Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Termelési logisztikai rendszerek
tervezése-fejlesztése
Fejlesztés-tervezés színterei
• Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek
értékelése, intenzifikálása
• Új termelési logisztikai rendszer tervezése
• Termelési logisztikai rendszerek
irányításának tervezése
Új termelési logisztikai rendszerek tervezésének
fejlesztése, tervezése
− „Zöldmezős” termelési logisztikai rendszer tervezés
• új termelési folyamatokra logisztikai rendszertervezés,
• épületek nem adottak,
• épületek adottak, de a technológiai berendezések
elhelyezése keresendő.
− Új termelési logisztikai rendszer tervezése meglévő
termelési folyamathoz
− Termelési-logisztikai rendszer reengineringje (mérnöki
újratervezése)
• változott a termelési feladat, struktúra, volumen,
• a kapcsolódó rendszerek változtak meg (beszállítás,
elosztás, újrahasznosítás, termelésirányítási rendszer,
outsourcing illetve kooperáció áll elő).
Kötöttségek és választási lehetőségek
a termelési logisztikában
• A beszállítási egységrakományokat fogadni kell tudni, de
a termelési folyamaton belül módosítás
kezdeményezhető,
• mely épület, terület, eszköz és berendezés, amelynek
felhasználása kötelező, melyek azok, amelyek
felhasználása lehetséges,
• van-e olyan információs rendszer, melyhez történő
kapcsolódás kötelező (hardver és szoftver feltételek),
• mely technológiai berendezés előtt vagy után zárt ki a
műveletközi tárolás lehetősége, hol és milyen mértékű
kötelező műveletközi tárolás van előírva, hol lehetséges
műveletközi tárolás.
A termelési logisztikai rendszer
tervezésének alapinformációi
• A gyártmányok konstrukciós dokumentációi
(gyártmányok, alkatrészek méretei, tömegei, különleges
kezelésükre vonatkozó előírások),
• a technológiai folyamat és berendezések jellemzői
(műveletek, azok elvégzésének lehetőségei, műveleti
idők, költségek, méret- és tömegváltozás jellemzői,
egymásba épülés adatai),
• az alapanyagok, segédanyagok jellemzői,
• a minőségellenőrzéssel kapcsolatos követelmények,
• a termeléstervezésre, termelésirányításra, gyártási
programvariációkra vonatkozó előírások, elképzelések,
• a rendelkezésre álló terület(ek), vagy épület(ek),
eszközök és berendezések köre,
• a kívánt automatizáltsági, információáramlási és
irányítási szint jellemzői,
• a beruházásra vagy fejlesztésre rendelkezésre álló
minimális és maximális összeg.
A tervezésnél, működtetésnél
(irányítási stratégiák kidolgozásánál)
alkalmazott legáltalánosabb
célfüggvények
• A kiszolgált termelő-berendezések maximális
kihasználtsága,
• a termelési logisztikai rendszer maximális hatékonysága,
• a termelésben levő készletek minimalizálása,
• az átfutási idő minimalizálása,
• a rugalmasság fokozása a változó feladatok elláthatósága
érdekében,
• a rendszer áttekinthetőségének fokozása,
• a termelési és logisztikai ráfordítások (beruházási- és
üzemeltetési költségek) minimalizálása.
START
A gyártási struktúra megválasztása
A termelési logisztikai feladat, célok, feltételekmegfogalmazása
Egységrakományképzés, ERKE megválasztás
Anyagáramlás jellemzõinek, tárolókapacitás szükségleténekmeghatározása
Rakodó-, szállító- és tárolóberendezések megválasztása, jellemzõinekmeghatározása
A termelõ objektumok elrendezésének és az anyagáramlási utaknak atervezése
A termelõ kapacitások mûködési stratégiájának feldolgozása
Eszközszámok, illetve teljesítõképességek meghatározása
A mûködtetés stratégiájának (sorrend, idõrend, eszközhozzárendelés)kidolgozása
Az információs és irányítási rendszer megtervezése
STOP
Mûszaki-gazdasági értékelés
A rendszer szimulációs vizsgálata
Termelési logisztikai rendszer tervezése
Miért szükséges a termelésirányítás és a logisztika
integrált kezelése?
• a termék átfutási idején belül a döntő hányadot a
beszerzésre, anyagmozgatásra, tárolásra és kiszállításra,
valamint a műveletközi – és a beszerzés – a termelési
fokozatok közötti és az elosztás közötti tárolások teszik
ki,
• az egyes tárolóhelyeken számottevő készletek
alakulnak ki,
• a szűkkeresztmetszetet képviselő termelő berendezések
kihasználtsága az anyagellátás hiányossága miatt nem éri
el a kívánt mértéket,
• kedvezőtlen a vállalatok versenyképessége, nem tud
rövid kiszállítási határidőket teljesíteni.
Fő funkciók Részfunkciók
Gyártási programtervezés
Előrejelzés számítás Nagyvonalú tervezés Vevői megrendelések adminisztrálása
Mennyiségtervezés (anyaggazdálkodás)
Darabjegyzék felbontása Készletfigyelés Fogyásorientált raktári diszpozíció Sorozatnagyság-számítás
Határidő- kapacitástervezés
és Kapacitásszükséglet-számítás Átfutás határidőzése
Kapacitások ütemezése Sorrendtervezés
Termeléstervezés
Megrendelés elfogadás
Megrendelések elfogadása (gyártás és készlet) Megrendelés rögzítése
Megrendelés kiadás Megrendelés kiosztása
Termelésirányítás
A D A T F E L D O L G O Z Á S Megrendelés
felügyelet
Vevői megrendelés és gyártási folyamat felügyelet Kapacitás-felügyelet
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott
termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon
készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek,
- a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek
bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek
kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon
történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill.
munkadarab.
M
BT KT
5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
Hagyományos termelés-tervezési, termelés-irányítási módszerek, számítógépes
programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire
1. MRPI. (Material Requirement Planning)
Anyagszükséglet tervezés
Sajátossága: – a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához
szükséges anyagmennyiséget határozza meg,
– erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk
keresztmetszetet nem vizsgál,
– nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó
termelési, beszerzési, elosztási logisztikai
folyamatokat.
Hatása a logisztikai jellemzőkre: – a készletek nagyok, nem optimalizáltak,
– az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak,
– a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága,
valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai
folyamat nem optimális.
2. MRPII. (Material Requirement Planning)
Sajátossága:
– meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet,
– nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem
adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia
berendezésekhez való hozzárendelését,
– általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az
MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait.
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
– azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitás-
kihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az
MRPI. esetén.
3. OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált
Termelés
Sajátossága:
– együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást,
– a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a
kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az
erőforrások hasznosítását.
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
– az átfutási időt csökkenti,
– a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még
így sem optimális,
– a készletek nem optimalizáltak,
– a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.
4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer
Sajátosságai:
– az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program,
– visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban
finomítja az ütemezést,
– a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést,
így a készletek kedvezőbbek,
– szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás-
Tervező (Enterprise Resource Planning – ERP) rendszerhez,
amely kihasználja adatbázisát,
– gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é,
– a következő fontosabb lépésekből tevődik össze.
• a vevő megrendelések bevitele,
• mesterterv (durva gyártási terv) készítése,
• durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése,
• mesterterv ellenőrzése, finomítása,
• finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása,
• teljes gyártási terv készítése.
Hatása a logisztikai jellemzőkre – termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem
optimális, – a készletek kisebbek, de nem optimálisak,
– termelési kapacitások kihasználása optimális,
– a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt,
– a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termelés-tervezés, -ütemezés
Push elvű gyártás Sajátossága:
– a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján
értékesítési terv készül,
– az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a
készleteket, megrendelésre kerül:
• az alapanyag,
• a vásárolt alkatrész,
– az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve
az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás,
– a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre
kerülnek,
– a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül,
– a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint
történik a kiszállítás.
Hatása a logisztikai jellemzőkre: – nagy az átfutási idő,
– a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával
integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor,
– automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.
Pull elvű gyártás Sajátossága:
– a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a
szerelés ütemezését,
– a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő
múlva elkezdhető,
– a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással
vagy vásárlással,
– a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok
beszerzéséről kell gondoskodni,
– a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést
befejezően rövid időn belül sor kerülhet.
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
– az átfutási idő optimálissá tehető,
– a készletek optimális szinten tartása, a termelő és
logisztikai kapacitások optimális kialakítása
logisztikával integrált termelésütemezési módszert
igényel,
– a KANBAN rendszer optimális kialakításával a
logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető,
nyomonkövethető,
– a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat
kiemelt összehangolást igényel.
Logisztikával integrált termelésirányítás
Alapanyag, alkatrészbeszállítás
Alkatrészgyártás
Szerelde
Késztermék kiszállítás
T1
T2
T3
C modell
A modell
B modell
1T alapanyag, alkatrész raktár
2T alkatrész raktár
3T készáru raktár
A modell
Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy:
- minimális legyen az alkatrészgyártás
gyártási és logisztikai költsége,
- T2 készlet minimális készlet.
Feltétel:
- alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény
szerinti,
- késztermék kiszállítás közvetlenül
elkészülés után.
B modell
Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy
hogy:
- minimális legyen az alkatrészgyártás
és szerelés összköltsége (gyártási-,
szerelési-, logisztikai költség)
- T2 és T3 készletek minimálisak
legyenek.
Feltétel:
- az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény
szerint,
- késztermék kiszállítás igény szerint.