Az Itt-Ott-találkozó résztvevõinek egy csoportja Megújult a Várkert … · vel nem tárgyal a...

Teljesen befejezõdött abudapesti Várkert Bazárfelújítása, az új hajókikötõés a villamosmegállók isüzemelnek.

L. Simon László kor-mánybiztos az avatóün-nepségen felidézte: április2-án, Ybl Miklós születésé-nek 200. évfordulóján ké-szültek el a rekonstrukcióelsõ ütemével, mostanrapedig elkészültek az újépületrészek, a liftek és amozgólépcsõk mellett akirályi kertek felújítása, amélygarázs és rendez-vényterem is.

A Világörökséghez tarto-zó épületegyüttes 1996 ótaa világ száz legveszélyezte-tettebb mûemlékének egyi-ke volt. A fejlesztés céljanem csupán a mûemléki re-konstrukció: a Várkert Ba-

zár révén új kulturális prog-ramokkal is gazdagszik afõváros. A Várbazár felújítá-sa után évi 250 ezer látoga-tóra számítanak.

A nyitóünnepségek kö-zött hat kiállítás, parknyitómûvészeti promenád és aNemzeti Táncszínház szer-vezésében táncelõadásokvárták a látogatókat. A ba-zár környékén új burkola-tot kaptak az utcák, korsze-rûsítették a közvilágítást,kerékpársávokat, új villa-mosmegállókat és szökõ-kutakat alakítottak ki, nö-velték a zöldterületeket.

12. oldal – – 36. szám – 2014. szeptember 6. K A L E I D O S Z K Ó P

A rendezvény a NewYork-i magyar fõkonzulá-tus által szervezett ünne-pélyes állampolgársági es-küvel indult, ahol dr.Bencsik Zita vezetõ kon-zul jelenlétében 33 új ma-gyar állampolgárt avattak.A konferencia idején kon-zuli ügyintézésre is lehe-tõsége nyílt a rendezvényrésztvevõi és a vonzáskör-zetbõl érkezõ magyarok

számára a konzuli kabin-ban.

„Együtt a szétszórtság-ban” – ez volt a programidei vezérgondolata,amelynek keretében Er-dély jelenét, kultúráját te-kintették át. A délelõttiórákban elõadássorozatzajlott a magyar kultúrá-ról, történelemrõl, amely-lyel párhuzamosan gyer-mekprogramok és angol

nyelvû foglalkozások isfolytak. A közös ebéd utánstrandolni, csónakázni, tú-rázni mentek a táborlakók.A délutáni konferenciaso-rozat után zenés, verses,szórakoztató produkciókkövetkeztek, majd az estétközös beszélgetések és nó-tázások zártak.

Az erdélyi vendégelõ-adók között volt Cseke Pé-ter professzor, Tussay Szi-lárd, az IKE képviselõje ésSebestyén Aba, a marosvá-sárhelyi Yorick Studió szí-nész-rendezõje. A NewYork-i Balassi Intézet ré-szérõl Romsics Gergely és

Vadász Zita erdélyi témájúfotókiállítás anyagát mu-tatta be.

A találkozón áttekintet-ték a Magyar Baráti Kö-zösség elmúlt esztendeitevékenységét, és – mintdr. Kovalszki Péter gond-nok elmondta – a további-akban is folytatják közös-ségépítõ, szervezeti és ki-adói munkájukat; folytat-ják testvérközösségi kap-csolataik építését mindAmerikában, mind a Kár-pát-medencében; támo-gatják a Kárpát-medenceimagyarság autonómia tö-rekvéseit.

A Magyar Baráti Közösség 43. alkalommal tartottameg az Itt-Ott találkozót az Ohio állambeli Remény-ség tavánál. A 183 résztvevõ egy hétig ápolhatta ésfejleszthette a magyar kultúrával, nyelvvel kapcsola-tos ismereteit a Lake Hope State Parkban.

43. Itt-Ott-találkozó a magyar összefogás jegyében

Sorskérdések a Reménység tavánálÁllamalapító Szent Ist-

ván napját ünnepelték aNanaimói Magyar Egyesü-let piknikén, ahol SimonJózsef, az egyesület elnö-ke köszöntette az egybe-gyûlteket, majd dr. CsobaAndrás rövid történelmivisszatekintéssel szolgáltaz augusztus 20-i ünnepkapcsán. Ezután Nt. Fábi-án Lajos, a VancouveriMagyar Református Egy-ház lelkésze tartotta megünnepi beszédét, és áldot-ta meg a nemzeti színûszalaggal átkötött új ke-nyeret.

Felesége, Fábián Erzsébetkét mûsorszámmal is ked-veskedett a közönségnek,majd Bölecz Piroska és PintérLászló szavalatai csaltak so-

kak szemébe könnyeket,ahogyan dr. Csoba András ésCzékmán Balázs zenés mû-sora is, amely során a közön-séget is megénekeltették.

Az ünnepség rendha-gyó momentuma volt Ma-gyarnak lenni címmel aDuha László erdélyi nép-mûvészeti fafaragásait be-mutató kiállítás, ahol amarosvásárhelyi mûvésztfia, Duha Kristóf képvisel-te, aki a kiállítás megnyi-tóján a magyarság és ma-gyar értékek megõrzésé-nek fontosságára hívta fela figyelmet.

A tárlat, vándorkiállítás-ként a következõ hetek-ben Kelownában, Vancou-verben és Victoriaban islátható lesz. Cz. B.

Az államalapítást ünnepelték Nanaimóban

Piknik Szent István tiszteletére

Az Itt-Ott-találkozó résztvevõinek egy csoportja

A templomhoz 300 ma-gyar és amerikai családtartozik, vasárnaponkénthárom misét tartanak, ezkeleti parti magyarságutolsó bástyája: NewYorkban évek óta nincsmagyar katolikus pap,New Brunswickban meg-szûnt az önálló magyarplébánia, bár káplánkéntvan magyar pap, Wa-shingtonban csak havontavan magyar nyelvû mise.

A XIX-XX. századfordu-ló nagy bevándorlásai ótaPassaicban és környékénegyre több magyar telepe-dett le. Nem csak temp-lom, plébánia, hanem is-kola is épült, amely azótais töretlenül (szombati is-kolaként) mûködik.

Szükség is van rá, hi-szen az egyházközségnekvannak olyan hívei, akikcsak egy-két évre jöttek kiAmerikába, de akad olyan– hibátlanul beszélõ – hívõis, aki már a negyedik ge-neráció tagja. Ha nem len-ne a templom, nem lennea magyar ima, akkor a ma-gyar identitás, a magyarnyelv is hamarosan eltûn-ne a kontinensrõl.

Ezért van, aki vasárna-ponként 2-3 órát utazik,hogy odaérjen. Nagy ese-ménynek számítanak anemzeti ünnepek, mintSzent István király napjais, amelyet ünnepi szent-misével tisztelt meg a ma-gyar közösség.

Beszédében Vas Lászlóatya hangsúlyozta: napja-ink identitászavarban

küszködõ magyarjainakés talajt vesztett kereszté-nyeinek Szent István ki-rály ünnepén igen-igenaktuális üzenetet közvetítaz evangélium.

„Az identitás latin szó,magyarul azonosságot,önazonosságot, öntudatotjelent, és az önmagát kere-sõ – csak ritkán megtaláló– emberekre szoktuk al-kalmazni. Általában azértnem találják meg önma-gunkat, mert nem ott ke-resik, ahol van. Ez a napnem a légi parádé és a tû-zijáték ünnepe, de nem isa kenyéré. Ez a nap or-szágalapító Szent Istvánkirályunk ünnepe, aposto-

li királyunké, aki megszi-lárdította a kereszténysé-get hazánkban.

A mai történelmi hely-zet egyenes következmé-nye az Istent és szeretetetvesztett emberiségnek. ASzentírás sok önmagát ke-reszténynek mondott em-

ber polcán is csak, mintporfogó díszeleg, békésegymás mellett élésben aherendi porcelánkutyávalés a lovát ugrató csikóssal.

Pedig a Biblia Szent Ist-ván király mindennapi ol-vasmánya volt. Fiának,Imre hercegnek legfonto-sabb feladatként jelöltemeg ezt híres Intelmei-ben. A Szentírás használa-ti utasítás az életre. Sza-badságában áll mindenki-nek, hogy ne olvassa el, deutána ne panaszkodjéksenki, hogy nem mûködikaz élete! Magyarországsem mûködik Szentírástolvasó vezetõk és polgá-rok nélkül. Magyarország

nem mûködik Isten nél-kül!

Számunkra az a gesz-tus, amellyel Szent Istvánkirály a halála elõtt a koro-nát, újonnan létrejött ki-rályságát, felajánlottaSzûz Máriának, azt fejeziki, hogy nem politikai té-nyezõkben, földi szövet-ségeseiben bízott, hanemvolt bátorsága ráhagyat-kozni az isteni gondvise-lésre és a Szûzanya pártfo-gására. Családnak tekin-tette a Kárpát-medencenépeit, amelynek édes-anyára van szüksége, ésezzel a szó legmélyebb ér-telmében volt reálpoliti-kus.

Adjunk hálát mindennap Istennek, hogy ilyengyönyörû hazát, nyelvetadott nekünk.

Ez a nemzet hihetetlenszenvedéseken ment át ésma is áll. Nem tudtak kiir-tani bennünket tatárok,törökök, oroszok. Ne fél-jünk! Van Szent Istvá-nunk, van Szent Koro-nánk, Mennyei Édes-anyánk, Nagyboldog-asszonyunk, van Iste-nünk. Mondjunk áldást Is-tennek, hogy ma kereszté-nyek és magyarok lehe-tünk, Szent István és aMagyarok Nagyasszonyapártfogása alatt.”

A templom szeptember20-án ünnepli felszentelé-sének 110. évfordulóját,amikor is az ünnepi szent-misét Arthur JosephSerratelli, a patersoni egy-házmegye (amelynek terü-letén található a Szent Ist-ván templom) mutatja be.

Dudás Róbert Gyula

Az Egyesült Államok keleti partján az egyetlen önál-ló magyar plébánia a New Jersey állambeliPassaicban található. A templom 110 éves történeté-ben folyamatosan magyar pap – jelenleg Vas László

atya – szolgál az egyházközségnél.

Szent István király napját ünnepelték Passaicban

Adjunk hálát hazánkért, nyelvünkért!

Méltó szerepet kap a Világörökséghez tartozó mûemlék

Megújult a Várkert Bazár

A kanadai Hamilton Gallery múzeumban állít-hatják ki jövõre a Munkácsy-trilógia két, nemmagyar állami tulajdonban levõ darabját, a Krisz-tus Pilátus elõtt és a Golgota címû monumentálisfestményeket. A múzeum igazgatója közölte: análuk levõ képet eladnák a magyar államnak, dejelenleg nem folynak errõl tárgyalások.

Sem a Hamilton Galleryvel, sem Pákh Imré-vel nem tárgyal a kormány a Munkácsy-trilógia

náluk levõ darabajainak megvásárlásáról – tud-ta meg a Napi.hu. Értesülésüket megerõsítetteLouise Dompierre, a kanadai múzeum igazgató-ja, Pákh Imre azonban nem kívánt részletekbebocsátkozni.

A Hamilton Gallery tulajdonában levõKrisztus Pilátus elõtt címû képet megegyezéshíján már visszaszállították a juharleveles or-szágba, és elõfordulhat, hogy elhagyja a deb-receni Déri Múzeumot a Pákh Imre tulajdoná-ban levõ Golgota címû alkotás is.

A múzeum igazgatója kifejtette, hogy avisszaszállított Munkácsy-kép jelenleg nem lát-ható az épületben, de tárgyalt már Pákh Imré-

vel a trilógia kétharmadának bemutatásáról. Akép vételárát nem közölte, de lapértesülés sze-rint egy általuk kért értékbecslés 10 millió dol-lárban határozta meg a kép értékét. Hozzátette:a múzeum csak azért válna meg a híres fest-ménytõl, mert tudják, milyen fontos a magyarnép számára.

A kormány felkért három hazai mûkeres-kedõt, de az általuk készített becslések mégnem készültek el. Lapinformációk szerint aMagyar Nemzeti Bank vezetése a 30 milliárdforintos keretösszeggel rendelkezõ Értéktárprogramból tudná megvenni a két képet, demindeddig errõl sem született döntés.

A kanadai galéria újabb Munkácsy-képet is bemutatna

Külföldre kerülhet a Golgota is