés mintára vitele (terhelési lépcsők), A vízszintes elmozdulás mértékének mérése, Az elnyíródott minta víztartalmának mérése, Nagyobb normálerővel terhelt minták nyírása (kb. 3-4x), Vízszintes és normális feszültségek számítása (τ= T/Anyírt és σ = N/A nyomott)
Nyomószilárdság: Egyirányú nyomókísérletet és háromtengelyű (triaxiális) nyomóvizsgálatot végez, a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, Az egyirányú nyomókísérlet értelmezése (a hengeres talajminta-magasság és az átmérő aránya), A törések fajtái és a rugalmassági modulus meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtásának lépései, A nyomószilárdság, a súrlódási szög és a kohézió meghatározása, Háromtengelyű (triaxális) nyomókísérlet, A vizsgálat jellege nyomócellába helyezett zavartalan talajmintán (hidrosztatikus terhelés), A Coulomb-féle nyírási egyenes meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök (háromtengelyű nyomócella, terhelő-berendezés), A vizsgálat eredményeinek értékelése
Talajok tömörsége: Proctor-készülékkel elvégzi a talajok tömörségének vizsgálatát, és azt értékeli, A talaj víztartalmának és tömöríthetőségének összefüggései, A Proctor-vizsgálat módszereinek alkalmazhatósági határai, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása, A szükséges mérések száma és értékelése
CBR (California Bearing Ratio) készülékkel elvégzi a talajok tömörségének vizsgálatát, és azt értékeli, A CBR görbék értelmezése tömörítés és a víztartalom függvényében, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása, A talaj proctor görbéjének előállítása, A földmű kb. 0,50 m-es felső rétegének várható viselkedését meghatározó tényezők, A vizsgálandó talajminta összetétele, A talajminta réteges bedolgozása a CBR edénybe, felső felületének kialakítása, Nyomógépbe helyezés, Terhelés (nyomás) és leolvasásások (időpontok, behatolás mértéke), Grafikus ábrázolás (0,25-s 0,5 N/mm2- hez tartozó behatolásértékek), Újabb vizsgálatok (3x3db, magasabb víztartalommal és más tömörségi értékekkel)
6.3.4. Eredmények feldolgozása, értékelése28 óra ÖGY /24 óra ÖGY
Közreműködik a talajmechanikai szakvélemény készítésében, értékelésében. Az elkészített szakvélemény adatait megadja: A kiindulási adatok, A helyszín leírása, Előtanulmányok, A talajfeltárás javaslata és indoklása, A talajrétegződés ismertetése, A talajfizikai jellemzők, A talajviszonyok és hidrológiai adatok, Számítások (a talaj teherbírásának meghatározása, a talajra ható feszültségek eloszlás, süllyedésszámítás, konszolidáció, a talaj áteresztőképessége), Alapozási javaslat a környezeti feltételek figyelembevételével
Közreműködik a talajmechanikai szakvélemény készítésében, értékelésében. Az elkészített szakvélemény adatait megadja: A kiindulási adatok, A helyszín leírása, Előtanulmányok, A talajfeltárás javaslata és indoklása, A talajrétegződés ismertetése, A talajfizikai jellemzők, A talajviszonyok és hidrológiai adatok, Számítások (a talaj teherbírásának meghatározása, a talajra ható feszültségek eloszlása, süllyedésszámítás, konszolidáció, a talaj áteresztőképessége), Alapozási javaslat a környezeti feltételek figyelembevételével
6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Lehetőség szerint iskolai talajmechanikai laboratórium vagy munkahelyi laboratórium.
6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
6.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
A
10473-12 azonosító számú
Közlekedésépítési ismeretek
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 10473-12 azonosító számú Közlekedésépítési ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10473-12 Közlekedésépítési ismeretek
Statika és szilárdságtan
Statikai alapfogalmak
Tartók
Keresztmetszeti jellemzők
A szilárdságtan alapelvei
Központosan húzott-, nyomott-szerkezetek méretezése
Hajlított tartók méretezése
Hajlított tartók rugalmas alátámasztása
FELADATOK
A statika és szilárdságtan alapismeretekkel fejleszti műszaki érzékét, felkészül ezek alkalmazására
x
x
x
x
x
x
x
Méretezési részfeladatokat old meg számítógépes programmal
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK
Statikai alapfogalmak
x
Statikailag határozott tartók támaszerői, igénybevételek, belsőerő ábrák
x
Keresztmetszeti jellemzők
x
Szilárdságtani alapfogalmak, homogénanyagú- és vasbetontartók erőjátéka
x
x
Alakváltozások
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Tervrajz olvasása
x
x
x
x
Informatika felhasználói szintű alkalmazása
x
x
x
x
Statikai érzék
x
x
x
x
x
x
x
Gyakorlati készség
x
x
x
x
x
x
x
Információgyűjtés és információtovábbítás
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Fejlődőképesség
x
x
x
x
x
x
x
Kézügyesség
x
x
Felelősségtudat
x
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Meggyőzőkészség
x
x
x
x
x
x
x
Fogalmazó készség
x
x
x
x
x
x
x
Konfliktuskezelés
x
x
x
x
x
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Tervezés
x
x
x
x
Módszeres munkavégzés
x
x
x
x
x
x
x
Áttekintő képesség
x
x
x
x
x
x
x
10473 -12 Közlekedésépítési ismeretek
Közlekedésépítés
Hídépítés alapjai
Útépítés alapjai
Vasúti pálya alapfogalmai
Hidak szerkezeti felépítése
Utak szerkezeti felépítése
Vasúti felépítményi szerkezetek
FELADATOK
Megalapozza tudását a közlekedésépítés mindhárom területén
x
x
x
x
x
x
Irányítással részt vesz a híd-út-vasút tervezés előkészítésében
x
x
x
x
x
x
Közreműködik a hatósági engedélyek beszerzésében, alkalmazásában
x
x
x
Tervező asszisztensi munkát végez
x
x
x
Értelmezi és alkalmazza az ágazati szabványokat, előírásokat, utasításokat, az Eurocode-ot
x
x
x
Betartja a híd-, út-, vasútépítéssel szemben támasztott követelményeket
x
x
x
Részt vesz a híd-, út-, vasútépítés egy- egy munkafázisának kivitelezésében
x
x
x
Közlekedésépítési terv részleteket olvas, készít
x
x
x
Terv dokumentációt kezel
x
x
x
Kommunikál, és tervet egyeztet az azonos munkán dolgozó "társ" közlekedésépítőkkel
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK
Hídépítési-, útépítési-, vasútépítési alapfogalmak
x
x
x
Hidak szerkezeti felépítése, jellemző méretek, osztályozása
x
Hidak alépítményei, a híd környezete, áthidaló szerkezetek
x
Hídszabályzatok, előírások, Eurocode
x
x
x
Hatósági eljárások
x
x
x
Számítógépes alkalmazások
x
x
x
Kész tervek, részlettervek
x
x
x
Út- és vasútépítési alapfogalmak
x
x
Vízszintes és magassági vonalvezetés értelmezése az út- vasútépítés területén
x
x
Alépítményi és felépítményi szerkezetek, ismeretek az út-vasútépítés területén
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Tervrajz olvasása
x
x
x
Informatika felhasználói szintű alkalmazása
x
x
x
Statikai érzék
x
x
Gyakorlati készség
x
x
x
x
x
x
Információgyűjtés és információtovábbítás
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Fejlődőképesség
x
x
x
x
x
x
Kézügyesség
x
x
x
Felelősségtudat
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Meggyőzőkészség
x
x
x
x
x
x
Fogalmazó készség
x
x
x
x
x
x
Konfliktuskezelés
x
x
x
x
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Tervezés
x
x
x
Módszeres munkavégzés
x
x
x
x
x
x
Áttekintő képesség
x
x
x
x
x
x
10473-12 Közlekedésépítési ismeretek
Közlekedésépítés szakmai gyakorlat
Ács- állványozó (fa) munkák
Vasszerelés (betonacél) készítése, hengerelt idomacélok alkalmazása
Hagyományos kőburkolatok és kis teherbírású betonburkolatok építése
FELADATOK
Megalapozza tudását a közlekedésépítés mindhárom területén
x
x
x
Értelmezi és alkalmazza az ágazati szabványokat, előírásokat, utasításokat, az Eurocode-t
x
Betartja a híd-, út-, vasútépítéssel szemben támasztott követelményeket
x
x
x
Részt vesz a híd-, út-, vasútépítés egy- egy munkafázisának kivitelezésében
x
x
x
Közlekedésépítési terv részleteket olvas, készít
x
x
x
Terv dokumentációt kezel
x
x
x
Kommunikál, és tervet egyeztet az azonos munkán dolgozó "társ" közlekedésépítőkkel
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK
Hídszabályzatok, előírások, Eurocode
x
x
x
Kész tervek, részlettervek
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Tervrajz olvasása
x
x
x
Statikai érzék
x
Gyakorlati készség
x
x
x
Információgyűjtés és információtovábbítás
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Fejlődőképesség
x
x
x
Kézügyesség
x
x
x
Felelősségtudat
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Meggyőzőkészség
x
x
x
Fogalmazó készség
x
x
x
Konfliktuskezelés
x
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Tervezés
Módszeres munkavégzés
x
x
x
Áttekintő képesség
x
x
x
10473-12 Közlekedésépítési ismeretek
Geodézia alapjai
Geodézia alapjai gyakorlat
Földméréstani alapfogalmak
A vízszintes mérés
A magassági mérés
Körívek kitűzése
Vízszintes mérés
Magasságmérés
Körívek kitűzése
FELADATOK
Alkalmazza a geodéziai eszközöket, műszereket
x
x
x
A mért eredményekről jegyzőkönyvet, számításokat készít
x
x
x
x
x
x
Értékeli a mérési eredményeket, elvégzi az egyszerű kitűzéseket
x
x
x
x
x
x
Értelmezi és használja a térképeket rendeltetésük és méretarányuk szerint
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK
Geodéziai alapfogalmak, eszközök és műszerek
x
Zsinórállvány
x
Vízszintes és magassági mérések, mérési ere
Recommended