Ökoturisztika és Vidékfejlesztés

Rakaczky István NAKVI

Az ökoturisztika fogalma

Számos meghatározás, értelmezés– Fenntartható turizmus– Zöld turizmus– Lágy turizmus– Falusi turizmus– Gasztroturizmus– Sportturizmus– Erdei turizmus

IUCN meghatározás"Az ökológiai turizmus vagy "ökoturizmus" a

környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával."

IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete

Budapesti Nyilatkozat „Egy egészséges egyensúly megteremtése

szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén.”

NATUREXPO (Budapest, 1996.)

Fenntartható turizmus (WTO)„A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Lehetővé teszi az erőforrások olyan szintű menedzselését, hogy az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot, valamint a különböző népek és csoportok kulturális identitását is.

A fenntartható turizmus nem az idegenforgalom egyik válfaja, hanem egy szemlélet, amelynek az egész idegenforgalomban jelen kellene lennie.”

2011. évi főbb mutatók• Világszerte a nemzetközi turisztikai

érkezesek száma 5,0%-kal,

a bevételek 11,5%-kal

növekedtek 2011-ben

• 2011-ben a nemzetközi turisztikai érkezések száma elérte a 990 milliót,

a nemzetközi turizmusból származó bevételek elérték a 1035 milliárd dollárt

• (2012. december közepén átlépték a „bűvös” egymilliárd turistaérkezést)

Turizmus trendek

• Turizmus történet

• A turizmus tömegesedése

• A töretlenül fejlődő iparág

• Olajipar > Hadiipar > „Idegenforgalmi ipar”

• A „kemény” turizmus

• A növekedés határai; új területek „elfoglalása”

• Alternatíva: a „lágy” turizmus

A vidéki, természetközeli turizmus

• Szervezett természetjárás: 19. sz.

• Falusi turizmus a két világháború között

• Az 1945-80 közötti időszak

• 1989: Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége

• 1994. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)

• Igények, elvárások a 20. század végéig

Vidéki turisztikai fejlesztések

• A vidékfejlesztésben a gazdasági tényezőkön kívül a vonzóerőnek, a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, a térségi marketingnek, a tudatos turisztikai termékfejlesztésnek meghatározó szerepe van.

• A társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból elmaradott kistérségek, települések – helytelenül – egyetlen válságkezelő megoldásnak tekintik a turizmust (várakozásiak nem realitásokon alapulnak).

Fejlesztési feltételek• Nem minden település és mikrotérség alkalmas az

öko- vagy falusi turizmus kialakítására, fejlesztésére.

• Ahol nincs megfelelő vonzóerő, nincs jól kiépített infrastruktúra, hosszú távon sem lesz gazdaságilag megtérülő a falusi turizmusba történő beruházás.

• Ha a terület alkalmas lehet a falusi turizmus fejlesztésére, de nem hozható létre az érintett szereplők összefogása és közös tevékenysége, nem jön létre az a ma már elvárt komplex szolgáltatás-csomag, mely képes több napig a helyszínen tartani a vendéget. Ez esetben is kérdéses a fejlesztés eredményessége, hosszú távú gazdasági haszna.

• (példa: Domoszló; Demjén)

Az ökoturizmus• A 20. századi tömegturizmus negatív

hatásainak csökkentése• Fő motiváció: a természet, a természetközeli

kultúrák megfigyelése• Általában kisebb csoportok veszik igénybe• A helyi közösségek számára alternatív

foglalkoztatási és bevételi lehetőséget teremt• Heterogén kínálati oldal• Főbb trendek (É-Amerika, fejlődő országok

stb.)

Ökoturisztika Magyarországon

• Meghatározó szereplők: a nemzeti parkok (hatósági jogok, bemutatás, megismertetés)

• Erdészetek (gazdálkodás, „jóléti erdő”)

• Önkormányzatok

• Civil szervezetek

• Gazdálkodó szervezetek

• Érintett lakosság

• Vendégek, látogatók

A jól működő ökoturizmus követelmény- és feltételrendszere

• szakember-háttér (hiányos; NAKVI akkreditált képzések)

• minőségi termék (különleges, egyedi)

• megalapozott együttműködések

• alapvető ökoturisztikai infrastruktúra

• „ökokódexek” (amelyek rögzítik a különösen betartandó játékszabályokat)

Egy fontos turistaközpont vasútállomása

Az Országos Kéktúra mentén; Cserhát

Infrastruktúra

• Területek megközelíthetősége, közlekedés• Szállás• Ellátás (étterem, falusi vendégasztal)• Jelzett utak, bemutató utak, tanösvények• Fogadó kapuk• Helyi szolgáltatások (pl. kölcsönzés, parkolás,

helyi termékek eladása)• Információ, humán háttér• Élő programkínálat

Aktív turizmus

• Gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas, túrasí stb.

• „Rendetlenség” a jelzések mentén (nincs szabályozva > lásd Lengyelország; nem logikus; túl sok)

• Kevés kerékpárút

• Nincsenek önálló „lovasutak” (akár többnapos programhoz)

• Nem termel bevételt (pl. Lo: fizetőkapuk)

Aktív turizmus II.

• Felmérés: 13,5% túrázik havonta legalább egyszer

• Nem életforma a rendszeres aktív szabadidős tevékenység

• A rendeletek (és a NP-k) sem támogatják a nagyobb civil rendezvényeket (engedélyeztetés, díj stb.)

• Értelmetlen tiltások• Nincsenek frissülő adatbázisok

Hiányosságok• Törvényi hiányosságok (136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet

• a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről; 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről)

• Pénzügyi, pályázati (nem a meglévő koncepciók szerint; 128mld > 200millió; 1,6‰)

• Rendszerszerű fejlesztések• Humán együttműködések (NP, helyi

lakosság, TDM stb.)• Közös szakmai projektek, programok

esetlegesek• Információs rendszerek naprakész állapota• Nincs „gazdája” (VM; NP; civil; TDM; stb.)

Jövőkép

• Fenntartható fejlődési pálya kijelölése

• Megfelelő törvényi háttér megteremtése

• Megfelelés az EU 2014-2020 tervezési ciklus Rural Tourism feltételeinek

• Reális, komplex fejlesztéseket támogató pályázatok

• Megalapozott együttműködések (klaszterek szervezése)

• Az érintett falvak aktivizálódása

Rakaczky István NAKVIRakaczky István NAKVIszakreferens;szakreferens;

idegenvezető; túravezetőidegenvezető; túravezető