View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
SZOCIÁLPOLITIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében
Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén,
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó
közreműködésével.
Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
2010. június
2
SZOCIÁLPOLITIKA
Sillabusz
Tárgyleírás
A kurzus a szociálpolitika tudományát három nézőpontból tárgyalja, némi
egyszerűsítéssel, szociológiai, történeti majd közgazdaságtani értelmezést kínálva.
Az első részben a definíciós problémák ismertetése után a szociálpolitikát befolyásoló
főbb tényezőket tekintjük át. Ennek kapcsán megvizsgáljuk a szociálpolitikai értékek
világát és sorra vesszük a szociálpolitikai döntéshozatalban szerepet játszó racionális
szempontokat és a megvalósítás technikáit. A kurzus egészére vonatkozik, hogy minden
témánál – az általános szempontokon kívül – figyelmet fordítunk a magyarországi
vonatkozásokra is.
Ezután a szociális kockázatok kezelésének történetileg változó alakzatait ismertetjük,
egészen a 20. század kollektív szociális biztonsági rendszereinek létrejöttéig. A második
rész a szociális kockázat-kezelés és a szociális biztonsági rendszerek alapfogalmainak
bemutatásával kezdődik, majd megismerkedünk a kockázatok kezelésének történelmi
alakzataival. Bemutatjuk a 20. század második felében kialakuló jólétiállam-modelleket
és az ezeket tartalmazó fontosabb tipológiákat; a három "ideáltipikus" modell
jellemzőinek megismerését az adott típust megjelenítő három ország jóléti rendszerének
áttekintése segíti. Végül az elmúlt két évtized hazai fejlődési trendjeit elemezve
megkíséreljük elhelyezni Magyarországot az uralkodó jóléti típusok sorában. A második
rész utolsó előadása a nemzetközi szociálpolitika jelenlegi legfontosabb problémáival és
e problémák megoldására tett javaslatokkal foglalkozik.
A kurzus utolsó harmadában áttekintjük a jóléti intézmények vizsgálatának három
jellemző, részben átfedő módját: a hagyományos normatív szegénypolitikai felfogást, a
piaci kudarcokra építő érvelésmódot és az életpálya-finanszírozási megközelítést.
Megvizsgáljuk továbbá a közgazdaságtan és a politikai gazdaságtan magyarázatait
arról, hogy miért jelent meg, terjedt el és maradt fenn tartósan az állami beavatkozás a
jóléti szektorban. Végül az életciklus mentén tárgyaljuk a jóléti intézmények főbb
típusait, a családtámogatásokat, az oktatást, a munkanélküli segélyezést, az
egészségügyi ellátást, az idősgondozást és a nyugdíjrendszert.
3
Követelmény: szóbeli kollokvium
Tematika
I. Alapelvek (Nyilas Mihály)
1. A szociálpolitika értelmezése
Definíciós problémák. A konszenzuális értelmezés hiányáról. Tudomány-e a
szociálpolitika? A szociálpolitika mint diszciplina és mint társadalmi gyakorlat.
A „jó társadalom” versengő felfogásai. A racionalitás valamint a hitek, érzelmek,
értékek, ideológiák szerepe a szociálpolitikában.
Értelmezések I. A legáltalánosabb megközelítésből („a piacgazdaság spontán
mechanizmusaiba való beavatkozás a társadalmi jólét emelése érdekében”)
fakadó, eltérő értelmezések. Az angolszász hagyomány „alapító atyáinak”
(T. Marshall, R. Titmuss, M. Hill, A. Walker) felfogása. Szociálpolitika és
szegénypolitika. A társadalmi gyakorlat és a definíciók változása.
Értelmezések II. A ma leginkább elterjedt értelmezések: leíró (pragmatikus),
funkcionalista, strukturalista és problémaközpontú definíciók.
A szociálpolitikát alakító tényezők. Az állami szociálpolitika mint „nemzeti
intézmény”. A globalizáció szerepe. A 20. századi szociálpolitikát alakító
legfontosabb belső és külső hatóerők; a két tényező-együttes közötti kapcsolat.
Irodalom
• Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai. Budapest: HRSZE 17–
41.
Ajánlott irodalom
• Ferge Zsuzsa (1991): Szociálpolitika és társadalom, Budapest: T-Twins 72–
79.
• Titmuss, Richard (1991): A jólét társadalmi elosztása: reflexiók a
méltányosság kereséséről, in Ferge Zsuzsa–Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam,
Budapest:
T-Twins 86–98.
4
• Marshall, Thomas (1991): Az állampolgáriság fejlődése a 19. század végéig,
in Ferge Zsuzsa–Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins 50–59.
• lcock, Pete, Erskine, Angus and May, Margaret (eds.) (2008): The Student’s
• Hill, Michael (2003): Understanding social policy, 7th edition, Blackwell
Publishing 1–13.
2. A szociálpolitikát befolyásoló értékek és ideológiák
A szociálpolitika értékvezérelt jellege. Az európai gondolkodás alapértékeinek és
a szociális gondoskodás hagyományos értékeinek szerepe. Értékek és
ideológiák. Értékkonfliktusok. Az egyes értékfelfogások „helyessége” és az egyes
értékek relatív fontossága.
Értékfelfogások. Negatív és pozitív szabadság (T. Marshall, J. Rawls, R. Nozick,
F. Hayek, I. Berlin, A. Sen). Biológiai és társadalmi egyenlőtlenségek és
egyenlőség-típusok. Igazságosság-felfogások (libertariánus, utilitariánus, rawlsi).
Szolidaritás és tolerancia. Biztonság. Értékhierarchia és -konfliktus (szabadság-
egyenlőség, szabadság-biztonság).
Ideológia és szociálpolitika. A modern ideológiák kialakulása és társadalomképe.
Ideológiák és társadalmi gyakorlat. Ideológiai kölcsönhatások. A liberalizmus, a
konzervativizmus és a szocializmus a szociálpolitikáról.
Irodalom
• Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai. Budapest: HRSZE 41–
80.
Ajánlott irodalom
• Barr, Nicholas (2009): A jóléti állam gazdaságtana Budapest: Akadémia
Kiadó 91–121.
• Sen, Amartya (1992): Az egyéni szabadság mint társadalmi elkötelezettség,
Esély, 2. szám http://www.esely.org/kiadvanyok/1992_1/azegyeni_szabadsag.pdf
• Hayek, Friedrich August (1991): „Szociális” vagy elosztási igazságosság, in
Ferge Zsuzsa–Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins 74–86.
• Segelman, Richard–Marsland, David (1991): A bölcsőtől a sírig,
in Ferge Zsuzsa–Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins 150–166.
• Hirschman, Albert (1996): A reakció retorikája, in Bujalos István–Nyilas
Mihály szerk.: Az új jobboldal és a jóléti állam, Budapest: HRSZE 147–177.
• Tóth István György (1991): A társadalmi (elosztási) igazságosság
problémája., Szociológiai Szemle 151–171
5
• Alcock, Pete, Erskine, Angus and May, Margaret (eds.) (2008): The
Student’s Companion to Social Policy Oxford: Blackwell Publishers 27–105.
6
3. Szociálpolitikai technikák és alapelvek
Technika, mint a szociálpolitikai döntéshozatalt segítő racionális (szakmai)
kritériumrendszer.
Szociális problémák kezelése. Kompetencia (egyéni-köz felelősség); cél
(abszolút-relatív biztonság); a beavatkozás időzítése (prevenció-korrekció);
a közösséghez való viszony (integráció-szegregáció); döntési jogkör a támogatás
odaítéléséről (normativitás-diszkrecionalitás); a támogatás formájának
megválasztása (normativitás-interpretativitás); kiknek és mennyit? (univerzalitás-
szelektivitás); munkaösztönzés (kevésbé választhatóság);
a segítő körök szempontja (szubszidiaritás); az ellátás helyszíne (otthon-
intézményben); az ellátás időtartama (határozott-határozatlan idejű); a támogatás
értékének megőrzése (indexálás); forrásfelhasználás és problémamegoldás
(hatásosság és hatékonyság). Aktuális példák konkrét döntési helyzetekről.
Jóléti pluralizmus. Jelentése, alrendszerei és szereplői. Az egyes jóléti szektorok
problémamegoldásainak potenciális előnyei és hátrányai. A finanszírozás és az
ellátás kombinációi. Jólétipluralizmus-elméletek, a jóléti rendszerek
“pluralizálódása”.
Irodalom
• Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai.
Budapest: HRSZE 95–124.
Ajánlott irodalom
• Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába,
Budapest: Napvilág Kiadó 176–217, 245–297, 417–435, 452–471
• Tausz Katalin (1998): Egyenlőtlenségek és különleges
bánásmód. Fundamentum, 1998, 1–2. http://157.181.181.13/dokuk/98-1-07.PDF
• Tomka Béla (2006): Rászorultsági elv vagy általános
szociális jogok? Jóléti rendszerek történeti és összehasonlító kutatásának
tanulságai, Esély 5. szám http://www.esely.org/kiadvanyok/2006_5/tomka.pdf
• Szalai Júlia (1994/1995): A jóléti fogda I–II. Esély 2004/6.
és 2005/1. szám http://www.esely.org/kiadvanyok/2004_6/szalai.pdf,
http://www.esely.org/kiadvanyok/2005_1/szalai.pdf
7
II. A szociális kockázatok kezelése (Nyilas Mihály)
4. A szociális biztonság intézményei és típusai
Értelmezés. Szociális kockázatok. Leíró és funkcionális definíció. Jövedelempótló
és jövedelemkiegyenlítő rendszerek. Prevenció és kompenzáció.
Determinánsok. Az ipari forradalom hatása: változások a társadalmi tényekben és
attitűdökben. Gazdasági és kulturális tényezők. A szociális biztonsági rendszerek
elterjedésének nemzetközi mintái. Részrendszerek bevezetési sorrendje
(„érdemes” és „érdemtelen” kockázatok).
Alapvető típusok. A szociális kockázatokkal szembeni védelem hagyományos,
piaci és állami (kollektív) eszközei. Magánbiztosítás és kötelező kollektív
biztosítás. A kollektív intézményrendszer elemei, a juttatások tipológiája. Az
állami szociális biztonsági rendszerek típusai (Beveridge–Bismarck).
Kísérletek a szociális biztonság újradefiniálására a 20. század végén. Szociális
biztonság – szociális védelem (Titmuss "jóléti divíziói"; prevenció-korrekció;
Sinfield "szituációs" definíciója).
Irodalom
• Mihelics Vid (2008): A Beveridge terv rendszeres áttekintése, in Nyilas
Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, Budapest:HRSZE, 83–
109.
Ajánlott irodalom
• Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába, Budapest:
Napvilág Kiadó 245–265.
• Perrin, Guy (2008): A társadalombiztosítás száz éve, in Nyilas Mihály
szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, Budapest: HRSZE 109–127.
• Berghman, Jos (1999): Szociális védelem és szociális minőség
Európában.
A Szociális Európa, Esély különszám 30–39.
• Barr, Nicholas (szerk) (1995): Munkaerőpiac és szociálpolitika Közép-
és Kelet-Európában Budapest: HRSZE 229-305.
• Hill, Michael (2006): Social policy in the modern world, Blackwell
Publishing
65–93.
8
• Pieters, Danny (2006): Social security: an introduction to the basic
principles, Kluwer, 1–109.
5. A szociális biztonság korszakai I. A kollektív kockázatkezelés előtt
A periodizációról. Kik (szolgáltatók), kiknek (ellátottak), hogyan (ellátások, elvek)?
Szolgáltatók: állam, (piac)gazdaság, civil szféra. Korszakolás az állam szerepe
alapján; a szociális kockázatokkal szembeni védelem három nagy korszaka.
A szolgáltatók szerepe az egyes szakaszokban, fejlődési trendek.
Állami szociális védelem előtti korszak. A szociális védelem elvei és megjelenési
formái a törzsi társadalmakban és az ókori birodalmakban. A középkori
szegénygondozás jellemzői (elvek, tipikus szolgáltatók-ellátottak-ellátások).
Az intézményes (egyházi és hatósági) szegénygondozás szelekciós kritériumai,
szervezeti formái, finanszírozása. A közösségből kiszakadtak védelme, az
érdemes-érdemtelen kategorizálás kezdetei.
Az állami szociális védelem első szakasza. Az állami beavatkozás
szükségességének okai. A szegénygondozás új formái, a büntető/nevelő és a
gondoskodó funkció elválása. A nyílt és zárt szegénygondozás elvei, eszközei és
intézményei. Az angol „zárt” szegénygondozó modell kialakulása és fejlődése.
A kialakuló állami szegénypolitika elveinek és eszközeinek alárendelése a kora-
kapitalista piacgazdaság kívánalmainak: dologház, a kevésbé választhatóság
elve. A létjog ideiglenes megjelenése: a speenhamlandi rendszer.
Polányi Károly a gazdaság történelmileg változó szerepéről a szükséglet-
kielégítésben. Az elemzés fogalmi kerete: szükséglet-kielégítési sémák;
beágyazott és nem beágyazott gazdaság. „A nagy átalakulás" az önszabályozó
piac létrejöttének okairól és következményeiről.
Irodalom
• Gyáni Gábor (1998): Regulázó gondoskodás, in Léderer Pál–Tenczer Tamás–
Ulicska László szerk.: „A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok…”
– Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon,
Budapest: Új Mandátum Kiadó 11–28.
Ajánlott irodalom
• Ferge Zsuzsa (1991): A gazdaság történelmileg változó jellege és helye a
társadalmi újratermelésben, in Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom,
Budapest: T-Twins 27–60.
9
• Ferge Zsuzsa (1991): Gazdasági és szociális érdekek és politikák, in Ferge
Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom, Budapest: T-Twins 87–93.
• Gyáni Gábor (1994): A szociálpolitika múltja Magyarországon. MTA TTI
• 1601-es angol szegénytörvény, in Nyilas Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti
szöveggyűjtemény, HRSZE 2008. 19–29.
• Polányi Károly (2004): A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág Kiadó (főleg az
„Ördögi malom" c. I. rész, 61–175)
• Linden, Marcel van der (2008): A munkás önsegélyező egyletek: történeti
áttekintés, in Nyilas Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény,
Budapest: HRSZE 19–29.
• Pálos Károly (2008): A hatósági szegénygondozás fejlődése külföldön, in Nyilas
Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, Budapest: HRSZE
43–63.
• Swaan, Abram de (1988): In care of the state, Cambridge: Polity Press 13–52.
6. A szociális biztonság korszakai II. A jóléti állam kialakulása és fejlődése
A jóléti állam értelmezése. Wilensky kvantitatív meghatározása. Jogi, gazdasági
és politikai megközelítések. E megközelítések közös elemei.
Az állami szociális védelem kiterjesztését ösztönző tényezők.
Korai fejlemények a 19. század első felében. Állam (gyári törvények, a munkaerő-
piaci szabályozás, a közegészségügy és a közoktatás kezdetei); munkáltatók
(„vállalati jóléti politika”, New Lanark); civil társadalom (munkás önsegítő
egyletek, társpénztárak, filantróp jóléti szervezetek és ellátások).
A jóléti fejlődés szakaszai. Welfare state – power state. Beveridge, New Deal. A
jóléti fejlődés beindulásának kritériumai (A. de Swaan). Első szakasz: az 1880-as
évek és I. világháború vége között (a TB bevezetése, az állam-állampolgár
viszony változása, a jóléti újraelosztás kezdetei). Második szakasz: a két
világháború között (a jóléti fejlődést ösztönző fejlemények; a két alapmodell –
USA, Svédország – körvonalai). A virágkor:
a 2. világháborútól az 1970-es évek elejéig (tervek, programok, ideológiák, nagy
jóléti expanzió; komplex állami jóléti rendszerek létrejötte). Öngondoskodás-
közgondoskodás, állam-piac viszony alakulása. A jóléti fejlődés belső és külső
ösztönzői és előfeltételei.
A jóléti állam „válsága". A jóléti expanzió problémássá válásának jelei és okai.
Politikai és ideológiai támadások a jóléti állam ellen. Válság-értelmezések.
10
Ellentmondás és válság. „Véletlen válság", „rendszerválság" és az „állami jóléti
funkció válsága". Változások a szociálpolitikában (értékek, intézmények, a jóléti
szolgáltatók relatív szerepe, a szociálpolitika eszközei, finanszírozás). A
változások következményei:„látható" és „láthatatlan" jóléti állam szerepének
átalakulása.
Irodalom
• Barr, Nicholas (2009): A jóléti állam gazdaságtana Budapest: Akadémia Kiadó
53–91.
Ajánlott irodalom
• Csaba Iván–Tóth István György (szerk.) (1999): A jóléti állam politikai
gazdaságtana. Budapest: Osiris–Láthatatlan Kollégium 7–37.
• Esping-Andersen, Gösta (1999): Jóléti államok az évszázad végén:
a munkaerőpiac, a családszerkezeti és a demografiai változások hatásai, in Csaba
Iván–Tóth István György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana
89–112.
• Ferge Zsuzsa (2000): Egy mítosz társadalmi ára: Nemzetközi paradigmaváltás
és a magyar szociálpolitika, in Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek.
Budapest: HRSZE 71–95.
• Briggs, Asa: A jóléti állam történelmi perspektívában, in Ferge Zsuzsa–Lévai
Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins 223–239.
• Szamuely László (2004): A „haldokló” jóléti állam az 1990-es években.
Közgazdasági Szemle, október.
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00108/pdf/05szam227.pdf
• Swaan, Abram de (1988): In care of the state, Cambridge: Polity Press 152–258.
• Offe, Claus (1984): Contradictions of the welfare state, The MIT Press
7. Jóléti állam tipológiák
Komparatív jólétiállam-kutatások. A jóléti fejlődés problematikussá válik.
Az új helyzet elméleti reflexiója: válságelméletek és alternatív magyarázatok
(irreverzibilitás, érettség, jóléti pluralizmus, hatalmi erőforrás elméletek).
A kérdés nem a jóléti állam léte, hanem a típusa. Az összehasonlító elemzések
módszertani alapkérdései.
„A jólétiállam-modellezési biznisz” (P. Abrahamson). Történelmi alapú tipológiák
(P. Flora) és szinkron kísérletek (H. Wilensky, J. Alber, G. Therborn, R. Titmuss).
11
G. Esping-Andersen tipizálási szempontjai és „ideáltipikus modelljeinek”
jellemzői: a liberális, konzervatív és szocialista (szociáldemokrata) jóléti modell.
Esping-Andersen tipológiáinak bírálata, ill. kiterjesztési kísérletei (gender
szempontú kritika; egy negyedik – radikális, ill. dél-európai – típus bevezetése).
Magyarország helye a jóléti tipológiákban. Az „Európai Szociális Modell”.
12
Irodalom
• Esping-Andersen, Gösta (1991): Mi a jóléti állam? in Ferge Zsuzsa–Lévai
Katalin szerk.: A jóléti állam. Budapest: T-Twins 116–135.
Ajánlott irodalom
• Arts, Wil–Gelissen, John (2009): A jóléti kapitalizmus három világa – vagy több?
Jelentés a jelenlegi helyzetről, in Nyilas Mihály (szerk): A jóléti állam a 21.
században, Budapest: HRSZE 49–79.
• Jensen, Carsten (2009): A jóléti szolgáltatások és transzferek világai,
Esély 6. szám http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_6/JENSEN.pdf
• Flora, Peter (1994): Növekedés a határokig In: Andorka R, S. Hradil, J. L.
Peschar szerk.: Társadalmi rétegződés. Budapest: Aula. 503–531.
• Cerami, Alfio (2009): Változó Közép-Európa: a jólét és a szociális segélyezés
kialakuló modelljei, Esély 1. szám
http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_1/CERAMI.pdf
• Patricia Kennett (ed.) (2004): A Handbook of Comparative Social Policy, Edward
Elgar
• Hantrais, Linda (ed.) (2003): Researching the European Social Model from a
Comparative Perspective, Cross-National Research Papers, Seventh Series
8. Jóléti modellek: USA, NSZK, Svédország
Irodalom
• Nyilas Mihály (2010): A svéd jóléti rendszer: szociáldemokrata tradíciók és új
kihívások, Kapocs 46. szám
Ajánlott irodalom
• Ginsburg, Norman (1992): Divisions of Welfare: A Critical Introduction to
Comparative Social Policy, Sage Publications.
• Gilbert, Neil (1998): Szolgáltatásból társadalmi ellenőrzés: a jóléti reform hatásai
a szociális munkások szakmai gyakorlatára az Egyesült Államokban, Esély 6. szám
85–97. http://www.esely.org/kiadvanyok/1998_6/szolgaltatasbol_tarsadalmi.pdf
• Hegelich, Simon and Meyer, Hendrik (2009): Conflict, negotiation, social peace:
the German welfare system, , in Klaus Schubert, Simon Hegelich and Ursula Bazant
(eds): The Handbook of European Welfare Systems, Routledge
13
• Hort, Sven E. O. (2009): The Swedish welfare state: a model in constant flux? in
Klaus Schubert, Simon Hegelich and Ursula Bazant (eds): The Handbook of
European Welfare Systems, Routledge
• Gedeon Péter (2001): Merre tart a német jóléti állam? Közgazdasági Szemle,
február 130–148.
• Temesváry Zsolt (2010): A Food Stamp Program története és jelenkori
folyamatai az Egyesült Államokban, Esély 6. szám
• Cousins, Mel (2005): European welfare states. London: SAGE
• Social protection systems – MISSOC-EU,
http://ec.europa.eu/employment_social/missoc/db/public/compareTables.do
9. Szociálpolitika a 21. század elején
Az Európai Unió „lisszaboni folyamata" az európai jóléti rendszerek
átalakításáról. Gazdasági versenyképesség és társadalmi kohézió
összefüggései.
Kilátások a 21. század elején. A 2. világháború után kialakult kollektív
kockázatkezelési rendszer újragondolása. A szociálpolitikai paradigmaváltás
szükségességének okai és prioritásai. A jóléti reform alapelvei. A jóléti rezsim-
típusok divergenciája és konvergenciája, az európai és az észak-amerikai jóléti
modell. Az egyes jóléti modellek fejlődési perspektívái és problémamegoldó
képessége a 21. század elején.
Irodalom
• Nyilas Mihály (2006): A „Szociális Európa” esélyei és az európai
jóléti rendszerek átalakítása. In: Tausz Katalin szerk.: A társadalmi kohézió
erősítése, Budapest: Új Mandátum Kiadó 30–53.
www.socio.mta.hu/konyvek/7_tarsadalmi_kohezio.pdf
Ajánlott irodalom
• Myles, John (1996): Hanyatlás vagy holtpont? A jóléti állam mai
helyzete, in Bujalos István–Nyilas Mihály szerk.: Az új jobboldal és a jóléti állam,
Budapest: HRSZE 357–397.
• Esping-Andersen, Gösta (2006): Ismét a Jó Társadalom felé?
Esély 6. szám, http://www.esely.org/kiadvanyok/2006_6/ESPING.pdf
• Castles, Francis G. (2009): Lefelé tartó verseny? in Nyilas Mihály
(szerk): A jóléti állam a 21. században, Budapest: HRSZE 79–103.
14
• Taylor–Gooby, Peter (2009): Új kockázatok és társadalmi változás,
in Nyilas Mihály (szerk): A jóléti állam a 21. században, Budapest: HRSZE 397–435.
• Parijs, Philippe Van (2010): Alapjövedelem: egy egyszerű és
erőteljes gondolat a huszonegyedik század számára, Esély 5. szám 9–42.
• Esping-Andersen, Gösta, Gallie. Duncan, Hemerijck, Anton, Myles,
John (eds) (2002): Why we need a new welfare state? Oxford: Oxford University
Press
III. Szociálpolitika és közgazdaságtan (Gál Róbert)
10. A szociálpolitika két és fél kutatási programja
Szegénység – jövedelemegyenlőtlenség kutatási program: a jólét igazságos elosztása.
Normatív megközelítés és módszertani eredmények. Optimális szociálpolitikai
intézményrendszer kutatási program. Ösztönzési hatások: megtakarítás, munkavállalás,
termékenység. Életpálya-finanszírozási kutatási program: a jóléti intézmények kiadásai
markáns korprofilt követnek.
Irodalom
• Barr, Nicholas (2001): The welfare state as piggy bank. Part 1. Oxford:
University Press.
Ajánlott irodalom
• Gál R.I. (2003) (szerk.): Apák és fiúk és unokák. Budapest: Osiris, 1–3.
fejezetek.
• Lee, R.D. (2000): Intergenerational transfers and the economic life cycle: A
cross-cultural perspective. In: Mason, A. és Tapinos, G. (ed.): Sharing the wealth.
Oxford: University Press. 1–56.
11. A közgazdaságtani és politikai gazdaságtani magyarázatok különbsége
A „miért?" kérdés különböző változatai. A közgazdaságtani és a politikai gazdaságtani
megközelítés különbsége. A piacok hatékony működésének feltételei; a jóléti
közgazdaságtan két tétele és a belőlük adódó következtetések az állam feladataira és
az állami beavatkozás formájára nézve. A piaci kudarcok oka: tranzakciós költségek,
tulajdonjogok hiányos szétosztása. Aszimmetrikus információ. A piaci kudarcok
megjelenési formái: externális hatások, monopólium, közjavak.
A jóléti intézmények területén: kontraszelekció és társadalombiztosítás az
15
egészségügyben illetve az időskori jövedelem biztosításában, erkölcsi kockázat és
munkanélküliségi biztosítás, a felnövekvő generáció adófizető képessége, mint
közjószág stb.
A jóléti közkiadások időbeni trendjei. Magyar adatok. A nemzetközi összehasonlítás
nehézségei. A jóléti kiadások növekedésére és az állam expanziójára vonatkozó
közgazdasági magyarázatok.
16
Ajánlott irodalom
• Holsey, C.M. és Borcherding, T.E. (1997): Why does government's share of
national income grow? An assesment of the literature on the U.S. experience. In:
Mueller D.C. (ed.): Perspectives on public choice. Cambridge UK: University Press.
12. A jóléti állam, mint az életpálya-jövedelem kisimítója 1.
Életciklus és együtt élő korosztályok: intergenerációs transzferek. Az intergenerációs
transzferlánc hosszú távú fennmaradásának feltételei.
A jóléti kiadások intergenerációs és intragenerációs fejezetei. Az intergenerációs
transzferáramlás biztosításának alternatív intézményei: család, piac, állam. A család,
mint életbiztosítási piac, teljesítménye. Intergenerációs transzferek biztosítása
társadalmi generációk között: a hosszú távú fennmaradás feltételei és a modern (nem
családi-faluközösségi) intézmények.
Ajánlott irodalom
• Cigno, A (1993): Intergenerational transfers without altruism. European Journal
of Political Economy 9, 505–518.
• Rangel, A. (2000): Forward and backward intergenerational goods: a theory of
intergenerational exchange. NBER Working Paper 7518 (rövidített folyóirat cikként:
American Economic Review 93 (2003), 813–834.
13. A jóléti állam, mint az életpálya-jövedelem kisimítója 2.
A transzferlánc felbomlásának következményei: újraelosztás generációk között, a jóléti
közkiadások életkor szerinti eloszlásának politikai gazdaságtana.
A visszavonhatóság politikai gazdaságtana: természetbeni vs. készpénzes programok.
A nem-szavazók problémája: mai döntések hosszú távra szóló következményei; a jövő
terhére történő eladósodás. Eladósodás és társadalombiztosítás: explicit és implicit
adósság. Korosztályi elszámolás. Következmények és reformjavaslatok: a
kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó alkotmány-kiegészítési javaslat, a jövő
nemzedék ombudsmanja, a gyermekek szavazati joga, a még meg nem születettek
szavazati joga, a rosszkor születettek kárpótlása.
17
Irodalom
• Cigno, Alessandro és Werding, Martin (2007): Children and pensions.
Cambridge MA: MIT Press, xvii–xxiii (Introduction).
http://mitpress.mit.edu/books/chapters/0262033690intro1.pdf
Ajánlott irodalom
• Csaba Iván–Tóth István György: A jóléti állam politikai gazdaságtana, In:
Csaba Iván– Tóth István György szerk.: A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris,
Bp. 1999. 7–42.
• Hills, J. (1995): The welfare state and redistribution between generations.
In: Falkingham, J. és Hills, J. (szerk): The dynamic of welfare. The welfare state and
the life cycle. Hemel Hempstead: Prentice Hall/Harvester Wheatsheaf, 32–61.
• Mulligan, C.B. és X. Sala-i-Martin (1999): Social security in theory and
practice I: facts and political theories. Cambridge MA: NBER Working Paper 7118.
• Persson, T. és Tabellini, G. (2002): Political economics and public
finance. In: Auerbach, A.J. és Feldstein, M. (szerk.): Handbook of public economics
Vol.
3–4. Amsterdam: Elsevier.
Recommended