View
20
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Kérdések:. 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári? 2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász? 3. Milyen fontos tudományos munka született egy külföldi tudós budapesti „börtönévei” során?. Jégkorszak(ok)!!!. Pleisztocén éghajlatváltozások: - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Kérdések:Kérdések:
1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári?
2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász?
3. Milyen fontos tudományos munka született egy külföldi tudós budapesti „börtönévei” során?
Jégkorszak(ok)!!!
Pleisztocén éghajlatváltozások:
az utóbbi 2,4 millió év
geomorfológiai, geológiai, paleontológiai bizonyítékok
morénáhalmok, gleccservölgyek, lösz, eltemetett talajok
növény-, állatmaradványok
Jégkorszakok és köztes melegebb időszakok váltogatták egymást:
GLACIÁLISOK - INTERGLACIÁLISOK
STADIÁLISOK - INTERSTADIÁLISOK
(Klasszikus: Günz, Mindel, Riss, Würm;
Ma: Oxigén-izotóp fázisok)
Oxigénizotóp-arányok változása
Jégkorszakok kialakulásának éghajlati jellemzése
Alap: sarkvidéki ill. magashegységi jégtakarók terjeszkedése
Éghajlati övek elcsúszása
Közvetlen ok: Napból érkező besugárzás alapján
NEM a hideg tél, hanem a HŰVÖS NYÁR
pozitív hóháztartás
Tehát az a jó, ha az évszakok közti különbség csökken!
(„Köppen-féle küszöbérték”: 450 kánoni egység = 450*43,95 J/cm2/min)
OKok
1. Terresztrikus elméletek (lemeztektonika, vulkanizmus, légkörzés, óceánok áramlási rendszere, stb.)
2. Extraterresztrikus elméletek
a) Föld pályaelemeinek változása (precesszió; apszisvonal elfordulása; excentricitás, tengelyferdeség változásai)
b) egyéb (pl. változó napsugárzás; becsapódás, stb.)
Tengelyferdeség () változása
Értéke: 23°17’ ± 55’
Periódusa: 40 000 év
Ha nő Nap maximális deklinációja nő
(térítők a sarkok felé mozdulnak el) nyár melegebb, tél hidegebb
Ha csökken Nap maximális deklinációja csökken
(térítők az Egyenlítő felé mozdulnak el) nyár hűvösebb, tél enyhébb
csökkenése kedvez az eljegesedésnek
Megj.: É-i és D-i féltekén ugyanúgy hat!
Perihélium hosszának () változása
DEF: Perihélium hossza (): ez egy szög!!!!
tavaszpont irány és a nagytengely (perihélium-irány) szöge
meghatározza: precesszió (tavaszpont hátrálása) + apszisvonal elfordulása
periódus: 21 800 év
Tavaszpont ()Őszpont ()
Téli félév
Ez határozza meg a téli és a nyári félév hosszát,
és hogy mikor vagyunk napközelben.
(Jelenleg: 102°; 7,5nap)
P
A
P
Téli félév
Tavaszpont ()
Őszpont ()
A
Perihélium hosszának 4 helyzete
Ha =0°, 180° : tél hossza = nyár hossza; téli besugárzás = nyári besugárzás
Ha =90°:
É-i félteke: hosszú nyár, de kis besugárzás (afélium)
rövid tél, de nagy besugárzás (perihélium)
D-i félteke: fordítva
Ha =270°: fordítva
évszakok különbsége csökken → jégkorszak
A
Téli félév
Tavaszpont ()
Őszpont ()
P
É-i és D-i félteke eltérő!
sin = ±1 kedvez a jégkorszaknak
ATavaszpont
()Őszpont
()
P
Téli félév
P
Téli félév
Tavaszpont ()
Őszpont ()
A
Excentricitás (e)
Napközel, naptávol arányát meghatározza
besugárzott energia mennyiség
előző tényezőt erősítheti vagy gyengítheti!
e · sin kifejezés alapján értékelhető az összetett hatás
periódusok nem teljesen szabályosak és az amplitúdók sem egyformák!
e nagy e kicsi
Tengelyferdeség
Precessziós index
Excentricitás
Pályaelemek együttes hatása
± e · sin
Milankovič – Bacsák elmélet
csillagászati okokkal magyarázni a jégkorszakok kialakulását
(első ötletgazda: Joseph Adhémar francia matematikus, 1842)
Milankovič (1924) – Bačák (1940)
- 650 000 évre visszamenőleg a pályaelemek alapján
- különböző földrajzi szélességekre korrigált besugárzás értékek
Mikor és hol csökken a Köppen-féle küszöbérték alá?
- 9 egybeesés és e · sin között
- a nyári napsugárzás mennyisége akár 20 százalékkal is változhat az északi sarok közelében.
Bacsák Gy.: (1870-1970, jogász, festőművész, csillagász, geológus, asztalos, ács, halász, Fonyód régésze)
pontosította a számításokat
klímakilengések tartamát is megadta
4 klímatípus: glaciális,
szubarktikus (forgástengely egyenesebb),
szubtrópusi (forgástengely ferdébb),
antiglaciális
A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények
1) A tényleges eljegesedési időszakok hosszabbak mint a csillagászati számítások alapján
Ok: az eljegesedés megindulása köthető a módosult pályaelemekhez, utána a kialakuló jégtakaró „konzerválja” a hideget
2) Hogy lehet, hogy a két félteke (sarkvidékek+magashegységek) egyszerre jegesedett el?
Válasz:
A) az egyidejűség csak látszólagos, kis eltérések (~10 000 év) lehettek É és D között, ami belefér e · sin gyors periódusába – EZ NEM IGAZ!
B) az évszakok jellegének az északi félgömbön bekövetkező változásai valamiképpen átterjednek a déli féltekére is („óceáni szállítószalag”)
A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények
3) Hogyan lehet, hogy a perm végétől a pleisztocénig a Földnek nem volt jégsapkája? (Sőt a földtörténet csupán 1 ezrelékében volt…)
A) Lemeztektonikai magyarázat: kontinensek eltérő elhelyezkedése módosítja a Földfelszín energiamérlegét, pl. ha a térítők mentén sok az óceán, akkor melegebb az éghajlat, vagy, ha a sarkvidékeken nincs kontinens, akkor a jégtakaró nehezen tud kialakulni. A csillagászati ciklusok csak „kedvező” körülmények közepette tudnak érvényesülni.
B) Kisebb a kozmikus sugárzás (galaxis kis spirálkarjában vagyunk)
Összevetve az oxigénizotópos görbékkel, úgy tűnik igen, meghatározó a kb- 100 000 éves hosszú ciklus, erre rakódnak a rövidebb idejű (23 000 év, 41 000év) ciklusok.
Vannak, akik cáfolják és pl. a Földpálya ferdeségével magyarázzák a ciklusokat.
De a pontos lefutás, átmenetek csak a földi szférák együttes figyelembevételével magyarázhatók.
4) Mi az igazság? (Azaz a Milankovič-Bacsák elmélet helyesen magyarázza-e a jégkorszakok kialakulását?)
Recommended