SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ

SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ 8.oszt.

Sejt(cellula), az állati vagy növényi részek osztásakor önálló egyediséggel fennmaradó elemi alkotó részek. Ezek az embert, állatot vagy növényt akképpen teszik egybe, mint a kövek az egyes épületeket.

Legkisebb szervezeti egység. Önálló életjelenségekkel rendelkezik: - anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot

kiürít); - mozog; - növekszik; - szaporodik. Sok funkcióra képes fallal rendelkezik. Sejtmagban található örökítő anyagok (gének)

szerepe fontos.

SZÖVET

Azonos felépítésű, azonos működést végző, és ezért egymáshoz hasonló

alakú sejtek összessége. A szövet sejtjei között található: a sejt

közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki.

Az egysejtű élőlények értelemszerűen nem alkothatnak szövetes felépítést.

NÖVÉNYI SZÖVETEK Növényi szövetek csoportjai:

Osztódó szövetek

Állandósult szövetek○ Bőrszövet○ Szállítószövet○ Alapszövet

Az osztódó szövetek (merisztémák)

Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy A növény egész életében megőrzik

osztódóképességüket Az állandósult szöveteket hozzák létre Találhatóak:

HajtáscsúcsbanGyökércsúcsbanKambium vagy oldalmerisztémaKöztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák

GyökércsúcsHajtáscsúcs

Kambium

A szállítószövetek

A növényekben az anyagszállítás kétirányú:Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagokLevéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot

Alkotórészei:Farész: víz, szervetlen anyagokHáncsrész: kész szerves anyagot

A farész (xylem)

Alkotórészei:Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek;

egymás feletti végeik ferdékVízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek

el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek

Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé

A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás

A harasztoknál és a nyitvatermőknél csak faparenchimát és vízszállító sejtet találunk, a zárvatermőknek vízszállító csöveik is vannak

Kambium és farész

A háncsrész (phloem)

Alkotórészei:Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő

sejtek;Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő

sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak

Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész

Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak

A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak

Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne

○ Pl: gyökérben

Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benneKollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész

○ Kétszikűek szárában

Kollaterális zárt: farész + háncsrész○ Egyszikűek szárában, ○ zsúrlókban, ○ levelekben

Koncentrikus: egyik alkotót körbeveszi a másik○ Páfrányok gyöktörzsében

Lemezes: fa és háncsrész párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkedik el○ Korpafüvek szárában

Az alapszövetek

A növényekben minden ami, nem szállító-, vagy bőrszövet az alapszövet

Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok

Változatos működésű Típusai:

TáplálékkészítőRaktározóVíztartóÁtszellőztetőMechanikaiKiválasztó és váladéktartó

Táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet:Sejtjeiben sok színtestFotoszintetizálLehet oszlopos vagy szivacsos megjelenésűFőként lomblevelekben található

Raktározó alapszövet:Tartaléktápanyagot (keményítő, olaj, fehérje) raktározFénytől elzárt növényi részekben – mag, gumó, gyökér -

gyakori

Víztartó alapszövet:Vizet raktároz, sejtjeiben vízmegkötő nyálkaanyag

találhatóPozsgás növények szárában, levelében

Átszellőztető alapszövetSok a sejtközötti járat, gázcserét szolgáljaVízi és mocsári növények szárában, levelében

Szilárdító alapszövetHajtás szilárdítását végzikÁllhat hosszú, megnyúlt sejtekből – szklerenchima

○ Pl: lenVagy apró megvastagodott falú sejtekből – kollenchima

○ Pl: levendula

Kiválasztó alapszövetFeleslegessé vált anyagokat választja ki és tároljaPl: illóolaj, tejnedv, kristályok (zárvány), alkaloidok

ÁLLATI ÉS EMBERISZÖVETEK TÍPUSAI

HámszövetLaphámHengerhámKöbhámUrothelium

Kötő- és támasztószövetElasticus/collagen

rostokÜveg/rostos porcCsont

IzomszövetSimaizomHarántcsíkoltizomSzívizom

Idegszövet

A HÁMSZÖVETEK (TELA EPITHALIS)

MŰKÖDÉS ÉS SZERKEZET SZERINTI FELOSZTÁSA

1. FEDŐHÁM

Elsődleges a védelem (főként mechanikai), környezettől történő elhatárolás, valamint az anyagforgalomban is részt vesz.

Típusai:

Egyrétegű hámok

• egyrétegű laphám pl.: szemlencse felszínén

(endothelium erek falán; mesothelium savóshártyák felületén)

• egyrétegű köbhám pl.: mirigykivezető csövek, vesecsatornák

• egyrétegű hengerhám pl.: bélcső, gyomor felszínén

(kutikulás bélcső; csillós petevezető, méh;

többmagsoros csillós hengerhám légutak)

Többrétegű hámok

• többrétegű el nem szarusodó laphám ( 3 rétegből áll)

nyelőcső, szájüreg;

nedves mechanikai hatásoknak kitett testfelszíneken

• többrétegű elszarusodó laphám ( 5 réteg alkotja)

külső testfelszíneken, pl.: talpbőr, tenyér

2. MIRIGYHÁM

Váladéktermelés szekréció. Sok váladéktermelő sejt mirigyeket alkot.

EXOKRIN (külső elválasztású, pl.: faggyú)

A mirigyek lehetnek

ENDOKRIN (belső elválasztású, pl.: hormonok)

A mirigyek szerkezeti és működési egysége a végkamra 3 típusa: - csöves

- bogyós

- csöves-bogyós

A mirigyek típusai: - egyszerű

- elágazó

- összetett

MIRIGYTÍPUSOK

egyszerű

elágazódó

összetett csöves mirigy összetett bogyós mirigy összetett csöves-bogyós mirigy

egyszerűegyszerű

elágazódó elágazódó

3. ÉRZÉKHÁM

Érzékszervekben lévő, ingereket felfogni képes hámsejtek érzéksejt.

Típusai:

• primer érzékhám (pl.: szem retinája, orr hámja)

a felvett ingerület másik idegsejtbe kerül át

• szekunder érzékhám (pl.: fül, egyensúlyozási szerv) az ingerület az érzéksejtet körülfonó idegvégződésekre tevődik át

4. PIGMENTHÁM

A sejtekben színanyagok találhatók pl.: szem, bőr színe

5. FELSZÍVÓHÁM

A bélbolyhok felszínén nagy számban, főként hengerhámsejtek alkotják.

A KÖTŐSZÖVETEK (TELA CONJUNCTIVA)

Sejtek, sejtközötti állomány, rostok alkotják.

Sokféle funkció: hézagkitöltés, szövetpótlás, tápanyagszállítás, tápanyagraktározás,immunvédelem

Fontosabb sejttípusok: mesenchymasejtek, retikulumsejtek, fibrocyták, histiocyták, hízósejtek, pigmentsejtek, zsírsejtek

Rostípusok: kollagén (enyvadó) csontenyv, zselatin, „kocsonya”

elasztikus (rugalmas) elasztin fehérje jól nyújtható

retikuláris (rácsrost) szövedékszerű vékony rostok

főként a nyirokrendszerben

A KÖTŐSZÖVET FORMÁI

embrionális kötőszövetek:

mesenchymakocsonyás kötőszövet

retikuláris kötőszövet

zsírszövet

rostos kötőszövetek:

lazarostos kötőszövet

tömöttrostos kötőszövet

folyékony kötőszövet:

vér nyirok

PORCSZÖVETEK (tela cartileginea)

Alapegysége a chondron (porcegység).Sejtek, rostok, alapállomány alkotják.

porcsejt

köztes állomány

porcsejt-udvar

porctok

RUGALMAS (ELASZTIKUS) ROSTOS PORC

Előfordulása: fülkagylóporc, gégefedő.

ENYVADÓ (KOLLAGÉN) ROSTOS PORC

Előfordulása: csigolyák közötti porckorongok, pataporc

HYALIN (ÜVEG) PORC

Előfordulása: ízületi porcok, légcső, orrsövény porc, bordaporc

CSONTSZÖVET (tela ossea)

Alapegysége az osteon. Szerves (ossein) és szervetlen alkotórészekből áll.

Havers-csatorna

Havers-lemezek (laminae speciales)

csontsejtek

az osteon (a csontszövet egysége) keresztmetszete

a csontszövet keresztmetszete

A CSONTSZÖVET FELÉPÍTÉSE EGY CSÖVESCSONT KOMPAKT ÁLLOMÁNYÁBAN

csontsejt a csontsejtüregben

csonthártya

Havers-csatorna

ideg

Havers-lemezek

külső általános lemezrendszer

különböző irányban futó rostok rétegei

kollagén rost apatitkristályokkal körülvéve

összekötő lemezrendszer

szivacsos állomány

tömött kéregállomány

Volkmann-féle csatorna

vérér

IZOMSZÖVETEK (tela muscularis)

1. SIMAIZOM – megnyúlt, orsó alakú sejtek. Alacsonyabbrendű állatok (pl.: puhatestűek) izomzata. Gerincesekben a zsigeri izomzatot alkotja. hosszmetszet keresztmetszet

2. HARÁNTCSÍKOLT IZOM – hosszú, megnyúlt rostok, harántcsíkolat, perifériális helyzetű sejtmagok.

Előfordulása: ízeltlábúak izomzata, gerincesek vázizomzata

hosszmetszet keresztmetszet

tropomiozin

aktinfilamentum

miozin fej

miozinfilamentum

troponin komplex

aktinmonomer

terminális ciszterna

miofibrillum

H-sávizotróp csík

izomrost hártyája

ideg-izom kapcsolat

longitudinális tubulus

motoros ideg velőshüvelyű axonja

sejtmag

szarkoméra felépítése nyugalmi és összehúzodott állapotban

anizotróp csík

transzverzális tubulus

Z-vonal M-vonal Z-vonal

izomrost hártyája

izotróp csík

A VÁZIZOMZATOT ALKOTÓ HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST FELÉPÍTÉSE

3. SZÍVIZOM – rövid, elágazó rostok, Eberth-féle vonalak

hosszmetszet keresztmetszet

Az idegszövet (tela nervosa) Az idegszövet ektodermális eredetű. Sejtek, nyúlványok, végfácska, alapállomány Az idegi kötőszövet a neuroglia (velőshüvely

képzés, sejtek táplálása, védelme, beágyazása) Központi – környéki idegrendszer

Az idegszövet alapegysége a neuron

(sejttest, denrit, axon, végfácska)

A NEURON SZERKEZETE

dendrit

Ranwier-féle befűződés

sejtmag

Schwann sejt magja

velős hüvely

végfácska

axon sejttest

Idegszövet

gerincvelő nagyagy kisagy