Jób könyve a kései antikvitásban - Hebraisztika · 2014-03-06 · AZ ÉRTELMEZÉSTÖRTÉNETI...

Preview:

Citation preview

Lőrik Levente

JÓB KÖNYVE A KÉSEI ANTIKVITÁSBAN

A BIBLIA ÉRTELMEZÉSÉNEK CENTRÁLIS ÉS FUNDAMENTÁLIS JELLEGE

•  A Biblia mint „foundation document and principle text” (M. Fishbane) zsidóságban, keresztyénségben egyaránt.

•  A transzcendens eredetű Írásban találja meg a vallási közösség a maga normáinak az alapját.

•  A vallási közösség mint értelmező közösség az Írás lehető legpontosabb megértésére törekszik: „ez a megértés az Írást kutatás, az Írás implikációiba való behatolás tárgyává teszi.” (G. Scholem)

•  Explicit/direkt és implicit/indirekt interpretációs tevékenység.

AZ ÉRTELMEZÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK FELVIRÁGZÁSA

•  A Biblia utóéletének növekvő kutatása az 1990-es évektől kezdve

•  The Hebrew Bible/Old Testament: The History of Its Interpretation, Ed. M. Sæbø, 1996-tól

•  Blackwell Bible Commentaries, Ed. J. Sawyer, 2004-től

•  The Church’s Bible, Ed. R. L. Wilkens, 2005-től

•  Encyclopedia of the Bible and Its Reception, Ed. C. L. Seow, 2009-től

•  G. Ebeling programadó tanulmánya: Kirchengeschichte als Geschichte der Auslegung der heiligen Schrift (Tübingen, 1947)

[Magyarul: Az egyháztörténet mint a Szentírás értelmezésének története (Budapest, 1994)]

„Az értelmezés fogalma beláthatatlanul szélesre tágul…” (20)

•  Terminológiai kavalkád:

•  Auslegungsgeschichte – History of interpretation

•  Wirkungsgeschichte – History of influence/effects

•  Rezeptionsgeschichte – Reception history

A KÖNYV KIEMELKEDŐ HATÁSTÖRTÉNETE •  „The legend of Job has been part of the collective

memory of the West and one of the defining myths of our civilization.” (Susan Schreiner, Where Shall Wisdom be Found? Calvin’s Exegesis of Job from Medieval and Modern Perspectives, Chicago, 1994, 1.)

•  Prudentius, Psychomachia (3-4. sz. fordulója) •  Gregorius Magnus, Moralia in Iob (c. 583–91) •  J. Calvin, Sermons sur le livre de Job (1554–55) •  W. Blake, Illustrations of the Book of Job (1826) •  C. G. Jung, Antwort auf Hiob (1952)

A KÖNYV MINT CRUX INTERPRETUM

•  A – B – A szerkezet: prózai keretelbeszélés fogja közre (Hi 1,1–2,13 és 42,7–17) a poétikus dialógusokat, bölcseleti beszédeket (Hi 3,1–42,6).

•  Mi a két rész kapcsolata? Egy időben keletkeztek, avagy egy későbbi redaktori munka folyamán lettek egymásba szőve? A könyv létrejöttének ideje?

•  Igen bonyolult héber szöveg

•  „The book [of Job] is very diverse in its messages.” (Oliver Leaman, Evil and Suffering in Jewish Philosophy, Cambridge, 1995, 29.)

A KÉSŐ ANTIK ÉRTELMEZÉSEK ELŐZMÉNYEI

•  A fordítások világa •  Az első görög fordítás („Old Greek”=OG) rejtélyei

•  Órigenés, Ep. ad Afric. 3-4: a görög jelentősen rövidebb (c. 18%-kal) a hébernél

•  A hiányzó részek betoldása a „három fordító” munkáiból: asteriskus és metobelus közé fogva

•  A görög szöveg többletei: obelus és metobelus közé fogva (2,9a–e; 42,17a–e)

•  Ez a Mischtext lett az ún. „ecclesiastical text of Job”/„kirchliche Text des Ijobbuches”/„Jób könyve egyházi szövege” Órigenés után (LXXHi)

Septuaginta Iob (ed. J. Ziegler; Göttingen 1982)

•  A latin fordítások •  Vetus Latina (Vetus Latina Institut, Beuron –

csak katalógus cédulákon), mely az OG fordítása

•  Hieronymus

•  első fordítása az LXXHi alapján (c. 388)

•  második fordítása a Hebraica veritas elve szerint (c. 405): „magából héberből és arabból, és alkalmasint szírből”, hol a szavakat, hol az értelmet, hol pedig egyszerre mindkettőt visszhangozva; egy lyddai zsidó rabbival

•  Augustinus és Hieronymus levélváltásai

•  Az arámi fordítások •  Qumránban: 4QtgJob (csak két töredék);

11QtgJob (a könyv közel 20%-a 17,12-től 42,12a-ig) – i.e./i.sz 1. sz.?

•  tSabb. 13:1–2; bSabb. 115a

•  R. Gamliel (1. sz. vége) kezében egy Jób targum Tiberiasban

•  R. Gamliel Hazzaqen (1. sz. közepe) az eléje vitt Jób targumra: „Rejtsétek a kőtörmelék alá!” (גנזו תחת הנדבך)

•  OGHi 42,17b: „Ez az arámi könyvben úgy van értelmezve…”

•  Rabbinikus Jób targum (sok alternatív olvasat!)

•  Posztbiblikus szövegek •  Tóbit könyve – különösen a VgTob 2,12–16

•  Hieronymus arámiból fordította latinra (?) •  A qumráni 4QpaleoJobc (i.e. 225–150)

•  stichometrikus sorok, paleo-héber ortográfa •  csak a Tóra és a kérdéses 4QParaJosh ilyen

írásmóddal •  Jób testamentuma

•  hellénisztikus midrás Jób könyvéhez (D. Rahnenführer) – Jób~Jóbáb ismeri szenvedése okát, azt tudatosan vállalja; a hosszútűrés, kegyesség, jótékonykodás bajnoka

•  Újszövetség – Jak 5,11, hosszútűrés

JÓB A RABBINIKUS INTERPRETÁCIÓBAN

•  „There are almost as many Jobs as rabbis who speak of him.” (J. Baskin)

•  Maga a könyv sok hangon beszél

•  Posztbiblikus Jób-recepció

•  Formálódó „tanrendszer”

•  Tannaitikus korban (1. sz. – 3. sz. eleje) inkább a közösségen belüli viták Jóbról

•  Amórai korban (3. sz. – 5. sz. vége) érezhető reflexiók a keresztyének egyöntetűen pozitív Jób-képére

•  A Jób-interpretációk főbb csomópontjai •  Örökkévaló szolgálata szeretetből vagy félelemből

•  mSzóta 5:5, R. Johanan b. Zakkaj vs. R. Josua b. Hyrkanos: előbbi szerint, Hi 1,1-re hivatkozva, csakis félelmből; utóbbi szerint, Hi ,és 27,5 alapján (הן יקטלני לא׀לו אחיל) 13,15szeretetből

•  Jób vs. Ábrahám, Ábrahám vs. Jób

•  Ábrahám testamentum / Jób testamentuma (!)

•  bBB 15b, R. Johanan (3.sz.) – Jób: „félte az Istent” (Hi 1,1) – Ábrahám: „most tudom, hogy istenfélő vagy” (Gn 22,12)

•  GnR. 49:17, R. Lévi – Ábrahám szavai Szodoma ítélete előtt – Jób kemény beszéde, Hi 9,22

•  „Mikor élt Jób?” •  GnR. 57:4, jSzóta 5:8 20c–d és bBB 15a–16b,

kísérletek a kormegjelölést nem tartalmazó szöveg elhelyezésére Izrael történelmében

•  Anonim vélemény: „csak példázat”, לא היה Maimonides → ו

•  Pogány vagy zsidó?

•  Szenvedésének értékelése

•  Büntetés gonoszsága miatt, ExR. 1:9, Bileám – Jób – Jitró a fáraó udvarában

•  Büntetés hitehagyása miatt, bBB 16a, Rava (4. sz. vége)

•  Helyettes szenvedés, ExR. 21:7

JÓB A KERESZTYÉN INTERPRETÁCIÓBAN

•  A patrisztikus Jób-értelmezések osztályozása •  Paradigmatikus-üdvtörténeti alkalmazás

•  az erényes Jób mint athleticus Dei a földi nyomorúságban élő keresztyének példaképe

•  Hi 7,1: LXX πειρατήριον – Vg militia

•  a szenvedő Jób mint typus Christi

•  Tipologikus értelmezés

•  4. sz.-tól vagy a Nagyböjt, vagy Nagyhét olvasmányai

•  Teológiai/dogmatikus alkalmazás •  kiragadott versek bizonyos keresztyén

hittételek igazolására, pl. Hi, 14,4–5; 19,25–27 •  dogmatikai vitákban, pl. pelagiánus vita, 5. sz.

•  Augustinus, Adnotationes in Job •  Eclanumi Julianus, Expositio libri Job

•  Jób történetisége •  a mózesi Törvény előtt élt → judaizmus •  Mopsuestiai Theodoros (4/5. sz.): Jób

története szájhagyományban élt a sémi népek közt különböző nyelveken; fogság utáni zsidó szerző felhasználta az edomita mesét, amit a görög tragédiák stílusában adott közre

•  Tematikus alkalmazás •  aktualizáló adaptálása, pl. Jób betegsége,

gyerme-keinek elvesztése a hasonló sorsú keresztyének vigasztalására; temetési liturgiában

•  az ékesszóló költői beszédek felhasználása, pl. Hi 38k. idézése a Teremtő munkájának magasztalására

•  Exegetikus alkalmazás

•  Kommentárok, homíliák

•  Julianus Arianus, Didymus Caecus, Chrysostomos, Hesychios, Olympiodoros

•  Veronai Zenon, Ambrosius, Eclanumi Julinaus, Augustinus, Arles-i Caesarius, Gregorius Mag.

RABBINIKUS ÉS PATRISZTIKUS OLVASATOK ÉRINTKEZÉSE

•  Óvatosságra intő pontok: •  Parallelomania kísértése [S. Sandmel, 1962 ←

egy francia újszövetséges, 1830]

•  Hiányzik a kritériumrendszer annak eldöntéséhez, hogy egy adott szakasz mikor tekinthető polemikus célzatúnak rabbinikus vagy patrisztikus szövegekben.

•  G. Stemberger fontos megállapításai az „Exegetical Contacts between Christians and Jews in the Roman Empire” c. írásában (M. Sæbø, HB/OT The History of Its Interpretation, I.1., Göttingen, 1996, 569–586.)

A KÖNYV IKONOGRÁFIAI RECEPCIÓJA

•  „Artists as Biblical Interpreters” (S. Terrien)

•  Dura-Europosi zsingagóga keleti fala, 3. sz. közepe

•  Római katakombák, 3–4. sz.

•  Junius Bassus szarkofágja, 4. sz. közepe

•  Bizánci kódex miniatúra, 9. sz.

DURA-EUROPOSI ZSINAGÓGA, 3. SZ. KÖZEPE

DÁVID ÉS SAUL ZÍF-PUSZTÁJÁBAN (1SÁM 26)? JÓB VADÁSZATA/ÉS BARÁTAI [S. TERRIEN]?

DOMITILLA KATAKOMBA, 3. SZ.

NOUVA CATACOMBA, VIA LATINA, 4. SZ. (?)

CATACOMBA DEI MARCELLINO E PIETRO,

JUNIUS BASSUS SZARKOFÁGJA, 4. SZ. KÖZEPE

TIPOLÓGIAI EXEGÉZIS: JÓB ÉS FELESÉGE – ÁDÁM ÉS ÉVA

BIZÁNCI KÓDEX MINIATÚRA, 9. SZ.

ZÁRSZÓ HELYETT, AVAGY MIÉRT ILYEN SZERTEÁGAZÓ A KÉSŐ ANTIK JÓB-RECEPCIÓ?

•  Szövegtani problematika •  Héber szöveg

•  Görög fordítás(ok)

•  Tartalmi problematika

•  „The book is very diverse in its messages.”

•  Az értelmező közösség prekoncepciói

•  Keresztyén oldalon

•  Judaizmusban

Recommended