Nacionalizmus és környezetvédelem

Nacionalizmus és környezetvédelem

ELTE ÁJKJubileumi Doktorandusz Konferencia

2014. június 13.

Antal Attila

Témakörök

I. KiindulópontokII. Barát vagy ellenség?III. Polgári és etnikai nacionalizmusIV. Hogyan tovább?

I. Kiindulópontok

• A klasszikus ideológiák viszonya az ökológiai politikához.

• Az ökológiai politika hatása az ideológiákra.• Egy globalizált és interdependens világban hogyan

tud együttműködni a nacionalizmus és a környezetvédelem?

II. Barát vagy ellenség?

1. Az együttműködés lehetséges alapjai• A nacionalizmus szolidaritás és felelősségvállalást

követel meg.• Mások jólléte az alapja saját jóllétünknek.• Mindezt nemzeti és globális szinten is a

környezetvédelem keretezi.• A masszív individualizmuson való túllépés és roppant

erős közösségközpontúság.• Enyhíti az instrumentális gondolkodást.

II. Barát vagy ellenség?

EGYÉN KÖZÖSSÉG KÖRNYEZET

II. Barát vagy ellenség?

1. Az együttműködés lehetséges alapjai• A társadalmi, kulturális, történelmi örökség fontossága.• Mindez a megőrzésre vonatkozó politikákat helyezi

előtérbe.• Nem a materiális környezet védelme, hanem a nemzeti

környezethez kötődő narratívák, mítoszok védelme (pl. Plaid Cymru).

• A nemzet koncepciója a jövő nemzedékek felé irányuló kötelezettségeket is magába foglalja.

II. Barát vagy ellenség?

2. Feszültségek• A helyi szempontok, a szubszidiaritás figyelmen kívül

hagyása.• A környezeti problémák, krízisek határokon átívelő

jellege.• A nemzetközi környezetvédelmi vállalkozások

(egyezmények) nacionalista alapon való opponálása.• A nacionalizmus misztikusan fogja fel a környezeti

valóságot.

II. Barát vagy ellenség?

2. Feszültségek• A nacionalizmus szükségképpen ellenségképekben

gondolkodik. De mi van az „ellenség” környezetével? Az nem szorul védelemre?

• Az ökológia a szuverenitás (részbeni) lebontásában, a nacionalizmus pedig annak konzerválásában érdekelt.

• A környezetkárosítás és -védelem szükségképpen „határsértő” cselekvés.

• Dilemma: nemzetközi ökológiai intervenció.• Erős antropocentrikusság.

II. Barát vagy ellenség? Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái)

Nemzeti légtér Felségvizek feletti légtér

Folyamatos zóna feletti

légtérNemzetközi légtér

Földterület felszíne

Belföldi vizek

felszíneFelségvizek

felszíneFolyamatos

zóna felszíne

Zártkörű gazdasági

zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne

Belföldi vizek Felségvizek Zártkörű gazdasági zóna Nemzetközi vizek

Földterület föld alatti része

Kontinentális talapzat felszíneMeghosszabbított

kontinentális talapzat felszíne

Nemzetközi tengerfenék

felszíne

Kontinentális talapzat alatti részMeghosszabbított

kontinentális talapzat felszíne

alatti része

Nemzetközi tengerfenék

felszín alatti része

Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás

Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás

Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)

II. Barát vagy ellenség?

Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás

Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás

Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)

Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái)

Földterület felszíne

Belföldi vizek

felszíneFelségvizek

felszíneFolyamatos

zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne

Belföldi vizek Felségvizek Nemzetközi vizek

Földterület föld alatti része

Kontinentális talapzat felszíneMeghosszabbított

kontinentális talapzat felszíne

Nemzetközi tengerfenék

felszíne

II. Barát vagy ellenség?

III. Polgári és etnikai nacionalizmus

Polgári nacionalizmus

• A szabadságért küzd.• A társadalomhoz (gesellschaft)

kötődik.• Nem ír elő egyetlen követendő

kultúrát sem.• Legális-racionális formája a

társadalmi uniónak.• Megengedi a ki- és belépést.• Nyitott mindenki számára.• Alkotmányos patriotizmus. • Nemzeti büszkeséget lát bele a

természeti környezetbe.

Etnikai nacionalizmus

• Nincs tetszőleges ki- és belépés.• Biológiai-genetikai kötőerők. • Determinista.• Mások felé kirekesztő.• A nemzet különféle jellemző

jegyeinek fontossága.• Egyfajta legyőzendő és

meghódítandó tényezőként tekint a természetre.

IV. Hogyan tovább?

• Jelenleg túlságosan terhelt és feszült a viszony.• Zéró összegű játszma.• A nacionalista mozgalmak ökológiai politikát

alakítanak ki? Vagy csak apropó lesz a környezetvédelem?

• Ökológiai polgári nacionalizmus?• Perspektíva: a helyi közösségek megerősödése, a

szuverenitás és nacionalizmus alapvető átértékelése.

IV. Hogyan tovább?

Globális környezetvédelem

Ökológiai (polgári) nacionalizmus (patriotizmus)

Fenntartható helyi közösségek

Felhasznált irodalom

Antal Attila (2014): A környezetvédelem hatása az állami szuverenitásra. Előadás az MTA TK Jogtudományi Intézete és a K108790 számú OTKA-projekt Államtudományi Kutatócsoportja által rendezett, Az állam szuverenitása: eszmény és/vagy valóság című konferencián 2014. március 21-én.

de-Shalit, Avner (2006): Nationalism. In: Dobson-Eckersley (szerk.) (2006): Political Theory and the Ecological Challenge. 78-90. pp

Dawson, Jane I. (2000): The two faces of environmental justice: Lessons from the eco nationalist phenomenon‐ . In: Environmental Politics, 9:2, 22-60. pp

Dobson, Andrew – Eckersley, Robyn (szerk.) (2006): Political Theory and the Ecological Challenge. Cambridge University Press

Fowler, Carwyn – Jones, Rhys (2006) Can environmentalism and nationalism be reconciled? The Plaid Cymru/Green Party alliance, 1991–95. In: Regional&Federal Studies, 16:3, 315-331. pp

Hamilton, Paul (2002): The Greening of Nationalism: Nationalising Nature in Europe. In: Environmental Politics, 11:2, 27-48 pp

Köszönöm a figyelmet!antal.attila@ajk.elte.hu