Ökológiai állattartás 1-2

FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN

• A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egy ága – élelmiszer és alapanyag előállítás

• DE! Agrobiznisz– ellátó ágazat (műtrágya, növényvédőszer, gépek stb.)– nyersanyagtermelés– élelmiszeripar, élelmiszerkereskedelem

• Termeléshez az adottság versenyelőny – ki kell használni– hatékonyság, koncentráció

FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN

• A hatékony, versenyképes termelés alternatívája – fenntarthatóság– értékes, egészséges termék – energiatakarékosság– környezetterhelés csökkentése– a vidéki élet az agrikultúra megőrzése– munka, jövedelem sok embernek

• Globális – lokális ellentéte• DE! Helyi lakosság, helyi élelmiszer – megoldás a BIO

– nem bio biznisz

FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN

• Amit a környezetbe bocsátunk, nem haladhatja meg a befogadó képességet

• Amit kitermelünk, nem haladhatja meg az újratermelő képességet

• Nem megújuló felhasználása annyi, amennyit helyettesíteni tudunk

• Közgazdászok vitája – gazdasági növekedés, gazdasági egyensúly

FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS

• Web Jackson – genetikus fogalma, 1978• A jelen generáció igényeinek kielégítése a következő

generáció esélyének csökkentése nélkül• G. H. Bruntland – 1987

– a jelen szükséglete – a jövő lehetősége– a szükséglet mindenkinél más– az alapvető szükséglet – pazarló

• ENSZ Brundtland Bizottság (1987)– a felszín alatti vizek tisztasága– a természet önmegújuló, de működését biztosítani kell– a természet és az emberi szabadság összehangolása

A FENNTARTHATÓSÁG FORMÁI A MEZŐGAZDASÁGBAN

• A fenntarthatóság három pillére: gazdaság, társadalom, környezet

• A fenntarthatóság formái: erős és gyenge• Gyenge

– a három pillér összege nem változik, de átalakul– egymással helyettesíthető (természetpusztítás - gazdasági előny

miatt)

• Erős– fő rendszer a környezet– alrendszer a társadalom– a társadalomban a gazdaság az igény kielégítésére

GYENGE FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN

Gazdaság

Környezet

Társadalom

ERŐS FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN

Környezet

Társadalom

Gazdaság

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS LÉTREJÖTTÉNEK OKAI

• A 20. századig nincs értelme – mind ökológiai volt– DE! a költségek emelkedése indokolta a változtatást

• Változások a termelésben– mennyiségi szemlélet– ipari jelleg erősödése– termőföld racionalizálás– túlzott trágya és növényvédőszer felhasználás– monokultúrák– fehérje túltáplálás

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS FOGALMA

• Szintetikus műtrágya, növényvédőszer nélküli, természetes biológiai ciklusokon alapuló gazdálkodás

• Nem ugyanaz, mint a hagyományos• Nem kell visszatérni az 50-100 évvel ezelőtti technológiához• A hagyományos korszerű alkalmazása• Hazai jogszabályban – ökológiai• Lehet még: bio, alternatív, reform, natúr, integrált,

vegyszermentes, biodinamikus, DEMETER

• A jogszabályoknak, rendelkezéseknek, előírásoknak megfelelő gazdálkodási gyakorlat

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI

• Főleg helyi forrásra alapozó zárt gazdálkodás• Az input minimalizálása• A veszteség csökkentése• Minimális hulladék, szennyeződés, kimosódás• A talaj termékenységének hosszútávú fenntartása

– műtrágya növényvédőszer nélkül– tudatos vetésforgóval (mélyen gyökerező, talajtakaró, pillangós növények)– a talajélet aktivitásának fokozása

• Az állatok fiziológiai, etológiai igényének kielégítése– takarmányozási előírások – kevés emberi fogyasztásra is alkalmas

takarmány felhasználás– tenyésztés – ellenálló képesség, hasznos élettartam

• Magas tápértékű élelmiszer előállítás

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI

• A termelők számára megélhetést biztosít– jövedelem, biztonság, helybenmaradás

• A vidéki környezet, élőhely megőrzése• A lezárt ciklusok végén a környezet állapota olyan, vagy jobb

mint a ciklus elején

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS ELŐNYEI

• A talaj védelme• A felszíni és felszín alatti vizek védelme• Növekvő biodiverzitás• Tájvédelmi előnyök

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELŐNYEI

• Egészséges – biztonságok termék – fogyasztói bizalom– DE! sok kistermelő, a nyereségvágy, mint kockázati tényező

• Energiatakarékos felhasználás – megújuló energia– DE! költséges

• Terhelés csökkentés – műtrágya, növényvédőszer– DE! termeléscsökkenés

• Biodiverzitás megőrzése – kevésbé versenyképes fajták fenntartása– DE! költséges

• Mezőgazdasági kultúra, régi értékek, helyi sajátosságok megőrzése– DE költséges

• Munkalehetőség – helybenmaradás

AZ ÖKOTERMÉK VÁLASZTÁSÁNAK OKAI

• Egészséges – értékes alkotók, adalékmentes• Természetes és környezetbarát• GMO mentes• Állatjóléti szempont• Ízletes• Fenntarthatóság

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FŐ IRÁNYZATAI

Irányzat Fő képviselője Kialakulás helye Kialakulás ideje

Biodinamikus gazdálkodás Steiner Németország 1926

Organikus gazdálkodás Howard Egyesült Királyság 1940

Soil Association Lady Balfour Anglia 1950Szerves biológiai gazdálkodás Rusch és Müller Svájc 1950

Szerves biológiai gazdálkodás Lemeire-Boucher Franciaország 1950

Permakultúra Mollison és Holmgreen Ausztrália 1970

Fukuoka elmélet Fukuoka Japán 1970

BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS

• Első világháború után – minőségromlás, betegségek (növény, állat)• Rudolf Steiner – antropozófia (építészet, gyógyászat, művészet)• Kozmikus erőhatások• Waldorf iskolák – itt tanítják a módszert• Elv – talaj – növény – állat - ember szerves egysége• Német Birodalom

– permeátumok felhasználása– 1935 – bioélelmiszer előállítás

• Biodinamikus preparátumok– komposztoltó – cickafark, kamilla, csalán stb.– permetezőszer – gyomok, rovarok kivonata

• Németországi biodinamikus módszer – DEMETER– elfogadott védjegy Magyarországon is

SZERVES BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

• Svájci, német rendszer (Müller házaspár, Peter Rusch)

• 1946 – biotermékeket forgalmazó kisparaszti szövetkezetek– cél a minőség javítása és értékesítési lehetőség

• Nyugat-európai terjedés• 1968 – Müller könyve: „Talajtermő képesség” -

alapmű

SOIL ASSOCIATION

• 1943 – Lady Balfour – Az élő talaj• Talaj – növény – ember (állat nincs!)• Egészséges táplálkozás• Kutatások, információs rendszer kidolgozása• Angliában napjaink legfőbb intézménye az

ökogazdálkodásban

PERMAKULTÚRA

• Bill Mollison – Ausztrália• „Állandó mezőgazdaság”

– integrált, az ember számára fontos ökológiai kapcsolatrendszer

• Kölcsönhatások – a talaj és a növények között– a növény és az állatok között

• Fontosabb elemei– szabad, illetve kötetlen tartás– hagyományos baromfitartás– méhészet– hulladékok felhasználása takarmányként– vízi ökoszisztémák felhasználása

FUKUOKA ELMÉLET

• Ne tégy semmit – a természet megteszi a magáét• Nincs talajművelés, gyomirtás, műtrágyázás• Csak természetes módszerek– szélsőségesen bio– az emberi tudás mellőzése– „a szervezett mezőgazdaság

emberi egoizmus”

Masanobu Fukuoka (1913-2008.)

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE A VILÁGBAN

• Összes terület 35 millió hektár– Európai Unió – 7,5 millió hektár– Ausztrália, Óceánia – 12,5 millió hektár– Észak-Amerika – 2,5 millió hektár– Dél-Amerika – 5 millió hektár

• Európai Unió - 1989-2009– 1989 – 5 ezer gazdaság, 2009 – 200 ezer gazdaság– 1989 – 125 ezer hektár, 2009 – 7,5 millió hektár

ÖKOLÓGIAI MŰVELÉS ALATT ÁLLÓ FÖLDTERÜLETEK A VILÁGON

2000 2001 2002 2003 2004 2005 20060

10

20

30

40

50

60

Vadon gyűjtött Ökológiai mezőgazdaság

*Nincs adag a vadon gyűjtöttekről

*

* *

Millió ha

AZ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS ARÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

• Az összes mezőgazdasági termék 2 %-a• Kiemelkedő országok az ökotermelésben– Ausztria 10 %– Dánia 7 %– Franciaország 7 %– Svédország 5 %

AZ ÖKOLÓGIAI TERMŐTERÜLETEK MEGOSZLÁSA AZ EU-BAN

• Rét, legelő 61 %• Szántó 25 %• Kertészet 8 %• Egyéb 6 %

NÉHÁNY EURÓPAI UNIÓS ORSZÁG ÖKOTERÜLETE A TELJES MG. TERÜLET %-ÁBAN

Ausztria

Finnország

Svédország

Olaszorsz

ág

Csehorsz

ágDánia

Németorsz

ág

Egyesült K

irálysá

g

Hollandia

Franciaorsz

ág

Belgium

Magyaro

rszág

Lengyelorsz

ág0

2

4

6

8

10

12

14

%

EU 25 átlag: 3,85

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ARÁNYA NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN

• Liechtenstein – 30 %• Ausztria – 14 %• Svájc – 13 %• Olaszország – 10 %• Észtország – 9 %• Görögország – 8 %• Portugália – 8 %• Svédország – 8 %• Lettország – 8 %

ÁLLATI TERMÉKEK ÉS EXPORTJUK 2009-BAN (EU)

Tojá

s

Csir

ke fi

lé

Fagy

aszt

ott c

sirk

emel

l

Puly

kahú

s

Man

galic

a se

rtés

Bárá

nyhú

s

Juhs

ajt

Gya

pjú

Mag

yar s

zürk

e bi

ka

Borj

úhús

Mar

hahú

s

Cson

tos

mar

hahú

s

Szal

ámi

Tej

Tejs

zín

Méz

020,00040,00060,00080,000

100,000120,000140,000160,000180,000200,000220,000240,000

96,084

20,1961,543 1,344

15,814298 16 1,500 950

23,71915,241

4,103 5

250,503

6,588

245,168kg

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS PIACI RÉSZESEDÉSE (%)

Ország Tej Hús Gabona ZöldségAusztria 35 4 10 45Dánia 35 5 32 23Svédország 35 5 30 25Franciaország 27 6 40 20Németország 16 23 24 28Olaszország 7 8 20 50

TERVEK AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS NÖVEKEDÉSÉRE (2020-RA)

• Belgium 1,5 % - 10 %• Németország 3,2 % - 20 %• Hollandia 1,3 % - 10 %• Norvégia 2,5 % - 10 %• Finnország 5,5 % - 15 %

AZ ÁLLATTARTÁS SZEREPE A BIOGAZDÁLKODÁSBAN (EU)

• Csak a ‘90-es évek végén jelenik meg• A biotermelők átlagosan 20 %-a állattartó• Magyarország 10 %

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az egyes ágazatokban az ökogazdálkodás aránya• Húshasznosítású szarvasmarha 1,7 %• Sertés 0,4 %• Baromfi 1,7 %• Juh és kecske 2,4 %

Az ökológiai termékek aránya• Tej 1,2 %• Marhahús 1,6 %• Tojás 1,3 %• Juh-, kecske-, baromfihús 0,6 %

A termelés 1/3-a konvencionálisként értékesül

AZ EURÓPAI UNIÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTENYÉSZTÉSÉNEK SZERKEZETE SZÁMOSÁLLATBAN 2010-BEN

Szarvasmarha

78.08%

Baromfi

2.63%

Bivaly2.94% Juh

6.87%

Kecske1.79%

Ló1.25% Sertés

6.25%Szamár0.19%

NÉHÁNY EURÓPAI UNIÓS ORSZÁG ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSA

Összes állategység 112 millió – ebből 2,8 millió öko (2,5 %)

• Németország – 400 ezer• Olaszország – 430 ezer• Svédország – 420 ezer• Egyesült Királyság – 320 ezer• Franciaország – 300 ezer

NÉHÁNY EURÓPAI UNIÓS ORSZÁG ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSA (TEJTERMELÉS)

Összes tejelő 2,5 %-a – csökkenő tendencia

• Németország – 90 ezer• Ausztria – 80 ezer• Egyesült Királyság – 80 ezer• Franciaország – 60 ezer• Dánia – 60 ezer

AZ ÖKOTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁNAK HELYZETE NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN (EURO/ÉV/FŐ)

• Svájc – 110• Svédország – 50• Dánia – 50• Ausztria – 50• Franciaország – 30• Egyesült Királyság – 30• Olaszország – 30• Csehország – 2

• Magyarország – 0,3

Meghatározó termékek:- zöldség,- gyümölcs,- tej, tejtermék

AZ ÖKOTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

Ország Szuper- és hipermarket

Közvetlen

Ausztria 65 10Dánia 80 5Svédország 97 1Franciaország 50 10Németország 25 20Olaszország 25 20

A KONVENCIONÁLIS ÉS BIOTERMÉKEK ÁRA (euro)

• Tej – bio - 1,5-2,2– konvencionális - 0,8-1,2

• Tojás– bio - 0,3-0,8– konvencionális - 0,2

• Sertés hús– bio - 10-20– konvencionális - 6-14

Felár a termelőknél 18 %, fogyasztói árban 50 %

Felár a termelőknél 32 %

Felár a termelőknél 62 %, fogyasztói árban 81 %

A KONVENCIONÁLIS ÉS BIOTERMÉKEK ÁRA

• A biotermék ára függ– az előállítók száma – ha kevesen foglalkoznak vele, jobb ár– a hazai és import aránya – ha import kell, az drágább– az ökopiac mérete – ha kicsi a piac, drágább– állandó és alkalmi fogyasztók aránya – alkalmi fogyasztóknál

jobb ár

• Magyarországon 30-400 %-os felár– a hazai fogyasztó 25-30 %-ot bír el

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE

• 1983 – Biokultúra Klub• 1987 – Biokultúra Egyesület

– EGK öko joganyag átvétele– IFOAM tagság

• 1995 – Közép-Európából elsőként van lehetőségünk exportálni

• 1996 – Biokontroll Hungária Kht. (HU-ÖKO-01) – az első független tanúsító, ellenőrző szervezet (80 %)

• 1999 – kormányrendelet (140/1999.)– az ökotermék és -élelmiszer követelményeiről

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE

• 2002 – NAKP – támogatás az átállásra• 2003 – Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02)

– a második független tanúsító, ellenőrző szervezet (20 %)

• Teljes agrártámogatásból – környezetbarát termékre 1,3 %– ökotermékre 0,3 %

• 2009 – az FVM helyett a felügyeletet az MGSZH veszi át

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON

1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010Terület (1000 ha) 21 53 104 133 122 120 120

Üzem (db) 330 500 1000 1600 1550 1250 1200

Terv 2006-ra 300.000 hektár – kormányhatározat

2004-től nincs támogatás!

AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERBEN MŰVELT FÖLDTERÜLET ÉS GAZDASÁGOK SZÁMA

Év Üzemek száma Öko-területek nagysága(ha)

1995 108 8 5321996 127 12 4602002 1 517 103 7002003 1 775 116 5352004 1 842 133 0092005 1 935 128 5762006 1 974 122 7652007 1 283 121 8302011 3 000 600 000 ??

Jelenleg 2,08 %-a az összes mg-i területnek

ELLENŐRZÖTT ÖKOLÓGIAI TERÜELETEK HASZNOSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

Szántó Rét, legelő Ültetvény Egyéb0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

ha

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Az összes ökológiai terület• 45 % szántó

– gabona 20 %– tömegtakarmány 15 %– ipari 10 %

• 46 % rét

Gazdaságok 40 %-a tart állatot• 160 gazdaság – 12 ezer számosállat

– szarvasmarha 8500– juh 2100– sertés 700– baromfi 300– ló 250– szamár 30

A termelés 95-97 %-a export

AZ ÖKOTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁNAK HELYZETE MAGYARORSZÁGON(EURO/ÉV/FŐ)

• A fogyasztók 5-6 %-a vesz állandóan, vagy alkalmilag bioterméket

• Évente 1 főre kb. 100 Ft értékben• Főleg vidéki nagyvárosokban• Elsősorban magasabb jövedelműek• Meghatározó a zöldség, gyümölcs és sütőipari termék• Állati termék alig – elsősorban tej• Az ökológiai terméket fogyasztók gyakran vegetáriánusok

AZ ÖKOÁLLATTARTÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON

• Az ökológiai gazdaságok 40 %-a tart állatot – főleg szarvasmarhát

• 1 ha ökoterületre 0,1 számosállat – 1-1,5 lenn a jó• Az állatlétszám regionális megoszlása

– Észak-Alföld 45 %– Dél-Alföld 15 %– egész Dunántúl 25 %

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS SZERVEZETEI, IRÁNYÍTÁSA

• IFOAM – International Federation of Organic Agriculture Movement– 1972-ben alapítva, 105 ország a tagja– Feladata: koordinálás, összefogás, információ átadás

• FAO – Food and Agriculture Organization– ENSZ szervezet– 1999-től határozat az ökogazdálkodásra – támogatja és

alternatívaként ajánlja

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS PIACI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

• Export• Multik bevonása• Nagy áruházak bevonása• Házhozszállítás• Új termékek

• 2092/1991. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről– a termékek és élelmiszerek jelöléséről

• 1991/2006. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– az előző minimális módosítása

• 834/2007. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– 2009. január 01-jén lépett életbe– az előzőket hatályon kívül helyezi

• 889/2008. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– a 834/2007-es rendelet részletes végrehajtási szabályai

• 1254/2008. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– az előzőek minimális módosítása– élesztők és tojásszínezékek használatáról

• 710/2009. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– tenyésztett víziállatok és tengeri moszatok

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON

• 140/1990. Kormányrendelet az ökológiai gazdálkodásról– csak növénytermesztéssel foglalkozik

• 2/2000. FVM-KÖM rendelet a jelölésről– állattenyésztésről csak érintőlegesen– egyértelmű jelzés– jogszabály szerinti előállítás, forgalmazás– ionizáló sugárzással nem kezelt– géntechnológiával nem módosított

• 82/2002. Kormányrendelet– az EU 1804/1999-es rendelet alapján – ez már az állattenyésztésről is szól

• 74/2004. FVM rendelet az ökológiai gazdálkodásról– az előző kettő helyett

• 79/2009. FVM rendelet az ökológiai gazdálkodásról– a 834/2007. és a 889/2008. EU rendelet alapján– illetékes hatóság az MGSZH

§

• Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (2002-2003)• Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2004)

– EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap)– EU-s támogatás – 80 %

• Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007)– EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) alapján– az ökogazdálkodás kimarad

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON

EXTENZÍV ÁLLATTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAMCSOPORT TERVEZETT KIFIZETÉSEI

(FT/EGYED)

ŐSHONOS ÉS MAGAS GENETIKAI ÉRTÉKET KÉPVISELŐ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA CÉLPROGRAMOK

Magyar szürke szarvasmarha 28438Magas genetikai értéket képviselő lófajták 29972Mangalica sertés 19622Őshonos juh 5151Őshonos tojótyúk 173Pecsenyecsirke 83Liba 275Pulyka 383

ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS CÉLPROGRAMOK

Szarvasmarha 18669Sertés 14716Kecske 4708Tojótyúk 123Pecsenyecsirke/gyöngytyúk 63Liba/kacsa 195Pulyka 260

Forrás: Várszegi, 2004

• Mire terjed ki?– elő, vagy feldolgozatlan termék– feldolgozott termék, vagy élelmiszer– takarmány– vegetatív szaporítóanyag és vetőmagDE! vadon élő és halászati termékekre nem

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

(A 834/2007-es Európai Tanács rendelete alapján)

• Fenntarthatóság– biológiai sokféleség– talaj, víz, növény, állat, emberi egészség– felelős energia, erőforrás használat– állatjólét

• Kiváló minőségű termékek• A termékek széles skálája

ÁLTALÁNOS CÉLOK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN (A 834/2007-es Európai Tanács rendelete alapján)

• Az állattenyésztés a biológiai gazdálkodás szerves része• Az állattenyésztés hozzájárul a talaj szervesanyag-

forgalmának javításához– trágya– takarmánynövények termesztése– legeltetés

• Az állattenyésztés a termőföldhöz kapcsolódó tevékenység– cél, hogy minimumra csökkentsük a szennyezés forrásait– túllegeltetés, erózió veszélye– az istállótrágya szabályok elhelyezése

ÁLTALÁNOS ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN

• Ökológiai rendszeren alapuló biológiai folyamatok tervezése a természeti erőforrások felhasználására

• Külső erőforrások korlátozása – ha használjuk, az is ökológiai legyen

• Kémiai úton előállított források szigorú korlátozása

• A szabályok az éghajlati regionális feltételeket figyelembe veszik

ÁLTALÁNOS ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN

• Növényi, állati eredetű hulladék, melléktermék visszaforgatása• Az egészség fenntartása természetes immunitással és szelekcióval• Területhez, termőföldhöz igazított állattartás• Állatjólét, a fajspecifikus igények kielégítése• Termék csak olyan állattól származhat, amelyik egész élete

folyamán ökológiai tartásban van• Etetés csak ökológiai takarmánnyal• Immunrendszert erősítő tartás – terület, jártatás• Poliploidizáció nem engedélyezett• Akvakultura összhangban az környező vizes és szárazföldi

ökoszisztémával• Víziszervezetek takarmányozása – öko, vagy halászati erőforrások

fenntartható kihasználása

KONKRÉT ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN

• Az ökológiai állattartás fogalma– helyi erőforrások– természetes folyamatok kihasználása

• A növénytermesztés és állattartás kapcsolata– állatállomány csak a termő és legelőterület függvényében– 170 kg nitrogén/ha/év terhelés

• Átállási idő– célszerű először a takarmánytermő területet átállítani– abrakfogyasztók – 1 év– ló, húsmarha, bivaly – 1 év– kiskérődző, sertés, tejhasznú szarvasmarha – 6 hónap– húsbaromfi – 10 hét– tojóbaromfi – 6 hét– terület és állatállomány együttesen – 24 hónap

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS JOGSZABÁLY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ELŐÍRÁSAI

889/2008/EK rendelet IV. melléklet

Osztály, vagy fajAz állatok hektáronkénti megengedett

legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/hektár nitrogén hatóanyag egyenértéknek

megfelelően

Hat hónapnál idősebb lófélék 2Hízóborjú 5Egy évesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék 5

Egy és két éves kor közötti hímivarú szarvasmarhafélék 3,3

Egy és két éves kor közötti nőivarú szarvasmarhafélék 3,3

Két éves, vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhafélék 2

Tenyészüszők 2,5Hízóüszők 2,5Tejelő tehenek 2

Osztály, vagy fajAz állatok hektáronkénti megengedett

legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/hektár nitrogén hatóanyag egyenértéknek

megfelelőenKiselejtezett tejelő tehenek 2Egyéb tehenek 2,5Nőivarú tenyésznyulak 100Juh 13,3Kecske 13,3Malac 74Tenyészkoca 6,5Hízósertés 14Egyéb sertés 14Broiler csirke 580Tojótyúk 230