AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ

SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE

Dr. Czomba Sándor

foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

2

Az iskolai rendszerű szakképzés helyzeteAlulképzettség

Minőségi problémák:

a munkaerő foglalkoztathatósága

a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag

Az iskolarendszer nem reagált

időben a demográfiai hatásokra:

az iskolaszerkezet torzult

Az iskolarendszer nem képes

rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre:

szakmaszerkezeti problémák

RFKB-k döntései korlátozott hatásúak,

nem kellően megalapozottak

TISZK-rendszer nem növelte az

elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot

LLL hiányosságok

3

Az átalakítás céljai, prioritások• Szakmaszerkezet, tartalom és minőség – a gazdaság

igényeinek megfelelően• A duális képzés kiterjesztése, gyakorlatorientáltabb

képzések• Átlátható, koordinált, hatékony működés• Bemeneti követelmények érvényesítése minden szinten• Társadalmi felzárkózás, lehetőség mindenkinek• Első szakképesítés mindenkinek hozzáférhetően, az

iskolai rendszerben• A képzések minden szintjén minőségi javulás

4

A 2011-ben kihirdetett új jogszabályok a szakképzés újraszabályozására

• A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (új Szht.)

Az OGY a 2011. november 21-i ülésnapon fogadta el.

• 280/2011. (XII. 20.) Korm. r. a gyakorlati képzés költségeinek

a szh. terhére figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

• A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (új Szt.)

Az OGY a 2011. december 19-i ülésnapon fogadta el.

5

Az új szakképzési hozzájárulási törvény főbb elemei• Kihirdetve: 2011. november 25-én

• Hatályba lépett: 2012. január 1-jénÁtalakult a szakképzési hozzájárulás rendszere: • az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe

illesztve;• az eddiginél lényegesen egyszerűbben, kevesebb

adminisztrációval teljesíthető.• Cél, hogy ösztönözze a duális szakképzésben a

gazdálkodók szerepvállalását.

6

• Differenciált, szakmacsoporthoz igazodó normatív (Ft/fő/év) elszámolható költség a gyakorlati képzés után.

• A támogatási rendszert átláthatóvá teszi, a szak- és felnőttképzés támogatását szolgálja, egyenlő esélyt biztosítva a támogatásokhoz.

• Megszűnt a TISZK-eknek közvetlenül nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással a decentralizált támogatási keretek emelkednek.

• Megszűnt a szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére fordítható része

7

Az átalakítás főbb elemei az új szakképzési törvényben

Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól

Duális képzés erősítése

Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, a felnőttoktatás kötelező állami feladat

Tanulószerződés újraszabályozása: kiterjesztés egyéb szervezetekre, felelősségi körök tisztázása, tanulókat védő garanciális szabályok

Jelentősen kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben

Hatékony, szabályozott pályaorientáció

Kötelező, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer

8

OKJ, kerettantervek, vizsgaOKJ radikális átalakítása:

• Átláthatóbb képzési kínálat, kevesebb szakma

• Adott képzési idők

• Széles alapszakmák elsősorban iskolai rendszerben

• Ráépülések, specializáció iskolai rendszeren kívül

Kötelező kerettantervek a képzés

minden szintjén:

a tanulószerződésekre is érvényes

Tartalmi egységesítés

– ellenőrizhetőség

Egyenszilárdság, esélyegyenlőség

Komplex vizsga : rövidebb vizsgaidők, egyszerűbb, olcsóbb vizsgák, elkülönült

vizsgafeladatok helyett komplex szakmai ismeretek felmérése, egységes minőségi

követelmények, független vizsgabizottság (négy tagból három külső kérdezőtanár)

9

SzakiskolaA 3 éves képzés általánossá tétele

Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől

Gyakorlatorientált képzés

Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák

Továbbtanulási utak

Kötelező komplex szakmai érettségi

Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól

Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít

Szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség

Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előnyÁtjárhatóság minden iránybanSzakmacsoportos oktatás helyett ágazatok: OKJ-ban rögzítve

Szakközépiskola

10

Szakmaszerkezet, TISZK rendszer• Megyei fejlesztési és képzési

bizottságok • A javaslataikon alapuló

szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg

• A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak.

• A munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit.

• TISZK rendszer átalakítása:

• Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve

• Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami fenntartású körben

• Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén

11

2012-ben

Az új Szht. és Szt. végrehajtási rendeletei megjelennek 2012 folyamán.

2012 első félévében: • Szt. – új OKJ és követelménymodul kormányrendelet

kiadása; SZVK-k és kerettantervek kiadása megkezdődik; vizsgaszabályzat; szakképzési szakértőkre vonatkozó; tanulói juttatás, vizsgaszervezés; MFKB-k; gyakorlati képzők nyilvántartása, szakképzés megkezdése és folytatása.

• Szht. – általános végrehajtási rendelet és ösztöndíjakra vonatkozó

Sok kérdés más, az ágazatot érintő döntésektől és jogszabályoktól függ (köznevelési törvény végrehajtási rendeletei, finanszírozás, állami feladatátvétel)

A rendszer újraszabályozása

12

KÖSZÖNÖMMEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!