Bankrendszer I.

Magyar Nemzeti Bank jogállása,

alapvető feladatai

Monetáris politika

● Bankrendszer fogalma:

Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége.

Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

(monetáris közvetítőkről) beszélünk.

● MNB története

– 1924 MNB önálló jegybank

– 1946-1947:

• forint bevezetése

• államosított bankrendszer

• jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmei banki

feladatok

• irányítása kormányzati fennhatóság alá került

– 1987 kétszintű bankrendszer bevezetése

– 1991 jegybank függetlensége

● Egyszintű bankrendszer

Főbb jellemzői:

• adott területen kizárólagos jogosítvánnyal rendelkező bankból áll

• gazdasági szereplők adott bankügylet esetén csak a számukra kijelölt pénzintézethez fordulhatnak

• bankok közötti munkamegosztás funkcionális elhatároláson alapszik

• élesen elkülönül egymástól – a beruházások finanszírozása,

– forgóeszközökkel kapcsolatos hitelnyújtás,

– lakossági pénzügyek intézése,

– nemzetközi pénzfolyamatok lebonyolítása

• pénz- és hitelfolyamatok közvetlenül szabályozhatók

• MNB momopóliuma:– Pénzkibocsátás

– Deviza, valuta forgalom

– Hitelezés

– Tartalékképzés, -kezelés

• Működési elvei:– központosítás

– szakosítás

• Bankok– Magyar Nemzeti Bank

– Állami Fejlesztési Bank

– OTP, valamint a takarékszövetkezetek

– Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

Előnyei:könnyebb irányítás, mert minden 1 kézben van,áttekinthetőség,a központi bank jobban összhangban van a gazdasági irányítás többi elemével

Hátrányai:rugalmatlan,hitelmonopóliummal rendelkezik, így visszautasíthat jó hiteleket isjegybanki (makro) és hitelbanki (mikro) funkciók csak egymás terhére érvényesíthetők

● Kétszintű bankrendszer, felépítése (ábra)– MNB

– Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozás

– Gazdaság szereplői (vállalatok, háztartások, ÁH)

• Bankok– Magyar Hitelbank

– Országos Kereskedelmei és Hitelbank Rt.

– Budapest Bank

– Magyar Külkereskedelmi Bank

– Általános Értékforgalmi Bank

• MNB jogállása• 2001. évi LVIII. Törvény Magyar Nemzeti Bankról

• 2013. évi XXXIX törvény Magyar Nemzeti Bankról

– Részvénytársasági formában működik

– Részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni

– Cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni

– A magyar Köztársaság központi bankja

– Jegyzett tőkéje 10 milliárd forint

– Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak

– A tulajdonost az ÁH –ért felelős miniszter képviseli

– Az MNB elnöke az országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel

• Az MNB szervei– Monetáris Tanács

– Pénzügyi Stabilitási Tanács

– Igazgatóság

– Felügyelő Bizottság

• MNB elsődleges célja: – Árstabilitás elérése és fenntartása

– Pénz- és a hitelkínálat szabályozásán keresztül

– Monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját

• MNB alapvető feladatai és egyéb feladatai a jegybank törvény alapján

– Kizárólagosan jogosult a feladatok ellátására (1-5)

– Alapvető feladatok (1-7)

1.Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát

2.Kizárólagos joggal bankjegyet és érmét bocsát ki

3.A gazdság stabilitása érdekében aranyból és devizából tartalékot képez és kezeli

4.Devizatartalék kezelésével és az árfolyam politika végrehajtásával devizaműveleteket végez

5. Felvigyázza a belföldi fizetési és elszámolási, valamint értékpapír elszámolási rendszereket

6. Statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé (az EU működéséről szóló szerződés értelmében)

7. Kialakítja a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát

Egyéb feladatok: amelyeket elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat

8. Külön törvénybe meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el

9. Ellátja pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét

10.Ellátja a vitás ügyek bíróságon kívüli rendezését

Előnyei:

• jegybanki – hitelbanki funkciók elhatárolása,

• banki versengés az ügyfelekért,

• hatékonyabb ügyleteket finanszírozzák,

• nyereségorientáltak

Hátrányai:

• hitelkereslet meghaladja a kínálatot, vagy fordítva

• szükség van monetáris irányításra és ennek költségei vannak

Magyar Nemzeti Bank (MNB)

az ország központi bankja

Pénzügyi intézmények

Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások

Bankok

Szakosított hitelintézetek

Szövetkezeti hitelintézetek

Államháztartás

szervei

Gazdálkodó

szervezetek

Háztartások

• MNB más feladatai

• kapcsolat az államháztartással

• hitelezés

• értékpapírügyletek

• bankok bankja funkció

• monetáris eszköztár

• számlavezetés

• árfolyampolitika

• MNB kapcsolata más szervekkel

●Monetáris politikaazt a pénzpolitikát és annak gyakorlatát értjük, amely a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, a gazdaság egyensúlyának megőrzését tekinti elsődleges feladatának

• Pénzkereslet, pénzkínálat

– Pénzkereslet motivációs tényezői:– Tranzakciós

– Óvatossági

– Spekuláció

– Pénzkínálat: a pénzügyi piacokon megjelenő pénz állomány, pénztömeg. A jegybank által kibocsátott pénz és a hitelintézetek által teremtett pénz mennyisége határozza meg a pénztömeg nagyságát.

• Monetáris politika eszközei1. Számlavezetéssel kapcsolatban betéteket fogad el és

megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt

2. Nyílt piaci műveletek és visszavásárlási megállapodások

keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetíti az

azonnali és származtatott piacokon

• Értékpapírokat ad el, forgalomban lévő pénztömeg csökken

• Értékpapírokat vásárol, forgalomban levő pénztömeg nő

3. Saját értékpapírokat bocsát ki

4. Szabályozza a kötelező jegybanki tartalékot:

• A hitelintézetek rendelkezésre álló idegen pénzforrások,

egyes eszközeik, és mérlegen kívüli tételek meghatározott

%-át (jelenleg 2, 3, 4, 5 %) a jegybanknál vezetett

számlájukon tartalékként kötelesek elhelyezni.

• Mértékéről és az utána fizetett kamatokról a Monetáris

Tanács dönt

5. Árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg:

Kamatok

• Jegybanki alapkamat

• Piaci (üzleti) kamatláb

• Preferenciális kamatláb

• Napi pénzpiaci kamatláb

Árfolyam

• Leértékelődés,

• Felértékelődés gazdasági hatásai

6. Értékpapírokat számítol le (viszontleszámítol)

7. Egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz

A kötelező tartalékráta mértéke

százalék

IdőponttólKötelező tartalékráta

általános egyéb

1994. március 1. 13,00 6,00

1994. május 1. 12,00 6,00

1995. január 16. 14,00 7,00

1995. április 1. 15,00 7,50

1995. május 1. 16,00 8,00

1995. június 1. 17,00 8,50

1996. február 16. 16,80 8,50

1996. március 1. 16,00 8,50

1996. április 1. 15,30 8,50

1996. április 16. 13,30 8,50

1996. május 1. 12,70 8,50

1996. június 1. 12,00 8,50

1997. január 1. 12,00 8,00

1999. január 1. 12,00 4,00

2000. július 1. 11,00 4,00

2001. február 1. 7,00 4,00

2001. július 1. 6,00 -

2002. augusztus 1. 5,00 -

2008. december 1. 2,00 -

2010. november 1. 2,00; 3,00; 4,00 vagy 5,00 -

Jegybanki alapkamat változása (2000-2014)

2000. január 20-tól 13,00%

2000. március 01-től 12,00%

2000. április 03-tól 11,00%

2001. július 13-tól 11,25%

2001. szeptember 10-tól 11,00%

2001. október 25-től 10,75%

2001. november 13-tól 10,25%

2001. december 11-től 9,75%

2002. január 08-tól 9,50%

2002. január 22-tól 9,00%

2002. február 19-től 8,50%

2002. május 22-tól 9,00%

2002. július 09-től 9,50%

2002. november 19-től 9,00%

2002. december 17-től 8,50%

2003. január 16-tól 7,50%

2003. január 17-től 6,50%

2003. június 11-től 7,50%

2003. június 19-től 9,50%

2003. november 28-tól 12,50%

2004. december 21-től 9,50%

2005. január 25-től 9,00%

2005. február 22-tól 8,25%

2005. március 30-tól 7,75%

2005. április 26-tól 7,50%

2005. május 24-től 7,25%

2005. június 21-től 7,00%

2005. július 19-től 6,75%

2005. augusztus 23-tól 6,25%

2005. szeptember 20-tól 6,00%

2006. június 20-tól 6,25%

2006. július 25-től 6,75%

2006. augusztus 29-től 7,25%

2006. szeptember 26-tól 7,75%

2006. október 25-től 8,00%

2007. június 26-tól 7,75%

2007. szeptember 25-től 7,50%

2008. április 01-től 8,00%

Jegybanki alapkamat

2008. április 29-től 8,25%

2008. május 27-től 8,50%

2008. október 22-tól 11,50%

2008. november 25-től 11,00%

2008. december 09-től 10,50%

2008. december 23-tól 10,00%

2009. január 20-tól 9,50%

2009. július 28-tól 8,50%

2009. augusztus 25-től 8,00%

2009. szeptember 29-től 7,50%

2009. október 20-tól 7,00%

2009. november 24-től 6,50%

2009. december 22-tól 6,25%

2010. január 26-tól 6,00%

2010. február 23-tól 5,75%

2010. március 30-tól 5,50%

2010. április 27-től 5,25%

2010. november 30-tól 5,50%

2010. december 21-től 5,75%

2011. január 25-től 6,00%

2011. november 30-tól 6,50%

2011. december 21-től 7,00%

2012. augusztus 29-től 6,75%

2012. szeptember 26-tól 6,50%

2012. október 31-től 6,25%

2012. november 28-tól 6,00%

2012. december 19-től 5,75%

2013. január 30-tól 5,50%

2013. február 27-től 5,25%

2013. március 27-től 5,00%

2013. április 24-től 4,75%

2013. május 29-től 4,50%

2013. június 26-tól 4,25%

2013. július 24-től 4,00%

2013. augusztus 28-tól 3,80%

2013. augusztus 28-tól 3,80%

2013. szeptember 25-től 3,60%

2013. október 30-tól 3,40%

2013. november 27-től 3,20%

2013. december 18-tól 3,00%

2014. január 22-tól 2,85%

2014. február 19-től

2014. Július 24-től

2,70%

2,10%

Megszűntek, de gyakorolja

– Rendkívüli hitelnyújtás: szükség helyzetben levő

hitelintézeteknek nyújtott hitel

– Napi likviditási tartalék: a bankok likvid eszközökben kötelesek

tartani a korrigált mérlegfőösszegük meghatározott (5%)

százalékának megfelelő összeget

– Erkölcsi ráhatás