View
218
Download
2
Category
Preview:
Citation preview
Slides prepared by Thomas Bishop
Debreceni
Egyetem, GTKMáté Domicián
12. Fejezet
A nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-2
Bevezetés
• A nemzeti jövedelmi számlák rendszere
• A nemzeti jövedelem elszámolása
Megtakaritás, beruházás és a folyó fizetési mérleg összefüggései
• A fizetésimérleg statisztika és elszámolása
Bevezetés
• Ez a fejezet bemutatja azt az elszámolási rendszert,
amellyel a közgazdászok leírják egy ország
kibocsátását és nemzetközi tranzakcióit.
• Ehhez két fontos elemzési rendszert kell
megismernünk:
A nemzeti jövedelem elszámolási rendszere: egy ország
jövedelméhez és kibocsátásához hozzájáruló összes kiadást
veszi figyelembe.
A fizetési mérleg statisztika: az ország külső
eladósodottságát, exportáló és importáló ágazatinak
teljesítményét követhetjük nyomon. Rávilágít a külső
tranzakciók és a nemzeti szintű pénzkínálat közötti
kapcsolatra.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-3
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-4
A nemzeti jövedelemi számlák
rendszere
• GNP egy ország kibocsátásának makrökonómiaialapmutatója.
GNP-ben a vegső kibocsátásra forditott valamennyi kiadás piaci értékét összegezzük. (pl. kenyér, oktatás, termelési tényezők stb)
• A GNP-ben a nemzeti kibocsátás négy lehetséges felhasználási célját különboztetik meg:
1. Fogyasztás: a belföldi magánszemélyek által elfogyasztott összeg (mozijegy, fogorvosi kezelés stb.)
2. Beruházás: magánvállalatok által a jövőbeli termelést szolgáló gépekre és berendezésekre fordított összeg
3. Kormányzati (központi, helyi) vásárlások (honvédelem, autópályépítés, oktatatás)
4. Folyó fizetési mérleg: a külföldre irányuló nettó áru- és szolgáltatásexport összege
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-5
Az USA GNP-je és komponensei
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-6
Nemzeti termék és jövedelem
• Néhány pontban módositani kell a GNP definicióját:
1. A GNP nem veszi figyelembe azt a veszteséget, amely a gépek és épületek elhasználódásából származik: amortizáció
2. Egy ország jövedelmét képezi a más országokból érkező adományok, egyoldalú átutalások (segélyek)
3. A nemzeti jövedelem attól az ártól függ, amelyet a termelő kap az adott jószágért, a GNP viszont attól az ártól, amelyet a vásárló fizet. Igy a közvetett adók összegét le kell vonni a GNP-ből.
Nemzeti jövedelem = GNP – értékcsökkenés + nettó egyoldalú átutalások – közvetett adók
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-7
• GDP az ország határain belüli termelés
volumenét méri.
• A GNP egyenlő a GDP és a külföldről
származó nettó tényezőjövedelmek
összegével.
• GDP – egy adott ország terülületén,
időszakban végső felhasználásra kerülő
termékek és szolgáltatások összessége
Bruttó hazai termék (GDP)
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-8
Import és Export a GDP százalékában
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
Canada France Germany Italy Japan Mexico UK US
Perc
en
tag
e o
f G
DP
imports exports
Imports and exports as a percentage of GDP by country, 2000. Source: OECD
Nyitott gazdaságra vonatkozó
azonosság
• Y – GNP (Gross National Product)
• C – fogyasztás
• I – beruházás
• G – kormányzati kiadások
• EX – Export
• IM – Import
• d – hazai (domestic)
• CA – folyó fizetési mérleg
Copyright © 2006 Pe –arson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-9
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-10
Y = Cd + Id + Gd + EX =
= (C-Cf) + (I-If) + (G-Gf) + EX
= C + I + G + EX – (Cf + If +Gf)
= C + I + G + EX – IM
= C + I + G + CA
Domestic
expenditure
Net expenditure
by foreigners
Nyitott gazdaságra vonatkozó
azonosság
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-11
CA = EX – IM = Y – (C + I + G )
• Ha a termelés < belföldi kiadások, akkor →
• export < import: folyó fizetési mérleg < 0, (deficites mérleg)
• Ha egy ország többet importál, mint amennyit exportál, akkor többet vásárol külföldiektől, mint amennyit nekik elad, és fedeznie kell a folyó fizetési mérleg hiányát.
• Mivel egy ország csak akkor importálhat exportjánál többet, ha a különbséget külföldiektól veszi kölcsön, a folyófizetésimérleg-hiánnyal rendelkező országok a deficittel azonos értékben növelik nettó külső adósságukat.
• A folyó fizetési mérleg hiánya másképpen is finanszirozható: az ország korábban felhalmozott külföldi vagyonával is fizethet az importért. Ebben az esetben csökken a nettó külföldi vagyon, ami egyenértékü a nettó külföldi adósság növekedésével.
•
A folyó fizetési mérleg és a külföldi
eladósodottság
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-12
CA = EX – IM = Y – (C + I + G )
• Ha a termelés > belföldi kiadások, akkor →
• export > import: folyó fizetési mérleg > 0, (szufficites mérleg)
• Ha egy ország többet exportál, akkor többlet bevétele keletkezik, mint amennyit importál.
• A többlettel rendelkező ország kölcsön nyújtásával finanszírozza a más országok (kereskedelmi partnerek) folyó fizetési mérlegét.
• A folyó fizetési mérleg töblettel rendelkező ország vagyona nő, mivel a partnere exportbevétellel nem fdezett importért jövőbeni fizetés kötelezettségeket vállalnak.
• Egy ország fizetési mérlege megegyezik a nettó külföldi vagyonának változásával.
A folyó fizetési mérleg és a külföldi
eladósodottság
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-13
US Current Account As a Percentage
of GDP, 1960–2004
-6%
-5%
-4%
-3%
-2%
-1%
0%
1%
2%
1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
year
Source: Bureau of Economic Analysis, US Department of Commerce
deficit
surp
lus
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-14
US Current Account, 1960–2004
-700
-600
-500
-400
-300
-200
-100
0
100
1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
year
bil
lio
ns
of
cu
rren
t d
oll
ars
Source: Bureau of Economic Analysis, US Department of Commerce
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-15
USA folyó fizetési mérlege és nettó
vagyona, 1977–2003
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-16
Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg
• Nemzeti megtakarítás (S) = nemzeti
jövedelem (Y) azon része amelyet nem
költenek el magán-fogyasztásra (C) vagy
kormányzati vásárlásokra (G).
• Y – C – G = S
• (Y – C – T) + (T – G) = S
• Sp + Sg = S
• Nemzeti megtakarítás a kétféle, magán és
kormányzati megtakarítás összege.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-17
Nyitott gazdaságban: Y = C + I+ G + CA (X-IM)
CA = Y – (C + I + G )
CA = (Y – C – G ) – I
CA = S – I
S = I + CA
Folyó fizetési mérleg = megtakaritás – beruházás
A zárt és a nyitott gazdaságok különbsége: nyitott gazdaságban a megtakaritás vagy a hazai tőkeállomány bővitését vagy külföldi vagyoneszközök megszerzését (külföldi hitlezését) jelenti (S=I+CA),
mig a zárt gazdaságban a megtakaritás csak a tőkeállomány bővitése által lehetséges (S = I)
Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-18
Nyitott gazdaságban S = I + CA azaz
CA = Sp + Sg – I = Sp + (T - G) + I
= Sp – kormányzati költségvetési hiány – I
A nemzeti megtakaritás a kétféle, magán- és
kormányzati megtakaritás összege
• kormányzati költségvetési hiány = G – T
• Kormányzati költségvetési hiány negativ folyó
fizetési mérleghez vezet, ceteris paribus
Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg
Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg
Nyitott gazdaságban S = I + CA azaz
CA = Sp + Sg – I = Sp + (T - G) + I
Tehát
Sp = I + CA - Sp = I + CA – (T - G) = I +
CA + (G - T)
(G-T) a kormányzat költségvetési hiánya.
Egy ország megtakarítása egyenlő a belföldi
tőkeberuházások (I), a folyófizetési mérleg
(CA) és az újonnan kibocsátott
államkötvényekkel egyezik meg (G - T).Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-19
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-20
Source: Congressional Budget Office, US Department of Commerce
US current account and public saving relative to GDP,
1960-2004
-8%
-6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
Pe
rc
en
t o
f G
DP
current account public saving
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-21
A fizetési mérleg elszámolása
• Az ország fizetési mérlege mind a
külföldieknek teljesitett fizetéseket, mind a
külföldről kapott bevételeket nyomon követi.
• Minden olyan tranzakció, amely külföldieknek
teljesített fizetéssel jár, tartozásként, negatív
előjellel kerül be a fizetési mérlegbe. (Debit)
• Minden olyan tranzakció, amely külföldiektől
bevételt eredményez, követelésként, pozitív
előjellel szerepel. (Credit)
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-22
• Minden nemzetközi tranzakció kétszer kerül be a fizetési
mérlegbe, egyszer tartozásként és egyszer
követelésként. (Kettős könyvvitel). Részei:
• A folyó fizetési mérleg: import és exportal kapcsolatos
tranzakciók
• A tőkemérleg: a külföldieknek eladott és tőlük
megvásárolt aktívák különbségét méri
az aktíva (eszköz, követelés) a vagyontartás bármely
lehetséget formáját jelentheti, például pénzt, részvényt,
gyárat, állampapírt, termőföldet vagy ritka postai bélyeget.
Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg = 0
A fizetési mérleg elszámolása
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-23
• A folyó fizetési mérleg részei: a külföldnek eladott és
megvásárolt terméke különbsége.
Exportnál és importnál:
Goods (Áruforgalom)
Income (Külföldi beruházások) – kamat. osztalék, nyereség
Other services (Egyéb szolgáltások) ügyvédi munkadíj,
fuvarozás díja stb.
• A tőkemérleg: a külföldnek eladott és megvásárolt
aktívák különbsége. Részei:
A tőkekiáramlás (held abroad): segélyek, kölcsönök külföldieknek
A tőkebeáramlás (held in): kölcsönök az országnak
A fizetési mérleg elszámolása
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-24
Az USA fizetési mérlege, 2003, dollár
milliárd
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-25
US Balance of Payments Accounts, 2003
in Billions of Dollars (cont.)
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-26
Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg > vagy < 0
Elméleti azonosság ellenére a gyakorlatban
ritkán kerül egyensúlyba.
OK: a fizetési mérleg elszámolás viszonylag
megbízható, de a szolgáltatások nyújtása
(tanácsadás) könnyen elkerülik a nyílvántartásba
vételt. A nemzetközi kamat és osztalékkifizetések
pontos mérése is nehézkes.
A statisztikai eltérés
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-27
• Hivatalos nemzetközi (deviza-) tartalékok:
a központi bank külföldi aktívái
Egykor a hivatalos tartalékok nagyrészt aranyból
álltak, manapság azonban a központi bankok
jelentős értékben tartanak külföldi pénzügyi
eszközöket, különösen dolláraktívákat, például
amerikai kincstárjegyeket , illetve swap (csere)
ügyletek formájában devizákat használnak.
A tartalék eszközök eladása és vásárlása a
hivatalos devizapiaci intervenció, amelynek
segítségével a pénzpiacot, árfolyamokat
befolyásolnak.
A fizetési mérleg elszámolása
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-28
• Az USA a világ legnagyobb adósa.
• Külföldi hitelfelvétel nem feltétlenül rossz jel: ha egy ország jövedelmező beruházások megvalósításához von be külföldi forrást, akkor a tartozásainak visszafizetése után is maradhat pénze.
• Az USA külföldi aktívái kb. 70% külföldi valutában vannak denominálva..
• A külföldiek kezében lévő amerikai vagyon kb 90-100% dollárban van denominálva.
A fizetési mérleg elszámolása
US Balance of Payments Accounts (cont.)
Kulcsfogalmak
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-30
• Bruttó hazai termék
• Bruttó nemzeti termék
• Fizetési mérleg (elszámolása)
• Folyó fizetési mérleg
• Hivatalos devizapiaci intervenció
• Költségvetési hiány
• Nemzeti jövedelem (elszámolása)
• Tőbe be és kiáramlás
• Tőkemérleg
Recommended