View
37
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Karsai Judit AZ ÁLLAM SZEREPE A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE-PIACON. 2014. 04. 23. A kutatás az OTKA 105581 K számú pályázata támogatásával készült. TARTALOM. A kockázatitőke-piac felépítése Az állami tőkebefektetések elterjedtsége Tőkeprogramok az Európai Unióban - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
MTA KRTK KTI
Karsai Judit
AZ ÁLLAM SZEREPE A MAGYARORSZÁGI
KOCKÁZATITŐKE-PIACON
2014. 04. 23.
A kutatás az OTKA 105581 K számú pályázata támogatásával készült.
TARTALOM
• A kockázatitőke-piac felépítése• Az állami tőkebefektetések elterjedtsége• Tőkeprogramok az Európai Unióban• Az állami tőkeprogramok értékelése • Előírások a kockázatitőke-programokra • Állami tőkeprogramok Magyarországon• A Jeremie program tapasztalatai• A Jeremie programok hatása
MTA KRTK KTI
MTA KRTK KTI
A KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE
(Vég)befektetők
- Nyugdíjalapok
- Biztosító-társaságok
- Bankok
- Nagyvállalatok
- Állam
- Alapítványok
- Vagyonkezelők
- Gazdag magánszemélyek
- Egyéb befektetők
Esernyőalapok
Kockázatitőke-alap
Kockázatitőke-alap
Kockázatitőke-alap
Magvető tőke
Induló tőke
Expanzív tőke
Kivásárlás
Klasszikus kockázati tőke
Befektetés kockázatitőke-alapokba
Közvetlen befektetések
Source: Federal Reserve Bank of Dallas, IFSL, EVCA/Thomson Financial/PricewaterhouseCoopers nyomán saját szerkesztés
Portfolió cégek
MTA KRTK KTI
AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE
(Vég)befektetők
EU források -CIP (EIP)
-JEREMIE
Magyar költségvetési források-GFP
-RFP
Holding alapMV Zrt.
Kockázatitőke-alap
Kockázatitőke-alapKözös alap
Kockázatitőke-alapCo-Investment alap
Portfolió cégek
Magvető fázis
Korai fázis
Expanzív fázis
Klasszikus kockázati tőke
Befektetés kockázatitőke-alapokba
Közvetlen befektetések
Forrás: saját szerkesztés
Privát befektetők
Privát befektetők
Állami tőkebefektetések elterjedtsége
MTA KRTK KTI
OECD 32 országra vonatkozó felmérése:
-Kormányzati alapok közvetlen befektetései (14 országban)- Legkorábbi konstrukció, sok negatív tapasztalat
-Alapok alapja (holding) konstrukció (21 ország)- Kiemelkedő szerepű az EIF alap - Privát alapkezelő kezeli az alapokat (40%)
-Társbefektetési programok (21 ország)- Pari passu megoldás (83%)- Előzetes szűrése a befektetőknek (72%)
Értékelés nehézségei:
•13 ország értékelte az állami tőkeprogramját (más típusú programokat 21 ország)•Változás a végrehajtó szervezetnél, a program nevénél, a tartalmában •Adatok szűkössége (fiatal cégek, üzleti titkok, rejtőzködő privát befektetők)•Időhorizont (strukturális alapok és pénzügyi eszközök időhorizontja
Állami tőkekonstrukciók az Európai Unióban
MTA KRTK KTI
• CIP/EIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram / Vállalkozás és Innovációs Program)
• EU szintjén működő program• Versenyképesség, innováció, vállalkozás, techtranszfer, pénzügyi közvetítők, induló cégek
finanszírozása• EIF ‚alapok alapjaként’ fektet be kockázatitőke-alapokba
• EIF Kelet-Közép-Európában 30 kockázatitőke-alapot finanszírozott• Főleg növekedési szakaszban tartó cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják• Állami és privát források azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek (pari passu)
• JEREMIE (Közös Európai Források Mikro-, Kis- és Közép Vállalkozásoknak)
• Kiegészítő, regionális szintű, kisméretű program, strukturális alapokból • Hitel, garancia, tőke nyújtása mikro-, kis- és középvállalatok számára• Főleg induló, korai fázisú cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják • Jeremie konstrukció közel 50 kockázatitőke-alapot finanszírozott
• EIF a Jeremie holding alapok kezelője 14 esetben• Privát források nyújtói ösztönzésben részesülhetnek • Kelet-Közép-Európa kockázatitőke-ipara számára jelentős forrás
Állami tőkebefektetések hatását elemző tanulmányok
MTA KRTK KTI
• Jelentős piaci elégtelenségre hibrid megoldás nem jó (Jaaskelainen és társai, 2007)
• Hibrid alapok esetén van mérhető hatása állami finanszírozásnak, de is döntő az állami hányad (relatív kisebbség) és a privát alapkezelő (World Economic Forum, 2010; Grilli, Martinu, 2012)
• Állami regionális alapok mérete túl kicsi a hatékony működéshez (Mason, 2003)
• Állami tőkefinanszírozás hatása gyenge, kisebb a független privát alapokénál (Balboa és társai, 2007)
• Állami befektetők kevésbé sikeresek: kilépés, high-tech, szabadalom, foglalkoztatottság (Brander és társai, 2010)
• Állami alapoknál kevés a korai fázishoz értő alapkezelő (Cumming, 2011), • Hozzáadott érték növelését a jártasság hiánya és nem a kínálat szűkössége akadályozza,
„hands-on” menedzselés kell (Grilli, Martinu, 2013)
• A keresleti oldal problémáinak kezelése nélkül hatástalan az állami katalizátor szerep (Nightingale és társai, 2009)
• A nem pénzügyi eredmények csak implicit módon jelentkeznek (NESTA, 2009)
Kockázatitőke-programokra vonatkozó állami előírások
MTA KRTK KTI
• 2006 óta Közösségi iránymutatás a kockázatitőke-befektetési konstrukcióknál betartandó feltételekre, mely az egyedi tőkeinjekcióra nem vonatkozik (2008 óta ideiglenes, 2013 óta végleges)
• General Block Exemption Regulation (GBER) egyszerűbbé teszi az összeegyeztethetőség vizsgálatot
Összeegyeztethetőségi feltételek alapokra, kezelőkre, cégekre egyaránt vonatkoznak:
•Alapok profitvezérelt privát tulajdonosokkal rendelkezzenek (50% vagy 30% ) •Alapkezelés üzleti szemléletű, teljesítményhez kötött javadalmazás, pályázat •Befektetés piacgazdasági elv szerint, profitvezérelt módon, üzleti és kilépési terv•Befektetések egyedileg is min. 50% privát befektetőtől (pari passu), támogatott területeken min. 30% és ösztönzés megengedett •Befektetések min. 70% saját tőke, kvázi saját tőke •Befektetési volumen cégenkénti részösszege max. 1,5 m €; 2011 óta 2,5 m € bármely 12 hónap alatt•Cégek mérete és életciklusa számít, támogatott területen összes KKV kaphatja, expanzív tőkét nem támogatott területen középvállalatok nem •Döntéseknél nyereségorientáltság, privát befektető képviselete
A Jeremie kockázatitőke-alapok befektetési korlátai
Korlátozás Co-Investment Alap
Közös Alap
Közös Magvető Alap
Közös Növekedési Alap
Céltársaság székhelye
Magyarország Magyarország, Közép-Magyarországi régión kívüli
Európai Unió, Közép-Magyarországi régión kívüli
Európai Unió, Közép-Magyarországi régión kívüli
Céltársaság életkora
5 évnél fiatalabb
5 évnél fiatalabb
3 évnél fiatalabb
5 évnél fiatalabb
Céltársaság árbevétele
max. 1,5 md Ft max. 1,5 md Ft max. 200 m Ft max. 5,0 md Ft
Befektetés mérete
max. 1,5 m €, 12 hónap alatt, max. 3 egymást követő évben (4,5 m €)
max. 1,5 m €, 12 hónap alatt, max. 3 egymást követő évben (4,5 m €)
max. 150 ezer €, max. 2-szer(két külön befektetési döntéssel)
max. 2,5 m €, 12 hónap alatt, többször ismételhető
MTA KRTK KTI
Forrás: saját szerkesztés az üzleti sajtó anyagai alapján
Az állami szerep változása a magyarországi kockázatitőke-piacon
MTA KRTK KTI
Hasonlóság a 2000. évi dot.com válság utáni időszakhoz:
•Válság: kockázatvállalási kedv, befektethető forrás csökken, főleg korai fázisú cégeknél
•Gazdaságpolitikai szándék a kockázatitőke-piac fejlesztésére: számos új állami tőkebefektető
•Állami tőkebefektetések adatai nem nyilvánosak, tőkeprogramok értékelésére nem kerül sor
•Jelentősebb befektetéseket kormányközeli cégek illetve alapkezelők/befektetők kapják
Eltérés a 2008. évi válság után:
•EU tagság jelentős uniós forrásokra jogosít (Jeremie konstrukció, SzTA)
•Állami tőkebefektetésekre EU szabályok vonatkoznak
•Intézményi rendszerben alapkezelői struktúra kerül előtérbe
•Hibrid alapok létrehozása a privát szféra bevonásával, de van csak állami befektetés is
•Privát befektetők kiválasztása a tőkekonstrukciókba pályázattal történik
•Inkubációs és akcelerációs szervezetek csírái megjelennek
Állami kockázatitőke-befektető szervezetek forrásai és befektetései, 2002-2013
MTA KRTK KTI
Állami tőkebefektető szervezet
Források befektetési időkerete
Források értéke
(milliárd Ft)
Befektetési időtartam
Befektetési ügyletek értéke
(milliárd Ft)
Befektetési ügyletek száma
(db)
MFB-csoport
2002 - 59 2002 - 2013 56 334
Jeremie-alapok 2008 - 2015 93(+38
privát)
2010 - 2013 23(+10
privát)
90
Széchenyi Tőke-befektetési Alap
2011 - 2015 14 2011 - 2013 4 37
Állami tőke-befektetők összesen(privát forrásokkal együtt)
2002 - 2015 166
(204)
2002 - 2013 83*
(93)
461
*A HVCA és az EVCA nyilvántartása szerint, mely a befektetők önkéntes adatközlésén alapul, a bevallott állami és privát, klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke 2002 és 2013 között 209 milliárd forintot tett ki. Forrás: az NGM, az MV Zrt. kiadványai és üzleti sajtó alapján saját számítás
A Jeremie kockázatitőke-alapok forrásai és típusai, a pályázati fordulók szerint
A program indulása
2009. 06. 2012. 06. 2013. 04. 2013. 07. 2009. 06. - 2013. 07.
Elnyert állami forrás(milliárd Ft)
34,6 28,5 24 6 93,1
Magánszektor-ból érkező forrás (milliárd Ft)
13,4 12,2 10,2 2,6 38,4
Kezelt tőke összesen (milliárd Ft)
48 40,7 34,2 8,6 131,5
Alapok száma(darab)
8 6+4=10 8 2 28
Egyedi alapok átlagos mérete (milliárd Ft)
6 3x4,23x6,44x2,1
4,3 4,3 4,7
Alapok típusa 7 db Közös, 1 db Co-Investment Alap
6 db Közös Növekedési, 4 db Közös Magvető Alap
8 db Közös Növekedési Alap
2 db Közös NövekedésiAlap
27 db Közös1 db Co-Investment Alap
MTA KRTK KTI
Forrás: az üzleti sajtó alapján saját számítás
A klasszikus kockázatitőke-befektetések GDP-hez viszonyított aránya Európában
MTA KRTK KTI
A Jeremie program néhány tapasztalata
A pályáztatási rendszer anomáliái
•Új, kipróbálatlan konstrukció miatti tapasztalatlanság a hatóságok és a pályázók részéről •Várakozáson felüli számú pályázó, nagyarányú érvénytelen pályázat •Eredményhirdetés többszöri elhalasztása, eredménytelenné nyilvánítás, kiírási feltételek módosítása, pontozásnál szóbeli prezentáció súlyának növelése, zsűritagok lecserélése, keret megemelése
A finanszírozásba bevont privát tulajdonosok köre
•Nem nyilvános adat, alapkezelő és alap tulajdonosai a híradásokban nem válnak szét •Jelentős érdeklődés, a kockázatitőke-piac szempontjából sok új befektető megjelenése •Különösen népszerű a hazai nagytőkések és tőzsdei befektető csoportok körében (profilbővítés) •Magánszemélyek főleg bankárok, vállalatvezetők, üzleti angyalok, befektetési szakemberek (a 100 leggazdagabb magyar közül 13 vesz részt 18 alapban)•Egy bank 2 alapban, pénzügyi befektető csoportok 7 alapban, külföldi kockázati befektető 1 alapban•Nyugdíjpénztárak, biztosítók, nagyvállalatok nincsenek a befektetők között
MTA KRTK KTI
A Jeremie program negatív hatása a magyar kockázatitőke-piacra
• Forrásellátás erősen függ az EU finanszírozástól, hazai intézményi finanszírozók alig
• Hibrid alapok mérete kicsi (kockázat, újabb kör, kiszállás gond lesz)
• Önfenntarthatóság kérdéses
• Állami hátterű befektetők egymással versenyeznek
• Befektetésre rendelkezésre álló időkeret szűk
• Pályázatkezelő szervezet átszervezése
• Pályázatok nem transzparensek
• Állami tőkebefektetések adatai, értékelése nem nyilvános
• Keresleti oldalon késve induló intézkedések ( pl. Gazella pályázat)
MTA KRTK KTI
A Jeremie program kockázatitőke-piacra gyakorolt pozitív hatása
• Megnövekedett tőkekínálat induló, korai fázisú, innovatív cégeknek
• EU források mellett hazai vagyonos privát befektetők növelik a kockázatitőke-piac forrásait
• Láthatóbbá válik az üzleti angyalok tevékenysége
• A piac több szegmensét ellátni képes alapcsaládok jönnek létre
• Tapasztalatot szerző új alapkezelők nevelődnek ki
• Javul a kockázati tőke ismertsége, elfogadottsága
• Vállalatok transzparens működése terjed
• Megjelennek a befektetéseket előkészítő szereplők (tanácsadó, inkubáció, akcelerátor)
• Állami tőkeprogramok korszerűsödtek, a piacgazdasági feltételek között hatékonynak bizonyult konstrukciókat vették át
MTA KRTK KTI
MTA KRTK KTI
Dr. Karsai Judit
tudományos főmunkatárs
MTA KRTK KTI
Tel: +36-30-8164269
E-mail: karsai.judit@krtk.mta.hu
Recommended