Gazdasági alapszabadságok

Szalayné Sándor Erzsébet 1

Gazdasági alapszabadságok

SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA

TŐKE ÉS FIZETÉSI MŰVELETEK SZABADSÁGA


Szolgáltatások szabadsága

Szolgáltatás – letelepedés – elhatárolás

- Közös elemek: gazdasági tevékenység, több tagállam érintettsége

- Különbségek:

1. letelepedés esetében tartósan és helyhez kötötten végzett gazdasági tevékenység

2. szolgáltatás időleges és változó helyszínen végzett gazdasági tevékenység


Szolgáltatás szabadsága

EKSz 50. cikkOlyan tevékenység tekinthető szolgáltatásnak, amelyet

- Rendszerint ellenszolgáltatás fejében- De nem vonatkozik rájuk az áru, a tőke és a személyek szabad

mozgásának előírása (szubszidiárius jelleg)

Szolgáltatás különösen:- Az ipari, kereskedelmi, kézműipari, szabadfoglalkozású

tevékenység- Közlekedés (erre az EKSz külön rendelkezései vonatkoznak)- Banki és biztosítási szolgáltatások egyes elemei szintén az

EKSz külön rendelkezései szerint



Ellenszolgáltatás

Közvetett vagy közvetlen módon, de magánforrásból kell származnia



NEM minősül szolgáltatásnak

- A tagállamok szociális, kulturális és oktatási területen végzett tevékenysége, ha azt nem gazdasági természetű ellenszolgáltatás fejében végzik!!!!!

(98/48/EK irányelv, preambulum 19. pont)



Alapelv: - minden korlátozás tilos,

- határon átnyúló elem követelménye

Formái: - Aktív

- Passzív- Vegyes

- A szolgáltatás tárgya lépi át a határt



- 1961-től általános jogalkotási program vette kezdetét, de!

- Az EKSz 49-50. cikkei világos és egyértelmű, feltételektől nem függő kötelezettségeket tartalmaznak, ezért

- A tagállamok hivatkozhatnak arra, hogy az EKSz 52. és 55. cikkek végrehajtásával kapcsolatos további jogszabályok nem születettek meg


Szolgáltatás szabadságaFogalmi elemek értelmezése

Díjazás megfizetése

A szolgáltatás díjazás fejében való nyújtása nem azt feltételezi, hogy minden esetben a szolgáltatás fogadója fizeti meg az ellenszolgáltatást

Bizonyos esetekben az ellenértéket nem vagy nem teljesen a fogadó, hanem (vele együtt, vagy tőle függetlenül) harmadik személyek fizetik meg

Tipikus esete: televízió- vagy rádióadások sugárzásaBond van Adverteerders-ügy (352/85): a tevékenység akkor minősül

szolgáltatásnak, ha annak folytatása ellenérték fejében történik, közömbös azonban, hogy az ellenértéket a szolgáltatónak ki fizeti meg


Szolgáltatás szabadságaFogalomértelmezésHatáron átnyúló jelleg

Az elv alkalmazhatóságának alapvető feltétele több – legalább két – tagállam érintettsége

Ha egyéb feltételek fennállnak, az elv a másik tagállamban honos fogadó számára tett ajánlat esetében is alkalmazható

Ha a kérdéses tevékenység minden vonatkozása egy tagállam területén történik, az elv nem alkalmazható


Szolgáltatás szabadságaFogalomértelmezés

Időszakos jelleg

A szolgáltatás és letelepedés körében nem alkalmazható azonos (nemzeti) feltételrendszer

Az időleges jelleg megítélésekor vizsgálandó körülmények: időtartam, rendszeresség, periodikusság és folyamatosság


Szolgáltatás szabadságaAz igénybevevő jogosultságai

Az EKSz erről nem rendelkezik, de az EuBí joggyakorlata a szolgáltatás szabadságának logikus

kiegészítőjeként elismeri

Néhány konkrét eset:

Luisi and Carbone (26/83): gyógykezelésre Franciaországba ill. Németországba utazó olaszok, akik az olasz devizaszabályok megszegésével nagyobb összeget vittek magukkal – nem tőkemozgás, hanem a szolgáltatás ellenértéke



Granier-ügy (293/83): egy másik tagállamból érkező hallgató számára előírt külön tandíj diszkrimináció

Cowan-ügy (186/87): a Franciaországban bántalmazott angol turistát is megilleti az (ismeretlen) elkövető esetében az állam által fizetendő kártérítés



Grogan-ügy (C-159/90): az abortuszt tiltó Írországban angol klinikák listáját közzétevő diákszervezet:

- Ahol a terhesség-megszakítást legálisan végzik, szolgáltatásnak minősül

- Ha a tájékoztatást az angol klinika tette volna közzé, az jogszerű lett volna (a szolgáltatáshoz való hozzáférés szabadságát az információtól való megfosztás erőteljesen korlátozta volna)

Itt azonban nem az angol klinika járt el, hanem az ír diákszervezet a szólásszabadság kifejezése körében, a tilalmat kimondó jogszabály viszont kívül esik a közösségi jogon



Másodlagos jogforrásokCéljuk: akadályok lebontása és bizonyos szektorokban

harmonizált szabályozás megteremtéseFőbb szabályozási területek:- Egyes szakmák képzésére, gyakorlására vonatkozó

szabályok egységesítése, felsőfokú diplomák elismerésének rendszere

- Banktevékenység, biztosítási tevékenység, értékpapír-ügyletek

- Közlekedés- Új technológiák (műholdas televíziózás, elektronikus

kereskedelem)


Szolgáltatás szabadságának korlátozhatósága

Általános elvek:1. EKSz 59. cikk: állampolgárságon alapuló

diszkrimináció tilalma2. Minden olyan akadály elhárítása, amely:

- a szolgáltatás szabadságának útjában állhat valamely tagállamban, amennyiben- ténylegesen alkalmas arra, hogy a tevékenységet korlátozza vagy akadályozza

EuBí gyakorlat: a követelményt széleskörűen kell értelmezni, nem csak a közvetlen diszkrimináció, de minden olyan megkülönböztető megoldás tilos, amely jelentősen elnehezíti az adott tevékenység folytatását



Egy nemzeti rendelkezés, gyakorlat akkor mentesülhet a diszkrimináció tilalma alól, ha nem állampolgársági (honossági) alapon különböztet, és nem jelenti a tevékenység indokolatlan korlátozását, akadályozását

Kölcsönös elismerés: a hatósági engedélyezés tagállami és tagállamok közötti rendszere vonatkozásában nincs helye olyan nemzeti rendelkezésnek vagy gyakorlatnak, amely többletkövetelményt állít



Ld: C-36/02 OMEGA („Laserdrom”) ügy(EBHT 2004, I-9609)

Kimentési ok: az emberi méltóság védelmeAz EuBí a közrend, mint írott kimentési ok megfelelően

konkrét eseteként értékelte az adott ügyben az emberi méltóság védelme érdekében foganatosított tagállami intézkedést, egyúttal megerősítette, hogy

azok szűken értelmezendők és az EuBí által felülvizsgálhatók.

(Ld. viszont a C-112/00 Schmiedberger-ügyet, ahol a gyülekezési és szólásszabadság jogát, mint közösségi alapjogot az EuBí íratlan, és egyúttal

önálló kimentési oknak minősítette)


A tőke és fizetési műveletek szabadsága

A tőkemozgás korlátozásának tilalma:- EKSz 56. cikk: tilos a tagállamok között, ill. a

tagállamok és külső országok közötti tőkemozgás mindenféle korlátozása

- Korábbi szabályozás szerint a tőke és a fizetési műveletek szabadsága csak addig a szintig volt biztosított, amennyire azt a közös piac megfelelő működése megkövetelte

- 1988-ban az egységes piac kiépítésének igénye ill. a gazdasági és monetáris unió célkitűzése hatására – nagyvonalú liberalizáció indult meg (88/361/EGK) a tőkemozgások teljes felszabadítására

- 1994. január 1-re a tőke és fizetési műveletek szabadságának teljes körű liberalizációja megvalósult


A liberalizált tőkemozgások főbb körei

1. Közvetlen befektetések – vállalkozás, fióktelep létesítése, befolyásszerzés tartós gazdasági kapcsolatok létesítése céljából

2. Értékpapír-ügyletek, folyó- és takarékszámla műveletek, pénzügyi kölcsönök, hitelek

3. Kezességi és más biztosítékok, jelzálog

4. Egyéb tőkemozgások: kártérítés, követelés megszűntetésből visszajáró összegek, szerzői jogdíjak


Tőke és fizetési műveletek szabadsága

NEM

érintette a tagállamok jogait az

adóztatás és a

pénzintézetek felügyelete

terén !!!!!!!


Tőke és fizetési műveletek szabadsága

Alapelv: EKSz 56. cikke értelmében az egyenlő bánásmód elve

érvényesül

Ebből következően: minden olyan tagállami intézkedés tilos, amely esetleg megkülönböztetéshez vezethet


Tőke és fizetési műveletek szabadság korlátozhatósága

Írott és íratlan kimentési okok: közrend, közbiztonság ill. közérdek

Kivételek: 1. Unión belüli országok esetén: a tőke szabad

mozgása nem érintheti a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályok megsértését az adózás és pénzintézetek felügyelete terén megelőzzék

2. Tőkemozgások figyelemmel kísérése (adminisztratív és stratégiai célú adatszolgáltatás)

3. Közrend, közbiztonságArányosság elvének mindig érvényesülnie kell!!!


A tőke és fizetési műveletek szabadságának korlátozhatósága

Kivételek

Unión kívüli országok esetén max. 6 hónapos korlátozás, ha:

1. Egy adott külső országból származó, vagy oda irányuló ill. onnan származó tőkemozgásról van szó

2. Komoly nehézségeket okoznak, ill. annak veszélyével járnak a gazdasági és monetáris unió szempontjából



Európai Bíróság jogértelmezése szerint ellentétes a közösségi joggal pl.:

1. Ha egy másik tagállam valutájában fizetendő tartozást csak az adott ország pénznemében lehet zálogjoggal megerősíteni (Trummer-Mayer-ügy, C- 222/97)

2. Egy tagállam által nyújtott lakáskedvezmény attól való függővé tétele, hogy a támogatásban részesített kölcsönt az e tagállamban elismert (alapított) hitelintézet nyújtsa (Svensson és Gustavsson, C-484/93)



Az EuBí gyakorlata szerint (folyt.)3. Ha a tagállam a külföldön kibocsátott vagy külföldön

fizetendő értékpapírok kötelező letétbe helyezését egy jóváhagyott banknál, vagy a jóváhagyott bank által választott külföldi banknál követeli meg (kivéve, ha az a tagállam jogalkotása által a közösségi joggal összhangban előírt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen (Luigi Brugoni-ügy, 157/85)

4. Az az osztrák szabályozás, amely (a nemzeti földvagyon védelmében) korlátozza a külföldi tulajdonszerzést – kivéve, ha az adott ország csatlakozási szerződése nem tartalmaz kikötést) (Konte-ügy, C-302/97)

Documents

Gazdasági alapszabadságok