A korai avantgárd és a film

A korai avantgárd és a film

Dadaista, futurista és szürrealista művészek filmjei

• Felismerhető tárgyak absztrakt minősége

= stilizáció eredménye

Az avantgárd irányzatok – a stílusra hívják fel a figyelmet, a stílus meghatározó a formák absztrakt elrendezésében

Man Ray: Fekete és fehér

Man Ray, Noire et Blanche, 1926;

E.L.T.Mesens, Masque servant à injurier les esthètes (Mask to Injure Aesthetes), 1929;

Roland Penrose, Paul Eluard and E.L.T. Mensen having a conversation wearing masks, 1936

Dadaizmus

• A dada és az absztrakt tendenciák a 10-es években és a 20-as évek elején hasonló koncepciók mentén alakultak

• Szoros együttműködés

• Figuratív műv. elvetése

• Man Ray: Return to Reason (1923) – dada-absztrakcionista tendencia

Marcel Duchamp és Man Ray a Felvonásközben

Felvonásköz (1924, René Clair)

https://www.youtube.com/watch?v=mpr8mXcX80Q

Vagy

http://www.ubu.com/film/clair_entracte.html

Mechanikus balett (1924)

Fernand Léger

Kubista/konstruktivista festő

A gépész (1920)

A város (1919)

A moziról

• „A mozi 30 éves, fiatal, modern, szabad, és hagyományok nélküli.”

• „A mozi egykorú a géppel. A színház egykorú a lóval.”

• „A filmre adaptált színház középszerű.”

A moziról

• „Tudtátok mit jelent egy láb, mielőtt cipőbe bújtatva egy asztal alatt láttátok a vásznon? Olyan megrendítő mint egy arc. A mozi előtt a részletek, töredékek személyisége ismeretlen volt.”

• „A mozi személyiséggel ruházza fel a töredéket, keretbe foglalja.(...) Egy inggomb kivetítve, százszorosára nagyítva olyanná válik mint egy sugárzó bolygó.”

• „A tárgyak mozgatása képlékennyé, alakíthatóvá teszi őket.”

• Az alkotásnak olyan eseménnyé kell válnia, amelyben nem azt keresed, hogy az mit jelenít meg, hogy az minek a reprezentációja.

• Milyen stilisztikai eszközökkel éri el a formák absztrakcióját?

• Egyes beállításokon belül? Keretezés?

• A montázs hogyan hoz létre absztrakt kapcsolódásokat? Formák kontinuitása vagy diszkontinuitása?

• Felvezető képsor címmel• A film ritmikus elemeinek a bemutatása• Tárgyak prizmatikus láttatása• Ritmikus mozgások• Emberi alakok és gépek összehasonlítása• Képközi feliratok és képek ritmikus

váltakozása• Főként kör alakú tárgyak mozgása• Tárgyak gyors tánca• Visszatérés a Charlot-figurához és a

kezdeti szegmens elemeihez

Szürrealizmus

– filmkép látszólagos valósághűsége, mimikri jellege

– ezt nem a valóság illúziójának megteremtésére kell használni

- illuzorikus volta révén a legalkalmasabb a meghökkentésre

- Paul Eluard: „Elragadónak találom annak a tükörnek a valóságát, mely nem tükrözi képmásomat.”

Man Ray munkássága

René Magritte:Not to be Reproduced (1937)

• Ez az illuzórikus jelleg teszi a filmképet hatásosabbá a nyelvnél

• Éppen ezért nem kell a figurativitásról lemondani – újra kell értelmezni a tárgyak térbeli és időbeli viszonyait (Magritte)

• A szürrealista film az elbeszélőfilm konvencióit használja – sűrítés és elválasztás

• Az elbeszélőfilm szabályai elrejteni próbálják műviségüket – éppen ezért alkalmasak a valóságfeletti tartalmak hatásos kifejezésére

• Példa: a tükör használata Luis Buñuel: Aranykor c. filmjében

R. Magritte: Listening Room

Belga szürrealisták/avantgárd művészek

• Charles Dekeukeleire

Combat de boxe (1927)

• Henri Storck

Pour vos beaux yeux (1929)