View
53
Download
4
Category
Preview:
DESCRIPTION
Gazdasági alapszabadságok. SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA TŐKE ÉS FIZETÉSI MŰVELETEK SZABADSÁGA. Szolgáltatások szabadsága. Szolgáltatás – letelepedés – elhatárolás Közös elemek : gazdasági tevékenység, több tagállam érintettsége Különbségek: - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Szalayné Sándor Erzsébet 1
Gazdasági alapszabadságok
SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA
TŐKE ÉS FIZETÉSI MŰVELETEK SZABADSÁGA
Szalayné Sándor Erzsébet 2
Szolgáltatások szabadsága
Szolgáltatás – letelepedés – elhatárolás
- Közös elemek: gazdasági tevékenység, több tagállam érintettsége
- Különbségek:
1. letelepedés esetében tartósan és helyhez kötötten végzett gazdasági tevékenység
2. szolgáltatás időleges és változó helyszínen végzett gazdasági tevékenység
Szalayné Sándor Erzsébet 3
Szolgáltatás szabadsága
EKSz 50. cikkOlyan tevékenység tekinthető szolgáltatásnak, amelyet
- Rendszerint ellenszolgáltatás fejében- De nem vonatkozik rájuk az áru, a tőke és a személyek szabad
mozgásának előírása (szubszidiárius jelleg)
Szolgáltatás különösen:- Az ipari, kereskedelmi, kézműipari, szabadfoglalkozású
tevékenység- Közlekedés (erre az EKSz külön rendelkezései vonatkoznak)- Banki és biztosítási szolgáltatások egyes elemei szintén az
EKSz külön rendelkezései szerint
Szalayné Sándor Erzsébet 4
Szolgáltatás szabadsága
Ellenszolgáltatás
Közvetett vagy közvetlen módon, de magánforrásból kell származnia
Szalayné Sándor Erzsébet 5
Szolgáltatás szabadsága
NEM minősül szolgáltatásnak
- A tagállamok szociális, kulturális és oktatási területen végzett tevékenysége, ha azt nem gazdasági természetű ellenszolgáltatás fejében végzik!!!!!
(98/48/EK irányelv, preambulum 19. pont)
Szalayné Sándor Erzsébet 6
Szolgáltatás szabadsága
Alapelv: - minden korlátozás tilos,
- határon átnyúló elem követelménye
Formái: - Aktív
- Passzív- Vegyes
- A szolgáltatás tárgya lépi át a határt
Szalayné Sándor Erzsébet 7
Szolgáltatás szabadsága
- 1961-től általános jogalkotási program vette kezdetét, de!
- Az EKSz 49-50. cikkei világos és egyértelmű, feltételektől nem függő kötelezettségeket tartalmaznak, ezért
- A tagállamok hivatkozhatnak arra, hogy az EKSz 52. és 55. cikkek végrehajtásával kapcsolatos további jogszabályok nem születettek meg
Szalayné Sándor Erzsébet 8
Szolgáltatás szabadságaFogalmi elemek értelmezése
Díjazás megfizetése
A szolgáltatás díjazás fejében való nyújtása nem azt feltételezi, hogy minden esetben a szolgáltatás fogadója fizeti meg az ellenszolgáltatást
Bizonyos esetekben az ellenértéket nem vagy nem teljesen a fogadó, hanem (vele együtt, vagy tőle függetlenül) harmadik személyek fizetik meg
Tipikus esete: televízió- vagy rádióadások sugárzásaBond van Adverteerders-ügy (352/85): a tevékenység akkor minősül
szolgáltatásnak, ha annak folytatása ellenérték fejében történik, közömbös azonban, hogy az ellenértéket a szolgáltatónak ki fizeti meg
Szalayné Sándor Erzsébet 9
Szolgáltatás szabadságaFogalomértelmezésHatáron átnyúló jelleg
Az elv alkalmazhatóságának alapvető feltétele több – legalább két – tagállam érintettsége
Ha egyéb feltételek fennállnak, az elv a másik tagállamban honos fogadó számára tett ajánlat esetében is alkalmazható
Ha a kérdéses tevékenység minden vonatkozása egy tagállam területén történik, az elv nem alkalmazható
Szalayné Sándor Erzsébet 10
Szolgáltatás szabadságaFogalomértelmezés
Időszakos jelleg
A szolgáltatás és letelepedés körében nem alkalmazható azonos (nemzeti) feltételrendszer
Az időleges jelleg megítélésekor vizsgálandó körülmények: időtartam, rendszeresség, periodikusság és folyamatosság
Szalayné Sándor Erzsébet 11
Szolgáltatás szabadságaAz igénybevevő jogosultságai
Az EKSz erről nem rendelkezik, de az EuBí joggyakorlata a szolgáltatás szabadságának logikus
kiegészítőjeként elismeri
Néhány konkrét eset:
Luisi and Carbone (26/83): gyógykezelésre Franciaországba ill. Németországba utazó olaszok, akik az olasz devizaszabályok megszegésével nagyobb összeget vittek magukkal – nem tőkemozgás, hanem a szolgáltatás ellenértéke
Szalayné Sándor Erzsébet 12
Szolgáltatás szabadságaAz igénybevevő jogosultságai
Granier-ügy (293/83): egy másik tagállamból érkező hallgató számára előírt külön tandíj diszkrimináció
Cowan-ügy (186/87): a Franciaországban bántalmazott angol turistát is megilleti az (ismeretlen) elkövető esetében az állam által fizetendő kártérítés
Szalayné Sándor Erzsébet 13
Szolgáltatás szabadságaAz igénybevevő jogosultságai
Grogan-ügy (C-159/90): az abortuszt tiltó Írországban angol klinikák listáját közzétevő diákszervezet:
- Ahol a terhesség-megszakítást legálisan végzik, szolgáltatásnak minősül
- Ha a tájékoztatást az angol klinika tette volna közzé, az jogszerű lett volna (a szolgáltatáshoz való hozzáférés szabadságát az információtól való megfosztás erőteljesen korlátozta volna)
Itt azonban nem az angol klinika járt el, hanem az ír diákszervezet a szólásszabadság kifejezése körében, a tilalmat kimondó jogszabály viszont kívül esik a közösségi jogon
Szalayné Sándor Erzsébet 14
Szolgáltatás szabadsága
Másodlagos jogforrásokCéljuk: akadályok lebontása és bizonyos szektorokban
harmonizált szabályozás megteremtéseFőbb szabályozási területek:- Egyes szakmák képzésére, gyakorlására vonatkozó
szabályok egységesítése, felsőfokú diplomák elismerésének rendszere
- Banktevékenység, biztosítási tevékenység, értékpapír-ügyletek
- Közlekedés- Új technológiák (műholdas televíziózás, elektronikus
kereskedelem)
Szalayné Sándor Erzsébet 15
Szolgáltatás szabadságának korlátozhatósága
Általános elvek:1. EKSz 59. cikk: állampolgárságon alapuló
diszkrimináció tilalma2. Minden olyan akadály elhárítása, amely:
- a szolgáltatás szabadságának útjában állhat valamely tagállamban, amennyiben- ténylegesen alkalmas arra, hogy a tevékenységet korlátozza vagy akadályozza
EuBí gyakorlat: a követelményt széleskörűen kell értelmezni, nem csak a közvetlen diszkrimináció, de minden olyan megkülönböztető megoldás tilos, amely jelentősen elnehezíti az adott tevékenység folytatását
Szalayné Sándor Erzsébet 16
Szolgáltatás szabadságának korlátozhatósága
Egy nemzeti rendelkezés, gyakorlat akkor mentesülhet a diszkrimináció tilalma alól, ha nem állampolgársági (honossági) alapon különböztet, és nem jelenti a tevékenység indokolatlan korlátozását, akadályozását
Kölcsönös elismerés: a hatósági engedélyezés tagállami és tagállamok közötti rendszere vonatkozásában nincs helye olyan nemzeti rendelkezésnek vagy gyakorlatnak, amely többletkövetelményt állít
Szalayné Sándor Erzsébet 17
Szolgáltatás szabadságának korlátozhatósága
Ld: C-36/02 OMEGA („Laserdrom”) ügy(EBHT 2004, I-9609)
Kimentési ok: az emberi méltóság védelmeAz EuBí a közrend, mint írott kimentési ok megfelelően
konkrét eseteként értékelte az adott ügyben az emberi méltóság védelme érdekében foganatosított tagállami intézkedést, egyúttal megerősítette, hogy
azok szűken értelmezendők és az EuBí által felülvizsgálhatók.
(Ld. viszont a C-112/00 Schmiedberger-ügyet, ahol a gyülekezési és szólásszabadság jogát, mint közösségi alapjogot az EuBí íratlan, és egyúttal
önálló kimentési oknak minősítette)
Szalayné Sándor Erzsébet 18
A tőke és fizetési műveletek szabadsága
A tőkemozgás korlátozásának tilalma:- EKSz 56. cikk: tilos a tagállamok között, ill. a
tagállamok és külső országok közötti tőkemozgás mindenféle korlátozása
- Korábbi szabályozás szerint a tőke és a fizetési műveletek szabadsága csak addig a szintig volt biztosított, amennyire azt a közös piac megfelelő működése megkövetelte
- 1988-ban az egységes piac kiépítésének igénye ill. a gazdasági és monetáris unió célkitűzése hatására – nagyvonalú liberalizáció indult meg (88/361/EGK) a tőkemozgások teljes felszabadítására
- 1994. január 1-re a tőke és fizetési műveletek szabadságának teljes körű liberalizációja megvalósult
Szalayné Sándor Erzsébet 19
A liberalizált tőkemozgások főbb körei
1. Közvetlen befektetések – vállalkozás, fióktelep létesítése, befolyásszerzés tartós gazdasági kapcsolatok létesítése céljából
2. Értékpapír-ügyletek, folyó- és takarékszámla műveletek, pénzügyi kölcsönök, hitelek
3. Kezességi és más biztosítékok, jelzálog
4. Egyéb tőkemozgások: kártérítés, követelés megszűntetésből visszajáró összegek, szerzői jogdíjak
Szalayné Sándor Erzsébet 20
Tőke és fizetési műveletek szabadsága
NEM
érintette a tagállamok jogait az
adóztatás és a
pénzintézetek felügyelete
terén !!!!!!!
Szalayné Sándor Erzsébet 21
Tőke és fizetési műveletek szabadsága
Alapelv: EKSz 56. cikke értelmében az egyenlő bánásmód elve
érvényesül
Ebből következően: minden olyan tagállami intézkedés tilos, amely esetleg megkülönböztetéshez vezethet
Szalayné Sándor Erzsébet 22
Tőke és fizetési műveletek szabadság korlátozhatósága
Írott és íratlan kimentési okok: közrend, közbiztonság ill. közérdek
Kivételek: 1. Unión belüli országok esetén: a tőke szabad
mozgása nem érintheti a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályok megsértését az adózás és pénzintézetek felügyelete terén megelőzzék
2. Tőkemozgások figyelemmel kísérése (adminisztratív és stratégiai célú adatszolgáltatás)
3. Közrend, közbiztonságArányosság elvének mindig érvényesülnie kell!!!
Szalayné Sándor Erzsébet 23
A tőke és fizetési műveletek szabadságának korlátozhatósága
Kivételek
Unión kívüli országok esetén max. 6 hónapos korlátozás, ha:
1. Egy adott külső országból származó, vagy oda irányuló ill. onnan származó tőkemozgásról van szó
2. Komoly nehézségeket okoznak, ill. annak veszélyével járnak a gazdasági és monetáris unió szempontjából
Szalayné Sándor Erzsébet 24
A tőke és fizetési műveletek szabadságának korlátozhatósága
Európai Bíróság jogértelmezése szerint ellentétes a közösségi joggal pl.:
1. Ha egy másik tagállam valutájában fizetendő tartozást csak az adott ország pénznemében lehet zálogjoggal megerősíteni (Trummer-Mayer-ügy, C- 222/97)
2. Egy tagállam által nyújtott lakáskedvezmény attól való függővé tétele, hogy a támogatásban részesített kölcsönt az e tagállamban elismert (alapított) hitelintézet nyújtsa (Svensson és Gustavsson, C-484/93)
Szalayné Sándor Erzsébet 25
A tőke és fizetési műveletek szabadságának korlátozhatósága
Az EuBí gyakorlata szerint (folyt.)3. Ha a tagállam a külföldön kibocsátott vagy külföldön
fizetendő értékpapírok kötelező letétbe helyezését egy jóváhagyott banknál, vagy a jóváhagyott bank által választott külföldi banknál követeli meg (kivéve, ha az a tagállam jogalkotása által a közösségi joggal összhangban előírt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen (Luigi Brugoni-ügy, 157/85)
4. Az az osztrák szabályozás, amely (a nemzeti földvagyon védelmében) korlátozza a külföldi tulajdonszerzést – kivéve, ha az adott ország csatlakozási szerződése nem tartalmaz kikötést) (Konte-ügy, C-302/97)
Recommended