Adatok a stratégia kialakításához

Adatok a stratégia kialakításához

Szternák Györgyegyetemi tanár

2006

BEVEZETŐAz ezredforduló-váltás kínálta lehetőségek.

A NATO-csatlakozás megvalósulása és az Európai Uniós csatlakozás adta lehetőségek.

A korábbi előrejelzések ma már nem állják meg a helyüket.

A hazai katonai- és más stratégiák hiánya már nehezen magyarázható.

Az eddig megszerzett ismeretek felhasználása a várható

adatok megadásához.

KÉRDÉSEK Milyen lesz a világ 15 - 25 év múlva (globalizáció, univerzalizáció, homogenizáció stb.)? Vannak-e általános emberi értékek, van-e minden ember számára boldogság? Milyen lesz Európa 15 - 25 év múlva (Európai Unió, NATO vagy új szervezetek megjelenése)? A jelenlegi politikai, gazdasági, védelmi szervezetek biztosította lehetőségek elegendők-e még? Magyarország helye, szerepe a világ-, de elsősorban az európai folyamatokban?

KÉRDÉSEK

Mi van most?

(helyzetkép, a diagnosztika tudománya)

Mi várható?

(a prognosztika tudománya)

Mit szeretnénk?(választható lehetőségek, politikai, gazdasági stb.)

Mi legyen?

(DÖNTÉS)

A kutatás módszere

A geopolitika, a geostratégia

elmélete és gyakorlata.

TÉRKÉP

A kutatás, kidolgozás módszere

A hazai és a nemzetközi (Szövetségi) tudományos eredmények felhasználása. A politikai-, katonai felsővezetők, tudományos kutatók, szakemberek bevonása a kutató munkába. Széles körű társadalmi vélemény- nyilvánítás. Az anyagok megvitatása a parlamentben, majd törvényalkotás. A kiadványok széles körű megismertetése.

A KUTATÁS TERÜLETEI

Európa Amerikai Egyesült Államok Észak-Amerika és Európa Az Egyesült Államok, Európa és Japán Oroszország Kína Kelet-Közép és Kelet-Európa A világ más térségei

MEGJEGYZÉS A vizsgált területektől és módszerektől eltérőek is lehetnek, ezek azonban még nem elég markáns hatásúak, esetleg nem tudományos értékűek.

Az elkövetkezendő 15 - 25 évben lehetnek olyan események is, amelyek alapján más következtetések vonhatók meg.

A vizsgálati módszerünk szigorúan a geopolitika és a geostratégia fogalom rendszerére épül, nem állami- és kormányszervezetek szempontjai érvényesülnek.

Hol lesz az Európai Unió határa?Hol húzódik a választóvonal a gazdagok és szegé-nyek, a rend és a szervezetlenség között?Hol lesz a kontinensen az új „Bársony Függöny”?Mi lesz Oroszországgal a kontinensen?A NATO-tag Törökország az Európai Unión kívül?Az európai védelem és a NATO?Az európai védelem és az Egyesült Államok?Az európai védelem és a NATO-tagállamok fegyver-zete, felszerelése, védelmi költségvetése?

Az Európai Unió és a biztonság

A világ más térségei

további leértékelődése várható gazdasági és kereskedelmi szem-pontból; az el nem kötelezettek mozgalma nem lesz jelentős; a nagy országok (India, Brazília stb.) nem válnak nagyhatalommá; bekapcsolódásuk a nemzetközi munkamegosztásba csekély lehető-

ségű; migrációs veszélyek, helyi háborúk, ellenőrizetlen fegyverkereske-delem, kábítószer-termelés és forgalmazás; nukleáris fegyverek és hatalmi törekvések; ellentétek a fejlett világgal (politikai, gazdasági,

népesedési, szociális és vallási stb.)

Szomszéd országok Azonos vizsgálati szempontok megfogalmazása mind a hét ország esetében. A NATO- és az Európai Unió tagság teljesen új helyze-tet teremtett a korábbiakhoz képest. A politikai, diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi. környezetvédelmi és más kapcsolatok lehetősége (azonos érdekek és kölcsönös előnyök stb.). A válságkezelés, konfliktus-megelőzés közös forgató-könyveinek jelentősége.

ENERGIATARTALÉK(év)

SZÉN 250 - 300 KŐOLAJ 50 FÖLDGÁZ 60 - 70 URÁN 5000 NAPENERGIA SZÉLENERGIA Gyakorlatilag nem meghatározható

VÍZI ENERGIA

Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.

ENERGIAFELHASZNÁLÁS(%-ban 2020 - 2030 között)

SZÉN 20 KŐOLAJ 21 FÖLDGÁZ 15 ATOMENERGIA 20 VÍZI ENERGIA 8 NAPENERGIA 8 BIOENERGIA 6 EGYÉB 2Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.

Szén, kőolaj, földgáz felhasználás ( év, %-ban)

1970 80 2030 56 2050 50 2100 20

(napenergia: 40, atomenergia: 20,

bioenergia: 15, vízi energia és egyéb 5)

Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.

Szén, kőolaj, földgáz felhasználás(Szerkesztette: Szternák György)

%

100

80

60

40

20

Év1900 1950 2000

X

X

2050

XX

A világ kőolajkészlete(milliárd tonna)

SZAUD-ARÁBIA 36,2

EGYESÜLT ÁLLAMOK 3,5

OROSZORSZÁG 6,7

IRÁN 12,3

MEXIKÓ 4,1

VENEZUELA 10,5

IRAK 15,1

E. ARAB EMÍRSÉGEK 12,6

KUVAIT 13,3Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.

A világ földgázkészlete(trillió köbméter)

OROSZORSZÁG 48,14

EGYESÜLT ÁLLAMOK 4,74

KANADA 1,81

ALGÉRIA 3,69

INDONÉZIA 2,05

IRÁN 23.05

ÜZBEGISZTÁN 1,87

SZAUD-ARÁBIA 5,79

MALAJZIA 2,31

E. ARAB EMIRSÉGEK 6,10Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.

Magyarország villamos energia termelése(megawatt)

Ajka 132,0

Inota 232,0

Borsod 137,0

Tiszapalkonya 250,0

Tisza II. 860,0

Kelenföld 197,0

Kőbánya 21,9

Újpest 9,6

Angyalföld 9,7

Kispest 24,0

Összesen: 7.508,9 MW

Duna 2206

Paks 1840

Mátra 824

Pécs 190

Sajószöged 120

Litér 120

Bánhida 100

Oroszlány 235

Tatabánya 33,7

(Forrás: Mayer György: Átalakulás előtt az energiaszektor, MTA Budapest)

Az ivóvíz(II. Víz Világfórum Hága, 2000. március)

2025-ben a világ felén súlyos édesvízhiány,

400 millió ember nem jut ivóvízhez,

a vízkészlet 2,5 %-a édesvíz a többi tengervíz,

az ivóvíz stratégiai nyersanyaggá válik (Közel-Kelet),

Törökország - Szíria - Irak - Irán ellentéte,

Kína - Tibet ellentéte,

Egyesült Államok - Mexikó ellentéte,

Kazahsztán, Üzbegisztán - az Aral-tó vidéke,

kevesebb mint 500 köbméter /fő/ év teljes vízhiány, 500 - 1000 köbméter /fő/év krónikus vízhiány, 1000 - 1700 köbméter /fő/év vízhiány, 1700 köbméter /fő/év elegendő víz,

- a határfolyók vízmegosztása,

- a gátak építése sem jelent végleges megoldást,

- a tengervíz sótalanítása,

Az ivóvíz(II. Víz Világfórum Hága, 2000. március)

A Föld felmelegedése

a Föld további 1,5 - 5,5 fokos felmelegedése,

az óceánok szintje 60 - 80 cm-rel megemelkedik,

Golf-áramlat megszűnése,

Európa hőmérséklete jelentősen lehűl,

hazai csapadékmennyiség 60 - 70 mm-rel csökken,

napfényes órák száma növekszik - aszályos évek,

Az élet minősége (szociális biztonság)

1) az életminőséggel kapcsolatos kutatások megnövekedett szerepe,

2) egyensúlytalanság a népességszaporulat és a népesség-fogyás között,

3) az egészségügyi ellátásra 300-400 USD/fő összeget költünk évente,

4) az életminőség folyamatos romlása: környezeti ártal-mak, egyéni életmód zavarai, az összetartozás hiánya, kilá-tástalanság, céltalanság,

5) az átlag életkor 70,6 év

6) az egészségügyi ellátásban tovább romlik a „gyógyu-lási esélyegyenlőség”,

Kábítószer kereskedelem(Forrás: World Drug Report 2000. kilogramm)

1995 510,61996 1137,21997 2136,41998 748,91999 176,82000 790,6

Menekültek a világban(ezer fő)

Mexikó 100

Kolumbia 900

Sierra Leone 1600

Libéria 900

Guinea 420

Elefántcsontpart 300

Algéria 165

Ciprus 265

Törökország 2000

Azerbajdzsán 500

Palesztina 3000

Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság 2000. december.

Menekültek a világban(ezer fő)

Irak 1000

Irán 2000

Afganisztán 1200

Nepál 115

Myanmar (Burma) 1000

Thaiföld 150

Sri Lanka 1000

India-Pakisztán 1200

Szudán-Etiópia 800

Angola 1200

Bosznia-Hercegovina 2000

Koszovó 1200

Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság 2000. december.

Keresztény - muzulmán fegyveres ellentét

Pakisztán 146,5 (m 90 %, k 2,5 %, e 7,5 %) Szudán 28,9 (m 69 %, k 13 %, e 18 %) Nigéria 113,8 (m 45 %, k 45 %, e 10 %) Fülöp-szigetek 74,7 (m 5 %, k 85 %, e 10 %) Indonézia 211,8 (m 85 %, k 8 %, e 7 %)

Forrás: Le Monde 2000. december.

Magyarázat: 146,5 lakosság millió fő

m=muzulmán

k=keresztény

e=egyéb

A legsúlyosabb keresztényüldözés(Forrás: Le Monde 2001. február 17.)

Nigéria 45 %, 55 millió fő Irán 2 %, 100000 fő Kína 3,2 %, 40 millió fő Szudán 13 %, 4 millió fő Pakisztán 1,6 %, 2 millió fő India 2,3 %, 19 millió fő Vietnam 8 %, 6 millió fő(Keresztények aránya a lakossághoz viszonyítva %-ban)

Fegyveres konfliktusok a világban 2000-ben(The Economist 2000. December)

Mexikó Kolumbia Jugoszlávia Törökország Bissau-Guinea Sierra Leone Elefántcsontpart Ciprus Izrael Irak Eritrea

Etiópia Szomália Csecsenföld Afganisztán Pakisztán Indonézia Mianmar (Burma) Sri Lanka Comore-szigetek Ruanda Kongó

Csatlakozásunk Nyugat-Európához(vasút)

V.

V/B.

V/C.X/B.

IV.

V.

IV.

Csatlakozásunk Nyugat-Európához(közút)

V/B.

V/C.

IV.

X/B.

IV.

V.

Autópályák és autóutak(A kormány terve szerint 2030-ban)

V/B.

V/C.

IV.

X/B.

IV.

V.

Egyesült Államok 65

Svédország 63

Svájc 51

Norvégia 51

Dánia 48

Hollandia 42

Finnország 38

Nagy-Britannia 36

Németország 34

Japán 32

Franciaország 29

Belgium 27

Spanyolország 16

Olaszország 16

Magyarország 16

Az információs és tudásalapú társadalom(100 főre jutó számítógépek száma 2000-ben, db)

Forrás: Glóbus MTI Rt. Sajtóbank

A családok számítógép- és internetellátottsága Magyarországon régiónként 2000-ben

(% - ban, számítógép/internet)

Közép-Magyarország 17,6 / 3.5

Közép-Dunántúl 15,5 / 1,4

Nyugat-Dunántúl 15,0 / 2,4

Dél-Dunántúl 12,8 / 0,9

Észak-Magyarország 11,1 / 1,0

Észak-Alföld 11,3 / 1,5

Dél-Alföld 10,8 / 2,0

Átlag: 13,4 / 1,8

Forrás: MTI Rt. Sajtóbank 2001. március

A regisztrált munkanélküliek száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben)

Közép-Magyarország 41.182

Észak-Magyarország 83.871

Észak-Alföld 90.751

Dél-Alföld 55.352 271.156 fő

Közép-Dunántúl 33.539

Nyugat-Dunántúl 23.018

Dél-Dunántúl 44.696 101.253 fő

372.409 fő

A megyei jogú városok rangsora(Forrás: Rechnitzer János tanulmánya 2001. MTA Budapest)

NYERTESEK

SzékesfehérvárGyőrSzombathelyDunaújvárosVeszprémEger

FELZÁRKÓZÓK

DebrecenSopronPécsNyíregyháza

LESZAKADÓK

ZalaegerszegSzolnokSzegedSzekszárd

VESZTESEK

TatabányaNagykanizsaSalgótarjánKecskemétMiskolcKaposvárBékéscsabaHódmezővásárhely

A nagyobb városokban lakók száma(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

Budapest 1.800.000

Debrecen 203.000

Győr 127.000

Kecskemét 106.000 2.940.000 főMiskolc 172.000

Nyíregyháza 112.000

Pécs 157.000

Szeged 158. 000

Békéscsaba 63.430

Eger 57.290

Kaposvár 66.410

Salgótarján 43.950 617.010 fő

Szekszárd 35.090 3.557.010 főSzolnok 75.960

Szombathely 81.230 35,4 %Tatabánya 71.700

Veszprém 61.530

Zalaegerszeg 60.420

A nagyobb városokban lakók száma(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

Megjegyzések

a társadalom tagjainak hite az értékrendszerekben, eltökéltsége azok megvalósításában; a „demográfiai bomba” hatása a világ gazdasági, kereskedelmi, szo-ciális, migrációs és más folyamataira; fejlett és fejletlen országok közötti ellentmondás további növeke-dése; a demokratikus intézmények nemzeti keretek közötti működésének hátránya; a környezetrombolás tovább növekedésének veszélye(daganatos megbetegedések). az összességében nem ellenőrizhető tömegpusztítófegyverek használatának veszélye.

Felhasznált irodalom

Balogh András: A világ 2000 után (Európa Ház Budapest 1999.)

Kissinger, Henry: Korszakváltás az amerikai külpolitikában

(PANEM - GRAFO)