Embed Size (px)
Citation preview
1
Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola
1062 Bp. Andrássy út 63-65.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Érvényes: 2018.szeptember 1-től
2
Tartalomjegyzék
1. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE
2. NEVELÉSI PROGRAM
2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai 2.1.1. Pedagógiai alapelvek
2.1.2. Nevelési céljaink
2.1.4. A nevelő-oktató munka feladatai
2.1.4.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata
2.1.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
2.1.6. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések
2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
2.2.1. Célunk
2.2.2. Értékek
2.2.3. Feladatok
2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
2.3.1. Általános feladatok
2.3.2. Osztályközösség
2.3.3. Iskolai közösség
2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
2.4.1. Szűrés, diagnosztizálás
2.4.2. A problémamegoldás módjai
2.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység
2.5.1. Tehetségkutatás
2.5.2. Tehetséggondozás
2.5.3. Nyomon követés
2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
2.6.1. Prevenció
2.6.2. Problémakezelés
2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
2.7.1. Diagnosztizálás
2.7.2. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása
2.7.3. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal való
foglalkozás
2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
2.8.1. Helyzetfeltárás
2.8.2. A segítő tevékenység formái
2.9. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái
2.9.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái
3
2.9.1.1. A Diákönkormányzat
2.9.2. A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai
2.9.3. Kollégiumokkal való együttműködés
2.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések
2.10.1. Elméleti oktatás
2.10.2. A szakmai alapozás és előkészítés, valamint a szakmai képzés színterei
2.11. Környezeti nevelési program
2.11.1. Az iskolai környezeti nevelés megvalósításának színterei
2.11.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások
2.11.1.2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli programok
2.11.1.3. Iskolán belüli tanórán kívüli lehetőségek
2.11.1.4. Ökoiskolai program
2.12. Egészségnevelési program
2.12.1. Célok
2.12.2. A megvalósítás helyszínei a tanórán
2.12.3. Mindennapos testnevelés
2.12.4. Egészségnevelés a tanórákon kívül
2.12.5. Iskola-egészségügyi program
2.12.6. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve
2.13. Iskolai Közösségszolgálati program
2.13.1. A közösségi szolgálat célja
2.13.2. Megvalósítás
2.13.3. Tevékenységi körök
2.13.4. Folyamata
2.14. Osztályok, csoportok kialakítása
2.14.1. Tanulók felvétele a 9. évfolyamra
2.14.2. Alkalmassági vizsga
2.14.3. A csoportbontás elvei
2.14.4. Tanulók felvétele magasabb évfolyamokba
2.14.5. Más intézményből átvett tanulók
2.15. Tanulmányok alatti vizsgák 2.15.1. Különbözeti vizsga
2.15.2. Osztályozó vizsga
2,15.3. Szintvizsga
2.15.4. Javítóvizsga
2.15.5. Pótló vizsga
3. HELYI TANTERV
3.1. Óratervek
3.1.1. Szakközépiskola
4
3.1.2 Szakiskolát végzettek
3.1.3. Szakgimnázium
3.1.4. Szakiskolai képzés
3.1.5. Szakképzés
3.1.6. Technikus képzés
3.2. Az előírt tananyag és követelményeik
3.3. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
3.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
3.4.1. Új osztályba történő felvétel
3.4.1.1. A kilencedik évfolyamba történő beiratkozás feltételei
3.4.1.2. Beiratkozás szakmai képzésre
3.4.1.3. Szakmai vizsgával rendelkezők érettségire való felkészítése
3.4.1.4. Technikus osztályokba lépés feltételei
3.4.2. A továbbhaladás kritériumai
3.4.2.1. Az osztályozó vizsgák rendje
3.4.2.2. A javítóvizsga
3.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
3.5.1. Az értékelés általános szempontjai
3.5.2. Számonkérés fajtái:
3.5.2.1. Szóbeli
3.5.2.2. Írásbeli
3.5.2.3. Gyakorlati felelet
3.5.2.4. Egyéb tevékenység
3.5.2.5. „Kisérettségi”
3.5.2.6. Évközi vizsgák értékelése
3.5.3. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei
3.5.4. Félévi illetve év végi érdemjegy kialakításának szempontjai
3.5.4.1. A félévi és év végi értékelés, az érdemjegyek dokumentálása, a szülők és a
tanulók tájékoztatásának formái
3.6 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési és minősítési alapelvei
3.6.1. Az értékelés szempontjai:
3.6.1.1. A magatartás értékelése
3.6.1.2. A szorgalom értékelése
3.7 A tanulók fizikai állapotának mérése
3.7.1 A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fő célja
3.7.2 Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez
3.7.3 A vizsgálatok megszervezése
3.7.3.1. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek
3.7.3.2. Általános szabályok
3.7.4 Motoros tesztek
5
3.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai
3.8.1. A házi feladatok fajtái
3.8.1.1 Írásbeli
3.8.1.2 Szóbeli
3.9 Az érettségi vizsgára való felkészítés
3.9.1. Felkészítés az emeltszintű érettségi vizsgára
3.9.2. Felkészítés a középszintű érettségi vizsgára
3.9.3. A középszintű érettségi témakörei
4. SZAKMAI PROGRAM
4.1. Az iskola szakképzési rendszere
4.1.1. A hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések
4.1.2. Az engedélyezett új feladatok, új szakmák
4.1.3 A szakmai képzés programja
4.2. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében
4.3. Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása
4.3.1. Képzéshelyek és formák az iskolán belül
4.3.2. Az iskolában folyó szakmai gyakorlati képzés
4.3.3. Külső szakmai gyakorlati képzéshelyeink
4.4. Szakmai vizsgák
6
1. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE
Az intézmény fenntartója és működtetője: Agrárminisztérium
Az intézmény neve: Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola
Alapító okirat száma: IfPF/713/3/2018 .
Az intézmény típusa: középiskola
Az intézmény szakágazati besorolása: 853200 szakmai középfokú oktatás
- szakközépiskola: 4+2 évfolyam (kifutó rendben)
- szakiskola: 3 évfolyam (kifutó rendben)
kifutó rendben 2+3 évfolyam
- szakgimnázium 4+1. 4+2 (az OKJ-ban meghatározott számú szakképzési évfolyam
szerint)
- szakközépiskola 3+2 évfolyam
Jelvények és emblémák:
Megtekinthető az iskola weboldalán: www.pestibarnabas.hu
Meghatározó szabályozók:
- CXC/2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről
- CLXXXVII/2011.évi törvény a szakképzésről
- XXXVII./ 2001. évi törvény a tankönyvpiac rendjéről
- 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptantervről
- 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről
- 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről
- 30/2016.(VIII.31) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
- 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
- 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a Kerettantervekről
- 23/2016.(VIII. 30.) EMMI rendelet a Kerettantervek módosításáról
- 40/2002.(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
- 19/2016. (VIII.23.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes
követelményeinek módosításáról
2. NEVELÉSI PROGRAM
2.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI
ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
2.1.1.Pedagógiai alapelvek
- Tanulásra nevelés
- Személyiség tisztelet – közösség fontossága, kommunikáció
- Gyermekcentrikus szemléletmód
7
- Humanista értékrendszer közvetítése
- Személyes és szociális kompetenciák fejlesztése
- A tanulók fejlettségi szintjének, az egyéni képességek figyelembevétele
- Differenciált, individualizált képességfejlesztés
- Azonos bánásmód alkalmazása, a bármilyen szempont szerinti hátrányos
megkülönböztetés teljes tilalma
- Az esélyegyenlőség biztosítása
- A tanulók mindenek feletti érdekeinek figyelembe vétele
- Gyakorlatorientáltság
- Értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés egysége
- Honismeret, kapcsolódás Európához, a nagyvilághoz
- Környezeti nevelés – fenntarthatóság, az emberiség jövőjének biztosítása
érdekében
- Egységes szemlélet a természet és az ember vonatkozásában
- Eligazítás a környezeti problémák felismerésében, kezelésében
- Az egészséges életmód kialakítása
2.1.2.Nevelési céljaink
- Iskolánk tanulóközössége minden szempontból rendkívül heterogén. Nevelő-
oktató munkánk célja, hogy ennek a heterogén tanulóközösségnek
intézményünk olyan értékeket közvetítsen, olyan tudást és képességeket
alakítson ki, melyek birtoklása alkalmassá teszi, hogy gyorsan és hatékonyan
alkalmazkodjon a változásokhoz, hogy szerepet vállaljon a változások
irányának és tartalmának befolyásolásában. Mindezt a kulcskompetenciák
kialakításával, fejlesztésével érjük el.
- Nagyon fontos, hogy ezekkel hozzájáruljunk az egyén személyes
boldogulásához, fejlődéséhez, állampolgári létének biztonságához, társadalmi
beilleszkedéséhez, munkavállalásához.
- Célunk, hogy tanulóinkat ne érje hátrányos megkülönböztetés
(különbségtétel, kizárás, korlátozás, zaklatás vagy kedvezés). Célunk ezért,
hogy minden egyes diák ügyében iskolánk, a nevelőtestület, az egyes
pedagógusok méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő
mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a
lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva döntsön, intézkedjen,
hozzon határozatot.
- A tanulók egyenlő bánásmódot élveznek az oktató-nevelő munka minden
területén, függetlenül származásuktól, képességeiktől, adottságaiktól,
szociális helyzetüktől, teljesítményüktől és magatartásuktól.
- Pedagógiai gyakorlatunkban kerülni kell a megfélemlítés, fenyegetés minden
eszközét.
- A tanuló, a szülő és a pedagógus emberi méltóságát minden esetben
tiszteletben kell tartani.
2.1.3.Oktatási céljaink
Célunk olyan embert, munkaerőt nevelni, aki
- képes szakmailag önálló munka elvégzésére, önállóan új ismeretek megszerzésére,
megújulásra szakmailag és emberileg is.
- intézményünkben szilárd, biztos ismereteket szerez.
- felkészült a termelésben, gazdálkodásban való részvételre, a mindennapi élet
8
kihívásaira.
- rendelkezik az együttműködés és a konfliktusok kezelésének készségével
- általánosan művelt ember.
- képes az általános emberi normák betartására.
- embertársaival szemben toleráns, elfogadja a másságot.
- őszinte, becsületes tagja a társadalomnak.
- testileg és lelkileg egészséges életmódra törekszik.
- ápolja és továbbviszi nemzeti hagyományainkat.
- ismeri más országok szokásait, hagyományait.
- egészséges, környezettudatos állampolgár.
2.1.4. A nevelő-oktató munka feladatai
A célok iskolánk bármely területén tanuló diák nevelését kell, hogy szolgálják, de a különböző
iskolatípusban tanuló diákok nevelése más-más területen kap nagyobb hangsúlyt, a feladatok
eltolódnak.
Ennek megfelelően:
Szakközépiskolában és szakgimnáziumban
- Fő feladat az érettségi vizsgára történő felkészítés, valamint a munkára való
nevelés. Meg kell, hogy történjen az általános iskolai tantárgyi
követelmények továbbépítése, kiszélesítése, elmélyítése. Felkészítjük
tanulóinkat a felsőfokú tanulmányokra.
- Fontos az általános műveltség továbbépítése, a szakmai képzés megalapozása
és kiszélesítése.
- Képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi, gazdasági, technikai változások
követésére, ahhoz való alkalmazkodásra, cselekvésre.
- A közismereti oktatást és a szakmai képzést szerves egységgé kell formálni.
Magyarország európai integrációjával alkalmassá kell tenni tanulóinkat az
önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban szakmai terülten folyamatosan
fejlődő, megújuló alkotómunkára, termelési, szolgáltatási, más értékteremtési
folyamatok alakítására.
- Ki kell alakítani a munkájuk eredményessége, minősége iránti igényt,
felelősségérzetet.
- A közösségi szolgálattal erősítjük tanulóinkban a felelősségérzetet. Emellett
ez a tevékenység segíti a másság elfogadását, a tudatos tervezést-szervezést
és az önértékelést.
Szakiskolában, szakképzésben és szakközépiskolában
- A szakképző évfolyamokon a szakképzés követelményeinek megfelelő
szakmai vizsgára való felkészítés az elsődleges.
- Mivel a szakiskolában, szakmai évfolyamokon tanulók nagy része a szakmai
vizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, a nevelés minden színtere
kiemelten fontos feladat ebben a képzési formában.
- Elsődlegesen fontos a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves
egységének tudatosítása.
9
- Ahhoz, hogy ne a társadalom leszakadó rétegét képezzék, fontos feladat a
piacképes tudás és szakmai képzés biztosítása, valamint hogy kialakítsuk a
tanulókban a szakmához kötődő önálló ismeretek megszerzésének igényét.
- Meg kell valósítani, hogy munkatapasztalatuk alapján legyenek képesek
beilleszkedni a termelési és munkakörnyezetbe, legyenek igényesek
munkájukra, s felelősségérzetük alakuljon ki.
- Mindehhez szükség van a szakiskolába és a szakképzésbe kerülő tanulók
általános ismereteinek rendszerezésére, a hiányok pótlására, a
továbbhaladáshoz szükséges szintre hozásra.
Minden képzési típusban
Törekszünk, hogy diákjainkban alakítsuk ki
- az egészséges, környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt;
- a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást;
- a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét;
- egészséges életmód igényét, az ehhez vezető technikákat, módszereket.
Diákjainkban tudatosítani kívánjuk a természet és benne az emberi társadalom harmóniája
megőrzésének fontosságát.
Megalapozzuk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét.
Megismertetjük tanulóinkkal az alábbi fogalmakat:
- a környezet,
- a földi rendszer egysége,
- környezetszennyezés, formái, hatásai,
- környezetvédelem lehetőségei.
2.1.4.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnök ideális esetben végigkíséri egy osztály középiskolai éveit, a diákok
nevelésének kulcsfontosságú szereplője. Ő ismeri legjobban a diákok személyiségét, családi
hátterét, örömeit, gondjait. Napi szinte részt vesz a tanulók iskolai életében, sokszor azon túl is.
Az osztályfőnöki óra a nevelés tanórai kereten belüli fóruma. De a heti 45 perc messze nem ad
lehetőséget a közös munka eredményessé tételére. A tanórák közti szünetek, délutáni, esetleg
hétvégi, nyári találkozások és programok egészítik ki.
Az osztályfőnöki óra funkciói:
a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük
felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben,
a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia,
a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt
saját élmények bázisán,
szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek
feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős
állampolgárrá nevelésben.
Az osztályfőnöki óra tartalma:
10
Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervbe foglalt intézményes
kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. A tanterv – az
osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a
foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia
szerinti értékelésére. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki
más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók
hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a
tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő
tudásokat.
Feladatunk minden osztálytípusban a következő tartalmak életkornak megfelelő megvalósítása.
1. Önismeret
A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az
önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.
2. A tanulás tanulása
A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása
valamennyi tantárgyban.
3. Társas kapcsolatok
Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és
ápolására. Társas kapcsolatok az osztályban, kiscsoportok közötti feszültségek kezelése
(kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb). A család szerepe, konfliktus a
családon belül, a széteső és csonka család problémái, ezek kezelése.
4. Konfliktuskezelés, társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás
Az iskola az oktatás mellett a nevelés, a társadalmi értékek elsajátításáanak, a
szocializációnak a fontos terepe. Napjainkban a család egyre kevésbé képes betölteni ezt a
fontos szerepet, így több és több feladat hárul az iskolarendszerre ebben a tekintetben is,
hogy a jövő generációja számára erőszakmentes, társadalmialag elfogadott
konfliktuskezelési mintákat mutasson be. Kiemelt figyelmet fordítunk:
Olyan ek kialakítására, amelyek segítenek a konfliktusok konstruktív módon
történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret
fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.
A bűnözés egyes formáinak, a bűnelkerülés lehetőségeinek megismertetése.
A jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítására.
5. Lelki egészség (mentálhigiéné)
A lelki egészség iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges
készségek és képességek kialakulása (önismeret, ökontroll, önbizalom). A szorongás,
feszültség, stressz, fáradtság oldásának technikái. A kudarcok tűrése, feldolgozása.
6. Testi egészség
Az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének
felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése,
készség és képesség ezek leküzdésére. Balesetek megelőzése.
7. Viselkedéskultúra
A mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások (kommunikáció, udvariassági
formák, illemszabályok stb.) kialakítása és megszilárdítása.
8. Pályaorientáció
11
Képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a
lehetőségekkel történő összehangolására.
9. Jelenismeret
Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása
a történésekkel kapcsolatban.
10. Felelős állampolgár nevelése
A jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint
értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez
szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált
törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való
szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.
11. Globális problémák
A világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj
lokálisan" gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a
világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.
2.1.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Céljaink megvalósítása, feladataink ellátása érdekében a nevelő-oktató munkában közvetlen és
közvetett módszereket alkalmazunk.
Közvetlen módszerek:
- tények és jelenségek bemutatása
- magyarázat
- gyakoroltatás
- segítségadás
- beszélgetés
- ösztönzés
- önálló elemző munkára serkentés
- ellenőrzés
- követelés
Közvetett módszerek:
- példamutatás
- a tanulóközösség tevékenységének megszervezése
- közös célok kitűzése, elfogadása
- hagyományok kialakítása
- nevelő részvétele a tanulók közösségi tevékenységében
- követendő egyéni és csoportos minták kiemelése
- vita
Gyakorlati eljárások, módszerek
- A 9.-es osztályokat a képzési célnak megfelelően indítjuk.
12
- Humánus, oldott légkör teremtése az iskolában és különösen a kisebb közösségben
(osztály).
- Szakemberekkel, családsegítő központokkal történő kapcsolattartás.
- Szülői kérésre szakszolgálati szakvélemény alapján az igazgató felmenti a sajátos
nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM)
(hallássérült, gyengén látó, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, finom mozgásban
gátolt) tanulókat meghatározott tantárgyak értékelése alól.
- Szakköri, sportköri, korrepetálás foglalkozásokat szervezünk.
- Legjobb tanulóinknak versenyekre való felkészítő foglalkozásokat tartunk.
- Kiemelt célra intenzív tevékenységrendszert szervezünk (ODK-nap, egészségnap,
sportnap).
- Tanáraink, oktatóink - külső és belső továbbképzések segítségével - pedagógiai
eszközrendszerük bővítésével, magasabb fokú pedagógus kompetenciákat szereznek, új
módszereket ismernek meg.
- A hatékony agressziókezelés technikáinak fejlesztése osztályfőnöki órákon, szervezett
iskolai programok keretében.
- A tanulótól, a szülőtől, a társaktól és egyéb forrásból szerzett információt bizalmasan
kezeljük. A házirend vagy a törvény megsértése esetén azonban minden esetben
kötelező a szülő értesítése.
2.1.6. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések
Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit,
lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye,
hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.
Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül.
Intézményünkben a tanulókat semmilyen módon nem különböztetjük meg, valamennyi
tanulónak azonos lehetősége van az intézmény szolgáltatásainak igénybe vételére. Biztosítjuk,
hogy érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek.
Célunk az, hogy érvényesüljön
- a megkülönböztetés tilalma,
- az egyenlő bánásmódot,
- az emberi méltóság tiszteletben tartása,
- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációja,
- az integráció biztosítása.
A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy:
Tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi
előírásokkal.
Kiszűrje az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező tanulókat.
Biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört.
Megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit
bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen.
Közreműködjön az esélyegyenlőség megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése
esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
Hátrányos helyzetű tanulóinknál kiemelten figyelünk:
13
az alapvető képességek és készségek továbbfejlesztése,
az idegen nyelvi kommunikációs képességek fejlesztésére,
a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra,
a szabadidős tevékenységek be való bevonásukra (sportkör, táborok),
az egyéni fejlesztésekre, a csoportos foglalkozások beindítására,
a tanulók mentorálására.
2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Alapvető feladatunk, hogy tanulóink személyiségét széleskörűen fejlesszük, mely célra
különféle iskolai tevékenységeket szervezünk. Olyan személyiségjegyeket kívánunk
tanulóinkban kialakítani, melyek birtokában egészségesen élnek, nyitottak az új ismeretekre,
képesek önmaguk fejlesztésére, szeretik és ismerik hazájukat és annak történelmét, szeretik a
természetet és felelősséget éreznek iránta, akiknek van lelkiismeretük, felelősségérzetük és
általában rendelkeznek az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeivel.
2.2.1.Célok
- A nevelés kiemelt pedagógiai feladatunk, amely során az eddigieknél hangsúlyozottabban
kell érvényesülnie a személyiségközpontúság elvének, a konstruktív életvezetés
megalapozásának.
- Célunk a tanulókban rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói
személyiség teljes kibontakoztatásának segítése.
- Biztosítsuk az esélyegyenlőséget, vegyük figyelembe az egyes tanulók lehetőségét,
érdeklődését.
- Törekedjünk olyan iskolai élet szervezésére, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem
tárgya, hanem alanya, amelyben szükségletei megvalósulhatnak.
- Feladataink, elvárásaink legyenek egyértelműek, figyelembe véve tanulóink méltóságát,
önállóságát.
2.2.2. Értékek
Nevelő munkánk során ügyelni kell az értékek egyensúlyának megtartására.
Ilyen értékek: - a biológiai lét (élettisztelet, egészség)
- az „én” harmóniája (önismeret, önbizalom)
- társas kapcsolatok (tisztelet, szolidaritás, szeretet,
tolerancia)
- társadalmi eredményesség (kreativitás, probléma-
érzékenység, igényesség)
- humanizált társadalom és világkép (hazaszeretet,
egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása)
2.2.3.Feladatok
- Az értelem kiművelése
- tartsuk ébren tanulóink kíváncsiságát – ne hagyjuk unatkozni őket
- fejlesszük kötelességtudatukat – a házi feladatokat reálisan tűzzük
ki, rendszeresen értékeljük
14
- fejlesszük az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeket
- alakítsuk tanulási ambícióikat
- érzékeltessük a szakképzettség és a műveltség kapcsolatát
- Segítő életmódra nevelés
- segítsük a szociális értékrendek megismerését, a pozitív értékrend
elfogadását és az e szerinti viselkedést, magatartást
- tanulóink értsék meg a szabálytudat, döntési szabadság és
felelősség szerepét, jelentőségét
- fejlesszük a konfliktus-feldolgozás készségét, a közösségi
problémák megoldását
- Erkölcsi nevelés
- az alapvető erkölcsi értékek megismertetése (emberi méltóság,
igazságosság, egyenlőség, kitartás, szorgalom), ezek tudatosítása,
meggyőződéssé alakítása
- Közösségi életre nevelés
- az emberi együttélés szabályainak megismertetése
- az együttműködési készség kialakítása
- a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása
- az iskolai ünnepségek és iskolánk hagyományos programjainak
(szalagavató, ballagás) közösségnevelő jelentőségének kiaknázása
- Állampolgári, nemzeti nevelés, európaiság-tudat
- társadalmunk felépítésének, az alapvető állampolgári jogoknak és
kötelességeknek megismertetése
- a nemzeti kultúra, a hagyományok megismertetése, azok
megbecsülésére, ápolására való igény kialakítása
- az Európai Unió tagjaként azon ismeretek birtoklása, amelyek hozzásegítik
tanulóinkat az Unió adta lehetőségek kihasználásához (ösztöndíjak, pályázatok,
tanulás, munka)
- Egészséges és kulturált életmódra nevelés
- egészséges, stabil személyiség kialakítása
- a személyiségfejlődésben illetve a társadalmi beilleszkedésben
jelentkező zavarok megelőzése
- a már kialakult negatív személyiségfejlődési tendenciák kezelése
(esetleg pszichológus alkalmazása)
- mentálhigiéniás szemlélet kialakítása
- a tanulók mozgásszükségletének kielégítésével biztosítsuk a jó
erőnlétet, az egészséges és kiegyensúlyozott életmódot.
- Munkára nevelés
- az emberi munka fontosságának tudatosítása
- szakmaszeretetre nevelés
- magunk és mások munkájának tiszteletére és megbecsülésére nevelés
- Testi nevelés
- a minden napos testnevelési órák és foglalkozások rendszerében a testmozgás
iránti igény kialakítása
15
- egészséges, edzett személyiség kialakítása
- az egészséges életmód iránti igény kialakítása
A hétköznapi és a minden napos testnevelés színtere a két épület tornaterme
illetve tornaszobája, konditermei és az udvari sportpályák. Tanulóink anyagi
helyzete szerint kihasználjuk az uszodák, jégpályák, ligetek adta sportolási
lehetőségeket. Törekszünk arra, hogy a sportköröket minél több tanulónk
számára vonzóvá tegyük, a különböző sportversenyeken, futónapokon minél
több tanulót mozgósítsunk. A hagyományos őszi ODK-napon minden diákunk
túrán vesz részt, a hétvégi és nyári ODK túrákat rendszeresen megszervezzük. A
testi nevelést és állóképességet szolgálják a szalagavatók táncműsorai is, mely az
állóképességet, a pontosságot, az önfegyelmet fejlesztik.
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés egymástól élesen nem választható el, csak a
harmonikus egyensúly megtartására kell ügyelnünk.
2.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
2.3.1.Általános feladatok
A tanulók, mint az emberek általában nem elszigetelten élnek, hanem körülveszik őket a
közösség különböző formái. Ilyenek a család, az osztály, az iskola, a település, ahol élnek, s a
társadalom. Az iskola feladata, hogy a tanulók nevelése során elérje, hogy a közösség
különböző formái ne csupán körülvegyék a tanulókat, hanem ezen közösségformáknak aktív
részesei, azokat értő, toleráló, s alkotó módon formáló részesei legyenek. Ennek elérésére igen
sokrétű feladatra kell koncentrálnunk. Célunk, hogy tanulóink:
- Fogadják el, hogy társaik ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint önmaguk, legyen az
bármely területe az életnek.
- Türelemmel hallgassák végig társaik véleményét, s azokat ne visszautasítsák, hanem
érveket felsorakoztatva vitatkozzanak azokkal. Legyenek birtokában a harmonikus,
tartalmas emberi kapcsolatok kialakításához szükséges készségeknek, képességeknek.
- Legyenek képesek a konfliktusok kezelésére, alakítsák ki a konszenzusra való törekvés
technikáit.
- Legyenek képesek a többség által elfogadottak fegyelmezett végrehajtására.
- Tanulják meg a társadalmi együttélés szabályait, az egyén és a közösség hasznos
együttműködését.
- Tanuljanak meg csapatban („team”-ben) dolgozni, váljanak felelős munkavállalókká.
- Legyenek megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.
- Értsék és értelmezzék felelősségüket mind a természeti, mind az épített értékekért, hiszen
ezek nem az egyén sajátjai, hanem a közösségeké, mindnyájunké.
- Legyenek érzékenyek a helyi és globális problémák iránt.
- A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadók legyenek, és segítőkész
magatartást tanúsítsanak.
- Képesek legyenek a család, mint mikroközösség harmonikus életének kialakítására.
2.3.2.Osztályközösség
16
A közösségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az osztály. A tanulók idejük nagy részét ebben
a közösségben töltik, így meghatározó számukra annak légköre, szellemisége, az egymás között
kialakuló kapcsolatrendszer. Az osztályfőnöknek valamint az osztályban tanító tanároknak
kulcsszerepük van a közösség megszervezésében, a magatartási és viselkedési morál
kialakításában.
- A legelemibb szintér a tanóra. A felsorolt feladatok ismeretében a pedagógusnak a tanév
anyagait, szituációit kell jól kihasználni ezen feladatok megoldására.
- Külön kiemelt szerepet kapnak az osztályfőnöki órák. Ezek javasolt témaköreiben
szerepelnie kell olyan témáknak, melyek tudatosan koncentrálnak a közösségfejlesztés
területére.
- Különösen sokat jelenthetnek a tanórák, osztályfőnöki órák akkor, ha az
osztályközösségnek tagja olyan tanuló, aki vagy akinek valamelyik családtagja fogyatékos
(hallás, látás, mozgáskorlátozás stb.), esetleg gyógyíthatatlan vagy egész életében kezelést
igénylően beteg.
- Az iskolán kívüli rendezvények (múzeum, színház, állatkert, kiállítás, üzemlátogatás,
versenyek, kirándulás, sportprogramok) fejlesztik, alakítják a közösséget.
2.3.3. Iskolai közösség
Az intézményi hagyományok ápolása fontos feladata a diák- és tanári közösségnek. A tanév
folyamán megtartott ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések fokozzák a „mi” érzést, az
összetartozást. Ezek egy életre maradandóak a közösség tagjai számára.
Hagyományos rendezvényeink
- Tanévnyitó ünnepély
- Gólyafogadás
- ODK-nap
- Mikulástúra
- Sulidiszkók
- Pesti Barnabás Nap
- Egészségnevelési Környezetvédelmi Nap
- ÖKO Iskolai programok
- Nyitott Kapuk Kiállítás és Sulibörzék
- Karácsony
- Szavalóverseny
- Rajzpályázat
- Ki mit tud?
- Pék Hagyományőrző Verseny
- Tanulmányi és szakmai versenyek (OSZTV, SZKTV, OSZKTV,
Kenguru, Kiss Sándor matematika)
- Szalagavató bál
- Ballagás
- Tanévzáró ünnepség
- Nyári tábor – ODK tábor
- Gólyatábor
Nemzeti ünnepek
17
- március 15.
- október 23.
Megemlékezések
- az aradi vértanúk napja
- a holokauszt áldozatairól
- a kommunista diktatúra áldozatairól
- a nemzeti összetartozásról
Az iskola rendkívül heterogén összetétele lehetővé teszi, hogy tanulóink ne egy szűk
keresztmetszetben lássák a közösségeket, hanem a lehető legtágabb, a társadalom szintjén is. A
művészeti érdeklődésű tanulók színvonalas iskolai műsorai, a szakképző évfolyam tanulóinak
kétkezi munkával létrehozott termékei, időnként remekei megmutatják, hogy az élet csak akkor
lehet teljes, ha minden területen munkájukat értő és szerető tanulók, emberek dolgoznak, s
harmonikus közösséget alkotnak.
2.4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Tanulóink között (különösen a 9-10. évfolyamon) gyakori a beilleszkedési, és magatartási
zavar, ami a nehezen nevelhetőségben, feltűnő viselkedésben, érzelmi zavarban, deviáns
viselkedésben nyilvánul meg. A magas szorongásszint, gátoltság, túlérzékenység, csekély
teherbírás, gyakori fejfájás, a figyelemkoncentráció gyengesége vagy konkrét képesség hiánya
(pl. diszlexia, diszkalkulia) hívja fel a gyakorló pedagógus figyelmét a beilleszkedési és
magatartási zavar meglétére. Más esetben dac, agresszió, hangulati labilitás, depresszióra
utaló jelek jelzik a problémát.
Célunk a prevenció és korrekció, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küszködő
gyermekek integrálása az iskolaközösségbe, lehetőség- és esélyteremtés.
2.4.1.Szűrés, diagnosztizálás
Direkt szűrést nem alkalmazunk iskolánkban. A diagnosztizálás az osztályokban tanító
pedagógusokkal együttműködve az osztályfőnök igen komoly feladata, az ifjúságvédelmi
felelős bevonásával. A tanárok, esetlegesen osztálytársak jelzése alapján körvonalazódik a
probléma.
2.4.2.A problémamegoldás módjai
Pedagógusok továbbképzése
Ennek különböző módjai, szintjei lehetségesek. Tantestületi értekezleteken, különösen a
kezdő osztályok osztályértekezletein is foglalkozunk az iskola tanulóinak beilleszkedési,
magatartási problémáival és azok alakulásával. Legnagyobb tere az akkreditált
pedagógus-továbbképzésnek van. Az ezen a területen továbbképzett pedagógusok
ismereteiket megosztják kollégáikkal munkaközösségi, nevelési értekezleteken.
Nevelési értekezletekre szakember előadók felkérése. Fontos szerepet kap az
ifjúságvédelmi felelős továbbképzése és iskolán belüli munkája.
Együttműködés a segítő szakemberekkel
18
Együttműködünk az iskolaorvossal, védőnővel, a gyermekjóléti szolgálattal. Szükség
esetén külső szakember (orvos, pszichológus, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat)
segítségét vesszük igénybe.
Együttműködés a kortárs csoportokkal
Valószínű, hogy az egyik legjobb módszer, hiszen a tanulók számára hitelesebb a
korcsoportjuk megnyilvánulása, mint a felnőtteké. Iskolánkban a testi, érzékszervi, a
megismerő funkciók fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását-
nevelését vállalja.
Speciális programok
A problémamegoldásnak legtöbbször az a legjobb módja, ha nem csupán egy
módszerrel próbálkozunk. A külső előadó, a kortárscsoport segítése mellett igen
komolyak lehetnek a kiállítások látogatása, netán kiállítás szervezése, filmvetítés.
Drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások
A beilleszkedési, magatartási nehézségek mögött nagyon gyakran ott áll a drog vagy az
alkohol. A probléma enyhítésének legkézenfekvőbb módja a prevenció. Erre
legalkalmasabbak a tanórák, elsősorban a biológia, kémia. Kiemeltebb feladata lehet az
osztályfőnöki óráknak. Itt segítheti a munkát védőnő, erre képzett szakember.
A különböző szervezetek által szervezett és tartott prevenciós foglalkozásokat
felkutatjuk és diákjainkat pedagógus kísérettel elvisszük ezekre.
A megelőzés része a szülőknek tartott tájékoztatás, akár szülői értekezleteken, akár
bármilyen szervezett formában.
2.5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
2.5.1. Tehetségkutatás
A tehetségek felkutatásának első helye a hozzánk jelentkező tanulókkal való felvételi
elbeszélgetés. Már ezen a helyen is megmutatkozhat, ha valamelyik tanuló a többinél
valamilyen területen többet képes nyújtani. A másik terület az egyes osztályokban tanító
nevelőtestület odafigyelése. „Rejtett” tehetségek megmutatkozására lehetőség van számos
iskolai és iskolán kívüli versenyen.
2.5.2. Tehetséggondozás
Az egyes tantárgyakon belül tehetséges tanulók kibontakoztatásához szakköröket, előkészítőket
tartunk évfolyamszinten. A konkrét felmerült igények alapján minden évben újraindítjuk a
foglalkozásokat.
Tudatosan, már az alacsonyabb évfolyamoktól sor kerül a legmagasabb szintű versenyek, mint
pl. az OKTV, az OSZTV-re történő felkészítésekre oly módon, hogy az egyes témakörök
feldolgozása más-más, a témát, témakört legjobban ismerő pedagógus tartja a felkészítést.
Kiemelt szerepet kap az önálló ismeretszerzési technikák megtanítása, mint pl. a
könyvtárhasználat, internet használata.
19
A szaktárgyi versenyeket iskolai szinten megszervezzük (pl. OSZKTV, SZAKE közismereti
vetélkedő), a továbbjutókat felkészítjük a regionális és országos fordulóra.
A szakképző évfolyamokon tanuló tehetséges diákjaink számára is szélesek a lehetőségek. A
szakmák legjobb tanulóit felkészítjük országos és nemzetközi versenyre. (pl. SZKTV, OSZTV,
pék és pék-cukrász verseny, pék hagyományőrző verseny, pozsonyi kifli verseny, UKBA). A
szakmai versenyekre, a szakmai kiállításokra oktató „team” készíti fel a tanulókat. Tanulóink
évek óta a legjobb helyezéseket érik el a sütő és cukrász versenyeken (SZKT, UKBA).
Iskolánk a versenyek lebonyolításában is szerepet vállal. Rendszeresen vállaljuk egy verseny
regionális vagy országos szintű megrendezését.
A nem szakmai jellegű tehetséggondozásban a munkaközösségek és a Diákönkormányzat is
kiveszi részét. Nagy hagyománya van a versmondó versenynek, a rajzpályázatoknak, a
sportversenyeknek. A DÖK által szervezett Ki mit tud? verseny minden tanulónak lehetőséget
ad tehetségének megmutatására.
2.5.3. Nyomon követés
A legtehetségesebb diákok iskola utáni életútját elsősorban az osztályfőnökök vagy azok a
tanárok követik, akikkel tehetségük iskolai kibontakoztatása során a legszorosabb volt a
kapcsolatuk.
Végzett tanulóinkat iskolai rendezvényekre, iskolatörténeti kiállításra meghívjuk.
2.6. AZ IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az iskola Házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az
iskolában és az iskolai rendezvényeken be kell tartaniuk. A Szervezeti és működési szabályzat
meghatározza a vezetők, pedagógusok és alkalmazottak feladatait a tanulóbalesetek
megelőzésében és baleset esetén.
2.6.1. Prevenció
A prevenció a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok alappillére, az egyik legkiemelkedőbb
feladat.
Módjai:
- Egészséges életmódra való nevelés
Ennek megvalósítására szolgálnak a testnevelési órán kívül a tömegsport foglalkozások,
a különböző sportversenyekre való felkészítés és az osztályok közötti bajnokságok.
Több napos természetjáró túraprogramok, az egészséges nevelésen kívül a tanulók
személyiségfejlődésében is fontos szerepet töltenek be.
Az egészséges életmódra nevelés szerteágazó feladatköréből megvalósítható a helyes
táplálkozás, az egészségmegőrző oktatás, az osztályfőnöki órákon és a szaktantárgyi
órák keretén belül. Így megelőzve a szenvedélybetegségek kialakulását, különös
tekintettel az alkoholra és a drogra.
Iskolánk drogstratégiája szervesen kapcsolódik az OM által kialakított prevenciós
programhoz. A feladatok ellátásában részt vesz a drogkoordinátor, az osztályfőnök, az
ifjúságvédelmi felelős, a nevelési igazgatóhelyettes, a védőnő.
20
- Felvilágosítás
A tanulók felvilágosítása a tanórán (pl. pályaorientáció), az osztályfőnöki órán, életvezetési
ismeretek és készségek elsajátításán belül valósul meg. Ezen keresztül megismerhetik
önmagukat és társaikat, ismereteket szerezhetnek a társas kapcsolatok lélektani
sajátosságairól, megbizonyosodhatnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről,
jártasságot szerezhetnek a veszélyhelyzetek felismerésében.
A szülőknek alternatív szülőértekezlet tartása (írásos tájékoztatók).
Pedagógusoknak továbbképzés, előadás nevelési értekezlet keretében.
2.6.2. Problémakezelés
Az iskola pedagógusai közreműködnek a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a bármilyen oknál fogva hátrányos
helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásában.
Minden pedagógus feladata, hogy az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában közreműködjön.
Az ifjúságvédelmi felelős koordinálja és segíti a munkát.
A pedagógusok, szülők vagy a tanuló jelzése alapján az ifjúságvédelmi felelős a megfelelő
segítséget felkutatja (családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, pszichológus).
Szükség esetén kezdeményezi az iskola az önkormányzatoknál a rendszeres vagy rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás nyújtását.
Faliújságon tájékoztatja a diákokat az elérhetőségéről és fogadóórájáról, az iskolán kívül
ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési
tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon stb.) címét illetve telefonszámát.
A tanárokat tájékoztatja a továbbképzési lehetőségekről, szakirodalomról, pályázatokról, az
ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.
A rendészeti szervek ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok tartásával, a
tanári továbbképzésekkel, előadásokkal tudják az iskola munkáját segíteni.
2.7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT
SEGÍTŐ PROGRAM
Az utóbbi évek tapasztalata alapján egyre több tanulási nehézséggel küzdő tanulóval kell
szembenéznünk. Közülük sokan szociokulturális hátránnyal küzdenek (szülők alacsony iskolai
végzettsége, válás, csonka család, anyagi és egészségi problémák, munkanélküliség). A 9.
évfolyamon a diagnosztizálás után felzárkózást segítő foglalkozások indulnak.
2.7.1. Diagnosztizálás
A 9. osztályban tanító pedagógusok jelzik az osztályfőnök felé a problémát. A problémafeltárás
szakasza az első 3 hónap. Az osztályfőnökök az iskolavezetés felé továbbítják tapasztalataikat.
2.7.2. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása
Az iskolai felzárkóztató szakkörök, korrepetálások és egyéni felzárkóztató foglalkozások
keretein belül valósítjuk meg a tanulási hátrányok leküzdését.
Az egyénhez illetve a csoporthoz igazítják szaktanáraink a követelményszintet.
Az órákon differenciált oktatást alkalmazunk, hogy a gyengébbek is sikerélményhez jussanak,
ezzel is serkentjük őket a tanulásra.
21
A tanulási kudarcok megelőzése érdekében minden tanulót próbálunk sikerélményhez juttatni,
mégpedig a vele szemben támasztott elvárások személyre szabott kialakításával, valamint a
pozitív értékeléssel, melyek egyébként a motiváció hatékony eszközei is.
A szaktanár javaslatára a nevelési tanácsadóba irányítjuk azokat a tanulókat, akiket még nem
vizsgáltak meg, kezdeményezzük a tanulási nehézség megállapítását.
2.7.3. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás
A tanulók közül a diszlexiás, diszgrafiás, diszkalkuliás tanulók, valamint a siket és
nagyothallók tanulnak elsősorban iskolánkban. Egyre több a tanulási és beilleszkedési zavarral
küszködő tanuló is. Ezen tanulók képzésére integráltan kerül sor, képzésük, fejlesztésük a
többiekkel való együtt haladásuk, eredményességük érdekében az iskola az alábbi
tevékenységeket folytatja:
- a köznevelési törvényben rögzített óraszámoknak megfelelően különböző
tantárgyakból külön foglalkoznak pedagógusaink ezekkel a tanulókkal. Siket
tanulóinkkal saját, különböző szakos tanáraink foglalkoznak azokban az órákban, mely
tantárgyak alól felmentettek (pl. idegen nyelv).
- utazó, fejlesztő pedagógust alkalmazunk.
- pszichológus segítségét kérjük a szükség és lehetőség szerint.
- tanáraink célirányos továbbképzéseken vesznek részt. A továbbképzések anyagait
kollégáikkal munkaközösségi értekezleteken megosztják.
- az osztályfőnök zökkenőmentes integrációjuk érdekében kiemelt segítséget nyújt.
- az iskolai védőnő (a VI. kerületi önkormányzat biztosítja) és az ifjúságvédelmi felelős
közvetlenül tartja velük a kapcsolatot.
- a tanulót az iskola igazgatója – a tanuló kérelmére, a szakértői bizottság javaslata
alapján – részben vagy teljesen felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon
való részvétel alól (a gyakorlati képzés kivételével), ha a tanuló egyéni adottságai,
sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.
Az iskolában célunk az, hogy minimumra csökkentsük a tanulási kudarcot, illetve megelőzzük
azt. Ha tanulási kudarcot tapasztalunk, első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő
lépésben ezt próbáljuk megszüntetni.
A tanulási kudarcok megelőzése érdekében minden tanulót próbálunk sikerélményhez juttatni,
mégpedig a vele szemben támasztott elvárások személyre szabott kialakításával, valamint a
pozitív értékeléssel, melyek egyébként a motiváció hatékony eszközei is.
2.8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
Az elmúlt időszakban a nehéz körülmények között élő, valamint hátrányos helyzetű tanulóink
száma egyre növekvő tendenciát mutat. Tanulóink jelentős csoportja mentálisan hátrányos
helyzetű vagy veszélyeztetett. Ebből kifolyólag intézményünk minden dolgozója fokozottan
figyel erre a jelenségre, és különböző programokkal valamint intézkedésekkel próbáljuk
segíteni ezen tanulóink beilleszkedését és folyamatos fejlődését.
A szociális hátrányok tanulóink jelentős részét megfosztják a saját könyvtár, számítógép,
kulturális szolgáltatások, továbbtanulásra felkészítő tanfolyamok, magántanítás
igénybevételétől. A szociális hátrányok negatívan befolyásolják a testi, lelki egészség
megőrzését, a helyes életmód kialakulását.
Célunk: pedagógiai eszközökkel és szolgáltatás jellegű eszközökkel enyhíteni a szociális
hátrányt.
22
2.8.1. Helyzetfeltárás
Ebben a munkában fontos szerep jut az osztályfőnököknek. Az ő munkájukat segíti az
ifjúságvédelmi felelős. Az osztályfőnökök továbbítják a veszélyeztetett tanulókról az
információkat az ifjúságvédelmi felelősnek, aki szükség esetén a rászoruló diákokat egyéb
segítő intézményekhez, és szakemberekhez irányítja.
2.8.2. A segítő tevékenység formái
- ifjúságvédelmi szolgáltatás (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, gyámhivatal
és más hivatalos szervezetek)
- drog- és egészségvédelmi program működtetése
- a szociális segítő tevékenység része az iskolaorvosi, védőnői és fogorvosi szolgáltatás
nyújtása
- a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet miatti differenciált nevelői hatások
- jelzés a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra az önkormányzathoz
- felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése
- egyéni foglalkozás
- tehetségfejlesztés
- alapítványi ösztöndíjrendszer
- ingyenes tankönyvtámogatás a rászoruló diákjainknak - ennek megállapítása szintén a
családban eltartott gyermekek számától (három vagy annál több), az előforduló tartós betegség,
illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján történik
- könyvtári, informatikai szolgáltatás, táborok
- a szabadidő megszervezésére létrehozott tevékenységrendszer
- pályaorientációs tevékenység
- továbbtanulási és munkába állási tanácsadás
2.9. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
2.9.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái
A tanulókat az iskolai életről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola
igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább egyszer a diákközgyűlésen, valamint alkalomszerűen a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
- a diákönkormányzat vezetője rendszeresen a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a
diákönkormányzat hirdetőtábláján keresztül,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a
nevelőtestülettel, a nevelőkkel, az iskolai szülői szervezettel.
A pedagógus és a tanulók együttműködésének formái:
- osztályértekezlet
- iskolagyűlés
23
- célzott beszélgetés
- informális beszélgetés
A feladatok végrehajtásának felelősei az osztályfőnök, a szaktanárok, az ifjúságvédelmi felelős
és az igazgató.
Az információk visszacsatolása értekezleten vagy egyéni megbeszélés formájában történik.
Az iskola diákjai és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás legfelső fóruma a diákközgyűlés,
amely a tanulóközösségek által megválasztott vagy delegált küldöttekből áll. A diákközgyűlés
nyilvános, azon minden tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai
megjegyzéseit. Évente legalább egy alkalommal kerül megrendezésre, a Diákönkormányzat
vezetője köteles összehívni.
2.9.1.1. A Diákönkormányzat
A Diákönkormányzat a diákok érdekképviseleti szerve, mely a diákok jogérvényesítésének és a
kötelességek teljesítésének egyik eszköze.
Önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Munkáját éves munkaterv alapján,az
évenként választott DÖK elnökség irányítja.
Az DÖK elnökség szükség szerint (általában hetente), de legalább havonta egyszer ül össze, és
gyakran tartanak megbeszélést az iskolavezetőséggel is. Törekszünk arra, hogy az igazgató, a
nevelőtestület és diákvezetőség között jó legyen a kapcsolat, a tanulói kérések meghallgatásra
találjanak.
Az iskolai diákönkormányzat legfelsőbb fóruma a diákközgyűlés. Ezen a fórumon a diákok
elmondhatják problémáikat, javaslataikat, kérdéseket tehetnek fel az iskolavezetőségnek.
A diákmozgalom segítése az iskola minden tanárának, de elsősorban az iskola vezetőinek és az
osztályfőnököknek a feladata. Tevékenységüket a diákmozgalmat segítő tanár koordinálja, a
felelős igazgatóhelyettes segíti és felügyeli. A kibővített vezetőségi értekezletek állandó
meghívottja a DÖK munkáját segítő pedagógus.
A DÖK-nek az iskola életének kialakításában bizonyos tárgykörökben egyetértési illetve
véleményezési joga van. Az igazgató írásban kéri fel a DÖK elnökét, a DÖK köteles
állásfoglalását indoklással együtt a nevelőtestületnek eljuttatni. Egyes kérdésekben a
diákönkormányzatnak joga van kialakítani, és nyilvánosságra hozni a saját véleményét. Ezt
azonban a döntéshozó nem köteles figyelembe venni.
2.9.2. A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.
- Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői szervezet ülésén (Szülői Fórum).
Ezen az osztályok szülői képviselői találkoznak az iskola igazgatójával,
igazgatóhelyettesekkel, gyakorlati oktatásvezetőkkel, a szülők képviselőjével,
ifjúságvédelmi felelőssel. A Fórumon tájékoztatás, információcsere történik. Aktuális
témákban véleményt nyilváníthatnak, kérdéseket tehetnek fel a szülők.
- A közvetlen kapcsolat biztosítása az osztályfőnökökön keresztül lehetséges, az
osztályfőnök folyamatosan tájékoztatja a szülőket az osztályok szülői értekezletén.
- A kapcsolattartás mindennapos írásbeli formái az ellenőrző könyvön, telefonon, e-
naplón illetve interneten keresztül történő kommunikáció.
24
- Indokolt esetben az osztályfőnökök és a szaktanárok rendkívüli beszélgetésre hívják a
szülőket, illetve fegyelmező beszélgetést tartunk a szülő, igazgatóhelyettes, az
osztályfőnök és természetesen a tanuló részvételével.
- Negyedévenként az osztályfőnökök külön írásban értesítik a szülőket a tanulók
előmeneteléről, hiányzásairól.
- Az ifjúságvédelmi felelős fogadóóráján illetve megbeszélt időpontban a szülők
rendelkezésére áll a tanulókat érintő problémák megbeszélésére.
- A szülők a törvényben meghatározott módon részt vehetnek a vizsgákon.
- A szülők adójuk 1%-ának felajánlásával és adománnyal támogathatják az iskola Csaba
József Szakképzési és Kulturális alapítványát.
A szülő az iskola életének résztvevője, az oktatási-nevelési folyamat segítője és szereplője. Az
iskola biztosítja a szülők törvényben előírt jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását.
Az osztályok szülői munkaközössége
Munkájukat az osztályfőnökök segítségével végzik, véleményeiket, állásfoglalásaikat a
választott SZMK elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola
vezetőségéhez.
Intézményi szülői választmány
Tagjait az osztály SZMK elnökei választják. Feladata a legfelsőbb szintű kapcsolattartás az
iskola vezetőségével, az intézmény igazgatójával. Elnöke közvetlenül tart kapcsolatot az iskola
igazgatójával.
Tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze az igazgató azzal a céllal, hogy tájékoztassa
a szülők közösségét az intézmény munkájáról, feladatairól.
2.9.3. Kollégiumokkal való együttműködés
Az iskola saját kollégiummal nem rendelkezik, tanulóink több kollégiumban nyernek
elhelyezést. Az érintett kollégiumok vezetőségével az iskolavezetés, pedagógusaival pedig az
osztályfőnökök tartanak telefonon, írásban vagy személyes találkozás formájában kapcsolatot.
2.10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
ÉS FELSZERELÉSEK
Az iskola a törvény által előírt kötelező „minimum taneszköz” állománnyal rendelkezik.
Ugyanakkor mindazok a felszerelések és eszközök is megtalálhatók intézményünkben, melyek
a speciális tevékenységekhez szükségesek.
2.10.1. Elméleti oktatás
Az Andrássy úti épületben főleg elméleti oktatás folyik. 21 osztályterem és két kisebb,
elsősorban a nyelvi csoportbontásra használt tanterem található. A tantermek felszereltsége
átlagos.
A tanórákra a tanárok kazetta- és CD-lejátszót, laptopot, projektort és írásvetítőt a titkárságon
vehetnek fel. Mindegyikből elegendő áll rendelkezésre.
25
A szemléltető eszközök a szertárakban találhatók, a szaktanárok onnan tudják a szakórákra
azokat bevinni. (Pl. humán szertár: történelmi térképek, biológia-földrajz szertár: földrajz
térképek és biológiai makettek, a kémia szertár: atom- és molekula-szemléltető eszközök, fizika
szertár: kísérleti eszközök stb.)
Laboratóriumok
A tanítás-tanulás folyamatban a tárgyi feltételek vonatkozásában a laboratóriumi technikai
blokk dominanciája érvényesül.
A kémiai, a műszeres és a mikrobiológia valamint művelettani laboratóriumban sok nagy értékű
műszer és szakmai gép, berendezés található.
A pályázati lehetőségeket kihasználva jutott az iskola korszerű gyorsvizsgálati műszerekhez,
így automata titráló berendezésekhez, zsírmeghatározó, fehérje meghatározó, valamint a
minőségellenőrzéshez nélkülözhetetlen felületi gyorselemző készülékhez, mely számítógéphez
kapcsolva gyors értékelésre ad lehetőséget. A mikrobiológiai laboratóriumban több kutató
mikroszkóp mellett a mikroszkóphoz csatlakoztatható videokamera jelenti a legmodernebb
eszközt. Az oktatáshoz szükséges nagy értékű laboratóriumi eszközállomány és
vegyszerkészlet, valamint a jól felszerelt érzékszervi bírálatok elvégzésére kialakított
laboratórium.
Az előkészítők, szertárak a képzéshez szükséges hátteret biztosítják. Minden szertár rendelkezik
színes televízióval, videomagnóval, számítógéppel.
Az Almádi úton működik egy élelmiszer alapvizsgálatokra berendezett gyakorlati laboratórium,
ahol a minőség-ellenőrzés és a diákok gyakorlati oktatása folyik.
Számítógéptermek
Számítógéptermek mind az Andrássy, mind az Almádi úton vannak. A számítógépeken lévő
szoftverek megfelelnek az általános középiskolai anyagok követelményrendszerének.
Médiaterem
A korszerű oktatástechnikát biztosítja a különböző tanórákhoz. A beépített szakmai alap. A
komplett felszereléssel nagy vetítővászonra lehet kivetíteni.
Interaktív táblás terem
Mindkét épületünkben található a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközzel felszerelt tanterem.
Nyelvi termek
Mind az Andrássy úton, mind pedig az Almádi úton a csoportbontást kiszolgáló nyelvi terem
található. A korszerű nyelvoktatást interaktív tábla segíti.
Tornaterem és sportudvar
Az iskola tornaterme építési adottságai miatt (egykori kápolna) a korszerű testnevelési óráknak
nehezen tud megfelelni. A folyamatos sporteszköz-fejlesztések azonban lehetővé teszik a
sokirányú testi fejlesztést.
26
A tornaterem mellett sportudvar áll a testnevelők és tanulóink rendelkezésére. A szabadban
végzett, az évszakoknak és az időjárásnak megfelelő testnevelésórákon elsősorban a kosár- és
röplabdajátékot lehet végezni.
Az Andrássy úton az alagsorban felszerelt konditerem a napközbeni és a délutáni testedzés
gyakori színtere. Az Almádi utcában néhány kondigép segíti a testnevelés órák változatosságát,
az erősítést.
A mindennapos testnevelési órák bevezetésével egyre szűkösebb a hely. A VI. kerületben a
SportPont kínál helyet, testnevelés- és edzés lehetőséget, a XIV. kerületben a Mogyoródi úti
Sportpályán szabadtéri sportolási lehetőséget vehetünk igénybe. Ezen felül a testnevelők
ötleteivel, a környék parkjainak, uszodáinak és a jégpályának adottságait kihasználva jelenleg
megoldhatók a szakszerű testnevelésórák.
Díszterem és stúdió
A kulturális nevelés színvonalának emelését szolgálja és segíti. A színházi színpaddal
berendezett 120 főt befogadó díszteremben korszerűen felszerelt, többcsatornás keverőpult és
egyéb stúdiótechnika áll rendelkezésre. Előadások, műsoros délutánok és estek, ankétok,
értekezletek, több osztály együttes foglalkozására, vetítésre használjuk elsősorban a legnagyobb
helyiségünket.
A könyvtár
2012 decemberében új helyére költözött a könyvtár, ahol a könyvek mellett videokazetták, CD-
k és DVD-k állnak a diákok és a tanárok rendelkezésére. Az állományt a könyvtáros kolléga
folyamatosan bővíti és karbantartja. A nyilvántartás és a kölcsönzés számítógépes program
alapján történik.
2.10.2. A szakmai alapozás és előkészítés, valamint a szakmai képzés színterei
Tanműhely: 1148 Budapest, Almádi u. 3-5.
A központi tanműhely 1984-ben épült, az intézetben folyó gyakorlati oktatás színtereként, majd
az 1995-ben befejeződött bővítés lehetőséget adott az elméleti oktatásra is.
Jelenleg az épületben elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. Gépparkunk kiegészítésénél
referencia gépek üzemeltetésével is próbáljuk a szinten tartást biztosítani.
A szakmai gyakorlat, illetve az elméleti képzés színterei a következők:
- édesipari tanműhely
- sütőipari tanműhely
- száraztészta-készítő tanműhely
- cukrászati tanműhely
- élelmiszervizsgálati és higiéniai laboratórium
- számítógépes szaktanterem
- elméleti tantermek
- tornaszoba és sportudvar
A felsorolt egységek felszereltségben követik a képzési követelményekben meghatározott
tárgyi és személyi feltételeket, fejlesztésük a lehetőségek függvényében folyamatos.
A sütőipari, édesipari és a cukrászati termékeket kereskedelmi forgalomban értékesítjük. Az
épület földszintjén az iskolai szakbolt a környéken lakók kedvelt kenyér- és pékáru boltja.
27
2.11. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
A környezeti nevelési program szerves része a Pedagógia Program nevelési fejezetének, így
alapelvei, céljai, feladatai megfogalmazódnak a program megfelelő fejezeteiben.
Célunk a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása.
Fontos feladatunk az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése, az egészség és környezet
összefüggéseinek felismertetése, a globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.
2.11.1. Az iskolai környezeti nevelés megvalósításának színterei
2.11.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások
Szakórák
A szakórák mindegyike alkalmas arra, hogy közvetett módszerekkel megvalósítsuk tanulóink
környezeti nevelését. Az órák integrált anyagán keresztül elérhetjük, hogy a tanulók egységes
szemléletet kapjanak, megismerjék és szeressék a természetet, kialakuljon igényük a környezet
védelmére, a káros hatások csökkentésére, s felelőssé váljanak a jövő nemzedéke felé is.
Koncentráltan találkoznak a tanulók a környezeti problémákkal és azok csökkentési
lehetőségéivel a környezeti órákon.
Osztályfőnöki órák
A szaktárgyakon keresztül megvalósuló környezeti nevelést kiegészíti az osztályfőnök, illetve
az osztályfőnöki órák kiemelt szerepe.
A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi
hovatartozása, fontos a környezethez való viszonya. Az osztályfőnök összefogja a
szaktárgyaknak megfelelő, de a hagyományos tanórai kereteket meghaladó tevékenységeket pl.
a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását, táplálkozási szokásokat, a
szemét kezelését, anyag- és energia-takarékosságot.
Évfolyamokra bontva az osztályfőnöki órán javasolt környezeti nevelési témák:
9. évfolyam: Életvezetés, életvezetési szokások a családban, életviteli szokásaink a
múltban, jelenben, jövőben.
10. évfolyam: Testi-lelki problémák, megoldás módjai, egészséggel kapcsolatos
kérdések.
11. évfolyam: A média szerepe, a tájékoztatás erkölcse, a hirdetés és a reklám
felelőssége.
12. évfolyam: Környezeti és környezetvédelmi intézmények, civil szervezetek
munkássága.
2.11.1.2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli programok
Kirándulások
28
Osztálykirándulások: szervezésénél és lebonyolításánál az osztályfőnök szerepe meghatározó.
Lehetőség az osztályfőnöki órákon elméletben megfogalmazódtak gyakorlati életbe való
alkalmazására.
ODK nap: az egész iskolát megmozgató, legnagyobb környezeti program. Minden tanévben
megrendezzük, s az osztályok, mint csapatok versenyeznek. Az ODK nap versenyprogramja a
naptári ütemtervben szereplő projektprogramokhoz, megemlékezésekhez, ünnepélyekhez is
kapcsolódhatnak. A 8-10 km-es túra mentén állomások vannak, ahol hagyományosan az alábbi
feladatokat kell elvégezni.
A feladatok:
Vaktérkép
- folyók, városok, hegységek, néprajzi területek
Térképismereti feladatok
- térkép színei, turistajelzések
Természetismereti feladatok
- madár, rovarok, lábnyomok alapján állatok felismerése
- gyógynövények ismerete, gombaismeret
Környezettvédelmi feladatok
- nemzeti parkok, természetvédelmi területek
-fenntarthatósághoz kapcsolódó feladatok
Menetrend használata
Kirakó (puzzle) pl. WHO embléma, növény vagy állat
Biológiai gyakorlatok
- fűszerek felismerése
- növények csíráztatás utáni felismerése, növénybébik
- gomba felismerés, igazi erdei gombákból (gombavizsgáló bevonásával)
Terep-, sport- és ügyességi feladatok
- tájolás, térkép használat, akadályok leküzdése (lajhármászás, mocsárjárás)
célba dobás, focilabdával kapcsolatos feladatok, sátor állítása és bontása
Egészségügyi feladatok
- tesztlap, gyakorlati feladatok (törések ellátása, ájulás)
Múzeum- és intézménylátogatások
- 9 -10 -11. évfolyam számára
Budapesti Állat és Növénykert
Természettudományi Múzeum
Mezőgazdasági Múzeum
ELTE Füvészkert
Szent István Egyetem Budai Arborétuma (Villányi út)
Gellért-hegyi víztározó
Energetikai Tanácsadó (Andrássy út)
Szemlőhegyi és a Pálvölgyi barlang
- 11-12. évfolyam és szakmai évfolyamok számára
Műszaki Egyetem tanreaktora
Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület
(1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16. III.em. tel.: 473-22-90)
29
Táborok
- Gólyatábor
Leendő 9. osztályosok számára
Környezeti nevelési elemként szolgál a tábor keretjátéka, a helytől függően
kenutúra, természet-megfigyelés, a tábor területének gondozása, rendben
tartása.
- ODK Nyári Gyalogostábor
Célja: Elmélyíteni a tanulók közösségi érzését, a természet iránti tiszteletét és
szeretetét.
A tábort minden évben a tanév végén rendezzük meg, az ország különböző
részein zajlik. A tábor alapjában véve nomád, mely megköveteli a diákok
számára új szabályok betartását.
A tábor programjában a túra, a természet megismertetése, megszerettetése és
kulturális programok vannak.
- Nyári és környezetvédelmi tábor
Célja: a nyári – elsősorban strandolási és kirándulási programokon kívül a
környezetvédelmi ismeretek átadása.
A tábor programjában napi 2 óra környezetvédelmi oktatás van. A táborban
lehetőség szerint vízvizsgálatot is végzünk.
Versenyek
- Környezetvédelmi verseny a Pesti Barnabás Napon
Összeállítója, szervezője a környezetvédelem tanára
- Kulturált Környezetünkért verseny
Az osztálytermek díszítését, annak karbantartását értékeljük.
Megemlékezések
- Vizes Élőlények Világnapja – febr.2.
- Víz Világnapja – március 22.
- Föld Napja – ápr. 22.
- Madarak és Fák Napja – máj. 10.
- Madarak és Fák Napja – máj. 19. (Magyarországon)
- Állat és Növényszeretet Napja – máj. 15.
- Környezetvédelmi Világnap – június 5.
- Nemzetközi Hulladékgyűjtő Világnap – szept. 23.
- Élelmezési Világnap – Kenyér Világnapja – október 15.
- Földünkért Világnap – okt. 21.
2.11.1.3. Iskolán belüli, tanórán kívüli lehetőségek
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak környezetnevelői tevékenysége:
- papírfelhasználás csökkentése (kétoldalas másolás, féloldalas papírlapok
használata, digitális információk)
- hulladékpapír, és nyomtató patron gyűjtése
- környezetkímélő, nem ártalmas tisztítószerek használata
Szárazelem gyűjtés az iskola udvarán felállított gyűjtőkben.
30
Szelektív hulladékgyűjtés az udvari konténerekben.
Növények, virágok az udvaron, folyosókon, tantermekben.
Energia- és vízfelhasználás kontrolálása (energiatakarékos ablakok).
Törekszünk az anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetésre.
Az iskola minden tagjának feladata az iskola épületének, udvarának és környezetének védelme.
Mindenki másképp veszi ki részét ebből a feladatból:
- Tanárok: az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos
magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára, hogy az adott
tantárgyban rejlő környezeti nevelési lehetőségeket kihasználja és végrehajtsa.
- Diákok: diákjaink feladata a tantermek és folyosók dekorálása, valamint hogy
vigyázzanak környezetükre és figyelmeztessék társaikat is erre.
Kiemelkedő feladata van ebben a Diákönkormányzatnak és
osztályközösségeknek.
- Munkaközösségek:
A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán
kívüli nevelés koordinálása igazgatóhelyettesi feladat.
- Szülők:
Fontos, hogy szülők megerősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást
Iskolán kívül:
- Fenntartó: a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén
belül, a környezeti nevelési programok megvalósítása szempontjából is fontos.
- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények, múzeumok, nemzeti parkok.
- Civil szervezetek
Hivatalos szervek: javaslataikra, véleményükre épít az iskola a környezetének
kialakításában.
2.11.1.4. Ökoiskolai program
- ODK – egész évben rendezvények
(Iskolánkban évtizedek óta működik az Országjáró Diákok Köre, amely a tanév során több
alkalommal is hétvégi túrákat szervez diákjainknak és tanárainknak, valamint barátaiknak,
családtagjaiknak is.)
- ODK Nap
(Minden tanévben hagyományosan megszervezett, tematikus kiránduló és vetélkedő nap.)
- Mikulás Túra
(Népszerű esti túra a Budai hegyekben, amelynek végén a Mikulás (egyik tanárunk),
megajándékozza a kb. 100 résztvevőt.)
- Egészségnevelési és Környezetvédelmi Nap (Minden tanévben megszervezett, tematikus projektnap.)
- Szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés
(Szeretnénk növelni a szelektív gyűjtés hatékonyságát.)
- Közösségi Szolgálat
(Iskolánk több környezetvédelmi szervezettel, Nemzeti Parkkal, civil szervezettel van
kapcsolatban. Célunk, hogy a diákok közösségi munkájuk során több környezetvédelemmel,
31
környezeti neveléssel kapcsolatos programban vegyenek részt. Ennek érdekében iskolánk a
Közösségi Szolgálat természetvédelmi célú tevékenységeihez együttműködési megállapodást
kötött a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. Minden évben részt veszünk a Farmosi békamentési
akcióban, és lehetőség szerint egyéb rendezvényeken is.
Intézményünk tagja a TFSZ-nek (Természetjáró Fiatalok Szövetsége) is, egyes túráik
lebonyolításában diákjaink évről-évre segítenek. pl. Dűlőkersztelő teljesítménytúra)
- Városismereti verseny
(Budapesti Diáksport Szövetség által évente megszervezett, fővárosi iskolák közötti verseny,
amelyen iskolánk minden évben több csapattal is indul.)
- Tavaszi túraverseny
(Budapesti Diáksport Szövetség által évente megszervezett, fővárosi iskolák közötti verseny,
amelyen iskolánk minden évben több csapattal is indul.)
- Üzemlátogatások
(Diákjaink számára üzemlátogatásokat szervezünk szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe.)
- Tanórák
(Tanórai keretek között megemlékezünk a fontosabb környezetvédelmi jelesnapokról
(esetenként plakátkészítéssel, rajzversennyel, iskolai dekorációkkal is.))
- Nyári Tábor
(Évtizedek óta hagyományosan Gergelyiugornyán, a Tisza parton megrendezett egyhetes
vízitábor.)
2.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
A helyes életmódra nevelés elsőrendű műhelye a család és az iskola. Otthon és az oktatási-
nevelési intézményekben lehet azokat a fizikai aktivitásokat és készségeket beépíteni a fiatal
ismeret- és szokásrendszerébe, melyek az életmód elemeivé válva az egészség, a
munkaképesség, az életkedv hordozói lesznek.
A gyermek 15-18 éves korban kerül az egyre rohanóbb és veszélyeket rejtő hétköznapok között
az egészséges életmód kialakításának kérdése elé. Sok a hiányosság és jelentős számban
található az egészségre káros, az egyénre és a családra, a közösségre is kiható magatartásforma.
Az egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely
egyaránt irányul a pedagógusok, a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére.
Az iskola egészségnevelési programja az egészséges vagy egészségtelen életforma és életstílus,
a helyes vagy helytelen, az étkezési és szexuális szokások közötti „döntés”-ben kíván segíteni
tanulóinknak.
Az ifjúság felkészítése a családi életben való egészségtudatos magatartásra, a stresszhelyzetek
megelőzésére, kivédésére, a jövő nemzedéke szempontjából nagyon fontos társadalmi cél,
kifizetődő, hosszú távú befektetés.
32
A program komplex módon, az iskola minőségbiztosítási rendszerének intézkedési terveiben
szereplő hosszú távú célprogram keretében szeretné felkészíteni tanulóinkat az egészségtudatos
magatartásra.
2.12.1. Célok
- Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése,
személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése.
- Az egészséges életmód, életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek
számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek elsajátítása,
kialakítása.
- Prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása.
- Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség-
megelőzési módokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait,
normáit, a pozitív beállítódásokat.
- Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító
szerepét, jelentőségét.
- A családi életre felkészülés, felelősségteljes szexuális kultúra kialakításának
elősegítése.
- Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése.
- A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén.
2.12.2.A megvalósítás helyszínei a tanórákon
A betegségmegelőzés, a prevenció, a testkultúra kialakítása, a testi nevelés nem lehet egy
tantárgy feladata, az egész iskola oktató-nevelő hatásának kell érvényesülnie ahhoz, hogy a
tanuló kellő ismeretekkel rendelkezzen a szervezete működéséről, a helyes életvitelről, a
környezeti és más ártalmak megelőzésének, vagy csökkentésének lehetőségeiről.
Fontos a megfelelő pedagógiai módszer, a személyes példaadás, a következetesség, az egységes
követelményrendszer közvetítése, hogy az egészséges életvitel elemeit a tanulóink belsővé
alakítsák.
Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az
egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a biológia, testnevelési
tárgyak és az osztályfőnöki órák, illetve a szakközépiskolában a szakmai előkészítő tárgyak, de
minden tantárgynak megvan a kapcsolata az egészségneveléssel.
Kiemelt szerepe van a biológia, kémia (szakiskolában természetismeret), laboratóriumi
gyakorlat és testnevelés tantárgyaknak az egészségnevelésben.
Biológia
- a tanulók ismerjék meg az emberi test felépítését és működését, az egyes
szervrendszerekhez kapcsolódó betegségeket, valamint azok tüneteit, megelőzésük és a
lehetséges gyógykezelések módját,
- a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok szervezetre gyakorolt hatását, fontosságát,
- a gyógyhatású növényeket,
- az életmód és az egészség összefüggéseit.
Kémia, laboratóriumi gyakorlat
- ismerjék meg azon anyagokat, amelyekkel a mindennapi élet során találkoznak
(élelmiszer-adalékanyagok, háztartási vegyszerek),
33
- ismerjék az egészségre káros környezeti hatásokat (vegyi anyagok, sugárzások) a velük
való érintkezés elkerülésének módjait,
- ismerjék az ismert gyógyszereket, drogokat, hatásaikat, a legális és illegális drogok
rövid és hosszú távú testet és lelket is érintő negatív hatásait,
- sajátítsák el az egészség-, tűz- és balesetvédelmi ismereteket a kémiai és laboratóriumi
kísérletek során.
Testnevelés
- épüljön be a diákok életébe a mozgás rendszerességének öröme, testi-lelki életre
gyakorolt pozitív hatása, öröme,
- tudatosuljon, hogy a mozgásnak fontos szerepe van a különböző betegségek (pl.:
mozgásszervi, keringési) megelőzésében,
- alakuljon ki a tudatos, egészséges énképük és tudjanak nemet mondani a káros
szenvedélyekre,
- fel kell hívni a tanulók figyelmét a személyi higiéné fontosságára.
- Normál testnevelés: A középiskolai évfolyamokon a heti óraszámok a törvényi
előírások szerint alakulnak.
- Könnyített testnevelés: A tanulók a normál órán differenciált oktatásban vesznek részt
és az általuk végezhető anyagból kapnak osztályzatot.
- Gyógytestnevelés: Ezeket a foglalkozásokat szakképzett gyógytestnevelők végzik az
iskolán kívül.
- Tömegsport: Azok a tanulók, akik testnevelésórán szerzett ismereteit gyarapítani
szeretnék, tömegsport foglalkozásokon vehetnek részt (labdarúgás, kosárlabda,
röplabda, asztalitenisz, tollaslabda, floorball, testépítés).
Osztályfőnöki óra
Az osztályfőnöki órákon az iskolaorvos, iskolai védőnő, iskolapszichológus, ifjúságvédelmi
felelős és külsős meghívott előadók segítségével a következő témákat dolgozzák fel:
- a család szerepe
- a családi élet szereplői és szerepei
- életforma, életvitel
- egészségtudatos magatartás
- stresszhelyzetek megelőzése, kivédése, hatásuk csökkentése
- párkapcsolat
- a család és a szex
- családtervezés, felelősség
- fogamzásgátlás
- nemi úton terjedő betegségek
- káros szenvedélyek
- dohányzás ártalmai és etikája
- alkoholfogyasztás hatásai és veszélyei
- kikapcsolódás, pihenés, szórakozás
- legális és illegális drogokról
- egészséges táplálkozás
- a személyi higiéné fontossága
Igény esetén:
- csecsemőápolási, betegápolási ismeretek
34
- elsősegély-nyújtási ismeretek
2.12.3. Mindennapos testedzés
Kiemelt jelentőségű a testnevelés óra és a mindennapos testedzés, az egészségmegőrzés
szempontjából. Intézményünk biztosítja a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket és az
iskolai sportkörök működését. A mindennapos testnevelés megvalósítását szabályozó törvényi
rendelkezéseket megtartja, a változásokat nyomon követi.
A mindennapos testnevelés a diák sporttevékenységgel, a tömegsport foglalkozással, a szakági
edzéssel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységet.
A mindennapos testnevelés nemcsak a sportsikereket tűzi ki célul, hanem a tanulók
egészségének javítását is.
Kiemelt szempont, hogy a tömegsport jellegű sportfoglalkozások a tanulók igényei szerint
működjenek.
2.12.4. Egészségnevelés a tanórákon kívül
- Délutáni szabadidős foglalkozások
- Sportprogramok, sportversenyek szervezése, futóversenyekre szervezés
- A Diákolimpián való részvétel
- A diáknap keretében megrendezett sportprogramok, valamint felvilágosítással,
szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető
közelségbe hozni az egészséges életmódot.
- A Természetjáró Szakosztály kirándulásainak propagálása
- Osztályszintű kirándulások megszervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét
hasznosan eltölteni.
- Szervezett véradáson veszünk részt nagykorú diákjaink bevonásával
- Egészségnap
- Drogprevenciós előadások, kiállítások megtekintése
- AIDS- prevenció, vetélkedők, előadások szervezése
- az óraközi szünetekben és a tanítási órák után
- kulturált környezetünkért verseny értékelése
- folyosói viselkedéskultúra, az étkezés kulturáltsága, a dohányzás elleni küzdelem,
helyiségek és berendezések rendeltetésszerinti használatának ellenőrzése
- fakultatív filmvetítések meghirdetett program szerint
- előadás meghívott előadóval
- az iskola biztosítja a környezet-egészségügyi feltételeket - az iskola helyiségeinek
folyamatos megelőző takarítása, WC-higiénia biztosítása (takarítás, WC-papír, szappan,
kéztörlő vagy kézszárító), iskolaudvar tisztasága
- használt akkumulátor és szárazelemgyűjtő áll a tanulók és tanárok rendelkezésére
- az iskolai menza és büfé biztosítja étkeztetés megfelelő minőségét
- az esztétikus iskolai környezet kialakításában és annak fenntartásában minden
iskolai dolgozó aktívan részt vesz
2.12.5.Iskola-egészségügyi program
Iskolánkban heti rendszerességgel iskolaorvos rendel. Munkáját védőnő segíti, aki minden nap
az iskola valamelyik épületében a diákok rendelkezésére áll.
Az iskolaorvos és a védőnő végzi valamennyi tanuló éves általános orvosi szűrővizsgálatát, az
egészségügyi könyvet érvényesítik.
35
- Az általános orvosi vizsgálat mellett a testsúly-, testmagasság-, vérnyomás, pulzus-,
szívműködés- és mozgásszervi vizsgálatot végeznek
- Pályaalkalmassági vizsgálatot végeznek
- A szakképző osztályokban munka-alkalmassági vizsgálatot végeznek
- A 9. és 11. évfolyamon szem- és színlátás vizsgálatot végeznek
- Az iskolában bekövetkezett baleseteket ellátják, egyéb intézménybe (kórház,
rendelőintézet) irányítják a tanulót
- Szükség esetén szakrendelésre utalják a tanulókat
- A fokozott gondozást igénylő tanulókat évente többször ellenőrzik
- A vizsgálatok alkalmával egyéni beszélgetést és tanácsadást (pl. étrendi) alkalmaznak
- részt vesznek az iskola egészség-nevelési tevékenységében
- a szakorvos véleménye alapján javaslatot tesz a testnevelés órán való részvételre, a
könnyített – és gyógytestnevelésre
Tanulóink évente egyszer részt vesznek fogászati szűrővizsgálaton a Terézvárosi Egészségügyi
Szolgálat Ifjúsági fogorvosi rendelésén.
2.12.6. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve
Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását iskolánkban két területen valósítjuk meg: az
osztályfőnöki órák keretein belül, valamint a szakmai gyakorlaton való részvétel feltételeként a
kötelező balesetvédelmi oktatáson.
Javaslatunk a tanórai használatra: biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta
sérülések, égési sérülések), fizika órák (égési sérülések). Szakoktatóink elsősorban a
tanműhelyben előfordulható balesetek ellátására tanítják diákjainkat.
Az iskolaorvos és a védőnő aktív szereplője a képzésnek, az ő irányításukkal vesznek részt
tanulóink a képzésben és sajátítják el az alapvető ismereteket.
Tanórán kívüli lehetőségek: a túrázás balesetvédelmi ismeretei, témahetek, szakkör, önképző
körök. A programot jól kiegészíti az egészségnevelési napon rendezett verseny illetve
kerületi/budapesti versenyen való részvétel.
Feladatunk lehet a Vöröskereszt kerületi szervezetével való kapcsolatfelvétel és egy iskolai
vöröskeresztes csoport létrehozása.
2.13. ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI PROGRAM
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírja, hogy a középiskola
elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének
feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a felnőttoktatásban részt
vevő tanulókat. Az érettségi vizsga nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a
pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is
szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze.
A közösségi szolgálat a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai
eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való
tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják.
2.13.1. A közösségi szolgálat célja
- A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő
magatartás kialakítása a tanulókban.
- A tanulók saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a
sajátos igényeit, élethelyzetét.
36
- A segítő magatartás (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes
feladatvállalás és megvalósítás) fejlesztése.
2.13.2. Megvalósítás
A 9-11. osztályos, nappali munkarendben tanuló szakközépiskolai és szakgimnáziumi diákok
vesznek részt a programban, amit a felelős tanár fog össze. A felelős tanár részt vesz a
partnerek felkutatásában, előkészíti a velük való szerződés megkötését. Az osztályfőnökök
segítségével felkészíti a tanulókat a konkrét feladatra, támogatja őket a dokumentáció
elkészítésében, a tapasztalatok átadásában.
2.13.3. Tevékenységi körök
A 2012/13-as tanévben induló közösségi szolgálatnak nincs múltja iskolánkban. Ezért
elsődlegesen a partnerek és a lehetséges tevékenységi körök felkutatása a legfontosabb
feladatunk. Ebben a szülők segítségét és javaslatait is várjuk.
Az iskola hagyományaiból adódóan jelenleg a következő tevékenységeket szervezzük meg:
- A Tanműhely nyílt napján csoportok (óvodások, általános iskolások, szülők) vezetése,
- Az iskola által szervezett versenyek lebonyolításában való segítés (SZKTV, OSZTV),
- A TFSZ-el való együttműködés keretein belül a túra utakon való rendezés, jelek
felfestése,
- A TFSZ szervezésében megrendezendő teljesítménytúrán való segédkezés
- Iskolán belüli korrepetálás, segédkezés a felzárkózásban,
- Parktakarítás (Pl. Városliget),
- Környezetvédelmi programokban való részvétel (pl. békamentés)
- Az iskola épületeinek és udvarainak felújításában való közreműködés, parkosítás,
- A kerületi óvodákkal, idősek otthonával való együttműködés (Pl. műsorok adása,
foglalkozás),
- Gyermekotthonokban való tevékenység (Pl. mese, játék, foglalkozás),
- Kórházi játszóház szervezése beteg gyerekek számára,
- Karácsonyi ajándékgyűjtő akció, ruha- és élelmiszergyűjtés,
- Katasztrófavédelmi programban való tevékenység,
- Vidéki diákjainknak lehetőségük van arra, hogy lakóhelyükön teljesítsenek közösségi
szolgálatot. Ebben az estben a szülőnek és tanulónak aktívan részt kell vennie a
tevékenység megszervezésében.
2.13.4. Folyamata
- jelentkezési lap kitöltése
- felkészítés a közösségi munkára
- szerződéskötés a fogadó intézménnyel, magánszeméllyel
- igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről
- közösségi szolgálati napló elkészítése
- beszámoló, tapasztalatok átadása
2.14. OSZTÁLYOK, CSOPORTOK KIALAKÍTÁSA
2.14.1. Tanulók felvétele a 9. évfolyamra
37
Az általános felvételi eljárás keretében a tanuló központilag kiadott jelentkezési lapon
jelentkezhet iskolánkba. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető.
Szakgimnáziumi jelentkezés esetén pontszámítás: - központi írásbeli magyar és matematika tantárgyakból - 100 pont,
- általános iskolából hozott eredmények - 100 pont,
(5-8. osztály: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia, kémia)
A központi írásbeli felvételi időtartama matematika és szövegértés tantárgyakból külön-külön
45 perc, segédeszköz nem használható.
SNI-s tanulók esetén a központi írásbeli felvételi időtartama 20 perccel hosszabb, megszokott
segédeszköz használata engedélyezett ( pl.: számológép). Ezen feltételek biztosítását a
szakértői vélemény alapján bíráljuk el.
Új típusú szakközépiskolai jelentkezés esetén pontszámítás: - általános iskolából hozott eredmények - 100 pont,
(5-8. osztály: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia, kémia)
Rendkívüli felvételi eljárás a következő tanév első napjáig tart. A felvételi kérelem alapján a
rendkívüli felvételi eljárásban az igazgató dönt a tanulók év végi bizonyítványa, és a férőhelyek
alapján.
2.14.2. Alkalmassági vizsga
A szakmai képzésben való részvétel feltétele az egészségügyi alkalmasság. A tüdőszűrő és
bőrgyógyászati alkalmassági igazolás alapján az iskolaorvos kiállítja az egészségügyi
alkalmassági könyvet, amit minden tanévben érvényesít. A bőrgyógyászati lelet két évig, a
tüdőszűrő lelet egy évig érvényes.
A cukrász szakra jelentkező tanulóknak szakmai alkalmassági vizsgát tartunk.
2.14.3. A csoportbontás elvei
Az elméleti tantárgyak közül az idegen nyelvet, az informatikát, szükség szerint a kötelező
érettségi vizsga tantárgyait csoportbontásban oktatjuk.
Az idegen nyelvek tanításánál a csoportok kialakítása a választott idegen nyelv szerint, vagy
előzetes felmérése után a tudásszint történik.
A gyakorlati tantárgyak közül a laboratóriumi és a szakmai gyakorlatot szintén
csoportbontásban tanítjuk.
A szakmai oktatásnál a jogszabályoknál meghatározott létszámok és szakmák szerinti
megosztás a mérvadó.
2.14.4. Tanulók felvétele magasabb évfolyamokba
Technikus képzés
A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány és egészségügyi alkalmasság.
38
A felvételi eljárás keretében az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló, a
tárgyév május 15-től augusztus 31-ig.
A felvételről az igazgató a tanulmányi eredmények alapján dönt. Túljelentkezés esetén az
azonos tanulmányi eredményű tanulók között elsőbbséget élvez az, aki a szakközépiskolát
iskolánkban végezte.
Érettségre felkészítő nappali munkarendű képzés
Az ifjúsági, nappali munkarendű általános képzést nyújtó osztály a szakmai végzetséggel
rendelkezőknek ad lehetőséget az érettségi bizonyítvány megszerzésére. Előzetes, félbe maradt
tanulmányokat be tudjuk számítani, ami rövidítheti a képzés idejét.
A jelentkezés feltétele: OKJ-s (szakmunkás) végzettség. Felvételi nincs, jelentkezés és
beiratkozás a létszám beteltéig lehetséges.
Érettségire felkészítő esti munkarendű képzés
Az esti munkarendű általános képzést nyújtó osztály a szakmunkás (OKJ-s) bizonyítvánnyal
rendelkező felnőtteknek ad lehetőséget az érettségi bizonyítvány megszerzésére. Előzetes, félbe
maradt tanulmányokat be tudjuk számítani, ami rövidítheti a képzés idejét.
A jelentkezés feltétele: betöltött 16. életév, korábban megszerzett szakmai végzettség. Felvételi
nincs, jelentkezés és beiratkozás a létszám beteltéig lehetséges.
2.14.5. Más intézményből átvett tanulók
Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti, felnőtt korú tanuló saját maga
intézkedhet. Az átvételről az iskola sajátosságainak figyelembe vételével az igazgató dönt. Ha
az adott osztály létszáma engedi, - elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más
iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét.
Az átvételi eljárás rendje:
Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése
után különbözeti vizsgát, vizsgákat írhat elő, melyet a tanulónak az általa megjelölt határidőig
vizsgabizottság előtt teljesítenie kell.
Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok
alapján az osztályfőnök átvezeti az osztálynaplóba.
Az iskolaváltás elutasítása:
Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, nem zárkózunk el a tanulási
kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől.
A szakmai képzést folytató osztályokba való átvételt megnehezíti, tanév közben
megakadályozza a törvényi szabályozás, miszerint 20% hiányzás megengedett, egyébként a
tanév érvénytelen.
2.15. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK
Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó, különbözeti, javító és
pótló vizsgák.
39
A vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei:
- A vizsgabizottság minimum három főből áll (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár)
- Az elnök felel a szabályok betartásáért, ha kell, szavazást rendel el.
- A kérdező tanárnak megfelelő tanári végzettsége van, lehetőleg ne az kérdezze a
tanulót, aki vizsgára küldte.
A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő
vizsgatárgyanként maximum 60 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra
legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A szóbeli vizsgáztatás időtartama 10 percnél
nem lehet több.
A tanulmányok alatti vizsgán a 2011. évi CXC. köznevelési törvény 56.§ (1) bekezdésének
hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek,
kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján
kapott.
2.15.1. Különbözeti vizsga
Ha a tanév elején átvett tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, az igazgató által kijelölt
időpontig azt teljesítenie kell. A különbözeti vizsgák pontos időpontját a tanév rendje határozza
meg, általában november végéig kell a vizsgát letenni.
Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga letételének határidejét az átvételkor az igazgató jelöli
ki.
2.15.2. Osztályozó vizsga
Az iskola az osztályozó vizsgákat a félévkor és az év végi jegyek lezárását megelőző két hétben
szervezi meg.
Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év
során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s
emiatt félévi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Tanév végén az osztályozó
vizsga letételét a tantestület engedélyezheti.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévkor és az év végi jegyek lezárását megelőző
két hétben, ha
- felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól,
- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
- ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek oktatása csak
magasabb évfolyamon fejeződik be, vagy az adott tantárgyat iskolánkban nem tanulta.
Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig
osztályozó vizsgát tennie.
- a tanuló kérésére felmentést kaphat az óralátogatás és az osztályozás alól abból a tantárgyból,
amelyből sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett. Ebben az esetben y az előbbi év osztályzatait
írjuk a bizonyítványba.
40
2.15.3. Szintvizsga
- Az iskola a szakközépiskolában az első szakképzési évfolyamon , február első tanítási
napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban az irányítás melletti
munkavégzéshez szükséges kompetenciák elsajátításának mérésére a szakmai és
vizsgakövetelményben előírtak szerint szintvizsgát szervez.
- Szintvizsgát annak az új típusú szakközépiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali
rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett
felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi
végzettséggel.
2.15.4. Javítóvizsga
Ha a tanuló tanév végén – maximum három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap,
javítóvizsgát tehet. A szaktanárok június végén és augusztusban felkészítő korrepetálást
szervezhetnek.
Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A pontos időpontot az iskolai
hirdetőtáblán és az iskola honlapján is nyilvánosságra kell hozni. A tanulót a vizsga
eredményéről azonnal tájékoztatni kell.
2.15.5. Pótló vizsga
Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a
különbözeti/osztályozó/javítóvizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem
teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján
az igazgató jelöli ki.
3. HELYI TANTERV
3.1.1. SZAKKÖZÉPISKOLA
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, ágazati
szakközépiskola képzés a következő szakmákra:
54 541 02 Élelmiszeripari technikus
54 541 01 Élelmiszeripari analitikus technikus
2013/14-től induló 9. osztály: a 12. évfolyam után érettségi, a 13. évfolyam után technikus
szakmai vizsga.
Tantárgyak 9. évf. 10.
évf.
11.
évf. 12. évf.
Magyar nyelv 2 1 1 2
Irodalom 2 3 3 3
Idegen nyelvek 4 4 4 5
Matematika 4 4 4 4
41
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2,5 3 3
Etika - - 1 -
Biológia – egészségtan 0,5 2 2 1
Fizika 2 2 1 -
Kémia 2 1 1 -
Földrajz 2 1 - -
Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeret - 1 - -
Informatika 2 1 - -
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 - - -
Műszaki alapismeretek 1,5 1,5 2 1
Laboratóriumi alapismeretek 2 2 2 1,5
Élelmiszeripari anyagismeret 2,5 1,5 - -
Élelmiszerkémia - 1,5 - -
Mikrobiológia - 1 - -
Élelmiszeripari műveletek és gépek - - 3 4
Élelmiszeripari technológiák - - 2 2,5
Élelmiszeripari vállalkozások - - - 1
A működtetés gyakorlati feladatai - - - 1
Óraszám összesen 35 36 35 35
Összefüggő gyakorlat: műszaki alapismeretek 35 49 35 -
Összefüggő gyakorlat: laboratóriumi alapmérések 35 56 105 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv - - - +1
Idegen nyelvek +1 +1 +1 +2
Matematika +1 +1 +1 +1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - +0,5 - -
Biológia – egészségtan +0,5 - - -
Kémia - - +1 -
Informatika +1 +1 +1 -
Laboratóriumi alapismeretek - - +0,5 -
Élelmiszeripari anyagismeret +1,5 +1,5 +1,5 +1
Összesen: 5 óra 5 óra 6 óra 5 óra
42
3.1.2. Szakközépiskola érettségire felkészítő 12-13.évfolyam (SZ=-es osztályok)
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára – nappali
tagozat
2014/15-től induló osztályok
Tantárgy 12. 13.
Magyar nyelv 2 2
Irodalom 4 5
Idegen nyelv 6 7
Matematika 6 7
Történelem, társ. és állampolg. ism. 5 6
Természetismeret 2 -
Informatika 2 2
Testnevelés és sport 5 5
Osztályközösség-építés 1 1
Földrajz 2 1
Óraszám összesen 35 36
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 12. 13.
Magyar nyelv és irodalom +1
Idegen nyelv +1
Matematika +1
Történelem, társ. és állampolg. ism. +1 +1
Földrajz +2 +1
Óraszám összesen 3 5
3.1.3. SZAKGIMNÁZIUM (4+1 év)
54 541 01 ÉLELMISZERIPARI ANALITIKUS TECHNIKUS Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-13. évfolyama számára, ágazati
szakmai képzés az élelmiszeripari analitikus technikus szakmára
2016/17-től induló 9. osztály: a 12. évfolyam után érettségi, a 13. évfolyam után technikus
szakmai vizsga.
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
Magyar nyelv 2 1 1 1 -
Irodalom 2 3 3 3 -
Idegen nyelv 4 4 4 4 4
Matematika 3 3 3 3 -
43
Történelem 2 2 3 3 -
Etika - - - 1 -
Informatika 2 2 - - -
Művészetek (Média és mozgóképkultúra) - - 1 - -
Testnevelés 5 5 5 5 -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 -
Komplex term.tud. tárgy 3 - - - -
Biológia - 2 2 2 -
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - -
Foglalkoztatás II. - - - - 0,5
Foglalkoztatás I. - - - - 2
Higiénia 1 - - - -
Élelmiszerismeret - - 2 - -
Minőségbiztosítás - 1 - 2 -
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat 5 4 5 3 -
Higiéniai gyakorlat 1 - - - -
Minőségbiztosítás gyakorlat - 2 - - -
Élelmiszeripari műveletek - - - - 6
Biztonságos munkavégzés 1 - - - -
Élelmiszerkémia - - 1,5 1 -
Laboratóriumi alapismeretek 1 - - - -
Élelmiszeripari anyagismeret - 2,5 - - -
Élelmiszeripari technológiák - - 3,5 4 -
Mikrobiológia - 2,5 - - -
Élelmiszeranalitika - - - - 8
Fizikai-kémia 2 - - - -
Élelmiszeranalitika gyakorlat - - - - 12
Élelmiszeripari vállalkozások - - - 1 -
A működtetés gyakorlati feladatai - - - 1 -
Szakmai számítás - - - - 2
Számítógépes adatfeldolgozás - - - - 1
Összesen 35 36 35 35 35,5
Összefüggő gyakorlat - - 70 - -
Választható szakmai tantárgy:
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat - - +2 +2 -
54 541 02 ÉLELMISZERIPARI TECHNIKUS
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-13. évfolyama számára, ágazati
szakmai képzés az élelmiszeripari technikus szakmára:
2016/17-től induló 9. osztály: a 12. évfolyam után érettségi, a 13. évfolyam után technikus
szakmai vizsga.
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
Magyar nyel 2 1 1 1 -
Irodalom 2 3 3 3 -
Idegen nyelv 4 4 4 4 4
Matematika 3 3 3 3 -
44
Történelem 2 2 3 3 -
Etika - - - 1 -
Informatika 2 2 - - -
Művészetek (Média és mozgóképkultúra) - - 1 - -
Testnevelés 5 5 5 5 -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 -
Komplex term.tud. tárgy 3 - - - -
Biológia - 2 2 2 -
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - -
Foglalkoztatás II. - - - - 0,5
Foglalkoztatás I. - - - - 2
Élelmiszeripari műveletek és gépek - - - - 8
Élelmiszeripari műveletek és
technológiák
- - - - 3,5
Élelmiszeripari anyagismeret 4 1 - - -
Élelmiszeripari technológiák - 1 3 5 -
Élelmiszerkémia - 2 2 - -
Élelmiszeripari vállalkozások - - - 1 -
A működtetés gyakorlati feladatai - - - 1 -
Laboratóriumi alapismeretek 1 1 1 - -
Laboratóriumi alapgyakorlatok 3 3 3 2 -
Élelmiszeripari alapmérések - - - - 3
Élelmiszeripari alapmérések gyakorlatok - - - - 12
Mikrobiológiai és higiéniai gyakorlat 1 1 - - -
Mikrobiológia 2 - - - -
Élelmiszerismeret - - 1,5 - -
Biztonságos munkavégzés - - 0,5 - -
Minőségbiztosítás - 1 - 3 -
Minőségbiztosítási gyakorlat - 1 1 - -
Higiénia - 1 - - -
Minőségbiztosítás az iparban - - - - 2
Összesen 35 36 35 35 35
Összefüggő gyakorlat - - 70 - -
Választható szakmai tantárgy:
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
Élelmiszeripari technológiák - - +2 +2 -
2018/19-től induló 9. osztály: a 12. évfolyam után érettségi, a 13. évfolyam után technikus
szakmai vizsga.
54 541 01 ÉLELMISZERIPARI ANALITIKUS TECHNIKUS
(a 31 541 14 ÉLELMISZERIPARI HIGIÉNIAI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI
MUNKATÁRS mellék-szakképesítéssel)
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-13. évfolyama számára, ágazati
szakmai képzés az élelmiszeripari analitikus technikus szakmára
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
45
Magyar nyelv 2 1 1 1 -
Irodalom 2 3 3 3 -
Idegen nyelv 4 4 4 4 -
Matematika 3 3 3 3 -
Történelem 2 2 3 3 -
Etika - - - 1 -
Informatika 2 2 - - -
Művészetek (Média és mozgóképkultúra) 1 - - - -
Testnevelés 5 5 5 5 -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 -
Komplex természettudományos tantárgy 3 - - - -
Biológia 2 2 2 - -
Kémia - - 2 - -
Fizika - - - 2 -
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - -
Foglalkoztatás II. - - - - 0,5
Foglalkoztatás I. - - - - 2
Mikrobiológia és higiénia - - 2 - -
Élelmiszerismeret - - 2 - -
Minőségbiztosítás - - - 2 -
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat 5 4 3 4 -
Higiéniai gyakorlat - - 2 - -
Minőségbiztosítás gyakorlat - - - 2 -
Élelmiszeripari műveletek - - - - 8
Biztonságos munkavégzés 1 - - - -
Élelmiszerkémia - 2 - - -
Laboratóriumi alapismeretek 2 - - - -
Élelmiszeripari anyagismeret - 2 - - -
Élelmiszeripari technológiák - 2 2 2 -
Élelmiszeranalitika - - - - 7
Fizikai-kémia - 2 - - -
Élelmiszeranalitika gyakorlat - - - - 15
Élelmiszeripari vállalkozások - - - 2 -
Szakmai számítás - - - - 2
Számítógépes adatfeldolgozás - - - - 0,5
Összesen 35 36 35 35 35
Összefüggő gyakorlat - - 70 - -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat +1 +1 +3 +1 -
Élelmiszeripari műveletek - - - - +2
Élelmiszeranalitika gyakorlat - - - - +5
54 541 02 ÉLELMISZERIPARI TECHNIKUS
46
(az 31 541 14 ÉLELMISZERIPARI HIGIÉNIAI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI
MUNKATÁRS mellék-szakképesítéssel)
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-13. évfolyama számára, ágazati
szakmai képzés az élelmiszeripari technikus szakmára
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
Magyar nyelv 2 1 1 1 -
Irodalom 2 3 3 3 -
Idegen nyelv 4 4 4 4 -
Matematika 3 3 3 3 -
Történelem 2 2 3 3 -
Etika - - - 1 -
Informatika 2 2 - - -
Művészetek (Média és mozgóképkultúra) 1 - - - -
Testnevelés 5 5 5 5 -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 -
Komplex természettudományos tantárgy 3 - - - -
Biológia 2 2 2 - -
Kémia - - 2 - -
Fizika - - - 2 -
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - -
Foglalkoztatás II. - - - - 0,5
Foglalkoztatás I. - - - - 2
Élelmiszeripari műveletek és gépek - - - - 10
Élelmiszeripar-előállítás műveleti és
technológiai folyamatai
- - - - 7,5
Élelmiszeripar-előállítás műveleti és
technológiai folyamatai gyakorlat
- - - 1,5 9
Élelmiszeripari anyagismeret 2 2 - 1,5 -
Élelmiszeripari technológiák 3 2 - 2 -
Élelmiszerkémia - 2 - - -
Élelmiszeripari vállalkozások - 2 - - -
Laboratóriumi alapismeretek - - - 1 -
Laboratóriumi alapgyakorlatok 3 4 2 2 -
Élelmiszeripari alapmérések gyakorlatok - - - - 5
Mikrobiológia - - 2 - -
Biztonságos munkavégzés - - - - 1
Minőségbiztosítási és higiéniai gyakorlat
(rszk)
- - 3 2 -
Minőségbiztosítás és higiénia (rszk) - - 2 - -
Mikrobiológia (rszk) - - - 1 -
Higiéniai és minőségbiztosítás (rszk) - - - 1 -
Higiéniai és minőségbiztosítási gyakorlat
(rszk)
- - 2 - -
Összesen 35 36 35 35 35
Összefüggő gyakorlat - - 70 - -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.
47
Élelmiszeripari műveletek és gépek - - - - +1
Élelmiszeripar-előállítás műveleti és
technológiai folyamatai
- - - - +1
Élelmiszeripar-előállítás műveleti és
technológiai folyamatai gyakorlat
- - - +1,5 +2
Élelmiszeripari anyagismeret - +0,5 - - -
Élelmiszeripari technológiák +1 - - - -
Mikrobiológia (rszk) - - - +1 -
Higiéniai és minőségbiztosítás (rszk) - - - +1 -
Higiéniai és minőségbiztosítási gyakorlat
(rszk)
- - +2 - -
3.1.5. SZAKKÉPZÉS
Pék
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakiskolák számára, szakképzési kerettanterv
a 34 541 05 pék szakképesítéshez
2013/14-től induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 1 1
Idegen nyelv 4 3 2
Matematika 2 1 1,5
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 4 3 2
Osztályfőnöki 1 1 1
Szakmai informatika 2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság 1 - -
Szakmai számítás 1 1 1
Vállalkozás és kereskedelem - 2 1
Tésztakészítés és gépei 7 3 -
Kelesztés és gépei - - 1
Sütés és berendezései - - 1
Mézeskalács készítés és eszközei - - 1,5
Tésztafeldolgozás és gépei - 5 -
Élelmiszervizsgálat gyakorlat - - 3
Foglalkoztatás I. - - 2
Foglalkoztatás II. - - 1
Szakmai gyakorlat 1. 1 2 2
Szakmai gyakorlat 2. 2 4 2
Szakmai gyakorlat 3. 1 2 4
Szakmai gyakorlat 4. 1 2 2
Szakmai gyakorlat 5. 1 2 2
Szakmai gyakorlat 6. - 2 2
Óraszám összesen 35 36 35
48
Összefüggő nyári gyakorlat 140 140 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom - - +1
Idegen nyelv +2 +1 -
Matematika - - +1,5
Társadalomismeret - - +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés -1 -2 -3
Szakmai informatika +2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság +0,5 - -
Szakmai számítás - - +0,5
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Szakmai gyakorlat 1. - +1 -
Szakmai gyakorlat 3. - - +2
Szakmai gyakorlat 6. - +1 -
Óraszám összesen 3,5 2 4,5
Cukrász
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakiskolák számára, szakképzési kerettanterv a 34 811 01
cukrász szakképesítéshez
2013/14-től induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 2 1
Idegen nyelv 4 2 2
Matematika 2 1,5 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 4 2,5 2,5
Osztályfőnöki 1 1 1
Szakmai informatika 2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság 1 - -
Foglalkoztatás I. - - 2
Foglalkoztatás II. - - 1
Vendéglátó gazdálkodás 1 1,5 1
Szakmai számítások 1 2 1
Ált. élelmiszer ismeretek és fogyasztóvédelem 1 - -
Élelmiszerek csoportjai 1 1 1
Szakmai idegen nyelv 1 1 -
49
Cukrászat 4 2 2
Szakrajz gyakorlat 1 - -
Cukrászat gyakorlat 4 - -
Cukrászat üzemi gyakorlat - 17,5 17,5
Óraszám összesen 35 36 35
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom - +1 +1
Idegen nyelv +2 +1 -
Matematika - +0,5 +1
Társadalomismeret - - +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés és sport -1 -2,5 -2,5
Szakmai informatika +2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság +0,5 - -
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Vendéglátó gazdálkodás - +1 +0,5
Szakmai számítások - +1 +0,5
Cukrászat - - +1
Óraszám összesen 3,5 3 4
Szakács
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakiskolák számára, szakképzési kerettanterv a 34 811 04
szakács szakképesítéshez
2013/14-től induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 2 1
Idegen nyelv 4 2 2
Matematika 2 1,5 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 4 2,5 2,5
Osztályfőnöki 1 1 1
Szakmai informatika 2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság 1 - -
Foglalkoztatás I. - - 2
Foglalkoztatás II. - - 1
Vendéglátó gazdálkodás 1 1,5 1
Szakmai Számítás 1 2 1
Ált. élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem 1 - -
Élelmiszerek csoportjai 1 1 1
Szakmai idegen nyelv 1 1 -
50
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek 1,5 - -
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat 2 - -
Ételkészítési alapok 2,5 2 -
Ételkészítési alapgyakorlat 3 - -
Ételkészítési üzemi alapgyakorlat - 17,5 -
Ételkészítési ismeretek - - 2
Ételkészítési üzemi gyakorlat - - 17,5
Óraszám összesen 35 36 35
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom - +1 +1
Idegen nyelv +2 +1 -
Matematika - +0,5 +1
Társadalomismeret - - +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés és sport +-1 -2,5 -2,5
Szakmai informatika 2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 - -
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Vendéglátó gazdálkodás - +1 +0,5
Szakmai Számítás - +1 +0,5
Ételkészítési ismeretek - - +1
Óraszám összesen 3,5 3 4
Édesipari termékgyártó – kerettanterv szerint
Választott kerettanterv: Kerettanterv a szakiskolák számára, szakképzési kerettanterv a 34 541 01
édesipari termékgyártó szakképesítéshez
2014/15-től induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 1 1
Idegen nyelv 4 3 2
Matematika 2 1 1,5
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 4 3 2
Osztályfőnöki 1 1 1
Szakmai informatika 2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság 1 - -
Vállalkozás és kereskedelem - - 2
Foglalkoztatás I. - - 2
Foglalkoztatás II. - - 1
Félkésztermék technológiája 3 - -
Félkésztermék-gyártás gépei 1 - -
Cukorkagyártás technológiája 3 - -
Cukorkagyártás gépei - 2 -
51
Csokoládétermék gyártás technológiája - 4 -
Csokoládétermék gyártás gépei 2 - -
Kávétermék gyártás technológia - 1,5 -
Kávétermék gyártás gépei - - 1
Lisztes áru gyártás technológia - 3 -
Lisztes áru gyártás gépei 3 - -
Félkésztermék technológia gyakorlat - 6 -
Félkésztermék gyártás gépei gyakorlat - - 0,5
Cukorkagyártás technológia gyakorlat - 6,5 -
Cukorkagyártás gépei gyakorlat 2 - -
Csokoládégyártás technológia gyakorlat - - 5,5
Csokoládétermék gyártás gépei gyakorlat - 2 -
Kávégyártás technológia gyakorlat - - 0,5
Kávétermék gyártó gépei gyakorlat - - 0,5
Lisztes áru gyártás technológia gyakorlat - - 9
Lisztes áru gyártó gépei gyakorlat - - 3,5
Óraszám összesen 35 36 35
Összefüggő nyári gyakorlat 140 140 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom - - +1
Idegen nyelv +2 +1 -
Matematika - - +1,5
Társadalomismeret - - +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés és sport -1 -2 -3
Szakmai informatika +2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság +0,5 - -
Vállalkozás és kereskedelem - - +2
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Kávétermék gyártás technológia - +0,5 -
Félkésztermék technológia gyakorlat - +1 -
Cukorkagyártás technológia gyakorlat - +0,5 -
Óraszám összesen 3,5 2 4
2015/16-tól induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 1 1
Idegen nyelv 4 3 2
Matematika 2 1 1,5
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 4 3 2
52
Osztályfőnöki 1 1 1
Szakmai informatika 2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság 1 - -
Vállalkozás és kereskedelem - 2 -
Foglalkoztatás I. - - 2
Foglalkoztatás II. - - 1
Félkésztermék technológiája 3 - -
Félkésztermék-gyártás gépei 1 - -
Cukorkagyártás technológiája 3 - -
Cukorkagyártás gépei - 2 -
Csokoládétermék gyártás technológiája - 4 -
Csokoládétermék gyártás gépei 2 - -
Kávétermék gyártás technológia - 1 -
Kávétermék gyártás gépei - - 1
Lisztes áru gyártás technológia - 3 -
Lisztes áru gyártás gépei 3 - -
Édesipari technológia - - 2
Félkésztermék technológia gyakorlat - 5 -
Félkésztermék gyártás gépei gyakorlat - - 0,5
Cukorkagyártás technológia gyakorlat - 6 -
Cukorkagyártás gépei gyakorlat 2 - -
Csokoládégyártás technológia gyakorlat - - 5,5
Csokoládétermék gyártás gépei gyakorlat - 2 -
Kávégyártás technológia gyakorlat - - 0,5
Kávétermék gyártó gépei gyakorlat - - 0,5
Lisztes áru gyártás technológia gyakorlat - - 9
Lisztes áru gyártó gépei gyakorlat - - 3,5
Óraszám összesen 35 36 35
Összefüggő nyári gyakorlat 140 140 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom - - +1
Idegen nyelv +2 +1 -
Matematika - - +1,5
Társadalomismeret - - +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés és sport -1 -2 -3
Szakmai informatika +2 - -
Munkahelyi egészség és biztonság +0,5 - -
Vállalkozás és kereskedelem - +2 -
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Édesipari technológia - - +2
Óraszám összesen 3,5 2 4
ÚJ ÍPUSÚ SZAKKÖZÉPISKOLA
53
34 541 05 PÉK 2016/17-től induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 1 1
Idegen nyelv 2 2 2
Matematika 2 1 1,5
Társadalomismeret 2 2 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 3 3 2
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 2 - -
Kémia 1 - -
Foglalkoztatás II. - - 1
Foglalkoztatás I. - - 2
Sütőipari technológia I. 3 - -
Szakmai gépek I. 2 - -
Szakmai számítások I. 2 - -
Szakmai gyakorlat I. 8 - -
Sütőipari technológia II. - 4 3
Szakmai gépek II. - 2 2
Szakmai számítások II. - 1 1
Szakmai gyakorlat II. - 12 10
Mikrobiológia és higiénia 1 - -
Munka- és környezetvédelem 1 - -
Minőség-ellenőrzés gyakorlat - 3 -
Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek - 2 1
Minőségirányítás - 1 -
Mézeskalács készítés - - 1,5
Mézeskalács készítés gyakorlat - - 4
Összesen 35 36 35
Összefüggő gyakorlat 140 140 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom - - +1
Informatika +2 - -
Matematika - - +1,5
Társadalomismeret - +1 +1
Természetismeret - +1 +1
Kémia +1 - -
Testnevelés -2 -2 -3
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Sütőipari technológia II. - - +1
Szakmai számítások +0,5 - -
Szakmai gépek II. - - +1
Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek - +1 -
Szakmai gyakorlat I. +2 - -
Szakmai gyakorlat II. - +1 -
Óraszám összesen 3,5 2 4
54
34 811 01 CUKRÁSZ 2016/17-től induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 1 1
Idegen nyelv 4 3 2
Matematika 2 1,5 1,5
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 4 2,5 2
Osztályközösség-építés 1 1 1
Foglalkoztatás II. - - 1
Foglalkoztatás I. - - 2
Vendéglátó gazdálkodás 2 2 2
Általános élelmiszerismeret 2 1 1
Élelmiszerbiztonságról általában 1 - -
Vendéglátás higiéniája - 1 -
Cukrász szakmai idegen nyelv 1 1 -
Cukrász szakmai ismeretek 4 2,5 2
Szakrajz 1 - -
Cukrász szakmai gyakorlat 5 3,5 3,5
Cukrász szakmai üzemi gyakorlat - 14 14
Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat 1 - -
Összesen 35 36 35
Összefüggő gyakorlat 140 140 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és
irodalom
- - +1
Idegen nyelv +2 +1 -
Matematika - +0,5 +1,5
Társadalomismeret - - +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés és sport -1 -2,5 -3
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Vendéglátó gazdálkodás - +1 +1
Általános élelmiszerismeret +0,5 - -
Élelmiszerbiztonságról általában +0,5 - -
Vendéglátás higiéniája - +0,5 -
Cukrászati szakmai ismeretek - +0,5 +1
Szakrajz +0,5 - -
Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat +1 -
Óraszám összesen 3,5 2 4
34 541 01 ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ 2016/17-től induló 9. osztály
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 1 1
55
Idegen nyelv 2 2 2
Matematika 2 1 1,5
Társadalomismeret 2 2 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 4 3 2
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 2 - -
Foglalkoztatás II. - - 1
Foglalkoztatás I. - - 2
Édesipari technológia I 5 - -
Szakmai gépek I. 3 - -
Szakmai gyakorlat I. 7 - -
Édesipari technológia II. - 4 -
Szakmai gépek II. - 3 -
Szakmai gyakorlat II. - 12 -
Édesipari technológia III. - - 4,5
Szakmai gépek III. - - 3
Szakmai gyakorlat III. - - 14
Mikrobiológia és higiénia 1 - -
Munka- és környezetvédelem 1 - -
Minőségirányítás - 1 -
Minőség-ellenőrzés gyakorlat - 3 -
Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek - 2 1
Összesen - - -
Összefüggő gyakorlat 140 140 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és
irodalom
- - +1
Informatika +2 - -
Matematika - - +1,5
Társadalomismeret - +1 +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés és sport -1 -2 -3
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Édesipari technológia I +0,5 - -
Édesipari technológia III. - - +1
Szakmai gépek I. +1 - -
Szakmai gépek II. - +1 -
Szakmai gépek III. - +1
Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek - +1 -
Szakmai gyakorlat I. +1 - -
Óraszám összesen 3,5 2 4
34 541 11 PÉK-CUKRÁSZ A 2018/19-ben induló 9. osztály
56
Tantárgy 9. 10. 11.
kerettantervi óraszámok
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 1 1
Idegen nyelv 2 2 2
Matematika 2 1 1,5
Társadalomismeret 2 2 1
Természetismeret 3 1 1
Testnevelés és sport 3 3 2
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 2 - -
Foglalkoztatás II. - - 1
Foglalkoztatás I. - - 2
Sütőipari gyártástechnológia 2,5 2,5 3
Cukrászati gyártástechnológia 2,5 2,5 3
Sütő-és cukrászati gépek működése 1 2 1,5
Sütő-és cukrászipari gyártástechnológia gyakorlat 9 14 14
Mikrobiológia és higiénia 1 - -
Munka- és környezetvédelem 1 - -
Minőség-ellenőrzés gyakorlat - 2 -
Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek - 1 1
Minőségirányítás - 1 -
Szakmai számítások I. 1 - -
Összesen 35 36 35
Összefüggő gyakorlat 140 140 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása
Tantárgy 9. 10. 11.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom - - +1
Matematika - - +1,5
Társadalomismeret - +1 +1
Természetismeret - +1 +1
Testnevelés és sport -2 -2 -3
Informatika +2 - -
Foglalkoztatás II. - - +0,5
Sütőipari gyártástechnológia - - +1,5
Cukrászati gyártástechnológia +0,5 - +0,5
Sütő-és cukrászati gépek működése - - +0,5
Sütő-és cukrászipari gyártástechnológia gyakorlat +2 +2 -
Szakmai számítások I. 1 - -
Óraszám összesen 3,5 2 4
34 541 11 PÉK-CUKRÁSZ (két éves, közismereti oktatás nélkül) A 2018/19-ben induló
Tantárgy 1. 2.
óraszámok
Foglalkoztatás II. 1 -
Foglalkoztatás I. 2 -
Sütőipari gyártástechnológia 4 4
Cukrászati gyártástechnológia 4 4
57
Sütő-és cukrászati gépek működése 2 3
Sütő-és cukrászipari gyártástechnológia gyakorlat 20 20
Mikrobiológia és higiénia 1 -
Munka- és környezetvédelem 1 -
Minőség-ellenőrzés gyakorlat - 2
Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek - 2
Minőségirányítás - 1
Összesen 35 36
Összefüggő gyakorlat 160 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 1. 2.
Foglalkoztatás II. +0,5 -
Sütőipari gyártástechnológia +0,5 +0,5
Cukrászati gyártástechnológia +0,5 +0,5
Sütő-és cukrászati gépek működése - +1
Sütő-és cukrászipari gyártástechnológia gyakorlat +2 +2,5
Óraszám összesen 3,5 4,5
A 2018/19-ben induló 34 541 11 PÉK-CUKRÁSZ (egy éves, pék végzettségűeknek,
közismereti oktatás nélkül) A 2018/19-ben induló
Tantárgy óraszám
Sütőipari gyártástechnológia 1,5
Cukrászati gyártástechnológia 8
Sütő-és cukrászati gépek működése 1
Sütő-és cukrászipari gyártástechnológia gyakorlat 24,5
Ebből pék gyakorlat 7
Cukrász gyakorlat 17,5
Összesen 35
3.1.6. Technikus képzés – élelmiszeripari alapozással (9-12. szakközépiskolai évfolyamon a
13. évfolyam követelményeit teljesíti)
Sütő-cukrász technikus (A 2016/17-es tanévben kifutó képzés)
Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam
Általános anyagismeret 2,5 -
Szakmai gépek 1 2
Sütő technológia, Cukrász technológia 2 4
Élelmiszeripari műveletek és folyamatok 2 2
Munkavédelem 1 -
Minőségügyi ismeretek 1 1
Mikrobiológia és higiénia 1 -
Környezetvédelem - 1
Informatika 1 -
Gazdasági és vállalkozási ismeretek - 2
58
Üzemvezetési ismeretek - 1
Géptan gyakorlat 1 1
Élip.műveletek és folyamatok gyakorlat 1 1,5
Szakmai gyakorlat 12 13,5
Osztályfőnöki 1 1
Óraszám összesen 28,5 30
Nyári gyakorlat 140 óra -
Higiénikus technikus (A 216/17-es tanévben kifutó képzés)
Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam
Általános anyagismeret 2,5 -
Élelmiszeripari technológia 2 2
Élelmiszeripari műveletek és folyamatok 2 2
Környezetvédelem - 1
Munkavédelem 1 -
Minőségügyi ismeretek 2 1
Informatika 1 -
Gazdasági és vállalkozási ismeretek - 2
Élelmiszer-analitika 2 3
Élelmiszerkémia 1 -
Higiénia 1 2
Üzemvezetési ismeretek - 1
Élip.műveletek és folyamatok gyakorlat 1,5 1,5
Szakmai gyakorlat 13,5 13,5
Osztályfőnöki 1 1
Óraszám összesen 31 30
Nyári gyakorlat 140 óra -
Kerettanterv (2013) szerint
Élelmiszeripari technikus – nem élelmiszeripari alapozással rendelkező tanulók részére
Választott kerettanterv: szakképzési kerettanterv az 54 541 02 élelmiszeripari technikus szakképesítéshez
2013/14-es tanévtől induló, 2016/17-ben kifutó technikus képzés
Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 -
Foglalkoztatás II. - 0,5
Foglalkoztatás I. - 2
Élelmiszeripari műveletek és gépek 7 -
Műszaki alapismeretek 5 -
Műszaki alapismeretek gyakorlat 2 -
Laboratóriumi alapismeretek 3 -
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat 4 -
Élelmiszeripari anyagismeret 4 -
59
Élelmiszeripari technológiák 4 1
Élelmiszerkémia 1,5 0,5
Mikrobiológia 1 0,5
Élelmiszeripari vállalkozások 1 -
A működtetés gyakorlati feladatai 1 -
Élelmiszeripari alapmérések gyakorlat - 12
Élelmiszer -előállítás folyamatai - 6
Élelmiszer-előállítás folyamatai gyakorlat - 8
Élelmiszerhigiénia - 2
Minőségbiztosítás - 1,5
Osztályfőnöki 1 1
Óraszám összesen 35 35
Nyári gyakorlat 160 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam
Laboratóriumi alapismeretek +1 -
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat +2 -
Élelmiszeripari technológiák - +1
Élelmiszerkémia - +0,5
Mikrobiológia - +0,5
Élelmiszerhigiénia - +1
Osztályfőnöki +1 +1
Óraszám összesen 4 3
Élelmiszeripari analitikus technikus – nem élelmiszeripari alapozással rendelkező tanulók
részére
Választott kerettanterv: szakképzési kerettanterv az 54 541 01 élelmiszeripar analitikus szakképesítéshez
2013/14-es tanévtől induló, 2016/17-ben kifutó technikus képzés
Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 -
Foglalkoztatás II. - 0,5
Foglalkoztatás I. - 2
Élelmiszeripari műveletek és gépek 7 2
Műszaki alapismeretek 5 -
Műszaki alapismeretek gyakorlat 2 -
Élelmiszeripari műveletek és gépek 3 -
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat 4 -
Élelmiszeripari anyagismeret 4 -
Élelmiszeripari technológiák 4 -
60
Élelmiszerkémia 1,5 -
Mikrobiológia 1 -
Élelmiszeripari vállalkozások 1 -
A működtetés gyakorlati feladatai 1 -
Mikrobiológia és higiénia - 2
Minőségbiztosítás - 1,5
Élelmiszeranalitika - 6
Fizikai kémia - 1
Élelmiszeranalitika gyakorlat - 16
Szakmai számítás - 1,5-
Számítógépes adatfeldolgozás - 1,5
Osztályfőnöki 1 1
Óraszám összesen 35 35
Nyári gyakorlat 160 -
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam
Élelmiszeripari műveletek és gépek +1 +2
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat +2 -
Minőségbiztosítás - +1
Osztályfőnöki +1 +1
Óraszám összesen 4 4
Kerettanterv (2016) szerint
54 541 01 ÉLELMISZERIPAR ANALITIKUS TECHNIKUS
Választott kerettanterv: szakképzési kerettanterv
2016/17-es tanévtől technikus képzés
Tantárgy 13. 14.
Szakmai idegen nyelv 4 4
Foglalkoztatás II. - 0,5
Foglalkoztatás I. - 2
Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat 13 -
Élelmiszeripari műveletek - 6
Biztonságos munkavégzés 1 -
Élelmiszerkémia 2,5 -
Laboratóriumi alapismeretek 1 -
Élelmiszeripari anyagismeret 2,5 -
Élelmiszeripari technológiák 7 -
Élelmiszeranalitika - 8
61
Fizikai-kémia 2 -
Élelmiszeranalitika gyakorlat - 12
Élelmiszeripari vállalkozások 1 -
A működtetés gyakorlati feladatai 1 -
Szakmai számítás - 2
Számítógépes adatfeldolgozás - 1
Összesen 35 35,5
Összefüggő gyakorlat 160 -
54 541 02 ÉLELMISZERIPARI TECHNIKUS
Választott kerettanterv: szakképzési kerettanterv
Tantárgy 13.
nappali
13.
esti
14.
nappali
14.
esti
Szakmai idegen nyelv 4 - 4 -
Foglalkoztatás II. - - 0,5 0,25
Foglalkoztatás I. - - 2 1
Élelmiszeripari műveletek és
gépek
- - 8 3,5
Élelmiszeripari műveletek és
technológiák
- - 3,5 1,5
Élelmiszeripari anyagismeret 5 1,75 - -
Élelmiszeripari technológiák 4,5 2 - -
Élelmiszerkémia 4 2 - -
Élelmiszeripari vállalkozások 1 0,25 -
A működtetés gyakorlati
feladatai
1 0,75 - -
Laboratóriumi alapismeretek 3 1,5 - -
62
Laboratóriumi alapgyakorlatok 10,5 6,5 - -
Élelmiszeripari alapmérések - - 3 1,5
Élelmiszeripari alapmérések
gyakorlatok
- - 12 7,25
Élelmiszerismeret 1,5 1 - -
Biztonságos munkavégzés 0,5 0,25 - -
Minőségbiztosítás az iparban - - 2 1
ÖSSZESEN 35 16 35 16
Összefüggő gyakorlat 160 -
SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZIPARI SZAKTECHNIKUS 55 541 06
Választott kerettanterv: szakképzési kerettanterv az 55 541 06 sütő- és cukrászipari szaktechnikus szakképesítéshez
Az élelmiszeripari technikusi végzettségre ráépülő szakképzés
Tantárgy 15. évfolyam
Sütőipari gyártástechnológia 5
Cukrászipari gyártástechnológia 5
Sütő-és cukrászipari gépek működése 2,5
Sütő-és cukrászipari gyártástechnológia gyakorlat 21
Üzemvezetési ismeretek 1,5
Óraszám összesen 31,5
A szabadon tervezhető időkeret meghatározása:
Tantárgy 15. évfolyam
Sütő-és cukrászipari gyártástechnológia gyakorlat +2
Üzemvezetési ismeretek +1,5
Óraszám összesen 31,5
3.2 AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK
Az előírt tananyagok és követelmények a kerettanterveknek megfelelőek melyeket az iskola
specialitásainak megfelelően a szabad sávval kiegészítjük. A magyar nyelv és irodalom
tantárgyat külön irodalom és magyar nyelvtan tantárgyként értékeljük, a félévi értesítőbe és az
év végi bizonyítványba külön osztályzatként kerül.
3.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK
ELVEI
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az
oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított
A tankönyvek kiválasztásának elvei:
• Az egyes munkaközösségeken belül a szaktanárok döntik el, mely tanulmányi
segédletből, taneszközzel kívánják az adott tantárgyat tanítani.
63
• Az intézmény igazgatója által megbízott tankönyvfelelős tanár az osztályfőnökök
segítségével felméri az osztály tankönyvigényét és a megadott határidőig megrendeli
azokat.
• A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai:
csak a valóban szükséges tankönyvek rendelhetők meg
használhatóság
taníthatóság
megtanulhatóság
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve
alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanévben)
tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév első hetére a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásáról a szaktanárok a szakmai munkaközösségeken belül döntenek, a
következő szempontokat veszik figyelembe:
• A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,
amelyek több tanéven keresztül használhatók.
• A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát
csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
• A taneszköz ára mértéktartó legyen, de ne menjen a minőség rovására.
Azonos típusú osztályoknál (érettségire készülő, szakiskolai osztályok) egy tantárgy esetén
azonos tankönyvet választanak. Ez segíti az egyes tanuló és tanár munkáját osztályváltás, illetve
az esetlegesen szükséges tanárváltás esetén.
3.4 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI
3.4.1. Új osztályba történő felvétel
3.4.1.1. A kilencedik évfolyamba történő felvétel feltételei
A kilencedik évfolyamba az a tanuló vehető fel, aki eredményesen elvégezte az általános iskola
8. osztályát, valamint megfelel az egészségügyi követelményeknek. A szakközépiskolába az a
tanuló vehető fel, aki központi felvételi vizsgát tett, és a szóbeli beszélgetésen is megfelelt.
Szakképző osztályba az általános iskolai eredményeken kívül a felvételi beszélgetésen való
megfelelés a felvétel feltétele.
A modulok beszámítása az SZVK előírásai szerint.
3.4.1.2. Beiratkozás szakmai képzésre
Iskolai előképzettség hiányában a képzés megkezdhető a szakképesítés és szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó 25/2010. (V.14) OKM rendelet 3. sz. mellékletében
meghatározott kompetenciák birtokában. (élelmiszer szakmacsoport, vendéglátás-
idegenforgalom szakmacsoport)
64
A bemeneteli kompetenciák a hatályos jogszabályokban előírtak szerintiek.
3.4.1.3. Szakmai vizsgával rendelkezők érettségire való felkészítése
A szakmai vizsgával rendelkezők nappali munkarendű, érettségire felkészítő évfolyamára
beiratkozhat bármely középiskolából az a tanuló, aki a jelentkezés évében még nem töltötte be a
25. életévét.
3.4.1.4. A technikus osztályokba lépés feltételei
A technikus szakképző évfolyamoknál a felvétel követelménye a sikeres érettségi bizonyítvány
megléte.
3.4.2. A továbbhaladás kritériumai
Elsődleges szempont, hogy a tanuló a tanítási év végén minden tantárgyból osztályozható
legyen, és osztályzatai között elégtelen érdemjegy ne szerepjen.
Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év
végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát
tegyen. A továbbhaladás feltétele ebben az esetben az osztályozó vizsga sikeres teljesítése.
Ha a tanulónak az igazolt és igazolatlan óráinak száma tantárgyanként meghaladja a tanítási
órák 30 %-át, a tantestület döntése alapján sikeres osztályozó vizsgát tett, magasabb
évfolyamba léphet.
Ha a szakképző évfolyamokon a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan
mulasztása meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlat 20%-át, érvénytelen a
tanéve, csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A szakképző
évfolyamokon a továbblépés feltételei között szerepel a Pedagógiai Program és a helyi tanterv
által előírt összefüggő gyakorlat teljesítése is.
Más típusú osztályból, más iskolából való átlépés esetén az évközi osztályozó (különbözeti)
vizsga anyagának minimum elégségesre való teljesítése az évfolyam teljesítésének feltétele.
Reintegrációnál a kompetenciák teljesítése a továbbhaladás feltétele.
3.4.2.1. Az osztályozó vizsgák rendje
A vizsgabizottság az érintett tantárgyak szaktanáraiból áll össze (tantárgyanként két fő, de a
bizottság legalább 3 főből áll). A szaktanárok a tanterv alapján összefoglaló kérdéssorokat
állítanak össze, melyeket a vizsgázók írásban oldanak meg. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár
helyben kijavítja. Az osztályozó vizsgáról hivatalos jegyzőkönyv készül, melyet a vizsgáztató
tanárok és a közülük kiválasztott bizottsági elnök vagy jegyző vezetnek.
A tanítási órák 30 %-át meghaladó hiányzás esetén (amennyiben a tanulónak nincs annyi
érdemjegye, hogy értékelhető legyen) az osztályozó vizsgára bocsátásról az osztályfőnök és a
szaktanár előzetes javaslata alapján a nevelőtestület dönt.
alsóbb évfolyamokon a döntés az osztályozó értekezleten születik, az osztályozó
vizsgára a tanév lezárása előtt (június 15.) kerül sor.
végzős évfolyamokon a tanév vége előtt két héttel (április közepén) dönt a nevelőtestület
az osztályozó vizsga engedélyezéséről. Az osztályozó vizsgát az érettségit illetve
szakmai vizsgát megelőzően szervezzük meg.
65
3.4.2.2. A javítóvizsga
Javítóvizsgát azok a tanulók tehetnek, akik az év végén elégtelen osztályzatot kaptak, vagy az
osztályozó vizsgán elégtelenre teljesítettek. A javító vizsgán résztvevő tanulók csak akkor
léphetnek tovább, ha mindegyik tantárgyból legalább elégségesre vizsgáztak. A javítóvizsgát
augusztusban szervezünk meg.
3.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK
KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
3.5.1. Az értékelés általános szempontjai
Az értékelés célja a pedagógiai munka segítése, hatásfokának növelése, valamint a tanuló
aktivitásának növelése. Minden érdemjegy, osztályzat, vizsgaeredmény motiváló hatású,
rendszeres munkára, tudatos cselekvésre nevel, fejleszti a kudarctűrő képességet. Az értékelési
eljárás nyilvános, a tanuló számára ismert. Az értékelésben az írásbeliség és a szóbeliség
ésszerű egyensúlyára törekszünk.
Tanulóinktól elvárjuk, hogy a tanár útmutatása alapján minden órára készüljenek.
Iskolánkban kiemelt figyelemmel kísérjük a tanulók értékelését. A munkaközösségek által
javasolt értékelési szempontokat az alábbiakban összegezzük.
- A tanulók minden hónapban legalább egy érdemjegyet kapnak azokból a
tantárgyakból, melyeknél a heti óraszám legalább kettő, az ennél kisebb óraszám
esetén félévente minimum három érdemjegyet.
- Előző órákról való hiányzását a tanuló köteles jelenteni a tanárnak óra elején.
Számonkéréskor a jelentés már nem vehető figyelembe. Pótolni a tanárral
egyeztetett időpontig kell. A pótlás határidejének megállapításánál figyelembe
kell venni a mulasztott órák számát.
- A tanulóval az érdemjegyeket minden esetben közölni kell, valamint az
ellenőrzőbe és/vagy az e-naplóba be kell írni.
- Törekedni kell arra, hogy a naplóba a jegyek a megfelelő hónapban, de
legkésőbb a következő hónap 10-ig beírásra kerüljenek. A tanár a naplóba a fenti
határidő után visszamenőleg, valamint a következő hónapra előre nem írhat be
érdemjegyet.
3.5.2. Számonkérés fajtái:
3.5.2.1. Szóbeli
A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése érdekében biztosítjuk, hogy minden tanuló félévente
minden tantárgyból legalább egyszer szóbeli feleletre is kapjon jegyet. A szóbeli felelet anyaga
a megelőző három óra anyaga, illetve amit a tanár az előző órán feladott.
Az értékelésnél arra törekszünk, hogy legyen hiteles, tárgyilagos, megbízható, a tanulás
céljához illő, vezesse rá a tanulót a hatékony tanulásra, megállapításkor figyelembe vesszük a
tanuló fejlődését. Az érdemjegy mellett rövid indoklásban is tájékoztatjuk a felelőt az
érdemjegy tartalmáról.
Értékelés:
Jeles (5): a tanuló önállóan összefoglalja a tananyagot, látja és meg tudja fogalmazni az
összefüggéseket. A tanár által feltett kérdésekre magabiztosan, jól válaszol.
Jó (4): a tanuló önállóan összefoglalja a tananyag lényegét, tanári segítséggel tudja az
összefüggéseket értelmezni. A feltett kérdésekre kisebb, rávezető segítséggel válaszol.
66
Közepes (3): A tanuló segítséggel összefoglalja a tananyag lényegét, csak az egyszerűbb
összefüggéseket képes értelmezni. A feltett kérdésekre csak segítséggel képes
válaszolni.
Elégséges (2): Csak a minimális követelményeket teljesíti, felelés során jelentős tanári
segítségre szorul, önálló problémamegoldásra nem képes.
Elégtelen (1): A minimális követelményeket sem teljesíti.
Értékelése: kék jegy
3.5.2.2. Írásbeli
Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás,
mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát,
problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés lehet
• év eleji tudásszintmérő dolgozat,
• teszt, feladatlap nyílt és zárt végű feladatokkal,
• írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból,
• szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből,
• nyelvtani tesztek magyar és idegen nyelvből,
• magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás,
• kisebb tananyagrészből feladatmegoldás a matematika és a természettudományos
tárgyaknál,
• számítógépes feladatmegoldás az informatika tárgy esetén,
• esszé dolgozat írása magyar irodalom, történelem, idegen nyelv és szakmai
tárgyaknál,
• témazáró dolgozat minden tárgyból, melyek komplex módon ötvözik a teszt, az esszé,
a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy nagyobb témakör
lezárása után.
Formái
Röpdolgozat: az utolsó három óra anyagából előzetes bejelentés nélkül íratható.
Törekszünk arra, hogy a szóbeli feleletek és a röpdolgozatok száma ne haladja meg a
napi négyet.
Értékelése: kék jegy
Témazáró dolgozatot naponta maximum egy tantárgyból íratunk a tanulókkal előre
egyeztetett időpontban. A dátumot és a témát legalább egy héttel előre be kell jelenteni,
a naplóba ceruzával be kell jegyezni.
Értékelése: piros jegy
Javítási határidő
Az otthoni és az iskolai dolgozatokat igyekszünk úgy kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük
a tudásukban, és a hibákból okulva a tanulók tovább tudjanak lépni. Minden dolgozatot a
szaktanár köteles 10 tanítási napon belül (betegséget, tanítási szünetet kivéve) értékelni, a
tanulóknak megmutatni és az eredményt közölni. Ha dolgozatot a tanár a megjelölt időpontig
nem javítja ki, akkor a tanuló a dolgozatot kézhez véve eldöntheti, hogy kéri-e az adott
érdemjegy beszámítását.
67
A témazáró írásbeli munkák osztályozása pontozással történik, a dolgozatíráskor ismert
pontértékekkel és ponthatárokkal. (A dolgozaton fel kell tüntetni a feladatok pontszámértékét,
az értékelési ponthatárokat.)
Elégséges (2) ponthatára: 30 %-tól
Jeles (5) ponthatára: 80 %-tól
A köztes határértékekről a tanár dönt.
Az érettségire épülő szakképzésnél a vizsga részét képező tantárgyaknál a minimum vizsgaszint
az elégséges alsó határa.
3.5.2.3. Gyakorlati felelet
Gyakorlati feleletet testnevelés tantárgyból gyakorlatsor bemutatásával, valamint szakmai
gyakorlat során lehet tenni.
Az érdemjegyet - az egyes részeket azonos súllyal figyelembe véve - az alábbi szempontok
alapján kell kialakítani:
- órán való aktív részvétel, munkához való hozzáállás,
- tornaszer használata,
- a témához tartozó elméleti ismeretek,
- feladatlap,
- számítási feladatok,
- eszközök, műszerek szabályos használata, jegyzőkönyv, munkafüzet tartalma,
formája,
- manuális tevékenység elsajátítása,
- a szakmai gyakorlat eszközeinek szakszerű használata.
Értékelése: kék jegy.
3.5.2.4. Egyéb tevékenység
- kiváló tanórai munka
- tanórán kívüli tevékenység
- verseny
- kiselőadás, gyűjtőmunka
- otthoni jegyzetelés, önálló feladatmegoldás
- otthon elkészítendő házi dolgozat
- házi feladat elmulasztása, munkafüzet stb. hiánya
Értékelése: zöld jegy.
3.5.2.5. „Kisérettségi”
A kisérettségi az igazi érettségire való felkészítést szolgálja. Azért szervezzük, hogy
tanulóink a fontos vizsgán is tudják a legjobb formájukat hozni.
Érettségire készülő évfolyamok esetén a szakgimnáziumi 11. évfolyam végén a kötelező
érettségi tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen
nyelv és élelmiszeripar ismeretek) beszámoló vizsgát szervezünk.
A szakközépiskola 12.-13. évfolyamán (Sz-es osztályok) a szaktanárok javaslatára,
tanévenként, tantárgyanként és évfolyamonként beszámoló vizsgát szervezhető.
68
A kisérettségi értékelése megegyezik az középszintű érettségi vizsga százalékos
értékeivel.
A kisérettségin szerezhető érdemjegy a témazáróval egyenértékű. (piros jegy)
A szóbeli felelet értékelése az érettségi felelet értékelésekor alkalmazott szempontok
szerint történik.
A kisérettségi anyagát a munkaközösségek minden tanévben megbeszélik, kijelölik, és a
tanulókkal közlik.
3.5.2.6. Évközi vizsgák értékelése
Az írásbeli vizsga értékelése megegyezik az írásbeli dolgozatok értékelési skálájával. Aki
nem éri el az elégséges szint felét, nem tehet szóbeli vizsgát.
Egységesen minden évközi vizsgára érvényes:
- osztályozó (és különbözeti)
- javító
3.5.3. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei
Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb.) pótlására, esetleges
javítására akkor, ha a tanuló egészségügyi vagy pszichés okok, esetleges szociokulturális
nehézségei miatt nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a
teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – adjon
lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra.
Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell.
Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás idejét, formáit, módját.
3.5.4. Félévi illetve év végi érdemjegy kialakításának szempontjai
A követelmények ismertetéséről év elején szaktárgyanként a szaktanár gondoskodik. A
szaktárgyakban elért eredményeket félévkor és év végén osztályzattal a szaktanár minősíti:
Jeles (5)
Jó (4)
Közepes (3)
Elégséges (2)
Elégtelen (1)
Jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban és a
vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat maradéktalanul teljesíti.
Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban a
vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeknek nem tesz eleget.
A tanév folyamán szerzett érdemjegyekből a következők szerint számítjuk az átlagot és
kerekítünk:
- A kék jegy egyszeres, a piros kétszeres, a zöld félszeres súlyozással számít.
- A félévi és év végi osztályzat kialakításakor, ha az érdemjegyek fenti módon
számított átlaga eléri az x,80 –t, a jobb jegyet kell megkapnia a tanulónak, de
x,61 és x,79 között a szaktanár dönt, x,6 alatt nem kaphatja meg a jobb jegyet.
Kivétel: 4,50-től lehet ötös osztályzatra felfelé kerekíteni.
69
- Tanév végén az egész évi osztályzatokat értékeljük, a tanév során szerzett összes
érdemjegyet beszámítjuk, azokat átlagoljuk.
3.5.4.1. A félévi és év végi értékelés, az érdemjegyek dokumentálása, a szülők és a tanulók
tájékoztatásának formái
A tanulók érdemjegyeit a szaktanárok a naplóba írják. Az osztályfőnökök a félévi
osztályzatokat az ellenőrző könyvben vagy az e-napló által generált félévi értesítőben, az év
végi osztályzatokat a bizonyítványban és a törzslapon tüntetik fel.
Az érdemjegyeket a diákkal közölni kell, aki köteles ezeket az ellenőrző könyvébe beírni a
tanár köteles az e-naplóban regisztrálni. A szülő az ellenőrzőt havonta aláírja, az e-naplóban
havonta a ellenőrzi gyermeke előrehaladását.
A szülő joga, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított
viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola évente legalább
két alkalommal szülői értekezletet és fogadó órát tart.
Az iskola a szülőket a tanuló nagykorúvá válásáig (18. életév) köteles tájékoztatni.
3.6 A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ÉS
MINŐSÍTÉSI ALAPELVEI
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi a
Pedagógiai Programban rögzített alapelvek szerint. A magatartás és szorgalom értékelésénél azt
mérlegeli, hogy a tanuló a társadalom és az iskola által meghatározott értékrendszert milyen
mértékben fogadja el, és milyen fokon képes ehhez alkalmazkodni. Elengedhetetlen azonban,
hogy a tanulót önmagához mérje, figyelembe vegye családi körülményeit, örökletes vagy
szerzett személyiségjegyeit.
Az osztályfőnök a magatartás és a szorgalom minősítése előtt kikéri az osztály véleményét,
megállapítja a jegyeket, s azokat legalább egy héttel a félév, illetve év vége előtt a naplóba
bejegyzi. Az osztályban tanító tanárok ezt az osztályozó értekezletig véleményezik. Vitás
esetben az osztályozó értekezleten az osztálytantestület dönt.
3.6.1. Az értékelés szempontjai:
3.6.1.1. A magatartás értékelése
Példás a magatartása annak a tanulónak, aki
- fegyelmezett, példamutatóan a viselkedik
- tudatosan betartja az iskola házirendjét
- tanárainak és diáktársainak a munkáját segíti
- aktív közösségi munkát vállal mind az osztályközösség, mind pedig az iskola
érdekében
- munkáját az osztályfőnök, az igazgató elismeri, dicséretek formájában
- maximum három órát mulasztott igazolatlanul
- nem kapott elmarasztalást.
Jó a magatartása annak a tanulónak, aki
- az iskola házirendjét, elvárásait megtartja, magatartása ellen csak kisebb
kifogások tehetők
- jól beilleszkedik a közösségbe, társait elfogadja
70
- órákon nem viselkedik zavaróan
- a közösségben nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi
- maximum osztályfőnöki intőt kapott.
Változó a magatartása annak a tanulónak, aki
- nem következetesen tartja be az iskola házirendjét
- magatartásával időnként zavarja a tanár és társai munkáját
- viselkedésében, magatartásában hajlamos a felelőtlenségre, a fegyelem
megszegésére
- néha megszegi az erkölcsi normákat
- vétségeiért maximum igazgatói intőt kapott.
Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki
- rendszeres rendzavaró, tűrhetetlen magatartást tanúsít
- rendszeresen és tudatosan vét az iskola házirendje ellen
- a felnőttekhez, társaihoz kifogásolhatóan viszonyul
- a közösség munkáját hátráltatja
- megtagadja a munkát
- bomlasztja a közösséget
- szándékosan gazdasági kárt okoz
- igazgatói rovót vagy annál súlyosabb fokozatú büntetést kapott.
3.6.1.2. A szorgalom értékelése
Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki
- képességeihez mérten a legjobb eredményt nyújtja
- aktívan és öntevékenyen törekszik nem csupán a szorosan vett iskolai tananyag
elsajátítására, hanem ezen túl is érdeklődő, ismereteit gazdagítja és társaival ezt
kiselőadás, vagy hasonló formában megosztja
- közösségi munkáját, megbízásait, feladatait maradéktalanul, példamutatóan
teljesíti.
Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki
- igyekvő, rendszeresen felkészül a tanórákra, aktivitása azonban nem egyenletes
- képességeit és körülményeit figyelembe véve megfelelően végzi munkáját
- irányítással törekszik általános ismereteinek bővítésére
- nem bukott egy tárgyból sem.
Változó a szorgalma annak a tanulónak, aki
- iskolai, tanulmányi munkáját rendszertelenül, pontatlanul végzi
- kötelességeit gyakran figyelmeztetésre teljesíti
- szorgalmát, munkához való hozzáállását tekintve hullámzóan dolgozik
- képessége alatt teljesít
- maximum egy tantárgyból bukott.
Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki
- kötelességét gyakran elmulasztja
- a tanórákon általában felkészületlenül jelenik meg, felszerelése hiányos
- munkájában megbízhatatlan
- tanulmányi fejlődése érdekében keveset tesz
- több tantárgyból megbukott
71
- eredményében feltűnően visszaesett.
3.7 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
3.7.1. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fő célja
Az oktatás területén
Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése,
tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.
Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai
fitness szintet elérje és megtartsa.
Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító
szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló - elméletben és
gyakorlatban - elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek
elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásigény összeállításához és az elkészített
napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez.
Az egészségügy területén
A testnevelők által mért adatok a védőnők, az iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve,
együttesen nyújtanak felvilágosítást - a tanulóifjúság kardio-respiratorikus állóképességéről,
izomerejéről vagy gyengeségéről - ezzel segítve a gyógyítást, a betegség megelőzést.
Igen nagy a valószínűsége annak, hogy az egészség- és oktatásügy primer prevenciós
programjának hatása a krónikus megbetegedések - szív- és érrendszeri, mozgásszervi (gerinc,
csontritkulás, ízületi betegsége) - előfordulási gyakorisága folyamatos csökkenését
eredményezné.
3.7.2. Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez
A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy évente két alkalommal, ősszel és
tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről.
A szakma kidolgozott több mérési rendszert, lehetőséget is. Az iskolai igényekhez teljes
mértékben alkalmazkodó, a hagyományokat és a modern kihívásokat, a tudományos
eredményeket is koordináló lehetőség a HUNGAROFIT elnevezésű mérési rendszer.
Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek
területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete
kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok
elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az
általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére,
megtartására.
A tesztek alkotói a már meglévő, legjobban bevált gyakorlatok közül válogattak.
A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése
során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tanterv tartalmát, és
hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni.
A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának
vizsgálatához.
Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat
arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejlesztenie magát
és hogyan tegye meg az első lépéseket.
72
3.7.3. A vizsgálatok megszervezése
- A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati
végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelőtől kapott motiváltságán múlik.
- A teszteket évente kétszer, a tanév elején és a végén kell végeztetni.
- A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen
azzal, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket.
- Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak
kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.).
- A tesztek eredményeit minden gyereknek személyre szólóan kell megadni.
- A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg.
3.7.4. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek
3.7.4.1. Általános szabályok
A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre.
Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell
tanulmányozni, hogy a vizsgálat pontos legyen.
A tesztek között a tanulóknak biztosítani kell a pihenést.
A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási
utasításában van erre külön utalás.
A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért
képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.
Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon
mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.
3.7.4.2. Motoros tesztek
Dinamikus láberőt mérő teszt (az alsó végtag dinamikus erejének mérése)
Helyből távolugrás
Törzserőt mérő teszt (a hasizmok erő-állóképességének mérése)
- Hasizom gyakorlat – hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan,
kifáradásig (db)
- Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) A
hátizmok erő-állóképességének mérése
- Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) A vállövi
és karizmok erő-állóképesség mérése
Maximális időtartam: nők: 1,5 perc, férfiak: 3 perc
- Tömött labda vetés (dobás) kézzel a fej fölött hátra (m). A váll- és törzsizmok
dinamikus erejének mérése (m)
- Kötélmászás, illetve függeszkedés. A vállöv-, a törzs- és a láb dinamikus
erejének mérése
Lányoknak: talajon állásból indulással, szabályos mászókulcsolás
alkalmazásával a kötél tetejéig felmászás.
Fiúknak: talajon állásból indulással függeszkedés a kötél teljes magasságáig.
- Négyütemű fekvőtámasz gyakorlat 1 percig. A vállöv-, a törzsizmok és a láb erő-
állóképességének mérése
Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt (futási sebesség, fürgeség)
10 X 5 m ingafutás
73
Kardio-respiratorikus állóképességi teszt (kardio-respiratorikus állóképesség)
12 perces futás – Cooper teszt.
3.8. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI
FELADATOK ELVEI ÉS KORLÁTAI
A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi
feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak
ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A házi feladat fontos szerepet játszik az
önellenőrzésben, az önálló ismeretszerzés és alkalmazás képességeinek kialakításában.
A házi feladat általában a tankönyvben szereplő, illetve az órán elhangzott anyagra épül,
amelyhez a tanár előkészítési útmutatót ad, ha szükséges. Kivételes esetben bővíthető olyan
feladatokkal, amelyekhez a szükséges segédeszközök az iskolai könyvtárban megtalálhatók,
vagy iskolán kívüli közös program alapján előkészíthető (múzeum, színházlátogatás, stb.)
3.8.1.A házi feladatok fajtái
3.8.1.1 Írásbeli
- tankönyv, munkafüzet kérdéseire válasz
- feladatok, számítások megoldása
- feladatlap kitöltése
- gyűjtőmunka
- esszéírás
- rajz elkészítése, stb.
Az írásbeli házi feladat elkészítése kötelező. A kötelező házi feladat elvégzését
osztályszinten minden óra elején ellenőrizzük, tartalmát alkalomszerűen. Ennek
funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások kiemelése. Ha nem
készítette el a tanuló a házi feladatot, akkor óra elején jelentenie kell, a következő órára
pótolnia kell, vagy anyagának tudásáról az órán kell számot adni.
Az írásbeli házi feladat el nem készítéséért zöld elégtelen adható.
3.8.1.2 Szóbeli
A folyamatos haladás feltétele, hogy a tanulók minden órára felkészüljenek az előző óra
anyagából, ezért házi feladat minden órán adható és a feladott anyag számon kérhető.
- Törekszünk arra, hogy minden tantárgyból egy félév során legalább egy szóbeli
feleletre sor kerüljön.
- Minden tanuló félévente egy-egy alkalommal indoklás nélkül jelentheti óra
elején, hogy nem készült vagy nem készített házi feladatot, pótolni a következő
órára kötelező.
- A vizsgatételek kidolgozása írásban nem kötelező, de a tételek anyaga a végzős
évfolyamon számon kérhető.
- Tanítási szünetekre új többletfeladatot, anyagot nem adunk fel. Az elmaradt
hiányosságok pótlása a tanuló számára kötelező.
74
3.9 AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS
3.9.1. Felkészítés az emeltszintű érettségi vizsgára
Az iskola emeltszintű érettségire az alábbi tantárgyakból készíti fel a tanulókat:
- magyar nyelv és irodalom
- történelem
- matematika
- angol illetve német nyelv
- kémia
- biológia
- szakmai tantárgy (komplex szakmai ismeretek)
3.9.2. Felkészítés a középszintű érettségi vizsgára
Az iskola a középszintű érettségire az alábbi tantárgyakból készíti fel a tanulókat:
- magyar nyelv és irodalom
- történelem
- matematika
- angol, német nyelv
- kémia
- biológia
- fizika
- földrajz
- informatika
- etika
- ének-zene
- mozgóképkultúra és médiaismeret
- testnevelés
- szakmai tárgy (élelmiszeripar ismeretek)
3.9.3. A középszintű érettségi témakörei:
Magyar irodalom
1. Művek a magyar irodalomból
I. Kötelező szerzők:
Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi
Dezső, Petőfi Sándor
II. Választható szerzők:
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai
Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy
Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes
Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János,
Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres
Sándor, Zrínyi Miklós
III. Kortárs szerzők:
Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó harminc évben keletkezett
(írt, bemutatott, megjelent) irodalmi alkotás.
2. Művek a világirodalomból
- Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl.
műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).
75
- A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az
avantgárdig) a 20. század.
3. Színház és dráma
- 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière
- Katona József: Bánk bán
- Madách Imre: Az ember tragédiája
- Egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov
- Örkény István egy drámája
- Egy 20. századi magyar dráma
4. Az irodalom határterületei
- Egy jelenség, szerző, műfaj vagy műalkotás bemutatása vagy elemzése a
lehetséges témák egyikéből
- Népköltészet, irodalom és film, gyermek-és ifjúsági irodalom, szórakoztató
irodalom.
- A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
5. Regionális kultúra, határon túli irodalom
- Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy
elemzése a lehetséges témák egyikéből
- Az adott régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma
- Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból.
Magyar nyelv
1. Kommunikáció
- A nyelv mint kommunikáció
- Társadalmak és kultúrák jelrendszerei, normái.
- Pragmatika, alaofogalmak
- Nyelvi és vizuális kommunikáció
- A kommunikáció működése
- Személyközi kommunikáció
- A tömegkommunikáció, műfajai
2. A magyar nyelv története
- A nyelv mint történeti képződmény (Szinkrón és diakrón szemlélet9
- A magyar nyelv rokonsága
- Nyelvtörténeti korszakok
- A magyar nyelv szókészletének alakulása
- Nyelvművelés, fogalma, szerepe
3. Ember és nyelvhasználat
- Ember és nyelv
- A jel, a jelrendszer
- Általános nyelvészet
- Nyelvváltozatok
- Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség
- Nyelv és társadalom
- Nyelv és politika
4. A nyelvi szintek
- Hangtan
- A helyesírás
- Alaktan és szótan
- A mondat szintagmatikus szerkezete
- Mondattan
5. A szöveg
- A szöveg és a kommunikáció
76
- A szöveg szóban és írásban
- A szöveg szerkezete és jelentése
- Szövegértelmezés
- Az intertextualitás
- A szövegtípusok
- Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a
médiában
6. A retorika alapjai
- A nyilvános beszéd
- Klasszikus szónoklat
- Érvelés, megvitatás, vita
- Meggyőzés eszköztípusai
- A szövegszerkesztés eljárásai
7. Stílus és jelentés
- Szóhasználat és stílus
- A szójelentés
- Állandósult nyelvi formák
- Nyelvi, stilisztikai változások
- Stíluseszközök
- Stílusréteg, stílusváltozat
Történelem
1. Az ókor és kultúrája
- Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
- Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
- A görög-római hitvilág.
- Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.
- A zsidó vallás fő jellemzői.
- A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
2. A középkor
- A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.
- Az uradalom és a mezőgazdasági technika
- A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl.
keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok
- A középkori város és a céhes ipar.
- Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
- A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
- A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
- Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége.
- A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
- A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.
- Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)
- A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
- A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás.
- A barokk stílus jellemzői
- Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
- A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
77
- A mohácsi vész és az ország három részre szakadása.
- A várháborúk (1541-1568).
- Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete.
- A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai
- A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
- Demográfiai és etnikai változások a 18. században.
- Mária Terézia és II. József reformjai.
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)
- Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
- A 19. század eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és
szocializmus)
- A szövetségi rendszerek kialakulása.
- Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar,
közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
- A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
- A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. ű
- A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.
- A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.
- Gazdasági változások a dualizmus korában. A magyar polgárosodás társadalmi,
gazdasági jellegzetességei, sajátosságai.
- Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. –
Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora (1914-1945)
- Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút
lezáró békerendszer
- A náci Németország legfőbb jellemzői
- A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
- A világháború előzményei, kitörése és jellemzői.
- A holokauszt.
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
- A trianoni békediktátum és következményei.
- A Horthy-korszak (Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb
lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb
jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.)
- Magyarország a második világháborúban (Magyarország háborúba lépése és
részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a
nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.)
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
- A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a
hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése.
- A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;
Németország újraegyesítése.
- Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.
- A globális világgazdaság ellentmondásai.
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
- Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok
jellegzetességei a Rákosi-korban.
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a
megtorlás.
- A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.
78
- A rendszerváltozás főbb eseményei. A piacgazdaságra való áttérés és
következményei.
- A határon túli magyarság 1945-től.
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
- A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.
- A szociális ellátórendszer fő elemei
- Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az
állampolgári jogok, kötelességek.
- A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági
elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).
- A választási rendszer fő elemei.
- A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki
ügyletek).
- A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony
megszűnése.
Matematika
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
- Halmazok
- Matematikai logika, műveletek, fogalmak, tételek, bizonyítások
- Kombinatorika
- Gráfok
2. Számelmélet, algebra
- Számfogalom (valós számkör, alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete,
a valós számok különböző alakjai., alkalmazása a valós számkörben,
számrendszerek, a helyiértékes írásmód)
- Számelmélet (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, a számelmélet
alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb
közös többszörös, egyszerű oszthatósági feladatok)
- Algebrai kifejezések (műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel,másod- és
harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása)
- Hatvány, gyök, logaritmus
- Egyenletek, egyenlőtlenségek (első- és másodfokú egyenletek és
egyenlőtlenségek, egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes
egyenlete, exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek, számtani
és mértani közép, kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek,
egyenlőtlenségrendszerek)
3. Függvények, az analízis elemei
- Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk (az
alapfüggvények:lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények,
fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus
függvények, abszolútérték függvény, és egyszerű transzformáltjaik
- Függvények jellemzése
- Sorozatok (számtani sorozat, mértani sorozat, kamatos kamat számítása)
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
- Alapfogalmak, nevezetes ponthalmazok
- Geometriai transzformációk (egybevágósági transzformációk, egybevágó
alakzatok, középpontos hasonlóság, hasonlóság)
- Síkbeli és térbeli alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör)
- Térbeli alakzatok (henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp)
79
- Kerület, terület Felszín, térfogat (egyszerű síkidomok és részeik kerülete,
területe, testek felszínének és térfogatának számítása)
- Vektorok (vektorműveletek :összegvektor, különbségvektor, skalárral való
szorzás, skaláris szorzat és tulajdonságaik, vektor koordinátái)
- Trigonometria (szögfüggvények, összefüggések a szögfüggvények között.
szinusztétel, koszinusztétel)
- Koordinátageometria (egyenes, kör egyenlete és kölcsönös helyzetük)
5. Valószínűség-számítás, statisztika
Élő idegen nyelv: angol, német
Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához.
A vizsga középszintje a B1 szintnek felel meg.
1. Személyes vonatkozások, család
- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
- Családi élet, családi kapcsolatok
- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
- Személyes tervek
2. Ember és társadalom
- A másik ember külső és belső jellemzése
- Baráti kör
- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
- Női és férfi szerepek
- Ünnepek, családi ünnepek
- Öltözködés, divat
- Vásárlás
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk
- Az otthon, a lakóhely és környéke
- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
- A városi és a vidéki élet összehasonlítása
- Növények és állatok a környezetünkben
- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a
természet megóvásáért?
- Időjárás
4. Az iskola
- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa
- Diákmunka, nyári munkavállalás
- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
- Napirend, időbeosztás
- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás)
- Étkezési szokások a családban
- Ételek, kedvenc ételek
- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
- Gyakori betegségek, sérülések, baleset
- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
80
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
- Kulturális események
8. Utazás, turizmus
- A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
- Nyaralás itthon, illetve külföldön
- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
- Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika
- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
10. Gazdaság
- Családi gazdálkodás
- A pénz szerepe a mindennapokban
- Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)
Kémia
1.Általános kémia:
Atomszerkezet
Kémiai kötések
Molekulák, összetett ionok
Anyagi halmazok
Kémiai átalakulások
2.Szervetlen kémia:
Hidrogén
Nemesgázok
Halogénelemek és vegyületek
Az oxigéncsoport elemei és vegyületei
A nitrogéncsoport elemei és vegyületei
A széncsoport elemei és vegyületeik
Fémek
3.Szerves kémia
A szerves vegyületek általános jellemzése
A szénhidrogének
Halogéntartalmú szerves vegyületek
Oxigéntartalmú szerves vegyületek
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
Szénhidrátok
Fehérjék
Nukleinsavak
Műanyagok
Energiagazdálkodás
4. Kémiai számítások
Az anyagmennyiség
Gázok
Oldatok, elegyek, keverékek
Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban
Termokémia
81
Kémhatás
Elektrokémia
Biológia
1. Bevezetés a biológiába
- A biológia tudománya,Vizsgálati szempontok, Vizsgáló módszerek, Az élet
jellemzői,
- Az élő rendszerek, Szerveződési szintek, Fizikai, kémiai alapismeretek
2. Egyed alatti szerveződési szint
- Szervetlen és szerves alkotóelemek
- Az anyagcsere folyamatai
- Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3. Az egyed szerveződési szintje
- Nem sejtes rendszerek
- Önálló sejtek
- Többsejtűség
- Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4. Az emberi szervezet
- Homeosztázis
- Kültakaró
- A mozgás
- A táplálkozás
- A légzés
- Az anyagszállítás
- A kiválasztás
- A szabályozás
- Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek
- Populáció
- Életközösségek (élőhely típusok)
- Bioszféra
- Ökoszisztéma
- Környezet- és természetvédelem
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
- Molekuláris genetika
- Mendeli genetika
- Populációgenetika és evolúciós folyamatok
- A bioszféra evolúciója
Fizika
Newton törvényei
Pontszerű és merev test egyensúlya
A változó forgómozgás dinamikai leírása
Mozgásfajták
Munka, energia
Folyadékok és gázok mechanikája
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
Hőtágulás
Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)
82
Az ideális gáz kinetikus modellje
Energiamegmaradás hőtani folyamatokban
Kalorimetria
Halmazállapot-változások
A termodinamika II. föltétele
Elektromos mező
Egyenáram
Az időben állandó mágneses mező
Az időben változó mágneses mező
Elektromágneses hullámok
A fény, mint elektromágneses hullám
Az anyag szerkezete
Az atom szerkezete
Az atommagban lejátszódó jelenségek
Sugárvédelem
Elemi részek
A gravitációs mező
Csillagászat
A fizikatörténet fontosabb személyiségei
Felfedezések, találmányok, elméletek
Földrajz
1. Térképi ismeretek
- A térkép
- Tájékozódás a térképen és a térképpel
- Távérzékelés és térinformatika
2. Kozmikus környezetünk
- A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem
- A Nap és kísérői
- A Föld és mozgásai
- Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében
3. A geoszférák földrajza
- Földtörténet
- A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői
- A kőzetlemezek és – mozgásaik következményei
-A hegységképződés
- A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek
- A Föld nagyszerkezeti egységei
- A földfelszín formálódása
-.A talaj
- A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete
- A levegő felmelegedése
-A levegő mozgása
- Felhő- és csapadékképződés
- Az időjárás és az éghajlat
- A levegő felmelegedése
- A levegő mozgása
- Felhő- és csapadékképződés
- Az időjárás és az éghajlat
- A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége
- A légszennyezés következményei
83
- A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai
- A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk (tavak, folyóvizek)
- A felszín alatti vizek
- A víz és a jég felszínformáló munkája
- A karsztosodás
- A vízburok mint gazdasági erőforrás
- A geoszférák kölcsönhatása
4. A földrajzi övezetesség
- A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
- A vízszintes földrajzi övezetesség
- Az egyes övezetek egyedi jellemzői (A forró övezet, Mérsékelt övezet, Meleg-mérsékelt
öv, Valódi mérsékelt öv, Hidegmérsékelt öv, A hideg övezet)
-A függőleges földrajzi övezetesség
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
-A népesség földrajzi jellemzői
- Településtípusok, urbanizáció
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
-A nemzetgazdaságok és a világgazdaság
- Integrációs folyamatok
- A globaizáció
- A monetáris világ
7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
- A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai
- Magyarország természeti adottságai
- Magyarország társadalmi jellemzői
- A hazai gazdasági fejlődés jellemői
- Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
- A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
- Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme
- Magyarország környezeti állapota
- Az országhatárokon átívelő kapcsolatok
8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
- Európa általános természetföldrajzi képe
- Európa általános társadalom-földrajzi képe
- Az Európai Unió
- A területi fejlettség különbségei Európában
- Kelet-Európa
9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
- A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe
- Ázsia általános földrajzi jellemzői és országai
- Ausztrália és Óceánia földrajza
- A sarkvidék földrajza
- Afrika általános földrajzi jellemzői és regionális földrajza
- Amerikai általános földrajza
- Amerika országai regionális földrajza
10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
- A globálissá váló környezetszennyezés és következményei
- A demográfiai és urbanizációs válság
- Élelmezési válság
- A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei
- A környezet- és a természetvédelem feladatai
84
Informatika
1. Információs társadalom
A kommunikáció
Információ és társadalom
2. Informatikai alapismeretek - hardver
Jelátalakítás és kódolás
A számítógép felépítése
Munkavédelem és ergonómia
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszer és főbb feladatai
4. Szövegszerkesztés
A szövegszerkesztő használata
Szövegszerkesztési funkciók
Szövegjavítási alapok
Táblázatok, objektumok a szövegben
5. Táblázatkezelés
A táblázatkezelő használata
A táblázat szerkezete
Adatok a táblázatokban
Táblázatformázás
Diagramok és egyéb objektumok
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
Az adatbázis szerkezete és kialakítása
Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
Képernyő és nyomtatási formátumok
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az interneten
Weblap készítés
8. Prezentáció és grafika
Prezentáció
Grafika
9. Könyvtárhasználat
Könyvtárak
Információ-keresés
Forráshasználat
Szakmai tárgy: ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI
1. Élelmiszeripari műveletek és gépek
6. Közegáramlás törvényei, gépei berendezései
7. Szétválasztó műveletek és gépek
8. Homogenizáló műveletek. és gépek
9. Műveletek szemcsés anyagokkal
10. Kalorikus műveletek gépei, berendezései
11. Anyagátadási műveletek, azok gépei
2. Műszaki alapismeretek
12. Géprajzi és műszaki dokumentáció olvasása, értelmezése
3. Laboratóriumi alapismeretek
13. Használt anyagok, eszközök
85
14. Számítások
15. Alapvető laboratóriumi vizsgálatok
4. Élelmiszeripari alapismeret
16. Alapanyagok, segédanyagok, adalékanyagok
17. Alkalmazásuk területei
5. Élelmiszeripari technológiák (technológiai alapok, kapcsolódó gépek és berendezések)
18. Malomipar
19. Sütőipar, cukrászipar
20. Tartósítóipar
21. Tejipar
22. Bor- és pezsgőgyártás
23. Cukorgyártás, édesipar
24. Erjedésipar
25. Húsipar és baromfiipar
Testnevelés
A) Elméleti ismeretek
1. • Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő
események; • olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng; •
magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok; • magyar
sikersportágak; • paralimpiai játékok.
2. A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság,
testsúly, mozgásos cselekvések).
3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a
személyiség fejlesztésében (rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés,
testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító
szokások - alkohol, dohányzás, drog- hatásai és megelőzésük.)
4. A motoros képességek értelmezése, fejlesztési lehetőségei. A pulzus fogalma,
típusai, mérési lehetőségei, összefüggése az intenzitással. Az erőfejlesztés szabályai.
5. Gimnasztikai ismeretek
6. Atlétika (A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és
végrehajtásuk lényege.)
7. Torna (A női és férfi tornaszerek és az azokon végrehajtható alapelemek ismertetése.
A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál.)
8. Zenés-táncos mozgásformák (pl. ritmikus sportgimnasztika, aerobik, néptánc stb.)
9. Küzdősportok, önvédelem (2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése. Egy
küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak ismertetése. Küzdőjátékok. Alapvető
esések, gurulások, tompítások jellemzése.)
10. Úszás (Az úszás jelentősége az ember életében, szerepe az egészségtudatos, aktív
életvitelben. Egy úszásnem ismertetése. Az úszás higiéniájának ismerete.)
11. Testnevelési és sportjátékok
12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek (sí, kerékpár, természetjárás, evezés,
görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
B) Gyakorlati ismeretek
1. Gimnasztika
Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással.
Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.
A szabadon összeállított, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
2. Atlétika
60 m-es vagy 2000 m-es síkfutás
86
Távolugrás vagy magasugrás választott technikával;
Súlylökés vagy kislabdahajítás
3. Torna
A talajgyakorlat bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható.
Lányoknál választható: szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus
gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: szekrény, gyűrű, nyújtó vagy korlát.
4. Küzdősportok, önvédelem
A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása
5. Úszás
50 m megtétele egy választott úszásnemben, szabályos rajttal és fordulóval
25 m teljesítése egy másik választott úszásnemben, szabályos rajttal.
6. Testnevelési és sportjátékok
Két sportjáték választása kötelező az alábbiakból: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás,
röplabda
Társadalomismeret
A társadalmi szabályok
A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük,
változásaik.
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony.
Jogi alapismeretek
Alapvető emberi jogok
A gyermeki és diákjogok
Ügyeink intézése
Állampolgári ismeretek
A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere
Az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei.
Az Európai Unió működése
A család és a felnőtté válás
A család változó funkciói és szerepe
A férfi és a női szerepek
Kultúra és közösség
A nemzet, az etnikum, a többség és kisebbség
A társadalmi viszonyok
A mai magyar társadalom rétegződése
A helyi társadalom fogalma, jellemzői
Hátrányos helyzet
Új gazdasági és társadalmi világrend
A technológiai-gazdasági fejlődés dinamikája és világnézeti előfeltevései A
szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció
összefüggései
Kultúra és globalizáció
Az információs társadalom
A munka világának átalakulása.
Az életmód átalakítása
A fogyasztói társadalom időszaka
Oktatás, pályaválasztás
Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás
életszakaszában.
A növekedés határai
87
A népességszám csökkenése
Demográfiai robbanás
Ének-zene
1. Reprodukálás
1.1. Éneklés
26. népdalok előadása szöveggel, emlékezetből
27. műdalok szöveges előadása műfordításban vagy eredeti nyelven (gregorián dallam,
trubadúr vagy trouvère dallam, históriás ének, ungaresca dallam, virágének, korál
dallam, könnyebb ária, J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven egy-egy dala,
romantikus dal, Ravel egy műve, Kodály Zoltán és Bartók Béla egy-egy zenemű
részlete)
28. felismerő kottaolvasás: középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam
éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig).
1.2. Műelemzés
29. régi és új stílusú magyar népdalok elemzése
30. az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a
társművészetekkel való kapcsolatok
31. az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján
2. Befogadás
2.1. Zenetörténet
32. Zenetörténet: A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak,
fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete
- A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete
- A gregorián ének általános jellemzése. A zenei írásbeliség kialakulása, a kottaírás
fejlődése (Arezzoi Guido munkássága).
- A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása. Az énekes világi zene
általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok)
- A reneszánsz vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise,
motetta, madrigál). O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos
ismertetése.
- A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. –
- A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és
értelmezése
- J. S. Bach, G. F. Händel munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik
felsorolása.
- A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. A korál
szerepének ismertetése. A da capo-s ária formai ismerete.
- Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso,
szvit, prelúdium, fúga) értelmezése.
- A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
- J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése,
főbb műveik felsorolása.
- A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. A
klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma, a triós forma,
a variációs forma és a rondóforma ismerete.
- Jellemző klasszikus műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus
versenymű, klasszikus opera, klasszikus dal) általános bemutatása.
- A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
- A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma.
- A programzene meghatározása.
- A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
88
- Liszt Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
- A nemzeti romantika jellemzése.
- Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.- A
zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei
törekvések a századfordulón
- Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek).
- A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete
(neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus).
- Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete.
- Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű, általános
bemutatása.
2.2. Zenefelismerés
Műzene:
Műjegyzékben szereplő művek felismerése CD-ről történő lejátszás alapján.
Valamennyi, a műjegyzékben szereplő művet általában az alábbiak szerint kell
azonosítani: korszak illetve évszázad, zeneszerző, mű címe, részlet (tétel) címe,
műfaj, forma.
Népzene:
Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar
hangszereinek felismerése, megnevezése
2.3. Zeneelmélet
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási
jelek (lásd Szakkifejezések), hangszerek ismerete.
Dallamok olvasása és írása violinkulcsban.
Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű
hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs
nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra.
A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete.
Szekvencia szerkesztése.
2.4. Dallamírás
Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása
betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig), vagy fordítva,
vonalrendszerből betűkottára.
4. SZAKMAI PROGRAM
4.1. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE
4.1.1. A hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések
Az iskolánkban folyó szakképzés jelenleg nem egységes. A törvények és az OKJ változásai
miatt a felmenő rendszerben kifutó és az új képzésekre más szabályok vonatkoznak.
Szakiskolai képzés:
A 2012/2013-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről
szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési
Jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni.
Szakközépiskolai képzés:
89
Utoljára a 2012 szeptemberében kilencedik évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a
régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben, ha
a kilencedik-tizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük a
tizenharmadik évfolyamon befejeződik.
Ha az előzetes tudás beszámítására nem kerül sor (érettségi utáni két éves képzés), akkor 2013
szeptemberétől már csak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott új Országos
Képzési Jegyzékben (új OKJ) szereplő szakképesítések választhatók.
Az szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (1) bekezdése alapján a
szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembe vétele
mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók –
beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben
fejezhessék be a tanulmányaikat.
A jelenleg hatályos és a 2013. szeptembertől induló OKJ számok
Megnevezés Azonosító
(régi OKJ)
Azonosító
(új OKJ)
szakiskola/ új típusú szakközépiskola
Mézeskalács-készítő 335410501002101 21 215 50
Sütőipari és gyorspékségi munkás 21 541 02
Édesipari termékgyártó 335410100000000 34 541 01
Molnár 335410300000000 32 541 04
Pék 335410400000000 34 541 05
Pék-cukrász 335410510000000
Élelmiszeripari laboráns 545240101003102 31 541 03
Cukrász 338110100000000 34 811 01
Szakács 338110310000000 34 811 04
technikum
Élelmiszeripari gépésztechnikus 545210500105401 54 521 01
Élelmiszeripari technikus 545410100000000 54 541 02
Malom- és keveréktakarmány-ipari technikus 55 541 05
Sütő és cukrász technikus 545410100105409
Sütő-és cukrászipari szaktechnikus 55 541 06
Laboratóriumi technikus 54 524 01
Élelmiszer higiénikus 545410100105404
Élelmiszeripari analitikus technikus 54 541 01
4.1.2. Az engedélyezett új feladatok, új szakmák
2013 szeptemberétől a szakközépiskolában a következő irányultságokkal indulhatnak az
osztályok:
Élelmiszeripari analitikus technikus irányultság
90
Élelmiszeripari technikus (sütő-cukrász) irányultság
Élelmiszeripari gépésztechnikus irányultság
A 2013/14-es tanévtől a szakiskolai képzésen belül új szakmák oktatását kezdjük
iskolánkban:
cukrász
szakács
Fenntartói döntés alapján a 2015/16-os tanévtől nem indítunk szakács szakmában
képzést.
A 2016/17-es tanévtől szakgimnáziumban induló érettségire felkészítő osztályok
szakmai képzéssel:
Élelmiszeripari analitikus technikus
Élelmiszeripari technikus
A 2016/17-es tanévtől új típusú szakközépiskolában induló szakmai képzés:
pék
édesipari termékgyártó
cukrász
4.1.3 A szakmai képzés programja
A központi programok a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
felkérésére készültek, a minisztériumban jóváhagyásra kerültek. A központi programok
készítésében iskolánk tanárai aktívan vettek részt. A későbbiekben is a központi programok
alapján kívánjuk a szakmai képzést folytatni, kiegészítve a kötelező szabad sávot.
4.2. BESZÁMÍTHATÓSÁG AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERÉBEN
Az iskola a szakképzési évfolyamon a köznevelési törvény által az igazgatóra ruházott jog,
valamint a kerettantervi előírások alapján a tanuló kérelmére beszámítja a szakképzésbe a már
elvégzett és bizonyított előtanulmányokat.
Szakközépiskola és szakgimnázium
A 9-12. szakmacsoportos alapozó évfolyamon folytatott tanulmányok esetében a 9-12.
évfolyamon a szakmacsoportos alapozás tantárgyait a kerettantervben, illetve az adott szakma
szakmai és vizsgáztatási követelményében meghatározott tartalommal, valamint a szakma
központi programjában meghatározott óraszámban tanulta, továbbá azokból érvényes év végi
osztályzatai vannak.
Előrehozott szakmai alapozó tárgyak és gyakorlatok beszámításával a szakképzés ideje a
technikusi évfolyamon lerövidíthető.
Külsős tanulók
91
Kívülről, nem iskolánkban tanulmányt folytatott tanuló esetén a máshol tanult tanulmányok,
modulok beszámításáról egyéni elbírálás alapján az igazgató dönt. Ha nincs beszámítható
előtanulmány, a képzés nem rövidíthető le.
Második szakma
Másodszakma, vagy a szakma emelt szinten való képzése esetén első szakmai képzés, illetve az
alacsonyabb szintű képzés során tanult tantárgyak alól szintén felmentést adhat az iskola
igazgatója.
Szakmai tantárgyak
A szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, valamint a szakmai orientáció és a
szakmacsoportos alapozó oktatás tananyagai a következő tantárgyakban jelennek meg:
- szakiskola és új típusú szakközépiskola: technológia gyakorlat, anyagismeret,
munkavédelem, élelmiszervizsgálat, szakmai technológia, gépészeti alapozás, összefüggő
gyakorlat
- szakközépiskola és szakgimnázium: anyagismeret, munkavédelem, alapmérések,
mikrobiológia, higiénia, szakmai technológia, szakmai gyakorlat, élelmiszeripari műveletek,
gépészeti alapismeretek, gazdasági ismeretek, környezetvédelem, összefüggő gyakorlat.
4.3. SZAKMAI GYAKORLAT KÉPZÉSHELYEINEK ÉS FORMÁINAK
BEMUTATÁSA
4.3.1. Képzéshelyek és formák az iskolán belül
Az iskola kettő telephelyen működik.
1062 Budapest, Andrássy út 63-65.
33. Laboratóriumok (kémiai, analitikai, művelettani és mikrobiológiai)
Két laboratóriumi gyakorlóhelyiség, valamint műszerszobák találhatók
Kémiai laboratóriumi részben érzékszervi vizsgáló, mérlegszobák,
Mikrobiológiai laboratóriumi rész steril boxokkal, autoklávval felszerelt
laboratóriumi egység szolgálja a tanulóknak a magas szintű kémiai, biológiai és
élelmiszeripari ismeretek elsajátítását.
34. Tankonyha
Hat tűzhellyel, előkészítővel, mosogatóval rendelkezik
A raktárhelyiségek, hűtőszekrények és mélyhűtő ládák az előírásoknak
megfelelően a nyersanyagok tárolását biztosítják.
1148 Budapest, Almádi u. 3-5. Központi tanműhely
A Központi Tanműhely a gyakorlati oktatás bázisát képezi, melyben a következő
tanműhelyek találhatók:
- sütő
- cukrász
- száraztészta
- édesipari
- élelmiszervizsgáló és minőségellenőrző laboratórium
- mintabolt
92
4.3.2. Az iskolában folyó szakmai gyakorlati képzés
A szakmai évfolyamokon a gyakorlati oktatás a szakképzési törvény szerint csoportbontásban
történik a munkavédelmi és szakmai követelményeknek megfelelően. Igény szerint a különböző
szakmákban kisebb létszámú csoportok kialakítását is biztosítani kell.
A szakmai képzés folyamatosságának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni ezeknek a
kisebb létszámú csoportoknak a működését, illetve kialakítani azt a rendszert, hogy bizonyos
szakmákban egy-egy éves kihagyással történjen a képzés. Ez természetesen a szakmai tárgyakat
oktatók foglalkoztatásában a kötelező óraszám biztosításánál problémát okozhat.
A szakmák bemutatása és megismerése élet közelben, osztálykeretek között nem oldható meg.
A szakiskolai/új típusú szakközépiskolai tanulók életkori sajátosságuk és gyenge tanulmányi
eredményük miatt gyakorlati tevékenységgel sokkal jobban leköthetők és motiválhatók. A
szakképző évfolyamok – a technikusi évfolyamokat is beleértve – gyakorlati képzése részben az
iskolai tanműhelyben, részben külső szakmai gyakorlati helyen történik.
A Pedagógiai Program szerinti tanítási órán nem megvalósítható osztály- vagy
csoportfoglalkozás szervezhető, mely lehetőséget elsősorban a külső gyakorlati helyen lévő
tanulók vizsgára való felkészítésére szervezünk.
4.3.3. Külső szakmai gyakorlati képzéshelyeink
Tanulószerződés, valamint Együttműködési Megállapodás alapján (iskola és gazdálkodó
szervezet) biztosított képzéshelyeken történik. Évente szükséglet és lehetőség egyeztetése
alapján alakulnak a megállapodási számok. A munkaerőpiac egyre inkább jelzi a szakemberek
hiányát. A gazdálkodó szervezetek igényét az iskola megpróbálja teljesíteni.
A duális szakképzés keretében, a gazdálkodó szervezeteknél zajló gyakorlatok tapasztalt
hiányosságai miatt, a végzős tanulóknak a gazdálkodó szervezetekkel egyeztetve, a gyakorlati
óraszám terhére, irányított illetve felzárkóztató- korrekciós gyakorlat szervezhető.
Célja a végzős, külső gyakorlaton lévők felzárkóztató-korrekciós belső gyakorlat lehetőségének
megteremtése és az egységes vizsgafelkészítés
4.4. SZAKMAI VIZSGÁK
Az OKJ központi programokban (2013. szept. 1-től a Kerettantervben) előírt szakképzésben
részt vett tanulók számára a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek megfelelően szervezi
az iskola a szakmai vizsgákat. Ezeken a vizsgákon az elnökön kívül minden esetben kamarai
képviselő is jelen van, aki a megfelelő szakmai szint biztosításáért felelős.
Szakmai vizsgáztatási engedély alapján az iskola munkaügyi központoknak, felnőttképző
intézeteknek, vidéki keretek között szervezett tanfolyamoknak is rendszeresen szervez szakmai
vizsgákat.
Az iskola akkreditált felnőttképzési engedéllyel rendelkezik.
