View
10
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
BARAN JÁNOS—BÖSZÖRMÉNYI GÁBOR—KÖRMENDY ISTVÁN:
SZÁLLÍTÓREPÜLŐK A HÁBORÚBAN
(Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1967. 180 o.)
A katonai szakemberek világszerte megegyeznek abban, hogy korunkban — úgy is mondhatnánk, hogy napjainkban és a szemünk előtt — a hadügyben forradalmi változás megy végbe. Az okát abban leljük, hogy a termelőerők fejlődésének eredményeként a tudomány és a technika olyan óriási hatású és nagy területet átfogó új fegyvereket, haditechnikai eszközöket alkotott, amelyek a hadügynek az előbbiekben em
lített forradalmát eredményezték. A. döntő: az atomenergiának a hadviselés szolgálatába állítása, pontosabban szólva, a rakéta-atomfegyverek létrejötte és elterjedése a korszerű hadseregek: felszerelésében.
Mindez a hadviselés módjában alapvető változásokat hozott és ezért a katonai teoretikusokat világszerte foglalkoztatja a kérdés, milyen is lesz a jövő háborúja, milyen hatások és összefüggések alapján formálódnak a fegyveres küzdelem eseményei, hogyan célszerű a fegyveres erők szervezetét, felszerelését, a harcok-hadműveletek megvívásának módszereit kialakítani a háború eredményessége érdekében.
A sokoldalú, rendkívül bonyolult problémát a szovjet katonai doktrínának az a félreérthetetlen megfogalmazása teszi világossá, mely szerint a nyugati teoretikusok valamennyi erőszakolt elmélete ellenére: ha az imperialisták agressziója a szocialista tábor erőit háborúra kényszeríti — az a két világrendszer döntő, rakéta-atomfegyverekkel vívott összecsapása lesz, amely a kapitalizmus pusztulását eredményezi.
Ez a megállapítás a jövő háborújának arculatát, hatásösszetevőit érthetőbbé teszi és sok más tényező mellett világosan áll előttünk a háború rendkívüli feszítettsége, az események gyors és éles változása, a földi közlekedési vonalak és objektumok várhatóan nagymérvű rombolása. És az ilyen körülmények, ilyen feltételek közepette a harcok-hadműveletek sikerét biztosító alapvető té-
- 7 3 7 -
nyezők között ugyanakkor ott találjuk a nagy távolságok rövid idő alatti leküzdésének szükségességét.
Ennek felismerése nyomán azonnal felmerül a csapatok, a haditechnikai eszközök és a fegyveres harc megkövetelte hatalmas tömegű anyag nagy hatósugarú és gyors szállításának igénye.
A korszerű szállító eszközök közül erre a célra legalkalmasabbak a légi járművek. Katonai területen a szállító légierő repülőgépei és helikopterei sorában találjuk meg őket.
A katonai légi szállítás attól a pillanattól kezdve, amikor az első világháború idején először emelkedett a levegőbe egy sebesült szállításra szükségszerűen berendezett, kimustrált bombázó repülőgép, a második világháború jó néhány nagyméretű légideszant-hadmű-veletéig — történelmi méretekkel mérve igen rövid idő alatt — lenyűgözően nagy utat tett meg. De nem kevésbé figyelemre méltó kép tárul a szemünk elé, ha a közelebbi múltban az északamerikai kontinens és az amerikaiak véleménye szerint lehetséges nyugateurópai hadszíntér között végrehajtott „Big Lift" gyakorlat leírását tanulmányozzuk, vagy éppen a szabadságért küzdő vietnami nép ellen vívott embertelen háborúban szereplő amerikai helikoptereikről olvasunk az újságban.
Hogyan áll tulajdonképpen napjainkban a katonai légi szállítások kérdése, milyenek a lehetőségei és merre vezet a fejlődés útja?
Ezekre és még sok más izgalmas kérdésre ad választ Baran János, Böszörményi Gábor és Körmendy István színesen megírt, gazdagon és érdekesen illusztrált könyve.
A bevezető részben a szerzők összefoglaló képet adnak a katonai légi szállítások történetéről, fejlődéséről. Az első világháború kezdeti próbálkozásainak bemutatása után érdekes részleteket közölnek a fasiszta Olaszországnak Abesz-színia ellen vívott háborújából. Bemutatnak néhány hadműveletet, amelyek során a hazájuk szabadságáért, függetlenségéért harcoló, kezdetlegesen felszerelt abesszin csapatok a magas technikai fölénnyel rendelkező olasz expedíciós hadsereget olyan helyzetbe hozták, hogy a puszta létét jelentő anyagi utánpótlásukat csupán légi úton tudták biztosítani.
A második világháború idején a szovjet hadsereg nagyszabású és sikeres lé-
gideszant-hadműveleteinek, majd a nyugatiak sok huzavonával 1944-ben megnyitott „második frontja" légi szállításainak megismerése teszi teljessé a képet a katonai légi szállítások második világháború alatti, utáni és napjainkban is folyó fejlődése tekintetében.
A szerzők a következőkben felvetik és meg is válaszolják a katonai légi szállítás alapvető kérdéseit: melyek az élőerő és a különböző terhek — beleértve a nehézfegyvereket és technikai eszközöket — légi szállításának legfontosabb feltételei napjainkban? A válasz: a korszerű légi szállító eszközök megléte a haderőben és a légi szállítások alapos, körültekintő megtervezése és megszervezése.
A válasz első részének tanulmányozása során megismerjük a világ vezető katonai hatalmainak légi szállító eszközeit, teljesítményét és harcászat-technikai adatait. A légi szállítások megtervezésével és megszervezésével foglalkozó rész pedig átfogja azokat az elvi és gyakorlati tételeket, tervező és szervező munkát, amelyek a légi szállítás eredményességének nélkülözhetetlen feltételei
A következő fejezetekben a csapatok, a fegyverzet, a haditechnikai eszközök és a különféle anyagok légi szállításának módszereivel ismerkedünk.
A csapatok légi szállításának — a lé-gideszantok légi szállításának — módszereivel, valamint az ennek során felmerülő tervezési és szervezési kérdésekkel a szerzők viszonylag keveset foglalkoznak. Szűkreszabott mondanivalójukat az indokolja, hogy korábban a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg Hajdó József: Légideszantok a korszerű harcban című munkája, mely az ezzel a témával kapcsolatos kérdéseket részletesen tárgyalja. Ezért könyvünk szerzői, munlkájukban a csapatok légi szállításánál a fő figyelmet olyan tényezőkre irányítják, mint az egészségügyi légi szállítás és a csapatok átszállítása.
A mű e részének a „Terhek légiszállítása" címet viselő fejezete a súlyterület. Tanulmányozása során az olvasó megismeri az alapvető módszereket, miként hajtják végre a terhek légi szállítását akkor, amikor a légi szállító eszközök a szállítmány rendeltetési helyén leszállnak, pontosabban, amikor valamennyi körülmény a leszállást lehetővé teszi. De képet kapunk arról az esetről is, amikor a szállítmány földre-
— 738 —
juttatásának módja csak a rakomány ledobása útján lehetséges.
Az első módozatnál a szállító eszköz egyaránt lehet repülőgép és helikopter. A második esetben az alapvető kérdés a terhek ledobásának módszere ; ez történhet ejtőernyővel vagy nélküle.
A feladatok, a felmerülő problémák, a teendők sokrétűségének érzékeltetésére csupán az alapvető kérdéseket vetettük fel és mégis mennyi tervező-szervező tevékenység, az anyagi-technikai eszközök mekkora tömege, milyen terjedelmű, szakértelmet igénylő munka húzódik meg mögöttük. Ezekre a kérdésekre kapunk választ a szerzők nagy hozzáértéssel megírt munkájában.
A kiadványt teljessé teszi, hogy írói arra irányítják a figyelmet, hogy a háború lehetőségei miatt á polgári légiforgalom szállítórepülőgépeinek a katonai légi szállításokba már béke idején történő bevonása felismert szükségszerűség.
Ebből kiindulva sorba veszik földünk számottevő országainak polgári légiforgalmi gépparkját, és a jellegzetes géptípusok bemutatása, technikai és teljesítményadataik ismertetése mellett számvetések alapján készült következtetéseket vonnak le az adort ország katonai légi szállítási lehetőségeiről.
Szabó Sándor
— 739 —
Recommended