Termelési logisztikattk.nyme.hu/fmkmmk/Gazdalkodasi_es_menedzsment/Documents/Oktatói... · Termelési logisztika II. 2009. 2. párhuzamos kapcsolat: - a műveletek azonos időben

Termelési logisztika II. 2009.

Termelési logisztika

Termelési (gyártási) logisztika

A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresz-

tül – a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőr-

zi. Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleért-

ve az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat

és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú háló-

zatot képez.

Főbb feladatai:

a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás

munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel

technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás

termelésközi készletekkel való gazdálkodás

A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, ter-

mékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a

logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított

gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen

szétválasztható, ezért gyakran integráltan kell kezelni.


Termelési rendszer

A kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelő berendezések

egymással kapcsolatos csoportjait, és a közöttük létrehozott anyag- és információáramlást, va-

lamint a rendszer irányítási és vezetési módszerét értjük.

A rendszerelméletből alapmodellje alapján elmondhatjuk, hogy minden rendszer alapvetően

bemenettel és kimenettel rendelkezik. A rendszer belső struktúrája, valamint a külső környe-

zeti hatások eredményezik a bemenet kimenetté alakulását.

A termelő rendszer is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.

Termelő rendszer felépítése

A be- és kimenetek mellett fontos fogalmak a vezérlés és szabályozás, melyekről később ej-

tünk szót.

Termelő rendszerInputok Outputok

Szabályozás

VezérlésKörnyezet


Termelő rendszer bemeneti oldala

Bemeneti oldalon találhatóak a felhasználandó erőforrások. Ezek lehetnek:

- anyag (alap-, segéd-, üzem-, irodaszerek, stb.)

- energia

- tőke (pénz)

- munkaerő

- kapacitás (termelő berendezések, létesítmények, ingatlanok)

- információ

Termelő rendszer kimeneti oldala

A kimeneti oldalon nagyjából ugyanazok jelennek meg, mint a bemeneten, csak a rendszer

működéséből fakadóan más formában, átalakítva:

- termék, szolgáltatás

- anyag (selejt, melléktermék, hulladék)

- energia (hasznosításáról gondoskodni kell)

- munkaerő (képzettebb, megváltozott létszám)

- amortizáció (költségként számolható el)

- információ

Két fontos fogalom a kimenettel kapcsolatban:

eredményesség (hatásosság): a tervezett tevékenység megvalósítása, a tervezett

eredmények elérése.

hatékonyság: adott eredmény mekkora erőforrás felhasználással jön létre

A termelő rendszerek két fontos csoportja az előállított kimenet szempontjából a terméket, il-

letve szolgáltatást előállító rendszerek. Általában elmondható, hogy a terméket előállító rend-

szerek szolgáltatást is kapcsolnak a termékhez (pl. szerviz, alkatrész-utánpótlás, ügyfélszolgá-

lat).

Eredmény / ráfordítás


A termék és szolgáltatás közötti főbb különbségek

Termék SzolgáltatásMegfogható MegfoghatatlanRaktározható Nem raktározhatóEmber-gép kapcsolat Ember-ember kapcsolatMérhető minőség Nehezen mérhető minőségSzabványos EgyediUtólagos visszajelzés a vevőtől Azonnali visszajelzés a vevőtőlPélda: személygépkocsi, televízió,

rádió, …

Példa: fodrászat, kórházi kezelés,

kozmetika,…

A termék egy folyamat eredménye, mely lehet (ISO 9000 szerint):

szolgáltatás (pl. szállítás)

szoftver (pl. könyvelő program)

hardver (pl. motoralkatrész)

feldolgozott anyag (pl. kenőanyag)

Termelő rendszer alrendszerei

A termelő rendszer alrendszerekből áll. Ezek bonyolult kapcsolatai alkotják magát a termelő

rendszert. A kapcsolatok egymásutánisága szempontjából több fajtát különböztetünk meg

(ábra Term.menedzsment 33.oldal)

1. soros kapcsolat:

- az elemek térben és időben egymást követik

- közel azonos kapacitás szükséges az egyes elemek között

- megbízhatóság alacsony


2. párhuzamos kapcsolat:- a műveletek azonos időben zajlanak

- csökkenti az átfutási időt

- a műveletek lehetnek azonosak vagy különbözőek is

- ott alkalmazható, ahol nem feltétel az előidejűség

- növeli a rendszer megbízhatóságát

- 3. híd kapcsolat

- két soros ág összekötése

- az egyik ágon elindított folyamat a másik ágon befejezhető egy átrakást követően

(pl. motor-összeszerelő sor)

4. konvergens: több párhuzamosan indult folyamatot egyre kevesebb követ

5. divergens: egyre több ág a folyamatok előrehaladtával (pl. kőolaj-finomító)

6. csomóponti kapcsolat: egy konvergens + egy divergens kapcsolat

A termeléssel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amely a vállalat hosszú távú sikerének

záloga. Ezek a következők:

a) termékstratégiák

b) termékek életciklusa

c) gyártási folyamatok

1. Termékstratégiák

A felhasználói igényekhez való alkalmazkodás alapján négyféle termékstratégiáról beszélhe-

tünk.

Egyedi terméket adott felhasználó számára készítenek el. Ez a termék nem gyártható készlet-

re, várnia kell a vevőnek, magas minőségű és az előállítása szintén magas költséggel valósít-

ható meg.

Szabványosított termék: az egyedi termék „ellentéte”. Tömegszerűen gyártott, készletből el-

érhető, a vevő igényeit nem biztos, hogy maradéktalanul kielégíti. Ez az ára a gyors kiszolgá-

lásnak és az alacsony költségnek.


Kevert stratégiával gyártott termék: az egyedi és szabványos termék között helyezkedik el

a kevert stratégia és az egyedi tömegtermék. A fenti két stratégia elemeit ötvözi, egyedi és

szabványos jellemzőket is hordoz magában. (pl.: versenyautó)

Egyedi tömegtermékek előállítása a rugalmas gyártórendszerek alkalmazásával valósulhatott

meg, ahol gyors átállással az egyedi igényeknek megfelelő termékváltozatok gyárthatóak le.

2. Termékek életciklusa

A termékek a fejlesztéstől a piacról történő kivezetésig hosszú utat tesznek meg. Alapvetően a

termékfejlesztés, a beruházás, a gyártás és a gyártás leállítását határolhatjuk el termelési

szempontból. (ábra: Log. II. 29. oldal)

A költségek nagysága szempontjából az első két időszak a legjelentősebb, majd a gyártás idő-

szakában csökkenek és a leállítás közeledtével újra nőni kezdenek.

Az eladott mennyiségek szempontjából a bevezetés, a növekedés, az érettség és a hanyatlás

szakaszairól beszélhetünk. Az érettség szakaszáig az eladott mennyiség nő, ott stabilizálódik,

majd a hanyatlás időszakában visszaesnek az értékesítések.

3. Gyártási folyamatok

A termelési rendszerben folyamatok zajlanak le. A gyártási folyamat csoportosítására több le-

hetőségünk is van:

a) a gyártás tömegszerűsége alapján

b) a munkahelyek kialakítása alapján

c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal)

a) A gyártás tömegszerűsége alapján : Adott idő alatt legyártott termékmennyiség függ a

kereslettől és a rendelkezésre álló erőforrásoktól.


Egyedi gyártás:

- alacsony volumenben termelnek pl. 50 db/év

- gyakran egyedi terméket állítanak elő,

- jól alkalmazkodik a vevői igényekhez,

- jelentős az emberi munkavégzést igé-

nyel,

- a gépek általános célúak,

- a termék-előállítás hosszadalmas,

- magasak a költségek,

- projektként is értelmezhető (pl. egy híd

megépítése vagy egy Rolles Royce.

Sorozatgyártás:

- ugyanolyan terméket állítanak elő egyidőben vagy közvetlenül egymás után,

rendszeresen,

- több egységben,

- lehet egészen magas az előállított volu-

men, melynek a piaci igény szab határt,

- egy sorozaton belül a minőségi tulajdonsá-

gok azonosak,

- univerzális és célgépeket egyaránt alkal-

maznak

- biztosítja a gyors átállást egyik sorozatról egy másik sorozatra,

- operatív irányításigénye kisebb,

- általában szabványos termékstratégiánál alkalmazzák

- fő kérdése az optimális sorozatnagyság meghatározása.

Tömeggyártás

- nagy volumenű azonos termék előállítása

- nagy kapacitású célgépeket alkalmaznak az adott termelési feladat elvégzésé-

hez. (CD gyártás)

- beruházás-igényes


- nagy az amortizációja

- nagy szerepe a marketingnek a termék iránti kereslet növelésében

- minimális %-os megtakarítás, jelentős profitnövekedést eredményez

- érzékeny a leállásra (nagy veszteség)

- nagyfokú automatizáltság jellemzi.

b) A termelő rendszer a munkahelyek alapján lehet:

1. Technológiai csoportosítású munkahelyekkel kialakított rendszer

(műhely rendszerű gyártás: azok a munkahelyek vannak egy helyen, melyek azonos

technológiai folyamatokat látnak el. Ha egy munkadarabon ugyan azt a műveletet

többször kell elvégezni, akkor a termék újra és újra visszatér az adott műhelybe.

(ábra:Log.I. 500.old.)

Előnye:

- A géppark jól áttekinthető

- A terület jól kihasználható

- Nem érzékeny a gyártási profil változására

Hátránya:

- Hosszú a termékátfutási idő

- Magas a fajlagos előállítási költség

- Elmosódik a felelősség

- Nagy az anyagmozgatási igénye (hosszú az anyagmozgatási út)

- Nagy a termelésközi készlet

- Alacsony fokú az automatizáltság

2. Termék csoportos: azok a munkahelyek vannak egy helyen, amelyek egy gyárt-

mány megmunkálásához szükségesek.

Jellemzői: (ábra:Log.I. 502.old.)

Előnye:

- A termelés irányítása egyszerűbb

- Kisebbek a fajlagos gépköltségek

- Magasabb termelékenységi színvonal

- A felelősség egyértelműen meghatározható

- Rövidebbek az anyagmozgatási utak


Hátránya:

- Merev gyártórendszer

- Érzékeny a profilváltásra

- Nem mindig biztosítható a gépek jó kihasználása

- Műveletközi raktárakra lehet szükség, ha nem megfelelők a műveleti idők

3. folyamatos rendszerű termelés:

- A szakosított munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezked-

nek el

- A munkadarabok a munkahelyek között egy irányban mozognak.

- Tömegtermelés esetén valósítható meg.

- Az anyagmozgató gépek telepítettek és folyamatos vagy ütemes anyagmozga-

tást valósítanak meg.

- Lehet kötött ütemű (szinkronizált) és kötetlen ütemű (nem szinkronizált)

Előnye:

csökken a termelési terület

legrövidebbek az anyagmozgatási távolságok

a folyamat jól áttekinthető

a termelés programozása, irányítása könnyen megoldható

csökken a fajlagos költség

csökken a selejt

csökken a termékátfutási idő

könnyen automatizálható

Hátránya:

átállás más termékre nehézkes

érzékeny a zavarokra

nagy a beruházási igénye

A műveleti időket össze kell hangolni⇒munkamegosztás nő.

Egyetlen termékfajta nagy tömegben való gyártásának egyetlen módja a folyamatos

termelés.


Tipikus gépelrendezések: (Log. I. 504. oldal)

d. A folyamatos és a csoportos rendszer kombinációja

c. Váltakozó tárgyú elágazásos gyártósor

b. Komplex folyamatos gyártósor

a. egyszerű folyamatos gyártósor


4. Integrált (rugalmas) gyártórendszer a termeléssel kapcsolatos

valamennyi alrendszer (megmunkáló, anyagmozgató, raktározó, minőségellenőrző,

előkészítő folyamatok) a termelésirányító alrendszer felügyelete alatt végzi tevékeny-

ségét.

Kialakulásának okai:

nőtt a mozgatási és a várakozási idő aránya az átfutási időn belül

nőttek a készletek

rugalmatlan volt az eddigi gyártás

(ábra Log. I. 505. oldal)

Feltételek:

a gépek NC vagy CNC jellegűek és a szerszámváltások automatikusak

a gépek kiszolgálását robotok végzik

rugalmas anyagmozgató rendszert igényel

c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal)

A folyamattípusok összefüggnek a termékkel, melyet a folyamat-termék mátrix szemléltet.

- Projekt jellegű folyamat:

- Egyedi/kissorozat:

- Szakaszos/kötegelt (batch) folyamat

- Soros (line) folyamat:

- Folyamatos

Stratégiai kérdések

• A termelő berendezések térbeli elhelyezése:Űzemi belső elrendezés:

Üzemek, épületek, berendezések, munkahelyek egymáshoz viszonyított térbeli elrende-

zése. Ezt nevezik layout-tervezésnek.

Meghatározza:

az anyagmozgatási útvonalak helyét és hosszát

területszükségletet

dolgozói létszámot

a termékátfutási időket

a termék önköltségét


Cél: anyagmozgatási utak minimalizálása

Anyagmozgatási útvonalak hosszát befolyásoló tényezők:

Műveleti sorrendek

Munkahelyek, termelő-berendezések területigénye

Alkalmazott anyagmozgató gép

Anyagáram intenzitás

A mozgatandó anyag jellemzői

Hatósági előírások

A tervezés lépései:

1. A térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása (ábra: Log.I. 511. oldal)

Lehet:

- állandó gépfelállítású (hosszú időn át változatlan termelés esetén)

- változó gépfelállítású (a termelési intervallum rövidebb)

Alaptípusok:

o egyedi: nincs anyagmozgatási kapcsolata más termelő berendezéssel

o vonalas (soros): a munkadarab egy irányban áramolhat csak

o csoportos: min. 3, max. 12 gép vesz részt a mdb. Megmunkálásában. A

gépek két sorban helyezkednek el, a mdb. Két irányba is áramolhat.

o Műhelyszerű: min. 4 berendezés, nem sorban egymás mellett, kétirá-

nyú mdb. áramlás lehetséges

2. Elvi elrendezési terv készítése

3. Végleges terv elkészítése

Ha a gyártási folyamatokat időbeli lefolyásuk szerint csoportosítjuk, akkor szakaszos, illetve

folyamatos gyártásról beszélhetünk.

• Push vagy Pull rendszer?A termelőfolyamat és a vevők közötti kapcsolat is hosszú távú kérdés. A vevőnél igény jelent-

kezik, melyet kielégít a vállalat. A termelőfolyamat esetén, ha az igény a folyamat elején je-

lentkezik toló (nyomó) rendszerről, ha a folyamat végén, a felhasználónál jelentkezik, akkor

húzó rendszerről beszélhetünk.


Push rendszernél:

- a gyártó a saját ütemében állítja elő a terméket, függetlenül a felhasználás pil-

lanatnyi ütemétől.

- Leginkább a műhelyrendszerű gyártásra jellemző

- Egy gyártási lépés befejezése után a teljes mennyiség átkerül a következő

helyre

- Gyártásközi készletek keletkezhetnek

- Azt gyártják, amire szükség lesz⇒ma még ez a gyakoribb

Pull rendszernél:

- A kibocsátás egy „húzó jel” kiadása után következik.

- A gyártás üteme követi a felhasználás ütemét

- Azt gyártják, amit a következő lépés igényként jelez⇒

- A végterméktől származó húzó hatás érvényesül

- Azt gyártják, amire szükség van

- Tipikus megvalósítása a Kanban rendszer


Előnyei:

- Egyszerű

- Önszabályozó, nincs szükség ütemadóra

- Tetszőleges tételnagyságok

- Minimális gyártásközi készletek

• Készletre gyártás vagy rendelésre gyártás?1. készletre gyártás: Tömegtermékeknél, hasonló vevői igények esetén.(pl.: Suzuki,

VW).

2. rendelésre gyártás: Ha a vevői igények egyediek, nehézkes és gazdaságtalan a kész-

letezés, (pl.: Rolls Royce).

További stratégiai megfontolás tárgya lehet még az összpontosítás/diverzifikáció, valamint a

vertikális integráció (alapanyagoktól egészen a késztermékig mi állítsunk elő mindent, vagy

félkésztermékekből gyártsunk) kérdése is (make or buy).


• Make or buy döntés (termelni vagy vásárolni)

Célja: a vállalat karcsúsítása a gyártási mélység csökkentése (összköltségek csökkentése ér-

dekében)

Előnye:

Az állandó költségek egy része teljesítménytől függő változó költséggé alakul át.

A „make” mellett szóló okok:

folyamatos minőség-ellenőrzés biztosítható

saját know-how

titokban tarthatók az új fejlesztések

a piacon nincs megfelelő beszállító

a gyártási mélység növelésével, nő a vállalt önállósága

nincsenek a beszállítással problémák (kockázat csökken)

javul az eszköz és létszám kapacitás kihasználtság

csökkenthető az adóköteles nyereség (beruházás miatt)

nincs üzemen kívüli szállítási, csomagolási költség

nincs szállítási idő

rugalmas

A „buy” mellett szóló okok:

a specializálódott termelő magas színvonalat tud biztosítani

több beszállító bekapcsolásával csökkenthető a kockázat

kisebb a kockázat egy estleges rossz fejlesztés esetén

van reklamációs lehetőség

megszüntethetők a szűk keresztmetszetek

elkerülhető a speciális eszközök alacsony kapacitáskihasználtsága

nem kell beruházás

a figyelem és a pénz a saját termelésű alkatrészekre fordítódhat

kisebb az önköltség a specializálódott termelőnél

alacsony raktározási költség

igény szerinti lehívás a beszállítótól


A Make or Buy döntés folyamata:

1. Első lépésben azt kell eldönteni, hogy egy adott alkatrészt külső forrásból sze-

rezzünk be (Buy), vagy magunk készítsük el (Make) (Log.I. 428. oldal)

2. Második lépésben azt, hogy a saját gyártásra kiválasztott alkatrész esetén érde-

mes-e valamennyi gyártási folyamatot a vállalaton belül végezni. (Log.I. 429.

oldal)

• Gyártástervezés, Aggregált tervezés

Célja:

Határidők pontos betartása

Nagy és egyenletes kapacitáskihasználás

Rövid átfutási idők biztosítása

Alacsony készletszint

Nagy rugalmasság

Alacsony költségek

Tervezési biztonság növelése

Tervezési időhorizontok:

Az aggregált tervezés középtávon történik és célja az igények és a termelési

lehetőségek költségkímélő módon történő összehangolása!

Célja:

• Az alul- és túlterhelés minimális értéken tartása

Rövidtáv Középtáv Hosszútáv< 2 hónap 2-12 hónap > 12 hónap

Munka ütemezés Létszám ÜzemelhelyezésTételnagyság tervezés Készletek ÜzemelrendezésGépterhelés tervezése Alvállalkozók Termékterv

volumen MunkarendszerStratégiai partnerek


• A kapacitás feleljen meg az igényeknek

Probléma:

Az előrejelzett igények nem a gyártási lehetőségeknek megfelelően alakulnak.

Megoldási lehetőségek az aggregált tervezésen kívül:

• Igények megváltoztatása

1. Árképzés változtatása (kihat a keresletre)

2. Reklám

3. Korai teljesítés:

4. Késői teljesítés

5. Új igény biztosítása

• Gyártási kapacitás változtatása

1. Humán erőforrás létszámának változatása

2. Túlóra

3. Részmunkaidős munka

4. Munkaidő csökkentés, szabadságolás

5. Készletépítés

Lényege:

1. az egyes időszakokban előrejelzett igényeket időben összeadjuk, halmozzuk

2. a hasonló termékeket összevonjuk (aggregáljuk)

3. meghatározzuk a szükséges mennyiségeket, készleteket, beszerzést

Az aggregált tervezés vonatkozhat:

• termékre (pl. vonalas füzet)

• termékcsaládra (pl. azonos méretű füzetek)

• terméktípusokra: a hasonló termékcsaládok csoportja

Gördülő időtáv (rollírozó):

Az aggregált tervezésre jellemző. Lényege: hogy a következő időszak tervét nem az adott idő-

szak végén, hanem korábban készítik.


Az aggregált tervezés feladatai:

Gyártási programtervezés: az értékesítési folyamat határozza meg (előrejelzések alapján) a

termék fajtáját, mennyiségét és időbeliségét.

Mennyiségi tervezés: meg kell határozni a bruttó és a nettó anyagszükségletet

Bruttó anyagszükséglet:

Elsődleges: előre jelzett végtermék mennyiség

• Másodlagos: a végtermékek előállításához szükséges

nyersanyagok, alkatrészek mennyisége.

Anyagnorma az az egységnyi anyag, amely az adott termék előállításá-

hoz szükséges.

Az anyagnormáknak három különböző fajtája létezik:

Nettó anyagnorma: az elméleti, tisztán felhasznált anyag meny-

nyisége (veszteségmentesen).

Bruttó anyagnorma: beletartozik a felhasználási hulladék is (de

a selejt nem)

Beszerzési anyagnorma: nemcsak a felhasználási hulladékot,

hanem a betervezett selejtet és a várható hiányt, a rossz árutáro-

lásból eredő károkat, üzemek közötti biztonsági készletet is tar-

talmazza.

• Harmadlagos: a segéd és üzemanyagok mennyiségé-

re vonatkozik.

Nettó anyagszükséglet: bruttó anyagszükséglet - rendelkezésre álló raktárkészlet

A vállalat által használt anyagszükséglet meghatározása

1. Először termékenként, késztermékenként, vagy gyártmányonként össze kell

állítani az anyagigényt.

2. Meg kell vizsgálni azt, hogy a beruházásoknak és a felújításoknak mekkora az

anyagszükséglete, a karbantartás szükséglete, valamint mekkora a rezsianyag-

szükséglet.


Rezsianyagnak nevezzük a vállalkozás ügyviteléhez szükséges anyagokat (adminiszt-

rációs anyagok, tisztálkodószerek, stb.)

Az anyagszükségletek vizsgálatakor számítható egy úgynevezett kronologikus átlag-

készlet, mely az adott időszak átlagos készletállományáról ad információt.

A kronologikus átlagkészlet a meghatározott időszak átlagkészlete olyan módon, hogy

a nyitó és a zárókészlet 50-50%-os mértékben van feltüntetve, valamint a nyitó és a

záró közötti időszakok 100%-os mértékben kerülnek számításba.

Példa:

Zárókészletek2007. IV. né. 2008. I. né. 2008. II. né. 2008. III. né. 2008. IV. né.300 db 400 db 480 db 240 db 360 db

Ekkor az adott raktár kronologikus átlagkészlete:

Kr = (300/2 + 400 + 480 + 240 + 360/2)/4 = 362,5 db, ennyi készlet volt átlagosan negyed-

évenként 2008-ban, ebben a raktárban.

Az anyagszükséglet további vizsgálatához anyagmérleget kell készíteni. Vizsgálni kell, hogy

nincsenek-e magas igények, nagy eltérések.

Az anyagmérleg adott időszakban a következőképpen írható fel:

Nyitókészlet + Beszerzés = Felhasználás + Zárókészlet

Az anyagtervezést mutatószámok is segítik. Ezek közül néhányat az alábbiakban mutatunk

be:

1. A készletek fordulatszámát számítjuk ki. Akkor jó, ha minél nagyobb a forgási sebesség.

2. Hány napra elegendő az adott készlet: minél kisebb, annál jobb.

3. Fajlagos anyagfelhasználás mutatója:

Fh= össz. anyagfelhasználás értéke vagy mennyisége

a termelt termékmennyiség

4. Anyaghányad mutató:

Ah=Az időszak folyamán felhasznált anyagköltség

az időszak termelési értéke


5. Anyagkihasználás mutató

Ak= A gyártmány nettó anyagfelhasználás normája .

bruttó anyagfelhasználás norma

Határidő és kapacitástervezés: a megrendelések időbeli lefolyását kell megtervezni:

a kezdő és befejezési időpontokat (előre időzítés, visszafelé időzítés)

az időkapacitásokat

gyártási sorrendet: a műveletek időbeli sorrendje

Rendelésindítás és ellenőrzés

Határidő és kapacitás- tervezés

Mennyiségi- tervezés

Gyártási programtervezés

Rendelés ellenőrzés

Rendelésfeladás

Átfutási idő és kapacitásigény meghatározása

Anyag-szükséglet tervezés

Kapacitásidőzítés és sorrend-tervezés

Program tervezés

Beszerzés,vásárlás

Raktárkészlet nyilvántartás

Vevői megrendelések

Prognózisok

G Y Á R T Á S T E R V E Z É S

GYÁR-TÁS

IRÁNYÍ-TÁS


Kapacitástervezés:A kapacitástervezéshez ismerni kell a termelési folyamatok időjellemzőit (un. időalapokat).

Log.II.35.oldal

Az időalap fogalma (T): Valamely időszak napokban, műszakszámban, órában, percben ki-

fejezett időmennyisége, amely adott gép, üzem teljesítőképességének kihasználásra rendelke-

zésre áll.

Időalapok:

1. Naptári időalap (TN): adott időszak naptári napjainak, óráinak teljes mennyisége.

2. Hasznos időalap (TH): a naptári időalap azon része, mely idő alatt a termelő beren-

dezés, a gazdaságosan megengedhető maximális időterhelés mellett üzemeltethető. A

TH= TN-Tj

3. Munkarend szerinti időalap (TMR): A naptári időalap azon része, mely idő alatt az

elfogadott munkarendnek megfelelően a berendezésnek üzemelnie kell.

4. Termelési vagy produktív időalap (TP): a berendezés adott időszakban ténylegesen

munkával töltött ideje

Feladat: Log.II.37. oldal.

Időnorma (t): az a tervezhető emberi munka vagy gépi idő felhasználás, amely valamely

konkrét művelet tartós végrehajtásához, adott feltételek mellett szükséges.

Teljesítménynorma (n): az a tervezhető termékmennyiség, mely meghatározott feltételek

mellett időegység alatt előállítható.

Az idő- és teljesítménynorma segítségével meghatározható:

• Gép- és eszköz szükséglet

• Munkaerő-szükséglet

• Átfutási idő

• Kapacitás kihasználások

• Értékelés, elemzés, bérezés

t = idő / termékmennyiség

n = 1 / t


Átfutási idők (ciklus idő):

Az alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék kibocsátásáig eltelt idő.

Fajtái: (Log.II.53. oldal)

1. technológiai átfutási idő: befolyásolják a műveleti idők és a műveletek közötti kap-

csolat (soros vagy párhuzamos)

2. Termelési átfutási idő: a technológiai átfutási idő + anyagmozgatás + ellenőrzés +

tárolás + veszteségidők. Cél hogy megközelítse a technológiai átfutási időt!!

3. naptári átfutási idő: termelési átfutási idő + munkarendből fakadó megszakítások

Átfutási idő számítása hálótervezéssel: (Log.II.61. oldal)

Termelési kapacitás: adott berendezés (csoport) teljesítőképességének adott időpontban is-

mert felső határa, mely a berendezés gazdaságosan megengedhető maximális terhelése mellett

érhető el.