View
6
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Információáramlás
Anyag-, eszköz- ésemisszióáramlás
Energiaáramlás
Termelési-szolgáltatási-logisztikaműveletek
(ember-gép rendszer)
Logisztikai folyamat
(i+1)-edik
állapot
i-edik
állapot
Értékáramlás
Pénzáramlás
Munkaerőáramlás
1. ábra A logisztika fogalmi rendszere
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikai alapelvek:
− a megfelelő minőségű anyag,
− a megfelelő mennyiségben,
− a megfelelő helyről,
− a megfelelő helyre,
− a megfelelő módon és eszközzel,
− a megfelelő időben,
− a megfelelő költséggel.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
1. táblázat A logisztikai állapotváltozási mátrix
Logisztikai műveletek Á l l a p o t v á l t o z á s Művelet Hely Idő Meny-
nyiség Minőség
Energia Információ változás
Érték-változás
Emisszió
Szállítás xx xx xx xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x ERKE képzés-bontás
x xx (x) x x x Any
ag-
Ára
mlá
s
Gyűjtés, osztályozás
x x xx x x x
Ellenőrzés, állapotfelügyelet
x x xx
Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás
x
x
xxx
Info
rmác
ió-
áram
lás
Kommunikálás a rendszerrel
x x xx
Ener
gia Energiaáramlás x x
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Milyen kihívásokat kell a
logisztikának kezelni, magas szinten
megoldani a globalizált világban?
A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú - részben hazai - beszállítóval kerülnek kapcsolatba ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Mind a multinacionális cégek versenyképessége, mind a hazai beszállítók térnyerésének meghatározó feltétele a fejlett logisztikai rendszer kiépítése.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
A logisztika az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő része nem importálható, jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól, körülményektől. Könnyen belátható, hogy a globalizáció a termelési szférában kiemelt szerepet juttatott a logisztikának. Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók. A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) logisztika mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó logisztika. Ezen rendszerek koordinálását, irányítását a magas fokú kooperáció, - a jelenlegi informatikai adottságokat kihasználni tudó - telekooperáció jellemzi.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
A logisztika fejlesztése nagy szerepet játszik a következő kérdések megválaszolásában:
● a multinacionális cégek verseny-képessége, helyben maradása biztosítható-e akkor, amikor az EU-ba közeledve ill. lépve a munkaerő ára növekszik, a kedvezmények leépülnek,
● a beszállítók sorában milyen arányt képviselnek a hazai kis- és középvállalatok ill. ezek milyen eséllyel kaphatnak külföldre beszállítási feladatokat,
● a külföldi tőke betelepedési, a hazai tulajdonú vállalatok piacszerzési esélyei hogyan alakulnak,
● a kialakuló ipari parkok, vállalkozói övezetek mennyire válhatnak sikeressé.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Az előzőekben vázolt, újszerű termelési struktúrában az extern és intern logisztikai rendszereknek a következő kérdéseket kell igény szerint megoldani: • az alkatrészeknél, részegységeknél
JIT-elvű (percre kész) beszállítást, a késztermékeknél JIT-elvű kiszállítást,
• a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet,
• a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt,
• a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot, a logisztikai erőforrások konvertálhatóságát,
• a biztonságos és gyors vámkezelést, • a szállítási idők rövidítését, • az áruk, járművek követését, • a vagyon- és személybiztonság
növelését, • a környezetterhelés csökkentését.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
További logisztikai kihívások A logisztikára vonatkozó kihívások nem szorítkoznak csupán a termelési szférára, hanem a megye, a régió teljes működési területére kihatnak. Így a megoldandó logisztikai feladatok sorába tartoznak még: • a szolgáltató egységek (pl. kórházak,
pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása,
• a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladék-gyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyag- és eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
• nagyvárosoknál adódó: parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése, a létrejött áruházláncok áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása,
• a településeknél, a régióban egyre növekvő
odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő logisztikai feladatok a következők:
a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása, árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállító-rakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása, egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása,
a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikai szolgáltatások jelentős
növekedése
Növekszik a logisztikai vállalatok száma.
Logisztikai Szolgáltató Központok hálózata,
nemzetközi kooperációja alakul ki.
Fokozódik a termelő és szolgáltató vállalatoknál a
logisztikai feladatok outsourcingba való adása.
A termelő vállalatok logisztikai szolgáltatásokat is
felvállalnak.
Virtuális logisztikai vállalatok különböző
változatai, hálózatai jönnek létre.
Fokozódik a különböző termelő- és szolgáltató
vállalatok kooperációja (telekooperációja), a teljes
szállítási láncot (supply chain) kell tudni működtetni.
Egyre nagyobb szerepet játszik a logisztika a
települések, régiók sajátos feladatainál.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
AMCHAM
(Amerikai Kereskedelmi Kamara 2004. december 4-i rövid
állásfoglalása)
Versenyképességünk egyik tartópillére: A LOGISZTIKA
Magyarország számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyek
sikeres kihasználása esetén:
a logisztikai szolgáltatások kiváló regionális központjává
válhat
A) Földrajzi elhelyezkedése
központi elhelyezkedés, 3 EU tagországgal, 4 nem EU-s
országgal határos. Duna folyam jelenléte.
B) Az EU által meghatározott közlekedési folyosók
IV., V., VII. és X. folyosók összeköttetést biztosítanak
Nyugat-Európa, valamint UKRAJNA és a BALKÁN között.
C) Jelenleg is kiépített infrastruktúra
• közlekedési infrastruktúra,
• informatikai infrastruktúra,
• logisztikai infrastruktúra.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Lehetőségek a logisztikában
• A cégek méretgazdaságossággal arányosan alakítják ki
termelésüket:
o regionális kiterjedésű gyűjtő-elosztó csatornák
vagy tranzit ország leszünk, ill. maradunk,
o ha egyszer kiépül a logisztikai infrastruktúra,
azon nehéz változtatni,
o hazánk a fejlett európai piacok és fejlődő keleti
előállító bázisok logisztikai útkereszteződésénél
helyezkedik el.
Fejlesztési feladatok
1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése:
• közlekedési ágazatok közötti optimális megosztás,
• kombinált szállítás fokozása,
• folyami szállítás növelése,
• regionális repülőterek kiépítése.
2. Informatikai infrastruktúra fejlesztése
• elektronikus ügyintézés,
• kódok alkalmazása, elektronikus nyomkövetés,
• távadatátvitel kiterjesztése,
• virtuális vállalati modellek kialakítása,
• elektronikus kereskedelem általánossá tétele.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikai infrastruktúra fejlesztése
Logisztikai szolgáltató központok, hálózatok létrehozása
Logisztikai oktatás kiszélesítése
Logisztikai kutatás megerősítése
Regionális Tudáscentrumok logisztikai orientáltságának
elérése
II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt téma
• Logisztikai központok, hálózatok létrehozása
Regionális fejlesztés:
• Decentrumokból álló regionális logisztikai központ és
virtuális hálózat
• Versenyképes Fejlesztési Pólus (Logisztika, mint kiemelt
fejlesztés)
Oktatás:
• MSc képzés: Logisztikai mérnök
• CNAM: Nemzetközi logisztikai menedzser képzés
Logisztikai célok
A szállítási határidők rövidítése
Az átfutási idők csökkentéseA hatékonyság fokozása
A kapacitások maximális kihasználásaA vevői megelégedettség növelése
A ráfordítások csökkentése,gazdaságosság növelése
A nemzetközi együttműködés fokozása
A rugalmasság megteremtése ésfokozása
Nagyfokú szállítóképesség elérése
Az áttekinthetőség növeléseA környezetbarát technológiák
alkalmazása
Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása
Belső- és külső újrahasznosításfejlesztése
Készletek minimalizálása
1. ábra Logisztikai célok
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logi
sztik
aivá
llala
tFe
lhas
znál
ókBe
szál
lítók
Hul
ladé
khas
znál
ók
Beszerzésilogisztika
Szállításifeltételek
meghatározása.Szállító
partnerekkiválasztása.Szállító-
eszközök,raktárak,raktári
berendezésekmegválasztása.
Megrendelésekdiszponálása.Határidők
meghatározása.
Termelésilogisztika
Termelés ésgyártástervezése.
Anyagáramlásmeghatározása.
Anyagmozgatórendszertervezése.
Informáci-áramlástervezése.
Logisztikairendszer
irányítása,ellenőrzése.
Hulladékbeszállítás
és újra-hasznosítás
Hulladék-gyűjtőhelyek
meghatározása.Hulladékgyűjtő
rendszertervezése ésirányítása.Hulladék-
hasznosításilogisztikairendszer
tervezése ésirányítása.
Vállalatvezetés-menedzsment
Vállalati logisztika
Logisztikai koncepcióLogisztikai rendszerek
tervezéselogisztikai rendszerek
irányítása és ellenőrzéseLogisztikai szervezet
Ellátási,-elosztásilogisztika
Piaci igényekfelmérése,
értékelése.Megrendeléseklebonyolítása.
Szállítóeszközök,raktárak,
rakodó eszközök.Sorrendtervezés.
Visszjárattervezés ésirányítás.
Szervíz-ellátás.
Átrakás
Szállítás
Rakodás
Ellenőrzés
Egységrakománybontás képzés
Tárolás
Gyártás-szerelés
Munkahelyikiszolgálás
Műveletköziszállítás, tárolás
Komissiózás
Késztermékektárolása,
osztályozása
Hulladék tárolás,osztályozás,
rakodás, szállítás
Hulladékvisszaszállítás
KésztermékAlapanyag
Ope
ratív
szin
tTa
ktik
aisz
int
Stra
tégi
aisz
int
Csomagolás
Egységrakományképzés
Berakás
Kiszállítás
Hulladék
Alapanyagrendelés késztermék rendelés
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
E lo sztórak tá r B an k L o g isztika i
vá lla la t V Á M A d ó ,T b j
F e lh asz-n á ló k
V á lla la ti m en ed zsm en t(Log isz tika i m enedzsm en t
V álla la tT u la jd o n o so k
T erm elés i ren d szer(T erm e lés te rvezés és irány ítás)
B ér- ésm u n kaü g y
H u m ánp o litika
V álla la ti lo g isztika i ren d szer
P én zü g y-szám vite l
B eszerzés i(e llá tás i)
lo g isztika
T erm elés i(gyá rtás i)lo g isztika
E lo sztás i(é rtékesítés i)
lo g isztika
H u llad ékkeze lés ,ú jrah aszn o s ítás lo g isztiká ja
M arke tin glo g isztika
B eszerzés i p iac E lo sztó rak tár É rtékes ítés i p iac
2. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Ahol:
M1BT
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
beszerzés
alapanyagraktár
termeléskészáruraktár
kiszállítás
beszállítás
értékesítésmegrendelés
megrendelésfeldolgozás
anyagáramlásinformációáramlás
3. ábra Az egyszerűsített üzemi logisztikai rendszer anyag- és
információáramlása
KTMnT1
R3
R4
R5
Rn
AlapanyagS1 S2
R1
R2
Rn+1
Rn+2
Késztermék,hulladék
Sn+1
4. ábra Termelési folyamat anyagáramlása
BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ű Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]
Multinacionális vállalatlogisztikai menedzsmentje
A. Leányvállalat logisztikaimenedzsmentje
B. Leányvállalat logisztikaimenedzsmentje
Beszerzésilogisztika
Termelésilogisztika
Elosztásilogisztika
Multinacionális vállalat
Taktikaioperatív
szint
A.Leány-vállalat
Beszerzésilogisztika
Termelésilogisztika
Elosztásilogisztika
Elosztásilogisztika
Taktikaioperatív
szint
Beszerzésilogisztika
Termelésilogisztika
B.Leány-vállalat
5. ábra Multinacionális vállalat logisztikai rendszere
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
LO G ISZTIK A
M akro log isztika M ikro log isztika
Válla la ti log isztikaVálla la ti log isztika
Beszerzési log isztika Term elés i log isztika
R aktárlog isztika
E losztási log isztika
Szolgálta tás i log isztika
Katonai log isztika
H u lladékkezelés i és ú jrahasznosítás i log isztika
Közlekedési log isztika
Posta i log isztika
Kereskedelm i log isztika
Logisztika i szo lgá lta tóközpont
6. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I.
LOGISZTIKAI RENDSZEREK
Interlogisztika(Belső logisztika)
Externlogisztika(Külső logisztika)
Termelővállalat
Szolgáltatóvállalat
Országonbelüli
HálózatszerűTermelő-
szolgáltató
Országokközött
EgészségügyiKommunálisKereskedelmiKözlekedésPostaPénzintézetKarbantartásKultúrális
Közigazgatás
Citylogisztika Település Régió
ÁruellátásKultúra, oktatás, egészségügy, sportKatasztrófa elhárításÉpítkezések, közlekedés építésKözlekedés, posta, pénzellátásTurizmus, vendéglátásHulladék, elhasznált termék gyűjtéseRendfenntartás, biztonság
Euro-logisztika
Globálislogisztika
7. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
BEMENŐRAKTÁR AR ER
NLSZ1 NLSZi NLSZk
LSZ1 LSZj LSZm
HULLADÉKRAKTÁR
qA
qE
hulladék
hulladék
hulladék
nincs anyagkilépés csak hulladék
egy telephely
Példa: kórház, szálloda
Jellemzők: Jelölések:AR - alapanyagraktár
ER - elhasznál termékek raktára
LSZj - logisztikai szolgáltató
NLSZj - nem logisztikai szolgáltató
qHqE
qA
8. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (1. modell)
BEMENŐRAKTÁR AR ER
LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3
LSZ 4 LSZ j LSZm
HULLADÉKRAKTÁR
qqA
qE
hulladék
hulladék
hulladék
Belépés: anyag (qA), eszköz (qE)Kilépés: anyag, áru (qA), hulladék (qH)A szolgáltatás az anyagra is irányulegy telelphely
Jellemzők: Jelölések:AR - alapanyagraktár
ER - elhasznál termékek raktára
LSZj - logisztikai szolgáltató
KILÉPŐ ÁRU áru
qEqH
qT
9. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (2. modell)
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
10. ábra Szolgáltatás logisztikai rendszere (3. modell)
SZ1BT KTSZnT1
R4
R5
Rn
Rn+1
Rn+2
Termék,eszköz
S1 S2 Sn+1
R1
R2
R3
Termék,eszköz,
hulladék
Elhasználttermék,
eszköz
11. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása
Ahol:
BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Hálózati szintű logisztikai irányításinformációs kapcsolatai
Terme-lőválla-
lat
Keres-kedel-mi vál-
lalat
Fuvaro-zó vál-
lalat
Szállít-mányo-zó vál-
lalat
Fel-haszná-ló vál-lalat
Bank Vám Bizto-sító
Hálózati szintűinformációs
kapcsolat
Vállalati szintű logisztikai irányításinformációs kapcsolatai
Vállalati szintű irányítás
GyártásEllátás Elosztás
Rakodás,belső
mozgatásirányítása
Alapanyag-raktár
irányítása
Gyártás-irányítás
Készáru-raktár
irányítás
Rakodás,szállítás-irányítás
Vállalati szintűinformációs
kapcsolat
Logisztikai alapfolyamatok
12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája
Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű
logisztikai rendszerek?
Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a
gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill.
szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek,
szerződések és jelentős átalakuláson mentek át.
Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának
mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg:
− a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt
rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid
élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak
nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész
világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a
nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki,
létrejött a termelés globalizációja,
− a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé
teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől,
amely a meghatározó feladataitól csak kisebb
hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
termelés melységének a csökkentése, amelyek
eredményezik, hogy
kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba
sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók,
a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki
(outsourcing),
fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével
lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti
kooperáció (telekooperáció)
− a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős
integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi
szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok,
energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó
szervezetek),
− a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és
középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak
versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak
ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat
alakítanak ki,
− a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott
láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek
következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-,
szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat
gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni.
Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési
szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes
elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok
telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak,
sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő
termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a
logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai
kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs
technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a
hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai
szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell
és lehet értelmezni.
A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált
rendszerek sajátosságai a következők:
− jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső)
logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső)
logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az
intern logisztika nem lehet fekete doboz,
− megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok,
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
− a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok
esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja
meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató,
felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek,
− a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc
működtetését, előnyeinek érvényesítését.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
B1 Bi Bn
AER1 AERj AERm
SZÜ1 SZÜλ SZÜp
KER1 KERε KERr
F1 Fω Fu. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .ő
. . . . . .
beszállítók
alkatrész,szerelvénye l o s z t óraktárak
összeszerelüzemek
felhasználók
k é s z á r uelosztóraktárak
13. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termék-összeszerelő rendszer felépítése
14. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
VLC
DSC
P
T
C
BDSC
DSCT
DSC
T
P
B
C C
C
DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpontT: szállítási vállalat
C: vevõB: bank
anyagáram
informinformációáramVLC: Virtuális Logisztikai KözpontP: termelõ vállalat
15. ábra A virtuális vállalat modellje
16. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Vevõi igények
Raktározás
Ellátás
Logisztikaiszolgáltatás
Raktározás Raktározás Raktározás
Ellátásilogisztika
Ellátásilogisztika
Ellátásilogisztika
Logisztikaiszolgáltatás
Logisztikaiszolgáltatás
Logisztikaiszolgáltatás
Alapanyagelõállítás
Alapanyagfeldolgozás
Építõelem,alaktrészgyártás
Késztermékgyártás
Raktározás
Ellátásilogisztika
Logisztikaiszolgáltatás
Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás
Ellátásilogisztika
Ellátásilogisztika
Ellátásilogisztika
Logisztikaiszolgáltatás
Logisztikaiszolgáltatás
Logisztikaiszolgáltatás
Újrafeldol-gozás
Szervízszolgáltatás
Végfelhasz-náló vevõ
Kiskeres-kedelem
Raktározás
Ellátásilogisztika
Logisztikaiszolgáltatás
Vevõi igények
Nagykeres-kedelem
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
17. ábra Ellátási lánc (supply chain)
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Ellátási lánc alapelve:
– az alapanyag előállításától a késztermék
végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a
meghibásodott, elhasznált termék felújításáig,
újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt
menedzselhető, irányítható,
– széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván,
– világméretű logisztikai információs hálózat,
széleskörben használható szoftverek szükségesek,
– a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített
ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem
javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot.
Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei:
– rövidíthető az átfutási idő,
– kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók,
– kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők,
– a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők,
– az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki,
– fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések
összehangolhatók.
Recommended