View
6
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
I
Etológia
Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit kutató tudományág.
Az élőlények szervezettanilag, élettanilag viselkedésükkel és életmódjukkal is alkalmazkodnak ahhoz a
környezethez, amelyben élnek.
Társtudományok:
- humánetológia (ember)
- pszichológia->pszichiátria
- emberi viselkedés rendellenességek
- szociálbiológia (társas viselkedés)
- ökológia (viselkedés)
Magatartás (viselkedés):
Az állatok megfigyelhető reakcióinak, mozgásmintázatainak összessége.
Alapvető evolúciós tényező.
A magatartásformák egy része, a genetika állományban kódolt, öröklődő sajátosság.
Másik része a tapasztalatszerzés, tanulás.: -Függ az idegrendszer fejlettségétől.
A környezettől, amelyhez a faj évezredek során alkalmazkodott (pl. patkányok tájékozódása labirintusban,
hasonló élőhelyen élnek)
Öröklött magatartásformák dominálnak, a kevésbé változatos környezetben élő fajoknál.
Tanultmagatartásformák dominálnak a sokféle, változatos élőhelyen előforduló fajoknál.
Alapfogalmak:
Etogramm: Az állatok viselkedésének menete, egy konkrét esetben.
Kulcsinger: A környezetből jövő inger, ami kiváltja a viselkedést. (pl. kiscsibe csipegető funkció)
Szupernormális inger: A nagyobb iránti vágy. (pl. kakukk, a dajkamadarak a nagyobb méretű tojásokat
részesítik előnyben)
Motiváció: Belső kényszer, ami kiváltja a viselkedést, magatartásformát.
Etológiai vákum: Ingerszegény környezet.
Magatartásformák
öröklött tanult
zárt genetikai program nyitott genetikai program
ösztön
Formázd meg a szöveget a tartalomjegyzék alapján 3 különböző stílussal, majd készítsd el a tartalomjegyzéket! Használd a csere műveletet, és a helyesírás-ellenőrzést! Margók 1 cm-esek. Élőfej-láb 1 cm-re az oldaltól. 1. szint: Cambria 16 pt; F; tk: 0-3 pt 2. szint: Calibri 12 pt; F; tk: 0-12 pt 3. szint: Calibri 11 pt; F; tk: 0-12 pt Legyen az oldalszám a minta szerinti (bal-jobb kül.)! Oldalszín: RGB (255;255;204)
II
Öröklött magatartás formák
Feltétlen reflex: Kulcsinger hatására mindig bekövetkező egyszerű öröklött válaszreakció.
pl. - nyálelválasztási reflex: táplálék szagára ízére következik be
- bőreredetű, izomeredetű gerincvelői reflex ->libabőr
- felderítő magatartás: állatok új környezetbe kerülésekor, szokatlan inger hatására pl. kísérleti patkány-
>új ketrec->körbeszaglászás
Taxis: Inger által irányított helyváltoztató mozgás. (Egy sejt, vagy mikroorganizmus mozgása valamilyen külső
ingerre adott válaszként).
- kemotaxis=kémiai inger pl: rovarok repülését a tápnövény szaga befolyásolja
aerotaxis: baktériumok levegő oxigénjére adott válasza
-fototaxis=fényinger
pozitív fototaxis: fény irányába történő mozgás pl: a rovarok többsége fény irányába mozog
negatív fototaxis: fénnyel ellentétes mozgás pl: a földigiliszták fénnyel ellentétesen mozognak
(alacsonyabb rendű élőlényeknél, egysejtűeknél)
Öröklött mozgáskombináció: Több elemből álló összetett mozgásmintázat, kiváltása kulcsingerhez kötött.
pl: ludak tojásgörgető magatartása, a fészkén ülő lúd a kigurult tojását, csőrével jellegzetes mozdulatokkal
visszagörgeti fészkébe->fajfenntartó magatartás
Pavlov, Ivan Petrovic: feltételes reflex
Konrad Lorenz: kulcsinger
Tinbergen Nikolaas: etológia alapelvei, az emberi viselkedés tanulmányozásában
Karl von Frisch: méhek tánca
Tanulás
Az a folyamat, aminek során az állat egy adott egyedfejlődési állapotban látható viselkedése adott szituációra tartósan
megváltozik a környezet hatásainak tapasztalata nyomán. Az állat tapasztalatokat gyűjt a környezetéről és viselkedését a
környezet változásának megfelelően módosítja. Nehéz megkülönböztetni az egyedfejlődési éréstől, amikor az állat
szervezete új egyedfejlődési állapotba megy át. Azok a tevékenységek, amelyeket nem használ rendszeresen az állat,
kitörlődnek a memóriából. tanulás velejárója, a felejtés.
Fiziológiai szinten a tanulás a központi idegrendszerben található idegsejtek összeköttetéseinek megváltozását jelenti a
szinaptikus ingerület átvitel megváltozásával újabb neuron körök jönnek létre. A tanulás eredménye/következménye az
emlékezet.
A tanulás lehetővé teszi a változó környezeti viszonyokhoz az élőhely sajátosságaihoz történő alkalmazkodást.
A tanulás képessége a fajokban változik.
Pl.: -patkányok jó szagérzékelő, könnyen tanulja a térbeli alkalmazkodást
III
- madarak jó szín látok, színek és mintázatok segítségével tanulnak
Tanult magatartásformák
Megszokás (habituáció)
A legegyszerűbb tanult magatartás. A szokatlan, de semmilyen lényeges következménnyel nem járó inger ismétlődése
esetén a védekező vagy tájékozódó reakció egyre gyengül, majd megszűnik. -> Az idegrendszer ingerszűrőként működik,
így az állat elkerüli a közömbös ingerre adott fölösleges válaszreakciót, az energiapazarlást. (tanulás után, melyik ingerre
ne válaszoljon)
Pl.: Ha egy csigát egy asztallapra teszünk, előbújik a házából és tájékozódó mozgást végez. Ha ráütünk az asztalra
visszahúzódik , majd egy idő után újra előbújik. Újra ráütünk, lassabban húzódik vissza többszöri ismétlésre a válasz
megszűnik, nem húzódik vissza a házába.
Bevésődés (imprinting)
Az állatok egyedfejlődésének meghatározott időszakában (kritikus periódus) lejátszódó, visszafordíthatatlan tanulási
folyamat.
Pl.: A lúdfélék fészekhagyó fiókái tojásból való kibújásuk után az első mozgó élőlényt követik (akár tárgyat is) amit
megpillantanak. Rögzítik a képét hangját, majd a későbbiekben ezt az élőlényt tekintik szüleiknek , később e minta
alapján azonosítják fajtársaikat is . A keltetőkben kikelt kiskacsák gondozójukat tekinti szülőnek, később az embert
fajtársuknak.
Társításos tanulás
Az ingertársításon (asszociáció) alapuló tanulásnak két típusa ismert, a feltételes reflex (pavlovi feltételes reflex) és az
operáns tanulás (próba szerencse tanulás).
A pavlovi feltételes reflex révén azt tanulják meg az állatok, hogy környezetük bizonyos ingerei előre jelzik, egyes
események bekövetkezését. A társításos tanulás rendszeres megerősítést igényel, ha nincs megerősítés, akkor a felejtés
(kioltás) következik be.
Pl.: A kutyáknál addig ismeretlen új hang, például csengőszó, önmagában tájékozódást, a táplálék íze pedig
nyálelválasztást idéz elő. Ha két inger többször ismétlődve egyidejűleg jelentkezik, akkor az állatban már a csengőszóra
is megindul a nyálelválasztás. Két inger társítása rögzül az állat idegrendszerében néhány ismétlés után.
Az operáns tanulás („próba szerencse” tanulás)
Az állat megtanulja, hogy meghatározott tevékenysége, mindig ugyanazzal a pozitív vagy negatív következménnyel jár.
Az operáns tanulás során arra jön rá, hogy cselekvései közül melyik alkalmas bizonyos célok elérésére vagy
kellemetlenségek elkerülésére.
Pl.: Az éhes macskát behelyezik egy dobozba, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha az ajtót nyitó zsineget meghúzza, és
akkor hozzáfér a látott táplálékához. A dobozban az állat felderítésbe kezd: körbejár, szimatol, karmolászik, egyes
tárgyakat a mancsával megtapogat, stb. Egyszer azután véletlenszerűen meghúzza a zsineget és kijut a dobozból. Ez a
viselkedés instrumentális, mert valamilyen eszközt (instrumentumot) használva biztosítja a jutalmat. Az ezután
következő alkalmakkor a dobozban levő macska figyelme egyre nagyobb mértékben összpontosul a zsinegre, egyre
kevesebb időt tölt a dobozban és végül a dobozba kerülve egyenesen a zsineget húzza meg és kijut onnan. (pozitív)
Egy patkányt olyan ketrecbe helyeznek, amiben egy pedál lenyomására táplálék kerül elő, egy másik pedál lenyomása
pedig áramütést okoz. Az állat kezdeti tájékozódási reakciója során véletlenül rálép pedálokra, táplálékhoz jut, vagy
áramütés éri. Néhány ismétlés után megtanulja, hogy a tevékenysége milyen eredménnyel jár. Egy idő után már
tudatosan nyomja le azt a pedált, amely révén táplálékhoz juthat és kerüli el a másikat.
IV
Belátásos (komplex) tanulás
A fejlett idegrendszerrel rendelkező madarakra és az emlősökre jellemző. Lényege hogy az állat korábban már
megismert tárgyakat, mozgásokat új cél elérése érdekében alkalmaz, megfelelő sorrendben kombinálva azok
használatát.
Pl.: Egy kísérletben állatkerti csimpánzok a korábban csak játékra használt botokat és ládákat eszközként használva
elérték a ketrec tetejére függesztett banánt. Ez a cselekvéssor a korábbi ismeretekre épülő, tervszerű, tudatos
tevékenység.
(ingertársításon alapul régebben tanult magatartásformákat szabadon kombinál)
Az állatok társas viselkedése
Csoportszerveződés
Sok állatfaj egyedei magányosan élnek, csak szaporodási időszakban keresik fel egymást.
Pl.: csigák, kétéltűek, hüllők nagy része
Más állatok kisebb nagyobb csoportokba tömörülnek.
Oka: csoportban eredményesebb a zsákmányszerzés, nagyobb testű zsákmányt könnyebben ejtenek el
a zsákmányállatok nagyobb biztonsága csoportban, védik egymást, könnyebben észre veszik a támadót
fontos csoportalakító tényező még, az ivadékgondozás is
A csoportok kialakulásának módja fajonként eltér.
-véletlenszerűen jönnek létre (halrajok vonuló patások)
-meghatározott egyedek alkothatják, rokoni leszármazotti kapcsolatban állók
Az állatcsoportok felosztása történhet belső szerkezet szerint is.
időleges tömörödés: (pl. heringek, denevérek, seregélyek)
-nyitott közösségek
-bármely fajtárs csatlakozhat
-gyenge szociális kapcsolatok
általános tömörödés:
-zárt közösség
-csak meghatározott egyedek tartozhatnak bele
-erős szociális kapcsolatok
- hierarchia (mindenki tudja a maga helyét)
-a vezéré az előjogok, elsőként eszik, szaporodik
A csoport funkciója szerinti osztályozás.
-család: a szülök és a legfiatalabb utódok élnek együtt (pl. vadlúd)
V
-nagycsalád: több generáció él együtt (pl. patkányok, majmok)
-államalkotó rovarok: munkamegosztás szerint (pl. méhek, hangyák, termeszek)
-kolónia: több család él egy helyen (pl. csordák falkák)
Rangsor (hierarchia)
A madarak, emlősök körében vannak olyan zárt csoportok is, amelyekben a fajtársak „személy szerint” ismerik egymást.
Az ilyen közösségben, valamilyen vetélkedés során mindig kialakul a rangsor. A rangban elöl állók az erősebb értékesebb
egyedek, ezek jutnak először táplálékhoz, szaporodási lehetőséghez. Biológiai jelentősége az, hogy a populációban az
előnyösebb tulajdonságú egyedek maradnak fenn és adódnak tovább. (pl. majomcsapat, baromfiudvar)
Territoriális magatartás
Olyan terület, amelyet valamely állat vagy állatcsoport különféle territoriális viselkedésformákkal védelmez, az azonos
fajba tartozó betolakodókkal szemben. Sok emlős szagjelzésekkel jelöli ki territóriumának határait, míg a madarak
énekükkel riasztják el a potenciális betolakodókat. A szomszédos territóriumok őrzői normál körülmények között
tiszteletben tartják egymás territóriumát, ezzel elkerülve az agressziót. Egyes állatfajok csak az év valamely szakában
mutatnak territoriális viselkedést, például a nászidőszakban. A territórium biztosítja a zavartalan szaporodást és a
táplálékkészletek felosztását az egyedek között. Az éltre valóbb egyedek fennmaradása és szaporodása is biztosabb. A
territóriumnak akkorának kell lennie, hogy biztosítsa gazdájának ellátását, de csak akkora lehet, hogy meg tudja védeni
fajtársakkal szemben. A territorialitás biológiai értelme, a legerősebbek fennmaradása és továbbszaporodása.
Agresszív magatartás
Az agresszió olyan erőszakos magatartás, ami fajtársak ellen irányul. Eszköze az erőforrások (pl. táplálék, vadászterület,
búvóhely) elosztásának az erőviszonyoknak és az egyedek rátermettségének megfelelően. Agresszióval jut érvényre a
fajtársak közti hierarchia, a territórium megszerzése és védelme, a párválasztás. Az agresszív magatartás általában
öröklött magatartási elemekből áll, sérülést ritkán okoz. Az agresszíven viselkedő állatok, jellegzetes mozdulatok
kíséretében fegyvereiket mutogatják (pl. vicsorítanak, előtűnik szemfoguk; felborzolják szőrüket, nagyobbnak
erősebbnek tűnnek). Ez a ritualizált harc arra szolgál, hogy felmérjék egymás testi erejét, és a gyengébbik behódoló
magatartást tanúsítson.
Önzetlen magatartás (altruizmus)
Fajtársak közt gyakori jelenség, önzetlen segítségnyújtás. Az etológiában azt értjük önzetlenség alatt, amikor egy állat
tevékenysége valamelyik fajtársának, rokonának életben maradási, szaporodási sikerét növeli, azon az áron, hogy saját
maga hátrányba kerül. Önzetlen magatartás akkor van, ha a segítségnyújtó egyed hátrányát meghaladja a megsegített
egyed előnye. Ez a magatartás is a fennmaradás esélyét javítja.
Pl.: Az emberszabású majmoknál gyakori, hogy a testvérek segítenek anyjuknak a fiatalabb testvér ellátásában
gondozásában. Az oroszlánfalkában a megsérült vagy elpusztult anya kölykét a falka ivarzó nőstényei gondozásukba
veszik. Ezek a nőstények legtöbbször testvérek, így saját genetikai állományuk átörökítését is segítik azzal, hogy alturista
módon viselkednek.
-rokonszelekció: minél közelebbi a családtag annál nagyobb önzetlenség
-csoportszelekció: csoporton belüli önzetlenség
Az altruizmus biológiai értelemben nem tételez föl semmilyen tudatos jóindulatot az azt felmutató egyed részéről. Az
altruizmus az evolúció során kialakulhatott rokonszelekció útján, ha az altruisztikus cselekedet haszonélvezője átlagosan
közelebbi rokona az altruistának, mint a populáció egészének. A nem-rokonok közötti altruizmust kölcsönösség is
fenntarthatja.
VI
(emelt)
Az államalkotó rovaroknál a dolgozók terméketlen nőstények, de mégis ők végzik a szaporodó egyedek gondozását,
ellátását, felnevelését. Önzetlen magatartásuk látszólag nem magyarázható azzal, hogy, saját genetika állományuk
továbbörökítését segítik a következő nemzedékre. (pedig így van) A hártyásszárnyúaknál (méhek, hangyák) valamennyi
dolgozó diploid kromoszómaszerelvényű, az ugyancsak diploid királynő leszármazottja. A hímek haploidok, csak azonos
genotípusú ivarsejtet képeznek. A királynő nagyszámú petét rak, amelyek mindegyikét ugyanannak a hímnek a
spermiumai termékenyítenek meg. A anyai ágon a dolgozók és a bolyban fejlődő nőstény utódok genetikai állománya
25%-ban azonos. Apai ágon öröklik genetikai állományuk 50%-át, így a szaporodó képes nőstény utódok és a dolgozók
genetikai állománya 75%-ban megegyezik. Tehát a dolgozók genetikai állományuk fennmaradását tekintve jobban
járnak, ha saját testvéreiket gondozzák, és nem esetleges lány utódjukat, mert velük csak 50%-os hasonlóságot mutatna
genetikai állományuk. A rokonszelekciónak ez az esete csak akkor eredményes, ha a bolyba nem jut be idegen géneket
behurcoló egyed. Meg is valósul, mert zárt közösséget alkotnak, és szagminta alapján azonosítják egymást. A szagminta
a genetikai állományban kódolt a boly egyedeire jellemző sajátság.
Szaporodási viselkedés
Ivarérett állatok legalapvetőbb megnyilvánulása. A társas viselkedés fontos része. Többnyire öröklött
mozgáskombinációk egymásra épüléséből alakul ki. Az állatok szaporodása általában időszakos. A szaporodás
ciklusosságát befolyásolja az előző utónemzedék felnövekedése és az évszakos ritmus. A szaporodás időszaka olyan,
hogy a kikelő/megszülető egyedeket ne veszélyeztessék a környezeti feltételek.
Szaporodási ciklus: a környezeti tényezők változása hat az ivarérett állatok idegrendszerére, hormonális szabályozására,
amelyek kialakítják a szaporodásra irányuló késztetést. Ez a szaporodási magatartás motivációja.
Párosodási rendszer, minden állatfajra jellemző.
Monogámia: a pár tagjai az adott év párzási időszakában (pl. verebek), vagy teljes életükön át (pl hattyúk, sasok) együtt
maradnak.
Poligámia
-többnejűség: egy hímből és több nőstényből álló párosodási csoport (pl. szarvas, vaddisznó)
-többférjűség: egy nőstény kapcsolata néhány hímmel(pl. strucc, nandu)
Sok állatfajban nem alakul ki kötődés a szexuális partnerek között (pl. gnú, medvék)
A párzást, minden magasabb rendű állatfajnál, valamilyen udvarlási szertartás, násztánc előzi meg. A hímek udvarlás
során gyakran megküzdenek egymással, bemutatják előnyös tulajdonságaikat. Így a nőstény kiválaszthatja az utódok
számára legmegfelelőbb tulajdonságokkal rendelkező apát.
A násztánc során a hím és a nőstény felváltva végez meghatározott öröklött mozgássorokat, amelyekhez a kulcsingert
mindig az előző mozgás szolgáltatja. A násztánc öröklött magatartási fajra jellemző, ez biztosítja, hogy csak fajtársak
között történhessen szaporodás.
Az állatok jelentős része a peterakást követően magára hagyja utódait (pl. gerinctelen állatok, kétéltűek nagy része,
gerincesek közül a halak). A faj fennmaradását az biztosítja, hogy nagyszámú utód alakul ki. De többségük még
ivarérettség előtt elpusztul, mert védekezésre képtelenek, táplálékszerzésük bizonytalan.
Ivadékgondozás: A magasabb rendű gerincesek körében jellemző. Az ivadékgondozó állatoknak általában kevés utóduk
van.
Legegyszerűbb ivadékgondozási mód, amikor a lerakott peték mellé táplálékot is helyez a szülő.
VII
Az emlősökre és a madarakra jellemző hogy táplálékot hord és gondozza is az utódokat. Az állandó otthon nélküli (pl.
szarvas, vaddisznó) emlősállatok még vezetgetik is a fiatalokat. Egyes állatok testükön magukkal hordozzák utódaikat (pl.
erszényesek, denevérek, majmok). A felnőtt állatok tanítják utódaikat (pl. a ragadozó emlősök játékkal tanítják a
zsákmányszerzést).
Az állatok kommunikációja
A kommunikáció az egyedek egymás felé irányuló jelzéseit jelenti. Jelentősége van a fajtársak, az eltérő nemű egyedek
felismerésében, egymásra találásában, tájékoztatásában. A kommunikáció során leadott jel általában kulcsingerként hat
a fajtársra, és az üzenetet fogadó egyed meghatározott magatartással reagál rá. Az üzenet megvalósulhat szagok,
hangok vagy látvány útján. Meghatározza a kommunikációs jelzés típusát az állatok életmódja, testmérete és a jelzés
információ tartalma.
Kémiai kommunikáció
Ferromonokat bocsátanak ki az állatok, ez a fajtársak számára érzékelhető anyag.
- tartós
- nagy távolságra eljuthat
- lassan terjed
Használják:
- territórium határának jelölésére
- ivadékgondozásban kulcsinger lehet (az állta szag alapján azonosítja kölykét)
- riasztó ferromonok: figyelmeztethetik a fajtársakat a veszélyre (pl. hangyák)
- kisebb koncentrációban védekező magatartást vált ki
- nagyobb koncentrációban menekülést idéz elő
(a mennyiség is jelzésként szolgál)
Ivari ferromonok főleg kistestű állatokra, (pl. rovarok) jellemző
Pl.: A lepkék hímjei a nőstény által kibocsátott ferromonok alapján találják meg a párzó társat. (taxis)
Az államalkotó rovarok feromonok segítségével azonosítják a bolyhoz tartozó egyedeket.
Vizuális kommunikáció
Látható jelzéseken alapul. Ilyen lehet a fajtárs színe, mintázata, mozgása; látható jelzés például a nászruha, násztánc.
póznyelv: a fajtársak tájékoztatására szolgáló mozgás. Pl.: vicsorgás, szőrborzolás, faroktartás, stb.
pl.: a házi méh, ha nagyobb táplálék lelőhelyet talál , a kaptárba visszatérve jellegzetes mozdulatokkal adja át társainak
az információt.
riasztó jelzések: azoknál a fajoknál fordul elő gyakrabban amelyek méreganyagot termelnek. Figyelmeztető jelzés a
támadó számára. -> a méreganyag fájdalmas emlékét társítják a riasztó jelzéssel. Pl.: a sárga fekete csíkos darazsakat a ,
méheket a rovarevő madarak elkerülik.
Akusztikus kommunikáció
VIII
Hangjelzésekkel történő információ átadás. Egyes rovarok, gerincesek körében fordul elő. A hang gyorsan terjed miden
irányban, de eredetét, forrását nehéz megállapítani.
Szolgál:
- szexuális jelzések továbbítására (pl. tücsök ciripelés)
- riasztásra (pl. madarak) Azért alkalmas riasztásra a hang mert, forrását az üldöző nehezen azonosítja
- territórium jelzésére (pl. oroszlán ordítás; énekes madarak állandó füttye költési periódusban)
(emelt)
Az állatok kommunikációja és az emberi beszéd elvi sajátosságokban különbözik egymástól. Az állatok csak
meghatározott információkat továbbíthatnak, a beszéd viszont korlátlan jelentésű információk átadását biztosítja. -> az
állatok kommunikációs rendszere zárt
az emberek kommunikációs rendszere nyitott
Az állatok leadott kommunikációs jel erőségével is információt közölnek.(pl: a kutyák morgása-vicsorgása, annál
erőteljesebb, minél erősebb az agresszív késztetés)
Analóg: az állatok kommunikációja általában, vagyis a leadott jel intenzitása is jelentést hordoz.
Az emberi kommunikációra ez kevéssé jellemző: többnyire nem a hangerő jelző az átadni kívánt információt, hanem a
szavak értelme. Az írott nyelvben az analóg kommunikáció nem jelenik meg.-> az emberi kommunikáció digitális jellegű.
Az emberi magatartás alapjai
Az emberi tudat
Az ember magatartására is jellemzőek azok az általános elvek, amelyek az állatok viselkedésére. Az emberi magatartás
kialakulása hosszú evolúciós folyamat eredménye. Az állatok és emberek alapvető eltéréseként a tudatot határozták
meg. Tudata van minden olyan élőlénynek, amely idegrendszerében képes környezetéről modelleket alkotni, és úgy
működtetni a modelleket, hogy azok előrejelzései alapján cselekedjen saját fennmaradásának érdekében. ->magasabb
rendű állatokra jellemző
Az ember agyának modellezési képessége fejlettebb az állatokénál: a környezeti modelleket nem csak közvetlen
tapasztalatok útján képes előállítani, hanem át tudja venni azokat a nyelv segítségével. A nyelv a beszéd az írás
segítségével a környezeti modellek generációról generációra adódnak át és fejlődnek. Ezzel az evolúciónak egy új szintje
valósul meg a kulturális evolúció.
Öröklött magatartási elemek
Lényeges szerepet játszanak az öröklött elemek, de jóval nagyobb a tanult viselkedésformák aránya. Az idegrendszer
működésében a szomatikus reflexek a magatartásban is megnyilvánuló feltétlen reflexnek tekinthetők.
Pl.: A bőreredetű védekező reflexek, az izomeredetű testtartási reflexek, a szemhéjrázó reflex stb. A szopó reflex: ha az
éhes gyerek arcát megérintik az érintés irányába fordítja fejét, és az őt megérintő emlőt kezdi szopni. A különböző
érzelmeket kísérő arckifejezések is öröklöttek, tehát a mimikai izmok mozgásmintázatai. A mosoly kultúrától függetlenül
minden csecsemőre jellemző a süketen és vakon születettekre is.
Az érzelmekre utaló arckifejezések a környező emberekre irányuló fontos kommunikációs jelzések.
Lehetnek:
- figyelmeztető hatásúak: pl. az undor a düh kifejeződése másokat eltávolodásra késztet
IX
- tájékoztató, tevékenységet összehangoló szerepűek: pl. az öröm a félelem arckifejezése a társas kapcsolatokban
a mások magatartását szabályozza, így az együttélést eredményesebbé teszi
- agresszió megnyilvánulásának formái: pl. fenyegető testtartás, megfeszített váll kidomborodó mellkas,
határozott léptek dühös arckifejezés
- agresszió kivédésére irányul mozgásmintázatok: pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás
Örökletes tényező az ember kiemelkedően erős szociális vonzódása fajtársaihoz. Ez a szociális vonzódás az alapja a
csoportképződésnek.
Motiváció- érzelmek
Az öröklött és tanult magatartásformák jelentős részét a motivációk, belső késztetések irányítják. A motivációkra hatást
gyakorol a hormonális állapot, biológiai szükséglet és az érzelmi élet is. Érzelmeknek, indulatoknak nevezzük azokat a
folyamatokat amelyeket a külvilágingerei, illetve a gondolatok az idegrendszerben indítanak el.
Érzelem: tartós, nem túl nagy intenzitású gondolati állapot. (pl. szeretet, ellenszenv)
Indulat: hirtelen megnövekedett, rövid hatású, de a gondolatokat teljesen kitöltő állapot (pl. félelem, düh) Az indulatok
ébredését a szimpatikus idegrendszer aktiválódása kíséri. Biológiai jelentősége: elősegíti az indulatot kiváltó jelenséggel
szembeni védekezést, menekülést. Az indulatokhoz kapcsolódó mozgásos magatartás a szomatikus idegrendszer
kontrollja alatt áll, tehát tudatosan befolyásolható. A szocializáció során megtanuljuk indulatainkat kezelni, tudatosan
szabályozni, fékezni.
Tanult magatartás
A tanulás alapvető szerepet játszik az emberi magatartás szabályozásában. A tanuláslénye, hogy új ismeretek,
tapasztalatok hatására tartósan megváltozik az egyed viselkedése.
Egyszerűbb tanulási folyamat: megszokás, operáns tanulás Pl.: A kellemetlen szag rossz közérzetet okoz, ezért a
büdösnek talált helyet legközelebb elkerüli az ember.->negatív megerősítés: amikor az egyén azt tanulja meg, hogy mely
inger következményét kell elkerülnie. Ha valaki sokszor kényszerül fájdalmas orvosi beavatkozásra, akkor már az épület
látványától is félni kezdhet, ami vészreakciót idéz elő, tünetei: gyorsul a szívverés, a légzés, nő a vérnyomás. Operáns
tanuláson alapul a rászokás és leszokás folyamata is. A pszichoaktív szerek (dohány, alkohol, kábító és serkentő hatású
drogok, hallucinogének) fogyasztása azért is válhat szokássá, mert pozitív megerősítő hatásúak: kedvező hatást
gyakorolhatnak a közérzetre, kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő. Az ezekről való leszokás egyik lehetősége, olyan
hatóanyag szedése, amelynek önálló hatása nincs, de droggal együtt alkalmazva rossz közérzetet okoz.
A család és a közeli társadalmi környezet megerősítő hatásai a leggyakoribbak. A dicséret s az elmarasztalás a viselkedés
szabályozás fontos eszköze. A dicséretet pozitív megerősítésnek, az elmarasztalást negatív megerősítésnek használják.
Ezek az események feltételes reflex kiépülését is eredményezhetik. Pl. az elismerést adó ember ingerként társulhat a
dicséret kellemes érzéséhez, a megdicsért személy keresi a társaságát. A durván büntető ember képe, az elutasításos
kínos élményhez társul. Így az is lehet h a vétkes, nem a megbüntetett magatartást szünteti be, hanem kerüli az
elmarasztalót.
Az emberi tanulásban alapvető szerepe van az utazásnak és a komplex tanulásnak. Az ember ismereteinek nagy részét
nyelv útján szerzi.
A tanulás életkori jellemzői
A tanulás lehetőségei függenek az életkortól. Az újszülött idegrendszere fejletlen, agyvelejének mérete jóval kisebb,
mint a felnőtteké, mert az axonok velőshüvelye és az idegpályák nagy része még nem alakult ki.
Elsőként bevésődés jellegű folyamatok történnek: elsőként a családtagok felismerését tanulja meg a csecsemő
X
Később a mozgások tanulása kerül előtérbe, utánzással és önálló próbálkozással. A gyerek megtanulja kontrollálni izmai
működését, és amikor már markolni tud, kezével deríti fel környezetét->megfordul->föl ül->föl áll-> egy éves kor körül
megtanul járni. Mozgáskoordinációja mozgásos játékok gyakorlása közben fejlődik. Közben hangadása is tökéletesedik,
második életév végére már néhányszavas mondatokat is tud mondani, ezzel lehetővé válik a szociális kapcsolatrendszer
növekedése. Hároméves korkörül tisztán beszél.
A szociális tanulás eszköze a nyelv
A beszéd fejlettségétől függ az ember értelmi és pszichés fejlődése. Az ember ismereteinek nagy részé, a beszélt, vagy
írott nyelv használatával, más emberek közvetítésével szerzi. A kimondott és leírt beszéd lehetővé teszi az egyre
növekvő mennyiségű ismeretanyag továbbadását, az egymást követő nemzedékeknek .->halmozódhat a tudás nem kell
minden generációnak újra saját megfigyelések alapján felfedeznie a világot.
A beszéd lehetővé teszi az elvont gondolkodás képességét. Ez az agy különleges modellalkotásán alapul. Az
elvonatkoztatás (absztrakció) lényege, a konkrét tárgya, jelenségek közös jellemzőinek kiemelése és külön fogalommá
általánosítása. Az absztrakció legnyilvánvalóbb példája a matematikai gondolkodás. A tárgyak és események léteznek a
számok fogalmának kialakítása már az emberi elme működésének eredménye.
A tanulás kontrollfolyamatai
Az információk feldolgozását, a tanulást számos tényező befolyásolja, ezeket kontrollfolyamatoknak nevezzük.
-felismerés: könnyebb megjegyezni olyan információkat ami felismerhető
-figyelem: azt jelenti, hogy az ember az őt érő ingerek sokasága közül csak néhányra összpontosít.
befolyásolja: az ingerek erőssége; újszerűsége; váratlansága; az információ fontossága
A beérkező ingerek közül az rögzül könnyebben, amely a figyelmet leginkább felkelti.
Pl. Egy monoton előadáson, amelynek témáját a hallgató nem tartja fontosnak, a légy zümmögése (mint újszerű inger)
emlékezetesebb lehet, mint az előadás.
A rövid és hosszúidejű memória folyamatok közül a legismertebb az ismétlés.
Logikus tanulás: ha sikerül az új és a korábban rögzült információk értelmes kapcsolatot kialakítani.
Könnyebben megmaradnak a memóriában olyan emlékek, amelyek más ingerekhez, pl. látványhoz, illathoz, hanghoz
kapcsolódnak.
Az eltérő típusú tudáselemeket két különböző típusú hosszú távú memória tárolja: máshol rögzülnek a tények (pl.
adatok, verbális információk) és máshol a készségek (pl. kerékpározás).
A tényszerű emléknyomok egy része idővel eltűnik, ez a felejtés. Lehetővé teszi új információk rögzülését. A készség
típusú tudás elemek kevésbé hajlamosak a felejtődésre.
XI
Tartalomjegyzék
Etológia _________________________________________________________________________________ I
Alapfogalmak: __________________________________________________________________________________ I
Magatartásformák _______________________________________________________________________________ I
Öröklött magatartás formák ______________________________________________________________________ II
Tanulás _______________________________________________________________________________________ II
Tanult magatartásformák ________________________________________________________________________ III
Megszokás (habituáció) ___________________________________________________________________________________ III
Bevésődés (imprinting) ___________________________________________________________________________________ III
Társításos tanulás ________________________________________________________________________________________ III
Az operáns tanulás („próba szerencse” tanulás) _______________________________________________________________ III
Belátásos (komplex) tanulás _______________________________________________________________________________ IV
Az állatok társas viselkedése _____________________________________________________________________ IV
Csoportszerveződés ______________________________________________________________________________________ IV
Az állatcsoportok felosztása történhet belső szerkezet szerint is. __________________________________________________ IV
A csoport funkciója szerinti osztályozás. ______________________________________________________________________ IV
Rangsor (hierarchia) ______________________________________________________________________________________ V
Territoriális magatartás ___________________________________________________________________________________ V
Agresszív magatartás _____________________________________________________________________________________ V
Önzetlen magatartás (altruizmus) ___________________________________________________________________________ V
Szaporodási viselkedés ___________________________________________________________________________________ VI
Poligámia ______________________________________________________________________________________________ VI
Az állatok kommunikációja ______________________________________________________________________ VII
Kémiai kommunikáció ___________________________________________________________________________________ VII
Vizuális kommunikáció __________________________________________________________________________________ VII
Akusztikus kommunikáció ________________________________________________________________________________ VII
Az emberi magatartás alapjai ___________________________________________________________________ VIII
Az emberi tudat ________________________________________________________________________________________ VIII
Öröklött magatartási elemek ______________________________________________________________________________ VIII
Motiváció- érzelmek _____________________________________________________________________________________ IX
Tanult magatartás _______________________________________________________________________________________ IX
A tanulás életkori jellemzői ________________________________________________________________________________ IX
A szociális tanulás eszköze a nyelv ___________________________________________________________________________ X
A tanulás kontrollfolyamatai ________________________________________________________________________________ X
Tartalomjegyzék _________________________________________________________________________ XI
Recommended