View
18
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
www.sch rauben -g ro s s .hu10 | i n s ide :2016
MINDENT A FELÜLET-KEZELÉSRŐL(1. RÉSZ)
Új, kétrészes sorozatunkban a
felületkezelést vesszük górcső
alá. Hiszen a kötőelemek felü-
lete a legkülönfélébb kihívások-
nak van kitéve és olykor nagyon
kedvezőtlen körülményeknek
kell ellenállniuk. Ebben a részben
a különböző fémbevonatokat és
ezek tulajdonságait nézzük meg.
Minisorozatunk második részé-
ben a nemfémes bevonatokkal
foglakozunk majd, melyekkel
ideiglenes korrózióelleni védel-
met érhetünk el.
Jól védve
A kötőelemek széles körű felhaszná-lása szükségessé teszi, hogy néhány közülük új vagy jobb tulajdonságot
kapjon – a súrlódási érték, a kopásvédelem vagy az elektromos vezetőképesség tekinteté-ben. A felületkezelés két fajtáját különböztet-jük meg: a fémes és nemfémes bevonatokat. A fémes bevonatokat a felvitel módja szerint csoportosíthatjuk:n galvanizált: DIN EN ISO 4042 szerintn kémiai: nikkelezésn termikus: tűzi horganyzás
DIN EN ISO 10684 szerint
n mechanikus: (3M-mechanical plating)n diszperziós: cinklamellás bevonat
DIN EN ISO 10683 szerintn diffúziós: sherardizálás, krómozás
Az alábbiakban elmagyarázzuk az eljárást:n A galvánbevonatok fürdőben keletkeznek
elektrolitikus fémleválasztás által. Féme-ket (cink, nikkel, réz, ón) lehet használni vagy fémötvözeteket (cink-vas, cink-nikkel, cink-kobalt). Többrétegű szerkezet is lehet-séges: vagy réz-nikkel-króm bevonat vagy réz-ón bevonat. A rétegvastagság 3-15 μ.
Példák a felületkezelésre: FS ISO 7042 8 típusú
galvanizált és sárga pasz-szivált hatlapú anyacsavar (rétegvastagság 8 μ) (Kép fent). Galvanizált hatlapú
csavarok (kép jobbra).
A felhasználási területtől függően a kötőelemek sokféle terhelésnek lehetnek kitéve – ezért fontos a felületkezelés.
TECHNIKA: Minőségi rány í tás
www.sch rauben -g ro s s .hu i n s ide :2016 | 11
A lehetséges utókezelés krómozással vagy passziválással történhet.
n A kémiai bevonatok áramnélküli vegyi bevo-natok vizes nikkelsóoldatból. A rétegvastagság ~ 5 μ.
n A termikus bevonatok úgy jönnek létre, hogy a munkadarabot folyékony cinkbe mártják ~ 500 °C-nál. A tűzi horganyzásnál létrejövő rétegvastagság legalább 40 μ.
n Mechanikus bevonatok: az úgynevezett Mechanical Plating-nél a cinkgolyócskák csillogása által jön létre egy kb. 8 μ vastag fémporbevonat.
n Diszperziós bevonatok: a korrózió-vé-delmet egy cinklammelás bevonat, az úgy-nevezett katódos védelem biztosítja. A cinklamellás bevonat alapja egy nem elekt-rolitikusan felvitt, cink- és alumínium-lamellákból álló bevonat. Ha meghatározott
súrlódási értékekre van szükség, kenőanyag használatára is sor kerülhet.
n Diffúziós bevonatok magas hőmérsékleten felvitt fémporbevonatok. Megkülönböz-tetjük a sherardizálást és a krómozást. A sherardizálás során cink-vas réteg alakul ki a vastartalmú munkadarabon. Elsősor-ban a korrózióvédelmet szolgálja ill. ta-padásközvetítő. Nevét feltalálója, Sherard Cowper-Coles után kapta, aki ezt az eljá-rást „Vapour galvanizing“ (gőzgalvanizá-lásnak) nevezte. Krómozás alatt krómban gazdag felületi rétegek (fémes védőrétegek) kialakítását értjük acélfelületen, melynek széntartalma 0,1% alatt van. Így - a króm acélfelületbe történő diffúziója által -növel-hető a keménység, a kopásállóság és a kor-rózióállóság. A króm halogénvegyületeit lehet használni 950 °C felett. n
TECHNIKA: Minőségi rány í tás
Minden felhasználási területhez a megfelelő
felületkezeléstELVÁRÁSOK A BEVO-NATOKKAL SZEMBENAz autónál egyértelmű, mit
kell tudniuk a bevonatoknak.
A fémbevonatok nagyon nehéz
feladatot látnak el. Stabilnak kell
lenniük ugyanis
n a mechanikus igénybevétellel
szemben (karcolás, rezgések)
n oldószerekkel szemben (benzin,
olaj)
n a kémiai igénybevétellel szem-
ben, mindenek előtt az elektro-
littartalmú nedvességgel
szemben (sós víz, savas eső)
n az UV-sugárzással szemben
n az extrém hőmérséklet-válto-
zással szemben
Ezért alapvető a fémbevonatok
kiváló minősége a zavartalan
működés érdekében. n
Rugalmas és jövőorientáltA Ferdinand Gross saját cinklammellás programot indít. Thomas Hermann, műszaki és
minőségbiztosítási vezető, kifejti ügyfeleinknek a program előnyeit.
Hermann úr, miért van szükség saját cinklamellás
programra?
A króm-trioxid használata 2017. szeptember 21-től tilos lesz.
Ennek az a következménye, hogy a Cr(VI)-tartalmú korrózi-
óvédelmi bevonatokat (mint a sárga-/fekete-/olívzöld krómo-
zás vagy a DACROMET) ettől az időponttól kezdve Európában
sem gyártani, sem használni nem lehet. A mi cinklammellás
programunk teljesen Cr(VI)-mentes és megfelel az elvárások-
nak. Ügyfeleink velünk a legjobb úton haladnak a jövő irá-
nyába.
A tilalom csak 2017 végén lép életbe. Hogyan profitálnak
az ügyfelek már ma a programból?
Már most gyorsabban és rugalmasabban tudunk ügyfele-
inknek szállítani, mivel már az ügyfél megbízásának megér-
kezésekor lezárultak a beszerzési folyamatok, és a meglévő
raktárkészletek egy program segítségével hozzáférhetőek.
Milyen előnyei vannak tulajdonképpen a cinklamellás
bevonatnak?
Műszaki szempontból éppenséggel a cinklamellás bevonat A
korrózióvédelmi bevonat – és nemcsak a nagy szilárdságú fe-
lületeken, melyek szakítószilárdsága több mint 1.000N/mm²,
hanem a rugalmas alkatrészeken is. Ennek az az oka, hogy a
galvanizált bevonatoknál előforduló hidrogénridegség kizárt.
De a cinklamellás bevonat a 10.9 alatti szilárdsági osztályba
tartozó felületek számára is elsőrendű korróziós védelmet
nyújt.
Recommended