View
6
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet
A megújuló energiaforrások szerepe az önkormányzatok
energiagazdálkodásában
Oláh Gábor
2013
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés .................................................................................................................................... 1
2 Energiapiaci helyzetkép – megújuló energiaforrások szerepének növekedése az energia
ellátásban ................................................................................................................................... 3
2.1 Vízenergia ........................................................................................................................... 7
2.2 Szélenergia ......................................................................................................................... 9
2.3 Bioenergia ........................................................................................................................ 10
2.4 Napenergia ....................................................................................................................... 13
2.5 Geotermikus energia ........................................................................................................ 15
3 Az önkormányzatok szerepe az energiagazdálkodásban – az önkormányzati
energiagazdálkodás feladatai a Parasznyai Önkormányzat példáján keresztül ....................... 17
3.1 Települési energiastratégia .............................................................................................. 20
4 Megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei a Parasznyai Önkormányzat energia
ellátásában ............................................................................................................................... 23
4.1 Szélenergia ....................................................................................................................... 24
4.2 Napenergia ....................................................................................................................... 25
4.3 Geotermikus energia ........................................................................................................ 26
4.4 Biomassza ......................................................................................................................... 27
4.5 Vízenergia ......................................................................................................................... 27
5 Egy konkrét megújuló energiaforrásra épülő beruházás gazdaságossági vizsgálata ............... 28
5.1 Napelemes rendszer ......................................................................................................... 28
5.2 Faapríték tüzelés .............................................................................................................. 30
5.2.1 Az energiaültetvény telepítése................................................................................. 33
5.2.2 Fakitermelés ............................................................................................................. 35
5.2.3 Beruházási költségek ................................................................................................ 36
5.2.4 Kitermelési költségek ............................................................................................... 37
5.2.5 Hozamszámítás ......................................................................................................... 39
5.2.6 Megtérülés ............................................................................................................... 41
5.2.7 Megtérülés számítás ................................................................................................ 44
6 Következtetések, javaslatok ..................................................................................................... 49
7 Összefoglalás ............................................................................................................................ 52
8 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 54
9 Summary ................................................................................................................................... 55
1
1 BEVEZETÉS
„Megengedtük, hogy az olaj szinte valamennyi tevékenységünk létfontosságú
részévé váljon. Teljes közlekedésünk 90%-t – történjen az földön, a levegőben vagy
a tengeren – olaj hajtja. Az üzletekben kapható összes áru 95%-nak előállítása során
olajat használnak. Az általunk fogyasztott összes élelmiszer 95%-t nem lehet olaj
nélkül megtermelni. Még egy tehén felneveléséhez és piacra szállításához is hat
hordó olajra van szükség, ezzel egy autót New Yorktól Los Angelesig vezethetnénk.
2005-ben a világ naponta több mint 80 millió, évente 29 milliárd hordó olajat
fogyasztott. Ez a szám azonban évtizedek óta gyorsan emelkedik...”1
Jeremi Leggett kiválóan megfogalmazta, hogy mennyire függővé vált az emberi
társadalom a fosszilis energiahordozóktól. Ez a függőség több jelentős problémát is
felvet. Először is ezek a készletek több ezer évvel ez előtt keletkeztek és végesek.
A mai fogyasztási tendenciákat tekintve a legoptimistább becslések szerint sem
tartanak az évszázad végéig a kőolajkészletek. Arról nem is beszélve, hogy a
fosszilis energiahordozók elhasználásával a Föld belsejéből, az ott elraktározott
szén-dioxid a légkörbe jut. Ezáltal szennyezve a légkört, melynek hatását érezzük,
nap mint nap. Ha csak olyan apróságokra gondolunk, hogy egy - egy hétvégi
kirándulás alkalmával, mennyivel frissebbnek érezhető a vidéki vagy hegyi levegő.
De akár arról is beszélhetnék, hogy egyre többször kell szmogriadót elrendelni.
Továbbá a lassan közhelyesnek tűnő üvegházhatás kifejezés kezdi értelmét nyerni,
amikor a változékony és abnormálisnak mondható időjárási körülmények
váltogatják egymást. Tapasztaljuk, hogy a tél egyre szárazabb, a nyár egyre forróbb.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor most fel kellene hagyni mindennel és visszatérni a
középkorba, hogy élhető környezetünk legyen?
1 Jeremy Leggett: A fele elfogyott (2008. 27. oldal)
2
Nem, csupán változtatni kell a szokásokon, az energiafelhasználáson és az
energiaforrásokon. Hatalmas energia pazarlást végzünk. Nem kell feltétlenül
lemondani mindenről, de ha tudatosabban választunk vásárláskor és a használat
közben is takarékosságra törekszünk, sok energiát tudunk megspórolni.
Azonban a takarékosság ellenére is szükség van energiára, melyet ma döntő részt
fosszilis energiahordozókkal biztosítunk. Ezek kiváltására a megújuló
energiaforrások lennének a legalkalmasabbak, mert a fosszilis energiahordozókkal
szemben akár napjában többször is képesek a megújulásra.
Témaválasztásomat a környezet szeretetével, védelmével indoklom. Továbbá úgy
vélem az energiaszolgáltatók monopolhelyzetben vannak, valamint túlzottan
függünk tőlük.
Dolgozatomban szeretnék rávilágítani, hogy jelenlegi életvitelünk sokáig nem
tartható fenn, sem gazdasági sem környezeti okok miatt. Megismertetem az ország
jelenlegi energetikai helyzetképét és a fosszilis energiahordozók kiváltásának
alternatívájaként a megújuló energiaforrások. Bemutatom azok előnyeit és
hátrányait, valamint alkalmazási lehetőségeit. Mindemellett szeretnék arra is
rávilágítani, hogy alkalmazásuk nem csak környezetkímélő, de gazdaságos is lehet.
Szakdolgozatom az energiapiaci helyzetkép bemutatásával kezdem, melyet a
megújuló energiaforrások ismertetésével folytatok. Mindezt az önkormányzatok
jelentőségének bemutatása követ az energiagazdálkodásban illetve a Parasznyai
Önkormányzat megvalósult és megvalósításra váró energetikai lépései, valamint a
tapasztalatok és javaslatok.
3
2 ENERGIAPIACI HELYZETKÉP – MEGÚJULÓ
ENERGIAFORRÁSOK SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE AZ
ENERGIA ELLÁTÁSBAN
Mit is értünk a manapság oly közkedvelt szópár alatt, hogy megújuló energiaforrás?
A Környezetvédelmi Lexikonban (1993.) az alábbi megfogalmazást találtam.
„Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során
folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újra termelődik (nap-, szél-, vízenergia,
biomassza, geotermikus energia, tengerek ár-apály, hullám és hőenergiája).”2
Tehát a megújuló energiaforrások naponta akár többször, ismétlődően rendelkezésre
állnak, vagy emberi beavatkozás nélkül néhány éven belül megújulnak, és
felhasználásuk összhangban van a fenntartható fejlődés elveivel. Alkalmazásuk
során nem bocsájt káros anyagot a légkörbe, vagy ha még is, azt már a légkörből
kötötte meg és csupán annyit ad vissza, amennyit megkötött.
Ezen gondolatok ismeretében érthető és követendő példa, hogy a fosszilis
energiahordozók és az atomenergia egyre nagyobb mértékű mellőzése mellett a
megújuló energiaforrásokat részesítsük előnyben.
Ezt az Európai Unió vezetői is felismerték és egy energia- és környezetvédelmi
irányelveket is megfogalmaztak. A kezdeményezés a „20-20-20” címet viseli, utalva
arra, hogy az EU-s tagországok 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását
20%-al csökkentik és az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások
részarányát 20%-ra emelik, továbbá az energiahatékonyságot 20%-al javítják.3
A tagországok nem állnak egyforma fejlettségi szinten, továbbá más és más
természeti adottságokkal rendelkeznek. Ezért tagországonként más-más célszámot
jelöltek meg. Magyarország esetében ez 13 %-os megújuló energiaforrás
felhasználási részarányt jelent. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni lehessen növelni kellene
a zöld beruházások mértékét. Azonban az újabb és újabb tanulmányok, mind azt az
2 Környezetvédelmi Lexikon (1993.)
3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21
4
eredményt produkálják, hogy nem csak a 20 százalékot, de még a ránk kivetett 13
százalékot sem fogjuk tudni tartani 2020.-ra.4
Magyarország primer energiaellátását - mint az utóbbi száz évben minden fejlett
országét - túlnyomó részt fosszilis energiahordozók fedezik, mint azt az 1. ábra is
mutatja. Hazánk azonban nem rendelkezik jelentős fosszilis energiahordozó
készletekkel, ami jelentős behozatalt jelent és import függőséget generál. A magyar
kormányzat a jövőt az atomenergiára és földgázra óhajtja építeni.
1. ábra Magyarország primer energiafelhasználásnak változása Forrás: Energia Központ Nonprofit Kft
Legjelentősebben a keleti irányból érkező kőolaj, földgáz és szén ellátástól függünk.
Habár szénkészleteink jelentősek, egyes becslések szerint az ország mai energia
felhasználása mellett több száz évre elegendővel rendelkezünk. Azonban
kitermelése költséges, ezért olcsóbb importálni. Továbbá stratégiai tartalékot képez.
A keleti kőolaj és földgáz ellátás a politikai viszonyoknak köszönhetően nem
egyenletes. Ezen probléma megoldására történnek tárgyalások, mivel nem csak mi,
hanem a nyugat-európai országok is függnek az orosz földgáztól és szenvedhetnek
az orosz-ukrán gázvitáktól. Tárgyalások folynak a Nabucco és a Déli áramlat új
4 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21
5
földgáz vezetékek kiépítése kapcsán, amelyek Ukrajnát kerülnék el, azonban a
tervek szerint mindkettő Magyarországon haladna át.5
A ’90-es években a lakosság nagy része csatlakozott az akkor éppen vidéken is
kiépülő és olcsó fűtési módot jelentő gázhálózathoz. Akkoriban olcsónak,
környezetbarátnak és kényelmesnek bizonyult. Ennek tudható be az 1. ábrán a
földgáz növekedése az 1990. éves értékhez képest. Magyarországon az elmúlt húsz
évben több szénbányát is bezártak, aminek hatása szintén megfigyelhető az 1.
ábrán, mint csökkenő szén felhasználás.
Azonban a földgáz ára a többi közüzemi díjjal együtt jelentősen emelkedett és előre
láthatóan emelkedni is fog. Ha törvényileg szabályozott is lesz az ár, azt nem lehet a
végtelenségig befagyasztani. Időnként muszáj lesz az aktuális piaci árakhoz
illeszteni.
A primer energiahordozókat közvetlenül közlekedésre, fűtésre és villamos
energiatermelésre használják fel.
2. ábra A villamosenergia-termelés megoszlása a felhasznált energiahordozók szerint egyes európai országokban, 2007
Forrás: Aszódi (2009.)
5 Bíró Zoltán - A Déli áramlat és a Nabucco – Nemzet és Biztonság (2008. Április)
6
A 2. ábra jól mutatja, hogy az európai országokban mekkora mértékű az atom- és
fosszilis energiahordozók aránya a megújuló energiaforrásokkal szemben a villamos
energia termelésében. Köztük Magyarországon is.
Az atomenergiát, mint tiszta és olcsó energiaforrást tartják számon, azonban
jelentős a beruházási költsége. Továbbá jelentős veszélyforrást jelentenek az
atomerőművek, illetve a visszamaradt hulladékaik. Veszélyességükre példa a 1986-
os csernobili tragédia és a 2011-es fukushimai atomerőműnél történt események.
3. ábra Magyarország hőenergia felhasználása Forrás: Energia Központ Nonprofit Kft
A 3. ábra Magyarország hőenergia előállításának megoszlását mutatja a felhasznált
energiaforrások arányában. A bemutatott grafikonok ismeretében nem nehéz belátni,
hogy a fosszilis energiahordozó készletek szűkülése esetén azoknak ára rohamosan
emelkedni fog, amely maga után vonja többek között a villamos energiaár és a
fűtési költségek emelkedését is. Az 1970-es években a kőolajnak már kétszer
következett be robbanásszerű áremelkedése, amely noha sokkolta a fogyasztókat és
visszaesett a fogyasztásuk, mégsem tudtak teljesen lemondani róla. A fosszilis
energiahordozó készletek csökkenése illetve, hogy azok kitermelése egyre
költségesebb a további áremelkedés elkerülhetetlen. Ezért is valamint az
egészségesebb és élhetőbb környezetért, továbbá az importfüggőség csökkentése
7
miatt nemzetgazdasági érdek is, hogy a fosszilis energiahordozókat minél nagyobb
mértékben kiváltsuk.
Hazánk energiaellátásában tehát mindenkép csökkenteni kellene a földgáz és a
kőolaj arányát a megújuló energiaforrások javára. A következőekben szeretném
vázolni, hogy milyen lehetőségekkel rendelkezünk ilyen téren.
2.1 Vízenergia
Vízenergiát többféle módon lehet hasznos energiafelhasználásra fordítani. A
legegyszerűbb és legrégebbi megoldás az egyszerű lapátkerék, amelyet a
vízimalmok használtak. A XX. században az elektromosság elterjedésével hamar
alkalmazásba álltak a vízerőművek. A vízerőmű fontos eleme a duzzasztó gát,
mellyel nagy víztömeget gyűjtenek össze, hogy minél nagyobb energiát tudjanak a
turbinák segítségével előállítani. A vízerőmű megépítésénél a villamos áram
termelésen kívül további szempontokat is figyelembe vesznek.
+ Lehetőség nyílik vízgazdálkodásra, öntözésre a folyótól távol is.
+ A megemelt vízszint lehetőséget biztosít a biztonságos hajózásra.
+ Segítségével szabályozható a levonuló árhullám.
+ Kis személyzetet igényel üzemeltetése.
+ Könnyen és gyorsan indítható, szabályozható.
+ Hatásfoka 80% feletti és élettartama 100 év is lehet.
+ A kialakult víz tározót sportolásra és halászatra is lehet alkalmazni.
A vízerőmű ellen szóló megfontolások:
− A víztározó hatalmas száraz földterületeket von el a természettől,
mezőgazdaságtól.
− Magas a beruházási költségvonzata, hosszú ideig épül (5-15 év).
− A zárógát átszakadásának veszélye jelentős katasztrófával fenyeget.
− Üzemszerű működése során nincs káros anyag kibocsátása, azonban
megépítése jelentős környezetterheléssel jár.
8
Magyarországon hihetetlenül alacsony a folyók esése - nagy alföldi térségbe futnak
ki a hegyvidéki területekről - és a világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába
sorolhatóak. A Tiszának például 1 km-en csak 2-3 cm az esése.
Megépült ugyan a Tiszalöki erőmű, majd később a Kiskörei erőmű, amelyek inkább
folyószabályozási szempontból jelentősek.
A Tisza energetikai lehetőségei korlátozottak, a Duna és esetleg más folyók
energiacélú használata sem kedvezőbb. A Bős-Nagymarosi probléma megítélésénél
már tulajdonképpen kész helyzet elé vagyunk állítva, és jelenleg olyan utat kellene
követni, ami nem jelentene az ország számára sok százmilliárd forint kiadást, de ha
lehetőség van rá, ne hagyjuk veszni a már beruházott összegeket. Ezen kívül pedig a
lehető legkisebbre tudjuk csökkenteni a szigetközi degradációs jelenségeket és a
tározóból megfelelő vízmennyiséget tudnánk biztosítani. Így elmondható, hogy
hazánk energiatermelése nem oldható meg kizárólag vízi energiával. Nagyméretű új
vízerőmű építésére nincs lehetőség, kis 5 MW alatti vízerőművek építésének pedig
alig van jelentősége a hazai jelentős energiafogyasztás mellett.6
4. ábra A Tiszalöki vízlépcső Forrás: realzoldek.hu
6 http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html
9
2.2 Szélenergia
A szélben rejlő energiát szintén hamar munkára fogta az emberiség. Első
alkalmazási területei sokáig a hajók vitorlái és a szélmalmok voltak. A szélmalmok
funkciójukat tekintve kétfélék voltak, vízszivattyúzására és a gabonaőrlésre
használatosak.
Manapság a szélenergiát leginkább szélerőművek segítségével közvetlenül villamos
energiává alakítják, kisebb hányadban vízszivattyúzásra használják. Mondhatnánk,
hogy a szél mindenhol fúj, ám korántsem mindegy, hogy mennyi ideig és milyen
intenzitással. Ezért leginkább a tengerpartok mentén vagy sekélyebb tengereken
építenek nagyobb volumenű, több szélerőműből egész szélerőmű farmokat.
Hazánkban ugyan vannak szélerőművek, azok korántsem képesek akkora
kapacitással üzemelni, mint a Nyugat-Európa tengerpartjain elhelyezettek.
Mégis több érv szól alkalmazásuk mellett.
+ Működésük közben nem bocsátanak ki káros anyagokat.
+ A szélerőmű majdnem teljes egészében újrahasznosítható.
+ A szélfarmok területének 99%-án mezőgazdasági mellék tevékenység
végezhető.
Előnyei ellenére hátrányokkal is rendelkeznek
− Működés közben jelentős hanghatással mellett üzemelnek.
− Vizuális megjelenése egyértelműen befolyásolja a környezetet.
− A madarakra is veszélyforrásként hatnak mozgó lapátjaik.
− A mozgó lapátok telekommunikációs zavart okozhatnak.7
A Magyarországi szélerőművek számát növeli a Felsőzsolca mellett 2006-ban
átadott 2 MW névleges teljesítményű szélerőmű. A beruházás közel 800 millió
forintból valósult meg, melynek megtérülését 10 éven belül várják a befektetői.8
7 http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/SzelEnergia/Windenergy.html
10
2.3 Bioenergia
„Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben
található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok)
testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember,
állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka,
mellékterméke.”9
A bioenergia felhasználása korszakunk talán legjobb alternatívája a fosszilis
energiahordozók kiváltására, olyan szempontból, hogy minimális átállást igényelne
felhasználása. Használatuk közben ugyan történik szén-dioxid kibocsátás, azonban
csak annyi szabadul fel, amennyit már a levegőből megkötöttek fotoszintézis során
a növények. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a légkör CO2 tartalmát nem
növeli, hanem szinten tartja, egyfajta körforgásban.
A bioenergiát az emberiség a kezdetek óta használja, mivel a fa elégetése is ebbe a
besorolásba tartozik. Korszakunkban annyival egészült ki ez a folyamat, hogy nem
csak a már meglévő erdők fáiból nyerhetünk energiát, hanem kimondottan az erre a
célra ültetett energiafákból, -füzekből, -füvekből, mezőgazdasági termékekből és
melléktermékeikből, illetve termelő folyamatok szerves hulladékából. Az
energiaültetvényeknek köszönhetően a szép parkos, ligetes erdők nem lesznek az
energia éhség áldozatai. Továbbá olyan területeken termeszthetik ezen növényeket,
amelyek csekély tápanyaggal rendelkeznek vagy vízállásos területek, ahol
egyébként nem végezhető mezőgazdasági termelés.10
Bioenergia nem csak a növények elégetése során nyerhető és nem csupán hőenergia
termelésre alkalmas. Egyes magas cukor és olaj tartalmú növényekből
bioüzemanyagot készítenek. Bioetanolt, a benzin helyettesítésére és biodízelt, a
gázolaj helyettesítésére. Illetve biogázt is készítenek növényekből és állati szerves
hulladékból. Ilyen projektek már üzemelnek hazánkban is a szennyvíztisztító
8 http://zoldtech.hu/cikkek/20061012alsozsolca 9 Környezetvédelmi Lexikon (1993.)
10 Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban (2009.)
11
telepeken. Ezek előnye, hogy a most alkalmazott technikai eszközökkel azonnal
vagy minimális átalakításokkal felhasználhatók. Továbbá előállításuk során állandó
munkaerő ráfordítást igényelnek, szemben a többi megújuló energiaforrással,
amikor is szinte csak a gyártásnál - jobb esetben, mert jobbjára automatizáltak a
gyártósorok - valamint a beszerelésnél igényel emberi munkaerőt.
A bioenergia mellett felsorakoztatott érvek:
+ Nem növeli tovább a légkör szén-dioxid tartalmát.
+ Alkalmazása munkahelyteremtő hatású.
+ A jelenlegi technológiáról egyszerű az átállás bioenergiára.
Mint mindennek természetesen a bioenergiának is vannak hátrányai:
− A teljes energiamérleg esetenként alig pozitív.
− A biomassza erőművek működése egyes esetekben földgáz rásegítést
igényelnek.
− Nagymértékű elterjedésük esetén az élelmiszer jellegű termelést
veszélyeztethetik.
A biogáz erőművek tipikusan 2 - 3 MW teljesítménnyel, 7 – 10 millió EUR
beruházási költséggel épülnek. Nagyvárosokban a szelektíven gyűjtött biohulladék
és a szennyvízhálózat is lehet a biogáz erőmű nyersanyagforrása. A biogázt nem
csupán a speciális erőművekben lehet elégetni, hanem alkalmas a meglévő
gázinfrastruktúra használatával a lakosság kiszolgálására is.11
Pécs városában már felismerték a bioenergiában rejlő előnyöket. A most épített
második 35 MW beépített teljesítményű biomassza erőművel Pécs lesz az ország
első, csaknem teljes egészében biomassza eredetű távhővel fűtött városa. Az
erőműben szalmabála elégetésével nyerik majd az igényelt energiát. A szalmabála
mezőgazdasági mellékterméknek számít, gabonaszemeket nem égetnek el, így az
élelmiszer ellátásra nincs hatással. Az erőmű üzemeléséhez szükséges mennyiséget
a régió gazdáitól szerzik be. Az igényelt szalmabála mennyiség 80%-át hosszú távú
szerződések keretében már lekötötték a gazdákkal, így juttatva őket egy új és biztos
11
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html
12
bevételi forráshoz. Az igényelt mennyiség a régióban keletkező szalmabála
mennyiség töredéke, így nem veszélyezteti az állattartók igényeit. Itt szeretném
megjegyezni, hogy az állattartásban elhasznált mennyiség biogáz előállítás során
még megjelenhet.
Az erőmű 150 embernek fog munkát biztosítani régiós szinten. Szakértők szerint az
erőmű 4,6 milliárd forint jövedelmet generálhat a nemzetgazdaságban. A központi
költségvetés 3 milliárd forint többlettel számolhat, a helyi adóbevételek pedig több
mint 100 millió forinttal emelkedhetnek. Az erőmű üzemelése során évente 85 000
tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, mellyel így csökkenthető az ország szén-
dioxid kvótája. A beruházás értéke 24 milliárd forint.12
Fontos megemlíteni még az erőműben a földgázkazánokat nem száműzték teljesen,
mivel stratégiai tartalékot képezve még a fölgáz fűtés lehetőségét megtartják.
Hasonló beruházást terveztek Szerencsre is, amelyet azonban a civil szervezetek és
a világörökség szakemberei megbéklyózták a kivitelezést. Habár az 50 MW-os
erőmű hő és kapcsolt villamos energiát termelt volna a Tokaji-borvidék
szőlővesszeiből, a taktaközi és bodrogközi gazdák mezőgazdasági
melléktermékeiből. Az erőmű illeszkedett volna a tájegység természeti
adottságaihoz. Bár az ellenzői is a természeti adottságokra hivatkoztak.
Véleményük szerint felborította volna a borvidék jellegzetességéhez szükséges
ködök kialakulását. Továbbá ellenezők ellenérvként hozták fel a tüzelőanyag
beszállító kamionok okozta forgalomnövekedést. Valamint, hogy emiatt
útszélesítéseket terveztek, amelyet szintén a tájegységre jellemző fasorok védelme
érdekében szintén ellenérvként sorakoztattak fel.13
12
Őstermelő 2011./5 59.o. 13
http://www.boon.hu/szerencs/szerencsi-szalmaeromu-nem-szabad-megepiteni/news-20110207-09420893
13
2.4 Napenergia
A Nap sugarait évezredek óta használja fel az emberi társadalom többek között
szárításra. A mai értelemben vett napenergia hasznosításról a XX. század közepétől
beszélhetünk. Ekkortól ugyan is meg kell különböztetni a passzív és aktív
hasznosítási módokat.
Passzív napenergia felhasználás történik, ha nincs külön műszaki berendezés az
energia felhasználásra. Erre tökéletes példa az üvegházak és lakóépületek tudatos
tájolása, ablakfelületek méretezése. Sőt a több évszázados épületek is árulkodnak
ilyesfajta gondolkodásmódról, eltérő épületeket építettek Afrikában, mint
Európában, mivel nem csak az éghajlati viszonyok, hanem a napsugarak beesési
szöge is eltérő.
Aktív napenergia felhasználásról akkor lehet beszélni, ha valamilyen speciális
eszközzel, gépezettel, rendszerrel, amely kimondottan ilyen célra lett tervezve,
nagyobb hatékonysággal hasznosítja a beeső fénysugarakat.14
Aktív eszközökön belül is meg kell különböztetni további két csoportot.
Az egyik csoport a napkollektorokat tartalmazza, vagyis olyan eszközöket, amelyek
elsősorban fűtésre és használati melegvíz előállításra alkalmasak, valamint erőművi
méretek esetén gőzt, s a gőz segítségével villamos energiát termelnek.
A másik csoport a napelemek, amelyek a Nap sugarainak hatására közvetlenül
elektromos energiát állítanak elő. A napelemek típustól és gyártótól függően 10 – 25
év teljesítmény garanciával rendelkeznek, vagyis a gyártók vállalják, hogy a
garancia végéig a napelem névleges teljesítményének 90 %-át produkálja. Az amorf
napelemek a legolcsóbbak, természetesen hatásfokuk és élettartalmuk is a
legrövidebb. A polikristályos napelemek rendelkeznek a legjobb hatásfokkal és
leghosszabb élettartammal, igaz ezt beszerzési árukkal is jól jelölik, körülbelül
másfélszerese az amorf napelemekének, amelyek a legkisebb hatásfokkal és
élettartammal rendelkeznek. A harmadik kategória a monokristályos napelemek
14
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Napenergia/Napenergia.html
14
típusa, amelyek mind a hatásfok, mind az élettartam és az ár tekintetében is az előző
két típus között helyezkednek el.
A napelemes rendszerek a napelem táblákon kívül – az alkalmazási módtól függően
– járulékos kiegészítőket igényelnek. A napelemek kisfeszültségű egyenfeszültséget
szolgáltatnak, azonban az elektronikai eszközök nagy része váltakozó feszültséggel
üzemel. A két feszültség típus között a feszültség átalakító inverter teremti meg a
kapcsolatot. A napelemek alkalmazásukat tekintve hálózatra visszatápláló vagy
szigetrendszerű összeállításban használhatóak.
A szigetüzemű alkalmazásnál nincs a rendszer a villamoshálózatra kapcsolva. A
megtermelt energia vagy közvetlenül felhasználják, vagy ha van kiegészítő
akkumulátor, akkor a töltésszabályzó egység segítségével a külön beszerzett
akkumulátorokban lesz eltárolva. A szigetüzemű alkalmazás előnyei, hogy olyan
helyeken képes energiát szolgáltatni, ahol nincs villamos hálózat vagy csak jelentős
költség befektetés mellett lehetne elérhető. Az akkumulátorok viszont jelentős
költségtöbbletet jelentenek és élettartamuk is csupán körülbelül 5 év a jelenlegi
technológiákkal.
A hálózatra visszatápláló rendszerű alkalmazás esetén speciális inverterre van
szükség, amely megfelel a villamos hálózatra történő rácsatlakozási szabványoknak.
Költségesebb inverter típus, mint a szigetüzem esetén, azonban a fölösleges
energiamennyiséget a villamos energiaszolgáltató a feltételeknek megfelelően
köteles megvásárolni, így számszerűsíthető és nyereség orientált befektetés is lehet.
További előnye még, hogy akkor is biztosított az energia ellátás a villamos
hálózatnak köszönhetően, ha egyáltalán nincs napsütés vagy az igényelt energia
nagyobb mértékű, mint amennyit a napsugarak biztosítanak.15
15 Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából (2007.)
15
2.5 Geotermikus energia
A geotermikus energia napenergiához hasonlóan korlátlan mennyiségben áll
rendelkezésre, ám a napenergiával ellentétben folyamatosan felhasználható
energiaforrás, amely hasznosítása során nem keletkeznek a környezetre káros
anyagok.
A geotermikus energia hasznosítására több alkalmazási eljárás ismert. Az egyik
ilyen alkalmazási mód a hőszivattyú, amikor a talajban illetve a vizekben rejlő
hőenergiát használják fel használati melegvíz előállítására vagy fűtési célra. Az
eljárás működéséhez szükség van hőszondákra, amelyek segítségével felveszik a
hőt, valamint egy hőszivattyúra, amely koncentrálja a felvett hőt. A hőszivattyú
működéséhez villamos energia szükséges. A hőcserélő egy egységnyi villamos
energia befektetés mellett 3 – 4 egységnyi hőenergiát szolgáltat. 16
A geotermikus energia másik jellemző alkalmazása, amikor mély kutakat fúrnak és
az akár több mint ezer méter mélyen fekvő 60 – 90 oC-os termálvizek hőenergiáját
hasznosítják. A folyamat roppant egyszerű, mert a feltörő meleg víz közvetlenül
alkalmazható. A folyamat megújulása érdekében azonban a kinyert vízmennyiséggel
megegyező mennyiséget vissza kell sajtolni a használt vízrétegbe. A visszasajtolásra
– olykor a kinyerésre is – nagy teljesítményű szivattyúkat kell alkalmazni, amelyek
jelentős villamos energia felhasználást igényelnek.17
Általánosan elmondható, hogy a geotermikus energiák környezet barát megújuló
energiaforrásnak tekinthető. A beruházási költségek megtérülése után csupán a
villamos energia árától függ, hogy mennyire gazdaságos.
A geotermikus energia nagy léptékű felhasználására jó példa a Miskolc-Mályi
határában történő beruházás. A Mályiban kitermelt víz hőenergiáját a kisváros
hőszolgáltatásán kívül a miskolci Avas városrész ellátását is kiszolgálja.
16
Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban (2009.) 17
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/geotermikus/geotermikus.html
16
„A fúrás eredménye mintegy háromszorosan haladja meg a PannErgy korábbi,
konzervatív alapú várakozásait. A magas vízhozam alkalmas villamos energia
előállítására is.
Az előzetes geológiai és geofizikai méréseken nyugvó konzervatív számításokat a
célzónában felfedezett hévíztározó értékei jelentősen meghaladják.”18
Az előzőekben bemutatott megújuló energiaforrások mind életképesek
Magyarországon. Ezáltal könnyű lehet az adott tájegységre vagy kisebb
közigazgatási egységre jellemző természeti adottságokhoz illeszkedő megújuló
energiaforrást kiválasztani. Az elterjedés attól is függ, hogy a lakosság mennyire
befogadó ezekkel szemben. Ezért kézenfekvő ezeket a forrásokat testközelbe hozni.
Ennek egyik legjobb módja a lakókörnyezethez közeli kialakítás, amely által akár
napról-napra követhetővé válik a működésük. Ennek egyik jó megoldása lehetne, ha
az önkormányzat járna élenjáró példával, hisz eleve a közösség érdekeit képviseli.
Az önkormányzatok tulajdonában és üzemeltetésében jelentős mennyiségű
közintézmény van, ezért nagymértékű energiafogyasztónak minősülnek. Éppen
ezért egy megújuló energiaforrást hasznosító beruházás a bemutató jellegen kívül
megtakarításokkal is szolgálhat a közösség javára.
18 http://zoldtechnologia.hu/hatalmas-siker-a-pannergy-miskolc-malyi-furasa
17
3 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ
ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN – AZ ÖNKORMÁNYZATI
ENERGIAGAZDÁLKODÁS FELADATAI A PARASZNYAI
ÖNKORMÁNYZAT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
Az önkormányzatok energetikai szempontból jelentős fogyasztónak számítanak,
mivel több törvényi kötelezettségük is van, valamint egy település több intézménye
a helyi önkormányzat irányítása alá szokott tartozni. A Magyar Önkormányzatok
Szövetségének főtitkára, dr. Fábián Zsolt a Településenergetikai Körkép nevű
konferencián részletesen kifejtette az önkormányzatok jelentőségét az
energiagazdálkodásban.
Az önkormányzatok feladatait többek között a 2011. évi CLXXXIX. törvény
határozza meg. A 13. § 1 bekezdése szerint a helyi közügyek valamint a helyben
biztosítható közfeladatok az önkormányzatok feladatai. Ezek közé tartozik a
településüzemeltetés is, amelybe az önkormányzat által üzemeltetett intézmények
energiafelhasználásának biztosításán kívül sok más mellett még a közvilágítás és a
távhőszolgáltatás is beletartozik.
A legtöbb önkormányzat alapvetően fogyasztóként jelennek meg az
energiafelhasználást tekintve, mégpedig villamos energia és fűtési célú
fogyasztóként. Azonban egyes önkormányzatok távhőszolgáltatással és kapcsolt
villamos energiatermeléssel már nem csupán fogyasztók. A villamos energiát a
villamos hálózatból lehet elérni. Nem újdonság azonban, hogy önkormányzatok
megújuló energiaforrást hasznosítanak, így például a hálózatra visszatápláló
napelemes rendszerek segítségével már nem csupán fogyasztók. A támogatásoknak
köszönhetően gyarapodik az ilyen önkormányzatok száma. Azonban sajnos jelenleg
az így megtermelt energia mennyisége egyáltalán nem mondható jelentősnek. A
fűtési energia az önkormányzatok esetében jelentős.
18
A hőenergia igénybevétel történhet távhő előállításával, amelyre földgázt illetve
kisebb mértékben termálvizet használnak. Kisebb települések esetén egyértelműen a
földgázfűtés dominál.
A konferencián elhangozott még továbbá az is, hogy a helyi önkormányzatok 2009-
ben több mint 100 milliárd Ft-ot fizettek az elhasznált energia után, amely az összes
energiafelhasználás 20%-át jelentette.
A vidéki önkormányzatok természeti adottságaik kihasználásával könnyedebben
tudnák kiváltani a földgázt, mint fűtési energiahordozót. Azonban ehhez jelentős
befektetésekre lenne szükség, amit viszont nem tudnak finanszírozni. A
nagyvárosok önkormányzatai sem minden esetben tudnák megvalósítani a földgáz
megújuló energiaforrással történő kiváltását. Azonban ekkor nem a pénz, hanem
sokkal inkább a városias jelleg az akadályozó, korlátozó tényező. A több emeletes
társasházaknál szinte kivitelezhetetlen lenne pl. a fával történő fűtés. Vagyis
tulajdonképpen kivitelezhető lenne, azonban az épület mellett tüzelőanyag és
hamutárolót is ki kellene alakítani. Továbbá a tüzelő anyagot vagy fel kellene vinni
a lakásba és kályhába eltüzelni vagy a lakóközösségeknek közösen üzemeltetni egy
fatüzelésű kazánt, amely mellé azonban szükség van fűtő személyzetre is. További
problémát jelent, hogy a városi lakások jelentős része, közel 650 ezer lakás,
távhővel van fűtve, amelynek kiváltása jelentős költségterhet jelentene a lakók
számára, mivel a lakások kifejezetten erre a fűtési formára lettek kialakítva. Arról
nem is beszélve, hogy mennyivel szennyezettebb lenne a város levegője, ha minden
háznál füst keletkezne. Ilyen szempontból előnyösebb a hőerőmű, a magas és
szűrőkkel ellátott kéményei miatt.
Azonban meg kell említenem azt is, hogy a távhő szolgáltatók nagy része földgáz
felhasználásával állítja elő a szolgáltatott hőt. Viszont lehetséges a távhő
szolgáltatásra megújuló energiaforrások felhasználásával is. Ilyen lehetőséget
használnak például a pécsi távhőszolgáltatásban, ahol is szilárd biomassza vagyis
szalmabála elégetésével biztosítják a szükséges hőenergiát.
A 2013-as konferencián Fábián Zsolt azt is kijelentette, hogy a kormányzat döntései
is jelentős hatással vannak az energiapolitikára.
19
Az energiaárak a termelési és beszerzési költségek mellett más költség nemeket is
tartalmaznak. A földgáz ára az önkormányzatok részére 1994-től 2011-ig terjedő
időszakban 12,3-szorosára nőtt. A földgáz ÁFÁ-ja pedig 10%-ról 25%-ra, majd
27%-ra módosult. A villamos energia ára is hasonló változásokon ment keresztül,
6,6-szorosára emelkedett az ára, míg a rá kivetett általános forgalmi adó 0%-ról
27%-ra nőtt. A távfűtés versenyképességét a kormányzat a távfűtési célú földgáz
ÁFÁ-jának 5%-ra történő csökkentésével próbálja elősegíteni. Azonban a kormány,
amit az egyik kezével ad, a másikkal elvesz.
Az elmúlt évtized folyamán önkormányzati beruházások kapcsán jelentős
mennyiségű, több MW kapacitású hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre
alkalmas gázmotorok lettek üzembe helyezve.
A gázmotorok elterjedése több előnnyel is járt. Először is jobb az
energiahatékonysága, amellyel energiatakarékosság is párosul. Ezáltal a földgáz
primer energiafelhasználása csökkent. Megjelentek a decentralizált energiatermelés
előnyei is, többek között a helyi igényeknek megfelelő energiatermelés, csökkenő
hálózati veszteségek és munkahelyteremtés.
A beruházások számának növekedését a 2001. évi CX. törvény segítette elő, amely
előnyben részesítette a kapcsoltan termelt energiát. Ennek köszönhetően a kapcsolt
energiatermelés 2006-ban 21,8%-át tette ki a hazai villamos energiatermelésnek. A
szabályozás változása miatt ez az érték 2010-re 13,5%-ra esett vissza, ami azt
jelenti, hogy a kapacitás kihasználás alig haladja meg az 50%-ot.
Fábián Zsolt arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzatok
energiafogyasztásuk befolyásolásában szűk mozgástérrel rendelkeznek, amellyel
teljes mértékben egyet értek. Az önkormányzatok rendelkeznek rendezési tervvel és
építéshatósági eszközökkel, azonban Magyarországon nagyszámú kis önkormányzat
működik. A települések több mint 2/3-a 2000 fő alatti. A kis települések nem
engedhetik meg maguknak, hogy egy energetikai szakembert alkalmazzanak. Sem
megfelelő forrásokkal nem rendelkeznek ilyen célra, illetve az intézmények száma
sem kötné le egy energetikai szakember teljes munkaidejét. Ennek köszönhetően
előfordulhatnak olyan szituációk, hogy az intézmények működtetését a megszokott
20
módon végzik, nem ismerve az újabb lehetőségeket. Az is gyakori eset, hogy az
önkormányzatok nem rendelkeznek energetikai stratégiával vagy az épületek
energiafelhasználásának csökkentésére irányuló elképzelésekkel. 19
3.1 Települési energiastratégia
Az önkormányzatok energiagazdálkodásra vonatkozó összeállításra Bakoss Géza
Hatékony települési energiagazdálkodás című alkotásában részletesen és
tematikusan vázolja, hogy milyen elemeket kellene tartalmaznia egy önkormányzati
energiastratégiai tervnek. Ennek a munkának tulajdonképpen egy összefoglalását
végezte el az E-misszió Egyesület a 7+1 lépés egy jó önkormányzati
energiagazdálkodás felé címmel. Ugyan Bakoss Géza munkáját dolgozza fel,
azonban tettek hozzá saját munkát is. Ez alatt azt értem, hogy segítik az
önkormányzati döntéshozókat döntéseik és feladataik meghatározásába.
Az energetikai feladatokat, mint mindenhol az önkormányzatoknál is célszerű
alaposan, előrelátóan, hosszútávra gondolkodni. Ehhez kell kidolgozni a település
energiastratégiáját. Az energiastratégiának néhány fontos és nélkülözhetetlen eleme.
• Áttekinteni a település energiaellátásának és az energia felhasználásának a
helyzetét.
• Megvizsgálni a lehetséges jövőképet.
• Meghatározni az önkormányzat, a település számára a legelőnyösebb
energiaellátási és felhasználási módokat.
• Meghatározni az önkormányzat stratégiai és hosszabb távú feladatait.
Az energiastratégia akkor lehet hatékony, ha minden érintett fontosnak érzi a
dokumentumot. Ennek az a feltétele, hogy elkészítésében részt vegyenek az
érintettek és a helyi közösség támogatásával készüljön el.
19
http://www.moszlap.hu/uploads/files/fabianzsoltazonkormanyzatokszerepelehetosegeiazenergetikaban.DOC
21
Az energiastratégia a fő irányokat jelöli meg. Milyen fűtési módot használjanak,
szükséges-e az intézmények korszerűsítése, s ha igen akkor milyen források
felhasználásával valósuljon meg, alkalmazzanak-e saját energetikust vagy külső
szakértőket foglalkoztassanak inkább. Amennyiben elkészült az energiastratégia
annak alapján lehet megfogalmazni tényleges rövidtávú feladatokat.
Nagyobb önkormányzatok megtehetik, hogy foglalkoztassanak egy főállású
energetikust. Kisebb önkormányzatok, mint például Parasznya is nem engedheti
meg magának, hogy egy energetikust teljes munkaidőben foglalkoztasson. Ennek
kiküszöbölésére több megoldás is szóba jöhet. Lehetőség van a szakembert
részmunkaidőben vagy szerződéses formában foglalkoztatni. Jó megoldás lehet
még, hogy több önkormányzat összefogással egy főállású energetikai szakembert
foglalkozta, amelyre még támogatást is nyerhetnek kistérségi fejlesztési
társaságoktól. Fontosnak tartom megemlíteni, ami a kiadványban is hangsúlyozva
van, hogy amennyiben nincs energetikus végzettségű szakember foglalkoztatva az
energiagazdálkodásért a polgármester a felelős.20
A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek
között:
• a településfejlesztés
• a településrendezés
• az épített és természeti környezet védelme
• a lakásgazdálkodás
• a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés
• a csatornázás
• a helyi közutak és közterületek fenntartása
• a köztisztaság és településtisztaság biztosítása
• gondoskodás a helyi tűzvédelemről
20
http://www.e-misszio.hu/images/stories/energia/71.pdf
22
• közbiztonság helyi feladatairól
• közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban
• a foglalkoztatás megoldásában
• az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi és a
szociális ellátásról
• a közösségi tér biztosítása
A Parasznyai önkormányzat a fentebb felsorolt kritériumok mindegyikének eleget
tesz, mint jelentős energia felhasználók jelennek meg. A legtöbb, ha nem az összes
önkormányzati tulajdonban lévő egységben történik energia felhasználás. Az
óvodában, a polgármesteri hivatalban a művelődési házban, nap mint nap felmerül
villamos energiafogyasztás és a hidegebb időszakokban fűtési feladatok is
felmerülnek. Az önkormányzat feladata továbbá a csatorna és közvilágítás
üzemeltetése is.
23
4 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK
LEHETŐSÉGEI A PARASZNYAI ÖNKORMÁNYZAT
ENERGIA ELLÁTÁSÁBAN
Parasznya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik dinamikusan fejlődő faluja.
Földrajzi fekvését tekintve a megye északi részén, a Miskolci Kistérségben,
Miskolc-Kazincbarcika vonalát tekintve Sajószentpétertől nyugati irányban 8 km-re
lévő település.
A Bükk hegység nyúlványainak a Sajó völgyére ereszkedő szelíd vonulatai övezik.
A környező hegyek körül ölelik az így kialakult Pitypalaty-völgyet, melyet néhány
falu tarkít, köztük van Parasznya is.
Parasznya tagja annak a 44 települést összefogó Bükk-Miskolc térségi LEADER
Akciócsoportnak (BÜKK-MAK LEADER), amely közel 10 millió eurónak
megfelelő Európai Uniós és hazai támogatási forrással gazdálkodhat.
A
5. ábra A BÜKK-MAK LEADER települések Forrás: http://www.bukkmakleader.hu/1_rolunk.html
24
Az akciócsoport jogi szervezetét - a BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft.-t - 147
tag alapította: 44 önkormányzat, 46 nonprofit szervezet, 55 vállalkozás, és 2 tag az
egyéb közszférából. A szervezetet alkotó településeket jelöli az 5. ábra. A közösség
a nonprofit kft. vezetőjévé Dr. Nagy Józsefet egyetemi docenst, vidékfejlesztési
szakértőt választotta meg.
A LEADER tagjai időben felismerték, hogy összefogásra van szükség, ezért is
csatlakoztak az akciócsoporthoz. Demonstrációs jelleggel több, a megújuló
energiaforrásokat bemutató energiaudvart is megvalósítottak már. Törekvések
vannak még olyan beruházásokra is, ahol a tagok összefogva, közösen pályáznak
majd azt követően is egymást kiegészítve, segítve közösen dolgoznak.
A Parasznyai Önkormányzat a legtöbb megújuló energiaforrást sikerrel
hasznosíthatja, mivel nem túl nagy a község és nem városias jellegű a kialakítása.
4.1 Szélenergia
A faluban, azon kedvező fekvése miatt, hogy egy völgyben fekszik, szinte állandó
jelleggel van légmozgás. Valamint a környező hegyvonulatokra is lehetne
szélgenerátorokat telepíteni, ugyanis azon a pontokon is gyakran és erőteljesen
szokott fújni a szél. A 6. ábra jól demonstrálja, hogy a Miskolci térségben átlagosan
3-4 m/s szélsebesség van, amely már elegendő a kisebb, házi méretű
szélgenerátorok működtetéséhez. A szélgenerátorok villamos energiatermelésre
alkalmasak, melyet vagy saját felhasználásra vagy a villamos hálózatra kapcsolva
költségcsökkentésre lehetne használni. Azonban a szél energiáját nem csak villamos
energiatermelésre, hanem mechanikai munkára is lehetne alkalmazni, például
locsoláshoz használt kutak vizének kinyerésére.
Nagyobb méretű beruházásnál mindenképp célszerű helyi, pontos méréseket
végezni.
25
6. ábra Magyarország széltérképe Forrás: OMSZ
4.2 Napenergia
A település a nyugat-európai 1000 kWh/m2 átlaghoz mérten nem elhanyagolható az
1200 kWh/m2 évi napsugárzás összenergiája, bár az Alföld déli részén jelentősebb,
amint a 7. ábra is mutatja. Ezért javasolt a napenergia felhasználása is, jelentősebb
mértékben a napelem, mivel a napkollektorok leginkább használati melegvíz
előállítására alkalmasak. Azonban az önkormányzat épületeiben a villamos
energiafogyasztás jelentősebb, mint a használati melegvízé. Valamint a melegvízzel
szemben a villamos energia azonnali fel nem használása esetén eladható a
szolgáltatónak. Az önkormányzat által már megtörtént egy ilyen napelemes projekt
magvalósítása, melyről a következő fejezetben bővebben is szó lesz.
26
7. ábra A napsugárzás évi összenergiája Magyarországon Forrás: Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából
4.3 Geotermikus energia
A geotermikus energiát szintén számításba lehet venni a területi adottságokat
tekintetbe véve. Ugyanis 3 bezárt bánya is fekszik a település közigazgatási területe
alatt, amelyben bányavíz található. Ezáltal nincs szükség a Pannenergy Mályi
beruházásához hasonló költséges, több száz méteres mélységi fúrásokra. A
bányavíznek és a nagyságrendekkel alacsonyabb energiaigények köszönhetően nem
is igényel a Mályi projekthez hasonló mértékű ráfordítást.
Igaz a bányavíz nem is rendelkezik olyan magas hőmérséklettel, mivel nem
mélységi bánya és nem termálvíz. Ezért nem is lehet közvetlenül fűtési célokra
felhasználni, hanem szükség van hőszivattyú közbeiktatására, ami azonban villamos
energiaigénnyel jár.
27
A bányák vizének további előnye lehet még, hogy egyszerűbb a talajszondás és a
talaj kollektoros kialakítás is, ami költségcsökkenéssel járhat. A bányavíz a
termálvízzel ellentétben nyári időszakban hűtésre is alkalmazható lenne.
4.4 Biomassza
Az önkormányzat több intézménnyel rendelkezik, melyek önálló gázfűtéssel állítják
elő a kívánt hőmennyiséget. Az intézmények nem túl nagyméretűek és rendelkeznek
tágas udvarokkal.
Biomassza alkalmazására a szilárd változat, azon belül is a fa és faapríték tüzelés
lenne a legelőnyösebb, tekintve a település adottságait. Ugyanis a településhez nem
tartozik jelentősnek mondható mezőgazdasági területek, ahonnan a mezőgazdasági
melléktermékeket lehetne eltüzelni, mivel szűk völgyben helyezkedik el.
Amennyire hátrányos helyzetű a település mezőgazdasági területek méretét illetően,
annyival jelentősebb erdőterületekkel rendelkezik.
A fával történő tüzeléshez új kazán beszerzése szükséges, amely jelentős befektetést
jelent. Azonban meg van az az előnye is, hogy helyben foglalkoztatott helyi
munkaerőt igényel a kiszolgálása és üzemeltetése. Ellentétben a többi megújuló
energiaforrást alkalmazó eszköznél, amelyeket máshol, talán más országban
állítottak elő és működésük során nem igényelnek emberi beavatkozást
Az önkormányzat rendelkezik saját erdő és szántó területtel. Az utóbbiba terveznek
energetikai célú fa ültetését is, kimondottan a szilárd biomassza előállítása céljából.
Az 5. fejezetben egy ilyen beruházás gazdasági vizsgálatát végzem el.
4.5 Vízenergia
A vízenergia az egyetlen megújuló energiaforrás, melyet nem tudják igénybe venni,
mivel egyetlen majdnem kiszáradt patakkal rendelkeznek, amely csupán nagyobb
esőzések idején rendelkezik jelentősebb vízmennyiséggel.
28
5 EGY KONKRÉT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSRA ÉPÜL Ő
BERUHÁZÁS GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA
A Parasznyai Önkormányzat korábban már sikeresen megvalósított egy megújuló
energiaforrást hasznosító projektet.
5.1 Napelemes rendszer
Az önkormányzati hivatalban évente átlagosan 13 144 kWh villamos energiát
vásárol, ami havi átlagban 1095 kWh-t jelent. Az önkormányzat az erre a célra
létrehozott non-profit szervezet révén a 2009-ben meghirdetett, ÚMVP IV. tengely
(LEADER) pályázati konstrukción belül, BÜKK-MAK LEADER Közösségi
Energiaudvarok fejlesztése jogcímen a Pitypalatty Területfejlesztési és Egyéb
Szolgáltató Nonprofit Kft. nevében pályázatot nyújtott be 3,7 kW napelemes
rendszer megvalósítására.
A pályázat elnyerését követően 2011 áprilisától üzemel a 3,7 kW-os napkövető
napelemes rendszer. A rendszer évente körülbelül 5 000 kWh villamos energiát
produkál, ami havonta átlagosan 417 kWh-t jelent. Ez a villamos mennyiség
nagyjából az önkormányzat villamos energia fogyasztásának 38%-át fedezi, ami
hasonló mértékű költségmegtakarítást eredményez az önkormányzatnak. A
beruházás teljes vissza nem térítendő támogatással valósult meg, ezért egyértelműen
megérte a beruházás.
A napelemes rendszer teljesítményét interneten nyomon lehet követni. A 8. ábra egy
évre vonatkozóan mutatja, hogy mely hónapban mekkora villamos energiát termelt
a rendszer. Jól megfigyelhető, hogy mindössze három hónapban produkált
szembetűnően alacsony értéket.
Ebből is következtetni lehet, hogy miért nem érdemes egy épület fűtését
napkollektorokkal megvalósítani.
29
8. ábra A napelemes rendszer 1 éves teljesítményének adatai, havi bontásban Forrás:
http://www.sunnyportal.com/Templates/PublicPageOverview.aspx?page=770c9887-2cf0-4bf1-a6bf-fe7fc1f9577f&plant=ad26532d-49e2-4fe0-be03-
c7e1c0824ead&splang=en-US
9. ábra A parasznyai napkövetős napelemes rendszer
Forrás: http://parasznya.hu/?page_id=927
0
100
200
300
400
500
600
700
800
20
11
. máj
us
20
11
. jú
niu
s
20
11
. jú
lius
20
11
. au
gusz
tus
20
11
. sze
pte
mb
er
20
11
. okt
ób
er
20
11
. no
vem
be
r
20
11
. de
cem
be
r
20
12
. jan
uár
20
12
. fe
bru
ár
20
12
. már
ciu
s
20
12
. áp
rilis
Pro
duká
lt te
ljesí
tmén
y (k
Wh)
Vizsgált időszak
30
5.2 Faapríték tüzelés
Az önkormányzat azonban tovább szeretné csökkenteni költségeit és újabb
beruházásokat terveznek. Az önkormányzat a polgármesteri hivatal fűtésére jelentős
összegeket fordít. Az utóbbi évek átlagát tekintve 1,3-1,4 millió forintot költ a
hivatali épület fűtésére. Ezt megelégelve az önkormányzat úgy döntött él természeti
adottságaival és a hivatal gázkazánját faapríték tüzelésű kazánra cserélik.
Az utóbbi évek földgáz számlái jól mutatják az épület fűtési energia igényét, melyet
az 1. táblázatba foglaltam. A gázelszámolás nem esik egybe a naptári évfordulóval,
hanem júliusra esik, ám éppúgy 12 hónapot érint. A fűtés a téli, hidegebb
időszakban jelentősebb, több energiát igényel, még tavasszal és ősszel kevesebb,
nyáron pedig egyáltalán nem szokás fűteni. A gázszolgáltató az előző időszak
fogyasztása alapján meghatározza az egy hónapra jutó gázfogyasztást. Majd az éves
gázóra leolvasás után elvégzi a szükséges korrekciót. Mivel az önkormányzati
épületben nincs gáztűzhely és gázbojler, ami meghamisíthatná az értékeket, a
földgáz fűtőértéke egyértelműen a fűtésre fordítódott.
A polgármesteri hivatal földgázfelhasználása
1. táblázat
Időszak Fogyasztás Fűtőérték
2009.07. hó - 2010.06. hó 849 m3/hó ~29 250MJ/hó
2010.07. hó – 2011.06. hó 888 m3/hó ~30 430MJ/hó
2011.07. hó – 2012.06. hó 979 m3/hó ~28 060MJ/hó
Forrás: saját szerkesztés a számlák alapján
A 1. táblázatból kiolvasható, hogy átlagban 29 250MJ/hó fűtési energia igénye van
az épületnek, ami éves szinten 351 000 MJ energiaigényt jelent.
Az igényelt energiamennyiségnek megfelelő apríték mennyiségét a 2. táblázatba
számoltam ki.
31
Különböző tüzelőanyagok fűtőértéke és elvárt terület mennyisége
2. táblázat
Megnevezés Fűtőérték (MJ/kg)
Kívánt mennyiség (t)
Elvárt hozam (t/ha)
Kívánt terület (ha)
Gabonaszalma 15,0 - 16,0 21,9 - 23,4 1,5 - 3,5 6,3 - 15,6
Tűzifa 13,5 - 15,3 22,9 - 26,0 2,0 - 2,5 9,2 - 13,0
Erdei fahulladék 12,0 - 13,5 26,0 - 29,3 1,5 - 2,0 13,0 - 19,5
Erdei faapríték 11,0 - 13,5 26,0 - 31,9 8,0 - 9,0 2,9 - 4,0
Paulownia Cotevisa 2 14,7 - 18,0 19,5 - 24,0 20,0 - 25,0 0,8 - 1,2
Forrás: Saját szerkesztés, Alternatív energiatermelés a gyakorlatban alapján
Az önkormányzat rendelkezik 4 ha erdővel, melynek karbantartása során
keletkezhet jelentősebb mennyiségű erdei fahulladék aprítási célra. Mivel ilyen
esetben 13-19 ha erdő területre lenne szükség, ami azonban jelenleg nincs az
önkormányzat tulajdonában. Viszont rendelkeznek 1 ha szántóterülettel, melyet
energiaültetvény létesítésére szeretnének felhasználni.
Az energetikai célú ültetvény nem új keletű dolog. Azonban a közelmúltban egy új
nemesítésű gyors növésű fa, a Paulownia Cotevisa 2 jelent meg. A fafaj rendkívüli
jellemzőkkel rendelkezik, amely miatt alkalmassá válik energetikai célokra.
• Alkalmazkodott a Magyarországi klímához (-33 és +55 oC között életképes)
• A biomassza célú ültetvény 2 évente tarra vágható
• Fertőzésekre kevésbé érzékeny, rovarok által elkerült
• A fák virága mézelő, éves szinten 700-1000 kg/ha méz gyűjthető
• Gyenge talajon is megél
• Magja steril, csak palántáról telepíthető, nem invazív növény
• Jelentős szén-dioxid mennyiséget köt meg a levegőből, 12t/ha/év
32
Az önkormányzat rendelkezik az ültetéshez szükséges eszközökkel és emberi
erőforrással. A költségek meghatározásánál azonban három különböző alternatíva
jöhet szóba.
I. eset A munkabérek teljes egészében az önkormányzatot terhelik.
II. eset A közmunka program keretében az önkormányzatnak csupán a munkabér
30%-t kell biztosítania.
III. eset A Start közfoglalkoztatás munkaprogramnak köszönhetően 100%-os bér-
és járuléktámogatásnak köszönhetően a bérköltségek nem terhelnék az
önkormányzati beruházást.
Ezért a munkabér igényes számítások esetén az imént felsorolt három eset szerint
fogom számításaimat végezni.
A Parasznyai Önkormányzat elmaradott térségben fekszik, magas a
munkanélküliségi ráta, ami maga után vonja a közfoglalkoztatást. A
közfoglalkoztatási és minimálbér utóbbi néhány éves változását a 3. táblázat
foglalja össze.
Közfoglalkoztatási és minimálbér
3. táblázat
Forrás: Portfolio.hu
A táblázatból kiolvasható, hogy 2013-ban a közfoglalkoztatási bruttó bér havi
75 500 Ft. Ezt az összeget fogom alapul venni a munkabérszámításnál.
33
A polgármesteri hivatal fűtésének a földgázról biomassza erőforrásra történő
átállása az alábbi költségelemekből állna:
• Az energiaültetvény telepítése, karbantartása
• Az energiaültetvény kitermelése
• A rendelkezésre álló erdőterületen folyó erdőgazdálkodás
• Az új kazán és fűtésrendszer beruházási költsége
• Az apríték előállításához szükséges gép beszerzése
5.2.1 Az energiaültetvény telepítése
Az 1 ha méretű területre 600 db csemetét javasolnak energetikai célú telepítés
esetén. Az önkormányzat rendelkezik a telepítéshez szükséges munkaeszközökkel,
traktorral, gödörfúróval. A 4. táblázatban részleteztem a telepítési költségeket.
A fa palántáját tavasszal vagy nyáron kell ültetni és szárazság esetén az első 5-6
hétben heti locsolást végezni, mely természetesen az időjárás függvényében
valósulhat meg. Az önkormányzat rutinosan meg tudná valósítani ezt a műveletet,
mivel jelenleg is termelnek zöldségeket, melyeket saját kutakból rendszeresen
öntöznek.21
Az ültetvény létrehozásánál a 4. táblázat részletesen taglalja a felmerülő
költségeket. Az ültetésnél úgy becsültem, hogy 4 ember 1 heti munkával képes
elültetni a 600 db palántát. Locsolásnál szintén 4 ember munkáját vettem alapul,
akik a legrosszabb esetben 6 alkalommal locsolnak, alkalmanként 1 nappal
számolva. A palántát a termelő és forgalmazó cég szerint érdemes lefóliázni, melyet
200 euró anyag és munkaköltség ellenében meg is lehet valósítani.
21
Vityi. – Marosvölgyi: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei (2012.)
34
Energiaültetvény telepítési költség
4. táblázat
Megnevezés I. eset II. eset III. eset
600 db csemete ára (E Ft) 1143 1143 1143
Talajművelés bérmunka költsége (E Ft) 100 100 100
Gödörfúrás költsége (E Ft) 60 60 60
Ültetés bérköltsége (E Ft) 75,5 22,65 0
Locsolás bérköltsége (E Ft) 90,6 27,18 0
Fóliázás költsége (E Ft) 60 46 40
Összesen (E Ft) 1529,1 1398,83 1343
Forrás: Saját szerkesztés
Az ültetvény az első évet követően nem igényel locsolást, csupán gyomtalanítást,
amit akár talajmunkával kézi vagy gépi módon is meglehet valósítani. Illetve
egyszerű kaszálással vagy vegyszeres gyomirtással. A második évben történhet az
első tarvágás. Minden tarvágást követően a tuskókat le kell gyantázni.
A tarvágást követően még össze kell aprítani a letermelt faanyagot. Erre a műveltre
az önkormányzat tulajdonában lévő Antonio Carraro Tigre Country típusú traktor
teljesítménye alkalmas. Azonban be kell szerezni egy ágaprítót, amely képes a már
beszerzett biomassza kazánnak megfelelő G30-as apríték előállítására.
10. ábra G30-as faapríték Forrás: http://www.carborobot.hu/HU/Apritek.htm
35
A G30-as minősítésű apríték jellemzője, hogy döntő részének (legalább
háromnegyedének) 30x30 mm-esnek kell lenni, amelynek eléréséhez speciális
ágaprító gép szükséges. Másrészt az önkormányzat tulajdonában lévő traktor
kisteljesítményű (38 LE), ami bekorlátozza az aprító gép típusát és a maximális
aprítható ágvastagságot. Az előbb felsorolt nézőpontok ismeretében a Volverini AY
600 típusú ágaprítóra esett a választásom, amely illeszkedik a traktor
teljesítményéhez és képes produkálni a kívánt G30-as apríték minőséget. A gép
maximum 16 cm-es ágat képes befogadni, így az ettől nagyobb fatörzseket
hasábfába kellesz eltüzelni, amire szintén alkalmas a kiválasztott kazán. A fa többi
része össze lesz aprítva, így a teljes fa felhasználható lesz tüzelési célra. A 11. ábra
Volverini AY 600 típusú ágaprító11. ábra a kiválasztott ágaprító látható, nettó ára
1,8 millió forint.
11. ábra Volverini AY 600 típusú ágaprító Forrás: http://www.zetorvas.hu/ujgepek/?act=showFolder&l=3&id=187
5.2.2 Fakitermelés
A fa 2 éves korára elérheti a 10-12 méter magasságot és 16-20 cm törzsátmérőt.
Ekkor már energetikai hasznosításra vágásérettnek tekinthető.
A törzs vastagsága miatt láncfűrészt kell alkalmazni a kitermeléshez. Ehhez célszerű
az önkormányzatnak beszerezni 2 db láncfűrészt, ami 400 E forintból
megvalósítható és már tartalmazhatja a védőfelszerelést is. Valamint az
önkormányzat más területen is használhatja. A két láncfűrész üzemeltetéséhez 2
36
ember is szükséges, aki kezeli és még 2 ember, akik segítenek a kivágásban,
gallyazásban.
5.2.3 Beruházási költségek
A traktor nem erre a beruházásra lett beszerezve, viszont nélkülözhetetlen az apríték
elkészítéséhez és szállításához. A traktor kezelési és üzemeltetési költsége nettó 3
318 Ft/munkaóra, ami tartalmazza az üzem- és kenőanyag költségét, valamint a
gépkezelő munkabérét és közterheit is.22
Az ágaprító bruttó 2,286 millió forintos beruházási értéke nagy összeg és mivel
hosszútávon kívánják használni, ezért a 10 éves amortizációt reálisnak tartom.
Ennek tükrében éves szinten bruttó 228,6 E Ft lineáris amortizációs költséget jelent.
A láncfűrészek precíz mechanikájuk folytán igényesebbek és hajlamosak hamarabb
elromolni ezért azokkal csupán 5 évre érdemes tervezni és amortizálni. Ami azt
jelenti, hogy az ültetvény 10 éves élettartama alatt még egyszer szükség lesz
láncfűrészek beruházására.
A faaprítékot célszerűnek tartom közvetlenül Raschel (más néven hálós vagy
burgonyás) zsákba fúvatni. Ezáltal lecsökkenne a munkafolyamatok száma, mert
nem kellene bajlódni az apríték összegyűjtésével. Továbbá könnyebben mozgatható.
Nem utolsó sorba több kisebb halomba pakolva könnyebb száradást biztosítana,
mint az ömlesztve tárolás.
A kazán beszerzési ára viszonylag magas, 1,832 millió forint, amely még csupán a
kazán beszerzési ára. Azonban a kazán mellett jelentős járulékos költségek merültek
még fel, melyet az 5. táblázat tartalmaz. A felsorolásból kivehető, hogy nem csupán
kazáncserét valósítanak meg, hanem teljes fűtéskorszerűsítést, amelynek
köszönhetően valószínűleg hatékonyabban fog működni, mint a gázkazán.
22
Őstermelő 2012./5. 67.o
37
Fűtésrekonstrukciós díjak részletezése
5. táblázat
Tétel Költség (E Ft)
Carborobot kazán 1832
Puffertartály, 1500 l 298
Kémény, 7m 395
Anyagok, szelepek, stb 670
Időjárásfüggő fűtési kör 320
Internetes webszerver 160
Kémény hatósági díj 35
Beüzemelési munkadíj 1100
Összesen 4810
Amortizációs idő 20 év
Éves amortizációs költség 241
Forrás: Saját szerkesztés
5.2.4 Kitermelési költségek
Amint már említettem az önkormányzat rendelkezik 4 ha erdőterület fölött, ami
azonban nem kivágható jelenleg. Azonban gondozási munkálatokat lehet rajta
végrehajtani, amely során nem nyerhető megfelelő mennyiségű fa illetve
fahulladék. Azonban nem szabad ezt a mennyiséget sem kihasználatlanul hagyni.
Az adott terület körülbelül 8 tonna faanyag kigazdálkodására ad lehetőséget,
hozzávetőlegesen 90-100 GJ fűtési energiával. A polgármesteri hivatal épülete
viszont jelenleg évente 340-360 GJ hőenergiát igényel. Így nem nehéz belátni, hogy
mindenképp szükség van az energiaültetvényre is.
Véleményem szerint a 4 ha erdőn a már említett négy ember 2 hét alatt képes lenne
elvégezni a kívánt erdőgazdálkodási munkálatokat és további egy hétre lenne
38
szükség a fa aprítására és szállítására. Ennek megfelelően a 6. táblázat szerint
alakulnak a költségek a munkaerő bérétől függően.
Az erdőgondozás költségrészletezése
6. táblázat
Megnevezés I. eset II. eset III. eset
4 fő 3 heti bére (E Ft) 226,5 68,0 0,0
Láncfűrészek amortizációja (E Ft) 88,0 88,0 88,0
Traktorüzemeltetési költség (E Ft) 168,5 168,5 168,5
Aprító amortizáció (E Ft) 228,6 228,6 228,6
Összesen (E Ft) 711,6 553,1 485,1
Forrás: Saját szerkesztés
Az erdőben minden éven történne gondozás, így az amortizációs költségeket ide
soroltam, mivel az energiaültetvényen csupán kétévente történne fakitermelés.
Az ültetvény költségeit karbantartási és kivágási költségeinek részletezését a 7.
táblázat rendszerezi. Meglátásom szerint az erdőgondozással szemben csupán 1
héttel több munkaráfordítást igényel. Hiába jelentősebb a fa mennyisége, azonban
koncentráltabb területen helyezkednének el. Kisebbek a fák és az ültetvény
kialakításnak köszönhetően gyorsan lehetne haladni a kivágással. Ezáltal leginkább
az aprításra kellene fordítani a többlet munkaidőt, melyet a traktor üzemeltetési
költsége is tükröz. A láncfűrészek és az ágaprító amortizációs költsége, pedig már
elszámolásra került, ezért itt már nem jelenik meg, mert akkor duplán számolnám
el.
39
Az ültetvény gondozás költségrészletezése
7. táblázat
Megnevezés I. eset II. eset III. eset
4 fő 4 heti bére (E Ft) 302,0 90,6 0,0
Ültetvény kaszálása (2év) (E Ft) 60,0 60,0 60,0
Traktorüzemeltetési költség (E Ft) 265,5 265,5 265,5
Összesen (E Ft) 627,5 416,1 325,5
Forrás: Saját szerkesztés
Azokon az éveken, amikor nincs kitermelés, csupán a kaszálási költség jelentkezne,
amint az a 7. táblázatban is látszik 2 évre számoltam.
Habár az ültetvénygazdálkodás a munkaerő igényesebb a két kitermelési mód közül,
mégis az erdőgazdálkodás költségjellemzői a magasabbak, ami annak tudható, be,
hogy az erdőgondozásnál lettek elszámolva az igénybevett gépek amortizációs
költségei.
5.2.5 Hozamszámítás
A már említett 4 ha erdő évente körülbelül 8 tonna aprítékot képes szolgáltatni. Az
energiaültetvénynek viszont kétévente 25 tonna aprítékot kellene az elvárások
szerint produkálnia. Az erdő 8 t aprítékja 96 000 MJ energiát hordozhat, míg az 1 ha
ültetvény kitermelt faanyaga 375 000 MJ energiát képviselhet. Jelenleg a
polgármesteri hivatal éves fűtési energia igénye 340-360 GJ között mozog.
A hivatali épület fűtése biztosítható lehetne 1 ha területről kitermelt Paulownia
Cotevisa 2 faaprítékkal. Azonban ez a mennyiség csupán kétévente áll
rendelkezésre. Az erdő takarítási munkálatai során pedig nem keletkezik ilyen
jelentős mennyiségű faapríték, ami pótolhatná a páratlan éveket.
Az ültetvény 10 évét figyelembe véve valamint hogy az erdőben minden éven
történik gondozás, így összesen 2835 GJ mennyiségű energiahordozót biztosíthat az
önkormányzat saját termeléssel, miközben az önkormányzati épület
40
hozzávetőlegesen 3500 GJ energiát igényel 10 évre. Ezért az ültetvény
megvalósítása esetén a meglévő erdőterülettel együtt biztosítva lenne az épület
energiafogyasztásának 81 százaléka a következő évtizedben.
Azonban az önkormányzati épületben a jelenleg üzemeltetett gázkazán körülbelül
70%-os hatásfokkal működhet, ami az évek folyamán csak csökkenhetett.23 Az új
faapríték kazán viszont már 85%-os hatásfokkal működik.24 Amely mellé még
párosulnak a beruházás folyamán beszerzett és felszerelt szabályzó termosztátok.
Ezen két tényező miatt elképzelhetőnek vélem, hogy az önkormányzat által
előállított faapríték mennyiség kiszolgálná az épület fűtési igényét, ezáltal nem csak
81 százalékban, hanem teljes mértékben kiváltaná a földgázfelhasználást
Az épület nyílászáróinak cseréjével és a hőszigeteléssel további energia takarítható
meg. Akár 50%-is, mint ahogy az önkormányzat által fenntartott orvosi rendelő
esetében tapasztalták. De minimum 35%, mint a védőnői szolgálat épületében, igaz
itt hangsúlyozta a polgármester asszony, hogy pici gyerekek egészségéről van szó,
ezért kisebb a megtakarítás. Akár felesleg is keletkezne, melyet tartalékolni vagy
értékesíteni lehetne, illetve egy másik önkormányzati épületben szintén tüzelésre
hasznosítani.
A 8. táblázatban bemutatom, hogy 10 év távlatában hogy alakulna a faapríték
hozama és költsége közfoglalkoztatás esetén, amikor a munkabérköltségek csupán
30%-t kell kifizetnie az önkormányzatnak.
23 Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám 24
http://www.carborobot.hu/HU/FarmerHU.htm
41
10 évre tervezett faapríték mennyisége és költsége
8. táblázat
„Erdő” „Ültetvény”
Tömeg (t)
Fűtőérték (GJ)
Költség (E Ft)
Tömeg (t) Fűtőérték
(GJ) Költség (E Ft)
0. év - - Telepítés 1398,83
1. év 8 96 553,1 0 0 0
2. év 8 96 553,1 25 375 416,1
3. év 8 96 553,1 0 0 0
4. év 8 96 553,1 25 375 416,1
5. év 8 96 553,1 0 0 0
6. év 8 96 553,1 25 375 416,1
7. év 8 96 553,1 0 0 0
8. év 8 96 553,1 25 375 416,1
9. év 8 96 553,1 0 0 0
10. év 8 96 553,1 25 375 416,1
Összesen 80 960 5 531 125 1 875 3 479 Forrás: Saját szerkesztés
5.2.6 Megtérülés
Eddig kiszámoltam, hogy mekkora energiaszükséglete van a fűteni kívánt
épületnek, valamint ez mekkora mennyiségű faaprítékkal valósítható meg. Azonban
azt is meg kell határozni, hogy ez gazdaságos-e?
Az önkormányzat részére kiállított 2012. decemberi gázszámlán 30 895 MJ
elfogyasztott energia és 144 816 Ft befizetendő összeg áll. Amiből 4,69 Ft/MJ
vezetékes földgázdíj számolható vissza. Ez az egységár magasabb a számlán
szereplőtől bruttó 3,94 Ft/MJ egységártól, ugyanis a számla összegét osztottam el az
elfogyasztott gáz fűtőértékével. A különbség abból adódik, hogy a számla
végösszege tartalmaz különböző adó és szolgáltatói díjakat is.
Az erdő területen és az energiaültetvényben 10 év alatt 2 835 GJ fűtési energiát
biztosító faaprítékot a munkabértől, függően a három esetnek megfelelően
különböző költségvonzattal lehet előállítani.
42
A beruházás 10 évre tervezett költségei
9. táblázat
Megnevezés I. eset II. eset III. eset
Kazán 10 éves amortizációja (E Ft) 2 410,0 2 410,0 2 410,0
Erdő Kitermelés 10 éves költsége (E Ft) 7 116,0 5 530,5 4 851,0
Ültetvény kitermelés 10 éves költsége (E Ft) 4 364,6 3 479,3 2970,5
Összesen (E Ft) 13890,6 11419,8 10231,5
Forrás: Saját szerkesztés
A 10 évre elvárt faapríték energia mennyiségének és a hozzátartozó munka és
amortizációs költségek hányadosaként kiszámoltam, hogy 1 MJ energiát milyen
költség mellett tudnának előállítani, amit a 10. táblázatba foglaltam és grafikonon
ábrázoltam.
Faapríték egységára a különböző munkabér mellett
10. táblázat
Megnevezés I. eset II. eset III. eset
Megtermelt energiahordozó 2835 MJ
Összes ráfordítás (E Ft) 13890,6 11419,8 10231,5
Egységár (Ft/MJ) 4,90 4,03 3,61
Forrás: Saját szerkesztés
Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes munkabér kifizetése esetén, vagyis az I
esetnél magasabb az előállított energia egységára, mint a földgázé. A II. és III.
esetnél, amikor is a közfoglalkoztatás 70%-os és a Start közmunka program 100%-
os foglalkoztatási támogatásának köszönhetően kedvezőbb egységár érhető el.
43
12. ábra A földgáz és a faapríték egységárának összehasonlítása Forrás: Saját szerkesztés
Itt szeretném megjegyezni, hogy a jelenlegi földgázszámlákat figyelembe véve és
éves szinten a 1,3-1,4 millió forintos számlák 10 évre 13-14 millió fűtési költséget
tehetnek ki. Így akár 3 - 4 millió forintot is megtakaríthat az önkormányzat egyetlen
épület fűtésén, 10 éves viszonylatban, nem számolva az árak változásával.
Természetesen az apríték tüzelésű kazán működtetéséhez fűtőmester is szükséges.
Azonban már két ilyen személy is foglalkoztatva van az önkormányzatnál, így az ő
bérköltségüket nem számoltam.
Mindemellett, hogy – ha rövid ideig is, de - helyben tudnának helyi munkaerőt
foglalkoztatni. Továbbá függetlenednének a gázszolgáltatótól, vagyis egy esetleges
gázhiány alkalmával biztosított lenne a fűtés. S nem utolsó sorban a földgáz ára
előreláthatólag emelkedni fog, amely révén így akár nagyobb mértékű megtakarítás
is realizálható. Természetesen a munkabérekben is várható emelkedés, amelyet
számításaimban nem vettem figyelembe.
Meg kell még említenem, hogy a kazán amortizációs költségét 20 évben adtam
meg, míg az ültetvény működését csupán 10 évre. Ennek több oka is van. Először is
a kiválasztott energiafa csupán ötször vágható tarra, így 10 év múlva újra meg
kellene ismételni az ültetést. Azonban lehetséges, hogy az újra telepítést újabb és
jobb tulajdonsággal rendelkező növénnyel lehet majd elvégezni. Az sem kizárt,
0
1
2
3
4
5
6
Földgáz Teljes bérköltség
esetén
Közfoglalkoztatás
bérköltség esetén
Start közmunka
program bérköltség
esetén
Egy
ségá
r (M
J/Ft
)
44
hogy az önkormányzat is több erdőterülettel fog rendelkezni, ami miatt újra kellene
számolni a megtérülési számításokat.
Fontosnak tartom megemlíteni még, hogy az 1 ha Paulownia Cotevisa 2 12 tonna
szén-dioxidot képes megkötni évente, így jelentős levegőtisztító hatással
rendelkezik. Lényeges momentum még, hogy ez a fajta energiafa esztétikus
valamint szép virágzattal rendelkezik. Egy ekkora méretű ültetvény akár 700-1000
kg mézet is képes lenne szolgáltatni. Előnye még a fafajnak, hogy az ültetvény sorai
közé másodlagos növény, akár élelmiszer jellegű is vethető, jó hatással vannak
egymásra. Ezáltal a terület, ha nem is duplán, de legalább másfélszeresen
kihasználható, ezzel tovább növelve az ültetvény előnyeit.25
5.2.7 Megtérülés számítás
Az eddigi számításaim statikus módszerek alapján történtek, nem vettem
figyelembe a pénz időértékét. Ezen számításokkal kimutattam, hogy a faapríték
tüzelés alkalmazása a teljes bérköltséget tartalmazó I. eset kivételével kedvezőbb
egységáru fűtést eredményezhet.
Azonban a beruházás 10 éves tervezett üzemeltetése valamint a kazán 20 éves
tervezett működése kapcsán már figyelembe kell venni a pénz időértékét. Ezért
dinamikus módszert alkalmazva határozom meg a beruházás megtérülési idejét. A
dinamikus beruházás-gazdaságossági vizsgálatok egyszerűsítéséhez néhány feltételt
kell megszabni.
• A bevételek és a kiadások az egyes időszakok elején, illetve végén
keletkeznek.
• Az alkalmazott kalkulatív kamatláb a beruházás teljes ideje alatt állandó.
• Kamatoskamat-számítás szerint növekedő megtérülést várható el.26
25
Vityi. – Marosvölgyi: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei (2012.) 26
Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 123.o.)
45
A nettó jelen érték számítása
NPV � �P� � ∑��
��������� (1. képlet)27
ahol NPV = nettó jelen érték
P0 = a beruházás költsége
n = a beruházás időtartama
r = a beruházástól elvárt hozam
CFt = a t-dik időpontban esedékes pénzáram
Az NPV tehát a bevételek és a kiadások különbségének a diszkontált összege.
Számszerűsíti, hogy a beruházott összeg adott kalkulatív kamatláb melletti
hozamelvárással mekkora többletnyereséget eredményez.
Az NPV értékének értelmezése.
• ha NPV = 0, a beruházás éppen a kalkulatív kamatlábnak megfelelő, elvárt
jövedelmezőséget teljesíti, vagyis megtérül minden a beruházással
kapcsolatos kiadás és a hozamelvárás is.
• ha NPV > 0, a beruházás magasabb jövedelmezőségű, mint amit minimálisan
megkövetelünk tőle. Az egyenlet pozitív értéke egyben az adott követelmény
felett keletkező többletnyereség a nulla időpontra diszkontált értéke.
• ha NPV < 0, a negatív érték azt jelöli, hogy nem keletkezik akkora
jövedelmezőség, amely a kalkulatív kamatláb szerinti követelményt is
teljesíti, azonban a beruházás kiadásai megtérülhetnek. Nem biztos, hogy a
beruházás veszteséges, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget.28
A beruházás megvalósítása akkor javasolt, ha az NPV nulla vagy nagyobb. A
módszer hibáinak róják fel, hogy nem veszi figyelembe a többlethozamokra
fordított tőkeösszeget és a lekötési időt. Valamint több projektterv közötti választás
27
Dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások (102. o.) 28
Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 127.o.)
46
esetén csak az azonos létesítési költségű és azonos időhorizontú beruházások az
összehasonlíthatóak.29
Dr. Illés Mária bebizonyította, hogy az NPV képlet pontberuházás és állandó
nagyságú nettó hozam esetén leegyszerűsíthető.30
NPV � �E ��
� (2. képlet)
ahol E = a nulladik időpontban megvalósuló teljes beruházás
h = az állandó nagyságú nettó hozam
q = a törlesztőfaktor értéke
A faapríték tüzelésre történő átállás beruházási költségei a 11. táblázat szerint
tevődnek össze.
Beruházási költségek 11. táblázat
Megnevezés Költség (E Ft)
Kazán beruházási költsége 4810
Ültetvény beruházási költsége 1400
Faaprítógép beszerzési költsége 2286
Láncfűrészek beszerzési költsége 800
Összesen 9296
Forrás: Saját szerkesztés
Tehát a beruházás befektetési értéke 9,3 M forint. Meg kell még határozni az éves
költségeket és a felmerülő jövedelmet.
Az évente keletkező költséget az erdő és ültetvény gondozása, vágása során
alkalmazott négy ember munkabére és a faaprításhoz használt traktor 120 üzemórás
működési költségének összege adja. A munkabérek a már bemutatott 6. és 7.
29
Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 128.o.) 30
Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan ( 2008; 144-145.o.)
47
táblázat alapján kerültek kiszámolásra, oly módon, hogy az erdőgazdálkodáshoz
tartozó bérköltség minden éven megjelenik. Az ültetvénygazdálkodás költsége
azonban csak minden második évben, ezért a 7. táblázatban szereplő adatoknak csak
a felét vettem figyelembe, így érve el az évi egyenletes bérköltséget. A felmerülő
költségek a munkabérek három esetének megfelelően szintén három eredményt
szolgáltat a 12. táblázatban.
Felmerülő költségek 12. táblázat
Megnevetés I. eset II. eset III. eset
Munkabér Költség (E Ft) 377,5 113,25 0
Traktorüzemeltetési költség (E Ft) 434,0 434,0 434,0
Összesen (E Ft) 811,5 547,25 434,0
Forrás: Saját szerkesztés
Mivel a beruházás nem termelő jellegű, olyan értelemben, hogy a megtermelt hő
nem kerül értékesítésre, ezért a bevételt más szempont alapján közelítem meg.
A földgáz mellőzése esetén az önkormányzat megtakarít 1,4 millió forintot.
Azonban ebből az összegből még le kell vonni a biomassza előállításhoz szükséges
költségeket, melyet a 12. táblázatban már kiszámoltam. A különbségképzést a 13.
táblázatban végeztem el, amely így tartalmazza az éves megtakarítás mértékét is.
Megtakarítások, mint bevétel 13. táblázat
Megnevetés I. eset II. eset III. eset
Éves gázköltség (E Ft) 1448 1448 1448
Éves bér és gépköltség (E Ft) 811,5 547,25 434
Megtakarítás (E Ft) 636,5 900,75 1014
Forrás: Saját szerkesztés
48
A beruházások megtérülésének gazdasági számításainál általában a jegybanki
alapkamatot szokás alapul venni. 2013. április 24-től a Magyar Nemzeti Bank
4,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A beruházás 10 éves használata és 4,25%-os elvárt hozama mellett a 14. táblázat
szerint alakul a nettó jelen érték.
NPV értékek 14. táblázat
NPV I. eset II. eset III. eset
10 év, 4,25% - 4 197,07 - 2080,19 - 1172,96
12 év, 4,25% -3 408,12 -963,71 83,9
14 év, 4,25% -2682,19 63,6 1240,37
Forrás: Saját szerkesztés
A 14. táblázat alapján meghatározható, hogy ha az önkormányzatnak a teljes
munkabért ki kellene fizetnie (I. eset), akkor a 10. évben a beruházás értékének alig
több mint fele térülne meg.
A II. esetben, amikor is a munkabérek 70 százalékát nem az önkormányzatnak kell
fedeznie, köszönhetően a közfoglalkoztatási programnak, akkor már csak alig több
mint 2 millió forint hiányzik az NPV értékének előjel váltásához.
A III. esetben, amikor a keletkező munkabérköltséget a Start közmunka program
keretében 100%-ig megtérítik az önkormányzatnak, akkor már csupán a 1172,96E
Ft-ra lenne szükség a teljes befektetési érték és a jövedelmezőségi elvárással együtt
a megtérüléshez.
A kalkulatív kamatláb változatlansága mellett tovább számoltam az NPV értékét,
melyet a táblázat is mutat. A további számítások során kiderült, hogy a II. eset
szerinti feltételek alapján a 14. évben vált pozitívra az NPV, míg a III. eset alapján
már a 12. évben.
49
6 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Példaértékűnek tartom a Parasznyai Önkormányzat törekvéseit, hogy megpróbálnak
élni természet adta lehetőségeikkel. Ennek több példája is van. Idesorolnám a
megvalósult megújuló energiaforrást hasznosító befektetéseket. Név szerint a
napkövető hálózatra visszatáplálós napelemes rendszert, amely évente körülbelül
250 E Ft megtakarítással járul hozzá az önkormányzat energetikai kiadásaihoz. Meg
kell még említenem a demonstrációs céllal megvalósított napkollektoros rendszert
is. Valamint a faapríték tüzelésű kazán beszerzését, melynek köszönhetően a szilárd
biomassza alkalmazása is felírható az önkormányzat pozitívumai közé. Ezzel a
beruházással nem csak a földgáz energiahordozótól tudják függetleníteni magukat,
hanem annak díjának drágulása sem jelent majd később többlet költséget, legalábbis
a polgármesteri hivatal épülete kapcsán. Itt szeretném megjegyezni, hogy célszerű
lenne az önkormányzat által fenntartott többi épületnél is elvégezni hasonló
beruházást. Amennyiben több önkormányzati épület fűtése is megvalósulna
faapríték tüzelésű kazánnal és fűtéskorszerűsítéssel, akkor mindenképp célszerű
lenne az önkormányzati tulajdonú erdő méretét növelni vagy az 1 hektáron felül
újabb energia ültetvényt létrehozni, természetesen az önkormányzati
költségvetésnek megfelelő mértékben.
A település polgármesterasszonyával beszélgetve szó esett a település alatt húzódó
bányákról és a bányavíz fűtési célú felhasználási tervekről. Azonban ezt a
beruházást csupán az épületek teljes hőszigetelését illetve a nyílászárók cseréjét
követően lenne érdemes megvalósítani, hatékonyan működtetni. A hőcserélő
működéséhez villamos energia szükséges. Ezért célszerűnek tartanám további
napelemes rendszerekre történő beruházást, akár nem napkövető kivitelben is,
egyszerűen déli fekvésű tetőfelületekre telepítve.
2013 februárjában lett meghirdetve három pályázati lehetőség. Helyi hő és hűtési
igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (KEOP-2012-4.10.0/A) néven. A
pályázatok a képviselő testületi hivatalokat (nem beleértve a polgármesteri
hivatalok épületeit) kizárják, azonban non-profit szervezetek 1-50 millió forintig
50
30-60%-ig terjedő vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A támogatást
felhasználhatják épületek fűtési hőigényének részben vagy teljes mértékben
megújuló energiaforrás, azaz szilárd biomassza alapú rendszer kiépítésére. Továbbá
épületek villamos energia-igényének részben vagy teljes egészében megújuló
energiaforrásból történő kielégítését, 50 kVA alatti napelemes rendszer telepítésére
lehet pályázni.31
A második pályázatnál (KEOP-2012-4.10.0/B) az előzővel megegyező területeken
lehet felhasználni, annyi különbséggel, hogy ennél a pályázatnál a támogatási
összeg 1-1000 millióig terjed és maximum 85%-os vissza nem térítendő támogatást
adhat. Valamint lehetőséget biztosít hőszivattyús rendszerek és hűtési igényt
kielégítő megújuló energiaforrást hasznosító berendezések támogatására. 32
Ezen a pályázaton nyerhetne támogatást az önkormányzat Bányahasznosító Non-
profit kft-je a már említett bányavíz energetikai felhasználására többek között
fűtésre vagy az önkormányzat gazdasági ellátó egységében történő közétkeztetésű
célra készített házi tészták szárításának gondját is megoldhatná. Szintén a
közétkeztetéssel kapcsolatban merült fel az igény, hogy szeretnének egy hűtőkamrát
a nyáron megtermelt zöldségek tárolására. Így erre is alkalmas lenne a pályázat.
Egy harmadik pályázat Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és
villamos energia, valamint biometán termelés (KEOP-2012-4.10.0/C) elnevezéssel
vissza nem térítendő támogatást nyújt maximum 85%-ban, 1-1000 millió Ft értékig.
A támogatott tevékenységek kombinációja esetén nincs megkötés az egyes
tevékenységtípusok számát és arányát illetően, amennyiben azok kombinációja
megfelel a hatályos jogszabályoknak. Ennél a pályázatnál is megvalósulhat
napenergia alapú villamosenergia-termelés és támogatja a polgármesterasszony
egyik elképzelését is, mely szerint egy szélgenerátort is szeretnének üzemeltetni.33
Mindhárom pályázati lehetőség 2013.12.31.-ig nyújtható be. Azonban fontosnak
tartom megjegyezni azt is, hogy április végén mindhárom pályázat „felfüggesztve”
státuszú volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.
31
http://www.nfu.hu/doc/3984 32
http://www.nfu.hu/doc/3986 33
http://www.nfu.hu/doc/3985
51
Érdemes lenne még számításba venni az energiaültetvény fái között a
zöldségtermesztést. Amennyiben megvalósulna a sorok közötti kertészkedés, akkor
az ültetvény tisztántartási költsége sem merülne fel, amellett, hogy további
haszonnövény termesztés is folyna. Azt is meg kell említenem, hogy a
szakirodalmak a Paulownia fa levelét nagyszerű tápanyagforrásnak tartják, mivel
nagy mennyiségű nitrogént raktároz el benne a növény, amely így szintén előnyös
lehet a kultúrnövények számára.
Továbbá nem elhanyagolható még az 1 hektáros Paulownia fa ültetvény méz
potenciálja, amely kínálja a lehetőséget, hogy bérbe adja az önkormányzat
méhészeknek. Illetve, hogy esetleg saját maguk is méhészkedésbe kezdjenek.
52
7 ÖSSZEFOGLALÁS
Dolgozatomból egyértelműen látszik, hogy Magyarország energiatermelésében a
megújuló energiaforrások részaránya elenyésző, túlnyomó részben a fosszilis
energiahordozók, azon belül is a földgáz játszik jelentős szerepet. Ez környezeti
szempontból fontos, azonban hazánk nem rendelkezik megfelelő földgázkészlettel,
hogy kiszolgálja a lakosság és az ipar igényeit. Ekkor viszont már gazdasági kérdés,
mivel jelentős mennyiséget importálunk. Legfőbb ellátónk Oroszország, amelynek
földgáz vezetéke Ukrajnán halad keresztül, amiből akadtak már problémák, így az
orosz kormány csökkentette a gáz mennyiségét. Az ehhez hasonló incidensek
kivédésére újirányú földgázvezetékekről szólnak tárgyalások. Azonban a készletek
elapadását azok sem fogják tudni pótolni.
Magyarország megújuló energiaforrásokat tekintve jó helyzetben van. Az éves
napsugárzási mennyiség meghaladja Németországét, ahol sokkal több napelem
működik. Szél energiát tekintve ugyan nem vagyunk olyan jó helyzetben, mint a
tengerparti államok, de azért már működik néhány nagyobb teljesítményű
szélerőmű. A vízenergiáinkat is nagyrészt igába fogtuk már, esetlegesen a Duna
vízszabályozása biztosíthatna még új kapacitás. Hazánk a Kárpát-medencében
helyezkedik el, amely természeti szépségeinken túl felszín alatti kincsekkel is
szolgál, magas hőmérséklettel rendelkező felszín alatti vizekkel, amelyek
alkalmasak geotermikus energia hasznosítására. Jelentős erdő és mezőgazdasági
területekkel rendelkezünk, amely országunk energiavagyonának lehet tekinteni,
mivel biomasszaként jelentős energiát képviselnek.
A szakdolgozatomban arra is rávilágítottam, hogy az önkormányzatok
kötelezettségeik és intézményi létszámuknak köszönhetően jelentős fogyasztók.
Ezért az önkormányzatoknál fokozottan jelentőséggel bír az energiával való
takarékoskodás illetve a közüzemi számlák csökkentése.
A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Parasznyai Önkormányzat energetikai törekvései
során bebizonyosodott, hogy a megújuló energiaforrások nem csak környezet
53
kímélőek, hanem akár olcsóbb alternatívái is lehetnek a társaságok által biztosított
energiáktól, amit többnyire fosszilis energiahordozókból nyernek.
A fent említett előnyökön túl számításba kell még azokat is venni, hogy az
önkormányzat megújuló energiaforrás alkalmazása terén tett beruházásainak
köszönhetően részben önállóvá vált. Továbbá, hogy a megvalósuló szilárd
biomassza tüzelés kapcsán helyi munkaerőt helyben foglalkoztatna. Valamint újabb
tevékenységet is generálhat, a méhészetet. Amely újabb munkahelyet biztosítana. A
megtermelt mézet a közétkeztetésben vagy értékesítés során lehetne hasznosítani.
Az önkormányzat megújuló energiaforrások irányába tett intézkedéseit helyesnek
ítélem meg. Véleményem szerint a faaprítékkal működő kazán is teljesíteni fogja a
hozzá fűzött elvárásokat. A kazán gondtalan működtetéséhez pedig javaslom az
energiaültetvény megvalósítását a Paulownia Cotevisa 2 új nemesítésű fával.
54
8 IRODALOMJEGYZÉK
Könyvek
Dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások
Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából, CSER Kiadó, Budapest, 2007
Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban, Szent István Egyetemi Kiadó, 2009.
Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan, Kossuth Kiadó, 2008.
Jeremy Leggett: A fele elfogyott, Typotex Kiadó, 2008. 27. oldal
Környezetvédelmi Lexikon (1993.)
Dr. Vityi A. – Prof. Dr. Marosvölgyi B.: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei , Sopron, 2012.
Folyóiratok
Bíró Zoltán - A Déli áramlat és a Nabucco – Nemzet és Biztonság (2008. Április)
Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám
Őstermelő 2011./5 59.o.
Őstermelő 2012./5. 67.o
Internetes források
http://www.boon.hu/szerencs/szerencsi-szalmaeromu-nem-szabad-megepiteni/news-20110207-09420893
http://www.carborobot.hu/HU/FarmerHU.htm
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21
http://www.e-misszio.hu/images/stories/energia/71.pdf
http://www.moszlap.hu/uploads/files/fabianzsoltazonkormanyzatokszerepelehetosegeiazenergetikaban.DOC
http://www.nfu.hu/doc/3984
http://www.nfu.hu/doc/3986
http://www.nfu.hu/doc/3985
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/geotermikus/geotermikus.html
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Napenergia/Napenergia.html
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/SzelEnergia/Windenergy.html
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html
http://zoldtech.hu/cikkek/20061012alsozsolca
http://zoldtechnologia.hu/hatalmas-siker-a-pannergy-miskolc-malyi-furasa
55
9 SUMMARY
In my dissertation I introduced Hungary’s situation on the energy market and also
the sources of renewable energies. I highlighted on the fact that our energy strategy
relies heavily on the fossil energy and nuclear power.
Regarding the sources of renewable energy, Hungary has a good position. The
number of sunny hours in Hungary per year is higher than in Germany, where much
more solar cells are used than in our country. As for the wind power, our position is
not as good as the countries have near sea, but in spite of this we have some
powerful wind generators. Our hydro power opportunities are largely utilized,
maybe the control of Danube can bring us new possibilities. Hungary is located in
the Carpathian basin, which, upwards of its beautiful nature, has natural resources
under the surface, too, for example groundwater with high temperature, which is
suitable for the utilization of geothermal energy. We have significant forests and
agricultural areas which are, as biomass, can be used for combined heat and
electricity generation.
Furthermore, I also revealed the fact that the local authorities are significant energy
consumers because of their duties and the amount of institutions they have to
maintain. So in the local authorities’ case it is a very important question how they
can save on energy and reduce the costs of public utility charges.
The energetistic efforts of the Local Authority of Parasznya, Borsod-Abaúj-
Zemplén, proved that the types of renewable energy are not just environmentally
friendly, but they can be cheaper alternatives to the energy made mainly from fossil
sources and provided by the companies. In addition to this, there is a fact which
can’t be ignored, namely that if the local authorities’ heating based on biomass,
there would be the local people employed.
All in all, the using of renewable energy doesn’t have only environmental, but also
has economic advantages, so its spreading would be very useful in any case.
Recommended