úJ öveges józsef

Öveges József

Páka, 1895. november 10. –

Budapest, 1979. szeptember 4.

„Legnagyobb boldogságom,

ha másnak tudást

és örömet nyújthatok.”

Tartalom

Élete és tanári pályafutása

Kitüntetései

Fizikát népszerűsítő könyvei

Tankönyvei közül néhány

Média

A Tanár Úr álma: Csodák Palotája

Néhány kísérlet

Élete és tanári pályafutása

Ősei apai ágon népiskolai tanítók

Elemi iskola: Pér

Gimnázium: Győr (bencések), Kecskemét (piaristák)

1915-1919. Pázmány Péter Tudományegyetem

(matematika-fizika)

1919. tanári vizsga

1919-22. Szeged (mennyiségtan, vallástan, történelem,

földrajz + osztályfőnök)

1922-24. Tata (első könyv: Időjóslás és időhatározás)

1924-30. váci Piarista Gimnázium (már fizikát is tanít,

utolsó év: fizikaszertár őre)

1930-40. Tata

1940-47. Budapest (matematikából vezető tanár)

1946-47-es tanév: József Nádor Műegyetem

Gazdasági Szaktanárképző Intézet (megbízott előadó

fizikából)

1947-48. Közgazdasági Egyetem (intézeti tanár)

1948-55. Budapesti Pedagógiai Főiskola (fizika

tanszékvezető)

1955. meghívást kap a Miskolci Nehézipari Egyetem

Tanácsától (fizika tanszékvezető nem fogadja el)

1979 szeptembere: tanítás közben agyvérzést kap

1979. szept. 4. elhunyt

1979. szept. 14. a budapesti Farkasréti temetőben

beszentelik

1979. szept. 18. temetése Zalaegerszegen

A tanár úr természettant tanít

Kitüntetései

1948. Kossuth- díj

1954. az Oktatásügy Kiváló

Dolgozója

1962. Bugát- emlékérem

1963, 1964, 1968. a Rádió és

Televízió nívódíja

1964. Tata város díszpolgára

1974. Eötvös Loránd Fizikai

Társulat Prométheusz- érme

Fizikát népszerűsítő könyvei

Összesen 32 könyv (ebből 1 posztumusz)

Atombomba (1946), A legújabb kor fizikája

(1951), Az élő fizika (1952), Játékos fizikai kísérletek

(1953), Az elektronok nyomában (1955), Túl a

rádióhullámokon (1957), Kísérletezzünk és

gondolkozzunk (1960), Tanulságos kísérletek

(1961), Színes fizikai kísérletek (1977)

Tankönyvei közül néhány

Összefoglaló kérdések a fizikából (1935)

Kis fizika (1939)

Természettan (1947)

Fizikai kísérletek és eszközök (1950)

A fegyverek fizikája (1972)

Média

Oktatófilmek

Az elektronok nyomában (1954)

Több fényt (a fénykeltés módjai) (1955)

A hullámok világa (1961)

A sarkított fény (1963)

Diafilmek

Az elektromosság alapfogalmai

A sarkított fény

Mechanikai kísérletek

Öveges a tv varázslója – 1959-től önálló műsor

rádióműsorok

Csodák Palotája

A professzor úr álma: tudományos játszóház

létesítése

Csodák Palotájának nevezte

1996. szeptember 27. megnyílt Közép-Kelet-Európa

első science múzeuma

A látogatók a demonstrációs eszközöket saját maguk

működtethetik

A bemutatott jelenségeket élményszerűen ismerhetik

meg

Néhány kísérlet

Öveges tanár úr könyveiben sok olyan kísérletet mutat

be, melyet mi magunk is nyugodtan megcsinálhatunk

otthon.

A kísérletekhez olyan eszközöket használ, melyek

minden háztartásban megtalálhatók, pl.

pohár, papírlap, pénzérme.

Nézzünk meg ezek közül néhányat!

A pohár és a húszforintos

Fedjünk le egy poharat keményebb papírral, pl.

kartonpapírral.

Tegyünk erre a pohár nyílása fölé egy húszforintos

pénzdarabot.

Ujjunkkal pöcköljük meg a papírlapot, hogy hirtelen

lerepüljön a pohárról.

A pénzérme beleesik a pohárba.

Magyarázat

Ahhoz, hogy a húszforintos mozgásba jöjjön, erőnek

kell rá hatnia.

Minél gyorsabban akarjuk mozgásba hozni, annál

nagyobb erő szükséges.

Az érme a lapon nyugszik, nyomja a kartonlapot.

Ha hirtelen kilökjük a lapot az érme alól, nagyon

hirtelen akarjuk mozgásba hozni a pénzdarabot, az

ehhez szükséges erőt nem fedezi a lap és a

húszforintos közt ható súrlódási erő.

Ezért marad az érme a pohár szája felett, s így tud

beleesni.

Pohár az asztalon

Tegyünk vízzel telt poharat az asztal szélére.

A pohár alatt papírlap legyen.

Rántsuk ki a papírlapot nagyon hirtelen a pohár alól

vízszintes irányban.

A pohár mozdulatlanul a helyén marad.

Magyarázat

A jelenség magyarázata ugyanaz, mint előbb: a

papírlap és a pohár közt ható súrlódási erő nem elég

nagy ahhoz, hogy a pohár hirtelen mozgásba

jöjjön, ezért marad a helyén.

A vízgőz és a kartonpapír

Forraljunk fel vizet egy bögrében, hogy erősen

gőzölögjön!

Borítsuk le elég vastag keménypapírral.

Ezután helyezzünk üvegpoharat szájával lefelé a

papírlapra, a bögre fölé.

Néhány másodperc múlva azt látjuk, hogy gőz tölti

meg a felső poharat.

Magyarázat

A papírlap pórusain a vízgőz át tud hatolni, majd

lecsapódik a bögre szája felett elhelyezett pohárban.

A pohár és a kartonlap

Töltsünk meg egy poharat színültig vízzel!

Borítsuk le egy kartonlappal, de vigyázzunk, hogy ne

maradjon levegőbuborék a lap alatt!

Szorítsuk rá tenyerünket a papírlapra, és fordítsuk

óvatosan a poharat szájával lefelé!

Vegyük el a kezünket!

A víz nem ömlik ki a pohárból.

Magyarázat

A poháron kívül lévő levegőtenger akkora súllyal nehezedik a papírlapra, mintha a lap fölött 10m magas vízoszlop lenne.

Tehát a felfordított poharat elzáró papírlapot akkora erő nyomja felfelé, mint a lap fölé emelt 10m magas vízoszlop súlya.A pohárban lévő víz súlya lefelé nyomja a lapot, de ez az erő eltörpül az ellenkező irányban ható 10m magas vízoszlop súlyának megfelelő erővel szemben.

Ezért nem esik le a papírlap a felfordított pohár szájáról.