Teleki Szimpózium: Teleki Pál, az erdélyi politikus

Teleki Pál, az erdélyi politikus

A revízió teoretikusa és

Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban

Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Magyarország (és Erdély) népei a XVIII. század végén

Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása

Teleki Pál (1920 k.)

Teleki Pál ún. vörös térképe

A trianoni béke (1920) következményei

A revízió szervezője és ideológusa

Teleki Pál (1921)

• 1921-24: TESZK („Teleki-büró”): a külföldre irányuló magyar propaganda szerve.

• 1924: Magyar Szociográfiai Intézet (MTA) cél: A trianoni Magyarország szociológiai, szociográfiai felmérése.

• 1926: Államtudományi Intézet (a KSH alatt) feladat: A revízió döntés-előkészítő műhelye legyen, információ szolgáltatása mindenkinek, aki a szomszédos országokkal foglalkozott.

Intézetek

A Szent István-i állameszme

• A magyar határok módosításának szükségességéről vallott nézeteit foglalta össze ebben. 2 markáns szempont:

1.) a magyar nemzet(i elit) hivatása, kötelezettsége arra, hogy irányítsa a Kárpát-medencét.

2.) Nemzet és tér* szoros, csaknem mozdíthatatlan egymás mellé helyezése + földrajzi és geopolitikai szempontok.

• Ezzel kívánta leváltani a dualizmus kori asszimilációs célú nemzetiségpolitikai gyakorlatot.

Új „szerződést” kínált volna fel a nemzetiségeknek a hagyományos magyar szupremácia elismeréséért.

• A Szent István-i állameszme = „új bor, régi tömlőben”. (Ne erőszakos asszimilációt!)

A magyar kultúrfölény elismertetése/„primus inter pares”-viszony a magyarság és a szomszédos közép- és kelet-európai népek között.

A megfelelő revíziós propaganda

• cél: A revíziót kiragadni partikuláris kontextusából és általános, nagy európai összefüggések közé helyezni.

A magyar revízió egy általános európai probléma része, „Európa közállapotainak, államközi viszonylatainak újrarendezése”.

A revízió-nemzetnevelés-propaganda sorrendisége.

A revízió mértéke

• Békés rendezés.* • Reálpolitikus. A kívánt integer

revízió nem megvalósítható. (Az etnikai alapú revíziót a „mi felfogásunkkal nem egyezőnek” mondta.)

Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum.

Példa az integer revízióra 1921-ből

Erdélyiség. Organikusan szervezett magyar társadalom.• Teleki célja, hogy a modernizált népi és szociális

magyar* állam minél hatékonyabban betölthesse hivatását a Kárpát-medencében.

• Eszköze: az erdélyi szellem elvének elterjesztése a megnövekedett Magyarországon.

• Az egységes (nincs semminemű jogi, társadalmi, gazdasági különbség, hanem közösségi politika);

• (a 2 világháború között Nagy-Romániában élő magyar közösség körében létrejövő erdélyi, de az országrészen túlmutató) magyar

• társadalom modellje.

Erdély kérdése – és a 2. bécsi döntés: 1940. aug. 30.

• Előzmények. Újra miniszter, majd ismét

kormányfő.• Revízió. (1938-39) A Szt. István-i

elvek első próbája (Kárpátalja).

• Az erdélyi revízió előkészítése. (1939-40)

• Integer revízió kívánalma, de kompromisszumkész „a szomszéd országok, Európa és talán Magyarország” érdekében.

• (4/5 terv) Belvedere palota

A kantonizált Erdély terve (1940) – I. változat

A kantonizált Erdély terve (1940) – II. változat

A Trianonban Romániához csatolt kelet-magyarországi, erdélyi és bánsági területek,

illetve a bécsi határvonal.

A Nagy-Romániától Magyarországhoz visszakerült terület

A 2. világháború alatti Románia (1941)

Örömittasan?

(Teleki és gr. Csáky István Bécsből hazafelé a vonatúton.)

Csonka-Magyarország (1940)

„Erdély az erdélyieké.”

• Magyarországi szervezetek ne menjenek Erdélybe „hódítani”. Kivételek!

• Megpróbálta az anyaországi pártokat távol tartani. Erdélyi Párt (heterogenitás!)

• De az erdélyi koncepció! Az újra szupremáciába került magyarság megpróbálta hatalmi pozícióból megoldani az erdélyi problémákat.

Teleki, a kormánybiztos(1940-41)

• feladat: „Észak-Erdély” reintegrálása tényleges tervezés + gyakorlati megoldások

• eszköz: értekezletek* – a Teleki-kabinet, a magyarországi politikusok és az erdélyi (politikai) elit közötti viszonyrendszerben

• cél: – összehangolás: az (anyaországi és erdélyi)

érdekeket közös nevezőre hozni– a visszatért részeken felmerülő problémák

mihamarabbi megvitatása megoldási javaslatok

Vizsgálandó pontok

• Az értekezletek kiemelt témaköreinél az eltérő álláspontok összefoglalása.

• Melyik vélemény került fölénybe? Miért? Milyen érvtípusokat használtak fel?

• Teleki szerepe• Milyen esetekben volt meghatározó a – magyarországi egységesítő szándék, – a dél-erdélyi helyzet,– az erdélyi magyarok speciális érdeke?

Konszenzusra jutott kérdések (erdélyi érdekek előtérben)

PÉLDÁK I. Iskolapolitikai témák:•felekezeti kontra állami iskola: ÉRV a nemzeti érdek az erdélyi magyarság érdekea) vegyes* lakosság esetén, a szórványban: állami iskola fenntartása (a román nyelv tanítása mellett), b) magyar többségű településeken: egyházi iskola; feltéve, hogy az egyház képes rá (Ravasz László),c) dél-erdélyi magyarság iskolái (Bethlen István).

• a román nyelv kötelező oktatása: be kell vezetni, de Paál Á. kételyei: kétélű dolog kevert gondolkodás; további román nyelvi követelések

ÉRVEK:a) három nyelvű Erdély, b) magyar vezetésű országrész – a

Szent István-i állameszme (Teleki) a nyelvismeret szükséges,

c) dél-erdélyi magyarok jogai.

II. Jogi ügyek: egységesítés•magánjog•jelzálogjog+ váltó-, csekkjog (a románt Mo.-on bevezetni)III. A kiskereskedelem és a kisipar kérdései: erdélyi magyarok•„őrségváltás”•az engedélyek revíziója •román, zsidó üzletek átvétele

Vitás kérdések – az anyaországi és az erdélyi érdekek összeütközése

• A konverzió problémája• A romániai földreform-revízió problémája • és a regáti magyarok hazatelepítésének

kérdése• Pénzpolitikai kérdések (pl. adókérdés)• A vasúti közlekedés témaköre• Szövetkezeti ügyek • A háziipar kérdésePÉLDA Az önálló székely közgazdasági

bizottság kérdés

Az önálló székely bizottság kérdése

• hozzászólók: Bíró István, Pál Gábor, (Hinleder-Fels Ákos), Teleki Pál

• vélemények: – Pál G. és támogatói: a székelység sajátos

problémái (gazdasági viszonyok, pl. elvesztett kereskedelmi gócpontok; erdőügy; földreform-revízió; vasúti kérdések)

ezekben a kérdésekben „egy mindent összefogó permanens szerv tegye meg javaslatait” ideiglenes saját székely szerv felállítása

– Teleki válasza: részben egyet értett a felvetésekkel a megoldást másképp képzelte: 1) lokális székely értekezlet (ő vagy megbízottja

vezetésével, a gazdasági minisztériumok képviselői is) indoklás: „össz-székely” ügyek; székely megyei ügyek; az ő megjelenését igénylő kérdések

2) helyszínen tisztázandó problémáknak külön szervet létesíteni („erre a komplexumra alapítunk egy oda való bizottságot”)

3) „összerdélyi” kérdések, amelyeket az egész visszatért részre nézve közösen kell megoldani 2 székely szakértőt az EGT-be!

• fölénybe került vélemény: TelekiéÉRVEK:• Nem tiszta az ő fejében sem, hogy mit

kellene tenni.• Kettősség: a) Erdély esetéhez hasonlóan

Székelyföld esetében sem hajlandó az ország egy részének önigazgatást adni (egységesítés),

b) a külön értekezlet megszervezésével a helyi érdekek képviseletére, a helyi kérdések külön tárgyalására is megoldást javasolt (helyi érdek).

Összegzés

• A kormányfő véleménye került általában fölénybe, de

• az erdélyi* érdekek védelmében. • Az értekezletek jelentősége: az

1940–44 közötti észak-erdélyi magyar berendezkedés alapját képezték az itt tárgyalt és elfogadott módozatok.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!