Upload
gizela
View
30
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Rakaczky István NAKVI. Ökoturisztika és Vidékfejlesztés. Az ökoturisztika fogalma. Számos meghatározás, értelmezés Fenntartható turizmus Zöld turizmus Lágy turizmus Falusi turizmus Gasztroturizmus Sportturizmus Erdei turizmus. IUCN meghatározás. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Rakaczky István NAKVI
Az ökoturisztika fogalma
Számos meghatározás, értelmezés– Fenntartható turizmus– Zöld turizmus– Lágy turizmus– Falusi turizmus– Gasztroturizmus– Sportturizmus– Erdei turizmus
IUCN meghatározás"Az ökológiai turizmus vagy "ökoturizmus" a
környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával."
IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete
Budapesti Nyilatkozat „Egy egészséges egyensúly megteremtése
szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén.”
NATUREXPO (Budapest, 1996.)
Fenntartható turizmus (WTO)„A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Lehetővé teszi az erőforrások olyan szintű menedzselését, hogy az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot, valamint a különböző népek és csoportok kulturális identitását is.
A fenntartható turizmus nem az idegenforgalom egyik válfaja, hanem egy szemlélet, amelynek az egész idegenforgalomban jelen kellene lennie.”
2011. évi főbb mutatók• Világszerte a nemzetközi turisztikai
érkezesek száma 5,0%-kal,
a bevételek 11,5%-kal
növekedtek 2011-ben
• 2011-ben a nemzetközi turisztikai érkezések száma elérte a 990 milliót,
a nemzetközi turizmusból származó bevételek elérték a 1035 milliárd dollárt
• (2012. december közepén átlépték a „bűvös” egymilliárd turistaérkezést)
Turizmus trendek
• Turizmus történet
• A turizmus tömegesedése
• A töretlenül fejlődő iparág
• Olajipar > Hadiipar > „Idegenforgalmi ipar”
• A „kemény” turizmus
• A növekedés határai; új területek „elfoglalása”
• Alternatíva: a „lágy” turizmus
A vidéki, természetközeli turizmus
• Szervezett természetjárás: 19. sz.
• Falusi turizmus a két világháború között
• Az 1945-80 közötti időszak
• 1989: Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége
• 1994. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)
• Igények, elvárások a 20. század végéig
Vidéki turisztikai fejlesztések
• A vidékfejlesztésben a gazdasági tényezőkön kívül a vonzóerőnek, a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, a térségi marketingnek, a tudatos turisztikai termékfejlesztésnek meghatározó szerepe van.
• A társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból elmaradott kistérségek, települések – helytelenül – egyetlen válságkezelő megoldásnak tekintik a turizmust (várakozásiak nem realitásokon alapulnak).
Fejlesztési feltételek• Nem minden település és mikrotérség alkalmas az
öko- vagy falusi turizmus kialakítására, fejlesztésére.
• Ahol nincs megfelelő vonzóerő, nincs jól kiépített infrastruktúra, hosszú távon sem lesz gazdaságilag megtérülő a falusi turizmusba történő beruházás.
• Ha a terület alkalmas lehet a falusi turizmus fejlesztésére, de nem hozható létre az érintett szereplők összefogása és közös tevékenysége, nem jön létre az a ma már elvárt komplex szolgáltatás-csomag, mely képes több napig a helyszínen tartani a vendéget. Ez esetben is kérdéses a fejlesztés eredményessége, hosszú távú gazdasági haszna.
• (példa: Domoszló; Demjén)
Az ökoturizmus• A 20. századi tömegturizmus negatív
hatásainak csökkentése• Fő motiváció: a természet, a természetközeli
kultúrák megfigyelése• Általában kisebb csoportok veszik igénybe• A helyi közösségek számára alternatív
foglalkoztatási és bevételi lehetőséget teremt• Heterogén kínálati oldal• Főbb trendek (É-Amerika, fejlődő országok
stb.)
Ökoturisztika Magyarországon
• Meghatározó szereplők: a nemzeti parkok (hatósági jogok, bemutatás, megismertetés)
• Erdészetek (gazdálkodás, „jóléti erdő”)
• Önkormányzatok
• Civil szervezetek
• Gazdálkodó szervezetek
• Érintett lakosság
• Vendégek, látogatók
A jól működő ökoturizmus követelmény- és feltételrendszere
• szakember-háttér (hiányos; NAKVI akkreditált képzések)
• minőségi termék (különleges, egyedi)
• megalapozott együttműködések
• alapvető ökoturisztikai infrastruktúra
• „ökokódexek” (amelyek rögzítik a különösen betartandó játékszabályokat)
Egy fontos turistaközpont vasútállomása
Az Országos Kéktúra mentén; Cserhát
Infrastruktúra
• Területek megközelíthetősége, közlekedés• Szállás• Ellátás (étterem, falusi vendégasztal)• Jelzett utak, bemutató utak, tanösvények• Fogadó kapuk• Helyi szolgáltatások (pl. kölcsönzés, parkolás,
helyi termékek eladása)• Információ, humán háttér• Élő programkínálat
Aktív turizmus
• Gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas, túrasí stb.
• „Rendetlenség” a jelzések mentén (nincs szabályozva > lásd Lengyelország; nem logikus; túl sok)
• Kevés kerékpárút
• Nincsenek önálló „lovasutak” (akár többnapos programhoz)
• Nem termel bevételt (pl. Lo: fizetőkapuk)
Aktív turizmus II.
• Felmérés: 13,5% túrázik havonta legalább egyszer
• Nem életforma a rendszeres aktív szabadidős tevékenység
• A rendeletek (és a NP-k) sem támogatják a nagyobb civil rendezvényeket (engedélyeztetés, díj stb.)
• Értelmetlen tiltások• Nincsenek frissülő adatbázisok
Hiányosságok• Törvényi hiányosságok (136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet
• a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről; 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről)
• Pénzügyi, pályázati (nem a meglévő koncepciók szerint; 128mld > 200millió; 1,6‰)
• Rendszerszerű fejlesztések• Humán együttműködések (NP, helyi
lakosság, TDM stb.)• Közös szakmai projektek, programok
esetlegesek• Információs rendszerek naprakész állapota• Nincs „gazdája” (VM; NP; civil; TDM; stb.)
Jövőkép
• Fenntartható fejlődési pálya kijelölése
• Megfelelő törvényi háttér megteremtése
• Megfelelés az EU 2014-2020 tervezési ciklus Rural Tourism feltételeinek
• Reális, komplex fejlesztéseket támogató pályázatok
• Megalapozott együttműködések (klaszterek szervezése)
• Az érintett falvak aktivizálódása
Rakaczky István NAKVIRakaczky István NAKVIszakreferens;szakreferens;
idegenvezető; túravezetőidegenvezető; túravezető