Hallgatók karrierstratégiái és elhelyezkedési motivációi

Hallgatók karrierstratégiái

és elhelyezkedési motivációi

Fábri István vezető elemző Educatio Nonprofit Kft.-

Országos Felsőoktatási Információs KözpontDPR Szakmai Nap II., Budapest, 2009. november 18.

Az empirikus kutatási program helye, funkciói

a központi DPR-ben• 1. diplomások elhelyezkedéséről, munkaerő-piaci

tapasztalatairól országos és képzésterületi szintű információszerzés (nem intézményi szint!)

• 2. rendszeres, évente ismétlődő országos vizsgálatok tematikájának és módszertanának kidolgozása

• 3. intézményi pályakövetéses vizsgálatok módszertani támogatása

• 4. intézményi és országos vizsgálati eredmények összehasonlítása ( > közös kérdésblokkok)

• 5. mint próbavizsgálatok: kutatási modellalkotás megalapozása 

A központi empirikus kutatási program elemi

• 2008. tavasz: munkaerő-piaci kutatás (3 000 munkáltató)

• 2008. tél: diplomás pályakövetéses kutatás (fókuszcsoportos vizsgálatok)

• 2008. tél-2009. tavasz: pilot vizsgálatok munkaadók és oktatók körében

• 2009. tavasz: hallgatói motivációs kutatás (7 837 fő)

• 2010. első negyedév: diplomás pályakövetéses kutatás

(5 500 fő + mélyinterjús vizsgálatok)• 2010. tavasz: kompetencia kutatás

DPROrszágos hallgatói motivációs

kutatás2009.

A hallgatói (végzettek) kutatások indokoltsága

• Miért a (végzett) hallgatók?

- a felsőoktatási szolgáltatásokat elsősorban igénybevevő célcsoport

- érintettség okán: releváns képzési - munkaerő-piaci információk

- logikai- és idősor: motivációk – elvárás rendszer- stratégiák - munkaerő-piaci tapasztalatok

>> > retrospektív látásmód

Az országos hallgatói motivációs kutatás és az intézményi pályakövetéses kutatások

kapcsolata

1. közös kérdésblokkok (tematika, módszertan)2. országos és intézményi vizsgálatok

eredményeinek összehasonlítási lehetősége (országos-képzésterületi- regionális elemzések > intézmények számára elérhető adatsorok)

3. közös módszertani tapasztalatok (>kérdőív fejlesztése: online, postai adatfelvétel)

A hallgatói motivációs kutatás módszertana

• Mintavétel:- vizsgálati populáció: nappali alap- és osztatlan

képzésben, illetve hagyományos egyetemi-főiskolai képzésben résztvevő, magyar állampolgárságú hallgatók

- mintanagyság: 7 837 fő- mintavételi szempontok: képzésterület, régió-

székhely, nem, évfolyam- adatfelvétel módja: személyes megkeresésen

alapuló lekérdezés

A hallgatói kutatás fontosabb vizsgálati dimenziói- kérdőív tematika -

• továbbtanulási, képzési motivációk • elhelyezkedési motivációk („pályaelhagyás”, munkavégzés

formája, preferált szféra)• elhelyezkedést befolyásoló tényezők• munkaerő-piaci várakozások (diplomaszerzéssel kapcsolatos

általános várakozások, jövedelem)• diplomák presztízssorrendje • intézmények értékelése (képzés elemei, intézményi

szolgáltatások, hallgatók menedzselése, intézmény presztízse a munkaerőpiacon)

• Háttérváltozók: nem, életkor, évfolyam, szak, képzésterület, intézmény székhelye, képzési szint, lakóhely, szülők iskolai végzettsége, középiskolai előképzettség, felsőfokú előképzettség

Néhány érdekesebb kutatási eredmény

További képzési tervekAz egyes képzéseket tervezők aránya, %

(N=7 837)

Tervezett képzések átlagos száma az egyes képzési területek hallgatói

körében(N=7 837)

Szakterületen akar- e elhelyezkedni? – „Pályaelhagyás”?

(válaszadók aránya, %)(N=7 825)

Elhelyezkedési tervek képzésterületenként(válaszadók aránya, %)

(N=7 673)

képzésterület szakterületen szakterülethez közel

teljesen máshol

összesen

művészeti 93,3 6,1 0,7 100%

jogi és igazgatási 82,4 16,2 1,4 100%

műszaki 87,4 10,9 1,6 100%

agrártudományi 88,7 9,0 2,3 100%

informatikai 87,3 10,4 2,4 100%

gazdasági 72,6 24,0 3,4 100%

orvos és egészségtudományi

91,5 4,8 3,8 100%

képzésterület szakterületen szakterülethez közel

teljesen máshol

összesen

természettudományi 84,9 11,0 4,1 100%

művészetközvetítői 60,7 33,3 6,0 100%

nemzetvédelmi és katonai

67,4 25,5 7,1 100%

bölcsészettudományi 71,2 21,0 7,8 100%

sporttudományi 87,0 5,0 8,0 100%

társadalomtudományi 67,0 24,9 8,1 100%

pedagógiai 68,9 22,1 8,9 100%

Mennyire valószínű, hogy a szakterületen megfelelő munkakörben el tudna helyezkedni 1-2 éven belül?

(válaszadók aránya, %)(N=7 821)

Elhelyezkedés valószínűsége képzésterületenként

(válaszadók aránya, %)(N=7 673)képzésterület biztos v.

valószínűnem valószínű

v. biztos nem

összesen

informatikai 95,2 4,8 100%

műszaki 93,5 6,5 100%

nemzetvédelmi és katonai

93,0 7,0 100%

orvosi és egészségtudományi

91,9 8,1 100%

jogi és igazgatási 89,4 10,6 100%

sporttudományi 89,2 10,8 100%

gazdasági 88,0 12,0 100%

képzésterület biztos v. valószínű

nem valószínű v.

biztos nem

összesen

agrártudományi 85,3 14,7 100%

művészeti 84,6 15,4 100%

természettudományi 84,1 15,9 100%

társadalomtudományi 83,0 17,0 100%

bölcsészettudományi 70,3 29,7 100%

pedagógiai 67,6 32,4 100%

művészetközvetítői 50,6 49,4 100%

Milyen formában szeretne dolgozni a diploma megszerzése után?

(válaszadók aránya, %)(N=7 816)

Milyen formában dolgozna? - képzésterületenként

(válaszadók aránya, %)(N=7 636)

képzésterület főállásban, teljes

munkaidőben

szerződéses formában,

önálló vállalk.

összesen

természettudományi 92,9 7,1 100%

műszaki 87,2 12,8 100%

nemzetvédelmi és katonai

85,0 15,0 100%

orvosi és egészségtudományi

84,5 15,5 100%

társadalomtudományi 82,7 17,3 100%

bölcsészettudományi 81,6 18,4 100%

informatikai 81,5 18,5 100%

képzésterület főállásban, teljes

munkaidőben

szerződéses formában,

önálló vállalk.

összesen

pedagógiai 81,4 18,6 100%

jogi és igazgatási 79,8 20,2 100%

gazdasági 79,2 20,8 100%

agrártudományi 70,8 29,2 100%

sporttudományi 67,3 32,7 100%

művészetközvetítői 60,0 40,0 100%

művészeti 34,1 65,9 100%

A központi DPR kutatási program pályakövetési mutatószámai

• jövedelem• munkahely (munkahelyi pozíció-

munkavégzés) presztízse• elégedettség (előképzettség -

motivációk – elvárások – munkaerő-piaci pozíció és jövedelem)

és az ezekből képzett összetett mutatókVonatkoztatási szempont: képzésterület >

szak

Köszönöm a figyelmet!

fabri.istvan@educatio.hu