A TARTALOMBÓL

FORRÁSBAN A VEGYI ÜST 2 : JAVASLATOK ÉS VITÁK- KÜSZÖBÖN

AZ EU ÚJ VEGYIANYAG-SZABÁLYOZÁSA 7. oldal

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÚJ IPARPOLITIKAIKEZDEMÉNYEZÉSE

9. oldal

AZ AGRÁRIUM ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS FÕ KÉRDÉSEI- GRÁF JÓZSEF MINISZTER A SZEPTEMBER 29-IKI

KÖRNYEZETPOLITIKAI FÓRUMON12. oldal

GMO HÍREK17. oldal

ATOMENERGIA HÍREK19. oldal

TALAJ -KÉRDÉSEK19. oldal

MINDENRE VAN ENERGIÁNK? 20. oldal

Az Európai Unió központi szerepet játszik a globális éghaj-lati tárgyalásokban. Az EU nemcsak vezetõ szerepet vállalta múltban, segédkezve a mai Kiotói Jegyzõkönyv létreho-zásában, de egyre inkább nõ a megértés és a tudatos figye-lem az éghajlatváltozás súlyos következményeivel kapcso-latban. Azonban az EU az elkövetkezendõ tárgyalásokat il-letõen vonakodik megegyezni egy kedzeményezõ és am-biciózus programban. Az egymást követõ, hivatalos és in-formális találkozók emiatt nem mozdították eddig a kérdéstsokkal elõrébb.

EELLSSÕÕ FFEELLVVOONNÁÁSS:: OOKKTTÓÓBBEERR 1177.. ,, AAZZ EEUU KKÖÖRRNNYYEEZZEETTVVÉÉDDEELLMMII TTAANNÁÁCCSS ÜÜLLÉÉSSEE

Október 17-én Luxemburgban a tanácsülésen az EU-25-ökkörnyezetvédelmi miniszterei és Románia illetve Bulgária vet-tek részt. Az éghajlatváltozás programpont alatt megegyez-tek a hivatalos uniós álláspontról az ENSZ éghajlati tárgyalá-sok legfontosabb eseményére, az ENSZ Részes Felek Konfe-renciájára (COP11/MOP1). Az álláspontot tartalmazó tanácsi záródokumentum szöve-gét EU-szerte megvitatták az ülés elõtti hetekben. (Legutol-só változat: http://www.foeeurope.org/ climate/down-load/CouncilConcl_ver11Oct_st12991_en05.pdf)A szöveg nem utal arra, hogy az iparosodott országoknakszükséges megegyezniük abszolút kibocsátás-csökkentésiszámokban. Nem fejti ki, mekkora felelõssége van a gazdagországoknak (beleértve az EU-t) abban, hogy a fejlõdõ or-szágok fejlõdését úgy segítsék, hogy közben az éghajlatvál-tozás ellen is tesznek. A záródokumentum-tervezet mégtartalmazott utalásokat az iparosodott országokat érintõ kö-zép-és hosszú távú célokra, de a záródokumentumból márkivették, ("a Tanács úgy érezte, hiba lenne ebben a szakasz-ban túl sokat elõírni"). Amúgy is mindkét cél a jelenlegi tudo-mányos eredményeket, azok javaslatait tekintetbe véve túlkevésnek bizonyul.

KÖKÖRR NYEZETVÉDELEMNYEZETVÉDELEMÉSÉS

KÖRNYEZETPOLITIKAKÖRNYEZETPOLITIKAH Í R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B Ó L

UTÁNUNK A VÍZÖZÖN: az EU éghajlati találkozói

kimenetele - kontra növekvõéghajlati tudatosság

(folytatás a 2. oldalon)

A HÍRLEVÉL KIADÁSÁHOZ

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖVICE 7.3. KERETE AD TÁMOGATÁST

2 0 0 5 . o k t ó b e r- n o v e m b e r

GM

O

*

töm

egközle

ked

és

*

fen

nta

rth

ató fej

lõdés

*

agrár k

örn

yez

etvéd

elem

*

reg

ion

ális po

litik

a-v

idék

fejles

ztés

*

Natura 2000-b

iodiv

erzit

ás-ter

més

zet

véd

eleM

*

veg

yia

nyag-p

olitik

a-v

eszél

yes

an

yagok

*

bio

élel

miszer

,hel

yi ter

mék

*

ipari sz

abály

ozás

*

hull

adék

gazdálk

odás

*

töm

egközle

ked

és

*

klím

a

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

2.

U T Á N U N K A V Í Z Ö Z Ö N : A Z E U É G H A J L AT I TA L Á L K O Z Ó IK I M E N E T E L E - K O N T R A N Ö V E K V Õ É G H A J L AT I T U D AT O S S Á G

(Néhány ország: Ausztria, Olaszország és Lengyelor-szág próbálta kivetetni a hosszútávú csökkentési szüksé-gesség részt.) A nemzetközi tárgyalások befejezési határ-idejét sem szabták meg, pedig a nemzeti szintû megvaló-sítás idõigényes. A 2012 utáni egyeztetésekrõl szóló szö-vegrészbõl hiányzik az egyértelmû álítás, hogy az iparo-sodott országoknak folytatni kell az abszolút és kötelezõérvényû kibocsátás-csökkentést. A záródokumentum szin-te egyetlen pozitívuma, hogy megerõsíti az uniós célt, mi-szerint a globális átlaghõmérséklet-emelkedést 2°C alattkell tartani.

Mindeközben október közepén az Európai Parlamentkörnyezetvédelmi bizottsága felhívott minden fejlett álla-mot, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csök-kentésében célozzák meg a 15-30%-ot 2020-ra és 60-80%-ot 2050-ra. Az EU vezetõi anno elfogadták hivatalos EUpolitikai álláspontnak az elsõ célt a tavaszi Tanácsülésen,de a másodikat nem. A bizottság további sürgetõ javasla-tai: ld. http://www.europarl.eu.int/comparl/envi/default_en.htm, és http://www.europarl.eu.int/meet-docs/2004_2009/documents/

MÁSODIK FELVONÁS: AZ EURÓPAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM II-TT(ECCP II) ELINDÍTÓ KONFERENCIA, OKTÓBER 24. ,BRÜSSZEL

A konferenciáról szóló összefoglalónkat ld. 5. oldalon.Ugyanezen a találkozón a brit környezetvédelmi minisz-

ter, Elliot Morley elmondta, hogy ne várjanak túl sok elõre-lépést a nemzetközi 2012 utáni éghajlatpolitikai keretrõlvaló megegyezést illetõen a montreali csúcson. SztavroszDimasz EU környezetvédelmi biztos sem nyilatkozott op-timistábban ebben a kérdésben: "Nem valószínû, hogy azállamok megegyeznek minden kulcselemben, pl. az idõ-léptékben".

ECCP II http://europa.eu.int/comm/environment/cli-mat/ eccp.htm. http://www.ieep.org.uk/

HARMADIK FELVONÁS: A G8 MINISZTEREK LONDONI TALÁLKOZÓJA

A G8 (gazdaságilag legfejlettebb) és 12 fejlett illetve fej-lõdõ állam energiaügyi és környezetvédelmi minisztereiinformális találkozót tartottak a globális felmelegedés té-makörében november 1-jén Londonban. Az éghajlatválto-zásról, tiszta energiáról és fenntartható fejlõdésrõl szólópárbeszédet idén nyáron kezdeményezte az Egyesült Ki-rályság a megosztottságok áthidalására. A konkrét célkitû-zések helyett a megfelelõ partnerség kialakításáról esettszó. Ld.:

http://www.number-10.gov.uk/output/ Page8414.asp.

http://www.defra.gov.uk/news/latest/2005/climate-1102.htm http://www.g8.gov.uk/servlet/

Miért vonakodik az EU? Az EU vonakodása az ambíciózus és kezdeményezõ

program kidolgozása ellen azzal magyarázható, hogy fél-tik a gazdasági fejlõdést (pontosabban hogy az éghajlat-változás elleni lépések akadályozhatják azt). E félelmek fi-gyelmen kívül hagyják az éghajlatváltozás enyhítésénekhatalmas gazdasági potenciálját, pl. innovációk gerjeszté-se és a tiszta energia-alternatívák keresése is elõnyös agazdaság számára, magas foglalkoztatási lehetõségeketrejt a megújuló energiaipar (250 ezer embert foglalkoztata megújuló szektor Spanyolországban, Dániában és Né-metországban. A fosszilis tüzelõanyagoktól pl. olajtól valófüggésünk csökkenhet, csökkentve ezzel a szénbõl olajbólvagy gázból történõ energia-termelés évi 60-90 milliárdEUR külsõ (externális) költségét - és elkerülve egyúttal azéghajlatváltozás elõrejelzett hatásainak magas költségeit.

Mit kell(ene) tennie az EU-nnak? Az ENSZ tárgyalásokban a vezetõ szerep megõrzésé-

hez az Uniónak a következõket kellene tennie: (a Föld Bará-tai Európa zöldszervezet javaslatai voltak a tanácsülésre):

* Rögzítse: az EU megfelelõ szerepet vállal a KiotóiJegyzõkönyv új kötelezettségvállalási periódusárólszóló tárgyalásokban, és teljesíti a Jegyzõkönyvbenfoglaltakat legkésõbb 2008-ra.

* Erõsítse meg: a közép- és hosszútávú kibocsá-tás-csökkentés szükséges - mínusz 30% 2020 -ra ésmínusz 80% 2050-re, az 1990-es szintekhez képest.

Tegye egyértelmûvé: egy új kötelezettségvállalási peri-ódus abszolút és kötelezõ kibocsátás-csökkentéseket je-lent az iparosodott országoknak. A célok múltbeli, ösz-szegzett, fejenkénti kibocsátásokon alapuljanak, és a cse-lekvéshez szükséges gazdasági potenciálon.

*Jelentse ki egyértelmûen: bármilyen éghajlatpoli-tikai helyzetben az iparosodott országok nyújtsa-nak pénzügyi és technológiai segítséget, transz-fert a szegény országoknak, ezzel lehetõvé téve,hogy azok éghajlatbarát fejlõdési utat válasszanak( az iparosodott országok szerepe jelentõs a krízis okozá-sában).

* Ismerje el: szükséges a Tiszta Fejlesztési Mecha-nizmus (CDM) reformja, hogy az valóban a fenntart-ható fejlõdést szolgálja az Arany Standardnak(www.cdmgoldstandard.org) meg kell felelnie, és az

(folytatás az 1. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

3.

atomerõmûvek, telepített erdõk és nagy vízerõmû-gátakállandó kivételt képezzenek a CDM alól.

* Ismerje el, hogy az éghajlatváltozás fejlõdõ or-szágbeli áldozatainak kárpótlása kötelesség, aszennyezõ fizet alapelvnek megfelelõen. Az iparosodottországok kötelessége legyen megfelelõ alkalmazkodási éskatasztrófaelhárítási támogatást adni.

Egy esély: az ENSZ éghajlati tárgyalások A november 28. és december 3. között Montreal-

ban tartandó tárgyalás egyszerre az ENSZ Égha-jlatváltozási Keretegyezmény aláíró feleinek 11. ta-lálkozója és a Kiotói Jegyzõkönyv részes feleinekelsõ találkozója.

Az eljövendõ tárgyalások kulcsfontosságúak, mivel ek-kor indulnak el a tárgyalások a 2012 utáni teendõkrõl, ami-kor a Kiotói Jegyzõkönyv jelenlegi rendelkezései befeje-zõdnek. Erre maga a Jegyzõkönyv kötelezi az államokat, il-letve arra, hogy 2006-ban a felek vizsgálják felül a teljesJegyzõkönyvet és annak mechanizmusait.

Nehéz helyzetben vagyunk. Az EU-s kibocsátási szintekcsak 1.7% -kal vannak az 1990-es szintek alatt, míg mosta-nára kb. 5% -kal kellene alatta lenniük, ha lineáris csökkené-si tendenciát feltételezünk1990 és 2010 között, hiszen mostaz elsõ vállalási periódus (2008-2012) felénél járunk. A tár-gyalásokban vállalt vezetõ uniós szerepre nagy szükségvan a sikerhez. Az Egyesült államok továbbra sem hajlandóvalódi lépéseket tenni az éghajlatváltozás kezelésére, éstöbbek között Kína és India gyorsan fejlõdõ gazdasága pe-dig nagy kibocsátás-emelkedést vetít elõre a fejlõdõ orszá-goknál. A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (a Kiotói Jegyzõ-könyv egyik mechanizmusa, eszköze) nem hozta a várteredményeket. Ugyanakkor az éghajlatváltozás töretlenülzajlik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becsléseszerint minden évben 150 ezer ember hal meg az éghajlat-változás hatásaiból adódóan.

Klíma-üüzenõfal A nyár folyamán a Föld Barátai Európa tagszervezetei a

november végi montreali ENSZ éghajlatváltozási konfe-renciára való felkészülés jegyében elindították a Klíma-korzó kampányt. A kampány keretében 40x40 cm-esfalapokra ("járólapokra") üzeneteket gyûjtöttek, hogy arraösztönözzék a világ vezetõit, tegyenek végre érdemi lé-péseket az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésére.

Az összegyûjtött több ezer üzenetbõl az októberi kör-nyezetvédelmi tanács idején megszervezett akciónapra aMagyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) hat aktivis-tájának részvételével a Föld Barátai egy száz méter hosszúfalat építettek fel. A tanácsülés megkezdése elõtt pedigaz elnöklõ brit környezetvédelmi miniszternek átadtunk27 kis méretû (20x20 cm-es) "járólapot", amelyen az euró-pai környezetvédelmi miniszternek címzett üzenetek sze-

repelnek. A visszajelzések szerint, a "járólapokat" a minisz-terek meg is kapták, s a nap folyamán közülük többen -köztük Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa, PersányiMiklós magyar, valamint a luxemburgi és a német környe-zetvédelmi miniszter is - kijöttek az utcára, és megtekintet-ték a rendkívül látványos "klíma-üzenõfalat".

http://www.foeeurope.org/press/2005/JK_17_Oct_Council.htm

Az akció Montrealban is folytatódik.

A TUDOMÁNY AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓLBár a tudomány még nem képes pontosan elõrejelezni

az éghajlatváltozás hatásait, a világ éghajlati rendszerérõl al-kotott képünk, felfogásunk javul. Az alábbiakban foglaljukössze a közelmúlt fontosabb tudományos eredményeit:

Hurrikánok megerõsödése a globális felmelegedés következményeként

A Nature tudományos szaklapban publikált kutatásieredmények szerint (2005 augusztus) az éghajlatváltozásmiatt megnövekedett tengerfelszíni hõmérsékletek több,intenzívebb hurrikánképzõdéshez fognak vezetni. AMassachusetts-i Technológiai Intézet klimatológusa (Prof.Kerry Emanuel) szerint az Atlanti- és Csendes-óceáni tér-ségben a nagyobb viharok erõssége 1970-es évekhez ké-pest 50%-kal nõtt. (Nature, 4 August 2005: "Increasingdestructiveness of tropical cyclones over the past 30years", by Kerry Emanuel)

A Föld termõtalaj felszíne kiszáradóban vanAz Egyesült Államok Országos Légköri Kutatási Köz-

pontja (NCAR) elemzése (http://www.ncar.ucar.edu.) aztmutatta ki, hogy az éghajlatváltozás következményekéntaz elmúlt 30 évben a Föld termõterületeinek súlyos aszály-lyal sújtott aránya több, mint megduplázódott az 1970-esévektõl a 200-es évek elejéig. A kivételesen száraz feltéte-leknek kitett globális földterület aránya 10-15% -ról (1970)30%-ra nõtt 2002-ra.

(folytatás a 4. oldalon)

Stavrosz Dimasz az “üzenõ falnál” aktivistákkal

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

4.

A Sarkvidék olvadóbanA Sarkvidéki Éghajlat Hatásvizsgálat (http://www.

acia.uaf.edu.) jelzi, hogy a régió drasztikus változásokonmegy át, beleértve a gleccserek és tengeri jég visszahúzó-dását, az állandóan fagyott (permafrost) területek felolva-dását, az óceáni és légköri körülmények változását melyekvalószínûsíthetõen tönkreteszik az õslakos közösségeket,az élõvilágot és a gazdasági tevékenységeket. A Sarkvi-dék talán visszafordíthatatlan melegedési fázisba lépett,amely felgyorsítja a sarki jégtakaró elvesztését. Olyangyorsan olvad, hogy a régió több hõt kezd a Naptól ab-

szorbeálni, amely egyre több jég olvadását vonja magaután, azaz az olvadás-fûtés ördögi köre alakulhat ki. A fajok negyede kihalhat

A Nature egy másik cikke arra figyelmeztet, hogy azemelkedõ hõmérséklet elõrejelezhetetlen mértékû globá-lis állat- és növényfaj kihalásokat fog eredményezni. Vég-sõ fokon a ma ismert állat- és növényfajok negyede kihal-

hat a következõ 50 évben, amely az emberi polulációnakis nagy fenyegetést jelent, hiszen túlélésünkhöz a termé-szetre vagyunk utalva. (Extinction risk from climatechange; Thomas et al.; Nature 2004, vol. 427.)Elszabadult éghajlatváltozás

Egyre több jel mutat arra, hogy még ha az üvegházgáz-kibocsátás ma meg is szûnne, az 1.3°C-os globális átlagoshõmérséklet-emelkedés elkerülhetetlen, a légkörben azeddigiek során felhalmozódott gázok miatt. A brit minisz-terelnök által felállított éghajlatváltozási munkacsoportelõrejelzett egy gyorsan közeledõ fordulópontot "ahon-nan nincs visszatérés" (ez akár 10 éven belül bekövetkez-het), melyen túl a krízisek és tünetek visszafordíthatatla-nokká válnak. ( Meeting the climate challenge;International Climate Change Taskforce; January 2005)

A hamburgi Max-Planck meteorológiai intézet (MPI-M)kutatóinak számításai szerint a következõ száz évben gyor-sabban változik majd a Föld éghajlata, mint eddig valaha.

A német klímakutató intézet (Deutsches Klimarechen-zentrum)szuperszámítógépén az MPI-M kutatói komplexklímamodelljük alapján kiszámították, hogy legkésõbb azévszázad végére négy fokkal emelkedik a Föld átlaghõ-mérséklete, a tengerek vízszintje pedig átlagosan akár 30centiméterrel emelkedhet.

A nyári idõszakokra a kutatók adott feltételek fennállásamellett az északi sarki jégtakaró teljes elolvadását jelzikelõre. Európában a száraz és meleg nyarak számának nö-vekedését várják, de nem maradnak el a szélsõséges ára-dással járó esõs idõszakok sem.

http://www.dkrz.de/dkrz/science/IPCC_AR4/scenar-ios_AR4_Intro?setlang=en_US

Mozgókép arról, hogy mi várhat ránk a század végéig:http://www.dkrz.de/movies/A2_B1_T2M_1980_2100

_480_1.0MBit.mpg

(folytatás a 3. oldalról)

S Z É N B E F O G Á S - É S T Á R O L Á S - E G Y T E C H N O L Ó G I A K O R L Á T A I

A technológia lényege: a szén-dioxidot a termelés helyén különválasztják és hosszú távon tárolják (föld alatti tárolók, ten-gerbe injektálás stb.)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szeptember végén kiadott jelentése szerint a szénbefogás- éstárolás kérdésében több akadály is felmerül, amelyek miatt nem ad megnyugtató választ a globális felmelegedésre (egyestanulmányok szerint a szén föld alatt történõ különválasztása akár a 2100-es kibocsátás-csökkentési célok 55%-át is meg-oldhatja)

Sajnos a jelentés szerint a témában a tanulmányokban sok a bizonytalanság. Például a földalatti tárolók valódi kapacitásatovábbra is ismeretlen. Ráadásul hacsak a kormányok nem vetnek ki költséget a széndioxid-kibocsátásra, nem lesz ösztön-zés a szén-különválasztás használatára. A szénbefogás egymagában felviszi a fosszilis tüzelõanyaggal mûködõ erõmûvekköltségét, hiszen a szénbefogás miatt az erõmû akár 40%-kal több energiát fogyaszthat a szénbefogást nem végzõ erõmû-vekhez képest. Technológiai, egészségügyi, környezeti és jogi kérdéseket kell megválaszolni a módszer elterjesztése elõtt.Fontos jogi kérdés például, hogyan kezelné a nemzetközi jog a nemzetközi tengerekbe való széndioxid-injektálást.

Ahhoz, hogy az energia szektor (amely a teljes CO2-kibocsátás 40%-áért felelõs) elfogadható költséggel tudja a techno-lógiát használni, a széndioxid-csökkentés ára 25-30 USA dollár/CO2 t fölé kellene menjen, a projektek élettartama alatt.

A jelentés megmutatta a technológia korlátait, és rávilágított a megújuló energiák és az energiahatékony technológiákfontosságára.

http://www.ipcc.ch/activity/ccsspm.pdf.

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

5.

EURÓPAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM (ECCP II) Érdekképviseleti konferencia, október 24., BrüsszelTudósítónk: Christelle Otto (Európai KörnyezetvédelmiIroda, EEB)

Az Európai Éghajlatváltozási Programot (EÉP-t) 2000 jú-niusában hozták létre azzal a céllal, hogy azonosítsa a kör-nyezet- és a költség szempontjából leghatékonyabb uniósintézkedéseket, melyek lehetõvé teszik az EU számára,hogy a kiotói vállalásait teljesítse, azaz az üvegházgáz-ki-bocsátásában az 1990-es szintekhez képesti 8% -os csök-kentést. Az októberi konferencia indította el az EÉP máso-dik fázisát.

A plenárison Sztavrosz Dimasz környezetvédelmibiztos pozitívan értékelte az EÉP elsõ fázisát és megemlí-tett néhány sikeres intézkedést, mint például az EU kibo-csátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS), amely erõsen pi-acalapú eszközként 2005 januárjában indult. Kiemelte an-nak fontosságát, hogy kezdeményezõ módon további lé-péseket tegyünk az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkal-mazkodáshoz, mely közremûködés egyúttal tovább kelllépjen a Kiotói Jegyzõkönyv kötelezettségeihez képest.

Elliot Morley (környezetvédelmi miniszter, Egyesült Ki-rályság) hangsúlyozta a Kiotói Jegyzõkönyv teljesítésénekmegerõsítését (amely ez év februárjában lépett életbe)az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján november vé-gén Montrealban. Az Egyesült Királyság EU Elnöksége azéghajlatváltozást egyik fõ prioritásának tekinti. Üdvözölteaz Európai Bizottság kezdeményezését, hogy különfélemunkacsoportokat alakítsanak (lásd alább részlete-sebben), és kiemelte, hogy a különbözõ intézkedéseknyomán elért haladásról be kell számolni.

Anders Wijkman (az Európai Parlament tagja) sürgette,hogy az éghajlatváltozást enyhítõ intézkedések jobban in-tegrálódjanak be más politikákba, és további javítások tör-ténjenek az Épületek direktíván, az uniós kibocsátás-keres-kedelmi rendszeren és több erõfeszítést kért az energia-hatékonysággal kapcsolatban. Az állampolgárokat jobbanbe kellene vonni és tájékoztatni, milyen hatással vannak azéghajlatváltozásra. Az uniós beruházások élénkítéséreolyan hosszútávú célokra van szükség, melyek perspektí-vát adnak az üzleti szférának. Az USA-t és a fejlõdõ orszá-gokat még inkább integrálni kell. Az Unió, mint az éghajlat-változás enyhítésében elöljáró, dolgozzon ki legjobb elér-hetõ technológiákat a fejlõdõ országok számára. Szerintea WTO szerepét meg kell fontolni az ECCP folyamatban,különben az Unió azt kockáztatja, hogy az energiaigényesiparágak átköltöznek olyan más országokba, ahol nincse-nek szabályozva. Az éghajlatváltozásra úgy is kell tekinte-ni, mint új technológiák kifejlesztése révén fellépõpénzmegtakarítási lehetõségre.

Peter Tjan (Európai Kõolajipari Szövetség) az iparszemszögébõl vizsgálta az ECCP-t. Kritizálta a jelenlegihelyzetet, melyben a kiotói célok elérése nagyrészt az iparon múlik. Egyértelmûbb kiosztási intézkedések és az ipar-nak hosszútávú perspektívák szükségesek, hangoztatta.

Az alacsony széntartalmú üzemanyagok tanúsítását is ja-vasolta.

Tony Long (WWF) szintén üdvözölte az Unió éghajlat-változás enyhítésében játszott vezetõ szerepét és azECCP második fázisának elindítását. Szerinte késedelemnélkül értékelni kell az eddig alkalmazott intézkedések ha-tékonyságát. Zöld civil nézõpontból (a civil véleménymegtalálható a következõ oldalon: http://www.c l i m n e t . o r g / p u b s / 2 0 0 5 1 0 _ E C C P _ p o s i t i o n % 2 0paper.pdf), az ECCP II számos elõnnyel jár majd, beleért-ve a gazdaság számára jelentkezõ költségmegtaka-rításokat és a csökkent mértékû szennyezettségmiatti alacsonyabb egészségügyi kiadásokat. Longszerint az ECCP-nek nem csak a 2008-2012-es idõszakrakell erõfeszítéseit koncentrálnia, hanem további lépésekreis. Szükség van új és ambiciózusabb megújuló energiás cé-lokra 2020-ra vonatkozóan, és a kibocsátás-kereskedelmirendszer által lefedett ipari szektor hosszabb távú csök-kentési céljaira. Várhatóan jelentõs CO2 kibocsátás-csök-

kenés érhetõ el, ha vonatkozó politikai intézkedések szü-letnek a háztartásokra (pl. jobb szigetelõ- és fûtõrendsze-rek elõsegítésével), az energia szektorra (pl. több befek-tetés a megújuló energiákba), mezõgazdaságra és hulla-dékra. A kibocsátás-kereskedelmi rendszer és egy öko-lógiai pénzügyi reform (pl. a nem fenntartható energiáktámogatásának beszüntetése és adózási eszköz használa-ta) különösen fontos.

Számos párhuzamos szekció keretében az érdekképvi-seleti felek megvitatták a kulcskérdéseket, a fontosabb ja-vaslatokat, eredményeket alább összegezzük.

- Az ECCP I áttekintése: a fogyasztók és a kis-és kö-zépvállalkozások érdekeinek nagyobb mértékû bevonásajavasolt. A meglévõ intézkedések jobb integrációja és or-szágos megvalósítása.

- Alkalmazkodás: az éghajlatváltozás emberre és ter-mészetre gyakorolt hatásának további kutatásokkal törté-nõ vizsgálata. Megfelelõ és költséghatékony gyakorlat be-

(folytatás a 6. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

6.

azonosítása, kidolgozása. Szektorális megközelítés, amelytöbbek között bevonja a mezõgazdasági, erdészeti, bio-diverzitási, regionális tervezési szakértõket. (Ennek jó pél-dája a magyar VAHAVA projekt, ld. www.vahava.hu)

- Légi közlekedés: a légiközlekedésbõl eredõ kibo-csátások be fognak kerülni a kibocsátás-kereskedelmirendszerbe, az idõpontja még nem végleges. A környe-zetre gyakorolt minden hatását meg kell vizsgálni, nemcsak a CO2 kibocsátását. A légiközlekedés kezelésén, irá-nyításán javítani kell. A kiosztást az EU végezze, ne orszá-gos alapon történjen.

- Szénbefogás- és tárolás (CCS)1 : a környezeti koc-kázatok és felelõsségi kérdések megfontolása. Más meg-oldásokkal is össze kell vetni. Opcionális: kapcsolat másszektorokkal (pl. vegyi anyagok, cementipar, gázipar, tisz-ta szén, gázüzemû erõmûvek). Vázlatterv a következõkre:kutatások, jogszabályi keret, befektetések . Azegyértelmû jogi szabályozási keret kiemeltenfontos az üzlet számára.

- Megújuló energiák: közösségi biomasz-sza akciótervet javasolnak kidolgozni. A meg-újuló energiák vonatkozásában a fûtés-hûtésfejlesztése. Kutatás és technológiai fejleszté-sek szükségesek. Az átfogó 2020-as cél meg-vitatása, mindhárom típusú megújuló energiátegyütt tekintve. Az erõforrások mobilizálása,melynek strukturális elõnyei is lehetnek. Azerdõkezelést a tûzvédelemmel össze kell köt-ni. Az éghajlatváltozás erdõkre és más habita-tokra való hatásait célzó kutatások elõsegíté-se. A környezet figyelembe vétele szükséges,ha a biomasszából (fából) fontos megújulóenergiát nyerünk (pl. a bevitt tápanyagoknakjelentõs hatása lehet a talajra). A biomasszahasználatára környezeti útmutató kidolgozása.

- Autók CO2 kibocsátásai: zömébenüzemanyag-hatékonysági szabályozás, ezentúl más elemek pl. javított adózás és címké-zés, hirdetésekhez jogszabálygyûjtemény, te-herautókra a politika kiterjesztése, autógumikenergiacímkézése és szabályozása, bioüze-manyagok tisztítása és javított tesztciklus. In-tegrált megközelítés, jobban vezethetõ autók.

- Energiahatékonyság: a meglévõ techno-lógiák továbbfejlesztése. Fõbb akadályok: pi-acok, szabványok és árstabilitás szüksége. Azeszközök összhangjának javítása. "Energiaha-tékonysági kultúra kialakítása és a jobb ter-mékminõség kommunikációja. Az alkalmazást ellenõriznikell. Harmonizáció, teljesítmény-értékelés, a potenciálisgazdasági hasznok kutatása. Az energiahatékonyság to-vábbi lehetõségei rejlenek a társadalmi szektorokban pl.közvilágítás.

- Technológia-politika: a különbözõ politikai területekkombinációja a szektorális megközelítés helyett.

Egyetértés született arról, hogy a különbözõ intézkedé-seket párhuzamosan el kell indítani, a társadalom mindenrétege bevonásával. A polgárokat és a helyi hatóságokatjobban be kell vonni. Ha az éghajlatváltozás enyhítésébenvezetõ szerepet játszó EU -nak sikerül lakosait az ügy ér-dekében mobilizálnia, az jó példát jelenthet a világnak.

A konferencia eredményeit az Európai Bizottság fentemlített témakörökben rendezendõ további érdekkép-viseleti fórumaihoz fel fogják használni. Ezeket 2005 no-vembere és 2006 februárja között tartják majd (ECCP átte-kintés munkacsoport), egy továbbit márciusban (CO2 ésautók munkacsoport, Légi közlekedés munkacsoport), áp-rilisban (Hatások és alkalmazkodás munkacsoport), illetvemájusban (Szénbefogás- és tárolás mcs.). E találkozókeredményei és a munkacsoportok végbeszámolói azon-nal olvashatók lesznek a Bizottság honlapján

(http://europa.eu.int/comm/environment/climat/home_en.htm). Mindegyik találkozón maximum 30 fõ vehet részt,a környezetvédelmi civilszervezeteket is beleértve. AzEEB várhatóan a Hatás és alkalmazkodás munkacsoport-hoz csatlakozik majd.

Összeállította és fordította: Botár Alexa

1CCS a szénd-dioxidot kibocsátáskor befogják és tárolják, azaz megakadályozzák, hogy a légkörbe jusson

(folytatás az 5. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

7.

FORRÁSBAN A VEGYI ÜST 2 : JAVASLATOK ÉS VITÁKAz EU új vegyianyag-szabályozása a küszöbön

A november 17-ei európai parlamenti végszavazás elõttszámos pengeváltás történt szeptemberi cikkünk óta is azúj vegyianyag-szabályozás véglegesítése terén. A történé-seket idõrendi sorrendben követjük nyomon.

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága október eleji szavazása

A REACH- rõl való bizottsági szavazás eredményét azeurópai ipar csalódottan vette tudomásul. Az ipari szek-tor szerint aggodalomra leginkább a vegyianyag- bejegy-zéshez szükséges kockázatkezelõ intézkedések "felpuhu-lása" és a bejegyzésbõl való kilépés lehetõségét biztosítótitkos záradék hiánya ad okot. Több részrõl figyelmezte-tés hangzott el, hogy a fokozottan veszélyes kémiai anya-gok 5 éves idõtartamra szóló engedélyezése igen nagyadminisztrációs terheket róna a szektorra. Az importké-szítmények behozatala szintúgy megnehezülne.

Számos szervezet azonban pozitívként értékelte, hogya bizottság a kis éves mennyiségû kémiai anyagokra vonat-kozó követelményszint könnyítésére voksolt, ami nagy se-gítség lenne a kis- és középvállalkozások számára. AzEurocommerce nevû kereskedelmi érdekvédelmi tömörü-lés üdvözölte a bizottság azon döntését, mely a behoza-tali cikkek bejelentési kötelezettségét azok vegyianyag-tartalmának koncentrációs határértékéhez kötné.

Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) kémiai ügye-kért felelõs munkatársa, Mecki Naschke szerint "szükséges,hogy a vegyianyag- gyártók elegendõ biztonsági informá-ciót tegyenek hozzáférhetõvé, és adataik kiértékelésénekmódját világosan, mindenki számára közérthetõen tegyékközzé az úgynevezett Kémiai Biztonsági Jelentésben(Chemical Safety Report)". (Ez) a tanulmány mutatja a kiséves mennyiségû vegyi anyag biztonságos használatáravonatkozó adatszolgáltatás fontosságát. Annak aki amunkahelyén nap mint nap vegyi terhelésnek van ki-téve, nem számít, hogy a gyártó 10 tonna alatti vagy1000 tonna fölötti mennyiségben állítja elõ a kemi-káliát. Ami számít, az kizárólag az adott vegyi anyag tulaj-donságainak összessége".

A késztermékek vegyianyag- tartalmára vonatko-zó eljárást illetõen nincs egyetértés a kormányok kö-zött októberben. A brit javaslat egy egyszerû bejelentésikötelezettséget írna elõ azokra a vegyi anyagokra nézve,melyek a "fokozott odafigyelést igénylõ" megjelölést kap-ták és emellett a szóban forgó termék súlyának több mint0,1 százalékát teszik ki. Néhány tagállam ezt azonbangyengíteni akarja; kivonná a bejelentési kötelezettség alólazokat, ahol a közvetlen vegyi terhelésnek, azaz a vegyi

anyaggal való közvetlen érintkezésnek kicsi az esélye. (AzEuropean Voice cikkét megtalálja a http://www.euro-peanvoice.com/current/article.asp?id=23805 honlapján.)

A versenyképességi ügyekért felelõs miniszterek ok-tóber közepi luxemburgi ülésén nagyarányú támoga-tottságra talált az új besorolási rendszer, mely néhány kismennyiségben gyártott és forgalmazott vegyi anyagot (atovábbiakban kis éves mennyiségû vegyi anyagot) fel-mentene a teljes körû tesztelési kötelezettség alól - vissza-utalván a gyártóra az általa szükségesnek ítélt tesztek ésadatok körének meghatározására vonatkozó kötelezett-séget.

A brit elnökség szerint "az (évi) 1- 10 tonna közötti sáv-ba esõ vegyi anyagokra vonatkozó csak bizonyos adato-kat érintõ, célzott adatszolgáltatásról szóló elképzelésszéleskörû támogatottságot élvez". Továbbá "úgy tûnik,hogy a küldöttségek egy jelentõs része elõnyben részesítegy olyan rendszert, amelyben a vállalatoké a fõ felelõs-ség abban, hogy eldöntsék mely információ szükséges ésmelyik nem".

Hasonló mértékû egyetértés született a 10-100 tonnaközötti sávba esõ vegyianyagokra, azok alaptoxikológiaiadatszolgáltatási kötelezettségéhez szükséges tesztelé-sek számát egyel csökkentõ elképzelést illetõen, azonbana teljes tesztelési kötelezettség alóli kivonásra kicsi a hajlan-dóság. Támogatják azonban az "egy vegyi anyag - egy be-jegyzés" (az angol "one substance, one registration" kifeje-zésbõl OSOR néven ismertté vált ) elvére vonatkozó brit-magyar indítványt, amely a cégek közötti kötelezõ adat-megosztással jár. (folytatás a 8. oldalon)

Országos akcióhét a szigorú vegyianyag-szabályozásért.

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

Növekvõ esély a vegyianyagokról szóló novemberi megállapodás megkötésére

Miután a környezetvédelmi miniszterek október 17-iki lu-xemburgi ülésükön széleskörû támogatottságukról biztosí-tották a brit kompromisszumos javaslatot mondván, hogya bizottsági ülésen "a valaha is volt egyik legpozitívabbpárbeszéd bontakozott ki" folyamatosan nõ az esélye an-nak, hogy még ez évben kormányzati megállapodás szü-letik az EU új vegyianyag- szabályozási politikájáról. "A britindítványnak sikerült a helyes egyensúlyt megtalálnia."

A tagállamok álláspontja szintén közeledni látszik a kész-termékek vegyianyag- tartalmának bejegyzésére vonatko-zó meglehetõsen bonyolult témában, noha még számosrészletkérdés megoldásra vár. Nagy valószínûséggel újfenta brit elnökségi irányvonal képezi majd a megoldás alapját.

A kémiai anyagok kibocsátására tervezett termékekvegyianyag- tartalma esetében (pl.: légfrissítõk, festékszó-ró spray- ek) a brit javaslat bejegyzési kötelezettséget írnaelõ mindazokra nézve, melyek szerepelnek a mintegy

8000 - a jelenleg hatályos EU törvénykezés szerint - veszé-lyesnek minõsülõ anyag között. Azonban a tagállamok je-lentõs része - megközelítõleg fele a 25-öknek- szigorúbbszabályozást akar a késztermékekben lévõ ve-gyianyagokat illetõen, ugyanúgy kezelendõ ezeket is mintaz összes többit.

Az egyéb (nem kémiai anyag kibocsátására tervezett)árucikkek vegyianyag- tartalmát illetõen egyhangúlag tá-mogatják a brit tervet, mely szerint a gyártóknak - ellentét-ben a teljes körû bejegyzési kötelezettséggel - csak egyegyszerû bejelentési kötelezettsége lenne abban az eset-ben, ha termékének vegyianyag- tartalma a REACH szabá-lyozás szerinti mintegy 1500 fokozottan veszélyesnek mi-nõsülõ anyag közé tartozik.

A REACH szakzsargonjában csak CMR- ekként (azaz rák-keltõ, mérgezõ ill. reprodukciót gátló agyagok), PBT -kként(tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó, mérge-zõ anyagok) és vPvB- ként (nagymértékben tartós ésnagymértékben bioakkumulatív anyagok) ismert anyagokközül, az illetékesek szerint, hozzávetõlegesen csak mint-egy 200 az, ami egyes késztermékekben fellelhetõ. Mind-ezek ellenére a tagállamok egy jelentõs része el akarja ér-ni, hogy megszûnjön a bejelentési kötelezettség akkor, haa cég bizonyítani tudja, hogy a termék használata soránkevés vagy semmi esélye nincs az ezekkel a vegyi anya-gokkal való közvetlen érintkezésnek.

További információkért látogasson el a http://ue.eu.int/showPage.ASP?lang=en, http://ue.eu.int/ ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/envir/honlapokra.

A REACH hatalmas egészségügyi elõnyeiAz európai szakszervezetek által megbízott tudósok ál-

lítása szerint a REACH- ban megfogalmazott EU- s ve-gyianyag- politika bevezetése sok-kal nagyobb munkahelyi egészség-ügyi elõnyökkel járna, mint ahogyanazt korábban feltételezték. Pusztánaz elsõ 10 év elõnyei egyedül meg-haladhatják a bevezetés költségeit,állítják a tudósok.

A Sheffield- i Egyetemen végzett,a témában úttörõ jellegûnek számí-tó kutatások arra irányulnak, hogyfelmérjék, hogy a REACH 2003- asváltozatának bevezetése mennyirecsökkentené a bõr -és légzõszervimegbetegedések számát (nem szá-mítva a daganatos légzõszervimegbetegedéseket), mint például adermatitiszt és a krónikus obstruk-tív tüdõelégtelenséget is. Az aszt-

mát illetõen azt várják a REACH bevezetésétõl, hogy 50%-kal , másképpen fogalmazva évi 40 000 -el csökkenti azidevágó estek számát.

További információkért keresse fel az alábbi honlapokat:http://www.etuc.org/http://www.environmentdaily.com/docs/51019f.dochttp://www.eeb.org/press/pr_EEB_on_study_on%20REACH_191005.htm.

A kis éves mennyiségû vegyi anyagokra vonatkozó REACH költségek felülvizsgálata

November 2. A brit környezetvédelmi miniszter kitartamellett, hogy a REACH összköltsége, ha minden a ter-vek szerint valósul meg, még mindig alatta maradnának a

(folytatás a 7. oldalról)

8.

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

Bizottság 2003- as tervezete költségeinek, legfõképpenaz "egy vegyi anyag - egy bejegyzés" (OSOR) elvének kö-szönhetõen. A Bizottság azonban elismeri, hogy terveze-tének vannak hátulütõi. Ahogyan az új elemzés fogalmaz"nem lehet kizárni annak az eshetõségét, hogy bizonyosgyanús vegyi anyagok átcsúsznak a rendszeren".Ezidáigmind az EU kormányai mind az Európai Parlament környe-zetvédelmi bizottsága támogatja a brit javaslatot.

Ha többet akar megtudni a Bizottsági elemzésrõl, keres-se fel a http://www.environmentdaily.com/docs/51102a.doc. honlapot.

A lakosság szavaA Levegõ Munkacsoport, a Magyar Természetvédõk

Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesületeországos akcióhetet szervezett október 20-28 közötthét városban a környezet- és egészségbarát európaivegyianyag-politikáért. Fel kívánták hívni a figyelmet amindennapi életünkben fellelhetõ vegyi anyagok jelentettekockázatra és - a közös cél, a méregmentes jövõ megte-remtésére felszólító- aláírásokat gyûjtöttek a WWF Magyar-országgal együtt. Az összesen közel 12 ezer választópol-gár akaratát bizonyító aláírásokat november 11-én adták átát a négy párt képviselõinek. (Az akcióhétrõl és az átadás-ról további információkat pl. a www.mtvsz.hu/vallalat , awww.levego.hu/vegyianyag és a www.wwf/ sajto olda-lon találhat.) A WWF nemzetközi szervezete bejelentette,hogy több mint 160 000- ren írtak alá különbözõ petíciókat- az Európai Unió határain kívül és belül - annak érdekében,hogy a REACH egy szigorú kémiai kontrollt vezessen be.

November 17: a döntõ napAz Európai Parlament november 17 -én szavaz a REACH-

rõl elsõ olvasatban, mely ezután a Miniszterek Tanácsa elékerül várhatóan még decemberben. Az eredményekrõlkövetkezõ számunkban tudósítunk. A REACH-rõl novem-ber 17-én a Parlamentben konferenciát szervezett az Or-szággyûlés Környezetvédelmi Bizottsága, az MTA Elnöksé-gi Környezettudományi Bizottsága, az Országos Környe-zetvédelmi Tanács és a Magyar Természetvédõk Szövet-sége. Ld. a www.mtvsz.hu/eukornypol oldalt.

Lapzárta után jött a hír: Az Európai Parlament strassbourgi plenáris ülé-

sen a képviselõk a káros anyagok kötelezõ helyet-tesítésére szavaztak. Ez azt jelenti, hogy ha bebi-zonyosodik egy anyagról, hogy veszélyes az embe-rekre vagy a környezetre, akkor helyettesíteni kellegy biztonságosabbal. Az elfogadott javaslat sze-rint viszont a rendelet hatáskörébe tartozó anya-gok nagy részérõl továbbra sem kell közölni azalapvetõ egészségügyi és környezeti információ-kat. Félõ, hogy hiába lesz egy szigorú engedélyezé-si procedúra, ha az anyagok nagy részérõl nem de-rül ki, hogy veszélyeztetik-e az emberi egészséget(például rákkeltõ hatásúak-e vagy károsítják-e ahormonrendszer mûködését, s ezáltal a gyermekekfejlõdését), és emiatt nem is fogják helyettesítés-re kötelezni õket.

Forrás: Environmental Daily.

9.

(folytatás a 10. oldalon)

BEVEZETÉS2005. október 5-én az Európai Bizottság új iparpolitikai

kezdeményezést indított el azzal a céllal, hogy az elkövet-kezendõ évekre vonatkozóan jobb körülményeket te-remtsen a termelõ-gyártó iparágak számára. Ennek kap-csán 4 új közleményt adtak ki. A kezdeményezés része aBizottság Lisszaboni "Együttmûködés a Növekedésért és aMunkahelyekért" programja megvalósításának. A Bizott-ság 27, különbözõ termelõ és építési szektorhoz tartozócéget vizsgált át, melynek során górcsõ alá vette a szek-torban rejlõ lehetõségeket és nehézségeket, valamint apolitikai kihívásokat, amelyekkel az iparágaknak szembekell nézniük.

A KÜLÖNBÖZÕ IPARÁGAKAT NÉGY NAGYOBB KATEGÓRIÁBA SOROLTÁK:

- Élelmiszer elõállítás, illetve "élet-tudományok": ide tar-toznak a következõ iparágak: biotechnológia, gyógyszer-gyártás, élelmiszer elõállítás, italgyártás, kozmetikumokgyártása, stb.

- Gépgyártás és rendszereket felépítõ iparágak: ide tar-toznak az információs- és kommunikáció technológiák, gé-pészeti-, mérnöki tevékenységek, gépjármûvek, közleke-dés, stb.

- Divat- és formatervezõ iparágak: ide tartozik a textil-ipar, cipõgyártás, stb.

- Alapanyagokat és félkész termékeket elõállító ipar-

A Z E U R Ó P A I B I Z O T T S Á G Ú J I P A R P O L I T I K A I K E Z D E M É N Y E Z É S E

Bõvebb információért keresse fel az alábbi honlapokat:http://www.umweltrat.de/http://www.panda.org/about_wwf/where_we_work/europe/what_we_do/poli cy_and_events/epo/news.cfm?uNewsID=24355.

ágak: vegyipar, acélgyártás, papír- és cellulózgyártás (más,jelentõs energiafelhasználással rendelkezõ iparágak)

E négy csoporton belül számos szabályozási terület át-tekintésére került sor, amelyek megtekinthetõk aCOM(2005) 474 mellékletében, ahol az elemzés eredmé-nyeit bemutató táblázat is megtalálható.

A KÖVETKEZÕ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK ÁTTEKINTÉSÉRE KERÜLT SOR:

- nyitott és versenyképes Egységes Piac biztosítása, aversenyképesség vizsgálatát is beleérve

- Tudás, úgy mint kutatás, innováció és képességek- Jobb szabályozás- Összhang (szinergiák) biztosítása a versenyképesség,

energia és környezetvédelmi szabályozás között- Teljes és igazságos részvétel biztosítása a globális pia-

con- Szociális és gazdasági kohézió lehetõségének biztosí-

tása

A négy iparágra vonatkozó legfontosabb politikaikihívások a következõk:

- Élelmiszerelõállítás, illetve "élet-tudományok": jobbszabályozás és ismeret

- Gépgyártás és rendszereket felépítõ iparágak: inno-váció, szellemi tulajdon és képzett munkaerõ

- Divat- és tervezõ iparágak: strukturális átalakulás- Alapanyagokat és félkész termékeket elõállító ipar-

ágak: energia és környezetvédelem, különös tekintettel aREACH, illetve ezekhez, valamint egyéb területekhez kap-csolódó szabályozás az építõiparban; strukturális átalaku-lás fontos a kerámiaiparban, nyomdaiparban illetve azacélgyártás területén

Ezen eredmények alapján a Bizottság új kezdeménye-zések sorát adja ki:

HÉT ÚJ , JELENTÕS IPARÁGAK KÖZÖTTI KEZDEMÉNYEZÉS

1. Szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódójogok, illetve hamisítás elleni kezdeményezé-sek (2006-ban kezdõdik)

A Bizottság áttekinti a meglévõ, illetve tervezett hamisí-tások- és kalózkodás elleni eszközöket és intézkedéseket,beleértve a törvényi végrehajtás és vámkezelés szabályo-zását. A fejlesztésre vonatkozó javaslatait 2006-ban ter-jeszti elõ.

2. Magasszintû Csoport kialakítása a ver-senyképesség, energia és környezetvédelemterületén (2005 végétõl mûködik)

- A Csoport tevékenységének fókuszában a versenyké-pesség, energiagazdálkodás és környezetvédelem kérdé-sei állnak

- Feladatok: tanácsadó funkció azzal a céllal, hogy pár-

beszédet kezdeményezzen a Bizottság vállalkozásokért,valamint iparért, versenyképességért, energiagazdálko-dásért és környezetvédelemért felelõs részei, illetve az ér-dekelt felek (!) között …."a fenntarthatóság és a versenyké-pesség érdekében."

(Szerk. megj: E csoport tehát a három terület politikájátjobban összehangolni és az együttmûködést erõsíteni kí-vánja. A tanácsadó csoportot a három terület EU biztosavezeti majd, társelnökökként. Létrehozása egy hosszú, fe-szültséggel teli idõszakot zárna le, melynek során a ver-senyképességi és környezetvédelmi politikák érdekei egy-másnak feszültek, a két szakterület fõbiztosát, GunterVerheugent és Sztavrosz Dimaszt is gyakran összeug-rasztva.)

- A felvetendõ témák:I. Jobb szabályozási irányelvek konkrét bevezetéseII. Éghajlatváltozás, különös tekintettel a kibocsátás-ke-

reskedelemre, energiahatékonyságra, illetve megújuló erõ-források alkalmazására

III. Az energiapiacok mûködése, különös tekintettel azelektromos energia piacára

IV. A hulladékkeletkezés megelõzésére és újrahasznosí-tására, valamint a kapcsolódó szabályozások meghozatal-ára vonatkozó tematikus stratégia bevezetése

V. Az erõforrás felhasználás hatékonyságának javítása; akörnyezet védelmét szolgáló, illetve innovatív technológi-ák kialakítása és bevezetése

3. A versenyképesség és a piacra jutás kül-sõ feltételei

A Bizottság szándékai szerint széleskörû eszmecserétindítana el az EU versenyképességének külsõ aspektusai-ról egy késõbbi Közlemény alapján, amelynek fõ témái aszellemi jogok védelméhez kapcsolódó kereskedelmi kér-dések, szabályozási feladatok, beruházás és állami közbe-szerzés lennének. A közbeszerzésen belül kiemelten fog-lalkoznának egy "külsõ közbeszerzési eszköz" felállításá-nak lehetõségeivel, amelynek célja ösztönzõk teremtéseharmadik országok részére, hogy kölcsönös alapon meg-nyissák a saját közbeszerzési piacukat.

4. Új, a szabályozást egyszerûsítõ program(2005. október)

- Jobb szabályozás: számos iparág (pl. építõipar, gép-jármûvek, információs- és kommunikációs technológia, élel-miszer elõállítás, illetve "élet-tudományok" számára kulcs-fontosságú kihívások teremtése

- A hulladékokra vonatkozó szabályozás az egyik leg-fontosabb területnek bizonyult az iparágak jelentõs részeszámára, különös tekintettel a kis-és középvállakozásokra(KKV-ra)

- A 2005. októberében megjelenõ közlemény meghir-det egy "Egyszerûsítési munkaprogram"-ot, amely háromtevékenységet foglal magában - a gépjármû elõállításhozkapcsolódó iparágak, építõipar és hulladékszabályozás

- CARS 21 Magasszintû Csoport megkezdte a jelenlegi

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

10.

(folytatás a 9. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

11.

szabályozás átvizsgálását, azzal a céllal, hogy a munka2005 végéig befejezõdik.

5. Az iparágak képességeinek javítása (2006)

6. A termelésben végrehajtandó strukturálisváltozás irányítása (2005 vége)

- "… fontos, hogy az EU-szintû ipari kezdeményezéseketteljes mértékben integrálják, felhasználva a Strukturális Ala-pokat, illetve az egyes Tagállamok politikai eszközeit" (11.old.)

- azon iparágak esetében, ahol a strukturális átalakításszükséges: nyomdaipar, gépgyártás, hajógyártás, acél-gyártás, élelmiszerfeldolgozás

- A Bizottság biztosítani fogja, hogy az új Strukturális Ala-pok programjai esetében a gazdasági átalakítás jobbanelõrelátható és megfelelõen irányított legyen.

7. Integrált európai megközelítés az iparikutatás és innováció területein (2005. vége)

- Várható: Közlemény kutatás és innováció témában:politikai célok és tevékenységek a kutatások és innovációtámogatásáért

- Az elmúlt idõszakban adták ki az Innováció állami tá-mogatására vonatkozó közleményt, amely állami támo-gatás folyósítását javasolja az innovációt gátló piaci hiá-nyosságok leküzdése érdekében

- E közleményt követõen az Európai Ipar Kutatási és In-novációs Monitoring Rendszert 2006-ban alakítják ki

- Feladatai többek között a következõk: az ipari kutatás-hoz és innovációhoz kapcsolódó fejlõdés áttekintése ésértékelése, valamint az érdekelt felek véleményének ösz-szegyûjtése és közvetítése; a jelentõs, idevágó ipari éspolitikai adatok és információk rendelkezésre bocsátása,amely segít e két terület korlátainak elõrejelzésében

- Magasszintû érdekelt feleket tömörítõ Csoportfelállítása, amely magában foglalja a politikai döntéshozókképviselõit, annak érdekében, hogy a csoport irányítsonés válaszlehetõséget biztosítson; tevékenységének fóku-szában a versenyképességgel. Szintén itt kell megemlíteniaz Európai Technológia Platformokat.

A Bizottság továbbá hét, új politikai szektor-speci-fikus kezdeményezést is javasol:

1. Új Gyógyszergyártási Fórum felállítása (el-sõ megbeszélés 2006-ban)

" Összefogja a miniszteri szintû tagokat, az iparágak ve-zetõ képviselõit, illetve a kulcsfontosságú érdekelt feleketpl. betegek és egészségügyi szakemberek

" Szabályozás, kutatás és fejlesztés, mint alapvetõ fó-kuszpontok

2. Az Élettudományok és BiotechnológiaStratégia félidei felülvizsgálata (2006-2007)

3. -Új, magasszintû Csoportok létrehozása avegyipar, illetve a (hon)védelmi ipar területén(2007)

" A REACH fényében az iparágak versenyképességéneknövelése

4. Európai Ûrprogram

5. Információs és kommunikációs technoló-giákra vonatkozó akcióterv kidolgozása (ICT)(2005/2006)

6. Mérnöki Tudományokra vonatkozó Politi-kai Párbeszéd (2005/2006)

7. Versenyképességi tanulmányok sora,amely elsõsorban az ICT területére, élelmiszeriparra, divat-tervezésre és textiliparra vonatkozik

Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) ál-tal végrehajtandó akcióterv lépései:

" A Szabályozás egyszerûsítését célzó munkaprogramnyomon követése, amely októberben indul: meg kell talál-ni azon politikai területeket, amelyekre hatással lesz, illetvea reakció formáját és szükségességét

" Meg kell találni annak útját, hogy hogyan befolyásoljuk,illetve hogyan teremtsünk közvetlen kapcsolatot a Ver-senyképesség, Energia és Környezet Magasszintû Cso-porttal

1. A "fontos érdekelt fél" - Kik õk? Lehetünk-e tagja enneka csoportnak, illetve hogyan csatlakozhatunk?

2. Kövessük figyelemmel a munkájukat - kiemelten az ég-hajlatváltozással kapcsolatos vitára gyakorolt hatásukat(az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének második fá-zisa most indul - vannak-e új intézkedések, amelyek poten-ciális veszélyt tartogatnak magukban?)

3. Követni kell a légi közlekedésre, illetve egyéb kapcso-lódó témákra vonatkozó párbeszédet, mint pl. energiaha-tékonyság, megújuló erõforrások használata (a nukleárisenergiára vonatkozó témakör is szóba kerülhet, ugyanúgyahogy a tiszta szén kérdése is - mi az álláspontunk ezek-ben a kérdésekben? Vannak-e új javaslatok, amelyek aggo-dalmat okozhatnak?)

4. Erõforrás- hatékonyság, illetve környezetvédelmi ésegyéb innovatív technológiák alkalmazása (milyen javasla-tok léteznek ezek eléréséhez? Ezek összhangban vannak-e a jelenlegi javaslatokkal? Hogyan és hol tudjuk ezen fej-lesztési elképzeléseket javítani?)

5. a hulladékok keletkezésének megelõzésére, illetve új-rahasznosítására vonatkozó tematikus stratégia (valószí-nûsíthetõen átdolgozás alatt van, de: érkeznek-e javasla-tok a Magasszintû Csoporttól, amelyek megfontolásra ér-demesek? Ha nem, akkor mit javasolhatunk ehelyett? - fi-gyelembe véve annak lehetõségét, hogy van valami új)

- a kutatás és innováció továbbfejlesztésére vonatkozóPárbeszéd eseményeinek nyomon követése szükséges:

(folytatás a 12. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

12.

hogyan kapcsolódik a 7FP-hez? Milyen mértékben történtmeg a környezetvédelem Párbeszédbe integrálása? (pl.öko-innováció/technológiák); van-e ok aggodalomra?

- Az új, vegyiparra és védelmi iparágakra vonatkozómagasszintû csoportok esetében, amelyek kialakítása2007-ben várható - alaposabban meg kell ismerni a Vegy-szerekre vonatkozó Magasszintû Csoport mûködését, ésREACH-re vonatkozó hatásukat közvetlenül figyelemmelkell kísérni.

Vonatkozó dokumentumok:Bizottsági Közlemény "A Közösség Lisszaboni program-

jának bevezetése: Politikai Keretprogram az ipari termeléserõsítéséért - az iparpolitika integráltabb megközelítéseérdekében" COM(2005) 474 végsõ 2005.10.05.

Bizottsági Munkadokumentum "A Közösség Lisszaboniprogramjának bevezetése: Politikai Keretprogram az iparitermelés erõsítéséért - az iparpolitika integráltabb megkö-zelítése érdekében" SEC(2005) 1215 végsõ 2005.10.05.

Bizottsági Közlemény "Európai Ipar: Iparági Áttekintés"SEC(2005) 1216 végsõ 2005.10.05.

Bizottsági Munkadokumentum "A Közösségi LisszaboniProgramjának bevezetésére vonatkozó kommunikációsstratégia hatástanulmánya: Politikai Keretprogram az iparitermelés erõsítéséért - az iparpolitika integráltabb megkö-zelítése érdekében" SEC(2005) 1217 végsõ 2005.10.05

http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/industry/index_en.htm.

Összeállította: Pendo Maro, EEB. www.eeb.org Fordította: Gondár Szilvia

A környezetpolitikai fórum-sorozat agrár-vidékfejlesz-tés témájú tanácskozásán, melyet immár hagyományosanaz Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottsága, az MTAElnökségi Környezettudományi Bizottsága, az OrszágosKörnyezetvédelmi Tanács és a Magyar TermészetvédõkSzövetsége rendezett az MTA-n, az agrár- és vidékfejlesz-tési miniszter tartott megnyitó elõadást. Az alábbiakbanelõadása szövegtervezetét adjuk közre, terjedelmi okokmiatt rövidített formában. A teljes szöveg awww.mtvsz.hu/eukornypol Környezetpolitikai fórumso-rozat menü alatt elolvasható.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az agrárium és a vidékfejlesztés fõ kérdéseinek vizsgá-lata és az ezekbõl levonható következtetések, valamint astratégiai célok kijelölése során tehát különbséget kell ten-nünk az agrárium ágazatai és az agrár-vidékfejlesztés cél-területei között. Ebbõl a megközelítésbõl az agrárium ága-zataihoz a mezõgazdaság (beleértve a mezõ-és erdõgaz-dálkodást, a vadászatot és a halászatot) és a hozzá kap-csolódó szolgáltatások, az élelmiszer elõállítás, az agráralapanyagok elsõdleges feldolgozása és a kereskedelemmeghatározott szegmensei tartoznak. Az agrár-vidékfej-lesztésének célterületeiként a szerkezetátalakítás, a diver-zifikáció, az agrár-szociális intézkedések, az alternatív föld-hasznosítás és agrár-környezetvédelem, az egészségmegõrzés, a falu-felújítás és a kistérségi együttmûködéseklehetnek.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban két igen fon-tos tényezõt.

Az egyik, hogy Magyarország az Európai Unió tag-ja és az Európai Unió közös agrárpolitikája és a 2007-13-as évekre vonatkozó közösségi vidékfejlesztési straté-giája minden tagország számára kötelezõ feltételeket éscélokat tartalmaz.

AZ AGRÁRIUM ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS FÕ KÉRDÉSEIGráf József min iszter

a szeptember 29-e i környezetpol i t i ka i fórumon

(folytatás a 11. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

13.

A másik meghatározó tényezõ, hogy az agrárium és avidék a magyar nemzetgazdaság része és alakításánál,változtatásánál, követelmények megszabásánál érvényesí-teni kell az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, va-lamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban sze-replõ célkitûzéseket.

Mi abból indulunk ki, hogy az agrár-vidékfejlesztés önál-ló gazdasági-, társadalmi-, környezeti egység és továbbisorsát eddigi, belsõ arányai, eredményei, hiányosságai fi-gyelembevételével kell meghatározni. Ez a törekvésünkaz európai uniós és a nemzetgazdasági stratégiai célkitû-zésekkel összhangban kezelhetõ.

Nemzeti stratégiai céljaink közül néhányat, a teljes-ség igénye nélkül megemlítenék:

- Az utóbbi évek tapasztalatai, különösen a csatlakozásután jelentkezõ folyamatok azt bizonyítják, hogy az élelmi-szer elõállításban a mennyiségi szemlélet helyett, a minõ-ség, a biztonság, ezen belül a folyamatos ellenõrzésnekkell a termelés teljes szakaszában elõtérbe kerülnie.

- Az agrárágazatban az EU csatlakozás elsõ negatív kiha-tásai az állattenyésztést érték, ennek következtében vissza-esett az állatállomány, a növénytermesztés és az állatte-nyésztés között jelentõs eltolódás következett be az utób-bi rovására. Az üzemi gazdálkodás biztonságának növelé-se ennek rövid távon történõ megszüntetését indokolja.

- Az uniós csatlakozás óta kibõvült az agrártermékek pi-aca, amely érezteti hatását az import növekedésben is. Ahazai mezõgazdasági alapanyagok belföldi piaci elhelye-zésének javítását kell elõsegíteni, a termelõk és hazai fel-dolgozók integrációjának kialakításával, kibõvítésével.

- A külpiaci tevékenység megerõsítésénél, az exportbiztonságot szolgáló eszköz fejlesztések nagy jelentõség-gel bírnak. Tovább kell folytatnia TÉSZ-ek, BÉSZ-ek, általösszefogott termelõk tároló kapacitásainak bõvítését, lo-gisztikai rendszereinek kialakítását.

- A következõ idõszakban már nem lesz elegendõ hacsak egészséges élelmiszer elõállításra törekszünk, ennekfolyamatos fenntartása és bizonyítása is szükséges.

- A mezõgazdasági szerkezetváltással egyidejûleg szük-séges a diverzifikáció tartalmának bõvítése is. Ezek sorábaemlíthetõk a nem humán és takarmányozási célú mezõ-gazdasági alapanyag termelés és az ehhez kapcsolódófeldolgozás, a nagyobb hozzáadott érték megteremtésétbiztosító logisztikai hálózatok kialakítása.

- Fontos stratégiai cél az ökogazdálkodás bõvítése, abiotechnológia fejlesztése és eredményeinek gyors hasz-nosítása.

- Szükséges, hogy kiemelt hangsúlyt kapjon a környezet-gazdálkodás és a vidékfejlesztés. Mindkét cél elõsegíti atevékenységek diverzifikációját, a mezõgazdasági szektorátalakítását, szerkezetváltását.

- Az erdészet az erdõ multifunkcionális szerepét az ed-digieknél jobban érvényesíteni kell a vidékfejlesztésben.

- Halaszthatatlan a kárpótlás következtében a birtok-, tu-lajdonosi- és üzemi viszonyokban még fennálló anomáliákrendezése.

- A folyamatosság és a stabilitás biztosítása érdekébenegyrészt be kell fejezni az AVOP és az NVT programjai-ban megkezdett fejlesztéseket és az új Nemzeti Agrár Vi-dékfejlesztési Tervben biztosítani kell az ezekhez történõkapcsolódás lehetõségét.

- Természetes célként kezeljük, hogy a 2004. évbencsatlakozott országok, így hazánk számára is biztosítottátmeneti lehetõségek fennmaradjanak.

Az agrár vidékfejlesztés nemzeti stratégiájának kialakítá-sát és megvalósítását a közösségi agrárpolitika (KAP) fo-lyamatban lévõ reformjára is figyelemmel, az uniós feltétel-rendszer nemzeti sajátosságainknak megfelelõ formálásá-val, alkalmazásával kell elérnünk.

Az Európai Unió agrár-vidékfejlesztési stratégiaicéljaiból az elõzõeket figyelembe vételével a követke-zõket emelem ki:

- A növekedést és a munkahely teremtést célzó meg-újult lisszaboni és a fenntarthatósági célokat megfogalma-zó göteborgi prioritásokat kívánjuk érvényesíteni a vidék-fejlesztési politikában.

- Az EU jövõbeli vidékfejlesztési politikája három fõ te-rületre koncentrál, az élelmiszergazdaságra, a környezetreés a szélesebb értelembe vett vidéki gazdaságra, a vidékinépességre, ezek részét képezik a mi céljainknak is.

Mivel az Nemzeti Agrár Vidékfejlesztési Stratégiákat azUnió fogja jóváhagyni, természetesen meg kell felelnünkolyan uniós stratégiai elvárásoknak is, mint

- összhang megteremtése a többi EU-s politikával,- a közösségi szinten legnagyobb hozzáadott értéket

produkáló területek fejlesztésének kijelölésével,- a kívánatos szerkezet-átalakítást kiváltó intézkedések-

kel,- az agrár-vidékfejlesztés multifunkcionális szerepének

megtartásával, növelésével és végül,- az intézkedéseknek a természeti erõforrások fenntart-

ható használatával történõ megvalósításával.

A Tisztelt jelenlévõk elõtt ismert, hogy a Nemzeti Fej-lesztési Hivatal összefogásában folynak a II. Nemzeti Fej-

(folytatás a 14. oldalon)

lesztési Terv (NFT II.) munkálatai, az ehhez kapcsolódóstratégiai célkitûzések kijelölése. Az Agrár VidékfejlesztésiStratégiának és programozásnak illeszkednie kell anemzetgazdasági tervezési folyamatba is az NFT II-höz koordinációs pontokkal, funkcionális fejezetekkel csat-lakozunk. Az országos koncepciók funkcionális jellegébõlkövetkezõen ezek a kapcsolódások nem hordoznak ága-zati tartalmat, de céljainkat segítõ elemeket rögzítenek.

Ezek közül kiemelem:

- a versenyképesség növelését,- a foglalkoztatás bõvítését (vagy megtartását),- versenyképes tudás elérését,- az információs társadalom teljes körû kiterjesztését,

- a népesség egészségi állapotának javítását- a természeti erõforrások és környezeti értékek védel-

mét és fenntartását, valamint a- kiegyensúlyozott területi fejlõdést,

melyek az agrár-vidékfejlesztésnek is horizontális céljai.

Az agrár-vidékfejlesztés fõ kérdéseinek stratégiaimeghatározása a következõk szerint foglalható össze:

Célunk a versenyképesség erõsítése az agrárium-ban, elsõsorban azokban a termelõágazatokban, amelyekesetén komparatív elõnyökkel rendelkezünk, és bel- éskülpiaci versenyképességük, versenypozíciójuk

- a mûszaki-technikai korszerûsítéssel, - a termelõ ágazatok belsõ arányainak javításával,- a közös termelõi szervezetek megerõsítésével, az in-

tegráció javításával,- a termelõi és a piaci infrastruktúra fejlesztésével javítható.

Az agrár-vidék fejlesztése elsõsorban a vidékenélõk munkalehetõségeinek bõvítését, megõrzését vagy ja-vítását szolgálja.

A gazdálkodók helyben maradását elõsegítõ eszközökközött fontos szerepet tölthet be

- a szerkezetátalakítás, a diverzifikáció, az ágazat multi-funkcionális szerepének erõsítése,

- az agrár-szociális intézkedések,- az alternatív földhasznosítás, - a kistérségi együttmûködések (LEADER) fejlesztése Ezekkel az eszközökkel mérsékelhetõ a mûszaki techni-

kai korszerûsítés munkaerõ kibocsátó hatása.

Az élõmunka igényes kultúrák szerepének növelése, aszolgáltatási tevékenység fejlesztése (falusi turizmus)ugyanakkor munkaerõ megtartó, illetve növelõ hatású, ésaz esélyegyenlõséget erõsítõ hatása is jelentõs.

A fenntartható fejlõdésnek fontos eszköze az agrárvidékfejlesztés és a agrár-környezetvédelem, illetve a kör-nyezetgazdálkodás kiteljesítése.

E cél megvalósítását segíthetik:- a vidéki infrastruktúra kiépítése és bõvítése, - a környezeti kultúra javítása, - a természet- és tájvédelem , ezen belül a Natura 2000

intézkedés,- a környezettudatos gazdálkodás, - a föld termõképességének megõrzése.

Az élelmiszerbiztonság és az értékesítés piaci biz-tonságának növeléséhez járulnak hozzá

- a jó minõségû élelmiszerek, - az élelmiszer-biztonság garantálása, - a növény- és állategészségügy, illetve higiénia fejlesztése,

valamint a kapcsolódó monitoring rendszer mûködtetése.

A vidéki élet minõségének javítását szolgálja- a természeti értékek megõrzése, a szántók, a gyepek,

erdõk, vízfolyások, kultúrállapotának megteremtésével és - a falumegújítás, valamint a vidéki örökség értékmegõr-

zése.

Az agrárágazatok versenyképességét, az agrárvidékfejlesztését, a agrár-környezetvédelmet egyaránt szolgál-ják azok az intézményi közszolgáltatások, amelyek azagrárium szereplõi számára megfelelõ

- képzést, továbbképzést, szaktanácsadást, - minõségellenõrzést, - vagy a támogatások igénylését, ahhoz való hozzájutást

segítik.

A stratégiai célkitûzések realizálásához a következõpénzügyi források vehetõk figyelembe:

A Közös Agrárpolitika pénzeszközei, amelyek kö-zül kiemelésre érdemes az Európai Mezõgazdasági Ga-rancia Alap, normatív, jövedelemkiegészítõ támogatásirendszerével (KAP I. pillér), az Európai MezõgazdaságiVidékfejlesztési Alap (EMVA, KAP II. pillér).

A Kohéziós és Strukturális Alapok (ESZA, ERFA),amelyekbõl finanszírozhatók a tárca által már szükséges-nek tartott, más tárcákkal közösen megvalósuló komplex

(folytatás a 13 . oldalról)KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

14.

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

15.

programok. Ilyenek az agrár-logisztikai rendszerek, a bio-massza komplex hasznosítása, a vízgazdálkodás fejleszté-se és a biotechnológiai fejlesztések. A felsorolt komplexprogramok több tárca együttmûködésében, különbözõoperatív programokban és a Nemzeti Agrár-vidékfejlesz-tési Tervbe integráltan valósíthatók meg. Hozzájárulnakolyan fontos stratégiai célok megvalósításához, mint pl. aközös termelõi szervezetek piaci jelenlétének, piacképes-ségének megerõsítése, az agrár-szerkezetváltás, illetve di-verzifikáció, alternatív földhasznosítás, a vidéki foglalkoz-tatás javítása, az élhetõbb vidéki környezet kialakítása, víz-gazdálkodás, vagy pl. a termelés hatékonyságának, új ter-mékek bevezetésének megalapozása.

A stratégia megvalósítása pénzügyi eszközei tekinteté-ben jelentõs nemzeti költségvetési forrás szükségesaz elõbbiekben említett uniós alapok társfinanszírozási jel-legébõl adódó nemzeti rész biztosításához is.

Az Unió által pénzügyileg nem támogatott célokhoz to-vábbi nemzeti költségvetési források szükségesek, deágazataink számára nélkülözhetetlen intézményfejlesztési,ellenõrzési, képzési célokhoz biztosíthatnak támogatást.

Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a közösségi sza-bályok értelmében a kis- és közepes vállalkozások köré-ben alkalmazott nemzeti támogatások jelenleg érvényesszabályai és rendszere a csatlakozástól számított háromévig, 2007-ig tartható fenn. Ezért további egyeztetések ésvizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy ezek a nemzeti tá-mogatási konstrukciók tovább mûködhetnek-e a követke-zõ tervidõszakban, vagy annak egy szakaszában.

A 2007. utáni nemzeti támogatási rendszerre vonatko-zó koncepció ezért a KAP reform további alakulásától, va-lamint a nemzeti támogatásra vonatkozó EU-s irányelvek-tõl és szabályoktól függõen 2006-ban dolgozható ki. Ezeka döntések is befolyásolhatják stratégiai céljaink megvaló-síthatóságát.

Nagy jelentõséggel bírnak a vállalkozói források, ha-zai és külföldi mûködõ tõke, bankhitelek, mivel az ag-rár-vidékfejlesztés stratégiai céljainak megvalósításához azemlített uniós és nemzeti költségvetési forrásokon kívülszámottevõ saját erõ is szükséges. Az esetlegesen hiány-zó vállalkozói saját erõ kiegészítésére ezért bankhitelekbevonását is tervezzük. Számolni kell azzal is, hogy a terv-idõszak második felében a földpiaci korlátozások meg-szûnése után fokozódik a külföldi mûködõ tõke bevoná-sának lehetõsége.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A következõkben tájékoztatást adnék arról, hogy a mi-nisztérium a felvázolt célkitûzések megvalósítása érdeké-ben milyen intézkedéseket tett, illetve tesz.A 2007-2013-astervidõszakra vonatkozó tervezési feladatok végrehajtása

során eddig megteremtettük a tervezés szervezeti ésintézményi feltételeit, meghatároztuk a minisztériumszervezetében a tervezést koordináló és a szakmai rész-legek, valamint tudományos kutatói háttér együttmûködé-sének rendjét. A 1076/2004. (VIII.22) Korm. határozatnakmegfelelõen létrehoztuk a "Felzárkózó Vidék (Agrár szer-kezetváltás)" tematikus munkacsoportot, melynek munká-jába a minisztérium tervezõ részlegei mellett bevontuk atársminisztériumok, a tudományos mûhelyek, a szakmai éscivil szervezetek képviselõit.

Elkészült és jóváhagyásra került a NAVT részeként azágazatok helyzetértékelése és SWOT analízise, va-lamint a kiemelt komplex programokra vonatkozó minisz-tériumi javaslat.

Az Európai Unió stratégiai iránymutatása alapján meg-kezdtük az Uniónak benyújtandó Nemzeti Agrár Vidék-fejlesztési Stratégiai terv kidolgozását. Párhuzamosankészülnek a stratégiai, illetve a tervezéssel kapcsolatos do-kumentumaink, így az Unió döntéseinek elhúzódása miattiidõveszteség csökkenthetõ.

A 2007-2013 évekre vonatkozó Nemzeti Agrár-vidék-fejlesztési Terv végrehajtását szolgáló intézményfej-lesztési reformon is dolgozunk. Ugyanis a terv finanszí-rozását meghatározó EMVA forrásait már nem a struktu-rális alapok szabályai szerint kell felhasználnunk, és ezszükségessé teszi a kifizetõ ügynökségként mûködõ Me-zõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal belsõ struktúrájá-nak korszerûsítését, megerõsítését, a decentralizáció elvé-nek figyelembe vételével. Ez nagy kihívást jelent, mivel a

SAPARD, illetve az AVOP programok lezárása a következõtervidõszak elsõ éveire átnyúlik (ez igényli a korábbi intéz-ményi kapacitások megtartását is), miközben 2006. év vé-gére fel kell építenünk az EMVA fogadásához szükséges fi-nanszírozási intézményi hátteret a hozzá tartozó humán, in-formatikai és tárgyi feltételek egyidejû biztosításával.

Munkánk során nélkülözhetetlen, hogy folyamatosanegyüttmûködjünk a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, más

(folytatás a 14. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

16.

tervezõ szervekkel, a társtárcákkal, a civil szervezetekkel, atudományos mûhelyekkel. Ennek célja, hogy érvényesülje-nek a NFT II és a Nemzeti Agrárvidék Fejlesztési Terv készí-tése során egyaránt elvárásként szereplõ szinergikus és tár-sadalmi kohéziós hatások, biztosított legyen a széleskörûegyeztetés, amely a készülõ terv majdani elfogadottságát,társadalmi megalapozottságát minden irányban biztosítja.

Az II. Nemzeti Fejlesztési Terv döntõen a Kohéziós ésStrukturális Alapok forrásaira támaszkodik, de az ebbõl fi-nanszírozhatóak a kiemelt - több tárcát érintõ - komplexprogramok, és az ágazati Operatív Programok is tar-talmaznak a tárcánk célkitûzéseivel egyezõ elemeket, és ezáltal érdekeltségünk és kapcsolódásunk egyértelmû.

Ezek közüla követke-zõkre hívomfel a figyel-met. Ab i o e n e r -getika, azöldenergiahasznosításá-ra a KvVM-elés a GKM-elközös prog-ramot készí-tünk, mely-nek elsõ fázi-sát jelentõalapanyago-kat - biodízel,b i o e t a n o ln y e r é s h e z

szükséges repce, napraforgó, gabona termesztés eszkö-zeit - az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból(EMVA) finanszírozzuk, a kapcsolódó logisztikai gépgyár-tási stb., beruházásokat és erõmûvi fejlesztéseket pedig aKohéziós, illetve Strukturális Alapokból.

Az agrár-logisztikai programban a szükséges TÉSZ,BÉSZ fejlesztések, az alapanyagháttér biztosítása azEMVA-ból történhetne, míg a kikötõ és raktárbázisok akapcsolódó logisztikai fejlesztésekkel együtt a StrukturálisAlapokból lennének finanszírozva GKM, IHM és FVMegyüttmûködésben. Ez a program a logisztikai rendszerekfejlesztését szolgáló komplex program részét képezi.

Magyarország innovációs és K+F aktivitásának és azeredmények hasznosulásának erõsítése címmel, a GKM ésaz NKTH felelõsségével önálló program szervezõdik azintenzív K+F és innovációs tevékenység fejlesztésére,amely a versenyképesség javításához elengedhetetlenülszükséges. E programban az agrárium versenyképességé-nek növelése, az agrártermelés okozta környezetterheléscsökkentése, az élelmiszerbiztonság növelése, valamint újtípusú termékek elõállítása érdekében a mezõgazdaságibiotechnológia (kiemelten a genomikai és biotechnoló-giai központok létrehozásával, genomikai kutatások) fej-lesztése az egyik kiemelt cél.

E célok megvalósítása érdekében nagy jelentõségû azEurópai Kutatási Térséghez való tartozás, mivel módot adaz EU kutatási programjai és alprogramjai kínálta lehetõsé-gek igénybevételére.

A komplex programok sorában sajátos kapcsolat alakít-ható ki a vízgazdálkodás fejlesztése, a vízbázisokmegtartása és az agrár, illetve vidékfejlesztés céljainak ösz-szehangolásával. A program a Kohéziós Alapból, egyeselemei az EMVA-ból finanszírozható, programalkotó part-nereink a KvVM, az OTH és az érintett régiók.

A Nemzeti Agrár Vidékfejlesztési Terv további integrá-ciós kapcsolódását jelenti, hogy megfelelõ feladatelha-tárolás mellett biztosítanunk kell több leendõ operatívprogrammal való kölcsönös együttmûködést oly mó-don, hogy az érintett programok hasonló fejlesztései, cél-kitûzései integráltan valósuljanak meg. Fontos szerepelesz a régiókkal történõ egyeztetésnek, az esélyegyenlõ-ségi, vagy pl. az informatikai témákban való jó együttmû-ködésnek, ezekhez két és többoldalú tárgyalások lefolyta-tását tervezzük.

A szakmai, társadalmi és civil szervezetekkel fo-lyó egyeztetést az FVM végzi, részben a "FelzárkózóVidék (agrár szerkezetváltás)" tematikus munkacsoport,részben a társadalmi egyeztetés egyéb fórumainak(FÕVÉT, Agrárgazdasági Tanács. stb) bevonásával.Ugyanakkor nagy jelentõséget tulajdonítunk a jelenlegihezhasonló szakmai fórumoknak, konzultációknak. Remélem,hogy a bevezetõ elõadásom alkalmat ad Önöknek, hogymegfelelõ kapcsolódási pontokat találjanak véleményükkifejtésére, javaslataik, elképzeléseik ismertetésére, melyeka további munkák jobbításához, megalapozásának elmé-lyítéséhez járulhatnak hozzá.

Köszönöm figyelmüket, és egyben jó szakmai vitát és ta-nácskozást kívánok Önöknek.

Budapest, 2005. 09. 28. Forrás: FVM

(folytatás a 15. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

17.

Brüsszel, 2005. október - A Föld Barátai Európa (Friendsof The Earth Europe) nemzetközi zöldszervezet felhívásá-ban egy új európai jogszabály meghozatalát sürgeti,amely lehetõvé tenné a régióknak, hogy a génmódosítottterményekre vonatkozó tilalmat rendeljenek el. A felhívásazt az október 5-i ítéletet követte, amelyet az Európai Bí-róság (ECJ) Felsõ-Ausztria régió ellen hozott, miután a tér-ségben törvényben tiltották be a génmódosított termé-nyek termesztését. Az ítélet fõ indoka az volt, hogy azelõvigyázatosság elve nem szolgálhat a genetikailagmódosított szervezetek (GMO-k) betiltásának alapjául,csak specifikus, új tudományos bizonyíték alkalmas erre.

A géntechnológiát betiltó törvényt 2003 januárjában fo-gadta el Felsõ-Ausztria tartományi parlamentje. Álláspont-ját az elõvigyázatosság jegyében alakította ki, és azzal ér-velt, hogy amíg a génmódosított és a nem génmódosítotttermények együttélése nincs megoldva, addig a génmó-dosított szervezetek (GMO-k) termesztését három évremegtiltják. 1

Közel három év elteltével a Felsõ-Ausztria ellen hozottítélet megszületett úgy, hogy még mindig nincs olyan uni-ós szintû intézkedés, amely megvédené a gazdákat és afogyasztókat a génmódosított szervezetek okozta károk-tól. Felsõ-Ausztria csak egy a 164 régió és a 4500 helyi ön-kormányzat közül az EU-ban, amelyek GMO-mentesneknyilvánította magát. 2

Az Európai Bizottság a GMO-mentes térségekkel szem-

behelyezkedik és megvétózta a felsõ-ausztriai törvényt aközösséget létrehozó szerzõdés 95 (5). pontja értelmé-ben, amely a környezetvédelmi biztosítékot magában fog-laló védzáradékot tartalmazza. Az Európai Élelmiszerbiz-tonsági Hatóság (EFSA) közétette véleményét, amelybõlkiderült, hogy a régió nem hozott tudomására olyan újegészségügyi vagy környezetvédelmi kockázatot, amelyindokolná ezt a törvényt. A Friends of the Earth Europe2004 novemberében elfogultsággal vádolta a hatóságotés azt állította, hogy átlépi a saját hatáskörét is annak érde-kében, hogy részesüljön a biotechnológiai ipar hasznából.Megalakulása óta az EFSA gyakorlatilag a tagállamok min-den egyes, a génmódosított élelmiszerek és terményekbiztonságosságára vonatkozó felvetését elutasította. 3

A Föld Barátai Európa (Friends of the Earth Europe)géntechnológiai kampányfelelõse, Helen Holder elmond-ta: "A génmódosított termények elleni mozgalom nem fogmegszûnni egy jogszabály meghozatala miatt. Európa-szerte helyi önkormányzatok és régiók ezrei szavaznakezeknek a nem kívánatos és kockázatos terményeknek abetiltására. Itt az ideje, hogy az európai törvénykezés atöbbség akaratát tükrözze, és betiltsa ezeket a terménye-ket egészen addig, amíg a biztonságosságukat nem tudjákgarantálni."

Az ausztriai régió egyébként azonnal bejelentette, hogynem fogja feladni, és másnap új jogszabályt nyújtott be aParlament elé. Érdekesség: Lengyelország 16 régiójából 13GMO-mentes övezetté nyilvánította magát.

G M O H Í R E K

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTE A GÉNMÓDOSÍTOTT

TERMÉNYEKRE VONATKOZÓ TILALMAT - A BIZOTTSÁG SÜRGETI

AZ EU-JOGSZABÁLY FELÜLVIZSGÁLATÁT

[1] A törvény alapjául a Global 2000 (Friends of the Earth Austria) tagjának, a Werner Mueller tollából származó tanul-

mány szolgál: "GVO freie Bewirtschaftungsgebiete: Konzeption und Analyse von Szenarien und Umsetzungsschritten".

http://www.eco-risk.at/de/stage1/download.php?offname=gvofreieZonen&extension=pdf&id=4

[2] Egy a GMO-mentes régiókról szóló, kiegészítõ információkkal ellátott térkép található itt:

http://www.gmofree-europe.org/

[3] "Throwing caution to the wind: a review of the European Food Safety Authority and its work on genetically mod-

ified foods and crops." Friends of the Earth Europe, November 2004. http://www.foeeurope.org/GMOs/publica-

tions/EFSAreport.pdf

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

18.

A szabadpiaci agytröszt, az International PolicyNetwork (IPN) szerint az EU-ban található bíróságok azelõvigyázatosság elvét "következetlen és önkényes" mó-don alkalmazzák, mert nincs standard, jogilag kötelezõ ér-vényû definíció. Gary Marchant elmondta, hogy eddignem volt példa olyan elv alkalmazására, amely nem voltpontosan definiálva. Hozzátette, hogy a legutóbbi kör-nyezeti kockázatokkal - így például a veszélyes hulladé-kokkal, a génmódosított organizmusokkal és a vegyi anya-gokkal - kapcsolatos ítéletek vizsgálata azt az eredménythozta, hogy a bíróságok egymásnak ellentmondó módonértelmezték az elvet.

Az érdekegyeztetõ kezdeményezés indulásával egyidõben támadják az EFSA-t

Fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és egészségvé-delmi csoportok üdvözölték, hogy az EFSA október 6-ánelindította az új Érdekegyeztetõ Fórumát Parmában,Olaszországban, de figyelmeztettek, hogy a köz- és a kör-nyezeti biztonság elõbbre való a kereskedelmi érdekek-nél. Sürgetik az EFSA-t, hogy eszközöljön komoly változá-sokat a GMO-kal kapcsolatos munkájában.

A fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és egészségvé-delmi csoportok nyilvánosságra hozták az EFSA-hoz (2)

címzett követeléseiket:- Teljesítse kötelezettségét, hogy figyelembe veszi az

élelmiszerek hosszú távú biztonságát és a tudományos bi-zonytalanságot;

- Vizsgálja felül a tudományos testületeit, hogy azok nelegyenek részrehajlóak, és függetlenek legyenek az ipartól;

- Javítson mûködésének átláthatóságán, és hajtsa végrea megfelelõ adminisztrációs magatartásra vonatkozó kó-dexét.

1. Bõvebb információ az Érdekegyeztetõ Fórumról:www.efsa.eu.int/stakeholder_stakeholder_consulta-tive_platform

2. A 10 pontos követelést támogatja az Európai Köz-egészségügyi Szövetség, az Eurocoop, az Európai Kör-nyezetvédelmi Iroda, a Greenpeace és a Friends of theEarth.

A követelések itt olvashatók: www.foeeurope.org/publications/2005/EFSA_stakeholders_challenge.pdf

Forrás: Föld Barátai sajtóanyag

és Biotech Mailout, EEB: Environment Daily.

Fordította: Graczka Sylvia

A B Í R Ó S Á G O K “ K Ö V E T K E Z E T L E N E K ”

A Z E L Õ V I G Y Á Z A T O S S Á G E L V É V E L K A P C S O L A T B A N

Génmódosított élelmiszerek

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

19.

Az Európai Parlament ipari bizottsága szeptember 27-én megszavazta, hogy kevés híján megkétszerezi az EU-támogatást a szovjet érá-ban épített szlovákatomerõmûvek bezárá-sára. A képviselõk el-mondták, hogy az Euró-pai Bizottság által java-solt 237 millió euró,amely a bohunicei állo-más 2007-2013 közötti le-szerelését fedezné, alul-becsült költségeken ala-pult, ezért szükségesmegemelni az összeget400 millió euróra. Egy eh-hez kapcsolódó, saját kezdeményezésû jelentésben, azipari bizottság felszólította a Bizottságot arra, hogy vegyefigyelembe a "pontos definícióját" annak, hogy a nemzetialapokat hogyan kell felhasználni az atomerõmûvek lesze-

relésére és a radioaktív hulladék kezelésére abban az aján-lásban, amit éppen készül kiadni. Közben 25 EP-képviselõ

nyilatkozatban támogatja azatomenergiát a klímaváltozáscsökkentése érdekében. A dek-larációhoz kapcsolódva - azúgynevezett Európai Atomfó-rum szervezésében - a klímavál-tozással és az energetika ösz-szefüggéseivel foglalkozó sze-mináriumot tartottak Brüsszel-ben, az Európai Parlament épüle-tében. Chris Johnston, aGreenpeace aktivistája a szemi-náriumon elmondta, hogy "a kör-nyezetvédõk hiteles modelleket

alkottak az EU energiaszektorának újjászervezésére anél-kül, hogy szükség lenne atomenergiára".

Forrás: Environment Daily.Fordította: Graczka Sylvia

A T O M E N E R G I A H Í R E K

T A L A J - K É R D É S E K

Bohunice

Az Európai Bizottság talajmegóvással kapcsolatos kon-zultációjában résztvevõk azt mondják, hogy az EU-tagál-lamok kormányainak leltárt kell készíteniük a szennyezettterületekrõl, és fel kell állítaniuk egy tervet azok helyreho-zatalára. A konzultáció egyike az utolsó lépéseknek, ame-lyek a tematikus EU talaj stratégia novemberi közzétételételõzik meg.

A konzultáció felfedte, hogy az érintett csoportok és azeurópai állampolgárok szerint a szennyezés az egyik leg-nagyobb fenyegetés a talajra nézve, ezt követi az erózióés a szerves anyagok csökkenése. A stratégia elõkészüle-teinél a Bizottság azt javasolta, hogy olyan törvényterve-zetet alkossanak, amely összehangolt megfigyelést köve-tel meg annak érdekében, hogy helyileg azonosítani lehes-sen szennyezés forrását, és így meg lehessen szüntetni.

Javaslata a talajmegóvási keretszabályozásra - a vissza-jelzések szerint - a legjobb úton halad afelé, hogy megbir-kózzon a talajmegóvás kérdésével az EU-ban. 662 szerve-zet véleményezte a tervet.

A konzultálók támogatják az EU talaj-törvényétAz uniós gazdák szövetsége teljes mértékben ellenzi az

Európai Bizottság tervét, hogy talaj keretirányelvet készít-sen, amely a jövõ hónapban bemutatásra kerülõ tematikustalaj stratégia része lenne. "A talaj abban különbözik a leve-gõtõl és a víztõl, hogy tulajdonosa van, és bármely EUstratégiának ezt figyelembe kell vennie" - nyilatkozta aCopa és a Cogeca. "A közös agrárpolitika már így is szá-mos olyan elemet tartalmaz, amely a talajmegóvásról szól"- tették hozzá. "Mi ezért nem fogadhatunk el egy talajmeg-óvással kapcsolatos direktívát."

Állásfoglalás: http://www.copa-cogeca.be/pdf/pr_05_163f_1e.pdf

További információ - Európai Bizottság:h t t p : / / e u r o p a . e u . i n t / e u r - l e x / l e x /

LexUriServ/site/en/com/2005/com2005_0466en01.pdftel: +32 2 299 1111

A Környezetvédelmi Fõigazgatóság talajmegóvással kap-csolatos weboldalai:

http://europa.eu.int/comm/environment/soil/ Forrás: Environment Daily Fordította: Graczka Sylvia

A KONZULTÁCIÓ TÁMOGATJA AZ EU TALAJ-TÖRVÉNYÉT

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

20.

Az európai parlamenti képviselõk intenzív ha-ladást sürgetnek a megújuló erõforrások terén

Több mint 20 ország képviselõi intéztek felhívást az EU-hoz, hogy hozzon létre egy kombinált megújuló energia-forrás- és energiahatékonysági ügynökséget (Reees). Adeklaráció a legutóbbi, kétévente sorra kerülõ, Edinburgh-ben tartott parlamentközi találkozót követte, amely a meg-újítható energiaforrásokról és az energiahatékonyságrólszólt.

A javasolt stratégia szerint kulcsfontosságú az erélye-sebb és minél több kötelezõ érvényû cél meghatározása.A parlamenti képviselõk ambiciózus, hosszú távú célja,hogy Európa 2070-re teljes mértékben a megújuló erõfor-rásokra támaszkodjon az áramellátásban. Az átmeneti cé-lok között szerepel, hogy 2020-ig 33 százalékban legyenmegújuló áramforrás, illetve a teljes megtermelt energia 25

százaléka származzon megújuló forrásokból. A közeli jövõben a képviselõk azt várják az EU-tól, hogy a következõkeretprogramjában tisztán legalább 300 millió euró támo-gatást irányozzon elõ a megújuló erõforrásokra, és továb-bi 200 milliót az energiahatékonyságra. Az ütemterv ambi-ciózusabb az Európai Parlament által a közelmúltban ki-adott tervnél.

A képviselõk legelsõ követelése, hogy a létezõ, megúju-ló energiaforrásokra és energiahatékonyságra vonatkozódirektívát hajtsák végre. Azt kívánják elérni, hogy a mostmeglévõ nem kötelezõ érvényû célok, melyek 2010-es ha-táridõt adnak meg és a megújuló áramforrásokra illetve abioüzemanyag (szállításhoz) használatára vonatkoznak,kötelezõ érvényûvé váljanak.

"Ezt egy sor új kezdeményezés kell, hogy kövesse" -mondják a képviselõk. Ezek a kötelezõ nemzeti energia-hatékonysági célokat, a megújuló energiaforrások áram-hálózatba való integrálását támogató intézkedéseket ésegy új, fûtésrõl-hûtésrõl szóló direktívát foglalnak maguk-ban. Az utóbbi kezdeményezést elsõként a Parlamentkörnyezetvédelmi bizottsága javasolta áprilisban.

Az európai fórum a megújuló energiaforrásokért(Eufores) az év végéig újabb részletekkel szolgál majd astratégiáról.

További információ - Eufores:http://www.eufores.org/.Forrás: Environment Daily. Fordította: Graczka Sylvia

M I N D E N R E V A N E N E R G I Á N K ?

AZ EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖK-SÉG (EEA) ÉRTÉKELI AZ EU ZÖLD TÖRVÉNYEI-NEK HATÉKONYSÁGÁT

A legújabb EU-tagországok most kezdenek beleolyan hatalmas csatornázási beruházásokba, amelyekettöbb milliárd euróval támogat az Unió. Ezek az államokazt kockáztatják, hogy túlzott mértékû beruházásokathajtanak végre, hacsak nem hoznak létre olyan ösztön-zõket az ipar számára, amely csökkenti a környezet-szennyezést - ismerteti az EEA egy friss jelentése. AzEEA hatáskörébe tartozik az EU politikák hatékonyságá-nak vizsgálata, amelynek egyik elsõ eredménye ez a ta-nulmány.

Az elsõ jelentésben következtetéseket fogalmaznakmeg arról, hogy hogyan hajtotta végre hat EU-tagállamaz 1991-es szennyvízkezelési direktívát. A direktíva azegyik legköltségesebb része az EU környezetvédelmiszabályozásának, mert elõírt egy nagyon komoly építé-si programot a kezelési munkák érdekében. Több or-szágban is hiányzó elemnek számítanak az "ár ellen ha-ladó" intézkedések, mint a vízszennyezésre kiszabandójelentõs bírságok, a csatornázási szolgáltatások teljesköltségeinek kiszámítása, a vízszennyezési adók kiveté-se, amelyek mérséklik a szennyezést, olvashatjuk a je-lentésben.

R Ö V I D H Í R E K

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

21.

A második jelentés áttekintést ad az EU 1994. évi cso-magolóanyag direktívájának végrehajtásáról. A legfõbbkövetkeztetés, hogy a direktíva képtelen volt betöltenia megelõzési funkcióját (annak ellenére, hogy a politiká-ban erre utalnak elsõként), mert egyetlen egyértelmûcélja csak azt követeli meg a tagországoktól, hogygyûjtsenek be és hasznosítsanak újra minél több cso-magolóanyagot ahelyett, hogy elõírnák, termeljenek ke-vesebb hulladékot. Ennek eredményeként a csomago-lásból származó hulladék mennyisége az EU-ban 7 szá-zalékkal nõtt 1997 és 2001 között. A direktíva célját te-kintve, minden vizsgált tagállam elérte a 25 százalékosújrahasznosítási elõírást, amelynek határideje 2001. volt.

További információ:EEA http://www.eea.eu.int/main_html, tel: +45 33

36 71 00Szennyvízkezelési jelentés:

http://reports.eea.eu.int/eea_report_2005_2/en Sajtóközlemény:

http://org.eea.eu.int/documents/newsreleases/urban_wastewater-en

Csomagolásból származó hulladékról szóló jelentés:http://reports.eea.eu.int/eea_report_2005_3/en

Sajtóközlemény:http://org.eea.eu.int/documents/newsreleases/pack-ageing_waste-en

Forrás: Environment Daily. Fordította: Graczka Sylvia

A KORMÁNYOK MEGALAKÍTJÁK AZ UNIÓ ZÖLDJOGI HÁLÓZATÁT

Új hálózat születik az Unió kormányzati környezetvé-delmi jogászainak kezdeményezésére azzal a céllal,hogy javítsák a születõ környezetvédelmi jogszabályokminõségét, illetve a meglévõk végrehajtását. Az ötleteta jelenlegi brit elnökség vetette fel egy október elejénLondonban rendezett találkozón.

A kulcsfontosságú kérdések között szerepel, hogymiként egyszerûsítsék a szabályozást, és tárják fel azo-kat a területeket, melyek kockázatot képviselnek az uni-ós joganyag nemzeti jogba ültetése során.

A hálózat tagjai folyamatos elektronikus kapcsolat-ban állnak egymással, s emellett rendszeres találkozó-kat is tartanak majd. A britet a soros EU elnökségbenegymás után követõ két ország, Ausztria és Finnországkormányzati tisztviselõi úgy nyilatkoztak, hogy a kezde-ményezést támogatják és tovább fogják vinni.

A hálózat kiegészíti majd az Unió meglévõ, környeze-ti felügyelõkbõl álló informális hálózatát, az Impelt, melya jogszabályok végrehajtására koncentrál, bár a szüle-tõben lévõ jogszabályok tökéletesítésében is részt

vesz annak érdekében, hogy a végrehajtás a késõbbi-ekben biztosíthatóvá váljon.

Háttér http://www.fco.gov.uk/Files/kfile/EnvironmentalLa

wyers_03-04oct.pdf. Forrás: Environment Daily. Fordította: Hargitai Katalin

GYENGÜLÕ KÖRNYEZETI JOGI SZABÁLYOZÁS?

Dimas visszautasítja a zöld törvényhozás elleni támadásokat

Az EU környezetvédelmi fõbiztosa, SztavroszDimasz kitart amellett, hogy az intelligens környezetvé-delmi szabályozás a hosszútávú versenyképesség mo-torja lehet és nem annak alternatívája. Egyik brüsszelibeszédében Dimasz mítosznak nevezve elutasítottaazt a három állítást, melyek szerint a környezetvédelmiszabályozás kiszorítaná az ipart az Unióból, munkahe-lyek megszüntetéséhez járulna hozzá, illetve csökkente-né a versenyképességet. A környezetvédelmi kiadásokcsökkentését sürgetõ hangok megfeledkeznek azokróla költségekrõl, melyek a környezetvédelem elmaradá-sakor merülnek fel. A jobb szabályozás a környezetvé-delmi jogszabályok hatékonyságát javítja, "gyorsabb éserõteljesebb haladásra ösztönözve a motort". A be-széd a http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do?reference=SPEECH/05/578. honlapon olvasható teljes egészében.

"Jobb szabályozás": Az EU Bizottság az átvi-lágított javaslatok egyharmadát szándékozikvisszavonni

A Bizottság felülvizsgálta az Európai Tanács és a Par-lament elfogadása elõtt álló javaslatokat 2004. január 1-ig visszamenõlegesen. Ennek során 183 javaslatot tekin-tettek át a következõ kérdések alapján:

Hozzájárul-e a versenyképesség javulásához? Javítja-e a szabályozást? Van-e reális lehetõség elfogadására,vagy függõben marad? Elavult-e idõközben?

A 183 javaslatból mintegy 100 képvisel valóban új jo-gi kezdeményezést, míg a többi nemzetközi kötelezett-ségbõl, adminisztratív döntésbõl ered, vagy technikaiadaptációt képvisel, illetve néhány esetben meglévõuniós szabályozás kodifikációját és egyszerûsítését je-lenti. 68 javaslat kerül visszavonásra, melyek vagy nemkonzisztensek a Lisszaboni célkitûzésekkel, illetve a"jobb szabályozás" (better regulation) kritériummal, ez-által valószínûtlen, hogy további elõrehaladásukra le-hessen számítani a jogi eljárásban, vagy egyszerûen ob-jektív okoknál fogva elavultak. Példaként említhetõ az

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

22.

élelmiszerek címkézése, a kamionforgalom hétvégi tilal-ma. Öt javaslat esetében, melyeket a Bizottság tovább-ra is fenntart, gazdasági hatásvizsgálatot fognak készíte-ni. Ezek közül egyik a hulladékszállítás ügye.

A fennmaradó 109 javaslatot minden további változ-tatás nélkül fenntartják. Ezek vagy európai értéket kép-viselnek, illetve a Lisszaboni folyamatot támogatják, minta "jobb szabályozás becikkelyezés" javaslatok, vagypusztán technikai jellegûek.

Az Európai Parlament és a Bizottság között fennállókeretmegállapodás értelmében a Bizottság elõzetesenértesíteni fogja a Parlamentet és a Tanácsot a javaslatokformális visszavonásáról.

Következõ tennivalók:A Bizottság "jobb szabályozás" törekvései a további-

akban arra irányulnak majd, hogy a meglévõ mintegynyolcvanezer oldalnyi uniós joganyagot egyszerûsítsékés korszerûsítsék. A Bizottság 2005 októberében hoz-za nyilvánosságra a következõ idõszak munkatervét, ésarra kéri a tagállamokat, az ipar képviselõit és a lakossá-got, hogy segítsék ezt az egyszerûsítési munkát. Egyinternetes párbeszédre is lehetõség nyílik a témábandecember végéig az alábbi honlapcímen:

http://europa.eu.int/yourvoice/forms/dispatch?form=418&lang=EN <http://europa.eu.int/yourvoice/forms/ dispatch?form=418&lang=EN>

A Bizottság egyedül nem képes a "jobb szabályozás"célkitûzésének megvalósítására. Ez az oka annak, hogyoktóber 15-ig elkészítették a tagállamok is saját "jobbszabályozás" javaslataikat, a "Lisszaboni Nemzeti Re-formprogram" elõírása alapján. A Bizottság tájékoztató-ja és a visszavonandó javaslatok teljes listája elérhetõ azalábbi honlapcímen:

http://europa.eu.int/comm/enterprise/regulation/better_regulation/index_en.htm

Az Unió zöld stratégiái testesítik meg a "jobb szabályozás"-t ?

Az Európai Bizottság a tagállamok kormányainak kül-dött dokumentumban vázolta, miként képzeli elkészíte-ni a hét tematikus környezetvédelmi stratégiát az Unió"jobb szabályozás" tervének megfelelõen. Az Unió kör-nyezetvédelmi miniszterei a témáról október 17-i brüsz-szeli találkozójukon tárgyaltak.

A dokumentum álláspontja szerint a hét stratégiátolyan körültekintõen alkotják meg, hogy környezetvé-delmi célkitûzéseit minimális költséggel és a hasznok

optimalizálása mellett legyen képes megvalósítani.Mind a hét stratégia keresztülment egyfajta "jobb sza-bályozás" ellenõrzésen, azaz elkészítették hatásvizsgá-lati elemzésüket, érintetti konzultációt folytattak róluk, il-letve megkísérelték egyszerûsítésüket és a "kapcsola-tok és szinergiák" minél teljesebb körû kihasználását. Aszubszidiaritás és arányosság elvét tiszteletben kell tart-ják a hatásvizsgálatok során, aminek értelmében példá-ul a tagállamok hatáskörében marad annak eldöntése,hogy miként kívánják megvalósítani a hulladék és erõ-forrás stratégiák célkitûzéseit.

A gazdasági értékelés kitér arra, hogy vajon az egyesstratégiákhoz kell-e jogi javaslatokat is készíteni, s haigen, mennyire specifikusan. Példának okáért a levegõ-rõl és a növényvédõszerekrõl szóló stratégiákhoz ké-szített mindkét hatásvizsgálat tartalmaz mennyiségi költ-ség-haszon elemzést, míg a természeti erõforrás és avárosi környezet stratégiák inkább minõségi hatásvizs-gálaton mennek keresztül.

Ahol lehetséges, ott a stratégiák inkább meglévõ esz-közökre és politikákra támaszkodnak majd, mint újakatírnának elõ. Ahol bizonyos termékek kapcsán tenniva-lókat írnak elõ, azt elsõsorban az EU integrált termékpo-litikájának, vagy a környezetvédelmi technológiák akció-tervének keretében, önkéntes részvétel alapján írjákelõ.

Follow-up: European Commission http://europa.eu.int/eur-

lex/lex/LexUriServ/site/en/com/2005/com2005_0466en01.pdf,

tel: +32 2 299 1111, and working document http://europa.eu.int/eur-

lex/lex/LexUriServ/site/en/com/2005/com2005_0466en01.pdf

(COM(2005)466). Forrás: Environment Daily. Fordította: Hargitai Katalin

Megvitatás alatt az európai fenntartható termelési terv

Az Európai Bizottság által az év végéig felülvizsgálniígért EU Fenntartható Fejlõdési Stratégia remények sze-rint tartalmazni fogja a legelsõ akciótervet a fenntartha-tó termelési és fogyasztási minták témájában.

Timo Makela bizottsági tisztviselõ szerint a fenntart-ható termelési és fogyasztási mintázatokra vonatkozóakcióterv lehetõséget biztosít arra, hogy mintegy keret-be foglalja a már meglévõ, vagy még csak tervezett uni-ós kezdeményezéseket ebben a témakörben. Ezek kö-

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

23

zött példaként említhetõ az integrált termékpolitika ,vagy a tervek szerint november 23-án nyilvánosságrahozandó természeti erõforrás tematikus stratégia.

Bas de Leeuw az ENSZ Környezetvédelmi Program-jától sürgette az Uniót, hogy helyezze a fenntarthatótermelési és fogyasztási mintázatok témakörét politikáiélvonalába, különös tekintettel a fenntartható fejlõdésistratégiára, a Lisszaboni Stratégiára és a hét környezet-védelmi tematikus stratégiára. A 2002-ben tartott johan-nesburgi Föld Csúcs felhatalmazása alapján az ENSZKörnyezetvédelmi Programja koordinálja a fenntarthatótermelési és fogyasztási mintázatok témakörében a glo-bális tennivalókat.

Melissa Shinn, az Európai Környezetvédelmi Iroda(EEB) munkatársa attól való aggodalmának adott han-got, hogy a Fenntartható Termelési és Fogyasztási min-tázatokról szóló terv csak egy újabb lesz a papírtigriseksorában, melyeket az Unió gyártott a múltban. Mind-ezek mellett elismerte, hogy hatékonnyá is válhat akár,ha képes lesz feltárni és betölteni a politikák hiányossá-gait, illetve az ipar törekvéseirõl egyfajta sorrendiségetmegjelenítõ jelzõrendszerül szolgál.

Forrás: ENDS. 2005. 10.07. Fordította: Hargitai Katalin

KÖ R N Y E Z E T V É D E L E M É S K Ö R N Y E Z E T P O L I T I K A - H Í R E K A Z EU R Ó P A I UN I Ó B Ó L

KI A D J A : MA G Y A R TE R M É S Z E T V É D Õ K SZ Ö V E T S É G E

1091 BUDAPEST, ÜLLÕI ÚT 91/B. III. 21. TEL: 216-7297 FAX:216-7295 DRÓTPOSTA: INFO@MTVSZ.HU

SZERKESZTÕK: SC H M U C K ER Z S É B E T , BO T Á R AL E X A

NYOMDAI MUNKÁK, SOKSZOROSÍTÁS: MTVSZ IRODA KÉSZÜLT 500 PÉLDÁNYBAN

A szerkesztõk köszönettel vesznek minden - a hazai környezetvédelemmel és az Unióval kapcsolatos eseményekre, kiadványokra vonatkozó

- információt és a hírlevelet érintõ egyéb (kritikai) észtevételt. Lapzárta minden hónap 20-án. A cikkben közölt kijelentések és vélemények nem

feltétlenül tükrözik a szerkesztõk álláspontját! A Hírlevélben közölt írások egyeztetés után a forrás feltüntetésével közölhetõk más kiadványokban.

A hírlevél anyagai, illetve a terjedelmi okokból kimaradt cikkek az interneten is olvashatók: www.mtvsz.hu/EU-oldal. A link:

http://www.mtvsz.hu/eukornypol/hirlevel

K ö s z ö n e t a z 1 % - é r t !

Ezúton is szeretnénk mindenkinek megköszönni azt a segítséget, amelyet személyi jövedelemadójának

1 %- os felajánlásával nyújtott a Magyar Természetvédõk Szövetségének.

A 2004. évben felajánlott 1 230 973 Ft-ot a Szövetség bioélelmiszerek

népszerûsítését támogató programjára költöttük.