A művészi nyelvhasználat

A MŰVÉSZI NYELVHASZNÁLAT Szépirodalmi stílus

A művészi nyelvhasználat a nyelv minden rétegébe behatol, hogy ebből az

anyagból és szabályokból valami egyedit

megismételhetetlent alkosson

A POÉTIKAI HATÁS KÉT LEGFŐBB ESZKÖZE

A két stílusértékteremtő mód mellett más eszközök is vannak: zeneiség, hangszimbolika, művészi mondatszerkezet, a nyelv „láthatósága” stb.

A képszerűség jelentésváltozásból eredő stíluselemei

– a szóképek

Stilisztikai formák vagy stílusalakzatok

A SZÓKÉPEK, KÖLTŐI KÉPEK (TRÓPUSOK)

A SZÓKÉP MEGHATÁROZÁSA

A retorika és a stilisztika rendszerében az a jelenség, amely valamilyen jelentésátvitelt tartalmaz.

Szókép például:1. Az allegória2. A metafora3. A metonímia4. A szinekdoché

Névátvitel, amely két jelentés részleges közösségén, vagy két jeltárgy hasonlóságán alapul.

Névátvitel, amely két jelentés érintkezésén alapul: mind a két jelentés ugyanannak a nagyobb, átfogó halmaznak a része.

METAFORA METONÍMIA

AZ AZONOSÍTÁSNAK KÉT ALAPVETŐ MÓDJA VAN:

METAFORA PÉLDÁK GYÖKÉR főnév

1. jelentése „növények föld alatti része, táplálja és tartja a növényt”

2. jelentése „foggyökér” – jeltárgy és funkció hasonlósága

3. jelentése többes számú alakban gyökerek „eredet”, - a két jelentés részleges azonosságán alapul (elképzelhető, nem érzékelhető)

„Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany: Toldi)

„És az ifjú három keblet, három jó szagú rózsát számolt meg.” (Krúdy: Mit látott Vak Béla…)

„A hamuszürke égen a pitymallat bazsarózsái nyiladoztak.” (Kosztolányi: Esti Kornél)

A METONÍMIA FAJTÁI

Térbeli érintkezés: „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:

Fölveré azt szerelem hatalma” (Vörösmarty: Szép Ilonka) Időbeli érintkezés:

A reneszánsz maradandót alkotott a művészetek terén. (köznyelvi választékos)Anyagbeli érintkezés:

„Hideg vasat merít magába” (Madách: Az ember tragédiája)

Ok-okozati érintkezés:„Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga…” (Arany: Toldi)

Metaforából származó nyelvi kép Elemei két vagy több különböző érzékelési

területről származnak (látás hallás, tapintás, hőérzet, ízlelés, szaglás stb.)

Példák:„Még édesíti a fanyar szobát…” (Szabó L.)„Milyen volt hangja selyme sem tudom már” (Juhász

Gy.)

Szinesztézia

A metonímia származéka Az egyik nyelvi jel helyett egy másikat használunk. Ennek alapja, hogy az egyik jel jelentése része a

másik jel jelentésének Nem-faj típusú:

Faj helyett nem: „Ömlik a vér száján és orrán a vadnak…”

Nem helyett faj: „Nyelvel a kuvasz is” (Arany) Rész-egész típusú:Rész helyett egész „Nem a tenger

lámpatornya/Egész helyett rész Mely felé küzd száz

vitorla” Többes szám helyett egyes szám:„Mentek-é tatárra, mentek-é törökre” (Arany: Toldi)

Szinekdoché

KOMPLEX KÉPEK – METAFORÁBÓL SZÁRMAZÓ SZÓKÉPEK

Allegória

Mindig több elemi képből épül fel

Általában elvont fogalmat, erkölcsi eszmét, lelki sajátosságot tesz képszerűvé

Szimbólum

Vagy jelkép Hozzá

kapcsolódó érzéseknek, hangulatoknak érzékelhető jelenség általi jelölése, megnevezése.

Nem részletez, csupán jelzi a jelentés összetettségét!

Megszemélyesítés

Teljes jogú és értékű metafora

Nem emberi tárgyat emberi képpel fejez ki vagy jellemez

A SZÓKÉPEKHEZ CSATLAKOZÓ STILÁRIS ESZKÖZÖK

Hasonlat

Benne a tárgyi és a kép elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamba van állítva – a képi elem elképzelhetővé teszi a tárgyi elemet

Eufemizmus

A körülírás egyik fajtája

Kellemetlen, illetlen vagy nyers jelenségeknek, fogyatékosságoknak enyhítő, szépítő megnevezése

Udvarisság, tapintat vagy kímélet eszköze

Körülírás

A fogalmat nem nevezi néven, hanem szembeötlő vonásai alapján más szavakkal fejezi ki

STÍLUSALAKZATOK – MONDATSTILISZTIKAI ESZKÖZÖK

Az alakzat a szokásostól valamilyen célból eltérő, átalakított nyelvi forma, mint aHangsorSzókapcsolatMondat

Leggyakoribb eset/módszer lehet a:HozzáadásElhagyásfelcserélés

HANGALAKZAT - PÉLDÁK

… oly fenyegetve beszélett. (Vörösmarty)Hozzáadás

Köszönöm szépen a kelmed jó ‘karatját. (Petőfi)Elhagyás

Sürgő csoport száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh. (Arany)Felcserélés

Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz

Ismétlések Hová, hová édes férjem?Most tél van és csend és hó és halál.Milyen csonka ma a Hold, / Az éj milyen sivatag,

néma, / Milyen szomorú vagyok én ma, / Milyen csonka ma a Hold. (Ady)

Érintette fülét kocsiknak zörgése. / kocsiknak zörgése, hordóknak kongása, (Petőfi)

Felsorolás És akkor még sok más színű tintát, / bronzot,

ezüstöt, zöldet, aranyat. (Kosztolányi) Fokozás

Tanulj dalt a zengő zivatarból, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty)

FIGURA ETIMOLOGICA

Szótőismétlés, amely az ismétléses alakzatokhoz tartozik, és az azonos tövű szavak alkotnak egy nyelvtani, jelentéstani egységet.

„Szeretném magam megmutatni,Hogy látva lássanak,

Hogy látva lássanak” (Ady)

PÉLDÁK A FELCSERÉLÉSHEZ

De jó messze volt még szép

Magyarországtól, / Mert Franciaország

esik tőle távol. (Petőfi)

A kirakatban lila dalra kelt egy

nyakkendő. (Tóth Árpád)

Ezüst derűvel ráz a nyír / egy

szellőcskét és leng az ég. (József A.)

PÁRHUZAM

Vetettem ibolyát,

Várom kikelését,Várom a

szeretőmHozzám

jövetelét.

Kikelt az ibolyaDe nem az a

teljes,Eljött a szeretőm,De nem az a

kedves. (Magyar népdal)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!