Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén

KAMASZOK KAPCSOLATAI:Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában

az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002–2010 közötti adatai alapján

Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén

Szervezők: Költő András és Zsiros EmeseDiszkutáns: Kökönyei Gyöngyi

Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a

serdülőkorú fiatalok körében

Arnold Petra, Zsiros Emese, Költő András, Simon Dávid, Németh Ágnes

Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlés, Budapest, 2013.06.05-07.

Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC - Health Behaviour in School-aged Children)

• WHO• Keresztmetszeti

vizsgálat• 4 évente• Hazánk közel 30 éve• 43 ország• Kutatás vezető:

Németh Ágnes

Résztvevő országok 2009/2010

HBSC kitekintő

A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők vizsgálata. A fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és

egészségmagatartásának monitorozása, trendelemzés Eredmények országok közötti összehasonlítása Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi

együttműködés) Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára

(döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)

Célok

MódszerCélcsoport: 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók Mintavétel: Mintavétel módja: reprezentatív, többlépcsős, rétegzett

(régió, településtípus, iskolatípus)Mintavételi egység: osztály Mintavételi keret: közoktatási statisztika Adatfelvétel módszere: Önkitöltős, önkéntes, anonim

kérdőív, osztályos lekérdezés, passzív beleegyezés, etikai bizottság jóváhagyásával

Fő témakörök• Demográfiai (kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása,

iskolázottsága, anyagi háttér)• Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális

szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia)

• Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok)

• Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

www.hbsc.org

www.ogyei.hu

Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében

Elemezés relevanciája, célja

Relevancia: A kortárskapcsolatok jelentős hatással bírnak a serdülők szerfogyasztására ESPAD 2007: saját szerfogyasztás és barátok szerfogyasztása, lerészegedés között szignifikáns kapcsolat (Elekes, 2009)

Cél: A társas aktivitás és a drogfogyasztás/lerészegedés közötti kapcsolat vizsgálata

Hipotézis: Nagyobb társas aktivitás nagyobb valószínűség a szerhasználatra, lerészegedésre

Módszer

A minta megoszlása nem és évfolyam szerint (HBSC 2009/2010)

% N

Nem fiú 51,3 2334lány 48,7 2218összesen 100,0 4552

Évfolyam9. 49,1 223711. 50,9 2315összesen 100,0 4552

Elemzésbe vont változók: célváltozók • Lerészegedés életprevalencia (67,3%)• Drogfogyasztás (tiltott és/vagy visszaélésszerű legális szer) életprevalencia

értéke (30,7%) Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együttes használata Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok (ragasztó, oldószer) Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz Egyéb drog

3,2

3,8

4,9

5,6

8,7

10,7

12,1

23,7

30,7

0 10 20 30 40

Egyéb drog

Inhalánsok (ragasztó, oldószer)

Ecstasy, MDMA

Mágikus gomba, növényi drogok

Amfetaminok (speed)

Alkohol és gyógyszer együttes használata

Visszaélésszerű gyógyszerhasználat

Kannabisz

Illegális és visszaélésszerű legális szerhasználat

A különböző szerek életprevalencia értékei a 9. és 11. évfolyamosok körében (N=4552)

Elemzésbe vont változók: háttérváltozók• Közeli fiú/lány barátok száma (Válaszlehetőség: egy

sincs/egy/kettő/három vagy több) (Reciprocitás ellenőrzésére nincs lehetőség).

• Barátokkal töltött iskola utáni délutánok száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-5 napja)

• Otthontól távolt töltött esték száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-7 napja)

• Barátokkal telefonon, interneten való kapcsolattartás gyakorisága (Válaszlehetőség: ritkán vagy soha/a hét 1-2 napján/3-4 napján/5-6 napján/minden napján)

• Tanulók szociális önértékelése (Harter, 1988) (Öt tétel a társas elfogadottságról és baráti kapcsolatok kialakításáról. Skálapontérték 5-20. Cronbach-alfa=0,704)

• Probléma megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal (Válaszlehetőség: nagyon nehezen/nehezen/ könnyen/ nagyon könnyen)

Elemzésbe vont változók: kontrollváltozókDrogfogyasztás és lerészegedés életprevalencia értéke kontrollváltozók szerint a 9. és 11.

évfolyamosok körében (N=4552)

Drog Lerészegedés Szign.

% N % N

Nem Fiú 34,1 780 73,2 1680

,000Lány 27,2 599 63,0 1383

Iskola típusa

Gimnázium/szakközépiskola 27,9 941 65,7 2210

,000Szakiskola/szakmunkásképző 39,4 438 76,0 853

Évfolyam9. 26,1 573 60,0 1313

,00011. 35,1 806 76,2 1750

Település

Főváros 37,7 228

nsz ,000Megyeszékhely/város 30,3 655

Falu/tanya 28,9 495

Eredmények (Bináris logisztikus regresszió)

Drogfogyasztás és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái kontrollváltozók bevonásával (N=4552)

Társas aktivitás változói Esélyh. CI (95%) Wald Sig.Közeli fiú barátok száma 1,174* 1,049-1,315 7,773 ,005Közeli lány barátok száma ,915 0,824-1,016 2,772 ,096Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma

1,156* 1,096-1,219 28,889 ,000

Esténként barátokkal együtt töltött napok száma

1,245* 1,189-1,303 89,098 ,000

Telefonon, interneten barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága

1,099* 1,039-1,164 10,625 ,001

Tanulók szociális önértékelése 1,024 0,995-1,055 2,593 ,107Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal

1,163* 1,027-1,317 5,68 ,017

Lerészegedés és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái a kontrollváltozók bevonásával (N=4552)

Esélyh. CI (95%) Wald Sig.

Közeli fiú barátok száma 1,273* 1,151-1,409 21,923 ,000*

Közeli lány barátok száma ,926 ,833-1,029 2,019 ,152

Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma

1,185* 1,125-1,248 41,469 ,000*


1,443* 1,358-1,534 139,409 ,000*


1,179* 1,113-1,248 31,503 ,000*

Tanulók szociális önértékelése 1,057* 1,026-1,089 13,610 ,000*

Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal

1,322* 1,166-1,499 18,895 ,000*

Társas aktivitás változói

Esélyhányados

Drog Lerészegedés

Közeli fiú barátok száma 1,174* < 1,273*

Közeli lány barátok száma 0,915 ,926

Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma

1,156* < 1,185*


1,245* < 1,443*


1,099* < 1,179*

Tanulók szociális önértékelése 1,024 1,057*

Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal

1,163* < 1,322*

Összegzés, következtetések

• Legerősebb kockázati tényező: közeli fiú barátok száma; otthonról barátokkal távolt töltött esték száma; probléma megbeszélés könnyedsége csak lerészegedés esetén! (Társas támogatottság!)

• Droghasználat<lerészegedés: A fokozott társas aktivitás nagyobb kockázati tényező a lerészegedés mint a droghasználat tekintetében

• Hipotézisünk beigazolódott: a társas aktivitás mértékével nő a droghasználat/lerészegedés kockázata.

↓Alátámasztja ESPAD 2007 (Elekes 2009):

→ Lerészegedés+tiltott szer prevalencia értéke: Társas szabadidős tevékenység > Individuális tevékenység

→ Társas szabadidős tevékenységet preferáló diákok körében: Lerészegedés prevalencia értéke > Tiltott szer prevalencia értéke

Beavatkozási pontok• „Mesterséges”: Iskolán kívüli prevenció, szabadidős

alternatívák• „Természetes”: Hazai és nemzetközi kutatások szerint

csökken a társas tevékenységet preferálók aránya fiatalok körében, és nőtt az individuális, otthon ülős tevékenységet folyatatók aránya kihathat a szerfogyasztási szokásokra

Fokozott társas elszigeteltség kockázati tényező?

Köszönöm a [email protected]

Documents

Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén