View
1
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI
VIZSGAKÖVETELMÉNY
1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A képrögzítés és
mozgásábrázolás
alapjai és
jellemzŊi, a
technikai
képalkotás és a
mozgóképi
történetmesélés
elŊtörténete
A mozgókép előtti
mozgásábrázolási,
történetalkotási törekvések
azonosítása (a barlangrajztól a
képregényig).
A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök
(fényképezőgép, videokamera)
kezelői szintű használata. A
technikai képalkotás
technikatörténete,
meghatározó találmányainak
ismerete.
Különféle képtípusok (pl. természeti, képzőművészeti és
technikai képek) és a mozgókép
előtti
mozgásábrázolásitörténetalkotási
törekvések azonosítása (a
barlangrajztól a képregényig).
Képalkotás és képrögzítés,
mozgásábrázolás és
történetmesélés motivációinak
felismerése adott esetekben.
A technikai kép
jellemzŊi
Rögzítés és ábrázolás
mozzanatainak elkülönítése és
kapcsolatuk értelmezése a
mozgóképi szövegek
elemzésében. A mozgókép
kettős természetének
(reprodukció és ábrázolás)
következményei a művészi és
köznapi mozgóképi
szövegformálásban.
A mozgókép utalásos
természetének bemutatása,
valamint értelmezése alkalmas
példákkal.
A látvány
mozgóképi
megszervezése
A beállítás és a képkivágat
fogalmainak pontos használata; a
plánfajták felismerése és
alkalmazásuk értelmezése
mozgóképi szövegek
elemzésében.
A kamera térbeli elhelyezésével
és optikai beállításával
kapcsolatos jelzések, illetve a
kameramozgások és a beállítás
A kamera térbeli elhelyezésével és
optikai beállításával kapcsolatos
jelzések (nézet és látószög,
térmélység, előtér-háttér),
felismerése és magyarázata kortárs
mozgóképi szövegek
értelmezésében.
A megvilágítás és a színhasználat
szerepének felismerése, leírása és
magyarázata kortárs mozgóképi
elemeinek elrendezésével
kapcsolatos jellegzetességek
felismerése és magyarázata
klasszikus szerzői és műfaji
mozgóképi szövegek
értelmezésében.
A megvilágítás szerepének
felismerése, leírása és
magyarázata klasszikus szerzői és
műfaji mozgóképi szövegek
értelmezésében.
szöveg értelmezésében.
Szerepjáték A szereplőválasztás változatainak
(pl. civil vagy hivatásos) és a
szereplő külső megjelenésének,
mint metakommunikációs
jelzésnek a leírása és elemzése
adott mozgóképi szöveg
értelmezésében.
A viselkedés szóbeli, vokális és
metakommunikációs eszközeinek
felismerése és értelmezése.
A szereplők dinamikusan változó
státuszhelyzetének értékelése,
elemzése adott mozgóképi
szövegek értelmezésében.
Montázs A montázs-jelenség felismerése,
montázs és gondolkodás, illetve
montázs és ábrázolás
kapcsolatának (pl. a tér-idő
felbontása és újraszervezése)
ismerete és alkalmazása adott
montázsmegoldások leírásában
és értelmezésében. A
lineáris/narratív, az
asszociatív/expresszív, a belső
montázs felismerése és a
montázshatás értelmezése adott
montázsmegoldások
elemzésében. A kép és hang
montázsviszonyának értelmezése
klasszikus szerzői és műfaji
mozgóképi szövegek
értelmezésében.
A mozgóképi hanghatások
fajtáinak elkülönítése,
kombinációik és képekkel történő
összekapcsolásuk alapvető
megoldásainak
(szinkronitásaszinkronitás,
időérzet, hangulatteremtés) leírása
és magyarázata a szövegelemzés
során.
A kép és hang montázsviszonyának értelmezése
kortárs szerzői filmek
értelmezésében.
Mozgóképi
elbeszélés
A történetnek mint
változássorozatnak az elemzése;
a történet időrendi és okozati
láncolatának összeállítása, leírása
adott mozgóképi szöveg
értelmezésében.
A történet legfőbb
alkotóelemeinek (expozíció,
lezárás, fordulat és epizód) felismerése, elkülönítése adott
mozgóképi szövegek
értelmezésében.
A történet, a cselekmény és az
elbeszélés fogalmainak helyes
használata és alkalmazása a
mozgóképi szövegek
értelmezésében.
2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A médiaszövegek
és a mozgóképi
alkotások
rendszerezése
A médiaszövegek rendszerezése
néhány fontosabb szempont
szerint (pl. médiumok, a
valósághoz való viszony, az
alkotói szándék és nézői
elvárás, a szöveg keletkezése és
stílusa, továbbá televíziós
műsortípusok) és ezen
kategóriák alkalmazása adott
mozgóképi szövegek
elemzésében és értelmezésében
A médiaszövegek rendszerezése
néhány további fontos szempont
szerint (pl. elbeszélő és nem
elbeszélő jelleg; animáció; a
kifejező eszközök kísérleti
használata). Továbbá ezen
kategóriák alkalmazása adott
mozgóképi szövegek elemzésében
és értelmezésében.
A valóság
ábrázolásához
való viszony
A képi ábrázolás és a
mágikus gondolkodás
kultúrtörténeti kapcsolatának
ismerete. A valóságos és a
valószerű fogalmának
ismerete. A fikciós és
dokumentarista ábrázolásmód
megjelenési formáinak
felismerése és értelmezése. A
technikai képrögzítés
kultúrtörténeti szerepének
értelmezése.
A televízió valóságfelfogásának
értelmezése a médium
megjelenésétől a valóságshow
műsorokig.
Cselekményelem-
zés
A fordulatok és az epizódok
különválasztása, a cselekmény
tér-idő folyamatának és okozati
A műfaji konvenciók és a
formanyelv cselekményre gyakorolt
hatásának felismerése; a
rendjének összeállítása adott
mozgóképi szövegek
értelmezésében.
Alapvető műfaji
jellegzetességek (helyszín és
idő, szereplők, fő téma,
jellegzetes
fordulatok,atmoszféra)
felismerése adott mozgóképi
szövegek elemzésében és
értelmezésében.
cselekményen belüli és azon kívüli
elemek elkülönítése.
A mozgóképi
szövegek jelentése
Jelentéstulajdonítás a
legfontosabb filmnyelvi kódok
(látványszervezés, szerepjáték,
montázs, elbeszélés)
értelmezésével adott mozgóképi
szövegek esetében.
3. Mozgóképi szövegalkotás
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Egyszerű
mozgóképi vagy
médiaszövegek
megszerkesztése
Szövegalkotási ismeretek és
képességek bizonyítása (több
beállításból álló, értelmes
mozgóképi szekvencia,
fotósorozat vagy más médium
eszközeit használó rövid
terjedelmű komplett szöveg,
alkotás) megtervezése és
kivitelezése a projektmunka
során)
4. Műfaj- és műismeret
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A filmkultúra
kettŊssége
A tömeg- és a magas/artisztikus
kultúra fogalmának
elhatárolása.
A műfaji és a szerzői
filmalkotások
megkülönböztetése és
A kultúrahasadás jelenségének,
okainak és következményeinek
bemutatása és értékelése.
összehasonlítása.
Az archetípus fogalmának
ismerete, archetípusok
felismerése (pl. archetipikus
konfliktusok, karakterek) és
azok konkrét formáinak
értelmezése adott mozgóképi
alkotás értelmezésében. A
szerzői filmek
sajátosságainak (a nemzeti
magaskultúrába ágyazottság,
elitista alkotás- és
befogadásmód, hétköznapiság
dominancia, stílusközpontúság,
szoros kapcsolat a
társművészetekkel) ismerete.
Műfaji jellemzŊk A tömegfilmek sajátosságainak
(sztárkultusz, iparszerűség és
gazdasági meghatározottság,
nézőszám-maximalizálásra
törekvés,
szórakoztatásközpontúság,
akció-és látványközpontúság,
műfaji jegyek, fogyasztói
minták kiváltása és követése,
multiplex-terjesztés) felismerése
és bemutatása adott
közönségfilmek segítségével. A
legjellemzőbb műfajok
(melodráma, vígjáték, burleszk,
western, akciófilm, krimi,
thriller, horror, sci-fi) közül
három szabadon választott
műfaj alapvonásainak
ismertetése egy-egy
hozzárendelhető film vázlatos
elemzésével – a
témaválasztásban, a
motívumhasználatban és az
elbeszélésmódban
megfigyelhető hasonlóságok
alapján.
Egy szabadon választott
tömegfilmes alkotói életmű (pl.
Chaplin, Ford, Hitchcock,
Spielberg) bemutatása.
5. Korstílusok, szerzők és művek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Korstílusok A téma-, szereplő- és
környezetválasztás, a filmnyelvi
kifejezőeszközök (látvány,
montázs, történetmesélés) használata, a filmtörténeti
hagyományokhoz való viszony
és a film szerepéről való
elképzelések szempontjából
megfigyelhető stiláris
hasonlóságok és különbségek
felismerése.
A (német) expresszionizmus, a
francia és a szovjet-orosz
avantgárd, az (olasz)
neorealizmus, a francia és a
csehszlovák új hullám
jellemzőinek azonosítása a
korszakot meghatározó alkotók
és művek alapján.
A szerzőiség stílusjegyeinek
(személyes világlátás, az alkotóra
jellemző formanyelvi jegyek)
felismerése és bemutatása.
A film stílustörténeti korszakaihoz
nehezen besorolható ún.
,,nagymesterek” (pl. Antonioni, Bergman, Bunuel, Cassavetes,
Fellini, Godarad, Kuroszava,
Pasolini, Tarkovszkij, Welles)
közül egy alkotó életművének
alaposabb bemutatása a
legfontosabb művek és a szerzőt
jellemző témák, stiláris eszközök
alapján.
6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A filmtörténet
kezdetei, az Ŋsfilm
A Lumiere-fivérek és Melies
munkásságának ismerete.
A
némafilmművészet
A német expresszionizmus
jellemzése, egy meghatározó
művének ismerete.
A szovjet-orosz montázsiskola
jellemzése, két meghatározó
művének ismerete.
Griffith filmművészeti
jelentőségének értékelése.
A francia filmes avantgárd
jellemzése, két meghatározó
művének ismerete.
A
hangosfilmművészet
kialakulása
Az (olasz) neorealizmus
jellemzése, két meghatározó
művének ismerete.
A lírai realizmus jellemzése, egy
meghatározó művének ismerete.
A modern film A fontosabb nemzeti új
hullámok (pl. francia,
csehszlovák, angol, német)
jellemzése, néhány
meghatározó mű ismerete.
Új Hollywood jellemzése, néhány
meghatározó mű ismerete.
A kortárs film A Dogma mozgalom jellemzése,
legalább két meghatározó mű
ismerete.
7. Magyar filmtörténeti ismeretek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A magyar film a
második
világháború elŊtt
A meghatározó műfajok (vígjáték
és melodráma) jellemzése, néhány
alapvető/kiemelt mű ismerete.
Az új magyar film
az ötvenes évektŊl
a rendszerváltásig
A magyar film néhány jelentős
alkotója közül két rendező (pl.
Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István,
Huszárik Zoltán, Bódy Gábor,
Jeles András, Tarr Béla)
munkásságának vázlatos
bemutatása (az életmű helye és
jelentősége a magyar film
történetében).
Az ún. budapesti iskola
jellemzése, két fontosabb
alkotás ismerete.
A magyar film néhány jelentős
alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó
Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András,
Tarr Béla) munkásságának
vázlatos bemutatása (az életmű
helye és jelentősége a magyar film
történetében).
Az ún. budapesti iskola jellemzése,
néhány fontosabb alkotás ismerete.
A kortárs magyar
film
Három– szabadon választott – a
rendszerváltozás után készült,
jelentősebb magyar film
részletező ismertetése (Pálfy György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes munkái
közül).
Az ezredforduló utáni magyar film
néhány fontosabb alkotója (Pálfy
György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs,
Kocsis Ágnes) szerzői
karakterének vázlatos bemutatása.
8. Média a mindennapi életben
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A társadalmi
nyilvánosság
A közszféra-magánszféra, a
nyilvánosság, a
médiakonvergencia és a
diskurzus fogalmának ismerete;
a modern társadalmi
nyilvánosság kialakulását
A nyilvános szereplés során
követendő és elvárható etikai
szempontok alkalmazása (pl.
interjúhelyzetben).
elősegítő fontosabb tényezők
szerepének kifejtése (pl. a
technikai sokszorosítás, a
technikai
képrögzítésképközvetítés, a
távközlés, digitalizáció).
Annak ismerete, hogy milyen
alapvető tényezőktől függ
valamely kor és társadalom
nyilvánossága.
A média napirend kijelölő
szerepének a bizonyítása
aktuális médiapéldákkal. A
média legfontosabb társadalmi
szerepeinek (pl. tájékoztatás,
,,őrkutya”-szerep,
közösségteremtő-szerep, a
morális értékrend formálása)
ismerete.
A nyilvános szereplés során
követendő és elvárható etikai
szempontok ismerete.
Mediatizált
információforrások
használata
Az egyes médiumokban
használatos szövegtípusok (pl.
újsághírek, riportok és
tanulmányok, rádióműsorok,
filmek, televíziós műsorok,
Weblapok, CD-ROM-ok,
digitális archívumok) mint
információs források tudatos,
szelektív és célirányos
használata (pl. a
projektmunkában).
Online média
használata
Az internethasználat
biztonságának problémái (pl.
személyes adatok védelme,
hamis vagy megbízhatatlan
oldalak, információk kiszűrése,
ismerkedés veszélyei) ismerete.
Az internetes és
mobilkommunikáció fontosabb
sajátosságainak (pl.
interaktivitás, a kommunikáció
térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmegosztás,
multitasking, virtuális
kapcsolatok, konstruált
A mindennapi kommunikáció
digitális technológián alapuló
formáinak (chat, SMS, e-mail,
fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl.
szókincs, szavak alakváltozatai,
mondatszerkesztés, az
érzelemkifejezés eszközei)
értelmező ismerete.
személyiségek, anonimitás és
annak korlátai, e-részvétel,
edemokrácia, amatőr és
professzionális tartalomgyártás,
médiahasználat más emberek
jelenlétében és annak normái)
tudatosítása.
A média és az
életmód
A médiumok – elsősorban a
rádió, a televízió és az online
sajtó – műsorrendjének,
honlapstruktúráinak, az
intézmény vagy csatorna-image
kialakításának a befogadók
életmódjára, műsorválasztási
preferenciáira gyakorolt
hatásainak bemutatása.
A fontos tömegkommunikációs
modellek (transzmissziós, rituális,
propaganda-reklám, befogadási
modell) működésének
szemléltetése önállóan gyűjtött
médiapéldák alapján (pl. rövid
szóbeli vagy írásbeli beszámoló,
esettanulmány formájában).
9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Intertextualitás,
sorozatelv
A sorozatelv fogalma, hatása a
szövegek megszerkesztésére és
befogadására. A sorozatszerű
szerkesztés célja és hatása a
befogadóra (pl. szappanoperák,
hírek, reklámkampányok
esetén).
A hírmédia médiaszövegeinek
mint történetkezdemények
közrebocsátott értelmezési
javaslatainak az elemzése; a
fontosabb újságírói modellek
(elkötelezett, pártos,
objektivsemleges, bulvár)
ismerete.
Aktuális médiapéldákkal annak a
jelenségnek a bemutatása, hogy a
médiaszövegek rendszeresen
utalnak más médiaszövegekre, s a
befogadó olykor csak a megelőző
vagy következő szövegek,
közlemények alapján értheti meg
az adott textust (pl. hírek).
A médiaszövegek mint
történetkezdemények
közrebocsátott értelmezési
javaslatainak az elemzése; a
fontosabb újságírói modellek
(elkötelezett, pártos,
objektivsemleges, bulvár) ismerete
és alkalmazása konkrét
médiaszövegek esetében.
A befogadást
befolyásoló
tényezŊk
Az egyirányú kommunikáció
dominanciájának majd
csökkenésének, az interaktivitás
módjainak, szerepének ismerete
a tömegkommunikációban.
A lineáris és nemlináris olvasás
fogalmának ismerete.
Nemlineáris szövegek szerkezeti
felépítésének elemzése. Alkalmas
példákkal a hálózati
kommunikáció életmódra,
életminőségre vonatkozó
hatásainak bemutatása, a
személyiség felbontása és
A befogadásra a szövegen túl
hatást gyakorló tényezők:
kulturális kompetencia (a
befogadó tudása, tapasztalata és
ízlése); a közönség kulturális és
társadalmi környezete
(gazdasági, szociális, etnikai
helyzet, életkor és nemi
identitás), a befogadás
környezete (pl. újságolvasás,
rádiózás, tévézés, szörfözés a
világhálón), illetve ezek hatása
az egyes médiaszövegek,
szövegtípusok elfogadására
vagy elutasítására.
A médiaipar globalizálódásának
jelei és következményei (pl. a
nemzeti identitás veszélyeztetése
és átalakulása) a
médiaszövegek kódolásában és
terjesztésében.
A közönség eltérő szerepeinek
értelmezése: a befogadó mint
fogyasztó, a közönség mint
állampolgár, a közönség mint
nő vagy férfi.
A legfontosabb
médiahatáselméletek (pl.
direkt, korlátozott, használati-
érték, kultivációs modellek)
ismerete
megsokszorozása kapcsán az
online médiahasználat
veszélyeinek (pl. függőség,
elmagányosodás,
egészségkárosodás) értelmezése.
A sztár A sztár szerepének felismerése
és értelmezése a filmen és a
médiában néhány film és
médiasztár jellemzésével.
A sztárfogalom kialakulása és
módosulása.
Új
médiatechnológiák
A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (pl. interaktivitás,
multimédia, hálózati
kommunikáció, virtuális
valóság, médiakonvergencia)
jellemzése, a befogadási
folyamatra gyakorolt hatásuk
bemutatása és értékelése.
10. Médiaintézmények
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A médiaszöveg mint
termék
A tömegkommunikációs
folyamatra ható főbb
gazdasági tényezők
bemutatása, az iparszerű és
piacelvű működés (pl. a maximális fogyasztásra
késztetés elve, a közönség mint
vevő és mint áru, a műsoridő
mint tulajdon) értelmezése.
Néhány jellemző adat (pl. a hazai
film-és televíziós ipar
nagyságrendje, a közpénzek és a
,,reklámtorta” mértéke) ismerete
és értelmezése.
A médiaipar
intézményei
A közszolgálati és
kereskedelmi médiaintézmények jellemzése
néhány példa alapján.
A független és alternatív
médiaintézmények, szakosított
csatornák és
tematikusspecializálódott média-
vállalkozások jellemzése alkalmas
példák alapján.
A médiaipar
ellenŊrzése
A médiaipar jogi és etikai
szabályozásának alapelvei
(pl. önellenőrzés, a
válaszadás lehetősége, a
magánélet tiszteletben tartása,
a közszereplőkkel kapcsolatos
szabályok, a hátrányos
megkülönböztetés tilalma). A
törvények és szabályok
betartását ellenőrző hazai
intézmények megnevezése,
beavatkozásuk (pl. a
reklámidő túllépéséért, a
fiatalkorúakat károsan érintő
műsorokkal – elsősorban az
indokolatlan
erőszakmegjelenítésel
kapcsolatos - döntések)
jellemző példáinak
ismertetése az adott
időszakból.
A médiatörvény és a
monopóliumellenes törvények
legfontosabb szabályozó
eszközeinek (pl. a
tőkekoncentráció limitálása,
kvóták, hírszolgáltatás
előírása) ismerete.
A rasszizmus és a gyűlöletbeszéd
tilalmának és a szólásszabadság
elvének konfliktusa ismerete,
értelmezése a médiaszabályozás
szempontjából.
Az újságíró szabadsága és
ennek korlátai; a szerzői jog;
az információhoz való jog; a
rágalmazással kapcsolatos, a
kiskorúak védelmét és a
politikai befolyásolástól való
védelmet szolgáló főbb
szabályozások ismerete.
11. A reprezentáció
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Manipuláció, a
valóság sztereotip és torzított megjelenítése a
médiában
A reprezentáció fogalmának
ismerete, a tapasztalati és a
médiavalóság eltéréseinek
felismerése és bemutatása a
nemi szerepek, a kisebbségek és
az etnikumok, az eszmék és
politikai formációk
médiareprezentációjának
jellegzetes példáin keresztül,
jellemző sztereotípiák
bemutatása bizonyos társadalmi
csoportok reprezentációjában.
Fontosabb érvek és ellenérvek
ismerete és alkalmazása,
amelyek a média
tömegbefolyásolási,
közönségmanipulációs hatását
kívánják bizonyítani vagy
cáfolni.
A manipuláció és a médiaipari
selejt megkülönböztetése
egymástól.
A médiaoptimizmus és
pesszimizmus fogalmának,
alapvető érvkészletének
ismerete.
A morális pánik fogalmának
ismerete Fontosabb érvek és ellenérvek
ismerete és alkalmazása,
amelyek a média agresszivizáló
hatását kívánják bizonyítani
vagy cáfolni.
12. Jellegzetes televíziós műsortípusok
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Hírműsorok A hír, a hírérték, az infotainment
és a vélemény fogalmainak
ismerete és elkülönítésük adott
médiaszövegben.
A hírműsorszerkesztés elemi
formáinak és normáinak ismerete
és érvényesülésük kritikus
megítélése.
A hírműsorok show-szerű
átalakulásának értékelése. A
televíziós dokumentarizmus
átalakulásának értékelése.
Reklám A reklám mint alkalmazott
művészeti forma értelmezése
adott médiaszöveg esetében.
A reklámok
címzettjének/célcsoportjának
meghatározása.
A reklámozásban alkalmazott
néhány gyakori befolyásolási
technika felismerése és
értékelése.
A reklám szerepe a
médiaintézményrendszer
fenntartásában és
befolyásolásában játszott
szerepének értékelése.
Folytatásos
teleregény
(szappanopera)
A szériaelv megjelenési
formáinak felismerése és
jellemzése.
A teleregény szerkezeti
sajátosságainak ismerete és
bemutatása alkalmas példán.
Show-műsorok Valóságshow-műsorok (reality)
jellemzése mint a jóízlés, a
humánum, az önrendelkezés
kikezdése másfelől annak az
elemi igénynek a megvalósulása,
amelyben az egyszerű ember az
elit helyett magát láthatja viszont
a nyilvánosságban.
A show-műsorok forrásainak és
rokon műfajainak ismerete (pl.
varieté, cirkusz); a leggyakoribb
showműsor-változatok ismerete
és jellemzése.
A show külsőségeinek, a
közönség és a show
műsorvezetője (showman)
szerepének jellemzése.
A valóság és show viszonyának
megfigyelése és értelmezése
alkalmas példán.
Számítógépes játék Választott számítógépes játék
elemző bemutatása (pl.
prezentáció keretében)
cselekményvezetés, szereplők
rendszere és a felkínált
identitások, megformáltság
(képi világ, hangeffektusok), az
interaktivitás lehetőségei
szerint.
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI (PROJEKT) VIZSGAFELADATOK
2016–2017. tanév május - júniusi vizsgaidőszak
13. A/1. VIDEOFILM VAGY FOTÓSOROZAT KÉSZÍTÉSE
Készítsen 3-5 perc hosszúságú, saját elképzelésre építő videofilmet vagy 25-30
sorszámozott felvételből álló fotósorozatot Ady Endre Álmodik a Nyomor című
verse vagy annak részlete(i) alapján! Adaptálhatja a verset (vagy annak valamely
részletét), de használhatja azt inspirációként is. Amennyiben felhasználja Ady
szövegét, annak megjelenési formáját (pl. dialógus vagy narrátorhang,
felirat/képaláírás) szabadon megválaszthatja és variálhatja.
Duhaj kedvek
Eldorádója, Száz
tivornyás hely, ne
bomolj.
Csitt, most valahol, tán
Ujpesten, Húszesztendős
legénynek vackán Álmodik
a Nyomor.
Gyár-marta, szép, sovány,
bús alvó,
Melle horpadt, válla kiáll,
Arcán zúzos, jeges
nedvesség, Mosolyog.
Szent, nehéz álmában
Urabb, mint egy király.
Tiszta ágyat és tiszta
asszonyt
Álmodik s vígan fölkacag,
Kicsit több bért,
egy jó tál ételt,
Foltatlan ruhát,
tisztességet S
emberibb
szavakat.
Kevesebb vért a
köhögésnél
És a munkánál több erőt
S hogy ne kellessen
megjelenni
Legalább tíz-húsz
esztendőig Az Úr
szine előtt.
Te, nagyváros, csupán öt
percig
Álljon ürítetlen a bor
Dús asztalán dús
nábobidnak,
Mert valahol talán
utolsót Álmodik a
Nyomor.
Az elkészült videofilmhez vagy fotósorozathoz készítsen (a
vizsgakövetelményekben előírt terjedelemben) munkanaplót, amelyben ismerteti
munkája alapkoncepcióját, az előkészítés és a kivitelezés folyamatát! Csatolja a
munka tervezése-kivitelezése során esetleg keletkezett dokumentumokat és
vázlatokat, mutassa be a kész munkát, és ismertesse a megvalósítás során felmerült
problémákat, egyúttal az elkészített anyaggal kapcsolatos önértékelését!
14. A/2. FOTÓREKONSTRUKCIÓ ÉS VIDEONAPLÓ KÉSZÍTÉSE
Készítse el Caravaggio Emmauszi vacsora vagy Velazquez Tojássütő öregasszony
című festményének fotórekonstrukcióját! Egy maximum 5 perces videofilmben
mutatassa be annak a folyamatnak a fázisait, ahogy a fényképet létrehozta! Saját
hangjával narrálja a filmet! A videonapló első felében mutassa be, milyen
szempontok alapján választotta a szereplőket és a helyszínt, az anyag további
részében pedig azt, ahogyan a világítással megpróbálta létrehozni a képen látható
fényhatásokat!
Az elkészült videofilmhez készítsen (a vizsgakövetelményekben előírt
terjedelemben) munkanaplót, amelyben ismerteti munkája alapkoncepcióját, az
előkészítés és a kivitelezés folyamatát, az ennek során felmerült problémákat és
megoldásukat, valamint az elkészített anyaggal kapcsolatos önértékelését!
Munkanaplójában szerepeltesse a rekonstruált változat fotóját is!
15. A/3. DOKUMENTUMFILM-RÉSZLET KÉSZÍTÉSE
Készítsen minimum 5, maximum 8 perces rövid dokumentumfilmet vagy
dokumentumfilmrészletet egy munkanélküli vagy munkát kereső ember egy
napjáról!
Az elkészített anyaghoz mellékeljen munkanaplót (a vizsgaleírásban előírt
terjedelemben), amelyben vázolja a komplett film elképzelését (teljes kisfilm
esetében bemutatja annak szerkezeti építkezését, részlet esetében megjelöli, hogy
az az elképzelt teljes filmben hol helyezkedne el és mi lenne a funkciója)! Mutassa
be a munka előkészítésének fázisait, különösen fókuszáljon a szereplőválasztásra
és arra a folyamatra, ahogyan megismerkedett a szereplő élethelyzetével!
Ismertesse, miért az elkészített anyagban alkalmazott dokumentumfilmes
módszert választotta (pl. interjú, eseménykövetés, különféle hangi narrációs
lehetőségek stb.)! Értékelje saját munkáját, mutasson rá az elkészült anyag erős
és/vagy gyenge pontjaira!
16. B/1. EGY KÜLÖNLEGES HASZNÁLATI TÁRGY: KOSZTOLÁNYI
DEZSŐ JÁTSZÓTÁRSAI – ELEMZŐ ESSZÉ
Kosztolányi Dezső játszótársai címmel készítsen a vizsgaleírásban előírt
terjedelemben elemző esszét az internetes nyilvánosság kreatív oldaláról, más
szerzők alkotásainak „újrahasznosításáról”, újraértelmezéséről, amelyben
összehasonlítja azokat a használati módokat, formákat és célokat, amelyek
Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című versének felhasználásával készítettek
és közöltek az interneten amatőr filmkészítők! Esszéjét elsősorban a következő
munkák összevetésére alapozza: Akarsz-e játszani (Visky Ábel)1; Györgyikének
(Vitéz László) 2 ; Akarsz-e játszani (ismeretlen szerző) 3 és Akarsz-e játszani
(ismeretlen szerző)4 (a megadott anyagok egyike helyett választhat az interneten
fellehető számos további feldolgozás helyett másikat is)!
17. B/2. MŰFAJKERESŐ – ELEMZŐ ESSZÉ
Készítsen a vizsgaleírásban előírt terjedelemben elemző esszét, amelyben az 1956-
os Emlékév filmjének szoros elemezésével5 legalább négy érvényes szempont
alapján kísérletet tesz annak műfaji besorolására!
18. B/3. SZERZŐI DÖNTÉSEK – ELEMZŐ ESSZÉ
Készítsen a vizsgaleírásban előírt terjedelemben elemző esszét, amelyben legalább
három érvényes szempont, három kulcsjelenet részletesebb elemzése alapján azt
vizsgálja, hogy mit adott hozzá a filmi kifejezésmódhoz és annak hatásához a
rendező, Michael Haneke azon döntése, hogy A fehér szalag című 2009-es filmjét6
fekete-fehérben készíti el!
B/4.
Készítsen a vizsgaleírásban előírt terjedelemben elemző esszét, amelyben
bemutatja a választott mozgóképi alkotás műfaji sajátosságait, a műfajnak
megfelelő cselekménybonyolítás és jellemábrázolás eszközeit! Esszéjét az alábbi
filmek alapján dolgozza ki: Amerikai mesterlövész (2014), A másnaposok 1,
Sherlock Holmes, Amerikai história X vagy Életrevalók!
1 A film elérhető például: https://www.youtube.com/watch?v=dVWQg8cPcBM 2 A film elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=dA8p3Yn4nxo 3 A film elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=AV8gH2tJgY4 4 A film elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=VokmAt2iSuI 5 A film elérhető például: http://magyarforradalom1956.hu/v/bemutattuk-az-56-os-emlekev-
hivatalos-dalat-es-imazsfilmjet/ 6 Megjelent magyar felirattal DVD-n
ELŐZETES SZEMPONTOK A PROJEKTFELADATOK
ÉRTÉKELÉSÉHEZ
2017. május-júniusi vizsgaidőszak
A/1. feladathoz
A feladat a költőgéniusz Ady egyik ismert verséhez kapcsolódik, amelyet aligha
lehetne érvényesen áttenni filmformába. A feladat értelmezése során éppen arra lesz
szükség, hogy a vizsgázó átlássa, nem a szöveghű átfordítás, hanem a versélmény
szabad újrafogalmazása a feladat lényege. A nyomor, a társadalmi szolidaritás lesz
a „mondanivaló” az ezzel kapcsolatos személyes érzékenyég és
megfigyelőképesség pedig a vizsgaetűd (fotósorozat) fedezete.
A/2. feladathoz
Fontos, hogy a vizsgázó tisztában legyen azzal, hogy a kiválasztott festmény pontos
fotóreprodukciója természetesen nem előállítható. Hasznos, ha alaposan átgondolja
ennek okait, utánanéz, utána olvas. A minél pontosabb rekonstrukció
megvalósításához így aztán ki kell derítenie a vizuális hatás legfontosabb tényezőit
és meg kell próbálnia azokat újrafogalmazni. A vizsgafeladat lényege tehát a
vizuális hatás felépítésének tudatosítása a festészetben és a fotográfiában, amely
azonban csak türelmes „aprómunkával”, experimentális-kísérletező módszerekkel
lesz felderíthető.
A/3. feladathoz
A feladat megvalósítása során érdemes tudatosítani, hogy noha a dokumentumfilm
vagy filmrészlet rendszerint valóban viszonylag gyorsan leforgatható és látszólag
nem követel olyan alapos előkészítő munkát, mint a fikciós formák (például nem
készül forgatókönyv vagy story-board, a szereplőknek nem kell dialógust
memorizálni stb), de mindebből nem következik, hogy egy „működőképes”
dokumentumfilmhez könnyebben és gyorsabban lehet eljutni, mint egy fikciós
etűdhöz. A szereplőválasztás, a kényes, sokatmondó „éles” szituációk
megválasztása, az érzékeny kamarakezelés, az utómunkával és zenével nem
kijavítható – kitakarható hangfelvételi hibák elkerülése és nem utolsó sorban a
gyakran szükségképpen dekoncentrált-széttartó anyag megszerkesztése komoly
kihívás. Sokat segíthet a vizsgázónak a felkészítő tanár néhány klasszikus
dokumentumfilm elemzésével, de azzal is, ha a filmkészítést megelőzően
terepgyakorlatra biztatja, bátorítja tanítványait.
B/1. feladathoz
A feladat sikeres megoldásához célszerű utánanézni az újmédia felhasználási
lehetőségeinek, módjainak, vagyis a munkát nem csupán a megadott (vagy a
vizsgázó által az elemzésbe bevont) szövegek közvetlen-szoros összehasonlítására
korlátozni, mivel a feladat az internetes nyilvánosság kreatív oldalának elemzését
kéri. Lényeges lehet az is, hogy a vizsgázó ne veszítse el az esszében a kapcsolatot
a kiinduló művel, a Kosztolányi-verssel sem, ugyanakkor kerülje, hogy a feladat
megoldása helyett Kosztolányi pályájáról vagy költészetéről értekezzen.
B/2. feladathoz
Az esszéfeladat szoros elemzést kér. A sikeres megoldáshoz alapvető, hogy a
szoros elemzés fogalmát helyesen alkalmazza a vizsgázó az adott 100 másodperces
filmalkotás esetében. Lényeges az is, hogy a műfaji besorolásra legalább négy – a
filmből következő, de saját maga által választott és megindokolt – releváns
szempont alapján tegyen kísérletet, melynek során az elemzésből adódó érvekkel
igazolja, miért tekinthető, nem tekinthető vagy csak részben tekinthető a film
például reklámfilmnek, társadalmi reklámnak vagy propagandafilmnek.
B/3. feladathoz
Az esszé témája a fekete-fehér nyersanyagválasztás, vagyis a stilizáció. Ahhoz
azonban, hogy a vizsgázó érvényes érvekkel indokolja a film nyersanyag-
használatát legalább három kulcsjelent esetében, alapvető, hogy értse Haneke
művét. Ehhez pedig célszerű a film recepciójába bepillantani, annak kritikai
olvasatait is megismerni. Kiindulásképpen, gondolatébresztőként egy – a
Filmvilágban megjelent, Földényi F. Lászlótól származó gondolat: „Egy
interjújában Haneke azt nyilatkozta, hogy az emberek a legmodernebb technikai
körülmények között is alapvetően úgy viselkednek, ahogyan a kőkorszakban. S
mivel egyelőre senki és semmi nem győzte meg őt ennek az ellenkezőjéről, ezért
filmjeit úgy is lehet nézni, mint az emberi lélek archeológiai ásatásainak az
eszközeit.”
Sopron, 2017. február 20.
Dorosmai Erzsébet Szentpáli Csaba
Recommended