View
2
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Számviteli alapfogalmak Vagyon: a vállalkozás rendelkezésére álló (birtokában lévő) anyagi és nem anyagi javak összessége. Mérleg: olyan számviteli kimutatás, mely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja összevontan és pénzértékben, megjelenési forma (eszközök) és eredet szerint (források).
a számviteli törvény kötelezi a vállalkozásokat a mérleg összeállítására Eszközök (aktívák): a vagyon konkrét megjelenési formája szerinti csoportosítás. Források (passzívák): a vagyon eredete szerinti csoportosítás.
A gazdasági események A vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetében a gazdálkodás során változások következnek be. Ezeket a változásokat gazdasági események idézik elő.
A gazdasági események: mindazok az események, történések, melyek változást idéznek elő a vállalkozás vagyoni helyzetében (mérlegfőösszeg), illetve jövedelmi helyzetében (eredmény), valamint a vagyon szerkezetében. Továbbá:
• mérhetőek, számszerűsíthetőek mennyiségi- és értékadatokkal kifejezhetőek • megtörténtük ún. okmányokkal, bizonylatokkal igazolhatóak
Könyvelés: a gazdasági események (meghatározott szabályok szerinti) rögzítése.
A gazdasági események folyamatát tükrözi. Gazdasági események fajtái: • a mérlegben okoznak változást • a mérlegben és az eredménykimutatásban is okoznak változást A mérlegben okozott változást tekintve az események típusai: • eszköznövekedés és eszközcsökkenés • forrásnövekedés és forráscsökkenés • eszköznövekedés és forrásnövekedés • eszközcsökkenés és forráscsökkenés
Eszközök Források
I. eszköznövekedés, eszközcsökkenés
csak az eszközök összetétele változik +E/-E
II. forráscsökkenés, forrásnövekedés
csak a források összetétele változik +F/-F
III. eszköznövekedés, forrásnövekedés
növekszik az eszközök állománya +E
növekszik a források állománya +F
IV. forráscsökkenés, eszközcsökkenés
csökken az eszközök állománya -E
csökken a források állománya -F
A főkönyvi (könyvviteli) számla A főkönyvi számla a vagyonváltozások rögzítésére alkalmas eszköz.
a mérleg nem kimondottan alkalmas erre a feladatra Könyvviteli számla: olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a nyitóértéket és a növekedést, míg a másik oldalán a csökkenést és a záróértéket számoljuk el.
A könyvviteli számla két oldala: • tartozik oldal, jele: T • követel oldal, jele: K
A könyvviteli számlák adattartalma Nyitóérték: a nyitómérlegben az adott eszköz vagy forrás év eleji nyitóállományának értéke (T vagy K oldalon lehet). Forgalom: az időszak során a könyvviteli számlára könyvelt gazdasági műveletek hatása, annak forintösszege. • tartozik forgalom • követel forgalom Egyenleg: a tartozik és a követel forgalom különbsége (E) • tartozik egyenleg T forgalom > K forgalom • követel egyenleg T forgalom < K forgalom
A könyvviteli számlák csoportosítása A könyvelés szabályai a könyvviteli számlákon
Az egységes számlakeret Az egységes számlakeret a könyvviteli számlákat gazdasági tartalmuk alapján csoportosítja, és a számlanevek mellé számlaszámokat is rendel.
decimális (tízes tagolás) szerint működik új számjegy új alcsoportot képez
Számlaosztály 1 számjegy (1.) Számlacsoport 2 számjegy (11.) Számla 3 számjegy (111.) Alszámla 4 vagy több számjegy (1111…)
• 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett
beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.
• 2. számlaosztály a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában. • 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az
értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit.
• 4. számlaosztály itt kell kimutatni a forrásokat. Ide tartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.
• 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. A számlaosztályon belül – az eredménykimutatás sémájánál bemutatott bontásban – megtaláljuk az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az aktivált saját teljesítmények értékét tartalmazó számlákat.
• 6–7. számlaosztály – a gazdálkodó döntésének megfelelően – használható a vezetői információk biztosítására. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi, hogy a költségeket más megközelítésben is csoportosítsuk. Ezáltal könnyebben megoldhatóvá válik a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatása, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítása. A 6. számlaosztályt használjuk a költséghelyek (üzemek, szervezeti egységek), míg a 7. számlaosztályt a költségviselők (termékek, szolgáltatások) költségeinek kimutatására.
• 8. számlaosztály a ráfordítások nyilvántartására szolgál. E számlaosztályban lehetőséget kell biztosítani a költségek időszak végén történő átvezetésére, valamint itt kapnak helyet az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai, a rendkívüli ráfordítások, és az eredményt terhelő adók.
• 9. számlaosztály itt kell kimutatni a bevételeket: az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételeket.
• 0. számlaosztály olyan nyilvántartási számlákat tartalmaz, amelyek sem a mérlegre, sem az eredménykimutatásra nincsenek hatással, szerepük mindössze technikai jellegű.
Recommended