Egelg Egtirgg

BOROTVAELEN

r95.

,r -7ibv"aE a-^.

IN

Eur6pa iiitt ...

... Kina ment

Borotva6len3. vdltozatlan kiadds 2004

Knls6 bo.it6: Cdsp6r TamdsBelsS borit6: Kam CydigyNyelvi lektor: Milich YvetteBelsd grafik6k G6sp6r TamdsTipog#fiar M6sz6ros KalalinSz6mit6gepes grafika, szerkesztds: M€szdros Cdbor

A KONW SAVMENTES, KORNYE4'IBARAT PATiRB6L I6SZULT'

ISBN: 963 202 683 ?

Copyight: dr. Egely Cyijrgy, Budapest,2002Kiadjar Esely Kutat6-Fejleszt6 Kft.

Ez a kdnyv az Anti-Manhattan-terv keret6ben k6sznh

TARTALOMI. r€sz: Tlslrl HULL|M.AI Qesl^ ̂ v16jen ktitk^) - 1

A szimmetria-t6rkdp - 1lA felejtds llrjtusza- 19Nemlinearitis - 21Heavtside -23Rezgd lig - 28A lileg nem linerris - 33A szolilonkell6s szigori

rabdlyai-35A nagfit6 transzfornilor - 42Hullimok hitrn - 49A rabl6brr6kriliga - t4Carnegie - 58

Morgan - 60Eksztizh -62A lelefoncsala - 64Ekziizis ds ag6nia - 68H^ . . . ( t ) - 14fh'e eltemewe - 79Az orosz mdar - 82Es6 ,,alalt" kiipiinleg - 84Fizi6 egy bdriindben - 86Borotva€len - 94A mrilr idrdje - 97

II. r6sz: KINA (A tud:is 6s a tudatlansrg birodalma) - 99ftdis €s lersadalom - 103H^... (2) - ro7A Knai menralilis - 109Kna l€chnildia - lilA Knai tAnadalom - I 16Konfuciusz mester 6s tanai - 117Szun-Ce mesler lapasztalatai - 120Itud orszag - 122flet a Mennlei Birodalomban - 125Akbar - lndia legjobb uralkod6ja €s

Timur Lenk- a v6reskeai - 128

Birodalmak6lele €s haleh - 13l,la antikithdrai 6raszerlezel - 134A Knaiak eldn)€ - 139A porcelin - l4lKnai lalilmdnJok - 143A vas ds ac6l orszrga - 144Papironzig - 145

' Trnkkds lal{menyok - 148oflosi tapasztalarok - 1t3{ Da'ozrs - l))

lszes alataal6k. ostoba csds!6rok - 161

lz elsdr6il a2 utols6 cs^zdrig- 163R6ma €s a kinaiak - 165Az tireg cs^zir szerelme - 170A nongol h6dilis - 172A Mingek tiirr6nele - 174Zenir 6s nadir - 178

III. r6szr i,tricNlsnf, vottzisimn - zoi

A mandzsu uralom - 182Borotva€len - 187A iapinok han'"lliia

ds tilndiild6se - 196Az alimeriil6s - 199Mire tanit a mdl? - 199

.\ Gar,v"molor - 206A szimmelria l€nrege - 2 l0

A lerm€szel talinyai - 217

Milyen bizonyit€k van at ener

A megmaredisi tdlelek - 227 I kis6rletezas hatirai - 229

Elektrodinamika 6s szimfietri^- 232

cary szellemes eljirdsa- 240ll , . . . $) -247trn. szizad migneses

k6sziil6kei - 250

IV. r6sz: A IENf,Tf, ARANY- 279

A2 impulzusmegmaradAsmegsan6se - 265

Semmit sem tanullunksemmit scm felejteltijnh- 267

Visszatekinr6s - 271

,\ \'ilig olaia- 281Az olajlildga 286Ha... (4) - 288

speciilis gra trici6s kistrletekds eredma ek 299

.\ spcciilis relatiriliisokalapjai-305

Ceometriik alapiai 304Firikrds geomerrir- 307

FIJGGELfK_ 333

Az olai mint fe$\'er 291H^.. 6) -291

t l a . . . ( 6 ) - 3 l jPo.szemcsak trinca - 315ru rlonrmqok alakja - 319A liikuum encr$ijinak

megcsapoliisa - 325Tanultunk'e hibiiinkb(il? - j27

AIANLOTT IRODAI,OM - 347

A > laljelijlt oldalak szakmailag nehezebb,de fontos infbrmrci6kat tanalmaznak.

I. nnszTnsmHUrI"iMAr

(Teda xut6jinak tirki)

1'"t ' i , ' ;1-r,, , , , ", , , , ,

, , r I r is \ r srt ' is .r , r 6,_,,r. r, , ir . i i )"r:nq.r,

""'o'];.1.*,.-.,",,,,'"""u'"' .:,,'.. .,-"1,.,1,,,o1;'')'''l.l',

J r - , 1 r \ . ' r i r , , , 1 " " 3 - ,' r , , t ,r , l" t"t ' 47')

:'\ . r'-'j/' ','"'/ r*'

; ' \ i". '". ' ,.,..,,,1.'',1"8''I"\"1,f:1) ., ,., N.dffi+^Ni,{, )1, t:'" l iL. I t

EcELY GYoRGY: BoR(tr!AaLEN

1912. szeptember 29-6n egy hulldi dobtak az Angli6ba tart6 komp-hai6 feddlzet6r6l a csatornajeges viz6be RudolfChristian Karl Die-sel. a r6la elnevezett dizelmotor feltal6l6ja ezen a napon ttint el

nyontalanul az 6tkel6haj6 fed6lzet6r6l. Senkinek se legyenek k6tsi-gei: felsziilini sokan lettdk, ieszdllni senki sem A n€me1 nyelvti 6let

rajzi forrAsok csak annyit emlilenek nleg, hogy a hosszlj munka va-

l6szinileg fel6rijlte idegrendszer6t 6s 6ngyilkos lett, a csatorna hl

deg viz6be vetette magii. Az angolszdsz irodalom m6rt6ktart6bb,csak a szaraz t6nyt kdzlik. val6ban elutazna valaki N€metorszegb5lcsak az6rt. hogy a csatorndba tilje mag6t? Egdszen m:is dolgot kellkeresni a hdtt6rben.

Diesel mint sikeres m6mijk, ekkor m6r bizonyitotta taliilmfny6nakl6tiogosultsiiget. hiszen egy minden eddigindl jobb, olcs6bb. nagyobbhatdsfokf be]s6 6gdsii motort taliilt fdl. Ennek segits6g€vel p6lddulmeg iehetett duplini a tengeraiattjiir6k hat6sugaret, nd8yszer na-gyobb tertletet tudolt ellen6rizni egy-egy haj6, mintha kdzdnsdgesbenzin ijzemii bels<i 6g6sLi moloft hasznrltak volna. A dizeimotorel6nye a hagyom6nyos Otto-motorral szemben nyilv6nval6vi v6h,ez6rt hivta meg a brit Admiralites Dieselt, hogy tdrgyaljanak molorjamegveserlds6r6l. Ezt a n6met titkosszolgdlat nem hagyhatta' ds akci-6ba l6ptek: a feltalSl6 €lete dr6n is meg kellett akaddlyozni a brit ter-veket.6s igy is tijrtdnt. Diesel meggyilkolesa volt az clso, olyan is_men eset. amikor egy hatalom nleggyilkoltatta fellal6l6jit. tehetsdgespolg6rSt azdn, hogy ne tededhessen el egy taldlmeny.

Ideiglenesen persze hatott a l6p6s; a n6met tengeralattjer6k nesz-sze jobbak lettek. mint a kortdrs Anglia Iengeralattidr6i, 6s hossziideig igen komoly fejf5j6st okozlak az angol Admiralit:isnak. Egyid6re tehdt c€]t 6ft a gyilkossdg, a dizelmotor elv6t azonban mArnem lehetett kizdr6lag n6met keretek kiizdtt meglartani. Miir tilsd-gosan sok mozdony 6s haj6 futon dizelmotorral, m6r nem lehetett..visszanyomni a fogkr6met a tubusba .

Diesel meggyilkoltat6s6val ma sem djcsekszik a n6met litkosszolgdlat. Az angolok sem kerkednek vele, hiszen nyilviinval6, hogy az 6meghivasuk okozta a feltalil6 hal6l6!, 6s ez6rt a nagykcjz.ins6g szinteteljesen tudatlan ar6l, hogy milyen dicstelen halrl jutott Dieselnek.Akkor, amikor aut6buszon utazunk, vagy dizelmozdony hizza a vona-tunk kocsij6t, iiltaleban nem gondolunk sem a dizelmotoffa, sem meg-alkotoj6ta. Igaz, ara sem gondolunk. hogy a Diesel 6ltal i6mjelzettkorszak, a viszonylag olcs6 olaj korszaka js a vdge fel6 kijzeledik.

Amikor Dieselt meggyilkolj6k. az I. vil6gh6bori el6est€j6n vagyunk.Pdlddtlan b6ke honolt az eur6pai kontinenser, birki 6tmehetett b6rmelyorszigba, ott letelepedhetett, bankszrmlit nyithatott, p6nzforgaimatbonyolithatott. Oly m6rt€kii volt a b6k€s egymiis mellett 616s, a globalizici6, ami az6ta is p6lda ndlkiili a tajrt€nelemben. M6gis, a hdborf 5r-nydket mir r6g6ta el6revetitette az angol ndmet rivaliziiliis. Eleinte m6gcsat kifiityiilt6k egymSs sponol6it a kiilcjnbcjz6 rendezvenyeken, vagya politikusok tettek hom6lyos cdlz6sokat arra, hogy nincs eldg nyers-anyag,6s hogy el kellene rniir ddnteni. hogy melyik nagyhatalom leszEur6pa vezetd ereje. Ugy Sondolt6k, hogy ezt a k6rdest a flott6k fogj6kmajd elddnteni.6s nem n6pszavazas vagy a ludom6ny.

Rendkivijl oplimista, p6lddtlanul dinamikusan fejl6d6 korszakotztrt le az L vildghiibori kitdrdse. Ilyen p6lda n6lkijli fejl6d6st.mint az 1890 es dvektdl az l9l0-es €vek kdzepdig, sem el6tte, semaz6ta nem liitott az emberis€g. A fejl6d€s szinte korlitlanDak tiint.A meggyilkolt Diesel csak az egyik f iguri ja vol l a kor fel lal6l6i-nak. hiszen ekkor volt a csicson az elektrotechnika kdt 6riiisar amonarchia szi i16lre. Nrkola Te"ld. d. dz Egyeii i l r Al l .mok z.enije.Thomas Alva Edison-

Az 1890-€s 6vekt6l kezdve minden 6vben taibb olyan taldlmdnyval6sult meg, melyek meig is befolydsolj6k 6letiinket. Csak n6hanypdldat emlitek: 1890-ben kapta meg James Dewar 6s R. Redwoodamerikai k6mikus az olaj kracholisdra szolgdl6 szabadalmdt. Ez aszabadalom nyitotta meg az utat e modem neh6zolaj-iparhoz, ez tettegazdasdgossi a neh6zolaj-szermaz6kok kinyer6s6t 6s feldolgozisit.De ugyanekkor tdkeletesitette George Eastman a f6nyk6pez6g€pet.tdmegesen kezdetr terjedni a tekercsfilmmel mrikdd6 olcs6 kamera.Elkdsziilt az els6 mozg6film, 6s Holerith gdpekkel lehets6gessd vdltaz elsci nagy tdmegii adatelefrz6s. Es 1892-ben szabadalmaztatta Ru-dolf Diesel n6met mdrndk azt a motort, melyben nincs sziiksdg gyLijt6sra. hiszen a leveg<i dsszenyomlseval olyan magas hcjm6rs6klethozhat6 l6tre, hogy a bespriccelt olaj magSt6l meggyullad. ,,Min-ditssze'tiz6vi kutat{imuDkira volt sziiksdg. hogy a 34 6ves n€met

ECDLY CYdRcY: BoRorvA6LEN

mdmijk elgondol6sa, a gyakorlatban is hasznilhat6. cingyullad6sos'

nagy hatisfoki g6p elk6sztilhessen.Az 1890-es 6v Nikota Tesla 6letdben is fordul6pont volt. Addig

transzveEdlis hull6mokkal kis6rletezett: 1890-ben vette eszre. hogy

longitudin6lis. azaz a ,ll anSlultdmokhoz hasont6 elektromos hulldno'kat is lehet kelteni. Ez a hull6m sokkxl jobbatl haszndlhat6, mint andmet Hertz rittal felfedezett. 6s a mai napig is hasznalt transzverz6lishullim. Hertz ugyan hamar meghalt. de a munkdt. az dtletet a fiatal

olasz fehal5l6. Marconi vette 6t.6s Tesla el6t! n6h6ny h6nappal nyil-

viinossigra hozta rendszerdt. Igaz. el6tte az orosz Popov mir miikdd6

rendsze mutatott be, iim 6 segitsdg hijdn bukdacsoh. tal6lmdny6t

nem tudta igaz6n tovebbfejleszleni. hi6nyzot( az a kozeg Oroszor-szdgban, mely segitette volna az rij dtletek elterjed6s6t.

Ugyanakkor, amikor W. Judson feltaliilta a zipzdrat. ds Marconi ld

di6jeleket adott le, az er6g6pek ijabb vdltozata ielent meg. 189'l ben

az angol Sir Charles Parsons megdpitette els6 S6.turbina haitesi h^-

i6jit. a Turbiniet. Ez a 42 tonnds. 30 m61er hosszri lraj6 k6tszer olyang!ors volt. mint a t6bb 6vtizeden 6t kikis6rlelezett dugattyds g6zha-

.i6k. A dugattyns g6zhajdk csak r6vid ideig birtdk a nagy sebess6get.az illand6an vdltoz6 erohatr:is miatt csapdgyaik gyakran t6nkremen-tck. A turbiDa viszont igen hosszLi ideig ijzemk6pes, nem fogyaszt

tiibbel. mint a g6zg6pek. 6s rdaddsul sokkal gyorsabb is.

Parsons is csak a szemtelens6g6nek koszdnhette a figyelmet: egy

brit flotta-demonstr6ci6n enged6ly ndlkijl elhizott az admiralisok orrael6tt fj haj6jnval. 6s az ijlddzds6re kiilddtt g6zgepmeghajtdsf torpe-ddrombol6k sz6gyenszemre messze lemandtak mdgdtte. Az Admiralitiis r nyilvdnos szdgyent nem tudta m6sk6nt kikiisz6bailni. csak igy.hogy rendelt az [j haj6b6l. Esy korszak 6rt igy v6gel. a dohog6. du-gattyfs g6zg6pek korszaka. Ez a hlisz 6v sok-sok korszakot z6rt le, de

m6g tdbbet nyitott meg. A radioaktivit6s. az elektronok, a gizkisiil6s.

de akiir a mikrofizika, az atom fel6pit6s€nek meg6rt6se is ene az idci-

Hogy jiihetett 16!re ez a szdmos 6tlet? Hogy lehet. hogy ilyen sokil gondolal val6sulhatott meg a tudominyban ds a technikdban? Volt!rlamiiyen..t6rk6pe" a kor tud6s6nak vagy feltalil6jrinak. hogy mitkell keresni. hol, mit lehet megtal6lni? Nem. semmi ilyesmijijk nemvoh. Egyszerrien egyik megnyil6 lehet6sdg segitette a m6sikat- Szintelincrcakci6szeriien jdttek l6tre a taldlmdnyok. ezek elorel6p€st, rij le-het6s€geket nyitouak a fizikdban is, 6s ez rijabb fontos talilmanyokatsegiteat a megval6suliishoz. Ez a lavinaszerii ijngerjeszt6 folyamat MI. vildghiibord kezdet6ig tartott. amikor is szinte egyik napr6l a mdsika

i 0

atsszeomlott a koriiitlan 6s zaboliatlan fejl6d6s 6lma. Az6ta a fejlod6slelasslrlt, egyre vontatottabbd v6lt. 6s egyre szijkebb terijletekre korlr-ioz6dik. Az elkdvetkezendokben megpr6biilom ndhiny esercl megemlitve bemutatni, hogy mik jelenlik a fejl6d6s korhtait, 6s hogy milyenrechnikai, tudomdnyos lehet6s6gek vannak m6g el6ttiink.

Ha minden igaz. kijrijlbeliil 2005, de legkds6bb 2009 t6jen a k6-olajtermel6s el6ri minden id6k maximumdt (geofizikusok mer 6vtize-dekkel ez el6tt megi6solt6k ezt az id6pontot), a termei6s ezut6n fo-lyamatosan csdkkenni fog. Ett6l a pillanatt6l kezdve az energia mostsem alacsony 6ra drasztikusan emelkedni kezd rnajd. Az igaz. hogyenergiak6szletiink egy r€sze m6g sokilig eltart k6sz6n, nukleiiris enef-gia vagy sz6lenergia formijdban, dm a k6olajtermdkek 6ra, kiilts6ge.6s a k6rnyezet szennyez6se tovdbbra is meghatriroz6 t6nyezo lesz azeg6sz emberis€g sziimilra.

A kbrnyezetKm€16. ingyenes energiatermel6s lehetdsdge 6vtizedek6!a sok-sok esetben volt mdr a keziinkben, 6s m6gis valahogy mirdigelveszett. megsemmisijlt ez a lehet6s6g. Most miir nincs titbb id6nkhrtra. Nem vdrhaljLrk ,.felu116l" a segits6get, nekiink magunknak kellk6zbe venni a sorsunkat. Ezt kivinja a fejl6dds. a kdmyezetvddelem6s - nem utols6 sorban - a nemzetbiztonsdg i.igye is. Ahhoz. hogyliszta k6pet kapjunk lehet6s€geinkr6l. egy t6rk€pre van sziiks€giiDk.Egy t€rk6pre. mely megmutatj.t. hogy milyen lehet6sdgeket tartogatszimunkra a term€szel6s a technika, azaz mit lehetne m6g fijlfedezni.Pontos, j6 tdrk6pijnk van, melyr6l a term6szet maga gondoskodott,nem kell hozzd mdsl ismerniink, csak a szimmetria eg6szen 16g, sz6-les fogalmiit.

A SZIMMETR[\-TERIGPEvsziizadokon dt nagy titoknak szimitotiak a megbizhat6 haj6z,isitdrk6pek. Egy-egy j6 t6rk6p kincset 6n, hiszen megmutatta az utat az6rt€kes fiiszerszigeteklrez, az arany- 6s eziistbiinyiikhoz,. a nyersanyagokhoz. Eppen ezdrt. azokat a t6rk6peket, melyeken a szdl 6siengeraramldsi viszonyokat is feltiinterrdk, mindig a Iegnagyobb titokban tartottdk. 6s csak ma term6szetes szimunkra, hogy az Uzletek-ben r6szletes t€rk6peket vdsdrolhatunk. Ugyanilyen 6rt6k lenne azltudnunk, hogy a lermdszetben fellelhel6 cisszes effektus hol rejt6zik,hiszen ha mdr ismerjiik az dsszes fizikai hat6s!, akkor ezek felhasz-n6lisdval sz6mtalan hasznos gep is k6szithetd. (Lisd t. tibiiizat)

Ezt a t6rk6pet maga a term6sz€t adja a szimmetriik s€gits6g6-vel. Az els6 t6bl6zatban a mechanika €s az elektromignesessdg kdzti

l l

EG

EL

Y G

Yd

RcY

: Bo

Ro

TV

AE

LD

N

zFvI

9

€g

iE

6Y

5i-

.

El E

;.2,

" c€'r

;6 ii

n E

;

n5

cM

eg

ma

rad

tsok:

en

erg

is(folyanaros is dnzk;r

Fe

lleli ha

l.dva

e

gyre

ke

vese

bb

e

fiektu

s

65

li

9ai

Tt9

-:

€

:-^.9

!€g

!6

6

g!€

9E

i

Ee

!F

Ei

iE

i E

gu E;*g

ua

,r

6

€

<9

9

L td

bl6

zat

12

€*

,d

E

EF

F-

9

€g

E'F

;*

;

"iEE

E:E

A*E

;;39

i":; +

E*t

=E

J

H!;

* !

"�.

3;

E

:fiEg

}E.

9:

iii r.i

:s3

E F"

:€

5S

!t

E ;<

F3

y,

.ES

.E €

z-t i5

r!

z

t"*

l#t

dl E

9*

I G

F

fIE€

6l E

Ea

r5

fl€*l"

1J

6l,n

! E

n

;€

s s

s

\

i5<

i

q

-st-r : i

.b.D

Ei

9F€,E

_-

ci

E

i

bsE6€i

c€

!Eg

inp

ulzu

s. imp

ulzu

snyo

na

lCk.

L.nz1d(iny. batds, €llcnhads

nld

lon

k, ePk,,b

e va

n.a

k lFa

'.{jiTeEB

.EaI

EE

gEE

\!

Fl-* F

=

:s1

$:

,{ {;€.5

9!

q€

5 i3

;

i :F

6:i

-iu

Eii 85

i

L rd

bld

zar

folyta

tdsa

E( ; rL r C loRc\ : BoRor \1ELE\

.rn.]l,igr:k

rLinrelliik tel. az otl mellaliilhat6 szimmeni6k.rt. Litszik.h,rgl az elsei lorban ez id6ben viltozatlan. statikus folyamatok van-nak. majd alanuk a stacioner. id6ben 6lland6 folyamalok.6s csak ezalatt talilhat6ak az id6ben vdltoz6. dinamikus folyamatok. Ahogyvdltozhatnak id6ben a folyamatok. egyre tdbb 6s tiibb jelensdg buk-kan el6. Nem sok vizsgdlnival6 effekus van az id6ben 6lland6. stati-kus eseteknel, itt csak a k6t tdmeg kdzti gravitici6s eni 6s elektrosztatikus erd jbn szdmitSsba.

A rnechanik6t vizsgalva, azonnal feltrjnik, hogy a gravitdci6val kap-csolatosan igencsak szer6nyek az ismereteink. Ha egy egy tbmegpontot, ldmegdarabot fgy tekintiink, mint az elekromos tdh6s meg1ele16-j6t. akkor azt vdrnink el, hogy egy mozg6 tdmeg kiiriil kialakul valamimdgnesess6ghez hason16 mez6. ugyandgy. mint a mozg6 tatlt6s koriil.S6t. az id6ben vdltoz6 gyorsul6sri t6lt6sek kdriil elektromos t6r is indu-kdl6dik. A gravitlci6n6l is illene lenni hasonl6 hat6snak, azaz kellenelennie ,,gravom6gneses indukci6nak" js. Ez a jelens6g hasonl6 lenneaz elektrcmdgneses indukci6hoz, igy akiir a Lenz-titrv6ny anal6gi6jdtis meg kellene talilnunk. Ez azt jelenten6, hogy gravit6ci6s taszit6snak is kellene lennie, ami egyfajta anrigravitrici6 volna.

Jelenlegi tankijnyveinkben nem taldlkozunk ilyen leirdssal, dm ez ahatiis m€gis l€tezik 6s kim6rheto. R6g6ta kerest6k m6r a kutat6k agravit6ci6 dinamjkus megnyilvSnuliisait, hiszen eddig csak az ell6tdnegek kcjzti er6t tudtdk kim6rni. Ez! is eldg nagy bizonytalansdg-gal. 6s nagysiigrendileg elt6r6 tdmegek kdzdtt. Egy magyar 6pir€sz-nmerndknek, Bodon\i lis.ldndi jutott esz6be, hogy az eddigi, starikusm6r6sek helyett mozg6 fizikai ingit haszndljon. €5 minregy riz 6veskis6rletez6ssel sikeriilt kimutamia, hogy val6ban ldtezik a mozg6 td-meg kiiriil kialakul6 gravomiigneses t6r mdr ha eleklromos anal6gi-iiban gondolkodunk.

A fizikai ing6val tiift6n6 gravit6ci6kutatdsl Sdrladl De:so fizikusfolytatta. 6s jelent6sen toviibbl6pett: sikeriilt kimutatnia a gravidci6sindukci6 j e lens6g6t, sikeriil! kimdmie a gravir6ci6s Lenz-tdrv6nyt. azaza gravitrci5s taszitiist is. Ezek a kis6rletek mdrf6ldkdver jelenthetneka gra\ritdciS 6s egyiiltal6n a mechanika megdflds6ben. €s megedsitikazt. hogy a termdszet jelens6geit a szimmetridk segits6g6vel tudjuk aIegiobban meg6rteni. Mi€rt?

Az6ri, men a szimmetria a term6sz€t ,,nyelve", ezen a nyelven le-het a legegyszeriibb 6s leg€rrelmesebb kdrd6seket f6ltenni, 6s v6laszo-kat is igy kapunk a leggyorsabban. Term€szetesen iddig is felfedezriinkszdmos fizikai hatrsr, ezek azonban j6r€szt csak a rze,,ercse segirs6g6-vel tiirt6ntek meg, mintha elinduln6nk a tengeren, 6s v6l€tleniil buk-

14

TESLA HULt,iNhl

kann6nk egy-egy szigetre, egy-egy kontinensre. Ha viszont t6rk€p vana keziinkben, pontosan tudjuk, hogy milyen irdnyba 6rdemes menni.Azt azonban a terk6pek sem mondj6k meg. hogyan lehet eljurni egy-egy szigetre; ezt a lehet6s6geink hat6rozzik meg. Mehetiink iszva,cs6nakkal. hajdval vagy repiil6g6ppel. ,r m6dszer rajtunk milik.

A gravitrici6 kutat6s6nil is a helyes m6dszer megrali{lilsa volt ad6nt6 l6p6s: Bodonyi Liszl6 6tlere, hogy fizikai ingdr haszniljon.alapvet6 megiiit6snak bizonyult. Lehelelt mdr ugyan hallani an6l,hogy szolenoid alaki cs6vezet6kben keringerefi higany k6riil is talil-tak gyenge gravomrgneses mez6ket. 6m erre megalapozott kisdrleribizonyitdkot eddig senki nem mutarott fel. A Bodon\i kisal1 6s Sarkadi De.si iLlral vdgzett kis6rlerek viszonr szildrd eredm6nyeket ad-tak. Azt mutattiik, hogy a gravit6ci6 nemcsak statikus, 6lland6, hanemakir idcjben viiltoz6 is lehet. ugyanligy. mint az elektromigneses mez6k. Fontossdga miatt ez6rt erre m6g r6szletesebben visszal6riink azV- 16szben.

Az anal6gia a szimnetriSkndl biztos itmuta16. Az is isnelt teny.hogy a mechanik6ban fontos szerepe van a forgiisnak. ltr is fijlfedez-hel6k a forg6 6s egyenesen mozg6 lesr ktizdrli anal6gi6k, p6ld6ul albmeg e\ J teheterlensegr nlomatek ..screben. rugl a/ enefEjJ. \Jg)impulzus 6s impulzusnyomar6k sziimildsdndl. Tudjuk. hogy a mecha-nikdban a forgiis egy nagyon fontos hatds. 6s szr:imos g6p dpithet6forgd alkatreszek segils6g6vel. Igaz. olyan civilizrci6 rdbb is akadr -Afrikiiban vagy Amerik6ban . ahol nem haszniilrak forg6 alkarrdszeket a berendez6sekben. Ez rermdszelesen nagyban korliitozta 6lefszinvonalukal, haladesukat. Iehe16s6geiket. emiaft nenzetbiztonsigu-kat: ezek a birodalmak az els6 komoly kihiviisra cjsszeomlottak.

Ahagy a Tibott taldlndnl,ok cimii kcjnyvben is leiruk. ugyanezrtaldljuk az elektrodinamikdn6l is: a forg6 rijlr6s vjzsgetata a mai un-kdnyvfizikdb6l teljes m6rt6kben hirnyzik Pedig kiredeszthet6k azelekrodinamika egyenletei [gy, hogy ott legyen a forgds is; a fbrg6tdlt6sek me&jelenese ijabb 6s ijabb hardsokat murat a fizika. a term6-szet gazdag tdrhdziib6l. M6ly meggycizcid6sem. hogy az 6lcivildgban,ahol csavaft molekuldk feliilet6n mozosnak a tcjhdsek, ezek a mez6kmegjelennek. €s taldn az 6let.,iizemanyag6r" adjdk.

Jelens6g szinten persze rdg6aa ismerjiik ezeket az energiairadiisifolyamatokat, haszn6lj6k is sziimos 6gtdjon, sok,sok n6pn6l, tudomiinyos felt6rilsuk azonban a mai napig v6rat magrira, els6sorban a fizi-kai alapok hidnyossdga mialt. Igaz, rechnikailag egyeltaldn nemkajnnyri forg6 tcjlt6seket el66llitani, ez csak nagy vdkuumban, er6sm6gneses terek mellett lenne lehets6ges. Kijzbnsdges dr6tokkal, te

f,cELY GYdRGY: BoRorta,LrN

kercsekkel az6rt nem tudunk jelenl6s szdgsebess6gti forgdst el6mi,mer! a tdlt6sek haladiisi sebess6ge igen alacsony.

Litjuk pdld6ul. hogy a mechanikeban, a hidraulikus hiil6zatok,cs6vezetdk-rendszerek srirl6diisos drarnl6sa teljesen anal6g m6donirhar6 le az egyeniirami hil6zatoklGl, az Ohm-16rvdnnyel. a Kirc_hoff-titrv€nyekkel. Ugyancsak anal68ia van az 6rv6nyes eraml6sokkiizti er6k, 6rv6nycstjvek. valamint az i4lland6 miigneses t6r, az Am-pAre-f6le gerjeszt6si t6 6ny kozdtt. Ha egy l6p6ssel lejjebb me-gyiink,6s ijabb szimmetridt vesziink el - azaz nem hagyjuk illand6-nak az id6beli param6tereket -, akkor megint csak sz6mos anal6gi6ttal i i lunk.

Newton mozgiistdrv6nydnek - amelyet F = tn 4 -kdnl ismeriink,azaz a testre hat6 er6 a t6meggel 6s a gyorsuldssal ar6nyos anal6gi-ija a Faraday-f€le indukci6tdrv6ny. A Faraday-f6le indukci6tttrv6nyazt mondja ki, hogy az elekromotoros er6 a migneses fluxus id6beliviltozrisiival ariinyos, umi ugyanaz, mint a Newton-torv6nyn6l az im-puizus iddbeli v6ltozisa. Ilyen sok egyez6s miir egyieltaien nem v€-lellen. biztosak lehetrink abbarr, hogy a term6szel vagy a Teremt6mintegy ,,k6zen fogva" vezet minket.

fjabb bizonyir6k az anal6ei6ka a hulldrnmozgiis sok-sok form6ja.A mechanikdban hdromf6ie hull6mmozgiist is tal6lunk. Ezek a transz-r,erzillis mozgiis. a hosszanti vagy longitudindlis hullrmok, 6s a forgd-si vagy torzi6s hull6mok. A tavak, tengerek feliilet6n kialakul6 transz-rerziilis hull5mmozg6s nagyon j6l ismert. a longitudinelis hanghul-ldmok is teljesen ismer6sek mindennapi 6letiinkben. Torzi6s hulliim-mal alig-alig tal6lkozunk, s bdr nem sok gyakorlati jelentos6ge van amechanikrban: l6tezik.

Joggal vet6dik fdl a k6rdds: ha a mechanikeban h6romf6le hulli-mot is ismeriink (6s egyenleteik alakjai megegyeznek). akkor azelektrodinamikiiban mi€rt nem tal6lunk hiroml€le hull6mot? Mrirpe-dig ijsszes tankdnyv0nk szerint csak transzver6lis hullimok l6teznek,6s hailgatnak an6l a k6rdesrol, hogy lehet-e egyiiltaldn az elektrodi-namikiiban miis tipusi hulldml M6rpedig ha van, akkor gyakorlatijelent6s6g6t aligha lehetne ttlbecsiilni. rendkivij, fontos. gazdasiigilageg6szen dj lehet6sdgeket megnyit6, f.j iparigakat teremr6 l6p6s lehet-ne egy ijabb elekromdgneses hullimtipus fdlfedezdse.

Ma m6r lehet tudni. hogy val6jdban m6g k6r hulldmforma l6rezhet:a longitudindlis elektromiigneses hulldmot Nikola Tesla fedezte fel azlB90-cs ivekben. a torzi6s elektromdgneses huliimokat pedig oroszkalonri kutat6k az 1970-es dvekben. (Gyakorlati jelentos6guk miettere a k6t k€rddsre k6s6bb m6g sokkal rdszletesebben visszat6riink.)

16

A termdszet azt mutatja, hogy l6tezik elektromos tcj1t6s, 6s a gravi-t6l6 tctmeg is l6nyeg6ben tdlt6skent viselkedik. Azt v6riuk tehit, hogyl€tezzen miigneses tdlt6s is. Egy osztrdk fizikus. Felix Ehrcnhafl aXX. szilzad elej6n. az 1920-as dvekben r, is bukkant. Egyszerri volt amigneses tdlt6s el66llft6sa. Apr6 vascsoppecskdket kellett leherolegintenziv f6nnyel besugiirozni: 6szaki ds d6li t6ll6sek egyardnt kiala-kultak a lebeg6 cs6ppecsk6kben. Am mivel a kis6rletileg megtalilttijlt6s 6rt6ke nem egyezett az elm6letileg j6soll 6rr6kkel, a fizikusok'_iie.m tor6dtek az eredm6nyekkel- Eziiltal meginl csak hatalnras lehet6-s6gekt6l esttnk el.

Az eddigiekben csak nz okar az eseteket emlitetfaik, ahol n16g ma-radt a rcndszerben valamilyen folylonos szimmekia. L6tszik errdl aszimmetria-tdrk6pr6l, hogy ahogy egyre csdkken.jiik a folyamatokid6beli szimmetri6it, azaz egyre kevesebb t6nyez6 rnaradhat iilland6.tgy jelenik meg egyre tdbb 6s tcjbb.jelensdg. A hullemmozg6sokn6lmrir megjelenik p6ldiul a rezonancia, a diszperzi6. az inrerferencia.az elhajl6s, az abszorpci6, a csoportsebess6g jelens6ge , ds ezekrekmind szamos gyakorlati alkalmaz dsuk van. Amig csak a statikus je-lens6geket vizsgdltuk - amikor id6ben minden 6lland6. semmi nemvdhozik -, akkor alig egy,k6i j eiens€ggel ral6lkozhaftunk.

Mi van akkor. ha az cisszes t6rbeli 6s id6beli szimmetria elllinik. hasemmi sem marad 6lland6? Ekkor drkeziink el a term6szet leggazda-gabb jelens€gtenger6hez, hiszen ez eselben m6r nem sziiks6gszerijenteljesiil az energia 6s impulzusmegmaradds. Ddbbenetes jelens6gektanii lehetiink: a t6r €s id6, azaz a t4tid6 homogenitdsa megszrinik,gdrbithet6. alakjthat6 lesz a t6r, emiatr a gcirbiilr rdrben igynevezerthipertdri jelens6gek mut^tkoznak, azaz y'llozhat az idd sebess6ge. azid6 milrsa,6s iitugorharunk a rdr egyik ponrjiib6l a m6sikba.

Szimos feltal6l6 rdbukkanr miir ezeke a hatdsokra, egy r6szijker a,,Tiltott taldlmdnt-ok c. kajnyvben ismertettem is, de a kds6bbiekbenels6sorban a m6Bneses motorokat fogjuk majd m6dszeresen megvizs-grlni (a III. r6szben), hiszen ezek megval6sitasa a legegyszertbb. Azels6 ilyen mdgneses tereket felhaszn6l6, demonstriilt ijrtjkmozg6t egykanadai lelk6sz fia mutatta be az 1870-es 6vekben. Az6ta taibb tucatkutatri fedezte fel ezr a hatdst. ezekbr is rdszletesen ismertetiiik maid.

Ha a szrmmerria5zemldler mdgj;r elvel juk. sok erde\e.. mind ezideig ismeretlen gyiimdicsdt szakithatunk le a fizika eddig szrikenterm6 frj6161. Nemcsak a makoszkopikus fizik6ban hasznos a szinmelria, ahogy azt be is mutattuk, hanem a mikrom€retek viligiban is.A kistiilyok kutat6s6nel bukkant felel6szdr a szimmetrja ielenr6s6ce.i nnen i ndu f t l i xz ege . / l u l a td r . A , , rbndz 1920- r . , t q lOasere lben ,

l 7

EGELY G}ORCY: BOROTTA6LEN

kutat6k r6jdttek. hogy az elektronh6j fel6pit6se is leiis tele van szim-

metri6val. Ennek felismer6s6ben a magyar wigner Jen6nek fontos

szerepj tott. Az 1950-es €vekt6l kezdve pedjg egydrteLmiien kideriilt,

hogy az elemi r6szecsk6k is sok-sok szimmelri'lal irhat6ak lei a

szi-mmetri6k haszn6lata alapvet6en fontos az anyag elem; 6pit6kdvei_

nek megismerEs6hez is.De mit taldlunk az atommagok szintj6nl Ma nem tudunk tdbbet az

atommagok fel6pit6sdr6l, szerkezet6rol' mint ak az 1950 es €vek-

ben; nra is sok blzonytalanseggal teli ez a teriilet gyakorla{i. sot kato-

nai fontossiiga ellen6re. Taliin nem vdletlen' hogy a szimmetria segit-

s6g6vel, annak m6ly meg6rt6s6vel k€l magyar kutat6' Si?dclr" 'rir.li

es fid. Sin(feLt- Ddniel 'pitette fel az atommagokra azt a k6pet, melyet

a k6mi:iban Mengyelejev- Mengyelejev 6szrevette a kemiai elemek

kdzti szab:ilyszeriis6geket. ism6tl6d6seket' azaz egyfajta szimmetri6-

kat. s ugyanezl tette a k6t Si?d"A' is. Felfedezt6k. hogy ha az atom-

magot szab6lyos geometriai formikb6l 6pitjijk fel' akkor minden ru-

lajdonsrgit meg lehet €neni. (Tanulm6nyuk a ,Bevea(tls a tlrtedl'

,?.)/d8i.r/rd' 3. kdtet6ben olvashat6.)Hr elfogadjuk. hogy szabdlyos geometriai form,kb6l dpithelo fel

az alommirg. akkor az osszes furcsasiig. anomdlia kiv6tel n6lkiil meg-

6rthet6. Talin nem vdletlen. hogy a term6szet ilyen sz6leskdrlien

hrszr, l j- u.rrmmetriut. q- 37 .srn vdletler. hogy mennlire nem ert-jiik ezt a nyelvet. Ma birki, brirmilyen kurzust igy vdgezhet el fels6-

foki lanintdzetben. hogy nem ismeri meg a szimmetria l6nyeg6t 6sfogalm6t. pedig e n6lkiil nem 6rthetjiik meg a term6szet miik6d6s6t

Ez nemcsak egyfajta eszt6tikai vagy filoz6fiai okfejt6s: sokkal na-gyobb probl6ma. hogy a szimmetria nem ismerete miatt nem ludunkj6g6peket 6piteni. technikai civilizici6nk alacsony hat€konys6gi. primi

tiv 6s veszdlyes. A F6ld lakossag6nak csak kis rcsze 6l elfogadhat66letszinvonaion, 6s 6ket is fenyegeti a kiimyezetszennyez6s vesz6lye €saz energiafondsok v€gess6ge. Ha a szimmetriaszeml6let igazin elterjedherne tondolkodd'unkbdn. minde,, megszunne \4a " \ege'enefgia'fbrriisok fdltini e and6 acsarkodds iellemzi 6letiinket, pedig elegend6lenne csak a kezijnket kinyijtani, 6s egy kicsit gondolkozni

T6rt€nelmi trag6di6k sora mutatja. hogy a gondolkodiis betiltdsa' ameglev6 eredm6nyek eltiprdsa milyen katasztr6fdkkal jeft. K€t tdrt€-nelmi p6ld6n szeretn6m ezt 6rzdkeltetni. El6sz6r kedvencem, NikolaTesla 6let6b6l a longitudin6lis elektromdgneses hulliimok felfedez6-s6t, 6s J. P. Morgan 6ltali betiltiisdnak tdrtdner6t szeretn6m r6szletesenelmondani; majd m6sodik, nagyobb tdrl6nelmi pdldak6nt (a kdvetke-26 fejezetben) szeretn6m megmutatni, hogy a Fiild egykor legna-

18

T6sr,A H0LL,|MAI

gyobb, leggazdagabb civilizdci6ja a kinai hogyan bukott meg a so-rozatos tiltiisok. az orszrgot vezet6 mandarinok kdzcjnye miatt.

A flr.EJTEs KUr.TUsz{A Tiltott taldlndnlok cimri kijnyvben vdzlatosan ismertettem Tesla6let€t. 6s mdsodik alkot6i korszakdb6l az olvas6 m6g val6szinrileSeml6kszik, hogy egy eg6szen furcsa rildi6ad6t taliilt fel. Pontosab-ban, Tesla 6lete v6g6ig azt illitotta, hogy az 6 redi6ad6ja nem olyanelven mrikbdik. mint a Marconi-f6le. hanen sokkal messzebbre ha-t6. a c6lnak sokkal jobban megfelel6 riidi6ad6t alkotott. Mivel mun-kdssdgdnak ebb6l a r6sz6b6l megrnaradtak szabadalmai. s6l, r€szle-tes 6s hosszf el6addsokat tartott a t6rndr6l, igy most tiibb mint egy6vsz6zad milt6n. jelenlegi ludiilsunkkal is igazolni lehet. hogy Teslaval6ban egy eg6szen miis tipusf, sokkal jobb szerkezeter 6pitetr.mint amelyet kortdrsai k6szitettek, s melyek a mai gyakorlati 6letben elterjedtek.

Tipikus p6lddja ez annak az esetnek, amikor valaki messze-messzemegelozi koriit (mondjuk inkdbb azt. hogy a kor marad le mdgdtte).A most kovetkez6 tdrt6net remek pdlda arra. hogy hiiba van egy.j6tal6lmdny, az m6g a legjobb szdnd6kok mellett is kcjnnyen a feled6shomiilyiba veszhct. L6tni fogjuk. hogy az intdzm6nyes rudomdny. sdtaz ipar sem ,,vev6" mindig a lehet6 legjobb m6dszereke, 6vszizad-oka is be6rik kijz6pszerij vagy gyenge megoldisokkal: ts ritkin vatt,, perij rale lt Atel" a tudomdnyban.

A Tesla elvdn mriktjd6 r6di6ad6 ma is meg6pithet6 lenne, hiszen azOrffyreus-f6le (a lcjrt6nef rdszleresen a Tittott taldlndnyok c(mijkdnyvben olvashat6), 6s m6s hasonl6 drdkmozg6kkal szemben in atervek megmaradtak. 6s az elvek is tiszt6z6dtak miira. Annak ellen6-re. hogy mind nemzetbiztonsigi, mind gazdasdgi szempontb6l sokkaliobb lenne a Tesla-fdle rddi6ad6, mint a ma hasznijlt Hertz-hulldmo-kat kibocs6t6 ad6k, sehol nem talelkozharunk vele a riidi6ad6k irodal-miiban. 6s sem a fizikusok, sem a mdrndkaik nem ismerik az 6terbenlerjed6 elektromos szolitonok fogalmit.

Mai tudisunk alapjdn ugyanis igen er6s az a gyanri. hogy a Teslaf6le rridi6ad6b6l nem ,.kijzdnsiges ' Henz-hull6mok, hanem tongirudin6lis hull6mok form6jdban elektromos szolitonok terjedtek tova. 6sett6l mds 6s ett6L jobb az <i megoldiisa, minr amik urina valaha issziilettek. Tesla tdd€nere arra is j6 p6lda, hogy egyes tudomdnyoseredmdnyek megvdsirolhat6k 6s elsiillyeszther6k; s technikai rjtke-resaez6d6sekhez 6rve a rossz iriinyba is mehet a fejl6d6s.

r9

EGELY GYdRcYr BoRorvA6LEN

Ez a t6(6net az 1890-es 6veki6l az 1920-as 6vekig hiz6dik Ekkorra

az elekromossdg, a villanyvil6gitds (az els6jelentds taldlmdny) b€kiil-

tdzdtt a hitart6sokba. A Tesla-f6le vdlt6rram p6ld6ul lehetdv€ tett€villanymotoros liftek meg6pit6s6t,6s igy a h6zakj6val magasabbak le-hettek, amitdl egyszer s mindenkorra megvdltozott a nagyv6rosok k6peCsdndess6. tisztdv6, olcs6vd vdlhatott a tdmegkdzleked€s a villamosok€s a v6roson beliili fitldalaftik, metr6k meg6pit6s6vel. (A g6zmozdo-nyos fdldalattik mindenkdpp€n vesz6lyesek lettek volna a mozdonykdm6nye dttal kifiijt m6rgez6 sz6ndioxid 6s sz6nmonoxid miatt.)

A Tesla-fdle vrlt6Sram segits6g€vel a villamos energia bejutott ahdztartiisokba is. 6s kets6gteleniil egy 6letviteli fonadalmat inditott el.mig a pneumarita !ag) a gdzgep e\eten ez elerhetetlen Iel l \oln.r ' igyviszont porsziv6k. mos6g6pek, vasal6k, gramofonok, elek[omos var-r6g6pek jelentek meg, s terjedtek el a fejletl vildgban Az 1890-es€vekben mdr elkezd6d6tt egy m6sik forradalom is, melyet az ir6g6pmegjelendse vdltott ki. Addig dltal6ban f6rfiak misoltdk az iratokat'de ez a g6p lehet6vi tette a n6k t6meges me&ielen6s6t a munkaer6pi-acon. ami az t. vil6gh6borf hatalmas embervesztes6gei miatt aztanvisszafordilhatatlannd vdlt.

Mi hidnyzott m6g ebb6l a vil6gb5l? A sok szelon fut6 kommunikii-ci6. amit ma tdmegkommunik6ci6nak hivunk- IEaz, l6tezett m6r tele-fonhirmond6, iim dr6thoz volt kdtve. Valami olyan tal6lm6ny kelleat,amelynek segitseg6vei otthon vagy munka kdzben. vagy akft haj6kfed€lzet6r6l is leheteti iizeneteket kiildeni, vagy fogni. Hatalmas le-het6s6g, piac kinilkozott egy olyan g6pnek, ami k6Pes volt arra, hoByegyszene sok ember szdmdra p6ldiul zen€t kijzvetitsen. Akkor is (6smost is) nagy szemd f6lanalfab6ta 6lt, akik vagy nem tudtak, vagynem szerettek olvasni. 6m az informSci6k vaserl6piacdn 6k is jelen

voltak. Ez az ij talrlmAny a ridi6 lett.A m6dszer mfu ismert volt: hullemokkal, m6ghozzd elektromos

hull6mokkal hirt lehet tov6bbitani, hiszen ̂z mdrj6l bev6lt el6szdr at6vir6n6l, majd a telefonn6l. A tdvir6 rendkiviil egysze i szerkezetvolt, s a telefon sem sokkal bonyolultabb; a rddi6hirkozldst viszontmft nem lehetett egyszeriien megoldani. J6l kellett ismemi a hulla-mok term6szet6!, a hullernok terjedds6nek minden csinj6t-binj6t, sehhez a v€letlen, ami a felfedez6ket sokszor segiti, mir nem volt el6g.

Ha hulldmok6l esik sz6, azonnal mondjuk a leck€t, hogy a mecha-nikiban milyen hulldmokat ismertink. R6szben lehetnek transzverzd-lisak: azaz a tededds ir6ny6ra mer6leges hullilmok, mint p61d6ul a ta-vak vagy a tenger feliilet€n lethat6 hullimok; vagy hosszanti. azazlongitudindlis hulldmok: mint p6lddul a hang; vagy torzi6s csavar6si

20

hullamok; ezeke nehezen tudn6nk p€ldrt mondani a gyakorlatb6l, iimel6 lehet tiket dllitani, hasznuk ugyan nincs. Ha az elektrodinamikdr6lesik sz6, akkor csak transzveE6lis hull6mokat ismeriink. A tank6ny-vek sze 6i csak err6l sz6lnak, igaz nagyon hosszan, igy m6sf6lehullem ldtez€s6t el sem tudjuk kdpzelni.

A szimmetria-tdrk6pen azonban ldthattuk, hogy ami el<ifordul amechanikdban, annak illik megjelennie az elekrodinamik6ban is,ezerL vtuhat6, hogy ldtezik az elekrodinamikiiban longitudiniilis 6storzids, azaz csavadsi hull6m. Van azonban mdg egy iitfog6, mindenfajtdnril megjelen<i hullimtipus, amelyrdl ̂z igen j6 6s r6szletes tan-kdnyvek sem szemoltak be eg€szen az 1970-es, 1980-as evekig: ezekM igynevezEtt nem iinedris hulldmok vagy szolitonok. Ezeknek afurcsa hull6moknak alapvet6en m6s terjed6si tulajdonsdgaik vannak:sokkal messzebbre jutnak, szinte torzul6smentesen, mint az dltalunkmegszokott 6sj6l ismert linedris hullemok. A szolitonok megjelenhetnek transzverdlis, longitudindlis 6s torzia hulldmok formdjdban is.

Hogyan lehet lineiiis vagy nem lineiris hulldmokat kelteni? A szo-kesos, egyszerli linefuis hull6mokat nagyon kdnnyri kelteni, el€9, haegy t6 nyugodt felszin6re egy csepp vizet ejtiink: rovid, egy-k6t cen-tim6teres hull6mok terjednek tova. (Ezeker a feliileti fesziilts6g vdlto-z6sa kelti.) De akkor is kijnnyii hulliimokat kelteni, ha egy nagy k6vetdobunk be: akkor mar j6val nagyobb hullemok keletkeznek, 6s mdgnagyobb t6volsdgra j utnak el. akft t6bb szA m6tene is. (Ezek gravi-tdci6s hullemok.) A term6szet azonban enn6l sokkal triiktdsebb hul-l6mokat is ismer, amelyek akdr kilom6teres tevolsagra is te4ednek, deezeket mi{s m6don kell kelteni.

Hull6m 6s hullam kitzdtt tehet nagyon nagy lehet a kiilijnbs6g, azegyik kor6n elhal, nem jut messze, mig az fgynevezett nem lineiirism6don keltett hull6m szinre alig gyengiil. Ez kellert a hirkiizleshez.A termdszet persze t6lcdn kinilta a megold6st. Tesla megtaldlta, apr6reszletekig kidolgozta raldlmdnyit, kipr6b6lra, eladra, de ma sem is-mediik, ma sem haszn6ljuk. Mi6rt? Az ok a kapzsisdg 6s a sztikldt6-kijr6s6g, de el6sziir sz6ljunk az eklzm6nyekrril.

NrMtrN[ARrr,bLineiiris, de fdleg nem lineiiris jelens€ggel sokszor raliilkozunk. Line-dris e$/ jelenseg, ha egy hat6ssal mindig ar6nyosan n<i az okozat is.P6ld5ul, ha egy rug6t valamilyen er6vel meghfzunk, tudjuk, hogymennyire nyrilik meg: ha k6tszer aktora er6vel hizzuk meg, k6tszerakkor6ra nyilik. Ha a megnyilas €s a nyfjr6erd hi4nyados6nak 6n6ke

2l

EcsLYCYoRcY: BoRorvAdlEN

mindig 5ltand6, akkor a hates lineSris. Tudiuk azonban a gyakorlaFb6l, hogy egyszer csak elszakad a rug6, 6s a szakad6s el6tt. annakktjmy6k6n ez az arSnyossig mer nem 6llldnn.

Ha melegitjiik a vizet, egy bizonyos h6mennyis6g hatds&a vala-mennyit emelkedik a viz h6m6rs6klete. K6tszer akkora h6mennyis6gha,dsdra k6tszer annyit emelkedik. Ez azonban nem megy a v6gtelen-s6gig. mert egyszer csak a forriispont kdmy6k€re 6rkezunk. 6s itt mdlteliesen mesk6nt kezd el viselkedni a viz. de ugyantgy igaz ez a. fa'gyasponra rs.

TLrdjuk. hogy kdmyezetiink tdrgyai tdmek. szakadnak, repednek.megolvadnak. megfagynak. azaz lelis-teli vagyunknem linedris jelen-s6gekkel. M6gis ezeknek a matematikai leir6sa sokkal nehezebb 6sj6val kev6sb6 elegdns, mint a linedris ielens6gek vil6ga. Ez a teriiletiavardszt a m6mdkdk ,,vadSszteriilete

' maradt. a fizikusok ink6bbcsak az ut6bbi dvtizedekben kezdtek 6rdekl6dni a nemlinearitiisokgazdag t6rh6za ir6nt.

Ez nem v6letlen. hiszen m6g ma is komoly problemdt jelenteneka nem I ineitri s j elens6gek, azok matematikai leirdsa csak ritkiin sike-res. S262 6vvel ezel6tt pedig teljesen rem6nytelennek tuntek ezek ajelensdgek matemalikai. elm6leli leiras szempontjdb6l. Ilyen tipikus,nemlineilris, cjngerjeszt6 rezgdsi jelensdg okozta p6ld6ul az EgyesiiltAllamokban a Tacoma foly6 fiigg6hidj6nak az er6s szdl mia$i be-rezg6sdt. beleng6s6t, majd leszakad6srt. Hasonl6 jelens6gek okozt6kaz els6 repijl6g6pek szdrnyv6gein megfigyelt rezg6seket. s n6haazok letor6s6t. (A m6rndkdk mindig a saj6t k6rukon tanultak.)

Amikor Tesla detektdlta az eg6szen 6j tipusi elektromos hulli'mok terjed6s€t, a kiserleti 6s elm6leti fizikusok akkor m6g 6pphogycsak ko onalazni tudtdk a legegyszeriibb elektromdgneses hulli-mok keltes6r. A fiatalon meghalt zseniiilis angol kutat6, James C.Maxwell I873-ban kijzdlte azt az egyenletrendszert, ami egyesitetteaz addig ismert dsszes elektrom6gneses jelensegel. Egyenletrend-szere ezen feliil tartalmazott pusztdn szimmetria okokb6l mdgegy trgot, ami megj6solta az elektromigneses hullimok keletkez6-sdt 6s terjed6s6t.

Ez az egyenletrendszer az elmdleti fizika legnagyobb eredm€nyevolt a XIX. szdzadban, mert Maxwe'l nemcsak aztj6solta meg. hogyelektrom6gneses rezgdsek keletkezhetnek. hanem azt is, hogy ezek-nek a sebessdge a f€nnyel azonos. igy elm6lete egyesitette az elekt-romossrigtant 6s az optik6t. A baj csak az. hogy erre senki nem voltigazen kivdncsi, s Maxwell igy halt meg, hogy egyenletrendszer6t sa-j6t kor6nak kijzv6lem6nye nem fogadta el.

22

TESLA HUIL,{MAr

N6meloAz{gban kUltin elektrodinamikrt dolgoztak ki, s csak min-tegy hisz €wel k€s6bb, a 80-as 6vek v6g6n kezdre el vizsgdlni azelekrom6gneses sugdrzAst egy fiatal, n6met kutat6, Heinrich Herrz.Hertz a felt6rekv6, frissen egyesiilt 6s iparilag ddbbenetes m6rt6kbenfe.jl6d6 N6metorszdg tipikus polgtua, a ktiin6 n6met egyeremek re,hets6ges diakja volt. Epit6szm6rndknek tanult, de hama a fizika ir6ntkezdett 6rdekl6dni.

Ebben az id6ben Anglia m6r a hanyatlis els6 fazisdba drkezert;mdg mindig nem szervezt€k meg az ipari iskol6kat, €s nem volt int6zm6nyesitett miiszaki kuutes. Am akadt egy kutat6, Olivier Heaviside,aki semmif6le f6iskol6t nem vdgzett ugyan, de cjner6b6l, puszran dr-dekl6d6se folyt6n mdgis jelent6set alkotott: 6 tetre kiiz6rthet6v6 mer-ndkdk 6s kutat6k szimdra az elekrrodinamikdr. Addig ugyanis Max-well igen bonyolult, nehezkes. az tigynevezett kvaternionokat haszn6,16 egyenleteit senki sem 6rtette igaz6n, men ezen a nehezkes matema-tikai nyelven nem lehetett €gyszerLien leimi 6s megliirni az elektrodi-namika egyenleteinek egyszenis6g6t, sz6psdg6t, szimmetri6j6t. Ez afeladat egy6rtelmrien erre a kiildnleges kdpess6gekkel megdldott, dekiildnckdnt viselkedci angol fiatalembene harult.

H[AusIDE

Olivier Heaviside neve mdra szinte a teljes feled6s homilydba merijlt,pedig az amerikai Gibbs 6s az eltala megalkotott vektomnalizis ma am6rn6kijk ,,anyanyelve". a sz6miti{sok, m6rctez6sek egyik legfonro-sabb eszkdze; a m6dszer haszna felbecsulhetetlen. Miel6tt Heaviside6rd€meit mdltatn6nk, egy bekezd€s ercj6ig ismertetni kell, hol is rar-lol l eklor az ipdr. a rechnika is a rudomdny.

Az emberisdg tdrt6netEben a vegyipar volt az els6. tudomdnyosalapokon nyugv6 ipar6g. itt mir legalebb az oszt6st 6s a szorzisthaszneldk. G6zg6peket 6s villanymotorokat eklor m6g csak pr6baszerencse alapon epitettek, ezekh€z nem sok matematika kellefi. Ab-ban a korban m6g nem merult fel az ig€ny a mdm6kitkben, hogy pdl-ddul g<izg6pekndl a b6dtadest sz6mit6ssal is lehetne kdvetni, de a K-s6rleti hdtt6r sem volt m6g igazAn megalapozott.

Az els6, igynevezett ipari forradalom is igy zajlott le, g6zg6pekezrei_iilltak munkdba an6lkiil, hogy igazi tudomany lert volna mdgcjt-tiik. Igy k6sziilt a t6vir6 6s a relefon is, 6s mindaddig nem is volt kii-lilnilsebb gond, amig csak pir kilom6tene kelletr dtvinni a hangot, ajelet. A hosszabb telefonvonalakon azonban mdr jelent6s volt a hangtorzuliisa, 6s csak rigy vaktdban, pr6ba szerencse alapon nem lehetett

IGELY GYoRcY: BoRorvA'dLEN

ezen javitani. Ez a gyakorlati probl6ma veltotta ki az els6, igazi ipariforradalmat az elektromossdgtan teriilet6n, ami k6s6bb az elektronika6s a term6szettudomdny, a mechanika €s elektrodinamika itsszekaP_csol6disdt ercdmenyezte.

Ekkor 6s ez jelentette az ipari forradalmat, ezek az ercdm6nyekjutottak el gyo$an az emberekhez, nem pedig Nervton 6s Euler ered-m6nyei, vagy a g6zgipek. Newton eredm6nyei igen hasznosak voltakp6ld6ul a csillagdszatban, de a gyakorlathoz nem kdt6dtek ktizvetle'niil; szimitSsaira nem voll igazSn sziiks6g sem a g6zg6pek, sem a lo-vas kocsik m6retez6s6hez. Az emberisdg tiirt6net6nek els6, ig^zitechnikai kihivdsa a \6'tols6gi telefon voh. Ehhez viszont az elektro_dinamik6t m6rj6l meg kellett 6rteni.

Maxwell egyenletei viszont nem voltak alkalmasak erre. hiszen azid6ben v6ltoz6 elektromos €s mrgreses jelensdgeket hdsz egyenletirta le hrisz veltoz6val. A Maxwell dltal felhaszn6lt matematika, azaza kvaterni6k (a hiperkomplex szdmok egyik formdja) alkalmatlannakbizonyultak erre a feladatra. Valami mest kellet kitalilni.

Maxwell 6s Faraday dszrevette, hogy az elektromos 6s miignesesmezrj itnmagdban egy Llj fogalom. €s nem a kjkiiszdbdl6siike, hanem amegi(dsiike kell ldrekedni. Ezzel a zsenidlis gondolattal ij korszakotnyitottak a fizikdban. Maxwell m6sik igen fontos eredmdnye az voh,hogy - pusztin szimmefria okokb6l, azefi hogy az egyenletek kicsitszabalyosabban n6zzenek ki, jobban hasonlitsanak egymSsm - fiilt6te-lezte. hogy nemcsak a megneses t6r id6beli vdltoz6sa okozhat elektro-mos 6rv6nyeket (ahogy ezt a Faraday-f6le indukcidndt tapasztaltdk),hanem az elekfomos t6r id6beli valtozSsa is. Igen dm, csakhogy eztnem tudtdk Ks€rletileg kimutatni (hiszen olyan gyenge az effekus azindukci6hoz k6pest), erre csak 6vtizedekkel kds6bb lesz bizonyit6k.

Most t6diink vissza Heaviside munk6sseg6ra. Heaviside az ameri-kai Gibbs-szel egyiitt kidolgozta a vekoranalizist, igy viszonylagegyszerii mriveletekkel lehetett leimi az er6tereket. Ahogy Newton letudta i"ni egy tdmegpontra hatd er6k kdvetkezmdnyeit a mozg6sban,ahogy Euler egy kitededt test mozgiis6t tudta leimi Newton munk6itfelhaszn6lva; Heaviside a mez6ke oly jellemz6 er6tereket tudtavektoraival megragadni, eleg6nsan leimi. Igy Maxwell id{iben v6ltoz6egyenletei a hfsz helyett mind6ssze kett6re zsugorodtak, 6s azokbanis csak n6hiny tag volt, igy egy matematikailag kicsit is k6pzett em-ber m6r 6szrevehette az elektromoss6g 6s m6gnesess6g kdzti finomkapcsolatot, ezek eleganci6jAt.

Heaviside liitta meg el6sz6r, hoBy az elektrodinamika egyenletei-ben hogyan jelenik rneg a term6szet, de azt sajnos nem vette 6sae,

24

TESLA HULLT|MAI

hogy mi az, ami m6g ezekb6l hirnyzik. P€ldiul nem tfnt fiil neki abrges hiiinya, de ez m6g csak a kisebbik baj. A nagyobbik, hogyaz6ta sem n6zik az ut6dok ilyen szemmel a milli6szamra leirt Max-well-egyenleteket. Erfe a fontos hjdnyossdgra m6g k6s6bb visszat6-rijnk, de most maradjunk a Heaviside 6ltal felin egyenletekn6l.

Tulajdonk6ppen drthetetlen, hogy olyan sok kiv6l6 angol, francia6s nimet matematihrs, akik az absztrakt gondolkodiis csricsaira ju-tottak el, nem tal6lt6k ki hamarabb ezt a m6dszert. ahol er6terek dr-v€nyl6s6t, forriisait 6s v6ltoz6sait (gradiens6t) lehetett leimi. Newton6s Leibniz munkissilga (az analizis) 6ta, Heaviside munkdja, a vek-toranalizis kidolgoz6sa lett a kdvetkezd m6rfdldk6 a term6szettudo-mAnyban, a matematikai fizikiban.

Mig Newton 6s Leibniz nev€t a legnagyobb elismerdssel emlitik,Heaviside neve teljesen m6ltatlanul a feled6s hom6ly6ba meriilt, a ter-m6szettudom6nym oly jellernz6, de 6rthetetlen m6don. A tankdny-vekben a Maxwell 6ltal soha fel nem irt egyenleteket melyeket Heaviside 6s Hertz 6llitott fel - Maxwell nev6vel illetik. Igaz, ezeknek ^zelektrodinamikai jelens6geknek a l€nyegdt Maxwell mutatta meg.azonban formdjdt, hasznelhat6sagft k6ts6g kiviilHeaviside adta meg.

Az 1850-ben nyomorisegos kdriilm6nyek kdzdtt sziiletett fi{, gye-rekkoreban f6lig megsiiketiilt egy betegs6g miatt. Eft6l kezdve em-berkeriil6 lett, 6s inkdbb a tanuldssal foglalkozott. J6 matematikai k6-pess€gei mii. az iskoldban megmutatkoztak. 18 6ves kodban D6nidbament, hogy egy tevirdeban dolgozzon. O is, mint kor6nak sok sziizmiis feltal6l6ja, 6s iizletembere a tivirddban kora csicstechnol6gi6ji-val taliilkozott, 6s ez iiriike megviiltoztatta 6let6t. Heaviside igy agyakorlatban ismerte meg az elekfomoss6got, az elektrodinamik6t,kdzvetlen tapaszralatai voltak 6rarnk6riilo6l, rczg6kitr6k6l, ami elen-gedhetetlemek bizonyult k6s6bbi piilyaful6sa sordn. l87l-ben visz-szat€rt Anglidba, 6s Newcasde Upon-Tyne viosban a tevirda egyikmiiszaki fdfeliigyeldje lett.

Eklor kezdte tovabbfejleszreni ruddsdt a matemarikdban 6s a fizi-k6ban. ̂z6rt hogy m6g jobban megismerje az elektrodinamik6t- Az1873-ban kdzijlt mdsodik cikk6ben m6r integrdlsz6mitrst is hasznelt,6s Maxwell m6r hivatkozott erre a munk6ra. Ett6l kezdve otthagytatllasiit, 6s csak az elekrodinamika hnulmdnyozSsiival foglalkozott.egyf6le jiivedelem n6lkijli maBinkirtat6 Gtt. Huszonn6gy 6ves voltekkor. Soha tdbb6 nem volt 6lldsa, mindig a bizonytalanjdv6 €s a ke-v€s p€nz szoritdsdban 6lt. Az elektrom6gnesess6g fj 6s izgalmas vilii-ga azonban teljesen magdval sodona, 6jjel-nappal ezen dolgozott -sohasem n6siilt meg.

25

EcErY GYORGY: BoRorvAiLEN

Heaviside megpr6bSlta az egyszertisitett elekrodinamikai egyenleteket az Angol Tudomdnyos Akad6mia foly6irat6ban (Boceedings oftheRoyal Society) kitzitlni. ilm a lap szakmai lekora. William Bumsrdevisszautasitorta a cikk6t. mondvin, hogy matematikailag nem el6gg6megalapozott. Azt a matematikai formalizmust. ami ma m6rndkok milli6inak €s fizikusok tizezreinek jelenti a klasszikus fizika legiontosabbalapjait. nem fogadta el a brit iudomi4ny egyik kapu6re .

A vektorok segits6gevel 6fthetdvd viilt. hogy hogyan teried az ener-gia !z elekromigneses dramkdrdkben. igy lehetett tisztezni' hogy va-

l6ieban nem is a dr6tban. hanem a dr6t kcjriili elektromiigneses terek-ben mozog az energia. ami sokak sz6m6ra m6g ma is meglep6 ered-m6ny. A dr6tb6l akir ki is repiilhetnek elektrom?igneses hulldmok. leis szakadhatnak a dr6tr5l. €s ez egy sor igen fontos, tij technikai lehe-tds6get mutathat.

Ha M akad6mia foly6irata nem is, az Electrician nevii nijszaki laprendszeresen kijzijlte cikkeit, igy lassan-lassan ismertt6 6s elfogadottiviilt az dltala bevezetett vektoranalizisen alapul6 elektromossdgtan. I8yl89l-ben az angol akad€mia tagjai kijz6 vielasztotta a fiatal kutat6t. (Ezakkoriban m6g lehetsdges volt. ma mir teljesen kizrr! lenne ) Hea-viside csatii ezzel azonban koriinlsem 6fiek v6gel. Nemcsak az el-m6le(i. hanem az rigynevezett gyakorlati szakemberekkel is kem6ny.diihcjdt vitdkba keveredett a lelefoniiramkdrdkkel kapcsolalban.

Addz ellensdge lett egy Preece nevii m6mcik, aki az angol postaegyik f6szak6ndje volt. Az 1880-as 6vekben m€g maguk a ,,szakdrt6k"sem ismendk az elekfomos 6ramkdrdk mtikitd6s6t. 6s szinte a telieshomi y 6s zavarodolts6g jellemezte munkijukat. Amikor dz eis6 t6vir6k6belt d\,tizedes munka €s kudarcok ut6n 6lhizt6k az Atlanti6cednalattr az haszndlhatatlannak bizonyult. V6gre rejdttek, hogy a hosszfkibel tdlt6stdro16 k6pess6ge. azaz kapacit6sa okozza a hibiit,6s ezt si-keriilt tekercsekkel, azaz indukiivit6sokkal kompenziilni. semlegesiteni.Tali4n ez volt az els6 igazi. nagy gyakorlati gy6zelem az elektrodina-mikdban. de hasonl6 probl€m6k fiilldptek mdr a nagyobb frekvenci6jitelefonvonalakndl sokkal rijvidebb tivolsrgok eset€n is.

A t6vir6kndl megszokott igen lassLi viiltozdsok eset6n a dr6tok in-duktivitdsa (m6gneses energia!Arol6-k6pess6ge) m6g elhanyagolhat6volt, 6s csak a sziviirg6 eram 6s a tdltds!6rolds jelentelt fontos hatdst.Ez6r1 a Thomson dhal m6r az 1850-es evekben a tivir6kra kimunkrltmegoldds annyira beiv6dott a szakemberek tudatdba, hogy el semtudt6k kdpzelni azt, hogy nagyobb frekvencidknil mdr nem hasznil-hat6 ez az dsszefijgg6s. Itt a vezetdkek mdgneses energiattrol6 kdpes-s6g€t m5r nem Iehet elhanyagolni. Am a Thomson-kdpletet dogma-

26

TESL{ HULL,|MAT

kent kezelt6k, 6s k6ptelenek voltak gondolkod6sukba beepiteni a gyorsvdltoziisokndl a mrgneses hat6s energiatdrol6 k6pess6g6t. (Ez teljesenhihetedennek tiinik, pedig ma sincs mdskdpp a szimmetiacsbkkend-sek vagy mds szimmefi6k hatds6nak vil6g6ban.)

Heaviside halelos ellenfele - Preece - pozici6jindl, kapcsolatai-ndl fogva hatalmas, legy6zhetetlen ellenf6lnek bizonyult, 6s igy le-galdbb hfsz 6we megb6nitotta a brit telekommunik6ci6s ipar fejlS-d6set. Azt bizonygatta, hogy az induktivit6s k6ros €s ez6rt kikiiszo-bdlend6. EgyszerUen nem 6rtette meg, hogy az induktivitSs I6te nemizl6s dolga, hanem - tetszik, nem tetszik - l6tez6 jelens6g, amitkompen26lni kell.

Heaviside a vektoranalizist felhasznalva 6ppen ana jait 16. hogy atorzit6smentes hang6tvitelnek az a feltdtele, hogy az induktivitSs 6s azellenalliis hdnyadosa a dr6t ment6n azonos legyen a dr6t kapacilrsd-nak 6s sziv6rg6si ellen{lldsdnak hdnyadosdval. Heaviside tehdt arra azeredm6nyre jutoft, hogy a torzit6smentes k6rokhdz az indukci6t 6p-pen hogy ndvelni kell €s nem cs6kkentenii kifejezetten azt dllitotta,hogy az iiramkdrbe helyezett induktiv tekercsekt6l javul az atvit€lmin6s6ge. Heaviside terv6nek, eredm6nydnek kivitelez6s6r azonbanellenfele, Preece minden eszkiizzel megakad6lyozta. (1. ebra)

l.6bn.a. URt = C/R" A Heaiside-krit'ritm a tot.itdsnentes jeltitvitelrc li

Evtizedekkel k6s6bb az Egyesijlt Allamokban Michael Pupin, aColumbia Egyetem professzora 6s Camp Bell, a Bell Ttusasdg m6r-ncjke szabadalmaztatta ezt az dtletet, 6s kiv6l6 eredm6nnyel meg isval6sitott6k. Heaviside azonban beleferadt a sok csataroz6sba 6s1908-ban. m6g viszonylag fiaralon vid6ke kcjlr6zdrr, ahol teljesmagdnyban 6lt tov6bb. Tulajdonk6ppen bele6riilr a sok,sok kiizde-lembe: a britorait furcsa m6don k6britoroka cserdlte, egyre keve-sebb gondot forditott rllagera, kiilleme elhanyagolt volt, egyediilcsak k6rmeivel rcjr6dijtr, ezeker pirosia lakkozra. 1925 febrDrrjiig,hetveniit 6ves kor6ig 6lt: egy szerencs6tlen es6s kiivetkezt€ben meg-fitiitte magdt 6s s6riil€seibe belehalt.

, 2j

R r L

R : C

Rr L

R : C

EGDLY GritRcY: BoRorvaELEN

G. B. Shaw egyik hires mondesa szerint kdtfdle ember l6tezik: az

egyik racion5lis 6s belesimul a vildgba, megalkuszik vele, megismeri

a szabiilyait; a m6sik ember inacion6lis' nem hajlithat6' azt aka{a'

hogy a vifdg alkalmazkodjon hozz6. Ezdrt mondj a Shaw: a hala'lis az

irrucionA\s embereken nilik. Ilyen inaciondlis. de teljesen m6ltatla-nul elfelejtett ember volt Oliv6r Heaviside' akit Maxwell meltettjog-gal n€vezhetiink az elektrodinamika els6 teoretikus,nak

REZGO nl"{c

Maxwell megsejtette, hogy elektromos rezg6ktiriikben' kondenz6tor-lemezek kdzdtt mdgneses. 6rv6nyes mez6k is keletkezhetnek, €s ezekigymond eltSvolodhatnak, ,,kirepiilhetnek" a lemezek k6ziil. azaz

eGktromdgneses hulldrnok j iihetnek l6tre. Am 1879-ig. negyvennyolc6ves kordban bekiivetkezett halaldig, erre kis6rleti bizonyit€kot nem

tudott felmutatni, igy nem is fogadt6k el elm€let6t J6val k6s6bb, Sir

Olivdr Lodge kimutatta vezetdkben a hulldmok l6tez6s6t' de ez sem

kavart nagy vihart. Az igazi v6ltozdst egy fiatal n6met 6pit6sz, Henzmunkdja hozta meg.

1887 kiil6nleg€s 6v volt a technikeban 6s a tudomdnyban. Az eg€sz

6vtizedet hallatlan technikai 6s tudomdnyos pezsg6s jellemezte l886-

ban mutatta be Daimler Maybach 6s Kail Benz az els6 benzinaut6t'

ami egy fj korszakot nyitott meg a kijzleked6sben. 6s 1887-ben indult

el Georse Pullman hil6kocsis luxusvonata, ami az els6 k6nyelmes td-vols,gi vasriti utazds kezdetet jelentette Ebben az 6vben' 1887-benindult el Budapest utciin az elsii villamos, 6s ez €vben hoztek forga-

lomba az elc6. korong alahj hanglemezeke..Ugyancsak ebben az 6vben talilta fttl Tesla a titbbfdzisri villany-

motofi, temdszetesen tdbb6vi el6zetes kis6rletez6s 6s gondolkod6s

ut6n. Ebben ̂ z 6vben sziiletett B€csben E in Schroedinger' 6s ekkor

halt meg Alfred Krupp, az esseni Krupp Miivek megalkot6ja, az eur6-pai ac€lgy6fies nagy alakja. A k6vetkez6 6vben sziiletett HeinrichHeinkel, a n6met repiil6g6pgy6rtas atyja, 6s az orosz repiililg€pgyr4r-t6s atyja, Tupoljev is. Es ekkor, 1887-ben Heinrich Henz Ksdrletek-kel bebizonyitotta, hogy a mesters6gesen l6trehomtt elektromdgne-s€s hullimok a l€veg6ben is terjednek

Termdszetesen ez sem el6zm6nyek n6lkiil ttifi€nl Azt m6r sejtet-t6k, hogy a f6ny elekromdgneses sug6rz6s, de ezt mindig valamifdlekemiai folyamattal, vagy melegit6ssel 6rtdk el. Az voit a kdrd6s, hogyvajon kdzvetleniil elektromos 6s m6gneses jelens6gek*el el6dllithat6-e ilyen sugerz6s, ha nem is ennyire dvid, de hosszabb hulldmlossz-

28

TESL{ HULLIMAI

okkal. Faraday ̂ zt javasolta, hogy rezgessiink meg mdgnest vagyelektromosan feltdltdtt tdrgyakat. Igen 6m, csakhogy ilyen mechani,Lls oszcilldtor legfeljebb n€hiiny kilohenznyi frekvencirval tudott re-zegni - legaldbbis a kor technikai szintjdn - az pedig 30-40 kilometerhulldrnhosszli, s ez6rt igen gyenge elekhomdgneses rezg6seket keltettvolna, amelyeket szinte lehetetlen volt detekdlni.

A kiutat megint csak egy szerencs6s v6letlen mutatta. Joseph Henryamerikai ljs6rleti fizikus 1842-ben r.1j6tt, hogy amikor kondenzdtoro-kat si.it ki, azok nem lassan €s egyenletesen egyenlit6dnek ki az elekt6,dok kitzittt, hanem rezgdsszeriien. ugyanigy, ahogy egy U-alakri cs6egyik szarrit megtijltjiik folyad6kkal, majd hagyjuk, hogy a folyad6kleng€dezzen a k6t sz6rban. De Henry is csat egy misik, m& kiraposotrnyomot kiivetett. Ugyanis egy Savari nevii kutar6, 1826-ban, leidenipalackok, azaz kondenzAtorck kisiit6s6n6l €szrevette, hogy ha a kon-denz6tor k6t elekr6dja kitze egy hengeres, spirdl alaki tek€rcset tesz.akkor a belehelyezett tli ftilmdgnesez6dik. Igen dm, csakhogy vSltako-26 eldjellel: ndha az 6szaki, n6ha a ddli p6lus volt a kondenz6ror egyadott fegyverzet6n6l. Azaz a Ks6rlet v6letlenszeriien ism€tl6ddtt.

Henry azonban a4 delta, hogy az osszes miignestrfi ugyanigymdgnesez6ddtt ftjl. Azt6n egyre kisebb tiikkel, szinre gombosrii nagy-segfakkal Ks6rletezett, 6s kisebb tekercsekkel- Ekkor mir 6szrevette,hogyan veltozik a fdlmrgnesezds irdnya. Ennek az 6rtelmez6se egy6ltal6n nem volt egyszefl.l. Henry azonban dtaldh a megolddsra: a ki-siilds sosem egyen6ramli jelens6g, hanem oszcill6l6. Ezdrt mindig alegutols6, m6g nagy erdssdgri oszcill6ci6 eml6k6t, irenydr 6zi a pi-ciny m6gnesti.i. Igy az6n att6l fiigg6en, hogy milyen er6sen tijltiitt6kfel a kondenzdton, k6tf6le m6don is ftilm6gnesezhette a trit.

A folyaddkmechanikeban r€g ismert volt ajelensdg, hogy kuliinbd-z5 szintrfi ed€nyeket cs6vel dsszekijtve a kegyentit6d6s az ellendllds-t6l fiigg. Ha nagy volt a hidraulikus ellenrllds, alikor a magasabbanfekv6 ed6nyb6l sz6p lassan csorgott al6 a folyad6k; ha pedig nagyobbitm6r6jil, ez€rt kisebb hidraulikus ellen6ll6s cs6 kittiirte iissze a k6red€nyt, akkor oszcillil6, rczg6 mozgessal egyenlildddtt ki a k6t ed6nykiizti kiiliinbs6g. Most ennek az elekrromos anal6gidjet talilrik meg:lehet6s6g kin6lkozott teh6t arra, hogy elektromdgneses rezg6seket 6l-litsanak el6. Ez csat ma €s ut6lag ttnik ilyen egyszerrlnek, de nemv6letlen, hogy sem Maxwell, €s haldla utdn m6g egy j6 darabig ml4ssem tudta elkdpzelni, hogy hogyan lehetne mesters6gesen elektro-m6gneses rezg6seket el66llitani.

A gombam6d szaporod6, igen magas szinvonalf ndmet egyetemekegyik6n, a heidelbergin, egy fiaral 6pir€szhallgat6 Heinrich Hertz, a]<i-

F6ELy CYoRci: BoRorvaf[EN

nek lelke eglre inkdbb a fizika fel6 hizott, rataldlt a technikai megol-ddim. A 2. dbr6n ldtszik kis6rlet6nek elvi elrendez6se Els6 pillantdsraez az dbra teliesen 6rthetetlennek ttinik. Nem latunk rajta se kondenzii-tort, se a szokdsos induklivitistjelz6 tekercset, pediS mjnden ott van

2. e*a. Heft.f61e ndgftekwncids rc.86kbr. A ktndendbr As a. i,lduktirittiscsak eey lap 6s egl tiirid dr6t.

Hertz ezzel az elrendezdssel, m6ly technikai meglatisival l6nyeg6-ben az igynevezett ,,elosztotf param6teru" rendszereke taldlt 16, me'lyeket tdmegesen csak dvtizedek milva, a rrdaroknal fognak fiilhasz-nilni. A kondenzAtorok az Sbdn ldthat6 n6gyszijg alak( cinklapokvoltak, 6s az indukivids egy-egy g6mbben v6gz6d6 rdvid dl6t. Ami-kor Hertz egy indukorral nagy fesziilts6$e tijftijtte fdl az egyik le-mezt. 6s a mSsikat ugyanolyan feszijlls6gt, de ellenkezd polariz6ci6val, akkor el6rkezett az a pillanat, mikor a kdt alkatr6sz kdzti potencielkiilcjnbs6g meghaladt egy kitikus m6rt6ket, 6s ekkor szika ugrottdt egyik helyr6l a m6sikra. I;nyegeben teh6t ez egy igen gyors, nagy-fesziilts6gii kapcsol6, melyet semmi massal nem lehetett helyettesiteni az adott kor technikai szintjdn.

Amikor az eleklronok iiramlesa az egyik lemezr6l megindult a rni{-sik fel6, akkor Hertz a k6t lemez kitzt tal6lhat6 elektromos teret el-kezdte nagyon gyorsan cscjkkenteni, igy a szikrakiizttn 6tfoly6 6ram arbvid dr6tvezet6kekben mdgneses teret is indukdlt. Ha el6g kicsinyvolt a szikak6z, €s igy a vesztes6gek nem voltak tflsdgosan jelent6-sek. akkor a t6lt6s 6tszaladt a mdsik lemezre, ahonnan azt6n hasonl6m6don visszajutott arra az els6lemezre, ahonnan az egdsz elindula, 6sigy egy teljes peri6dus zajlott le. Ekdzben a lemezek 6s a dr6tok kdriilfel\ ah\ a elektromos es magneses terek kepzddlek. igy mLikcidik mrn-den oszcill6tor. Legaldbb kdtfajta, kiilitnbitz6 tipusi energiatdrol6

szkrak0z

d u k l v l a s

\

30

TESLA HILLiNTAI

eszkdznek kell meglennie a gdpben, melyek energiai atalakulhatnakegymrsba. Ekkor megindulhat kdztiik az oszcill6ci6, p6lddul egy fdfle r6ngatott rug6 6s a rajta 16g6 tdmeg kdzijtt. A tdm€gpont mozgiisienergidja €s a rugdban ttuolt helyzeti energia kdlcsdnijsen atetalakulegym6sba, s ez a folyamat mindaddig tart, amig a srirl6dSs er azenergidt el nem em6szti.

A Hertz-f6le egyszerri oszcill6torban is ugyanez zajlik le, de a hely-zeti energia itt a nagyfesziilts6gen tdrolt tdlt€sben mutatkozik meg, amozgrisi energi6t pedig a dr6tokban 6rarn16, 6ppen mozg6, a kisiil€sseldvidre 26ft szikakdz kijriil fell€p6 m6gneses t6r adja. Ez a rez#s er6,sen csillapitott, rdszb€n a kisug6rzott elektromdgneses hulldmok, rdsz-ben a sziloakciz h6- 6s hangvesztes6gei miatt. A berendez6s csak li{t-sz6lag ilyen egyszerii. Ahhoz, hogy ldtreji;jjcin az oszcitldci6, egyRumkorff-induktonal impulzusszerrien fdl kellett ttjlteni a lemezeket -elt6r6 el6jelLi, nagy fesziilts6grl potenci6lon -, s ezt a feltdh€st mindenegyes kis6rletn6l tjra 6s fjra el kellett v6gezm.

A 3. iibren l6tszik a val6s Ks6rlet, mely szemldlteti a telepeket 6s aRumkorff induktort is. Ahhoz, hogy ne az induktona menjen visszaa ttilt6s, fojl6tekercseket kellett tenni az induktor 6s a lemezek kdz6.igy azok egyfajta egyenirenyit6kdnt miik6dtek; az elekrromos rohdscsak a k6t lemez kcjzdtt rezeghetett. a forriisba a fojt6tekercsek miatrnem ment vissza az elektmmossrig. Ennek az €lrendez6snek a segit-sdgdvel Hertz min-tegy 40-50 centi-m6ter hulliirnhosz-szi elektromiigne-ses sugiirz6st tudottel66llitani, s6t egyparabolatiik6rrelezt visszavemi, te-relni is k€pes volt.

Ugy bizonyoso-dott meg arr6l,hogy a suglirzes elis hagyja ezt a kez-dedeges, de nagyonszellemes bercnde-zdst, hogy egy ,.e-aondns w"'6t is he-lyezett a tiikitr el6.Ez nem volt mAs,

3. abra. A Henz.fiLe os.ci titor elektrcn'gneses

31

EGELY GYdRcY: BoRorv^ELEN

mint egy k& alakrj vezet6k (melyet egyik pontjdn fcjlhasitott), 6s k6t.ismert (mikom6terrel dllithat6) tevolsag, gdmbijcske, ami tajlt6stii-1016 kondenzitorkdnt viselkedefi. A kisugerzott elektrom6gneses hui-l6mok indukci6 segits6gdvel dinamikus t6lt6smegosztist hoztak l6lreebben a hurokban.6s p6r miterre az el6bb iein ad6t6l. nagyat6 segit-sdgivel megfigyelhet6 volt, hogy apr6 szikrdk ugrottak i4t a gdmbiics-kik kdzdtt. Tehet az elektrom6gneses energia hull6mok formajdbaniltjutott a ..vev6hdz". 6s biztosan nem a Faraday-f6le indukci6 miatt.hiszen abb6l ilyen eredm6ny nem ad6dhatott volna. A 3. ebren l6tha-t6, igen egysze i elrendez6s segitsdg€vel Henz azl is kimutatta, hogyaz elektromdgneses hull6mok transzverzilisak. polariz6lhat6ak, visz-szaverhet6ek, tehit miDden olyan tulajdonsdgol mutattak. amelyekegy6bkdn! a f6nyre ismertek voltak.

1888-ban He(z rdszletesen is ismertette eredmenyeit. ds a siker ezesefben nem maradt el. munk6jdt elismert6k. Ldnyeg6ben megvetette avezet6k n6lkiili r6dicihirk6zl6s alapjait. Maxwell 6s Heaviside elm6le-rileg. Hertz pedig kis6rletileg alapozra meg ennek ̂z L'ij csfcstechno-l6gidnak a lehet6s€g6t, bii Hertz igy v6lte. hogy gyakorlati szempont-b6l ez az elrendez6s nem haszndlhat6 nagy tdvolsdgra. az intbrmdci6nem vihet6 6t ezekkel az elektrom6gneses hull6mokkal- Val6ban. aHertz-fdle egyszerii berendez6s alkalmatlan volt eleklromdgneses hul-ldmok naSy t6vols6gf dtvitel6re, ehhez m6g tdbb dvtizednyi fej-leszt6munka kellett. Az els6 l6p6seket csak 1896-ban - majd tiz 6vvelHertz felfedezdse utdn - az orosz Alekszander Popov lette meg: fejlettebb gdpdvel m6r kiiriilbeliil 250 m6tene tudta dtvinni az elek-tromigneses hull6mokat, €s az els6 k6t sz6, amit Morse-jelekkel,,leirt".Heinrich Hertz neve volt.

Azt gondolndnk, hogy Hertz eredm6nyei utdn hamarosan gom-bam6d szaporod6 nidi6ad6k lept6k el a vildgot, a helyzet azonbanm6g ebben a dinamikus korban is mds volt. Hatalmas elvi 6s gya-korlati neh6zs6gek 6lltak m6g a fejl6d6s itj6ban. Ahogy Heavisidep6ldejen is ldttuk. m6g a szakemberek sem drtett6k mdg az elektromiigneses sugdrzis mibenl6tdt, egy6ltalln. a nagyfrekvenciiis elekFromignesessdg m6g teljesen szokatlan, idegen fogalom volt. A m6r-ndkiik. de m6g a kutat6k is dpphogy csak kezdtek hozzi4szokni azegyeneram l6tdhez. 6s igen-igen kevesen gondoltak arra, hogy jeleket, esetleg besz6det lehessen valahogy tovi4bbitani dr6t n6lkn1.Ezen kevesek kdz(jtt a legterm6kenyebb 6s a legeredetibb kis*lete,26. gondolkod6 a fiatal Nikola Tesla voh. A kcjyerkez6kben azon-ban m6g fitltdtleniil sz6lni kell afr6l a markdns elt6r6sr6l, ami Tesla6s Hertz munkdssdga kdzajtt volt.

TESLA HULL,fuuAr

A I{LAG NEM LINEARISK6tfajta krini l6tezik: az egyik olyan, mint az 6let. ahol nem tudiukelore. hogy ki a tetles. A mdsodik az inrellekrudlisabb. amikor eldreludjuk, hogy ki a gyilkos, 6s csak azr n6zziik a moziban, hogy meny-nyire iigyes a detektiv. Nagyj6b6l ilyen a rudomenytiftenet is. Azegdsz rerm6szettudomeny nem m6s, mint el6it6letek, r6ves felt€rele_z6sek folytonos legy6z€se. A pszicholdgia fix6ci6nak nevezi ezt aje_Iens6get, rdg6ta isme k 6s kurarjik. Fixdci6 akkor ill el6, ha eevproblema megolda\dban nem rudunk etdreldpn'.rnerr uaturni megglltol minket, 6s erldl a valamir6i azr gondoljuk. hogy egy adon, szigorifek6tel. amin nem leher dtl6pni. holort ezr senki sem 6llitja, egysze(i-en csak ez a hallgar6lagos feltev6s. A tudomdnyban ezt t6ves el6it6_letnek nevezik, mely a legalamuszibb, a leggyakoribb akna azon amez6n, ahol a kurat6k k6szdlnak, keresnek. f4_ 6bra)

l----------r----------?

i----------i---------+

t----------i----_____j

H09yan lehel egy"�tlen lo yanalosli vonallal 0ssrek6lni a 9 darab

d ab: P.tla .a -! viligr!. Asy wplu* nes a nesotda ha tin?eviink arontok,ternl?ftnil. A kladar ncead.isakt ez uevan nihc: trhva, nigi sokanugy ven^- taey ?zr nen szabd n?etpnnL ?s negoldhahttannak taftjdl a jet-adatot. A negoldds titko: ttit kel lepni a pontok ! tat behatdrch E;teten:

N6ha visszafogottan, eufemisztikusan csak azt mondjuk, hogy va-laki ..elmegy a problema mellen . ig1 menr el pdldiiul Ampirelz rn.dukci<i jelensege melle[. ragy Edison a rdla elnevezefl efflhus mel_left, nem tsmerve fdl annak jelent6s6g6t. (Ez az effektus a nagy vdku_umban akkor l6p fel, ha egy izz6sz6l a kar6d; ekkor elektronJl6pnek

E9y lehelsdges megold is .

33

EGELY GYoRGY: BoRorvArcLEN

ki, 6s egy m6sik lemezbe, az an6dba csap6dnak A jelens€g egyenira-

nyit6sri haszn6lhat6 fel, 6s a gyakorlatban rendKviil fontosnak bizo-

nyult.) Ez az effekus az eg6sz elekronika, a modem nagyipar alapef-

fektusa. Edison ugyan dszrevette magit ajelens6Set, de azt nem' hogy

milyen fantasztiL:us lehetiis€geket rejt Evtizedekkel k6s6bb, egy Liede Forest nevf amerikai kutat6 jdtt rd arra, hogy ez a jelens€g egy

rdcs segits6g6vel erdsit6sre is fiilhaszn6lhat6. (A mai napig is ezt az

effekust haszndljuk az bsszes riidi6ban.)A kondenzdtorokat ezerszim siitdgett6k ki rntu 6\'tizedek 6ta, mrrc

rejitttek, hogy a kisnlds oszcilldl6jellegil. Ujabb 6vtizedek kellettek ah-

hoz, hogy Hertz elkezdje tanulmrnyozni ezekel az oszcill6ci6kat'Nagyjdb6l ebben ̂z id6ben vizsgelta ugyanezt Tesla is. R6bukkant eByfurcsa effekusra, 6s ezlittal 6 nem ment el ajelens6g mellett. Azt vette

6szre, hogy amikor egy nagyon nagy fesziilts6gii iiramkiirt lez6rt, a za-

r6s pillanadban valami 6les, tiisztir6sra ernl6keztet6 6rz6s fogta el'

mintha valamilyen hulim meglitkte volrla. Ezzel a meSfigyel6sselindult el a XD<. szAzad egyik fontos, 6m k6s6bb a gyakorlatban m€l-

tatlanul elfelejtett effektusr4nak megismer6se. Ez az effektus ahogyma vissza tudunk kdvetkeztetni - egy nem linedris' elektomos szolitonkelt6se lehetett. Kulcssz6 ebben a mondatban a nernlinearihs.

Ehhez kapcsol6dik egy fix6ci6, amihez a fizikusok 6s m6m6kijkakarva-akaratlanul ragaszkodnak: az ugyanis, hogy a term6szeti je_

lens6gek lin€irisak. Ez egy6ltal6n nem igaz. Egyszeriien csak igyek-sztink mindig linedris jelensdgeket keresni, linearis m6don gondol-kodni, puszt6n azert, mert igy kdnnyebben megoldhat6k a probl6m6k.A term6szet azonban sosem igaz6n linei'Iis, valamilyen m6rt6kiinemlinearitds mindig fti1-fitll6p, arnit legfeljebb elhanyagolunk. Eztel6szeretettel teszik az egyetemi tankiinyvek, ^zt a tdves 6zetet kelFve, mint ha vil6gunk val6jeban a line6ris jelens6gek viliga lenne. Pe-dig a nemtinearit,sok vildga sokkat €dekesebb, izgalmasabb, 6s sok-kal bizanabb vil6g, mint amit el tudunk k6pzelni.

eredmdny (pl. elniozdulas r'ram)

habs mdi6ke

sla.6l][^

ineiiris elhklus nem inedriselleklus

halds mdddke {pl. e16,leszillh60

5ib. dbra

TESLA HULL{MAT

A linetuis 6s nem line6ris jelens6gek kijzijtti alapvet6 elt6r6st az 5.6bra mutatja. Az 5/a. 6brdn htszik, hogy egy gerjesztd hares utidn a li_nedris folyamaiokndl a gedeszt6 folyamarokkal arenyos az eredm6ny,mrg a nemlineari l i isnel el egydftal i in nem igy van. A nemlineari lr isigen t6g fogalom, egyjelens6g nagyon sold6lek€ppen lehet nem line-aris, mig lineiris csak egyf6le m6don.

A sz0LIT0,\'x TEs sztcoRi su{B,fuyAr1834 auguszrusiiban egy sk6r viz6pit6 m6mdk, John Scott Russel esykeskeny hajozdsi csaroma panjdn lovagolra erdekes jelenseget vJir6szre. K6t 16 hizotr egy berk6t el6g nagy sebessdggel. Amikor a bfukaakad6iyba [rkitzdtr €s megfltt, aktor az on6n addiq feltolulr hull6_mok hiflelen elsrakadlak a bdrkdrdl. ds iindlki eleLre kelve eldre m-dultak. A jelens6gben az volt szokatlan, hogy ez a magdnyos hulldmhosszri id6n keresztiil azonos alakban, azonos sebess6ggel, viiltozaFlanul terjedt tova. Ahelyett, hogy elhalt volna (mint a szokasos hul_liimok), m6g kilom6rereken 6t haladr, bi4r magassega az id6 mril6s6vallassank6nt csdkkent.

Ndhiny m6rfitldes Uldcjz6s ut6n aztiin Russel elvesztene szem el6l_de ajelensdg nem hagyra nyugodni. Kjqdrlelekbe kezdefl: hosszu, kes.keny, vizzel teli csatom6t 6pitett, 6s sikeriilt mesfers6qesen is el6id6z_nie a magrnyos hulldmol, al ig-atig csdtlend jetens;gdr. Amit er dvizdplt6 mim.tik dszrevert. azr valdszinijleg eldrre miir sol ezren meg_frglelhetel {hiszen pdlddul a kinajak sokkal hosszabb c"atomarenJ_szereket 6pitettek). Fnnciaorszdgban is l6teztek hosszf csatomak, hi_szen a gtizg6pmegielendse el6tt nagy riimegri dru olcs6 6s biztonsdgostovibbit{sara j6szer6vel csak a csarom6k voltak alkalmasal. Rus;elltehet eszrevene 6s lefta a lined s As nem linedris hull(jnok kbzti egyiklinreg?s elkkn. Hogy ezr milys€Beiben is igazrin meg6nhessiii esEadkeljiik. el6szdr nehiiny egyszerri i4brdr kell meqndznij;k.

A 6/a. dbriin ldrszik egy olyan eser. amikor egl bemen6jelel lined_risan er6sitiink. Amikor az er6sit6 linee s (6/a.6bra), azi a bement5jeinek p6ldeul a kdtszeres6t er6siri, akkor a kimen6jet is dupla akkoraiesz. de semmifdle torzuliisr nem lrlunk rajla. Ha viszont nem linedriserdsr't6nk van taz tisszes erdsird hatfhelyzelben m6r tor./it). akkor a6/b. 6b'rdn bemuratotr bemenb jel liekvenci6ja es dla],ja is meg\i'llozrk, azaz mindenf6le torzit6s fitil€p. K€tszeres er6sit6s eset6n aLme-n6jel miir nem-az eredeti k6tszerese lesz ilyenkor, hanem esetleg 1,g_szercs vagy 2,2-szercs. A nemlinearir6s teh6t mindenfdle ro;ul6stJelent, €zzel sz€mben a lirFiiris jelek iisszeadhat6ak, €s az eredmdny a

35

EGELY GYdRGY: BoRorlAiLEN

bementi jelek dsszege lesz A nemlinearitdsndl ez nem igy van, nem

adhatjuk iissze a jeleket egyszertien' az eredm6ny mindig miis lesz,

mint amit linedris jellegii gondolkodasunk alapjen vdmdnk

k6zel i l6s

f firra'b_-l

HULLAMOK

6b. ebr^

val6sitg

NE]' LINEARIS

loRula hulEni6/a. ab.a

'1 la. atna. CsinaP{tds n4lkiili iffed

Nek szupeeondlhal' 6vid id6 alatl6ssze'onlik a nenlineaids niatl,

-lk. 6bt^. A nenlineantuis iisszeszedi, gyiijti a.avar^ enersinjfu. A se'bess.R az anpliuldi fiiq.',anYe (halmon iku so k I ene r d ]d sa n ian )

8k Abra. A nenlinearilds Zs diszPer'ili egyiittes tultdsdn a hulLinalaknarad, csak az amplii&ija csokkenA nemlineat inds koncentnil6 haristitkt mp enrilj a a d i s..pe ai/i.

nem lineAris hull6rnegyenlet

d u L , l d u o - u l- = u + u I : - + : - i ldt \dx dy' )

8l^ 6bt^. Diszpe,'.itj ha ^dra ahu\(inalak e aposodilq lassan el'

linerris hulldmegyenlet

a'Y ,ra 'Y d'Y )- : -- i = c- - i - - i+=;+.. 1dt' I dr- dY- )

N6zziink konla6t peldat a vizhull6mok eset6n Ha elhanyagolhat6 asfrl6dds, azaz nincs csillapitds, akkor a ?/a. dbrdn l6that6 mfton ezek avizhull6mok csillapitds n6lhil tedednek. Val6j6ban azonban a hull6mamplitid6jdt6l, teh6t a magass6g6t6l fiigg a hullrm sebess6ge, 6s a va-

JO

TEsl,A HULr,(MAI

l6s6gos vizhull6mok sold6le hullam ered6jekdnt 6llnak el6, vagyis kii-liinb6z6 magass6gri, s ennek kiivetkeztdben kiil6nbitz6 sebess6gri hul-larnr6szek talrlkoznak. A 7/b. dbrdn l6tszik, hogy ezek a nem t6k€lete-sen szinusz alakf hulldmok (a gyakorlatban csak ezek fordulnak el6)eltorzulnak, 6ppen az6rr, meft titbbf6le hulldm ereddjek€nr dllnak el6.

A nen inearitiis abban jelenik meg, hogy a nagyobb amplitrid6jf(magassegr.i) r6szek nagyobb sebess6ggel haladnat, mint a kisebbek, 6sez azt eredm6nyezi, hogy a hull6m teteje siet az alj6hoz k6pest (hisz€nnagyobb a sebess6ge). Ezirl az ercdetileg tiikitrszimmetrikus hulliimlassan elkezd torzulni, az egyik oldala eg]'re meredekebb. mig a misikoldala egyre laposabb lesz. Ekkor figyelhetjiik meg azt a hatiirhelyzer€r,amikor a hulliim egyik oldala teljesen fiigg6leges, kicsir k6s6bb a hul-I6m teteje m6g tovdbb megy, majd leomlik, mint a vizes6s.

Sz6mos sz€p k6pet htunk an6l, amikor b6tor sportol6k szdrfdesz-k6n siklanak a leoml6 hull6mok alatt. Ez a l€legzetel6llit6 k6p a hulld-mok nemlinearitdsenak sz6p p6lddja. Ezek a hullamok - 6ppen a nem-linearit6s miatt - nem lehetnek stabilal. A val6s6gban azonban a li-ne6ris hulldmok sem stabilak, hiszen csillapitds n6lkiili, azaz srjrl6d6sndlkiili esetet a val6siigban nem lehet l6trehozni. (Tal6n csak a szu-perfoly6kony, cseppfoly6sitott Hdlium 3-ban leherne ilyen hullemokarelilid€zni, de ez a gyakorlat szempontj6b6l l6nyegrelen.)

A kis amplitdd6ji hulldmok esetdn a nemlinearites elhanyagolhat6ugyan, de a sfrl6d6si vesztes6gek semmi esene sem, amelyek a 8/a_dbldn l6that6 m6don eny6sznek el. Egy halad6 hulldm itja sodn egy-rc inkebb laposodik, sz6lesedik, mig v6giil elhal. Ezt a folyamatotdiszperzi6nak nevezziik. A nem linefuis, nagy amplitrid6jri hulldmok-niil azonban, ha a nemlinearitas har6s6hoz hozzli^djuk a diszperzi6t,akkor a k6t hatds - szerencs€s ese(ben - tetesen kompenzdlhatja, ki-egyensilyozhatja egym6st.

Azaz a nemlinearit6s hatds4 amely siettetn€ a hull6m tetE6t, amiaz 6sszeonlest okozza, a sirl6d6s miatt nem jelenik meg, 6s a 8/b.dbren lethat6 m6don ugyan egyre kisebb amplitfd6val, de nagyj6b6lvdltozatlan alakkal megmarad. A k6t hatds, ami in a nemlineaitds 6sa sfrl6d.{s (azaz diszperzi6), egym6st kiegyensilyozza, kiegyenliti.

l83z[-ben, mikor Russel a nem csillapod6 hull6rnzdsr megfigyelte,a hulli4molarak ez a furcsa viselked6se m6g teljesen 6flhetetlen volt,elmdletileg megalapozatlan 6s indokolatlan. Olyasmit mutatott a ter-mdszet, aminek a fizika akkor ismert szabdlyai szerint szigonjan tiloslett volna eldfordulnia. Altaldban a hullemteded6sr6t csak 1845-t6lkezdve tudott az angol csillagAsz, Airy valamit mondani, 6 drtettemeg a hulldmok nemlinearit6sanak 6s emiatt tisszeomldsanak okdt.

37

EGELY GYdRGv: BoRorvAiLEN

Elm6lete szerint azonban a sekely vizben terjed6 nem line,ris hull6-

mok sziiksegszeriien dsszeomlanak. Kdt 6vvel k6s6bb. egy miisik an-

gol kutat6, Stokes rimutatott, hogy v6ges amplitrld6jf' de 6lland6 ala-

kj hullamok lehets6gesek m6ly vizben is, de azok nem pe odikusak'A vita - ha volt is egyehal6n - abbamaradt eg6szen 1876-ig' aml-

kor is Lord Rayleigh feloldotta ezt a ldtsz6lagos ellentmondestRayleigh iittete magyardzta meg, hogy a nemlinearitiis miatti hu1l6m_

csfcs-siet6st a diszperzi6 ellensljlyozza, 6s igy illand6 marad a hul-

liim alakja. Ez a modell a sirl6dest azonban m6g nem foglalta magi-ba. Aaen 1895-ben - Henz haldla ut6n egy 6vvel -' mikor Tesla miirjaveban dolgozott az egy dr6tos 6s dr6t n6lkiili energiatovebbit6n; k6tholland matematikus, Korteweg 6s de Vries vizhullimoka felirta en_nek a jelens€gnek a differcnciiilegyenletdt. Ezzel a matematika nyel-v6n fogalm^ztak meg a mag5nyos hullSmok, azaz a periodikus magi-nyos hull6mok viselked€s€t. Igen 6m, csakhogy ezt az egyenletet meg

6vtizedeken 6t nem tudtiik me8oldani, igy aztAn sz6p csdndesen fele-

d6sbe meriilt.A m6mijkiik pedig tov6bb szembesiiltek a nem linedris jelensdgek

kiivetkezm€nyeivel: dsszeomlottak a hidak, szakadtak a repijl6g6p_szdmyak, torzitottak az er6sit6k; a turbulencia meg nem 6(6se lassitotta a gdpek fejl6des6t. A fizik-usok mindezek ellendrc tovdbha is alineeris jelens6gek vildg6val foglalkoztak, mivel egysze ien nem volt

,divatos nemlinedris jelensiSeklel kinlddniA kivnldll6k nem tudjdk, hogy a term6szettudomeny sokkal in-

k6bb divatfiigg6, mint a n6i ruhek mint6i. Azt gondolnank, hogycsak a n6i ruh6k eset6n er6s a ,,falkaszellem", ahol len6znek valakitaz6rt, mert nem kdveti a divatos i4ramlatokat. A niii divatn6l a c€l_szeriis6g, a fontossdg mdsodrendii k6rd6s. A fizikdban is ez tdrt6ntsajnos. A gyakorlati fontossdg mesodrendii k6rd€s lett, hiszen a 16-szecskefizika vagy a kozmol6gia ,divatos" ma a fizikdban' pedigezek teljesen haszontalanok- Ugyanakkor a klasszikus fizika szemosfelt6ratlan tertilete ma is kutat6sra vAr, lim ezek, vagy elhanyagolt'vagy tiltott tertiletek.

A nem linedris hulldmjetens6gek ,divatja" a fizikdban csak az1970-es 6vek kdzep6n kezd6diitt el, amikor a szemelyi szemit6g6pekterjedni kezdtek. Eklor vett6k 6sde, ho$/ bizonyos nem lineelis dif-fercnci6legyenletek melyekr6l az eldbb sz6ltunk - megoldhat6ak.Majd szdz 6v tett el Lord Rayleigh felfedez€se 6ta,6s ez a k6sleked6sbizony komoly hdtr6nyokat okozott. De most t6rjiink vissza a gya-korlathoz, n€?ziik meg, mi a radik6lis elt6r6s a lineiris hullamok 6s anem linedlis szolitonok kdzdlt.

38

TESLA HULTAMAI

KELETKEZES

lqla. 6bn'a. EBy t6tty fehnzdsdvalwgJ periodikus no.Bat.isdyal penodikus (gruri icitjs rag kapi A-ris) hulunotu inditunk el nind-egyik foq db.petgdlni, a e?rjesztZsydlto.ti ininyi (Jel-le nozo? a ri.lbhzine).

"=,@+a

l0lb. abnra. EEJ tzildrd test lenyo-mdsdval, raqy eBy zsilip kinritlisd-t'al elindul a s-a!!g!!. A hulldn ak?izeg egyidny gerjeszt^Avel in,d I (a vizfelszine csakemelkedik).

A 9/a. 5br6n ldtszik, hogyan lehet p6lddul viz felszin6n hullamokatkelteni. A Iegegyszeriibb m6dszer az 6bra bal oldal6n l6rhar6 fadug6tmozgatni. A l6nyeg, hogy gyorsitsuk a dug6t. Periodikus mozgatassal, vagy a dug6 hinelen ktu6n6s6val bizros, hogy hullimokat kel-tiink. A Ks€rlet elronrhatatlan, legyiink biirmennyire iigyetlenek is, li-nedris, diszperziv hullemokar fogunk kelreni. Ez felel meg nagyj6b6la Henz-f6le eleLlrom6gneses sugdrzds kelt€sdnek, s ez az elvileg egy-szerii m6dszer adja ma a ridi6z6s alapelv6r.

Szolitonokat kelteni ̂ zonban sokkal nehezebb. Ennek az elv€t a9/b. 5br6n l6tjuk. Eml€ksziink a Russel 6ltal megfigyelt vizhull6rnra,amit egy bdrka tolt maga el6tt? Ezt a jelensdget is egyszeni szerke-zettel el6 lehet 6llitani: helyezziink vizbe egy olyan vizzel teli ed6nyr,amelyben a viz szintje magasabb, mint a kijmyez6 viz szintje. Ha azsilipet el6g gyorsan riintjuk ki, akkor szerencs6s esetben szoliton in-dulhat el. A 10/a. 6brdn l6tjuk a line6ris, diszperziv hulldmok rova-terjed6set, miktizben kir6ntunk, vagy periodikusan mozgatunk egytdmbiit a viz felszin6n vary a yiz alatt. A 10/b. 6br6n viszont mdr aztl6tjuk, hogy hogyan halad a szolitonhullam, ha ezzel az egyetlen, spe-ciiilis m6dslerrel a szolitonr itjiira indirolluk.

Szolitont el66llitani nagyon neh€z, a szolitonk6pzesnek szigorfszabilyai vannak. Nem mindegy, hogy mekkora a 9/b. db6n hthat6

39

gla. e&a

enzaloranaldgja

96. dbra

dhzpeaiijs li eiris hul.lamcs0nag

EGELY GYdRcY: BoRorva,LEN

kis zsilip vizszintje, 6s az ott tftolt viz mennyis6ge. Ha alacsony a

vizszintkiildnbs6S, azaz nem tbltjiik magasra a zsilip mdgdtti kis tiiro-

z6t, akkor csak lineeris, diszpeEiv hull6mok fognak elindulni Van

ugyanis egy minimrilis, kitikus 6rt6k, ami fiilittt kialakul a szoliton'

Am ha enn6l az 6n€kn6l magasabbra emeljiik a vizszintet, akkor me-gint mds, 6rdekes dolog tdrt6nik ElindDl ugyan egy szoliton, de nyo_m6ban diszperziv, linedris hulldmcsomag is halad. mely azt6n szep

lassan elhal. Ha azonban enn6l is tovebb n6vetiik a vizszintet' el6r-

hetjiik, hogy egymds ut6 k6t szoliton indulion el, 6s i8y bvebb'

Aklor sem alakul ki szoliton, ha ugyan elegendti magas szintet il-

litunk be a kis tiroz6nkba, de ennek tdrfogata igen kicsiny Nagyj6b6lakkora t6rfogatf vizet kell tdrolni a tfuoz6ban' amekkora a szolitonhullam t€rfogata, de term6szetesen nem ennek a viznek az anyaga ter-jed tova, hanem csak mag a z var6s, mint minden hullemjelenseg_ben. Ha tehdt a tdroz6ban lev6 vizet befesten6nk, akkor nem ez a tes-

t€kes vizhulem szaladna tovrbb (az egy helyben maradna)' hanem

csak a zavads teljedne.EddiB nem besz6ltiink arr6l, hogy termdszetesen a vizhulldmok

eset6n kell valamif€le kdzeg, amiben a hu1l6m teded; ez a kdzeg ma-ga a viz. Att6l fiigg6en, hogy milyen tipusri a hullam 6s itt most

csak transzverzdlis hullrmok6l besz6liink -' a terjed6si sebess€ge

mis €s m6s lehet. Egy vasfl.idban, amiben hrromfdle hulldm is terjed-

het (hosszanti, ketesztirrnyti 6s csavardsi), a hulldm sebess6ge vdlto-

26 lehet, att6l fiigg6en, hogy milyen maga a hull6m. A hull6mok - az-M a zavar - tovaterjedesi sebess6ge, nemcsak a hullimlosszt6l fiigg(ez a diszpefli6), hanem a terjed6sj m6dt6l is Szil6rd anyagokbanp6lddul a longitudindlis hulhmok sebess6ge nagyobb, mint a transz-verzdlisoke. A hulliimok terjed6si sebessege m€g fiigg p6ld6ul a rid

vagy kdzeg atakjdt6l, 6s a benne lev6 fesziilts€gekt6l is. Rendkiviilgazdag,6rdekes vil6g a hull6mteded6s vil6ga

van m6g egy nagyon drdekes jelens6g, amit eddig nem emlitet-tunk. ktdig mindig a sekdlyvizi hulldmoklal foglalkoztunk igy, hogyhallgat6lagosan 6lland6 m6lys6get t6teleztiink fel A valdsdgbanazonban a m6lys6g v6ltoz6 lehet, 6s ez a bullimok alakjet jelent6sen

befolyesoija. Aki mdr j6rt tengerpatton, 6saevehette, hogy a hulld-

mok a part fel6 kijzeledve kiemelkednek, 6s egyre mercdekebbeklesznek. A 11/a. 6bra mutatja a kis amplitLid6jf, emiatt lassf, linedrishullimok alal(ozul6s6t egyre sek6lyebb vizben, mig a l l,b dbra anagyobb amplitrid6ji hu1l6mok torzuldsdt mutatja.

Elvileg kialakulhatndnak szolitonok itt is, de €ppen a tededdsi kij-

zeg elfogyesa miatt erre nincs lehetds6S, ez€rt a hullSmok kimagasla-

40

Tasr^ xur-LAMAI

nak, elv6konyodnak 6s dsszeornlanak. Am a m6lysdg csiikkendseegyfajta ,,er6sit6" jelleggel bir, a hull6mok addigi potenci6lis energi-6ja teljes m6rt6kben italakul mozg6si energi6vd a part egtre laposo-d6, keskenyedij resz(.n. E^ az effekust v€lhet6en Tesla is felhasz-niilta g6p6ben, amit nemsok6ra megvizsg6lunk.

..ER6sirEs"

llla.6bt^. (nag nen rezondns)

lzla. ebtu. T.anszte e,jlis

?L

r e

t r 1-s_i

(rezonens elem)hdreleznike l limpulrus

l2lb. 66ra. bngitudinilis szolitonke bes 6trc k e Ey ik e Lrcnde.a se -

L6tuk, hogy a magrnyos, nem linearis hull6mok, a szolitonok k6p-z6s6hez szigorf felt6telek sziiks€gesek. Kelt€siik, m6retez6siik el6gg6kiiriilm€nyes, mivel csat igen szrik pamm6ter-tartomiinyok eset6nalakulnak ki. Linei4ris hull6mokat igen k6nnyii kelteni, szinte elhi-bdzhatatlan a kisdrlet: el6g vizbe dobni b6rmit, el6g megiitni egy t6r-gyat, mindenk6ppen keletkezik linetuis hullam. Szolitonokat term6-szetesen nem csak transzvezdlis m6don 6s vizfeliileten lehet kelteni,ez puszten egy lehets6ges m6dszer 6s el6fordul6s a sok kijziil.

Dr6tokban, vezettj kdzegben is tededhetnek elekromos hulliimok, 6sha nem lineftis, indukiv 6s kapacitiv tagok vaffnk ebben a hiil6zatban,szolitonok term6szetesen ilyenkor is kialakulhatnak. Optikai szolitonoktededhetnek. p6ld6ul v6kony iivegszilakb6l kesziilt k6beleken 5t. En-nek az a nagy el{inye, hogy kevesebb erdsitdst ig€nyel, 6s igy a gya-

1 | k. 6bt ̂. ( szo litonoknd I )

q l

EGELY GYoRcY: BoRorvaf LEN

korlat sz6mdra megbizhat6bb, olcs6bb tdvkttzl6si rcndszerek keszithe-t6k. De tozi6s szolitonok is l6tezhemek a mechanikaban, p6ld6ul haegy hosszd zongorairirt rnegfelel6en megtekeriink, olyan zavar6s in-dulhat el, mely csavar6si torzi6 fomiijeban szolitonkEnt teded tova.Szolitonok nemcsak egy t6rdimenzi6baa, hanem ken6, s6t h6rom ter-dimenzi6bar is el66llithat6k, €s n6hdny elm6leti fizikus tigy gondoija,hogy ezek a jelens6gek elemi r6szecsk6k leir^iim is alkalmasak.

Nem szabad teh6t azt hinniink, hogy a szolitonok kifejezetten csaktranszverz6lisak lehetnek, 6s kiz6r6lag vizben terjednek, hiszen a je-lens6g mdgdtt a nemlineaitas 6s a linearit6s egymds kiizti kapcsolatatkell 6szrevenni, azt, hogy egy zavar6s hogyan terjed rugalmas kdzeg-ben. Erdekes, hogy antiszolitont nem lehet l€trehozni eddigi ta-pasztalataink szeint. Ha p6lddul a 9/b. dbra ellentettj6vel pr6balkoz-n6nk, azaz egy ,,lyukat" k6sziten6nk a vizben, akkor ez a m€lyed6s azsilip fdlr6nlisa utdn nem szolitonk6nt, hanem szok6sos diszperzi6shulliimcsomagk6nt terjedne tova.

A term6szet igen t6g lehet6s6geket KnAl nagyon soK6le hull6mter-jed6sre, azaz pertu${ci6 zavar6sterjed6$e. Ezek kdziil kijl6nitsen fon'tos a szoliton, egyszeriien az€rt, mert kev6sb6 csillapodik, mint a szo-kdsos linedris diszperziv hullamok: a kommunik6ci6ban ennek alap-vet6 j€lent6s6ge van. M6gis, most mi4r szriz 6wel a Henz-f6le eredetikjsdrlet uten, szinte semmi vdltozrs, el6rel6p6s nem tOrtent a dr6t n6l-kiili kommunik5ci6 alapelv6ben. Igaz, hogy a technikai r6szletek fino-modtak, csiszol6dtak, de ma is csak transzverz6lis, lineiiris elekrom6g-neses hull6mokkal td(6nik a kommunikidci6. €s nem haszndlDnk mdstipusi elveket. Pdld6ul a SETl-program (6nelmes fdlditnkiviili civiliza-ci6k kutatdsa) transzverziilis elekromdgneses jelek formdjdban keresi atrvoli technikai civilizdci6k iizenet6t. De mi6rt gondoljuk azr, hogymdsok sem l6ptek tljl a Henz{ipusri, igen egyszerri effekuson? Mi6rthissziik, hogy kizir6lag ezzel a m6dszenel leher iizenereket vdltani?

Nikola Tesla mutatott re ana a gyakorlati m6dszerre, ami lehet6v6teszi nem lineiis hulliimok szolitonszerli keltds€t eleklrom6cneseshullamrerjedes eselen. Az eges,, kirde\kdr Uszkizisa c(ak al ldTO esevekben kezd6ddtt el. 6m ekkorra Tesliir mdr raldlmrnv6val esviitr 16-ges-169 elfelejtettdk.

A NAcYiTd TRcNSzFoRMiToRAhhoz, hogy meg€rtsiik Tesla ral6lmieny6nak ldnyeg6t, kiivetniinkkell gondolkodi4s6nak mener6t. A v6tr6dramj g6pek 6s eloszt6hdl6za-tok bevezett6k Tesldt a harmonikus, szinuszos rezg6sek vildgdba. Mi-

42

TEsr-A HULT"AMAI

utiin ezeket, 6s az alacsony rczg€sszamd v6lt6dram (50-60 Hz) alkal-m^zds6t a gyakorlatban megismerte, Ks6rleteiben is egyre emelked6frekvenci6t haszndlt. A 12la. 6br6n lethat6 igen egyszerii elrendez6s-sel viszonylag magas frekvencidn taibb tiz, esetleg szez kilohertzesrezgeseket ludott el6mi igy, hogy igen nagy feszults6geket hozott l6t-re. Altaliban ezt nevezik ma Tesla-lranszform6tomak

Ez egy igen egyszerii ehendez6s - antenn6k segits6g6vel m6r az el-s6 szikatdvir6k is igy miikddtek. Hangolhat6 ftekvencia segits6g€velkiilitnbijz6 6llomdsok tudtak egymdssal kapcsolatba l6Pni, 6s a nagymenetszami ldgmagos tekercs egy antenniihoz kiitve lehet6v6 tette,hogy viszonylag messzire eljussanak ajelek Ez az elrendezes azon-ban csak szdpen lecseng6, harmonikus hulldmokat adott.

Ez a Hertz-f6le Ks6rletnek egy tov6bbfejlesztett alakja, de elviek-ben nem l6p azon tdl. Alapvetjen elt6r ett6l a 12lb. dbr6n l6that6 kap-csol5s, ami Tesla igynevezett rezonAns na$rit6 oszcill'tora, azazszolitonkelt6 szetkezete. Igaz,6lete v€g6ig rigy gondolta, hogy ez aszerkezet longitDdindlis hulliimokat kelt, az6rt annyira mrsok a tulaj-donsdgai, mint amivel harmonikus hultamok kelthet6ek. khet, hogyez igaz is volt - mjta Kviil az6ta sem vizsg6lta meg senki az igy kel-tett hull6mok fizikai tulajdonsdgait.

Ma hirom fon6sb6l kdvetkeztethetiink arra, hogy Tesla szerkezeteszolitonokat, vagy esetleg tongitudin6lis hulldmokat kelthetett- Kis6r-letekket meglrizdelt nyilvenos el6ad6sokat tartott 1893-ban, eliisziirPhiladelphi6ban, majd St. Luisban a Nernzeti Elektromos VildgitiisiEgyesiilet iil6s6n. Itt olyan effektusok sordt l6thatta a kdz6ns6g, me-lyet mai ismereleinkkel, transzverzdlis hulhmokkal nem lehet magya-rdzni. (P6ld6ul f6nyg<imbdket hozott l€tre, vagy f€nyleni kezdett a te-rem lev€gtije.)

Nagyjiib6l ezeket az el6adfsokat mutatta be a tudomdnyos vilSgiinnepl6se ktizepette k6s6bb Londonban 6s Pftizsban is. Tovdbbi in-formici6kat adnak szabadalmai, 6m ezekben csak €rint6legesen fija lea hullrdmk6pz6st. onmagdban m6gis sokatmond6 az ateny, hogy sz6-mos kapcsol6-szabadalmat is beadott, amit csak ftamktir-szabelyoz6-nak nevezett. A harmadik, legb6vebb informdci6s anyagot az 1900-banv6gzett Colomdo Springs-i kiserleteinek jegyz6konyve adja, melyetnem a nyilvinossrdglak szdnt. Ebb6l letjuk, hogy nrtg dz evvel a ie'lens6g felfedez6se ut6n is sokat bajl6dott a megfelel6 hulldmalakokkialaKt5s6val, a megfelelti bercndezesek m6tetez6s6vel.

Ahogy mrr emlitettiik, a Hefiz-f€le hull6mokat, ha nem is kiiny-nyen, de nagyobb neh6zs6gek n6lkiil el6 lehet 6llitani, 6s ma is ez adr6t n6lkiili telekommunikdci6 alapvet6 m6dszere. A vezet6kes

43

ECELY GYdRcY: BoRorvAErEN

kommunikdci6ban, 6s p6lddul a nagyfrekvencies Elevizi6s kebelek-ben is l6nyeg6ben elektromdgneses hullamokat hasznelunk; ezekharmonikus, ranszvezSlis hulldmok Tesla n6h6ny megiegyz6s6b6lazonban egy6rtelmiien kideriil, hogy kutatAsaiban egy mds tipusf,egy bonyolultabb, emiatt j6val nehezebben el66llithat6 hulldmfor-m6zAsr61 van sz6. Ezek a feltdtelek (a szolitonok el6dllit6sdnak fel-t6telei) m6g ma sem tdkeletesen tiszt6zottak. Ma is inkebb elm6letioldalr6l kitzelitik meg a probldm6t, a kiildnbiiz6 nem linedris egyen-letek szolitonszerii megoldesait ker€sik, 6s nem sokat tdr6dnek aszoliton kialakulds6nak felt€teleivel

L

t '

2. ,tWkes0bbt l, r

l3l... atua Transzvetailis hulLimokterjedese vi<fekleten. A 2. tibntnj6l ldtszik a hullinftunt eqaposo-ddsa a terjed6t sonin.

l3/b. 6t'a. S.oliton moqdsa vi.,f,eIiileten. L Kelxtkezdr Lttdn. 2. TerjedAs sotdr. A szoLiton atie gren'

Ctil, a trcnszveztlis hulumok so'kat BJenqnltuL

M. Remoisenet kijnyv6ben taldlunk n6hdny kis6rleti eredrndnytA 13/a. dbr6n ldthat6 oszcilleci6t p6ld6ul igy hoztik l6tre, hogy se-k6ly vizbe nyomtak egy fatiimbiit. Elvileg ez l€trehozhatott volnamag6nyos hul|dmot, 5m nem a megfelel6 sebess6ggel, nem a megfe-lel6 terfogatnyi vizet szoritottdk ki, ezdrt csak szab6lyszerii, linearishulldmok indultak et, melyek kdsttbb (a l3la. dh6n lethat6 m6don)m6r er6sen csillapodtak, sz6tteriiltek, emiatt diszperziv formeban je_

lentek meg. A 9/a. ibrdn bemutatott m6dszer tehdt nem vezet min-dig sziiksdgszenien szolitonkdpz6d6shez, sokkal inkibb szab6lyos,line6ris hulli4mokhoz.

A 13.6. dbrdn ldthatjuk azoknak a hulldmoknak az alakj6t, melye-ket (a 9/b. vagy a l0A. 6brdn bemutatott m6don) a gyorsan felhdzottzsilippel keitiink. Ldthatjuk, hogy ekkor sem kizft6lag szolitonokatkeltiink, a szolitonokeldft siet6linedris hullimok csomagja itt is meg-

iezl

ftI kds6bb

TESLA HULLAMAI

jelenik, 6m egy idii mflva mfu csak a szoliton magasodik ki, a linee-ris hullimok sz6p lassan elhalnak. Ekkor sem talalt6k el a t6k€letesszolitonkdpz€s dsszes lehets€ges ds sziiks6ges param6tedt: a k6tf6lehulldm egyiitt jtitt 16tre.

Bizony egyAltalAn nem foglalkoztak a kutat6k eddiS azzal, hogyankell mdretezni a kiengedett viztdmeg mennyisdget, magassAg6t, a ki-enged6s id6tartamdt ahhoz, hogy csak szolitonokat kapjunk, 6s ne K-s6de ezeket line6ris hullim is. Ugyanezek a gondok term6szetesenm6g ink6bb megjelennek az elektromSgn€ses szoliton ei6iillitdsakor'Tesla mintegy h6romdvimunkiival alkotta megazokat a berendezdseket,melyeket PhiladelphiS-ban, St. Luisban, NewYorkban. Londonban 6sP6rizsban mutatott be azimul6 ktiziins6gnek. N6-h6ny m€ter tdvols6gb6lkisebb-nagyobb tSrgyakattudott elektrosztatiL:usanfeltttlteni, dr6t nelkiilienorgiartvitellel motoro-kat tudott meghajtani, dea legldtvdnyosabbak a giz-kisiil6ses jelens€gek vol-tak. A levegd fitlf6nyl6-s6t, viszonylag egyenle-tes kisiil6st tudott el6-id6zni k6t nagy meretiilapelekr& kctziitt. Eze-ket a hullemokat kon-centrdlni is lehetett, fgyviszonylag kis t6rfogatffdnyl' giinbdkzt is l6lIetudott hozni. Kiildndsenhangsflyozni kell ezt azut6bbi jelens6get.

Azt is gyakan bemu-tatta, hogy egtetlen dr6t-tal enereidt tud dtvinni,6s j6slata szednt hamaro-

14. 6Wa. Naluiny vdzlat az inpul. s (s.oli-ton) keltis4rc alkalnas tekercselrendezis-fiL, Tesla titkos, CoLorudo Sptingsben ir1jegyz6kdntry6b6l.

EcrLY GYdRGY: BoRorvAf LEN

san el6rkezik az id6, amikor elfelejtjiik a k€tdr6tos, 50'60 henzes v6l-t6irami energiatovdbbitest. Szerinte a jitv6 az egydt6tos, vagy a dr6tn6lkiili energiatovibbitds lesz- K6s6bbi szabadalmaiban is egydrtel-miien tiikdz6dott ez a gondolat, 6s majd l6tni fogjuk, hogy val6szinti-leg ez (az olcs6 ene.giatov6bbitrs lehet6s6ge) okozta M eEesz rcchno-l6gia gazdasdgi (€s nem tudomdnyos) buk6sdt.

Meglehet6sen vildgosan leirta, mi a felt6tele annak, ho9y ez az ijtipusd elekuomdgneses sug6rz6s vagy elektromosseg el6illjon. A kap-csolasi elrendezds sze nt (12yb. 6ha), fijl kell t6lteni egy kondenzii-tort lehet6leg igen nagy fesziilts6gre. majd (gy kell kisiitni, hogy csakegy ir6nyban folyjon 6ram a primer tekercsen it a kisilt6s sor6n,6snagyon iigyelni kell arra rs, nehoSy oszcilLicilj alakuljon ki. Ez Leliesm6rt6kben megfelel a9lb. va.gy a 10,6. 6brdn l6that6 hidrodinamikaiszolitonkeltdsnek; az anal6gia szembetiinii.

Termdszetesen Tesla hull6msorozat, 6s nem egyetlen hullam kelt6-s6ben gondolkodott. Rdjdtt fia, hogy ezek a hulldmok a fesziiltsdgiiknagysrdgit6l ffigg6en m6s 6s m6s tulajdonsrglak. Nem is ftekvenciii-juk, hanem inkdbb a hulldm ,,felfutdsi meredeks€ge" hat6'rozz megjellegzetess6geiket. Az elektromiigneses sugirzdst nemcsak amplioj-d6ja, hanem frekvenciiija is jellernzi, azaz m6sk6nt viselk€dik a ldthat6f6ny, a rdntgensugrrzes, vagy az inftav6rcjs h6sugdrz6s. Tesla pedig aztvette 6szre, hogy hulldmai a fcjlfutdsi meredeksdgt6l fiigg6en kilijnbit-zd m6rt6kben nyel6dnek el, veijdnek vissza, m6sk6nt ionizeljrk a le-veg6t, 6s term6szetesen mrs hat6suk van az emberi szervezetre is.

Nagyon gyahan hangsilyozta, hogy enn6l a hulldm+l6ellitesndlnem szabad megengedni harmonikus rczg6seket, az iramimpulzu-soknak egyirdnyriaknak kel lenniiik, igy alaKtjuk 6t a nagyfeszllt-s6gii egyenfuamot, s igy jiihet l6tre valamif6le egdszen rij hat6s. Ez am6dszer azonban neh6zkesebb, mint amit Hertz haszn6lt, vagy amit azel6z6ekben maga Tesla a l6gmagos transzform6torral 6s a szikakdzzelel6rt. A szikakiiz ma is ide6lis kapcsol6eszkdz, 6m Tesla a vesztesege-ket mindig tlil soknak taldlta. Ezdn munkAssegrnak, szabadalmainak j6r6sze mindenf6le triikkiis, higanyos, olajos, mdgneses kapcsol6ka ile-nyult, melyekkel szolitonjait F6bilta formizni, ritjtua inditani.

Tesla a vizhull6mok kelt6sdvel kapcsolatos folyad€kmechanikaianal6gi6ra umaszkodott. Sokkal nehezebb helyzetben volt, mintHertz a szokasos linedris hullrmok kelt€s6vel kapcsolatos Kserletei-nel, hiszen Hertz a mfu emlitett Heaviside-dal levelezett 6s egyittgondolkodhatott; sok segitseget kapott Heaviside 6s Maxwell mate-madkejeb6l. Hetu egy helyiitt azt ftja, hogy az embemek olyan €26-se van, mintha a Maxwell-Heaviside-egyenletek saj& l6uel €s sajdt

TtsL fluLLiMAr

intelligenci6val bimr4nak, okosabbak lenn6nek, mint mi - az alkalma-z6ik - vagyunk, csup6n az a szerepiink, hogy igyekezziink min6l tiib-bet meg6rteni iizenetiikb6l. A magyar sz6rmazasi matematikus P6lyaGydrgy, aki generdci6kat tanitott meg a gondolkod6s mesters€g6re,szint6n hangsrilyozza, javasolja az anal6gi6kon, a hasonl6s6gon ala-pul6 gondolkod6st, mint a heurisztika egyik biztos m6dszer6t.

Az a t6ny, hogy Tesla mechanikai anal6giidkban, folyaddkhult6m-kelt6sekben gondolkozott (6s ez lett a szolitonkelt6s m6dszer6nekalapja), mutatja, hogy mennyire 6l6nken foglalkoztatta a jelensdg fi-zikai gy6kere, eredete. Nemcsak azt l6tta, hogy ez nem kdzons€gesHertz-hul16m, hanem azt is, hogy termdszetesen valamifdle elektro-m6gneses jelens6g. Rajong6i, k6vet6i ma ligy gondoljdk, hogy az 6teregyik megnyilv6nuldsa lrtszik ezekben a Tesla-oszcill6tor 6ltal el66l-litott szokatlan jelens6gekben. Ez azonban inkdbb 5rt, mint haszniil.C6lszeriibb a meglev6 lehet6s€geket alaposan szemiigyre vennr, escsak azutrn segit6siil hivni az ismeretlent.

Tesla dszrevette, hogy megszakitott oszcill6cirjk eset6n nem min-dig keletkeznek longitudinelis hulldmok, kiiliindsen akkor nem, haegyeniirami folrast haszndlunk fel. Mi sem bizonyitja jobban, hogymilyen rendKviit neh6z feladat volt a szolitonhull6mok el6rllitdsa,mint hogy mdg Colorado Springsben is 6lland6an a rezg6kdrdk m6-retez€s6n f,radozott, azokat pr6b6lta r€szben szdmoldssal, r6szben ki-s6rlerekkel ttik6letesiteni.

Az 1880-as €vek fizikija term6szetesen nem sokat segitett ebben,biszen akk igaz dn 6nettek valamit a hull6nkelt6sekhez, azok a nemlineiris jelens6gekkel ugyanigy nem voliak tisztdban, mint a kortiir-sak dltal5ban. E tekintetben Tesla messze megel6zte kor6t. Olyan K-s6rleteket v6gzett, olyan jelens6gekkel taldlkozott, amelyeket tulaj-donk6ppen ma sem 6rtiink igazdn. Ahhoz, hogy megvildgitsuk. mi6rtdrdemes foglalkozni ennyirc r6szletesen ezzel a t6mdval, az effektusjelent6s6g€vel, n€hdny megjegyz6st kell tennijnk gazdasdgi 6s nem-zetbiztons6gi t6tj6vel kapcsolatosan.

A sz6mos bemutat6, az elragadtatott kommentirok k€ts6gtelenndteszik, hogy Tesla val6ban megismerte 6s el6 is tudta dllitani ezt azalig-alig csillapod6 hulldmjelensdget. A m6dszer segits6S6vel messzenagyobb fesziiltsdgimpulzusokat tudott eldmi. mint Hertz. Nemcsakfiudi telekommunik6ci6m lett volna alkalmas ez az elgondolds, ha-nem tovabbi fejleszt6s utdn val6sziniileg valamilyen m6rt6kil energia-etvitelre is - dr6t n6lkiil. Az ma m6g elddnthetetlen, hogy egy tov6bb-fejlesztett, kicsiszolt m6dszerrel meg leheFe hajtani pdlddul repillti-g6peket vagy aut6kat.

EGELY GYORGY: BoRoTVAELEN

Nem kiz5n, hogy 6voli bolyg6k civilizdlt, technikailag fejlett kul-tfr6iban alkalmazz6k ezt a m6dszert, 6s nem a sokkal gycjng€bb,Hertz-f6le hulldmokat haszndljdk. MArpedig alapjaiban vSltozna megaz univerzumr6l, az 6tetr6l €s a techniktu6l alkotott k€piink. ha ftjltudndnk venni a kapcsolatot ndlunk fejlettebb civilizeci6kkal Ehhezpersze nekiink kell megtaldlnunk az 6ltaluk hasznalt telekommunikd-ci6s mddszert. Hiszen mi6rt is maradtak volna meg egy nyilv6nval6_an fejletlen, t€chnikailag gyenge rendszem6l. ha l6tezikjobb is?

Tesla tal6lm6nya nem egy idej€tmdlt 6rdekess6g, egy technikai ku-ri6zum, hanem egy hatalmas, ma is kihasznilatlan lehet6s6g. K6-s6bb mdg visszaleriink Tesla Colorado Springs-i jegyzeteiben tetthatdrozott dllit6s6ra, hogy kidolgozta volna az els<j mobihelefon-ren.lszert. Val6szintleg ez a mobiltelefon m6g nem lett volna annyiraelegdns, zsebben hordhat6, mint amit ma haszndlunk, de elv€it tekinfve fejlettebb voh, mint zmit szii 6ves munkdval kicsiszoltunk. A maimobiltelefon-rcndszer mffk6d6s6t azonban - 6ppen a tiivolsdg noveke-d6sdvel rohamosan gybngiil6 jeler6ssdg miatt - csak sz6mos 6tjetsz6ad6val 6s er6si!6vel tudjuk megoldani. A Tesla-f€le mobiltelefon-rendszemel erre nem lett volna \z!kseg. Mi lbbb. a-lt dl l i rol la - !aldszinlileg er6s trilz6ssal -, hogy az eg6sz vil6got ndhdny ad6val le le-herne fedni. Tehit a Tesla-f6le tiull6mkelt6s technikiija gazdasdgilagma is id6szerii, ma is jelent6sen javithatn6 a mobil, vagy mis tipusftelekommunikdci6s rendszerek hat€konysdgiit.

Jelent6s nemzetbiztonsrgi szempontok is kapcsoldhatnenak ehheza taldlmdnyhoz, hiszen val6szin(leg sokkal nagyobb hat6t6volsdgriradarokat lehetne €piteni ezzel az elwel. Jelent6s technikai fdl6nyrelehetne szert tenni a kiizel vagy tiivol mozg6 tiirgyak felderit6s6ben,ami alapvet6 nemzetbiztons6gi el6nyt jelentheme. A II. vilSghdboril6nyegdben ^z els6 technikai jellegii kiizdelem volt (mer keveset sz6-guldoztak l6val 6s szably6val, bir m6g ene is akadt p6lda). A szdvet-s€gesek gy6zelme nem kis r6szben a radar feltal6l6s6nak volt k6szdn-het6. (K6s6bb ene a t6m6ra m6g visszat6riink.)

Tesla m6sik nagy kutatdsi terillete a g6zkisiildses k€szijldkek terve-zds€ volt. Gyakan mutatott be demonstreci6in eg6szen kiil6nleges,igen nagy fdnyerejii l6mpdkat. Ezek legalabb sziz 6vvel el6zt€k megkorukat, taliin a mai energiatakarikos kompaklempekhoz hasonlit-hat6k. Az sem kizen azonban, hogy m6g a mai gazdasdgos, gazkisii-l6ses cs6vek pamm6tereit is tovdbb j avithatni ez a m6dszer, ij piacotnyitva az energiatakardkos ldmpdk ter6n. Ennek ellen6re a szolitonok,kal foglalkoz6 irodalom meg sem emliti Tesla nevdt 6s ezt a lehet6s€-get. A szolitonok els6sorban az elm6leti fizikusok ds ink6bb a r€szecs-

48

TosLA HULL.(MAI

kefizikusok cikkeiben szerepelnek, a mai technikai gyakorlat semmitnem hasznosit a szolitonok drdekes tulajdons6gainak mintegy har,minc 6vvel ezeliitti fdlfedez6s6b6l.

T6vedis azt gondolni, hogy a tudomdny eredm€nyeit az ipar 6he-sen v6rja, minden fjdons6gra lecsap, 6s megvaldsitja a gyakorlatban,kilbnbsen. ha nagy gardasdgr haJzonnal kecsegtet. L( a,' is te\ede\.hogy a nemzeteket katonai, nemzetbiztonsegi 6rdekeik belek6nyszeri-tik a technikai fejl6d6sbe. N6melo$zrg a IL vildghdbonj idej6n tech-nikailag igen fejlett volt, fizikusai k6pesek lettek volna Tesla tal6lmd-nydt kifejleszteni, hasznositani, 6s igy a sz6vets6gesek radaff6l6ny6tsemmiv€ t€nni. Am annak ellen6re, hogy minden n6met szabadalmihivatalban ott porosodtak Tesla szabadalmai, senki nem foglalkozottezekkel. Tesla elgondoldsai tiibb teriileren is - a mobilkommunikdci6,a tdvkiizl€stechnika, a viidgiustechnika tdbb millii4rd doll6ros piaciszegmensein - versenyel6nyt jelenthetn6nek, dm a nagy cdgek, ke-ziikben a finanszirozes lehet6s6g6vel, nem tijr6dnek ezzel. A lehet6-s€g sz6z 6ve kiakn6zatlan.

Hr,xliMox H,iT.4,\T6rjiink most vissza azokhoz a szakmai leir6sokhoz, amelyekbenTesla a hull6n*elt6s mechanikai anal6gi6jdr6l besz€k. Hogyan isgondolta el Tesla a hulldmok kelt6s6t? Kdpzeljiink el egy tan6lyt,melynek az alj6n szdles nyilds van. Ezr egy rug6nyomdssal rartjukzarva fgy, hogy hirtelen kinyiljon akkor, amikor ebben a rankban afolyad€kszint el6rt egy megfelel6 hatdr6n6ket. A tankba a folyad6koregy olyan cs6vel juttatjuk be, amelybril egy el6re meghardrozotr 6l-land6 6rt6kkel, 6lland6anjcin a viz. Amikor a lart6lyban el6rjiik a kli-tikus szin@t, a rug6 hinelen kienged, a tarrdly alja kinyilik, 6s hinelenki6mlik a folyad6k. Amint a folyaddk a sz€les nyiliison 6r kidramlik, arug6 hirtelen ijra bezerja a rank aljiit. Ekkor a rank fjra tdlt6dni kezd,6s bizonyos id6 m(iva ez az eljir6s megism6tethet6.

Nyilviin nem mindig alakul ki vibrdci6, periodikus folyamar.Azonban ha a bemen6 csdviin keresztiil nem tttlt6dik fel azonnal atarrrily folyad6kkal, akkor mindig vibrdci6 dll el6. (Azaz periodikuslesz a feltitlt€s 6s kienged6s folyamara.) Ilyen esetben a rartdly aljafelnyilik vagy bezdr6dik, 6s eklcor a rug6. a folyadekoszlop, a rug6er6ss6ge 6s a mozg6 alkatr6szek tehetetlens6ge befolyesolja a folya-matot: vibrdci6, rezg6s indulhat meg.

Ebben az anal6gi6ban a folyad6k az €lekromosseghoz vagy elekt-romos energidhoz hasonlithat6; a tank a kondenzdtorhoz, a rus6 a di-

49

EcELY GYdRcY: BoRoTvAELEN

elektrikumhoz 6s a cs6 ahhoz a vezet6h6z. amelyen 6t elektromoss6-got visziink a kondenz6torhoz. Hogy ezt az anal6gi6t m6g tdkeletesebb6 legyijk, fontos feltennilnk, hogy a kinyil6 zsilip, hinelen egyrugalmatlan p6cdkhdz iitkbzz6k. 6s emiatt energiavesztes6g dlljone16. Ezen kiviil term6szetesen lesz vaiamilyen s(rl6disi vesztes€g is.

Ebben az anal6gi6ban a folyad6kot dlland6 nyom6s ilatt k6pzeljijkHn a folyad6k nyom6sa ritmikusan vdltozik, ekkor ezt vdlt6rfuamk6ntfoghatjuk fel. Ez a vibrdci6 vagy rezg6s akkor lesz gazdasigos' ha asrirl6disi 6s a zsilipkicsap6dasi, iitkoz6si vesztes6geket minimumra dllitjuk be. Elekromos 6ramkcircjkndl az dramlesi veszies6Sek az iramkijrajk megfelel6 meretez6sdvel j6l beillithat6k. p6ldiiul v6kony ve-zet6szalagok alkalmazdsival. A zsilip hinelen kinyilasdb6l ds a zsilipp6cdknek (energiaelnyel6 blokk) tatit6n6 iitkdz6s6b6l sz6rmaz6 energia\,eszteseg azonban sokkaltdbb gondot okoz. €s ezt reduk6lni kel1

Liitjuk, hogy ez az anal6gia mennyire hasonlit a szolilonkeltdshez.igaz mi oldalr6l rilntottunk fijl egy zsilipet (9/a. ribra); de lal6n akkoris igaz a jelens€g, ha egy tart6ly alj6n kereszliil l6kdsszeruen 6ramlikki a fblyrd6k. Az azonban nagyon fontos kdrd6s. hogy kell-e viltoznia fblyad6k-. azaz a feszilltsdgszintnek a kisiil6s, ki6raml6s kdzben ahhoz. hogy a szolitonok kialakuljanak. Tesldnak is sok fejior6st okozoll ez r problima. amire a mai napig nem ad rilbaigazitdst a tudom6-nvos irodalom.

! izszinl (Jeszi lsdg)

tarid y (kapac lds)

lep ( ivI isr] eses kapcso o)ak (disszip,ci6)

15. A&L Tesla r.olnonhulLdnot Betrcft Lti s.erke.e tz nek lo |ra.l.knechanikaianal.j&ja. Ha a vi.s.itx el* eBJ kritikut attdket, a ru86 kietryed eg, adag fo

50

bel i ip l i lds (egyendram)

Tesla val6di csricstechnol6giai kutatdst v6gzett n6hdny alkalma-zo$jeval. A csdcstechnol6gia akkor azt jelentette, hogy n6h6ny f6skutat6laborat6rium foglalkozott valami radikalisan nj tenn€k kifej-lesz!6s6vel- Ilyen vok minden id6k els6 ipari kutat6labomldriuma. azEdison-f€le Menlo parki v6llalkoz6s 6s kisebb m6rl6kben a Tesla-f6leNew York-i laborat6rium is.

Tdbbszintes nagy laborat6riumiiban els<jsorban a gyors kapcsolga-t6s k6rdds6t kellett megoldania. Nagy fesziiltsdg 6s nagy dram eset6na legjobb kapcsol6-megoldiist eleinte csak az ivkisiil6s ielenthette. hi-szen igy viszonylag gyorsan lehetett nagy fesziilts€get es nagy riramotbe- 6s kikapcsolni. ez6rt laborat6riumiiban mdgneses mez6kkel kioltott ivkisiil6st alkalmazott. A gyors kapcsolgatiis egyetlen szak6ncije afcildcin val6sziniileg Tesla volt. Hasonl6 berendez6sek liithat6k a 20-as.30-as 6vek Frankenstein-filrnjeiben, j6 n€heny kdpreg6ny-sorozal.,6 i l t tud6s" h6s€t isTesla ihlette.

A k6vetkezd fela-dat, a mitr emlitett hul-liimformdlds 6s oszcil-l1lortekercs-m6rete26svolt. Ezt a fejleszt6-munkrit a ColoradoSprings i jegyzetekbenrdszletesen, napr(il-nap-ra vdgigkdvethetj i ik-A kutalds soiin ta-l6lkozott Tesla azzal aszokatlan jelensdggel,miszerint ha a szekun-der kdrbe egy v6ltoz6g6rbiiletii spirdlteker-csel Ietr, akkor a spir6lfeliilet€n a feszults6gneha l6tv6nyosan meg-n6tt, aker n6hdny cen-tim6teres hossz utAnis. Bzt a Faraday-in-dukci6ra alkalmazottszok5sos trarszformi-tor-egyenlelekb6l nemleheteft volna kikdvec

16. a*a. EeJ be nem ado, niditjtelefon,s.abadalo,n rZszLete 1899-bdl

51

Gyorskap.cso ii

EcnLY GvdRcY: BoRoTvAit.EN

keztetni, ez6rt Tesla arra gyanakodott, hogy egy teljesen ij jelens6gre

bDkkant. Val6szinUbb azonban, hogy pusztiin a rn6lyvizi 6s sek6lyvizihDll6mok anal6g effeLlusdr6l van sz6. (Emlitettiik mdr, hogy a m6ly-vizi hullSmok, amint egyre sek6lyebb parlhoz €rnek, energidjukat ahull6m amplitrid6-n6vel6s6ie forditj6k. Ilyen a fdldreng€sek keltetteszdk6iir (tsunami) j elens6ge is.)

Tesla Ks6rleteiben, ahogy elektromos szolitonhull6mai kijrbe-k6r-be sz6guldottak az egyre kisebb g6rbtiletii, spirdl alakli szekunderte-kercsen, potenciiiljuk hihetetlen magas drt6kre, akdr tcjbb milli6 voltrais n6hetett. Ekkora fesziilts€get ma is neh6z dinamikus m6don el6dlli'tani 6s megm€mi. Taldn ez6rt nevezte Tesla az eg6sz jelensdgkort

,,sugdrzdsi energiiinak", 6s ezt vette 6t t6le azt?in Moray is. Az is meg-fordult a fei6ben - legal6bbis szabadalmaib6l ez deriil ki -. hogyilyen nagy fesztilts6gen m6r a leveg6 is vezet6v6 velik. Az 1897 es6vben benyijlott 650343-as sz6mt szabadalrndban azt Sllitolta, hogydr6t nelkiili rendszer6vel bdnnil\en menn!-islgii eneryiit dt tud vinnibdn ilyen Jbldi ttuokd?ra.

slarly $iubi! ro. lg&pllqj! 4r!4!!q !j!!!!I L n.Bdy ro .IG{ .ddIor oa r p.wdrul epplnrus by fdbl. idpukd snch as rhw

( - l I

\L-- I\ J

l7 . 6bft. Tesla nididtelefonjdwk elsd vltbo.ata I 899 b'51.

A vezet6k n6lki.ili energia6tvitel viszont alapvet6en megvaltoaattaannak az ipamak a perspektivdit, amit 6ppen 6 hozott l6tre v6lt6iramdrendszerdvel. Ebben a szabadalmiiban leina az energiaad6 €s az ener-giavev6 leg6ltaliinosabb j ellemz6il, 6s k6s6bb a Colorado Springsbenmegipitett laborat6riumban ki is pr6bdlta entek a rendszemek egy ki-sebb v6ltozat6t. A szabadalomban leirta a legfontosabb m6retez6se-ket, sot n6hiny konkdt adatot is. M6g csak 230-250 kilohertzes mii-k6d€si tiekvenciekr6l irt. de emlit6st telt 20 50 milli6 voltr6l is.

52

Viliigosan elkiildnitette az eltala ielfedezett rezg6seket, €s HeinrichHertz linedris, harmoniklrs rezg6seit mondv6n, hogy az ut6bbiak nemalkalnasak j elent6s mennyisdgii energia nagyobb ldvolsdgra val5 eljuttatisria. Ez igaz is, a mai riidi6ad6k 6ltaldban n6h 'ny tO, ndhlny szAz, kilowatt energidval mrikcidnek; nem alkalmasak energiaritvitelre. de nemis ez a c6ijuk. A szazadfordui6 kdmy6k6n ny[jlotta b€ 6s kapta meg alegt6bb szabadalmat ebben a tdmriban. ds igy tiinik. hogy a tucatnyiidev6gd szabadalomban minden addigi kis6rleri eredmdny6t leirta.

L6trejdtt tehdt egy miikdd6kepes, haszniilhatd rendszer. ber a kortudominya m6g nem tudra magyaflizni ezr a jelens6get. Ne csodil-kozzunk. hogy a kortfis tudomiDy nem tudott erre a jelens6gre na-gyarilzatot adni, hiszen a Maxwell Heaviside f6le fizika is gyerekcipoben jdn m6g, ndh6ny szdz ember drtefte a fdldon- Val6szinii. hogya villamossdggal foglalkoz6 szakernberek nagy r€sze nem €rtett azelektromdgneses hullemokhoz, igy p6lddul ̂z egy6bkint rcndkivijlkeativ 6s zseni?ilis Edison sem. Ok m6g a vezetekes hiradi4stcchnikavildgiiban 6ltek, hiszenm6g azon is rengeteg fej-leszteni val6 akadt.

A kor f izikusai p6ld6ulNdmetorsziigban mdet azonvilatkoztak, hogy szabade mechanikai anal6gidkatfelhaszndlni a Maxwell-egyenletek leszrirmaztat6-srin6l, vagy forditva kellgondolkozni? Vajon azelektromdgnesess6g min-dennek a fundamentuma,6s abb6l kellene levezehria klasszikus mechanikiit?A slatisztikus termodi-namika azt mutatta, hogya mechanika a fontosabb,de Max Planck szerint azelektrodinamikdb6l ki in-dulva kellene a h6sugiir-zdst, 6s igy a termodina-mik6t is leimi. Mindenk€pl€keny volt, de l6t-szott, hogy nagy lehet6-

18. ebra. tgr naqvt k(iny 1921-benfoqlalko.ott eL'szit a nobibeLefor rrcBt a 16 s h.i s i le he I ds 6 g 6 v e L

53

A radiotelefon

EGELY GYORGY: BoRorv^ELEN

s6gek el6t1 ,ll az emberis6g. Most n6zziik meg, hogyan alakultTesla 6lete 6s talalmdny5nak sorsa, mi vezetett bukesi4hoz

A R{BrdBiR6( uL{cA

A szdzadfordul6 el6rti dvtized a nagy ipari vagyonok kialakuldsenakid6szaka. a .rabl5b6r6k" kora volt. Az Egyesiilt Allamokban az dt-lagember ekkor vid6ken, kis tanyekon 6lt. olyan k6riilm€nyek kijziitt.melyeket Mark Twain in le reS6nyeiben. a Tom Sawyerben 6s aHucklebeny Finnben. M6g elevenen 6lt a polgdrhiboni eml6ke AzEgyesiilt Allamokban 6s Eu6p6ban a rabszolgaseg formdlisan v68et€rt, de p6lddul a bdnydkban gyermekek dolgoztak iszonyatos kdriilm€nyek kcjzdtt. A sz6nb6nydk, ac6imiivek litlattt illand6an fiist 6sporfelh6 tomyosult- Ezekben a v6rosokban, vagy a Ruhr-vid€ken so-hasem siitdtt ki a nap. A nagy ipari vagyonok, az igazi nagy iizlel, a

,,big business" l6trejdtt6nek feh6telei m6r kialakulukAz els6 gazdag ijzlelember, Cornelius Vanderbih (1794-1877) vas-

itt6rsas6gok iizemeltetds6vel tett szert 6ri6si vagyonra az EgyesilltAllamokban nem feltalel6k6nt, hanem mdsok taliilmdnyainak hasz-nosit6sdb6l gazdagodott meg. Nem James Watt. vagy Slephenson.esetleg Morse. vagy Bell szerzett hatalmas lagyont. hanem a tal6lm6-nyaik hasznositiisiib6l kialakult vasiti 6s tiivkdzl6si rendszerek 6piltet6i. iizemeltet6i, felhaszn616i.

NyilvSnval6, hogy p6ld6ul egy vasfti rendszer csak akkor lehetgazdasdgos. ha nagy mennyis€gti szjrnyvonalat lehet egys6ges rend-izerben uzemeltetni, 6s ennek a felt6telei az Egyesiilt Allamokbanvoltak a legkedvez6bbek. Eur6pa orszegai az orszdghaterok miatt vi-szonylag kicsi piacot jelentetek, 6s itt nehezen alakuihattak ki nagy,egys6ges rendszerek. Az Egyesiilt Allamokban nem volt ilyen korlet.a kontinensnyi orszdg egys6ges volt. Cornelius Vanderbilt szdzotmil_li6 doll6n hagyott fi6ra, aki nemsokara megk6tszerezte ezt a vagyont,6s a fdld leggazdagabb embere lett.

Nem p6ksdgek vagy szabAszati iizemek, esetleg a bllzatermelds adta a meggazdagodes lehet6s6g6r, hanem a vasiti rendszer 6s a haj6-zds, vagyis a nagyipar 6s a kereskedelem kell6kei. A halalmas iparirendszerek miikddtet6s6hez addig nem liitott mennyis6gii p6nzre voltsziiks6g, 6s meFjelentek az elso, csilcstechnol6gidt finansziroz6 ban-kdrok is. Edison, Tesla, vagy a kev6sb6 ismert Elihu Thomson kora afeltalel6knak is adott lehet6s6get, hiszen ezek a gazdag iizletemberekn6ha kinyitottdk p6nzlirciijukat, ha iant6zidt l6ttak valamiben. N6-metorsz6g 6s Jap;in kiv6tel6vel sehol sem l6tezett kdzpontilag finan-

54

szirozott tudom6ny, az iparfejlesztds mindeniitt mag6np6nzekb6l va-l6sult meg (mer ahol egydltaldn fejlesztert€K/.

Ne felejtstik el, hogy ebben a korban m6g ilral6nos volt az ir6stu-datlansiig, 6s a gydii munkiisok mai szemmel n6zve borzalmas kcj-rijlmdnyek kdzdtt 6ltek. Azonban megjelent az igen gazdag ipa.b6r6kegy v6kony r6tege. akik sajrt jachtral, sajiit vonatszerelv€nyeken j6r-tak, penze csak ott, ahol m6r volt vasfti sin. A mai ember sz6mdraigen lassri, csiindes, kisv6rosi 6lettemp6 lenne, amit ez a kor dikelt,ahogy a mi mostani 6letijnk is valdsziniileg igen nyugodrnak 6s bol-dognak tilnik majd szdz dv milva.

Ekkor, n6hiiny 6vtizeddel a rdmeges aut6gyarrids kialakul6sa el6tr,utak jobbdra csak a mez6n, a kocsik dltal kiraposott ker€knyomokformejiiban l6teztek. Gyorsan haladni a vdrosok kdz6tt csak vastitikocsival lehetett, a verosokban pedig villamossal vagy g6zvontatisrikisvonatokkal. Es a vasutak faltiik az ac6lt. Az ac6lb6l semennyi semvolt el6g, ez6rt lehetetr hatalmas vagyonokat dsszegyrijreni a m6sodikipari forradalomban, ami val6jiban az els6 volt, hiszen a grizgdpekkoriit, azok lassi terjedds6t semmik6ppen sem nevezhetjiik forradal-minak. A ,,technikai rendszerviiltes" k6r kulcsfigurrja, Andrew Car-negie 6s J. Pierpont Morgan volt. K6zijliik az ul6bbinak fontos szerepjutott Tesla dlerdben.

A tal6lmdnyok sohasem ldgtires terben sztiletnek meg. mindig va,laki valamilyen sztiks6glet kiel6git6s6re ral6l ki egy ij dolgor; azon-ban biirmilyen j6 leher egy tali4lmdny, ha nem sikeriil elhiterni a kor-tdrsakkal, hogy haszn6lhat6 is, akkor hal6lra van ir6lve. A maremati-kus fiilirhat egy egyenietet, 6s neve esetleg akkor is megmarad, ha nemtudja megoldani. A feltal6l6ra legfeljebb akkor emldkeziink, ha raliil_m6nyit megval6sitja, 6s el is tudja terjeszteni. Ehhez azonban m6rmindenk€ppen iizletemberek segits€ge sziiksdges. Tesla koriiban sen_ki nem volt ene alkalmasabb, mint pierpont Morgan, a bankir.

Az Egyesiilt Allamok arculata nagyn6rt6kben etalakulr a polslirhd_boru uldn. Mark Twain panaszkodon anril. hogy az emberek migvdl-toztak, m6r csak a p6nz szemit. igy foglalra 6ssze a korszellem ldlnye-get: ,,Szereu pinzt. Gyorsan ds sokat. Ha lehet csaLissal, ha nem lehet.tis.tessAgesen." A polgirhdboni ugyan a fegyveres harcnak v6get ve_lett. de ujabb harc Ldverkezen. Vasdltdrsdsligok. acelgydrak. b-zLnkok,eleknomos t6$asdgok harca, s egyszersmjnd a grtliistalan ,,szocieldar-vinizmus" kota, melyre az er6sek kdnyiinelens€ge voltjellernz6.

Ekkor meg rendszere\ek vohal, a lifuszjdrvrnyok a gyorsan 6s ren.dezerlenijl fejl6dd amedkai \iirosokban {pelddul Chicag6ban d( phi_ladelphidban). hisTen riszti lds ndjki i l i t ; I a vizel, es a szennvrz

55

E6ELY GYdRCY: BOROTVAELEN

qyakan keriilt az iv6vizfon6sokba. Val6jdban itt zajlott le az elso

ieazi ipari fonadalom, arnely robbaniisszerii fordulal volt' nem olyan

lissri. vontatott veltoziis, mint az angol iparosilds A nagyvhrosok

annyira zsffolttS viltttk, hogy mdr az omnibuszos (tSrsaskocsi) kdzle-

ked;s sem lehetett el6g gyors 1867-ben az utcaszintek ft16 6llvanyo-

kon nyugv6 vasutat kilieu 6piteni New Yorkban, 6s a 70-es 6veke

mrls vdrJsokban is elterjedt ez a m6dszer. A l6vasdttirsas6gok persze

kem€nyen kiizddttek ellene, 6s ajdr6kel6k is gyakan panaszkodtak a

fejiikr; hull6 korom €s szikrek miatt' a 962 ds fiist pedig fojtogaua

m6g a magasabb h6zak lak6it is.isrs-tun sun Francisc6ban kitaliltdk' hogy kibellel is lehetne

hfzni a kis m6retii kocsikat,6m az ig^zi megolddst a Julian Sprague

iltal kifejlesztert vill amoshajt6s jelentette. Eur6pdban persze t6le fiig-

getleniil kital6ltek ugyanezt, de Sprague egyediil kis6rletezte ki a meg-

ielel6 motorckat, Sramszed6ket, dr6tokat 6s j irmiiszek€nyeket'A villamoskiizleked6s megv6ltoztatta a vdrosok arculat6t' meret6t'

Lehet6vd tette a nagyvftoss6 fejl6d6st, hiszen kiinnyen el lehetettjut-

ni nagyobb lavolsigra is Nem lolt szirksdg kiildn mo/donyra sem

eg6siszerelv6nyek is kdzlekedhettek vagy csak egyes kocsik, igy a

fi'ld alii is lekeriilhetett a forgalom. A nagyv6rosokban pedig egyete-

m€k, bankok, Sydrak dsszpontosultak, ide koncentr'l6dott a szaker-

telem. a tud5s, 6s itt voltak a legvonz6bb lehet6s6gek .Egyre tijbb 6s tdbb ember vdndorolt az Egyesiilt Allamokba a tril-

zsrifoit 6s trilndpesedett Europ6b6l. Az 1880-as 6vekig m6g csak

nyolc{izezer ember 6rkezett 6vente Eur6pa nagy t6rs€geib6l' az Oszl-

.ik-Mugyut Monarchidb6l, Olaszorszr4gb6l vagy Oroszorszdgb6l1880 ut.dn ez 6vi hetven-nyolcvanezer.e n6tt, majd a szdzadfordul6

ut6n m6g egy ideig €vente szi^ezren etke^ek ezekb6l az orsz6gok-

b6l. A listat az Osztr&-Magyar Monarchia vezeti, tdbb mint 3 milli6

embelrel, mdg6tte Olaszorszdg kdvetkezik 3 milli6val 6s OroszorszdS2.5 milli6val. A brit birodalomb6l 6s irorszdgb6], szaz 4v alatt 6rkez-

tek annyian, mint ezekb6l az orszdgokb6l tiz 6v alatt A bevendorl6knaponta i-1,5 dolleft kerestek, a szakk6pzettek ennek a k6tszeres6t is

el6;hett6k. A szrejkokkal, gazdasdgi fellendtil6sektel 6s 6riisi v6lsi-gokkal tarKtott id6szakban nagy villalatbirodalmak keletkeztek 6s

buktak el. olvadtak iissze 6s emelkedtek fdlA vasdthoz sinek kellertek, a sinekhez pedig vas vagy ac€I. A vasit

h6skordban a sinek m6g magas sz6ntartalmf dntiittvasb6l k6sztiltek'de ezeknek igen alacsony vott a tehetbir6 k6pess€giik Az ac6lt ugyanmdr dvszezadok 6ta ismertdk, de titmeges. olcs6 gy6rt6sa hosszLi ideig

legaldbbis Eur6pdban - megoldatlannak bizonyult. Az ac6l ideelis-

56

TESLA HlLr"(MAr

nak bizonyult vasriti sin gyiinrishoz, mert alacsony sz6ntaflalma 6s6tvdz6 anyagai miatt tizszer vagy tizendtszdr nagyobb tefiet bin el,6s hiszszor annyi ideig birta titr6s, kif6rad6s n6lkiil, mint az 6ntdttvas. Az acil sz6les nyomtevf, igy nagyobb teherbiresri vaslitvonalak6pit6s6t tette lehet6v6, ez'ltal j6val oLcs6bb lehetett a vasiti szemely-6s teherszillit6s.

A nagyobb teherbirdsf ac6lsineken szdguld6 gyors, hatalmas m€-retri g6zmozdonyok jelentett€k az els6 val6di ipari fonadalom kez_detdt. Az 1880-as 6vek elej6n az Amerikdban fu16 vasdti sineknekcsak harmada kesziilt ac6lb6l, de i890-re ez m6r 80 szizal6ka n6tt,6s 1900-ra feleslegesse veltak a rdgi dntdttvas sinek. A forgalommegndvekedett; egymSs mellet! kett6, n6ha n68y sinpdr is fulotl. arnai aut6pily6k l6tvany6hoz hasonl6an. 1865-ben mar harmincdtezerm6rfiildnyi sin futott az orszdgban, az 1873-as nagy vdlsdg idejdre eza szdm megdupliz6dott. Ezt a hatalmas m6retii, a tdrt6nelemben mind-eddig pdlddtlan terjeszked6st nem a kormdny segits6g6vel. hanemmagSnerdb6l, r6szben kiilf6ldi t6k6vel val6sitottek meg. A Vander-bilt-csaldd volt e korszak els6 haszon6lvez6je, 6ket kdvette az ac€l-gydros Camegie-csal6d.

Az ij ac6lsineket a polgdrhdbori veterdnjai €pitettek, valamint szi-mos Kindb6l 6rkezett, olcs6 teherhord6, azaz kuli. Az 6pit6si folya-mat elej6n kittv6nyeket bocsdtottak ki, 6s ezekb6l finansziroztdk avasit6pit6st, 6m hamarosan eljdtt az id6, amikor m6r a szem6ly- 6s te-hefuvaroz6s jdv€delme tartotta fdnn a tedeszkeddst. A polgirhdborljel6tt csak 20-30 kilogrammos ac6ltdmb6ket tudtak el6ellitani, azon-ban egy angol feltal6l6, Henry Bessemer taldlmdnyenak segitsdg6velaz ac6lgyifias egyszeriibbd 6s sokkal olcs6bbd vilt. Biir a Bessemerf6le acdlgy6rtrishoz hasonl6 m6dszert 184?-ben m5r kitaldlt egyKentucky dllambeli feltal6l6, william Kelly, 6s t6le fiiggetleniil Eu-r6p6ban m6r ismert6k ezt az eljirdst: most 6rkezett el az ac€l ideje.

Andrew Camegie, pittsburgh-i vasgydros volt az els6, aki hosszashabozds uten ftdllt a tiimeges acdl$/6n6sn. Eleinte 6vatos volt, aztmondta, meg kell vrmi, amig kideriil, mit 6r az ij eljir6s. 1873-banazonban maga is elment Anglidba, 6s hazat6rve, kijlcsiin6k segits€g6-vel a fdld legnagyobb ac€lgyiirft €pitette fel Pittsburgh kitmy6k6n, ameglevij j6 szdlftesi lehet6s6geke, 6s az ott tal6lhat6 sz€n- €s vasbr-ny6kra alapozva. 1879-r€ a Camegie c6g mar majdnem 6vi I milli6tonna ac6lt dllitott el6, ennek 3/4-e volt vasiti sin. Tiz 6v mflva pedigmrir ennek a n6gyszeres6t, azaz 6vi n6gymilli6 tonndt gydrtottak sin-b6l, a megindul6 aut6gy6rt6s pedig hamarosan a legnagyobb ac6lfel-haszn6l6vd ldpett el6.

57

EGELY GYORGY: BoRoTVAELEN

Carnegie ijra 6s ijra visszaforgatta nyeres€gdt a c6g6be, 6lland6-an modemizdlta a gydrtds folyamatdt, mikdzben munk6sai emberte_len kdriilm6nyek kdzdtt dolgoztak. Gy5raiban a munkaid6 12 6rdsvolt, 6s vasiirnap sem volt pihen6s. Tal6n 6 volt az els6 iparm6gnds,aki tudomdnyosan k€pzett dolgoz6kb6l, kutat6kb6l laborat6riumothozott l6tr€, hogy az ac6l min6sdg€t a gy6rtes sorAn ellen6rizze, 6sfolyamatosan javitsa. Mig Eur6pdban lcupp maga taldlta ki hilszdv-nyi munkdval, hogyan lehet j6 ac6lt gydrtani, Carnegie ink6bb csakiizletember volt.

Aztdn a Bessemer-f6le ac6lgy6rt6si m6dszer is elaurlttd vdlt. A nyi-tott trizteni eljires m6g olcs6bb6 tette a termeldst. Mig 1875-ben 160dolldrba keriilt egy tonna ac6l, I900-ra az tj eljrrdssal csak tizede,azaz 1'7 dollitr lett az 6,ra. Hisz 6v alatt a sin szil6rds6ga tizszeresdren6u.6lettartama hisszorosra, fua pedig a tized6re esett. Ez a term€16-kenys6g-jayulis hajtotta a gazdasigot, ennek motorja pedig mindigaz innor,dci6, azaz ahasznos tudds. Ennek a lehet6s6gnek a felismer6-s6b6l a tdrtdnelem soren el6sz6r sziilettek nagy vagyonok.

CARNgcI[

Andrew Camegie (1835-1919) egy sk6t lak6cs fia volt. Apja a sze-g6nys6g el6l emigrdlt, mikor munkajer etvett€k az automatizdlt szd-v6sz6kek. Andrew tizenk6t 6ves volt, amikor meg6rkeztek Pittsburgh-be. 6s miir fiatalon kem6ny fizikai rnunkival kereste a kenyer6t. Edi-sonhoz hasonl6an 6 is valamijobbra vegyott, 6s a tdvirddszatban megis taldlta 6lete nagy 6lm6t.

A trvirda egy vasftt6rsaseg kereteben mijkddittt, igy a hid6pit6s, avasit6pitds lett Camegie vaddszteriilete. Harminch6rom 6ves kordbanmrr azt irta magidr6l, hogy visszavonhatatlanul €s gy6gyithatatlanul ap6nz rabjrvd vilt. Kiilttnlegesen j6 mem6riija is segitette az ijzletben;m6g tSvird6sz kor6ban - egyediilell6 m6don - hall6s uten is megtudta 6rteni a Morse-k6dot, amihez igen j6 mem6ria kellett. Vasko-h6k dpittet6s6be kezdett, majd acdlgyrrtasba; raebrcdt, hogy az inno-vdcitj hosszi tth)on kiJizet6d6.

Camegie mindig magAnak tanofia fenn az ac6lgy6rtds fiilittti ha-talmat 6s iigyesen €rtett kapcsolatainak kihaszndlesiihoz. Folyamatosv6sftldsokkal, c6gek dsszeolvasztesaval, rossz min6s6gii, de igendreg6n megsz6mitott hadianyag leszdllitdsdval (hazafiseg sem volt asz6tdrdban) folyamatosan ndvelte bev6t€leit, 6s hitelkdpess6ge mindigj6 maradt. A vasrjttftsasdgokttoz fiiz6d6 r6gi kapcsolatai segits6g6velmindig a legjobb iion tudta 6rt6kesiteni a sineket; egyiitt volt benne

58

TESLA HILL,(MAI

az 6lesletas[ gazdasdgi szakember 6s az inncvativ gyiros. igy az1900-as 6vek fordul6i6ra a fcjld legldbb ac6liirujit az 6 gyiraibangydrtott6k. Egymaga messze megel6zte Angli 6s N6metorszigol azac6lgyrrtisban. Reszvdnytdbbs6gdt mindv6gig megtartotta, igy a pro-fitb6l mindig cdgbirodalmiinak terjeszked6s6t segitette, soha nem fi_zetett ielenl6s osztal€kol. Az ebben az id6szakban kialaku16 trdsztdk-ben, a szabad versenyt letdr6 drkartellekben sosem akar't rdszt venni'nem bizott az ilyen szijvetsdgekben-

Az 1890-es 6veke az Egyesiilt Allamok ac6lipara mdr sokkal t6bbac€h tudott termelni, mint amennyit a h^zai piac fijlvett, de az 6rakatmagasan akartdk tartani. A kor mdsik jelent6s szemdlyis6ge. PierpontMorgan olyan szdvets6geket, kanelleket iillitott fel, melyek vigyazlaka magas 5rra. Er6s nyom5s nehezedett Carnegie-re, hogy csatlakoz-zon ehhez az 6rkartellhez, de 6 ellenallt.

Morgan! azonban nem tanoila vissza az els6 kudarc, 6s ajenlatottetl a Carnegie-ac6lbirodalom megv6s6rl6srira- Meghivta Charles wSchwabot. a c6g elnijk6t, hogy besz6lj€k meg az ad6sveteltCarnegie ekkorra mdr belef6radt a huzavoniiba, 6s csup6n egy napgondolkozSsi id6t k€rt. M6snap egy kis papirszeletre irta fcjl a 480milli6 dolleros eladdsi dsszeget. Schwab ezt a papirt 6tvitte Morgan-nek, aki a szeletk6re n6zve rovid vdlasz! adott: ,,Elfoqadom eat aaArar" Adcjg a napig ez volt a legnagyobb iisszegri vdsdrlds azEgyesiilr Allamok titrt6net6ben.

Camegie azzal magyarizta c6ge eladesat, hogy nyugdijba akarmenni, 6s 6let6t az oktatiisnak 6s a i6t6konykoddsnak szeretn€ szen-telni. Val6ban, p6nzdnek 90 szizal6k6t. kciriilbeliil 324 milli6 doliertosztott sz6t kiilonbdz6 c6lokra. Igy Iett Morgan az ac6lbirodalom irli-nyit6ia is amellett, hogy hatalmas vasfti €s banki 6rdekeits€gei isvoltak. Persze ettol az ac€lgydnds mdg nem lett jobb. hiszen Morganbankir volt 6s nem gy6ros. J6kora vagyonrit c6gek adiisv6tel6b6l szerezte. 6s nem a c6gek miiszaki fejlesztds6b6l.

Carnegie ebb6l a hatalmas p6nzb6l mintegy kdtezer-iitsz6z nyilvii-nos, ingyenes konyvtilrat hozoft l6tre. valamint k6rhiizakat, parkokat.koncefttermeket. uszod6kat 6s templomokat. Camegie sosem ragasz-kodott mereven egyfajta vall6si felekezelhez, minden kereszt6ny egyh6znak adakozott. p6lddul t6bb mint 6 milli6 dolldr6rt adom6nyozottkdzel nyolcezer orgondt-

Az 6ltala finanszirozott expedici6k m6g dinoszaurusz csontvSzakatis ki6stak - voh amit 16la neveztek el- Vitathatatlan drdeme volt a 125milli6 dolleros t6k6vel, 191]-ben l6trehozott CarneSie Alapitveny,melyben celul rrizte ki az amerikai kultur6lis 6s tudomdnyos 6iet szin-

59

EGELY GYdRGY: BoRorvA[LEN

vonal6nak emelds6t. Eredetileg egyetemi professzorok nyugdijalapjilt

kivinta megteremteni. Ehhez olyan magas szintet illlitott fel, ami a

fels6foki oktat6s eg6sz6nek min6s6giavulesdt eredm6nyezte Mig ad-

dig csak n6hdny j6 szinvonali egyetem volt, s azok is f6leg a keleti

parton, Carnegie alapitvenya hat6s6ra az €g6sz felsiioktatis vir6g_

zdsnak indult.Persze nem minden adomenyker€st korondzott siker ngy. ahogy az

adomanyt k€r6 vdrta. A Princetoni Egyetem elndke p6ld6ul jogi 6s

termdszetludomanyi fakuhdst szeretett volna Carnegie p6nz6bol 6pit-

tetni. A l6togatAs ut6n Camegie azonban megmondta, hogy szerinte

nri kell az oftani diSkokn^k: ,,T6ra vdn s.iiks6Siik' hog)' eve.hessenek6s yefienye.:enek a Hdn'ard, a Yale Zs a CoLumbia Egyetemmel. igylesal.ibb nen gondolnak arrc az ostoba focira." (Camegie ki nem

6lihatta a {ocil.) igy kapott a hincetoni Egyetem iakult6sok helyett

meslers6ges Iavat,Nemcsak az Egyesth Allamokban, banen Angliriban is szimos v6-

rosnak adomdnyozott ezt-azt, igy dtvenk€t vdrosnak let a diszpolgera(a brit miniszterelndk csak tizenh6t vdrosban volt diszpolg6r) I9II ig

180 milli6 dolldrt osztoft sz6t.6s ez vagyon6nak minddssze csak a

fele volt. A marad6k pedig 6vente 5 szdzal6kot kamatozott Osszesen332 millid dollert k6ltdtt el, mig az olajb6r6 Rockefeller (az ordk ve-

tdlytdrs) minddssze 175 milli6tNapi n6gy-dtsziz k€reimez6 levelet kapott. Az egyik ilyen kiilde-

mdnyt Mark Twain irta, aki nem Andrew Camegie_nek' hanem SzentAndrasnak cimezte k6relmez6 level6t Camegie_hez Minddssze m6sfel dolldrt k6rt egy biblidra. de azt k6rte, hogy ne magit a konyvet.hanem a p6nzt kiildjdk, mert o akarja kivelasztani a megfelel6 p6l-

d6nyt. Am sosem kapta meg ezt a ..komoly" dsszeget-

MORG,{r\

Teljesen mds f6b6l faragtik Pierpont Morgant Pierponl Morgan asz6zadfordul6 leggazdagabb embere volt. vtirds bibircs6kos orrar6lmindenki megismerte. Gyakan jefi 6t sai6t jnchtjdn miilirgyakat v6-

sdrolni Eur6p6ba,6s igencsak kedvelte a tek keblii hitlgyeket Val6ja-ban 6 ,.taldlta ki" a bankok igazi szerep6t az ipari korban- Bankok mrrMezopot6mi6ban is l6teztek. de ^z iparfejleszt6sben csak Morganut6n kezdtek r6szt venni. O tette az ipai szolgdl6ldnyaib6l az iparmestereivd a bankokat, 6s szerepiik az6ta sem valtozotl.

Morgan igenj6m6di csaliidba sziltetett, apja elismen, gazdag NewYork-i bank6r volt, s amikor a sviejci 6s n6met iskolek elv6gz€se u|6n

60

TEsrA HorL,iNr^r

I85?-ben, huszonn6gy 6ves kordban a Wall Streeffe 6rkezett. azonnalsaj6t p6nzv6lt6 c6get alapitott.

Az amerikai polgirhibori ad6ss6gainak rendezds6ben is r6szt vett.de igazi vaddszterijlete az akkor robbaniisszerrlen fejl6d6 vasutak fi-naDsziroziisa lett. Sok sziz vasrinarsasrgnak bocsetotta ki kdtv6nyeit6s riszvinyeit, sz6mos tdnkremenl vasdttfusas6gnak adoft p6nzt, persze igy szervezte 6I cjket, hogy kiizben saj6t tulajdonrba keriiltek: eztJ folydmalot nevertel..morgan,zdla.ndk . ig) "z l8g0 e. e\ekJe maraz amerikai vasrjti rendszer 1/6-6t ellen6rizte. Gyrildlte a vcrseny!.mondvdn, hogy az csak vesztesdgeket hoz; ahol tehette hoidingokat6s rirkanelleket. trdsztiiket hozott l6tre. 1901-ben drkezett hatalmacsdcs6ra, amikor megvette Carnegie c6g6t, 6s l6trehozta a U. S.Sleelt, mely a vildg legnagyobb acelgyart6 konglomerdtuma lett.

EzI az 6rirsi c6get a mez6gazdas6gi felszerelest gydrt6 lnternatio-nal Harvester megvisirl6sa kdvette. majd egy haj6zdsi kartell l€tre-hozdsa az Allanr;6cedn €szaki 16sz6n. az lnternational MercantileMarine. K6s6bb az 6 kdzremiikdd6s6vel alakultak meg dz Interna-lional Nickel. a General Electric 6s a Western Union t6vkdzl6si c6-gek. Szinte felm6rhetetlen mennyis6gii p6nz 6s igazgat6silgi tagsAgfdldtl rendelkezelt: I12 nagy cdgben 741 igazSat6 hely6t 6s nev6t 6dbntdtte el. Morgan nem volt spekuldtor. minr Carnegie vagy azolajmiignas John D. Rockefeller (mellesleg mindkett6t gyiiliilte), vi-szont j6 emberismer6 volt. 6s tudta, hogy kell megbizhat6 szerveze-teket l6trehozni.

Nem volt a szabad versenyes kapitalizmus hive. a szabad piacgondolattua is kiriita a hideg- Szdnddka mindig a verseny kikeriil6-s€, a kdzijs iirak kialakitdsa. diktdl6sa volt. P6nze, hatalma, befoly6sasegits6B6vel 6 ellen6dzte az Egyesiilt Allamok teljes iparitt kcjzvetle-niil vagy kdzvetve. Ilyen nagy hatalma se el6tte, se utina senkineknem volt az ipar teriiler6n.

Morgan a? 6ppen kialaku]6, kezd6dd tuddstdrsadalom legfonto-.abb babdja ds lermdsretesen h"s/ondl\e,/dje le|| Al landorn hx'cohaz Egyesiilt Allamok kormeny6val, mert az dllam megpr6brlta kong-lomerdtumait tdbb-kevesebb, de inkdbb kevesebb sikerrel sz6ttdrni.

Ugy tanotta. hogy az iizleii 6letben nem a p6nz. hanem a karakter.a jellem szemit. Amikor az Egyestilt Allamok kongresszusrnak vizs-giil6bizottsdga el6tt a bizotts6g egyik iigyv€dje megk6rdezte, hogy akereskedelmi hitelt vajon pdnz vagy jelzdlog alapj6n nyrijtja-e, rneg-lep6 viilaszt adottt ,,Nem uram. Aa elsd dolog a jellem. Mert ha lnvalakiben em bizom tneg, akkar ln annak nem adok pin1, mig ha akeresatiry yildg bsszes risayinle is ndLa van." Hetvenhat 6vesen.

61

EcELv GYdRGY: BoRoTvaiLEN

1913-ban halt meg. Ha valakirdl, r6la el lehet mondani, hogy egyszer-rc szolg6lta Mammont 6s az Istent. Amig birt, minden d€lben im6d-kozni ment egy Wall Streethez kcizeli templomba. utirna viszontfolytonosan a Mammont im6dta.

A J. P. Morgan & Company ma is a wall Street meghat6roz6p6nziigyi int6zm6nye. l9az9at6i a keleti part patin6s egyetemeir6lkeriilnek ki. A c6g vezet6i mindennap n6gy 6ra hatminc perckor el-hagyjdk az irod6jukat, hogy tedzni menjenek. 6s dt 6ritra a tenisz-klubba 6rjenek. Jelszavrk szerint ,,els6 oszttibi emberek. els6 osz'tdlti m(idon, elsd osztdlli iialeteket kdtnek". Az 6 tulajdonukbanvan ma az Egyesiilt Allamok legtdbb r6szv6nye. tulajdonr6szijkmeghatdroz6 az Egyesi.ilt Allamok legldbb nagy c6g6ben, ezek p6l-ddul az International Telephone and Telegraph, Sears, American Ex-press, Bank of America 6s a Citycorp. A Morgan Bank az EgyesiiltAllamok leggazdagabb h6tezer magiinszemdly6nek pdnzet is kezeli,valamint nagy int6zm6nyek. egyeiemek 6s c€gek betdteit is. Mrsbankokkal szemben Morgan6k fgy v6gzik ezt, hogy a bet6tesneknincsjoga beleszdlni, hogy mibe fektetik a p6nz6t. A c6g ma is a c6g-egyesij16sek 6s a cdgvesiirl6sok egyik legnagyobb szak6rt6je, a WallStreet hangad6ja.

Pierpont Morgan szinte korldtlan penzmennyis6g fdliitt dbntcjtt. Eztaz embert kereste meg Nikola Tesla. Kettejijk tijn€nete arr6l sz6l,hogy hogyan bukott el Tesla energia- 6s rddi6ad6j a a ptnztgyi €szj6-rd( d) feltaldldi kultr ira l i i ldnbcjldsege midl l .

Exszr,lztsA feltaldl6i 6s ijzletemberi 6szj6rds radikelisan mds volt mdr akkor is.es ez az6ta sem viiltozott. Akkor sziiletnek nagy eredm6nyek, ha akett6 valamilyen m6don talelkozik. Edison ebben a tekintetben toroty-magasan kiemelkedik a feltaldl6k kdziil. Sokkaljobban 6rtette a p6nz-iigyi vil6g mentalitesft, mint Tesla, €s kdnnyebb€n sz6t tudott 6teniezen a nyelven. Edisonnak is megvolt a maga kalandja Morgannel.hiszen Morgant semmib6l sem lehetett kihagym.

Edison sok mes feltaliil6 tapasztalatainak 6s saj6t szorgalmas mun-kejdnak kitszdnhet6en haszndlhatd izz6lSmp6kat tudott kikis6rletezni,6s 1878-ban a titmeggydrta$ is elinditota. Az Edison Vildgitdsi T6r-sasdgot (Edison Electrics Light Company) hamarosan felvdserolta azegyik Morgan 6rdekelts6g. Morgan az Edison-cdget egy mdsik ver-senytissal, a Thomson Houstonnal 6sszeolvasztotta 1892-ben: az 6jcdg neve General Electric lett.

62

Edison nagyon nehezm6nyezte, hogy csak az igaz gat6taniicsba ne-vezt6k ki, de nem 6 lett az elndk. igy Edison els6 6s egyben utols6igazgat6s6gi iil6s6rc i892 augusztuseban ment el: amint mondta, nemfog egy olyan t6rsasdg igazgat6tandcsdba tartozni, ahol nem 6 irdnyitmindent. K6t 6v mflva eladta az dsszes General Electric rdszv€nydt.Konzultinsk6nt dolgozott tovdbb, 6s szorgalmasan gyiijt6tte a szaba-dalmaib6l szSrmaz6 royalti-dijakat.

A General Electric alapitotta az els6 nagyszabSsf ipari kutat6intdzetet New York dllamban, 1900-ban. Ennek vezet6je Tesla egykoibardtja. majd ellensdge Charles Steinmetz, ndmet szdrmazdsd, pfposhdti zseni volt, akit az elekromossdg varezsl6jrnak neveztek. Taliincsak Tesla 6s Steinmetz voltak azok, akik matematikat is haszn6ltakaz elektromoss6g kutaIdsa, fejleszt6se ter6n. a tijbbi feltaldl6 csak apr6ba szercncse m6dsz€n alkalmazta.

Morgan javaslatiira a westinghouse 6s a Geneml Eiectric kozdsszabadalmi egyezm6nyt hozott 16tle 1896-ban, mely szerint Teslaszabadalmait az addigi riv6lis is hasznelhatta. Ett6l kezdve val6j6banMorgan let az egyik haszon6lvez6je a Tesla-f6le v6lt66ramt szaba-dalmaknak. 1903-ban a General Electric beolvasztotta a transzfor-mitorokat gy6rt6 Stanley Electric tersas6got. igy az elektromos dramteljes gy6rtdsi 6s elosztdsi rendszere Morgan kez6be keriilt. Ezutdn aCener.l Eleclr ic miir er6mii\eket is r i isi irolt rs dpirteretl .

(Morgan szelleme m6g j6 ideig ott lebegett a General Electric fe-lettr 1971-ben az Igazs6giigyi Minisztdrium beperelte a c6get, meri aGeneral Electric huszonkilenc m6s elekromos szolgSltat6val 6rkar-tellt hozott l6tre, melynek kdvetkezt6ben ̂z ,rak egyik napr6l a me-sika 50 szdTalik-kal emell,edlek. Ar Egyesii l l Al lamol kormdn)a apert megnyerte, €s a Genaral Electric tdbb mint ittvenmilli6 doll6rkrn6rit6st fizetett, ndhdny alkalmazottat r6vid bd(dnbiintet6sre isit6ltek. Aztin 1976-ban tdbb, mint k6tmilli6rd dollft6n megvett6k ^zUtah Intemational c€get, amellyel sz6n-, 162- 6s ureniumbdnyek, vala-mint gdz- 6s olajmez6kjutottak a Ceneral Electlic tulajdoniba. Ez voll^z Egyestilt Allamok tiit6net€nek legnagyobb ipari v6s6rl6sa. A ki-viildll6k 6s a versenytftsak szednt is ma a General Electric az Egye-siilt Allamok legjobban vezetett cege, tiibb mint sz6zezer dolgoz6val,6s hatalmas kiilfdldi 6rdekelts6gekkel. )

Nemcsak az energiatermel6s, hanem a hirkiizlds is Morgan kez6bekeriilt. Tesla 6ppen a mobiltelefon-rendszenel, rddi6- 6s energiato-vebbitSsi rendszenel kis6rlerezert, ez6rt a tift€net meg6rt€sdhez is-mernijnk kell a hirkitzlds fejlens6gi fok6t Tesla kor6ban.

63

EGELY GYdRcY: BoRorv^f LEN

A hirk6zl6s hatalmas iizlet volt. A szizadfordul6n, amikor m6rel6ggd elterjedt a telefon, egyetlen egy magdntelefon-k6sziildk ket-sziznegyven dolldrba keriilt egy 6vben, ami hatalmas p6nz, ha arragondolunk, hogy szi{z 6vve! ezel6tt a dolliir legal6bb hriszszor annyit€ft. mint ma. 1900-ban a telefon m€g el6gg6 friss tal6lm6ny volt, dem6r 1 350 ezer m(kitdittt az Egyesiilt Allamokban. 6s a feltal6l6 Bellc€ge kdtszAdtvenmilli5 dolldros t6k6vel rendelkezeti. A tevir6hozhasonl6an a telefon is gyorsan terjedt, annak ellen6re. hogy az els6szabadalom csak 1876-ban lett bejelentve,6s szdmos technikai hibamiatt a t6volsiigi telefonbesz6lget€sek csak nyolc 6wel k6scjbb, 1884-ben indultak el. Term6szetesen nemsokara ez is Morgan kez6be ke-riilt. de addig m6g hosszri rit vezetett.

A TELETONCSATA

1876. februft 14-6n az Egyesiilt Allamok szabadalmi hivatalieba k6ttelefon-szabadalom 6rkezett - n6h6ny 6rds kiilcjnbs6ggel. Az egyikegy huszonkilenc 6ves amatdr feltaldl6 6s n6mabesz6d okat6 tal6l-miinya, akinek a nev6t ma mindenki ismeri, Alexander Graham Bell.N6h6ny 6rdval k6s6bb, a negyvenegy 6ves Elisha Gray, hivatiisosfeltalSl6 vitt be hasonl6 szabadalmat. Famday m6g tudhatott err6l aszabadalonu6l. mely l€nyeg6ben az 6 alapvet6 felfedez6s6n, az in-dukci6n alapult. Tehdl 1876'ban - Faraday hal6la el<itt egy €wel -indult el hodit6 ritjdra a telefon. Tulajdonk6ppen csoddlkozhatunkazon, hogy nem hamarabb, hiszen addig is minden technikai felt6teladva volt fiiltaldl6sdhoz.

L6nyeg6ben a telefon a tevir6nak egy sokkal ravaszabb verzi6ja,k6t l€nyegesen elt6r6 funkci6t haszn6l: amikor beszddet vesz, akkor ahang er6ss6ge valamilyen tiirgy, pdldrul szdnpor ellen6llasft meg-viltoztatja, modulelja; 6s amikor ez a viltoz6 frekvenciijf, viltoz6amplitid6jri elekromos hull6m megdrkezik egy elektrom6gneses te-kercsbe, a vdltoz6 elektromos hull6mok hat6s6ra, vdltoz6 mrgnesest6r€rdss€g keletkezik, 6s ez egy vdkony f6mmembrdnt igy mozgat,hogy a membr6n hanghullimokat keit.

A Faraday-f6le indukci6ban ott rejtdzdtt ez a talalmdny is ugyanigy,mint akir a videomagn6. A telefon sorsan is l6tszik, hogy az ernberekmilyen nehezen tudnak liit6sm6dot, gondolkodiism6dot viiltoztatni, 6smennyire sziiks6ges a ftiss. rugalmas szeml€let, elszakadds a i6gi szo-k6sok6l. Az ig6ny ugyan m6r megvolt a tdvolsigi besz6lget6seke, deezl m6r az arck6pfestd Morse talrlmi4nya, a r6vir6, f6lig-meddig kiel6-gitette (err6l m6r a,,Tiltott tal6lm6nyok"-ban is sz6lrunk).

64

TESLA HULL,{MAI

Az Egyesiilt Ailamok ideelis hely volt a ti4vir6 elterjed6sdre, deterjed! Afiika kiv6tel6vel mindeniitt, igy Eur6p6ban is- A polBdrhdbo-ri v€gdre mdr dtvenez€r m6rfiildnyi r6vir6hiil6zar 6pulr ki, 6s n6hdny6vvel k6r6bb m6r k6tsziiitvenezer m6dcild6n iir hiz6dort a hdl6zat.Csakhogy l8?2-ig Dindcjssze egy jelsorozator leheten ritkijldeni akiilts6gesen megdpitett dr6tokon, 6s nagy szenziici6kdnr hatort, hogya Westem Union c6g, mely szinte monopoliz6lta a t6vir6szolgdlatot,egy olyan rendszerrel 6llt el6 - Joseph B. Steans bostoni feltal6l6munkdja nyomdn -, mely ugyanazt a dr6tot egyszene kdt jelsorozarkiild€s€re is felhasznrlhatta. Ez .nindenkinek megmozgafta a fantdzi-rijiit. Az volt a k6rd€s, hogy ezt iehet-e mdg felijlmrilni, lehet,e ugya-nazon a dr6ton m€g tcjbb csatornet nyitni. Ez ugyanis nagym6rt6kbenmegndvelte az 6tvihet6 inform6ci6 mennyis6g6t 6s igy sokkal olcs6b-bd tefte a tiiviratoziist.

Elisha Gray, akinek nev6t mdra szinre teljesen elfelejre$6k, pedig akor jelent6s feltalel6ja volt (blir nem akkora, mint Tesla). 1874-benteljesen vdletleniil rebuklGnt arra az alapijtletre. ami telefonjdt meg-alapozta. Kijldnbdz6 frekvencirjf rezg6kiir6kkel kisdrletezetl, 6s 6sz-revette, hogy az egyik rezg6kiir vdltoztatisa moduliilia a mdsik rez-g6kdr frekvenciijet. Ezt ma parametrikus rezg€skelt6snek nevezik, deakior m€g neve sem volt ajelensdgnek.

Val6jiiban ezen alapul a teleion: az ellen6ilis paramdlereinek meg-vditoztatrsi4val befolyasolunk egy m6sik elektromos iiramkdrr. 6s igyalaKtjuk :it a beszdder elekt.omoss6ggA, ds az elektromossrigot aztrinfjm hanghull6mokkd. cray, aki maga is tdvird6sz volt. 6s frvir6k6sziildkek ldkdleresir6s6b6l 6lr (egy ilyen gydrban dolgozoft), drier6rbemutatta egy iizletembemek, aki fanrdziat l6tott benne. €s ieher6v€tette, hogy Gray teljes munkaid6ben foglalkozzon taliilm6nydval.

A telefon dtlete eglilralin nem volr ij, hiszen egy n6met trn6r 6stellal116 Philip Reis mdr l86l-ben meg6pitett egy relefonkesziiliket.6s be is mutatta a Frankfurti Tudomiinyos Eg-v-esiiletben. Akkor m6gNdmelorszdg Jprcicsla al lamo(ra t"gol(. altg tej lddb. szom.zed"rhozk€pest elmaradott ofszitg volt; senki sem fedezte fel irz 6ridsi lehet6,seget ebben a taliilmdnyban. Ma alig van a civilizdlr vildgban ember.akj ne haszn6lnd naponta a teiefon valamelyik tipusrit, szolgiiltatiisi{t,r6sz6\,6 vrlt mindennapi €hunknek.

Onmag6ban a telefon elterjed6se kihizhatta volna N6merorsziigot agazdasagi stagnilldsb6l, de senki nem figyelt fel ii. s6t - szokiis sze-rint - az Annales der Physik cimrj foly6irar a tal6lm6nyr6l sz6l6 cikkkiizl6s6! i5 me$agadra. A,.rekinr6lyes" foly6irarok iiltaliban igytesznek: az ij. gycjkeresen mi4s let6sm6dot ig6nvl6 tanulmenvokar

o)

EGELY GT6RGY: BoRorvaELEN

nem kiizlik, s igy eredeti c6ljukkal ellent€tben, sokszor a fejl6d6s aka-

drlyai,6s nem segit6i.Reis, a megsz6llott fettalil6 hidba irt ropimtokat, hiSba tartott

mrikijd6 k6szi.il6k6vel bemutat6kat, mindeniitt zirt ajt6kba iitkdzdtt.Negyvendves kordban (1874-ben) szeg6nyen, a kuzdelemt6l megf6-radva, tiid6bajban halt meg akkor, amikor az USA-ban mfi Bell 6sGray is l5zasan dolgoztak, hogy kifejlesszdk azt' ami Reisnek m6r16g miikddtitt.

A kor szakmai foly6irata, a Tevirddsz (The Telegrapher) azt irta,

hogy a Reis-f6le telefonra nincs szilks6g, csak tudom6nyos kuri6zumValami olyasminek tartott6k, mint ma a videotelefont' amely€t isme-rijnk ugyan, de nem terjedt el. S6t, vicceket terjesztettek r6la: kipr6-b6ltrk mdr Philadelphia 6s New York kdz6tt, de abbahagytak. mert aphiladelphiai tdvirddsz kellemetlen lehelet6t is 6tvitte a rendszer' A m6reltededt t6vir6 6s a m6g alig fejlett telefon Elalkozdsa tali4n az els6

eset a technika tdrt6net6ben, amikor az ellen6rdekii felek dsszecsap-tak: a mer bev6lt rendszer f6kezte az ijabb, jobb megold6s elterjedd-s6t. Ez az ellent6t nem volna sziiks6gszerrii; a petrdleumldmpa-gyi4rt6kvdgy d gyert lai inlbk nem tbrlek dssze a vi l lanykdnetet. a poslakocsi 'sok nem siklatt6k ki a g6zmozdonyokat, s a vitorles haj6k sem zdft6k

le a kikcit6ket a g6zhaj6k el6tt.A tivirdasz szakma meglehet6sen ellens6gesen fogadta az 6tletet,

hogy hangokat vigyenek 6t a vezet6keken Ekkona ugyanis a Morse-

f6te k6d, azaz egy digit6lis k6d terjedt el, 6s a tevird6szok elleneztdk^ hang, azaz az anal6g jel 6tviteldt. A tevirddszok ellens€8es maga_ta(dsa 6rthet6: elldsukat f6ltett6k. Gray olyannyira elkeseredett, hogyvisszat6rt a multiplex rcndszerek kidolgozdsShoz' zenetov6bbit6 te_

legr6fon kezdett gondolkozni. Ugy gondolta, hogy a multiplex t6vir6potencialisan sokkal nagyobb iizletet jelenthet, mint a hang6tvitel

1875-ben tttbb ilyen szabadalmat is bejelentett.Az angol emigrens, a fiatal Bell szint6n multiplex tevirdval Ks6rle_

teze$. es szinte v6letleniil hib6zott rd a telefon alapijtlet6re. 1872-benkezdett ezzel a rendszerrel foglalkozni, amikor tudomest szerzett aWestem Union duplex rendszer66l. Ugy gondolta' hogy hatalmas va-gyont lehetne keresni egy mdgjobb talahdnnyal. Mig Gray hivatSsosmestereket alkalmazott a k6sziil6k €pit6s€re, Bell maga biitykijlte aszerkezeteket. Els6 g6pei olyan megbizhatatlanok voltak, hogy csakn6h6ny masodpercig miikddtek.

1874 tavasz6n tudta meg Bell, hogy Gmy is vibrdl6 6ramokon dolgozik, azaz a telefonon. Ekkor felgyorsitotta munkatemp6jdt' 6s egydvirdesz, G. Hubbard szem6ly6ben terveihez segits6get is kapott.

66

Hubbard ldnya ugyanis skarldt miatt n6ma mamdt 6s Bell tanitotta be-sz€lni. Hubbard ugyan nem szivelte a Westem Uniont, mert igy gon-dolta, hogy monop6liumuk h6tr6ltatja a tdvifiszar fejl6d6s6t. de a te-lefon 6tlet6t nagyon izgalmasnak tal6lta. Ez6rt anyaBilag tdmogattaBell munkiij6t, de az ekkor m6g csak egy multiplex rendszer lett vol-na. Lassanlassan azonban, 1875 jiliusdra Bell 6szrevette, hogy han-got is lehet tovebbitani. Gray 6s Bell ett6l kezdve figyelle egym6st, 6skissd paranoi6san mindegyik azt gondolta, hogy a m6sik csak k6mke-dik utiina,6s nem igazdn alkot fjat-

Gray maga sem 6rezte 6t a hangdtvitel fonrossdgat, nem akatap6nz6t 6s idej€t olyan hangdtviteli rendszerre pazarolni, amely nemhoz el6g hasznot, a muitiplex rcndszer viszont szerinte biztosjitv6 el6n6zett. A t6vir6k szak6n6i pedig tovdbbra is [gy gondoltdk, hogysemmi 6rtelme a hangStvitelnek, hiszen az inform6ci66tvitel k6rd6se16g meg van oldva. A nagy siets6gben Bell m6r akkor szabadalmaz-tatta tal6lm6nydt, amikor m€g nem voltj6l mijkddrj peldiinya, de a sonmeghozta a szerencs6jet.

1876. februdr l4-6n adta be a szabadalm6t, de csak az 6v jriniusii-ban mutatta be a miik6d6 k6sziil6ker - amit Gray is litotr - a phila-delphiai sz5zadfordul6s kiillit6son- Az volt a hivar6sos kurat6, Grayv6lem6nye, hogy a Bell,f6le besz6l6 relefon csak rudom6nyos kiiriik-ben lehet €rdekes. kereskedelmi €r€ke igaz6n jelent€ktelen. Bell pe-dig - az amatdr - k6t h6ttel a szabadalom beaddsa uriin, de k6t h6ttelaz els6 sikeres kis6rlet el6tt ̂ zt irta 6desapjrnak ,,Aa egZsz az enJAn,ds biztos vagyok a hirnlvben, a |agyonban As a sikefuen."

Erdekes. hogy a szabadalom 6s az els<i mrikiid6kdpes szerkezer ki-fejlesztdse 6s bemutatdsa ut6n Bell nem vett r6szt t6bb6 a talalm6nytiik6letesit6s€ben. Miutan rigy-ahogy hasznSlhar6 k6sziil6ker alkotott,feles6giil vette egyik siiker tanirviny6t, 6s reljesen eltrint a telefonfej-leszt6sb6l. 1922-ben b€kiivetkezett hal6l6ig a siiketek okar6ja maradt.

1877-ben alakult meg a Bell Telefonrftsasdg, 6s villdmgyorsanterjeszkedni kezdetr. Bostoni bank6rok adtek hozzi a penzr, aklk Det.7e dr\,enek a riirsasiig fdldfti ellendrzesr. Sldmos dgyes iizlete;bervezette a Bell Tdrsasdgot, mig 1899-ben megalakult az AmedcanTelephone and Telegraph, mely f6leg a hosszri r6vd besz€iget6sekespecializdl6dott. A sz6zadfodul6 ut6n keriilt a tii$asdg J. p. Morgankez€be, €s 1907-ben sajdt emberdt, Theodore Vailr iilrette az elnajkisz6kbe. Tizenk6t 6vi elniik6skdd6se alatt az AT&T-I az Esvesiilt Al-lamok legnagyobb ldrsasdga let. A/ AT&T s,/dp la:san fljvdsiirottaaz ellenfeleket, vagy |ilharcban tdnloetette 6ket. vagy nem engedtemeg, hogy sajiit h6l6zarera kapcsol6djanak, igy a t6vols6gi besz6tge-

EGELY GIORGY: BoRorv^ELEN

tdseket lehetetlenn6 tette. 1899_ben mdg a westem Union r6szv6-

nyeinek hdJmada( is me8\zerezrdk.Epite$ek egy kutat6laborat6riumot, mely az Egyesiilt Allamok

tegjobb laborat6riumai kdz6 tartozott, ezzel megalapozt6k a c€9. 6s

egydltaliin az elekronika k6s6bbi fejl6d6s6t Jelent6s szerepiik volt amozi hangositrdsdban, 1926-ban; az els6 televizi6s addsokban, 1927-ben:6s a digit6lis sz6mit6g6pekn6l is bdbdskodtak 1938-ban l-egf6bbercdm6nyiik tal6n a tranzisztor 1947-es kifejleszt6se volt. Lethatjukteh6t, hogyan fiiz6dnek, hogy kapcsol6dnak egymdshoz talSlm6nyok6s emberi sorsok.

Morgan keze nyom6t ott talSljuk mindeniitt. Val6j6ban Morganbankh6za tiiltijtte be a kdzponti bank szerep6t is' hiszen ekkor azEgyesiilt Altamokban neln}logy j6vedelemad6, de mdg kijzponti banksem volt. Morgan, ha 6rdekei igy Kvdnt6k. manipul6ci6ival t6zsde-penikot vdltott ki a Wall Streeten. ezzel gazdas6gi vels6gokat inditottel, vagy ha akarta, meg is allitotta ezeket.

Egy ilyen nagy, az egesz o$zdgot 6rint6 viilsegot p6ld6ul azzal h6'ritott el, hogy osszehivta New York bank6rait 6s annyi kiitv€nyt bo-csatott ki, amennyi az ellami ad6ss6gokat finanszirozhat6ve te$e, 6sigy az egdsz orsz6got hosszr.i, m6ly v6ls6gt6l mentette meg Az akkoriszakellas viccben foltettdk a k6rd6st. mi a kiil6nbs6g Isten 6s Morgankdzdtt. A velasz: lsten nem gondolja mag6r6l. hogy 6 Morgan..

Most, hogy k6pet kaptunk az ipar 6s a tuddsalapi gazdas5g fejl6d6-s6r6l Tesla kordban, itt az idii, hogy megn6zzlk, mi6rt bukott megTesla tal6lmenya.

Exr,4zrs is Ac6Nr{Az emberck kozdtti kommunikici6 ugyanolyan neh6zkes. mint a tu-domany maga, az elhallgatott, ki nem mondott ielt6telezdsekkel' vagyegyszeriien a gondolkoz6si kultdm m6s killdnbiiz6s6gei miatt Tipikusp6lda erre Hertz €s Tesla ndzetelt6r6se. t892-ben. amikor Tesla Budapestre drkezett. hogy a Ganz c6ggel t6rgyaljon. fdlkereste a fiatal, dem5r haldokl6 Hertzet. 1892-ben a harmincn6gy 6ves fiatalembemekmir csak k6t 6ve volt hetra 6let6b6l; Hertz val6sziniileg a kor szomoni-an jellenu6 betegs6g6ben, tbc-ben halt meg. Tesla mint a nem linetuisszolitonok, Henz mint a linedris hullimok felfedez6je. nem tudtak sz6t6rteni eglmdssal, mindkett6 ragaszkodott a maga igaz6hoz.

Mindaz, amit Hertz publikdlt az elektromdgneses hulliimok6l. igazvoll, csak azt nem vette €szre, hogy a term6szet gazdag lehetdsdgeikdziil csupan az els6re, a legegyszeriibbre bukkant re. Tesla pedig

68

TESLA HULLIN|AI

abban hib6zott, hogy nem hatiirolta el a Hertz-f6le hulldmokt6l el6g6lesen a maga iltal felfedezett jelens6get. Tesla nem tudta bele6lnimaget a haldokl6, 6s megbecsiilt Hertz lelkivildgiiba, Hertz szim6rapedig fgy jel€nhetett meg a fiatal Tesla, mint aki el aka4a vitatnieredm6nyeit. Hasonl6 helyzetek gyakan el6fordulnak mliveszek k6-z6!t is. Verdi 6s Wagner sem kedveltek egym6st, mert mindegyik ̂ztgondolta, hogy az 6 zen6je aj6. Val6j5ban mindk6t zendnek 6s mind-k6t hull6mnak megvan a maga helye.

Tesla ugyanigy nem tudta megdrtetni maget kort6rsai titbbs6g6vel,azzal a key€s sziimrj villamosm6rndkkel sem, akikkel egyiitt dolgoz-hatott volna. Charles Steinmetz. aki kds6bb a General Electric vezet6kutat6ja lett, rigy irt konyvet a velt6iramr6l, hogy Tesla nevdt megsem emlitette benne: az ipar, a kutat6s, a tudomdny vil6ga 6pp olyanemberi vil6g, mint ak6r a miiv6szet, a politika vagy a katon6k vil6ga.A tudomdny is emberek miive,6s a tudom6ny terulet6n dolgoz6k isugyanolyan gyarl6k, f6lt6kenyek egymrsra, mint az 6let bdrmely mdsteriiletein. Nem csak a szin6szn6k 6s primadonndk tesznek pikirt meg-jegyz6seket pilyatftsaik korera, tehets6g6re; a tudom6nyban, ha lehetmondani, m6g dlesebb a f6lt6kenyked6s 6s a gyanakves. A kutatasvilSga, pldne amikor szabadalmakr6l, p6nzr6l 6s him6vnil van sz6, azemberckb6l egyszerre hozza ki a le&jobbat 6s a legrosszabbat is.

Tesla eg6sz 6let6rejellemz6 volt a harc kollegiival6s iizletfeleivel,6s nem mindig keriilt kj gy6ztesen a ktizdelmekb6l. K6rsdgtelenijl hi-bds volt abban, hogy egyeden egy 6n6 sziivetsdgest sem tudott a magaoldal6ra dllitani. Hertzcel val6 taldlkozidsa ut6n eldaddkdnitba kez-dett, tdbb ezer ember liitta kis6rleteit, hatalmas tapsviharral jutalmaz-tak; a felkin6lkoz6 segit6 kezek€t azonban rcndre visszautasitotta.

Kort6rsai nehezen tudt6k elhinni p6ldiul azt, hogy a Tesla iiltal kel-tett hull6mok nem a tdvolsdg n6gyzet6vel csdkkentek, hanem csak ma-gdval a tdvolsdggal. Bzalatt azt kell6rteni, hogy az ad6t6l tizszer akko-ra tivolsigra is csak tizeddre csitkkent a sugdrzds intenziti4sa, mig aszok6sos Hertz-fdle hulliimok eset6n az intenzitds a sziizadiira €settvissza. Azt is ellitotta Tesla, hogy bjzonyos fiekvenci6kon rdl az 6termdr mdsk6nt viselkedik, 6s hogy a nernlinearitds miart egymilli6 V/cm-es t6rer6ss6gekn6l fj tipusi giksiil6ses jelens6gek fordultak el6. Hid-ba lett a Columbia 6s a Yale Egyetem diszdokora, ral6n titokzatoss6ga.tal:in dsszef6rhetedens6ge miatt a,,szakma" sosem fogadta be.

Tesla hatalmas lzleti lehet6s6geket hagyoft kifolyni a" ujjai kdztlsaj6t hibdjeb6l: amikor a Westinghouse c6g bajba kerult 6s szabadal-mi dijait nem tudtdk tovdbb fizerni, Tesla el6llr kajverel6seir6l. Meg-tehette volna, hogy halaszt6st enged, 6s ez a k6s<ibbiek sor6n meg-

69

ECELY GY6RGY: BoRorvAraLEN

mentette volna dt a biztos bukas6l. Jelentds haszont6l esett el azzalis, hogy az dltala m,r szinle tdmeggyertesig kifejlesztett g6zkisuleses

csdveket csak bemutatdsoloa haszndlta, de nem szervezte meg a to-meggy6rt6st. Edison ebben Teslandl messze tehets6gesebb volt. Teslanem te.emtette meg a sajiit biztos anyagi hdtter6t, m6soknak kiszol_g6ltatva 6lt. 6s igy a legnagyobb tehetsdg is megbukhat Mindezekpersze ut6lagos okoskoddsok, az azonban k6ts6gtelen, hogy Tesldt el-s6sorban a fejleszt6sek kdrlli technikai, tudom6nyos kerd6sek kijt6t-t6k le, 6s alig titr6diitt az iizlettel.

Tesla a szdzadfordul6n talalkozott Morgannel 1900 6sz6n Morganid6sebbik l6nya, LDisa k6tezer-6tsz5z f6s esktiv6j6n ott volt a tdrsasegi6let k6mje,6s az esemenyre Tesla is hivatalos volt A dalids.j6k6pii 6smindig piperkitc m6don dltdz6 Tesla a hatlgyek sziv6t is megdobogtat-ta, igy Morgan m6sik liinyd6t, a huszonnyolc €v€s Annddt is. Ez a kap-csolat Tesla szem6ra csak iizleti iigy volt, bir dletiik v6gdigj6 bar6tokmaradtak. Az eskiiv6 ut6n Tesldt meghivt6k a kiivetkez6 napi vacsora-ra is, alol a feltal5l6 €s a bankft el6sz6r beszdlt szem6lyesen Morgan.aki nemcsak a miiveszetben, hanem az iizleti vil6gban is mindentgyrijt6tt - szabadalmakat 6s feltal6l6kat is - kiv6ncsi voltTeslrm.

Morgant drdekelte, hogy min dolgozott Tesla Colorado Springs-ben. hiszen a hatalmas szikrdk kdzt k6sziilt felv6teleket a feltal6l6rendszeresen osztogatta ismer(iseinek. batetainak. Tesla f gy mutattabe rendszerdt, hogy az alkalmas tavolban lev6 g6pek - tdvir6, meg-szaKt6, telefonok, 6lik miikddtetds6rc, s6t f6nykdpeket is lehetrendszerdvel tovebbitani. Mindezt dr6t n6lkill, 6s €z az, ami miattMorgant nagyon 6rdekelte, hiszen aklor haj6kon, sajdt haj6jdn is felIehetne haszndlni ezt a rcndszert. Tesla biztositotta alr6l, hogy rend_szere k€pes bizalmasan tovi4bbitani az informdci6kat, Morgan iizletibeszelget6seit nem hallgathatjek le vevrik6sztl6klel rendelkez6 ver-senytdrsak, ellent6tben a Marconi-f6le rendszerrel. Minddssze k6tad6tomny kell hozz6, az egyik az Atlanti-6cedn, a mesik a Csendes-6cedn patjdn, 6s ezzel a fdl vil6g lefedhet6.

Kiss6 tflz6an harnyolc h6napos 6pit6si id6t adoft meg, s6t ̂ zt is 6l-litotta. hogy a rendszere nem driigdbb, mint a Marconi-f6le rddi6. A rd-di6zds elej6n Marconi m6g szikat6vir6k6nt mrikddtette rendszer6t,azaz csak Morse-jeleket tudott tov6bbitani. Tesla rendszere mer fo-lyamatos jelsorozatot tudott tovabbitani, az z el\ileg k6pes volt be-sz6d 6tvitel6re is. A hosszrira nyrilt eszmecsere ut6n, a vacsor6n csakabban Sllapodtak meg, hogy folytatj6k a besz6lget6st-

Morgan ekkoriban keszitette el6 az ac6lgydiak egyesiil6s6t, a U. S.Steel acdlkonglomer6tum l6trehoz6s6t, de kiizben nem feledkezett

70

TEsr^ HULL,iMAT

meg TeslAr6l. Kardcsony el6tt tali{lkoztak (jra, 6s a meg6llapod6s iskiirvonalaz6dni kezdett. Morgan kifejtette, hogy csak csendesters sze-retne lenni, de fenntartdsai vannak, meft til sok az ellentmondds,nagy a felhajds Tesla kitriil, 6s a Wesringhouse-zal kdtdtt iizleren ki-viil mds talflmenya m6g nem hozott p6nzt.

Mesr6szt viszont elismerte tehets6g6t, de mtu ekkor lesztigezte leg-fontosabb felt6tel6t: ,,Bdrmilym ijsszegben is egyeziink me8, aa vlg-Ieges ksz. Nem fogok toydbbi pZnzeket JizetuL

" Tesla dgy v6lte, hogyszSzezer dollet elegend6 lenne egy 90 ldb (kb. 30 m6ter) magastransz-adanti ad6 elk6szit6s6hez. Morgan erre azt mondta: ,,Le$,iinkebben biztosak. Iag)en, mo Ajuk, s4Advenezer dolldr, 6s 50-50 szl-.auk a cigben." El6vette csekk-kdnyvet €s leretre a fekal6l6 el6 azels6 frdszletet. Tesla elTe igy v6laszolt. ,,Legyen Oni a tiibbsigi rtsTvlny Morgan ir, Iegyen Onl 51 szdzaldk, is az enylm 49. An ya,libanfurcsa ember, rendben van, Iegyen igy. Miutbr aldirtuk a szer-zddZst, a teljes dsszeget megkapja."

Tesla en6l az iizletrdl el6szdr 1901 janu6rjdban irt, bizonyos Astorezredesnek, aki egyik gazdag befektet6je volt. Az eaedes az oszcil-ldlorok 6s neoncstivek kutatdstra fektetett be p6nzl em Tesla ezt aColorado Springs-i kutatAsra kajltiine alelyett, hogy elindirotta volnaaz fj tipusri viligit6testek titmeggy6n6sdr. Tesla 6lland6an bocsdnat-ker6 6s p6nzk6r6 leveleket irt az ezredesnek, aki ezek uten sz6p cs6n-desen kivonult az dler6b6l. Astor ezredes ndhiiny 6vvel k6s6bb aTitanic utasak6nt, a haj6val egyiitr elsiillyedr.

A hivatalos szerz6dds Tesla 6s Morgan kdziitt I 901 . mdrcius I -j€n j6nl€rr€. Tesla New York belvrrosdt6l kifiilbeliil 100 km-rc elkezdhefie atorony 6pitds€t. Mo€ar k6r nap milvajelentetre be hivatalosan is a U. S.Steel ac6lkonglomeretum megalakulds6t, de egy sz6t sem sz6lt a Teslii-val kiizcis c6gr6l. Egyediil a New York melleni Inng Island f6lszigerente4eszrett, Long Island Democrat cimii lap irt p6r sorr an6l, hogyNikola Tesia dr6r n6lkiili r6vir6ellornA$ l6resit Vardencliff helys6gben.

Tesla nemcsak egy egyszeni dr6t nelkiili r6vi6Allomiisr6l, hanem la-borat6riumr6l, egesz csicstechnol6giai kiizpontr6l iilmodon_ Morganszdziitvenezer dollija nem volt kis p6nz abban az id6ben, bAr n6h6nymultimilliomos ennek az (isszegnek a k6tszeres6t is elkcjlttitte egyetleneste - bizonyos kiirdkben az volt a szokis, hogy sz6zdolliiros bank6kbacsavafiiik a szivarokar, vagy a feltalalt osztrig6ba 6rt6kes fekete igaz_gyiingydt rejtettek. A szi{ziitvenezer dolliir val6sziniileg el6g lett volnaa torony meg6pit6s6hez, 6m nem vitrt dolgok tift6ntek.

Amig Morgan P6rizsban mlilatta ̂ z idiit, pdnziigyi ellenfelei felv6-s6roit6k egyik vasljttiisasdgdnal r6szv6nyeit. Morgan arra utasitotta

71

EGELY CYoRcY: BoRorvAELtrN

munkatirsait, hogy bdrmi ifon szerczz6k vissza az drt6llpapirokat'

ez6rt a szAzijtven dolleros r6szv6nyek 6ra napok alatt ezer dollirta u8-

rott fel. Persze emiatt Morgan tdbbi €szv6ny6nek 6rt6ke siillyedt' igy

Morgan rlj ac6lr6szv6nyei is negyvenhat dolldn6l mindijssze nyolc

doll6na estek le. Szdmos kisbefeket6 telies cs6db€ ment' sokan kd-vettek el dngyilkossdgot.

Morgan a pletyk6k szerint igy szerezte vissza c€g6t, hogy ellenfe-

lenek ldzsdel ijgyndkit kitigyehene. Tudta. hogy szombati naPon zsi-nag6g6ba megy,6s nem dolgozik igy szombaton viisdrolta fel a vasfti

r6szv6nyeket. Tesla keserijen panaszkodott Morgannek a magasabb6rak miatt megemelkedett kiiltsdgeke. Ujabb r€szlet6tt folyamodott,de a feldiihijdi'( bankdr egyszeriien kjdobta.

1901. szeptember 6-ien, egy p6ntek d6lut6n az Egyesiilt Allamokakkori elndke William McKinley Buffaloba utazott. Az liton vrssza_fel6, a vasit6llomdson, amikor szokis szerint kezet riizott n6hdny be-m6szkod6val, egy anarchista hasba l6tte. Az elnok er6sen v6rzett,ez€n az iigyeletes orvos, dr. Matthew Mann az azonnali oper6ci6mellett d6ntott, mert f6lt, hogy az elnitk elv6rzik, mire a vrms k6rh6-z6hoz 6rnek. Ekkora m6r elterjedt a magyar Semmelweis m6dszere.igy az orvosok legaldbb rendesen, fert6tlenit6szenel kezet mostak.maszkot. sapkdt viseltek, valamint tiszta kesztyiit hiztak.

Deluten dt 6ra harminc perckor az operiil6 szob6ban mir f6lhom6lyuralkodott. Rendes esetb€n givildgithsdt haszneltak; de az altatishozhaszndlt gyLll6kony dter miatt ez kocki{zatos lett volna, ez6rt az orvosti-ikdkkel pr6biilta megvildgitani az elnitk has6t. Ugyan ptu szi meterrevdlt66rami l6mpdk ezrei ontott6k a f6nyt - Tesla ftndszer6n 6s Edisonizz6in keresztiil -, de a villanyvezet6k m6g nem 6n el a miitdbe. Nemmessze az Edison cdg 6ltal gyirtott rdntgenk6szill6kek is rendelkez6sre,lltak, amivel a goly6t kdnnyii lett volna megtal6lni, de dr. Mann sze-rint a rdntgeng6p csak kuri6zum, nincs 16 szijks6g. (M6g egy 6vtizedkellett, mire ez a g€p elteriedt az Egyesiilt Allamok k6rh6zaiban.)

A goly6t nem talilt6k meg, €s igy csak kimostdk a sebet meleg s6soldattal, maid 6sszevafi6k. Az elndk eg6szs6ge egyre romlott, pedigmindent bevetettek, amit a kor orvostudomdnya adni tudott: szappanosbednt6st, nagy sztrichnin-adagokat. 6s v6giil az aduaszokat: vr'hiskyt 6skemforos olajal. Ennek ellendre az elndk v6rm6rgezdsben meghalt.

Igen, minden ott volt karnyfjtesnyira, ami megmenthette volna azelndk 6letdt: a villanyvil6gitds. a ritntgeng6p; de lehet, hogy csak n€-hdny h61 mrilva h{ztiik oda a villanyvezet6ket abba a helyis6gbe, aholaz elndktjt mijtittt6k. (Ez a p6lda kiv6l6an mutatja a technika ds a tu-domdny nemzetbiztonsdgi jelent6sdg6t.)

12

TESL{ HIJI-r,fuar

McKinley hal6la ut6n a ,,big business"-szel szemben idll6 TheodorRoosevelt eln6k keriilt hatalomra, aki Morgan terjeszked6si terveitf€kezni igyekezeft, €s emiatt Morgan nagyon ingerl6kenny6 v6ltTesla is magara haragitotta, elkdvetett egy durva hibdt Morgannelszemben. El6szdr is nagyobb tornyot akart 6piteni. mint amiben ere-detileg megegyeztek. Arra gondoli. hogy Morgan helybenhagyjamajd a nagyobb hat6sugari iornyot a nagyobb haszon rem6nyeben,nem sz6mitott a bankfu makacssagera.

December 6-6n azonban Tesla szemdra tragikus esem6ny tdrtdntA Marconi-csapat el6sziir kiilddtt 6t jelet _ egy ,,S" betiit morze-k6dban az Atlan(i-6ce5non keresztiil. Ez a hdrom sipsz6 a (nagy tli_volsdgra hat6) tdmegkommunik6ci6 kezdet6t jelentette, s egyben aMarconi-f61e rendszer diadalrt. Ez az eredm6ny persze r€szben Teslaszabadalmain alapult, 6s mintegy hrirom 6vtizednyi peresked6s utrinaz Egyesiilt Allamok legfels6bb bir6siiga Tesldnak it6lte meg a 16-di6 feltel6l6i jog6t, 6m ekkor mar Marconi is. Tesla is halott volt.

Tesla Morgan p6nzdnek hidnyi4bdn sajdt vagyon6t €lte fel, csakhogy beiejezhesse terv€t. Oriiisi neh6zs6gek kijzepette haladt a torony6pit6s6vel, mert Morgan csak a befejez6s utdn fizette ki a teljes szdz-iitvenezer dollrrt,6s akloftm'r az &ak ̂ z infl,Aci6 rniatt egy6bk6nt isrendKviil megemelkedrek. Tesla teljesen elad6sodott. a Westinghou-se c6gnek p€ldeul harmincezer dolliirral tartozott. de tartozott m6g afdldrerulet 6riival, a telefontdrsas6gnak a vonal bedllitdsi6rt, egysz6-val fiinek-frinak. Tesla egym6s ut6n kiildte k6relmezii leveleit MoFgannek, melyekben leirta, hogy kidolgozta a tatbbf6le frekvencids ad6m6dszer6t, megoldotta ezek titkosit6s6t, k6douset, s6t azt is megem-lite$e, hogy tornya lehet6v6 tenne akft l0 milli6 LE t€ljesitrn6ny rt-vitel6t. s26tsu96126s6t is.

Nagy nehezs€gek 6r6n valahogy befejezte a munket 6s 1903 jnliu-s6ban mrikddni kezdelt az ad6torony. Ejszakink6nt furcsa f6nyek jelenrek meg a torony kupoldja fitlijtt (a tcjbb mint I milli6 voltos fesztilt-s6g miafi), aztAn driike elhallgatott a berendezds: megjelentek a Wes-tinghouse c6g lovas szekerei. hogy a tartoz6s fej6ben visszavigyek be-rendezeseiker. Tesla maBdba roskadvd tdvozo( a hellszrnrdl. Ujabbpenzk6r6 leveleket irt, amirc Morgan egy k6tsoros lev6lben v6laszolt:,,Tis.telt Urum! I2|el6t megkaptatn. Wilnszom: nen tudok tovdbbip4nzeket foly.isitani Onnek. Tisztclettel: J. Pierpont More.tn."

Morgant Tesla ellensegei val6sziniileg a feltaldl6 ellen hangoltdkazzai, hogy Tesla egy 6rijlt, aki ingyen energiiit akar juttatni az embe-reknek. Semmi messal nem lehetett volna a bankiirt jobban felb6szi-teni. mint ezzel. Akkor mer ielent6s volt a Tesla szabadalmiit felhasz-

73

EGEI,Y GYoRGY: BOROTV^ELEN

n6l6 Westinghouse 6s General Electric c6gekb6l befoly6 vagyona,azaz J6reszt a vdlt6ftam felhaszndlaseb6l szftmaz6 haszon Joggalf61t att6l, hogy Tesla ij dahrnya titnkJeteheti az er6mliveket, 6sazoknak a r6zb6ny5knak ajijvedelmeit, melyeket nemrdg vesi{rolt Azfj technol6gia v6lhet6€n az alig egy 6vtizeddel azel6tt megalkototttechnol6gidt m€sstr trilhaladta volna,6s igy nem hozott volna el€'gend6 hasznot Morgan szdmera.

Tesla rijabb 6s djabb k6ts6gbeesett man6verekbe kezdett, hogy to-vebbi p6nzhezjusson a torony ds egyiltaldn az elv megment6se 6rde-kdben. Minden sri indekd megbulolt. merl Morgand voll a7 5l slala-l6k, 6s Morgan nem egyezett bele semmif6le az dj szerz6d€sbe.

HA. , , ( 1 )

1914. jdnius6ban ism6t elkezd6dtitt a nyar, reklen6 h6s6g t€lepedett akontinensie. Mindenki nyaralni vegyott. A brit Henry Asqith miniszter-elnajk kabinetj6nek tagtai elindultak Sk6cidba, hogy lazacra horgassza-nak. Sir Edward Grey kiiliigyminiszter pedig Winchester kijmy6k6n, azItchen foly6ndl horgiiszott csikos pisztr6ngra. A fiancia elnijk. Ray_mond Poincar6 es Ren6 Vividni minisztereln6k a France csatahaj6n in_dultak IL Mikl6s orosz ctu megldtogat6sdra. B6csben II- Ferenc J6zsefcsdszft mdr vdrakozott fia, hogy bardtndj6vel, Schraft Katalinnalmegint egy kellemes nya$t tdltsenek el Baad Ischli ijdiil6helyiikdn.

II. Vilmos n6met csdsz6r a norv6g fjordok fel6 haj6zott Hohhenzol-ler neviijachtj6n. Bethmann Hollweg kancelldr az Odera foly6 mentibirtokdn pihent, mig Jagow kiiliigyminiszter a luzemi t6hoz k6sztiltfiatal feles€g6vel Svejcba, ndszdtra. Tirpilz admifilis pedig a Feketeed6 hegyei kiizijtt pihent. Mikl6s cer csaledjeval 6s tebomokaival aLivddia haj6 fed€lzet€n, a Balti-tengeren id6z6tt, a ldnyai trincoltak,fia, a kis Mikl6s pedig betegs6g6b{il l6badozott. Gr6f Tiszta lstvtnvid€ki birtok6n pihent.

Hosszri hdbo js peri6dust, nyugtalansdggal teli id6szakot tudtak ahiituk mdgdtt, elegiik volt az 1905-6s orosz fonadalomb6l, a marokk6ikizisb6l, az 1912 6s 1913 kiizti kdt balkini haborfb6l, 6s az angol-n6-met flottaversenybdl. Szercncs€re mdr minden lecsillapodott: lnndon 6sBerlin miir an6l bes#lt, hogy az egykori ponug6l gyarmatokat hogyanosszi{k meg, 6s mi legyen a Berlin-Bagdad vasritvonal sorsa. M6r bdn-tdk Diesel m6mdk,,kiikat6s5t" is. Csend volt 6s nyugalom Eur6pdban.

A fels6bb kijrbkben mindenki egy ij technikai jdt6kszemek cjriilt,az amerikai Morgan-Tesla c€g ,ltal forgalmazott hordozhat6 r6di6-telefonoknak. Bdr ezt a szolgdltat6st m6g csal a leggazdagabb em-

11r

TESLA HUILiMAI

berek tudtik megfizetni, minden egyes 6llamf6 6s vez&kari tdrzs mdrk6t 6ve haszn6lta az ij taldlm6nyt. S6t, igy tDdtdk, hogy Amerikdbanmdr a k6zemberek kdzdtt is kezd teriedni. Nemcsak zen6t 6s r6di6j6-tdkokat, s6t hircket lehetett hallgatni ezzel a k6szul6kkel. de az ij,fei lettebb verriojaval mdr egymas ldldrt is tudlak besli lgelnr. El!ez-t6k is Eur6pa uralkod6i az ij jet6kszert, hiszen szinte mindenki min-denkivel rokonsdgban volt. A n6met csdszer rokona volt a brit. a dan,a bolgdr 6s az orosz uralkod6 csal6d is, napkdzben a f€rfiak dllamijgyekr6l besz6ltek, est6nk6nt pedig a feles6gek cser6lt6k egymds kdzta szokdsos udvari pletykidkat.

Arany nyir kdsziintiitt Eurdpdra. T6rv6ny 6s rend uralkodott. Minde_nntt fejl6d6s, j6l6!. A gyermekhaland6sdg jelent6sen csdkkent, hiszenaz emberek tAplilkozesa ugr6sszertlen javult. 1890 6ta 50 szAzal6kkalndtt a legszeg6nyebb emberek fizet6se is, senki nem dhezett, j6lijltdzttt-tek voltak az emberek. N6metolszdgban elterjedt ^z eg6szs6gbiztosit6s,a balesetbiztosft6s, 6s mindenki nyugdijat kapott. Biztosak lehettekbenne, hogy Ndmetorszdg hdrom-n6gy dv b6k6s fejl6d6s mdlva Eur6pavezet6 hatalma lesz, a n6met egyetemek onlottdk a j6l k6pzett fialalo-kat, egyre fjabb 6s rijabb ilzleti v6llalkoz6sok indultak el.

Csak Franciaorsziig mozgol6dott egy kiss6, de ez n€m volt jelen_t6s. Az OsztrAk-Magyar Monarchia m6g gyeng€lkedett, ott kiss6 las-sibb volt a fei16d6s, de az elmilt 6vtizedekiez k6Pest igy is nagyonj6l6ltek. Nem kdltiittek sokat a hadseregre. Mig 1800-ban azt mondhNap6leon, hogy a Habsburgok mindig egy hadsereggel, egy 6vvel 6segy brcsfraval maradtak le mdg6tte, sz6" 6vvel k6s6bb lemaraddsukm6g titbb lett. Nem vdletlen, hiszen Ausztria-Magyarcrszdg polgiiraiugyanannyit kijltcjttek dohiinyra, mint hadseregre, 6s m6g tiibbet sitr-re, kijl6n6sen a csehek; 6s bona, f6k€pp a magyarok. A tiln6pesed6sprobl6m6j6t egyszeriien oldott6k meg: engedt6k, hogy az emberek ,t.haj6zzanak Amerikeba, az igeret fitldj6re. Amerika fejl6ddtt, a fdld-6hs6g pedig alabbhagyott Eur6p6ban.

Az osztrak-magyar hadsereg 10 ds 15 cm-es kaliberii 6gyfi m68j6-r6szt bronzb6l k6sziiltek, 6s hLisz6ves modellek voltak, nem voltvisszal6k6sg6tl6juk, mint az rij, modem Krupp-6gyfknak. A tiiz6rs6g-nek mind6ssze ldvegenkdnt kdtszriziitven darab gyakorlatoz6sra hasz-ndlt toltete volt. de hdt nem is kellett tiibb, beke uralkodott mindeniltt.Egyedul az ostoba Ferenc Ferdinend nem birt nyugodni. Rudolf iin-gyilkoss6ga (?) utln sajnos 6 lett a tr6niirijkds. Mindenki szivbiil gyii-ldlte, 6 pedig kiildndsen a magyarokat utilta. Ha 6t kellett mennieezen az orszdgon, kiildnvonatdnak ablakain behizatta a fiiggdnydket,hogy m6g csak ne is kelljen latnia ezeket az embereket. Arr6l 6lmo-

7 '

EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELEN

dozott. bogy ha 6 kerijl a tr6nra, majd ugyanfgy lesz minden, mint1848 utin, amikor csak oszffekok uralkodtak mindeniitt.

Es ekkor, a nyiri rekkenci h6s6gben, jinius 28-6n Szarajev6ban.egy boszniai szemleit sordn megolte a tr6niirdkdst 6s felesdget egyszerb titkos szervezethez tartoz6 di6k, Gavrilo Princip. Ha FerencFerdin6nd nem ran&jAn alut ncisiil. akkor megillette volna z6tt kocsi,6s igy a goly6k biztosan c6lt t€vesztenek. De a m€salliance miatt nyi-tott kocsin utaz6 tr6n6rdkiis 6s felesdge igy kdnnyri c6lpont volt.

Ferenc J6zsefcsiszer utelta a tr6n6rijk6st, mert rangon alul hizasodott. 6s el6ke16 udvai kijr6kben nem szokds. hogy szerelemb6l h6za-sodjanak. Pcikhendinek 6s rendkiviii butinak tarlottik, ut6dai egy€b-k€\t se\\ \i\hettek \ o((r a \\6rNA. De {\{t az 6rok(€si {e(d a7- sze\\t. Eza Gavr'rlo Princip kap6rajdtt, megoldorta a probl6m6t. Gr6f'tisza lst-v6n magyar miniszterelndk is driili, mert megszabadult et161 a vesze-delmesen gyilltjlkajd6 embert6l.

Mindenki driilt, csak a nemet cs6szifu nem, 6 valami6rt szerette egykicsit ezt a Ferenc Ferdiniindot. Valamit tenni kell. egy uralkod6 meg-6l6s6t egyik uralkod6 h6z sem n€zhette t6tleniil. A mer6nylet utdn h6rom nappal gr6fTisza Istv5n fekerjeszt€st k6szitetl Ferenc J6zsefnek.amelyben kifejtette, hogy a nemzetkdzi helyzet, az er6viszonyok 6s ahadsereg rossz elliitiisa miatt az orszeg nem alkalnras a Szerbidval va-l6 katonai lesziimol6sra.

Egy h€ttel k€s6bb. a kiiz6s rninisztertandcsi iil6sen Tisza Istvdn [j-ra a hiiborLi ellen foglalt dllist. Ugy gondolta. el6g. ha Magyarorszdgkemdny ultim6tumot ad a szerbeknek. 6s diplomdciai liton rendezi eztaz ijgyet. De term6szetesen ad6dtak feszijlts6gek. A n6met csdszdrdgy 6rezte. hogy szdvets6gese. az Osarek-Magyar Monarchia mellelrkell maradnia, ha miir ilyen fels6gsdrt6 konfliktus tijn6nt. Meg isig6rte a csiiszdrnak. hogy rnindenben segits6g6.e lesz. De meg voltgy6z<idve IL Vilmos n6met cs6sziir an6l is, hogy az orosz cdr nemfoFja tdmogatni a szerbeket. a kirilyi v6r gyilkosait. Mindenesetreaz6rt meg kellett beszelni ezr a dolgot.

Igaz, hogy a ndmet cs6sz6r tdbornokai illand6an csak hdbornzniakartak, p6ncdlszekr6nyeikben 6vek 6ta ott lapultak a Flanciaorszdgelleni ijabb invdzids te ek, de hdt a katondk mfu csak arra val6k,hogy hosszri hosszLi bdke€vekben is haditerveket gyirtsanak. TudIa6s 6rezte, hogy az dreg Ferenc J6zsefis, akinek miir minden ismer6se,rokona, bar6tja meghalt, nyugalmat 6s b6k6t akar dreg napjaira. Egydolgo! el kelleu in!6znie. Rokoninak. Il. Mikl6snak a kiiiiigyrninisz-lere, Szergej Szazonov ds hadiigyminisztere. Vlagyimir Szukomilov akardjdt csdrgette, mindenk6ppen meg akartak v6deni a szerbeket.

Szazonov kiiliigyminiszter eredetileg szerzeles akart lenni, de nembirta volna a korai fdlkeldst 6s a sok-sok bdjtbl6st, ez6rt inkibb diplo-malenak ellt. Szukomilov hadiigyminiszter pedig mir hatlanas 6velktjzep6n j6n, de harminck6t 6vvel fiatalabb felesdgit €s bar6tnSit isnagyon szerette, inkdbb csak el6ttiik mutatott nagy harciassdSot lgyhet a biztonsdg kedv66rt felhivta r6di6telefonon kuzinjit. Mikl6s cirl.€s biztositotta arr6l, hogy a b6ke oldaliin 6ll, 6s mind€nt meg fbg ten-ni M oszffdkoknal, hogy diplomdciai iton int4zz€k el ezt a konflik-tust, 6s meg6rt6sre jussanak az orosz c6rral is. A h6bonj semmik6ppen se lenn€ j6 egyik f€ln€k sem. A monarchia ugyanligy tele vannemzetis6gi gondokkal, ahogy Oroszorszdg bels6 fesziiltsegekkel.Semmik6ppen nem lenne j6, isten ne adja. hogy biirmelyik uralkod6-hiiz is k6r6t ldssa ennek a konfljktusnak. Van el6g baj igy is. Ked6lyesbeszElget6sbe ment 6t azt6n a diskurzus, mindketten megnyugodtak

Am az ostoba generdlisok mozg6sitest rendel@k el. Ez mindkdtoldalon idegess6get keltett, s tal6n emiatt tijrtdnt egy fatitlis hiba:Moltke tiibornok dnhatalmilag elinditotta a vonatkonvojokat a fran-cia hatiirra. A konvojok el is indultak a mozg6sitiisi parancsbandveklel ezel6tt lefektelett menetrend szerint. Ekdzben Vilmos csli-sz6r felhivta brit uralkod6t6rs6t, hogy mit tenne egy orosz-n6metkonfliktus eset6n. A viilasz nyalt 6s egyenes volt: a brit birodalomnem maradna semleges egy n€met-orosz konfliktus eset6n, hanemszdvetsegesiik Oroszorszdg €s Franciaorszdg oldaldn hadba l6pn6nek. Ez mrr nem vott jdtdk. II. Vilmos azonnal megnyomia a sziik-sdges gombokal, 6s r6di6telefonon azonnal le6llittatta a csapatmozgdst. Szerencs6re m6g id6ben, mert a katonai vonatszerelv6nyekm6g nem 6rkeztek meg Luxemburgba.

Moltk6t azonnal nyugdijaztatta a csisz6r, €s mdg aznap este beszdltSrndor kuzinjdval 6s a francia miniszterelndkkel is, 6s exkuzrlta mag6t az incidens miatt. Ugyan sziiletett egy osztrik-magyar ultimritum isa szerbek fel6, de mindezt diplomiiciai fton sikertih elrendezni. A szer-bek megengedtdk a monarchi6nak az iigy kivizsgdliis6t, az dsszees-kiiv€st felg6ngydlt6k, az elkdvet6ket bdrttinbe ziftik. Grdf Tisza Ist-v6n felhivta Nikola Pasics szerb kiili.igyminisztert, 6s megbeszdlt6kvele az [igy r6szleteit, a mobilizeci6t nindkdt otdalon felfiiggesztet-tdk. a katon6k mentek vissza r kaszifnydba.

Gr6f Tisza Istv6n el6gedetien tette le a redi6telefont a besz6lgel6sut6n. ..Mondja, Piene - kdrdezte a lakdj6t6l . ki tal6lta fel ezt az 6r-ddgi eszkdzt?" ,,Valami Nikola Tesla nevii szerb emigriins." ,,Na,miira elegem van a szerbekb6l 6s a Nicol6kbdl." - mondta, mikdzbendtsietett a szalonba, hogy folytassa a megkezdett k6rtyapartit.

77

EGELY GYdRcY: BoRorvAriLEN

1

;t

9 \ '' " ' - \ €

$€-\_\

g\ \

t,,,,,,$

A vil6g technik6ja vagtatva fejl6ddtt m6g 6vekig. Egyre rdbb 6sjobb. 6rz6kenyebbek rddi6k6sziil6k sziilere$. A nagy vdltozds 1925-benjiitt el, amikor egy rendKviil 6rz6keny, Tesla-ripusi rAdi6vev6vel azAlfa Centaurir6l hatdrozottan kivehet6 jelsorozatot fogtak. Egyirtel-

7:,:1 \

\

\ \

mii volt, nem vagyunk egyediil. Az elkdvetkezend6 6vtizedekben azegyrcjavul6 kdsziil6keken m€g sziimos helyrijl fedeztek fel longitudi-n6lis, majd torzids jeleket. L6tszott, hogy a vildgegyetem tele vanm6s, hasonl6, b6k6s, gondolkod6 6l6l6nyekkel. A sok-sok informdci6segitsdg6vel, amit ily m6don kaptunk b6ke, bardts6g €s hallatlan fel-lendi-il6s kezd6diitt el mindeniitt...

Nem lgy t()rtint... A vahisdgban, 1914-ben ugyanis kommunikdcijszavar miatt II. Vilmos vezetAkes telefottiiaenete kds6n drkezett a lu-xemburgi hatlirra, szdndika ellenlre netn tudra meg,illitani a kab aiel'6renyomuldsr. es elkezdddail az L r iltightibori. igy enelkedhererr ki- a garantdh szlirkesigb6l - egy Eitler neti kdpldr, egy Szdlin ne|iikiugron papndvendik, es egt Lenin nevi liptstihrizi fitodfus. Er et-kezddddtt a XX. szlizad...

fllr rrrEurlvrEzut6n m6r csak Tesla ag6niSjdnak lehetiink tanfi. A sok k6relmez6lev6lre igy vdlaszolt Morgan 1904. janutu 13-6n: ,,Tisztelt U/am! Le-wl6re vdlasaolva sajruilkoava kell kdadlnitm, hogy tovdbbi pAna gyittimogattist em tudok adni, ahogt mdr emlitettem. TemAszetesen si-kert kivdnok tovdbbi vdllalkozdsaihoz. " EEy nap mflva Tesla megirta^ v'lasztt ,,Tisztelt Morgan Ur! Otu kiwi ekemsikeft2 Hisze sike-rem lehetdsige az On kezAben yan. Amikor elkezdtiik, An mindent, fumindent kisTimoltam az utolstj centig. Ezutdn az An spekuldci6i miattttz hinapot Lellc vdmon a gipekre. Ezek utdn On egy rlzsdeptinikorkebett. Mikor elmentem Onhijz, hogy megmutassam eredmlnyeimet,kidobott, mint egy hivatalnokJhiL As egt fi Aft sem adort. On a be-csiiletenbe gdzolt, ellenfeleim neyetnek rejtam. TizennAgy httuapja dllaz lpitkezis, ds ha ndg fuirom h6napig folttathattam yolna a munkdt,akkor mdra nopi tizezer dolhirt jivedelnexne.

Tesla javaslata, k6r6se az volt, hogy huszonijtezer dolldr fej6benmegkezdhesse a f6nycsdvek gydft6sat, men az azokb6l szfimaz6 jd-vedelem lehet6v€ tenn6 a torony befejez6s6t is. Morgan persze ezt iselutasitotta. Tesla cikkeket k6z6lt a Scientific Ameican 6s az Electi-cal World and Engineer cimd lapokban. Leirta a vildgtelegrdffal kap-csolatos terveit 6s a rendszer el6nyeit: egy olcs6 6s egyszer(, zsebm6-retii eszkdzzel b6rho1, tengeren 6s fiild6n lehetne fogni a viliig hireit.

Tesla ekkor mdr teljesen k6ts6gbeesen leveleket irt Morgannek:,,Egy 6ve alig milik el 4jszaka Morgan ir, hogy a pdmdm ne lennekiihnles, de ne gondoljo, hogy gyenge tagyok. Biztos vagyok abban,hogy be tudom fejezni a feladatohnt, bdmi i ttitAnj&. Miunin az

79

EGDLY GYdRcYr BoRorvAiLEN

bsszes lehetetlennek tiin6 technikai probMmdt meSoldottam. Zs ob'an

kiildnleles tuildsftt tettem szert, amit mosl csak dn tudok. As amit haj6l haszruilunk, az e86sz vildSot e|y 'rsxtizaddal iszi el6re. azt kell

hissam, hogj a munl&im mig nindig halasztddik Retndlem, hogy ked'

vez,i hireket kctpok Andl, tisztelettel, Nikola Tesla. 'Ene rdvid vSlaszjdtt Morgan titkdr6t6l: ,,Okt6ber l5'i levelZre vdlaszolva Morgan irkArdsAre infontdlom Ont, hogy se,nnifAle tovdbbi l4p6st ne tehet az

An i.igylben." M€g vAltottak ugyan n€hdny levelet' de 6rdemi velto

z6s nem tdrt6nt.A t6(6net legfontosabb lanulsiga, hogy ha valaki elegend6en gaz-

dag 6s hatalmas, fizikai elfektusokat vdsrrolhat meg' vagy siily-ly€szthet €l itrdkre. Vannak olyan taldlmdnyok, melyeknek kife.ilesz-t6s6re csak kev6s ember k€pes, 6s ha a feltalil6 elpusztul. vele egyiitt6rdkre elvdsz a taldlmdny is. Ilyen volt a ,,Tihott taliltruinJak"'b^nismenetett sok-sok esei is: O.fiyreus, Hubbard vrgy Coler taldlmri-ny6t senki sem tudta megism6telni.

A gondolatok nagysagiit ugyanugy meg lehet mdrni, mint a h€gyekmagassdg6t vagy a foty6k hosszdt. Ert6kes, hasznos gondolat tizb6lcsak egy kutat6nakjut esz6be eg6sz 6lete soriin. Szdmos ilyen kis. apr6efiektus ismeretes. mint p€ldiul a wiedemann-f6le, amikor egy v€-kony vasb6l k6sziilt sziil elfordul. ha egyszene. parhuzamosan elek_tromos ds migneses t6r is hat 16. Komoly. elgondolkodtat6 6tlet sz6z-b6l egy ember agylban szijletik. ilyen pdldiul Becquerel felfedez6sevagy a Lorentz-f€le er6 fijlfedez6se.

Meglepcien rij gondolatai tal6n ezerb6l egy kutat6nak vannak,ilyenre lehel p6lda a Voha-oszlop. vagy Mayer dtlete az energramegmaraddsr6l, Joule kis6rletei. vagy Helmboltz munkdss6ga-

Fonadalmian [j gondolatai taldn tizezerb6l egy embernek vannak.Ilyenek p6lddul Oersted munkiija, Dirac vagy Schroedinger munkari.

Korszakalkot6 gondolatok talln szSzezerb6l egynek adatnak. iiyental6n Emmy Noethef, Faraday. Ampere, wigner Jen6 vagy Einsteinmunk6ja.

Alapvet6en nj elk6pzel6se, melyek eg6sz szemldletlinket megv6l-toztatjak. taliin egymilli6 ember kdziil csak egynek van. Ide sorolhat-nrnk Planck kvantumszeml6iet6t: Newlon 6rdemeit. aki a matematikiitijsszekdt6tie a fizik6val; Maxwell szeml6let6t, aki a mez6ket beve-zefte 6s elfogadhal6vd tefte (persze Faraday-jel egyijtt):6s PierreCurie az6ta sem 6rt€ke1t szimmetriaszeml6let6t is. A feltal6l6k kdziil.igy gondolom, hogy Tesla 6s Moray is ebbe a kateg6ri6ba tartozik.

Vannak kis 6s nagy talilm6nyok. A kis talillmdnyok szerves fejl6d6sr6sz6t alkotj6k. aker tijbben is megval6sitjdk egy id6ben, ezek ,,benne

80

TESLA H(jLL(MA|

vannak a leveg6ben". A nagy talrlmdnyok, nagy felfedezdsek egydlra-l6n nem sziiks6gszeniek, azokhoz eg6szen ftiss. rijszerri letiism6d sziik-s6ges. A g6zg6p cjtlete lehet, hogy a fedel6r ledob6 forr6 vizes faz6kb6lindult el. A Watt-f6le tdk6letesitetr g6zg6p hozta azten a g6zmoror dt-let6t, ebb6l alalolt ki a benzinmoror, ebb6l a g62- 6s g6zurbina.

Mindegyik korszakalkot6. fontos talilmany volr, de nem kelletriozzA yalaml alapvet6en 6jal kitaldlni. Az indukci6 jelens6g6b6legyenesen kcivetkezett a tdvir6, abb6l a telefon, majd a Hertz,fdie rd-di6. €s onnan a televizi6 felralrldsa. Mindegyik nagyon fonros raldl-many volt. de nem kellett hozz6 lij fizikdt kiral6lni.

Orffyreus, Moray, Tesla vagy a kes6bb ismertetett mdgneses tdbb-letenergia-termel6 gdpek kitalalesiihoz idrvdnyosan mes megkdzelir6skellett. Ilyen ijszerii l6t6sm6dja ndh6ny tiz vagy neh'ny sz',zezetfelulel6b6l csak egynek van, s ha elbukik, a gondolar is 6vszitzadokavagy ak6r ijr6ke sirba szdllhat.

A kis tal6lmdnyoknak kevesebb az ellensdge. kevesebben irigyek 16.A nagy tal6lmdnyoknak riibb ellenfeliik van, irr j5val er6sebb az irigy-s6g, az ellen6rdek, ezi( biztosabb a buk{s, 6s titbbsziir, tdbb embemektcibb alkalommal kell rij.a elindulnia a semmib6l, mire az 6ffdr6s sike-riil- ha egydlralin valaha is sikeriil. A tiirt6nelem ugyanis azt mutarja,hogy 6!fen a legfontosabb tahilndnyokruil sire semmi esAI, nincs azdftdrAsre, az ellen6ll6s az ijdonsdg n€gyzerdvel ariinyos.

A tal6lmanyokat, felfedez6seket hdrom szempon! szerinr vizsg6l-haquk. Ezek a zsenialit6s, az iizleti 6s az emberi t6nyez6k_ K6rdez-hetjiik egy feltalel6 kapcs6n, hogy hogyan lehet valaki ennyire zseni-dlis, de azt is, hogyan lehet ilyen rossz iizletember, vagy hogyan lehetvalaki emberileg ennyire gyal6. Orffi,reus eseten egyszerre taldlko-zunk a zsenidlis feltal6l6val, a rossz tzletemberel 6s a zsusod iel-lemmel. Te.la dz ur6torra hagyra gepdr. o nem uotr annyira r i ikol<izo.mint Orffyreus, ennek ellenere g6pei nem tudtak elterjedni.

A kal6zkodiis, ami a tengeren 6s az iparban egyarint ismert, ittnem segitett, m6g ellenfelei sem tudtdk lemdsolni a Tesla-rendszert,annyira nem 6rtetr6k. Abszoltr naivitiis az elk6pzel6s, hogy ha egyittlet j6, akkor el6bb vagy ur6bb mindenkdppen megval6sulhat. Teslat6n€nete is azt mutatja, hogy ha egy zsenidlis citlet nem tud elindulni,lehet, hogy iirijkk€ a semmibe v6sz. Biztos, hogy ennek a technol6gi-6nak a hi6nya egy sor mi4s, fontos teriiletet gatolt meg elinduldsiiban,kifejl6d€s€ben - erre mig ldtunk p6lddr.

A tiizgyfjtAs vezerett el rdrtdnetesen az ac6lsyi{rtdrhoz is. a ker6kfehaldldsa ezer miis raldlmiinyhor adon alapoi. Bizto\ak lehettnkbenne, hogy a Tesla-f6le impulzustechnol6gia hi6nya miatt m6s terii-

8l

EGELY GY6RGY: BoRorvaliLEN

leten is hatalmas lehet6s6gektdl estiink el. Tudjuk' hogy p6ldiul a digi-

tiilis szimit,stechnikenak milyen kumuldiv hatisa volt pdlddul a ma-

tematikdra, a gyaft5stechnol6giira, de tirhaj6z6s sem k6pzelhet6 ei

szamit6g6pek n6lkiil.Az iitlet, hogy mdsfajta hulliimokat is e16 lehet dllitani az elektro-

dinamikaban. mint az egyediili. megszokott transzverzalis hulldmok'fofiadalmasithatta volna nemcsak a tdvkdzt6st, hanem p6ldeul ijfajta

mikohullemri siit6k, gdzkisiil6ses berendez6sek, vil6git6 testek' \ragy

anyagmegmunkdl6 g6pek, elj6rrisok sziilethettek volna. s6t - mint

majd l6tni fogjuk miniatLlr fLizi6s er6miivek is.Nem neh€z elk6pzelni, hogy ezen a technik6n alapul6 radarok a

maiakndl jobbak lehetndnek. hiszen kev€sb6 gyengilln6nek' az^z ha-t6sugarukj6val nagyobb lenne. A haditechnikdban ez alapvel6 el6nytadhatott volna, p6ld6ul az Egyesiih Allamoknak ak6r mer ̂ zl. vilig'

hiibonlban is. Nem egyetlen ulalmdnyr6l, hanem egy hatalmas taliil-

mdnycsoport hal6lir6l beszdlheiiink tehit. Es az6ta sem vette at a sta-

fdtabotot Tesi6t6l senki.

AZ OROSZ RADAR

A szimmetria-t6rk6pb6l mer kitiint, hogy a mai tankiinyvi elektrodi-namikdb6l hi6nyzik a forg6 tdlt6s 6s az 6ltala kifejtett soKdle hat6s

Ezt temaszlja ali az a n6h6ny kulai6si jelent6s is, ami a Szovjetuni6dsszeomlSsa utin keriilt napvil6gra. L6tezik a Szovjetuni6ban egyolyan kutat6int6zet, a ,,Nem Konvenciondlis Technol6gi6k Kutat6Int6zete", amely a hadikutatdsok sorin l6fejirtt, de ott k6zvetlenulnem hasznosithatd eredm€nyeket Pr6b6lja a Polgrri c6gek szrmdradrtekesiteni. Ez a kutat6int6zet foglalkozik a forg6 tdlt6sek iltal kel-tett furcsa sugarzassal.

Szemdlyesen ismerem az intizet n€heny kutat6jet. Magyaro$26_gon tdbb ei6ad6st is tartottak a Tevkdzl6si Kutat6 Int6zetben Allit6-suk szerint a katonai radarok magnetronjenak kdzel6ben (a magnetro-nokban a tdltdsek nagyjdb6t kdr alakli p6lyan tutnak,6s igy hoznakl6tre rijvid hulldmlosszd elektromdgneses sugirzdst) dolgoz6 kiskato-nek hal6loz5si statisztikdi furcsa anomdlidt sejttettek j6val l6bbenhaltak meg kijzijltk, mint a radartechnika egy6b teriilet6n dolgozd ka-toniik kijziil. Arra jitltek rd az int6zet kutat6i, hogy a szok6sos elektro-mdgneses hull{mokon kiviil a magnetronokban k6r alakf piilyin sz6_guld6 tdlt6s m6g valami m6st is kibocsdt,6s ezt a valamit nem lehetledmydkolni a szokdsos m6don. Hosszf kis6rletez6s uidn ldtrehoztakegy berendezdst, amit spin-, vagy toEi6s t6rgenerdtornak neveztek;

n

TEsr,A HULL,(MAr

ennek nemcsak az ad6jiit, hanem a vevdjdt is el tudtiik k€sziteni, ha-sonl6an ahhoz. ahogy Tesla annak idej6n specidlis oszcill6tordhozspeciSlis vev6t is k6szitett.

Az orosz kutat6k szerint ennek a torzi6s sugrrz6snak igen furcsatulajdonsiigai vannak. Egyr6szt sokkal gyorsabban terjed, mint a f6ny,misr6sz! sokkal nehezebben nyelik el a drgyak. mint az elektromdg-neses sugdrzdst. Ennek a sugiirz6snak tehdt a gamma sugaraknll j6valnagyobb dthatot{i k6pess6ge van, 6ppen ez jelentette az egyik komolylechnrklr nehezsegel - \ 'e\oberendeTer kralakrrd.r in, l . trde,(e\ elmeletiiket alapos matemat,k6val is al6tdmasztottak.

Az orosz kutat6k szeint minden test kibocsit ilyen sug6rzdst.mdg a mozg6 tdlt6seket nem tartalmaz6 testek is. p6ldrul gilikvagy kiipok. azaz a piramishoz hason16 teslek (bir ezeknek a sugrr-z6sa gyenge). Azt 5llitj6k. hogy ilyen gril6k, kdpok kijzel6ben p6ldd-ul a kist6lyosoddsi folyamatok oldatokban mdsk6nt. lassabban vagygyorsabban mennek v6gbe, minr a kontroll eserekben. Forg6 tblt€-sek jelenldt€ben - tapasztalataik szerint - m€g intenzivebb ez a su-gerz5s, amit persze v6hoztatni, moduldlni is lehet, 6s igy egdszenli j lcjnleges i,do-vevo kesrdlekekhez lehet jutn i .

Meglehet6sen furcsa ulajdonsega ennek a sugirzasnak. hogy a migneskipok vege p6ldiul jobbra- vagy balra forgat6 sug6rzesokat bocsdtki. A vizsgrlatok szerint igen er6s a biol6giai hatSsa is. magyardn, azemben \ i .elked.. r ' befoly;\olh"tr i i lyen mdd^n Allr l^lag ke\,, irelrekkicsi. b6ratndnyi nagysegi berendez€seker a hadsereg 6s az ellam meg-rendelds€re, melyekkel nagy tomegeket lehetett lenyugtatni (cz j6l.jijn.ha a kujbisevi biiny6szok sztriijkolnak), vagy fdlherSelni (ha p€lddula katondk nem akarnitk a civileke l6ni). Ezek a kis berendez€sek - akutat6k beszdmol6ja szerint - akdr cjthat kilomdter tiivolsiigb6l is ki-fejtherik ha!6sukat.6s komoly friidalmakat is el6 lehet iddzni veliik.

A konrmunikdci6n kiviil kbzveden gazdas6gi haszna is van ennek asugdrzdsnak, peldeul gyenge min6s6gri. olvadt nyersvasat besug6roz-va a negszildrdult f6m tulajdons6gai sokkal jobbak lesznek, szinte azacdlhoz hasonl6ak (driga 6tvdz6 anyagok n6lkiil). A kutatasi jelent6-sekben sziimos berendez6s igen rossz min6s6gij f6nyk€pe is ldthatij.de a kis6rleteket nem r6szletezik annyira, hogy r€produkiilni lehessen.Ez az orosz katonai tal6lminyokat koriilleng6 szokasos balladai ho-m6ly mindenesetre 6vatoss6gra k6sztet, rm egyiltaliin nem kiziirt.hogy amit mondanak. annak legalibb a fele igaz. Kdtelyeimer az tdp-l6lja, hogy egy mi1k6d6, ij tipusi radarrendszer kidolgoz6srihoz ha-talmas naSy tudds, technol6giai szint 6s kutat6i b6zis sziiks6ges. Eneigenj6 p6lda a IL vil6gh6bonis radarverseny tdrtdnete.

83

EGELY GvORGY: BoRoTVAELEN

DS6 ,,IIATT'' KdPdN,YEC

Az I. vileghiboni l6nyeg6ben m6r f€lig technikai hdborri volt, m€g

sok volt a l6vontatta ,gyi 6s szek6r, de a hdbori .,hajt6erej6t" m6r ag62 jelentette. Ameddig a vonatok eljutottak' vagonszdm vittdk a ka-

aonakat. onnant6l midr csak gyalog, l6hdton lehetett haladni. Meg isdlltak a frontok; nem veletlenul volt az L vili4ghrboni a hosszi-hosszlifut6erkok dll6hdboflija. A patthelyzetet a bels6 6g€sii motor tdmeges

megielen6se oldotta fel, tank formejdban. A n6metek voltak az aut6-

gytrt6s rittitr6i, de mozg6, panc6lozott agyikat nem k6szitettek' 6s a

repiil6g6pgySrtAsban is hetul kulloglakA n€metek er6ss6ge a j6 min6s6gii g6ppuska' aknavetti' harci gdz

6s a tengeralattj6r6 volt, ez€rt hatalmas dadalmat keltett, amikor1916. szeptember 15-6n, a fdld hdboniinak tiirt6net6ben eliiszbr'negyvenkilenc harckocsi somkozott fdl a n6met dllesok el6tt. Az ad-

dig rendkiviil fegyelmezett 6s elszdnt n6met katonasSg a minden aka-

ddlyon dttdr6, csdrg6, zijrg6, tiizet okdd6 jermiivekr6l haldlra r6miilt'Pdld6ul Flers falu el6tt egyetlen harckocsi hrfuomszaz p6nikba esett'

fegyvereit is eldobdt6 n6met katondt kergetett a gyalogsig karjaibaEzzel az esem6nnyel a technika igaz6n bevonult a harctdrle a harc-kocsik komoly segits6get jelentettek az Antant hatalmaknak az dll6-

hiibori sok-sok vesztes6get, de eldrehaladdst nem jelent6 kiizdelmei

ben. Meggyiiz6d6ssel allithatjuk, hogy a II. vildghdboriiban a radar

hozta ugyanezt a min6s€gi fordulatot.A IL vildghiborfban a n6metek egysze ien lerohantdk Franciaor-

szigot a jobban szervezett, b6r nem jobb min6s6gij harckocsijaikkalA ndmetek is, az angolok is tudtdk, hogy rddi6hulldmokkal radarokatlehet kesziteni, azM olyan berendezdseket. melyekkel repiil6g6pekvagy repiit6g6prajok mozg6sit lehet figyelemmel Ks6rni' el6re jelez-

ni. Ez a hdborri mdr a l6gier6 tijmeges bevet6s6nek hibonija volt' a

l6gi fitl6ny megszerzdse vagy elveszt6se a habord megnyer6s6t vagy

elveszt6s6t jelentette. Az angolok 6ri6si szerencs6j6re ndh6ny kuta-t6juk 6s politikusuk el6relet6nak bizonyult, ez6rt mindig ndhdny h6-nap el6nyben voltak a n6rnet radarfejleszt6ssel szemben.

Az Egyesiilt Allamok, hatalmas gazdas6gi €s ipa potenci6lja el-

lenerc sem vett r6szt a nagyszabdsli radarkutatisban. legal6bbis a

heboni eur6pai kitiir6sekor m68 nem. Csak az Bgyesiilt Allamoknakvoh ekkor olyan ipari, el€ktronikai ereje, hogy a megoldand6 prob_l6m6k milli6it zircs hatdriddn beliil, m6g a h6borf ideje alatt meg-oldjdk, s6t haszndlhat6 eszkdzdket fejlesszenek ki. Azonban a hdbo-ri el6est6j6n sem a politikai, sem a katonai vezetds nem ismefte fela radar l6tfontoss6gf szereP6t.

84

Ez is j6l mutatja, hogy a politikusok, vezet6 katonai szakemberekj6r6szt csak a mriltban. a mrr rdg6ta ismert dolgokban gondolkodnakm6g 6let-haldl k6rd6st jelent6 iigyekben is, 6s nehez€n l6rj6k meg azellenf€l legy6z6s6nek lehet6s6gdt egy radikdlisan rij technikai esz-kitzben. A l6gi harcban pedig nincs mdsodik helyezds. Az Eytiz, aklgyorsabb, aki eliisziir ldtja meg a mrsikat,6s id6ben t6mad.

Amikor a n6metek lerohantak Franciaorsz6got, a brit hadvezet6s-nek harmincn6l kevesebb vaddszgdpe maradt, egy hajszrlon mfltcsak a szigetorszdg ldgteftnek bi(okl6sa. Radar n6lkul eg6szen biz-tos, hogy elbukott volna a b t l6gierd, a brit hadsereg 6s a flotta is.Ezt a t€nyt kevesen ismerik, 6s dltaliiban j6val kevesebbre 6rt€kelik aradarfejlesztdk drdemeit, minr p6lddul a pil6tek6t.

A radar miszaki, technikai 6s tudomiinyos ijdonseg is volt egyben,k6shegyig men6 harc folyt a26ft, hogy min6l r6videbb hulldn ossza-kat ellithassanak el6 a jobb 6s emiatt ponrosabb felbonr6k6pess6g 6r-dek6ben. A magnetron - egy brit tal6lm6ny - kulcsfontossrigf lett eb-ben a kiizdelemben, de amedkai t6ke. szervezetts6g 6s akarat kellettahhoz, hogy ezt az €szkijzt a szijksdges m6rr6kben kifejlessz€k. A m-darhdboni tiirt6net6t csak mostanra dolgozrdk fel kel16 pontossiiggal(Usd p6ldrul Robben Budery kdnyv6t), igy dertilherett ki, hogy azeur6pai h6bonj kezdetekor az Egyesiilr Allamokban John D. Rocke-feller Jr. f6l milli6 doll5rt fizetett az MIT-nak (Massalhusetts lnstitureof Technology), hogy a kutatesi prog€m meg ne 6lljon. A technikaih6boni sok mindenben hasonlit az amat6r sakkoz6k jdtszmdira: aznyer, aki kevesebbszer hibdzik, de mindenki hibazik.

Nagy-Britannidnak - h6boniba l6p6sekor - mdg nem volrak olyan ra-da{ai, melyek a tengeralanj6r6k periszk6pj6r 6szlelni ruftek volna, hi-szen ezek a kis tiirglak csak a rdvid hull6rnhosszf sugarakat vert6kvrssza. Az amerikai radarkutatasban nem az el6rel6r6s hozta mes a for-dularor. hanem a Pearl Harbour-i nagedia. A brilek eredmFnyeit ielhasz-n6lva egy kezdetleges, mozgathat6 radar6llomAst ellilottak fel OparaOahu 6s Kavaiola sziget6n. Es a radarckjelezt6k is a ri{mad6kat...

Azon a tragikus decemberi reggelen Ceorge E. Elliot 6s JosephLockhard kiizleg€nyek verrek 6szre, hogy a radar k6pernydje elsd!€-tiilt. Azonnal teiefon6ltak az inform6ci6s kdzpontba, de ott egy k€zle,gyintdssel elint6zt6k a hirt. Ugyanaz rtirt6nt, mint McKinley elntikkel;a dntgenbercndez6s 6s villanyviltgit6s megmenthette volna az 6let6t;Pearl Harbourban is voh radar, haszndltdk is - csak 6ppen az ered,m€nnyel nem tdrddtek.

A japdn rimadest kiivet6en alapvet6en megvdltozotr a helyzer. per-sze nem hoztak nyilv6nossagra, hogy a radar hasznalar6val kiv6dher6

85

ECtrLY GTIJRCY: BOROTVA6LEN

lett volna a traB6dia; a repiil6g6pek hatdsosan visszaverhettdk !olna a

japdn trimaddsl, 6s ezzel a Jap6n elleni hebo|Ii val6szintileg valamivel

rdvidebb leheten volna. De megtanult6k a leckdt, 6s m6g 6ppen idej6-

ben p6ldds fejleszt6si akci6ba kezdtek (id6ben kinyitottiik az emyot a

zdporban).A kis6bbiek soren az Egyesiilt Allamok messzemen6en kihasz-

ndlta megszerzelt el6ny€t, mig a japiinoknak tov,bbra sem volt sem

mif€le radaduk, s ennek hianyeban egyre miisra szenvedtdk el vere_

sdg€iket. (Ha az USA-ban el6vett6k volna Tesla szabadalmait. akkor

m6g nagyobb fejl6d6st 6rheftek volna el a radartechnikiban: ha pedig

kezdett6l fogva hallgatnak 16, akkor nem lell volna Pearl Harborban

v6res meglepet6s.)A radarfejlesztds kikdnyszeritette a hozz6 szijks6ges kristdlydetek

torok kutatasdt, s ez vezetett el a 40-es 6vek v6g6n p6iddul a tran

zisztorhoz. Addig szinte senki nem foglalkozott a krist6lyok kutadsa-

val az EgyesiiLt Allamokban. V6gijl a lranzisztor,6s a mdr meglevo

csdves kdszijl6kek verseny6b6l a kistilyok keriiltek ki gy6ztesen

Fizt(i EGYBOR0NDBEN

NikolaTesla. a zseniSlis feltaldlS 6let6nek kiemelked6 fejleszt6se volt

Pierce Anow lipusf. iizemanyag n6lkijl miikdd6 aut6ja. amit senki

nek sern sikerijl! reprodukilni eddig Miel6tt megkisdreln€nk a rej-

t6lyr6l fellebbenteni a fitylat. rovid kit6r6t kell tenniink.A Xx. szizadban val6szinijleg minden 6vtizedre jut egy jelentos'

de elfeledett talilm6ny. A sz6zad els6 6vtized6ben minden bizonnyalTesla talSlmdnya voh iiyen. Most azonban egy szint6n az energetikd-

hoz tanoz6 taliiln6ny tdn6netel mutatndm be Mindenki hallott m6r

nz igynevezett fi1zi6s kis€rletekr6l: a hidrogdnbomba robbantiisa u16n

indultak meg a kontrollil! frizi6s kis6rletek. Jogosan gondolti{k igy az

50-es 6vek kutat6i, hogy ha az alombomba felrobbantesa utiin egy6vtizeddel mdr miik6d6, energi6t ad6 atolneaktorok dpiiltek. akkor a

hidrog6nbomba felrobbandsa ut6ni tiz 6vben az! is meg fogi6k tudrioldani, hogy a frizi6s reakci6k is lassabban' ellen6rzdtt koriilm6nyekkdzcjtt tiifi;nienek, 6s ne egyszerre. robbandsszertien lgy gondolt6k'

hogy a neh6zhidrogdn vagy tricium fizi6j{t. lassLi magegyesiil6s6t. hanem is kdnnyen. de meg lehet oldani.

Azt tudtak, hogy igen nagy sebess6ggel kell egym6snak ldkni a re-akci6ban r6szt vev6 atommagokat. hiszen csak akkor rem6lhet6, hogya nagy sebessdg miatt olyan k6zelre keriilnek egym6shoz a magok'hog) az dgynevezett mager6k mdr legy6zik az elektrosztatikus ta-

86

TnsLA HUr-LiMAr

szitiist. Nagyon soK6le elk6pzel6s sziileten arra. hogy nagy plazna-siiriisdget 6rjenek el, 6s ebben a siirii plazmdban megteremrs6k az ijFkdzdsek kritikus sebess6g6t is.

Igen nagy h6m&s6kletre fiildi anyag segitsdgdvel rerm6szetesennem lehet felhevitenj a plazm6t, mert m6g a legmagasabb h6m6rs6k-letii ed6ny is n€hriny ezer fokon megolvad, i$ pedig rijbb milli6 fokosh6m6rs6kletet kellett volna el6mi. Ez6rt miir kezdettdl fogva arragondoltak. hogy elektromos, vagy m6g inkdbb er6s m6gneses tereksegits6g6vel tartjAk tezrrva a reakcidban r6szt vev6 pozitiv ionokat.Orosz, amerikai, angol 6s japen kutat6k is nekildttak ennek a techni-kailag igen neh6z feladatnak, de imm6ron tdbb 6vtizede dolliirmiilier-dokat kbltve a feladatra, maig semjutottak 6rtekelhetci eredmdnyre.

Az 1960-as dvekben egy Egyesiilt Allamokban sziilerert feltallil6,Philo T. Famsworth sikerrel megoldotta ezt a feladatot. Akkor mi6rtnem haszniiljuk m4 mi6ri folyik a kutat6s a vil6g szdmos kutat6int6-zet6ben tovdbb,6ri6sa anyagi dldozarok melle$? Nos, az6rr mertanyagi rimogat6ja, egy ma is ismert vjl6gc6g, hatftozotr figyelmezte-t€st kapott... Farnsworth tdrt6nete sem sokban kUldnbitzik a t6bbi fel-tal566tdl. L6ssuk, ki is volt 6, mik6pp.jurotr el a megoldiisig, s hogyank6nyszeriilt munk6ja feladiisiira.

Amikor t6v6t n6ziink, biztosan nem jut esziinkbe az elektronikustelevizi6 feltaldl6ja: Philo T. Farnsworrh. Farnsworth Tesliihoz hason-l5an hihetetleniil keativ felraldl6 6s fejleszr6 volt. 1927-ben, gimna,zista kor6ban jiitt rd az elekronikus televizi6 elv6re, 6s a kis raizotodaadta kijz6piskolai tan6r6nak, hogy egyii$ megbesz6lj6k. (Ez a pa-pirdarab szerencsds vdletlen folytdn megmamdt, 6s a k6s6bbi pereselj6r6skor a taniir tudta tanisitani, hogy Farnsworth dndll6anjiitt 16 azelektronikus televizi6 elv6r€.) A gimnazisra Fansworth 6tiete az volt,hogy a k6pet soronk6nr kell fel6piteni. Persze az els6 Kserlerek mdrr6gebben megtitrt6 ek Eul6p6ban. Karl Ferdinand Braun n6metfizikus (aki Marconival €gytrt kapo{ Nobel-dijar) szinr6n r.ijijtr, hogyelektronsugarakat elekr6dokkal, mdgneses mez6kkel lehet mozgatni,6s igy p6ldiiul lehet6v6 vdlik a gyors fesztlrs6gm6r6s. Ez a maioszcilloszk6pok alapelve is.

Famsworth nem nyugodott 6s pdnzt szerzett televizi6ja kifejleszt6-sehez. A taldlmdnyhoz sziiks6ges dsszes alkatr€szt maga fejleszt€tteki, hihetetlen intuitiv, keativ k€pess€gei segirs€B6vel. Saj6r maga k€-szitette oszcilldtorait, vev6it, 6tviv6it, s6t a t6v6kamer6hoz sziiks6qesc(dvel is. Termeszetesen miisokar i ! foglalkozratotr ez az idea. es igensokan, tdbbek kiizdtt egy Zvorikin nevri ismedse is gyakan megldto_gatta labont6dum6ban. A tehers6ges Zvorikin, aki az RCA c6g (Ra-

6 l

EcELY GY6RGY: BoRorvAlil-EN

dio Corporation of America) alkalmazottja volt' sz6pen lemrisolta a

latottakat, 6s saj6t neve alatt szabadalmaztatta a televizi6rendszert'

Farnsworth nem pusztdn a televizi6 vev6k6sziil6ket' hanem a teljes

ad6-vev6 rendszet is kifejlesztette' 6s ezek kdzott a felvev6cs6' a

hidegkat6dos jelerdsit6 cs6 volt a legfontosabb tal6lmiiny' Ez az 6

alapvet6 szellemi term6ke. Ennek egy tovdbbfejlesztet! vdltozala lett

a Ii. vildghrdboni alatt kidolgozott infravdrds sugarakkal mtikdd6 6j-

szakai. kalonai l6tcs6. Zsenialitdsa l6nyegdben az elekfonoptikai fo-

lyamatok mdly, intuitiv ismeret6b6l fakadt, kev6s ilyen sziiletetl te-

hets6g mozgott ezen a teri.ileten. Ezek a kdper6sit6 (az^z multipaktor

cs6vek) konkl6v elekr6dok, elektrosztatikus tiikritk voltak Ahogy a

tiikrdk vagy lencs6k a f6nyt koncentrdljdk, ugyanigy f6kuszelt6kezek is az elekromos t6lt6seket. (Ezt a folyamatot 1890 ben mfi Sir

William Crookes dszrevette, de 6rdemben nem fbglalkozott vele )A f6kuszill6 csiivek k6szit6se kdzben Fansworth furcsa jelens€ge_

ket tapasztalt. Amikor hidrog6ngazzal dolgozott, €szrevette. hogy n6ha

6les energial6ketek, kirobban6sok figyelhet6k meg, igymond szinte a

semmib6l. A cs6 geometriai kdz6ppontjdban piciny' vil6git6' k6kes

szimi pontokat figyelt meg (ez m6g 1935-ben tdrt6nt). Ahogy ndvelte

a feszults€get, igy n6r a fSkuszban megjeten6 pont f6nyess€ge'A hosszi kis6rletez6s utdn rejdtt, hogy ezekbe a kis, csillagszeru

pontokba fon6, ionizilt g6zokat lehet 6sszesiiriteni' 6s vdltoz6 polen-

ci6l segits6g6vel stabilan ott lehet tartani 6ket. Etedetileg nagyfrek-venciis 6tviv6csdvekben akarta ajelens6get haszndlni. ahol igen nagy

teljesiimdnysiirijsdgre van sziiksdg. Ezt a munkit megszakitotta a IIvileghdbonj, hiszen az 6jszakai ldl6k6sziil6ken dolgozott sikeresen.Az 50-es 6vekben, amikor a hidrog6niizi6 az 6rdekl6d€s kdzpontjdbakeriilt, elhatftozta, hogy visszatdr r6gi 6rdekl6d6si teriilet6hez

K6t igen r6szletes talilmdnyi leir6s is fennmaradt, melyek alapjiin

egy j6 Iaborat6riumban n'hlny sz6z milli6 forintos k6lts6ggel val6-

szinrileg reprodukalni lehetne a kis m6retti, hordozhat6. forr6fiizi6sk6sziil6ket. Az dtvenes 6vek eleidn kezdett foglalkozni a technikaimegolddssal, els6 megadott szabadatma 1966. jinius 28-dra dat6l6-dik, melynek sz6ma 3258402. K€l 6v mlilva ennek a szabadalomnakegy m6sik viiltozarfu, szinte ,,kiforditott" verzi6j5t val6sitotta meg'

ennek megadisi id6pontja 1968.jinius 4, szdma pedig 3386883.A k6sziil€k minden m6s hagyom6nyos. f6zi6s berendez€st6l elt6r.

de van egy igen tdvoli rokon vonisa az igynevezett ,,inercidlis bezd-rdsi" m6dszerrel. Ez az inercidlis fi.izi6 igy miikitdik, hogy deut€riumol 6s triciumot tanalmaz6, kicsiny gdmbbket k6szitenek- Ha eztminden oldalr6l hatalmas ldzerekkel besugerozz6k. akkor a feliiletr6l

88

nagyon gyorsan, rak6taszerrien elperolg6 anyag olyan er6sen nyomjacissze a goly6csk6t. ami mdr elegend6 ahhoz. hogy a k6zben felhevultanyag ioni2616do!t rdszecsdi megfelel6 sebessdggel utkiizzenek. 6sl6trejcjjjdn a frizi6. Taldn t6volr6l ugyanez az alapelve Farnsworthszabadalmainak is. csak 6 hamarabb, eSyszerrjbben, szellemesebben -id6ben viiitozd, ltktet6 6s gcjmbi szimmelriiival rendelkez6 elektro-mos tdrrel- val6sitona meg nagyjAb6l ugyanezt az effektust.

Uaited States Patent Ofrce 3,258AX2

I

}dhr 'Fl | ! ! id 'P- l ' ,&' |d 'dBbbtr

r llt4 &, d{ d, 4i atrq6 $ni Nq h

!dl|yfurldsbtodulehe

mdD eld desj N.!x cnilt L dlrdrr

2rblr s edar eu rbd @cur.! iq nmd9!&! i@mdlL'ool i , tnddddddEr

^ 6der djd ! ,o Fdj& r 'c'!d or rdd,r

s 4 d 3 $ ! 4 6 , 6 0 b t r d 4 i ! b ! a o d

vd .d6q did n b Fqie I ndb d Pd!d4idc oi[tdoq 6rc46 i Fi1.tu enq ! 4c by6d4tndqdd@dq{ododdrc' furq'd!dq

Eh'o{ i lde!! ! l tdd&!id!o'er o!,4 {n &oE 4tsrcd ! rb dAc rr6i

19. tba. Fat,s||ofth tls,t fn.i,.js s..abadabna.

K€t dbra mutatja a gdmb alaki Fansworth f6le frjzids reaktort.A 21. ebren litszik a f(ziris szerkezet alapelrendez6se: l6nyeg6ben k€tazonos koz6ppontd g6mbelektr6ddb6l 6tl. Ezt meglehet6sen alacsony(kdriilbeliil l0 3 torr) nyomiison vdkuumban kell tartani; ez technikailag ma mer kdnnyen megvaldsithat6.

A 20. ebrAn liitszik ebben a k€t koncentrikus gcjmbben el6dll6 elek-tromos t6rerdssdg-eloszlds a sug6r fiiggv6ny6ben. Az eljiii4s alapajtle-fe az, hogy a k6t elektr6d kdzdtt, kb. 100 megahertzes frekvenci6val.id6ben viltoz6 tererossdget €rnek el, €s a pozitiv ionok, valamint anegativ elekaronok elvdlnak egymdst6l, szeparilddnak a rezgdsek so-rdn, 6s hol a pozitiv, hol a negativ tdlt€sek heiyezkednek el a giimbkdz6ppontjdban. id6ben egymrssal villtakozva. Ha a pamm6tereketjdl v6laszidk meg, akkor egy rezon6ns hatiis segitsdg6vel el lehet 6rni, hogy a pozitiv ttjlt6sek a rezgdsek soriin 6ssze-dsszehrjz6djanak,6solyan nagy sebess€ggel mozogjanak, zuhanjanak a kdz6ppont fel6.hogy j6 f6kuszdli{s esetdn igen nagy energieval iitkajzni tudjanak, 6sigy l6trejijjjdn az dhajtott tuzi6

89

EGELY CYORCY: BOROTVAiIEN

poh

/

nci i az eqylk rezgds ldzhban

(\b$!b)

1..,

, / / Polenciel minimum. lde gy! nel 0sszeazahmmagok t l l6d0nik a l iz id

20. t\bft. Famsr)orth fiizi6s rcaktonhak el')e: |o,nb alaki eLektfidok k1zdttrc.o anci(twl ke elemi a pozitfr anlagok 'ssssiitiisdd4s4i

21.6brla.Afn.i6s berendezas metszete. A rdcsoka kt id szercP4t tbltik be.

90

II

I

.1

I

- i '

I

I

I

Ez a rendszer az6n egyszertibb 6s szellemesebb a szok6sos. rendkiviil drdga frizi6s mddszerekndl, men a ffzi6 id6ben |dltozti B(inbielektromos irben keletkezik. €s ez sokkal olcs6bban megoldhat6.mint az igen nagy energiasiirtis6gfi. pl- gyiirii alakd m6gneses terekl6trehoziisa. A szokiisos Tokamak-tipusi ffzi6s reaktorokban ugyanisa mdgneses teret nemcsak peri6dusonk6nt, hanem tekercsek segits6-g6vel 6lland6an fenn kell tartani,6s ez igencsak sok energiilt fo-gyaszt. (Elvileg szupravezet6kkel is meg lehetne oldani, de a technikamai rilLisa szerint azokat huteni kellene. 6s a hiltds energiasziiksdgletehasonl6an jelent6s.)

A Farnswofih-fdle kcjzds kitz6pponlf gaimbelektr6d6k eset6n sem_mi ilyesmire nincs szilks6g: egy kiils6 an6d (pozitiv eldjeli) 6s egybelso. r6csszerii. lyukacsos kat6d vesz r6szt a reakci6kban. A nagy fe-sziilts6gri. k6riilbeliil 100 kilovolt nagysrigi iilland6 elektromos tdrreegy kisebb fesztiltsegij. viiltakoz6 elektromos terel adunk- min|egy100 megahertzes frekvenciilval. s ez elegend6 ahhoz. hogy a pozili!ionokat rczondns m6don igen nagy sebess6gre felgyorsitsa €s iitkoz_lesse. L6nyeg6ben az elektromos t6r segits6gdvel ingaszerien rezonanci6ba hozzuk a mozg6 ionokat. Az energia a rezgds egyik fSzisi_ban a mozg6 tdmegek kinetikus energidjdban tdrol6dik, mAskor pedig

amikor a mozg6 tdmegek szinte teljesen megdllnak a kdzdppontban elektromos t6r formdiiiban.

Ha sikeriil a kdz6ppontban l6trehozni a magfrizi6t. ak-kor a reakci6-term6kek. p6lddul protonok igen nagy sebess6ggel jutnak ki, 6s a kulsoan6dfeliilet nagy potencidlja dllitja meg oket. A nagy energi6jf re-akci6terodkek lef6kezodnek a kiils6 elektr6d magas potenci6lj6n, 6sannak energitit adnak dt. igy tulajdonkdppen nagy fesziilts6gti elek-tromos energia formej'ban kii.vetlen L lehet kivenni a ri.itjs reakcitjeredminyit. Ez az eszkiiz tehdt alapvetrjen egy elektronoptikai k6szii'ldk. amely alkalmas a tdltdlt r6szecsk6k nagyon pontos f6kusziildsiirarjgy. hogy a belsij gdmbdn levd kat6dra viltakoz6 potenci?ilt adnak: be-liil g6mb aiakban fiizisonk6nt vSltakoznak az elekhonok. 6s a pozitivionok nagy csopo(jai. A pozitiv ionok deut6rium- 6s ficiummagokb6ldllnak. ezek adjiik a frizi6ra alkalmas magokat. (22. ilbra)

Amikor beliil 6ppen elektronok koncentril6dnak. akkor azok a kd-riilajttiik lev6 pozitiv ionoka! vonzzak a k6z6ppont fel€, ezzel, valamint a kat6d fesziiltsdgevel gyorsitva hihetetlen nagy energiSra- isionsrirusegre tesznek szert. Amikor a bels6 kcjzpontban levo elektronoka kdvelkezd fizisban a t6r minden irdnyba egyenietesen szeDgranak,akkor belijl a pozitiv ionok gyrilnek dssze, 6s a megfelel6 energi6raglor.rr\ l lerrejdhel " magok !(kozdse es emiarr c fdrro. ig1 ldnlegeben

9 1

ECELY GYoRcY: BoRorvAtLEN

a pozitiv atommagokat tehetetlens6giikn6l €s sebess€giikn6l fogva

,,bebdrtdnOzztik", 6s egy oszcilleci6, egy rezonancia segits6gdvelmindig dssze-ijsszenyomjuk. Ez radikdlis elt6r€st jelent a szokasosTokamak-tipusri fuzi6s reakorok6l, de tdvoli alapkoncepci6banmegegyezik a lezeres fijzi6 alapelvdvel.

o

al0mmag \:_:_j/

elr6 ii.is: a. elektrcnok vannak be' mdsodik fttzh: az elektronokliil, a po.itiv atomnogok kiviil, i8\ tannak kiriil, a pozitiv nagokbent egy finudlis kat6d alakul ki. beLiiL ekkot jdn l6trc a fn.i6

12. 6btt". A g(,nbs.inmedAji elektromos ft.onlins t'ffel litrcho.hat6 fnz,teb,e. Vahjszinijleg Tesla ho.tu Ietu el6s.iir, Famsworth petlig egls. bi.to'

A reakci6 eredm6nyekdnt persze neutronok is keletkeznek, vala-mint h6, 6s prctonok, melyek energiaiukat kdzvetleniil a kills6 an6-don adj6k le, 6s ezt lehet villamos energiak€nt hasznositani. A neutro-nokat is fel lehet hasznalni r6szben igy, hogy valami szerves anyag-b6l protonokat iitnek ki, r6szben lassites udn h6 el66llites6ra.

A rczondns liiziti j61)al egyszerlibb, elegdnsabb megol&is, mintamit na a fzikusok erdherte&. K6pzeljiink el p6lddul egy magas' szi-l&d oszlopot, amit sz6t kell tttmunk. A fizikusi szemldlet azt mondja.robbantsuk fel. A m6m6ki gondolkodds szerint el6szif meg kell 6lla-pitani sajrit frekvenci6j6t, majd ezzel periodikusan,,ldkddsve", a rezo-nancia segits6g6vel sz6tszakad az oszlop. Ugyanezt kell tenni a pozi_tiv ionokkal is, ha fiizi6t akarunk el6mi: tdbb l6pcs6ben. rezoniinsm6don kell a sziiks6ges energidt kdziilni, 6s egy gdmbszimmetrikusmezrinek kell az ionok szokdsdt megg6tolni.

Az els6 .,reakor" nem volt sokkal nagyobb, mint egy teniszlabda,de mier ez is mutatta az effekust. Ennek a k6sziileknek tehit az a szel-

92

o o ̂ o o\.-Y--./

o

TESLA HULdMAI

lemes alapelve, hogy giimbi szimmetrirji elekronoptikdt hasznSl, igyigen pontosan lehet dsszesiiriteni, f6kusz5lni a tdltiitt r6szecsk6ket.A hat6s persze statikus m6don nem tanhatd fenn, 6m itt pozitiv 6s ne-gativ r6szecsk6k dinamikus egyensilydt hasznositjuk, 6s igy a rezo-nancia elv€t kitzvetetten felhasznelva igen nagy energidka tehetteksTerr a pozit iv ionok. Magd " folydmat elvi leS ennlire egyszerri . gya-korlatiban azonban sz6mos r6szk6rd6st kellett a feltaldl6nak €s csapa-t6nak megoldani. (23. ebra)

Elelroszlalkus mez6kkell6 dn616tuszdlds

E gy oplikai 16kus?iiliisel fendez6se encsdkkel

23. a*a. Az elektrcnoptika es.l lencslk is tiikritk optikdja ko.ti analiqia.

Famsworth 1953-ban nyilv6rossiigla hozta ̂z alapelvet, 6s 1959-benmeghit6k a Bell nemzetkdzi tevhivdsi c6g6nek, az ITT-nek egyikigazgatds6gi iil6s6re. hogy besz6ljen elk6pzel6seirdl. Az els6 vizsgdla-tokat m6g sajet lakdsdban vdgezte (akkor m6g kdnnyen lehetett deutdriu-mot szerezni), az el6adds ut6n azonban az ITT egyik laborat6riumdbanfolytat6dhatott a munka, inuniir jobb kiiriilm6nyek k6zdtt. Matema-tikailag is kidolgozta, hogy milyen param6terek, azaz fesziiltsigek,hekvencidk, nyomasok 6s plaz masiinis€gek mellett lehet miikiidtetni ak6sziil6ket. 1960. ok6ber 8-6n legels6 k6sziil6ke m6r elhnd6 neutron-fon6skdnt miktjd6tt, vagyis beindult a fi12i6

Ekkor ez m6g nem volt dnfenntafi6, de a sziiks6ges energiaszintetmitu el6rte ahhoz, hogy a fijzi6 beinduljon. A ki&aml6 neuironok j6lmutattdk. hogy a frizi6 mekkora m6rt6kii. El6szii csak m6sodpercen-k6nt 50 milli6 neutront tudott termelni, majd n6hdny h6nap mflva 1,3milli6rd neutront termelt a szerkezet. Amikoi 1965. december 28-iinm6r triciumot is tett a k6sziil6k6be, akkor 2.6 millifid neutron kelet-kezett mdsodpercenk6nt, a tricium 6s deut6rium kever6kdvel pedigmegh6romszorozta a neufon mennyisdgdt. 1965 v€g6re mdr kdriilbe-liil i5 millierd neutront termeltek mesodpercenk6nt ezzel a kis egy-

93

EGELY GYORGYT BoRoTVAELEN

s6ggel. Munkat&sai gyakan l6tt6k a hel6szeril katddon dt, hogy a k6-sziil6k kdz€ppontja igen er6s feher f6nnyel viliiSit. 1965-rc 6rtdk el aszabiilyozott, dnfenntar!6 nukle6ris fijzi6t tricium hozz6adrsdval

BoRorvAlir,[NAz ITT egyre tdbb pdnzt ktjltcttt a kutat6sra, s felt6telezhetn€nk. hogyaz eredm6nyek l6ttdn a tijmeggy6rlids meginditas6t is terveztdk Azon-ban valami mis tdrt€nt. Az ITT ldtogat6kat kapott, leveleket €s telefbnokat a Wall Street kiiliinbdz6 vezet6 p6nzembercit6l, s ezekb6lmeg6rtette. hogy dardzsf6szekbe nyilt. Valdszinlileg rendkivlil nagynyom6s nehezede a cegre, €s nem kell hozzii nagy fantdzia. hogy ki-tatdljuk, melyik oldalr6l. Ezzel egy id6ben versenytdrss, l6pett elo az6ppen akkor fejl6d6d6snek indult atomenergia-ipar is, 6s az Atom-energia Bizotts6g egyiiltalin nem n6zte j6 szemmel. hogy valami masenergiatermel6 m6dszer is kialakulhat, mint a reaktorok.

A Waldorf Szdlloddban (Tesla egykori lakhely€n) gytik 6ssze az ITTvezet6se. hogy megvitass6k a technikailag egyre ig6retesebb, de poli_tikailag egyre nagyobb gondokkal knszkdd6 projeket. Famswonh azidegess€g161 infarktust kapott, de ez szerencsdre nem voh hal6los. Be-tegs6g€re val6 hivatkozdssal felmentetGk a projekt vezet€se al6l. 6s azj6 iiriigy volt ana, hogy hamarosan a kutat6csoportot is fdloszlassak

Az ITT nyilviinosan bejeientette, hogy a projekt nem vezetetteredmEnyfe, elinditrisa hiba volt- Farnsworth hazaf-el6 menet a repii-l696pen olvasta a hirt. €s irjabb infarktust kapott. A gy6gyul6shosszi ideje alat! a teltal6l6 6gy 6rezte, hogy a kutatest m6gsemszabad abbahagynia, 6s magrniton pt6bdlt p€nzt szerezni. Megkis6-relte visszav6sdrolni a szabadalmaka! az ITT-161. de a c6g semmipdnz6rt nem akart megviilni az egy€bkdnt .,6 6ktelen" szabadalmak-16l. 1966-ban az ITT minden kapcsolatot megszakitott vele. biir Fans-worth m6s szabadalmaib6l a c6gnek komoly jajvedelme szirmazott.

1969-ben. sok 6vig tart6 labadozds utdn egy kis fLizi6s labort 6pitetta Brigham Young Egyetem egyik padl6sszobajiban. Am a L-utat6s foly-tatdsa egyre nehezebb6 v6lt. merl deutdriumhoz 6s triciumioz mrfu nemjurhatott hozz6 magdnszem6ly, a hitelez6k is 6lland6an nyomasztotlilk.Ekkor kapoft a sony-t6l egy nagyon j6 aj6nlatot. Am elk6stek vele,mert az ut6bbi 6vek ktizdelmei annyira megvis€ltek egdszs6g6t, hogyl97l-ben meghalt. Soha tdbb6 nem 6lesztett6k fel kutat6int€zetben ezta kutat6si ir6nyt (rigy tudon. n6h6ny magdnember kis6rletezik ezzel ak6sziil6kkel). 1982-ben lejdfiak a szabadalmak, igy b6rki megkezdhet-n6 a tdmeggy6nAst, de a nagy c6gek sem foglalkoznak vele.

94

TESLA HULLiMAI

Famswoth tbn6net6t nem v6letlenul tettem Tesla tdrt€nete utin-Sok jel mutatja ugyanis ̂zt, hogy kor6bban ugyanerre a megold6sraj6tt rATesla is, de az ttvemag ennZl is frappdnsobb, cAlszerilbb lehetett.Mig Farnsworrh nagyfrekvencids, de transzverz6lis mezdket haszndltfel, Tesla term6szetesen az efie a c€lra sokkal jobb iongitudindlisszolitonjait, amelyek ideelisak erre a feladatra, hiszen j6val nagyobbpotencii{lokar Iehetett megval6sitani, mint a szokdsos transzvezriilishullSmokkal. Ez pedig elengedhetetlen az ionok gyorsit6sdhoz, 6s afiizi6hoz sziiksdges igen magas plazmasilriis6g eldr6s6hez.

A Tesla-f6le longitudindlis elektromos hulldmokkal miikijd6 ftzi6sber€ndez€s olyan nagy helyi t6rer6ss6gekei 6llithatott el6. hogy nemvolt sziiksdg deutdriumra, vagy az akkor m6g nem l6{ezd radioaklivtriciumra - k6zdns6ges hidrog6nnel is miikijdhetett. Igy val6ban ki-merithetetlen energiafoniisra bukkant, hiszen csak vizben tal6lhatdhidrog6n kellett az i.izemeltetes6hez.

Hogyan jtttt rd Tesla erre a megoldiisra? Volt-e el6zm6nye enneka tal6lm6nynak, melyet 6lete legfontosabb taleimiinyiinak tartott?Ndzziik. hogy 6 maga mit mondott err6l 80. Sziiletdsnapj6n: ,,E eg)ijfajta cs6 ds a hozzd tartozi apparitus. Mdr 1896-ban haszndbamolra csijret, ani 4 millitj |oltos fesziihslgen mliki;diix. KAsdbbaztdn 18 milli6 vobot is sikeriih elArni, a:onban ekkor Legy'zhetet-lennek t nd ak uidlyokba iitkdzteln. MeggJ'zi;dtem andL hogy tel-jesen m^ tipusi csdvet kell kifejlesztenem. A feladat a vdrtnal j6valnehezebbnek bizonyub, de nen elsdsorban a csd elkisz.itlsivel,hanem mikLidteftsAlel kapcsolatban. Eveken kereszttil csak lassanhaladta elSrc. Aztdn munkdmat siker korondzta. Olyan csbvet ta-ldhan fel, amt nehAz toydbb javitani. Ideilisan egJszerii, nemgtetug[il az id6'el, ls bdrmilyen nagy potencidlon, fesziiLtsiqe ml;-kndrched. EBAszen nagy dramok is dtfolyhatnak rujta, 6s redlisszinten beliil haszruilhat6 energia.italakitdsra. Kdnnyen szabdlyoT-hat6, e.Aft naqJon nagy eredmtqtekte s?.tit ithatok. Tdbbek k(;zi;ttIehetdvl teszi, hogy olcs6, sugdrxrj anyagokat dllitsunk el6 bdnni-[yen menntis4gben, 6s sokkal hatikonyabb lesl, mint az anyag dtalakitds a me s t e r s A g e s su I drzds s al. "

A nagy fesziihsdgr6l, az anyagromboldsr6l 6s energiatermeldsr6lraismerhetiink a Farnsworth-tipusf cs5re. Tesla pontosan ilyen gitmb-szimmetrikus csdvel kisErletezett 6\,tizedeken 6t, ez \olt az az6taszint6n m6ltatlanul elfeledett ,,karbon fejri" (carbon bufton) limpeja.L6nyeg6ben ez is €gy gdmbszimmetrikus cs6 volr, csak rd kelletr ten-ni a bels6 feliiletre k6t gdmbsiiveg alakt an6dot - s mdris k6sz a kisfizi6s reaktor. fl6sd 24. dbra)

95

24. 6bt^. Tesla kafionJej:t ldnpdirukraj..a. Ebb'51 fejlddhercn ki a fnzi'jscsd - s.inftnTesla ta1dln6trya.

EGELY GYdRcY: BoRolaAiLEN

Tesla gyaloan panaszkodott ana, hogy lempdja gyorsan ki6g, igennagy energia szabadul fel. Talen emialt vetette alii tijzetesebb vizsgd_latnak. Evtizedeken 6t dolgozott a cs6viin, az optim6lis homorli elek-tr6dokat val6sziniileg f6mgciz6l6ssel k6szitette ebben nagy tapaszta-

lata leheteft, hiszen a sikene-len Ksdrletek sorrn mint nemkivdnt effekus, ez sokszor

' fordult el6.A homoai elektr6dok tdl-

tdsgyijjl6 hatds6t j6l ismerhetteegyik angol akad6mikus barit-jiit6l, Crookest6l, igy mindenlehets6ges ismeret birtokdbanvoh, ami az ene€iatermel6 ef-fektushoz sziiks6gesnek bizo-nyttlt. Alapos a glani, hogt"Tesla alkotta meq az els6 sza-bdlyozox fiki6t hasudl6 kisreaktort, s ez hajtotta hiresa njjdt. Szf\esebben ifiamvolna, hogy valamilyen szim-metriamegsemmisit6ses elj6-rdsr6l van sz6, de az dsszes

kijzvetett inform6ci6 azt mutatja, hogy (mai fogalmaink szerint)miniatiir fiizi6s edmiivet kdszitett a 30-as €vekben, nagyjdb6l alkor.amikor Famsworth is r6bukkant ugyanene az alapeffekusra.

Vajon mi6rt nem szabadalmaztatta ezt a talelmdny6t? Val6sziniilegsejtette, hogy elutasitjdk, hiszen a szab6lyozott frlzi6 ebben a korbanismererlen eljdrds volr. hislen mig a jdval egyszerribb maghasadairtilis azt tanotta pl. Einstein, hogy a gyakorlatban kivihetetlen. Igy aszabadalmi hivatal vizsg6l6i el6tt, az amjgy is fantaszta hir6ben dll6Tesldnak semmi es6lye sem lett volna.

Vajon tudott-e Tesla a magreakci6k soriin k€pz(dd 6s sz6.6d6 neitro-nola6l? I€het, hogy igen, hiszen Chadwick 1936-bar mdr Nobel-d(atkapott ez6rt a felfedez6s66rt. Mindenesefe Tesldnak komoly fejfAjdstokozhatott a jelens6g meg6fl€se, inkdbb gondolhatott a t6rben minde-nutt rejl6 energia megcsapoldsdra, s annak anyagroncsol6 hat6siira,mintsem fijzi6ra, mert ajelens€get akkor m6g nem ismert€k.

Vajon a mai fiizi6s kutat6sokkal foglalkoz6 fizikusok mi6rr n€mhaszndlj6k a Famsworth szabadalmdban kiiziilt eredm6nyeket? Lehet,hogy nem is tudnak r6la?

96

TESLA HULL?|MA|

A MrirTJovdJEA kihalt nciv6nyek elettandval a kriptobotanikusok foglalkoznak, a kihalt illatokdval a kiprozool6gusok. A kihalr taldlmSnyok milkitd€s€-vel, pedig a ,,kiptotechnikusok". Ez az a teriilet, ahol a miltnak van alegnagyobb j 6v6je. . .

Famsworth szabadalmainak segits6g6vel 70-80 szdzaldkos bizton-saggal reprodukdlhat6 Tesla fizi6s reakrora, ami kb. egy nagyobb vil,lanykdrte m6ret6nek felelhetett meg. S mivel a szerkezet nem bonyo,lult, a sorozatgydrt6sr is meg leherne val6sitani, s az 6ra sem lennet6bb egy kompaktizz6 6r6nrl. Uzemanyagiir, a hidrog€nr pl. olcs6 ti-fr4nhidritben lehetne elnyeletni, s ennek melegitds6vel p6tolni lehernea frizi6 sorin elalakulr hidrog6nt. igy lezdrt cs6veket leherne haszniil-ni, ez tenn6 olcs6vid ezt a megolddst.

A kutat6si kdlts6g viszonr legal6bb felmillitud forintor em6szenefel, mert nemcsak a csoben lev6 konkev blt6soptikiit kellene ijra kifejleszteni, hanem a ,,nagyit6 rezon6ns" Tesla-f6le nem line6dsranszformdtorokat, szolitongeneriirorokat is. Hrranya a rendszernek.hogy radioaktiv anyagokat rermel, ez6ft aligha kapharna har6s6gi en-ged6lyt hiiztarrdsban, vagy aur6ban r6rrin6 haszndlatra. Ez6rr a tdbbi,a szrmmetnamegsemmisitisen alapu16 t6nechnol6giai megolddst elo-nyijsebbnek tanom. ,{ m6dszer azonban ndmi italaKt6s tt6n haszn6l_hat6 lenne igen drdga, rirka anyagok e166llitdsdra. arommagok ,,iitszab6sia". (R6szletesen az V. rdszben.)

Tesla 6s Famsworth munkdil betiltottik, er€dm6nyeiket ma semhaszn6ljuk fel, a hivatalos tudomiiny int6zm6nyrendszere hiilat fordalezeknek a pi{radan lehet6sdgeknek. Befejez6sk6nt dlljon ift egy p6idaaz umlkod6 hozzd6lliisrdl, egy hozzAsz6li,s Tiltott ral6lntin\,ok cimlkatnyvernhez. A cikk 2002 iipri lisiban j etent megr. Kaszin.j cimij tap-ban; a tdbbit az Olvas6ra bizom...

,,4 kdnltt6l ne?kdrdezti)k dr. Caldntai 'Znhdn ad.junktust, aki aBudapesti Miis:aki Egyetemen technikat(;rtenerct tun .

VaLjban bteznek tibott taLihn iq,ok?- Termlszetesen nem liteznek. Klassaikus pilda erre a lefutdsmen-

A. eherjedls ek, ueJe, nindig kiitsli akaddt.ya wtt, s.iiktntuik()rii-"eg. hatalo (elt,:.,r.5. iatih.t, pi galjai. Ltg\ tuniA, ninth {o, iu-l6giailag j6l megalapo.ol 6n'eket hathnAnk, e..el a.otlban tdbbgond wm. El6s.iit is: Egely Gy\rgy abb6t i ut ki, hogy a Ji;ika egysaaktudomdry, \,iszont a tudomdnytdrtlnet nem aa. Besitril a kljn )r-rti.r ba. let-cd par k;letLl ?t nLSirjo. hu;y ni i5 tat nt t.tltojdb,t .Konkrltan tutlon, hogy Egely pdLliul Tesli6l niket olvasox, tle ez

91

EGELY GYdRcYi BoRorvA6LEN

kevis. En sem {mlk fizikai cikkeket, bdr tanuham fizikdt A mfuodik:

az dsszeeskiiv^s-elmllet. Valakik, igmond, titkos okokb4l a j6 dolSok

ellen tbmek, az emberek tovtibbi kizsAkruintoltha vdgett A tudomdny

pontosan a nyiltsdgr6l sz6l. A publilctic lnak vannak ls vohak szabd''Uai, neft eSyAni hanSulatt6l figg a dolog. Ha nem tudja klsAtletileg

mepismitelni, pl4num el6tt bizonyitani, akkot nem hisznek neki Ha

nliis sikeriilne a kisdrlet, New yorkt6l TokioiS, akkor 4 tudtisok fel'hlwdk egynist As iisszesiSndnak' hogJ: "Fiik' err6l e8y sz6t se'

hert ez egl nagt tifok.< ez, ugye kiptelensdS. Erre persze khet a''

trin ozt iind*"i, hoIy 6n is t1sze lehetek e nek oz dsszeeskiivdsnek'

azi rt mondok ilyene ket.Nem logikus arra hivatkozni' hogy egy nag! 4ut68va 6 ebitkolrui

az olcsri vlzhaitdsi mode jAt, ha ebbdl ta)bb fogyna. Ha lenne is ilJen,

ohhoz az egisz infrastruk!irat at L?llene alakiani' atni pcfize m?8intj6 iizleti tehebsAS, cle nem menne mdr6l holnapra De mondok e8!-mdsik

pll&it a a,ho1! a taldlmdnyok bele tudnak fagJni aa id6be ltt

van el1ttem ez a klaviatira: Remington I 876'ban elkezdte Sydrtani az

inigipekt. Akkor titteneztett'k a SApek klaviatinijdt' ert kideiilt'

n"ibtni. hogy gyorsan csapkodjuk a billent liket As ijss.eakadna'

18g0-re me|volt a megfetel' technoltjgia ahhoz, host 4e akadjon

dssze, de addigra mrir sok ezer 8APir6n6 kezehe ezt a kiosztdsi es

senki sem akart az ira dt'mi. Nem |alami nemzetkbzi dsszeeskiiv's'

16I, vagy tihott taldlmdnJr6l volt tehdt sli, hanen csupdn a re dsze-

rek dnmozgdsa 6 nlnJe s iilt. "

Tisztelt Olvastik!Tesh Gs Mora!) i)sszes anSol nyelvii munkdjdt elolwshatjdk a

wwr,Ieslahu internet clmen, mely Varsdnyi Paer munkija

98

II. nnszKfNl

(a tudrs is a tudatlansigbirodalma)

e.-@#

Taoista s.e r.etesek sdrkd\-repiilesei a he gJekben.

EGILY GYdRcY: BoRor\AdLrN

A szent fijld felszabaditdsSra indult keresztes hadjtuatok soren a pan-

c€los lovagok n€ha v6gzetes meglepetdssel tal6ikoztak Athatolhatat-

lannak hiti pinc6ljukat kdnnyiiszenel vdgta et n6hany arab harcos

kardja, balt6ja vagy l6ndzsahegye. Ezek a kdnnyti' hal6los 6lii harci

eszk-ozok t6u<il vigtak le a lovagok karj6t, beszaKtottiik'p6nc6ljukat'

A nagyritken zsakminyul ejtett fegyverek feliiletdn egdszen turcsa

mintikat l6ttak, melyek leginkabb a hegyi patakok 6rv6nyeire hason-

litottak. Mivel ezt a kiildnleges mint6zati ac6lfegyvert dllit6lag Da-

maszkuszban kdszitettdk, a keresztes lovagok da aszkuszi pe ginek

neveztek el. A keleti vil6g miisik nagy csod6j6t, a Knai selyemb6l k6-

sziilt, kdzzel elszaKthatatlan kenddket a leveg6ben r6piilve v6gta el

ez a penge. Ilyet eur6pai kardokkal nem lehetett megtenni. bi4rmeny-

nyire is 6lesre voltak kijszdriilve A damaszkuszi penge egyszere voll

rusalmas 6s borotva6les. Aknek ilyen fegyvere volt' 6s benni is tu-

doit vele, legy6zhetetlen lett Am igen kevesen tudtik a fegyver k6-

szit6s6nek titk6t, 6s igen kev6s k€sziilt €bb6l a csoddlatos ac6lb6l

B& Damaszkuszt6l Indi6ig tijbb helyen is k6sziiltek ilyen fegyve-

rek. a t i tok mdgis csuPdn mtroknyi ko\acsmester kezeben maradt

A damaszkuszi peng6k titka ^zonban a mesterekkel egyiitt sirba

szdllt. az 1800-as 6vekt6l kezdve tdbb6 nem k6sziilt egyetlen pdldany

sem. L6m. l6tfontoss6g{i technol6gidk sztlnhetnek meg' veszhetnek el

^z id6 homSlyeban, tal6n mindijrdke. (Eur6pdban is voltak ilyen tit-

kok, p6ld6ul a viking kardok kovdcsolesinak titka is drdhe elveszeit-

Egyediil Jap6nban maradt fenn a kardk6szit6s sokiig titkos mriv€sze-

te.) Csak most. az ezredfordul6 t6j6n sikeriilt megfejteni a legkorsze-

flibb kutatisi, rnetallurgiai m6dszerek segitsdg€vel' hogy mi m6don is

kesziilhettek a damaszkuszi pengekSzerencse, kitartiis, szorgalom, talelekonyseg egyarent kellett ah

hoz, hogy a kiildnleges tulajdonsiigok felbukkanjanak Azok a val6-

szinrileg el6kel6 szirmazis]i. gazdag muzulm6n harcosok' akik meg

rudldk fizetni e csoddlatos peng6k ir6t, igy gondolkoztak, hogy el6g'

100

KiNA

ha csak nekik van ilyen szablydjuk, el6g, ha csak 6k legy6zhetetlenek.Ha minden szanc6nnak, arabnak lett volna ilyen fegyvere, az halSloscsap6s lehetett volna Eur6pienak. Es arnennyire meg6llirhatatlannaktrint a muzulmiin tedeszkedds, tal6n ̂ z eg6sz eur6zsiai kontinensnekis. A muzulm6n hercegek gondolhattak volna arra, hogy megszervez-z6k a tdmeggy6nest, €s igy legy6zhetetlenn6 tegydk a muzulmdn vi-liig hadsereg€t. Ehhez azonban gdpesiteni kellett volna a gy6rr6sr, 6sez a kor technikai szintj6n tali4n megoldhatatlannak bizonyult, hiszen atechnol6giai param€terek betaniisa, a min6sdgbiztosit^ ma is a gy6r-t6sok legnehezebb fiizis6hoz taftozik.

A muzulmiin vil6gnak egyszeriien szerencs6je volt, mert n€hiany ko-v6cs rajiitt arra, hogy az indiai vasb6ny5kb6l szftmaz6, vanridium,szennyez6st tartalmaz6 nyeNvasb6l igy lehet ilyen csod6latos tulaj-donsAgokkal bir6 kardot k6sziteni, ha sokszor, r6tegesen Stkovdcsotak,€s p6lddul iiveget, vagy bizonyos n6v6nyi leveleket adnak hozz6 meg-leleld. nagyon ponrosan eldirt hdmersikleten. ig), keriilhele

stilicium.6s p€ld6ul foszfor az acdl anyag6ba, ami egyszene adta meg a pengehihetetlen kem6nysdg6t 6s meglep6 rugalmass6gdr is. A rirok abbanrejlett, hoS/ kdt kiilitnbdz6 tulajdonsdgri vasdtviizerer egymAs melleniev6 kis z6ndl6a kellett megmunkelni, 6s ez a kdr dsszer€vd. k€r elr6rdkristdlyszerkezet adhatta a kever6k acdlt. Ha csak a rugalmas ac6l-dtviizeaet k€szitett6k volna, akkor ugyan bajldkony marad a penge, denem el6g 61es, nem vii&ja 6t az ellenf6l pAncdljdq ha pedig igen ke-m6ny, er6s az ac€I, akkor a pinc€lr iitiiri. de el is t6rik a penge. A k6rtulajdonsdg egyszerre, egyiitt azonban vddhetellen fegyvert koviicsoltebb6l az ac6lbdl. Egy kis mennyis6gben vanddiumor tarraimaz6 vas6rc,dtvitzet volt a m6sutt nem talSlhat6 alapanyag, 6s sok-sok szerencs6vel.sok-sok selejt 6s kudarc erdn aztdn kialakult a gyiirtdsi technika is.

Egyediil Japdnban tudrdk megkdzelireni ezr a min6s€get, rirudlis c€-loka m6g ma is gy6rtanal ilyen peng6ket. A japrnok m6sk6nt hasz-nilt6k fegyvereiket mint mi, 6k gyakan azzal a mozdulattal vdgtiik Ieaz ellenfelet, ahoBy kirdnto$6k a kardor a rokjrib6l: alci a gyorsabb, azvolt a gy6ztes. Az Eur6p6ban szokiisos kardpdrbajok ismeretlenek ma-radtak, a jobb japen ac6l miisfajra vivisi technikit rert lehet6v6, s ezmisfdle harci mordlr 6s stilusr alakiro$ ki. Am a kardk6szir€s. a i6 mi-n<isegu acel elkeszrresenek tudom:in) r. olt \em pdro\uk peld.iul j; var.r6g6pek vagy kitrin6 ek6k k6szir6s6nek 6haj6val, tudomdnydval. Tal6nalantas dolognak tartott6k, nem volt fontos. A tudes 6s a ludatlansiigezekben a felig-meddig rechnikai rdrsadalm.kban is egyijtl lereTer(.

A kovecsmesterek legjobb.jai rudtdk, hogyan kell a peng6ker elk€sziteni, de azt m6r nem. hogy mir6l, mi6rr lesz a penge olyan kivel6, hi_

101

EGELY GvitRcY: BoRorvariLEN

szen senkinek sem volt elekfonsuSaras mikoanalizisre is alkalmas

elektronmikoszk6pja. Sernrnit sem tudtak a cementitr6l' a dentrites ke-

m6nyed6ses kiv6ldsr6l, nem tudtdk, hogy kijbds 6s lapcentrikus kiste-

lyok elt6rd, egyme$ kieg6szit6 fizikai tulajdonsdgokat hozhatnak l6lre.

A kdzepkor csodi;lilros kardkes/ird kovac$i tigy dolgoTtak. minr a .7a-kecsok: a szak6cs ismeri a receptet, de nem ismeri a biok6midt 6s a bio-fiziket: nem tudja. hogy mi tdrt6nik a fdz6s 6s siit6s folyamdn. Az ilyenfolyamatok pedig nagyon s6riil6kenyek- Ha valami egy kicsit is meg-vdltozik, p6td6ul elt&6 lesz vaiamelyik nyersanyag dsszet€tele, akkormer nem lehet reprodukdlni az eredeti eredmdnyt. S6riil6keny az empi-rikus tapasztalatra" a hi6nyos tud6sra 6piil6 gyfttdsi folyamat

Neho$' azt higgriik. ho| ma sokkal jobb a he\zet, mht a kbzAPkor-ban volt. Anikot peldelul az Egyesnlt Allamok bel6petl a II� vildgh6-bonis radarfejleszt€sbe, a radarjelek v6tel6hez sztiks6ges kistliiyde-tektorok k€szitdse m6g igaz i ,,fekete m6gienak" sz6mitott' a v€letlenenmrilt, hogy mikor sikerijl, mikor nem sikeriil egy kistdlyt megndvesz-teni,6s rilyenek lesznek a tulajdonsdgai. szimos olyan gydn6sielj6r6sl6tezik ma is, melyet csak igen kevesen ismemek, €s ha a technol6giaismer6i elpusztulnak, akkor ez a tudas taldn drdkre elv6sz Olyan sokapr6 r6szfolyamat szilks6ges, p6lddul egy-egy specidlis mrianyag. vagyspecielis tttvitzet elk6szit6s6hez. ami sokoldahi gyakorlati tapas4alatotig6nyel, az cjsszes rdszfolyamat pontos feltfudsa draga lenne, €s a piac

nem is hajland6 megfizetni ennek az 6r5t.A kijz6pkori kovdcsmesterek tuddsa sok-sok gener6ci6 itsszegytij-

t6t(. 6tadott tapasztalat6m 6pnlt. Azt p6lddul. hogy milyen h6mdrs6k-leten kell a r6tegeket iisszekov6csolni. az alapjrin dllapitottdk meg,hogy egy-egy sztuaz falev6l mikor lobban l6ngra. De hogy melyik fd-nak a levele volt erre alkalmas, 6s azt hogyan kellett szfuitani, ahhoztaldn egy emberi 6let teljes tapasztalata kellett. 56 il6keny ez a tudrs,mert az apft6l fifra szell6, iratlan szab6lyok gyakorlati gyrijtem6nyecsak szem6lyesen adhat6 at, kevesen ismerik- Hatalmat. rangot adbirtokl6jdnak, de ha csak n6hdny ember ismer ennyire fontos tuddst,att6l az eg€sz t6rsadalom m6g gyenge marad.

A fegyverkoviicsok tuddsdt minden tarsadalom megbecsijlte, igy eza udes sokeig fennmaradt; az iirdkmozg6k 6pit6inek tudasdt viszontminden titsadalom megvetette, igy az elpusztult. Amikor a XVIII.szdzadban kimeriiltek azok az indiai vasdrcbrdny6k, ahol a vanadium-mal szennyezett nyersanyag el6fordult, az a n€heny kovdcsmester. akim6g tudott damaszkuszi peng6l k6sziteni, meglepve tapasztalta, hogybtuhog pr6b6lta ijra 6s fjra a pengekovdcsol6s folyamatet, nem si-keriilt a kiildnbiizii szinii, mintazatf peng6k el6dllitesa. Nem tudtdk,

102

hogy a mds fon6sb6l szdrmaz6 nyersvas lehet az ok, igy tapasztalatu-kat m6r dt sem tudtdk adni. V€g6rv6nyesen kiveszett a damaszkuszipengekov6csol6s mliv6szete.

M6g a kdz6pkor elej6n is csod6jidraj6ftak Mezopotimia killijnlegesijntijz6rendszer6nek, amelytdl az 6si kultira fdldj€n vir6gzott a gaz-dasag. Amikor a Kijzdp-Azsirb6l jittt h6dir6, Timur Lenk elpuszri-totta a? 6ntiiz6mestereket, veliik egyiitt ez a tudds is sirba szellt. Sohaliibb6 nem mlikiidtek az iintbz6csatomdk, a ndv6nyek elpusztultak, asz6l elhordta a term6talajt, kop6r sivatagg, valtozott a t6j.

TuD,ls 6s TiRSADAToM

Ha a tarsadalomban felhalmozofl hasznos tudes ftadhard, s6t gyara-pithat6, Ks6rletektel, elm6lefiel 6s gyakorlatral is aldramasztott, ak-kor a tdrsadalom nem s6riil6keny. Amig csak Tesla tud nem linedrishulldmokat ekj6llitani, amig csak Moray, vagy Orffyreus k6pescirtjkmozg6 meg6pit€sdre, addig a tudds inkdbb csak csoda, de nem ati4rsadalom tulajdona. (Orffyreus tdrt6net6t r€szletesen ^ ,,Tiltoft ta-ldlmdnyok" c. k'nyvben olvashatj6k.) LeheFe b6rkib6l kov6cs vagykaredr6list 6pit6 mesrer? Mi6rr tdrt6nhereff meg, hogy az eg6sz mu-zulmdn kultiridban csak egyetlen 6pit6sz tudott (az oszmiin Szin6n)6drisi kupoldkat dpiteni a nagy mecsetekre?

A tiirsadalom egyik alapptll're, a tudds mindig ir3o8. A rudiis alarlma a hasznosithat6 inform6cidkar 6rtjiik, pedig a tudhat6, a megis-merhet6 dolgoknak csak egy kis r6sze ilyen. Egy rtusadalom menta-litdsdt, gazdasdgi 6s igy karonai, politikai leher6s6geit alapver6en atudes ijsszegyiijt6s6nek, kirerjeszr6s6nek 6s tovibbad6s6nak k6pess6-ge hatarozLa meg. Azr. hog\r c8J tarsadalom teil6ct6kipes-e. vagy pc-diq a. bsszeomlds fev indul el, a tu&ishoz val6 viszonya hatdrozzam€8. A t6rsadalom nincs annak tudat6ban, hogy mennyire s6rijl€keny,mil len haralmas kudarcokar 6lhel mes. ha egy,egy fontos technikai,technol6giai informAci6t6l elesik, vagy ha a miir meglev6, megszer-zett tud6s ?/rls.. Az a megalapozatldn hit jdrja 6t tajrt6nelem 6s m6stdrgyLi tankiinyveinker, hogy a rudiis mindig csak gyiilik, mindig csakgyarapszik, de sosem vdsz el. Elveszett 6s tihott talelminyok sora bi_zonyitja ezt a durva t6ved€st.

Ma egyetlen tudomiinyos foly6irat sem kdziilne drdkmozs6val. an,trgravitdcid\al. hipeneri ugrds.al, anlagdralaktldssal. parajeiensegek-kel kapcsolatos cikkeker, pedig a rfusadalom sz6mfua hasznos tud6snagy res/e ezeken d l ihotr teri j leteken rr ldlhard. Eppen eR ncm nevezh?tjiik nai tarsadalnunkat a tuddr tLirsadalt-i;;l. ink,ibb a..fel-

103

EGELY GYbRcY: DoRorvArLEN

ltrdls", vagy t datlansdg tdrsadah a tllikr' De azt is naivitis lenne

elhinni, hogy legal bb az iizleti vilagban mindig a legjobb' legol-

cs6bb, leggazdasigosabb megold6sok terjednek el Tdll6nelmiink tele

uun otyun p6taAtkut. amikor valamilyen fontos' dj technol6gia csak

rendkivul nehezen vagy egydltalin nem tudott megval6sulnil err6l

m6s sokszor lesz sz6 ebben a kdnyvben.,I tdrt6nelem ismeret6nek legf6bb haszna. ha tanulunk a miir elkiive-

tett hibSkb6l (s a n6ha megtett helyes i6p6sekb6l) Szinte minden mai

gondra, feladatra taldlunk pfuhuzamol ;z elmrjlt id6kbdl' van mib<jl

i6loeatni. van mibijl tanulni Ma a magukat kicsit is halad6nak hirdet6

orszigokban 6ltaldnos a Jelsz6, hogy tuddson alapuli tdrsa(lalnat kell

. trPni. ahol J lermeldken)'egjavulasa a knrnle/et vedelme :r no\e[-\o eler\zinvonal a/ inlen/r\ Informalikai hi i l leren . l lrrdrs _lapj 'rn dl l

Altalinos a v6lemeny. hogy a tudist ig6nyl6. az innovrici6ra 6r6keny

drsadalom a versenykdpes. Szinte k6zhely, hogy egy term6k piacr 6r-

t6k6t a hozzi adott szellemi 6rt6k szabja meg' s egy-egy nemzet szere-

pe a ,,globaliziil6dott" vil6gbrn att6l fiigg' hogy milyen mdftekben

irasznrilja az innov6ci6t 6s a tuddst trtusadalmi 6s gazdas6gi t6kekdnt ltt

ddl el. hogy olcs6 fizikai munkaer6vel szolgak6nl vagy sok tudissal

mesterk€nt vesziink-e r€sa a nemzetek ds vdllalatok kdzti versenyben'

Am a legkdnyesebb k6rd6s. a k6rd6sek k6rddse ugyanis: mi szdmit

tuddsnakt Mi a hasznos.6s mi a haszontalan tudiis? Ki diinti el'

hogy mi lesz a megorz6sre. tovibbaddsra. gyarapitiisra 6rdemes isme-

ret. mi az. ami tananyagba, s mi az- amj a lud6s medd6h6ny6jera sze-

m6tdombjera keriil? Kik, milyen elvek alapjdn' milyen jogon d6nte

nek? Me;nyire hatalmi, mennyire elvi k6rd6s egy-egy ilyen ddnt6s?

Tudiisnak sziimit-e a tudomrnyos szociaiizmus ismerete. vagy a

dzsungellak6 l6rzs javasasszonydnak gy6gyniiv6nyekr6l megszerzett

tud6sa? N6h6ny dve mdg mes volt ezeke a k6rd6sekte a v6lasz' rmnt

ma. T6ft6nelmi tapaszlalat, hogy minden tdrsadalom legnagyobb kihi

vdsa: keresi e a tehets€geket. s ha esetleg maguk6l felbukkannak' va-jon segiti e, hagyja-e 6ket alkotni, vagy kiinja? Vajon rugalmas-e a tdr-

sadalom. s a tudr4s zsikutcdkkal teli kanyarg6s titjdn el lehet e a t:irsa

dalmat tj, jobb utaka t6riteni, vagy nyilegyenesen rohan a veszt6be?

Hogyan kell gondolkodni a tuddsr6l, mit mond ene a tdl€nelmi tapasz-

lalat? Van-e mai korunkra is alkalmazhat6 td(6nelmi p,rhuzam, vagy

csak zs6kutcrik tijmkeleg6!, ostobasdgok halmaziit ldthatjuk? Hol keres-siink parhuzamokat a mai elenjar6 orszdgok (az els6 vil6g) sorsanakmegj6sol6siihoz? Ezeh6l a k6rd6sekr6l is sz6lez a Il rdsz.

l-ehet-e tanulni p6lddul az 6kori Sp6fiet5l, ahol nem l6tezett tudo-

m6ny, mr.iv6szet, ipar is kereskedelem is alig-alig' viszont a kor rette-

104

KiNA

gett katonai hatalma volt? A sp6rtai f6rfiak egesz 6lete a kaszimy6banzajlott, a feles6giikhi;z is csal ̂ z 6rs6get kijdtszva, szdkv€ juthattak. sha etkaptAk 6ket, j6tt a biintet6s. Amit a hadvisel€sr6l tudni lehetett, aza kjsujjukban volt, semmi m6shoz nem €rtettek. Mott6juk szerint: havalami bev6lt ne veltozlass! Azt6n I<r. e. 371-ben, Leuktrdndl pdrperc alatt minden v6get drt.

A tizezres spiftai sereg 6pp az elpuhultnak tartott hatezres th€bai ha-dat k6sziilt felmorzsolni- A kor dsszes stratdg6ja szerint, a th6baiaknaksernmi es6lyiik nem volt. A th6bai vez6r (maga is puhdny, gerinctelenember) - tal6n fdlelemb6l vagy t6ved6sb6l. vagy mert megint r6szegvolt - ulasitotta gyalogosait, hogy ne szembe, hanem ferd€n haladjanaka sp6rtai gyalogosok sorfala (falanxa) fel6. Etl6l a spirtaiak teljesenmegzavarodtak, s tilerejiik, 6vsziiados tapasztalatuk, tudSsuk hirtelenhaszndlhatatlannd v6lt, feivesztve menekiiltek. Soha tcjbb6 nem tudtSkosszeszedni magukal. Tudesuk - amin f6lelmetes hirijk alapult - egyhirtelen iitlet hatiisia 6rt6kelenn6 v6lt.

A katonai hatalmak tudisdt mindig viszonylagosnak tekinthetjiik, ezalapj6n nem szabad tdrt6nelmi prrhuzamokat keresni. A tudds ellenfe-ie. akad6lyoz6ja, m6rt6ke mindig csak egy misik tudds. egy m6sik is-meret leheti err6l is sz6l ez a ll. r6sz.

A k6zgazd6szok ma mdr tudj6k. hogy nemcsak a hadvisel6s, ha-nem a gazdas6g is harcon. versengdsen, azaz nem linedris folyamato-kon nyugszik. Ha egy c6g elegend6en nagy, 6s term6ke bevrilt. akkornen inleke. hogy ijabb, esetleg jobb, olcs6bb technol6giijil term6kjelenjen meg a piacon. Szokasos p6lda erre az aut6gyirtes, ahol rz50-es 6vekben m6r tudtak volna a maihoz hasonl6 kis kocsikat gyir-rani, de kifejezetten a nagy fogyasztdsii, nagy m6rerri, sok acelt, soknyersanyagot ig€nylo aut6kat ontottilk a gy5rak, me azokon lehetetttcjbb pdnzt keresni. Ugy tiinik. hogy a legkevdsbd sem 6rdekli az au-r6gy6rt6k rdbbs6g6t a fenntarthat6 fejl6d6s, a kdrnyezetv6delem. vagya szeg6nys6g k6rd6se, kiz6r6lag a negyed6vi profit az. ami szemit.

A kitzepkorban az olcs6n, nagy tomegben el66llilhat6, gyenge m;n6s6gr.i eudpai kardok is elegend<lnek bizonyultak a szent fdld meg-h6ditrsdhoz; igy is le tudt6k gydzni a muzulmiinokal (liitsz6lag nemmindig 6rdemes a fejleszt€ssel foglalkozni). A sz€nt ftjld elvesztdsemrr a kereszt6ny hadvez6rek kozti civakodrisnak, a hosszf hadtrpvo-nalaknak.6s hosszf lrvon Eur6pa kdz6ny6nek volt kbszdnhelo.

A k6zgazd6szok,,pozitiv visszacsatoldsos",,.befagydsi" folyamat-nak nevezik azokat az eseteket, amikor valamilyen korai, nagy elonymiatt megreked a technol6giaj fejl6d6s. Ilyenkor egy c6g, vagy egy ter-m6k elveszi a versenytersak ekil a ..leveg6t", a nyeres6ger, s a verseny

105

EGELY GrdRcY: BoRorvAtLEN

ki sem alakulhat, a helyzet ,,befagy", vdltozatlan marad. Az 50-€s 6vek-ben m6r elteiedt pdldAul az amerikai NTSC televizi6 szabvdnya, amicsak 425 k€psoft tartalmaz, ezeft a k6pmin6s€g gyenge. Ez a szab-vrny lehetetlenne tette k6s6bb a jobb min6s6gii, nagyobb felbontdsrlm6dszerek elteded6s6t,6s taldn csak az fj 6vezredben jtihet majd €l atijk€letesebb felbonrasd digjrielis televizi6k ideje. A rosszabb, gyengemin6s6gii korai t6v6k hamar elterjedtek, es elzdrfik a piacot a jobbmin6s6gii, fjabb t€v6k megielen6se el6l. A t6vdgyirtes nyeres6g6t fj-m 6s djra a szok6sos, gyengdbb min6s6gu t6vdk6sziil6kek gyart6sdbafektettdk vissza. igy teljesen elfoglaltdk a piacot, kiszoritva mindenm5s lehets6ges versenyttusat- Es6lye sem volt egyjobb min6s6gii (t6bbtuddssal kesziilt) t6v6 megjelends6nek, mindenkinek ehhez a rossz. ko-rai, gyenge szabvdnyhoz kellett alkalmazkodni.

Ugyanez tdrtdnt az atomer6mrivek esetdben is, ahol az els6 atomten-geralattjdr6k miatt gyonan meg kellett alkotni a viszonylag kis teljesit-m€nyri, olcs6n gy6rthat6 nukleiiis er6mrivek tipusail, 6s ez tdrtenetesena vizhrit6ses, nagy nyom6si, kdnnyiivizes reakor left. A gfuhrit6sli, nagyh6m6rs6kletfi, az ur6niumot golyocskiik alakjiban t6rol6 reakorck. me-lyek minden tekintetb€n jobbak, biztonsdgosabbak, gazdasAgosabbak,mint a nyomott vizes reakorok, nem terjedhetiek el. A jobb megold6segyszeriien kiszorult a piacr6l. Szdmit6g6pes szoftverek ferdn is hasonl6tdn6nt: p6lddul a Fonran IV-es hosszj ideig uralta a piacot, nagyon soktudominyos algoritmus k€sziilt ezen a nyelven, ez6rt ez lett a szabv6ny,holott enn6l jobb prograrnnyelvek is keletkeztek k6s6bb.

A n6gyiitemii dugattyis bels6 6g6sri motorok t6rh6ditasa is olyanmdrt6kii lett, hogy miattuk pdld6ul a forg6dugattyis wankel-motorokm6r nem tededhettek el, pedig ezeknek a kisebb tdmege kisebb mo-torsrilyt, nagyobb fajlagos teljesitm6nyt eredm6nyezett volna, s igyterm6szetesen kisebb fogyasztist. Riirid tdvi gazdasdgi el6nyiik tehtitnagyon keminyen akaddlJozhatjdk a fejl6d6e, 6letmin6sdgiink javu-l6s6t - s err6l m6g csak nem is tudunk.

A tud6s ,.befaBydsdnak", megmereveddsdnek vannakj6l ismert ti-pusai, s n6ha ez nem is krros. Az 6pit6szeti stilusok, a n6pviselet,egy nyelv elterjed6se 6s kialakuldsa, 6lland6sdga, vagy lassi velto-ziesa nem k6ros, s6t hasznos. De vajon vesz6lytelen folyamaCe azismeretek megmereved6se. vSltozatlansrga dltalSban? A term6szet-tudom6nyban is j6l jitn a kipr6b6lt, megbizhat6 tijrvdny, amire ala-pozhatunk. Ez az ig6ny viszont komoly vesz6lyeket rejt, mert a to-v:ibblepest. a melyebb megismerds( Sarotz

Ennek tal6n legr6gebbi, ismen pdldi4ja az inacion6lis szdmokkalesett meg a matematikSban. (Az iraciondlis szemok azok, melyek

106

KiNA

nem dllitbat6k el6 k6t egesz szem h6nyadosak€nt.) Amikor kideriilt,

hogy pdld5ul a rA inaciondlis, a gijrijgijk titokban tartottak a felfede-z6st. Att6l hnottak, hogy megrendtil a viliig rendj6ben val6 bizalom'ha ez a hir kitud6dik, 6s rabszolgalrzadiisok tdmek ki Ne mosolyog-junk ezen - ugyanilyen f6lelem iivezi most a megmaraddsi tdrvdnye-ket is! Fdlnek a mai bdnabszolgik l6zad6sdt6l: ha kidedil, hogy mdr6vszdzadok 6ta tudjuk, hogy nem mindig igaz az energiamegmaradastdrv6nye, akkor az is napf6nyre keriil, hogy az,,tj" elven alaPul6 g6pek megsziilet6s6nek sziind6kos megakaddlyoz5sa egy jobb' embe-ribb 6let lehet6s6g6t fojtja el €vszizadok 6ta.

Az ijabb, magasabb szinti tudds nem szokott maget6l elterjedni'kiizdeni ke Arte, s ebben a haraban itjval tdbb a vesztett csata, mrnr amegnyert. Minden dj tud6s fenyeget valamilyen #gebbit, s az ahhozkdt6d6 ardekek sz6w\6ny€L F6leg ennek kijvetkezm6nyeirdl sz6l eza Il. rdsz, 6s l6nyeg6ben az eg€sz k6nyv is.

A ,,beztu6d6s", a mozdithatatlansdg alapvet6 jelens6g a politiki-ban. a gazdasdgban €s ugyanLigy a technol6giAban is. A termdszettu-domdnyban szinten igaz ez. Ha elfogadnak egy tdrv6nyt, 6s annak tu_disa elterjed, hidba vannak hadrczott bizonyit6kok az ellenkez6jdre,tendk]ul nehiz megvtiLoatatni. Ezefi annyira lassf 6s siriillkeny ̂tud6s 6s a hasznos inform6ci6k teied6se, terjeszthet6s6ge Hatalmas,er6snek l6tsz6 birodalmak omlottak dssze. roppantak bele annak azalapvet6 felismer6snek a hidnydba. hogy a kirsadalom csak LkkorAle&6pes, ha lehedsAget adunk a folytonos valtuzdsta, a tu&is szo'bad, dllandli gyarapitdsdra.

Ennek a kiizdelenrnek a legtobb, legtanulsdgosabb 6s egyben leg-szomorribb p6lddj6t Kina t6f6nelme mutatja.

HA... (2)

1452 nyaren, egy kddits hajnalon kinai hadihaj6k jelentek meg Lon-don koszos kikiittjiben, a Temze partjiin, 6s dgyizni kezdtdk a h6za-kat, az er6diiket. A falak egym6s utan rcpedtek meg, d6ltek 6ssze, atiivolabbi hdzaka pedig t6bbfokozatrj gyfjt6rak66k sora rcpiilt. Azellendllds igen hamar megt6ft, a partraszdll6 tizezernyi kinai katond-nak mrr nem sok dolga akadt, az angolok megadt6k magukat. Ezzelaz akci6val befejez6dijtt az eur6pai kontinens megh6ditdsa. Az ellen_s6gesked€st formalisan a tea-. selyem- 6s porceliinimportra kivetettangol ad6 inditotta el. Az eg6sz eur6pai kontinens ekkor m6r kinaiftukat vrs&olt, kinai tedt ivott, de a britek furcsa m6don m6g elle-n6lltak. Ekkor jelentek meg a kinai 6gyrinasziidok, 6s rdvid, egy 6r5s

107

EGELY GYORCT: BOROTVA6LEN

. i

. - ^ ' \ ', { ' 1 . /

, i

( t -q, ( , " . Q t r$S*iA,&','.ffi

i l l l l l

t l.i -'

.',1k"4-\#Y

-ec-

KiNA

agyizassal pontot tettek a vitds k6rd6sek v6g6re. Anglia addigi for-mdlis ktl6n6ll6sa, szabads6ga is megsztinr, ezuten kinai helytart6dikdlta a felt6teleket csakjgy, mint Eur6patdbbi r6sz6n.

A nemess6g hamarosan Anglia szerte is kinai iskoldkba kezdte jd_

mtni gyermekeit, 6s egy genereci6 mtilva m6r minden el6kel6 nemes-ember Knaiul besz6lt, Knai szok6s szerint 6tkezett 6s ruhezkodott.Csak a falvak tanulatlan n6pe maradt m6g kereszt6ny, 6k haszndltdkm6g egy ideig a r6gi nyelvet, az angolt. De ez sem tartott sokdig, mertaz eur6pai kontinensen mdr a kijzn6p is kinaiul besz6h. 6s teljesen el_keveredett a kinai telepesekkel. Az 1600-as 6veke mer a falusi elijljii-r6k is megtanultik a Knai nyelvet, pdlcikdval ettek, tetesen 6tvett€kaz egykori h6dit6k szokdsait. Fdl-fttlbukkant m€g ndha egy-egy ma-roknyi ldzad6, de azok hamar csapd6ba estek, 6s a nagy Knai fe-gyencgyarmatra ke iltek. amit r6gen a normannok Grdnlandnak ne_veztek. A Mennyei Birodalom imm6r a Fijld legnagyobb, l€ger6sebbhatalma lett, a teljes eurdzsiai kontinens fitldtt uralkodott. Ot6rbocosnagy dzsunk6k vitt6k az eur6pai gyarmatokon kitermelt nemesfdme-ket a f6v6rosba, 6s selymet, porcel6nt hoztak 6rte.

Nem, nem igy tdrti t. MdskAfi aajlott le a tiirtlnelem, dm hajwilhija annak, hogy nem igy, s hogy most Eur'pa nem a kinai birodalomrisze, Zs a kontinensen nen kinaiul besziliink. Ha hisziink a tdr6nel-tni tapssztalatok AmAnyessigaben, a tdrtdnele tanulsdgaiban, akkormai fejladAsiink kildtdsait, s vdrhat6 gondjainkat leginlaibb Kina nitdne4ben tuMlhatjuk meg. A tdrtdnelemben egyediil,ilLi nlidon ez abirodalom ugyanis a tuddsra, a. egyAni szellemi teljesituAnyre Apftettt6bb mi kArczer et'en dt. s kiimyezetlb|l messze kiemelked6, iri'gfeh, fejlett technikdji kuh nit hozofi btre. Van mi ta ulni felemel-keddsdbdl, s buluisdb6l is. S ha nem is mindig hangsilyozom, nindiga tud^rdL a tuddsgazddlkodrisnjl lesz sz6.

A KiNAr MENTAltT,4s

Ha Kin6r6l esik sz6, akkor ma ,ltaliban furcsasegok, egzotikumokjutnak esziinkbe. Tudjuk p6ldriul, hogy a kinaiak szinte mindentm€gesznekr a piritott selyemherny6t, a dinnye inddjrt. kigy6piirkitl-tet. sz6iababb6l k6sztilt tir6t. hizlalt kukacokb6l kdszitett omlett€t,a siilt vizi cs6tiinyt. Eur6p6ban meg nem enn€k a libaheret vagy asiilt galambaSyveldt. Kin{ban ez csemeg€nek szlimft. (Milyen sze-rencse, hogy mi a .,magyarositott" v6ltozatot kapjuk a kinai gyors6t-termekben.) Ebben az orszigban nem l6tezik az a kdsz6nt6s, hogy ,j6napoC', helyette azt k6rdezik: ,,ett6l m6r?" Kinriban nem illik nyilvii-

t09

EcELY GYoRcY: BoRorvaf LEN

nosan cs6kol6zni, s6t a bar6tok vagy a csaledEgok rczzen€stelenarccal kdsziintik egymest mdg akkor is, ha 6vek 6ta nem tal6lkoztakA miltr6l meg taliin csak annyit tudunk, hogy r6gen a kinai n6k ldb-fej6t 17-18 centim6teresre zsugoritotti{k. ez volt a hires_hirhedt.,arany l6tusz 16b". A ferfiak ezt tal6lt6k sz6pnek. A n6k€t 6lland6-an, 6letiik v6g6ig f6jdalom gydtdrte, 6s a rossz v6rkering6s miatt n€-ha eliiszkiisdd6u l6bukat le kellett v6gni.

Kin6bai a \akossd$\ak csBk kb. az. ftede tudolt (mi, olvdssi, hisze(annyim neh6z (m6g nekik is) megtanulni ezt a kiilonleges irdst. Kina azegyetlen orszeg, ahol rigy gondoljSk, hogy a tudds egyre fogyatkozik, avileg egyre tudatlanabb lesz, mert a mesterek sosem adj6k 6t tudirsukteljess6g6t, valamit mindig megtartanak maguktak. Kinria nem igaz,hogy a tijrt6nelem nem ism6tli dnmag6t, rendszeresen, n6htrr1y szaz6ves peri6dusokban ugyanazokat a Fobl6m6kat taliiljuk mindi8, ez aciklikussdg a Knd tdrt6nelemben vil6gosan ism6tl6dik. Amint megbu-kik egy dinasztia, 6s jijn az fjabb, el6szdr fdldet oszt a parasztoknak,kdvetkeznek a reformok. Azt6n hatalonua jutnak, vagy az iflistud6mandarinok, vagy az udvar bels6 emberei, a her€lt eunuchok. Aztin azurak gazdagodnak, a parasztok szeg6nyedn€k, megjelenik a fitldkoncentr6ci6. Emiatt hatalmas vagyoni egyenl6tlens6gek alakulnak ki. 6segy-egy szdrazabb. vagy iirviz sLijtotta iddszak ut6n 6hins6g kiivetke-zik, nyomaban parasztfelkeldsek 6s bels6 harcok. Amint kititr a polgir-hdboni, jiinnek a kiils<5 h6dit6k, akik azt6n elnyomjak a teljes n6pess6-get. Ekkor Lljabb parasztfelkeles t& ki, ehizik ̂ z elnyom6kat, majdjdnaz ij dinasztia, az ij fdldosztds, s minden kezd6dik eliilr6l.

Kin6ban, igy tunik, semmit sem tanuhak a tnih hibdib6l sem acs6sz6rok, sem az irestud6k. A parazita r6teg mindig automatikusankialakul ilyen, vagy olyan cimen, n€ven. Pedig a kinaiak szorgal-mukkal, tehetsdgiikkel, tali4l6konys6gukkal a fiild legnagyobb, leg-gazdagabb otszig1t hozt6k 16trc, 6s eg6szen a XX. sz5zad elej€igegyben a fdld legr6gebbi, tdretlen civiliz6ci6jet is. Itt alakuh ki azels6, igazi, 6tfog6 tudSson alapul6 ..f6ltechnikai" civiliziici6, amelyAvszdzadokkal megeldzte az euftipai technika As tudoruiny kialaku-ldsdt. Ez az a hely, ahol 6vsziizadokon iit kemdnyen kiizdott a tudds6s a tudatlansdg, ennek az orszSgrak a td 6nelm6ben taldljuk alegiobb p6ldekat arra, hogy a tudas, a technikai civiliziici6 mekkorahatalom lehet, €s a vezet6k tudatlansrga, ostobasaga milyen iszo-nyatos kiirokat okozhat. Mieldtt elemezn6nk, hogy mik6nt is alakulta tudes sorsa Kiniaban - a nagy felvirdgzdsok 6s hatalmas dsszeom-l6sok hogy kapcsol6dtak a technikai civilizdci6hoz -, 6demes le-gal6bb ritviden dttekinteni legfontosabb technikai eredm€nyeiket.

1 1 0

IiiNt TECHNIXAJAAz ijkor hajnal6n Bacon, az angol term6szetfiloz6fus hArom fontos ta-l6lm6n)'t nevezett meg, mely ̂ z egdsz 6letet fonadalmasitofta: a papft'az irAnytiit ds a puskaport. Azt azonban nem tudta, hogy mind a h6romKineb6l szrmazik 6s eltali{ban nem ismert, hogy a kiizdpkor 6s az fj-kor technikai fonadalma a Knai alelm6nyok iitv6tel6b6l, lem6sol6si-b6l indult el Eur6pdban. Nagyon biiszk6k szokunk lenni a gcjr6g tu-domitny eredmenyeire, a gijrdS matemarikdra es fialara. Am azl Istudjuk, hogy a R6mai Birodalom 6sszeoml6sa utdn evezredes sot€tsdgzuhant Eur6p6ra. Egymest6l tdvol es6, kicsiny, erdei falvacskdka esettsz6t Eur6pa, amelyek alig-alig voltak egymrssal kapcsolatban. Kdve-ze$ utak titbb6 nem l6teztek, az ftepit6s n6dj6t is elfelejtett6k, s az1 200-as 6vekig - amikor Nyugat-EuropAn katedrelis6pit6 l5z siipdft v€-gig-csak kis visk6kat,6s primitiv verakat tudtak emelni.Eur6p6ban ekkor az €let rdvid, mocskos 6s hihetetleniil kem6ny volt.Ezekben az id6kben eur6pai ember sziemdia elkdpzelhetetleniil magasdtlagos dletszinvonal, f6nyrizds, pompa, kdpdzatos gazdagsdg jelk6-pezte Kina 6s India nagyvarosait. R6ma 6sszeomliisa utan a varosnemsokara elndptelenedett, gaz, piszok, szem6t, tdrmel6k boritotta ut-cAit, egyediil Konstantin6poly,6s a m6rok lakta Andalizia maradlvalamireval6 lakhely az egdsz kontinensen. Eur6pa egyko pozici6j6tegydrtelmiien elvesztette ekkor, harmadik vilSgbeii, primitiv szintresiillyedt hosszi id6re. Csupdn egy-kdt kolostor j elentette a civilizdci6utols6 szigeteit, itt m6g ndhany szerzetes tudott irni, olvasni, rdgi giirijgszdvegeket lelendsoltak kutyab6ne, vagy nagyon ritkin, a nehezenbeszerezhet6, Egyiptomb6l szdrmaz6 papiruszra. A tud6s megtirz6s6-nek. etadesenak elemi, technikai felt6telei elvesztek.

Kin6ban pedig rnrr Kr. u. 105-ben caj-Lun feltalilta a papft, 6s ez6rtmagas cs6szrri jutalmat is kapott. (A szerencs6den feltal6l6t ̂ z onban iri-gyei pletykiikban iisszehozt6k a cs6sziim€val, 6s ezdrt iingyilkossrgbamenektilt.) Az els6 vil6g ekkor teljesen egydrtelmlien Kin6tjelente$e; ezta magas fokri civilizdci6t csat tdvolr6l kdvette a muzuhan 6rsdg, s csakeTDrAn kdverkezen melyen leszakad va - Eur6pa.

A tdrt6n6szek ma a vil6g tift6net€t mindig Eur6pa kdzpontian tiirgyaljdk, a T6volKelet, Azsia legfeljebb csak mell6kmondataikban for-dul ekj, pedig Azsia civilizdci6i igen hosszrl ideig sokkal fejlettebbekvoltak 6s nemcsak a Knai 6s indiai civiliz6ci6, hanem D6ikelet-Azsiais, azaz Burma, Thaifdld vagy Kambodzsa. Burma 6szaki rdsz6n,Mrauk U vfuosa m6g az 1700-as 6vekben is sokkal nagyobb volt, mintLondon. (Ma m6r dzsungel veszi kiiriil.) Tucatjrval taliilunk ilyen ha-talmas telepiil6slomokat Azsiriban, amelyek az eur6pai kdpzeletet

l 1 l

EcELY GYoRcY: BoRoT!aiLEN

messze feliilmil6an vidgz6ak voltak egykor. Hogyan tdrt6nhetett ez?Csak igy, hogy Eur6p6t toronymagasan feliilmtil6 technikai civilizrci-6k liteztek ekkor Azsi6ban. Els6sorban Kinaban egys6ges, nagy biro-dalom alakult ki. Ez az egys6ges, nagy orszag mindenf€le hlelm6nytbefogadott, €s lavinaszerfen eltedesztett. Ha v6gign6zziik azon kev6smunkit. melyek a kinai technika 6s civilizdci6 tijn6net6vel foglalkoz-nak, egyik iimulatb6l a m6sikba esiink.

Osszegzdsk€nt elmondhatjuk, hogy kdriilbeltil 6tsz6E-eze( evve:lel6ztek meg minket, €s csak az6rt nem h6ditottek meg eg€sz Azsidt 6sEur6p6t, mert n€m volt mi6rt: a kinaiakhoz k6pest olyan alacsonyan6llt a tdbbi civiliz6ci6, hogy csak neh6zs6get jelentett volna egy ilyenhatalmas gyarmatbirodalom fenntart6sa.

Tal6n geogdfiai okokat kell kercsniink a kinai fejl6d6s mijgattt. Kinasiksiigaii hatalmas foly6k szelik eL ezek lehet6v6 teszik az dntdz6sesgazd6lkoddst, amihez viszont g6takat. csatomdkat kell6piteni. Ez nagy-

foki szervezetts6get,kiizponti ir6nyitrst 6segy minimelis szintrim6mdkj tudast ig6nyel.Ahol pedig megjelen-nek a nagy szervezett-s6get igenyl6 csatoma-is vios6pit6sek, o$il land6 a iechnikaiig6ny 6s lehet6s6g azegyre jobb, egyre ma'gasabb szintii tem6-kek el66llitds6ra. A ki-nai birodalomban m&Kr.e. 600-ban vasek6-vel sz6ntottak (k6tezer-k6tsz6z 6vvel megel6z-ve Eur6p6t), 6s ebb6la technol6gi6b6l ad6-d6ar a ndv6nyeket sor-ba iiltettdk, d6len pe-dig legal6bb k6tszeranttak,

1 l

Jll

&ftt

Kinai ekit'e I ko"tb ittdh wtS7ip kb.

r12

KiNA

Jethro Tul! ( 1674.174t )wtligipe. A kinaiak utdtr

kb. kZte.e| 6|wI Anglitibanrijru inegsznletik u vettiBip.

Atldiq kZ,:el vetelek, s (e) ontagokruk kb. aJelet nrcget

tZk a nwdarak.

Vaseke. A. angol Ja,nes Stnall k;szieae a. els6 kisdrteteftsen, potldotkoAtondhruh ekd n"lt a ldldkiJubrist szhg ortin.it;s negrtd,Ja;a nMu kiscbbvon6?/6t igdnyel| s a jobb takjnunka na|robb temist hozott. Anfift,asb'tkdsaih, s a fotuija el''nrbrebb volt, a taime7gdft.is niatt alcs6n tehetex ho.-.tiittti. Ez hieyban ho.aijdtult a. thtnsigek ,ne+sziintet6s6he.; a jobbanttipldlt emberek pedi| hosszabb ideig ithexek. E. a. eke ruir meRhatadtu a ki.tni w'ekil s.inrjar a XlX. su:od t?gpig havnlfu)A Eu,oralan. 4.. ,Sa:iraq el'6rel6pAst R. Ransone (1753-1830) ed.ex Atii ekzi jetentetdk, ezek vAr-k4pp kiszotitottdk a faekit a.ul, hog! nan voltak tatrZkenJek, igj knt)es tulajonis has.uilhandk 6ket. 1803. s.eptenfier 24-6n a.tttik neg An?ti.iban a wsantdfomdt haszruiltj, iC,- htuessel ed.lrcrd acAkk" s-<pbadnbtit.

Kinai \0seke 880-b61.

Anglidban is csak az 1700-as 6vekben teriedt el a vaseke (milsholmd8 kesbbb). addrg primiLiv faekeklel karcolrdl a fold felsd 5 cenri-mdreret. Kiniiban Kr. e. 400-ban. nagyjribdJ Na$ Sdndor idejeben maJd lo \zijgydre es nem a nlak;ira rjmaslkod6 hjmor hasznalLak {iev a

1t3

ECELY GYdRCY: BOROTVAELEN

hdm nem fojtogatta az igavon6t), ezzel hdromszorosdra ncitt az illat

hfiz6ereje. igy ^zten a kinai szekerek soklGl nagyobb terheket tudtakvinni. sokial messzebbre. Harci szekereik h6rom_dt harcost is szilllit-hattak. ez6rt hadseregiik is soklGl mozg€konyabb. er6sebb volt. A mezogrzd"sdgbrn r^bbc.o\e. verogepekel hJ\/ndlndl. igi d mlgok ndg)r6sze megfele16 m6lys6gbe keriilt 6s kicsardzott: nem a madarak csipe-gett6k 6ssze, mint Eur6p6ban. A termesetlag az eur6painak k6t-h6romszorosa volt. 6s kevesebb ember kellett a fdldek megmiivel6s6hez. Igy

ugyanannyi lakosra tijbb katona, tijbb kdzmiives. t6bb gii6pit6. vagyir6stud6. gondolkod6 ember jutott.

Az .jntdttvas tdrgyak k6szit6se m;ir Kr. e. 400-ban ismerl technol6gia volt Kiniiban. mig Eur6pdban ez csak ezerh6tsziz 6\'vel k6s6bb ic-lenr meg. K6tutas szeleppel elldlolt dugattylis szivattliklal nyomtik dkoh6k aLd a levegdt. igy igen magas hdm6rs6klelet ludtak eL6rni Ezzela technikdval megval6sulhatott a bronzkorb6l a vaskorba val6 gyors 6steljes dtillds. A tdr6keny, rideg, nagy szdntafialmli nyersv.rsb6l pedigkdtszdz 6v milva nir ac€lt k6szitettek. kdtezer 6vvel megel6zve Eur6-pet. Idoszdmites el6tt mdr milyflifrisos gdzkulakkal fijldg6zt terneltekki. ezzel ezetkllencsziz 6vvel el6zldk meg az eur6pai lechnikrt ASie-mensnek tulaidonitott XD{. szdzadi ac6lgyr:irtdsi eljiiriist Kr' u. 500_banm6r haszniltdk hatalmas mennyisdgii ac6l csapol6sdra. ezerhdromszdz6wel kor6bban. mint Eur6pSban. Ebb6l a hatalmas mennyisdgii vasb6lldnchidakat dpitettek, valamint a hadsereget lftIek el.

A kinaiak a porceldnt mdr kcjriilbeliil 300 kdrny6k6n elo tudtdk ]tl-Iitani. 6s nemsokiira mr.iv6szi szint( dekordci6val ldtt6k el, mig Eur6-pa m6g fa- 6s 6ntiiny6rokb6l evett. Hogy a lermdst ne tegy6k t6nke abogarak. Eur6piit ezerhatszdz 6vvel megel6zve bioldgjai v6dekez6stalkalmaztak, p6ld6ul csal6nl€vdl-oldattal t6r1€n6 permetez6ssel.

A nagy n6pess6g ell6t6sa fejiett dkogazdSlkodAst k6nyszerirett ki.Tudtdk, hogy lorat, tehenet nem 6rdemes tartani, men a legel6k tLilnagy terijlet foglalndnak el a ndvdnytermeszt6s kiirilra. Ez6rt ink6bbsertdst, csirk6t 6s tyrikot taltottak. Az illatok tr6gy6jdl sem hagytdk veszend6be menni: hala-stavakba hordi6k. A planktonok a tr6gyaidn gyor-san szaporodtak. a n6venyer6 halaknak igy b6venjutott tdpl6l6k. A ha-lastavakba reggel besz6rt trrgya este miir halhisk6nt, kacsahdskentdszolt a t6ban. Szinte mindig akkora volt a n6pess6g, hogy semmi semmehetett veszend6be, a pazarles megengedhetetlen luxus lett volna.

Az els6 irdnytiiket Kr. e. 400-ban m5r hasznaltek a haj6z6sban.sziirazfdldi t6j6koz6drisra pedig valamikor 1000 kdrny6k6n. Gyerek-jitt6kk6nt a helikopter forg6r6sze 6s a propeller is megjelent miir a IV.szdzadban, Eur6p6ban csak ezer6tszidz 6vvei k6s6bb. A csatom6k viz_

114

KiNA

szintszabi4lyziisiit 984-ben mdr pontosan leirt6k, 6s val6sziniileg eur6-pai keresked6k hoztrk el az cjtletet az itreg konrinensre ndgysziz 6vmflva. A kinai hadseregndl Kr. e. a IV. sz6zadban miir rendszeresitet-t6k a mdrges git; a mustiirgdzt 6s a kdnnygiizr. Ugyanekkor terjedr ela nyilpuska, ami gyakorlatilag megakad6lyozta a" ac€lb6l kdsziilrpinc6lza! elterjed6s6t, merr a nyilpuskik 50 m6ren6l 6tiitdtr€k a v€r-tezetet - ennek kdvetkezt6ben nem is alakult ki er6s. feud6lis katonair6teg, mint Eur6pdban.

A.eLs6 kitrci nbtrii,

Val6szittiLeg a k[pen kthat.j Csu herceg Nolt a.,a ki.fe lta ld lta a. n.int t{il

Kr. e. Il05-ben.

A kinai alkimistrk a IX. szdzadban, Eur6pa el6tr hiiromszdz 6vvelmiir leirt6k a puskapor dsszer6tel6t,6s a X. sziizadban a lilngsz6r6kis megjelentek, mig Eur6p6ban csak az I. vili{ghribonj idej6n. Bam-busznrdb6l k6sziilt rakdtdk 6s r6ppenryiik is kdszitltek ekkor, fdligkatonai, f6lig civil, sz6rakozratesi c6lokra. A riibbl6pcs6s rakdra aXIV. sziizadban jelent meg. Eur6p6ban csak hatszi^z 6vvel k€s6bb.Az els6 igazi dgydt a kinaiak 1280 ban veret6k be a t6mad6 monco-IoL el lenl ez a ral i i lmany rerJedl a leggyorsabban. mdr c; l \en ev m-ri l-va megjeient Eur6pdban. Ez a r6gtdnz6tr felsorolds csak izelit6t adKina technikajdnak impon6l6 fejletts6g6r6l, azorban fonros megje-gyezni. hogy e fejletts6g miigiitr nincs iisszefoglal6. rendszerez<i tu-dom6ny, s ennek talen az ig6nye sem alakuh ki.

l l 5

EcELv GYdRcY: BoRorvAtLtN

A IIINAI TARSADAIOI!{

A kinai civilizdci6 szjnte a XD(. sz6zad vagdig drintetleniil megma-

radt, a leghosszabb ideig az emberis6g tdrt6net6ben. K6s6bb rdszlete-sebben sz6lunk a legfontosabb, legnagyobb kinai talSlmdnyr6l, a spe-ci6lis virorl6kkal ell6toft. titbb 6rbocos haj6kr6l, ami lehet6v6 tetlevolna Kin6nak a vilaguralom megszerz€s6t is Annak ok61. hogy nemigy tdrt6nt, a kinaiak gondolkod6sriban, mentalitdsaban kell keresniink. Enn6l a cjviliz6ci6nel l6pten-nyomon teften erhet6 a technika6s a t6rsadalom sorsinak cjsszefon6desa Kina tiirt6nete j6l mutatJa'hogy fontos tal6lm6nyok mennyire fcjllendithetik egy orszSg. egy bt-rodalom 6letszinvonalet. 6s az invenci6, a gondolkod6s elnyom6sa' hanem is azonnal. de n6hany 6vtized mflva garantaltan probl6mekhoz,6sszeoml6shoz vezet.

Egy tirsadalom, egy civiliziiciti dinamikdjdt a korszellem' a 8on-dolkoddsm6d. a konajellemz6 mentalitiis hatdtozza meg, ezek n6lkulnem 6rthetjiik meg. mi k6sztette a kinai feltalil6kat ilyen teljesitm6-nyekre. 6s hogy mi6ft nem l6prek tovdbb. Soha nem lehetetl volna afdld legnagyobb, legr6gebbi civilizrici6jet egyetlen birodalomban dsz-szetartani a technika segits6ge n6lkiil. Am atnmagaban a technika 6s ataliilmdnyok sziima 6s min6s6ge nem sokatjelent. A kinai tirsadalom#szben a kiils6 6s belso kihtudsok miax fejttiddlt llyenkor a tiirsadalom 6s annak vezet6i rek6nyszefi-ilnek a gondolkodiisra, a cselekv6s-re, ds ez a kihives vagy fejl6d6shez, vagy dsszeomldshoz vezet- A kinai tirsadaiom vezet6i megtanullak borotva6Len egyenstilyoznil a bels6intriklk. a parasztlazaddsok, a kiils6 tdmad6sok, 6hinsdgek, sztuazsdgok vagy n€ha frvizek folyamatos ki hivest jelentettek. A kihivAsokpedig egy ideig, 6s egy szintig - kifejezetten ltinuhtltdk alijl6dist.

Mi. eur6paiak idegenkediink Kindl6l. hiszen annyim mds, lurcsa Imenralit6suk, kultlirdjuk az iriisuk, a beszddiik. TorI6nelmiik, tijrl€-nelemszeml6letijk is teljesen miisk6nt alakult, p6lddul eg6szen mis azide6lis dllam fel€pit€s€r6l alkotott k6ptk. Mig R6ma rendkivi-il erIj.teljesen terjeszkedett. leigizott minden sz6ba j6het6 szomsz6dot, deme?t)etette a gondolkoddst As a ka*e.i mnlklr, rabszolg6kkal dol-goztatott manufaktiriiban, 6s rabszolg6kkal eveztetett haj6iban; addig a kinaiak szlmlft egy Konf[ciusz nevli r6gi gondolkod6 elveivoltak m6rvad6ak, ^ki a tdNadalmi bakit lartotta legfontosabbnak.A nagy 6hinsdgek idejdn a csal6df6k ugyan el-eladt6k Idnyaikat. fele-s6gejket szolgdnak, rabszolgAnak. de soha sem alakult ki tdmegesen arabszolgatart6 tdrsadalom, ami az 6kori vildga vagy az arab vildgraiellemz6 volt. De Kin6ban nem alakult ki feud6lis oszt6ly €s fiiggelleniil gondolkod6 €rtelmis6g sem- A csiisz6r volt az egyetlen 6s leg-

116

KiNA

nagyobb tr. mindenki neki engedelmeskedett. A kinai tirsadalomkdzigMgatasi elitje n€m a cs6szAr leszirmazonaib6l 6llt, nem is a gaz-dag kereskeddk irdnyitott6k a fuggetlen vrirosAllamokat, mint pelddulItdlieban, hanem - t6bb ezer 6ven kercsztiil - kem6ny vizsgdkonvilasztottik ki a legrdtermettebbeket. Am az a tudiis. amit 6k fon-losnak tano$ak. Konfdciusz tanai voltak; ezeken a vizsgiikon nemi-gen tettek fcil technikai, kdzgazdas6gi, t6rt6nelmi k6rd6seket.

Cs6sz6r term6szetesen nem lehetett akdrkib6l, de a hivatalnok fttegb6rmely posztja tuddssal. tehets6ggel 6s szorgalommal elvileg ellr-l,eto volt, 6s ez Iett minden kinai dlma. Ez adta meg a tekint€lyt, a tisz-teletet, a legnagyobb t6rsadalmi megbecsiildst. A n6k mind ilyen hi-vatalnokokhoz szercttek volna felesdgiil mennj, 6s minden ifji, akin6mi tehetseget 6rzett mag6ban, szorgalmasan tanult a hivatalnok-vizsgdka. M6m6knek (feltal6l6nak), keresked6nek lenni nem volr afelemelked6s [tja. A hivatalnokok mind Konfijciusz kdvetoi voltak,ezeft Kina technikdj6t, tudominydr, gondolkod6s6t, mentalit6sdt nemlehet meg6rteni Konfiiciusz n6lkul- Az, hogy New York mosr nemNew Peking, hogy Hollywoodban nem Knaiak forgatnak filmet. vagyPdrizs utciiin nem kinaiak borozgarnak. vdgiil is Konfijciusznak kd-szdnhet6. Ha a kinaiak kdvetend6 p6ldakdnt a m6m6k6t. vagy a rer-mdszettud6st velasztjiik, akkor semmi nem iillithatta volna meg 6ket.Konfiiciusz feltiinese azonban magiival hozta a lassf felemelked€st.6s a v€gzetes bukSst is.

FoNFfcusz MISTIR tis rNArA kinaiak milli6inak gondolkod6sdt befolyrsol6 Konfrjciusz vendorra-nit6 volt, €s elsdsorban a korm6nyzds erkdlcsdvel, filoz6fii4j6val. napigyakorlataval foglalkozott raniresaiban. Ma politol6gusnak vagy sza-badfsz6 vezet6si konzultiinsnak mondaniink, de nevezhetndnk 6letm6dtanAcsad6nak is. K€rs6gtelen, hogy az emberis6g egyik legb€folyeso-sabb gondolkod6ja volr. Kr. e.551-ben sziiletett nagyj6b6l egy id<i-b€n Buddhdval - Sanrung rartomAny Lu kirdlysrig6ban, Cr_rfu vdroskd-ban. Apja hetven6ves volt, amikor sziileretr, 6s Konfi;ciusz m6s csalhdLromeve( \oh. amikor apja meghalr. A fit ugy pr<ibJtr rnag.inyosanyjan segiteni, hogy a tdbbi gyermeket ranirotra, s6r liazni 6s zendlniis tanuk. mert arra is akadiak tanitviinyok. Tizenkilenc 6ves koriibannosiilr meg. h&assag6b6l egy fia sziiletett. (Ez a lijrrenelem legna,gyobb, m6ig is nyilvdntartott csalidja, hiszen ennek a firinak m€g amrjh sziizadban is tizenegyezer egyenes dgi leszrdrma_zottja 6lt, ds csaka kultudlis forradalom id€j6n kellett rejtegetniijk szdrmazdsukat.) Hu-

|7

EcE,Y GYoRcY: BoRorvAiLEN

szonk6t 6ves kor6ban kezdett taniiani, el6szijr saiet hiz6t haszndlta is

kolinak szer6ny dijaz6s6rt. Kitltdszetet, tdrt6nelmet 6s a tulajdonliisszabdlyait tanitotta, egyfajta erkiilcsi normdkat. N€m irdsban adta to_vdbb tudom6nySt, didkjainak memorizdlniuk kellett, csak k€s6bb fbg-lalta ossze 6t nagy,,kdnyvbe" gondolatait.

Ezek a,.kijnyvek' bambuszn6dak bels6 fel6re koromb6l kdsziih tin-t6vat ir1 kiitegek voltak, €s egy-egy k6nyv n6ha szek6myi bambuszdarabk6kb6l dllt. irrisaiban sosem timad m6sokat, 6s nem veszlegetiidejit vitiikra. Azt mondta. nem nlito, meg azokutk aa iSazsdgot' akiknem kivdncsiak rd, nem segitek azon, ctki en akarja elnondani iSazdt.Ha egr- embemek.felfedem az i|azsdg egyik sarkdt,ls ebb6l en tudja

kikitvetkeztehi a mtjsik hdr-nnl annak nem ism4tkm nEga leckit- Ugy gondolta. hogycsak a legokosabbak 6s leg-but6bbak nem ludnak tanulnitdle, 6s az emberies filoz6fiattanulva mindenkinek javul ajelleme 6s gondolkod6sa. Ugyv6lte. hogy nem lehet olyanembert tal6lni, aki ha hdrom6vig tanul ndla, ett6i ne javutna me8,

Eloszor csak keves lanitvri-nya voit, azt6n m6r ezrek jdr-tak hozz6. N6h6nyan vele is6ltek. 6s v6ndoritjain min-denhove kdvett6k. Ana hi-vatkozott. hogy 6 nem k6szit(j szab6lyokat, csak 6Iadja az6s.ik tuddsat. Igen er6sen ra-gaszkodott r hagyomSnyoktisztelet6hez, a rend, a folyto-noss6g, a j6 modor 6lland6fenntartdsihoz. Nem tiireke-

dett mindeniiron valamilyen 6ll5st, pozici6t, hatalmat szerezni, inkiibbmiis gondolkod6k tdrsasdgiit kereste, igy pdld6ul meglitogatta azid6s, m6r haldokl6 Lao-C€t, akj a taoizmus megalapoz6ja voh.

A legendiik szerint, mikor enol az ftr6l hazafelE igyekezetl, egykietlen erd6ben sir6 n6re lett figyelmes. Tanitv6ny6t odakijldte, hogymegtudja, mi tijrt6nt. A n6 elmondta, hogy ap6s6t 6s f6rj6t is tigiis

1 1 8

Kontic iusz neste r egrik dbrd.oldsa.ytl udvari ruhA hi.tos n?n riseLt,

e. a. abazik t sak kasdbb terjedt el.

KiNA

ette meg. Nemsok6ra a fia is hasonl6 sorsra jutott. A k€rd6sre. hog!mi6rt nem megy el innen. azt v6laszoltai it nhcs eluotn.j konnd\,.Lrtjetok fiaim. mondta diekjainak Konfrjciusz, effe eml6kezzeteklAz elnyom6 kormdny rosszabb, mint a tigris. Kr. u. 400 kdriil ki-nevezt€k Chung Tu viros beli.igyminiszrerdv6, rend6rfcjncjk6v6. Ahagyom6nyok szerint ekkor.,becsijletess6gi jiirvdny" siipcjrr v€giga vdroson; az emberek tbbb6 nem loptak. az elveszett tdrgyakat ott-hagytrik vagy visszaadtiik tulajdonosuknak. H(s€g ds i6 szdnd6k ural-kodott az emberekben- Am ekkor a szomsz€d dllam egyik minisztereravasz tefvet eszelt ki. hogy Lu hercegsdg fejedelm6t elt6rirse aj6 !it-16l. Att6l f€ll ugyanis. hogy a nemes erdnyek miatt Lu hercegsigedgy megerciscidik, hogy aztiin megh6dirharjiik oker. Ezdrr a szomsz€dherceg ez uralkod6nak szdmos sz6p..6nekes l6nyf ' (kurl izdn0.6smdg szebb lovakat kijldcjtt. Lu hercege ezuliln csak a lovagliissal ds allinyoki(al foglalkozotr, or'sz?ig6pit6 teend6il elhanyagolta. Konfiiciusz6lesen szembekeriilt uralkod6jdval, mert v6lem6Dye szerint a j6 ural-koddnak legliibb leladata a p6ldamutatds.

Konirjciusz tanitvzinyaival egyiitt elhagyra Lu iillamor. Tizenhii|om€vnyi vandorles k6vetkezett, gyakran €hezdssel. remdnytelens6ggelIarkitva. Miir hatvankilenc 6ves voh a mester. amikor Lu 6llam tr6njdra Lij unlkod6 kerijlt. aki az id6s filoz6fusr hazahivafta. Aktiv fela-datot milr nem v6llalt. de tanacsaival segitetre az uralkod6r. Ahogymondta, rizerdt 6ves kor6ban kezdert el tanulni. harminc dvesen mdrsziliirdan 6llt a l6brn, negyven 6ves kor6ra megszabadult a k€ts6gek-bol. Ofven 6vesen meg6rteite az 6g tcjrvdnyeir, hatvan 6vesen a fiileengedelmes szolgak6nt hallotta meg az igazsdgot, 6s hetven 6ves ko-rira szive m6r kdts6gteleniil csak a megfelel6 utat kdvetre. Hetvenk6r6ves koriiban halt meg. Di6kjai nagy pomp6val remett6k el,6s a sirj6-ra emelt kis 6pulerben m6g h6rom 6vig sira(ik.

A kdvetkez6 k6tezer 6vben - a mester haldsara - kinaiak milli6inakgondolkod6sta a kdvetkez6 gondolarmenet \'olt ulrn a legjellernz6bb:Oseink, akik a legnagyobb erinyeket akatdk tttutatni az egAs. biroda-lomban, el4sziir sajdt dllanaikat teftk rendbe. Ahhoz, hog a: illatnokrendben legt'enek, el6szdr sajdt csalddjukat tettik t"n lbe Ahho., hog|a csalddjukat rendbe teg.ftk, el6s.iir sajlit magukat ho.tttu rendbe. Ah-hoz, Itog! dnma|uk rendben legyenek, el6sz(tr s.iviiket tisztitotttik neg.Al1l1o., ho|y tis.ta s.lviEk le$tenek. el6szijr Sondolataikat kellptltjszintdyl tenni. Ahhoz, hogt 1s.ifiAk leglenek gondolatuikban, el'szijrami j6t csak lehetett, megtanuhak. A tuddsnak ez a kitedeszjise mifl-den dolog dlapja. Ha a tlolgokat tisztessigesen tneg|i.sedljuk, akkor atutLis teljes le& Ha teljes a tud.isunk, akkor Rondolstaink 6sint6k

119

EGELY GY6RCY: BoRorvAtLEN

Iesuek. Ha 6szintik a Sondolataink, akkor a s.lriink kitisztul A tiszta

sziviiek rentlesen t iselkednek. A lrcl,tes viselkedls'ti enber a csalddjtit is

neg tudja nevelni. A megneveh csaLidokat j6l lehet korndnyo-.ni A i6lkomttinyozott dllamokban pedig mi enki boLlogan 61.

A mester szerint teh6t a magasabb rendti ember az. aki iill.ind6 gond-dal neveti. tisztitja 6nmag6t, gondolatait. Inrelligencia, b6iorsrig, j6akara!

mind fontosak a magasabb szi6rdk el6r€sdhez. ,,A tuAis ntegsaabadit akiteb,t6l, a. eftny a szenvedAn . a. ethqtdroTis a filelemt6l TanuLni As

netn gondotkodni, hidbavall friratlstig; gorulolkodni i! neln tanulni pe'

rlig ves.edetnrcs. Mi az igaz tudds? A tudottflSl tudni, hogl tuljuk: a nem

tudattrdl pe.lig tudni. hog! nen tudjuk: e. az i7a.i tudAs "

A mester sosem beszil! tendkiviili dolgok6l. A kor ember6nek gondolatait gonosz szellemek, tiind6rek 6s siirkenyok ndpesitelt6k be. amester gondolkod6sa ett6l tivol 6llt. De tdvol dllt a ma sz6munka nyil_v6nval6 term6szettudomenyos gondolkoddst6l is. hiszen ekkor m6g atechnika hajnala sem jdtt el. Ezt p6ldAzza egyik esete egy kisv6rosutcakdlykeivei. Megk6rdezt€k t6le a gyerekek. hogy vajon mikor vankdzelebb a Nap a Fdldhcjz: hajnalban, amikor olyan nagy, vagy d6lben.amikor olyan forr6? A mester nem tudott valaszolni erre a k6rd6src.mert akkor valamit sejtenie kellett volna az optik6r6l vagy a csillaS6_szatr6l, de semmi sem dllt t6le tivolabb. K6s6bb, amikor a technikaikor hajnal6n megjelentek 6s elterjedtek az elsd tal6lm6nyok. Konfiici-usz mester gondolataiban az emberek semmi fog6dz6I nem taliltak; ezalapvet6 korldtot j elentett a kinai ldrsadalom szdmrir.a. K€s6bbi tanitvi-nyai. kommentdtorai rigyszinten nem titrddtek a technik6val, 6s atechnika nyomin jelenakezd udomdnnyal. €zeket misodrendli, alantasdolognak tanotdk a kereskeddssel esyiitt. Valahol - ,r dolgok m6ly6n -

ez ista meg a kinai birodalom sirjit. Alapvet6 6n6nelmi tanulsrg:csak a viltozdsokat befogad6, az Lijra, ajobbra dhes. a rugalmas lirsa-dalom tud fejl6dni, alkalm^zkodni a sziiksegszertien bekcivetkez6 v6l-iozdsokboz. Kina addig fejl6d6tt. amig tudott vdltozni, ij tal6lm6nyo-kat befogadni. Amjnt megmerevedett, elkezdodtek a bajok-

SZUN-CE MESTIR TAPASZTALATAI

Konfliciusz kortftsa volt a hadvezdr Szun-Ce. aki a fdld legl6gebbihadtudomiinyi munkejft irta meg. Kr. e- 514-ben keriilt a kis Vuillam tr6njdra Ho-Lu fejedelem, neki sz6lt a hadvisel6s mtiv6szet6ttartalmaz6 kdnyvecske. Szun-Ce miivei csak az 1970-es 6vekben let-rek kdzismertek. az6ta viszont gyakran iddzik; egyfajta ezoterikus mria nyugati viliig iizletemberei szim6ra. R6viden 6s n6pszeriien irt a

120

hosszf tivi strat6giir6], az inform6ci6szerz6sr6l. az emberi term6-szeir6l, a dezinformici6b6l 6s a cselekr6l. Mig a nagy nyugati stratdgdk ezeket alantas m6dszemek iafloitiik, az iizleti vildgban napi harcieszkdzaikk6 viltak, ez€rt lettek tanai ennyire n6pszerriek. Gondolataitnemcsak a csatatereken. hanem az 6rt6kpapirok 6s a vdllalaffelv6sdrl6sok, vrllalati terjeszked6sek terijlet6n is fel lehet halziiilni. Minden-6ron gy6ze Lentre tatrckedni, leliilkerekedni ^z ellenf6len ugyanLlgyfbntos az iizleti viligban, min! a hadvisel6sben.

Am Szun-Ce unaib6l is hiiinyzik egy nagyon fontos gondolat:semmil sem sz6lt a fegy\erck min6sd gi fi)ly'ntl,ip,t sz0ks6gess6g€r61.lr a tdmadiisok tervez6s6r6l, a hadvisel6sr6l. a taktikai felrlliisr6l, aman6verez6sr6l, an6l, hogyan kell a Ierepet kivalasztani, ott milyenhelyzetek vi{rhatnak rilnk. mi a k6mek szerepe, melyek az er6s 6sgyenge pontok, mekkora hadsereg milyen utiinpdtl6st kiivelel, hogylehel gyorsan, ddnt6 gydzelrneker €i6mi. Er6nye. hogy leirja: a gy6-zelem modellezhet6, el6re teryezhet6: ,,TehA az a tdbomok, oki meg-nrer egt csatdt, el6tte sok szLimitatst rigea. Az a tdbornok pedig, akielveszit eqy csatuit, csak kevAs s4imitdst vAg..ett el6tte. Ez az a pont,anire Jigyelye negi'solhatom, hogy ki fog gy6ti vagy vesziteni."(Ugyanez 6rvdnyes a kutat6sban is. Ha nincs kis6rle! nincs k6rddssem. Ha nincs k6rd6s, nincs feleler. Ha nincs felelet, akkor meg€rt6ssincs.) Taniicsai mind-mind hasznosak az iizleti Elerben is. de tal6n alegfontosabb mamdt ki: a min6s€gi f6l6ny ei6r6se.

El6re meg tudta j6solni a gy6zelmet vagy veres6get irz alapjdn,hogy a k6i szemben 6116 uralkod6 kdziil melyiknek Dagyobb ^z erkdl-csr tartdsa. melyik hadvez6mek jobbak a k6pess6gei, kin6l van strar6-giai el6ny, hol fegyelmezeuebb a hadsereg, kinek vannak.jobb risztjej6s jobban kik6pze[ iegenysdge, melyik hadseregben nagyobb a kij-vetkezetess6g a jutalmak 6s a bijnfet6sek tekinter6ben. Az 6 kordbanazonban m€g elk6pzelheteflen volt a techikdnak az a szinrje. amikomoly el6nyhiizjuttathatja a hadseregeket, sziimiira a rudom6nyon, aIechnikiin alapul6 fejleft hadvisel6s m6g reljesen ismeretlen volt. Al-taldnos ranecsai ^zonban nagyon hasznosak. Hangsilyozza, hogy ahadsereg erej6t nem szabad elp^zarolni. 6s csak akkor 6s ott szabadlelhaszndlni, ahol hat6sa elddntheti az iitkrjzetet. (Vaion mit sz6lt vo!na, ha larj". hogy a,, I es a IL \ r l : ighabordbsn .,, -z ezers,, imrr ki i ldrel,gdppuskatrlzbe Eur6pa fiajnak szine-jav:it?) Ezt a tani4csot viszont miis megszivlelhetjijk a technika, a rudomiinyos fejleszr6s optim6lis c€l-Jainak kr\al,5ztasa soran. De l i mondja meg. hogy reges. korl"rozotrer6forriisainka! milyen t6ma kutatasira forditsuk? Ez nem a tudominyos, hanem a ,r,rrlra?l1 rdsze a kdrd6snek.

121

EGEIY GYdRcv: BoRorvAiLEN

A TUDNS ORSZACA

Kik 6s hogyan ir6nyitottik a Knai 6llam g6pezet6t/ A kinaiak ebben

is teljesen egyedi utat j6rtak. Eur6pdban 6s Azsia tdbbi orszigiban anemesi szdrmazds alapjiin v6logattik 6ssze az irdnyit6. felel6ssdgtel-jes posztok betatlt6it. azaz a tehets€g legkev6sb6 sem sz6mitott Kin6-ban, amint kialakult a csdsz&sdg int6zmdnye, a legrr4termettebb. leglehetsdgesebb embereket igyekeztek megtal6lni a vezet6 posztokaAz 69 fiinak, a cseszirnak a korminya meglehet6sen komplex g6pe

zett6 velt az id6k folyamin. A tr6nhoz legkdzelebb a nagytanics 6llt.amelyet n6gy miniszter alkotott. 6k m6g az uralkod6i vdrb6l szirma26 hercegekb6l 6lltak. Mindennap kora hajnalban. liszta fejjel taldl-koztak. hogy az 6ilamugyeket megvitassiik. Az ellamg€pezetet hatminisztdrium irinyitotta: a beliigyminiszt6rium (a felkeldsek felderi-tdse ds leverise voh a f€ladata), az ad6hivatal. az iinneps6gek hivata-la, a hadi.igyminiszt6rium. biintet6stigyi miniszt6ium 6s a munkaminisztdrium. Volt egy gyarmatiigyi hivalaluk is, ez a tdvoli megh6ditottreriiletek fdldtti uralmat ir6nyitotta, peld6ul Mongdlia, Tibet. Vietndmvagy Szin Kiang iigyeit int€zte. Igazi kulugyminiszt6rium nem l6te-zett. hiszen Kina semmilyen mds nemzetet nem tekintett maS6valegyenlonek (ennek az6rt voft oka is).6s kiilfdldiek m6s ii8yben [gy-sem idhettek, csak orsz6guk nagyrabecsiil6sdnek 6s hdldjdnak jel6iil

aj rind6kokat hozhattak k6veteik itjiin.Szinte minden kormdny dlland6 pdnzhi6nnyal kiiszkdddtt. kevesen

voltak takar6kosak. A kinai kormdnyzat viliiga zdrt, betlerjes viliig volt,alig-alig vett tudomSst a kiils6, val6s vi15g16l. Ez a fennh6jdz6, nagyki-pri elzdrk6z6s, sz6p lassan alddsta azt a hatalmas el6nyt. amit a Knaiemberek szo€almukkal a tdbbi orszdghoz k€pest megszeleztek. A kor_many megad6ztatta a fdldeket. a keresked6ket, iivd volt a vas- 6s s6el-adiis monop6liuma. A hadsereggel mindig sziikmarhjan bAntak, deglalran liihdl|ek drirqi dssze8ekel palotdlra es diridtiloa. Am az at6ny, hogy ez a rendszer nagyjdb6l folyamatosan mintegy k6tezer 6vigmrikiid6tt - m6g a kiilfdldi behatolisok, h6dit6sok €llendre is -, valami-f6le szokatlan bels6 er6t. folytonoss6got mutat, amely teljesen ismeret-Ien Eur6pa tdrt6net6ben. Ez a rendsz€r -sok hibija ellen6re - m6gis.csak egfajta teheb6gkutatison, tudison alapult

Alapjai a mag6niskoldkon (csak ilyen volt) nyugodtak, melyneklegals6 foka a falusi iskola volt. Nem volt ez t6bb, mint egy kis szoba- ahogy Konfrjciusz is kezdte. ltt egy gyeng6n fizeteft tanir6 a legele-mibb oktatdsban r6szesitette a gyermekeket, 6s ha a falukdzdsseg 6sz-revette, hogy valamelyik gyermek okosabb, tehetsdgesebb az atlag-nel, akkor 6k maguk adt6k dssze a penzt a tanittatrsera. N6ha ak6r

r22

hr'isz-harminc 6ven kereszttil is hozzidsegitettdk a tehets6ges di6kot,hogy min6l tdbbet tanuljon, 6s esetleg min€l magasabb ,llami pozici6ba juthasson, ahonnan azlin b6ven k6rp6tolta lemogal6il. Egyfajtatuddson €s dsszefogison alapul6 rdszvenyltrsasdg volt ez, ami dtsz6t-te szinte eg6sz Kindi. Ezeknek az iskoldknak semmi kdzijk nem volt akiildnbdz6 valldsokhoz 6s felekezetekhez, de az iillam sem tiimogatta6ket. (A kinai di6k ma is kora reggelt6l k6sti estig az iskoliiban van,szombaton 6s gyakran vasilrnap is.)

A gyerekek keveset irtak, nem is volt k6nnyri megtanulni az irest.helyefte Konficiusz 6s a Tang-korszak kdlt6inek munkdit kelle[bifldzniuk. Konfrjciusz 6ta abban biztak. hogy ha ezeket a moreliselveket megtanulj6k, akkor a parasztgyerek is filoz6fussii ds iriem'ben6 vdlhat. Furcsa oktat6s volt ez, mert aki itt !6gze!t. annak a va-l6s vil6gr6l nem sok informiici6ja volt, de meDtelisan sokat iejl6-ddit. A rendszer a Han-korszakban kezd6d6tt. a mi id6szdmit6sunkszerinri id6kben. Ogy gondoltdk a kinaiak (6s nem is rosszul), hogyaz embereknek m6g azel6tt rneg kell tanulniuk az uralkodiist, a ve-zet6st, miel6tt pozici6ba jutnak. Ma raliin fgy mondanink, hogymenedzserk6pz6s folyt, dm az oktatis csak moreiis alapokat adott.(A mar menedzserk6pzdsbol tal6n ez hidnyzik a legjobban.)

A kormiiDyziist teh6t nem arisztokratikus. hanem tudds alapon val6-sitottik meg, de p6lddul szin6szek ds szolgik nen indulhattak a pr6-bdkon. 6s a vizsgrizris utrni pozici6hoz jutds is csak fdrliak szimrravoh nyitott. A vizsg6kon eleinte mdg matematika is szerepeh n6ha-D6-ha, 6m ez az ezredfordul6ra miir teljesen kihalt. E1t6l a korszak6l kezd-ve iillt meg a technikai halades is; taliin nem v6lellen az egybees6s.

A legals6bb fokf vizsga eredm6nyes let€tele utiln a boldog vizsgri-z6 elnyerte a.,szuicaj", azaz a..viftigz6 tehetsdg" fokozatot, ami taldnaz 6rettseginek felel meg. Ezzel az irodalmer oszdly bi.iszke ragidviiviilhatott ajeldlt. de ez m6g nem jelentetr auromatikusan kormdnyzatipozici61. Volt olyan eset. hogy valaki nyolcvan 6vnyi ranulrs utiniutot! tfl az els6 fokozaton, 6s nem kevesen haltak meg a vizsgdkizgalmai miatt. A kiivetkez6 szint a,,csiizsen", amit tal6n ma f6isko-lai. egyelerni szintnek nevezhetn6nk. Efajldx mdr csak egy fokozatvolt, a .,csinsi", a,doktor" cim, ami m6r garanliltan 6llami hivatalhozjuttathatra elnyer6i6t.

Az alapfoki vizsgiikar vid6ken teftdk le. a legmagasabb fokfakatviszont mir a fdv6rosban. Evente dt-hatezren jutottak el ide, demind6ssze k6t-hiiromszdz e.nber jutott dt ezen a pr6bdn. Aki megbu,kott. az hdrom 6v mrjlva djra pr6belkozharoft. A vizsg6kjellegzetes kiscell6kban. mindenfdle k6nyelem nilkijl berendeze(. purir6n odrjcskdk

ECELY GroRGr: BoRoTVAELEN

ban zailottak. Sajet maguk gondoskodtak ilyenkor 6lelmez6stk6l, 6gy-nemriji.ik6l, 6s senkivel nem 6llhattak sz6ba. Tehetsdgiiket nemcsakKonfiiciusz tanainak elemzds6b6l kellett bizonyitaniuk, hanem p6ldduldolgozatokat irtal arr6l, hogy milyen az evez6k hangja, a viz szine 6s ahegyek zijldje. Ahogy ,,fejl6ddtt" a vizsgar€ndszer, igy tdvolodott el anapi 61ettril, semmi k6ze nem volt a tudom6nyhoz, a miiszaki 6lethez.az ipathoz vagy az izlethez. Egyre kevdsbe a jeltjlt tud6s6ra, s egyreinkabb jellem6re voltak kiv6ncsiak.

Id6vel ez a rendszer is fokozatosan konumpal6dott, nem kis bak_sis6rt a k6rddseket el6re meg lehetett v6s6rolni, b6' ez halalbiintelds-seljrrt. A val6s6g 6s a vizsgrik egyre jobban elszakadtak egym6st6l,ez term6szetesen a gondolkoziis formaliz6ldsdhoz, sematizmus6hozvezetett. A jeldltek azonban imi. olvasni biztosan tudtak. j6 volt amem6ridjuk, 6s valamifdle moralitds szik6ja csak-csak megmaradtbenniik, mig EDr6p6ra az el6bbiek egyike sem volt jellemz6. A vizs-garendszer gyenges6ge id6vel maguknak a kinaiaknak is feltlint. JanJuan (1635-1704) birdlta el6sziir eredm6nyesen a vizsgarendszert.amit alapeiveiben hamisnak 6s kdvetkezmdnyeiben k6rosnak tartoft-Kutatati4sai alapjin igy vdlte, hogy az 6kori kinai kultllra alapvet6engyakorlatias lellegii volt. beletartozott az ij{szat. ^ szdmok tudom6-nya 6s a kocsihajt6s is. Ugy gondolta. hogy a k6ziigyess6g 6s a fizikaier6kifejt€s is fontos az ember fejl6d6s6ben.

Jan Juan egy Hebei tafiomanybeli helyi akaddmia vezetdje letl1696-ban, ahol fonadalmi m6don felvette a tanrendbe a gyakorlalikatonai kikdpzdst, a sratdgi6t, a lovagl6st, az ij6szarot, az 6k6lviv6st,a mechanikiit, a matematikdt, a tijrtenelmet 6s a csillag6szatot is. JanJuan az6rt biriilta a klasszikus miivelts6ger. mert az egydbk€nt helyesn6zetek eltiintek a komment6rok 6s a kommentArok komment64ainakethatolhatatlan szajvevdnydben. Birrl6inak azt szegezte szem6be,hogy mi lehet tijbb, mint a cselekv6s 6s a gyakorlat. hiszen azon ttilnem l€tezhet val6di tud5s.

A beteges tekint6lytisztelet. amivel Konficiuszt tdbb mint k6tezer6ven iit tiszt€ltdk 6s kdvettdk, a tud6s alapi tdrsadalom egyik gyeng6-j6re murat 16. Egydltaldn nem mind€gy, hogy mit tekintiink tudes-nak, mit tekintiink hasznos ismeretnek.

Eur6p6ban, kiildndsen C. P. Snow dolgozat6nak megjelen6se utinkezdtek el besz6lni a k6tf€le tuddsr6l, amelyben szembedllitj6k az iro-dalmi, miiv6szeti ismereteket a gyakorlati, rerlis ismeretekl(el. A hu-mdn 6s reel szf&a szembe6llitdsa azonban bizonyos szempontb6lmesters6ges, hiszen nem kel!6, hanem legal6bb ndgyfele alapvet6enett6r6 tuddstipus l6tezik.

124

KiNA

A humiin szfdriin beliil term6szetesen l6teznek irodalmi €s miiv6-szeti ismerctek. de ezen beliil teljesen m6sok a gyakorlati vclzF.ri is-,nerePk es fog'sok. A rcdl szf6ra sem egys6ges, hiszen a mtiszakigondolkodi4s nagyon gyakorlatias, kiz6r6lag a val6sagra, vagy annakegyszenlsitett verzidjira vonatkozik; mig az utdbbi szdz 6v term6ke aterm6szettudomiinyban egy otyan, egyre dogmatikusabb, a val6s6gtdlelszakadt ehn4tet, ami Konfiiciusz tanaihoz hasonl6an elidegenedett aval6siigt6l. a term6szet megdrtds6t nem segiti, hanem gilolja. Ez ̂ zelmlteti Ji.ika, amellyel 6lesen szemben 6ll a mdmatkiik, feltal6l6kterm6szetismerete, gyakorlatiassdga. A feltaldl6k konfl iktusai az elm6leti emberekkel, Newlon vagy Orffyreus szembendll6sa. Teslavagy a fizikusok konfliktusai a teljesen eh6r6 gondolkOdiism6d miarrjdttek l6tre- Az er6viszonyoka az ajellemz6, hogy mindig az elm6le-fi emberek vannak tcjbben, 6s 6k vannak a pozici6kban. a hatalomban.

tLmlMwrYu Brnot,nomelKina t6rt6nete taliin a legjobb p6lda a fennarthat6 6s a tlnn nem tarthat6 fejl6d6si szakaszok v6lIoz6 peri6dusaira. A fdld leggazdagabb, les,hosszabb ideig l6tez6 birodalma szemos pdlddt mutatott mindk6t esetr€.Mivel a r6gi idokt<il kezdve nagyjdb6l egysdges illamban €lrek, melyetkdzpontilag irdnyitottak. ez6r! a legr6gebbj n6pszdmtil;isi adatok isKiidb6l maradtak fdnn. A birodalom lakoss:1ga Kr- e. 280-ban csak 14milli6. nyolcvan 6v mdva miir 28 milli6, a iin egy hosszi hdboriisped6dus utdn, 721-ben miir 4l milli6, majd ezer 6v mtlva, 1644-ben89 milli6. A kijvetkez6 sziz 6vben robbandsszerli n6pess6gndveked€skcivetkezik, men 1743 ban m6r 150 millirian vannak. 1919-ben 330milli6an. most pedig mdr 1,2 milli5rd lakosa van ennek az orsz6gnak.

Kezdetben nyugodtan lehetett terjeszkedni. b6ven irthattiik azerddket. 6s helyiikctn rizsfdldeker alakithatrak ki. A korl6tlan erd6irl6smiatf azonban, az es6viz behordta a talajt foly6kba, Es a meredckhegyoldalon gyakran csak kopir szikldk maradtak. a term6talaj eltrint.Ddlen viszonr a meredek hegyoldalakon hatalmas munkeval teraszosrizslijldeket alakitoftah ki, melyeker vagy k6zze1, vagy egy kistermerlibivalyiajtdval tudtak csak szentani. N6h6ny csdszdr atafi raktdrozrakrizst 6hins6gek idej6re. de ez a rendszer ritkrn miikdddtr Az orszis\r inle mrndig bornr\relen ldncoh. elelmr.zenarr. lekok nelk;1, a mrzo:gazdas6gi teljesir6k6pess6g hat6rdn. El6g volt egy drlagosn6l szdrazabbvagy es6sebb 6v (s ilyen valahol mindig el6fordulr).6s miiris ins6eesrdok ihrlel a/ adolr \ ideken. A hinelen esoze.ek nagl , iradi:o-^aLokoztak, az emberis6g tdn6net6ben itt okozot! legtcibb kiin emberdlel

12i

EGELY GYdRcr: BoRoTVAELEN

ben is a vizek vad fiamldsa. A lajszds S6rga foly6 egy6bk6nt is furcsiinviselkedert. A foly6 iiled6ke folyamatosan lerak6dott,6s hjiiba magasitottik minden 6vben a gii|aka!. a foly6 feneke is egyre emelkedett. EI6gvolr ndhiiny h6boris 6v. mikor a g6lakkal nem tcjrodtek. 6s egy na-gyobb dradds 6tszakitotta az egyre magasabb tatlt6st: a foly6 m6rjsir6nyt vrhoztatott. n6ha tcibbszdz kilom6tenel od6bb folyt, mint el6t!e.6ridsi kahsztr6fakat okozva. Kiutat mindig csak az ipar 6s a kereskede-lem fejl6dese jelentett. a Knaiak igazi j616tdt sok-sok tal6lmdnyuk biztositotla - amikor tdrddtek ezekkel.

Az Stlag paraszt rizst 6s makar6nit evett (ez is kinai taliilm6ny).valamint zdlds6geket €s egy kis halat. A gazdagabbak eh6sorban akacsdr szerettdk. a tej 6s toj6s ritkas6gsz6mba ment. Minden uiaz6nak az emberek sokasega volt a leg6rdekesebb l6tvdny ma is aztl6tjuk, hogy a picinyke legel6kdn minden teh6nhez egy kiil6n pdsz-ror taftozik. Az el6ke16 hivatalnokok, furcsa m6don, megvetett6k akeresked6ket. mig a parasztoknak. iparosoknak. katondknak na-gyobb becsiiletiik volt. Mrr Kr. e. 500-ban fdmpinzt haszniiltak. 6smikor elfbgyott a p6nzk6nt haszn6lhat6 162, akkor Szieng Cung cs6-szi:ir bevezette a papirp6nzt. Ezt fdlee! infl6ci6s id6kben Iehetetthaszn6lni az 6ltalinosan elterjedt eziistpdnz helyett, ezert az 6tlagkiiai a papirp6nz megjeien6s6t mindig az insdges id6knek ludta be.

A kinai trirsadalom a valliis. a moiil 6s a tiloz6fia furcsa kever6kdnalapult, a tudom6ny m6g kev6sbd eresztett gydkeret. mint az 6korigiirijgdknil. Hittek a szellemekben. az osi sirokat nem engedt6k meg-bolygatni. ez6fi nagy neh6zsdgekbe ijtkitzdu el6bb az utak. a csatorn-k. majLl sokkal kesobb.. rdsulak dpilesc. Am "/ osdk I i . / tclelcnagyban hozz6jiirulr a t6rsadalom stabilitds6hoz. Kodifikelt 6rv6nyeknem l6teztek, mint p6lddul az Asszif Birodaiomban vagy a gitrdgdk-n6l 6s kiildnosen a r6maiakn6l: minden! a d8lo,?rd,?r' 6s szok6sjogvezeletl. KonfLiciusz mester moralizril,sa - biir id6szakonk6nt tiltottvolt - el6kel6 helyet foglalt el gondolkod6sukban. Minden iskol6banvolt egy kis szentdly, minden vdrosk6ban egy templom. ahol megem-lEkeztek 16la. A csiiszir 6s a hivatalnokok fiistdl6ke! dgettek eml6k6re. 6s 6ldozatokat mutatlak be, istenkdnt tiszteltdk.

Ez a vallds elismeft egy. a fdld 6s a birodalom sors6t mozgat6 legfels6 vezet{i er6t, a csisz6rt. A cs6sz6r az lg .fia tolt. aki lsten akaratdb6liriinyitott. Ezdrt aztiin bdrmi furcsasig rdrt6nt az 6gben, azt mindig leje-gyezt6k, hiszen 6rinrhette az uralkod6t, 6s igy a birodalom sors6t. FengSbui mesterek irdnyitottdk a telepiil6sek 6s lakisok elrendez6s€t, 6scsillagdszok. azaz asztroldgusokj6soltiik meg a bircdalom, egyes tarto-mdnyok €s egyes emberek jdvoj6t. Borotva6len tiincolt az egy6nek

r25

KiNA

sorsa is: a ,,rossz" napokon szijlete( csecsem6ket egyszeriien kidobtdk.vagy hideg napon halalra fagyasztottdk. F6leg a fifkat kedveltdk, hi-szen azok tdbbet tudtak dolgozni. katondk lehe$ek. nem veszett el afelre\ele.ir\re./anr. mindig sl irkeben le\ o penz.

A kinaiak szinte szenrk6nt tisztelt6k Lao-Ce mestert is. a taoista hitelindit6jet. A taoistSk n6h6ny csdszirt 5t is illitoftak a maguk oldali-ra, 6s hosszan intrikiltak a konfucionisrik ellen. akik mindig kdze-lebb voltak a hatalomhoz. F6ltek a halottak szellemdt6l, ugyanakkor.ha a sztiks6g fgy hozta. a nem kivdnt lednycsecsem6ket gyakan aszemdtbe dob16k. A 20 as dvekben tdbb magyar utaz6 is leirta a sz6r-nyli l6tvdnyt. hogy m6g mozg6 r-r.jsziilcjtteket liitott szemdtkupacokon.A ldnygyermekeket a fiikt6l elkiiliinilve nevelt6k, az elmilr dlsziiz dvsoriin fbntos volt a Iiinyok €rintetlens6ge. Marco Polo leir'6saib6lugyanakkor azt tudjuk meg, hosy Kublaj klin idej6ben szdmos v6ros-ban az volt a szokds, hogy a hrzigazda felesdgdt €s lednyait felajrinlotta a megbecsiilt vend6g sz6rakoztatiislira. A legszebb ldnyokat azrillam a kiilfiildi kbvetek rendelke26s6re bocsftotta.

. A hiizassrignak semmi kdze nern volt a szerelemhez (mint egdszAzsiiban). inkdbb gazdasrgi iigylet volt, minr ernberi drz€s dolga.Kiilain hivatalnok iigyell minden virosban, hogy a f€rfiak harminc. an6k hdsz6ves koruk el6tt h6zasok legyenek. A szeg6ny embereknekcsak egy f-eles6gjutotl. akinek mig egy feles6gre rellert, az miir a gaz-daBs6g jele volt. Nagy tisztess6g vol! egy csalddban, ha a liny a csii-szdri hdrembe j uthatott. A hdremeknek mindenhol eunuchok vohak az6rei. Az eunuchok jelent6s szerepet jdtszottak a kinai csrszerok €s abirodalom bels6 hatalmi intrik6iban. A kaszrdliis lert a kircirds lehe,lo\ege a le8lt 'bb..zegen) \ororn felnd\d fdri i s/"mira. Ok l i \erek acs6sz6ri agyasokat, feles6geket, de a gazdag emberek herem€re is 6kfeliigyeltek. A csdszdrok bizalmas tigyeit is 6k int6zhettdk-

,{z eunuchok kiv6telezelt helyzet6nek egyszerli okai voltak: nemkellett att6l f6lni, hogy saj6t dinaszlidt akarnak elindirani, vagy p6nzrlopnak az6rt, hogy szeret6jiik legyen, elcsibatani sem leherefi 6ket.Jobb politikusnak vagy kdzszolgSnak bizonyultak, mint az iflistud6mandarinok, mindenekel6tt az6t, mert kev6sb6 voltak konumpdlha-t6ak. hiszen sem csal6djuk. sem szer€tdjiik nem volt. Az eunuchok in-t€zmdnye nemcsak Kinaban volt dvezredeken keresztiil tdmeges 6steljesen 6ltal6nos, hanem az 6kori birodalmakban szinte mindeniitt.A R6mai Birodalom is sziimos eunuchor alkalmazott, kiiliin6sen a Bi-z6nci (Keletr6mai) Birodalom. Irr is ezr6vel kaszraltatt6k masukat afialalemberek. hog) .r birodalom rgazgarrisinak ki j lcjnfele,; inieintiszts6svisel6k lehessenek.

t27

EGELY GYdRcY: BoRoTYAELTN

Az eg6sz birodalomban a csal6d vok a legtart6sabb. ijsszefog6 egy-s6g. Mindenki felelSss€ggel tartozott az osszes tiibbi csalidtag tett6-6rt,6s a tdrsadalmi rend megtaftesd6rt is nindig a csaled volt a fele-16s. Az id6sekdl mindig gondoskodtak, 6s szdmos illemszab6lyt na-gyon szigorfan betano(ak- Magas rendii civiliz6ltsiig. szocializrici6sfok, j6 egyiiu6l€si k6szs€g jellemezte ezr a birodalmat. Altal6ban b6-k6s 6s j6indulatd, becsiiletes emberek voltak a kinaiak. 6s a hiborisid6ket leszimitva. ez a mijvdszetet 6s sz6ps6get szeret6 ndp mindenkdrs6get kiziir6an a fdldi civiliz6cid akkori legmagasabb csicsefa JUtott; az I800-as 6vek elej6ig az o €letszinvonaluk volt messze a leg-m;gl.abb c ioldbn. " haboru. periddLlo^at le\7dmrtv". Erdemes leg.rldbb villandsszeriien osszehasonlitani a r6gi Kindl a r6gi Indidval, 6sannak tal6n legkiemelked6bb uralkod6j6val. Akbarral. valamint egymilsik nevezetes, v6reskezij uralkod6ral. Timur Lenkkel, hogy l6ssuk.mi az elt6rds a k6tf6l€ 6zsiai civilizrci5 kdzdn,6s hogy a le&jobb in-diai uralkod6 is gyeng€bb volt, mint egy atlagos Knai csdszer.

liKB.\R - I\Dt\ LECJOBB l:RlLKODOli tS TnIUR Lf:,rh A VtR[sKEZti

Akbar muzulm6n uralkod6 volt. a hindu indiai szubkontinenst megh6dit6 muzulm6nok Iesziirmaz ottja. Azsiiiban Kiniin kiviil ddnt6en muzulmlin uralkod6k iihek a kisebb nagyobb birodalmak r6njain, a hinduD6l-lndia kivelelnek szdnilott. Akbar ̂ z6rt emelkedett ki a muzulmiinuralkod6k kdziil, mefi kedvelte az ijdonsdgokat.6s valldsi tilrelmethirdetett. Miel6tt rdszletesebben im6nk r6la. 6rdemes egy pillantdstvetni a tdbbi jellegzetes uralkod6ra.

AlialAban a muzulmdnokat sz6ls6seg€s gaztettek es elk6peszt6brutalitds jellemezte ebben az id6ben. Az 1369-ben Szamarkandbantr6nra kerijlt Timur Lenk m6g Azsidban is kifejezetten brut6lisnaksziimitort, b6r k6ts6gtelen, hogy a tdrtdnelem legnagyobb, legvdre-sebb tdmegmdszi4rli4sait a XX. szdzadi .,kultur6lt" Eur6p6ban kijvet-tdk el, azonban ,,m61t6" el6dnek bizonyuh ez a v6reskezrj muzulm6n. 1386 ban a hadifoglyokat 6tve ledobatta egy magas sziklnr6l,hetvenezer embert legyilkoltatott Iszfahinban, rnajd fejiikb6l nagyhegyet rakarott ki. Ehhez k6pest kisebb bijnt6ny, hogy Sivas er6dj6-ben az 1400-as 6vben n6gyezer kereszrdny katon6l 6lve eltemeFtetett, miutrn megadtiik magukat. A levigort hadifoglyok fejeb6lhfsz tornyot dpittetett Sziri6ban. 1401-ben Bagdadban pedig szintemindenkit kiirtalott,6s a virdgz6 kalil'ius fdvdrosrit a fdlddel tefteegyenl6vd. Mezopotdmia sivataggil viill, mert az eg6sz 6ntdz6rend-szert elpusztitottiik Timur Lenk csapatai.

'1.28

KINA

Hason16 so$rajutott Ddl-India urols6 hindu kindlys6g6nak f6v6ro-sa is. Viyayanagart l336,ban alapirottdk, 6s az 1420-ban odaletogar6Nicolo Conti besz6mol6ja szerint a vdros falainak kernlete katrijlbetiil100 kilom€ter voh- Az utaz6k mind elragadtatSssal beszdltek a halal-mas birodalornr6l 6s gyiinydfl.i fdverosdr6l, amely akkora volt, mintR6ma fdnykoraban. Abdul Razzag muzulmdn utaa6. aki li43-baa lA-togatta meg a varost, tigy irta le, hogy ilyet m6g emberi szem nem 16-tott, embed fiil nem hallott, 6s az eg6sz f6ld6n ilyen szdp v6rcs nincs.Persze nem tudta, hogy ez a f€lmilli6s v6ros kicsi azokhoz k6pesr.dmelyet Kin;ban miir eklor vir igo4ak. Amitor Delhr szutrdnja ieles6giil vette Viyayanagar kirAly ldnyrit, az utar 10 kilom6ter hosszanbirsonnyal, szat6nnel, arannyal 6tsz(itt dr6ga sziivetekl(el boritottdk.Palodiban a falak arannyal €s f6ldrdgak6vel volrak borirva. mindeniitra gazdagsegjelei l6rszottak. Szigo i ttirv€nyek uralkodtak ift, elefenriiltali agyontaposrist6l, kar6ba hizidsr6l kezdve vdlogarolt Knz6sokj6rtak er6szak6rt, lopes6rr.

Amikor a kitzelg6 muzulmin h6dirdk egyesiten6k hadaikar, akkorIcisna Riedzsa kiriily er6i mer nem voltak elegend6ek. Hidba gyiijtcit-te dssze a h€tszdzezer gyalogost. harmincezer lovast ds cjtszdzelefentot sz6rnlil6 hadsereg6t. mindez semmit sem 6n. Egy b6to! mu-zulmdn tdmad6 a csata elej6n elfogta a kiriilyt,6s hivei szeme littdralefejezt6k. A h6dit6 katon6k a gazdag l6vdrosr gyorsan beven6k, 6sm€gkezd6d6tt a rablas. A legutols6 katonAnak is jutott arany, €kszer,fegyver, ld 6s rabszolga. Ot h6napig maradtak, amig szinre mindenkirlemdszlircltak, €s minden bolror kilabohak, minden palordt fijlgyfjror-lak, minden festm6nyt 6s szobrot megsemmisitettek. ut6na ami 6ghe_t6 maradt. azt felgyjjtortdk. Ez a viselked6s volt a rend Azsi6ban.Kina kiv6tel6vel, s Akbar uralmdt lesz6mirva_

Miutdn a muzulmdnok kialakitott6k sajdr umtmi rendszeriiket, 6l-vezt6k fjonnan megszerzett gazdagsiigukat. A szult6n kez6ben voh atdrv6nyhoz6s, a v6grehajtes 6s a bi6sdg is. Megtiltottdk a hindu gyer-mekhiizassdgot 6s a feles€gek kiirelez6 dngyiikoss6git fdrjiik hal6la-kor, megengedr6k az ozye1yek ijrahezasoddsat, 6s eltijr6lr6k a mb_szolgasdgot. Minden vall6snak szabadsiigot adtak, €s fajra, hitre val6tekintet n6lkiil b6rki kdzszolgiilari karrierr turharort be.

Akbar, aki a Delhi rr6nt draikdlre, ds szinte eg6sz Indiiit uralta, talina legjobb atl6ta. a iegjobb tovas, igen j6 viv6 6s nagy 6pit6sz is voltegyszerre. Egyszertien dltiizdtt €s egyszeriien 6tkezett, j&6szt veget6,ridnus volt. N6zetei szeint az ember gyonra nem lehet dllatok sir-hantja. Uralkoddsdnak kezdet6n szem6lyi probl6m6jt eltaldban m6gvitapartnerei meggyilkoldsival rendezte, k6s6bb azonban mir ezt is

t29

EGELY GY6nGY: BoRoTVAELEN

feladta. Hatalmas h6reme mellett mdg gyakan h6zasodott is politikaiokokb6l, helyi hindu, radzsput hercegek l6nyait vette feles6giil, igyut6dai ereiben m6r hindu v6r is folyt. Alland6an dj 6s {j talilmdnyo-kon jrrtak a gondolatai, mindenben taldlt javitanival6t. De csak n€kivolt erre joga. ezt s€nki misl6l nem tiirle el. Es e7 az a ponl. amlmiatt egydltaldn megemlitjiik a nev6t. Egy birodalom, ahol csak azuralkod6 rijithat meg 6s talalhat fel valarnit. az kdlcsdnzd(t id6n 61,bukasa mindig csak id6 k6rd6se.

Akbar gyakan jArt-kelt 6jszaka dlruheban az egyszeru emberek kcj-zittt ugyanigy, mint a bagdadi Harun al Rasid. Igy isme e meg alattva-l6i v6lemdny€t, €s igy pr6b6ltjavitani helyzetiikcjn. Akbar el6deit6l el-ter6en felel6ss6get 6rzett alattval6i j6l6t66rt, nem pusztin ad6alanynaktekintette 6ket: ̂z alattvaldkb6l kisajtolt p6nzb6l valamit vissza is jutta-rctt. 6ri6si kdnyvt6mt gyiijtittt ijssze, tijbb mint dtszdz Syajnyitili palodtterveze$ 6s dpittetett, melyek kttziil mdra m6r csak kevds maradt megSzenved6lyesen 6rdekelt6k a valldsok: lefordittatta perzsiira, az udvarnyelv6re p6lddul a Mahdbhar6t6t, az indiaiak szent kdnyv6t Amikortudom6siira jutott, hogy van egy kereszt6nys6g nevti dj vall6s, aminekhir€t portugdl szerzetesek hoztdk el Go5ba, akkor p6los szerzeteseket(az egyetlen magyar alapiti4sri rend) hivatott meg udvar6ba.

Megengedte a jezsuitiknak, hogy t6ritsenek, 6s ttjbbszii fia kdziilaz egyiket katolikus valldsban neveltette fel. Akkor, amikor Francia-orszigban Szent Bertalan 6jszakdj6n protestrnsokat gyilkoltak, akkoramikor Angliai Ezs6bet katolikusokat dletett meg, ds az inkvizici6m6dszercsen gyilkolta mind a katolikusokat. mind a zsid6kat Spa-nyolorszdgban, amikor lt6lidban Jordano Bruno alatt 6gett a m6glya,akkor ez az Akbar minden vallis k6pviseldjdt kdzos konfercnci6rahivta meg, 6s mindenkit b6kessdgra sz6litolt fel. O maga ezt igy gya-korolta, hogy mindenf6le vallisri n6t feles6giil vett. Ahogy dregedett,egyre kevesebb id6t tcjltijtt nagy hirem6ben, 6s egyre ink6bb filoz6-fiai, vallasi k6rd6sek foglalkoztattek. Sz6p lassan elt6volodott mohame-d6n vallds6t6l, s6t Xavi6ri Szent Ferenc mdr igy irt .rola, ,,8. a. emberMohaned hanis szektdjdt leronboha As rcIjesen hiteltelenni tette.vdrosaiban egyetlen e8)' mecset sincs, setn egy Kordn - ez aa 6 tiir'v.wiik-,ls a ecseteikben istdll6t fi$) ruktdrt rendeztetett be."

A szult6n semmif6le kinyilatkoztatdst nem fogadott el. csak azt,amit a tudomdnnyal vagy logikai 6rvel6ssel bizonyitani lehetett.Gyakan 6jszak6ba nydl6 vitikat rendezett a vallasokr6l. Az egyikmuzulm6n pap azt javasolta, hogy tegyenek pr6bdt: egy muzulm6nmullah fogjon a kez6be egy korSnt, mig a keresztdny egy biblitt,6smenienek a tiizbe. Aki s6rtetlenill kijiin. az€ az igazsdg. Akbtu ielke

r30

KiNA

sen tdmogatta ezt ajavaslatot Ligy, hogy kezdjen a mullah. A jezsuiraazonban ezt istenkdromliisnak 6s vesz€lyes dolognak tanona, igy nemkertilt sor a Ksdrletre. Aztiin egy id6 mlilva belefdradt a kildtastalanvitdkba, 6s tisszehivta a nagytaniicsot, majd kijelentette, hogy 6 alapitvall6st, €s 6 lesz egyhdzdnak t6vedhetetlen feje. (Bz volt az, amit akeresztdny vall6sb6l megdrtett 6s 6tvett.) Termdszetesen voltak hindu.zoroasztri6nus 6s dzsain elemek is ebben a vegyes vallesban, demegtiltotta, hogy alattval6i mecseteket 6pitsenek, hogy ramadiinidej€n bitjtciljenek, vagy ellrtogassanak Mekkeba. Aki a zar6ndoklarorm6gis el akarta v6gezni, azokat szdmiizte orsz6gdb6l.

Fia fdll6zadt ellene, de ebben hlen annak is szerepe volt. hogy Ak-bar miir negyven 6ve uralkodott, eg6szsdges volt, igy a fif, Dzsahan-gir herceg a tr6n megdriiklds6nek semmi rem6ny6t nem liitta. Har-mincezer lovas 6l6n l6zad6st szitott ellene, de az iir€g uralkod6 ezt le-verIe, fi6nak pedig megbocsdjtott. A rossz nyelvek szerint Dzsahangirk6s6bb m€gmdrgezretre apj6t. A mullahok hal6los dgyend visszaakaruk t6riteni az iszhm hitre, de kis6rleriik nem sikeriilr. isv haltmeg hdr ar az uralkodcj. aki egdsT Tndra riindnerdben ratan a tlgigaz-s6gosabb 6s legbtilcsebb volr.

A le&iobbnak sziimit6 muzulmdn uralkod6k tdmogan6k a zen€r,6pit6szetet, k6lt6szetet, de a technika, vagy a csillagdszat, s igy a ma-tematika mfu nem drdekelte 6ket. (A kinai bimdalom ellenben -legaldbb halvdnyan - temoga$a a technikai fejl6d6sr.) A kinaiak dlla-mi vas-, ac6l- 6s fegyvergydrt6, s6- 6s fcjldgezkirermel6 c6geket alapi,tottak, de ezen a szinten megrekedtek. Egyediil Akbar t6r6dijtt vala-mir ad6fizet6 parasztjai, keresked6i j6l6t6vel, biztons6gdval el6dei,ut6dai alig-alig. Kin6ban - Konfrjciusz revdkenysdge nyomdn , fi-gyeltek az alattval6ka. nagy 6hins6gek idej6n legaldbb az ad6t elen-gedt6k. Rend6rs6g, orvosi ell6t6s. kcizoktat6s viszont nem l6tezett,ezek a ,,szokatlan" gondolatok csak ndha meriiltek fel egy-egy ids-tud6 mandarin fej6ben.

BIR0DATI4M 6rETE fs HAL(AHa iisszehasonlitjuk India. a mediren6n 6kori Eu6pa 6s Kina r6rt6-nelm6t, azt l6tjuk, hogy ugyanazzal a kihiv6ssal, a nomdd, v6ndorl6,l6h6tr6l nyilaz6 hadseregek folytonos t6mad6siival kellett szemben6z-niiik. A R6mai Birodalom nem birta hosszabb ideig ezr a nyom6sr,cisszeroppant 6s daraboka hullott sz6r. Az indiai hindu kir6lvs6eok isegymdq uldn omlolral i issze a hddird murulmdnok rerje,zkederJ n1o-mdn. Kina csoddlarosan hosszf ideig tartorta mag6r, pedig a legkdze-

131

f, GELY GYdRcY: BoRorvAiLEN

l€bb volt Mong6lia steppeihez (fiives puszta), ahonnan minden no-mdd n6p elindult. Mai 6sszel persze fgy gondolnenk, hogy viszonyiagegyszert technikai ellenl6pdsekkel, rnin6s68i katonai fijl€nnyel visszalehetett volna szoritani a nomSdokat. Am a fejl6dds gondolata. egyil-rnl6n a tecturikai fejlddds mint kiugrdsi lehedsAS, mi te:�sadalmlmodell, a XIX. szezadig soha nem tudott dlv6nyrejutni Egyre mdsraroppantak 6ssze a civiliz6ci6k Eurisia 6ri6si tdrsdgeiben Az dsszeoml6sok okak6nt mindig megtal6lhat6 valamif6le bels6 erjed€s'slagnrlds \ a$ polgrrhaboru.

Nagy €pitkezesek, technikaivdllalkoz6sok persze az 6korban is foly-tak a mediterrin birodalmal(ban, Eur6zsiaban. Ma rigy tudjuk. hogyLesseps Ferdin6nd 6pittette 6s fejezte be a Szuezi-csatomdt 1869_ben,minr az eur6pai mliszaki tud6s f€nyes bizonyit6k6t. Val6jdban ez m6r aharmadik sikeres 6pitkez6s volt. Amennyire a hom6lyos feljegyz6sek_nek hinni lehet, el6szitr Kr. e. 1740-ben, egy Szeszosztrisz nevii, legen-d6s h6dit6 dsatta ki a szueszi-csatomdt, nagyjdb6l a mai nyomvonallalpdrhuzamosan. Hatsepszut faa6n6 mir a kelet_afrikai partoka kijld-hette keresked6flott6j6t a csatomdn 6t (ez a thdbai templomban meg isvan ijrdkitve). Mivel a betont akkor m6g nem ismeft6k, a homok lassanbetemette a csatom6t. II. Ramszesz f6ra6 Kr. e. 1250 kdriil ijra ki6sat-ta, kitisztittatta, majd az utols6 egyiptomj sziilet€stl uralkod6, Neh6(Kr. e. 610-595) megint ki6satta. Herodotosz feljegyzdsei szerint sziiz-hfuzezren haltak bele az 6pitkez-6sbe, amit azt6n a perzsa uralkod6,Drriusz feieztetett be kijriilbeliil Kr. e. 500-ban.

K6ts6gtelen, hogy az 6kor leger6sebb eur6pai birodalma a r6maivolt, mely f6nykor6ban kiterjedt Eszak-Afrikfa 6s a Kdzel-Keletreis. Nem tudjuk, hogy h6ny alattval6ja lehetett ekkor a R6mai Biroda-lomnak. val6sziniileg csak egy kicsit kevesebb, mint az akkori KinS-nak vagy Indidnak- Nem k6ts6ges, hogy Kina volt a fejlettebb, hiszenmft ekkor export6lt selymet R6m6nak, 6s csak nemesf6met fogadottel cser6be. Taldn ez is hozzejdrult ahhoz, hogy a R6mai Birodalom -

az 6lland6 p6nzki6raml6s miatt - meggyengiilt. Term6szetesen m6gsok apr6sdg i1rlJ�lt hozza a bukSshoz. Az egyik legfu6bb talrn atdmeges minium-m6rgez6s !olt: az el6kel6 r6mai n6k a narancssirgaszinii miniummal diszitett6k arcukat, sziijukat, 6s termdszetes, hogyle-lenyaltak ezt a m6rgez6 6lomvegyiilelet. Igy azt6n az el6kel6 n6khiisdga heveny 6lomm6rgez6shez vezetett, amihez a vizvezet6kek ishozzdjdruhrk. hi\zen azok i\ jdrd.Tl dlombdl ketzi i lrek. igy eppen alegel6kel6bb, leggazdagabb csalddok maradtak gyakran gyermektele-niil, tekintve, hogy itt az dgyasok tartesiinak szok6sa nem voll annyiraelterjedt, mint a Tdvol-Keleten.

r32

KiNA

A r6maiat er6ss€ge el6szdr szdrazfitldi hadseregiik volr, de k6s6bberds flox6r is 6pitettek. Ez a florta eljutott Ardbidba 6s Indi6ba is.Enn6i hosszabb h6dit6 vagy kereskedelmi utakat azonban a rdmaiaknem tettek. Ez a fejletlen navigici6s 6s haj66pitdsi m6dszerek miatttdrtdnt, hiszen evezos haj6k csak a paft menti haj6zdsra voltakhaszndlhat6ak, hosszri utaka nem viillalkozharrak az 6cednokon. Ugytrinik, hogy az egyiptomiak viszont jdnak valahogy D6l-Amerik6ban.1979'ben ugyanis francia kutat6k megvizsgalt6k Ramszesz tetem6t.A mfmia gyomr6ban bors 6s miis dvol-keleti ffszerck melleft finomanfelv6gott dohenybveleket is taldltak, amik segirerrek a mdmia 6ps6g6rmegdizni 6vszezadokon dt. Mdrpedig a doh6nylev6l bizros, hogyismeretlen volt a r6gi Egyiptomban, ez kiztu6lag D6l-Amerikdban volthonos. Az utazies technikailag nem lehetetlen, ezt Thor Heyerdhalnorvdg kutat6 bizonyitotta be, aki 1970-ben papiruszned haj6n drkelr azAtlanti-6cernon (Rd II-es expedici6), s6t ugyanezzel a m6dszerrel amezopot6miai Tigris €s Eufrdtesz torkolardr6l az Indus delrrj6ig, majdaz aftikai Dzsibutiig haj6zott. Az 6kori Eur6pdban a kontinensek kii-zijtti haj6zis (expedici6k), 6s a t6rk6pk6szir€s nem vdlr rendszeress6,gyakorlatta, mert a kevesebb ruddsr igdnyl6 partmenti haj6zSs volt min-dennapos. Az expedici6k tapasztalatait nem rdgzitettCk, akezzel rajzollt6rkepeket nem lehetett pontosan sokszorositani, sdt iiltaldban igyekez-tek titokban taftani a t6rkdpdszeti eredm6nyeket- Ez a tud6s 6taddsdnakhi6nyossdgat mutatja, mdrpedig megbizhat6 ir6sbelis6gen alapul6tud6s6tadds ndlkiil nincs fejl6d6s, ez a halad6s sarokktive.

Az 6kori vil6g le$agyobb haj6sai m6gis a r6maiak iiltal elpuszri-tott karthdg6iak voltak, akik Kr. e. 500 t6jin Hanno parancsnoksdgaalatt haivan 6riiisi evez6s haj6val indultak el Afiika felt6rk6pez6s6re.Mintegy harminceTer embpr !ell reszr ebben a/ e\pedrci6ban. Arkel-tek a Gibraltdri-szoroson, majd a part ment6n haj6zva d6l fel6 halad-tak, eg6szen az egyenlit6ig. Ez volt taliin az 6kori vileg legnagyobbfelf€dez6 6s haj6sexpedici6ja. Ot gyarmati keresked6verosr alapiroFtak, ezek azonban ndheny szdz 6ven beliil elsorvadtak, hiszen mindener6fonds a birodalom megszilerdirisrhoz kellert.

Az 6kor nagy miiszaki teljesitm6nydnek lehet min6siteni Xerx6szhidjdt is a Helldszpontoszon, de az 6kori Gdrdgorsz6gban l6tezett egyspeciiilis,,vasit" is Korinthoszn6l, amelynek segitsdgevel haj6karvontattak iit egy rdvid fdldszoroson, igy a hosszti haj6utat le tudt6kriividiteni. Mindezek fut6 technikai kalandnak bizonyultak, nem ma-radlak tart6sak. Ezzel szemben Kina ekkor l6pett hatirozoltan atechnikai fejl6d6s ritjera, s a rechnika segits6gdvel messze-messze ki-emelkedett a tcjbbi birodalom kdziil. Mig mdsok csak a ,,torta,' ijrafel-

133

EGELY GYoRGYT BoRorvAELtrN

osztSs6t akartdk kicsikami (tijbbnyire h6bonlval), a kinaiak a ,.torta'nagysdgit ndveltek 6vr6l-6vre. Kindban nemcsak kital6lt6k, de ter-jesztett6k is az ijdons6gokat; rij ipardgak. manufaktrirak sora alakultki, melyek jelent6sen hozzdjerultak a birodalom fejl6dds6hez. Okosemberek Eur6pidban is 6ltek. de taldlm6nyaik nem szolg6ltdk a napigyakorlatot, ez6n nem is terjedtek. Ilyen volt a gdrdg6k 6r6j a is.

AZ NTtIfl HERAI 6RASZIRIGZIT

K6ts6gtelen, hogy az 6kori mediteriin vitdg taldn legnagobb szelle-mi teljesitm6nye egy draszerkezet volt. (Lesd ibm.) Valamikor. m6ga Krisztus el6tti id6kben Kr6ta sziget6t6l 6szaknyugatra haj6tdr6st

szenvedett egy gilya, mely-nek rakomeny6ban taleltakezt a csodalatosan preciz 6ko-ri 6raszerkezetet 1901-ben.

A kis gdrbg sziget, Antikilh6ra partjainel gdr6g szivacs-hal6szok 6kori haj6roncs ma-mdvdnyait taldltdk m€9. A b[-v6rok cserepeket, szobortdre_dekeket hoztak ltil, 6s h6romfelismerhetetleniil szdtmar6dottbronzdarabkit is talaltak. Miu-tin megszeradtak a t6reddkek,kideriilt, hogy szdmok nyomaildthat6k a roncsokon. Taldnvalamif6le haj6z6si milszerkeriilt el6? Tovibbi szdrad6sut6n a darabk6k sz6weltak 6sldtszott, hogy egy fa tokocskamdllad€ka tapasztotta dssze afdm alkatr6szeket. Meg lehe-

tett dllapitani a roncsok elsullyed6s€nek idej6t is, kiiri.ilbeliil L'r. e. 65-ben keletkeztek a ti4rgyak, teh6t a haj6 ezut6n siillyedhetett el. A iel-iratokb6l az deriilt ki, hogy egy Geminosz nevti gitrdg csillagasz Kr' e.77-ben iisszedllitott naptdri adatai alapj6n kdsziilt ez a bonyolult fogas-kerekes g6p. A lelet megtal6l5sa utdn majd dtven 6vig semmi sem tdr-t6nt, amikor is a Yale Egyetem professzora, Derek de Solla Price ijrael6vette a darabokat 6s mintegy hdsz 6ves munkdval 6sszerakta, re-konstru6lta az eredeti g6pet; keze nyom6n egy r6gi 6ra kelt 6letre

134

A.6kori Bdtug nechanika csncsa:a z Antik i th6 nib an ta Lil I c s i I la I d s.! t i6ra rckonstrukc ija.

KiNA

Ez a rcndkivul ravasz, kifinomult 6ramii egyszerre volt alkalmasnaptiirsziimitiisoka, valamint a Nap €s a Hold mozgdsdnak szimuldl6-s6ra. A bels6 k6zponti kerdk egy nap6v forg6s6r jellemezre, mig a ki-sebb, hozzri kapcsol6d6 kerekek a legfontosabb csillagok 6s a Holdmozgesat modellezte. A k6sztil6k sziimlapja az 6llatijv jegyeit, a Napl6tszdlagos 6vi fitozg',set az ismertebb csillagok kelr6r 6s nyugrdrmutatta. Igen pontos kis k€sziil6k volt ez, az egyik ivdarabon p€ld6ul45 foknyi osztds l6lszott, 6s csak 1 fok negyedr6sz6nek megfelel6 hi-ba taliilhat6 rujta dsszesen. Az 6ra dllagdb6l. be6llitdsdb6l kikdverkez.ethet6. hogy utolji4ra Kr. e. 80-ban rillithau6k be,6s ezuriin mdglegaldbb harminc 6vig haszn6lt6k.

A r6mai 6korb6l liinnmaradtak i.iistcired6kek, melyek megemlitenekhasonl6 g6peket. A hires r6mai Ugyv6d Cicero (Kr. e. 10643) bardtj6-16l, a filoz6fus €s tandr Poszeido-niuszr6l irta, hogy olyan gijmbijtk6szitett, ameiy forg6sa kdzbenmegnutatta a Nap 6s a bolyg6k 6j-jeli 6s nappali moz86siit ugyandgy,mint ahogy azok az 6gen jelentekmeg. Azt is leirta, hogy a nagyArchim6desz egy olyan g€pet k€-szitett, amely az €gitestek mozg6-siit imit6lta. Kdts6gtelen, hogy ez aszerkezet volt az eg€sz 6ko vildglegmagasabb rendii technikai alko-tiisa keleten 6s nyugaton egyariint.

Az antikith6rai lelet pontosanmegmutata az 6kori gdrcjg csrics-rcchnol6gi6nak a korl6tait is. K6t-s6gtelen, hogy bonyolult fogaske-rekekkel miikdd6, tal6n rug6s, ta-lin srilyra jer6 csillagdszati &a le-hetett. Egy kis, szrik csopon teh6tviszonylag magas foki matematikai, csillageszati ismeretek alapj6nfElett gdpet tudott el6rllitari. Ennek a taliilm6nynak azonban semmi-lyen hatasa nem iett a tdrsadalorDa, semmit nem javitort, jobbitott az6tlagemberek 6let6n. Hidba volt a meglev6 tudds €s technol6gia, ha aznem terjedt el, '?eri vdlt kdakinccsAa eftektelen maradt. Szerszdmgdpe-ket val6sziniileg nem tudtak kdsziteni, ami lehet6v6 tene volna a rii-meggy6rt6s1. A kivelasztott szellemi elit ritkos, mindenk6ppen sziikkdrben ismeit szerkezete voh ez, nem is gondoltak re, hogy 6tadj6k

t35

A kinai mechanitu csticsa: eg\ differe nc idhnii, Dte lyne k se I ftse I 6w I s 0-titben Ls lehets4qes az ininytneShattiro.tis - a nidru s.erch kat nbdiga.onos iftiu"bd nutatota bdnneteis tunfalgott a kocsi. CsapatokAj s.a ka i I no e ti s a ko I hQs z, uj ltti lL

EGDLY GY6RGY: BoRorvAriLEN

ercket az ismercteket a t6rsadalom sz6les r€tegeinek. Hdt kiknek adtekvolna? A fcjldmilveseknek, vagy abel6liik lett katoneknak? vagy a rab-szolgak tdmegeinek? Fdl sem medilt, hogy a fogaskerekes szerkezetek-kel, vagy l6nchajtSssal esetleg ker6kp6rl var6g6pet, vagy tdmegteme-l6sre alkalmas eszterg6ka!, mar6kat, szerszAmg6peket lehetne k6sziteniNem a gondolkodds szinvonal6val. hanem t6rsadalmi megalapozottsi-gival, minds6gdvel volt a baj az 6kori rftsndalmakban. Nen l4tezett atudds lita&istinak te tjes.tisAnek iS4n|e.

A lelet tal6n azt a t6ves k6pzeiet sugallja, hogy az 6kori Eur6piibanegy iejlett lechnikai civiliz6ci6 alakult kj. Ez abszolfr t6ves elk6pze'l6s. A technjkai civilizici6t fgy irhamenk le. hogy a neh6z, vesz6lyesmunk6t mft g6pek v6gzik, az emberek csak feltiByelik ezekel, a civilizeci6 nem v6ges, kimerill6 forrasoka 6piil, 6s mindenki sz6miira el-drhet6k a vivminyai. Ezek alapjen ez a csodi{s 6mszerkezet csak a kihagyott lehetds€geket mutatj a.

AGa iliban fel^llitott ftnai vl.imtlom ni.a. A. ittiLiai fdkziSeten nent haszliltak iben sapeket, ott nbszolgdk dalqo?nlr

Mig az 6kori KinAban 6s a Kdzel-Keleten sz€les kdrben elterjedteka sz€ler6g€pek 6s a vizkerekek, addig ̂z 6koi R6mi4ban messze nemhaszndltdk ki a term6szet eriiforr6sait, s igy alig szabadult fel emberimunkaer6 hasznosabb c6lra. Csak a Bizdnci Birodalom osszeomlasael6tt, s akkor is csak ltelian kiviil alkalmaztdk, pl. a vizimalmokatGallidban, a mai Arles rnelletti Barbegal dombjainak oldal6n €piilt fela legnagyobb 6rliiiizem, nyolc darab p6rosan miikijd6 vizker6k segit-s6g6vel, melynek 6sszteljesitm6nye kb. 30 l6er6 lehetett egy Tra-bant teljesitm€nye. Ma egy kis tany6n is nagyobb g6pi teljesitm6nyakad, mint az akkod Eur6pa legragyobb birodalm6ban.

136

A birodalom osszeomlesa utin azt6n m6g ezer 6vig nem 6rt€k elezt a szintet sem, Kindban viszont gyakan taldlkoztak az utaz6k sz6l-6s vizkerekekkel. Valahol itt, a: dramldstechnikai er6gipekkel kezdddik a technikai kulti,'a, ezek elterjed6se alapfeltdtel az ..6llati sor-b6l" val6 kiemelked6shez. Csak a.a ci\)ilizdci6 dletkdpes, amely a Ie-het6 legolcs6bban, a kirnyeaet legkisebb mirtlkii ronboldsd\)al tltdenergitit el'dllttani. Az energia em, el66llitdsdnak korl6tai egy6rtel-miien jelzik egy-egy kultrira fejletts6g€t. jijv6beli kililtdsait. A: er?r-gia olcs6 el6dlli isa taldn a legfontosabb tudAs, amil egy tdrsadalombinokolhat, s ezek alapjan viliigosan lehet kategorizdlni fejlettsig sze-rint az egyes tiirsadalmakat. Kina ebben a tekintetben is messze megel6zte Eur6pdt, szdmunka szokatlan fiiggdleges tengelyri sz€l- €s vi-zimalmok dolgoztak rnindeniitt az orszdgban.

Ez is fAkx ilis, fehlcsapott keftk,ldnco*dobozot tint,adsoft hajttneI dereks.dgl fogaskeftk-d ekl

Jelle|.etes kinai,'izinalom !6larid-lis, feliilcsapou kerikkel Nem kell-et hozzti 'jnAeL a lapdtkeftk kb.vetleniil hajtotta meq a nalonknverAz egts.eiibb s.e*e.et olcs6bbtitette a tneqipftAs\ i$' az iizenelte-tds is egfszel'iibb Zs olcsttbb rolt.1313-ban kds.iilt rak.

t37

EGELY GYORGY: BoRoTVAELEN

Stephen Hoorcr JagB,Sle ges te,lgellii s.6lnnlnn. A. 1789-ben s.abarlaltnd.-tatox szAlnalombdl csak ttihin! pAldhlr kas.iiLt. sosen teie.h el Eun;pdban. A.jidbatt n6t 6's.d.ad.k 6ta csak i|,"en tipust has.ndltak a kicsit;l azeg4s. na , nArctiiekig. El6nye ennek a negoLdisnak, hog'" nen tr.6kenta s.6l ininldru, As a maLonkercket knpfoqarkerikfelhas.nnLtsa nllkiil tudjaneghajtani. Ennek e1len6le Eur6pdban ideSenkedtek t.;Le, a ma is is,nefts.i hnalomndl,, befaq\ott" az eurdpai technika.

K|nai gabo a- ls liivig.t es.kd..

A s.il,nalt ok a tonatikus fo rdula\..itns.abdl,".6ja. Thonas Mead 1783-as s.abadalnttu lns.ruiltaJel Jantes wdu (1736.1819)a g d.gd pe k te lj e s h m 6 ttr. s.a bd 4 a.d sd ra.Eza palda is tnutatja, hog egr allot terii-leten negler.i taLdlndv e$ jabb taMlntin,\nlegs.iiletlsln4l isfantos lehet. A Ed.gapekki.fejl.jdls. nllknl rosen kAs.iiltekvlna eLx belsd 68lsii rlototok.

138

KiNA

Vhorlds talicska: a leg,lhaLdnosabbanelktjedt ktni tehefionl4 sze&ezet.A kiskereskadelen\ a zdwsig- ls ileLmi-s.erellitds alapwtd esakdze volt. Rossautaka is lehetet has.ruilni.

F uggdleges tenge lii to mdd.i tipusieurdpai s.Zlnmlom tene. Csak a xx.

sadaadban a nos!.kvai Kurcsatot, Int6-.erben kls..itettdk el; ieen j6 hatdsfoki.

A rdNAr,{ ELONm

Az 6kori gbritB, r6mai, egyiptomi civilizici6 elbukotl. Fel€lte tartal6-kait, kimeriilt, cjsszeroskadt az iiltaluk barbiimak tanot n6pek katonaicsap6sai nyom6n. Csak dinamikusan fejl6d6, egyre termeldkenyebbtechnikai civiliz6ci6 k6pes a folyamatos fejl<id6sre. A stagn6l5 tdrsadal-mak, ahol nem terjedhetnek el a taldlminyok, el6bb-trt6bb feldli temi-szeti, emberi fondsait, lemeriil, elpusztul. Egy ilyen fejl6d6k6pes, tech-nikai civiliz6ci6 csak hum6nus. demokatikus tirsadalomban val6sulhatmeg, ahol a term6szet, az 6let v6delme a legfontosabb 6ft6kek kitziittvan. Ha emberhez hasonlitandnk a tftsadalmat, aklor a momlit6s l6ba-in kellene iillnia, a keze a technika, a feje pedig a tudes 6s annak etadii-sa lenne. Az 6kori nyugat ti4rsadalmai pedig alapvetiien immordlisakvoltak, brutelisan ember 6s termdszetpusztit6 m6don 6ltek, tdrt€nelmil6pt6kben m6rt gyols 6s v6gleges dsszeonlesuk elkertlhetetlen volt.

Nehogy azt higgyijk, hogy ezekb6l a durva hibdkbdl mi mdr 169 ta-nultunk. 6s egy elland6an fejl6d6 trrsdalomban, mindenki sziim6rael6rhet6, mind k€nyelmesebb technikai civilizSci6 fel6 tartunk. Ezugyanolyan durva t6ved6s, mint az 6kori birodalmak polgarainak el6-gedetts6ge, amikor R6ma, vagy Hangcsou, esetleg Konstantin6polyszdp palotasorait v6gign6zt6k, s nyugtritSk a fejl5dest. Mitos. az,

r39

EGELY GYdRcY: BoRorvA6LEN

hogy napjainkban a fennt rthat6 technikai civilizdci6 feld haladunk,ls egyszer biztosan eljutar?l odd. Nem. €ppen az ellenkez6Je i9az: ,A-

ees, E orsa kimeriil4 kdszleteken alapul a mi rls.k4es technikd civi-Iizdci'nk is. Aihoz, hogy egy sikeres, legalebb kezdetleges lechnikaicivilizdci6 ldtrejijjjcjn, sz€les k6rii munkamegosztdsra, tudiis6tad6sra,valamif6le elemi gondolkoddsi szabadsagm van szi.iks6g. Szerencseis kell hozzi4 abban, hogy az adott 6llam teruletdn a term6szet megfe-lel6en b6kezrien hagyjon drceket, erd6ket, foly6kat, tavakat.

A gdrdgdk pdlddul nem ismert6k a vasat, nem voltat vasbdnyriik.csak rezet 6s 6nt tudtak b5ny6szni, iegyvereik is j6r6szt bronzb6l k6-sziiltek. A r6maiak ismert6k mtu a sokkal magasabb h6m6rs6kleten ki-nyerhet6 vasat €s nagyra is becsijlt6k - eleinte jegygyririiik is vasb6lk6sziiltek. A r6maiak hadiipara az Elba sziget6n taldlt vas6rctelepeke6s ̂ z ottani koh6ka tdmaszkodott. A r6mai te€hnol6gia f6b6l k6szultszener. faszenet haszndlt a koh6sit6sra. Amint azonban letaroltik Elbaerd<iit, fel kellett hagyniuk az ottani vasgyirt6ssal, mert a nagy tdmegtvas6rc sz6razf<ildre sz6llitdsa rendkiviil drSga lett volna. Fdl sem meriiltbenniik, hogy a fa rijra telepithetd (Elba szigete ma is kopdr), inkdbbotihagyt6k az eg6sz teriiletet. 6s - sAska mentalit6ssal - m6s bdnydkatkerestek a birodalom terillet6n. Hatalmas t6rs6gek semmisiiltek megigy az 6korban, az eg6sz dalmdt tengerpartot, Eszak-Afrikiit kop6r si-vatagg6 v6ltoztatt6k, pedig az ut6bbi hosszi ideig R6ma gabonater-mel6 €l6st6n volt. Az 6kor n6pei moh6siigukkal rn6rhetetlen term6szetikrrokat okoztak. Fel6lt6k term6szeti tartal6kaikat, a ltild kimeriilt, egy-re kisebb n6pess6get tudott csak eltartani, akik viszont miir nem ndtrkmegv6deni magukat a lovas nomdd nemzetek t6mad6sait6l.

Tdrt6nelmi tapasztalat, hogy a technika fejl6d6set - mitu amikor egy-6ltal6n fejl6dik - vagy luxusig6nyek, vagy a hadvisel€s segiti. Nemigaz, hogy ha valamire fizet6kdpes kereslet van, akkor azt nagyongyorsan feltalfljiik. A goly6scsapdgyat p6ld6ul mdr ismert6k a r6maiak,hiszen a Nemi r6b6l kiemelr iidiil6haj6k egyik6n ilyen gi;rdiil6 talp-csapagyon forogtak azok a szobrok, melyek caligula g6ly6it diszitet-t6k. Ezen a gdlydn taldltdk azt a vedres, l6ncos vizkjemel6 berendezdst,ami a besziv6rgott vizet elt6volitotta, de az itt alkalmazott l6nc dtletesem terjedt el, nem adtik iit, nem terjesztett6k el ezt a tudiist.

A kinaiak abban vohak jobbak az 6kori mediteir6n kultLirrdkndl,hogy a taldlmdryokat elterjesztetAk, igy kevdsbd voltak s6 il6ke-nyek, elpusztithat6ak. Kina az€rt emeikedett, emelkedhetett ki, mert atdbbi hasonl6 adottsdgli ijntdz6ses kultriraval ellent6tben, n6mi tudrsgazddlkod6st, a tudds 6taddsdnak int6zmdnyes lehet6sdgeit kijnyvek6s az okatds formdjdban ki6pitett6k.

140

KiNA

J6l ismen, hogy az emberi kuitfra termeket kozil tal6n o taldlmd-nyoknil a legmagasabb a ,,csecsem6halnnd6sdg

", a legtajbb dtlet ide-jekordn elpusztul. K6ts6gtelen, hogy eltrintek sz6p versek, dr6mdk,festm6nyek 6s zenemrivek, de van helyettiik miis, talrn azzal egyen-6rt6kri. Tal6lm6nyokn6l nem ez a helyzet. Peldl4ul a porceldn t6rt6neteis j6l p6ldrizza, hogy egy viszonylag egyszerii dolgot is milyen nehAzij ra fehaLiLni, lemdsolni. Egy terftGk el66llitdsShoz sziiks6ges udestigen neh6z megszerczni, ds nagyon kiinnyf elveszteni. Agyaged6nye-ket mindentitt tudtak kesziteni, ez az 6kor egyik egyszertl, j6l elrerjedttaldlmdnya volt. Am a porceldn finomsdga, sz6ps€ge, 6ttetsz6 v6-konysdga ktil6nleges volt, s ez megddbbentette az arab 6s eur6pai em-berekel em masf€lezer 6ven ;t hieba kisdrleteztek a porcel6n rijb6likitalilds6val, pedig minden nyersanyag megvolt Eur6pdban, vagy azarab t6rs6gben is, csi* a udas hidnyzott.

A PORCELAN

Az els6 kinai porcel6n kb. Kr. u. 300-b6l maradt meg. A porceldntitka nem pusztdn anyaga, 6sszef6tele, hanem az elkisaitAsi eUdrdsis a titok rasze. Mig a szok6sos cser6ped6nyeket 500 6s 1100 Celsi-us-fok kiizott 6getik ki, a porceldnhoz 1200-1300 Celsius-fok sziik-s6ges, teh6t nem mindegy. hogy milyen kemenc6ben, milyen tilze-l6anyagot hasznrlunk. A tiizel6shez faszen 6s koksz kell, 6s valami-f6le j6 szell6ztet6, esetleg befrivatd rendszer. A kaolin nevrfi (kinaielnevez6s) iisvanyon kiviil m6g fcjldpat 6s homok, azaz kvarc sziik-s6ges. Tiibbszdriis moses, derit6s, viztelenit6s udn kapjuk meg azt ap6pet, amit nagyon pontosan eldirt h6m€rs6kleten ki6getve porcel6nlesz az eredm6ny. A rdfestett miiv6szi mint6kat mrr egy m6sik h6-mersikleten. mdsrechnol<5gidral lel l krdgetni.

Val6sziniileg sok ezer Ksdrlet ut6n. l6p6sr6l-l6pdsre fejlesztett6ktitk6lyre a kinaiak a porceldngydrt6s miiv6sze!6t a Szung dinasztiaalatt (960-1279) a mongol h6ditdsig. Porceldngydrt6 telepek sorerhoztek l6tre. Kiilajn csoportok, specializel6dott szakemberek vdgeztdkaz alapanyagok mosdsdt 6s el6k€sziteset, mesok az 6get6kemencdk6pit6s6t 6s iizemeltet6s6t, ijabb csoportok a fasz€n 6s koksz k6szit6-s6t, 6s termeszetesen igen k6pzett, nagyon tapasztalt sziik technoldguscsopo( vdgezte mag6t az 6get6st. Tudtrlq hogy a porcelidnt rdszbenoxid6l6, r6szben redukiil6 kiizegben kell elkdsziteni, mi{s i4llag[, messzinii festdket m5s eljaressal lehet el6rni. Csak csoddlni tudjuk, hogymindere alaDvet6 k€miai ismeretek n6lkiil iiiuek16.

r4l

EcELY GroRcY: BoRorvairEN

A ponug6lok ugyan 1520 kcjriil m6r megszereztek ndh6ny kaolindarabot, de ez az ,,ipari hirszerz6s' sem segitett, mert hiienyzott azigen fontos technol6giai eljenis. Eur6peban ekkor kezdett terjedni azalkimia, ;z aranycsin6les ,,kutatAsa". melynek soriin, sz6p lassan leg-aliibb az alapvet6 kdmiai fogalmakat. folyamatokat megismefi6k. Eb-b6l indult ki k6s6bb az els6 tudomdnyos alapokon nyugv6 ,.ipar".dmir Europd el6szctr f t j l tudoft muratni: a !egyipar.

Eur6piiban a fdlig szelh6mos n€met Johann Friedrich Bo€dger(1682-1719) taldlta meg a porcel6n viszonylag egyszerri el66llitds6nakm6dj6t. Ez a Boedger egy Leszkalisz nevri gijrdgt6l. egy miisik sz6l-hdmost6l, igynevezett ,,bitlcsek kilv6f' v6s6rolt, 6s hire futott. hogyaranyat tud vele k6sziteni. I. Frigyes porosz kirdly. aki azt hangoztatta,hogy a megv6lt6s Isten dolga, de minden m6s 16 tartozik, el akafta fo-gatni Boedgert. hogy a hebordskoddsai miatt kiiiriilt dllamkincst6rt azaranycsin6l6s m6dsze6nek segitsdg6vel fttltdltse. Boedger Wittenbergbemenekiilt, de itt meg a szisz kirily fogana el, 6s er6s 6rizeltel Drezddbavitette. Sikertelen aranycsinilesi kis6rletei sordn negyvenezer tall6nkdltdlt el a szesz kiriily udvar6ban. Ekkor az umlkod6 egyik n]egbiz-ha6 fizikusdt, Tschimhausent adta mell6, 6s munk6juk sordn teljesenv6letlenijl rdjduek a porcel6ngyartds titk6ra, mely k6s6bb legal6bb any-nyi p6nzt hozott, mintha az aranyk6szit6s m6djdt taleltek volna meg.

D rhnaj 86p. K4pesek lettekv o lna I a kks zi I e te 1 i s ii ft d r6to t

is g\drtani, de nne Motsea ri.tu't segi\Agiwl ki-

fejlesztete a tti|ir6t, addigrand n e gd ILt a fej l6dd snk.

K hM i c ilisztii fe gt v e ryt dtujlk€ s.ii Lt ne ts ze t. F e Eyv e *o -rdcsok es harci s.ekl *As.itdk

KiNA

Meissen v6rosanal kastdlyeban rendeztdk be miihelyiiket, 6s 1707-t6lkezdve Ks6rletek sodt v6gezt6k el; soK6le anyag hevit€s6n, ki€get€sdnkeresztiil eljutottak a kaolinhoz. Tschimhausen 1708-ban, v6rhasbanmeghalt, de ekkorra mdr megvetettdk a porceldngy6rtis alapjait. A por-celdngy6rtds titk6t termdszetesen szigorfan 6rizt€k, ennek ellenere afrancidk m6r hrjsz 6v mrllva elloptik a titkot, az angoloknak ez m6gtjabb tiz 6vbe relt,6s a dAnoknak ismet djabb hrisz 6vbe. onnantdlkezdve m6r nem szimitott nagy ijdons6gnak. Imm6r Eu6p6ban is tud-tak porcelrnt k6sziteni, b6r soha nem 6ndk el azt a szinvonalat, amitKindban mdr ezer dvvel azel6tt. A porceldngydnAs tdrt€nete arra mDtat16, hogy milyen lassan, milyen Knl6dva kdvette Eur6pa a kinai nagyi-pan. Most n6zziik meg, hogyan sziilettek Kinfban a taldlmdnyok, ho-gyan kijtddtek a Knai tdrt6nelemhez, a kinai ga"dasdghoz, hogyan be-folyiisoltek ennek a kontinensnyi n6pnek a sorsdt, boldogul6s6t.

KNAI TAr,1r[4(MoK

Kindra alapvet6en jellemzd, hogy sokkal tiibbf€le tal6lmiiny. sokkaljobban elterjedt, mint Eur6piban, s eg6szen a g6zg6p megjelen6s6ig eza helyzet nem is vrltozott. Kin6ban nagy allami 6s mag6n manufaki-r6k ontottdk az ac6lt, a selymet, a porceliint, a latktdrgyakar, de dllarnimonop6lium volt a haj66pit6s, a s6lep6rlSs, s az eziisF 6s rezbdnyaszatis. A kdzmiives r6teg szinte kasztta tdmdriilt, tuddsukat nemcsak sz6ban, hanem nyomtatott kdnyvekben is tovdbbadtrk gyermekeiknek. Eznemcsak specializel6diishoz vezetett, hanem kis m6rt6kben a modemnagyipan jellemz6 szabv6nyositdshoz, min6s6gbiztosit6shoz is. Mig azarab, muzulm6n vil6g csak az rjgynevezett damaszkuszi peng6ben mu-tatofi kimagasl6 teljesitm6nyt, a kinai iparosok nagy mennyis6gbentudtik gyrrtani ̂z dntduvasat, majd k6s6bb a soklal jobb min6s6gii ait-vdzdtt acelokat, igy jelentds szdmban tudtak vasek6ket, f6m- 6s k6meg-munk6l6 szersziimokat, ldncmeghajt5sokat k€sziteni.

Az ipar, 6s a miiv6szet tdbb ponton is dsszekapcsol6do[ peld6ul apapirgy6nds megjelen6se ut6n sz6p kdnyveket, gmfik6kat nyomtattak;a selyemgy6rtds megjelendse uten sz6p sziDezett ruhrkat varitak, a por-cel6ngy6n6sr6l nem is beszdlve. Eur6peban a technika 6s a mrlv6szetcsak j6val k6s6bb kapcsol6dott cissze. Nyilvdnval{i, hogy sz6p zen6tcsak j6 hangszerekkel lehet el6adni. J6 hegedii, szdpen sz6l6 orgonavagy zongora kell ahhoz. hogy Bach. Hiindel, Vivaldi vagy MozarIalkothasson. Mindaddig, amig ezek a j6 min6sdgii zenesze$zimoknem jelentek meg. sziez6val halhatiak meg zenei tehets6gek, akik lehe-t6s6gek, megfelel6 zeneszersziimok hiiin sohasem bontakozhattak ki.

r43

EGELY GYdicY: BoRorvAriLEN

Talen nem v6letlen, hogy Eur6piibal csak az 1700-as 6vek ut6n buk-kantak fel nagy szimban teh€ts€ges zen6szek, hiszen ekkorra alakult kiaz a minim6lis technikai szint, ami a j6 zenei eszkdzdk elk6szit6s6hezkellett. Persze Stradivari mester hegedrik6szit6si titkai is elvesztek, demrs mesterek tovebb $dt6k adni a szakma fogiirait. (Visznat, meg fest6-ket hamarabb tudtak kdsziteni, igy a fest6szetben el6bb jetenhettek mega tehets6gek Eur6pdban.) P6ld6ul a n€met orgonal€szites a korabeii Eu-r6pa csicsrechnik6janak szemitott. Am m6reteit 6s fejlettsdg€t tekintve^z iltaldnos mechanikai rudidsszint Kiniban m6g ezt is meghaladta.

A vAs fs Acft oRszAGA

Akkora iizlet volt a vasiint6s, hogy a Han dinasztia Kr. e. 1ig-ben Alamimonop6liumm6 tette a vasgyilrtii-st. Negyveniat dlami vaskoh6 volt a bi-rodalom teriilet€n, s ezek ontottiik a vas ed6nyekei. vas szersz6mokat, v6-s6ket, gyalukat, fiir6szeket, fegyvereket. Olyan j6l ismert6k a vasdnt6stechnik6jdt, hogy Kr. u. 1000-ben Santung taftomenyban kb. 20 m6termagas dntdttvas pagodet k6szitettek. Egy hatalmas vasoszlopot is 6pitettek 695-ben Vu-Tse cs6szrim6 k6rdsdre, amely a nagy Csu dinasztia di-cs6 en{6k6t volt hivatva megdrizni, mint egy .,mennyei oszlop". A4 m6ier ,tm6r6jri, kb. 30 m6ter magas, I325 tonniis oszlop tetej6n n6gy bronzsdrkny ellt, melyek egyenk6nt kb. 4 m6ter magasak voltak.

A Knaiak igazi er6ss6ge - az eur6pai technol6gidt messze meg-el6zve - i\z acdlgy6rtiis elterjed6se lett. Az ac6lban j6val kevesebb asz€n, mint az dntdttvasban, ez6rt kev6sb6 tcjr6keny. nagyobb a hfz6-6s csavar6szil6rdsSga. A kinaiak hamarabb taldltek ki a tdmeges vas-€s ac6lgyiirt6st, igy hamarabb tudtik ezek eredm6nyeit fdlhaszn6lni.Mi6r IG. e- a IV. sz6zadban hasm6lt6k az 6ntdttvas k6szitds technikdjet,mert sok j6 min6s6gri agyagot binyeszhk, amib6l h6dll6 kemenc6ketk6szitheftek. Azt is tudtek, hogy van olyan 6sviiny - 6k feketefdldneknevezt6k , ami vasfoszfidt tartalma miatt lecsdkkenti a vas olvad6sih{imdrs6klet6t, 6s mintegy ezer 6vig haszndlt6k ezt az 6svdn}.t a vas-gydrt6sban. Sok-sok vaseke k6sziilt, €s az dllatokat nem fojtogat6sziigyhdm segits€gEvel, j6val nagobb teruleteket lehetett fdlszdntanikevesebb embenel. Ez hatalmas el6nytjelentett Eur6pdhoz k€pest.

A nyenvas 6s a kovdcsoltvas kever6s6vel is el6 tudtak allitani ac6lt.d€ hosszabb id6t ig6nyl6 diffizi6s eljrirdsokkal is ki tudtak vonni azdntdttvasb6l a szenet. hogy ac6lt nyerhessenek. Mindez csak magash6m6rsdkleten vihet6 vdgbe, s az ehhez sziiksdges szell6ztet(i, fijj6 96-peket is fZiltaleltdk, haszndtfk a kinaiak. A XL szSzadra m6r 6vente125 000 tonna volt a vastermel6s. Az I milli6 f6b6l dll6 hadseree. a

r44

KiNA

nl€zitgazd€sAg, az 'pitkez€sek, azaz a k6fejt6s haralmas ac6ligdnye 6l-land6an munkdt adott a vas- ds ac6lgydrt6snak. 1736-ban, pont alkor,amikor a m6g fejletlen 6s meglehet6sen szegdny Angli6ban egy Abra-ham Darby nevii v6llalkoz6 coalbrookdale-i vaskoh6i elkezdtek dot-gozni, a Knaiak ledllitotdk a termel6st. Honan 6s Hopej tanomdnynagy olvaszt6inak bezdr6sa a v6g kezdete volr Kiniban, b6r 6k en6lal'kor m6g nem vettek tudomdst. Ennek okait azonban egy kicsit k6-s6bb isrnenetjnk.

Kev6s olyan alapvetii talelmriny van, minr pl. a kerdk. a riizgyfjtrs,vagy a vaskohdszat. Az dsszes tiibbi ak*or fejti ki igaziin a hat6s6t. hamdr sok-sok hasznos tal6lm6ny van ̂ z emberek kez€ben. Olyan ez, minta telefon: akkor iga dn hasznos, ha sok ember rcndelkezik vonallal. A ta-ldlmenyoknak is van egy dsszegzj, L:umulativ hat6suk, s6t egyik talrl-m6ry elv€zethet egy misikhoz. Ha a taLilnuinyokfonala megszakad, ezijabb, tatdn mAB fontosabb dtletek ererlma\iek elhaldstihoz ve?pt.

A kinaiaknak h6rom miisik nagy talrlmanycsoporrjuk volt m6g: azegyik a mft emlitett papirgy6nds 6s kdnyvnyomrarSs, amellyel egy-fajta ,,informatikai nagyhatalomm6" lettek Eur6pdt messze megeldz-ve. A miisik az aramldstechnikai g6pek csoportja volt: a szemunkrateljesen szokatlan, fiigg6leges rengelyij kis sz6lmalmok, melyek azdntdzdshez felhaszndlhar6 kanalas vizkiemel6ker miikddtett€k, vagy€ppen a .izs, vagy a gabona 6rl6s6hez sziikseges matomkdveket haj-tottiik. Harmadik, tal6n legielenr6sebb tal6lmdnyuk volr a faniaszriku-sanj6 minos6gii haj6k elk6sziGse, de err6l kicsir kes6bb lesz sz6.

PMiRoRsz{cNehdz lenne mai 6letiinket papir ndlkijl elk6pzelni, s hogy inform6-ci6kat kaphatunk r6di6n, televizi6n, vagy az Intemeten keresztiil is,nemjelenti azt, hogy sokkal kevesebb papiira ienne sz0ks6g_ A pa-pir az emberis6g legolcs6bb informiici66tviteli anyaga volt 6vsz6-zadokon dt, feltalSldsa, hasznSlara ugyanolyan atapver6, mint a tiiz,vagy az ac6l ismerete. Az egyiptomiak a papiruszses egyik oldal6thaszndltdk ir6feliiletk€nr, de ez messze nem voh olyan j6 min6s€gii,mint a kinaiak 6ltal kiral6lt papir, ami n6v6nyi szdlak megsz6ritotrznzdekeb6l kdsziilt, szarit6si 6s ragaszriisi eljrras ur6n. A ragaszt6-anyag hozz6ad6sa tette a papirt irdsra alkalmass6. A legr6gebbi pa-pirdarab is Kin6b6l matadr meg, Kr. e. 140-87 kcjz6t keletkezherert.(A papir, titrtenete soren nem mindig nijvenyi zizalikb6l k6sziiit,p6lddul EDr6peban pdpp6 zizotr rongyokat hasznelrak, 6s ez is igenj6 rnin6s6gii, tart6s anyagnak bizonyulr.)

EGELY GYdRcY: BoRorvA6LEN

A kinaiak hosszi ideig rrtuizkoddsra is haszntihdk a kenderrostok-

b6l kesztil!, a mainal er6sebb papirt. Ez olcs6bb volt, mint a selyemru-

hdza!, ugyanakkor meleg, 6s szokatlanul tart6s is. Turfani sirokbanKJ. u.418 kdriil keletkezett papirsapkit. papirdvet 6s papircip6t taldltak. de k6szitettek bel6le takar6kat. fiiggonytjket. s6t a v6konyabb pa-pirfajt6kb6l ablakot is szrinyoghdl6 gyanrnt. S6t' a goh'tidll4 ntell6t4"korai el6dje is papirb6l k6sziilt. ugyanis titbb vastag. eros papindteget

egymdsra rakva igen j6. az 6les acelnyilhegyeknek is ellendll6 . p6n-

c6lingeket" tudtak kdsziteni. Az ac6lb6l 6s bronzb6l k6sziill pikkelyespinc6lingek ugyanis a kem6nyre edzett ac6l nyilhegyeknek nem rilltak

ellen, el16rtek. vagy fdlhasadtak. A sokr6tegii papir azonban elnyefte azenergiijukat. igy megakadt bennuk a nyilvessz6 (Elk6pzelhetjiik. hogyfeslctt egy kinai harcos heves nyilzdpor utin ) A XII szlzadban. egykal6zhaj6 elfogisa sotln szez(z papirb6l k€sziilt .'p6nc6linget' is it-

adtak a kal6zok a hat6sdgoknak. A papirb6l ds selyembcil kdsziilt tcjbbr6tegii ,.piinc6ling" tovdbbi elcinye volt. hogy nem rozsdisodott. kdny-nyil volt a visel6se. amikor neh6z tercpeken. hossaj ideig kelleft me-netelni. Ez a vastag. goly6dl16 papirmell6ny m6g a japiin kal6zok pus-

kagoly6i ellen is v6delmet nyfjtoil.Term6szetesen x papirtapdtiit is a kinailk haszn6ltdk el6szijr. el6re

nyomtatott mint6zattal. S6t. Wc-papirt is gydrtottak A feljegyz6sekszerin! 1393-ban a cs6szari udvar ellat6 hivatala h6tsz6zhdszezer da-

rab nagym6retii toalettpapirt gy6rtatott. melyek egyenk6nt kb. 60 ceD-tim6tefszer I m6teresek voltak. A cs6szdri csalid kijl6nlegesen puhi

tott 6s illatositott vdltozatot kapott. A Wc-papirt 6ltali'iban rizsszalmasz6laib6l k6szitett pdpb6l iilepit6ssel nye(6k. ez olcs6bb €s egyszerijbb eljdres volt a szokisos ir6papirndl. Hatalmas mennyis6gii papirtgyerlouak a kinaiak, amikor a kiiz6pkori Eur6p5ban m6g rendkiviildriiga 6s dtka anyag volt ez, a wc-papir pedig teljesen ismeredenvolt. (A szemdlyi higi6nia teriile!6n sem az 6kori R6ma, sem a kcjz6p-kori Eur6pa nemjeleskedetr. Wc-papir hidnydban rongyokat' kukori.cacsutk6l haszn6ltak, vagy semmit sem: a koszos, biizds v6rosokbankitnnyen felijtaitte fej6t egy-egy betegs6g, mely jirvdnnyd nijvekedveeg6sz orsz6gok lakossiigdt tizedelte meg.)

A papirk6szitds technoldgiSja sem maradt titokban, Indi6t az eljd-res feltaldldsa ut6n kb. ezer 6v milva, a VllL szdzadban 6rte el ez aral6lm6ny. Ezut6n az arabokhoz keriilt, akik ot 6vsz6zadon keresztiilm6g mindig titokban tudtdk lartani a gy6rt6si eljririst. 6s csak a k6szpapirt adtiik el Eur6piinak, nagy haszonnal. Nem tudjuk, hogy az eu-rdpaiak hogyan tanultilk meg maguk is el66tlitani a Papirt, de a XIIIszdzadt6t megindult a papirgy6nis It5li5ban. Hi6ba volt a k6dexm6-

146

KiNA

sol6 szezetesek el6fi a papir sok szdz 6ven 6t, ezerdlszaz dvig kellettvdr'ni, mig ez a kulcsfontoss6gi ipar6g meghonosodott.

A papir. nemcsak mi)n szerkezeti anyag, hanem mint informiici6-hordoz6 is fontos volt. Termdszetesen a kinaiak taliltrik fel a tust is.Korom 6s ragaszt6anyag, alkohol, vagy viz hozziiadiisiival keszitettdkel ezt a fest6kanyagot. A tussal 6s a sziimunka ma is rendkivijl ide-gen 6s nehezen megtanulhat6 k6piriissal sziiletelt meg az elsci inlbr-mrici6robban6s. A Knai betiik furcsastga 6s bonyolultsdga azonbannem siettette az dltalunk j6l ismert cser6iherij szabvdnyos beliike!haszndl6 nyomtat6s kialakul:isdt. Termeszetesen nyomaarott papiro-k:rt, kdnyveket 6s ijs6gokat is a kinaiak kdszitettek el6szdr, 6s taimeges m6relekben gyiirtoltdk is. Ennek egyik vadhajlrisa let! a p6nzha-misilis, 6s a kirtyajdt6kkal a szerencsej6t6k feh,irlgzisa.

A m6soldsi technikdk kifejleszt6s6ben, elterjesa6s6ben a buddhis-tdk jr:iftak 6len. mert szent sz6vegeiket min6l nagyobb szdmban szeretdk volna sokszorositani, 6s ahhoz kevesen voltak. hogy hossza-dalmas munkdval, k6zzel mi{soljiik. A nyomtat6s alapdtletdt a kemdnyk6be v6sett jelek. kdpek puha papirra val6 iitsatiroziisa adta. Szentszijvegeiket igy sokszorositott6k. hogy a kdveke papirlapot nyom-tak. majd valamilyen fdmdarabkrval, 6lommal vagy cinkkel satiroz-dk. igy e169 j6 min6s6gii. n€ha f€nyk€pszenj lenyomatot kaptak. Ebb6l a rechnikrb6l feil6ddtt ki lassan-lassan a fametszetek6l t6rt6ndnyomtatds. Abr6kkal 6s szcjvegekkel egyiitt magas mLiv6szi szinvonalf lapokat, majd tekercseket tudtak k6sziteni igy, igen nagy pdl-diinyszimban. Koreeban maradtak fdnn az els6 ilyen dsnyomratviny-ok. ezek valamikor Kr. u. 700-ban kdsziilhettek. A VIIL sz6zadbanm6,r sz',zezer szimrakdsziiltek ezek a fametszetek, sziimos pdlddnyukma is megvan. Az els6 teljesen €pen megmaradt kdnyvet vagy papiltekercset - a 868-ban k6sznlt buddhista ,,gy6mdnt szutrAt" 1907-bentalalta meg Stein Aur€i, magyar sziirmaz6sd orientalista-

A X. szrzadban Feng-Tau miniszterelnbk parancsifa a konfucio-nista tanokat taftalmaz6 tizenegy kiasszikus mii ( 130 kdterben) nyom-!at6s6t fejezt6k be, s m6g k6t kommentiirokat tanalmaz6 kbnyvet ad-tak hozz6. Huszonk6t 6ves munka ut6n 953-ban fejezt6k be a nyom-tatist. Ez a vilrg els6 hivatalosan nyomtatott kdnyve, amit az akkorikinai nemzeti akaddmia adott ki. Ekkorra a kdnyvnyomtat:is m6r il-talinosan elterjedt lechnikdv6 vzift, a X. szezadban kinyomratottbuddhista szijveggyiijtem6nyb6l a mai napig is nlg,tid2e-er piltl'6van meg. Ugyanebb6l az idcib6l egy selyemre nyom[atotr buddhisraistennd k6pe hriszezer p6ld6nyban maradt meg. Tal6n el tudjuk k6pzelni azt a kuhurelis kiildnbsdget. ami a korabeli Kina 6s Eur6pa kit-

EcELr GYoRcr: BoRorvraLeN

ziitt fenn6llt. Ekkor m6r teUesen mai for Sjti kdnyvek szemozott

kttnyvoldalakkal - terjedtek szerte a birodalomban, 6s ha m6r meg-

volt 6s elterjedt a technol6gia, egyre tdbb 6s tdbb kijlt6 6s ir6 bukkantel6. Mig ekkor Eur6pdban a nagyon dregen behozott papirra' vagykecskeb6rb6l k6sziilt pergamenre kezzel irI6,k a szerzetesek a kev€sszemri kdnyvet, addig Kinaban mdr az 1200-as 6vekben egyetlenegyhelyen, a Haein-sa templomban, Del-Koie6ban titbb mint nyolcvanezernyomtat6 klisevel dolgoztak. Az 1600_as dveloe a csesziiri nyomda da'ezer l,itetes birodalmi enciklopadidt nyonte,tott ki Ezekb6l tttbb' teljessorozat a mai napig megvan. Eflelemszerilen a tdbbszinij nyomtat6st iskinaiak tal6lt6k fdl. vizzel oldhatd fest€keket haszn6lva Ezek nagyonsz6p szinekben,j6 min6sdgben maradtak r6nk.

Kiilbnleges tuddst kivdnt a kinai nyomd6szat, hiszen szdmos ka_raktert csak ritk6n haszneltak, csak k€vesen ismertek A 990 6s 1051kdzijtt 6lt Pi-Sheng k6szitett el6szdr csel6lhet6 karaktereket, €s ha6ppen nem volt k6zn6l az eldre kiv6sett fdb6l vagy bronzb6l k6sziiltlenyom6 minta. akkor gyorsan csedpb6l 6getett egyet Egyes elk6p-zel6sek szerint a nyomtatott szdvegli kinai papirdarabk6k Eur6p6ba isetuthattak, p6ld6ul a mongol h6dit6kkal, hiszen Lengyelorszdgban1259-ben. Magyarorszdgon 1283-ban jelentek meg a mongolok.

Aj6 nyomdatechnika lehet6v6 tette a papirp6nz elteljeddset A Mingdinasztia idej€n csak egyf€le cimletei nyomtattak, de az emberek nem

biztak a papirp6nzben csak az eziistben, hiszen az fdmlartalma miatttartoua 6l16k6t. A papirydnzt kitnnyti volt hamisitani is. mintegy tiznap alatt elkdszilt a nyom6blokk. Ezzel a gonddal sose tudtak meg-birk6zni, ez€n aztan ki is hak a papirp6nz Kiniiban.

TRUKdS TALAI"Td{\YOK

Sz6mos 6ltalunk Eurdpainak v6lt talSlm6nyt haszndltak a kinaiak.titbbek kbziitt a bijtykits-tengelyt, l6ncker6k-meghajtdst, 6s a kard6n-tengelyes felfiiggeszt6st is. R€g6ta haszniltak bambusznrd botot 6sors6t is a horgdszisndl. Ok €ldltik ki a pdrkdkgabondb6l kdsztltwhisky{ 6s mdsfajta pilinkdkat is.

Amint mer emlitettiik. az els6 igazi j6 min6s6gii. val6szimileg ru-g6s 6rdt a giirijgiik k6szitettdk K'r. e. 100 kiiriil. Mechanikus 6r5t a K-naiak is kitalSltak, de teljesen mds okb6l, mint a g6tdg6k. A kinaiakis m61yen hittek az asztrol6gidban, 6s sz6mukra az6rt volt fontos az6ra, hogy a tr6nut6dles sor6n sz6bajdhet6 hercegek6l pontosan meglehessen mondani, hogy melyik 6rdban foganhattak. Rossz id6ponFban, rossz 6fiban tcirt6n6 fogantatds ugyanis eleve kizfthatta az ut6d-

148

KiNA

liist, biirmennyire is tehets6gesnek, alkalmasnak Iiitszotf ajeldlt. A ki-nai kdzgondolkodds szerint a cs6szrlr - az €g fia -, mpga volt a f6rfi-ass:ig megtestesitdje. azaz a jang tipusi energia. Az elso szdmti fele-s6g. a csaszrm6 pedig maga volt a megtesresiilt n6iess6g, azaz a jiner6. Teliholdkor, amikor a n6iess6g a leger6sebb. csak a cs6szrm6 hil-hatott a csiisz6rral, az volt a feladata, hogy jin energiiival riiplilja acsAsziirjang erej6t. Az ekkor megfogant gy€rmekekt6l nagyon pozi(ivdolgokat vdrtak. Mris id6szakokban, amikor a hold fogyotr, vagy n6rr.alacso]lyabb rangd hdremh6lgyek, 6gyasok l6ttdk e1 ezt a szolg6latot, bel6iiik egyszerre kilenc kellett, hogy a cs6szdrn6r p6tolni tud,j6k. A cs6szeri rendtarti{s dvszdzados hagyom6nya szerint az uralko-d6nak minden 6jjel kilenc n6vel kellett egyiitt helnia, lerm6szeresenebb6l is szdmos ut6d sziirmazott.

Az 6rak€szit6s tehdt abb6l az ig6nyb6l indulr ki, hogy pontosanludni leher\en . c.dszari urodok foganrald\i idejel. Eppen ezFrt ar5rdbiil egyetlen pdlddny e16g voh az eg6sz birodalomnak. Az id6 m6-rds6re politikai okokb6l volt sziiksdg, 6s nem iizleri vagy navigici6scdlb6l, rnint Eur6piban. A tudits megvolt a mechanikus 6ra elk€szit6sdhez. de a tarsadalmi ig6ny ez esetben hidnyzott.

A kinai 6ra egy vizzel hajtott, tdbb emelet magas szerkezet volt. Ezaz els6 vizhajt6si, mechanikus 6ra azonban hajtdanyaga miatt gyor-san tcjnkrement, hiszen megrozsdrsodtak vas 6s bronz alkatr6szei.Ekkor egy jobb 6ri{t k6szitettek 976-ban Csang-Su mesrer segits6g6-vel. Ezt tcjk6letesitette tov6bb Su-Sung mesrer, az 6 6r6jdnak leiriisamaradt fenn Knai sziivegekben. Kaifengben, a birodalom egykori f6-veros6ban 1092-t6l 1126-ig m{ikdd6rt ez a g6p. ekkor mongol h6dir6kszerezt€k meg. A zsSkmenyolr 6riir Pekingbe vitt6k, ahol n6h6nyuralkod6vdltes ut6n megsemmisitett6k. Ezut6n M 6ragy6rt6s tetjesen

r49

EGELY GYORGY: BoRorvAELeN

mds alapokon, Eur6p6ban t6madt fel ijta Az id6 megm6r6s6nek tu-

d6sa,6s tal6n ig€nye is elveszett Kiniiban.

John Harrison (1693 t776) Da tos, hordo.ha j 6rdja A spinilruS6s kro'

noiiztet ktte lehetbz a pontos helfit|hatdro.dst a tengercn lt i8\' a j6

tZtkdryk k1sz[tisit is. E. a tulAhntiry lelbedalhetetletl eLqtnt jelentett a.

atryoloknak a te|?eri naviSd.i6ban Dtiden eur6Pai versenrtdrssat t.eDt

be;. Az acs fiak6,1t s.iiletett, tanulatlan Hoffisott ko inak leqtehetslsesebb

nechanikuta volt (Orfltre s ne ex) Ha vonakod,a is, de his.ezer Jbntotadott tatdLtndnyi'n a. Admirantus. A kinaiak e ek a taLdlmdryMk setn

isnefltk fet az irtelnit, 4ftAkA. A s.erke.et dntttaqdba eg! eqas. ipar'

tigat l6rcgdfttis) itlditott eL, anel\ben a bftek a.rit1lenarcdtak

Az id6szimit6s el6tti id6kben Si Huang+i csdsziir, aki el6sziir egye-

sitette a birodalmat, m6r tizezer szobat sz6ml6l6 palotiban lakott, tizen-

heromezer-sziiznegyven igyaseval eByiitt, akiknek csak egy r6sze volt

igazi feieseg. Ezekb6l a kapcsolalokb6l k6tezer-nyolcsziz gyermek

sziiletett, ami a csSsz6r erej6nek, f6dass6g5nak f6nyes bizonyitdkavok. e ndlkiil nem is ismen6k volna el j6 uralkod6nak Ugyanez a men_talitds uralkodott eg6sz Azsidban, az iszl6m birodalomban, 6s a hindumaharadzs6knal is. Sziimuka egyszertien elk6pzelhetetlen lett voLna

egy vezet6, akinek nincs megfelel6 f6rfiereje, aki nem tud egyszerretdbb n6t is kel6giteni, aknek nincs elegend6 ut6dja. A ktuai kiild6tt-seg, aki az 6kori R6m6ban jdrl. bizonyjra zavanan 6s d6bbenten ta-pasztalta, hogy a r6mai csdszdroknak csak egy feles6giik van' 6s leg-feljebb csak egy-k6t nem hivatalos 6gyasuk. rabndjiik Ez az 6 szemiik-ben a gydnges6g, az impotencia biztos jele volt, nem is tekintett6k em-bemek ̂zt a vezetot, aki naponta nem tudta bizonyitani f6rfiass5g6t

t50

Kin6ban kiilttn irodalma 6s kultliriija volt a szexualitiisnak, r6szle-tes technikdk alakultak ki arra, hogyan leher egy 6jszaka alan min€ltdbb n6t dgi iirijmijkben r6szesiteni. Egy izben Huang-Ti csriszi4rmegk6rdezte Szu Nijt, egyik n6i randcsad6j6t.. ,,Fdrudt vagyok, dsnen ralLilon a heben. Szomori t)ag),ok is nyugtalan. Mit rehetek?"Szu NU igy felelt: ,,A fAfr minden g\engesJge annak nlajdonithar6.hogy rosslul s2eret. A ntii szervezet erdsebb, nint a flfil, er6sebb as.eretke.lsben k, nikint a viz er6sebb a ti.nAL. A.ok, akik isnerika s.eretkezts kto-jtit, dss.hangtur tudjdk ho.ni a ji 6s janeot. aktkpedig cn, id6nap el.;tt fognak neghaLni anltkiiL, iogr eg,r.s;er lsigaadi abeahettlk volna a saerctke.As !J'-ain,-ijtit. Netn ea a., anirelFe ns!,qetlne k Jog Lalkoli kltu?" F.zek ̂z ]f,a:nk a szererkezds lao-ja

is fennmaradtak. biir sajnos csak tiireddkesen. (Ez is egyfajta rudiis,ami a kereszt6ny 6s az iszl6m vjliigban nem terjedt el.)

A kinaiak szdnrrra ddbbenetes leheletr a r6mai, v6rszomias kultLim,ahol gladiatorok gyilkoltik egymi4sr a ritmeg e1otr, 6s ahol a f6ldeken.6s a binyilkban gyakran rabszolgdk 6s nem szabad emberek 6s g6pekdolgoztak. A Knaiak, 6s iiltaldban az izsiaiak szem6ben ez brutiilis €sb:rbiir gondolkod6s voh, 6k az 6let szeretetdre. az ijrcjmdk fokoziisr-ra, maximali26lisrfua tdrekedtekminden helyzetben.

A kinai nra tistech ikajdt,kJonnd.ban,,negk)viilt' ere.lnlwe: eg]] kis

hetikopter. Az I7A0-at Zvek yi?lnkesziilt rcj..

A kinaiakt6l indult el a s6rkdnyereget6s is. Kijnnyri bambuszniidraerSsitett papirdarabokkal, v6kony madzagokl(al, j6 sz6lben 6rikig islehetett sokf6le, 6rdekes. szines papirsrrkdnyt r6prerni. Az dszaki Csibirodalom csrsziira, Kao-Jang (550-559) legy6z6tr ellenfeleit rend-szeresen siirkdnyrepiil6ssel v6geztette ki. Felcip€kette 6ket egy 30

E$ ndsik gterckjdtak,a scirk,jn!. Jdl ldthat' a.lreh As ne rcrlte tt fe Liilet.

1 i r

EGELY CYoRcY: BoRorvAtiLEN

m6ter magas toronyba, ahol hiituka papirb6l vagy selyemb6l k6sziiltsarkinyt er6sittetett, majd ledobatta 6ket. A szerencs6tlenek szdmyet-haltak a kis6rletek sorrn, s a cs6sz6r roppantul 6lvezte a lrtvenytA f6l6riilt uralkod6, hogy dldozatai szenved6seiben tov6bb gydnyijr-kddhessdk, titk6letesittette a serkinyokat. Igy 559-ben. uralkod5s5nakutols6 6v6ben m6r olyan sdrkrdnyt tudott k6szittetni, hogy az egyikVej herceg, az aranyf6nix toronyb6l val6 ledobdsa ut6n legalibb kdtm6rfitldet repiilt, 6s 6lve 6rt fdldet. Kds6bb taoistdk fejlesztett6k ttt-k6lyre a sdrkSnyrepiil6st, titkos szertart6saikon nagy hegyek orm6r6lmaguk is repiiltek. Ez a ma gyerekesnek tiinij jdt6k alapozta meg k6-s6bb a kinaiak 6ramlesrcchnikai tuddsdt. A s6rk6nyrcpil6st pAr 6\'1j-zede elevenitett€k fcil Eur6p6ban.

A gyufa is Knai talelminy, amit egy ostrom alatt dll6 palot6bantaldlt fel k6t 6hez6 udvarhiitgy, hogy segits6givel €telt tudjon k6sziteni. R6szletek nem maradtak fdnn az esetr6l, csak azt tudjuk, hogyfeny6fap6lcik6k vdg6re k6nes anyagokat kentek, 6s kis mozgatiis utiina pdlcikek rneggyullad6k. Az udvarhdlgyek .,f6nyhoz6 szolg6"-naknevezt6k el. K6s6bb .,tiizes prlcik6K'-nak hivt6k,6s az o$z6gbanmindeniitt iusitott6k. Eur6piban csak az 1830-as dvekben fedezt6kfdl djra a gyufit, r6szben N6metorsziigban, ftszben MagyarorszaSon.Bkkor foszforb6l. k6nb6l 6s netrium-kloretb6l k6sziilt a bevonat

A lakk-k6szitds is kinai talilm6ny, itt egy olyan el6nyt haszndltakki, amit az eur6paiaknak sosem nyijtott a term6szet: 1000 m6ter fij-lajtti magassigokban terem Kinaban ̂z 6shonos lakkfa. Ennek k€rg€tmegvigva. gyantaszerii anyag bukkan el6, mely hamarcsan megke-mdnyedik. Ezt az anyagot szinezve, t6bb r€tegben fdlhordva nagyonszdp bevonatokat kapunk. amely sav- 6s lfgAll6 6s legal6bb 200 Cel-sius-fokig h6dll6 is. Tizendt 6ves koreban lehetett a f6t ei6szdr meg-csapotni, majd utana dt-hal 6vig pihentetni kellett,6s csak utina le-hetett ijra megcsapolni. Egy-egy fdb6l mindiissze kb 5,dkg lakkotlehetett nyemi, 6s azt is gyorsan fdl kellett hasznrlni. Eszrevett6k,hogy ha rdk oll6jdnak darabkdjit beteszik a m6g foly6kony lakkba'akkor a lakk hosszri ideig meg6zi foly6konys6g6t, nem szdtad beegyk6nnyen. (Hogy szSnddkos volt-e ez a keres6s, vaBy v6letlen fel-fedezds eredmdnye, nem tudjDk, de ez az eset is mutatja Knaiak tal6-I6konys6gat, szorgalm6t.) Ezeket a frkat egy id6 utin mir tervszerLieniilteu6k. hogy ijabb 6s (jabb csdppeket nyerjenek bel6hk. Kiildnbit-26 szinez6ssel a szintelen lakk gycjnydrii feliiletet adott, n6ha arany-porral vagy gyijngyhezbet6tlel is 6kesitett6k az igy k6szult t6rgyakatAz apr6 lakktirgyak is az eur6pai piac kedvelt luxuscikkei voltak, 6sa kinai exportfuadat egyik, bir nem a legfontosabb t€nyezdjdt adtdk

152

KiNA

ORVOSI TAPASZTAIAT0(

A Knaiak 6vszdzadokkal az eur6paiak eldtt felismert6k, hogy a v6reramlik az emberi testben 6s a sziv ennek a motorja. Mdig sem tudmit kezdeni az eur6pai owostudome,ny az igyneveze$ .,bels6 er6s"Knai harci sporttal, a csi'kung gyakorlatokkal 6s a vu-shuval. A hosz-szf id6n 6t kolostorokban tanult vu-shu mesterek ugyanis testiikegyes r6szeit annyira meg tudj6k kem6nyiteni, hogy nem hatol 6t raj-tuk a penge. Az 6vek alatt elsajdtitott vu-shu technika segits6g6velp6lddul a magasr6l fttldobott t6gla dsszetitrik a mester fej6n, mig ezegy iitlagembernek azonnali koponyatddst ds hal6lt hozna. Ma isnyilvdnosan bemutatj6k, hogy 6les kardpengdken tudnak s6telni, vagyhanyatt fekiidni. €s vastag botokat lehet iisszet6mi karjukon, liibukonan6lkiil, hogy me8s6riiln6nek. Eul6piban ilyen tipusri harcmiiv6szetegyi{ltalen nem alakult ki. Ok ezt a jang 6s jin energidk dramlrsiravezetik vissza, 6s azt dllitjdk, hogy minden emberben az igynevezettmeridienok ment€n mozognak. keringenek ezek az energiek. Hamegbillen az energidk eg6szs6ges ardnya, betegs6g alakul ki. Hogy eznem pusztiin pszich6s hatds, az is bizonyitja, hogy egyszerri, elemiformrban ndv6nyeken €s ellatokon is megfigyelhet6. A mai term6-szettudomdny m6g nem €rti ajelens6g fizikej6L fiziol6girj6t 6s biol6-giSjdt, ez6rt pusztdn tagad6s6ra rendezkedett be.

a * t

n

*6nI

Ltvak akupunkt nis tlontjait dbrdzoL6 klnai rcj..

A Knaiak j6l ismert6k az 6l6l€nyek biol6giai ritmusait, a Holdhozkapcsol6d6 ndi ciklusr €s az ember napi ciklusi{l azaz, hogy mikor,mely bels6 elviilaszt6srj mirigyek miikiidnek, 6s a gy6gyszeradagolast is

t\u

153

ECEL'Y Df bRC'Y: }OROT'VAELIN

ehhez igazodva v6gezt6kel. J6l ismertdk p6lddul a hidnybetegs€geket is,ezalatt nyomelem- 6s vitaminhienyl kell 6rteni. Mig az eur6pai haj6kon6vszriadokon it ezr6vel haltak meg a matr6zok a liiss gyilmblcsijk hiinya, azaz a C-vitamin-hiiiny, a skorbut miall, ez a sokkal nagyobb kinaihaj6kon sosem fordult el6, mert ismert6k a megel6zds m6djft.

Talin leglbntosabb orvosi eredm6nyiik az immunol6gi6hoz kapcso-l6dik. A fekeie himl6 miir az 6korban is rcrjedt. Gdrdgorszdgban. R6-miban 6s Egyiptomban is fdljegyeztek silyos jiivinyoka(. A kinaiak6szrevet16k, hogy ha annak a n6h6ny embemek, aki meggy6gyult abetegs6gb6l, 6s kell6 immunitisra tett szert. a himl6h6lyagjdt beddr-zsdlik a m6g meg nem betegedett emberek orr6ba, akkor 6k is ellenell-nak a betegs6gnek. El6szdr Vanglan (957 1017) miniszler kezdtehaszndlni ezt az eljirast. Gyermekei ugyaris sona belegedlek 6s haltakmeg himlbben. e\ . /en\ eoellesen (ereste I gyoe) modol All i tr i lagee)6reg taoistaremete, aki elmondiisa szerint szellemeki6l lanulta meg ezt.beavafia a miniszten a titokba, 6s el16l kezdve terjedt el Kindban ez azelj6 s. Eur6pdt tdbbszcjr is vegigpuszttuona a betegsdg, mirc 16bb sz6z6v milva - tdrdk kozvetit6ssel meg€rkezett a megoldds.

Persze azt nem tudtdk, hogy virus okozza ezt a betess6get de anamdr m6dsze( dolgoztak ki, hogyan lehetne az eilenanyagol i6rclni.an€lkijl, hogy hat6ereje gydngiilne. Olyan h6kezel6si m6dszereket taliluk ki. ami a virusok 80 szdzal6kdi elpusztitotta a kezel6s sori4n, ez6rtnem voltak vesz€lyesek a peciensre. de az immunreakci6t m6r kjviihot-tik. Annak el1en6re, hogy Kindban is pusztitott a himlo, mintegy dlsziiz6vet kellett vr4mi, hogy a v6d€kez6s sz6les kdrben eherjedjen. Az 1500-rs6vek v6g6re dzonban m6r - Jii Tien-csi leir6sai szerint - az eg6sz orsz6g-ban alkalmaz{rk. A XVII. szizadban teriedt 6t a muzulmin 6s tdrdk terii-letekre, 6s innen vett6k 6t az eur6paiak. Lady Wortley Montague(1689-1762), az isztambuli bril nagykiivet felesdge figyelte meg ezt am6dszerr 6s 1718-ban m6r eg6sz csaliidjit ,,beoltatta". l72l-ben miirsz6les kd$en kezdett terjedni Eur6pdban is ez az elj6r6s.

Az irdnytiit is kinaiak kezdt6k el6sziir tijmeg€sen haszndlni, dc eleinte csak 6piiletek t6jol6s6ra haszndltdk a feng-shui mesterek. Az elsoprimitiv ir6nytri vizen isz6 apr6 magnetit tdrgyakb6l rillt ezutiin alakultki a finom tiire fdlfiiggesztett miignes darab, azaz a mai ir6nytli 6se.Igaz, hogy a gijrdgdk is ismertdk a miegneses 6rceket, de 6k nem hasz-nrhitk semmire, pedig a part menli haj6ziis helyett az iri4nytlivel val6t6jdkoz6d6s szdmuka is igen hasznos lehetett volna. Az emberis6gtdrt6net6ben az ir6nytij eset6ben hasznrltdk el6sziir a mSgneses mez6t,s egy6ltal;1n az erdteret. Az erdtdr, a mez6 alapver6en m6s tulaidonsi-gokat mutatott, mint a testek iisszekapcsoliisakor jelentkez6 kontak

KiNA

erd. A kinaiak meg6rtettdk. s fel tudt6k haszn6lni a Fdld kdriil lev6gyenge. dlLand6m6gneses mez6 tulajdonsagait, felismert6k hasznel je_lentds6g6t, ami a gdrdgdknek, vagy a r6maiaknak nem sikeriilt. A me-zo. a folyamatosan elosztott er6t6r fogalma belef6( a nindent feldlel6jjn-jang vil6gn6zetbe, ami Eur6p6ban nem vert gy6keret.

A mez6. az er6t6r fogalma csak hosszd vajidas ut6n nyert polgiir-jogot a XIX. szl'zad v€g6n az eur6pai tudomiinyban, annak ellen6re.hogy a gravidci6s vagy elektromos mezot m6r r6g6ta ismert6k. Ez isp6lda arfa, hogy egy ijszertl koncepci6t, ldrism6dot milyen neh6z el-fbgadni. megem€szteni m6g aklor is. ha ezen az elven m6r ldteznekmiikiid6. kdzhaszndlatban lev6 eszkozdk- A tudds nem keletkezik. 6snem Ierjed automatikusan, hanem Knl6dva, lassan; 6s sosincs garan-cia a tud6s megmaradiisara- Az irdnytlit ugyan elterjeszlett6k a kinaiak, s k6s6bb az itdliai Amalfi vdroska haj6sai elhozlek Eur6p6ba is.de p€ldiiul az egyendram termel6s6re alkalmas els6 Volta-oszlopokk6szitdsi fbgdsai a feledds homdlyiba meriiltek, s csak nernr6gibenbukkantak r6juk Kr. e- 600 k6riili mezopot6miai sirokban.

A RAJdZAS

A haj6z6s technik6j6t r€szletesebben is 6rdemes ismertetni, hiszen az.hogy druk egyik helyrdl a m6sika jussanak. n6pek egym6ssal kercs-kedjenek 6s ismerercket adjanak 6t, haj6zns n€lktil megoldhatatlan lettvolna. A haj66pit6s lett 6s maradtacs cstechnohigidja hosszi ideigminden n6pnek, mert ebben a fel-adatban szinte az 6sszes mesters6gismerete egyiittjelenik meg: a t6r-kdpeszet. inin)'tiihaszndlat, 6ram-listechnika, fa- 6s f6mmegmun-kel6s, valamint a tijdkoz6dds. Azegtsz gazdas6g miiktjd6s6hezalapvet6 a j6 haj6k 6pit6se, €s ezaz, amiben a Knaiak messze fe-liilmrilt6k az eur6paiakat, €s ezaz, ahol bukdtuk is eLke.ddddtt.

A kinajak mrr a mongoL h6dit6sel6tt hatalmas belvizi haj6zdsi csa-tomarendszert 6pitettek, 6s ezekenszdllitottdk az ad6k6nt beszedettgaboni{t, vagy €ppen szenet, vas6r-

Kis d.sunka. JdL Ldts.ik a. egj-

ti5

EGELv GYarRcY: BoRor\AarEN

ceL teet. selymet fuvaroztak, de tdmegkiizlekeddsre is hasznAltdk.Mintegy ezer 6ven dt dst6k ezt a kilerjedt csatomarendszen, ami olyansz6les volt, hogy k6t nagyobb haj6 is elf6rt e8ym5s mellett. Kr. e.2000-ben a kinai vizim6mdkiik m6r tdbbszintes folv6-keresztez6-desekel tudraL epileni. r l len csaromarendsrerrel oldorrdl meg a kalona-sdg szellitds6t 6s utdnp6tl6sdt. Ritka volt a tdbbevezbs gdlya, mert abelvizi csatom6kon 6llatok hiztdk a haj6kat, a tengereken pedig igenj{ivitorliikkal kdzlekedtek. Araml6stechnikai ismereteik olyan j6k voltak,hogy hamar r.4jiiftek a hitul alkalmazott kormanylapdt el6nyeire. A ki-nai nagy, tengeri teherhord6 haj6, a dzsunka virorlfuata pedig SramlSs-technikailag szint€n messze kedvez6bb volt, mint az Eur6paban nind-v68ig hasznilt kereszt- 6s or.vitorldzat.

Otdrboos dzsu,ka rajza. A vita ikat nen e$ vo aLbe hebe:tlk el, hog\jobb kg\en a ritorldk kd.ijtt az drcD .is. Betiltdsukig sota.othan g,-drtun.ika n a I lna re t:ii haj'i kat.

A kinaiak lapatk€reket is haszndltak haj6ikon, ezt kizzel vagy 61la-tokkal hajtottiik. Mig az eudpai haj6kon k6t nagyobbacska evez6 szol-grtlt hetul a komdnyzdsra - el6g rossz hat6konysiggal , addig a kinai-ak a nagyobb, 6ijuggatott h6ts6 korm6nylapinal a haj6k sokkal jobbforduldkonysegft € 6k el. A kinai dzsunkdk virorliata sokkaljobbanhasonlitott egy val6di. ivelt s.dnypro|ilhoz, mint az eur6pai vitorla.A bambuszndd merevit6k segils6g6vel. valamint a bambusznSdszdlak-bdl, vagy gy6k6nyb6l font hdl6b6l k6sziilt vitorldvat igen j6 aerodina,mikai tulajdonsiigokkal bir6 vitorliikat k€szirettek. Az Eur6p6ban el-

l )o

terjedt hareff vitorlrknak az voit a hatalmas hiitriinyuk. hogy nem tud-tak el6g nagy egysdges sz6rnyfelijletet kialakilani. a keresztvitorlSzatdurvin rontotta az drarnl 6st ̂ pa razita liamldsok kialakul6sa miatt.

i+ffiAle-{;?ry@Enfteri wgy d ali entrcl hajtott kinai lapdtkerckei hddihaj6, f,'lega lb lytj kotr ha s znAbti k.

Nelson admndlis hadihajbjltnak ftszlete: ral.istigos is.6 vdros. Hegrot,dalnti e dt ke e

kiwtgni eE! iben haj6 me\dpit1s4he..

1 5 7

EGELY GvdRcY: BoRorvattLEN

A jellegzetes euntpai vno d.at. Egseees s.'rnlfeliilet hebet sok ,,l\"ukat"taftabna.tj, pan.ita dramldsokktl teli, kis tohjedt adi fitorldzat, meb, nia&is ul ne he.e n ke ze lh e I d.

A kinai yilorldval liinnyrl I0rdu n,ha valamil k i kel l kedn vagyldnylkel lv i i lozlalni .

....i2'

Az eu16pai vtordva igennehdzkes az i rdnyvdl lds,n6ha nem is ehelsdges.

x./tr ' \'+'

szeldny

kinai , ro ids sz imyvi lo a\/ lorizal

A..e 6pai is kha i I ibtlik dss..ehasonlitdsa nvnifierek esetin.

A szdmyfeliilet akLor miikddik j6l, ha elt6rd nyomiis alakul ki adombonj 6s a homonj r€szei kijzdtt. Ha megbontjuk p6ld6ul a keresztvi-torl'.:'attal ezt az elys€Ees feliiletet, akkor a nyomdskiiliinbs6g kiegyen-lit6dhel es ez a szdmy hatlislinak draszrikus rcmldsdhoa wzet. A bam-

158

KiNA

buszmerevitdses vitorldzat m6sik nagy €l6nye az volt. hogy j6val ke-vesebb 6s egyszeriibb kdtdlzet kellett hozzd. igy kdnnyen lehetett fdflemozgahi. Kevesebb matr6z, kisebb er6feszit6ssel, j6val nagyobb tol6-erejij virorl6r tudotr kezelni, mint az eur6pai haj6k matr6zai. Ez6 a ki-nai haj6kaL a nagyobb tol6er6 miatt sokkal nagyobbra 'ehetett 6pileni,igy tcjbb embert tudtak befogadni, ttbb lehetetl ^z utas vagy a katona-

A gy6kdnyb6l kdszllt jellegzetes, bord6san merevitett dzsunkavi-torlikat eros sz6lben is gyorsan ossze lehetett csukni, igy kbnnyen lehetett szabiilyozni az ideiilis tol6er6t- Ha harcban net6n kilyukasztoltik. akkor s6rtetlenijl maradt r6szeivei m€g j6l mrlkitddtt az egdsz vi-torldzat; az eur6pai vitorlikn6l egy komolyabb szakadris a teljes vitorliit haszniilbalatlanni4 tette. A kinai dzsunkakon egymas mdgdtttcjbb vitorldt haszndltak, n6ha hilrom-n€gy. vagy dt iirbocot is. akkor,amikor Eur6p6ban egy vagy csak k6t drboc volt szokds. A kinai t6bb-Arbocos dzsunkavitorlizt|lal s:il elleniben is tudtak haladni. ezlltnlminlegy kitezer 6vvel el6zt6k meg az eurdpai haj6sok ruddsdt. Mdg aXVIL szizadban is, amikor Eur6piban mii riltalinosan eherjedt ahaj6zils, komoly gondot okozon sz6l ellendben haladni. csak cikl(co\kbrn. iu.su mancir erezdssel tudt"k mozognr.

*:;"^:,;:,:;::;::.',;i;::'i:"i'":,:::;;,i,,7:,':,eunipai ruorklkoti. C - bs.it,t.si8a aJe.lil

.eten. H a ritorlaf6 berond k1teLe. Behn..isdwl lehet?tt a s.ilitdn\ s.eti,tforqat-

ni a r ib tu|. I - a vitotld.at Jelh . (ikdtele. Er6s sztlbe,r s.akas.olketu,

eg\szet{ienfel lehetun hn.ni arhorldt, igr aanehi sdriilt nteg.

J - a ritorla.feszit,i kijte Ie.c L-df,iyitorla iig.itt: k1teLe.

M d rboc tatg.itd koftLo - feLsd nerevi6 'tuLP - aLsd metet,ft6 firL

Q wntjcsisdk.

AjelLeg.etesen ivelt, ,, szimJkere s.m?ts.etii ', fujl's.erien no.gathakj kiruid.s nkaritorla a tbrftnelmi iddk lesjobb vitorldja wlt. Az i8]- k's.iltt haj6kbetihdsa kd.vetle a kikai biadalotn Osszeroppandsdt okozta.

r59

EGELY GYdRcY: BoRorvAir-EN

Eu.6pa sors6t, egyes orszi4gok fitlemelkedeset vagy hanyatlesetgyakan dttntitttdk el tengeri csatdk. A haj6z6sban, 6s a haj6zessalszorosan dsszefiigg6 kereskedelemben el6n eredm6nyek emelr6k fiil akis 6s szeg6ny Anglidt, N€metailiildet, vagy a Hanza-vrrosokat. A td-rdk birodalom a lepant6i tengeri iitk6zet utdn kezdett sijllyedni, a gaz-dag spanyol birodalom sorsa az Armada elvesztds6vel pecs€tel6ddttmeg, 6s Nap6leon szerencsecsillaga is a trafalgari vesztes tengeri iit-ktizet utin kezdett hanyatlani.

Mindegyik esetben csak apr6sdgokon milott a csata sorsa, elvilegb6rmelyik f€l gy6zhetett volna. Ha az eur6pai hatalmak kdziil akdr-melyik lemesolja a sokkal jobb dzsunkavitorlSzatot, biztos. hogy fe-lulkerekedik az ellenfel6n. J6l liitszott ez p6ldrdul a trafalgari ijtkdzet-ben, ahol a sziimbelileg 6s min6s6gileg nagyj6bdl azonos er6t k6pvi-sel6 egyesitett spanyol-ftancia, valamint az angol haj6had iitkdziittmeg, igen gyenge sz6lmozg6s kcjzepette. Az angol haj6had az egysorba fiilfejl6ddtt egyesitett ftancia-spanyol flottdt a gyenge szdl miatrkett6s sorban, de csigalassiseggal tudta csak megkiizeliteni. A ,,T"alakban felfejl6ddu francia haj6k kdziil az volt kedvez6bb helyz€t-ben, amelyik oldaldt mutatta az ellensdgnek, hiszen az 6gyik rdbbs6-ge itt volt, nem a haj6 on6ban. Ahhoz, hogy az eg6sz flotta teljes triz-er6vel dlljon szemben az angolokkal, fordulni, man6verezni kellettvolna. A francia haj6k a kedvez6tlen sz6lben, kis rol6erejii vitorlekkalnem tudt6k ezt megterni, csak az orukon elhelyezett n6h6ny igyrlttudtdk haszndlni. Ha a franciiik leruisoljdk a kinai yitorldkat, akkorilyen kis szdlsebess6g mellett is j6l tudtak volna man6v€rezni, igy vi-szont csak 6lltak, amikor a brit flotta kcjzelitett fel6jiik.

Ez az eset is j6 p6lda arra, hogy hidba van az emberek ofia el6tfegy hasznos taldlmrny, nem biztos, hogy a l6tez6, miikijd6 dolgokban6szre is veszik a hatalmas lebet6s€set.

rr olsI to l

I angoLhaid

0 lnfc aspanyo haid II

A trafal|ori ittkd.?r ?Ev ti' ete. Luropa JovdJeoka els4sorban a rcsszvitorldaat wli

160

d6h el n. A lrantia bukts

KiNA

Bir tilzd leegyszedisit6snek riinher, azdrr a kinai vitorld.at le,nri-sotcisa sok esetben dtirhatta rolna a tdrt;nelem nenet.t.6s egydi:€.linnem v6le1len, hogy a haj6zils rechnikdjdr, lechnol6gi6jdt.j6l ismer6nemzetek emelkedtek i6l; akik ebb6l kimaradtak, egy6rtelmrien lema_radtak a t66biekhez k6pest. Mind gazdasdgilag, mind az ezzel egyen-dn6ki hadi Ierjeszkedds soriln, a j6 6s gyors haj6k 6pitdse kulcsfon-toss6gf volt minden nemzetnek. Daibbenetes, hogy az eur6paiakmennyrre nen1 voltak tiszt6ban a vitorlakonsarukci6k mes6Dit6s6hez'zLik.ege\ Jlap!ero dramli.technikai rqmereleJel Az eui,_rpai viror.liik alig hasonliaottak a sz6myprofilhoz. s m6g a XlX. sz6zadban isugyanaz okat a rossz vitorlekat gyiirtott6k, csakjobb haj6tesrtel.

Az a tdny, hogy az eur6paiak a sokkal gyengdbb haj6z6si techni_kijuktal v6giil is meg tudtr{k h6ditani Azsiiir. nem az 6 er6ss6gijker,hanem Azsia bels6. tdrsadalmi gyenges6get, megosztottsdgdt mutatja.Hogyan lehetett ez a tifusadalom gyenge, anikor technikailag ilyenlejlett volt? A technikai hdftdr iitekinr€se utiin ismerkecliiink mesv:izi irrnsan i j t inai tcjf lenelemmel Lirr

fogjuk. hogy pu.zrcn eg1 ra-ldlrnSDy kiraliildsa nem el6g, annak hasznosit6sa a tSrsadaiom mrikcj_d6s6n, s a vezet6s min6s6g6n mrilik.

f, szes alattval6k, ostoba csiszdrokAmikor 1644. februiir 25-6n reggel Csong-Zen, az utols6 kinai szir_mazasf csisziir felakasztotta magit a Szdn dombon. nemcsak sai6t. ha_nem eloder l t ,bb \/ i ' e\ vet a/elofl elkd\ere

hibi ien lakoh. , lz ehrrse_gek nyomitn sziiks6gszenien kialakult, addig elszigetelt paraszrldzad6-sok kis, helyi csopodjai nagy seregg€ n6ttek ekkorra,6s egym6s utin(emmisirerrek meg a csd./ i ir i cs"pdrok . A bel\d t iaddi kd\el le akijls6 h6dit6sl amint meggydngult ez a nagy orsz6g, azoDnal be6zdn_ldttek 6szakr6l a nomdd h6dit6k. Csong-Zen l:itva orsziiga pusztuldsit,ongyilkossiigba meneknli Kinai soha rdbb6 Dem iilheterr Ki;a tr6nj6m.Az rij dinrsztia egy mandzsu-dzsiirdzsj dinasztia lctt leqdszen az L vi-laghdbordig uralkodlakr. Annak. hogl Kinrbrn idri ig-romolhatorr i jhel)ret. a Mrng korszdk lekrnrelyel\usege. rrgolmrrlon..rga., para.zrs6g ininti durva €rzdketlens6ge, 6s a konupci6 elharaprizdsa voli a kciz_\erlen oka. Kolvel\e a_zonbcn.o ,.r l mellebb. las,rtban d\/rcvehelo.cle mindennii fbntosabb okok hljz6drak mes.

A tcifi€nelem olvasiis6nak, tanuli4sdnak nem a darumok €s uralko_d6k neveinek me&jegyz6se a legfonrosabb rdsze (ahogy ez ma iskoliiinkbaD Idrl€nik), hanem a tendencitik megdn6se. a tanulsdqok levonis.. A nregfelelo kbvelkezrclesl c,"k aklor tudtuk ler^nni. na ir ielszrn

161

EGELY GYdRcYr BoRorvArdLEN

alatt hriz6d6, kev6sb€ l6tviinyos, de er6sen hat6 tendencidka is figye-

liink. Mindenndl fontosabb tal6n, hogy az eg6sz Ming uralkod6'dinasz-

tia alatt (1368-1644) egyetlen rij taldlmany sem sziiletett. Az utols6

fontos Knai tal6lmdny a puskapor volt, amit mdg a mongol h6dit6s

el6est6i€n fedeztek fdl, 6s hamarosan rak6t6kban, dgyfkban €s Primitiv pusi6kban is atkalmaztak. Am a mongol h6dit6k- mdr az 1100-as6vekben is - egy fejl6d6s6ben megtcift, ellamg6pezet6ben korrupt or-

szegot tal6ttak. Amikor az utols6 Knai Ming szaszir fdlakasztottamaget a sz6n dombon, Kina m6g mindig potencidlis nagyhatalomvolt, de a primitiv bels6 vezet6si hibik, 6s az a nagyfoki tudatlans6g'

mely a mir eldrt techoikai eredm6nyek alkalmazasinak hieny6banmutatkozott meg, megpecs6telte sors6t. A mongol h6dit,s el6tt kbketsz6a evvel meEtijrt Kindban a technikai feil6dis' a tud6s gyarapit6sinak addigi lendiilete, s az ezeltal kialakl)lt fijleny az elkitvetkez6szdzadban eleny6szett a vezet6 r'tegek alkfulmatlLnsdSa miatt.

Mikor a cs6sz6r tingyilkos lett, a vileg m6s o$z6gaiban is fontos

v'boztisok induhak eL 1639-ben Japen bezefla kikiit6it a vildg eliitt.Egy 6vvel k6s6bb megkezdijddtt az angol polg6ri foradalom' amitulaidonkdppen Eur6pa szamara egy Lij kor kezdet6t j elentette. Az an-gol parlamenti demokrecia kialakulSsdnak ez az els6 lendiilete,ugyan lassan hat6, de mindenn6l sodr6bb ercjii v6ltozasokat hozottl6tre a tirsadalmak fejl6d6s€ben. Egy jelent6ktelen kis Syarmaton'valami Eszak'Amerikdn, egy Cambridge nevij vrrosk6ban megala-pitottek a gyarmat els6 nyomd6jdt, €s talin mindenn6l fontosabb'hogy egy Galilei nevii ember Itali6ban megirta az els6 valamennyiremodern fi zika tankonyvet.

lgl-ben az angol kir6ly felvette az korszig kindlya cimet, s ezzelmegkezd6diitt a hosszli-hosszi ir nernzeti felkel6s az angol uralom el-len. FranciaorszSgban meghalt Richelieu biboros, ami egy korszak ve-g6t 6s egy tj kezdetet jelzi- 1642-ben kirobbant az els6 polgdrh6bonjAngli6ban. Evangelista Torricelli, it6liai fizikus ltiltalSlla a levegdnyomds m6r6s€nek rniiszerdt. a higanyos barom6len. Egy 6v milvaAurclio S€verini megirta az els6 cjsszehasonlit6 anat6mia konyvet. €s avelencei koztirrsasdg megkezdte az oszm6n birodalom tengeri hatalmi-nak szdtver6s6t, megtdr6s6t. Pdr6vvel k6s6bb az eur6pai kontinensen, avestf.4liai bdkekijt6ssel v6ge1 6 a harminc6ves hdboni. Magyarorszd-gon meg6lenkiiltek a v6gv6ri harcok, igy a tijrdk birodalom napjai ismeg voltak sz6rrrl6lva. 1651-ben Cromwell megszavaztatta a haj6z?isitbrv€nyt, melynek 6ftelm6ben az angol kikatt6kbe csak olyan haj6k fut-hattak be. melyek saji{t 6rujukat sz6tlitott6k. Ez a holland keresked6kellen ir6nyult, akik az Indi6ba vezet6 it els6 5llom6sak6nt ekkor alapi-

162

KiNA

tott6k meg d6l-afrikai gyarmatukat, ebb6l fejl6dijtt ki a mai Fokvdros(Capetown). Az addig tespedt Eur6pa, ekko ijr kezdeu feldl€nkiilni akinai taldlndnyok segltslgavel, 6ppen akkor, amikor a kinai Ming di-nasztia hib6t hibi+a halmozva iisszeomlott. Az dn6ll6 kinai dllam meg-sziindse €gybeesett Eur6pa lassf gazdasfgi, szellemi 6bred6s6vel, melyr6szben a kinai taliilmrnyoknak volt kdszcjnlet6.

Amikor tehet a cs6szrr a Sz6n dombon fcjlakasztotta maget, hosszistagn6l6si peri6dus utiin Kina mint dniil16 hatalom 6sszeomlott, ural-kod6i idegenek lesznek, de teljes hanyatl6sa csak kds6bb kdvetkezikbe. Tdrt€nelme sor6n v6gig kdvethetti umlkod6inak hat6sa, tehetsege,vagy tehets6gtelensdge. Vil6gosan ldtszik, hogy a birodalom legf6-nyesebb napjai, a felle diilds itl4szaka mindig oz innovdcirjhoz kap-csol6dott, az orsziig gazdasdgilag mindig ak-kor fejl6ddtt, amikor ta-lrlmdnyok jelentek meg 6s teijedtek el. Innov6ci6 nemcsak technikaihlalm6ny lehet, hanem itszt6nzd gazdasdgi int6zked6sek sora, p6ld6ulad6reformok is. Onmagdban az innov6ci6, az attlet 6rt6ktelen, ha nemhaszniiljiik a taldlmdnyokat, vagy akdr az dj, igazs6gosabb 6llamigazgatSsi, ad6beszed6si eljiir6sokat. A titrt6nelemben gyakori h6dir6 had-jAratokkal egyiitt j6r6 orszegegyesit6sek is furcsa m6don innovdci6-nak tekinthet6k, mert egy egyesitett orszdg - ahol kiiliinbiiz6 rarromri-nyok nem heboniznak egymdssal - mindigjobb leher6s6get teremr la-kosai sziimiira, r6szben a nagyobb piac, r6szben a b6ke miatt. Igaz, atatrt6n6szek szerint bizonyos mennyis€g( kihiv6s segiti a fejl6d6sr.Igy p6ld6ul a szdttagolt Eur6pa, mely nyelvekben. valldsokban igenamyalt volt, a k6s{ibbiek sordn oszt6nz6en hatott a fejl6d6sre, mertvolt egyfajta verseng€s az orszegok, tartom6nyok kdz6tt. De a versen-gdshez, a fejl6d6shez mindenekel6tt bdke kell, s a b6ke Kineban gya-koribb volt, mint k6myezet€ben.

AZ ETSdTdI, AZ UTOLS6 cs,lszlR]G

Kina els6 nagy csdsziim, aki az agyagkatoniik hadsereg6t remettette elsajdt mag6val egyiitt, Sih Huang-ti (Kr. e.221-210) korldrlan hatalmarszecett a birodalom egyesit6se ut6n. Minden feud6lis int6zmdnyt meg-sztintetett, az egyediili f6ldbinokos 6 fiaradt, Maz a csdsz6r. Mindeneddigi kiil6nill6 kir6lys6gb6l tarrom6nyt hozon l6rre, metyek 6l6re sa,j6t embereit iillitotta. Kiitelez6v6 tette a katonai szolgdlatot, 6s egyestanomdnyokb6l tijmeges be- 6s kiv6ndorldsra kenyszeritette az embe-reket. Az 6nelmis6get m6lyen gyfltilte, olyannyira, hogy Konfrjciusz,Mo{i 6s sok mds filoz6fus munk6ir iisszegyrijrefie 6s el6gefterte. Csak acsdszdri kitnyvtiirban maradhattak meg tiltott kdnyvek lakat alaft, de

163

m6g a mez6gazdasrigTa, tudomiinyra. orvosldsra 6s j6sldsra vonatkoz6

kdnyveket is bezfiatta saj6t kdnytdreba Ezeket az aklor m6g bam-

buszn6ddaraboka ifi 6s iisszefiizijtt nagy kdnyveket nem voll konyny0elreiteni, haldlbtintet6s vftt arra, aki megszegte a tilalmai

Egys6ges tcjrv6nyeket alkotott az orsz6gban' a srilyokat' hosszmer_t6keket, p6nzeket egys€gesitette, sdt m6g a kocsik tengelym6ret6t is-Ezzel csereszabatossd tette a kerckeket, igy kerdk6rEskor gyorsan le-hetett p6tolni a hib6s alkatrdszt. Ez volt az els6 szabvinyositds a vild'gon. Egyszenisitelte az 6llami cerem6niakat 6s egys6gesitette az ir6st

ECELY GYdRcY: DoRorv^ttLEN

is. A 6szak fel6l gyakan betiirdhun seregek ellen meg6Pittetteaz els6 falat. nem kizirt, hogy€pp a Nagy Fal ldte terelte a hu-nokat nyugat fel6, a R6mai Bi-rodalom irdnydba. Ez a hatalmasfal az 6kod 6pit6szet legnagyobbmunk6ja volt, tdmeg6t tekintvesokkal nagyobb, mint ̂ z egytp-tomi piramisok. Titbb mint 2000kilomdter hossz6, 10-15 m€termagas, n6hrny helyen k6b6l,t6gl6b6l vagy agyagb6l kdsziilt6rtomyokkal 6s kapukkal. Kb.egymilU6 ember halt meg a tiz6ves 6pitkez6s sor6n, ahol a bii-ndz6ket. 6s a biindz6kk€nt ke-zeit kereskedok tizezreit is hal6l-ra dolgoztatt6k. Szimos iflistu-d61 is munkiira parancsolt a cs6-szdr', 6s tiibb mint szAzat 6lve

eltemettetett az 6pitkez6sek sordn. A fal 6pit6se rendkiviili entbervesz-tes6gekkel j6rt, nem volt csaldd, ahol ne gy6szoltak volna valakit az6pitkez6s miart. Ez6fi a cs6szirt tdbbszdr is megpr6belt6k megdlni, 6l-land6an karddal a kez6benjdrt 6s aludt, mdg h6rem6ben is.

Ahogy m6r emlitetliik, 6ri6si palot4,j6�ban a(zezet szoba volt. dekellett is a hely tizenh6romezer-sz6znegyven feles6g6nek 6s k6tezer_nyolcszi gyermek6nek. Gyakan utazott az orsz6gban, hogy biro-dalmdnak tartomiinyait kitzvetleniil is szemmel tartsa. Id6s kor6ra az6raik 6let elixirj6t pr6bdlta kerestetni, nagy vagyonokat kdltdtt ilyenkutatisra. Egyik orsziigjar6 utazisa sordn halt meg. Hogy haldla ki netud6djdk. udvartandsa 6jszaka haladt a tetemmel, 6s egy szek6rnyi

164

Shi Huattgai tsdsdt a Nag Falalte ne.i. ALlamtrtkd ra a nie g, p itendd

fal nyonwnaldba !z6tja a hohtokot.

KiNA

d6gldtt halar is virtek magukkal, hogy annak brize elnyomja az ural-kod6 test6b6l 6rad6 szagor. Haralmas sireml€kben remett6k el, dllirdlag ktizvetlen csal6dj6t. rokonair 6s n6hdny szAz dgyaser 6lve remefidkmell6. A mond6k szerint, a vele eltemetett lratalmas kincsek miattnzokat a munkdsokat is megdlt6k, akik a sireml6ken dolgoztak.

Kinai sirol.ban talih harci kocsi. Soroutban Eydxon, sub'dnyoshot Inn/"':ii

E ] wg----€-o rffi- v/

Golrtjs6ap4\, - Philip Voughan. B.t a got\,;scsaptigrat has.ndtttik a nj.Dtaiak n (fiibjlfaragtdk ki), 6s Leonardo ruj.ain is fettiinik, a po,ttossdgi kit.wtelniilek nia

6ak sokkat kdsdbb teiedt et. t79t,ber kapott s.aiadat.nnt Voughai a koIikerckekre atkaLna.ou gotr6scsap.jglra. de csak a.l860.as iyekben Arcft meg technotdgiai s.i a. aLkatmalistira, amikort.tnegesen tudttik has.tdlni keftkfurokba , is a omeeernr is olcs6bbntette. Kinai sirokba is taldltak enr|.jket d., fogaskerckeket, e..ek a.onbanki..eL kAsztiltek, nercIik netn tehet?tt pontos, i$, nem rottak hasan1lhat6k a

N€hdny 6vtizedes zavaros peri6dus uti4n, n6gysz6z 6vre a Han di_nasztia kdvetkezett. Az dj dinasztia erkdlcse mer Konftjciusz tanajnalapult, kev6sbd tilrotta az ijniil16 gondolkoddst; a szabad besz6det 6sirest megengedt€k. sokat fejl6ddn a gazdasdg is. A Han dinaszria alarrindultak az els6 nagy tevekaravenok selyemmel megrakva Rrirna vd,rosaba. Kr. e.36-ban drkezett meg az els6 nagy karav6n, selymet, te

u

EGELY GYdRGT: BoRoTVAELEN

it, papirt, porceldnt 6s kd{yekat hozott R6mdba - egy-egy rit kdt-

h6r;m 6vig tartott. Az 6kori R6ma nem sok iparcikket ludott cserebe

fitlajdnlani, pontosabban semmit, ez6n eziisttel, arannyal fizettek

R6Nr{ Es A KiNATAX

A tdrt6n6szek szerint a r6maiak a selyemmel el6sziir a balsikerii

p6rthus hadjrirat idej6n taldtkoztak Marcus Licinius Cnssus' aki C€zdr

is Pompeius uralkod6tr{rsa volt, h6t l6gi6val induk az Euft6teszen tilra

a p6rthusok ellen. A hadjdratot balszerencs€s el6jelek sora Ksertei

Cmssus fia megbotlott, elesett, 6s r6zuhant az apja is' amikor kil6ptek a

hierapoliszi iemplomb6l, ahol dldozatot mutattal be a harcok siker66rt'A pjrthusok - a perzs6k k6sei tesz6rmazottai - nem kdzelharcban' ha_

nem tdvolr6l, nagy erejti nyilakkal, fokozatosan morzsohek ftil a r6mai

l6gi6kat, s azok semmirc sem mentek rdvid gyaiogsdgi kardjukkal,

hosszi lindzsSikkal: hadi tudom6nyuk haszontalannak bizonyult'Az egyenl6tlen kiizdelem m6r r6g6ra tartott, amikor d6lt6jban a

pdnhusok hirtelen Ubontolrdk rag)ogo rPl,)en?ds?l. j ikot es a mondaszerint ezzel igy elvakitottdk a r6mai katondkat' hogy a friradt.szomjas r6mai l6gi6k cjsszeroppantak, 6s a futisban kerestek mened6_ket. A hadjdrat nehdny 6r6n beliil vdget 6rt. Crassust csapdiiba ejtettdk

6s meg6lt6k. Fia m6r el6bb megdlette mag6t' nehogy 6lve kerijljiin az

ellensdg kez6be. Hriszezer r6mait nyilaztak le, 6s tov6bbi tizezer fog-

sdgba esett. igy vdgz6ddtt a carrhai csata, melyben egy f6lelmetes 16-mai hadsereg igy morzsol6dott fdl, hogy szinte egyeden pafthus ka-ton6t sem tudtak megolni.

Maget a selymet a legend6k szerint az agyaghadsereget k6szittet6, 6s

a Nagy Falat 6pittetd. kiinyv6get6 Huang-Ti csesziir elsii egyasa tal6lta

fdl, ponlosabban 6 tatdlta meg annak a m6djdt, hogy a selyemgub6r6l a

biib elpusztitasaval (a selyemgub6 lefon6zdsAval) hogyan lehet hozza-

iutni a hosszi 6s er6s selyemsz6lhoz. Bdr a technol6gi6t 6vsz6zadokon6t fejlesztett6k, 6s nagyon sokan ismert6k, hosszli ideig Knai titok ma-radt a gy5ft6s. Nemcsak a selyernhemy6 tdmeges teny6szt6s6t kellettmegoldani, hanem l/djta glpeket is keLlet kAsziter?i a selyemsz6l gu-b6r6l tijrt6n6 legombolyitiisiltoz, valamint a selyemszelak osszefon6-s6hoz, 6s a fondlb6l k6sziil6 selyemszdvei megszttvds6hez A selyem-szdv6s hatalmas iparr6 fejl6dittt n6lq gyerekek sz6zezreinek adva mun_kdt, 6s igen sok keresked6 is meggazdagodott bel6le. Ism6t egy helyiel6nyt haszn6ltak ki a Knaiak (mint a lakk eseteben). Az 6szaki nomi-dokat is ilyen aj6nd6kokkal vagy ad6kkal tartott6k f6ken hosszri ideig;amig kaptdk az 6vi hatalmas hadisarcot, nem ldmadtak. Nemcsak sely-

i66

KiNA

met, banem bronz, 6s vastirgyakat is adta.k a nomddoknak, j6 teherbir6kdpess6gii, gyors lovak6fi cser6be. A kinai birodalomnak midr akkorsem volt el6g helye a ldteny6szt€sre - minden j6 fold a n6venyrer-meszt€shez, a mez6gazdas6gnak kellett.

A kinaiak mindv6gig meg tudr6k raflani ezt a tud6s 6s technikaifdl6nyijket a r6maiakkal szemben. K6s6bb Augustus ut6n, Trajanuscsiszdr alatt a r6maiak legy6zt6k ugyan a p6rthusokat 6s elfogtaltekfdvdrosukat is Ktszeszifont, 6m m6g ekkor is csak a pafihusok ktiz-vetit6s6vel jutottak selyemhez 6s keleti fiiszerekiez. A selyem, a tea,^ porcel'n egyfajta megljrld expornermdk maradt. A fimaiak pedigcsak ylSes k€szletekkel bir6 bdny6kb6l nyerr nemesf6mekkel tudtakfizetni, aminek a birodalomban is htiin voltak. A r6maiak igyekeztekkikiiszdbdlni a kiizvetit6ket, ezdrt Marcus Aur6lius. a fdlee pann6ni-i{bdn szikelb. szinle dllandoan a barbdroklel harcol<i filoz6ius csiszi{rk€r€sdrc k6vets6g indult a Mennyei Birodalomba, de csak rinoc6rosz-szarvat, tekn6sb6kah6jat 6s faragott elefiintagyarakat tudtak vinni,ami a Knaiakat nem igazdn 6rdekelte.

A Kr. u. 69-79 kdzijtt umlkod6 Vespasianus csdszdr alatt m6r fof,togaua R<ima gazdasdgaL "z indrai firszerel es krnai luxuscikkel bi-hozatala miatti 6lland6 pAnzkidranlds. Ez 6venre huszondtmilli6 dd,n6rtjelentett, ami ma kb. 6vi negyvenmilti6 doller lenne. Ennyi volt aR6mai Birodalom egdsz 6vi ad6bev€tele. A r6maiak csak a sDanvol-orszigi es d/qiai tTcjrcjkorsldg) aranybdny;jk viges rermel€#re ha-gyatkozhattak, melyek 6vente csak 6tvenmilli6 d6n6rt adtak, azaz azAzsiiba kidraml6 nemesf6mforgalom k6tszeres€t. Ugyanakkor Van-Mang csiiszdmak 156 000 kg-nyi aranya gyiilr cjssze ebben az id<iben.A selyem iira R6miiban kb. szSzszorosa volt annak, mint amennyienKin6ban hajdka keriik: ez mutatia a kereskedelmi haszon m€rt6k€t.Nem a szdllitds kdlrs6ge volr a f6 6rfelhajr6 t€nyez6, hanem az, hogysok-sok ves26ly! keileft lekiizdeni. mig a selyem R6mriig eljutotr.(A szrllitds rira ronnam6rfdldenk€nr ugyanannyi voh, mint Angli6bana gdzvas[r megje]enesekor a szfllit6s kiilrsdge: egy k6pzerlen munka_erd egy napi b6re.)

A selyem- 6s porceldnmanufaktljrdk egy r6sze csiisz6ri monop6li_um lett, mert mrnt 611and6an el6i{llfthar6. megrijithar6 lerm6k _ aselyem. a porcelrn. a lea - az 6kori 6s k6z6pkori vi169 tegjobban el-adhar6 term6ke voli. 6s dllanddan hozzdtjirdr a kinaj dllamkincstiirbev€teleihez. Ahogy mdr emlitertiik, elk6pzelhet6, hogy a R6maiBirodalom osszeomldsinak egyik oka a kinai imDort volt. merl ez ato l l amar l assan . de { ^ i } "m- r ^sdn .z i vaL tyx213 a B i roda lom penTdr .e/7el fekelre fej lodesere^ e.eyebkenl r. lassu lempdjdl. Mikor a Rdmar

I n /

EGELY GYoRcY: BoRorlAELf, N

Bircdalom mer dsszeomlott a nomddok (hunok, germdnok' g6tok.

gepid6k, vandrilok) csapAsai alatt, Kineban is nagy bajok kezd6dtek'

N€h6ny gyengekezii Han csdszir idej6n t6nkement a gazdasag' 6s

parasztfelkel6sek sora gyengitette az orsz6got. Term6szetesen azon_

nal megjelentek 6szak6l a tat6rok €s m6s n€pek.Ezekben a sdt6t. kaotikus id6kben kezdett tededni a buddhizmus.

hasonl6an ahhoz, ahogy R6ma v€gnapjaiban terjeszkedett a keresz-

linysig. A rdvid. dlmeneli. sordt korszal Kindban hamar viger drt

589-ben egy ritvid dtetii Sui dinaszlia kiivetkezett, mely ijra egyesi

tette az orsz6got- Ekkor kezd6dtek a nagy csatoma6pit6sek, tobbek

kijzittt a Slrga foly6t a Jangc6val 6sszekiit6 hatalmas csatorna 6pit6se

is, amit aztAn a mongolok fejeztek be. Tdbb milli6 embert kdteleztekk6nyszermunkdra, 6s sz6zezr6vel haltak meg az 6hs€g 6s betegs6gekmiatt. A csdszSr ugyanakkor teljes udvartartiisdval f6nyriz6 haj6kr6l

szemldlte meg az 6pitkez6st. A 160 km hosszi haj6karav6n szolg5k-kal, udvarhiilgyekkel, dgyasokkal rnegrakott haj6k soret vonultatta

fdl. Ez a csatorna partj6n dolgoz6, robotol6 embereket igy fiilb6szi-tette, hogy felkelds tiirt ki, €s megiilt€k a csdszfut is. Ezudn' 618-bankezdrjd6tt Kina igazi f6nykora, a Tang cs6sz6rok uralma.

A legnagyobb csdsziir a m6sodik Tang volt, Thai-Tsung' aki 627{61uralkodott. A birodalom ekkor kezdett tedeszkedni 6s a leetdbb ta-I'Iruiny is ebben az idiszakban sziiletett rr,eg Elterjedt az ac6lgy6r-

t6s, ekkor k6szitett6k a vasb6l kisziilt linchidakat,6s ivelt, szdpenm6retezett k6hidak sordt , e1ysz6val \iregzott az orsz6g. Az 6llami hi-vatalokat ekkort6l kezdve kijtijtt6k teljeser. ̂ vizsgarendszerhea' iltpedig els6so$an az irodalmi, miiv€szeti. essz6ir6si k6pessdgeket Ju-talmaztdk. M6g sok sz6z 6vig n€ha-n6ha technikai drgyli essz6ket islehetett talalni a vizsgafeladvanyok k6zittt - ilyen p6ldrul az egyetlen

csaszeri .tiz6r'r6l irt nehany knulm6ny -, bft nem ez volt a jellemz6.

A tal6lminyok sora m6r a mongol h6ditds el<itt az 1100-as 6vekbenmegszakadt, bizonydra nem vdletlen, hogy a Konfliciusz tanait egye-diil iidv6zittjnek tart6 vizsgarendszel is ekkorra szilfudult meg.

Az a l€nyegtelennek tiin6 drint6s, hogy csak Konficiusz tanainakismerete a fontos.6s a technikai, kereskedelmi tud6s, azaz a szelve'z6k6pess6g nem jelent6s, nem tisztelefe m6lt6: lassan. de biztosaniil6 nlregkint hatott. Ezzel az 6rtelmisdget kiz6r6lag a ,.hunin vo-nalra" dllitott6k, ami hosszabb t6von egy6rtelmiien ledllitotta a fejl6-d6st, a ndvekv6 sz6mf ndpess6gnek az dj talilmdnyok n6lkiil sosemvolt elegend6 munkija. kibontakozesi lehet6s6ge. A t6rsadalom nagytiibbs6ge, a parasztok szdm6ra 6lland6sult a nyomor. A hatalom amesteremberek tudasrt le6rt6kelte, az iristud6 filoz6fusok6t pedig

168

KiNA

trilbecsiilte. (A tudds 6s tudis k6zti kiilitnbs6get ma is cink6nyesen 6r-tdkelik, ez a mindenkori hatalom el6joga. A hib6k csak lassan deriil-nek ki, de sokszor addiga mfu helyrehozhatatlanok.) Ett6l kezdve abirodalom iilland6an ,oro\aelen tdncolt. A kisszdmd drtelmis6g csaka humdn trrgyaka figyelt, a katonai, technikai tudes! 6s a szervez6stig6nyl6 kereskedelmet pedig bnAzte.

Igaz, hogy a Tang kormllyz t iSyekezett a parasztok ad6jdt csdk-kenteni, 6s dlland6 hadsereget 6llitot fdl, azonban ezek rosszul fize-tett zsoldosok voltak, s nem hazSjuk6rt lelkesed6 katonik. A cs6szarutan a vizsgidk 6ltal kjvi,logato$ AftelmisiSnek voh a leSnaSlobb te'kintdlte, s ha a sikeres vizsga nem is mindig pirosult korm6nyzatielldssal, vitathatatlan tirsadalmi rangot adott. Ettdl kezdve Kin6banfolytonosan nyomon k6vethet6 a technika 6s szervez6k6pess6g fel_haszniil6sdval meggazdagodott keresked6k, 6s a vizsg6kon etmentszegdnyebb, de j6val tekint6lyesebb,,irodalm6rok" (mandarinok) har-ca. Rendeletek sora szabdlyozta, hogy milyen ruhdt szabad viselnie avizsgdzott iillami hivatalnokoknak, 6s azt is apr6l6kosan el6it6k.hogy a kiiliinbdz6 szintii vizsgdkon eUubtt mandarinok milyen szinii,milyen hosszrisdgri 6s diszit6sii ruh6kat hordhattak. Ezek ajogok nemillett6k meg p6lddul a kereskedtiket. A cs5szirv6rosban a f6it ktjzepemindig a cs6szdr 6s kitzvetlen Ks6rct6nek, a mandarinoknak 6s az eu-nuchoknak volt fdnntanva, 6s piros vagy fekete soromp6val volt el-kul6nitve a kiizn€p dltal hasznAlhat6 kiiajtt6l.

A hivatalnokok 6s a kereskeddrdteg kdzti iilland6 vet6lked€s, a te-kin6b- Zs a gazdaqsdg harca esll^ ̂16 ezt a hatalmas 6s gazdag biro-dalmat. Ha az uralkod6k odafigyeltek volna ana, hogy a technikai,tudom6nyos halad6s mennyire fontos, ha az okat6s 6s a vizsgiik t6r-gya, legaldbb rAszben lehetett tolna technikai jellegii, akkor a biro-dalmat senki 6s semmi nem dllithatta volna meg, s ma Kina lenne avil6g vezet(i hatalma. Szinte mindig tiibb sziiz, neha ldbb ezer 6vnyiel6nye volt Eur6pdhoz kdpest a Kinai birodalormak, s mifu akkormegnyenek volna a versenyt, ha csak hagyjdk, hogy a technikasponuin m6don, magrit6l fejl6djt;n. A. cslsz'li tdvar azonban dlland6szinhelye volt az eunuchok 6s ir6stud6 mandarinok kiizti folyamatosintrikdknak, eskdl6desoknak, az egyasok drulkod6sdnak, vet6lke-d6s6nek; j6val tdbbet foglalkoztak lakom6k. ijnneps€gek. dldozatok szervez€s6vel, mint a gazdas6g egyenget6s6vel. Ezek a tijrt6-nelmi t6vlatb6l n6zve is sdlyos hib6k a mai napig ism6tl6dnek a n6pektdrtdnelm6ben, mert ha nem tanulunk a hib6kb6l, k6nytelenek va-gyunk megism6telni azokat.

169

EGELY GYoRcY: BoRorvAiLEN

AZ dREG CS,{SZ{R SZERETME

A VIII. sz6zadban fjabb polgdrh6borf robbant ki egy oper6ba ill6titrt6net nyom6n. Ming-Huang cs6sz6r, aki hadvez6rk6nt eg6sz 6let6-ben az orsz6g megnagyobbitdsdn feradozott, 6s mind e mellett ismertk6lt6, zen6sz 6s a miiv6szetek p&tfog6ja volt, hatvan6ves korebanszerelmes lett. Aki addig maga is purit6n 6ltet 6h. 6s elre biztattaalattval6it is, fia 6gy^s4b^ Jang Huaj-fejbe lett olthatatlanul szerel-mes, s ez annyira lekijtiitte figyelm6t, hogy telj€sen felhagyott az dl-lamUgyek int6z6s6vel. Ezeket az fj bar6tn6 n6pes rokonsdqdra h^By-ta, akik m&hetetleniil dnteltek 6s konuptak voltak, 6s a vizsgakat semtettdk le. Ez6rt gyiildlt6k 6ket a mandadnok, de kapzsiseguk miatt a ke-resked6k is, hatalmuk miatt az eunuchok, pazarldsuk miatt pedig akatonik fgyszint6n. A fijlig szerelmes, 6s orrendl fogva vezerett 69fia egyre jobban iitadta magdt a szerelernnek. A tijrtdnet ezen a pon-ton veft oper6ba ill6 fordulatot: egyik f6vezdre, a tater An Lus6n.szinrin szerelmes lefi a hires 6s nagyon szep dgyasba. Eszakon felke-l6st robbantott ki,6s csriszdre kieltotta ki mag6t, hogy a hatalmat 6saz ezzel J6,r6 hfuenet fiegszerezze. A cs6sz6rhoz hii katondk is fitll6-zadtak, letart6ztattdk, 6s lefejezt6k a csrszfui szeret6 rokons6g6t, az-tdn az ualkod6 el6tt v6gs6 diihiikben lefejezt6k szeret6j6t is. A meg-tiirt szivii csdszdr lemondott tr6njii6l, ezzel kezdet€t vette egy ijabbpolgfthdboni, amely ism6t t6bb milli6 ember haldliit kdvetelte.

Csak 762-ben 6llt helyre a rend, ekkor az 6reg cseszir visszatdrttrdnjdra. de n6han) honap mulla meghalt. Am a Tang csdszrirok so-hasem nyert6k vissza taibb6 a birodalom r6gi f€ny6t 6s haralmdr. Kinamegint polg6rh6borfs peri6dusba zuhant, €s tobb r6szre szakadt. Azij dinasztia, a Szung (960-1279), 6llit6lag ngy indult, hogy r6szegkatonik megszerczt6k a csesziiri hatalmat jelk6pez6 serga palSsrot 6sr6dobtdk egyik ti4bornokukra. Az egyerlen jelent6s technikai ralil-miny a? 6 korszakukban mAr csak a puskapor 6s a l6fegyverek felfe-dez6se volt. de ezt sem tudtik j6l kihaszn6lni. A Szungok idej6re ateljesen megmerevedett vizsgarendszer miir nem hozo$ intellektuaiisfidons,got, a Szungok ez6rt nem is tudtdk megv6deni orszagukat abetdr6 mongolok, tatdrok ellen.

A letelepiih, fejlett kereskedelemmei 6s valamilyen iparral rendel-kez6 t6rsadalmak mindig egyfajta civilizdci6s hefiinyban volrak agyorsan tdmad6, eg6sz 6letiikben katon6skod6 nom6dokkal szemben.A non6d n6pek akkor viiltak igazen veszdlyess6, amikor akadt egyvez6r, aki az egymrssal is torzsalkod6 tbrzseker er6s kizzel egyesire-nj tudta. mint pdld6ul Dzsingisz kdn. Az 6 rettenetes uraima alatt 6r-lek el a mongolok MagyarorszSg, N6metorsz6g 6s Lenglelorsz6g ha-

170

t1raira is,6s 6k kezdt6k el a Knai birodalom lassri, de biztos fiilmorzsolds6t. A Szungok orsziguk fokozatos megszdlldsiit, lassf bekebe_lez6s6t tehetetleniil hagyldk, pedig nem voltak eleve veres6gre it6lve,a hatalmas 6s gazdag h6torszSgra szdmithattak volna.

A Szung dinasztia u{alkod6sa idejdn, m6g a mongol h6ditds el6tt,1012-ben Vietnamb6l koraj 6r6sii rizsfaidt hoztak be, igy D6l-Kiniban 6vente k6tszer tudtak rizst aratni. Ez l6nyeg6ben a fdldteriiletmegkett6z6d€s6t jelentette. Egymris udn csapoltdk l€ a tavakat 6smocsarakat, ezzel is tovebb ndvelve a felhasznelhat6 teriiletet. Ez afordulat a k6zmiiipar 6s a kercskedelem p6lddtlan fejl6d€s€t is ered-m6nyezte, ami a lakossag l6tszdm6n is liitszott: a VIIL sz6zadi ajtven-mitli6r6l kdzel szdzmilli6ra emelkedett az orsziig lakossdga, ami amai Eur6pSban is rendKviili nagy szdm lenne. Mdr nemcsak a csdszdr6s sziik kdmyezete 6lhetett f6nyiiz6 m6don, hanem a hivatalnokr6teg6s egy szdles k6zmiives-, keresked6r€teg is. Ekkor mft a Knai por-cel6nt oiyan nagy mennyis6gben vitt6k Kelet-Azsia 6s Afrika orszi-gaiba, Japdnba ds Bome6ra, hogy a sok-sok fennmaradt p6ld6ny se-gits6g6vel nyomon lehet kdvetni a Knai keremiatechnika fejl6d6s€1.Ez volt az utols6 peri6dusKina tdfidnelm6ben, amikoraz alkot6 kivencsisig m6gjellemz6 volt, 6s m€g fejl6-ddtt a matematika, a term6-szettudomiinyok, p6lddul amiignesesseg kutatasa. Egyrejobb t6rkdpek k6szultek, tud-tak a patt6l t6vol is navigSl-ni. s ha kissd lassan is, de afejl6d6s a mongol h6ditdsmegjelen6s6ig megmaradt.

E16sz6r a tdrt6nelemben akinaiak ismert6k meg a pus-kaport, 1044-ben irtik Ie asz6nb6l, sal6tromb6l 6s k6n-b6l dll6 robban6szer pontoscisszet6tel6t. A Tang-kori tao-ista csoportok titkos alkimiaikiserleteinek lett eredm6nyea puskapor. Hamarosan tiibb-f6le trizfegyvert, 6s a ,,repiil6tiiznek" nevezert gydjr6bom-

Kinai dgyn. M4ryes eti. lirvedAkeket is

t l l

ECEL\ GYoRcr: BoRorvaiLEN

b6t is kifejlesztett€k. I l6l-ben katapultoklGl robban6 bombdkat l6t-tek az ellensegre, ezekkel m6g meg tudt6k dllitani az ugyancsak no-miid dzsiirdzsi hadsereget. A nomrd mongolok eltanultAk t6liik ezt azeljarest: vaskdpenybe burkolt robbandIdltetel fgy nevezt€k, hogy az,.eget megriizri villamcsapas". 1 132-ben mft mozsdr6gyft haszneltak,melynek csijve feb6l k6sziilt m6g, k6s6bb t6rtek dt a vas-, majd a 162-6gydla. A kinaiak fedezt€k fdl a rak6tahajtds alapelv€t: puskapotraltiiltiitt nyilvessz6ket helyeztek bambuszb6l k6szijlt kivet6 csdvek sorS-ba. A vas6gyik 1280 kcjriil jelentek meg a kinaiak 6s mongolok kiiztih6borri idej6n. Ezeket a mongolok is hamar megismerldk 6s a meg-h6ditott teriileteken €16 kinai mesteremberekkel gyiirtatt6k le. A hagyomdny szerint a mongolok a muhi csatiiban is bevetettek tlizfegy-vereket 124i-ben, 6m ennek inkabb csak pszichol6giai hat6sa volt,nem tudtak m6g pontosan c6lozni.

A MO\COT IIODITAS

Dzsingisz kdn seregei 6vr6l-6vre egyre beljebb nyomultak a birodalomba. A mongolok el6szdr szomsz6daikat. a hasonl6an nom6ddzsijrdzsiket, aztin a tengerparti Mandzsnridt igdztdk le, 6s 1215-bendrtek Pekin8be. Az elsd rdmadas ur;n husTonhdrom evvel Eszak-Krnaa mongolok uralma ali keriilt. A kiss6 d6lebbi Szecsuiin tartomenytrijabb tizenh6rom €v alatt h6ditottdk meg, 6s Iovdbbi negyven 6v alattfoglaltiik el a Jangce vijlgy6t 6s a d6li vid6keket. Vietnamba 6s Bur'-miiba is be-betajrtek k€s6bb, de ott a terep neh6zs6gei miatt uralmuknem maradt tar16s. Dzsingisz kdn csapatai gyors betijr6sekkel azEszak-Kauk6zusba, a Krim-f6lszigetre 6s Ddl-I-engyelorsz6gba is ei-6rtek 1221-1224 k6zdtt. Az eurdzsiai kontinens nyugati reszeire, azazOroszorsz6g, Kazany 6s Moszkva kdmy6k6re kdnnyebben sikertiltbenyomulniuk, mint Kindba. A kinaiak taldn iigyesebben v6dekeztek,de nem voltak el6gg6 invenci6zusak. pedig a technikai f6l6ny az 6v6-k6 volt. A kinaiak n€h6ny ijtkdzetben vaslemezekkel bevont mozgriedddkkel - r kor iankjaival - sikeresen v6dekeztek a nomddok ellen,ezek a ,.tankok" sokkal hatiisosabbak \roltak, mint a nagy kblts6ggelemelt 6ridsi falak, vagy vdriirok-rendszerek.

A mongolok lSttik, hogy egy ekkora birodalmat csak fElett adminisztrAci6val lehet megtartani. ehhez azonban nem volt e169 sajdte'nberlk. \4i\el - kinera"b:rn nem br/rdl. Az.i ;bcj l , Pcr,/. j-bol. s6ra megb6dftott oroszokt6l is toborozlak hivaralnokokat. A mongolokm6g be sem fejezt€k az orsziig megh6dit6sdt, mir 1237-ben hivatal-noki vizsgdkat rendeztek, €s a kijvetkez6 6vben megnyitottiik Pekingben

r72

K i A

a csdszeri k6nyvlirat. (1321-ben a legmagasabb szintii Pekingbentartott vizsg6kon egy orosz lett a vizsgaels6. 6s hfsz 6vvel k6s6bbmagas posztra nevezt6k ki ezt az,,importdlt" hivatalnokot Kinaegyik tartomdny6ban.) Marco Polo is ekkor keriilt a mongol biro-dalomba, mely ez id6 tejt mdr egyre ink6bb kezdte etvenni a helyiszokSsokat.

A mongolok kinos helyzetben voltak iriistudatlansiguk miatt, merta vizsgdkon sosem tudtak megfelelni, az orsz6got viszont ig^zgatnikellett. Ez6rt 1315-t6l 6j vizsgarendszert vezettek be: a hdromsz6z ki-nevezds egynegyed6t - vizsga-kiitelezetts6g n6lktil a maguk szdmi-ra tartottdk meg, egynegyedet adtak a ,,szines szemti", azaz kijlfcjldiidegeneknek, 6s csak a tdbbi posztot tiilrhettek be kinaiak.

Minddssze az ad6pr6s fokoz^6t tafiottak fontosnak, ez6n a MarcoPolo 6ltal tehets6gesnek lefest€tt - Kubildj kdn uralkodesa utdn a biro-dalom gazdas6ga, a sziiks6gszeriien bekcjvetkez6 ins6g 6s Sradiisoknyomdn kezdett dsszeomlani. Hidba lehetett k6tszer arutni. a n6pess6gmindig gyorsabban n6tt, mint az orsz6g ehart6 k6pess6ge, ami elszeg6-nyed6shez. lSzad6sokhoz vezetett. A mongolok sziz 6v alatt h6ditotekmeg az orszdgot, 6s csak szdz 6vig maradtak walmon. az egyrc sze ezetrebb paraszttblkel6sek miatt nem tudtik az orsz6got megtartani.

A belvisz6lyok. az 6sszeeskiiv6sek a mongol csiiszari udvarban isegymist 6n6k, a gyilkossrigok 6s tr6nfoszt6sok miatt n€ha egy-kdt6vente vdlto ak a csdszrrck. Az egymds ut6n alakul6 dtkos t6rsasdgokfut6tiizkent terjedtek az orsz6Bban, igy aztdn az 1351'es fgynevezett..vdrds turb6nos" felkel6k, akik egy nagy dradiis sor6n a S6tjavitesimunkSkndl talalkoztak 6s fogtak dssze, v€giil is a felkel6s motorjavii€s gy6zteseiv6 veltak.

A mongolok kiilpolitikija egyfajla nyitds volt a kiilfdld fel6, ds Eu-r6pdban ha mdg nem is ismert6k a nyomtatdst kdziratban terjedtekN{arco Polo Liti beszimoldi. Ettol kezdve Eur6pa 6s a Kinai birodalomtcjbb6 nem vesztette el egymilst szem e1c;1. bfi kapcsolataik mdg so-k6ig igen esetlegesek, lazdk maradtak.

Erdekes m6don a tudom6nyok 6s az ipar fejl6d6se kev6sb6 szen-vedte meg a mongol megsziilldst. A nomddok gyakTan meghagytiik akdzmiivesek, ntesteremberek 6letdt, 6s a papokat is tilztelt6k. Kubildjkiin l27l-ben p6ld6ul a matematikus. csiilagrsz €s m6m6k Cuo Suo-jinget (1231-1316) biz{a meg az orszrig foly6szab6lyziisrval, dntijz6sifeladataival. A mongolok uralma alatt m6g kinai matemalikai konyvis megielenhetett. itleirisok 6s t6rk6pek is kdsziilhettek. Az dllamg€-pezet irenyiteseval. 6s a rendszeres munkiival viszont hadil6bon 6t1-tak, s alattval6ik €reztett6k is veliik szellemi fdldnyijket.

113

ECELY GY6RGY: BoRorvAtlEN

A mongolok kisiiprdse, a felkel6k gy6zelme az egyik felkel6vez6rcsriszrimd avanzs6l6s6val 6rt v6get, ekkor kezd6ddft a viszonylag hossziMing dinasaia uralma. Ez az 1368-:tr.1 1644-ig tart6 korszak, amelynekv€g6n az ulols6 Ming csaszdr ftilakasztotta mag.{t a Sz6n dombon, htromelt€rd szakaszb6l dllt. El{iszdr a lerombolt orszdg gazdasagi rijj66pitds6-nek peri&usa kezddddtt. ez diplom6ciai 6s katonai terjeszked6st is je-lentett. Egyszer s mindenkorra meg akafidk tijmi a nomddok erej6t,azonban a XV. szdzad kdzepdn m6r veres6geket szenvedtek a kinai had-seregek. 1520-t6l kezdve ugyan megint elindult egy gazdas6gi 6s szelle-mi megrljul6s, de az €lvhajh6sz utols6 Mingek is gyakan azt hitt€k. hogymi den kitadlhntti ki yan mir taldlva, csakhaszn'lni kell azt a technil(4t.ami m6r l6tezik. A Mingek idejen esett meg az a hatalmas sz€gyen. 6sdurva hiba, hogy a kijzepkor legfontosabb csicstechnol6giajiit, a kinaivitorlrsok, a tdbb6rbocos dzsrnkik 'pfteset betihoxlik.

A MrNGE( TdRTENETE

1365-ben Timur Lenk keriilt Szamarkand tr6niara €s nemsokifua mes-kezdle Bel.d-47sidban i;mokfuliis;t. Ha a krn;iak nem rs rudtaL rol-a.ez lett Kina legnagyobb szerencs6je, me Timur Lenk els6 dolgavolt, hogy Kina itrdk ellenfeleit, a nomdd lovas tijzseket pacifikdlra.azaz vagy sajitt uralma al5 hajtotta, vagy kainydrteleniii megsemmisi-tette 6ket, igy Kina l6legzethezjutott.

1368-ban foglalta el Pekinget Csu Jiian-csang buddhista szerzetes,az 6 seregei vetettek v6get a mongol uralonnak, 6s Csu Jiian{sang ret-m6szetesen cs6szSr lett. A volt szezetes, miutiin megszerezte a ha-talmat, hatalmas h6remet tartott (fogadalmeval ellentdtben), 6s ut6-dok sokaseget nemzette. Ez a dinasztia azonban mdr despotikusvolt, a csiszrfu korlddan hatalmat 6pirert ki. (A nomedok b6k6nhagytdk a kinaiakat, mert Timur Lenk sereg6vel val6 kiizdelemmelvoltak elfoglalva.)

Eur6pdban egy 6v mdlva, 1369-ben V. (B6lcs) Kiroly francia ki-r6ly felijitotta a hAbonir az angolok ellen, ezzel elkezd6d6tt a sz6z-6ves hiibonj mr4sodik szakasza. Kijz6p-Eur6peban a n6met lova$enda litv6nokkal harcolt,6s Nagy La.jos magyar kirdly megkapra a len-gyel koroni4t is, eziiltal a Magyar Kirdlysig Kiiz6p-Eur6pa legnagyobbhatalma lett. Eur6piiban (Niimbergben) ekkor kdsziretrek el6szijr t6me-ges m6retekben szersz6mokat ac6lb6l,6s a Hanza Szijvets6g, mely k6Fszi4z viirost titm6riten, fdnykorer 6lte. de ^z ezen kivtili Eur6p6raszellemi hom6ly borult. A Velencei Zsinat ekkor engedte meg az or-vosoknak, hogy 6vente egyszer boncolhassanak. Eur6pa m6g nem in-

r74

KiNA

dulhatott fejl6d6snek, az arabok ott voltak Spanyolorsz6gban, a tech-nika szintje pedig mdg mindig nem drte el az ezer 6vvel ezel6tti 9616-gdk 6s r6maiak szintj6t, de rij veszedelem is kitzeledett. Eur6pdban atdrdk fenyeget6s egyrc er6siidijtt, 6s 1371-ben titr6k csapatok el6sz6rl6pt6k et a magyar hatdn.

Kina azonban a v6res 6s koftupt mongol uralom aldl 6ppen felszaba_d'rlva az otsz{gepites l6'zdban 6gett. Az itntdztigdtak elpusztul6sa miattparlagon hever6 fdldteriiletek fjra miivelhetdv6 vSltak. l37l-ben Kinam6g csak f6lmiili6 hekrir rijra megmrivelhet6 teriilettel rendelkezett,nyolc 6v milva ez m6r m6sf6lmilli5 hekdr volt. Ehhez mintegy dtven-ezer viztiiroz6t es csatomdt kellett rendbe hozni vagy 6piteni. A lakat-lannd vdlt vid€keket lakoss6gcser€vel ismdt ben6pesitett6k.

A fijldt€riiletek ndveked6s6vel, 6s a lakossdg €leterej6nek vissza-t6rt6vel n6h6ny 6v alatt mintegy hSromszorosi$ ndtt a beszedhet6ad6gabona mennyis6ge. A Iegmerdszebb te azonban egy hatalmastengei flotta meg6pit6se volt, mellyel Kina djra eljuttathatnA term6-keit kiilfttldre, 6s igy a m6g mindig meglev6 hatalmas technikai fcil6-ny6t p6nzre tudne viiltani. (A sz6razf<tld Timur Irnk hadserege miattjarhatatlann, vdlt, csak a tengeri ft maradt.) A flotta6piteshez azon-ban sok fa kellett volna, de az erddket addi$aj&6szt kiirtottak. Ez6rtaz illamt6l kapott ftildbirtokokon mindenki kiiteles volt k6tszdz eper-fer 6s ketsz'z jujubaf6t iiltetni. Az eperfa a selyemk6szit6shez, ajujuba pedig a hajepit6shez volt sziiks6ges. Az €ls6 Ming cs5sz6r,Hongu alatt eltiltetett facsemet6k sz6ma meghaladta ^z egymillidrddarabot - tal6n a tort6nelemben az6ta sem inditottak ilyen m6rt6kiierd6telepit6si kampdnyt.

Az els6 Ming cs6sz6r hal6la utAn ut6dai! detroniziltlk. A cs{szeregyik nagybdtyja, Zu Di-jan herceg felkeldst robbantott ki, s eunu-chok segits6gdvel elfoglalta a f6v6rost. Az 6 uralkod6sa voll a legdics6s6gesebb az eg6sz dinasztia soren (i403-1424), Kina lov6bb ter-jeszkedett s dt csatdban is legydzte az ijra 6bredez6 mongolokat. Azaddig megiillithatatlannak tijn6, vdreskezri Timur Lenk - Kina nagyszerencs6j6re - 1405-ben meghalt. Eppen Kina elleni hadjaratra k6-szilf. Ha nincs ez a v6l€tlen, a m6g nem eg6szen er6s Kina. vagy be-lerendijl Timur Lenk csapdsaiba, vagy teljesen meg is semmisiil. Mi-vel a m6sodik Ming csdszdrt az eunuchok segiteit6k hataion a, ebbenaz id<jszakban mir az eunuchoknak legaliibb akkora szerepiik volt, mintaz irAstud6 Dandarinoknak. A MinS korszakot ez6rt v6gig a mandarinok€s eunuchok intrik6i, bels6 kiizdelmei jellemezt€k. Az eunuchok ir6nyitiisa alatt miikdd6tt a bels6 kdmszolgAlat, mely az lrul,sok, llzadiisokmeSakad6lyo26s6ra szol96lt.

f,cELY GYdRcY: BoRorvArtLEN

Azt gondolniink, hogy a Kina lelk6t, hagyom6nyait 6pol6 mriveltmandarinok tanultat az eddigi hibikb6l. Nos, nem. Tovribbra is hosszrikdrm6t ndvesztettek, a fizikai munka, a technika, a kereskedelem m6-lyen len6zett, megtli( Iev6kenys6g maradt a szemiikben. Ene az idci-sza-kra esett a kdz6pkor legnagyobb tengeri felfedez6 itja, mely mindentekintetben meghaladta a kombeli Eur6pa teljesitm6ny6t, lehet6s6geir.Egy v6llalkoz6 kedvii muzulmien eunuch, Cseng-Ho admir6lis hatalmashaj6haddnal 616n, Eur6p6ban atkor m6g elk€pzelhetetlen tdvolsiigrj 6sm6re(ii expedici6kat inditott. Kina - tdrtdnete soran - ekkor tehettevolna meg, hogy (Timur hal6ia miatt) mint a vilrg egyedijli katonai 6smriszaki nagyhatalm4 akft Europ6t is elfoglalja. de legal6bb a kereske-delem segits6gevel kiszivattyjzhatta volna teljes nemesf6m-k6szletet.De a Knai gondolkodds m6s volt, megel6gedtek azzal. hogy a kitmyez6orsz6gokba erdfitogtatdsk6nt meg6rkezzenek 6riesi flottdjukkal, €s azottani uralkod6kt6l jelkipes aj6nd6kokat fogadjanak el, akik ezzel elis-mert6k a Mennyei Birodalom fens6bbs6g6t, nagysdgdt.

Cseng-Ho admir6lis, ez a tehets6ges eunuch, p6lyafutdsft a hercegiagyasok lakosztdlydnak feliigyel6jek6nt kezdte, majd n6hiiny fontoskatonai posztot tiiltdtt be. Sikeres katonai kiildet6sei utdn biztdk megaz expedici6k vezetesdvel. Politikailag j6 ldp6s volt, hogy a muzul-m6n Cseng-Ho vezette ezeket az expedici6kat, hiszen a meglatogatottterijletek j6 r6sz6n ekkor terjedt el az iszldm vall6s, igy bar6ti fogad-tat6sra talrhak. Kds6bb az admirelis tisztelet6re iemplomokar is emel-tek, n€hiny helyen m6g ma is szentk6nt tisztelik 6t.

Leghosszabb tengeri dtj6t 1417 6s 1419 kdzcjtt tette meg, ekkor aPerzsa-dbdl d6li r€sz6n lev6 Hormuzig jutott el. A flotta n6h6ny haj6japedig Mekkiig haj6zott, rn6g Afrika keleti partjait is bejirtdk. Technj-kailag minden lehet6s6guk megvolt, hogy Afrik5t megkeriilve Eur6p6-bajussanak, hiszen az it nagyobb r6szet m6r megtettdk. Technikailag6s ldtszirnb6lileg az aktori Eudpa 1iil6 tomyosulrak, 6s kereskedelmifdl€nyiiket katonailag is meg tudtiik volna riimogalni. Ha valamely eu-r6pai hatalomnak nem tetszett volna a kinai expo(diimping, akkor aflotta,gyii puhfthatt6k volna meg a makacskod6 fejedelems6geker. Azexpedici6k eljutottak az amerikai fdldr6szre is, igy ha annyira agresszivek lettek volna, mint az eur6paiak. megh6dithattdk volna Ddl-Ameri-kdt, megnyithattdk volna eziist- €s aranybdnydir. De a kinaiak rigy gon-doltek, hogy a Mennyei Birodalmon kiviil csak primiriv barbirok l6tez-nek. akiknek nincs m6s dolguk, csak hogy h6dolarukat kifejezzdk,egy6bkent p€dig komolyabb vesz6lyt mlil nemjelentenek.

l4i5 ben, amikor Cseng Ho admiralis Hormuzban jrin, Tenge-r6sz Henrik portug6l herceg Sagresben tengerdsz iskoldt alapitott.Eur6pa legiobb haj6sai nevelkedrek itt, 6s Henrik herceg felfedezcj

1'76

expedici6kat is szervezeft. Ekkor, 6s csak ekkor k6sziilt el az ij eu-r6pai haj6tipus, a kism6retff karavella, ami mdr alkalmas volt hosz-szabb utaka, de a kinai dzsunk6k min6s6g6t m6g €vsziizadok mflvasem 6rte el. Kina gazdasegi 6s tuddsbeli ftildnye ekto. m6g nyo-maszt6 6s vitathatatlan volt.

Cseng-Ho adnirdlis tengeri tjainak tirkdpe. A fobanatos t)onatak a bizro.sa megtett utaka\ a szaggatot vonalak a felfttelezett utakat jel6lik. K6tembeftiltdvel Kolombusz 6s a portugtilok el6tt hatalmas tivolsdgokat tettnee. Utinapl6it el.eettik a nandai oL

Cseng-Ho admir6lis haj6flondjdnak megielen6se val6sziniileg meg-lepetdst 6s pdnikot keltett volna a korabeli Eur6piiban. A flotta mintegyh6romsziz haj6b6l dllt, s ebb6l harvanketr6 t6bb, minr 100 m6rer hosz-sai 6s 60 m6ter sz€les, nagy vizkiszodtisli, kilenc 6rbocos, tizenk6tvitorlejn 6dds haj6 voli. A sok-sok luxuskabinnal, tiszta iv6viztanii-lyokkal ds mosdrsi, fiirddsi leher6s6gekkel felszerelt haj6k m6g hrdrom-szrz 6vig sokkal jobbak voltak, minr eur6pai r6rsaik. Ar expedici6kr6sztvev6i kiizdtt - a tolmdcsokon, katondkon, kereskedijkitn 6s matr6-zokon kiviil orvosok 6s csillag6szok is helyet foglaltak, az ugyancsakr€sztvevd mandarinok pedig az expedici6 eredminyeit iirijKtett6k meg.Szdmos ritleirds sziileref, p'ld{Dl ,,A nyugati 6cedn kiitfitttli orszdgai,nak leirdsa", vagy a ,,Csillagt6l wz4rcb haj6kbtjl t(jfiAn6 g,nfijriildtoru^ok", melyek ugyanolyan kelend6ek voltak Kin6ban, mint1298-ban a Marco Polo utazrsair6l sz6l6 k€ziratos kdnyvek.

t71

EctrLY GYdRcY: BoRorvAtLEN

ZENIT is NAD'R

K6tsdgtelen, hogy az expedici6 soren Kina nagy lekint€lyt szerzett a kor-

nyez6 orszigokban. Nyugtdztdk, hogy a mongol veszedelemek v6ge, 6s

elismert6k: Kina maradt az fr a t6rs6gben. Kereskedelmi jelentcis6ge isvolt ezeknek az utaknak. mert Japdnb6lj6 min6s6gii kardokat. Iidon6ziaszigeteirdl pedig naSy nrennyis6gi fiiszert hoztak. Aiapvet6en a7'onbanaz expedici6 m6giscsak diplomiiciai. kabnai jellegr.i volt. sziimolievdanyagi haszon kdzvetleniil nem sziirmazor az uukb6l.

1433-ban azonban mar nem enged6ly€zt6k Cseng-Ho lijabb dtjet. esaz admirrilis hamarosan rneg is halt. E1t6l kezdve a kinai haj6z6s 6s ezzel egyiitr a kinai cslicstechnol6gia fblyamatos hanyatldsdnak lehetunklaDlii. A lecsisz6s esosorban az eLrnuchok 6s a mandarinok kdzti dllan-d6 kiizdelem kdvetkezm6nyekdnt alakult ki. A legelso Ming ul.alkod6megtiltotta az eunuchoknak. hogy olvasni lanuljanak ds a politikibanrdszt vegyenek. de ok ismendk legiobban rz udvari pletykdkat.6k ifi-nyitotrik a kiilitnbcjz6 bels6 titkosszolSdlali szervezeteket. a k6mhill6-zatot. 6s 6rtesijl6seiket sai6t iizleti villalkozdsaikban fel is haszndll6k.Az eunuchok minil tdbb r6szl akartak a gazdasaigi 6s polilikai hatalom-b6l. a vizsgdkon ki\'6las ott irdstud6k pedig igyekeztek az eunuchoksz:ind6kait minden m6don megakad5lyozni. m6g akkor is. ha azok j6kvoltak. Ez6rt tiltottdk be Cseng-Ho haldla utiin a sokirbocos haj6kat,m1r csak k6Iirbocosoka! leheteft 6pitcni. Oly m6rGkii volt az irdstud6kbizalmatlans?ig:l az eunuchok ds 6ltaldban a meggazdagodo(. dhaluklen€zett iparosokkal 6s kereskedokkel szemben. hogy Cseng-Ho admi-rdlis napl6jet is felgy(rjtottlk. n1e I s e mtn i t it (tte k.

Ugyanakkor a birodalomnak ij kihivdsokkal is meg kellett knz-denie: az 6szaki lovas, nomdd n6pek lijra mozgol6dni kezdtek. For-mSlisan az6n tiltottiik be a nagy haj6k 6pit6s6t, mert fontosabbnaktanotdk a hadseregre kitlteni. a felfedez6 utak igy lSxdk csakvitt6k,6s nem hoztik a p6nzt. A t6rt6nelmi tapasztalat figyelmenkivijl hagydsdra. tragikus rijvidldtesra vall ez a ldp6s. A nomedokellen egy technikailag fejlettebb hadseregre lett volna sziiks6g. eh-hez pedig ippen a kereskedelem, s igy a haj6zds ludta volna bizto-sitani a megfelel6 mennyis6gii p6nzt. Ene a tdrsadalni kihtvdsratechnikai rdlaszt lehetett volna adni. egy mozg6. a nomddok fijlcjttmesszemen6 technikai fdl6nyben lev6 hadsereget kellett volna fel-szerelni. Ehhez azonban segiteni kellett volna a min6s6gileg jobbfegyverek fejleszt6s6t. amihez krcativ, itnill6 mriszaki dnelmis6grelett volna sziiks€g. Ezt azonban a hatalomban l6v6k egyik csoportjasem kiviinta: sem az eunuchok, sem a csdsz6rok, sem az irdstud6k.

178

KiNa

Legfeljebb a gazdag, de v€kony kereskedor6teg drdeke lett volna.6ket azoDban a fegyverfejlesztds egyr4ltaliin nem 6rdekelte, hiszen azillami feladat volt.

Kina, a ba$fi fenyeget6st csdkkentend6 megtiltotta, hogy oda va-sat. Iegyvert. vagy blrmilyen strat6giaj cikket adjanak el. Az6rt iskorldtozt6k a kiilkereskedelme!, hogy a keresked6r€teg hatalmit megt6rjdk. A helyzet ellentmondiisossli viilt. mert Kina gazdagsdga els6-sorban kiilkereskedelm6b6l szdrmazott. A kinai luxuscikkekdrt Eur{i-prban. a Fijldp-szigeleken. vagy Indiiiban nemesfdmet adtak. is igyKina elkeriilhetetlenijl a vitdggazdasrg r6sze lett. A d6l amerikaiezijstbiiny6k termelds6nek a fele Japdnon keresztiil jutott a Biroda-lomba. a mdsik fele viszont Eur6pdn 6t 6rte el Kinilt. A selyem, a por-cel6n 6s a tea irenti iilland6 drdekl6d6s tartolra €letben ezt a folyama-tot. (A csemp6szet is viiigzott. az 6llami ad6ztat6s kikerijldse olyanhatalmas profitot jelentett. hogy a kis kinai magiindzsunkdk a legna-gyobb viharban is elindultak.) Az 61lam pedig ahelyeu. hogy felis-merte volia ennek a folyamarnak a gazdasiigi jelent6s6g6t, ink:ibbkorldtozni 6s tiLtani igyekezett a killvileggal val6 kereskedesr. Azazonban. hogy koridtoztdk a haj6zesr 6s a haj66pit6st - p€ldiul megtiltortik a haj6k eladdsdt kiilfdldieknek . hosszabb lrvon behozha-tatlan hiltrdny!jelentettek a Mennyei Birodalom sziimdra.

A Kindban ekkor 616 jezsuira tud6s szerzetes. Matteo Ricci eligpontos k6pet fesrcn a korabeli viszonyokr6l. Leirta az eunuchok rl'il-kap6sait. bemutatta. hogy a kiterjedt csdsziri csalild nagyszimti her-cege mekkora rerhetjelentett az dllamnak, kcjltekez6 6letm6djuk. sajdtkis udvartanesaik. nagy magenhadseregeik fenntart6sa miait. Az ad6kJelent6s r6sze tehdt ilyen luxusszolg6ltatdsokra folyt el, 6s nem a get-6pit6seke, okat6sra. iparfejleszt6sre. Egyszerribb volt I kercsked6ket6s a parasztokat megad6zrarni, mint reformokon. ij lehet(;sAgekegondolkodni. A Jangce is a nagy csatorna mentdn Idtesitett vdmhivatalokban beszedett p6nz eltiinr.6s a helyi eziisrbiny6k 6l6n dll6 eu-nuchok is szemdrmetleniil loptak. Az ad6terheket tdbb6 nem birtdk akeresked6k, szdmos becsiletesen heiyt6u6, nagy mdlli c6g menltijnkre. A parasztok sem birt6k az ad6pr6sr, elszdktek fcjldieikr6l, rabl6banddkba szervez6dtek. A ziill6s feltarr6ztathatarlannd vilt, de azinrikekban elmerult mandarinok nem 6rz6kelt€k a vesz6lyt.

1621 6.s 1644 ktjzdrt egyre er6sddrek. dlland6sultak a felkel6sek.Ezek tipikus 6hs6gl6zadiisok vohak, melyek az ipar, a kereskedelem,a haldszat, a mez6gazdasdg tovr4bbi feileszt6s6vel elkeriilher6k letekvolna, csak b6k6n kellett volna hagyni a kereskeddket 6s az iparoso-kat. De a kev6ly preszrizs rdbber 6|t az alafival6k 6ler6n6l. Amikor az-

EcELY GYdRcY: BoRo'f vAtilEN

trn 1644-ben az utols6 cs6szier felakasztotta magiit (a Sz6n dombon),dvtizedek tdlkap6sai6rt ds dvszdzadok hanyagsrigd6rt kellett fizetnie. Akinai n6p hdnyattatiisa azonban ezzel m6g nem 6rt v6get. A sotozalosihs€gl,zaddsok, parasztfelkel6sek Ligy meggydngilett6k az orsz6got.hogy term6szetesen ijra t6madtak a nom6dok, mos! a dzsiirdzsik 6s amandzsuk. akik ezutin ldbb mint hdromszdz 6vig maradtak Kinar6njen.

Az utols6 Ming csiiszir idejdn. a technika hanyatlisa €s a nagyfelforduliis kiizepette. 6rdekes m6don a kinai irodalom megfjulesafigyelhet6 meg- Ekkorjelent meg a vi16g els6 nagyreg6nye 1619-ben.SaApasszonyok egy gadag hdzban cimrnel. A tort6net egy gazdagkeresked6 6letdr6l, a tdrsadalmi szokdsok dtalakules6r6l sz6l sokhumorral, ma is €rdekes olvasmdny. 1623 6s 1632 kdzdt! mdg nagyrdrt6netgyiijtem6nyeket adtak ki, ilyen volt p6lddul ,,A tdrtlnetek.melyak elklpesztik a hallgat6t ls megrtizzdk az asztalt', tagy a,,Tbrftnetek hdrom gyiijteminye ". Ezek miir nyomtatotl kctnyvekformrijrban, hatalmas pdldenysziimban jelentek meg. Ekkor mdr Eu-rdp6ban is ismertdk a kdnyvnyomlatdst, taldn 6ppen a kinai befoly6shat6si{ra (mint erre mrr utaltunk), de eg6szen mds c6lja volt a kdnyv-nyomtatrsnak; a reform:ici6 tanai ter.iedtek igy, sz6pirodalmat eur6-pai nyomdek csak rtjbb sz6z 6v milva nyomtattak ki.

A Mingek uralma alatt Kina nemcsak luxuscikkekkel l6tta el. 6snemest'6mjeit6l kijnnyebbitette meg Eur6pft. hanem a kereskedok 16-v6n - 6s ez a legfontosabb - szdmos tov6bbi technikai talilmdnyukkeriilt i4t Eur6peba. Nemcsak a j6l ismert i,zin)rl, vagy a ldnchid 6Glete, hanem arab kcizvetitissel a puskapor is, amit azt6n az eur6paiakfej lesztettek tovdbb.

Az 6rdekess6g kedv66rt 6rdemes dsszehasonlitani Cseng-Ho 6s azolasz Kolumbusz v6llalkozesdt, mentalit6s6t. A ldnai expedici6k egyaddig soha nem litott m6rt6kben er6s 6s j6 flottiival ielderitett6k asziimukra drdekes vildgot, de nem vettdk 6szre a hatalmas gudasrgi,6s fejl6ddsi lehet6s6get. pedig minden anyagi 6s emberi erejnk meg-volt ahhoz, hogy a Mennyei Birodalmat m6rereiben 6s gazdasr8ierejdben is lov6bb ndveljdk. A mandarinok azonban f6ltek az eunuc-hok tovilbbi hatalomnyer6s6t6l. Mj lesz. ha az dj gyarmatokon, keres-kedelmi k€pviseleteken is eunuchok iilnek a vezet6 pozici6kba? Milesz. ha a szemtelen keresked6k megtollasodnak a kereskedelmi ura-kon? Mi lesz, hi a katondk tekint€lye megn6 a csiiszll| el6rt egygydztes glarmarszerz6 hdbonj utdn? Mi lesz akkor az 6 pozici6juk-kal. rnngjukkal. befolyasukkd? Inkrbb minden pusztuljon - 6s pusztult is. Ha nem is azonnal. de.,a felirat megielent a falon".

180

Gad||itr Knisht (1713-1772) dl-land6 ruignest gJdr j n6.lszere.Ajobb rnh6sigii d mdn ndgne

sek eydtuisa ahrlvetde n azndn,.,riii)art s.olgdtua, de segi'

tefie FarnLIa\, kisZrleteit b.Knight onoskent dolgo-

zott, md gneses kntatdsa iA rta z AkadZnia C'J p I e v i rc Dt

nrcl tilntette ki 1717-ben.A brit navigtidlis irdn,-tiik

is i kes:iiltek.

Kinai i irytnkis.it1n1anufaknba a tna d.ru

Mintegy hatvan €vvel k6stjbb egy Kolombusz ncvri 6henk6riiszgenovai fantaszta - aki udvarr6l udvarrajdrl nyugati haj6s expedi-ci6jdnak dtlet€vel - a spanyol kir?ily udvariban v€gre kedvez6meghallgatdsra tal i l t . A muzulm6n m6rokkal vivott hibor6ban le-szegdnyedett. ki6hezett orszdg hdrom kicsi haj6r (kevesebb minrszdz emberrel) adotr a bizonytalan irra. Ez azonban elegend6 !,oltahhoz. hogy Eur6pa szercncsecsil laga felragyogjon. Cseng,Hoegyetlen itiagos hajr5jrln halmincszor annyian uraztak, mjnr aSanla Mari in. De nem mindig a puszla szi{mok fontosak. hanemsokszor inkdbb a vezel6s szi ind6kat merre menji ink? Kina nagyotldpett hiitra. a rongyos kis Eur6pa nagyot ldpert el6re.

t8 l

EGELY GYORcY: BoRoTvAELEN

A N{,Ir\DZSU UR{IOT{

A mongoloknak majd sziiz 6vre volt sziiks€giik az 1200-as 6vekben.

hogy egdsz Kin6t elfoglaljiik. A mandzsu-dzsiirdzsi lovas nom6dok-

nak csak kcjriilbeliil harminc 6v keliett. hogy teljesen bekebelez26kaz akkor m6r nem mennyei Birodalmat. A gazdag kereskedovdrostJanS Csaut p6iddul h6t napos ostrom utdn vet!6k be. A beioro csa-patokrt a lakoss6g utcai harcokban pr6belta visszaszoritani. tiibbszdzezer ember halt meg a tiznapos idmegm€sz;irlds alatt. Ugyanez

!or!6n1 Csiang Jin keresked6virossal is. itt ryolcvanegy nlpig tartott

a v6dekez6s, €s csak a jezsuita misszioniiusok segits6g6vel dntdttrigyikkal tudtek a h6dit6 mandzsuk :itt6rni az er6ditm6ny falait. Azorsz6g d6li r6sz6n m6g egy pft 6!tizedig tartotta magdt a rdgi Mingdinasztia ut6daib6l 6s hiveibdl ill6 hadsereg, 6m ezeket is lassan-

lassan felmorzsoltdk. Ez a ndh6ny6vlizedes harc hihetetlen m6rt6kben elpus:tltotla aa orsadgot, a la-koss6g l6tsz6ma dtvenegymil l i6-16l tizenkilencmilli6ra csdkkent,r6szben a m6sz6rlrsok, rEszben az6hinsdgek nyorn6n. Ez€rt egy€r-telmrien a Ming cs6szlirokat, 6sterm6szetesen az oket kiszolg6l6eunuchokat 6s ma dainokat ter-heli a fetel6ssAg.

Ujabb kiilfdldi h6dit6 telepe-dett meg teh6t Kin6ban, aki egy-fajta kormrinyvAltist vilt v68hez.de nem rendszervdltist. A gon-dolkodis, a korszellem tov6bbrasem viltozott. A nomddok iigye-sen alkalmaztik az .,oszd meg 6suralkodj" elv6t: a kinai t6bornokokat meg lehetett vdsiirolni ran-gokkal, cimekkel 6s pdnzzel. hapedig ez nem ment. eriit alkalmaztak. Azt6n lassan a tdbbsdgbeolvasztotta a kisebbs6get: Kinafokozatosan magdhoz idomitotta alovas, nom6d h6dit6kat, azok fel-vetl6k szokdsaikat, nyelviikei,kutttrdjukai. N6hdny 6vtized mLil-

A tnand.su uto Lotl1 iLlejin s..ol-

edl6 khni natdaih tuha.atu.A. nodabri ess.iken trcNelked6,

8! a k ran ko ru pt h i t a ta I tnka kth itl d i g e ln\ onlt d k a ke rc s ke dijke tis a nesterenbePket, i$ tefikft,tkrc a Ea.daq birodalnat.

182

KiNA

va a mandzsu uralkod6k mer olyan sz6pen irtak kinaiul. hogy a leg-jobb iraistud{i is megirigyelhette kalligrdfiajukat.

A mandzsuk Lijra bevezettek a vizsgarendszert, 6s igy tgymondvisszahelyezt6k jogaiba az irodalm6r #teget, akik ugyanigy foly-Iattrik, ahogy addig: keresked6 6s lechnikaellenes gondolkoddsukcsirijiban fojto$ el minden [jit6, jobbit6 szend6kor. A fe]lendiilisrcsak annak kdszdnhettdk. hogy a rend. 6s az elnyom6k dltal diktdhb6ke urnlkodott Kini iban,6s a 16lekszimiban megfoglatkozo( or-szaigba fjra volt el6g term6fijld. a mez6gazdasig irjra el tudra larrani a parusztsiigot, 6s [Jra enged6lyezlEk az Eur6p6\,a1 tdrtdn6 ke,reskedelmer. Ekkor azonban Dkir tbbb nint dtsatia i\e netn teriedt elj tala nA\-. s ketsdges, hogy egyiiltalen sziilenek e dj eredm6nyek, hi-

s7,en a fbltal6l6k generiici6jdnak mrir az emldke is eleny6szetr. A harcoksorin sok porcel6n-nanufaktfra is megsemmisi i f t .r dolgoz6kkal studdsukkal egyii t t . A mandzsuk l_elvetrdk a Csing ncver. ds [ jra viszonylag b6k6s peri6dus kezd6dd

az orszdg 6letiben. Az €rtelmi-s6get igy vdsdroltiik meg, hogy nagy dlhmi megbizdsokkal enciklop6di6kat. nagy t6ft€nelemkcjnyveker kel letr irniuk. is igy minden-ki meg volt el6gedve. A b6ke 6veiben gazdasigi fejl6d6s induhmeg. n6hiiny €vtized alalt Kina visszanyene f6gi termel6kdpess6g6!.6s l6tszrim:it.

Az 1662-ben. nyolcdves kofiban rrdnra ldpe

mandzsu Kang Szicsriszif mir tizenhdrom 6vesen kez6be velte a kormiinyz.isr. 6s cjtven-cjt 6ven dt irdnyitotta a Mennyei Birodalmar. Az orsziig a hddit6 had-ri irrtok nlom;n rerl lel i lep i . ndrekederr: Kozep-Azsi" e. Mongnltaegy lesze is az orsz6ghoz tartozott. A b6k6nek kdszcjnhet6en 1700 is1770 kdzijft a lakossdg szima rijra megk6rszerezoddtr, majd 1840-igism6t. igy tehit a mandzsuk alatr djra megjelent a rdgi probl6ma: dfdkhertiletek ndr nem tudtdk ettartani a lakossAg(]|.

Ekdzben Eur6pa is sz6p lassan vditozni kezdefi. A d6nt6 vallozdsta reformeci6 elterjed6se okozta, 6s ennek nyomen a protest6ns mun-kaerkiilcs. Az Atlanti-6ceen keskeny pa i s6vjiban lev6 protesrinsorszigokban (Anglia, Sv6dorszdg, Ndmeralf6ld, N6merorszrig, Franci-aorsziig egyes r6szei) mdr rigy gondoltdk. hogy a munka nem sz6gyen.s6t dics6s6ges dolog. Purit6n. becsiileres 6lertel, mindig ij dolgokongondolkodva. az tj ir6nti nyitottsdggal. 6rdekl6d6ssel lassanlassan ja-vulni kezdeat a protestdns orsz6gok 6letszinvonala. M€g mindig nem6rt6k el azt, ami b6keid6ben az iitlag kinai €lerszinvonala volt, keres-ked6ik m€g mindig szeg6nyebbek vohak, mjnt a kinaiak, ds Kinam6g mindig j6val rdbb nemesf6met impolt61r, minr Eur6pa orszigai,de a tendencia mdr kezde{ ne.fordulni.

183

EGELY GYoRcY: BoRoTVAELEN

Angliaban rn6r j6 ideje, legalebbis a tehet6s polgerok belesz6lhat-tak sonuk irinyi6s6ba, mig Kin6ban az ad6z6s csak kdteless6g volt.^mi semmifAb joggal nem jirt.'fal n ez is az egyik iontos momen-tJm. amiE\JJr6pafelcmelked4sAt, es kdzverye Kftft les llyedisAt okoz-hatta. A Mennyei Birodalomban soha nem ismert6k fel, hogy milyenhatalmas ereje van annak a gondolatnak. hogy az enbetek maguk v6laszthasstik meg irdnfit6ikat. Eur6p6ban 6vszdzadok aiatt ugyan, deez a gondolat lassanlassan eheriedt (persze a tudomdny int6zm6ny-rendszer6ben a mai napig ismereilen). de Kinaban 6s a vildg m6s 16-szein ma sem iellemz6.

Egy ijabb, szokatlan jelens6g is terjedt Eur6peban, ami Kin6bancsirij6ban m6r l6tezett - az egzakt term6szettudomdny. Galilei, Leib-nitz. Newlon 6s tfusainak munk6ssriga elinditotta a kis6rl€t€ken 6smatematikin nyug\'6 egzakt termdszettudomenyt. Ennek dvsziizad-okjg nem volt semmilyen gyakorlati jelent6s6ge a vegyipar kiv6tel€-vel. Newton tcjrv6nyeit soha nem haszndlt6k m6g igytigoly6k r6ppe-ly6j6nak sziimitiista sem. mcrt a gyakorlatban sok minden torzitottaaz ercdm6nyl. Am maga az elv. hogy a term6szet megismerhet6. ki_szimolhat6. racitrnilis 6s nem csak a jin 6s jang kuzdclmEnek azeredm6nye. az eur6paiakat gmdolbdAs ru.; satbtldate.

Anikor a mandzsu dinasztia me8szil6rdult. az elso prinitiv g62g6pek m miikddlek Anglidban. Evsziizados hftr6nrtyal ugyan, de1709-ben Angli,ban kokszo! kezdtek haszndini a vasolvasztdshoz-S6t, a szabadalmijog garantdlasa utiin megjelent a szerz6i tulajdodog- r loplf lghr - fogalma i ' . Ezek "z.pro.agnk Kin:ib-n e. A7.ra m-'f6szein elk6pzelhetetlenek 6s drthetedenek lettek volna. biszen ezek ajogok segitik az (j gondolatok terjeszt6sdt. bdtoritjiik annak szerz6it.egyfajta v6delmet. biztonsiigot adnak. Ebben a korban mar a szappa is kezdett terjedni Eurdpiban. a m6dosabb elr'berek mosakodni kezd-tek. 6s mdr ennek az elemi higi6nidnak is az lett a kdvetkezm6nye.hogy n6tt az 6dagdletkor. Egy fontos taldlm6ny is segitette az innovd-ci6t Eurdp6ban: az iivegcsiszolds litk6letesat6s6vel eltededtek a szem-iivegek. Igy az eur6pai 6rtelmis6g hosszabb ideig tudott alkotni (olvasni), mint a kinai, 6s ez a kis6rletez6 kedvvel egyiitt egyre ncjvekv6fdldnyt adott Eur6penak. Ely liancia orvos. Denis Papin elk6szilefte azels6 kis6rleti g6zg6pet. A Mennyei Birodalomban is minden felt6telmegvolt a g6zgepek elkdszflds6hez. m6gsem itt sziiletett meg- A rab-szolga-kereskedelemb6l. gyapjitermel6sb6l 6s sz6nb:inyitszatb6l gaz-daelod6. egyel6re szrik angol protestans kereskedo 6s iparos r6teg ka,rolta fel ezt a taldlminyt, amellyel munkiiskezek ezreit tudia olcs6n,megbizhat6an helyettesiteni-

184

KiNA

'i.ryfr1

&17 "

$ti,.t"-t,.rz

A ni)li?t g/j.B!t. A ninrct Jatob L?opald l1671.1727) ihal ki1ondoh, de !o.ha ntg rert apitei g6.git1 rdj:!t. A ketsiqteLe nl !.elknes, bti \as.itatt\ri,.tisrd t.titlr gti.8!p kgfonrcsabb dLkot s.t a lbls.i surokban 1.6 euotun-hak; s.eLep. Eat a kot rech ikai s..it jlr Dtag,en leh?tet elt;tiLlitani. neIcnl tudtak neql'eLe16 t)nftlleket kis.ite i eLege .l.;ei feci. niftes.ka.ijk!! s.ers:tinqipek hiiin, .le eLiE i6 nintisigii h(tl Ln adl is rjak Kiv:1ban l[,tc.ett- Kitdhan mAB Ie txdnik wl a gtddaiti u. o.il alkatrls.eket, de d negnunkiLtis ott sen sikeriiLhetett wlna. Hatanki sorsra j a

a. ons. pol.u,tror gti.gipe 6. Keserre! nunlaiwl nvgipitette BiFt, ktiiliiddtt is, .le haLik!uILin senki nett tudLt f.htatni munk ijlil

Ekkor Kiniiban a felszinen mintha minden rendben lenne mdgi amandzsu csesziirok hat6lyon kiviil helyeztdk azt a rendelkez6sr, melya textilmanufaktir6kban korl6tozta a sziiv6szdkek szdm6t. majd amandzsuk nemsokdra ieloldott6k a tengeri zirlatot. ,jra engedElyezt6k a kereskedelmet. Igaz, hogy ekkor csak a nevets€gesen kicsi, 30tonna rirtaftalom alatti haj6kat engedt6k kereskedni. a r6gen 6piilt,Cseng-Ho admir6lisr 6s expedici6ir szdllir6 6ri6shaj6k 6pir6s6nek ru-domeny^ i;rdkre feledlsbe ncriib. A Mennyei Birodalom azonban ro-vdbbra is 6ntelt, p6khendi volt,6s vezer6i nem figyelrek fel a bafbiirvildgban megmutatkozd, igen iassf vi4lfozdsoka. N6h6ny kinai ma-tematikusnak 6s csillagesznak feltiint ugyan. hogy az eur6paiak sz6p

t8i

I i cELY GroRc\ : BoRorvAaLEN

6s €rdekes 6r6kat tudnak k6szireni. de az uralkod6 r6tegek tovdbbra

sem lattiik meg a lehet6s6get n6piik tehets6g6ben A pontos 6ra Eurd

pdban kdzsziiks6gleti cikk lett. az ipar egyik hajt6ereje Kindban csak

a cs6szriri hiil6szobAban volt sziiksdges az ut6dlesok feljesyz6se.pontos r6gzit6se miatl. A haj6zds ijabb technikai. tudom?inyos ige-nyeket gerjesztelt, 6s kiiliinitsen az {jra tdk6letesit6s€vel. 6s a hosszri_s:igi fok pontos meghatirozdsdnak kidolgozrisdval egyre pontosabban

tudtak tij6koz6dni. A Mennyei Birodalom m6g mindig a miltb6l 6lt'

de m6g megle het6sen j6l.A 20- s 6vek \,€g6n irta meg Bach a M6!6 passi6t. amikor a kinai

csiiszir birodalm6ban betiho(a az akkor m;ir sz6rv6ryosan l6tez6 5plumszivist. Magyarorszigon, szegeden ekkor, l?2S-ban fejezoddlt beaz u1ols6 boszorkiinyper. Ezzel Eur6pa belso r6sz6n is v6get 6r! az 'n-

kvizicid kora. ezutiin m6l csak ritkin v6geztek ki valakit boszork6ny-sig6n. mig Kiniiban m6g 6vszdzadokig hittek dddgdk 6s tunddrek 16

tezds6ben. Eur6plban ekkor mdr a haj6zis vdlt a technol6gia mo-

torjdvrl. Az. hogy Anglidban kiirtott6k az erd6ket. 6s t6bb6 nem lehetettlasz6nnel mrikajdtetni az acdlkoh6kat. kik6nyszeritette a k6sz6nb6l k€-sziiit anyag, a koksz felfedez6s6t. 6vtizedes fqlesztds nyom6n legddbb

annyi 6s olyan rnin6s6gti acih gyrrtottak Eur6piiban is. mint Kiniban.

ahol viszont egyre kevesebb ac6l kellett. hisT'en nem volt hova felhasz

nflni, €pitkezdsek mdr nem voltak. a mandzsu hadserege! sem kellelt

tejleszteni. A porcelin, a tea, a selyem gyirtds6hoz alig kellett ac6l. igy

ig€nyek hiinyaban egymes utrn zenik be a koh6kat. s e hosszan tartd

folyamat sor6rr ?lvesaeat az acil$'dfttis tud.isa tsA mandzsuk tartotrak a kiilfdldiekt6l (csak a p6nziik kellett nekik),

mindijssze egyetlen kikdt6ben, Kantonban kereskedhettek a biroda-

lommal, igy kdnnyebben lehelet! ellen6rizni 6ket Az angolok ri'

szoktak a kinai selyemre 6s a teaiviisra, ami ugyanrigy fenyegetteeziistkeszletiiket 6s emiatt gazdasdgukat. mint annak idejdn a R6maiBirodalom6t. Ez6rt n6pes kiildittts6get inditoitak a cs6sz6rhoz, hogy akereskedelenu6l t6rgyaijanak. Ebbei az id6ben. az 1700-as 6vek v€g6n a kinai birodalom tijra a szok6sos tliln6pesed6si vdlsiiggal n6zettszembe. Mdr a fejlett mezogazdasrigi m6dszerek sem voltak elegen-

d6k. hogy a sziimilli6s lakossigotj6 szinvonal'Jn eltansek' a selyem-ipar, a porcelienipar vagy a hal6d6 acelipar pedig Dem tudta felszivnia fdlosleges munkaer6t. S amikor a keativit6s tilos, vagy legal6bbisgyan(s, nem sziiletnek ij taldlm6nyok. 6s emia( nem k6thet6 Ie amunkaer6-fdlttsleg, nem teremthet6 lii piac, nem emelkedhet az 6let-szinvonal; szijks€gszerti a k€szlelek fel6l€se, az elszegdnyed€s' nyomd_ban pedig a lizad6s.

186

KiNA

BoRonAEL[\

Mikor a brit knlddtts6g 1793-ban Mccanney vezctdsdvel Kiniiba 6rt,mft rijabb fetkel€sek kezd6dtek - 6s tobb€ soha nem volt olyan id6szak, hogy valahol ne ddlt volna polgiirhilbori. 1795 ds 1840 kdzcjtltizenot nagy felkel6s tdr ki. Egyednl a Fehdr L6tusz nevii titkos szer-vezet mozgalmanak lever6se tdbb p6nzbe keriilt, mint a kdzpontikormiiny teljes 6vi ad6bev6tele. Ezekt6l az 6vekt6l kezdve elfoglnukKina bels6 tartallkai.l6tszik. hogy a maidzsuk nem tanultak a Mingek, a mongolok. sem a Tangok hibdib6l. Aki pedig nem tanul a hibakbol. Li jra el ldveri. es meg.ren\edi azokal

Eur6pa mozgat6ereje. motorja ekkor m6rj6r6szt a protestdns mun-kaetikrtb6l szrrmaz6 fejl6d6s volt, a haj6z6s. a mez6gazdas6g. a bd-nyijszat (de besegitett a mindenf6le etikiit n6lkiiliizci rabszolga-kereskedelem is. ber a hivatalos iillami kal6zkod6st milr befejezt€k azangolok). Ez a fejl6d6s m6g messze nem a tudomiinyon alapuh. a tudomdnyos akad6midk ink6bb csak n6hdny okos 6s 6 elmes ember besz6lge!6 helyei. de az ipar k6sz6ni, nem k6r a tudomdny eredmdnyeib6l. Az akkori hivaralos tudomrny egyetlen ,,eredm6nye Orffyreusg6p6nek elulasitdsa volt.

+4.'ft:

I

Kanli tengel\ re Jefugees.tefl init$tl, a.imutdlis inin\ n4ftsere b alkaLnas.

187

E6ELYGYoRcY: BoRoT VAELEN

,,*.***"-=*&*#.

Godvnt K"ight jarhDo ifttn\\iije. Bnt nnegesen g!.irtottik a. iftn)'trikct,niris g\akrur nss.rl vhak fehrAsnese.ve lnis\, P'Lusuk NoLt). 1751J)erd. angalAb iralitis sikercte kiidbtilkt, 6s K,ieht irdnr il portosttubnaktakilrd eli;dem61. A kittui irnnniik|is.o t nen fejl6dtek tortibb.

ELrr6pa mozgat6ereje, motorja ekkor miir j6r6szt a prolestlins mun-kaetikiib6l sziirmaz6 fejl6d6s volt. .r haj6zrs, a mez6gazdasrig. a biinyeszat (de besegiteit a mindenf6le elikit n6lkij162() rabszolgakereskedelem is, b6r il hivatalos illami kal6zkod6sr mdr befejeztik azengolok). Ez a fejl6d€s m6g messze nem a tudomiinyon alapult. a tu'dominlos akaddmiik inkdbb csak ndhdny okos 6s artelmes ember be'szdlget6 helyei, dc az ipar kijszcjni, nem kir a tudominy crcdm6nyeibdl. Az akkori hivalalos tudomeny egyetlen .,eredmenye Orffyreusg€p6nek elutasitrisr volt.

Amikor a McCartney kijldbtts6g a fdvdros, Peking fel€ haj62()tl, amandzsu uralkod6k m6g mindig igy gondolt ik. hogy egy veszdlyte-len. pr imit i \ ' , t ivol i , szegdn) i i l lamocska kcj !etci t kcl l fogadniuk.akik szegdn_v"es port6ki i jukkul a f6nies csiszir i udvar magasabbrendiisig;l Jdttek elismerni. A nagy csatorniin fclfcld haj6z6 bLirkrijukraazl N lcliratot iftik a ntnandarinok: a: r,r3olrrl c,r!.Agnb.jl trkc..ti. h(i-,JolIti udi itrytijt6i

Az akkor hiromszi izni l l i6s kinai birodalom. ds a feicakkora lakossiigi Eur6pa k6zdtt m€g nlindis hatalmas volt a kiildnbsdg. Az ango-

188

KiNA

lok el6lt gyakan jrtak a pekingi csrszfui udvarba oroszok, hollan-dok 6s portug6lok, s6t n6ha vatik6ni kiivets6g is, de kereskedelmic6lja, 6lland6 kapcsolatfelvdteli ig6nye csak az angol kovetsdgneklett volna. Az angol kiildittts6g egy gondosan megmunkiilt, igenmagas technol68iai szintli planeteriumot is vitt magaval teleszk6-pokkal €s miis optikai eszkdziikkel, mert igy gondoltiik. hogy a ki-naiakat ez nagyon fo&ia drdekelni.

Benjamin Mdniti 1750 utdn klt.allAss.etett ntikros.k,jpja. E.en a kis.iilikcn nldr ldts.ikd gon.los tnesnuo*dbsa.fetadatnak tn gliete|d sokfdte rdsiunkci6t el tudott l.itni. l\en optikai s.erke-.etet is vitt aza Bol kiildottsig a na,Ld.M csAs?dri udra,ba, de a khtaiaknenl[ftetftk hatalnas g\akoiati je Lentt;s6gZ t.A nikros.k6p Gt a ircs,i) alapwtd es..kdz lex a. aL ilgld nislb. is a bioljgia

fejl6d6fthe. is t1i Lkiila.hek nen Lex.

Meg akandk mutatni a brit tudomiiny 6s lechnika eredm6nyeit - britvitorl6s hadihaj6 modelleket, a legjobb textileket, l6fegyvereket . 6sazt viniik. hogy a csdszrtui udvar 6rdekl6d6s6t felkeltik ezek a cikkek.A mandzsu uralkod6 (Quianlong) azonban egyszeriien nem 6rtette,hogy az aj6ndikokegy r6sze mire valci.

Ugyanakkor a betegesked5 brit nagykcjver. Mccartney pedig azuralkod6 6ltal iitadott arany jogar - I b6ke, barersiig €s prosperir6sjelkepe -jelent6s6g6t nem €ne[e meg, igy gondolta. hogy ennek senr-mi drtelme 6s drt6ke nincs. Kdt teljesen erlro gandolkoddsm6di ku]|-tira taliilkozotl. 6s a le&jobb szdnd6k mellett seln 6nett6k egymiisr.

A bit nagykdvet ncm vol! hajland6 t6rder hajtani a kinai csriszrirelcjtt. fgy goidolta, hogy az Eur6p6ban szokisos egyenlo elb6nds elve szcrinl kell a diplomiiciai kiildetdst \rdgrehajrani; a kinaiak pedigsajiit nagysiiguk 6s hatalmuk tudataban a legteljesebb h6dolatot vilrrdkvoina el. A Mennyei Birodalom c-<dszdra vEgiil is Dem engedflyezteaz dliend6 pekingi nagykcjvels6g l6rehozds6r, igy vdlrdk. hogy csak

i89

Ecu-! GYORcYT BoRorvnE'-EN

gondjuk lenne ebb6l, szemos ijabb titkosrend6r kellene. hogy a pe-kingi brit diplomaliika! figyelj6k. A csdszSr. III. Gydrgy angol kifdly-hoz kiildcilt - az6ta sokar id6ze[ - lev6llel bocsitotta el a kovets6geti,,6 uralkotl<;, messze lako:ol, sok tengeren til, ls nigis att6l u:. ald'.atos ktudnsd gt6l v.cttetve. hog| civili.tici6nk jlitltenAtDeiben os.-to.has s, kijvetslget ktildlll,,ne l| en ge.le Ltne sn e lj utta a ho..dnkii.etrct"det. Atni azt a ktrehnedet illeti, hDg| e$ olat^,al6dat neNDeiurlvaronhoz. kiiLdhesd, hag' ellen6ri..e t)rc.dgod kereskcdelntlr Ki'ntiwl, rigl, ez a kdrls ellenntontt din's.titi minden .s:okdsdnak, 6ssenuniL,-en n6don nent fogadhat6 el. Ha igl r?ildelkeaten, hog) aadLtakL.l kiilddtt hidolati ajdndikot, 6 uralkodt:;, efoe1djuk. e. ki.dt6-lag aaAi lijttitlt, nefi fig\elembe vdtiik azt a:. lrzist, ttnel," arra in-ditort. hogt etknldd 6ket. Dinasztirink llatalmas g,"6..elt einek hh? alhatolt a. Ag alaii inden orszaghd, is a s.dra:ft)ldek ds rengerek vala len li e Eetdnek ut aLkod6i elkiiltuAk A tfikes djdnLlikaikat... ' A lev6l v6g6re ezt a figyelmeztet6st irtar ,.Reszkess, engedelmeskedj, l! nekdvess el tisateletlenslRet. " A l€nyeg azonban a kovetkez6 mondat-b^n tan: ,,Amint kiiveted maga is megg,\'6..;dhetett xila, nekiink ntitt-deniink negvatl S.A,nomra nincs Afitke furc:dn va$ runs.ul kis.i-tett tlirqlsknak, 6s nincs s.iikslgem orc.tiqod kis./tuAn!-eire. '

\y Vil

I

Il r

John Dollanll ( 1 7%. l 76 l )dkrcmatik s tdrctdNa.A.. e lsa; t,ivcsdwk nti,1d s.it-hibdwl kis.iibek. e.t csakhoss.i kk1rlete.Zs utLii htd't.i k kikijs.o b ii Lni. Do Ll aIaki sebens.dr6 nLu ldsklnlke.dte ) kiiLbnba,:a; ilwEti

I us okb 6 L ki tan I ! d s s.e t e ttlencsik see its/girel oldottanrcg a toftftli s.htllibik kiks :d bd 1 a s 6 ne k p ro b I i nkij dt.E.ekbdl a dr.s.trekbdl is

i90

KiN.{

A kinili csriszdmak fogalma sem volt r6la, hogy a mikroszk6pok.t:lvcsdvek vagy szemiivegek alapvet6en fontosak egy orszi8 ipari fel-emelked6sdhez- A kin^i uralkod6 ldtsz6lagos k6z6nye mogiitt ̂ z6nvoh 6rdekl6d6s, de els6sorban aiezsuita missziondriusokat k6rdezi6k kiEur6pa dolgair6l. A legfontosabb k6rdds0k az volt (ami a kinai filo-z6fusokat r6g6ta izgatla). hogy mi volt elciszdr: a tyik, vagy a tojis?

A hatalom tudatlansega. k6z6nye azonban a cs6szdr leveldb6l azur6kora maradt. Ez a fennh6j6z6 magatart'ls m6g j6indulat mellettsem e169 milr a tiln6pesedelt orszdg sorsin& megforditiisiihoz. Csakaz ipaf. a tudondny. e turlAs felhas.,fildsu ielenthetett volna kituat.mint rndr annyiszor a tolt6nelem folyanrin. De cz az Lit a dekadenskorszellem miaft mdr nem voltjrrhal6.

A wan'Flc Jotgtj.lugat^is Ed:s!p.A. olkrntiLt ,n.gnsi drganri .ilktI ok .ott fti.kttdtis kikiis.ibL'llsl'r( \vt111 kiJajles.tete a fotstth-lat,||tl! lo.glpct 11771), ,tl| na-

r\abb ftdrLtts.tiMr. kisebb sti vL,t;iki)tlirt, Dti a s.okdsos glpek.Nas\obb Jajtaqos tetj.rirttinrentid! jtt lett whte g1;:atu6kba is

s.;.nto..lo\rokba, de a tortitisl.sak higarrvl tudta nleqoldani,a, i dtnqa lls vs.ibes) wlt, ig)

JeLhag\ott a tok'letesit[s\e1. Mire atechloktgia rlegirctt a j6 b-,nit! sek kis.itdsd rc. tntu negje lenla belsL; dgisij nntor. U$aia. aheb.et hnitlddott nEB, rtitt awa keLtele habs,tlusatr"tis ,to-turnL nel)- s..rltdtt nenttetje.h el.

JAMES WATT . I7A2

Kinai toL'tnei; Kr. u. 9'bd1. A naga koniba pontos n.fies.kdz rolt.'191

EGELY GYdRcY: BoRorvanLEN

A kijvetldtogates 6v6ben, i793-ban lal6lta fel az Egyesiilt Allamok-ban Elli whitney (aki a csereszabatos alkatr6szek, a tdmeggyrifirisegyik apostola is volt) a gyapotmagtisztit6 g6peL Az addig lassri k6zi-munka igy gdpesithet6v6 vdlt, 6s az Amerikdban honos. rdvid sziiri, deer6s gyapotsz6lak is kdnnyen feldolgozhat6k iettek. Ezzel nagyon olcs6vd v6h r gyaposzalak ds az abb6l k6sziilt textilek el66liitdsa. amival6srgos textilipari fbnadalmat inditott el. A gyapot. j6val olcs6bb letra gyapj[nnl. 6s miutiin sokkal c6lszeriibb viselet. hata]mas piaca miattkdzszijks6gleti cikk Iert. a selyemnek komoly vetdlytirsa. A csdsz6rckazonban nem l6ttiik meg a bekijvetkezci vdltozrisok m6lysdgeit. Ekkormir k6tsz6z f0rk6sz6 kultdldi tart6zkodott K(n6,ban. 1\ eg:- klnai .ten1Eunh.iban. Az l8l6-ban itnak indirott mdsodik angol delegici6 szin-t6n kudarcot vallott. mert a brit kdvet. Robert Monison nem volr haj-land6 t6rdet hajtani az uralkod6nak.

H?"t\ HittdLe\ (t7t0-1771)JotoskttlIDt?ts:dgipe. tl\entrcci. s.crs.Angti.t)ek Ie!\inisa elijkhltele Lert a.6ra8\'titltis ak, !! a s.ets..n Br'pipat|Mk. lqi-ku: t)llda ant, hoi| khtti.r.eti eft;i)rr.isokba, s.eg! \, kiLsinj o.!.tigok,hog\ d,t e tnc !kedh. 1 rek fe l

A britek azonban m6dot lririlrnk arra. hogy silyos kefeskedelnimdrlcghidnyukat kiegycnlits6k. Milr nenl csicstechnol6giival pribiil-koztak. hanem egy misik, kelend6bb cikkel, rz 6piumrnrl . A Bf i tKeleFindiai Tt i rsas/Lg vezetr i i , Watson 3s Wheeler 1773 ban szabr-lyos piackuhtiis utiin elhatdroztiik. hogy olcs6 dpiunrmal fizelnek

t q ?

KiN^

majd a kinai luxuscikkekdn 6s rc66rt. Mdr 6vtizedek 6ta tiltort vohKin6ban az 6pium fogyasztiisa, az angolok azonban a Kanton kdr-ny6k6n kikdtdtt haj6ik6l addig-addig csempdszr6k az 6piumot, mig akinaiak kcjziil sokan r6szoktak,6s keresr€k. Az ezijst 6s drdga nemes-l6mek eramliisi irinya igy sz6p lassan megfordult. Mig 1729-ben csakkdtszii l6drinyit sziillitottak, 1823-ban miir kilencezer l6ddnyir adrakel. 1873 ra mir kilencvenhatezer ldd6nyi 6piumot vettek meg a kinai,ak; gondolhaiuk, hogy heny csaldd 6sszeomldsit. hilny ember trag6diiijdt okozla ez. Csak 1917 ben szrinr meg az 6pium behozarai, emi-kor a kinaiak maSuk kezdt6k termelni. Az 5piumszivris! csrk MaokommLrnistii iiltjdk be haliilbiinlet6s rerhe mellefi. A rea. selyem- 6sporcelinexport nem birta az 6pium-behozatalt ellens[lyozni, Kinaegyre tdbb 6s t6bb eziistdt veszitett ezzel a kereskedelemmel.

.fI

.tohtt WilkinwL (1728'1808);t'nniglpe E. a gat nelr .ig|tik is g.j.xirkdugdnnnnk Jiitdstil tefte letut'r!, eS\. o\ng IeleDklkedt;sinlek .ilogd, stdbb ipaftir megtercntZsinek olateblkle ntt. A. tig\nk negbi.hatatla u!,Liikadtek, niq a bels6.furat ls a golriniret en rob po tos. Kintiba tetjesndnikbe hi.iq:ox a hataltnon ler6k i|lnre afta, ho|\ tdnngasftik a .li-rAjdban Drtu l!te..; s.ers.nnrylp4,at kiJejtLtdistt petig trlk eg\.kis s.gn\i€

A Mennyei Birodalom ezutlm zuhaniisszerrien hanyatlani kezdert, et-t6l kezdve megdllithaEtlanul csiszorl a lejt6n. Az udvar egy Lin neviimandarinl nevezel ki az 6pium elleni harc vezetdjdv€. ak 1839-ben6rkezelt Kantonba. 6s hdszezer lrda 6pium itadiisria k6nyszeriterte akiilfdldi c6geker. tsz a l€p6s vezerefi az elsij kinai-angol 6piumhii-borLihoz- Megjelenr a bri! flotta,6s rigyizni kezdte Kanton talai!. deazok olyan j6l birt6k az osrromor. hogy ezzel tblhagyrak. Egyszerrjbbmegoldiisf viilasztoruk, 6s ezulln vidtele vdrosokat fosztogattt anigre.er nis brit Jlofta. A brir igyik ekkor m6r rnegletr6k hatdsukat.aki dlve maradt. mindent hdtrahagyva menekijlt. Innent6l kezdve abritek diktdltak, egyn6s uren erolretldk rd Kindra - .jobb fegyvereik

193

limogal6sdval - az el6nytelen szerz6ddseket, 6s hatalmas l1ddisdtcol,

biintel6seket r6ttak ki a birodalonua. Az eg6sz 6vszdzad el6szor brit,

maid fiancia, n6met 6s amerikai legyverck zaj6l6l volt hangos Kina

elkeriilhetetteni.il fdlgyarmati sorba siillyedt, egyre taibb 6s tdbb kikd-t6be egyrizt6k be magukat az eur6paiak A kinaiak egyre ink,bbmegtanult5k, hogy mi az a globrilis gazdas6g. ds azt, hogy az enjsebbtegy!errel rendelke/b hatal^me minden iog

Ma biztosan felhi4borcdna az amerikai vagy az eur6pai kdzv€le-m6ny, ha a kolumbiai kokainmaffia hadihaj6i Los Angelest vagy

Londont dgyrizniik, hogy engedjdk be term6kiiket a piacra. Pedigugyanez tdrt€nt szdz6tven 6wel ezel6tt Kiniban; nem a mord szA-mitott. hanem egyedul az erri, nem is volt ez m6s, mint nyilt rabl6s.Mindezt azdrt tehett€k meg a britek, mert az €vsz6zadok 6ta stagn6l6Kinai birodalom gazdasiigilag kiv6rzett. Ide vezetett a hosszf techni-kai, tudomiinyos elnyom6s polilikdja. Legalibb mi most levonhatjuka tanulsegot: a talilmdniok seqiftse, tdmoqatdsa netn egy h&szontalan, (tncAli dolo!. ha em a nemzetbiatonsdSol alapvet6en segit6, be

folldsob ft yez6.

EGELY GYORGY: BoRorv^[LDN

P ie ie Ttesaquet ( 17 16 I78O? ) nkis.hesi nltj.l sze re. A franc ia hadtne nl.tkiktudtak eldszt utat kAs.iteni a r6nlaiak 6ta EurjPdban a.. atgolokcl neg,"

vi ir|cl neCel6.re. E Nap6Leon hadsetegeiltek gvrcabb D\'r.gAst rctt Ie

hetl ,;. a kereskcddknek rctlig aLcsdbb s.dllifist. A kinaiak nerl iPitetek i6LraLr ! . t ; \ .a ' t t ndE\s ' .n t \ r r1 . 'nnhala:ot r1 1, , t t

A vesztes 6piumhiiborikal kijvet6 biintet6sek, 6s a csokkeno eziist

k6szlet mialt megemelkedett az eziist dra. amiben az ad6l kellett 1i

zetni. s ezt a drdgdbb f6met a parasztok kdptelenek voliak eloteremte-

ni. Kinet sorozatos 6s kegyetlen parasztfelkel6sek riztilk meg, melyekkijziil talSn a iegnagyobb az l85l-ben megindult Nxgy Egycnl6sdgMennyei Birodalrniinak (Taj Ping) megalapiliis66rt folyd harc volt.A mozgalom c6lja egyfajta cgyenl6s€gen nyLlgvd ,,parasztkoztiir sa-seg megalapite$ \'olt. 6s a mandzsuk eliiz€se a birodatomb6i. A mint'egy hnsz 6ven 6t !art6 felkel6s 6s a birodalom d6li, nyugati r6szeinszinte ezzel egyijtr megirrdul! etnikai, vallisi za\argdsok sora szabrilvosan kiv6rezlerte a birodrlma!. Csak e felkel6s sorin minteg-v hlisz

t94

KiN^

milli6an haltak meg, k6tszer annyian, mint az L vil6ghAborf lcjv€sz-erkaiban. A sok evszilzados stagniiles ide vezetett, semmif6le kiitnem liitszoit. Pedig volt egy megoldds, amire a kinaiak k6ptelennekbizonyultak, a jap6nok azonban megval6sitott6k.

Etlward Naime (1726.1806) d1rysekktronos glpe. Le\nleni palackok se.ghsigdtel kb. 30 centimiteres szik ikat keltett, 6s vasdrlitokat Jotasatotldss.e. IlJen Edpet is vittek a kinaiaknak, de a khai udwfian e.csakjdtik-

HenD' S(htupnel ( 1761-1812) rob.ban6 dgJnqolttjja. Hitiba takhdkIel a l6poa 6s az dgyit elsdkAnta khwiak, a tovdbbfejleszty'st az eu-r6paiak vlge4Ak Az ekd igazitdn e g p uszt it6 le Eyv e r a S c h npte Idltal kZszhett robband dqtigoly6vah. A csatatAren is has.ndlhat6fe gj v e rt S panyo lo I s ztiq bqn 6 sWate ootldlretetik be ?l6tzdr a.anqolok, a kinai 6piumhdbotiban ishaszndltdk ezt a feglvet. Welling-ton lefilben kds.bnte meg afebald-l6nak a hasz os tuhhndry|

195

ECELY GYtiRcY: AoRorv^aLEN

A C n Satk neri rito ds hajd ls nets.ete- A XlX. szdzad leq$,orsabb ritorL.ls hai;ja dtumldstechnikti hibAk halntavit nutatja. Az angolok a kfinitea kercskedeLembetr has.ndltdk, hoqf a tea nLinil el,Sbb Londonba trjer.

A JAp.{Nox rL$yATr,(^ ras rilNDdxr6sEAmikor egy politikus azt mondja. hogy k6nyszerpilyiin mozgunk,nincs mrs lehet6s6gtink, csak az az ft jidrhat6. amit 6 kigondol, akkorezzel saj6t tudatlansag6t mulatja. Japdn Kinit6l elt6r6 fejl6d6se na-gyon jiil p6ld6zza er. A portugrlok ,.fedezt6k fel" Japent 1542-ben.rmikor egy lengeri Lit sor6n elt6vedtek. Hamarosan jezsuitik is 6rkeztek a szigetre,6s t6riteni kezdtek. de Hideyoshi s6gun elzavarta ahitt6rit6ket. 1616-ban betiltotti{k a kereszt6nys6get. 6s n€h6ny 6welk6s6bb k6tszdznyolcvanezer jNpdn kereszt6nyt kivdgeztettek. Nemsokkal a Ming dinasztia bukdsa urin Japdn a kiilfoldiek el6tt k6tszriz6vre becsuka kapuit. Csak egy kis szigeten engedt6k meg a portug6-loknak a keresked6st 6vente pdr h6nrpig. Egy nagyon erds feud6lisdllam alakult ki, 6s stagnelt 6vsziizadokon iit, mig 1854-ben mindenmegv6hozott.

N6gy amerikai. fekete szinii hadihaj6 jelent meg a mai Toki6 kikdtdj6n6l. Matthew Peny kapitdny felsz6litotta a japilnokat, hogynyissik meg kapuikat. de ekkor m6g nem l6vete1t. A trizok6d6 ameri-

196

KiNA

kai haj6k l6tv6ny6ra a japdnok meghajolrak, €s aleidak eBy szerz6d€st, amelyben megengedt6k, hogy az amerikaiak keresked6h6zakatl6tesitsenek, 6s haj6ik horgonyt vethessenek a jap6n kikiir6kben. Ez-utin a nyilt konfliktus kildr6se mrr csak id6 k€rddse volr. 6s 1862 benez be is kbvetkezett.

Ebben az 6vben Facuma tartom6nyban egy Charles LennoxRichardson nevii brit keresked6 val6szinrileg megvetdssel n6zert egyszamuraj lovasra, de hogy mi tdrt6nt, ̂zt sosem fogjuk megtudni,mert a szamuriij azonnal lecsapta Richardson fej6t. Ezr kivdnra a szamur6j etika, a brit korm6ny viszont az|, hogy a gyilkost bnntess6kmeg, €s tetemes j6v6t6telt is fizessenek. Facuma tartomany nagy daj-midja azonban visszautasitotta a kitvetel6seket. V6laszul a bit hadi-flotta reflexszeriien megjelent a tartornany fdvaros6n6l, Kagosima ki-kijt6virosn6l. Cooper admiriilis azonnal elsijllyeszrefte a kikitt6t v6d6hirom 6sdi hadihaj6l,6s mivel a vdrcs nem adra meg magiit azonnal6s felt6tel ndlkijl. tuzet nyirtarott. Az akkor m6g virorlas sorhaj6k sorozatos 6gydliizdben a vAros fele pillanatok alatr kigyulladr, a m6sikfele egyszerLien romba d6h.

A v6rost v6d6 szamur6jok tehetetlennek bizonyulrak, hi6ba hirdk kia briteket. hogy harcoljanak firfihoz m6lt6an: kard kard ellen. A jap6nellentiiz hat,stalannak bizonyuh. csak egy lucat brit katona hal{ meg,a japdn halottak ezreit vagy tizezreit soha nem sz6molrdk tjssze. Ha-talmas sz6gyen volt ez a jap?in hadseregnek. Egyerlen kirit maradt.olyan haj6kat, agydkat k6sziteni, amilyen az angolok6. Bel6fiik, hogyehhez drasztikus 6s 6tfog6 viltoz6soka van sziiksdg, ds Jap6n azeg€sz emberjs6g tajndnet6ben peld{rlan dtalakuldsba fogotr. Evtize-deken ir egj mdst el1el Eurcipdban es az Eg) esir lr AtlrmoLban ". iapinkiildittts6gek, 6s busdsan megfizetert kijlfcjldi szak6rt6k taniro$6kmeg 6ket mindenre, anrit az eur6paiak udtak.

Fogcsikorgatva felszamoltak a szamurij-rendszert (leverlik a sza-murijok felkeldseit), 6s ijra visszaiillitotr6k a csdsziir tekinr6ly6t. A mezogazdasiigban ugyan nagyr6szt €rintellen maradt a feudalizmus. demrndenitt mdsutt gydkeres, fonadalmi m6rt6kfi vdltozi{sok jndultakmeg: a r6gi Japdnnak egyszer s mindenkorra v6.ge le:t.. A japtinok so-ha netn tudtak igu.dn ijat alkorti, de ndsolni tnost megtenultak.

Az Eur6paiak kinyirorldk bankjaikar a szorgalmas japiinok et6tr,igy egymilli6 fontos brii kitlcsajn segirs6g€vel tdvir6kilbeleker 6s vas-iti sineket fektettek le. azaz ,tvefidk az eur6pai infrastruklfriit, amindlkiil gazdasdg nem l6rezhelelt_ Az orszrg mintegy hfsz 6v alarrannyira megv6ltozotr. hogy aiig lehetett rdismemi. El6szcir csak a ko-reaiakat. majd a kinai flottiit is t6bb iitkajzetben meEvert6k. A iaodnok

197

EGELY GY6RGY: BoRorv.{ELEN

nemcsak az eur6pai fegyverek haszndlat6t. hanem a hadvezetes m6d-szereit is megtanultdk, 6s ugyanolyan agressziven l6ptek fel' mint az

eur6paiak a kinaiakkal szemben.1904-ben megtimadtdk a tdvol-keleti orosz flottdt,6s ostomz6r al6

fogt6k Port Arthurt. A kikiit6t elaknasitottdk, 6s az orosz flotta z6,sz-t6shaj6ja is akn6ra futva silllyedt el. A duhaing6 orosz cdr elhatiozta.hogy megbtinteti a ,,mak6k6 majmokat", ahogy a japenokat nevezte,6s ritnak inditotta a majdnem teljes batti flottat. Az ft Afrika megke-riil6s6vel tbbb mint f6l 6vig tartott. Uton Jap6n fel6 egy vodkamiimo-ros 6jszakin n6hdny angol haieszhaj6t ellens6ges lorPeddnaszddok-nak n6ztek, 6s tiizet nyitottak rdjuk. Tizenk€t percig l6ttek, mire rejciltek a bakldv6sre. Tijbb angol hal6sz b€lehalt a t6ved6sbe, hosszan 6sKnosan kellett magyardzkodniuk az omsz diplomat6knak. Afrikapartjain6l egy nap l6gyakorlatot tartottak: egy torped6rombol6 vontat-ta kiv6nhedt haleszbdrkit kellett eltaliilni. Az orosz egyinaszddoktdbb ezer lcjv€s ut6n egyetlen talalatot 6rtek el, amellyel a vontat6 tor_ped6rombol6t siillyesztettdk el,6s nem a miigiitte hrjzott 6cska haj6t

A flotta ebben a szellemben folytatta !itj6t, mig 1905 egy k6d6sreggel6n, miejus 16-dn jap6n vizekhez 6rt a Csuzimai-szorosba. Azoroszok tetes els6t6tit6st rendeltek el, hogy ne fal6lhassiik meg 6ket akardben (el-kor meg c\ak Tesla tudol( !olna Iadan kdszileni,. Am s7o-kisos lazasilguk miatt egy kis seg6dhaj6n m€g 6gtek az irdnyjelz6k,igy a japdn 6rhaj6k hajnalban 6szrevett6k az oroszokat. Ber a japitnflotta szdm szerint 6s m6retre is kisebb volt. de gyorsabb, jobban fel-szerelt 6s nagyobb tiizerejri. Az orosz flotta - n6gy csatahaj6, nyolcnehez- €s tizenhat kdnnyiicirk6ld 6s huszonegy rombol6. valamint 6t-venh6t torped6vet6 haj6 - szinte 6rik alatt elsiillyedt a jap6nok tiiz6-ben. A japdnoknak addigra mdr a Marconi-f6le riidi6val volt felsze-relve az cisszes haj6juk, mig az oroszok csak f6ny- vagy hangjeleklceltudtak kommunikdlni, pedig a feltal6l6, Popov a fekete-tengeri flottahaj6in kezdett Ks6rletezgetni, de senki sem figyelt fel az omsz pa-rancsnoks6gb6l erre a technikai lehet6s6gre. Ajapdnok az oroszokhozkepest hdromszoros tilzgyorsasrggal semmisitettdk meg ellenfeliiket.A csata kimenetele egy percig nem volt k6ts6ges, az omszok teljes €smegaldz6 veres6get szenvedtek az els6 technikailag fejlett 6zsiai ha-talomtdl. EzutSn egy6nelmiien Japen lett a Trvol-Kelet katonai 6sgazdasiigi vezet6 hatalma. Egy genefici6 alatt hozta be fejl&16si hdt-rdnldt, sokkal kisebb er6forr6sokkal. mint ami Kin6nak vaiaha isrendelkez6s6re 6llt.

A japdnok p6ld6ja mrtatj ̂ , hogy kiit mindig van, csak a mdr meg-lev6 tuddst kell hasznelni, 6s gondolkodni, dolgozni kell. De ha nem

1c)8

gondolkodunk, az m6g tdbb szenvedessel, kinl6ddssaljAr, mint ahogyKina pdldaja mutatta. A gydzelem utdn mdr ajapdn hadsereg is bedlltKina fosztogat6i kijz6, 6s minden eddigin6l hatalmasabb hadisarcmeglizet6s6re kdtelezt€ a birodalmat.

AZ ATAMTR TIS

Kindt ekkor a csrsztu egyik volt iigyasa ir6nyitotta a h6tt6rb6l, aki ked-venc eunuchjai segits6g6vel 6lland6an intrikdlt, sdt hatalma meg6z6s6-6rt gyilkoltatott is. A kinai lakosseg gyrildhe a kiilfdldieket. szerettekvolna megszabadulni t6liik, de saj6t (idegen) umlkod6ik6l is. Az ,,iro-dalmtu" mandarinok nagy rds#nek menlalitdsa ene a japrn tipusi fej-l6ddsre sem volt mrir alkalmas. Ez a,,vezet6 r6teg" a japdn pelda uran-zrsdra sem volt kepes, azaz a mdsol6s misol6s6la. A pelddtlan kudarcoksokas6ga, az egykori nagysag lStviinyos 6s gyors elveszt6se letagl6zta az€rtelmisdget, nem tudt6k, mit tegyenek. Konfijciusz tanai inkibb aka-diilyt jelentettek, mint segits6get. A kdzn6p szdmera nem l6rszott miiskitt, minr a nyilt felkel6s, a maroknyi kiilfttldi elzavarrsa. V6gs6 elkese-reddsiikben fdllrzadtak a killf6ldiek ellen. ez volt az elsi) globaliztici1-elLe es felkeus, a hires, hirhedt boxerlSzadis.

A lezadils lever6se utdn tdbb tucat tifkos mozgalom pr6b6lt megnyilt felkel6st. palotaforradalmat, vagy 6llamcsinyr szervezni, a man-dzsuk azonban az ..oszd meg €s uralkodj" elv felhaszndlasrval mdgmindig tartott6k magukat, eg6szen 1912-ig. A t6rt6nelem azonbanmeginl csak ism6tli ajnmag6t: Kina, a mandzsuk buk6sa uten darabok,ra hullott sz€t. egym6ssal acsarkod6 hadumk marakodtak az orszdgrd-szeken- Ujra kezd6dtek a parasztldzad6sok, most a kommunistik ve-zeit6k 6ker. 6s sziiks6gszeriien meejelent a kiilfijldi h6dir6. most aja-ptnok k6p6ben. S tal6n ma is ort lenndnek m6g a jap6nok, ha nemkezdenek el hiibonjzni az Egyesiilr Allamok ellen. Ebben a habordbanazonban Japiin ellenfel6re ral6lr,6s az ipari 6rids, n6h6ny 6v alrfi afdlddel tette egyenl6v€ a szigerorsziigor.

I4IRI T.NIT j MLILT?V6gig Konr'iciusz mesrer taDai ii4nyitortak a kinai 6rtelmis6gieker,ol,van rNnok. melvek messze messze az ipari kor. a taldlmrnyokmegjeienise el6tt kcletkeztek. A tanok azonban mjndig torzulnak, ds6r!6nviiker is !eszrherik. A kaiakornbiikban bujk6l6 korai kereszrd-nlek sem condoltak a majdani inkvizici6s (kereszt6ny?) t6megm6-szarllisfa. as Konfriciusz mester sem tudta elkdpzelni az iparosodott

199

EGELY GYoRcY: BoRoTVAELEN

fejl6d6sre, s a term6szettudomanyos halad6sra alapozott tdrsadalom6let6t, €pp ez6rt semmilyen receptet nem kinllt ene. Az. hogy ilyensokiig kitikdtlanul komolyan vett6k a mesten (amjben igaza volt, azrviszonl nem alkalmazti4k). v6gs6 soron a fdld leg6sibb, legnagyobbkiterjed€sii kulttif6jdt pusztitotta el. Titbb sziz milli6 ember haliilStokozta kdzvetleniil vagy kozvetve az a stagndlds. az a rugalmatlansag,ami !anainakdogmatikus mdsoldsdb6l kdvetkezett.

Kina t6(6nef6nek azonban mdg nincs v6ge. a k6tszdz dve alv6 6ri-ds most [jra 6bredezik, 6s viszonylag j6 minos€gli, olcs6 fcjmegter-m6keivel rjira kezdi eliirasztani a vilegol, szorgalnias' igen alacsonyb6rb6l616, igenytelennek ttind polgarai, rijra bekapcsol6dnak a vil69-gazd.rsdgba 6s a fejl6dds egyik molofj6t alkolhxtj6k. Mdr Demcsakegyszeru, olcs6 pamuttik6kat, hanem egyre bonyolultabb g6peket isgyiirtanak, 6s ha hagyj6k 6ket, n€hdny 6vtizeden beliil ijra a fdld ve-zet6 ipari hatalmiivd v6ihatnak. Nagy k6rd€s. hogy teret engednek-epolgeraik kreativitdsenak? (ltt Eur6peban az a mi nagy szerencs6nk.hogy van Japdnban is, 6s Kin6ban is egy-egy szaivets6gesilnk Ez aszdvets6ges ajapdn 6s a kinai tudomSnyos akad6mia, amely iilElrbanhetven-nyolcvrn 6ves, nagyon id6s tud6sokb6l ell. de otl tekint6lyesegy6bk6nt termdketlen 6s reakci6s - testiilet.) Ha a japinok 6s a ki-naiak komolyan vennEk az alapkutat6st, 6s nemcsak a m6r meglevotalalm6nyok tijk6letesit6s6re, finomitdsera, csiszol6sfta irenyulna f;gyelmiik, hanern az eg6szen rij btlelek fdlkarol6sdra is, akkor saj-ndlatos m6don - Eurdpa vagy az Egyesiilt Allamok nen1 sokiiS birndiu lpafl versenyr.

Jap6n (6s Nemetofszaig az 1890-es 6vekben) m6r megmutatta, hogyegtetlen generdci6 alatt nennyit lehet feil6dni. Ha ugyanezt a fejl6-d6si utat Kinajirja majd be az olcs6, de egyre nagyobb tudi{sf mun-kaer6vel. akkor alapvet6en iit kell gondolni itt, Euf6p6ban a foglal-koztatdsi stratdgirt, 6s egyeltaldn, a jijv6nket. Kina egy6ltali4n nincrnost a negfelel6 heLyer a vil6ggazdasrigban 6s a vilegpotitikdban. azelmillt tdbb sz5z €v hibdi folyt6n. De ludni kell. hogy Kini4ban min-den 6vben kb. 5-10 sznzaldklal n6 a magiingazdasiig rdszarrnya. 6snemsokiira meg fogja haladni a kev6sbd hatdkony kommunista illamic6gek ar6nyit. Ha teljes m6rt6kben ,tveszik a vezeldst a kis 6s kdze-pes mag6nc6gek, akkor aker egy generdci6 mflva Kina visszakeriil azot megillet6 helyre a viliiggazd^srgban.

Kina ekkol tetszik, nem ietszik - ism6r a fcjld vezet6 gazdasdgiereje lehet, 6s a vil6gkereskedelemben az eddigin6l is nagyobb szere-pet fog i6rszani. Ez azt jelenti, hogy esedeg Indondziaval 6s lndirvalkariihve el fogjek vinni az olcs6. k6pzetlen munkaer6n alapu16 ossze-

200

KiNA

szerel6si munk6kat, 6s Eur6pa ds az Egyesiilt Allamok egyetlen es6-lye a ndgy tudds alapot iglnyl6, jelentds kutanisfeiles Assel, kreatiri-ttissal btteho.()tt tennAkck erporrja lesz. Ez az, amiben hossai ideigEur6pa 6s az Egyesnlt Allamok m€g tartani tudn6 el6ny6t, hiszen legal6bb kAt generdci6 keLI ohhoz, tnig s krcatiitds kultinija valohol tiltaldnossd vdlhat w$, amig vl?leg elvisz. A tcjrt6nelemben lattunkp6ld6t mindkett6re; Kina t6n6net6t ^z6rt mutattam be, mert a keati-vitis felfutdsinak, stagnrilesiinak 6s hanyall6sdnakj6 6s egyben tragi-kus p61drja. Mi6ri 6ppen kdt generSci6 kell a fordulathoz? Merl anagypapa mdg 6t ludja adni a gondolkodds, ^ szorgalom kultfrdj6t azunokdnak, ha az ap6k kreativitasa elhalt- Az els6 gener6ci6s 6 elmis€gi csak szorgalmat 6s tiszrcssdget tanulhat szijleit6l, hiszen Iexikonok ritkdn vannak m6g a csaliidi k6nyvespolcokon, azonban a krealivgondolkodiis! az ap6k mrr dt tudjik adni gyermekeiknek.

A p6rhuzam. amit mai iparosodott 6letiink 6s Kina tdrt6nete kdzdttlehet,ronni, nem vAkier. Ugyanaz a stagniilds tal6lhat6 meg n6lunk is,most is, a tizika 6s a milszaki 6let, a lechnika tiibb agiban, els6sorbanaz energetikrban 6s az elekrodinamik6ban. ami Kinet a mongol h6di-lis uten folyamatosan jellemezte. Ma m6g fut veltink a szek6r, de miircs k e4))etlen olyan igazat van, ami dinamikusan fejl<idik - ez az irr-formatika. Igaz, hogy kdzben a finommechurika 6s a gy6gyszergy6rtds.valamint a textilipar is fejl6dik, de ezek nem igaziin liitvi4nyosan. Kr6-nikusan lassi a hat6konysdg emelkeddse pdideul az €pitdiparban 6segyenesen tragikus az energetika helyzete. Ahogy a mongol h6dirdsel6tti id6szakb,rn el6szdf az innovrici6 lendiilete tdrt meg - 6s nemcsaka technikriban, hanem az 6llamigazgat6sban, gazdas6gban is, rigy tdrtmeg most is az innoviici6 l6ncolata a klasszikus fizika szemos teriiletdn(amit a szimmetria-tdrkdprdl m6r l6ttunk. 6s amirdl mdg bdven leszsz6). Ugyanazt a stagndlrst, ,.befagyrsf iehet a klasszikus fizika el-mdlereben e. mu\eloinek gondolkodds.rban e.zrcvenni ma. minr amir aKonficjusz tanait vezdrl6 elvk€nt elfogad6 kinai irtelmisdgn6l mdrldttunk. Ott is a dogmatizmus volt aLz, ami v€giil is megfojtotta ^z egdszbirodalmat, kdptelenek voltak a v6ltoziisok. az ij t6nyek figyelembe-v6tel€re. Ugyanez a reakci6s gondolkodiis ajellemz6 ma az elmdleti fi-zik6ra: fdlelmetes az ig6nytelensdg, az 1890-es 6vek 6ta felmerult t6nyek f6lrescjpr6se. A klasszikus fizika teriilet6n mdr n6gy genereci6 6tanem tcjrt6nt €rdemi haladds. akik ma tanulnak fizikel nem drr6 m6dortanulnak gondolkodDi. A .,klasszikusok" krilika n6lkiili biflezdsit je-lenti ma a Ianuliis. Erlelmes, nyitott gondolkodiisri di6kok sz6gyenteljesbutitdsa folyik oktads gyanent mint a Mingek 6s a mandzsuk idejdn.eunuchok 6s rnandarinok vezdnylete alatt.

201

EcELY GYoRcY: BoRorvAri.EN

Eszrevehet6en leiildozott Kina szerencsecsillaga a haj66pit6s be-tiltds6val 6s a nagy felfedez6 utak leillites6val. s a tdrk6pek, ftleira-sok megsemmisit6sdvel. Ezzel t& nyih az akkor mdg jelent6ktelenEur6oa felfeil6d6s6re 6s lassi. 6vsz6zadokon 6t !ar16 fiilemelkedds€-re. igy nrilunk is v6rhat6, hogy az ingyen energi6t ad6 gdpek betih6-sa hasonl6an tragikus kcjvetkezm6nyekkel fog j6rni mai iparunkranezve. Igaz, most nem kiils6 h6ditrsokt6l kell tartani. De a term6-szetet nem lehet becsapni, a k6olajforr6sok kiapaddsa. a kijrnyezeFszennyez6s nyomdn bekdvetkezii klimav6ltozds, 6s egy esetlegeskomolyabb vulkinkitd#s miatli id6jSris- €s 6ghajlatv6ltoz6s rend-kiviili veszdlyeket jelenthet az emberis6g szdmdra amire mer vohp6lda a t6rt6nelemben. MSsik j6l ismerr, de vdllrdnditdssal elint6zettprobl6ma a dr6ga energia miatti szeg6nys6g, k6myezetpusztitris, 6stirsadalmi e16gedetlens6g.

Ma, ha egy komoly tal6lm6nyr6l van sz6, akkor azt gondoljuk, hogyaz Egyesiilt Allamokban, N6metorsz6gban, Skandin6vi6ban, Hollan-didban, esetleg Franciaorszdgban taldltdk ki. Nem v6letlen; ezek mindprotestans orszegok. Sosem azjut esziinkbe, hogy Egyiptomban vagyBrazilieban, Spanyolorszegban vagy lndon6zi6ban. esetleg Kin6banvagy lndi6ban tal6lnak fitl valami jelent6s dolgot. Ezek a kulturilishagyomdnyok alapvet6en jellemzik gondolkod6sunkat, mentalit6sun-kat, 6s ma mdg a mi el6nyiinkre szolg6lnak. De nem ziirhat6 ki. s6trem6lhet6, hogy egy napon Kinrba ism6t visszat6r a keativitl4s.ugyanigy mint k6tezer 6vvel ezel6tt. Hatalmas bels6 piacuk, olcs6munkaer6 tartal6kaik miatt szdmunkra ez igen komoly kihivestjelent.Nem szabad azt hinni. hogy a vdllalati terjeszked6s csak egy ir6nybanmiikddik. csak a mai fejlett orsz6gokb6l a fejletlenek fe16. Ahogy rkinai 6ttermek, 6s 6ttermi technol6gia terjed az eg6sz keleti 6s nyugativildgban, nem kizdrl, hogy mils Lij technikdk is terjeszkedni tudnakmajd Kina feldl ,r feJlel lebb nyusali ! i la8b".

Az L r6szben j6 pdr p61dit ldttunk a technol6giai innovici6 meg-akaddsrira. az fgynevezctt .,befagydsos" folyamatokra. Kina t.jrt6-nelmi m6retekben a legnagyobb 6s legszomorfbb p6lda er|e a fo-lyamatra. €s igy riinik. sennit nen tanultunk Az egykori girzd^g 6.shalalmas birodalom dsszeomldsdnak okaib6l. (Ez az alamuszi. al igiszrevehero..befagydsi" folyamat mdr'az 6lcir i ldgban is retten 6r-het6. A dinoszauruszol( 6rny6kdban nen fejl6dhetlek az emlcisijk.csak kicsrny r igcsnl6k !oltak. amelyek csupiin djszaka meraszked-tck el6. Az rjserdoben. a nagy fik 6rny6k6ban is gyenge az aiinn-r€nyzet. az €letlerer. a,.piacot" mi{r megh6ditofi term6kek gdloljll..rz ui i inuk icjvcj, esetle-q jobb technikrik elterjed6sdt.)

202

Kina ttirt6net6ben j6 p6ldet lattunk arra. hogy j6 szrnddkkal l6treho-l6cf:r tuddsalapi t.irsadalom is megbukhttt, lesiilLyedhet. A vezelbkdn, ̂vezet€si kultrirdn. a vezet6k kivdlaszt6sanak m6dszer6n sok mindenmilik. A t6rsadalom fejl6d6sdnek alapvet6 kit6riuma, hogy vezet6itminden szinten (igy a ludomdnyban is) a legritermettebb emberek ma_guk yAlaszthasstik me|. Gondolja csak el: On ri bizn6-e szivmit6tj6nekelv6gz€s6t a szomsz6d kert6szre. vagy a bdny6sz sdgordra, akik egy€b-k6nt rendes emberek? Bizony6ra nem, mert nem 6rtenek hozz6 On ta-nittatnS-e a gyerek6t f6lanalfabeta rakod6munk6ssal - ha igy egyeb-k6nt rendes ember? On r6bizn6-e a pdnz€t egy tokonszenves szelhi-mosra? Bizonydra nem. Nos, a politiLlrsoka, vezet6inke pedig r6bizzukaz eg6szs6giinket, gyermekeink jitv6j6t 6s p6nziinket is. Ez6t fontosIeheq hogy milyen alapon, hogyan vilasztjuk meg 6ket, mert fontos ahozTdenisiil. a menlalrtosuk. a-z drtdkpreferenciiiik. Es olyxn rendszerkell . .hol gyor.an kideri i lhet az alkalmatlansdg is.

A piacgazdas6g ds a demokrcia az a k6i alapvet6 fogalom, mely amegmdrettetds l€hetds6g6hez, a legjobb ftu 6s szolgeltatds kivdlaszt6-sihoz kapcsol6dik. Ahogy Kina tdvolodott a piacgazdas6gt6l - keres-kedelmi tilalmak, haj6z6s betiltasa, ipar 6s kereskedelem fojtogatrdsa,elnyomiisa -, dgy lassult az orsziig fejlcid6se. DemokScia nyomokbansem l€tezett: az ad6ziis lijteleze sAg volt. mely sentlifAk joggaL nen7Zrr. igy senki nem sz6lhatott bele. mire kcjltik a t6le elvett p6nzt, ds avezet6si hib6k6n, a korarpci66t senkit nem lehetett k6rd6re vonni-

Ha a? Oivas6 n6mi hasonl6sdgot v6l felfedezni mai vili4gunkkal, aznem a v6letlen mrive. A tdfidnelmi lecke nagy tanuls6ga az, hogy atudds, a szorgalom, a tehets6g keveset 6r demokrcia, piacgazdaseg 6sj6 szdnd6k n6lkiil. Naivitds azt hinni, hogy mindezekel csak deklardl-ni kell, s aztiin rninden megy magrt6l. A piacgazdasdg 6s a demokd-cia megval6suldsa m6g a fejlettnek gondolt o$zdgokban is csak r€sz-leges (en6l sz6lnak majd a toviibbi r6szek).

Kina esete j6l p6ld6aza, hogy a tanult mandarinok pusztiin hata-lomf6ltesb6l nem engedt6k ,,fiiln6ni" a keresked6k 6s az dltaluk pir-tolt, tdmogatott feltalel6k gener6ci6it. Er6s pirhuzamot lehet letni amai fizikusok mentalitiisdval, akik a tudomdny feletti vezet6 hatalmiszerepiiket egyeduralkod6 m6don pr6b6ljdk,tlsajdtltani, es lr€t1lfint.megsemmisiteni azokat az eredm6nyeket, amelyeket m6rncjkdk 6sfeltalel6k €mek el. Ennek m6rt6ke eg6szen tragikus. Az elmdleti fizi-kusok mindent tud6 irasud6nak allitj6k be magukat, hasonldan a ne-h6z vizsgdkon etment Knai mandarinokhoz. Ez a ,,mandarinszeml6-lef', amint l6ttuk, az intrikus eunuchokkal (a kor politikusai) kombi-ndlva gazdag birodalmat tett tiinkre.

203

EGEL\ GYoRct: BokorvAELf,N

Kina t6rt€nelme j6 p6ldrit ad a hosszri tdvd 6s rdvid tdvn 6idekekiitkdz6seire is. J6l l6ttuk, hogy a cs5szirok el6g gyakran palota€pit6-seke. hiemb6vitdsekre 6s nem gdtdpitasre. vagy a hadsereg megfe-le16 fejleszt6s6re forditottek az ad6jdvedelmeket. A pdlda azt mutatja:mdg akkor is erdemes hosszri tdvLi befektet€sekel tenni. amikor nemegy negyed6ven beliil t6rul meg a haszon. Kineban az ac6lgy6rtds ki-fejlesztdse, a porceldn tdk6letesit€se, a kittin6 haj6k, a vizi- 6s sz6lmalmok kifejlesztese, a fekete himl6 elleni vddekez€s kikis6rletezdsesok-sok generiici6n 6t szolgalta az emberek 6rdek6t. Az adotl pilla-natban azonbrn kevesen voltak. akik meg6rteti6k ezeknek az er6fe-szit6seknek a iorrzi t rri haszndt 6s 6rdem6t.

Hosszabb tdvon nincs miis kiLit a feilod6s fennlarlis6ra, csak azembereknek, az ellampolg6roknak az aktiv r6szv6tele. felel6ssdgtudatos fell6p6se. a meglelel6, techtlikailag kip.ett vezet6k kjv'laszt'saaz, ami hosszabb trvon ielent6s €letszinvonal-emelked6sl hozhat. Eppel6g pild6t mutatott a kinai tajrt6nelem is a korrupt 6s tehetsdgtelenvezetrikre, de a legiosszabb m69is a j6 s.AnllAki tuhetsigtelenslg.men ez rendkiviil megt6veszt6 lehet. ezt a legnehezebb felismemi. S ezaz. amivel mai tort6nelmiinkben a leggyakrabban talilkozunk.

Erre j6 pdlda a kdzelmriltb6l lndia fuggellensdgi harca. 6s MahaGma Gandhi gondolkoddsa. Gandhi. akit sok tekintetben ma is hatal-mas erkdlcsi tekint6lynek tanunk. egdszen durva Bo.dasdgi hibikatfAz,. 0gy vdlte. hogy a brit elnyomiis al6t el6g felszabaditani lndidt.cs rkkor aulomirrrkl"ar mrnden jora fordul. Uty gondolt". hoF) ennek legjobb m6dia a brit fejlett technol6giai iruk bojkott6l6sa 6s a sa-jrilos indiai h6ziipar fe16lesztdse. Ez a szenrl6let telesen dthatotta azindiai ellen6llisi mozgalmat a 30-as 6vekt6l kezd\,e. 6s mire kivivt6ka fiiggetlens6get. ez a haladds-ellenesseg teljes mdrt6kben visszave-tette India alig bimb6dz6 iparit. igy az 6hins6g 6lland6 maradt. a sze-g6nysdg pedig 6vtizedekrc illand6suk. A Gandhi ifrnti tisztelet ma istdretlen, az dndll6s5gra, az innovdci6-ellenes fell6p6s6re vonalkoz6kritikdkat na sem laher haltani.6s ez a fejlod€sellenes magata dsm6g ma is jelenios mefi'kben hturAhatja lndia fejl6d6s6i. Sok tekin-tetben Kina hdtninyosabb helyzetbijl indulva, de gyorsabban fejlcidvema is megelcizi lndiiit sok tekintetben.

Kina 6s kisebb r6szben India lmgikus tiirt6nelme szimos tanuls6gotkindl szimunkra. Jd lennc. ha az elk6vetett hib6kb6l tanulniink. €5nem kellene iijra 6s ijra megism6telni az innoviici6n6l. a vezet6 kivdlasztisn6l. a lud:isgazddlkod6s elnyomrsrnil megjelent milli6 6s mil-li6 kisebb-nagyobb t€veddst - e teves utak nyomit. sok milliird ember nyomora 6s hal6lajelzi.

204

III. nnszIl,Licunsnn voNzis,inen

[lm$irut||Ifit:umt ,,

Bearden,2002

Dgely, 1993

EGEI,Y GYoRcY: BORO1VAELf, N

A klasszikus fizika, a termlszeftudomdny leghosznosabb teriilete. [m'ndr ndgjJ gene ici6 6ta idlotr Az utols6 befogadott 6s elterjedt K-sdrleti eredm6ny Hertz felfedez6se volt a transzverzdlis elekttomag-neses hul|imok6l. Mis, izgalmasabbnak ttin6 irinyok fel6 indult akutates azokban az 6vekben. A h6sugiz6s. a radioaktivitds' az anyagszerkezet6nek feltSrdsa val6ban fontos 6s hasznos is, de a klasszikusfizika fejlfi6se meg,ill e hangsilyeltol6d6sok, irSnyv6lt6sok miattPedig Maxwell haldldnak €veben, i879-ben ir6sos szabadalom issziiletett egy olyan jelent6s6gri felfedez€sr6l, mely m6ltdn keriilhetneVolta, Ampare, Faraday vagy Henry munkrija melli

A wesley Gary-f6le magneses motorr6l 6s generetorr6l van sz6.mely kimutathat6an titbbletenergiet termelt. Mig Orffyreus gdpdnekbelsej6dl nem maradt meg informicid, s6t alapdtlet6t sem ismediik;Gary szabadalma fennmaradt, s6t szemos, hasznos hetGr-inform6ci-6t is riink hagyott. Mig Orffyreus eredm6nyeit s€nki mds nem ism6-relre meg, Gary g€p6nek elveit (t6le fiiggetleniil) legaldbb tucatszordira €s fjra felhaszndltilk, m6gsem tudtak eltededni ezek a szerkeze-tek. A helyzet ma igy ism€t er6sen eml6keztet a Ming birodalom6sszeoml6s el6tti pillanatara.

A GARY-IIIOTORwesley Gary taliilm6nyft6l k€t forrds mandt fenn. A Harper'sMonthly Magazin 1879. mrrciusi sz6meban, a 601-605. oldalon resz-letesen besz6moltak a talilm6nyr6l. A m6sik fon6st (a kor szokdse-nak megfelel6en kdzzel irott szabadalmi leirds) a kanadai szabadalmihivatal Sbr6kkal, miisolatban 6rizte meg. A fonasok szerint Gary k6t-fdle k6sziil6ket fejleszteit ki. Amit gyakran mutogatott, az egy sza-balyszefi ndgneses drijkmozg6 volt, amelyben csak mechanikai al-katr€szeket 6s patk6m6gneseket alkalmazott. A szabadalmaztatott k6_sziil6k6n viszont tekercs is hlalhat6. Ez a kdsziildk az izgalmasabb,mert egysze i 6s igen szellemesen mutatja az alapelvet.

206

MicNESEKroNzisaBAN

El6ljdr6ban annyit, hogy a mechanikus Gary-f€le k€sziii6k n6h6nypatk6 alaki ,lland6mdgnesb6l. egy p6r ldgyvasbdl 6s n6hdny kism6-retLi, k6tkanj emel6b6l 6s laprug6b6l iillt. A fekalrl6 sok 6ves muD-kdval ludta elerni, hogy k6sziil6ke legalrbb a sirl6dds legy6z6s6re al-kalmas iegyen, azaz kiils6 beavatkoz6s n6lkiil 6lland6an billegni tud-jon.6s igy 6jjel-nappal, megdllds nllkiil mikddjdn, mozogjon. Gary ag6pet tdbbszitr, tttbb helyen bemutatta. A megadott kanadai szabada-lom ugyanezen az elven alapult, de dllit6lag nagyobb teljesitminy le-adds6ra volt k6pes. A szerkezet rdszletes bemutat6sa el6tt - a HarperMagazin fenti cikke alapjdn n6zzik .,r.e9 hogy ki is volt wesleyGary, ds hoByanjutott en€ az eredm6nyre.

183?-ben sziiletett az Egyesiih Allamokban, apja lelk6sz volt(Tesl66hoz hasonl6an), azaz a kis sz6mt miivelt 6nelmis6gi k6z6taltozott abban a korban. Cary 6desapjdt is, mjnt minden kortiirsat, at6vir6 6s az elektromossdg tartotta liizban. Kilenc6ves fiinak gyakanbeszdlt az elektrom6gnesess€9r61, pr6bdlta megmagyarezni a tdvir6mrikiid6s6t. Ahogyan mir az L r6szben is emlitettiik, a ti{vir6 volt azels6, igen gyorsan terjed6 taliilmiiny, amely alapvet6en megvdltoz-tatta az informdcid-terjed€s sebessegdt, 6s rendkivuli m6don felgyor-sitotta az iizleti iigyek int6z6s6t is. Gary apja viisiirolt is elektromigneses g€peket,6s igy szeml6ltette a firinak 6s ismer6seinek a term6-szet ij csod6it.

A tanul6kony 6s 6les eszii fii fant6ziej6t t'atlkavarta a term6szet ij,misztikus jelens6gsorozata - ahogy k6s6bb [js68ir6knak elmondta -,fgy 6rezte, hogy a vildg egyik legnagyobb, legizgalmasabb er6had-sdval tal6lkozott- Az iii Cary el6szdr miiv6szi p6ly6ra szeretett volnamenni, de bardtai lebesz6lt6k. mondviin. az legaiibb olyan haszonta-lan 6s drtelmetlen dolog, mintha valaki iiriikmozg6t akarna 6piteni.Mirel mrelobb pentr "ka

kere.ni. t lr ! igonik ./egodoll el.Abban a korban a motoros fiir6sz m€g ismeretlen volr, a favig6k

baltival 6s frir6sszel dolgoztak. Az erdSben dolgoz6 emberek t6len egyjellegzetes ruhadarabot visekek. a lemberdzsekel. arni meleg volt,6sj6lis mozoghattak benne. s tgy fordi$arniink. ,.fav6g6 J6ska". H6siinknekazonban nem volt lemberdzsekje. ds a tdbb 6ves munka sorr{n reumrijaalakult ki. ami lehetetlennd tetle. hogy kem6ny fizikai munkrit vdgezzen 6lete hiilralev6 r6sz6ben. Ez a belegs6g fordul6ponlcL jelenreri €le-t6ben. A csalid orvosa azl tanricsolta. hogv valami mrsfdle foglalkozisutdn n€7zen. taldn lehetne lelkdsz. mikdppen alir.ja is lesr\.jre is. Encazonban neft hailoti, mert nem volt a szavak mestere kitkezr. gvakoilatias ember lav6n. A doktor ekko. azt Javasolta, hog) taldljon lel r,irirmit. nlert szcrinte Cxryt az Isten is felral6l6nak lcrer,lteiie

t0-

EcELr GvdRcY: BoRorvAiI-tN

Hosszas unszolisra ijra el6vette gyermekkora f6lrete$ elmait, 6segyre ink6bb rigy €rezte. hogy rneg tudja oldani azt a kdrd€st. amikiskoriban oly sokat foglalkoztatta. Biztos volt benne, hogy a mag_nesbe zilr6dott nagy energiekat valamjlyen m6don fel lehet szabadi-ldnr. ej ezek aztdn..el\dgrit r \r ldg o.s^s munLai; l . Ug) Bondolla.hogy k6pes lesz kiszabaditani a.,mdgnesbe z6n er6t . Eveken iit dol-gozott. kis6rletezett, mignem 1874 szeptember€ben Pennsylval1ia 6l_lam Huntingdon viirosiiban bemutatta els6 ijriikmozg6jiit. Hogyangondolkodott, mi vezette 6t kis6rletei sor6nl

Ha Orffyreus vagy Moray munkiinel ismern6nk a kiindulisi pon-tot. a gondolkodris menetdt. akkor miir reproduk5lhat6 lett volnrmindkdt kis6rler. Gary mdgneses itrijkmozg6jdndl szercncs6re ismer-iiik a kezdeter, ezdrt va rcn4b", hogy a kd.eljttv'ben reprcduktililkeat a klsziillket. Gary fd feladat6nak azt tartotta, hogy valamilyenmddon ,.semlegesitse" egy permanens mdgnes vonzerejel tlgy, hogyegy mrisikat helyez ri, egy kdtkanj vagy egykari emel6 segitsdgdvel,azonos p6lussal. A taszitis gy6zze le a vonz6 hatdst,6s ezt a megol-d6s1 azt6n ciklusonk6nt vdgtelenszer lehet majd ism6telni egy ki-egyensrilyozott megnes segitsdgdvel.

Ez a c6l lebegeu a szeme el6u. 6s k6rtilbeliil ndgy 6vig tanott. mireeljutott ahhoz az alapvet6 felismer6shez, ami a probl€ma kulcs,it je-lentette. Ldgyvassal kis€rletezve 6szrevelte, hogyan megy v6gbe ap6lusvdbds, es hogy an keletkezik egy iiltala ..semlegess6gi vonalnak'nevezett hatds. A p6lusvdltds soriln ez a nagyon keskeny. semlegesz6na, igen fonros szereppel bir. Teljesen lekdt6tte figyelm€t ez a sem-leges vonal, s eleinte nem figyelt el6ggd a ligyvasban bekdvetkez6p6lusvdhis jelent6s6g6re. Pedig ez a p6lusv6lt6s adta vdgiil a megol-d6st, 6s kis6rletei olyan j6l sikeriiltek, hogy abba is hagyta r6gebbjkLuatisi vonalet. amelyben m6g akkumulitoftelepeket is hasznriit azelektromiignesekhez. 18?4 szeptenberdre oly m6rt6kben ki tudta csi-szolni, finomitani az eljdrdst. hogy mdr nem volt sziiks6g elektromSg-nesekre. Az 1� dbr:inj6l ldtszik az alapelrendez6s egyszerlis6ge.

Egy patk6 alaki permanens m6gnesen billeg egy lngyvas darab.Fonros, hogy a rniignes nem €rhet kdzvetleniil a ldgyvashoz, egy da-rab fa vagy papircsik tdvtart6ra van sziiks6g. Ha egy szdliet teszijnk aligyvas kiils6 v€g6hez. akkor a kis l6gyvas ddli p6lusi lesz, is von-z6dni fog a permanens mi{gneshez. Ha viszont lebillentjijk, mintahogy az l/b. dbr6n l6tszik, akkor megviiltozik. megfordul a p6lus;ezt onnan tudjuk, hogy a sz6g ilyenkor fdlfelE 6ll.

Van viszont kdztiik egy keskeny szakasz. ahoL semleges a l6g.Jvas r'6-ge. ilyenkor lepottyan r6la a szdg: ezt nevezte Gary semleges vonalnak.

208

l . Ez egy mdsik vil i ig...

Kina - ez egy mdsik vil4g. Mig a kriz6pkori Eurdpa 6hezik 6s alig fej-t6dik, Kina a Fdld leggazdagabb. technikailag legfejlettebb orszega.

IL Ez egy mdsik vildg...

A feisd ,,milli6" hiilgyta$ai talpig selyemben. Ldbfejiik - az 6v-sziizados hagyomdnynak megfelelden - zsugoritott, amit kisgyer-mekkorban kezdtek, 6s egy dvtizedes szdmyii kinz6s ut6n eftek el.

A r6gi Kindban nem l6teztekbdrtdniik. A biindsdk nyakdbaegy silyos fatdblit tettek, igynem tudtak sem enni, semaludni.

Akasztas kinai m6dra. Azelftelt csak ldbujjhegyre

dllva tudott leveg6t venni.Amikor mdr nem birta

tovrbb, megfulladt.

III. Ez egy n,lasik vil6g...

Egy szokatlanul sz61es pekingi utcar6szlet: egy hid feljdr6ja. Akorldtoklal hirom r6szre osztott hid kdzep6n csak a csaszir halad-hatott 6t, az alattval6k nem haszndihattiik. Ezt sehol misutt nemlehetett megtenni a Fdlddn.

A Fiild legn6pesebb,legszorgalmasabb.

leggazdagabbbirodilminak utcdin

,lland6 volt a nyiizsg6s.A gazdasdgi fejl6d6smotorja a hatalmas ds

egys6ges bels6 piac volt,minden sajit technikai

taldlmdnyt elfogadott 6sfelhaszndlt ez az 6ridsi

v6srirl6e16.

IV. Ez egy misik vilrg...

A Nagy Fal omladoz6 r6szlete az 1800-as 6vek v6gen. Egy tfusa-dalmi, katonai kihivdsra adott tdves technikai vdlasz. A Fal csaka kisebb rabl6 hadakt6l v6dte meg a birodalmat, 6s nem sokdig.A vaslemezekkel boritott zrrt harci szekerek a kor tankjai - tud-trik csak megrillitani a rab16, lovas seregeket.

A kdz6pkori Eur6pa g6tikuskatedrdlisainak kinai megfe-leldje a pagoda. A kinaiakmindazt tudtdk az 6pit6szet-161, amit eur6pai tdrsaik, dma legnagyobb, leghasznosabb6pitm€nyek a mestersdgesfoly6k, sz6les csatomiikvoltak. Hosszuk Londont6lAthdnig 6rt volna...

V. Ez egy m6sik vil ig...

Az els6 globalizici6-ellenes felkelds, az elbukott ,,boxer" ltrzades.A hosszi technikai 6s modlis hanyatlds utdn a felkelEsnek hajszdl-nyi esdlye sem maradt. A maroknyi kiilfdldi katona kiinnyeddnlegy6zte a nyilpusk6kkal 6s f1ib61 k6sziili dgyfkkal harcol6li.zad6kat.

b' ..:,

A megk6sett technikai fejl6d6s els6jele. A Knaiak ek:korra 169elvesztett6k els6sdgiiket a gazdasdgi, technikai versenyben, a

vasutat mfu csak kiilfdldi tirsasreok 6Ditettek.

VL Ez egy mdsik vil ig...

Egy tudlsalapi tdrsadalom maradvlnyai: a mandarinvizsgiik szin-helye, a dolgozatirdshoz haszndlt vizsgaftilk6k sora. Csak azjuFhatott magas illami pozici6ba, aki a rendKvtil neh6z vizsgdk sordnsz6leskdrili klasszikus mf velts6916l tett tanf bizonysigot.

A csiiszdri csillagvizsgdl6 mriszereinek egy r6sze, mely miitjezsuitdk segits6g6vel kdsztilt. Mivel a csdszlLr, az ,'69 fra", ezerlmindent tudni kellett an6l, ami az 6gbolton tijrt6nik. A baj csakaz volt. hosv mindebb6il semmit sem ertettek.

Vll. Ez egy mdsik vildg...

:' 'l'. j

A mindennapi 6let technikdja - szdlmalom Knai m6dra. Az egy-szerf, ftigg6leges tengelyii, hordozhatd, szetszedhet6 szdlker€kekszilzezreit haszniiltilk 6116sre, cintcizdsre. Olcs6bb, szellemesebb,mint az Eur6piiban eltededt vizszintes tengelyii sz€1g6pek.

A kinai h6tkdznapokteherhord6ja. a talics-ka. J6val tdbb terhet

lehetett vele vinnimeger6ltet6s n6lkiil,mint eur6pai tisaival.

VIIL Ez egy mdsik vildg...

t

Vitorlds talicskdk karavdnja valahol Eszak-Kindban. Lehet, hogya hat6kony talicska 6s aj6 csatornarendszer meglete hdtrdltattaa g6zg6pen alapul6 technika elterjed6s6t?

A zsugoftott l6bri n6k alig birtak jdrni, ez6ft hordsz6ken vagytalicskdn toltik 6ket. K6t felndttet is kdnnyen elbirt a talicskds,mert a teher sflypontja a ker6k felett helyezkedett el, igy emelninem kellett.

lX. Ez egy masik vilag...

':i!,'

Iti'.

Falusiak gramofont hallgatnak. ,,A kiilfttldi ftddgdk boszorkdnyosg6pezete" megbabon6zta a tanulatlan parasztokat. Ekkora miirKina n6pe - a mandarinok 6vszilzados haladdsellenessEge miatt- mdlyseges, remenytelen nyomorban dlt. A ndhdny 6vszdzaddalkorAbbi viszonylagos jdldtnek nyoma sem maradt.

tlt .i,

6piumsziv6k. A technikailag m€g fejlett, gazdag Kina hatalmaseziistk6szletet olcs6n termelt 6piumra cserdlte. Emberek tizmil-li6i, csal6dok milli6i mentek tdnkre, a tiirsadalom szabiilyosan

beleroppant ekkora vesztes€gbe.

riry.-ii

X. Ez egy misik vil ig...

Jelenet a 20-as 6vekb61, petr6leumoshord6kat tol6 talicskakonvoj.Teherautd? Olajvezetdk? Kdtszdz 6vvel kordbban m6g meg tudtdkvolna val6sitani, de egy tdrsadalmilag, technikailag haldokl6 bi-rodalomban ez rndr el6rhetetlen volt.

Kett6s ferde fogaziisi fogaskerekek kinai sirokb6l. Am az ijtletnem el6g. Sze$ziimg6pek 6s tctmeggydrtris nelkiil a legjobb ittle-tek is elhalnak, csakfgy mint Leonardo talilmdnyai.

Xl. Ez egy mrsik vil6g...

S616- 6s fijldgdzkitermel6sre alkalmas m6lyffr6tornyok a 20 as6vekben Szecsudn tartomdnyban. A kdp el6ter6ben bambuszb6lk6sziilt fdldgdzvezetdkek liltszanak. A kijrny6kbeli hdzak ezreitfiitdtt6k, viligitottdk fdldgdzzal, Evszdzadokkal megel6zve Eur6pdt. A m6lyfirds ismerere haralmas rechnikai fiil6nyt adhatottvolna a Knaiaknak, de nem 6fietf6k meg a n6vtelen feltalil6kiltal kidolgozott taldlminy jelent6s6get.

XIl. Ez egy mdsik vil ig...

f t i {

Fdldgazvezet6kek 6s ffr6fejek gytutdsa.

M6lyturds technik6ja viz, s61€ 6s fitldgdz kitermel6sdre. Az ut6b-bihoz nyomdscsiikkent6ket, kitdrdsgdtl6kat, elztu6csapokat is kel-lett gy6rtani. A technol6gia exportk6pes lett volna a szomsz6dosKdzel-Keleten 6s Pezsiiiban.

:ii' ii

XIIL Ez egy m6sik vildg...

1. kazin2. bojler3.lapdtok4. fiivdka5 . fogasker6k

'fteteI

A csdszdr ij g6zturbinrija. A g6pet a fiatalKang-Hszi csdsz6r oktardsdm ds sl6rakoz-tatisdra kdszitette l67l-ben M. crimaldijezsuita szerzetes. Ez a kezdetleges goz-turbinds jiirmri kiindul6pontja lehetetrvolna egy ipari forradalomnak. Azonban

I csakjAt6kszer maradt, mint az azt6k sfok-ban taldltjdt6kkocsik. Mi kell abhoz, hogyvalaki. eg1 adon iddben felismerje egy pri-mitiv szerkezet elvi jelent6s6g6t?

< A ..technoldgiai transzfer' djabb cs6dje.r egy mrisik khasznalatlan jdtdkszer. A

,,d61 keres6 kocsi" egy (fogaskerekekenalapul6) differenciilmf, mely bdrmilyenirdnyf mozgiis eset6n megtartja egyikaikatreszdnek erederi iranydt. A mai gdp-

r kocsikn6lktiliizhetetlenr6sze.

XIV. Ez egy mdsikv i ldg . . .

Dzsunka eliilndzetben. J6lldtszanak az iveltszdrnyakhoz hasonl6vitorl6k, melyek1016szeflien felhf zhat6k,iisszecsukhat6k voltak. Avizszintes bambusz rudakmerev, ivelt szdrnyfeliile-tet eredm6nyeztek, ezdrta vitorldk tol6erejejelent6s volt, 6s lehet6v6tette akiir a sz6lirdny-nyal szembeni haladiist is

Dzsunka hi4tuln6zetben.Ezek a denev6rsztr-

nyakra eml6keztet6 vi-torldk voltak a leg-

jobbak. Kevds matr6zkellett a vitorldzat moz-

gatdsdhoz, igy n6tt ahasznos rakt6r, eziiltal

olcs6 volt a fuvaroziis. Alapos haj6testet tdbbvizd116 rekeszre osz-

tottik, ez6ft a haj6 nemsiillyedt el, ha valahol

16ket kapott.

XV. Ez egy mdsik vildg...

A meggyilkolt RudolfDiesel taldlmiinya, adizelmotor. Nem sej-tette, hogy az aprokoromszemcs6kre ta-pad6 pollenek milli-drd.jai tdmeges allergidtokoznak majd, s attid6rik el6id6z6sdben istbntos szerepiik lehet.

Liitszatra k6m6nyekegy g6zhaj6n. A

val6siigban Magnus-hatison alapul6 vitorlis

haj6. A forg6hengereke hat6 sz6l

igen er6s tol6er6t hozletre. Otvenszer

hatdkonyabb ugyan,mint a vitorla, de

m6giscsak sz6l kellhozz6. Mire kitaldltdk,

mdr lejdrt a vitorldkkora a kereskedelmi

haj6zdsban.

XVL Ez egy nrisik vil ig...

A brit tengeri 6s iparihatalomjelkdpe:Nelson admirdlis ha-j6ja, a ,Victory". Haa kinai dzsunkik vi-torlilit lemdsoljiik a

francirik, akkorNelson flotldjdnak es6lye sem lett volna.

A ndsodik nagyglobalizdci6s hulldmtechnikai k6pvisel6i.az angol ds ame kaiklipper fipusti vitor-l6sok. N6hiny hdtalatt 6rtek Kindb6lEur6pdba ds Ameik6ba, teiival megrakod-va. Vitorldik nehezenkezelhet6ek ds alacsony hatisfokiakvollaK.

XVIL Ez egy mdsik vili4g...

A damaszkuszi penge. Egykard r6szlete 6s egy t6r hegye.

Evszdzadokon dt a legf6lelme-tesebb fegyver volt. A furcsa,

iilvdnyes mintdk a lsistalyszer-kezet vdltozatossdgdt mutatji{k;

a titkos technol6gia mtuaelveszett.

XVIII. Ez egy mesik vihg...

1. A. Carnegie, az acdl rijkori tdmeggyd es6nak megteremt6je.Az 6kori Kindban mar ismert volt ez a technika.

2. J. P. Morgan, korrinak legbefolyisosabb, leggazdagabbv6llalkoz6ja, a szabad piac eskiidt e11ens6ge. Tesla ,,szellemikivegz6sevel" ledllitotta az elektrodinamika fejl6dds6t.

Bankett a Morgan ac6lbirodalom megsziilet6sekor. Az asztal leg-fontosabb term6ktiket formdzza, sin alakii. Vajon hiinyan 6rtett6kmeg kitziiliik az ipar ds a tudomdny osszekapcsolisinak jelent6-s6gdt? Vagy csak a pillanatnyi haszon 6rdekelte 6'ket?

XIX. Ez egy masjk vjl ig...

Munkaer6 Morgan bdnyA-iban. A gyerekmunka volta legolcs6bb, ez6t alegtermelekenyebb. Azakkori vili4g leggazdagabbemberdnek profitja az 6munkAjukb6l, verejt6kiikb6il is szdjmazott. Ez m6gnem a tudiis tirsadalma...

Az ipari forradalom legfontosabb gazdasdgi innoviici6ja: a t6meg-gydrtds. A k6p a Ford gydr udvaran kdsziilt az 1920-as 6vekben.A magyar Galamb J6zsef 61tal teNezett T-modellek vdmak dsz-szeszerel6sre. A gazdasig fejl6d6s6hez ma mtu fj technika is kell.

XX. Ez egy mdsik vilrg...

A 30-as 6vek egyik rijdonsdga a tv-kamera. A Telefunken c6gk6szi.i1€k6nek funkci6jiit ma mer senki sem ismene fel, annyiraelavult. M6g fotocell6s fdnydrz6kel6vel m(kiiddtt. Farnsworthtahlmanya messze feltilmdlta ezt a konstrukcidt.

Vajon mi ez? A technikahaladdsa miatt ma miirsenki sem tudnd meg-mondani, annyira ela-vult. A g6p drapdly-gcir-b6k anal6g c6lszdmit6-gdpe, 1400 gdrb6tszdmolt ki egy nap alatt.rgy soKKal gyorsaoovolt, mint a hagyom6-nyos ,,k6zi" szdmitds. Azanal6g szdmit6gepekmiia teljesen kivesztek.

XXL Ez egy mdsik vildg...

Egykor fdlelmetes fegyver az anerikai Lexington anyahaj6.Mdra v6glegesen elavult technika, hiszen egy robotrepiil6g6pakfu tiibb ezer kilom6terr6l mes tudnd semmisiteni.

Az elsd helikopter-kisdrletek egyike. Bdr

minden technikai rdsz-let ismert volt, m6gisharminc 6vig taftott,

mire az elsd hasz-ndlhat6 g6p elk6szi.ilt.

Sziimos modell hasznel-hatatlannak bizonyult,de rijra €s tijra nekiru-

gaszkodtak, mig el nem6rt6k a celt, az els6

mrikijd6 prototipust.

XXIL Ez egy misik vil ig...

Vizer6mii generitordnak forg6r6szel ahogy a ,'modern" technikiita 30-as 6vekben elk6pzelt6k. Legyen nagy. nagyobb, mint a szom-./ede. Mis voll dd(or az dlenjrrd ludil.. mlnl mr.

A ,,korszer(" er6mii mdgma is hasonl6, mint a

30-as 6vekben, j6ljellemezve a stagn6list.

Nem gondolkoztak fj,jobb elveken. A ter-m6szei tctrv6nyeinek

megismerdse, a kutatdsfejl6dese ek*or kezdett

akadozni, majd megrillni.A mdretek bfvdlet6ben

gondolkodva elveszett asokkal jobb negoldAsok

irdnti szellemi igeny.

XXIII. Ez egy misik viLig...

Az 1930-as 6veke ffr6tornyok leptdk el az olajmez6ket. Senkisem gondolt arra, hogy az olajkEszlet v6ges.6s a v6gs6kig tiink-reteszi a tem6szeti kdmyezetet. Most, n6hiiny 6vvel az olajk6szlet kiapaddsa, a drasztikus Aremel6sek eldtt. mdg mindig a 30-as6vek mentaliliisa a jellemz6.

Vizerdmiivek tu.binajiiratainak 6pitdse. Az ekkor kezd6d6 nagy-szabesri duzzaszt6dpitesi ldz hatalmas tdjegys6gek. fbly6k arculatdt viiltoztatta meg vdg€rr'€nyesen.

XXIV. Ez egy mrisik vildg...

P.Famsworth harmincas6veinek elej€n.

Tesla €s a, karbongombos"lrmpa.

Az els6 sorozatgyartiisritv-k6sziil6k (1937).

Farnsworth munkdjdnak eredm6nyei:

Az els6 elekffonikustv-kamera,

XXV. Ez egy miisik vildg...

A fiizi6s labor k6pe. A kis, iiveggelburkolt ed6nyben zajlott a fijzi6.

Farnsworth 6sfelesdge 1936-ban.

Ekkor Tesla miirhaszniilta a ffzi6t,Farnswofih pedig

6szrevette ajelen-s6get.

Az els6 Ks6rleti ffzi6s berendezdsek.

II

Az id6s felral6l6 6sreaktora,

A gdmb alakri reaktorkamrija.

Farnsworth legfejlettebb ftizi6s re-aktora. Ez mdr dnjfi6 volt.

A kamreba helyezettgijlnbsiiveg alakf elekt16dok.

74'f ;,A

. XXVII. Ez egy nrisik vil6g...

Dr. Szab6 Ldszl6 400KW-os, 1507.-os hatrisfokf mdgnesesgeneriitora. J6l ldtszanak a torz mezdt okoza) ferde tekercsek.

A generdtor egy mdsik n6ze1e.

XXVIII. Ez egy mdsik vil ig...

A Minato-f6le migneses motor 6se. J6l liitszanak a ferde mignesek.

Egy kdzepes m6ret(, n6hdny wattos motor fog6resze

MdcNEsf,x voNzis,iBAN

A 1. 6bren j6l l6tszik Gary elrendez6se: egy k€tkanj emel6 kajriilforg6, /-vel jelitlt kis fadarabot l6tunk, 6s az e betiikkel jelijlt, lemez-b6l k6szult. U-alakd lagyvasat (nem permanens mdgnes), melynekbilleBtet6sivel a permanens patk6megnes fluxus6nak toralrirdr 6dijkel. Ezaz effektus a megoldds kulcsa.

^) ltigJvas tuitrafev d0 tue b) Uefnt lefel4 ddntve

L eba. P4lusvliltds egJ Ldgtras rutkti euoryatttsabr A kA ?set kd.ott ran aldgrvasnak eqy heDzete, ahol a Ligytas ftEe Den poldi.Ah. Ekkor a s.o8

Gary 6ta tObb tucat feltaldl6 buklGnt rii erre az effektusra, eg6szpontosan an:a, hogy tdbbletenergirt lehet kcsalni a term6szett6l, ham6gnesek erdterdt. mezej6t id6ben viiltoz6 m6don tleformdljuk. Mi-ben is ,ll ez az erdtdflorzit6 hads, mi6n bukkan fel ijra 6s djm m6g-nesc5 ldbbletenergial terme16 les/dlekeknel? Altaldban csak "/ l ; t-szik, hogy szokatlan, a mai gyakorlatt6l eltdr6en, alapvet6en aszim-meffikus torz tereket hoznak l6!re. Mindez csak el6g nagy l6gr6sekkeloldhat6 meg, ez6ft egy gyakorlott villamos-szakembemek eleve fur-csenak 6s alacsony hatdsfokinak ttinnek ezek a szerkezetek.

Nemcsak mozg6 szerkezetekn6l, hanem mozg6 alkarrdsz ndlkiilig6pekben is feltrinik ez a hat6s. ezekr6l is fogunk majd sz6lni. Ah-hoz azonban, hogy meg6rtsiik ajelensdger, Lijra vissza kell menntinka szimmetria fogalmiihoz; s6t a klasszikus fizika ,,kirdlyn6j6n6l", amechanikdnSl kell kezdeni, hiszen a klasszikus fizika fogalmait -erot€r, az er6t6r fluxusa. munka, energia, erti, teljesitm6ny, dram.sebess€9, id6 stb. - a mechanika fogalmaib6l szirmaztattuk Ie,6s amechanika fogalmaihoz van k6tve az elektrodinamika dsszes, alap-

209

f, GELY GY6RGY: BoRorvAiLEN

vet6 m6rtdkegys6ge, m6r6sz6ma is. Sajnos, mint m6r emlitetliik'ezek a legfontosabb fog s.lmak egyben a leghomdllosabbak is (Cs m

sem tdrekszenek a kdd feloszlatdsara).

A SZITIT{ETRI,{ IENryECE

A Tihott talilmdnyok cimti k6nyvben r6szletesen besz€hiink a szim-metria fngalmanak I ' i fej lodeserci l . e( dz olr elkd\elerl hib: i lut i l . Ujra

6s ijra vissza kelt ̂ zonban terniink ehhez a fogalomcsoporthoz, men

e nAlkiil semmit sem .fogunk negirteni t migneses t6bbletenergi6t ad6g6pek ,,lelki vil6g6b6l", mlikijdes6b6l Most ez6rt rijviden dttekintjijkaz energiatdbblet (vagy energiahidny) megielends6nek felt6telertmechanikai folyamatok eset6n. Ehhez a tomegpont mozg6sihoz kellvisszat6miink, mert itt l6thatjuk meg legegyszeriibben. hogy mi is aszimmetria szerepe, is mikor, milyen viltoz5st hoz egy-egy ijabbszimmetria megjelen6se, vagy eltrindse.

Ha egy ttimegpont egyenletes sebess6ggel mozog, vagy 6ppen iill -

ez csak n6z6pont k€rd6se, nem lehet val6j6ban kiil6nbseget tenni akdtf6le mozgis kdzott -, akkor egydltaldn nem hat a testre ered6, ak-tiv er6- Ilyenkor azt mondjuk, hogy a tomegpont impulzusa dlland6,6s a 2/a. abfin ldthat6 m6don 6brdzolhatjuk az id6 fiiggv6ny6ben a

test sebess6g6t vagy impulzusdt, egy-egy koordinitalengely menr6n

Ekkor, ha a 2la. 6bta b6,rmely szakasz6t kiv6giuk, 6s od6bb toljuk'ugyanazt kapjuk; azaz egy idtibeli eltolesi szimmeEiet. Ezalatt azt 6n-jiik, hogy id6ben bermelyik iranyba tolhatjuk (transzformdljuk) el6revagy hiitra a kivdlasztott szakaszt, mindig visszakapjuk ugyanazt.

Itt a transziorm6ci6 ̂z iddbeli tologatds el&e vagy hdtra' de m6g tii-

kcirszimmetria is jellemezheti a rendszeft (igaz csal hosszabb-r6videbb

szakaszokon, az nem biztos, hogy a v6gtetens6gig ism6tl6dik a fo-

lyamat). A folytonos eltolds (mint szimmetria) ^zonban j6l litszik' 6s afolytonos eltol6s (mint szimrnetria{ranszformdci6) utdn visszakapjukaz ercded abrdt. mintha mi sem t6(6nt volna, ezert a rendszet irvaidns. EzEket az invari6ns rerdszereket szimmetrikusnak levezzik,tiibbf6le folyamatos szimmetri6ja is van egy ilyen egyszeni esetnek

Mindez teljesen 6rdektelen lenne, de most jijn a l6nyeg: ha vala-milyen er6vel hatunk a tdmegpontn, akkor az Syorsulni kezd. A 2/b.dbr6n liitszik egy b6rmif6le gyorsuliissal rendelkez6 test (nem sziik-s6gszerii, hogy ez a gyorsul6s Slland6 legyen id6ben) impulzusenakvagy sebess6g6nek diagrammja az id6 filggveny6ben.

Litszik, hogy itt az iddbeli eholdsi szimmetria truir ehiint, htszenbdrmekkom szakaszt.viiBunk ki, azt nem tolhatjuk tetsz6legesen el6re

210

M,{cNEsE( voNzis,iBAN

vagy hiitra, hiszen m6s 6s miis lesz a fiiggv6ny a kivalasztott szakaszel6tt ds mdg6tt is. Azzal teh6t, hogy er6 hatott a tomegpontunka, sl,wsztettiink egJl s.i metrilit. De mdsk€nt is megfogalmazhatjuk ezt azillitestr ha csdkkentji;k a mozBds szimmetridjiit. akkor erd l6p fel.

sebessdg az egyrl inerciarends?e 6lndzvesebessdg a misik inercErendszerbo n"�rve

id6bel ellolrs (lranszlomacid ulr0) I

o---.> H

h) id6beli ehoks utuin

2- 6tJta. Egrenes wnal noqds szimnetridja. a) A tdnegpontrc en hat6er,6 Newton 1. ax ttndja. b) Efi hat a t,megpo tra. A sebessd| n(;. A.egy-szerii eholdsi szi,nnettia elninik, de a na|yitdsi sainmetria nZg neBmarad.Nevoi IL ari6ndja inZnyes.

Mig a 2la. 6br'n l6rhat6 eser felel meg Newton L axi6m6jinak,azaz hogy egy test megtartja eredeti mozgdsdllapotdt, ha nem hat rder6; a 2/b. dbra felel meg Newton II. axi6m6jdnak, amj az F = maalakban j6l ismen. Kev6sb6 ismen, de legalibb olyan fontos az f =t,alak, azaz az impulzus id6beli megv6ltozdsa egyenki az ercivel. J6ll6tszik teh6t, hogy egy test mozgrisrllapota er6 hat6sdra mark6nsanmegv6ltozik, de ekkor egy eltoldsi szimmetri6t mdr vesztettiink is. Ezazonbar nem azt jelenti, hogy energia 6s az impulzus megmaradrisane teljesiilne. Egyenes vonalf mozgds eseten ugyanis, ha az er<i 6s asebess6g (vagy impulzus) iMnya egybe esik, egy kevdsb6 ismert.h6tt€rben marad6 szimmetria mag jelen yan, ez a l:izonyos nagylttisiszimmetria. Mit is jelent ez?

Ez azt jelenti, hogy ha van egy erdnk, amely esetleg id6ben m6gvdltozik is, az l6nyeg6ben egy m6rrdlcendszer, egy skela megvfltoz-tat6s6t6l fiigg6en 5lland6 marad. Hogyan lehetne ezt szeml6lterni?Vegyiink p6lddul feh6r alapon egy fekere korongot. Nem rudjuk meg-mondani, hogy mekkora a korong 6tm6r6je, ha nem tesziink mell6

iddbrl 0 lolds (lranszlormdcid uldn)

> 2r1

EGELY GIORGY: BoRorv^ELEN

valamilyen ismert m6retii t&gyat, p6nz6rm6t, gyufasdobozt. vagy

bdrmi miisr. Onmagdban a korong k€p6r6l nem kdvetkeztethet[nk a

korong itm6r6j6re. UgyaniSy az er6 6rt6k6t is valamilyen standard-hoz, valamifdle onk6nyesen megv6lasztott mert€kegys6ghez kell vi-

szonyitanunk. A tivolsilg 6s az id6 egysdgejhez - iinkdnyesen - ac. i l ldgd./rr Jelcn\eeei l . rd"tJ i l v;hs/tnl tuk kr ' de et n?n ?t\ tetmi '

s.er tibal riigzitett 6ft1k, hiszel tudjuk. hogy orsz6gonk6nt miis 6s

m6s lehet a hossz. vagy az jd6 m6rl6ke Ez az alig ismert nagyitiisi

szimmetria az oka annak, hogy m6g ma is nagyon zavarosak a gonclo-

lataink a szimmetria 6s a megmarad6sok tekintet6ben. De I6Pjiink to-

vSbb az egyenes vonald mozg6sokt6l a sok tekintetben hasonl6 g6rbe

vonali mozgrisig.A legegyszerribb kdrmozgds alapeseie a 3/a 6bren l6tszik.

A^) ilhldd szaIsebess;I b) id6beLi eltaks utdn

3. ebnm. Ktimo.gtis s.innetritta. a) A inegpontra nem hat n|onntikb) Nyotnatlk hat a fin.gpontru. A s.itgsebesllg nd. A. egrs.et eltolisis.irnnenia negs.ilnik, de a ragittisi s.ittunetia niq tnrytnand.

Kdrmozg6s eset€n, nem a test sebess6g6t, hanem szdgsebess6gdthaszndljuk, €s impulzus helyett M impulzusnyomat6kot, igy az im_puJzusnyomat6kot az id6 flggv6nydben drdemes felrajzolni. Egyenletes kijrmozgdsnal a 3/a. dbrdl kapjuk, 6s att6l fiigg6en, hogy a forg6resthez k6pest mi milyen szbgsebess6ggel mozgunk, mds 6s mds im-pulzusnyomal6kot ldthatunk (2/a. Sbra). Az egyenes vonahi 6s iorg6mozgiis teh6t egymdssal anal6g. A 3/b. iibra mutatja azt az esetet, ha

d6bel , h i ,s l lmnszlormdci6) uldn id6beli".llolas uldn

212

M,icNEsrK vorzisri8AN

valamilyen nyornat6kkal (ami nem sziiks6gszeriien 6lland6 az idoben)tdmegpontunkat gyorsitjuk.

Ekkor az impulzusnyomat€kunkra t6bbd nem jellemzo az eltoldsiszimmetria. iim ez nem jelenti azt, hogy az impulzusnyomatdk. vagy atest osszenergiSja ne mandna meg. Ez is ugyanaz az eset, mint azegyenes vonaid mozg6,sn6l, azaz egy agr-ittisi s:.inmetria ntig mindig lltezik. m1g megmarad. Az impulzusnyomat6k €s a szaigsebess6gvektora m6g nindig pdrhuzamos lesz. 6s a skdla megvilasztdsit6ifiigg6en mindig ugyanazt a k6per kapjuk vissza. semmi nem viilto-/orr. J/a/ megrnr eg) 5,, immetrid\al \dn dolgunl. E: mindaddig.ami9 egyerlen fob'amatos szimmetria is l6lezik a rendszerben. addignegnarad u enetgia, az impLllzus 6s az impuizusnyoma!6k - azaz ageometriai tipusi szimmetriek. Ezekben az esetekben a hat6s ds az el-lenhatas tiirv6nye is €rv6nyesi.il. ami Newton IlI. axi6mSja ez l6nye-g6ben burkoltan az impulzusmegmaraddstielenti. Mig Newton II. axi6-mdja burkoltan az energiamegmaraddst ta$almazza. a hatds ellenhatdstorvdnye l6nyeg6ben az impulzusmegmaraddshoz kapcsolhat6.

Newton szabiilyait n6ha axi6miiknak, n6ha tcjrv€nyeknek nevezik.Az axi6m6k bizonyitds n6lkiil elfogadhat6 kijelent€sek. melyeket a tapasztalatok igazolnak, s mes szabiilyokb6l nem vezethet6k le. Axi6mateh6t az a szab6ly. megfigyeldsb6l ad6d6 6ltal6nos 6rv6nyri kiivetkezte-r6s. nelyb6l belsai elkn notunsok nilkiil le\ezerhetd tdbb tdrv6ny- Mostazt vizsgdljuk meg, mennyire iiltal6nosithat6ak ezek a..szabdlyok".

Ha ial6lnenk egy olyan folyamatot, ahol nem igaz pdld6ul a hatis-ellenhatiis. vagy az F = ,n.r iisszefiigg6s (ahol ,n a ldmeg, d pedig agyorsulils), akkor term6szetesen felmertilhetne a gyani. hogy ezek'ben a folyamatokban nem marad meg sem az impulzus. sem azenergia. sem az impulzusnyomatdk. Hol, hogyan lehet ilyen iolya-matot keresni a mechanikdban? A v6laszt a .Tibott tuLAlndnrokban, valamint a ,,Beve:etls u tirtechnol.jgidba l.. 2. 6s 3. kdtei6-ben is megtal6liuk. Olyan mozgesokat kell talilnunk. ahol u no.-gdsnak senmifdle s.inmet ija rin.r. Ez azt jelenli. hogy semmi-f€le folyamatos 6s diszkr6t szimmetria nem maradhat a rcndszerben.azaz fblyamatos eltol6si vagy nagyitdsi szimmetriilt sem sz badhagyni a vizsgdll folyamatban.

Ezdrt p€ld6ul sikmozgi4s eset6n. ahol az impulzusnyomat€k mindiga sikra merdleges (blil. m6rt6ke id6ben v6hozhar), sosem kapunk elr€-r€st az energiamegmarad6st6l. Az impulzusnyomat6k ekkor mindigugyanazon egyenes mentdn viiltozrk, teh6t egy nagyitisi szimmerriam6g megmarad. Ahhoz, hogy ebb<il az illlapotb6l kiibrjiink. az sziik-s6ges, hogy a kiils6 er6k 6lland6an vdltozzanak,6s olyan. teljesen dl-

213

EcELv GY{iRcY: BoRorvAiLEN

taldnos l6..})eli mozgdst adjanak, amely a pont impulzusenak teljesenSltalenos mozgAsit, v6ltozdsit okozza. Ebben a mozgdsban mer s?m-mifele szimmetidt nem fogunk taldlni.

A feltaldl6k legtitbbszijr az6n nem jutottak eredm6nlre, mert meg-el€gedtek egy sikban titt6n6, de bonyolult pdly6n val6 mozgat6ssal. ^ztgondoltiik, hogy mindenf€le triikkds mechanizmusok segits6g6vel majdkijdrsszdk az impulzusnyomat6k megmaraddsdnak tbrv6ny6t Naiv m6-don olyan forg6 kereket pr6bdltak kdsziteni, melynek egyik oldal6ntijbb sLily, vagy tdbb goly6 volt, mint a masik oldalon Ekkor azonbanm6g mindig ott leselkedik a nagyitesi szimmetria. Ahhoz, hogy a na-gyitdsi szimmetidt6t megszabaddjunk, legalibb klt tengelr ki;riil kellforgatni a tdmegpontot, vagyis ne sikmozgdst iddzziink el6. Ennek amozg6snak az lesz az 6rdekess6ge, hogy ez mrir nem 6beli (NielsAbel, norv6g matematikus 1802-1829) azaz a forgdsok sonendj6nekfelcser6ldse nem vezet ugyanahhoz az eredm6nyhez Ez l6nyeges el-t6r6s a sikmozgdshoz vagy az egyenes vonali mozg6shoz kepest.

Ez a teljesen altaldnos mozgas legegysze ibben egy igynevezettkett6s ingdval val6sithat6 meg, melynek rajza a 4. 6br6n letszik. (A ki-s6rlet feir6sa r6szleresebben a ,,Bevezetas a tirtechnohiSidba" 3 kote-r6ben, A klasszikus fizika hibdi 6s a SpndldiMnika cimti dolgozatok-ban olvashat6. Ugyanott taldlhat6 meg a mechanika kiterjeszt6s6nek.a spidldinamik6nak az egyenletendszere - Cs6kiir Csaba munk6ja )

1. ebft. TlrbeLi kettds inqa elrende.4se as naftse. L ninSjel-feldolqovielektrcrik': 2. adatcy,fijt,5lairrya; 3. niftskiirr4kl' s.dni isap: 4. nyotn-tat6-displaJ; 5. csatigr: 6. forgdsi jehAi; 7- rug.j; 8. tdmeqpont; 9 10. d.i Sa karjai; q (t) ({h (t) az inga kaiainak sziigelfontuAsa a. id6 JiiBBviny4ben (anqtde jet).

2t4

MAGNESEX voNztrsiBAN

Ha egyszere k6t tengely kiiriil mozog az inga, 6s nemcsak a gia-vilaci6, hanem egy rug6 is kit6ritheti ezt a bonyolult mozgi4st v€gzriingdt, akkor ldtjuk, hogy a tdmegpontra har6 aktiv erd elland6an\iltozralja az tr6nyit,6s a tdmegpont impulzusnyomat€ka is mindenid6pillanatban mds 6s m6s, semmiflle folytanos s.immetria nem iel-lemzi eal a rendszert. A szimmetria{6rk6pen ez a,,senki fiildje",mert a klasszikus fizika eddig n€m foglalkozott ezzel a fontos terii-lettel. (A titDegpontra hat6 er6 drv6nyes 6s id6fiigg6, s ha a fiig85Ieges ingdt kuldn vizsgdljuk, a 16 har6 k6nyszer is 6rv6nyes 6s id6fijggd er6t ad. Ez m6r kiviil esik a mechanikaj6l ismerr, elm6letileg6s kis6rlet:leg is vizsgiilt teriiletein.)

Mit is lehelne m6mi ezen a teriileten? Lehetne merni a tdmegponFra haI6 er6t 6s a gyorsul6st is rigy, hogy minden idripillanatbar min-degyiket megmdrjijk. Ha az F = na val, akkor Newtonnak van igazaebben a teljesen 6ltal6nos esetben is, ha pedig az F nem egyenl6 ma-val. akkor valami ijszeni tdrv6nyr kell keresni! Ez a m6r6s azonbannagyon bonyoluh, 6s mind ez ideig, legobb tudom6sunk szerint senkinem vdgezte el. (Igen pontosan kellene m6mi az aktiv er6t h6rom t6r-komponens ment6n, hiszrer6zis- 6s fdzishiba n6lktil. Ez rechnikailagigen nehdz, taldn megoldhatadan mer€si feladat.)

Azt viszont kajnnyebben ellen6rizhetjiik, hogy vajon megmarad-e azenergia? Ebben az esetben csak a tdmegpont sebessdgdt kell megmdmiaz idd fiiggv6ny6b€n, hiszen a tdmegpont r6mege dlland6. Ha k€pezzijkaz E =mv) + mgh mennyis6ger id6pillanarr6l id6pillanarra, akkorm€r6ssel nyomon kdvethetjiik, hogy az energia iilland6 marad-e. Ezt amdr6st elv6geztiik, 6s azt ral6ltuk, hogy az energia nem {lland6 id6.ben a legiltalinosabb, k6tteng€lyes ingamozg6s eset6n. Termdszete-sen felv€t6dik a k6rd6s, hogy pontosan rn6rtiink-e? Ebben az eserben akontrollmdrdsr fgy vdgeztiik. hogy egy-egy rengelyt rdgzirve. a m6sikkiiriil ingadozva. v€gezriik el a mdrdseket. Azr ral6ltuk, hogy ha 169-zitjijk az egyik tengelyt, akkor m6r€seink a Newton-f6le F = .a -valjellemzett energiamegmaradasr mutatjdk. Ez az eser j6l elki.ilijniil atiibbit6l. ilyenkor a mozg6 test energiiija a srirl6d6s miatt exponencidli-\an c(cikien. Bfu az ingrmozgiis miaft a sdrlddds rdoben nem epeszendlldndd. ennek periodikus vdllozaqa jol lii(hctd a mer6sekrel. 1n-mire-sek elernz6sdb6l az l6tszou, hogy minditssze n€h6ny sz&aldkos hibiirv€teittink a m6r6sek sor6n.) Mindk6t tengelyn6l ezt rapasztaltuk, ami_kor csak az egyik tengely kiiiil forgoft a tdmegponrunk. (5/a. dha)

A helyze! drasztikusan megviilrozik, amikor mindkdt tenEely kdriilegys/erre forog a tdmegponrunk. aza,/ elsd riindTesre egy rel;erenszabdlytalan, rendezetlen ingamozgdst kapunk. Az 5lc. iktlli. l6tszik,

215

EcELYGYdR6\: BoRor!AiLEN

a) fiigg6leges engelY

+ E q U l

- E_ ul

E-=;N +jauat+ rq

-.- EdY Ui

- E- IJ]

td=-n +-oEoi.+ ac,

+Eart i l- - - Fd ttl- - E! {rl- E ! [ r ]_ - " " E q t I- Exp.. (E! Irl)

0 ? 5

4 = l*' - le..'". !e",,:., !o'.,'et

5. 6bra. Ha kAt kngely kariil fonS eg'- tdnegPont, ndr nem ni,\di8 teljesula. etrcrqia- As inpul.utne9na.adds.

216

MicNrsEx voNzASABAN

hogy ez esetben messze nem az exponencidlis lecseng6s jellemzi afolyamatotr az osszenergia ndhrny esetben drasztikusan lec.rdiler.mds helyeken dmszrikus?�n megn6. Azt m6g csak-csak lehetne mon-dani, hogy a sirl6dds miatt n6ha hirtelen lecsdkken az energia, de ̂ ztmiir nem lehet r6tbgni, hogy a sirl6drs energi6l ad a rendszemek.

A rendszer rugalmas r6szeiben terjed, t6rol6dik az energia: n6ha el-nyel6dik. n6ha visszaad6dik. A rugalmassdgi modulusok, 6s a tdroltene€iik viszontj6l m6rhet6ek €s szamolhat6ak. A konh6t m6risi param6terek mellett a rugalmasan tdrolt energia 6ndke ugyan okoz hibrit,de ez az 6sszenergia-gorb6n nagyjdb6l a vonalvaslags6gon beliil befo-ly6solja az eredmdnyeket, azaz mdg kisebb m6rt6kben. mint a v6ltoz6slirl6das. A m6r6sek sordn el6fordult olyan szerencsds mdr6s-beinditiis,hogy a tdbblerenergia m6rt6ke miatt a, tE6 leugrot az illvdnyir6l.A mdr6sek megismetelhet6ek voltak, azaz ha egy rdgzitelt dllvanyhozhdztuk oda az ingit ezdltal mind a rug6t megfeszitettiik, mind pedigegy el6irt magass6gba emelliik a tdmegpontot -, akkor a mozgis min-dig ugyanigy zajlox le. Ez is mutatja, hogy a meres megbizhat6 6spontos. Nos. ha az effekus ilyen l6tsz6lagos egyszeris6ggel el6ellit-hat6. akkorjog8al meriil fel a k6rd6s, hogy mi6rt nem lalilkoztunk miirideig ezzel a folyamattal? A kdrd6sjogos. a vilasz pedig az. hogy igen,talSlkoztunk m,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,r ezzel az effektnss l, de neul fgeltiink oda.

A TERI{ESZET TALANYAI

A termdszer legaliibb k6t ilyen effekust mular, ftszben a ,,Ttbox ta-ldbndnyok" -ban miir leirt Schauberger-f6le tal6lrn6nyn6l (az 6halamegfigyeh pisztrdngok mozg6s6n6l), 6s a tomdd6 mijkbd6sekor. Azrkell tehrit figyelniink, hogy hol van a term6szetben olyan folyamat.ahol egy-egy tdmegpont mozg6sa lilland5an Ligy valtozik az id6ben.hogy semmif-6le szimmetria nem marad. Erdemes ezt a t6rbeli spirdlszerii mozgilsokn6l keresgdlni. mert ott sejtheto. hogy ezek az eserekel6dllnak. Mindkdt ilyen, a termdszetben el6fordui6 jelens6g a piszt'r6ngok mozg6sa 6s a lomdd6 - fblyad6kmechanikai esetek. Ezek szji-mit6sokkal igen nehezen leirhat6, iltal6nos. 6rv6nyes mozgrisok, 6s ̂ zilyen tranziens mozgrisok kis6rleti vizsg6lata (amikor egy-egy folya-dEkcsepp vagy leveg6r6szecske pdlydjdt. mozgrisrit. a rd hat6 er6ketkelLene vizsg6lni) rendkiviil neh62k€s, gyakoriatilag kivitelezhetetlen.

A pisztriingr6l azt tudjuk. hogy szinte er6feszit6s n6lkiil, uszonyii!alig-alig mozgalva tud egy helyben maradni a v6gtat6 hegyi parakok-ban. s6t k6pes mdg ilr ellen is iszni. minimilis lipl6l6kfelv6tellel.Pontosan az tijnt fel Schaubergernek, hogy nem az uszonyukkal csap

> 217

EGELY GYdRGY: BoRorvA6LEN

kodnak a pisztrangok, mint a tdbbi hal, hanem valami mds ,.triikkjiik"van. Azt felteielezie, bo$ a kopoltliikb6l ki6,ram\6 {ol)adek a piszt-rdng 0$6 alakd teste kdriil dug6hriz6szertien, t6rbeli spirdl menten6ramlik, 6s ez ̂ 2, ami a pisztrang el6rehaladdsSt oly nagym6rt6kbensegiti. Ugyanezzel az effektussal taldlkozunk a term6szet mdsik ha-sonl6 jelens6g€n61, a tomdd6nil. Egy-egy torndd6 vagy mozg6 por-tdlcs6r el6g gyakran el6iell, hossai ideig tart, 6s drdekes m6don a fo-lyamat 6nfenntart6. A torned6 vagy ,drdiigszek6r" mozg6s6niil j6lkivehet6, hogy a leveg6 tdlcs6rszerii, szrikiil6 mozgdssal drkezik asz6l6rv€ny alj6ra, majd egy k6m6nyszerii, nagyjAb6l egyenletes vas-tagsagu hengeren tiivozik felfel6. A 6. dbr6n a pisztrang l6tszik, a 7. 6b-rdn pedig a torn6d6 struktfrrja.

6. 6br^. AmmLis halak k,ral. a) AltaLinos, s.olaisos drunbs. A kis nakrllaellendlldsi tinrezdje O.oU 3, anikor a Reynolds-r.d,n = | 00.000. A. tiftlnndskatdine zitis, a sft kpnak metfelel4, as a lehet6 lesjobb. b) A pis.trdng,,ttiikkje a csavaft, hdrcmdinenz is, szinmetriamentes drantus, amit kii'lbnleges kopobfnjdval er eL Test'nek ellendlldsi tdnyezdje 0.015,lr'i.rs.ernttzabb, mint a makr6Li6, meqis ellend ds nALkiil hakd.

Mig a pisztrdngn6l egyertelmiien llitszik, hogy vaiami baj van azimpulzus- 6s energiamegmarad6ssal, hiszen nem latjuk, hogy kijl6nit_sebben erijt fejtene ki az 6ramliissal szemben; a tomdd6 ,,meggyanisi-t6sa" magyarizatot ig6nyel. Azt tudjuk a tomed6r6l, hogy ez a sz6liir-v6ny mindeniitt el6fordul (Budapesten, 2002 jiniusdban pusztitott),de leggyakabban az Egyesiilt Allamokban, tavasz folyam6n. amikora Kanaddb6l leajdul6 hideg levegd talrlkozik a d6lr6l f6lfel6 Aaml6nedves, meleg, atlanti-6ce6ni leveg6vel. Ez a kevered6s a?I6n, €rde-kes m6don, a kdt leveg6reteg forgdset id6zi el6. 6s szerencs6tlenebbesetekben ezek felemelkednek, fiiggdleges tengely kijri.il mozognak.

218

MicNESEK voNzasaaAN

Az erdsebb, nagyobb energi6ji torndd6k n€ha 1000 megawatt felettiteliesitm6nyt adnak le (percekig, vagy akdr 6rdkig is folyamatosan),tbbbet egy 6tlagos h6er6miin6l.

A torndd6 teljesitmdnydt az altala okozott rombol6s m6rt6k6b6l le-het kiszdmolni. Ez viszonylag pontos becsl6s. A torn6d6 olyan hatal-mas energiiit ad le, annyira felgyorsitja a levegdl, hogy p6ldSul az 6l-tala elsodort szalmaszdlak dtiithetik a rasiti sineket, vagy tdbb tizkilomdtene eldobhatjak a brilorokat, nehezebb tiirgyakat. Ma mar aDoppler-radar segits€gdvel eg6sz j6l meghatarozhat6 a torndd6 kiala_kul6sa, 6s az drv6nyben kering6 testek sebess6ge. Ez akdr 300_350kn/h is lehet, ami mdr a hangsebess6g nagys6grendj6be esik

a lehzivoll p

Iel0lndzel

m€l l d lhal0 az enyhdn bdvt ld ldhsdr , a belsd spi f i l

spifilis berrail

oLdalnizel

Spiralsan mo?gd t iszla leveg6 i l lkdp?6dik a spidl isan bedramld maximdlh energ a,liibbelenrrgla. Minden pillanalban mes a Ll'bell liszla leveg6 alacsony nyomass0ifd menldn mozg6 16szecske inrpuhusa.

'7 . 6tx^. A tomtid6 tiranldsi szetke.ete - k4lf4le menetenelked.sii spird1b6l dCsaka kals'nil ternel'dik taibblet, a iobban ldthatd bels'naltrcn.

Az dsszes ismeft mechanizmust figyelembe v6ve sem tudjuk meg'magyaftizni ^torn'd6 igen magas energiatartamdt. Az eddig elk6pzeltmechanizmusok (p6ldrul az es6cseppek vagy vizp6ra elprrolgdsdb6lszermaz6 pirclg6sh6 hat6sa) nem magyar6zzak ezt a hatalmas meny-nyis6gli energiSt, ez6rt a torniid6 szimul6l6s6val, energidjdnak kisz6-mitdsdval foglalkoz6 munkdk szer6nyen mindig csak aztjelzik, hogytdbb energia jijn ki a rendszerb6l, mint amennyi illene, ez6rt tov6bbkell fejleszteni a modelleket- A Fobldma azonban az, hogy a tovebb-fejl€sztesn6l mfu nem lehet ajelenlegi kereteken beliil megmagyariiz-

h h le dfanr ld bels6spi r i

> 219

EGELY GYdRcY: BoRorvAiLEN

ni a torned6 lenylegesen megfigyelt, val6sdgban el6ell6 hatalmasenergiatartalmilt, rombol6 6s ijnfenntart6 k6pess€gdt.

A gyakorlatban a Schauberger-fdle g6pekben lehet felhasznelniezeket a hatesokat - a ,,Bevezetls a tdrtechnol6gidba" 2. kdtet6benismertetett Potapov €s Gonthdr Szliiva eltal konstrudlt k6szll6kek mu-tatj5k a t6bbleten€rgia 16t6t. Gonthir Szliva kdsziil6k6ben hftomdi-menzi6s spirilpdlydn 6ramlik a folyad6k. Kdriilbehl 180 sz6zal6koshatdsfokkal mr.ik6dik a bercndezds, 6m eli jelenleg csak h6ben adjale. Ahhoz, hogy a mechanikai tdbbletenergidt ki tudjuk haszndlni. ah-hoz Francis-turbiniit kellene be6piteni a rendszerbe (ami nem ieheteFlen, de rendkiviil megdregitand a k6sziil6k 6r6t).

Az effektus itt sem jelentkezik tetsz6leges folyad6ksebess6gekndl,csak bizonyos kittintetett lrtikeknll. ez6n enDek a berendez6snek am6retez6se ma m€g inkebb mliv€szet, mint tudom5ny, €s sokkal m€-lyebben kellene ismerni a folyamatot ahhoz, hogy el6re megrendeltparam6tereken mrikiidhessen a berendez6s. Egy amerikai feltalil6 rij-ra ribukkant a spiralis drv6nyes erami6s titbbletenergirt ad6 hatrisiira(8.6bra). Ez a megoldds abban tdr el a Schauberger-f6le szerkezett6l,hogy maguk a spir6lis pdlydk is forognak, s a ki6raml6 folyaddk (olaj)hajtja a rendszen. M6retez6si tapasztalatok hij6n azonban nem sokat& a hevenvdszett leir5s. inkabb csak kuri6zum.

Jivdkdk lorqal.iak a 96pel .

szivally,

<_A k lpban ev6spi fd16 csalornt lnreqiorgaridk az olajar.

8.6btu Richanl Cletn spnd s fotgat,j gape. A kndsok s.efit ijnf?nttdttb toll.

220

MricN6sEK voNz,is,$AN

Az iltaliinos mozgdsi pdlydkor keletkezri energiatdbblet vagy ener-giahi6ny magyar6zhatja pdlddul a turbulencia szokadan tulajdonsdga-it. Az drv6nyes 6ramlas (turbulencia) tulajdons6gaival 1696la tisziriban vagyunk, rm ezen csak annyit kell6rteni. hogy hihetetlen bonyo-lult Ks6rletek. €s €vtizedek elkeseredett er6feszit6sei eilen6re semtudtuk a turbulencia alapvet6 fundamentilis tulajdonsdgait rnegviligi-tani. Annak ellen6re, hogy sok minden kitszdnhet6 a nemlinearilrsoknak, t iir!6nyek fraktdl tulajdons6gainak: m6g mindig nem kapunkpontos k6pet a jelens6g okir6l, nem 6rthet6 az energia 6s impulzusfluktu6idsa. Ha el tudjuk fogadni. hogy energia k6pz6dhet vagy meg-semmisiilhet megfelelo szimmetri6jrl mozgdsokndl, akkor a turbulenciiiniil fdllelhetcj fluktu6ci6, azaz energiatdbblet 6s ener8iahidny miirkcjnnyen 6rthet6v6 v6lik.

Van a term6szetben m6g egy (malooszkopikus) jelens6g, aiol az0rv6nyes mozges val6szinlileg szerepet jdtszik: ez a spiraigalaxisokmozg6sa. N6h6ny csillag6sz az univeuum mozgiislil tanulmiinyoz!aarra a kaivetkeztet€sre jutolt. hogy komoly gond van a ,.nagy bumm"elm6letdvel, 6s az dltalinos relativitdselm€let mai, egyszerLisitett fel-fbgesaval. Ha az 6ltal6nos relativitiiselm6let egyszeril alakia lenne dr-v6nyes. akkor az univerzumnak sokkal gyorsabban keilene t6gulnia.mint amennyit most a val6s6gban megfigyelnnk. A mii|ik nagy ano-mrlia, hogy igynevezelt ..fekere" vagy ,.siit6t' anyag, egy misztikusanyag l6t6t keliene felldtelezni ahhoz, hogy a mai val6sdgot visszaad-hass6k az elmdleti modellek.

Ha azonban a kozmol6gi6val foglalkoz6 angol €s portugdl fizikusoknak igazuk van (6k azt 6lliddk, hogy az energia nem maradmeg). akkor az univerzum rejt6lyes viselked6se, stabilitesa js 6rhe-16v6 vdlik. Pontosan arra a gondolkod6sra lenne szilks6g, amit id6igis 6l l i tottunk, azaz hogy az energia neha keletkezik,6s n6ha eltunik.A tankdnyvfizika alapjdn ugyanis az univerzum ma elgondolr lassitdguliisa teljesen instabil folyamar. A mai fizika szerinr k€tfaira szdl-s6s6ges dllapol lehetne a kozmol6gi6ban: vagy gyorsan, robban6s-szeriien, nagy sebess6ggel kellene tdgulnia az univerzumnak. vagypedig 6ssze kellene omolnia. Az a starikus, szinre egyenslilyhoz kd-zeli illapot sehogy sem egyeztethe!6 6ssze az energia- 6s impulzus-megmarad6ssal.

Ha viszont t6rbeli. dkaldnos spir6lmozgdsokat vegeznek a galaxi-sok. dllit6sunk szerint nem marad meg az energia,6s egy dnmagaravisszahat6. bngerjeszt6 rendszer iili el6, ami n6h6ny esetben energiittermel, mds esetekben €nergiiit em6szt el, kozmikus mdretekben. Azegyszerli t6rbeli ingds m6r6s, amely a mechanika egyik alapvet6nek

> 221

EcELY GYORGY: BoRoTYAEL€N

tijno dllitds6t kdrddjelezi meg, magyardzatot szolg6ltathat azoka aparadoxonoka, amelyek r6g6ta foglalkoztatjek p6ld6ul a kozmol6gu-sokat vagy a turbLrlenci6val foglalkoz6 m6rndkiiket.

Milyen bizonyit€kvan az energiamegmaradisra?Maga a felvetds is, hogy az energia vagy az impulzus nem mandhatmeg, szents6$6r6snek sz6mit szinte minden €lm€leti fizikus szem6-ben, ez6rl nagyon fontosnak tartom, hogy ndzziik meg, milyen dllit6sokattalalunk a t6m6n vonatkoz6an, r6szben egyetemi tankdnyvekben, r€sz-ben a magasabb szinvonalf szakkdnyvekben. Milyen logikdval, milyenm6r6si eredm6nyekkel tdmasztjdk alii az energia- 6s impulzusmeg-maradest? J6l tudjuk. hogy nem s6t6lhatunk be a szabadalmi hivatal-hoz azzal, hogy 6rdkmozg6t taliiltunk fel, semmi m6ssal nem lehetjobban kivivni a hivatal diih6t, mint ezzel az allitessai. Az energia-megmaradris €s az impulzusmegmaradas t6tele nemcsak az elm6leli6s kis6rleti fizika legfundamentdlisabb, legdltal6nosabb sarokkdve,hanem efte Apiil az ipa,', emiatt a teljes gazdastE is 6s igy a politikairerulszer is. (A tdft'nelem szdmos csatdja bdnydk vagy olajkutak bir-tokl6s66rt zajlott.) Majd k6s6bb ki fogunk t6rni arra, hogy az energia-potitika, az olajpolitika milyen hatdssal van 6letiinke, de ezt tijbb6-kev€sb6 az6rt tudjuk 6s erezziik is.

Mind a Newton-axi6mdkat, mind a megmaradisi tajrv6nyeket a fi-zika a termiszet teljes egAszAre lnlnyes tdr,/enyeknek tekinti. lgaz,hogy a halad6s bizonyos tekintetben korl6tozta a Newton-axi6mek6rv6nyess6get. Az igen piciny, atomindl is kisebb mertekii tartomd-nyokndl, valamint a f6nysebess6gekkel osszem6rhet6 nagy sebess6-gek eset6n mir Ks6rletileg is bebizonyosodott, hogy nem €rvdnyeseki{ltalinosan a Newton-axi6mek. Jogos a k6rd6s, hogy tovdbbi vizsg6-latok mutathatnak-e jabb megszorltdsokat a Newton-axi6m6k €rv€-nyess6ge terdn?

Azt v6m6nk, hogy a k6rd6s fontoss6ga miatt, mind a Newton-axi6-mdkat, mind a megmarad6si tdrv6nyeket a lehet6 legalaposabban, azdsszes elk6pzelhet6 esere nagyon gondosan kim6rt6k, 6s ezek az ered-minlek lermdsretesen biirki szdmfua hoTTdfdrhetdek. Ahalenosnakmondhatjuk azt az elvet, hogy rendkiriil fontos dllitdsok, tijnAnyekrendkiviil alapos bizontittist iginyelnek. A Iankonyveket 6s szakkiiny-veket dtndzve azonban hamar kinos meglepet6sben lesz r6sziink. Egy-r6szt a NeMon-axi6m6kkal 6s a megmaraddsi tdrvdnyekkel kapcsola$ban sz6mos bels6 ellenlmondilst, vissz6ss6got taldlunk eldrebocs6tva av6geredm6nyt: ink6bb a hitre, nint a kislrleti eredmdnyekre alapoz6d-

222

MAGNESEX voNzi9iB N

nak a term€szeftudomdny legfundamentdlisabb iillitesai. Bizvest k le-het jelenteni, hogy ezek a tijrv6nyek, melyek legfontosabbak 6letiink-ben, kisirletileg a LegkeyasbA ahtuamasztotL legjobban egkAddjelez-hetd tdnAnlek. Ezt t6bb mint szdz szakkdnyv 6s tankiinyv elemz6s6-nek eredm6nyek6nt merem leimi. (A szakkdnyvek list'ja a ,Berezefusa Ertechnol6gitiba" 3. kdtet6nek irodalomjegyz6k€ben megtal6lhat6.)N6zziik most r6szletesebben az elemz6s eredm6nyeit.

A kdnyvek 6s foly6irat-cikkek Stn6z6sekor az els6 meglepet6s az,hogy aUg-alig tal6lunk szeml6ltet6 abriit azokr6l a kis€rletek6l 6s el-rendeTesekrol. amellel a hdrom Newron-ai( i6mz. vagy a7 energiamegmaradi4si tijrvdny Ks6rl€ti ellen6rz€set mutatn6k. A mechanikakdnyvek gyorsan 6tsiklanak e fontos tdrv6nyek fdldtt, azt M 'tzetetkeltv€, hogy ez m6r,,ler6gott csont", ezen nincs is mit gondoikodni,nincs is mit bemutatni. l-egfeljebb ^z egyetemi szintii ktinyvek mutaFnak egy-kdt ebrat az esetl€ges elvi Ks6rletek eirendez6s6re, 6s ott^zonnal szembedtlik, hogy a kis6rleteket iiltali4ban, vagy egyenes vona-h. vagy kdr alakri pdlydn v6gzik. (A 9. 6hin l6tszanak NeMon II. axi-6mdjdnak kisdrleti ellen6rzds6hez sziiks6ges elrendez6sek, a 10. 6hdnpedig a hatds-ellenhatds tdw6ny6nek kis6rleti elrendez6s6t mutatja.)Sem a szildrd testekkel, sem a folyad€kokkal v6gzett Ks€rletek kdzdttegjetkn eglet sem lehet tal6lni, ahol dbaldnos mozSdr eset€re javasol-

9. Abora. Netuiny tankinyvi dbrc a ll. axi'ma kls4rleti vizsgdtattihoz. Az e6As a. elmozduLlts indiq plirhu.amos, e.irt eznen eItSEt tiltaldnos nAft,

gTH

223

EGELY GYoRcY: BoRorvAf LDN

tdk volna az a = p Ks6rlet elvegzes6t. A bemutatott elrendez6sekn6laz erb. a sebessig d! d glorculds ?8\ c|\)enetbe errel. de a terme-szetben ez egyeltaldn nem kdtelez6. Az egyenes vonalf mozgds ki-v6telezett, specidlis eset, csak erre alapozva nem szabad iltal6nositania term6szet legalapvet6bb tiiv€nyeit.

Pontosan ugyanezt a probl6m6t laliiljuk a hatrs-ellenhat6s tifv6ny6-nek bemutat6s6n6l is, de i$ a helyzet taldn m6g rosszabb. Olyan tan-kdnyvi p6lddkkal is talSlkozunk, amikor a k€t test egyiiltal6n n€m mo-zog, azM statikus e(jk 6s ellenertjk, akci6- 6s reakci6er6k hatnakegymdsra. Mdryedig ha a dinamika tdrvenyei(61van sz6, akkor megen-gedhetetlenijl nagy hiba. hogy csak a statileiban el6fordul6 eseteketrnutatjdk. A 10. 6br6n ldtjuk, hogy mdg azokndl az esetekn6l is, amikoregyiiltaliin mozg6s van (azaz dinamikai esetekn6l), akkor is a hat6s €s asebessdg egy egyenesbe esnek, amj megint csak egy abszolit specirlis,az 6sszes lehets6ges esetek kbziil csak egy rendkiviil szlik csoport.Az elk€pzelhet6 eseteknek erre a szLik kis csoportjiira alapozva nemszabad kimondani a hatds-ellenhatris 6rfog6, mindenkor fennell6 titr-vdny€t. Egyiiltal6n nem igaz, hogy csak a kdnyvekben megadott egy-szeni esetek k6pzelhet6k el, hiszen, soK6le m6don vdltoz6 erd hathategy tdmegpontra. Ndh6ny speci6lis, egyszerU eset tapasztalata (egyenesvagy kdrmozgas) nem szorithat6 be a tiirv6ny li/talinos definici6jdba.

10. 6bta. Newbn lll. ariotruijdnak kis' eti vi.sgtilatdra tet ndhliq tanki)nr-vi

Pdldiul a hatAs-ellenhatdst 6s az impulzusmegmaraddst el5szere-lettel demonstr6lj6k l6gprdmrds sineken fut6 tcjmegekkel. ahol kicsinya sirl6d6s. A l6gpimiis technika viszont csak egyenes sinek eset6n

{224

MdcNEsE{ voNa{SABAN

hasznelhat6, iiltalanos p6ly6kon haszndlhatatlan a viiltoz6 gijrbiiletmiatt. M6gis, a demonstrdci6nak az a c6lja, hogy teljesen dltaldnosan,korldtok ndlkiit fogadjuk el az impulzusmegmarad6st. holo$ a kis6rletcsak a folytonos szimmetridjd egyenes p6lyen v6gezt6k.

MAr ezekn€l a kis€rletekn6l, illusztr6ci6kn6l fdlmerijl a gyani.hogy fatalis t6ved6st kdvettek el annak idej6n nagyjaink, pontosabbanazok. akik ezekb6l a specidlis esetekb6l t6ves m6don i{haldnositottak.Bdrmilyen telmlszeti tdnAny csak igy fogadhatunk el. ha kikdtjnk a.y'ndnyesslg hatdrait is. A term6szettudomdnyban ez egy dltaldnosanelfogadott, sziiks6gszerf l6p6s. 6s ha azt 6llitjuk egy titrvdnyr6l. hogysemmif6le korl6toz6sa nincs - mint p6ldeul a Newton-axi6mikndl akis sebess6gek 6s iltalenos m6retek kiizdtt -, akkor ezt eredm6nyek-kel alii is kell t6masztani. Le$zik, hogy a tankdnyvek 6s szakkdnyv€kelsiklottak a szimmetria szerinti kategoriziilas sziiks6gess6ge fliliitt,6saz egyenes vonali, n6hol kitrmozgrsra is kidolgozott eseteketj6 szen-dekban. de tavesen dbaldnosltottAk.

Az iiltalidnos eset legegyszeriibb megval6sitdsa p6ldeul a 4. dbrinmiir fdlv6zolt kettds tdrbeli inga esete lehetne. Itt a" aktiv er6 pontr6lpontn velbzik,6s emiatt az impulzus is mjnden id6pontban mis 6sm6s. A tankiinyvek tovdbbi hianyossega, hogy csak n6hiiny mutatjabe a kapcsolatot a Newton-axi6mdk 6s a megmaradasi tdrv€nyek kit-zdtt; a szerz6k egyszeriien nem litt6k meg azt az alapprobl€mdt, hogya Newton-axit5mdk a megnaraddsi tbn;nleket Jbje.ik ,ti. A taibb mintsziz tank6nyv 6s szakkdnyv eftanulm6nyozdsa ut6n egydrtelmii, hogynemcsak bels6 ellentmondiisok vannak a kiiliinbdz6 szerz6k ihal fel-€pitett mechanika sfiukttdi kiiz6tt, hanem teljes mtrt'kben lddny4ika tdtuAnyek An&resslgi kdrinek ds a szimmetritiknak az dsszekap-cror6a, vagy amint emlitettiik, a NeMon-t6rv6nyek 6s a megmaradi-sok kapcsolat6nak boncol6sa.

K6tf6le durva hibiival tal6lkozunk tehdt: egyr6szt gydnge az el-m6letj megalapoziis a szimmehiAk kihagyesa miatr, m6sr6szr kis6r-leti megalapozast sem tal6lunk a nagysz6mf tan- 6s szakkiinyvben.Egyetlen egy m6r6s sem mutatja, hogy egy-egy adon kis6rleti elren-dezesben milyen pontosseggal lehetett kim6rni Newton IL vagy IILaxi6mdjdf. Nemcsak hogy ezt nem adj6k meg, de meg nem is utal-nak arra, hogy valaha \Jak ki elv6gez.re-e ezt a mdftst, As milyeneredmAnteket taldb, vaSy e$dltallin hol lehetne ilyen mdrisekrerdakadni. Egyetlen igen j6 szinvonald foly6imt foglalkozik ilyenfundamentdlis k6rd€sekkel, az American Joumal of Physics, mely-nek lapjain ma m6g taldn utoljiira - a klasszikus fizika legfonro-sabb k€rd6seir6l sz6 esik id6nk6nt. Am ez a szinvonalas folv6irat

EGELY GYi'RGY: BoRoTVAELEN

sem kdzdlt elegend6 m6lys6gii 6s elegetd6 mennyis6gii m6r6st err6la fontos probl6makdni!1, csak ndhany demonstrtci6t. Messze el6g-telennek itdlhetjiik legalapvet6bb lizikai tiirv6nyeink logikai 6skis6rleti megalapozis6t.

K6telyeink csak tovabb ndvekednek, ha az impulzus, az energia dsaz impulzusnyomat6k megmaraddsdnak elm€leti 6s kisdrleti megala-poz6sdt szeretn6nk m6lyebben 6s 6sszeftiggdseiben megvizsgdlni. Ittis ugyanolyan fellletess6ggel talelkozunk, mint a Newton-axi6m6kmegalapoz6sdnel, egyszeriien ddbbenetes 6s elk6peszt6 a felsziness€ga tan- ds szakk6nyvekben. A megmaradasi dsszefiigg6seket els6sor-ban az energia, azon beliil a mechanikai energia megmarad6s6valszokt6k felvezetni, 6s ez is a logikus. Az ̂ zonban dltalaban hidnyzik,hogy a Newton I., U., III. axi6mdb6l levezessek az energiamegmara-ddst, 6s megmutassdk, hogy ha nem 6rv6nyes p6ld6ul a Newton II.,III. axi6ma, akkor nem 6rv6nyes az energia- €s impulzusmegmaradassem. Val6j6ban forditva kellene a gondolatot felvezetni, ugyanis ameematuddsi bneq,ek a fundatnentdlisak, hlszen ezek kapcsol6dnaka szimmetri6khoz, teh6t ezeket kellene axi6m6knak tekinteni.

A tegalapvet6bb probl6mdja a tanitott klasszikus mechanik6nak,hogy nem logikus, mert nem a szimmetridka €piil. A szimmeffiakatpedig igy kellene feffogni, fiint szupertdnAnyeket, azaz ̂ totv'nyekalkalmazhat6sdgdt besorol6 tiifl6nyeket. A szimmetridk mutatjdk meg,hogy egyes folyamatok szimmeriei milyen tipus{i fizikai tdw6nyeketengednek meg. Pdldrdul egy teljesen ,ltalinos, szimmetria nelkiili eseFben a mozg6stdw6nyeket nem a Newlon I., [., I. axi6ma adja meg,hanem ezekn€l soklel 6ltal6nosabb, ma m6g r€szleteiben feltdrallantdrv€nyszeriis6gek. Ha egyszerlibb mozg6sokat vizsgdlunk, ahol m6rmegjelennek a folyamatos szimmetriSk, mind az er6, mind az impulzusv6ltoz6sain6l, akkor mer mes szimmetriacsoportba tartoznak a mozg6_sok, 6s ilyenkor a mer j6l ismert Newton-axi6mdk irj6k le a mozg5stm6r 6rv€nyesek az energia- €s impulzusmegmaraddsi itsszefiiggdsek.

Teh6t mindenk6ppen egy mozgds szimmetririnak ismerete az el-s6dleges, ezek a szimmetri6k, mint szupertdrv6nyek hat6rozz6k meg,hogy milyen fizikai t&v6nyszertisdgek uralkodnak ^ztdn a mozgi{son.Val6j6ban teh6t a szimmetridk a tijrv6nyek fdaitt ill6 tiirv6nyek'ezek mutatjik meg [ekiink, hory milyen k6pletek€t, milyen sza-bdlyokat kell felhaszndlni a szdmitdsokhoz az egyes folyamatok-nil, Ennek a fogalorffendszernek ̂z elfelejtdse (elken6se?) vagy felnem ismer6se vezetett ahhoz a tmgddiasorozathoz, melyek a tobblet-energi6t ad6 gdpek hivatalos elutasit6s6hoz 6s igy milli6k 6s milli6knvomonis6sidhoz vezettek,

226

i!L(cNEsEl( voNzis,iBAN

Mit isjelent mindez a gyakorlatban? Azt, hogy a mechanikeban a rti-megpont mozgis6t leir6 tdrv6nyeket a mozgds szimmetiiinak ismere-tdben v6lasztjuk K. ,{116 tijmegeiodl a statika tdrv6nyeit haszn6ljuk(€zek a legegyszertibbek), vagy pl. Newton graviriici6s tiirv6ny6r. Fo-lyamatos szimmefiekat tartalmaz6 mozgrisoknril (sikmozgds) 6rv6nye-sek a Newton-axi6m6k. Folyamatos szimmetria n6lkiili eserekn6l - ha^z er6k vdltozesAban nincs folyamatos szimmetria - nem 6rv6nyesek amegmarcddcr itsszefiiggesek tpl: tomridcir. igy kelt rehdr karegoriziilni.igy utasitjik a szimmetridk (mint tcjrv6nyek feletti t&v6nyek), hogymikor, milyen fizikai tdrv€ny alkalmazhat6 az adott esetre.

Abban az esetben, ha legaldbb egy folyamatos szimmetria marad amozgds sor6n, furcsa helyzet ad6dik: a megmarad6si egyenletekb6l,iisszefiigg€sekb6l is le lehet vezetni Newton tdrv6nyeit, de fordirva isigaz ez, Ha viszont semmilyen szimmetria nem marad a mozgds so-r]in, akkor a helyzet egy6rtelmii: kifejezetten csak a szupertdrv€nyek-b6l. a szimmetri6kb6l tudunk elindulni - 6s ezekb6l Utszik, hogy tel-jes szimmetriamegsemmisit6s eset6n nincs enetgiamegmarad6s sem,6s term6szetesen ekkor a Newton{ii 6nyek sem helyesek.

J6l ldtszik e koncepci6 hianya a fizika kijnyvek beosztisiban is: atijrt6nelmi sonendet kijvetik, el6sziir a Newton-axi6mdkat t6rgyaljdk,6s csak ut6na t6mek rd a megmarad6si t6teleke- 86r a szimmetria fo-galma mer tibb mint szdz 6ve ismert,j6l latszik, hogy a tin6nelmilegmegszokott rossz struktilrdt vessztik lir fjra 6s fjra, semmit nem ta-nultunk p6lddul az atomh6j, vagy az elemi rdszecsk6k fizikej5b6l.ahol mdr kitlint a szimmetri6k fontossdga, 6s minden r€szfolyamatfdl6tt 6tnyil6 dhaldnossdga. Az elmeleti fizikiban a gondolkodisszeg6nyessdg6t, s az elemz6 kitikai gondolkod6s hiinyit a klasszikusfizika drgyalesi szempontjainak 6vszrdzados vdltozatlans6ga mutatja.

A MEG ,IARADASI TETETEK

Furcsa ellentmondas, hogy a szabadalmi hivatalokban 6ltatSban nemberzenkednek att6l, hogy az impDlzusmegmamdes t6ny6t tagad6 sza-badalmakat megadjdk, m6g akkor is, ha ezeke nincs kis6rleti bizo-nyit€k, ugyanakkor az energiamegmatad6si t6tel (sz6nd6kosan nemirtam tbrvenyt) megc6fol6s6val kdsziilt miikdd6 raldlmi4nyoka nemadnak szabadalmakat. Els6sorban az energiamegmamddsi tdrv6ny ami ,,szent teheniink". Annyira szent, hogy elemi megfontolesokat semtesznek meg, az el'ftdlerel 6s nem a gondolkodds jellemzi ezt a te i-lelet. El6szdr is azt kellene tiszt6zni, mit is jelent az energia fogalma.Altal6ban (6s rosszul) a munkav6gz6 k6pess6ggel azonositjak. Az ener-

EcEr-Y GYORGY: BoRorvAriLEN

giiit val6ban munkavdgz6sre haszndljuk, de nem ez a fizikai l6nyegeNagy hiba. hogy aisszekeverik a k6t fogalmat, azaz hogy mib6l vanvalami, vagy mire haszn6lunk valamit. Egy kandhat tudjuk, hogyac6lb6l k6szi.ilt, ds ev6sre haszniiljuk, de a kett6t nem keverji.ik ossze.Az energidniil (6s az impulzusnil is) a kdt dolog dlland6an keveredik.Egy -20 fokos k6darabnak is van energirja, de nem biztos, hogy eztmunkav6gz6sre fel is tudjuk haszndlni. Eppen ez€n az energia fogal-m;l miskent. md< oldalrdl kel l megk6zeLieni.

Sokkal elvontabb, nehezebb ez a fogalom, mint ahogy se.itenenkElsdsorban egy folyamat mozgiisi szimmetridj6nak jellemz6s6re

haszniiljuk,6s a definici6jet is itt keLl keresni. Els6sorban a kinetikaienergia jellemzdse az drdekes, hiszen p6ldiiul a k6miai vagy statikus,merev ielensdgekn6l a potenci6lis energia a jellemzci- A mozgissal,vailtozdsokkal leirt fofyamatokn6l azonbar\ n folyar.oat iddbeli eboldsiszimmetridja az, ̂ mi fontos, ami jellemzi a folyamatot. Ez nemcsak amechanik6ban, hanem ̂z elektrodinamikdban is igaz.

A pontosabb,jobb fizika k6nyvek igy adj6k meg p6ld5ul a mechanr-kai energia megmarad6senak tdrv6ny6t, l!dg) akkor inAnles, ha a tai'negpontra hat6 szabnd er6k ered6je konzenatfi erd. Ez az egyetlenpon.os 6s j6 meSfogalmazds. ami a mdi lizika kdnyvekben egyiltaldnmegtal6lhatd. Ezzel a definici6val azonban nem megyiink semmlreUgyanis konzervativ erdtereknek azokat az er6tereket nevezziik, ame-lyekben bfumely folyamatn igaz ̂ z energia- 6s impulzusmegmaradiis.A t6tel magyarra forditva teh6t: ahol az energia megmamd, ott megma-rad. Ez teh6t igy a gyakorlatban teljesen hasznrilhatatlan definici6. Nemmondja meg. hogy mi6r1 marad meg az energia (6s ̂ z impulzus), csakazt, hogy negmarad. Megmutatja viszont ̂zt a kiskaput, ami szdmunk-ra igen fontos. 6s amin a fizika kdnyvek nem mennek tovibb.

A definici6 ugyaDis azt 6llitja, hogy csak konaerratfi er(jterekbennarad meg az energia. nem konzervativ erdterekben, azaz 6rv6nyesvagy sebessdgfiigg6, vagy id6fi.igg6 etdterekben m6r egydltal5n nemkdtelez6 az energiamegmarrdes. A szakkdnyvek a nem konzervativer6tereket gyakan elintdzik a slirl6dils rdvid tfugyalesdval, €s esetlegmegemlitik m6g, hogy nyugvd feliileten, vagy gitrb6n lal6 mozgdsn6ligaz az energiamegmaradds konzervativ mez6k eset6n. Az a lehet6s€gazonban. hogy nem konzervativ eroterek segits€g6vel Ieljes szimmeFiaveszt6st lehet el6rni, 6s ezi'ltal u energia meg nem maradisrit is;miir nem tal6lkozunk. N6ha megemlitik. hogy ezek bonyolult eseiek.de enn€l mdlyebb t6rgyalisba sehol sem kezdenek.6s senb sem vetifel, hogy nem konzervativ mez6k, mozg5 peremfelt6telek esel€n tisz-r"7-rl"n a megmarrddsi tetelek ervenle\\ege

228

MicNESEI(voNziSABAN

Sajnos csak a legritkdbb esetekben olvashatjuk a No€ther-tdtel meg-szeliditett, drthet6bb vdltozat6t, ami az oLvas6kat kdz€lebb vinnd azenergia fizikai i6nyeg6hez. Ezekbdl az olvasmenyokb6l kitnnik, hogy aszerz6k. j6 szrnd6kuk ellen6re, rutinszerijen siklanak el a legfontosabbigazsrig mellett. Tudniillik ez az eg6sz tudomdny, technika, ech-nol6gia. s igy a gtzdas6g alapja. Emiatt az olvas6k sohasem 6rtik megennek a fogalornnak a l6nyeg6t, fontossag&. Hogy is tehetn6k ezt. haj6l l6that6an maguk a szerz6k sem 6nik? A szabadalmi hivatalbaneleve nem foglalkoznak olyan taldlmanyokkal. amelyrdl a feltal6l6 aztAllitja, hogy tiibbleten€rgia jelenik meg. arra hivatkozva, hogy azenergiamegmaradds tbrv€nye ed nem engedi. Pedig a szabatosan kd-riilin dhis csak a konzervativ mez6kre igaz. A nem konzervativ erdte-rekkel. id6ben v6hoz6, mozg6 peren eltdlelekkel - bStran ki meremjelenteni - nem foglalkoznak a szakkdnyvek 6s a cikkszerz6k, ez asenki fitldje. Pedig ̂z 6sszes tdbbletenergi6t termel6 gdp ezen - a maitudom6ny l6t6- 6s hat6k6r6n kiviil es6 - teriileten miikitdik. Vajon mi-6n nem foglalkozik a,,hivatalos Odomdny" ezzel a teriilettel?

Ezt a du a hib6t talen k6t alapvet6 oka lehet visszavezetni: egy-r6szt a term€szettudomdnyban rnindig is meStalelhat6 elkdpeszt6mdretij hagyom6nytisrelet, dogmatizmus miatt, m6sr6szt azdrr,mert sohasem volt meg a kis6rleti eredm6nyek irinti 6hs€9, gyahantatbbet 6rt egy elismert kutat6 szava, mint a termdszet 6ltal mutatotteredm€nyek A vit6s k6rd6sekben pedig mindig celsze.ii a legfels6bbf6rumhoz. azaz a lermdszethez fordulni. 6s a k6rd6seinket kis6rl€tiormrj6ban kell ,,felterjeszteni". Am a szimmelria fogalminak meg,6n6se elengedhetetlen ahhoz, hogy drtelmes k6rd6seket tehessijnkfel a term6szetnek - a rosszul tervezett kis6rletek. azaz drtelmetlenk6rd6sek eset6n a vrlasz is €rtelmetlen vagy f€lrevezet6 lehet.

A KisiRr[T[zEs r r,iRuA lermdszeti folyamalok megismerds6ndl a kis6rletezdsnek alapvetoszerepe van. technikai lehetris6geink azonban mindig behat6rohak.Ezen a ponton a kisdrleti szakembereket fel kell menteni, mert mind-eddig nen lehetett a nechanikdban etvigezni az energianegnaradtisikbnek ki!! eti vizsgdlatdt dhalinos cscrre. Mindig csak nagyonegyszer( specidlis esetre lehete

megbizhat6 poniossiggal elvdgeznia meSmaraddsi t6teiek vizsgdladt, s ez 6ltal6ban egyenes pdlydn vagykdrpdlydn tij(6nt meg. (l L 6bra)

Ahho/ Lgli :ni, . hogy ter.zdleges esetben meg rudjuk memi eg)tesr cisszenergi6jdr, minden idoponrban tudni kell pozici6j6t, 6s ebb6l

,,,,o

EGELY GYdRGY: BoRoTVAELEN

szemithatjuk sebess6g6t, szdgsebess€g6t, igy helyzeti 6s mozg6sienergi6jit is. A gyakorlatban sosem tudjuk megm6mi minden id6-pontban elegend6 pontossdggal egy tdmegpont helyzet€t, azonban kd-zEles,,5e\ib.Lnad \SE:drEbsiS\i6 $q6$$D16S{ial\:ots$=n -

sodpercenk6nt m6rni. Azonban€z is olyan hatalmas mennyis6gri adat feldolgozdsdt ig€ny-li. amit pontosan 6s viszonylagolcs6n csak az ut6bbi nehAny6vben tudunk megoldani.

Az el6zd korok nagy tud6-sainak. azaz peldiiul Newton-nak, Eulernek, Machnak, vagyak6r a XX. szezad kiizep6n dl6Ks€rleti fizikusoknak s?m volrlehet6slgiik iltaldnos pdlydn

0zg6 tbmegpontok eneryid-jdnak megmlrAslre. Etre csakaz adatfeldolgozrisi szoft verek,a m6r6sadatgyiij tti-k6rtya meg-jelen6se 6ta van lehet6sdg.Elektrcnika segi$Age ndlkillrcmlnytelen ez a feladat, ezErta Ks6rleti fizikusoknak fel-ment6st adhatunk, de az elm6-letieknek termdszetesen nem,hiszen m6r r6gebben fel kellett volna figyelniiik a klasszikus fizike-ban a szimmetri6k fontossigfua, a nem konzewativ mez6k kdriilik6rd6seke.

A nagy sebess6gii, tdbb csatomis m6r6sadatgyiijt6s 6s adatfeldol-gozds kifejleszt6se a haditechnikdb6l 6s a nukledris mliszerekt6l in-dult el. A sz6mit6g€p gyorsasdga, pontoss6ga miir hisz-huszondt €v-vel ezel6tt lehet6v6 tette volna, hogy nagy kutat6laborat6riumokbantjra, mo$ mer pontos eszkiizijk birtokrban elveEezz'k azokat a ki-s6 eteket, melyeket addig technikailag lehetetlen volt megval6sitani.Am ezt nem tett€k "l*61eti 6rdekl6d6s hi,nydban. igy - legjobb tu-dom6sunk szerint - mi v€geztiik el el6sz6r, Cs6kiir Csaba munkatir-sammal, altaldnos esetre a t6megpont energiamegmaradds6nak meg_m6r6s6t, ^z el6z6ekben m6r k6zdlt m6don.

A fizika tan- €s szakl@nyveket forgatva ldtszik, hogy nerniogy azig6ny nem meriilt fel ezeke a m6reseke, de m6g ideol6gi6kat is

1l. 6bta. Ene teiamesnaradis lntrisegJorsuli kijrmozeds esetn. E. nenekgge dbalinos eset.

230

M,{GNESEK voNzis,iBAN

gyliftottak arra, hogy miAft nem kell ebAgezni ezeket. Azon ke,leskiinyvek egyike szerint (peld6ul Milton A. Rothman kdnyve), mely aterm6szeti tdrv6nyek kisdrleti alapjaival egydltal6n foglalkozik, ele-gendd csak a n6gy alapvetd kdlcsdnhatast megismemi, azaz a gravitii-ci6s, ̂ z elekromegneses, a gyenge €s er6s kdlcsdnhat6st, hiszen b6r-mif€le mozgrds ezek segitsdgdvel fel6pithet6. Ha rchet azt l€,le\sk,hogy p€ld6ul a gravitdci6s vagy elektrodinamikai folyamatok sorenknliin-kiildn megmarad az energia 6s az impulzus, akkor eleve nem6rdemes olyan g€pekkel foglalkozni, melyek ezeket pr6bdljdk megke-riilni. Tiibb szakember mdg azt is nyiltan leirja, hogy egyetlen egy fi-zikus sem fog 6riikmozg6klal foglalkozni.

Ebben a megfontolasban azonban van egy elk6pesztden durva hiba,amelyet elkeriilhettek volna, ha valaia is a keziikbe vesznek egymechanikiival foglalkoz6 kiinyvet. Mdr az el6z6ekben ernlirertiik,hogy a jobb fizikakdnyvekben igy defini6lj6k az energiarnegmara-d{st, hogy konzenativ er6terekre 4rvinyes,6m nem konzervativ er6-terekre (drv€nyes, vagy id6fiigg6, vagy sebessdgfiiggd er6rereke)nem. Mdryedig, a n6gy alapvetd kiilcsiinhatds mindegyike konzerva-tiv mezdkdn alapul, de ez nem jelenti azt, hogy ezek segitsdg6vel nemtudndnk el6Alitani, p6ld6ul iirvdnyes vagy sebessegfiigg6 er6tereket -ilyen p6ld6ul a Lorentz-erd megtelendse. Diibbenetes dilettantizmus-nak nevezhetjiik ezt a mell6fogest. Az elm6leri fizikusok ktjr6benm6g senki sem jdtt re, hogy nem csak konzervativ erdterek ldteznek?A szimmetridk segits6gdvel azt is meg lehet tervezni, hogy egy fo-lyamatndl, ha tiibbf6le nem konzeryativ erdrerer hasznelunk, akkorered6k6nt olyan erdteriink legyen, melyben semmif6le folyamarosszimmetria nem marad mdr,6s ekkor sgm az energia, sem az impul-zus, sem az impulzusnyomat6k nem mand meg,

Rothman kdnyv6nek 205. oldal6n ezt irja: ,,...arra a kiivetkeztet6srejutunk, hogy az dsszes alapvet6 reszecske viselked6s6t a n6gy alap-vet6 kdlcsitnhatiis adja meg, melyek az objekum piirok kdziin harnak.(Azaz a r€szecsk6k kijzaitt hatnak.)" Ez az al^pvet6 paradigmdja aXX. sz{zadi fizikdnak. Sajn6lattat kell hozz6renni, hogy ez az alap,vet6 paradigma teljesen hamis. Rothman dgy folytarja, hogy .,A 16-szecskegyorsitiisi kis6rletek sordn megfigyelt rdbb miUi6rd iirk6z6sbizonyitja ezt a r6szecskefizikai. standard modellt, azaz okfejt6st."Azonban minden m6mitk tudja, hogy a r6szecskegyorsit6n kiviili vi-liigban <irv6nyes er6terek is vannak, s6I mdg a r6szecskegyorsit6kbanis van Lorentz-er6, amely p61d6ul sebess6gfiigg6.6pp ez6rt trlnikteljesen diibbenetesnek 6s hihetetlennek ez az elm6leti eszmefDttabs.Ugy gondolj6k a fizikusok, hogy mivel minden anyag fgynevezen

> 231

EGELY GYORGY: BoRorvAiLEN

elemi r6szekb6l 6ll, semmilyen folyamatot nem talalunk' melyre nelenne 6w6nyes ^z energiamegmarades tiirv6nye. De sehol, semmilyent6 6ny nem mondja azt, hogy ezeknek az alaPvet6 kiilcsiinhatisok-nak a kombin6ci6jeb6l ne tudn6nk fel6piteni nem konzeryativ er6te-reket. 6s ett6l kezdve sok minden mds lesz.

osszefoglalva az eddigieket, szomofli k€per l6tu$k A kla.sszikusmechanika elvi megalapoztsa r6szben hienyos, fontos dltal6nositdsaiban teljesen hamis, kis€rleti megalapoz6sa gyenge, vagy nem is l6te_zik. Miir a kitz6piskoles fizika szintj6n tetten 6rhet6 a szisztematikusmelldbeszeles. mel) rragikus kdrolal okozon. tdmeges nyomofl ho-zott eddig is. Mindaddig, amig a bajok forre.sdt el nem tiintetjiik. le-zSduk a tudomdny, a technika, s igy a gazdasig fejl(id6s6t, konzer-viljuk a rem6nytelens6get, a szeg€nys€get.

Eleliitrodinamika 6s srlmmetria

Nem kiz6rt, hogy a mechanik6r6l ^z el6bb elmondottak kicsit elvonlnak 6s nehdzkesnek ttinnek, de a nehez6n 6s a l6nyegen mer tlil va-gyunk. Taldn egyszeriibb 6s vil6gosabb lesz a k6p, ha a szimmetriaszemszcigebril rijra v6gigiirjuk ezt az utat, €s ezzEl ̂ 'l:,6dszenel pr6-b6ljuk megdrteni az ?lsktrodinamil,a folyarJ',atait is. V6gig az lesz te-hdt a szempont, hogy min6l titbb l6p6sen 6t igyekezzink a.jelens6gek,folyamatok szimmetridit csdkkenteni - l6tni fogiuk, hogy mindenegyes cs6kkent6shez [j effektus vagy folyamat megjelen€se jiirul -,

€s megpr6biljuk addig-addig csdkkenteni a szimmetri6kat, amig egysem marad. Most is az I. r€szben bemutatott szimmetria-t6rkdp segit-s6g6vel kalandozunk a klasszikus fizikdban

Az elekromossdggal el6szdr a ddrzselekromossdg eset6n taldlko-zott az emberis6g - teljesen v6letleniil. El6g egy j6 szigetel6anyagotmegdcirzsiilni, ahhoz hozzi6mi (borostyen, iiveg, gyanta, szurok stb.),6s igy a feliiletrdl elbvolitott tdlt6sek azonnal megmutatjak, hogy azanyagnak nemcsak tdmege, hanem t61t6se is van. A 12- iibracsoportonlatjuk, hogy hogyan lehet a legegyszeriibben, leggyorsabban eljutni ateljes szimmetriaveszt6sig.

Itt tem6szetesen nem tiintettiik fel a forg6 mozglissal kapcsolatosszimmetriacsdkken€st, azt egy m6sik r6szben t6rgyaljuk majd. Ha te-het egy ridon a ttjltdseket egyik heltr6l 6tvissziik a m6sika, az addigsemleges testen azonnal megl6tszanak a titltdsek hatdsai. Ekkor eg)tikrdzAsi szimmetr it sz ntettiink meg. hiszen a nid kdzepdre helye-zett tiikdrben a ddrzsdl€s el6tt ugyanazt a kdpet ldttuk, mint ercdeti-leg. Azonban, amikor dtvissziik a tdlt€seket a rrid egyik oldaldr6l a

232

Iv[icNrsEK voNz]isABAN

lijk0t

" h*=.<r senrleges nld - tiikdrszimmefikus

A tiikorszimmelria elveszdse miatt meg-jelent az elektromos t€r iditben i4llod6

Az eeyenletes roxEsirarn (q+0) szim-

metriacsdkkendst okoz, de megjelenik a(B) nrgneses indukci6. T6.beli rolyronoseltolrsi szimmelria meg mdadt a rend-szerben. (Eddig ery€nyes a Galileifdle

dOben

A r6lr€stanrlds id6beli szimmetridjrtbvAbb csdkkenlve (q+0) elektromosaiw€ny, indukci6 jelenlk meg. Hdmodkus gerjesztEs eset€n eleklron6gneseshulldmok is gerjednek. A kelelkeret! tds A mezok mde folyamatos szllmeri'l'kat rartalmaznak. (A specidlis relatili

atamEgyvas lesziltsdg

Mez6k osszes folybnos szimmekiAjdnakmegsemmjsit€se nezii deformdci6jdval(id6ben is). Ez a t6.idit szerkezetei is defonnrlja. Ekkor megsznnnek az enersia €saz impulzus meemaiadesi tdlelei. (Dob6'fdlerelativildselmElet6n€nyes.)

a)

Forg6 rdltdsek egy-kdr-hi4rom rengely mentdn(Ehenhaft-Mihajlov ksdrletek), mdgnestain.

LongitDdindlis ds loui6s elektromngnqes su8drzisok el66l1it65a.

12. a*L Az elektrodiwmika ismert effektusai. Minnegik effektus szinmet-tiacsiikke tis urtn jelenik neg.

mozq6neqal iv16l ldsekdld negaliv lii116sek

EGELY GY6RGY: BoRorvariLEN

mesikra, akl(or megsziinik a tiikitz€si szimmetria, ennek ir6n vi-szont me&jelenik az elektromos t6lt6s, €s az 6lta],a lClJehozott elek-

A r€gi gondolkod6sm6d szerint, ahol csak elektromosan semlegestestek l6teznek, drtelmetlen a ddrzsitlget€s, azaz a tdlt6sek atvjteleegyik helyrdl a m6sikra. Ha azonban tudjuk - 6s pont ezzel a kisdr-lettel tudtuk meg -, hogy ldteznek t6lt6sek, akl(or m6r van 6rtelme atiilt6sek 6tvitel6nek, azaz a tijkrozest szimmetria megsziintetdsdnek-Persze az elekrosztatika kutatdsa nem emiatt indult el, hanem els6-sorban a francia nemesek 6s udvanafirsuk sz6rakoztatdsiira, csupen a,,show" kedv66rt.

A legi goritgdk meg is elltak enn6l a pontndl. Kiildndsebben nem€rdekelte 6ket, hogy mi van akkor, ha a ttiltdsek nem elhak, hanemmozognak? (86r r6g€szeti leletek szerint ̂ z 6kori Egyiptomban 6sMezopot6mi6ban m6r ismerrdk a mozg6 ritlt6sek el6ellitdsAra alkal-mas Volta-oszlopokat, de ez a tud6s, ez ̂ tap sztalal feled6sbe me-

ilt.) Tiibb ezer 6vvel ezut6n, ismet csak v6letleniil, Galvani 6s Voltamunkissrgaval az fjkori It6li6ban fedezt6k fel, hogy kiilijnbdz6 k6-miai tulajdonsdgri f6mlapokat savas vagy ligos folyad6kba merirveeleknomos 6ram indul meg, 6s ez az elekfomoss'E azonos a ddrzso-ldssel nyert elektromossdggal. Ugyanigy tftolhat6 kondenzdtorok-ban. 6s ugyanr.igy vezetik f6mek ezt a ,delejt", tehrr tulajdons6gaikazonosak. Azonban van egy alapvet6 elt&6s is: a vezet6ben mozg6tijlt6sek kddif ndSnrrer mez6 keletkezik.

Erre a d6n Oersted megint csak v€letleniil jtttt ra. Ha ismerte volnaa szimmetria tulajdonsrgait, akkor nem kellett volna 6vekig bizonygatnia a katedr6n azt, hogy az elektromos tdlt6sek i4raml6s6nak 6s amignesessdgnek semmi kdze egymdshoz. Milyen szimmetd6t sem-misitettiink meg, amikor ez a jelens6g el6dll? Itr egy id6beli eltol6siszimmetriit tiintettiink el. merr a statikaban a t6lr6sek dramles6nakfluxusa nem l€tezik, hiszen nem mozognak, nem ,ramlanak a tiilt6sek- pontosan ez6rt statikus ez a jelens€g. Amikor elkezdtik mozgatni atdlt6seket, ez a v6ltozatlansdg megszlint, de paradox m6don. Ha p6l-d6ul egy vasiti sint feltiiken6nk (valamilyen el6jelii) riilr6sekkel, ak-kor a sin mellett 6116 megfigyel6 csak elektromos teret llima. Ha azon-ban a sin mellett gyorsan halad6 aut6b6l figyelndnk ezt a folyamatot,ahol miis lenne a szimmetria, ott mft mdgneses teret is m6rhetn6nk,pedig csak a megfigyel6hijz kepest tuamlik atiJltes.

A r6gi, statikus gondolkod6s szerint nem 6rdemes folyamatosanmozgatni a tiilt6seket, csak mechanikai munkdval, ddrzsiilget6ssel, 6sa tiilt6s csak egyszer mozdithat6. A szimmetriacs6kkent6si szeml6let

234

M,{cNEstrK voNz{s,i}AN

viszont azt mondja, ha elkezdjiik mozgatni a tiilt6st (vagy mj moz-gunk a tdltdssorhoz kdpest), akkor a szimmetda cs6kken6se miattmegint me&ielenik valamilyen ijabb jelens6g: ez pedig a m6gnesestdr lesz. S6t, a tdlt6seket m6g forgatni is 6rdemes, em a klasszikus fi-zika ma m6g nemjutott el id6ig...

Haladjunk tovSbb a szimmetdacsiikken6sekkel, hiszen nem k6tele-26, hogy a titlt€sek mindig 6lland6 sebess6ggel, 6lland6 fluxussal ha-ladjanak. Ha a tiilt6sek a. vezetdkben e)torsulhatndt, megint Lij jelen-s6ghez jutunk. Ez az indukci6jelens6ge, s pusztin az id'beli dlland6-&i8.it kellett megszlntetni a folyamatnak. Teh6t eredm€nyre vezetettaz addig kvdzistatikus, azaz 6lland6 iiranli folyamatoknel az iddb€liszimmetria megsemmisit6se. igy jutottunk, sajnos isn.t csak viletle-niil, Faftd^y 6s Henfy megfigyel6s€vel az indukci6 fogalm6hoz, 6snem vettiik 6szre, hogy megint egy id6beli etblAsi szimmetria meg-semmisit€sdvel kaptunk ij folyamatot. A klasszikus frzlka ezen aponton m€gdllt, nem vonta le azt a kdvetkeztet6st, hogy az dsszes ed-dig t6rgyalt folyamat szimmetriacsiikkent6sekkel jijtt letre, €s ebb6ltovdbb lehetne l6pni.

Amikor felfedeztdk, hogy az egyen,ram kd il m6gneses t& van,6szre kellett volna venni, hogy ez egy szimmetriacs6klen6s kiivet-kezm€nye lett, 6s drdemes az 6ram id6beli 6rt6k6t is v'ltoztatr.i, azazszimmetd6t csokkenteni, men akkor ijabb effektus megjelen6se v6r-hat6. Joggal hihetjiik, hoey a t6rbeli 6s id6beli dsszes szimmerriamegsemmisit6se ijabb hasznos jelens6get okoz. Ha a 13. dbrn dsz-szegyiijt6tt mdgneses mez6ket megndzziik, els6 ldtrsra tal6n semmisem tiinik fel. Ha azonban szimmetridkban gondolkodunk, litjuk,hogy mindegyiknek kitziis tulajdonsdga, hogy forgasi szimmerd6val,s6t ndha meg folyamatos elbhsi szimmetrieval is rcndelkeznek, azaznem csiikkentettiik le a termdszet 6ltal felkindlt m6don az dsszes le-hets6ges szimmetri6t, m6g maradt mit megsemmisiteni.

Ez term6szetesen azt jelenti, hogy kihagytunk egy nagyon fontoslehet6s6get, jelen esetben az elektromos vagy mdgneses mez6k utols6szimmetd6inak megsemmisit6s6t. Ez azonban csak a tankiinyvekb6lmaradt ki, fekalel6k 'vtizedek 6ta ijra 6s tjra r6bukkantak erre a le-het6s6gre, sajnos egymdst6l fiiggetleniil, v6letleniil, s nem a tudo-mdny 6ltal vezetve. A fejezet e1ej6n megkezdett ttirt6net szerepl6je,Wesley Gary volt az els6, aki felfede.dsAr bizonyitottu, As gondosandokunentd.ba is.

Az energiamegmamd6st6l val6 elr6r6st egysze(ien l6tre lehet hoz-nl az iisszes folyamatos tirbeli ls id4beli szinmetridt meg kell sem-misiteni.Ezt a 14.6brin l6rhat6 m6don lehet el6rni. p6ld6ul oerma-

235

EctrLY GYoRcr: BoRorvdLEN

,',-+A\ffW

1 2

rnml pl{*^/* 4

w w@ @

/ \

' \

.C\

Jp<\l7x,N#

lilr

. 1" ,{wfilr

13. 6k}]fa. NAhnry tunkatnyvi dbra. 14 i,ldeglik Jo rqdss.nnnetrikLs nY.6t mu-tat, nintha.sak ibet Lehehe el6tillitani.

236

N[icNEsrK voNzi$BAN

nens mdgnesek vagy szolenoidok segits€gdvel. Ha egy n6gyszdg vagyrrjd alakf Slland6 miignest vagy szoienoidot vesziink, annak a m]igne-ses mez{tje mindenk6ppen folytonos elforgatdsi szimmetriit tartafmaz. Ez a njdn6l nagyon j6l ldtszik, de m6g a ndgyzet vagy t6glalapalakLi 6lland6 mdgnesek mezdje is nagyjdb6l fbrgisszimmerikusnaktekinthet6 a p6lusok kdrny6k6n. ahol ̂ z energiasiirijsdg nagy. Csakeg6szen lapos. t6glalap alaki mignesekn6l nem helyes ez a kcjzelites.Ez6rt. ha meg akarjuk semmisiteni ezt a szimmetriidt is, nem kell misttennunk, mint egyik vagy mdsik oldalra el kell a mez6t .,hajlitani",neEhozzA id6ben is aszinmettikus m6don. Az elhaj lit6snak ds a visz-szaenged6snek m6s-mds sebess6ggel kell tdrtdnnie, merl ekkor leszteljes a szimmetdamegsemmtsftes. Ezt az alapvetd megoLldst taldljukaa 'sszes tnaigne ses ttibbletenet gia-te rmel6 saerkezetben. T erml-szetesen ez csak igy, leirva ldtszik egyszednek. a gyakorlati megval6sitisasoklel nehezebb, sokl€l tiibb tudast 6s tapasztalalot ig6nyel. mintbdrmely eddig ismen elektromdgneses eszkdz megval6sitrisa.

Persze itt is igaz az a mechanikrb5l m6r ismert kdvetkeztetds, hogya folyamaton ,,refti lr vesziteni is lehet, mi'ndk't ir6nyba elt6rhetiinkaz energiamegmaraddstdl. Az eddigi tal6lminyok elemzds6b6l az tri-nik ki. hogy energiiir akkor nyeriink, amikor egy nagyjdb6l homoS6nmiigneses mez6t oldalra dr.altxrt, 6s akkor vesztiink, amikor ez a torzt'r sszaugrik, visszat6r eredeti rillapot6ba. Ez6rt sziiks6ges tehdt,hogy m6s-miis sebess6ggel tijn6njen az oldalra val6 eltorzitris, p6ld:iulalacsonyabb sebessdggel engedjiik vissza az eredeti 6llapotba. Ebbenaz esetben a kdt folyamat kiiliinbsAge m1r nyeres€get adhat.

A mechanikiihoz hasonl6an ezt a kiserlelet sem v6gezt6k el m€g\oha precizen, els6sorban val6szinrileg szellemi ig6nytelensdg, mii-sodsorban technikai akadi4lyok miatt. A technikai akaddlyok itt m6gjelent6sebbek. mint a mechanik6niil, hiszen egy magneses mez6t rigyirhatunk le, hogy a mez6 ninden egyes pontjdban egy egy indukci6vektort kellene ismerniiDk az id6 fiiggvdnydben. Ez gyakorlatilag azt.ielenten6, hogy legaldbb h6ron darab, egymisra mer6leges Hall-celliit kellene elhelyezni a miigneses mez6 rnilden egyes pontj6ba, 6s.u id6 fuggv6ny6ben ezl m6rni kellene. A lechnikiban kicsit isjdratosolvas6 sziimrlra viliigos, hogy ez kivihetetlen feladat, legfeljebb vala-milyen kdzelit6 m€r€si m6dszenel pr6balkozhatunk.

Ez egy rendkivul kdllsdges 6s neh6z mdrds m6g aklor is. hogy ha am6gneses mez6tjellemz6 vdgrelen sz6m[ pont helyett egy nevets6gesen alacsony sz6mi pontban, p€ld6ul tiz pontban m6rn6nk a miigne-ses mezri indukcidj6t. Pontonkdnt h6rom Hall-cell6val is m6r harminchelyen kellene mdmi ido fijggv6ny6ben a miigneses inlenzitiist, de

t 237

EGELY GYdRGYT BoRorvair,EN

val6j6ban ez sem lenne el6g, hiszen a t6rer6ssdg-viiltoz6s miatt fell€-pd elektromos mez6t is m6mi kellene, 6s igen pontos, elektromost6rer6ss6gmdro szonda nem is l6tezik. Azon teh6t nem lehet csodiil-kozni, hogy ilyen m6leseke nem keriilt sor, hiszen m6g ig€ny eset6nis komoly feladat lenne a toritott mdgneses mez6k energiaviszonyainak m6rdse. Ez6rt csak egy kdzvetett ft 6ll rendelkez6sijnke: meg-mdmi az osszes bemen6 6s az dsszes kinyerhet6 energi6t, azzal egyiitt,ho8y a ve"zFsiBeket valahogy szamba Lellene venni.

Nyilvdnval6, hogy a m6gneses indukci6 vekora axidlis szimmetid-ji. azaz egy forg6 titdk'nt vagy forg6 gumiszdlk6nt foghat6 fel, mig azelekromos mez6 poldri.r szimmetridji, azaz egy cs6ben mozg6 folya-d6kkal jellemezhet6. Eppen ezert sokkal egyszerlibb a miigneses mezdleljes szimmetriaveszt6sdt e16mi, mint az elek omos mez66t, men amegneses mezdt elegend(i egyszerilen t6rben 6s id6ben tranziens m6-don deformelni, hogy a teljes szimmetriaveszt6s 6llapota el66llhasson.

EA),nyete.s6g-mez6'itldyitt6,sa

D

dl landdridgnes

forgd rasz egy darabia(semalikus abrdzolds)

^) Szolenoid bekap b) Marimdlis drcm, c) Szolenoid kikapcsoLi'csoLisdnak kezdete. naximtilis 6nikn sa el6tti pillanat.A kdt mez6 elkezdi mez6torzuhis.

14. 6btu. hnpulzusiizem:fi pernanens ruigneses mttor mlkddesAnek senntikusnj.p. (Adans Aspden, Kawai, Konzen, Minato, id. Boday) Fisyeljiik nes,hoq! dz er6vo@lak t4fteli 6s A6beli s.innettitii d atul6an vdltoznalr A ruig-neses 6s elektronos tmnziens ,,nyeresic -mez6k nelbtt neqjekn* a vdku-unb6l,,kipftseb ekkttottuigneses.aj is, neIJ nJeresiqetenfelhasruilhari.

A gyakorlatban azonban igen komoly neh6zs€gek mutatkoznak, hi-szen ezt a dinamikus mez6torzitest, ha l6gr6sekben kiv6njuk el6mi -6s motorokndl ez a c6lszerii -, akkor sokkal nagyobb l6$6seket ka-punk. mint a szokesos villanymotorokn6l vagy dinam6kndl. ahol csaktizedmillim6teresek a l6gr6sek, 6s ott a kis ldgrdsnek piciny a mdgne-ses ellendll6sa. A nagy l6gresben, ahol a torzit6st ugyan l6re tudjuk

Blt)

Nem szabad megl/arni ,mi0 visszahajlanak az

rio:gds! rranya

238

M.{cNEsE( voNzis,iBAN

hozni, de a mdgneses ellendllSs is nagy, ez6rt rendKviil fontos, hogyoptim6lis m6don tdn6nj ek ez a folyamat, eaz igen mgy mirtdkfr lc-gyen a ton{tds, As igy anyeresig.

Ellenkez6 esetben puszt6n csak azt tapasztaljuk, hogy egy egydb-k6nt papiforma szerint tragikusan rcssznak liitsz6, 4-5 szdzal6koshatiisfok( berendezesnek vera anul, furcsa m6don magas a hat6sfoka,akei 70-80 szdzal6kos is lehet. A mez6 dsszes param€ter6t ismerve, atranziens lefoly6s6t k6zben tartva, minden tekintetben kifinomitott,optimalizdlt folyamatokn6l lehet csak tfll6pni a 100 sz6zal€kos hates-fokot, csak ald(or rem€lhetiink ttjbbletenergiet. A mozg6 alkatr6szesmotoroknidl, gener6toroknal tehdt kett6s ellenfeliink van: egyr6szt anagy l€g6s miatt igen nagy gerjeszt6s sziik6ges (ami nagy vesztes6-geket hozha0, mAsrdszt teljes m6rt6kben ki kell ikatni a vesztesdge-ket hoz6 r6szfolyamatokat, azaz csak igen pontosan beillitott, opti-malizalt folyamatokt6l rem6lhetiink tijbbletet.

Mig a szok6sos, homogdn mdgneses mez6ket haszn6l6 elektrodi-namikai,,forgonyoh6l" viszonylag egyszeril 4G50 szi4zal6kos hates-fokot el6mi - a kis m€rctii motorok €s generatorok kdriilbeliil ilyenhatdsfokiak -, addig a tdbbletenergidt te.melti gdpek, motorok, gene-r4torok optimalizdldsa rendkiviil sok tuddst, tapasztalatot iqlnyl6, k|-nos, neh4z follanat. Mig az elvi alapok rcndKviil egyszeriiek, a gya-korlati megval6sitds hiheteilen sok problimdba d*dzik. Eppen ezdrt€rdemes igen nagy permeabilildsrj anyagokat felhaszn6lni (igen ala-csony sz€ntartalmi vasak, vagy lemezelt hipeNzil tiimbiik. vagy leg-(jabban, lemezelt femiiveg tiimbtjk felhaszndl6sdval).

Az optimaliz6l6s hosszf 6vek munkdjdt ig6nyl6, csak m6r6sek ez-reinek segits6g6vel elvdgezhet6, lassf folyamat, ha nem szdmithatunkm6sok hasonl6 m6don megszerzett tapasztalatdra. Alapvet6en fontosparam6ter p6ldeul a permanens mdgnes 6s az elekromignes elrende-z6se egym6shoz kdpest: az elektrom6gnesen lev6 tekercs, szolenoidfel6pitdse, mijkbdtet6si m6dja. Csak a titk6letesseggel hatdros, opti-malizdlt tekercselrendez6s 6s mdgneselrendezds eset6n 6rjiik el a me-26 maximSlis dinamikus torzids,t, azaz a t6bbletenergia jelent6smegie1en6s6t. Ellenkezd esetben egy egy6bkdnt a nagy l6gr6s miattrossz hatdsfokj szerkezetndl n6mi javul6st lehet el6mi, ez 2uorbanm6g biztosan nem fogja meghaladni a 100 sz6zal€kos 6rr6ket.

Ez€rt nem v6letlen, hogy nem tededt el ez a m6dszer - bi4l tdbb tu-cat feltalSl6 r6bukkant erre az effektusra, ds addig-addig riikeler€si-tette, mig ijnfenntart6 vagy tdbbletenergi6r ad6 folyamatot ellitottakel6. A tucatnyi apr6 palam6ter pontos beSllitdsdnak fontossaga nemtette lehet6v6, hogy egyszertien lemdsoljuk ezeker a g6peket. A felta-

239

EGELY GYdRGY: BoRorvartrEN

l6l6k titkol6zdsa, a hivatalos ludomiiny elutasittsa hatalmas mennyi-s6gii gyakorlati tapasztalatot semmisitett mft meg, ez6n nem terjed-hettek el ezek a g6pek. Az persze nem v6letlen, hogy ennek ellen6re at6bbletenergia-el6ellit6 g6pek kiiztitt az 6lland6 megneseket tartalma-26 szerkezetek vannak tdbbs6gben, hiszen m6g viszonylag itt a leg-egyszerrjbb a tel jes 5zjmmetriasin6s elerese.

GARY szErrEMEs ETJIRISA

Annak dttekint€s€ ut6n, hogy honnan, mik6nt lehet tcibbletenergia-termeldst eldrni megneses mez6k felhaszniil6sdval, 6rdemes visszaka-nyarodni Wesley Gary mir megkezdett tdrtdn€t6hez, most mfu tal6n6rthet6bb lesz, hogy mit mi6n tett. Cary 6l1and6 mdgnesek 6s l6gy-mdgnesek segits6g6vel mozg6 alkatreszt lartalmaz6 permanens mag-neses kdrdket k6szitett, 6s bizonyos optimdlis esetekben a l6gym6g-nesben megfordult a pol?.Ji1:i.s. Ez a ptilusvdbds volt szdmara a meg-hatdrcz6 jelens6g. A p6lusv6lt6s persze rigy, 6s akl(or jdn l6tre. hak6zben a m6gneses mez6k mozognak, torzulnak. Am optimilis elren-dez6sek eset6n kialakulhat az a szerencs€s eset, amikor a torzult m6g-neses mez6 tdbbletenergiiija magneses formdban jelentkezik, 6s ezigyekszik megforditani, lerontani az eredeti m6gneses mez6 irdny6t.azaz mdgneses mez6 formdjaban kapjuk meg a tiibbletenergidt. Ter-m€szetesen az igy megjelen<i energiatiibblet egy megfelel6en odahe-lyezett szolenoidban elekromos, drvdnyes tereket indukil, 6s ilyenformdban is kinyerhetjiik a ttibbletenergi6t.

Gary tdrt6net6ben ott tanottunk, hogy a vdltoz6, t6rben 6s id6ben istozul6 m6gneses mez6k segits6g6vel tiibbletenergi6t tudott el6iillita-ni nagyon szrik, ki6lezett parameter{ar'tomdnyban, azaz egy adottmigres-, adott ligyvas-elrendez6s eset6n, melyet az 1., 2. ibrin mdrldttunk. Sajnos a Harper Magazin cikk6ben az iibr6k annyira kicsik,hogy a szerz6k szdmdra tal6n l6nyegtelennek tiin6, de a val6sdgbanfontos geomet ai Gszletek mft nem ldtszanak. Ez€rt nem reprodu-kelhat6 pontosan az eredeti 6njdr6 k6sziil6k, csak nagyjdb6l tudjukelk6pzelni a szerkezet fel6pitds6t. Ha valaki nekil5t, csak hosszri h6-napok munkdja nyomiin szdmithat eredm6nyre. (A szerkezet r6szletesleir{s a Berezetis a ftrrechnol6gidba cimii k6nyv 3. k6tet€ben talrl-hat6, az els6 dolgozat fiiggel6k6ben.)

Gary a finoman beszab6lyozott emel6k. rug6k, mrgnesek segits6-gevel val6sitotta meg azt, hogy az akkor egy6bk6nt m€g el6g kis flu-xusrj permanens magnesek terdnek tozitdsdb6l nyert tdbbletenergiaeppen elegendd leglen a surlddds leSydzdsdre. O ezl a pdlusvdhdsok

240

M,icNEsE( voNz,iS{BAN

jelent6sdg6nek tulajdonitotta. 6s ebben kdzvetve igaza is volt. l8?,{ ben€rt€ el ezt az eredm6nyt, €s 1875 jdniusdban fdbb embemek is meg-mutatta a k6sziil6ket [gy. hogy a k6sziil6k lelkdr jelenr6 kis, mozg6lagyvasat r6zzel boritotta, hogy senki ne tudja lemesolni. Val6szin6,leg tizedmillim6tereken mLiiott a folyamatos m(kiid6s be6llitAsa. igyegdsz biztosan senkinek nem volt es6lye a szerkezel reprodukiildsrra.(Tijbben is pr6b6lkoztak, de sikerteleniil.) Gary maga is 6rezte. hogyez csak egy jdt6k, hiszen hieba miikdddtt folyamatosan drdkmozg6-k€nt a szerkezet, komoly, iparilag hasznosithat6 energidt nem lehererrkiszedni bel6le.

EzutSn Bostonba kblttizdtt, ahol tov6bbi, eByre jobb modellekerk6szitett, 6s ekkor fogalmazta meg alapret6 felfedez1s1t: ,,FelfetleTtetn, hogr egy egyenes vasdarabka, amelyet a mdgnes p'lusai ki;zlde azza[ nem lrintkezre a vigei kizelibe hellezihk el. ]negvdltoztatja polaritdsdt, amig a mdgneser mezciben van; 6m polaritlisanegfordul. ha naqJon ktjzel keiil a tndgneshez igy-, ho$, lizikailaeazzal nen 4rintkezik. A vas vast.rgsAgd&k a ntdgnes er6sstgiyel afti-tt-tosnak kelL lennie, ds a semleges vonal, aaaz aa a hel\, ahol u vaspalaritdsa megvdhozik, att6l fiigqden lesz ktjzelebb vair ttivolabb amdqnest1l, ha$ nil|en er6s a ndgnes, ls mib'en \)asta8 a hie\),tas.Az egdsz felfedez4sem a vas pola lds')dbAsdn alapul, anely szole-noidok lt akkumuldtorok felhaszldldsAval, vas antlkiil is ebfiet6.A teliesihln| bdrmilyen ninikre na;velhet6 vagr csajkkenthet', amrligne sek sdmdnak ndvel/siwl vag csd kkentdstve 1. "

Gary negyvenegy €ves kor6ban 6rte el ezt az eredm6ny1,6s a Har-pers Magazin cikke ut6n tdbb6 nern leherett r6la hallani. Addig kisebb-Dagyobb rnds taldlmdnyok segits6g6vel taftotta el magiit, de nem rudni,hogy szabadalm6nak megszerzdse tlrdn hasznositotta-e ezt, rigy trinik,hogy nenr ludolt igazin nagy teljesitm6nyr kivenni a szerkeze!€bcjl.ez6rt semmilyen komoly iizleri 6rdekl6d6s nem mutarkozott szerkezeteirdnt. (A szabadalmi ieirds l.iividiteft verzi6ja a fljggel6kben raldlhar6.)

Gary akkor mutatla be tal6lm6ny6t, amikor a villanyviliigitiis, 6s azelekromoss6g a hdztartAsokban is kezdett megjelenni. Egy nevtelen-s6gben maradt elektromossrigi szak6n6 megn6zre Gary g€p6t, 6s meg-k6rdezte, hogy ha a szerkezet a polarir6s vrlrdsakor ad elektromosszikriika!, akkor felhaszndlhat6-e eiekromos dinam6 elk€szitesdhez?Gor), nem tudotl vdlaszolni. de munkr:ihoz liitot!.6s egy h6ten beliilolyan g6per kdszitett. amely az egyszerlisdg 6s a hat€konysig csodiijavolt. Mig llz dsszes addigi kdsziii€kben az elektromossiigot olyan for-96 g6pekben iillitottdk el6, ahol lagyvas forgott permanens mdgresekelott, az 6 g6p6ben ugyanez alrern6l6 mozgrissal allr el6.

241

IICELY GYdRcY: BoRorvA6r-EN

Az el6bbiekhez nagy teljesitm€nyre volt sziiks6g; Gary g6pe azon-ban igy dllitotta et6 az elektromos iramot, hogy egy lagyvasra helye-zett tekercset a ,,semleges vonal" kdzel6ben mozgatott. Minden egyesesetben, amikor a ,.semleges vonalon" 6thaladt a legyvas. polarit6s-v6lt5s tijrt6nt, 6s ekkor mindig egy-egy sziloa keletkezett. A legki-sebb mozgatiis is elegendrj volt. 6s minden egyes mozgAsnel kdtszerkeletkezett szikra ugyandgy. mint a forgrsi m6dszern6l. Ez a foly^-mat nem volt dnfenntan6. de a cikk 6llitidsa szerint nagy mennyis6giielektromos teljesitmdnyt 6llitott el6 olyan kis bemen6 mechanikaiteljesitm6nyig6nnyel, amit egy ker6kben fut6 m6kus is el<jid6zhet. Haviszont egy kis villanymotort haszn5lunk erre a c6lra, a teljesitm6nyegy r6szet felhaszndlhatjuk ene, 6s igy nyerhetijnk elektromos 6ra-mot, hogy csak a g6p kitltsdg6t kell beruhizm.

A cikk szerint a mdgneses motor bemutatiisa termdszetesen hitetlen-ked6st viiltott ki. A vizsg5l6d6 tud6sok kitziil n6hSnyan 6gy v6ltdk,hogy lehet benne valami, m6sok a tudom5ny megneses tdrv6nyeire hivatkozva azt mondti{k, hogy ilyen szerkezet nem l6tezhet. A HarvadEgyelem 6s a Massachusettsi Miiszaki Egyetem (M.LT.) n6h,ny pro-fesszon vette a f6rads6got, hogy megvizsgilja Gary modellj€t.6s meg-vdltoztatta v€lem6ny6t- Ezek utdn iizletemberek felajanlott6k Garynek,hogy fizetnek a jogok6n. A cikk a kdvetkez6 mondattal zerul: ,,B.irmlg tilsdgosan korai lenne, hogy spekuldljunk a felfedezis hatisdn,tin nen ki(irt. hogy 1880-ban egy mdgneses motor lesz a zsebiinkben,me, az 4rdnkat hajia, hogy soha tiibbl fte kelljen felhizni; vagy wsitikocsiban utazunk a kontinensen, as a ,noadonJban ugta ez az energiadolgozik." A biztat6 kezdet utiin, azonban a tijt6net itt megszakad.Taldn tfl maga.s arat kert a feltal6l6, vagy valami m6s ok miatt hallga-tott el? semmit nem lehet tudni Gary wesley tov6bbi sorsAr6l.

E kiinyv irrsa ktjzben jutottam hozzi Gary tal5lm6ny6nak leir6s6-hoz. Ennek ismertet6s6t az6rt tartom rendkiviil fontosnak, mert tal6n alegegyszerijbben 6s legolcs6bban meg€pithet6 g6pr6l van sz6. A fel-tali{ld nemcsak a szerkezet leifisdt adta meg. hanem egyediil6ll6 m6-don a meg6pit6s menet6t is. A gyakorlati tapasztalatok leirdsa 6riesieriilel6p6s a ttibbi szabadalomloz kdpest. A v6llalkoz6 szellemilek fi-gyelm6b€ aj6nlom a fiiggel6kben kijzdlt szabadalmi leirest. Ezek ut6ncsak az a fejleszt6 nem tud titbbletenergiat ad6 g6pet k6sziteni, aki f6la resze16st6l-

A 15. iibrasoron l6tszik a hielmeny elvi miikitd€se. A szerkezetegy seqidhntlist haszn'l nagyon szellemesen. e n6lkul a g6p nem mii-kitdik. Ez a seg6dhat6s l6nyeg6ben egy megneses instabilites, azazegy olyan helyzet, mely egy ligyvas kicsiny elmozd[l6sa a mdgneses

242

MricNEsEK voNzis,iBAN

.., Efi

i l +

Egyuas emez

1---',"il,F'"lelil6s

legresI

a\ A szlj8 tizj.intesen,j , tas.itja ankignespatkj. A ltiqtvas aD'aga, alak-ja, tuigtvst6l valj ivols.iga nagy-m4n4kben befolytisolja a ndgnetes

b) A sz1g lekLd dU, a miSnes.patl6 vonzu, nert a ,ruignes,,senle?et vowla" fbbu atdqyvas p/jlusa elle kazd les.6s a kd?pe nent neqy teLite*be. A. dbnin Idtszik, hoqy a,,senleges wnal" kdzelibe azindukn onalak iqen e6sendtredezddnek, torulnak a

cl A s.b8 leesik a U8lvasnjl,tneft a Mgws le,nez vZge Ap-pen nen polatizilt ebben ahelJzetben. Az itlstabil heU.elkdtwiken ahir I 80 fokot is el-foroghAnnk az indukcinvotn,lak. A .semleges vonal szfikkbmyzetben a szintnetria-ve sztas mA dike j e lentds. a legyvas vdgdn ind u tc idv0n al nen dp se be, se ki

15 . 6&* Weslq Gary kisziil'keben a ntdgneses indukci.jvonotak inrtabitiri,sa eEJ sziik tartomdnyon beliil jelentds nirtuk{i. Amikor a diwmikus nez6-d4omtici6 midke naximdlis, okkor kApz6dik a mAthet,6 nennyisagi tabb.

243

EcELY GYORcY: DoRoTYA6LEN

mez6 jetentds ftrbeli torzuldslit vdltia ti. Ez a lalelmrny ,.lelke". deGary megadja a m6dszert is, hogyan tudunk mi magunk is eljutni eh-hez az alapvet6 instabilitdshoz. A jelens6S meg6rt6s€hez hasznos, haaz olvas6 ismeri az dlland6 magneses kiirijk viselked6s6I, ,,lelki vili-gdt". Ez az instabil;t6s talSn a legszellemesebb eljdrds, amit az elmiiltszdzhisz 6v sordn felfedeztek.

A l5la. ebr6n lhNzik. hogy egy mignespatk6hoz kdzeli. azzal pdr-huzamos..l" alaki legyvas fegyverzet hogyan torzitja el a mez6 in-dukci6vonalainak alakjAt. Az ,,I" al^k miatt a l6gyvas keskenyebb k6-z6ps6 r€sze telit6sbe megy it a mAgneshez kijzel helyezve, igy a flu-xus egy j6 r6sz6t mft nem tudja iitvezetni. azok a k6t v6gdn, behlr6lkil6pve,,kisz6rddnak". A liigyvas k6t v6ge polariz6l6dik, ez l,tszik azindukci6vonalak kil6p6s6b6l. Ez az elektrosztatikus megosztassalanal6g megneses influencia egyik megielen6si form5ja. Igen fontos aldgyvas alakja. m6rete. helyzete a m68neshez k6pesi. hogy az eredetimignesp6lusokkal megegyez6 induk6h p6lusok alakutjanak ki. (Az,brdn a kil6p6 indukci6vonalak az 6szaki. a bel6p6 vonalak a d6li p6-lustjelatlik, de ez itnkdnyes, a l6nyeget nem 6 nti.)

Elvileg el6g drdga Hall-cell6s m6r6miiszenel gy6z6dhetn6nk megeriil az azonos induk?ilt p6lust ercdm6nyez6 eloszlisr5l. de Gary egyszellemes €s egyszeriibb megoldiist kindl: piciny vassz6geket helyezve a ldgyvas lemez mindk6t oldalira, l6tjuk, hogy a v6kony szeg fejeiltaszitani fogja az 6lland6 mdgnes. men fellel6 fog illni mindk6t oldalon. Ez jelzi az eredeti 6s az indukdlt p6lus azonossdg6t. Ha mostjelentdsebb m6rtekben felemetijk a ligyvasat a 15,6. ebriin bemuta-tott m6don (a .,semleges vonal" feld). akkor alapvet6en miis elrende-z€sii indukci6vonal-eloszldst kapunk. A ldgyvas m6r kevesebb induk-ci6 fluxust.,gyiijt be", nem megy telit6sb€. lgy a p6lusokon megfor-dul az i)rdukci6 ki- 6s bel6pdsi r6nya. az. indukilt p6lusok el6jeletvltdndt. A kis vasszdgek ilyenkor mdr a m6gnes p6lusai fel6 mutalnak, vonzzdk egymdst. Ez vildgosanjelzi, hogy megfordult a ldgyvaspolaritiisa. A k€t dtmenet kdzdtt persze l6tezik egy igen szrik tartomdnyban lev6 dllapot, ahol 6ppen nem l6p be. sem ki indukci6 aliigyvas v€gein. azaz nem polarizl,lt. Ez a nem polarizrilt eset a l5lc.nbrrn lrtszik. Ezt a specirlis helyet nevezte Cary .,semlegess6gi vonalnak", mert itt 6ppen nem polarizdl6dik a ligyvas vdge.

S most jatn a ldnyeg: a tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel az egy-szeni elrcndezdssel a tegnagyobb m6rt€kri ,nea6toraulds a ,semlegesvonalon" val6 6thalad6s z6ndjiiban 6rhet6 el. A tdrbeli szimmetria-viltozds maximuma, optimuma taldlhat6 itt, ez6rt fontos a keskeny,.semleges z6na" bahatdrol6sa. Ekkor egy kis m6rt6kri elmozdulesra,

\244

M,{cNEsEK voNz,is,isAN

kis m6rtekti energiabefektet6sre igen nagy mdn6kil m6gneses mez6lorzul6s, deform6ci6jut. A nagy m6rt6kii szimmetriavesztEs pedig je-lent6s elt6r6st ad az energramegmarad6st6l is. Ha ez a mozgds jelenr6s id6beli aszimmetriiival is j6r. akkor biztositott a ciklus v6gdn atiszta ener€ianyeresdg is. Az id6beli aszimmetri6r6l kiildn nem kellgondolkodni (b6r megoldhat6 lenne), mert a l6gyvas mAgneses hiszte-r6zise ezt automatikusan megoldja egy adott mirt6kben.

Gary a p6lusvdltdssal magyarita a tdbbletenergia megjelends6t. deez csak kdzvetett m6don igaz. nem ez az igaz i ok, ez csupi4n a mez6-torzulds kis6r6jelens6ge. (Hasonl6k6ppen nem egy vezet6 meleged€seokozza a kd.iildtte kialakul6 m6gneses mez6 megjelenes6t, az csak azelekromos itam kisdr6 jelens€ge, a vesztes6gek miaft-) A ,,semlegesz6na" sem a mdgneshez lartoz6 inherens, elidegenitheteden dolog, ha-nem mindig egy adott elrendez6s sajatossdga- nem is alakul ki mindig.

Ahhoz, hogy maximdlis legyen az energianyeres€g, hogy erre op,limalizdljuk a folyamatot, igen sokat kell bibel6dni az elrendezessel.Pontosan kell rdgziteni a liigyvas pozici6jet,6s sokf6le alakot ki kellpr6bdlni. mire el6g jelent6s lesz a hat6s. Ez nem anyag, hanem ido-ig€nyes folyamat, sok rUrelem €s precizirrs kell hozzd. A !6norzir6ssori4n me&jelen6 tijbbletenergia tdbbf6le m6don is hasznosirhar6vagy indukci6val elekromos energiak6nt (mik6nr a fijggel6kben leirtszabadalomndl), de mechanikai er6k6nl, raszit6 vagy vonz6 ha!6sk6nris- Az utdbbi megolddst itt helyhidny miatt nem ismertetem, de a,,Beyezet4s a tArtechnoligiriba" 3. k6tet6nek 148. oldaldn megraldl-hat6 ez a leirds.

A Gary 6ltal felfedezett efiis mez6torzuliist okoz6 seg6dharrs igenegyszerrien, eleg6nsan oldja meg a jelent6s m6rt6kii dinamikus mez6-torzitast, s kdvetkez6sk6pp a nagym6rt6kil szimmetriamegsemmisitEst.A szimmetrias6n6s m€rt6kdnek definidltsa, m6r6se 6s sziimitdsa (amiaz optimaliz6l6shoz kell) ma m6g nem megoldott fdad],J�. A,,Bere.etlsa tirtechtlol6gidba" 1., 2. 6s 3. kiilerdben mer rbrr6ntek ldp€sek ebbenaz irdnyban.

Nemcsak a Gary 6ltal megadott elrendezdsn6l l6tszik ez a p6lusv6l-t6ssal j6r6 t6rtorzul6s. A 16. dbrasoron liirhat6 igen liirv6nyosan el66l,lithar6 p6tusv6ltds. 6s a nagy m6retrj rdrdeformdci6, de ez egy henger-szimmetrikus megoldiist ad, ahol nincs telies szimmetriavesztds. Ez ismutatja, hogy a l€nyeg r szimmetria. 6s nem a p6lusviltes. (Ez ̂ z NZeset, ahol a mdgnes taszilja a legyvasat egy bizonyos helyzetben.)

L6tni fogjuk majd. hogy a rdbbi hasonl6 miigneses szerkezern6l ismindenijtt a dinamikus t6rtorzul6sr haszn?ilj6k. s mhdjg djra 6s ijrafel kellert taliilni a m6dszcrr 6s a rechnikai elirr6sr is. Az emberis6g

> 245

EG$LY GYdRGY: BoRoTVAELEN

ydfli alatt (h

^) A ldSrras henger ahkn odahIesza d4li ptjlus, a tekje 6s az aljapedie az 4szakL Ezzrt a f.ignestoszitja a IdEJvaMt ebben az el'rendez'sben. A vonds ..d8! taszitds ezlt nindig a ne!6k alakjd ,a mdgneska, elrenae.4sAn nilik.

b) A ldgyvasat wnaa a mAq'nes. A febd p6lus tttpolarizdl6dott, az als6 nem, viszottla. oldaLin eltiint a d'li ptjl s.

lagyvas

c\ A ldSyvas henger odaantkkat t6ge polariztilt, de a fels'iis a. abd v6qek 6ppen nenlpolarizdLtak E.t a henge a.tivegcsdben no€at a uEtahe nge r s.inne i ikusan defo IndLjdik a? erdtar, de ebb6l azelrendezdsb6l nem lehet ener-

16. a&L Gyini abkn ndgnes Zt henqercs LiSfvas s.immetrikus elrcnde.aseeset'n is nedigteLhetd az dtpolaridridtis.

246

ro)magnes

MicNEsEx voNz(s,(BAN

nagy sz6gyene, hogy nem vett6k 6sz.e oly sokszor - ezt a nagy Ie-het6s6get. Minden m6sk6nt alakult volna, ha van olcs6 6s tiszla ener-gia. ha megdnji ik a \/ immerria lenyeeel. hL...

HA. (3)

Baker professzor sz6 szerint felvillanyozva jdtt ki egy Wesley Garynevii feltalal6 h6napos szobrjdb6l, ahol ld$a, hogy kis szerkezetek6nrll6an, kiils6 energia befektet6se ndlkiil mozognak. ,,Rendkivijl iz-galmas id6ket €liink - gondolta. Ennek a Wesleynek sikeriilt valami.Olyan szerkezetet mutatott nekem, amihez nem kell energiaiorrds,csak rigy megy magdt6l. Es segits6ger k6r... 6s most 6n... pont €n lertem a sors kiv6lasztottja, aki kezdbe veheti a dolgokat. Hm.._ nagyonl-igyelemre m6lt6 ez a Wesley, 6s bizik bennem. Mindent elmondottnekem amit csak tudott, igy most m6r minden rajtam mflik."

Ahogy gondolataiba meriilve ballagou a M.l.T. jonnan fel6llitouelektrotechnikai tansz6ke fel6, aggodalmaskodni kezdett. ,.De mi van,ha ez a dolog m6gsem igaz, ha mindez csak valamif6le svindli vagyt6ved6s? Csalis lenne? De hdt ez a Wesley mindent megmutatoft,mindent lrthattam, oddbb is vihefiem a k6sziil6ket, €s az rov6bb moz-gott, nem volt semmilyen elrejtett dr6t, vagy eldugotr elektrom6gnes,6s csak mozgott 6s mozgott. Atvittem egyik aszralr6l a m6sika. 6sakkor is mrikbdijtt... De h6t mir lehet tudni? Mindenr bizonyosan nemIdthattam... A feltaliil6 pedig nem adta oda a k6sziil6ker, mondviin,hogy neki is csak ez az egy van. Vdgiil is nincs semmi a kezemben,csak egy skiccet tudn6k k6sziteni a gdpr6l. Hogy gy6zdm meg a k6-telkedijket? Es egydltalan, magam sem rudom. hogy mrikiidik... 6s ham6gis... ha Wesley igazat mond? A viliig teljesen megviltozna. 6s 6nis r6sze lenn6k az fj kor megteremt6s€nek. Mit tegyek, mit tehetn6kez6( a Wesley6rt?"

Bater professzor rigy 6rezte, hogy m6g tali4n soha nem ,llt ilyen fon-tos ddntds el6tt. M& gyerekkoreban rabul ejtette az iiram csoddkkal telivil6ga, k6t fiv6r6vel kis6rletezett a gardzsban, amikor erd6sz apjuk td-vol volt. Fiv6rei a farmon maradtak, megdzvegytilt 6desanyjukkal, gaz-ddlkod6k lettek az5ta. Csak a legkisebb Bakemek sikeriilt val6ra vdlta-ni az 6lmor, 6s amikor k6t h6nappal ez el6tt bekiiltdzhetett az dj 6piiler-szimy egyik ircdij6ba, az elekrotechnikai tanszdken, dgy 6rezte, hogyeddigi kiizdelmei6n ajutalom is lassacskdn el6rkezik.

,,V6gre majdnem biztos tansz6ki dll6som van. Nagyon hosszi ideigtartott, mire az int6zmdny vezet6s6ge meg€rtette, hogy az elektrotech-nika ajitv6 technikeja, €s nem csak az 6pir6szet, a vegy6szet 6s a g6-

247

EcEr-Y GYdRGY: BoRor!^6LEN

248

M;GNESEK voNzis,iBAN

p6szet, a h6er6g6pek uraljdk a viliigot. Ezek a mozdonykonslrukt6r6k- ahogy ginyosan nevezle a kalorikus g6pdszeket -, azt hiszik, hogydv6k a vildg, hiszen a legzsirosabb megrendel6seket 6k kapj6k a va-sritt6rsas6gokt6l. De most, hogy a tdvir6k rendesen terjedni. kezdlek.mi is, a tensz6ken, egyre tdbb 6s tdbb feladatot kapunk a westernUniont6l. Egy ideje alig gy6zziik a megrendel6seket." Baker professzort valami furcsa. szorit6 6z6s keritette hatalmiba.

,,Erdekes volt ez a Wesley. de het v6giil is mi 6? Csak egy fav5g6.Nem tudta 6rtelmesen elmagyar6zni, hogy hogyan mijkddik, rni6rtmiikddik a k6sziil6k, csak azt, hogy hogyan rakta ijssze,6s mennyjtkinl6dott. Ez a te6ria meg, arr6l a semleges vonalr6l, hiit ez teljesenmegfoghatatlan. De honnan jiin az energia? Mit6l mrikijdik m6gis eza g6p? Es ha beleegyezem a fav6g6 kdr6s6be, 6s egyiiu dolgozunk?H6napokat ig6nyelne, mire minden egyes apr6 rdszletel tiszt6znink.De ki fizeti addig a kolleg6kat, honnan szerzek p6nzt? Eppen mosttudtam v6ge egy rendes h6zat venni, a feles6gem 6s a gyerekekeltartisirdl is gondoskodnom kell. ez koteless6gem. Ha wesley-veldolgozn6k, akkor nem ienne id6m a l6vir6kkal foglalkozni, mib6ltartandm el a csalddot?" Lelk6nek bels6 hangia egyre hangosabbansorolta az €rveket, drri lett rajta a f6lelem.

..Es rnit iognak mondani a kollegak? En, aki el6szcjr vezettem be azelekrodinamikSba az energiamegmaradds elv€t. aki el6szdr mutattammeg, hogy az €lekromos energia t6nyleg nem a dr6tban, hanem a dr6tkdriil. a t6rben mozog, most azt k6ne mondrnom, bocsrinat, t6ved6svolt'l Eleinte mindenki bolondnak n6zett,6vekbe telletr. mire elhitettema kollegdkkal, hogy nem dr6tban megy az energia, hanem kdrilldtte.Misztikus baromnak n€ztek, aki elemi dolgokat nem 6n meg. Ez az iigylegal6bb hiirom-n€gy 6vvel k6sleltette a tansz6kem fel,llildsdt, 6s addigis szinte nyomorognom kellett. Ez a favd-e{is iigy pedig m6g ri6sabb-nak ig6rk€zik. Mit sz6lna Smith koll6ga. akivel egytitt szoktunk horg6!zni? O egy kdzlegyint6ssel elintdzle ezt a vrndorfavigijt. No, 6s ho-gyan iilln6k a dirkjaim el6, akiket tajbbszair megbuktafiam M6rt. nrl.tnem kdsziiltek fel az energiamegm:u-ades 6rvdnydb6l? Hiszen csakmosl kezdik elfbgadni, megemdszteni ^zt, hogy az energia mindenkdp-pen rnegmarad. legfeljebb csak italakul. Es most 6n, pont 6n mondan6m azt. hogy mindez tdvedds volt. mindez nen ig.rz? De ha 6n az!mondom, hogy ez nem j6. vajon a tijbbiek, az eurdpai kolleg6k. vagyPhiladelphidban mir fognak ehhez sz6lni? Ok. akik nem lftdk ezt a kd-szuleket, vaion elhinn6k-e nekem. ha nem tudok m6st mondani csakl]nnyit. 6n igy l6ttam?" Mir messze nem volt olyan feldobott, olyanrilszellemiih, mint amikor Wesley Gary h6napos szobdjdt ethafyta-

249

EGELY GYdRcY: BoRorvaiLEN

,,Vajon hogyan tudndk kikdszSl6dni ebb6l a helyzetb6l? De h6rmi€rt csak itt, 6s ennek a fav6g6nak jelent meg ez a dolog? Hiszenannyif6le motort meg m6gnest megvizsgal nk m6r, 6s m6gsem tal6l-koztunk hasonl6 jelensdggel. Es nem csak mi, hanem sz6z es szizkolleg6m az 6rcg kontinensen. Semmi hasonl6t nem talaltunk. Hogy\ an e/. hog) egy favigd Iatbbet tud mindann, iuntnSll t . ha meg va-letleniil igy is lenne, amit persze nem hiszek, vajon 6n ezt el tudndm akollegdkkal hitetni? Vajon elfogadn6k-e a cikkeimet, ha err6l imdk?Aligha val6szinii. Es mi van, ha m6gis valamif6le sunyi triikl( van azeg6sz dologban? Mi van, ha a mignes belsej6be valahogy silritett le-veg6t tett ez a Wesley? Mi van, ha meli66llok, esetleg p6nzt is szer-zek ri, 6s kideriil, hogy csal5s az eg€sz? Soha, soha nem lbgomvisszaszerezni a tekint€lyemet. Elvesztem az dll6soma!. iirijkre hullamaradok. Mi6rt nem viillalja ezta kockdzatot mds? Van, akinek miirmegvan a bizlos professzori dll6sa, t6liik milr nem lehet ezt vissza-venni. Mi6rt pont 6n kockiitassam mindenemet, mi6rt mindig nekemjutnak a neh€z, grizes feladatok? Van egy r6gi osztdlyt6rsam. most aHarpers Magazinn6l dolgozik, v6gijl is sz6lhatok neki, irjon valamit.Ha legal6bb egy kicsit titbben lenn6nk..."

igy zakatoltak benne a gondolatok, s mire a tansz€ke 6rt. mdr na-gyon komorrii v6lt. A l6pcs6fordul6ban aztiin egyik munkatfs6baUtkdzdtt, aki mar lAtta Wesley kdsziil6k6t, 6s kiv6ncsi volt Baker v6-lem6ny6re. - Na mit lett6l professzor uram, szerinted is van ebben adologban valami? - k6rdezte l6that6, 6szinte kivdncsisdggal. Bakerelvdrdstjdiitt zavardban. - Azt hiszem - motyogta -, hogy valami bajm6giscsak lehet itt, valami t6ved6snek kell lennie. Nem hiszem ked-ves koll6ga, hogy ebben a dologban van valami 6 elmes. Nos, nem,nem hiszem. hogl nekiinl ezuel kel lene foglalkoznunk. Epp eleg rz-galmas feladatot jelent szdmunka a sok-sok egyenerami motor, atdvir6 6s a k6pir6...

A ne1)eket An tuhltam ki. A helyzetet - ijra is ijm- a tajrtinelem.

A )fi. sz,lzAD M{GNESES xiszurErcrAz iidkmozg6k tajrt6nete azt mutatja. hogy ha valami egyszerii, ana(jra 6s fjm rrbukkannak. A ,,Tihort tuldlruinyot' -ban m6r talilkoz-hattunk a kalifomiai Hubbard nev6vel. Egy generaci6val cary elfele-dett munk6ss6ga udn, az 1910-es 6vekben Hubbard egy mozg6 alkat-resz n6lkiil; riibbletenergidt rermel6 - transzformdton talrk fel. Az1930-as 6vekt6l kezdv€ azonban m6r egyre tdbb 6s tiibb t6bbletener-gi6t ad6 mdgneses berendezdsr6l van hiriink megadott szabadalom

250

MicNESEKvoNzisriBAN

formejeban. Az els6, amit 6rdemes megemliteni. G. H. Bougon 193 i €sszabadalma. Bougon egy b5nyeban volt technikus, szer6ny jdvedel-m€b6l miegnespatk6kat v6siolt, 6s egy fdszerben v6gezte kis€rleteit.Alapvet6 tidetet, taldlmrnydt a 17. ibfin l6tjuk.

Bougoi sze ntkdralakI ndgnessor.e rendezds is]ebelsdges

Egyndsh0z kdpesl slcsIszlalotl niilgnesek lerdben lijbbleknergia kelellezhel.

t'] . abta

Ha k6t egym6s ftil6tt r6zsftosan elcsrisztatott m6gnespatk6 kiiz6egy vasrudat tesziink, a m6gnesnjd mozogni kezd kijztiik. Ha sokmdgnest tesziink ily m6don, ferd6n elcsdsztatva egymds fiil6, alkor -az optimilis elrendez€s kinkeserves megtaldldsa utdn - el6rhetjiik aztaz dllapotot, amikor a szerkezet nagyobb energi6val liivi ki a Ligyvas-rudat, mint amennyivel a rid bel6pett. Bougon olyan elrendezdst iskiKs6rletezett, melyben nem rfd, hanem egy vasgoly6 gurult. Ez atal6lm6ny inkibb csak technikai kuri6zum maradt, mivel nem tudottbel6le folyamatosan miikitd6 motort kdsziteni. Az azonban j6l ldtszikaz 6br6n, hogy a vasnid vagy vasgoly6 beldk€se ut6n a ferde, tolzmAgneses mezdk teljes szimmer amegsemmisir6ssel adj6k a tdbblet-energirt. Egy vifuatlan balesetben, egy biny^ttz alkalmrval Bougonkis kunyh6ja ledgett, dsszes mdgnese lemiignesez6d6(, 6s nem rudotrt6bb6 annyi pdnzt itsszeszedni, hogy folytarhassa kis6rleteit.

251

f,cELY GYoRcY: BoRoTVAELEN

Ezilin 1931 ben Arthur Powell kapott szabadalmat hasonl6 elren-dez6sli, de folyamatos mukdd6sti m6gnesmotora, 6s a r6kdv€tkezet-d6 6vben, 1932-ben pedig - hasonl6 szerkezete - H. Worthingtonkaport szabadalmat. A k€sziil6kek tiibbs6g6ndl 6szrevehet6, hogyelektromignes segits6g6vel 6n6k el az id6ben aszimmetrikus m6gnes_mez6-torzuldsokat, mindkdt g6pn61 jellemz6 a nagy l6gr6s, ami amegfelel(i mignesmez6-torzitdshoz sziiks6ges. Powell c6get akart ala-pitani mdgrresmotorok gydndsiira, azonban a szabadalom megszerz6-se ut6n tdbb6 senk nem l6tta.

J6l 6rz6kelhet6 a dinamikus erdt6rtorzitis elve m€g a Johnson-f6le1979-es szabadalmon, ami viszont a gyakorlatban aliSha-hasznelhat6(18.5bra). A banrn alakban meggdrbitett permanens m6gnes egymignessor fdlaitt halad, 6s a billeg6, bandn alakri permanens mdgresj6l ldthat6 m6don torzita a mdgneses mez6ket. Val6jdban mindegyikpermanens mdgneses szabadalom komoly probl6mekkal kiizd, azaznem tudjek nagymert6kben.$/zitani a magneses mezdket. A mecha-nikus, mozg6 alkatr6szes g6pekn6l az id6bel,i vdltozist a tdmegek te-hetetlens6ge erdsen korliitozza, 6s a m6gneses mez6 is sztik.anyag-szerkezlti korl6tok kdz6 van szoritva. Sokka! egyszerilbb, ha legaldbbegyik tagk6nt elektrom6gnest haszn6lunk, hiszen azt gyorsan ki- 6sbekapcsolva, id6egys6g alatt j6val nagyobb mdrtdkii erdt6r-deform6-ci6hoz jutunk, mintha kiz6r6lag permanens magaeseket hasznSln6nk.

bi leg6'mtgnes

morgdmdgnesek

A ter dinamikus deformdci6ja legtobban tal6n az 1975-ben megadottJohn W. Eckiin szabadalm6n ldtszik (19/a 6bra). Ha k€t. egymdst ta-szit6, dlland6 mdgnest egymds fel6 nyomunk, akkor magneses meze.jiikm6g szimmetrikus lesz. Ha k6z6jijk egy l6gyvasat tesziink, 6s azr moz-gatjuk az ,lland6 mdgnesekkel egyiitt. aklor megfelel6 m6retezds ese-t6n nagym6retli er6t6rtorzul6st lehet el6mi. Ezt az elvet val6sitotta megEcklin dgy, hogy a legyvasra szolenoidot rakott. s vagy az abban megjelen6 indukci6-v6ltoz6st haszn6lta ki, vagy m6sik verzi6ban a tdbblet-er6tdrb6i addd6 indukci6-ndvekeddst, mint ̂ zt a 19,b. ebrdn l6riuk-

252

l8.6bra

M,{GNESEK voNz{s{BAN

19 . ebra. A taldlmdnJi leifis ket dbrdja. Jdl Id Mkt a?. efitotulak tot.fttita,

Az Ecklin-f6le szabadalom nem ir6asztal mellett kitaldlt elrende,z6s, h^nem egy val6ban meg6pitett, mriktjd6 modell alapjen k€sziilr.Az amat6r fejleszt6 2 kilowattos bemen6 teljesitm6ny segits.6gdvel 12kilowattos kimen6 teljesitm6nyt kaport 3600-as fordularsz6m mellett-A magdnyos, mor6zus Ecklin azonban nem tudofi dijl6rejutni a beruhdz6kkal, taldlmdnya csak prototipusk6nt maradt meg, azt6n annak isnyoma veszett.

Mindkdt tipusri berendez6s csak lrtsz6lag egyszerii, val6jiban azon-ban igen neh6z elk6sziteni, 6s a tal6lmiinyi leir,s is fontos r6szlerekerhallgat el, szok6s szerint. Nem tudjuk, hogy milyen rdtm6rciben, milyenm6retekndl. milyen anyagokb6l, milyen tekercs-menetsz6mokndl, milyen geometria mellett kell meg6piteni, 6s ezekn6l a ral6lm6nyokn6lpuszt6n az elvi elrendez6s ismertet6se nagyon keveset 6r. Ezek a tali4l-m6nyok nem reproduk6lhat6ak pusztan a szabadalmi leiriis szerint.A neh€zsdgek ellen6re egy kanadai fejlesztd, Alan Elfaancoeur sok€veskis6rletez€s utdn meg tudta val6sitani Ecklin egyik szabadaln6t, 6s avil6gh6l6n ezt kdzz6 is tette, 6m 6 is gondosan vigydzott arra. nehogy af6nyk6pek alapj6n reproduk6lhat6 Iegyen a berendez6s.

Tent€szetesen nem minden taldlmdnyra adnak szabadalmat. Kitudja hdny, nagyon jd konstrukci6 leirdsa maradr meg k6ziratban, dsszabadalmi oltalom hiiiny6ban nem juton el a nyilviinossr4ghoz. Ilyenp€iddll id. Bodai Arped ugyancsak hevenydszert leiriisa, metynek is-mertet6se szint6n megtalelhat6 a ,,Beyeaetls a t.rtechnol6gidba" 3.k6tet 156-157. oldal6n. Ennek az elrendez6snek az el6z6khitz k6pes!

EGELY GvoRcY: BoRorvA6LEN

az az el6nye, hogy id. Bodai Arprd nagyon szellemesen haszn6ha ki alSgyvasak, elektromagnesek 6s permanens magnesek tulajdons6gait.val6sziniileg j61 drtett az 6lland6 mdgneseket tartalmaz6 m6gneskdrbkelm6letdhez 6s gyakorlat6hoz is. Id. Bodai forgo berendez6s6ben igennagy m6rt6kii erdtd(orzul6st tudott el6mi, r6szben a szolenoid speci-ilis kialakitdsa miatt, dszben azert, men viszonylag kicsiny v6ltoz6l6$6seket haszn6lt, amikkel igen jelent6s fluxusokat tudott l6trehoznids torzitani. (20. dbra)

lorgislengely

A Bodai.notor ftrbeli el'ren.le.6se. Csak e gyetlenszeg et$ van fehiinteNe.A mtigneses me.6 L'its.ik,mikot a s.olenoid nincsbe tutpcs olva ;s kbze I'dna klt nignes egytndsho.A miiqneses lhLlus nasyrlsze a patki pdlusai kat.dn halad. (A szolenoidnak csak a vdsnaqja van

A ndeneses Jtuws a s.o.Ie oid betupcsoLkakoLA fluxus jttee a s.otenoi-don 6s a bglvason ke-rcszriil hltlsd, nen a tuig-nes p'lusai ktizt. A ntez6jelent'is nftrtikben torzul. A kisebb bgfts na-Etobb flu.tust tes. Iehe-

Io fg6 mdgnes

20. dbra

254

lo fg is lenqely

lorqd mdqnes

MicNEsEK voNzistrBAN

Az ij-z6landi villamosmdm6k, Robert Adams motorgeneratora a leg_egyszeriibbnek ldtsz6 berendezds. Az alapsz€rkezet az6rt motorgene-rdtor, mert a motort genendtork6nt is haszn6lhatjuk. (21. 6bra) A t6bb-letenergi6t levehetjiik az 5116 reszeken lev6 szolenoidokr6l mechanikaivagy elektromos munkak6nt.

Az Adams-motornak van olyan verzi6ja is, mely els6sorban h6 for-mdj6ban adja ki a tdbbletet. Adams rir tapaszlalatai szerint a befeke-tett energiiinak akdr nyolcszorcsdt is megkaphatjuk h6k6nt. (Endl atal6lm6nyr6l a ,,Berezetls a ft eclnol6|idba" 3. kdtet6ben MolndrGydrgy f6nyk6pekkel illusztdlt dolgozatban sziimolt b€. Molndr Gydrgy6s csoponja itthon. egy 6ves munk6val sikeresen tudta reprodukdlniaz Adams-moton. 6s 100 sz6zat6kndl nagyobb hat6sfokot m6rt kit6bb k6sztil6ken is.) Robert Adams 6s Molnrr Cycjrgy tapasztalatai ismegerdsitik a p6lusmegforduliist, Maz ugyanazt az effektust, amitGary is emlitert.

21- 6bta- Az Adansrnoto I e lrcn.lezes--

Jol lalszrk. hogy mrl len nehez a ma\rmdlis me/6-deformdci6 ldlrehoz6sa. Fontos a magas hatdsfok el6fs6hez, hogy milyen az 6l-land6 mi4gnes 6s az elektomiignes dtm6r6j€nek ardnya, hogy mikorkapcsoljon be,6s milyen elfordul6si helyen kapcsoljon ki az elektro-m6gnes, fontos bvebbii, hogy az elektrom6gnesen milyen 6tm6r6jri6s geometri6jf a ldgyvas, milyen a szolenoid tekercsben a menetekteker6s6nek ehendez6se, a szolenoid ellendlldsa, a rdkapcsolt fe-sziiltsdg 6s 6ram ardnya. Mindeniitt fel-felbuklan ̂ z aranymetszisjelent6s6ge, meft igy lehet biztositani a naxindlis mez6-deforndci"dl. Egyetlen l6nyegtelennek tlin6 mdretezdsi hiba el6g ahhoz, hogy atdbbletenergia eltiinjdn, vagy nagyon lecsdkkenjen. Komoly mlisza-ki feladat a mez6-deformici6 optimalizalesa, hiszen ilyen feladat ahagyom6nyos technik6ban nem meriilt fel eddig.

> 255

EGILY GYdRcY: BoRoTVAELEN

A mez6-deformeci6 m6rt6k6nek maximalizSldsa a t6rtechnol6gia,,szent mantr6ja", ezt kell figyelni, ett6l fiigg az eredm6ny. El6zelestapasztalatok, konkr6t segitsdg ndlkiil kdr is elindulni ezen ̂z fton, abukds gyors 6s biztos lesz. (Ezdrt k6sziilt videofelv6tel a harminc 6rrstdrtechnol6giai el6ad6ssorozatr6l, hogy ez is segitse a konstrukt6rd-ker.) A Gary-f6le szeliemes seg6deffektus. 6s a Molnrr Gycjrgy eki-ad6s6ban nyilv6nossdgra hozott m6retez6si szempontok egy6rtelmrienmutatjik, hogy apr6sdgnak trin6 parameterek helyes vagy tdves meg-viilasztdsa dcjnt6en befolyiisotja a v6geredm6nyt. Sokkal tdbb szem-pontra kell figyelni a t6nechnol6giai berendezdsek 6pitds6ndl, j6valigdnyesebb tudominyos 6s technikai hozz66ll6st ig6nyelnek, mintamit ma az oktatdsi rendszer vagy a |echnika ,ltaldban megad.

A migneses mez6 t6rbeli 6s id6beli deformdci6jiinak m6r€se. anali-zise n6lkiil, a be- 6s kimen6 teljesitmdnyek rdgzit€se n€lkijl rem6ny-Ielen vakeprjl6s ilyen kdsziildkel dpiteni. Gary, Adams 6s MolndrGydrgy €rdeme, hogy ezeknek a szempontoknak j6 resze nyilv6nos-sdgra keriilt. Egy tdbbletenergiit ad6 miigneses motor rajza nem el6ga sikeres reprodukci6hoz, ha nem tudjuk, hogy a dinamikus mez6 deformdci6t optimalizrlni kell, s ennek mik a parameterei.

Linyeg6ben az Adams'f6le motoft mrtsolta Ie az ausztrdl Briggs 6sChristie, 6s ene 2000-ben szabadalmat is kaptak. (R€szletes leiriis a,Beve.etrs e ftrtech ohjgidba' 3. kdl/.I 154-155. oldal6n.) A defor-mAlt, eltorzitott mdgneses fluxusokat haszniira ki a ,,Berezetls a t technol6gidba" 2. k'ret'ben r€szletesen ismertetetl j api{n szabadalomis, mely Kawai Teuro harminc 6ves munkdjrinak eredm6nye. Egy m,i-sik fehaldl6, az ugyancsak japdn Kohei Minato, kdriilbeliil hatvan or-sz6gban kapott szabadalmat ferde elrendezdsri, aszimmetrikus forg6r€szij pelmanens miigneseke! tartalmai.6 szerkezetdre. (22. dbra)

A molor vagy geDef6tor forg6 r6sz6nek egyik szakasz6n - oft, ahola mdgnesek p6lusa ivonos a kiils6 peremen, vagy 6szaki, vagy d6li -taliilhat6 egy permanens mdgnessor. A 22. ebrdb6l azonnal kiI6nik,hogy m€nnyire aszimmetrikus a m6gneses mez6 ebben a starikus 6lla-potban. Az 6116 r6sz itt egy szolenoid, melyet akkor kapcsolunk ki 6sbe, amikor a permaDens mdgnesek a szolenoidok el6 €rkeznek. (A szo-Ienoidok m6retez6se nagyon fontos.)

A szolenoidok megfelel6 felfutiisi be- 6s kikapcsolgads6valugyancsak a mrigneses mez6 torzitilsa 6rhet6 el igy, hogy semmilyent€rbeli vagy idobeli szimmetria nem marad meg. (A Minaro-fdle be-rendez6sr6l szimos szines f6nyk6p l rhat6 a .,Berezetls q tArtechno-l.tgirD., " 3. kiitet6nek v6g6n.) Ezt a szerkezetet elektromegnesekkel6piielte meg a feltaldl6. de szerinte elk6szithet6 csak perrnanens m6g-

M,{cNESEK voNzis,iBAN

nesekkel is. A forg6 r6szen igen nagy indukci6jf, itka fiildf6mm6g-neseket alkalmazott, mig az 6116 teszen egyszerre tobb szolenoidot isfelhasznAlt (term6szetesen ezek nincsenek m6retezve a szabadalmi le-ir6sban). A fiiggetlen mdr6sek tanris6ga szerint 200-300 szazal6koshati{sfokot 6rt el, a tiibblet r6szben elektromos. ftszben mechanikaienergia volt. A tapasztalat azt mutatta, hogy min6l nagyobb itm6riijiiberendez6st k6szitett, anndl inkabb cs6kkent a hat6sfok, 6s kis m6re-tii, szdmit6g€p-ventilldtor meghajtds6ra haszniilt motorokndl 6rt€ el amaxim6lis hateifokot. Ahogy nijveite motorja dtm6r6jdt. igy egyreinkdbb ,,kiegyenesedett" a mdgneses mez6, egyre kevesbe torzult, az-az egyre kev6sbd veszitett szimmetridt- A nagyobb iitmdr6kn6l kisebba szimmetriaveszt€s m6rt6ke,6s igy a tiibbletenergia mennyis6ge is.

szolenoid az iilldrdszen

lerddn dlliloll m ig nes ek

b)

szolgelij oplo- vagymAgneskapcsold l

22. 6tua. A llinato-fdle moto.geneftitor

2\1

EGELY GYORcvr BoRorvAtLEN

Letsz6lagos egyszeriis€ge ellen6re a Minato-f€le k6sziil6ket is el6gneh6z elk6sziteni, mert nagyj6b6l azonos t6rerdss6gii mSgneseket kellbeszerezni. A boltokban megvdsrrolhat6 m6gnesek felmdgnesezett-s6ge erdsen vel1rc'z6, ezan csak a t6rer<1ss6g-eloszlds pontos m6r6seut6n szabad ilyen tipusi motor dpit6sdt elkezdeni. Minato mdr tiibbmint hisz 6ve foglalkozik m6gneses motorokkal, 6s eredeti foglalko-zesa zenesz. R6szben sajdt zeneiskoldj6b6l szi4.maz6 jdvedelme,r6szben popzendsz lanyenak p6nziigyi segits€ge tette lehet6v6. hogyKs6rletezhessen, 6s sok orszdgban szabadalm^ztathassa g6peit.

22k. Abtfa A Minrlto-e4p hldgneses mezdjdnek alakia - delorndci6ja klent,Ss

Minato alapdtlete szokatlan €s furcsa. Gyerekkordt6l kezdve 6rdek-l6diitt a csillag6szat irdnt, 6s mindig nagy amulattal n6zte a spilil ga-laxisokr6l kesziilt felv6teleket. Az volt az elk6pzel6se, hogy ha ezek aspir6l alakri galaxisok 6vmilli6rdok 6ta mozognat, s6t energi6juk van,6s az esetleg m6g ncjvekszik is, akkor a spirSl alakban elhelyezettm6gnesekb6t is tdbbletenergi6nak kell kij6nnie. Ezer az alapon kez-dett el teljesen szokatlan elrendez6sii mdgnesmotorokat 6piteni. El-monddsa szednt sok-sok 6ven 6t tan6 kitart6 Kserletez6s utrn taldltameg azokat az optim6lisnak mondhat6 elrendez6seket, melyek mdrmerhet6 ttibbletenergi6t adtak, €s csak azutdn fogolt bele a komo-lyabb fejlesztesbe. Az azonban k€ts6ges, hogy motorjai el fognak-eterjedni, mert Minato meglehetosen rapszodikus €s autokatikus alkat,nehezen bar6tkozik 6s gyanakv6 ember.

Az els6 mdgneses torzit6st haszn6l6, 6s miir kereskedelemben iskaphat6 k6sziil6k a magyar-kanadai dr. Szab6 I-5szl6 tijbb 6\'tizedesmunkejenak eredm6nye. A n6gyszdzmilli6 doll6r befektet6s6vel I6t-rehozott 20 tonn6s berendez6s f6nykepei 6s left{s a ,,Bevezetis aftrtechnolljgiAba" 3. kijtet6ben megtal6lhat6. Egy g6p 400 kW telje-

258

MAGNESEK voNz,(siBAN

sitmdnyii, 150 szdzaldk hatdsfoki, fta kb. h6tmilli6 dollfi. A mecha-nikai bemen6 teljesitm€ny hat6s6ra villamos 6ram €s h6 keletkezik.

F6lig-meddig a mozg6 alkatr€szes gepek kdzd sorolhatii Hender-shot ,,Magnetronic" nevij rezg6nyelves k€szijldke (lrsd 3. k6tet, 163.oldal). Ez a g6p a Gary-fdle elrendez€s egyik lehets6ges megval6sitii-sa, de a lSgyvas itt v6kony 6s rezeg, nincs mjta szolenoid. A berezge-t6st €s az energiaknyer6st egy, a rezgd nyelv mdsik oldalin lev6 vas-magos szolenoid v€gzi. Hendershot nem iirulta el a m6retez6s reszle-teit, taldn maga sem 6itette igaz6n. (Tovdbbi megoldesok tal6lhat6akr 6.g ̂ ,,Beyezetds a t4rtechnol6gidba" 3. kdteteben.) Legaldbb iitven,egymAst6l fiiggetlen feltal6l6 bukkant rd €rre az effektusra...

A mozg6 alkatrdszeket taflalmaz6 berendez6sek sodt a Searl-f6leszerkezet ismertet6s6vel fejezziik be, mivel ez a legfurcs6bb 6s tal6n alegbonyolultabb. (23. Sbra) Az angol Searl illit6lag gyermekkoreban

a) Egr gdr86 ruignesezett-sege felulnAzehen. Uttzik,ho a t4r inhonoeZn 6senisen ton l, mozog, vdlto-.ik foteas kiizben. Ezek amez';totzuLdsok houtik atiib b Letene rqidt. Nem kizd tt,hogy lollamatos JotCA$ ato.ultj mez6kbn felitl tnig avjkuune ne ry ia kis ugtiEtis aadja. Ez iBJ brt4nhet, hogya kontaktus hebln igener6senfelhev a leveg6.

mdgnesesszs

id6velmdgneses gyijri

tJ) A bercndezls el-rcndez6te felitlnAzet-ben. Svimos Edrqdlut a ndSneses gyii-

mesnesgydf0k,

magneseret lqdrg6k,

23.6bnla. A Seo -fek g4p nAgneses szi?etek mezdinek deforruittistin alaput.RemArykkntil bonyolub e6t .

gbrgr5mrgne,

259

EcELY GYdRGY: BoRorv,\6LEN

l6lott elmok nyomien kezdte el meg6piteni k6sziil6kdt. A berendezdsegy giirdiil6csapdgyhoz hasonlit, ahol egy bels6, nagy 6tm6rcjjij 6l-land6 m6gnesen lev6 Byrinin fbrog titbb kisebb, 6lland6 mignes hen-ger, g6rg6. A talSlmSny l6nyege a gcjrg6k ds a bels6 henger kiil6nle-ges strukiriijLl felm6gnesezdse, azaz m6gneses szigerek ldtrehoziisa.

Ebben az esetben, ha a bels6 gy( i k6riil forgatjuk a kiils6 gcjrg6-kel, akkor a mdgneses mez6ben igen er6s helyi torzulrsokat 6ftetlnkel. Searl egy mdgnesgydrban dolBozott. ahol tetszdse szerin! hozze-ferhetel l ki j ldnleger an) agokhoz. es rechnologir ikloz. Al l i tdsa szerinltcjbb 6njir6 g6pet is k6szitetl, amelyek nemcsak tdbbletenergi5t adtak,hanem ekdzben le is hriltek, s6t mdg antigravitlici6s effekusok is l6t-rejit$ek. Ez alatt sajnos azt kell 6rteni, hogy g6pei egyszeriien elre-piiltek - nyom n6lkiil.

Ez termdszelesen a mendemonddk kordbe utalnd a berendez6st. 6morosz kutat6k a tdbbletenergia el6rllitasat 6s a sflycsdklen6sl 2001-ben Searlt6l fiiggetleniil - meg tudtdk ism6telni. A Searl-f6le meg-oldds sajnos rem6nyreleniil bonyolult. ez6rt sz5munka 6rdektelen.Ami viszont fontos, hogy ber a felsorolt ialdlmdnyok sokf6le konsGrukci6s megoldist nutattak, egyetlen kdzds ponton Erintkeztek: ez amegneses mez6 torzitls - Az, hogy egym6st6l fiiggetlen, egym6smunk6jdr6l nem, vagy alig-alig tud6 feltalil6k hosszas kis6rletez6suten ugyanana az effektusra bukkantak rii, azt mulatja, hogy a mdg-neses mez6k szimmetriamegsemmisit€se a gyakorlatban is haszniil-hat6 effektust ad.

Az, hogy az elmdleti 6s kis6rleti fizikusok nem tudnak en6l a m6d-szerrol. €s a szakkdnyvekben egydrteimiien azt olvashatjuk, hogynincs bizonyit€k az energiamegmarad6s megs6rt6sdre. puszt6n csakannyi!.ielent. hogy a kutal6k nincsenek liszt6ban a termdsze! lehet6-segeivel. Az a teny, hogy a fizikusok nem ismerik ezeket az effektu-sokat, m6g nem azt jelenti, hogy maguk az effeklusok nem l6teznek.Az, hogy a fizikusok, s6t a mdmbkiik foly6irataiban sem lehet ezek-rtil a gdpek6l olvasni, csak az dltalenosan elterjedt cenzfr6t mutatia.de nem azt- hogy a teljes szimmetriamegsemmisit€snek nincs kcjvet-kezmdnye. Ez1 az 6rvel65t az is meger6sifi. hogy nemcsak mozg6 al-katr6szekkel, hancm lerm6szetesen mozg6 alkatrdszek n6lkiil is el6lehet dllilani a teljes szimmef iamegsemmisit6st.

Taliln a legeglsze ibb eset, a ,,Bevezctis a ti echnol6giiba" 1.kdtet6ben kdziilt .,cjvcsat" alakri elrcndez6s. (24. 6bra) Itt egy perma-nens m6gnes van egy ldgyvasb6l k6sziilr kere! kcizep6ben, kicsinyl6g16ssel, hogy a kcjr energiat6rold k6pess6ge maximil l is legyen.A ldgyvas k6t oldal6n egy-egy tijbbmenet( szolenoid tal6lhar6, ezeken

260

M,(cNEsEK voNz,isaBAN

seg6dlekefcsek

U.S. Patent

beloqd

M!r. 16, 2002 Shrd 4 0r s

"lere 6lekercs'

us 6,362,718 Br

dez€s az egyik USAszabadalamb6l. 130-

I 35

0 20 10 60 E0 100

:9

3 , "'I soa - ^

.E

24.6*a

0 20 10 60 80 r00bemen6leszi l l lsdg Vol l

. A.,,ttvcsat" alaki gip.

keresztijl tijrt6nik meg a kicsatolds. A m6gneses fluxus torzit6sa, te-rel6se a rdvid szArakon l6v6 kis gerjeszt6 tekercsek segirs6g6vel old-hat6 meg. Ha a tekercseket id6ben aszimmetrikus m6don gerjesztjiik,

1 2 ( m a 9 n e t

> 26r

EGELY GYdRcY: BoRorv^riLDN

akkor elvileg el6rhet6 a t6bbletenergia kinyer€se. Azonban mint min-den m6gneses szerkezetndl, itt is nagyon fontos a m6ret€z€s.

Az eddigi tapasztalat egydrtelmiien mutatja, hogy ezek a k6sziil6kekcsak igen szrik, diszkrdt frekvenci6kon miikijdnek, azaz egylajta rezo'n6ns iizemm6dban. Mivel ezek igen magas frekvenciiin jdnnek l6tre -val6sziniileg a magnetoszirikci6s effeldus miatt ilyenkor tdbbletfluxusindukdl6dik -, ez6rt alapesetben igen nagyok a nagyfrekvencia miattidrv6nyrram-vesztes6gek. Ezt fgy lehet kikeriilni, ha igen v6konyanr€tegzett f€miivegb6l kdszitjiik a berendez6s liigyvas r6sz€t. Ebben ezesetben m6g nagyfrekvenci6n is igen kicsiny az iirv6nyfuam-veszteseg.

Egy ame kai feltal6locsoport - akik sikeresen megval6sitott6k ezta berendez6st - tov6bbi fontos meg{igyel6se, hogy a terhel6st csak bi-zonyos sziik id6intervallumokon beliil szabad r6kapcsolni a szekun-der kicsatol6 tekercseke, ellenkez6 esetben a folyamatot lefojtj6k.Tekintve, hogy ehhez meglehet6sen bonyoluit elekronika sziiks€ges,ez6rt ez a k€sziil€k sem 6pithet6 meg kdnnyen, 6s riiadisul nem is ol-cs6 az iivegf6m viszonylag magas 6ra miatt. A U. a&a mntatja az,dvcsaFmodell" alapelrendeziset. 4,, Bevezetds a tirtechnohjgidba'1. kittet6ben kocka. s6t hexagon6lis elrcndezds is l6that6; az alapelvetnagyon sokf6le geometriai form6ban meg lehet val6sitani. Az /. ,(d-tetben 6lta'lam leirt ,,ovcsaFmodellt" haszn6lja Flynn 2001-ben meg-adott szabadalma, a jelens6g fizikdjdnak ismerete ndlkiil.

Ugyancsak az 1. kdtetben kiizdltiik a Hans Coler-f6le berendezdsegyik alapvet6 elrendez6s6t. Ez hat darab, hatszdg alakban elrende-zett permanens mdgnesb6l dllt, melyek egy rezg6k6r r6szei voltak. Azegymdshoz k6pest ferd€n elhelyezett magnesrudakon szolenoid tal6i-hat6, s6t magekon a rudakon keresztiil is en\\egy az fuam. Ez az el-rcndezds lehet6vd teszi, hogy a rudak kijztitti l6gr6sben m6r elevetolz, aszimmetrikus mAgneses t6r id6ben is viiltozzon, ha egy nem li-needs tagokat tanalmaz6 mrgneskijrnek a r6sze. Mivel a szolenoidokvasma&ja egy permanens m6gnes, ez6n a rezg6kdr nemlinearitdsa ga-rant6lt. Bz viszont kz6rja a szinuszos rezg6kcjri viselked6st, €s igyeleve ad6dhat ^z id6beh nem szimmetrikus lefutrisi gerjeszt€s. Ezt azelrendez€st kihangolni ki-i16n mtiv€szet, ez6rt puszt6n csak a tbrt6neti6rdekess€g kedv€6rt emlitettiik.

A Coler-f6fe berendez6snek egysze ibb v6ltozata is ran (3. ktitet166. oldal)- 86r az 6brrk elvesztek a hdboni sorin, a tdred6kesenfennmaradt leir6sb6l rekonstruiilhat6 az elrcndez6s. f25. 6bra) Itt ismegfigyelhet6 a mdgneses t6r er6s hajlit6sa, s6t torzitdsa, csavar6sais. Mivel itt sem lineiiris a rezgdkdrdk6n lefoly6 gerjesztds, ezdnmegvan az dsszes sziiks6ges alapfeltetel a ttibblerenergia el6dllitdsi-

262

MAGNESDX voNzis,iBAN

hoz. Bz az elrendezes azonban majd csak akkor lesz megval6sithat6,ha m5r igen sok tapasztalat halmoz6dik fel ^z egyszeriibbnek tiin6mozg6 alkatr€szes k6sztildkek m6retez€s6r6l. Behangol6sa eddigszinte rem6nyteleniil bonyolultnak tfinik. A Coler-csoport eltrin6s6velaz 6sszes tapasztalat megsemmisiilt, az ut6korra nem mamdtak meg al€nyeges m6retezesi szempontok.

l?---- t ' t l;-----

25.6bft. A Coler Bdp eqyikresze.

J6l megfigyelhetii egy konstrukci6s megolddssorozat Gary, Hen-dershot 6s Coler munkeiban. val6sziniisithetii, hogy az ut6bbi k6tkonstrukci6nil is Gary szellemes seg6deffekuset haszneltil fel, demagasabb frekvencien. Gary elektromechanikus gdp6ben (l5sd fiigge-l6k) kb. 10 hertzes frekvencidn, kb. 1 millim6teres rczg€si amplitfd6-n6.1, legfeljebb 1-5 watt bbbletenergidt lehetett kinyemi. Hendenhotmdgnespatk6 €l6tt rezgetett vaslemeze esetdn a frekvencia 10-15 kilo-hertz, az amplitfd6 - 0,1 millim€ter, a kivehet6 energia kb. 100 wattlehetett. Ezt viszont csak tiibb 6r6s hangoldssal lehetett b€6llitani. AColer-f6le 6 kilowattos g6pet viszont m6r 100 kilohertzes frekvenciiiniizemeltett6k = 0,01 millim6tercs rezg6si amplitrld6 mellett, ami rend-kiviili gondoklal jart, mikor a rendszert be kellett hangolni. Itt egyvastag, lemezelt ldgyvas r6d rezgett. aminek frekvencidj6t dssze kellett hangolni el6m6gnes€26 6s nagyfrekvenci6s 6ramkijritkkel is.

Nyilv6nval6, hogy ezekndl az egy6bk6nt szellemes rezg6 alkatreszes g6pekn6l a teljesitm6ny feltomazisa, fokozdsa csak a frekven-cia n6vel6s6vel lehetsdges, hiszen a permanens mAgnesek indukci-6ja anyagszerkezeti okok miatt v6ges. A frekvencia n6vel6se vi-szont az amplitdd6 csdkkends6vel j6r, ami a behangolrst neheziti.El6g egy rdgzit6 csavar kilazul6sa, 6s m6ris elhangol6dik egym6st6laz elektromos rezg6kijr 6s a l6gyvas. Magyas frekvencian igen nagymechanikai fesziilts€gek €bredhetnek a l6gyvasban, ami a magneto-szffikci6 megjelen6s6vel is jdr, ez tovibb neheziti a m6retez6st.Technikailag ezek a rezg6kdrdk nem line6ris, parametrikus, gyen-g6n csatolt rezg6seket fognak v€gezni, melynek megismerdse, m6re-

kondenzi lorkrnelpar

263

EGELY GYdRcYr BoRorvAriLEN

tez6se iinmagdban is komoly feladat. Viszont olcs6 anyagokb6lmegepithet6ek, sorozatgyirtdsra alkalmasak voltak ezek a g6pek.Tipikus tudesalapf gydrtmanyok lehettek volna.

Am mindezek mutatj6k, hogy viszonylag gyenge anyagmin6s6gekeset6n is van lehetiis6g iparilag hasznosithat6 m6(6kii ene€iiit nyemirezg6 alkatr6szeket tartalmaz6 mdgneses rendszerekb6l. A kiindulds aGary-fdle seg6dhatdst felhaszn6l6 rendszer lehet. Az viszont Hubbard,Hendershot 6s Coler g6p6vel egyiitt a mflt k6d6be veszeit, a m6retez6sitapasztalatok nem maradtak fdnn . . .

Hasonl6 tijrt6net zajloft le a Floyd Sweet-f6le k6sziil6kkel, melyet a70-es, 80-as 6vekben fejlesztett ki a magdnyos feltalel6. (R6szlEesebbleft4s^ ̂ 3. kt;tet 184-185. oldal6n tal6lhat6.) A k6sziil6k itt is mozg6alkatrdsz n6lkiili. Alapi;tlete, hogy egy kerdmia dlland6 m6gnesbe kii-ldnleges m6don m6gneses ,,szigeteket" illitunk el6, a Searl-fdle k6-sziildkhez hasonl6an. Kdt kiils6 gedeszt6 tekercs segitsdgdvel ezeket am6gneses szigeteket (melyek egy6bk6nt torz tereket hoznak lehe azSlland6 magnesben), idtjben aszimmetrikus m6don torzitjak,6s igymegint teljes szimmetriaveszt€st hoznak l6tre. J6l megszerkeszlett, op-timaliz6lt kicsatol6 tekerccsel a tdbbletenergia elvezethetd. A szemta-nfk sflycsitklen€sr6l sz6moltak be, 6s an6l, hogy miikddds kiizben le-hiilt a k6sziil6k. A feltal6l6, ,,Sparky" (,,Szik6s") Sweet azonban titk6tmag6val vitte a sftba, senkinek nem mondta el az inhomogdn mrgnesesmez6ket l6trehoz6 mdgneses szigetek eloszl6s6t, strukbir6j6t.

Pusztdn az antigmvit6ci6s e{fektus ernlit6se miatt hagytam utolj6ra akanadai Hamel k6szul6k6nek ismertet6s6t. Hamel - a t6mdban mdrmegszokott bizarr feltaldl6i viselked6st mutatva azt dllitj4 hogy k6-sziil€k6re nem mag6t6l jiitt 16, hanem dlmdban ,,kapta', ahogy 6 mond-ja, iirl6nyektil. A szabadalmaztatjssal is Ks6rletezett egy ideig, de be-advdnyait rendre megsenunisitett6k. Ez6rt Hamel kdzzitette szEtkezedl

A gep eg6szen szokatlan, imbolyg6 mozgast v6gz6 permanensmdgnesek elrendez6s6b6l 6llt. Tdle fiiggetleniil sikeresen megism6-telte a Ks6rletet m€g egy konstruktir. (A k6sztil6k leiresa 6s az Inter-net-cim a ,,Bevezetas a drtechnol6gidba" 3. kdQ4nek 178-182. ol-dalrn taldlhat6.) A hArom, egymiissal sziiget bez6r6 ,,imbolyg6" ten-gelyii kfpm felszerelt permanens megnessor elk6szit6se ism6t csaknagy munk6t ig6nyelt. A szemtanik 6s a fuggetlen reproduk6l6 sze-rint bizonyos fordulatszdm utdn a sidrkezet 6nj6r6v6 velt, 6s silycsdk-kendst mutatott. Ezek az egymdst6l fiiggetleniil megjelen6 hasonl6 6l-litasok - Searl, Hamel 6s Sweet - azt sugalljdk, hogy a dologban lehetvalami. (Elvi megtdmogatisir6l az V. #szben m6g visszat6riink, Dob6Andor munkiissagdnak ismertetdse kapcsdn.)

264

MicNEsEK voNzis,iBAN

Utoljfta emlitem meg a ,,Beveze4s a tirtechnoLiSidba" 1. kotet6-ben tdrgyalt Hyde-GIe gener6ton. A g6p, amelyr6l itt dbr6t nem kiiz-liink, pusztdn technikailag drdekes. Az elektromos teret axiidlisan dsradiehsan is tozitja nagy szemf lamella segitsdg6vel, 6s igy az eleld-romos t€rn6l is teljes szimmeniamegsemmisit6st tud el6mi. Ez a g6pazonban sokkal bonyoluitabb, mini a megneses szerkezetek, 6s t<ibbhihdnya is van. Igen nagy t6rer6sseget nem lehet el6mi elektromosmez6vel m6g leveg6ben sem, mert 20 kv/cm-es t6rer6ss6g fdldtt m6rmegjelenik az ioniz6ci6, 6s az dtiit6sek komoly vesztesdgeket okoznak.Ezeft ez a?, eber\dezes sem tdbb technikai kuri6zumnel, bfu a meg-adott leires szerint kdriilbeliil tizszeres energianyeresdget dn el a f-el-talil6 (aki egy6bk6nt nyomtalanul eltiint).

Az IMPUTZUSMECMAnAD,IS MEcsERTEs[Az a t6ny, hogy gond van a .,geometriai" tipusi szimmetri6kkal -melyek pl: a tdrbeli elt6r6s (impulzusmegmaradds), 6s az id6beli el'tol6s (energiamegmaradds) -, j6l l6that6 azokban az esetekben, ami-kor az impulzusmegmarad6s is s6riil. Az impulzusmegmarad6s sd i-l6se nem kisebb ,,biin", mint az energiamegmarad6se. Mdrpedig azelektrodinamikiban is ismeretes egy ilyen tankdnyvi eset: ha k€t tdl-t6tt r6szecske mozog egym6sra mer6leges p6lydn, ,,T" alakban.(R6szletesebb trrgya6s^ a ,,Bevezetis .t tArtechnol6sidba" 3. kbte6-nek 54. oldal6n tali4lhat6.)

Az egyik USA-ban megadott szabadalomban (James W. Black1993-as szabadalmi leirds a ,,Bevezefts a ftflechnolrjsi1ba" 3. kdtet137-140 old.) dszletes, sok m6r6ssel aldt6masztott Ks6rleti bizonyit6kot talalunk arra, hogy p61d6ul midgnesek mez6inek torzit{saval Mimpulzusmegmarades megs6ithet6.

Term€szetesen elektromos mez6k deform6lds6val is megval6sit-hat6 az impulzusmegmarad6s megs6rt6se. M6r az 50-es 6vekbenmegjelentek Thomas Townsend Brcwn,,elektrogravitdci6val" fog-lalkoz6 munkiii, melyek kis6rletileg ugyan sz6les kdriien megalapo-zottak, elmdletileg azonban hi6nyosal maradtak. (Szabadalom:2.949550 es 3.022430) EzI a munk6t folytarta J. W: Campbell, aki2001 november6ben kapott szabadalmat (az USA-ban 6317310 81sz6m alatt) kdtdimenzi6s, aszimmetrikus kapacit6smodul tipusi haj-t6miiv6hez. A szabadalom igen egyszerfi 6s j6l tiikrozi az eddig mdrsokszor leirt mezddeformdci6s elvet. A 26. 6br6n l6that6 egyszerriehendez6sben egy iireges henger 6s egy kdrlap k6z6rt l6tesireneknagyfeszultse8ii asl immerrikus clekrromos mezrir. igy meg nem le-

265

EcELr GYdRcY: BoRorvatLEN

hetne a teljes szimmetriamegsemmisit6st el€mi (mert a mez6benmarad egy forg6si szimmetria), de a term6szet ,,maget6l" megoldjaezt a feladatot. A nagyfesziiltsdg (tiibb mint 100 kV) hat6sdra tranzi-ens koronakisiil6s indul meg, 6s igy a kialakul6 elektromos mez6 to-vebb deform6l6dik t6rben is, id6ben is. (A tulajdonos a NASA-n ke-resztiil az USA.)

B6rhol is fordul el6 egy-egy apr6 kisijl6s (melynek fiekvenciiijapolaritdst6l fiiggiien 100 kIIz is leheo, mind taben, mind id6ben azelekfiomos mez6 iisszes szimmetridja eltrinik, teljesen deformelt lesz.Az aszimmetrikus elektt6d elrendez6se az elekrcmos mez6 szimmet-riamegsemmisit6s6t 6s a korcnakisiil6st is segiti. Ha a szabadalombanleirt nagyfesziilts€gri, egyen6ramf tepegys6g helyett nagyfesziiltsdgi.i,de nagyftekvenci6s t6pegyseget haszndln6nk, akkor tov6bb javulna ahat6s. vakuumban nem mrikddik ez a berendez6s, mivel nincs kisii-I6s, ami deformdlja az elekfomos mez6t. Ha ezt k6pesek lenn€nk mii-szakilag megoldani, akkor akiir a csillagkiizi tdrben is haszndlhat6lenne az etiiris. Megold6s lehetne, ha szegmenseke osztandnk a hen-ger pal6stj6t 6s a siklapot, 6s ferde, a tengely mentdn is tolz tranziensmez6ket hoznSnk 16tre.

misik eleklr6d

e 6lndzel

A szlkrakisil6sek k0my6kindelormilddik a mez6.

26. e&a. ElektroSravitdci6s hajrinfi szabadalmi rajza. L4ryeges a. as.in-metrikusan viltoz6 elektronos mez''.

sdt

A szabadalmi leir6s t6bbf6le aszimmetrikus elrendez€st is megad,a technikai param6terek hirnyoznak. A ftancia J. Naudin honlap-viszont szemos alacsonyabb fesziilts6gii (: 40 kV), egyszerian

id6ben k vrlhzd,aszinrmelrikus me?6

nagylesz0Lls6gitdpsgys6g

266

M.icNEsE( voNz;siBAN

aszimmet kus elrendez6sri megoldis is megralSlhat6. A tol6er6 ira-nya nem a polaritdst6l fiigg, hanem az aszimmetria iriinyet6l, s ez arin) muratjd. hog) nem ionszdl leresendd a hatds m6gdu.

Ezek az olcs6n el6dllithat6 berendezdsek j6l mutatj6k a mez6-deform6ci6, a szimmetriamegsemmisit6s 6s a megmaraddsi tdrv6-nyek kapcsolat6t, amit mifu a m6gneses mez6kn6l megismertijnk.Term6szetesen a mez6-deform6ci6 mdrt6k6t optimalizalni keilene amaxim6lis tol6er6 eladse 6rdek6ben, de ehhez mer az elvek isme-rcte is szijks€ges.

SEMMIT SEM TANITTUNX, SIMMIT SEM FII,BJTETTUNX

Tal6n ez a III. r6sz adja kiinyviink legfontosabb tanulsdgdt, azaz hogymilyen fontos a tudomanyos m6dszer ismerete 6s annak haszndlata.S az is l6tszik, hogy hibSinkb6l nem tanultunk, 6s igy nem is felejtettiikel 6ket... S nem tartottuk be a kutatdsban sok L.udatc irAn negsz.erzettszabalyokat sem. Valaminek az ismerete 6s annak betartdsa, gyakanelvdlik egym6st6l. (Konfiiciusz tanainak ismercte - rnelyek fontosak 6sdltali{ban helyesek - nem eredmenyezte azt, hogy be is rarron6k, a kor-rupt 6s fejl6d6sk6ptelen kinai 6vszizadok mutatjik ezt.)

Ebben a fejezetben azt liittuk, hogy hiiiba ismerik sokan a tudome-nyos m6dszen, igen kevesen haszndljdk a gyakorlatban. A tiibblet-energia el6rllit6sa sem valami misztikus dolog, hanem m6r sz6z 6vvelez el6tti ismereteinkkel is athet6 fogalmakkal magyaJd.zhat6. Kis'r-leti p6lda is 6pp el6g akadt... Minditssze a kutates r6g6ta ismen sza-bdlyait kell betanani, 6s Piene Curie, Emmy Noether vagy WignerJen6 gondolatait kell hasznositani ahhoz, hogy mindez a gimndzium-ban is tanithat6 evidencia lehessen.

Sz6mos katnyvben leirj6k, hogy mi is a kutat6s tudom6nyos m6dszerc. Mi most Conmd B. Crauskopf 6s Arthur Beise\ The PhysicalUniverue cimri (Mccrow Hill kiad6 eltal kiadott) kdnyve alapjen v6-gezziik el ezt. A k6t szerz6 a tudomdnyos m6dszer bemutat6s6t val6-ban a legfontosabbal kezdit ,,A legSondosabb megfigyel6sek, a leg-pontosabb szdmttdsok csak akkor tesznek gyiimijlcsbz6ek, ha a meg-felehi kArdZseket tessztikfel. A kutat6k ttjbbflle m6don dolgozhatnaLA ki;.vetlen megkdzelitas eglszen eeyszeri: egt geohjsus elvisz eeydsvdn darabot a laborat6riumdba As megvizsgtiua az tjsszefttel't, ki-ki;vetkezteti, hogJan alakult ki. Mt^ megk(;zelttAs a kijzretett m6dsaer-Senki sem vizsgdha meg pdlddul a Fdld kbzepit, de kiildnbdz' for j-sokb6l, kizretett mridon egy geol6gus megmondhatja, holy a Fi;Idbelseje val6szinfrleg olra<lt vasb6l van.

267

EGELT GYdRcY: BoROTVATLEN

Mindegy, hogy egy adox problimdndl milyen megkl;zelirdst hiu'ndlunk, a kutaaiak azonbatl indiS egtfajtu lApissorozatot kell meq'tennie. Ez a llplssorozat az dltaldnos midszere az univerzum meSki)'zelitdslnek, ez az igrnevezett tudomtinyos m6dszer. A tudomdnyosmtidszer nAgy bpisbdl dll, de sosem adja meg a legviSs' igazsdSot.

). A probl4na megfogalmaz.dsa.2. Megligels 6s klsArbt.3. Az adatok 4rtelmezite.4. Az interprettici' kipr6bdldsa tovtibbi hegli$,ellsekkel As ki'

s6rletekkel.

A turmAszet, aval6 vildg viztgdlata a tudomdnJos ruidsze. mi,'el aklsa et As a negfrByel4s eredminyei azok, melyekkel a kutat6k 8on'tlolataikat megalapozdk, s amelyekkel ezeket a gondolatokat elkn6r'aik" Term6szetesen nem v6letleniil haszn6lom Beisemek ezt a mun-k6j6t. Elemezzijk gondolatai segitsdg6vel, hogy pl. az energia- esimpulzusmegmarad6s kapcsdn hol kdvettiik el azokat a szarvashibd-kat, mely tiibb milli6, talen tdbb milli6d ember nyomords6g6t €s ko-rai hal6ldt okozta. (A folyamatot a 27. 6bra mutata.)

A probl6ma megiogalmazdsa

Mit kdrdeziink a term6szett6l?

Megfigyelesek es masok kis6rlelei

Az adatok dsszegylijt6se

Interpreiaci6Az interpretaci6 kisdrletivizsgahta

Az adatok 6rtelmez6se ahipotdzis tiik6ben

A hipot6zis alapj6n egy ijkisdrlet eredm6nyeinek

me&j6sl5sa

27.6bt^. A tutlotndnlos n6ds.er alkalna.4stitnk elrifolvnata. k a hipo-t6:h (ati;na). anelyik tdbbr.dr is kidUja a kis, etek pntbdj'it, tdn'6\ M$,eltnZlet les.. A klasszikus fzikr vilsgdlato, kistrleti ellendq?se nldr a XIX.rui.ad ftginmegLiUt.

i268

MicNESEK voNzis;BAN

Most ndzziik meg ezt a n6gy l6p6st.1. ,,Egy probl4na neelogaLtnazdsa azt jelenti, hogy kivdlasltunk egy

kirdAsti a kutukjnak dbaldban ndr van valami iitlete. ho$, mitakar vbgdlni. Sok esetben a probbna fdMllitdsa ds az adatuk Ar-telmezise dsszeJiiS|. A kututti spekukilhat, lehet qt Ar.4se, vabegy teljesen kiJbjlex koncepcitij.t a termZszet eq\-egt tuLajdonsd-gdftjl, de tovtihbt yizsgdlatok nAlkiil nem juthd yAgscj konklki6raebben a fdzisban.

"

Mi! is jelentenek ezek a mondalok? Esetiinkben p6lddul azt,hogy f€l kellett volna tenni a kdrd6st: mi az energia? Ezt a kdr-d6st azonban nem tettdk fel a nagy kutat6k sem: Mayer, Faraday,Maxwell vagy Einstein. Emmy Noether 6szrevette, hogy az ener-gta lrrelmezhet6 s.inmetriakint, de a tudomenyos vil6g f6lresit-pitrte, teljes mdrt6kben ne€iligalta ezt a fbntos me8litiist, ezt azfjszerli megfogalmazdst. Alapvet6en senki nem 6rdekl6diitt azenergia, az impulzus. az impulzusnyomat6k, de a t6bbi fizikaialapfogaiom l6nyege, fizikai tartalma irdDt sem.Talen egyediil az id6 fogalma keltette fel a filoz6fusok 6rdekl6-d6s6t, az iiltalanos relativitiiselm6let pedig a tdr €s a tdrid6 fogalm6t kezdte el kajzelebbr6l vizsgiilni. De az, hogy mi is val6jdbanaz elektromos tdlt€s, mi a miigneses mezo, az ercj vagy az elek-tromos mez6, mi is az a kozeg, ami kitdlti a teret. vagy mi azenergia, ez igy lrtszik, kiilijniisebben nem drdekelte a fizikuso-kaL. Ha nincs klrd4s, akkor wilasa sinct,6s ha megmaradunkolyan sek6lyes 6ltaliinoss6gok szintjdn, hogy az energia munkavdgz6 kdpessdg - ami nem a l€nyeg6t, csak telhasznil6si teriile-tdtj€lenti , akkor nem is kapjuk meg a megtelel6 velaszokat.A probllna neglbgalmazdsakor i;gziink kiindul(i febatulezZseinket. ltt k'd6jelezziik meg az eddig term6szetesnek vett.vagy hallgat6lagosan, de iilta|inosan elfogadotl premisszdkat. Pl:Milyen a mozg6 tctmegponl vagy mez6 t6rbeli 6s id6beli szim-metri6ja? Mozg6 tdmegpont gravil6ci6s tere ugyanaz. mint az 6116t6megpont6? Forg6 tcjltds tere ugyanaz. mint a linedrisan mozg6tijlt6s6? Mozg6 tijltds vagy deformdl6d6 mez6 kijrijl is euklideszimarad a t€rid6? Az a{ommagok eset6n fbntosak-e a diszkdt t6r,beli szimmetridk? A tudomdny tctrt6nete azr mutarja, hogy egynyilv6nval6nak fu6lt feltdtelezds meBk6rddjelez6se, alaposabbmegvizsg6lrsa jelent6s eldrel6p6st hozhat. Ennek mo$6ja: b!zonyitsd a felt6telez6seket !

2. ,,A nagfig,eldst ls a kisirletet na$' gonddal kell elytgezni. A ter-mis.et tinyei a tudondnl lplt6koclaii is ere.lmA ,\einek vigs6 bi-

269

ECELY GYoRcY: BoRorv^tiltrN

zonyltlkai. Az objektiv adatok meeizsSlildsdnak s rqetd miNobaaz a kesztetls, ami a tudomdnyt a mds tipusi intellektudlis v lal'koltisokt6l elkiilijniti." 'falrn sehoi sem keriiltiink messzebb a tu-dom6nyos m6dszert6l, mint itt. Mint leftuk a tan- €s szakkonyvek-ben senkit sem 6dekelt, hogy az energia- vagy az impulzusmeg-maradds k6rd6s6t kis6rletileg is feszegesse, vagy elm6letileg aszimmeftiek fi.iggvdny6ben csoportositsa. Megddbbent6, hogy sziz€s szdz szakkonyv 6tolvasSsa ut6n nemhogy kis6rleti eredmdnye-ket nem taldlunk, de meg hivatkoz6st sem, hogy ezeket az adato-kat hol taldljuk meg. A term6szet kis€rleti vizsg6lata ezek szerintnegyedrendii, de esetleg ki is hagyhat6 16p6s... Mi m6s lenne ez,mint atudomrnyos m6dszer teljes negligdldsa?A szak- ds tankdnyvek puszt6n ana biztatnak minket - mind amechanikdban, mind az elektrodinamikdban -. hogy ne a t6nyekre dpitsilnk, hanem ana a vak hitre, hogy hiitha mindig igaz azenergia- 6s az impulzusmegmaradds. Ez a m6dszer val6jiiban f6l-rcvezet6, tudom6nyosnak ldtsz6, de altudomdnyos m6dszer. Ez atudor]j,6ny lLitszatdt kelt6 m6dszer hatja dt a szakkijnyvek nagytijbbs6get - sz€gyenletes, amit az elekrcdinamikeban, 6s a klasz_szikus mechanikiban tal6lunk. Teljes m6ndkben hi6nyzik a meg-figyeles 6s a Ks6rlet, s a tomiid6, a pisztring vagy a miagnesestbbbtetene.giat ad6 kesziil6kek egyike sem keriilhet be a szak-kitnyvek vagy tankdnyvek lapjaira. Semmik6ppen nem nevez-het6 ez6fl tudomSnyosnak az, amikor pusztdn zz energiamegma-rad6s tdrv6ny6re hivatkoznak ilyen tipust g6pek szabadalmi be-adviinydnak elutasitasakor.

3. ,,Az interyretdci6 veaethet ahhoz az dbaldnos sz.abdlllnz, ame-lyek megfelelnek az adatoknak. Az i terpretlicirinak minden eset-ben klpesnek kell lennie arra, hogy megvdhozott kdriilminyekkijzdtt is megfeleljen az ij adatolnak. " Mit is jelert ez'! Ha igaz-nak gondoljuk p6ld6ul a NeMon-axi6makal vagy az elektrodi-namika tdrv6nyeit, akkor azoknak b6rmely mozg4s, brdrmilyenszimmetria eset6n igaznak kell maradniuk. Csak akkor 6ltaldno-sak ezek a t6rv6nyek, hogyha nem fuggenek a szimmetri6kt6l.Miirpedig a kis6rletek nem ezt mutatjdk. Az interprellci6 l6nye-geben a ,,szortirozis", a vrlogatds. A szimmetriek mondj6k meg,hogy mik6nt kell drt6kelniink egyes jeiensegeket. Egy-egy moz-gds, egy-egy veltozes szimmetridja az a ,,cimke", ami a term6-szet jelens6geit sziik 6rv6nyess6gi hatdrok kttz6 utasitja.Egyenes vonahi vagy k6rmozg6sn6l term6szetesen €rv6nyesek aNewton-axi6mAk. Interpretilhatjuk tehdt igy, hogy ekkor. a folya-

270

MicNsstrK voNzis;3aN

matos szimmetriiilo6l €fi6nyes az engrgra- 6s az impulzusmeg-maradis. Mis, 6ltal6nos esetekn6l ̂zonban az lesz a v6logat66, azelkiildnit6s eredm6nye, hogy nem 6rv6nyes feltetlenill az ene.gia-megmarad6s. Du a hib6t v€tettek az eddigi kutat6k az inteeret6-ci6kndl, nem tudt6k ho9y a szimmetia az a saupertdrvany, vagymindenek feletti n6z6pont, amely fel6l vizsgil6dni kell, ami alap-j6n a kateg6riekat fel kell dllitani - a szimmefii6k nyelve azegyetlen fontos nyelv a term6szetben. Formdlisan persze ezt el-ismerik, de a gyakorlatban mer nem engedik drv6nyesiilni ugya-nigy, ahogy Konfijciusz vagy a kercszt6nys€g tanaival tdrt€nt.

4. ,,A tesztelis ls interprenicin nagaba foglalja az ij megfigyel4-sek, ij mlrlsek elkisalt4s&, ahol azt ddntjitk el, hog! az el6z6pontban lefektetett interpretdciti megfelel6en j6solja-e meg azeredmanyeket. Ha az eredmanyek megegyeznek a predikci6val,akkor a kutat6k a megfelel6 gondoLii pAIyAn vannak. A7 ijadatok az eredeti gondolatok finomitisdhoz vezethetnek uqyan,ha viszotut egel6sitik, akkor heltben w8!unk. Ha nem, akkorijra kezd6dik ez a folyanat, ds a v6gtelensigig tat1hat." Mivelel sem v6gezt6k pl. az energia- 6s impulzusmegmaradissal kap-csolatos Ks6rleteket a legdltaldnosabb eseteke, ez&t eddig ad^'tokat sem kaptal, vagyis az interpreteci6ig €s annak tesztelds€igsemjuthattak el a kutat6k. Beiser v6lem€nye szerint egyetlen hi-potdzis sem nevezhetd v6glegesnek, hiszen a jitv6ben bfumikorfelmeriilhet a hipot6zis inkorreks6g6re mutat6 adat. Mindaddig,amig nem bizonyithat6, hogy egy hipotdzis hibrs, elvileg sosemhagyja el a Ks€rlet, az interpretalds 6s ellen6rz6s gondolati kiir6t,nem lehet a fizika,,szent tehene".Term6szetesen min6l tdbbf6le n6don lehet sikerrel ellen6rizniegy hipot6zist, ann6l val6sziniibb, hogy a term6szet interpret6-ci5j6nak az adott hipotdzise drv6nyes. Az a hipot6zis, ami sok-szor t6l6lte az iisszes elvileg elkdpzelhetii resztel6si folyamatot,az tdrv6ny vagy elm6let. Az energia- 6s impulzusmegmaradrdst- mint liittuk - nem tesztelt6k a legeltal6nosabb esetre, ez6rtmai tank6nyvi form;ja semmik6pp nem nevezhet6 dltalenostftv6nynek. Eredetileg egy 6tmeneti, felt6telezett form6ban egytudomdnyos interpret6ci6t hipot6zisnek neveztink. Amikort6bbsz6r is rijra ellen(iriztilk, 6s helyesnek bizonyult, akkor ahipot6zis tdrvdnny6 vagy elm6letrd vAlik. EBy riirv6ny azt mu-talja meg, hogy mi tiirt€nik. Az elm6ler azt mondja meg, hogymi6rt. Egy elm6let megmagyafi.zza,holy mi&r ritrrdnnek bizo-nyos esemenyek, 6s ha egy adott tdrv6nynek engedelmesked-

271

EGELY GYORGY: BoRorvAriLEN

nek, megmutatja, hogy az a torv6ny mi6rt 6s milyen feltetelekkdz(itt 6rv6nyes.Ldtharjuk,.hogy ezen az alapon az energiamegmamdds tituv6nyevagy a Newton-axi6m6k tulajdonk6ppen mindig is csak hipotdzi-sek voltak. Az6rt mondhatuk ezt, mert nem teszteltiik mindenelk6pzelhetii lehetsdges kijriilmeny kdzijtt. r6szben az elm6leti fi-zikusok Erdektelensdge, r6szben kis€rleti neh6zs6gek miatt.Newton axi6mdi t&v6nyszeriis6gnek min6sithet6k akkor, ha amozgrs folyamatos szimmeriekat tartalmaz, a Maxwell'egyen_letek tdrv6nynek min6sithet6ek, ha a mez6kben folyamalosszimmetriakat taldlunk, de e teriileteken klviil nem 4ninyeseksem a Nei'ton-ari6mdk, sem a Man,ell-egtenletel. Lrthatjuk tehet, hogy a klasszikus fizikeban nem haszndlt6k kdvetkezetesena tudomdnyos m6dszen. Legjobb eseben r€szigazs6g, teljes ilta-l6nossdg6t tekintve pedig hamis eredm6nyek t6ves 6ltal6nosit6satudomdnyos mezben, azaz 6ltudominy.Beiser kiildn fejezetet szen annak, hogy miAt is sikeres a tudo-miny. Azt irja, bogy nincsenek v6gs6 igazsigok a tudomdnyban,a tudomdny a tud6s 616 teste, 6s nem megfagyott idedk csoportja.Erdemes ebb6l a r€szbail is ndhdny mo^datot idezni: ,Ami a tu-domdu)t sikercssA tette a term,szet iasgdlatdban, oz a tudo-mdq' ercdmAnyeinek dllandi vizsSdlata 6s a vizsqdlatok ellen6r-zdse. A tudomtiny toninyei is elmiktei nem egt vags6 igazsdgotklpviselnek: azok csak addig indnyesek, amig ellenkezd Aftelmiibizonyitak nem ke il napvildgra. Ha ilyen cdfohi bizonyitdk fel-meriil, akkor a $nAny vagy az elmiletet m6dosltani keII, \'a8tki kell dobni. A tud6sok nyitottak arra, hogy munL6juk rdszleteitmegismertessdk, igy tisok kdvethetik Sondolkodisukat, 6s meg-ismitelhetik kistrleteiket As megfrByel'seikeL Semmi sem fogad-hat6 el a szemllyes tekintAly alapjAn, vagy mert az egy valldsivagJ poliikcti doktina rAsze. A ,,j6zan Asz" sem irv. Kizdnllag ahanirozot mAftsek As a tkztu AneIAs tzdmiL nem pedig a sze-nilyr6l szenilyre szdlLi iires dneldsek."Eppen ez az, ami hi6nyzik p6ld6ul a klasszikus fizika legalap-vetiibb t6teleivel kapcsolatban; nem taldlkozunk mdrdsekkel 6skifejezetten dogmatikusak szemos tdrvdnyre vonatkoz6 ismere-teink. Kiz6r6lag a tudomeny .,tekinl6ly6re" val6 hivatkozessalkell elfogadni ma ezeket a t6rv6nyeket, 6s nem m6#sek alapj6n.(Gyakran halljuk, hogy a tdbbletenergidt termel6 g€pek ellen-keznek a j6zan 6sszel.) ,,A tudomdnyos megki;zelitus ercje nen-csak a termdszet ldSdnak megdrtasAben mutatkozik meg. ha'

272

M,icNESEK voNz,(siBAN

nem a tudomdnyon alaput6 technol.igia sikeriben k. Nehtz el-kAp.elni az y'let blimeb) rAszAL meltet valahogy a tudomdny nemZrintett. Azok a miiszdlak, amelyeket hordunk. alok a gy6gysze-rek, melyek neghosszabbitjdk 6letiinket, azok az aut6k is repn-l69ipek, metleken utazank, a telefotu, a nidi6, a televizi6, mindeglfajta gondolko&is eredndnyei. A kitdn:sistig ds a kdpzelliertigon lolkoddsunk ftsze, s a legfontosabb, hogy semmit sem sza,bad adotnak venni, mindent megvilsgdlhatunk, mert mindenvliltozhat. A mriltban tud6sokat Agettek neg, nert njdtosan lr-telmeaAk azt, ant hixak. Galilei, az elsrj modem tud6s .t kin,,allatdsok Jenyegeftse miatt voh kanJtulen megcdfolni, lDgy aFdld a Nap kbr l mozog... Mdsriszt a sakepticiamus a tudomtinrszNAben !an. A valLisos is tudomdnyos gondolkoddst netn j6osszekeverni, kiilitudsen, ha lrzelmek is benne fogla\atnak. Agondolatok szabdd piaca tdrsa.lalmunk egyik nag| eredmiq,e,aagt harc dftin jertiik el, is nintln;djan vesztiink, ha megen-gedjiik, hogy a gondolatok piaca ehiinjik."Mdsr6l sem szdl ez a kdnyv. minl ennek a bizonyos gondolatpi,acnak az eimrzir6sft6l, betiltesdr6l, megnyomorir6s6r6l. Mesr6isem sz6l ez a kainyv, rnint a tudomdnyos gondolkod6s sziiks6-gessdg€r61. Iisztess6gdrdl. 6s fi61, hogy a hatalomban lev6 .,tu-d6sok" mennyire nem ismerik a tudom6nyos m6dszet. Arr6lsz6l ez a kdnyv, hogy a tudomdny minr jnt6zm6n) mennyire el,tiivolodotr a tudom6nyt6l mint m6dszertrjl.

VISSZATEKNT6S

Ma a tankiinyvek,lbly6irarok 6s a mddi6b6t drad6 inform6ci6k dzitneazt sugallja, hogy minden rendben van a tudomdnnyal, elk6pzelhetetlen. hogy valahol valamifdle hiba eldfordulhasson. ha pedig v€ter-leniil. de eg6szen v6letleniil egy apr6cska hiba m€gis el6fordulna, aztazonnal konigelja a tudomiiny inldzm6nyrendszere. Rem€lem, az ed-digiek megmutatrAk, bogy ez a kdp reljesen toz: a rudom6nyr6l sz6l6hiraddsok kdri-ilbeliil annyira hitelesek, minr amikor a pravda adotrhin a Szovjetuni6 munkasikereirdl. A term6szeG 6s tArsadalomtudo-rniiny j6val k6zelebb van egy roralir#ius, rekinrdlyelvLi rendszerhez.mint ahhoz, amit ma demokdci6nak neveznek, ahol a gondolatok pi-aciln minden n6z6pont megjelenhet, megm6fk6zhet, ahol csak a m6-Iesek, az credm6nyek sziimitanak.

Tegyiink egy kis iddutazitsr. vessiink egy riivid pjllandst a klasszi-kus gcjrbg tudom6ny eredm6nyeire, €s a kinli tudominy n6z6pontj:i-

EGELY GYORGY: BoRorvniLEN

ra. A klasszikus eurdpai tudom6ny a gcjrdg tudomanyon aLapul. az pe

dig elsdsorban Ariszlotel6sz mddszereit haszniha Arisztotel€sz nemcsak a mechanikiiban. a fizikeban. a biol6giiban, hanem a fijldrajzban6s a filoz6firban is fontosat alkolott. most azonban a mintegy k€lezeldven it hat6. a mechaniklval kapcsolatos legfobb gondolatait ismer-tetiiik. Mindezt az6n, hogy l:issuk. ha elindul 6s ellerjed egy 16szigaz-sig. milyen nehiz azt megvriltoztatnr.

Arisztotel€sz (Kr. e. 384-322). Nagy S,indor tanit6ja. neveldje voh:/er:o fr lo/ofu. vagy rerme.zetludc.. rki r i .zon) raS e-') r le_u nr!)a'riatok. felt€lelek, axi6mdk segits6g6\'el pr6bdita meg6nenr. meS€r-tetni a term6szel folyamatait. Fonlos h,ngsdlyozni. hogy Arisztotel€szgondolatail ,rcg,tgr'tl1r1ll. alapozta, teh6t nern iillithatjuk. hogy hipotdziseit ..ir6asztal mellett" alkotta volna. Eppen ellenkezole8. a tet-m€szet rdszleges megfigyel6sdb6l nyefl gondolatai voltak azok. amelyek aztiln mintegy k6tezer 6vigtl|ita T eTErrEk az eur6pai. 6s r6szbenaz iszlim gondoikod6kat. Mindezl l1z6rt drdemes felvetni, mert ugyanez a t6\'[t. ds a bel6le kdvelkez6 stagn6ldsi, elnyomdsi foly.rmal figyelhet6 meg most is- (A gond azonbaD ma sokkal nagyobb.)

Az 6korbxn 6s a kiiz6pkorban n1jnddssze maroknyi gondolkod6 6ltds bdr t6bb inint k6tezer 6vig dreztette hatdsSt Arisztoleldsz. m6gis-csak kev6s ember gondolkoddsdt befolyisolta. vagyis ember6vekbensziimolva hatilsa kicsi volt. Ugyanakkor a Galilej 6s Newton munkassdgival hi4romsziz 6ve elindult mechanika b6r csak pdr sziz 6ve vanterjedirben. talSn tdbb szdzezer kutat6 6s tdbb mil1i6 m6mdk gondol-kodiisit befoly6solta. A mostanj tudomdny t€ved€se tehdt ember-6vekben szdmolva ro,{ldl rob ds sokkal kArosabb. mint az arisaote-l€szi fizika t6ved€se.

Az arisztotel6szi gondolkodas a szernl6l6dd ember gondolkodilsa Ezmutarja vesz€lyesseget is, mert nem mondhaljuk, hogy l6ves filoz6fi6-jdt nem befolyesoltdk a tdnyek. Arisztotel6sz megkijlatnbdztette az 610-l6nyek 6s 6lettelen testek mozgesAt, igy gondolta, hogy az 6l6ket lel-kiik leszi k6pessd a mozgdsra. Mivel letta. hogy mdsk6nt mozognak ^z6gi 6s a fdldi testek. ez6n ezeket is elkiildnitette. Ugy gondolta, hogy azEgitestek mozgilsa dritkk6 tart, mindig kdrmozg6st v€geznek, mig afdldi testek mozg6sai lSthat6an csillapod6k, szabelytalanul gijrb6k.vagy ak6r egyenesek is lehehek, de egyszer vdget 6rnek.

K6nyszermozgdsokat 6s term6szetes mozg6sokat is megkiil6nbiiz-tetett. Az dgitesteknek term€szetes mozgdsa volt a kijrmozgds, a fiilditesreknek pedig a lefelE tdrt6n6 mozg6s, mig a k€nyszeritett mozgastegy miisik test vdltja ki, p6ld6ul er6 hatesdra. Megalkotta a drndm6.fogalmdt, ami ma az er6vel helyettesithet6; ennek korabeli j elentdse a

274

MAGNESEK voNzisiBAN

v6ltoziis k6pess6ge, a viltozds lehet6s6ge voh- Az ,,energeia" fogalmiit ma a mozgasi energia fogalm6val helyettesithetn6nk_ Ariszrote-l6sz a k6pess6g megval6sul6s6t 6s a megval6sul6sban l6v6 vdltoz6stifta le vele. Megfigyel6sei azr mutattdk. hogy a mozgds fenntart6sid,hoz foiyamatosan hat6 erd kell, 6s a mozgiis sebess6ge egyenesenardnyos a mozgat6 hatessall valaminl a mozgds egy kezdettel 6s vdg-gel rendelkez6 folyamat, 6s nem a test igazi 6llapota.

Alapvetijen tehiit n€By mozg6st kiildnbdzreteft meg. Ezek a viilroz6mozgiis. a term6szetes helyi mozgris, a vizszintes vagy heves mozg6s€s az 6gi mozgds. Megfigyel6sei alapjdn helyesen dllapitotra meg,hogy a term6szet t6rgyai a Fijld kdzdpponia fel6 mozognak (szavaivalr a helyiike kivdnkoznak), rehSr alul helyezkednek el a neh€z tar,gyak, azten kdvetkezik a viz, a leveg6, majd annak a tetei6n a rriz.Mindez megfigyelesen alapult ugyanfgy, mint most az energia- 6simpulzusmegmaradis. Csaklogy azt volt az alapvet6 probl6ma akkoris €s most is, hogy a sz6bajdher6 6s megvizsg6ttjelensegek kitre szrikmaradt, 6s nem volt el6gg6 dltal6nos. Onmagrdban az a megfigyel6s,hogy a testek mozgatdsahoz €rd kell, 6s a meglijkdfi restek egyszercsak leesnek, sokkal fontosabb jelens6gek meg6nhet6s6gdt fedre el.mert - mint k6s6bb Galilei meg6rtette - pontosan az ellenkezdje igaz:ha egy testre nem ha! er6, megtartja mozgi4s6llapotrit. Ennek az alap-vet6en markdns igazs6gnak a meg6rt6sdhez mintegy k€tezer 6vre volrsziiks6g 6s Galilei kis6rleteire.

Arisztoteldsz nem tudott magyarilzarot adni pdld6ul a hajitesnak,Maz a rcpil5 kitvek, dftd6k 6s nyilvessz6k mozg6s6nak tulajdonsii-gaira. Ezt k6tezer €v milva Galileinek sikeriilr meg6rreni, de kumt6i,,ember6v" szempontjeb6l ritvidebb idd alatt, mint most az energia,megmaradds 6s meg nem maradiis k6zti elt6r6st. Az arisztotel6szi fi,zika is m6r n6hdny egyszerri 6s el{ogadhat6 felt6relb6l kiindulva inale a vildgot ugyanrigy, mint a mai klasszikus fizika,6s sz6pen. szintebel\d el lenrmonddsok nelki i l magyari la a termdsleti jelenregek so-kaseg6r. A katolikus egyhdz ez6rt dogmak6nt fogadta el Ariszroreldsztermeszetleir6set 6ppigy, minr ahogy ma dogmak6nr kezeljiik New-ton axi6mdit, vagy az energia- €s impulzusmegmaraddst, vagy a max-welli elektrodinamiket.

El6szcir csak 1277-ben kitiziiltdk ..sikeresen', Arisztotel6sz tanait:a prrizsi egyeremen nyilarkozratt6k ki. hogy hib6s az az 6llir6sa, mi_szerint v6kuumot el6dllitani lehetetlen. A nagyranacs v6lem6nye azvolt, hogy Isten, ha akar, tud vekuumot is csiniilni. A skolasztikus pe_riodus aklor kezd6ddl amlkot elha|ykik a !prmeszer negfigyelerit,€s minden elv egyhezl kkinftIyen, iires spekul6ci6kon nyugodotr

275

EGELY GYORGY: BOROTIA.tr-EN

ugyanigy, rnint most a klasszikus fizika, ahol a tankonyvekben nemkis6rleti eredm6nyeket tal6lunk, hanem tir)ilari o.t at dso kat

Az 1600-as 6vekig keilett vdmi, amis az agressziv 6s onbizalom-mal kello men6kben megeldott Galilei kis6rleteket is kezdetl v6gezni,s kiderult az arisztotel6szi fizika tarlhatallansdga. Akkor a katolikusegyhdz akadSlyozta meg. hogy Itdliaban terjedhessenek a tanok Maaz ,.innovdci6s linc" dsszes eleme akade\ozza az iJ m6r6si eredm€nyek terjed6sdt. azaz az egyetemek, kutat6int€zetek, foly6irat szer-keszl6k, akad6mi6k ds szabadalmi hivatalok, valamint a nagyiparegyes k6pviseltii. Arisztotel6sz megfigyel6sei (6s ezt nem lehet el6gszer hangsilyozni) konekt megfigyeldsek voltak. Eszrevelte. hogy anehezebb tiirgyak gyo$abban esnek. milrt a kdnnyebbek. de ennekteljes meg6rt6s6hez ismernie kellett volna a hidrodinamika. a sdrl6disalapvet6 fogalmait. ezek azonban meghaladt6k a kor szinlj6t. s m6gma is neh6z kird6sek.

K€ts€gtelen, hogy a le&iobb szenddk vezefte Arisztoteldszt. Nem az6 bijne, hogy 6vsz2adokkal kds6bb embereket iildoztek xz6rt. mertnem drtettek vele egyet- Hihetetleniil neb6z voll kil6pni abb6l a fogalmikorb6l. amit Arisztotel6sz alkotott. 6s rendkiviil nehdz volt 6t6llni arra.amit Galilei 6s Newlon. Galilei is, Newton is szlimos kis6rletet v6gzett,de igen prirnitiv, egyszerii kdriilm6nyek k6zdtt: ennek ellenere ibntoseredm6nyeket tudtak felmutatni. Azt, hogy az energia fogalm6t New-ton nem isme(e, nem r6hatjuk felneki hibak6nt. De az miir szarvashiba, hogy ma a tankdnyvek 6s szakkdnyvek nem ismerik a folyamatosszimmetria majd' szi €ves fogalm6t, 6s nem ezek szerint kategorizal_l i ik a mechanika e. .-rz eleknodrndmika folyamrtri t .

Arisrotel6sz hiinyossdga a tudominyos m6dszer nem elegend6m6lysdgii alkalmazesa voh, de a kor techrlikdja csak ezt a szintet tetteIehet6v6. Galilei 6s Newton jdrta kdrbe rijra a megfigyel6s 6s hipotdzisk6rd6s6t. 6s sz6z 6ve miir kitiirult a lehet6sdg, hogy a szimmetria segits6g6vel njra bej6rjuk ezl a kdft,6s ijra finomitsuk. jelent6s m6dontovdbbfeilessziik mind a mechanik6t, mind az elektrodinamik6t. N€-htiny t-eltaldl6 ezt meg is tette, €s kiziir6lag a tudomnny int6zmdnyrcndszerdnek bels6 hibrival magyar6zhatd, hogy tekintdly okok miatt (minta kdzdpkorban) nem tudtunk rjjra vdgigmenni a megfigyel6sek 6s a hi-potdzisek kdr6n, azaz rem haszniiliuk a tudomiiny! mint m6dszen.

Egyetlen p6ldek6p sziimunkra a r6gi kofokb6l az 6kori Szirakuzi-ban 6lt Arkhimdddsz (Kr. e. 287-212) lehet. aki egyszerre volt m6r-ndk, matematikus. kutat6 6s feltalnl6. aki nemcsak megfigyelt. hanemArisztotel6szlol elt6r6en kislrlde.ett;s. az^z kerd6seket tett fel a term6szetnek. O hasznrik eloszor matematikai m6dszereket fizikai prob

216

Mr(cNEsEK voNzlisin^N

l6mrik megold6sr{ra, s6t az integr6f 6s differenciiilszdmiris el6djdr ismegteremlette- Ha tudiis't att tudta wlna adni szdlesebb rdmegeknek.aktror val6szinrileg az integr6l- 6s differenciiilsz6mit6s kiatakuliisanem vir Leibniz 6s Newton idej6ig.

Az Arkhim6desz el6tti g6169 kulrfra a szeml6l6d6, elm6lked6 ma-galanrist tartotta 6rt6kesnek a kinaihoz hasonl6an. 6s len6zte a fizikaimunkrt. a k6zmijvess€get, ugyanigy, mint a Knai Konfdciusz iskolakdvet6i. A mechanika fogalma, mint haszndlhat6 szerkezetek, eme-l6k. csigrk, csavarok. brjtykdk, fogaskerekek ,,birodalma" srb. Arkhi-m6d€sz idej6t6l datdl6dnak. A gdrdg sz6: ,nc.hdfu furfangos szerkezetet jelent. A .,furfangos szerkezed' vagy ..rnesterkedds", ..kij6tszis"sz6 vakiban leirja a mechanika l6nyegd1. lelk6t, hiszen mill mechani-kai szerkezetekkel is ki lehet.i6rszani pilddul az energiamegmarad6st.(Minden id6k legfurfangosabb mechanik$ szerkezete az Orffyreus-f6le, ami ugyan feleddsbe me jlt, de nem reprodukilhalatlan.)

Archim6desz munkd;ban m6r megjeleni a term6szei meg6rt6s6n feItil a term6szet feietti uralom is mint c6l, 6s egyfajta el6reletAst is ad,ami az eredm6nyek szdles kdrii ielhaszniil6sdt teszi leh€t6v6. A mo-demnek nevezett term6szettudomanyb6l ez a ,,l6lek", ez a szeml6lethi6nyzik. A mai tan- ds szakkiinyvek mind a mechanikdban, mind azelektrodinamik6ban egy rendezetlen, logikdrlan, dogmatikus szeml6-letet adnak. ahol nagy ivbeD keriilik az effekusok meg6rr€s6r. meg-magyarizasdt. kisdrleri eredm6ny€kkel val6 ali!6masztiisi4t. Pusztdn agondolkodiis n6lkiili bemagolisra, ds a rekint6lyelven alapu16 elfogadesra dpitenek. Ez a folyamat is mutatja, hogy mennyire t6r6keny fo-lyamat a fidest dt.rditt, m6g akkor is. hajelszavak szinrj6n mdr elfo-gadott 6s term6szetesnek ttinik.

A gitrdgiik rndr fogalmat alkottak a term6sz€t szabrlyair6l. r6rv6-nycir6l, m6g ha Arisztotel6sz esetdben ezek fatilisan rosszak is voltak_Ezek azt6n hdtrdltatt6k az dkor gazdasiigi fejl6d6s&, ds a kijzdpkorstagniliisdban is r6sziik voir- Aminr m6r emlitettiik. a kinai talflmrinyoksz6p lassd iitv6tele 6bieszte$e fel Eu6pit Csipker6zsika-6lmiib6l azAtlanti 6ce6n pan menti protesr6ns orsziigaiban.

Az 6kori Kinriban egy6ltaldn nem alakult ki tenn6szeftudominy,annak ellendre, hogy rechnikdjuk feiiett volr. A kinai sondolkod6k azrhangozlatik, hogy nincs 6rtelme dltaldnos tdrv€nyekr6l besz61ni.mert csak konkr€t kdrijlmdnyek mdrlegel6se segithet mcg6rteni a dol-gokat, ds azok mindig m6sok. A kinai gondolkodis. az or kialakjrortistenkdp, a jin 6s jang, az energirik kcirforgiisinak fdlfogiisa alkalmarlan a mechanika meg6rtds6fe. Igaz. az erotdf fbgalma kijnDyebben il-Ieszkedeu gondolkodiisukhoz, ezt viszont Euf6piiban fogadttik el ne-

277

Ec€LY GYoRcr I BoRorvAdLEN

hezen. A kinai matematika is fejletlenebb volt a eur6pai gdr6gn6l, el-

s6sorban azdrt, men a geometria fwcsa m6don hianyzottMig a gttriigiikn6t mind az aritmetika, mind a geometria virdgzott'

Kin6ban inkibb csak az algebra fejl6diitt, 6s ez nem volt elegendd ah-hoz, hogy a gyakorlatban k6s6bb 6letbeviig6an fontos differencialrs 6sintegrelsz6mitrs. azaz az aJ'alizis kialakulhasson. Ennek megint csaktdrsadalmi okai voltak. Mire Kindban elterjedt a geometria n6h6nyalap!erd fogalma. addigra a krnai larsadalom bezdruh. megmerevedet.m6r nem volt k6pes lijlszivni az (jdonsigokat, sdt kifejezetten ellens6-gesen viselkedett 6ppfgy, mint a nai hivatalos, dogmatiLls term6szet-tudomdny a szimmetri6kat felhaszn6l6 ledsm6ddal szemben

Megellt ̂ z id6... Mi most a teend6? Vissza az alapokhoz, tisz6z_zuk a fogalmakat! Ki kell dpiteni egy dtfog6 k6pet a val6s6gr6t' 6r-telmezni kell a val6sdgot - ez a tud6stersadalom fel6pit6s6nek alapja.De most nem ez €pul.. .

Sajnos, azt mondhatjuk, hogy kdriilbeliil ugyanolyan a klasszikus fi-zika helyzete ma, mint a kinai gazdasig vagy fudomi4ny Sllapota aMing-kor v6ge fel6, az iisszeomlds eloestej6n, vagy mint Eur6p66 a ka-tolikus inkvizici6 idej6n. A felszinen letsz6tag minden rendben volt'de ut6lag visszandzve, a felszin alatt mdr 6rezhet6ek voltak a gondok.

Ugyantgy, mint most: ha nem is kdztudott, de olajk6szleteink kime-riil6ben vannak, n6hdny 6ven beliil vfthat6, hogy az olajtermel6sm6rt€ke csdkkenni fog, 6s ugyanolyan dsszeomlis kdvetkezik' mintami p6lddul a Ming-csdszdrs6g bnkds6t okozta. Ez6rt most r6viden, ak6vetkez6, IV. reszben ritviden azt vizsS6ljuk meg, hogy mit kinil maa technika az emberis6gnek az energetikdban, 6s milyen jelek mutat-

i6k a k6zeli bsszeomliist- Legyen ez ftmutat6, vagy tal6n meris meg_k6sett figyelmeztet6s?

278

N. nfszA rnrnrn ARANY

n"wirt-{i*k

$QI_ENTIFIC rm;'#fll;i"AIIE-R t CA,\ e,di,'Tr"fi,"* "*#llEWr:,,

"-'-";;: il1;; Xn*, t*;ii;::Ix""::;5if :;lil,"i.,;i;,;.f *,* *

The Next oil crisis loomsLarge-and rerhaps cLse

EGELY GYdRcY: BoRdYAELEN

Az energia fontoss6g5t csak akkor 6rthetjiik meg igaz6n, ha elk6pzei-

iiik, hogy milyen lenne az 6let n€lkiile. Tegyiik fei, hogy az energia-szolgaltatds ehiinik az 6letnnkb6l. Nincs titbb€ benzin, nincs villany-Aam 6s nincs sz6n. Nem sz6lndnak a telefonok, nem milkddn6nek aszemi6g6pek, a k6fi5zak, a hivatalok, ledllna a termel6s' a ker6kp6r-

ok kiv6tel6vel megdllna a k6zleked6s. Civitiz6ci6nk technikai r6sze

n6h6ny &a alatt teUesen megb6nulna Az energiaelletas tehet rrrdll-giai fontosstigi, emzetbiztoneiSi kirdAs, igy minden ember sziimituaalapvet6en fontos, hogy mennyirc megbizhat6an lehel energiihozjuFni, €s hogy mennyi6( Az olaj6rak mijgdtti manipuldci6k' melyek el-lamok sors6t. titbbmilli6id ember €let6t befolyisoljik' csak kevesekdiint6s6nek eredrn6nyei . Azigazi hatalom az 6 keziikben van' 6k ma a

lijld igazi urai, mert-az olaj kdriil forog a vil5g..Mindannyian tudjuk, hogy jelenlegi energiaiordoz6ink mennyis€-

ge v6ges, de azt hisszijk,holy ezzel majd csak a 6voli j6v6ben kellfoglalkozni. Val6ban vannak megtjul6 energiahordoz6ink, ilyen p6l-d6ul a vizenergia. Szdnkdszleteinket pedig fiitesre 6s elekromos ener-gia termel6sdre m6g hosszri ideig tudn6nk hasznelni. De aut6nkat m6rnem hajthatjuk sz6nnel. Az atomenergia is rendelkezdsunhe 6ll, decsak h6 6s villanyftam termel6s6re haszn6lhat6. A fejlettebb orszdgokenergiaellrtesuk nagy r6sz6t a szdnhidrog6nek (filldgdz, k6olaj) dtala-Kt6sdval szerzik. Hogy ebb<il mennyi van m6g tanal6kban, ez a leg-tiibb ember szdm6ra ismeretlen.

Minden azt mutatja. hogy egyediil a t6(echnol6gia m6dszerei al-kalmasak olcs6. szennyez6sment€s, mennyisdgi korlftozes nelkiili, ru-galmas energiaellrtSsra. Ha ma fogyna el az olaj, egyetlen val6s lehet6_s6giink lenne; sok gdzhiit6ses. (gynevezett goly6s atormeaktoft 6piteni- ami a legfejlettebb ds val6ban vesz€I,'telen konstrukci6 -, valamintelektromos aut6k 6s kdzponti fiit6s segits6g6vel lehetne a nagyviroso-kat szinten tanani. a kisebb telep0l6seknek. tanySknak pedig maradna anapenergia, vagy amit el rudnak ti.izelni az erd6n, mez6n tal6lt hulla-d6kb6l. Ez a megold6s a fejl6d6sre teljesen alkalmatlan. Mi a biztosit€-

280

kunk arra, hogy m6g sok6ig viszonylag olcs6 6ron juthassunk olajhoz6s fdldgihoz? Ha alaposan megvizsgiljuk a k6rd6st, a vdlasz: semmi.Az olajra alapozott fejl6d6s nem fenntathat6 fejl6d6s.

A lrl,Ac 0IAJA

Val6sziniileg ezzel ̂ probl'mav^l silydnak megfelel6en csak akkorfoglalkoznak majd a korm6nyok, ha az energiaarak miatt feldiihdddttemberek f6lt6gl6i mir a parlamentek ablakiivegeit tijrik be. Nem biz-tos, hogy ez csak a tdvoli jijv6ben eshet meg. Olajipari szakdrt6k tu-domdnyos foly6iratokban kitzdlt cikkei mutatjrk: avig k6zel van.

l.6btz.A nyersolaiemeLAs id;beli vdhovisa. Az 199A.es Avekben a Science€s a Scie tific Amerkan fob.tirutokban ne&jelent el'rejekAsek sze ntkb. 2003 ban tet6.ik a ntersolajkrnevs.

2001-ben jelent meg Kenneth S. Deffeyes, princetoni geofizikusprofesszor kiinyve Hubbert's Peak cimmel, rnelynek alcime ,,Thehnpending World Oil Shortage", azaz ,,A kd.elg6 yildgmiretii Dlai-v!ihlg". A geofizikus professzor egy6rtelmti figyelmeztet6se a kd-vetkezd: az olajkutak hozama 6s a rartal€kok ismeret6ben 2005 6s2009 kcjzdtt elkeriilheretleniil tet6zik a fiild olajtermeldse.

Az el6rejelz6s6hez haszndlt m6dszer hasonlit ahhoz. amit M. KinsHubben. a Shell geofizikusa az 50-es evekben al lalmazorr a,, Egyelsiilt Allamok olajtermelds6nek el6rejelz6sdre. Hubbert 1956-ban az

Eg

E

IJSA olajt€rne dse - 1970-ben Iel62blt.

1930 '40 '50 '60 '70 '�80 '�90 2000 10 20 '30 40 '50

281

addigi .ldatok elemzdsib6l ana a kdvetkeztet€sre jutott. hogy kdriilo e l u l l o r o b , n e l c r i l , n i t e r m e . e r r c . u . \ , 1 - / F ! \ e . u l t A l l r n . n k b J r r .ezut:ln mil csak egyre kevesebb nyelsolaiat ludnak kibrinyiszni.

1956 bin. lmikor rn€g tomegesen gyrdottdk ilz igen nrgy fogyasz-trisLi ru(ikar. scnki nen vctte komolyan ezt a figyelneztet6st. 1970 rcaTonban a j6s1:rt bevi l t . a termeldsi csi ics el6rkc^l l . ds 1973-brn ki-xrbbant az olalvrlsig. Fliriba tcrmelt az a\szes olaiknt lna\imnlis kapacitrissai. hir:iba nyrtottik meg a lanalik kutakat is. olyan sok kLit apdtki- vagl tcmlclt csokken6 kapacilrilsal. hogy rz dssztermelds j c lentciscncs.jkkenni kezdett. Az Egyesiilt Allamok olajbehozatalra szorult. nap-f(i1 nrpra tajbbet 6s tjbbel importiihr cz pcdig alapvet6en nregvihozt.rtt.Lgrzdasigi m6rlegal. A kontincnsnli orsTng egyre jobbar elad(isodolt.ez inflici6r gerJeszre . ami gazdasigi vrilsagol i(llzen clo. f{osszrj ivekkenr;ny munkiljiival. a h.rdi- 6s :ll elektf(nlikai ipar fejlesrlisivel. ir tcrmclikcnysig nd\ckedisivcl sikerull irrii lenni a gazdasisi vnlsrigon.

EcErY GYoRcY: aoRorvatr-EN

t 0

1 9 3 5 1 9 4 0 1 9 1 5 1 9 5 0 1 9 5 5 1 9 6 0 1 9 6 5 1 9 7 0 t 9 7 5 1 9 8 0 r 9 8 5 t 9 9 0 1 9 9 5

2lx. ibnra 4. 500 ntilli; hotd6tul no s\ abb alajDte.tjk fe lkde:,s!nek ,1.;beli e l.s.lt1stl. A. utaki lkis) csn(s - l99A kdriil- 11fir a ri. alutti .fnrnlok ls u les'ijabb te(hnoLdgia et"d"iitNe. (lt ltits.ik leejobban, hog\ a tig kn.elwn.)

A Szovjetuni6 miir ke\,6sbd volt szerencs6s. Hosszri ideig a moszk'vai benzinkutak an6l voltak nevezetesek. hogy a kutas nem illitoftameg a benzin folyis6t. mik6zben az egyik aut6 tankjrt6l 6tsdtelt a m6sikig. (Ezt magam is tdbbszdr llittam.) Olyan olcs6 volt a benzin, hogya benzinkltkezel6nek nem 6rte meg ez a fdrads:ig. Az olcs6 benzin, ol-cs6 vizi energia megj6 darabig cipelte a hdtin a neh6zkes szovjet gaz-dasigot, ilm a 80-as 6vekb€n itt is csricsra 6rt oz olajkitermelds.

282

Ezut6n hozhattak bdrmilyen p6fihadrozatot, a kitefmelhet6 olajmennyis6ge 6vrdf6vre csokkent, hiszen a tartal6kokat m6r csak a ne-hezen hozzdf6rhet6 szib6riai 6s tengizi olajkutak rejtett6k. A legjobbolajkitermel6si m6dszer 6ppen szovjet talalmdny. L6nyege, hogy akiirgdrbe fumtokat is lehet k6sziteni a fdld alatt. De mdr ez sem segitett aSzovietuni6n.

2500

2000

1 5 0 0

1 0 0 0

500

0

2k.6&a. A mlir elfoqysztott 6s a ndq kitemklh?t6 olaj ne n\tslge 1995-ig.

Gyakorlati okok miatt a fitldben rejl6 olajnakj6 esetben csak a felenyerhet6 ki, s ez is csak kdlts€ges, mdsodlagos eljrrasok segitseg6vel.Ez6rt a Szovjetuni6 arra k6rte szovets6ges orszrgait, hogy 6k isjdrul-janak hozz6, peldiul a tengizi beruh6zdshoz. Tudjuk. hogy mi lett en-nek az eredm6nye. Magyarorszegon hetmillierd dolldr kdlcsdnt veFtijnk fel a Paksi Atomerdmrhe, B6s-NagJmarosra 6s a tengizi beruhe-zdsra. Harmincdtmillidrd doll6r kamatot m6r visszafizettiink. de azeredeti tdkdt m6g mindig nem. Az olajhi6ny miatt megroppant a szov-jet gazdasig, 6s KeletEur6pa leszakadt r6la. Iszonyatos drat keliettfizetni a fiiggetlens6giinkdrt, 6s ha a Szovjetuni6nak tdbb olaja lettvolna, a mi mes6nk is tovdbb tanott volna.

Ne nyugtassuk magunkat azza,l, hogy az olaj era minddssze 5 sza-zal6k a nernzeti importban. Az energia 6rrt ijra 6s njra meg kell fizeGni, sok-sok term€kben €s szolgAltatdsban, a kbzleked6sben, az dlelmiszerek iiiiban, de m6g az aut6pidlya-6pit6s ftaiban is. Nincs m6g egyolyan strat6giai fontossrigi term6k a fdldttn, mint az energia.

Hubben kiinyve annyira felkavarta a szak€rt6ke!, hogy a Newswe-ek magazin 2002. dprilis 8-6n, egy kiil6n szdmban r6szletesen kit6rt akdrd€sre. Azt vizsgdltdk, hogy milyen lehet6s6gek jijhetnek sz6ba az

N rair mdg lel ledez[erd

lnidrki le 'nrel lolaj

5 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980

283

EGELY CYoRcY: BoRorvn!i,EN

olajk6szletek kimeriildse eset€n. A v6gkovetkeztetes szerint: nincs val6s alremaliva. lgaz, hogy foldgizt 6t lehet alakitani cseppfolyds me-tinnd, ez ^zonban nem olcs6 folyamat, a miibenzin elk6szitdse az6rak ugrisszerri ndvekedds6t csak mdrs6keln6, de nem 6llitand meg.

2lc.6bft. Az.iss.es kikmelhetd szZnhidl oqZtl rd fiart ho.ana olaj-e$.ei&ftkrc dts.tinolva. 1 - gdz: 2 - \eppfolyttsithat' nedn; 3,4, 5 - nent hagyo-nAnJ6 olaj - nehizolaj 8 ndsodlagos, hannddlagos kitenpl's; 6 - alaj

Olajpal6b6l is leherne szennyezett nehezolajat nyerni. mrikddnek ismdr a Ftildiin ilyen Ks6rleti telepek, a?onban ezek is csak akkor len-n6nek ,,gazdas6gosak", ha az olaj 6ra a .jelenleginek a ttjbbszdrdselenne. Sz6lenergia, vizi energia vagy napenergia persze eddig is volt.6s lesz is. Vannak elk6pzel6sek, hogy a Szahariban 6ri6si napkollek-tor{elepeket iillilanak fel, azzal vizet bontanak 6s a foly6kony hidro-genl \ag) a hidfogengazr cs6\ezerdkellel a fdldkoTi-renger pafl j ;rajuttaEdk: mind-mind hatalmas kiilrs6gLi megaprojektek. Olyan osrobaelk€pzel6sek6l is hallani. hogy a Holdra, vagy Fijld kcjriiii pdlyrnszdguld6 iirhaj6ka kellene napelemekel telepireni, melyek rcjvid-vagy mikrohull6mi sug#zrls form6jdban sugdroznrk le a Ftildre azenergiiit. Minden realitiist n6lkiildz6, ostoba fantazmag6ria ez.

Ndh6ny 6ve ij mdzesmadzag jelenr meg a technol6giai rijsdgok rovalaiban, ez a hidrog6n-energia, vagyis az iizemanyagcelldk. Maga az6tlet tdbb mint szizharminc 6ves. l6nyeg6ben a vizbontSs forditottja.Mdr tcjbb mint hisz 6ve a gyakorlatban is ldteznek olyan iizemanyag-cell6k. melyek hidrog6n vagy sz6nhidrogdnek el6get6s6vel vizer.szdn-dioxidot 6s elektromos iramot adnak. A gond csak az. hogy egy-r6szl a hidrogent valahogy el6 kell 6tlitani.6s ene p6ld6ul sz€nhidro-g6nek magas hom6rs6kleten tairtdn6 bontiisa alkalmas csak; mdsrdszt

2u

930 1S40 1950 1960 1970 r980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050

a hidrog6nt t6rolni kell. Mivel mindez nagyon driiga, igy az olcs6energia k6rd6se megjnt nem oldhatd meg. Egy akkora ijzemanyagcella lila. amely egy ^ut6t k6pes meghajtani, ma k6tsztuezer dollrr.Lehet. hogy a tdmeggyirtes ezt valamivel olcs5bbi tenn6. de ha tize-d6re csiikkeDne, meg akkor is r€ndkjvijl drdga maradna. Nem megofd6s a ,,forr6" frizi6 sem (legaliibbis a plazrnafizikai kutatiisok mai ir6-nyai), amire milli6rd 6s milli6rd doll6rt, fontot, milrk6t, jent €s rubeltkdltitttek ftiir el. Ami veltozatian: most is ugyanaz! gondolj6k a ku-tat6k - amit harminc 6vvel ezel6tt . hogy harminc €v mflva rd fognak jdnni a megold6sra. (Holott Tesla vat5szinrileg, Farns"orth pedigbiztosan meeoldotta czt a feladatot.)

80 000

^ 70 000

= 60 000

5 50 000a= 40ooo

E 30 ooo

20 000

Az olaj lemeids id6be ieloszldsa

ifiobbaniis?

10 0001950 1970 1990 2010 2030 2050

2ld. a\t^. El1rcjeLls a 80.as 4vekbdl (Canpbelll Nagyon hasotllit a mai ?llirejek4sekft, ntlyek kb. 2045-2009 kii.attt drasztikus dremeLkedlst j6lal ak.

Vilagunkban mindcn az olaj kijriil foro$ a katonai, polirikai hely-zet is az olajfonisok binokl6s6ra, megszerz€s€re, megvdd6sdre al-kalmas hadseregekre 6piil. Ki! 6rdekelne Szarid-Ar6bia vagy Mexik6.ha nem lenne olaja? Vajon bar6ti lenne-e a viszony az Egyesiilr Alla-mok 6s Szaid-Arebia k6zdtt, ha otr egy csiippnyi olaj sem lenne?

N6zziik csak v6gig azokat az orszdgokal, amelyek sok olajar terntelnek: Oroszorszig. Irak. Szaid-Aribia, Libia, Algdria. Venezuela. Va,jon ezek a demokrrcirk a szabad akarat 6s a piacgazdasig bdsryiii-e.esetleg annak az ellenkezti? Ahol az oLajb6l dlnek, ot valani ielmindig dikratira wn. Es ez nem lehet vdletlen. ez valahogy mindenolajcseppbe bele van irva. Ahhoz, hogy megdrtstik, hogy az igyneve,zett olcs6 olaj hogyan nyomta el a rijbbi energerikai dgazar fejl6d6s6r.meg kell ismerkedniiDk riividen az olaj viidgival.

28i

EGELY GY6RGYr BoRorvAriLEN

& rs6e. iL i l i ls20s5l---- :-- : . , L

kb.1930-2025

korszak

3.6btA. A borotvall-hatds. Ha csak olajban ls sz4nben Bondolko.unk, akkora kAszletek kitneriil.te ut.in neg\zijtlik 4 nai technikai c iv ili.tititj.

AZ OIAJ \,ItiCA

Az 5kori gdrdgitk 6s a r6maiak is ismen6k az olajat 6s a szurkot, denem igaz6n tudt6k haszn6lni. Mint minden fontos dolog, ez is a #giKineban kezd6ddtt.

A Knaiaknak s6ra volt sziiks6gijk. A s6 az €telek tart6sitdsifiozn6lkiilitzhetetlen, alapvetd 6lelmiszeradalek volt, fontosabb, mint azarany... A tengerpartt6l tobb ezer kilometerre lev6 t6voli tartom6-nyokba ugyanis csak igen nagy kdlts6ggel, hosszi folyami fuvarozAsuidnjuthatott ei a s6, ez6n minden kitvet felforgattak a Knaiak, hogyha lehet, helyben, min6l kitzelebb megtal6lj6k. Frimj kezdtek.

Az els6 irdsos feljegyz6sek szerint a Krisztus el6tti szizadban m6rszisztematiL.usan v6geztek mdlyfijrAsokat, melyek a szdz m€ter m6lys6-get is el6rt6k. Tem6szetesen lehetett volna nagy temakat is nyitni, mintEur6p6ban tett6k, de nem minden helyen alaL:ulnak ki a fdldben vastagk6s6r6tegek. A m6lyfiilis 6ppen ana alkalmas, hogy az egymes fdldttelhelyezked6 vdkony r6tegekb6l dsszeszedhessiik, amit a ftild m6ly6b6lhasznosithatunk. A s6 gyakan vizes oldatban fordul el6, ilyen helye-ken pedig vesz6lyes is lett volna a hagyomdnyos bdnyeszat.

A kinaiak a legolcs6bb, leggazdasdgosabb m6dszert v6lasztottdk:egy 20-30 centim6ter etm6rftjri, tdbb szii m6ter m6ly lyukat m6lyi-tettek ki. A m6lyfrir6s csak liitsz6lag egyszert, val6sziniileg ttibb szSz

286

kb.3000

haruldnikorszakparel6 l l i lo fszak

6v munkrjival tal6lt6k ki ezt a technol6gidt. Bambuszrudakb6l - a kinai technika f6 szerkezeti anyagdbdl - tornyokat €pitettek. 6s a kor.rlakf ac6lhegyekkel megerosftett bambuszrudakat addig-addig iil6-gelt6k a fdldhaiz. mig egyre m6lyebb ds mdlyebb lyukakat v:ijtak.

K6tkar[ emel6szerkezetek segits€g6vel felemeltdk a fijr6rudat.majd visszeejte$€k. Ndgy-halnyolc kis kinai u€:rott ri egyszerre azemel6re. mely megemelte a fi1r6rudat, aztdn az ijl? visszirzuhanl.Reggelt6l estig. nap nap utan addig-rddig ugrdhak a rudaka. mig xkdveker is sz6p lassan iitlyuggauek. 6s igy r kita ris 6s a szorgalomsokszor €vek munkdja irin - meghozu gyiim6lcs6l.

A furat bels6 r6sz6t is osszeillesztett bambuszrudakkal vont6k be.6s ebb6l kdszijlt ma-ea a t'Lir6fej is. A szokdsos kenderkdtdl nem letlvolna alkalmas ana. hogy n6gy-ittszdz m6Ier m6lyen leeressz6k a trj-rdst v6gz6 bambuszcsoveket. ezErt vdkonyra vigotl bambusznidakb6ler6s kdteleket k6szireirck. A bambusz szakit6szillrds:iga Iegalibb tizszer akkora volt. min! a kenderkijtd16, szinte rz ac6lkdbel szildrdsrigii-val vetekedeu.6s nedvess6g hatiisiira meg erdsebb letl - a k6tdllel ellent6tben. Ez a szerkezeti anyag tette lehet6v€ a m6lyfirzisok elv6gz6-s6t: Eur6piban az ott rendeikez6sre 6l16 kdt6lanyagokkal ez a feladatkivitelezhetetlen letl volna.

Kisebb-nagyobb tali4lmrnyok soret kellelt kifejleszteni. hogy amegfelel6 fiir6fejeket kialakits6k. az esetleg bennrekedt frjr6fejeketijra a felszinre tudjrik hozni: a tdbbszdz m6ter hosszii bambusz fl1r6-fejet mindig fel tudj6k hfzni,6s le tudjiik €reszteni. Kiilcin probl6mavolr a kitdr6sgdtlds megold6sar azaz ha a trir6fej nagy nyomesi gdzr6-tegel Urdtt 6i, gondoskodni kellett an6l. ho8y a nyomis ne,.kcipje ki"a frjr6rudat, ugyanakkor a fej nyomiisz6r6 is legyen, hogy a mell6krcrm6kk6nt keletkez6 foldgdzt el tudjdk vezetni flil€sre, vilegitdsra.

Els6sorban Szecsudn tartomdnyban miikddtek ezrdvel ilyen s6- €sfdldgitur6 helyek ugyanngy, mint sokkal k6s6bb Texasban vagySzarid-Ar6birba'r a hegyeket ben6pesit6 frir6tomyok. A korminy per-sze megad6ztatta ezeket a s6kutakat is. mint ahogy a mai olaj utin iskomoly ad6kat kell fizetni. R€gi feljegyzesek sz6lnak an6l, hogy ad6-elkeriil6s miatt a kormiiny titbb helyen is beziratta a s6kuuka!. Ahogyma az olajsz6kites, rdgebben a ,,s6sz6kitds"jelentett komoly ad6kies6staz 6llam szrmdra. (Pej Cseng jinisban p6lddul dtvendt kifin lyukb6lnegyveniitdt dugaszoltatolt be a kominyzat ad6elkeriil6s miart.)

A kinaiak a s6termel6s mell6kterm6kek6nt felt6r6 f6ldgitzt anahaszn6lt6k, hogy a s6l6b6l tiibbszitri finomitdssal, lep6rl6ssal vissza-nye{6k az ercdeti s6tartalmat. Egy-egy j6 gdztermel6 kriton hat-h6t-sz6z dnt(ittvasb6l k6sziih giz6g6t is miikddtettek, ezek mindegyik6n

287

EcEr-Y CroRcv: BoRorvAirEN

elhelyezett tdbb m€ter etm6r6jff tepsikben pdroltiik a s6l6t, hogy a v6-g6n finom 6tkezesi s6hozjussanal. Szecsudn tartomdny annyira meg-gazdagodott a s6b6l, hogy tiibb izben le is szakadt az anyaorszagr6l.Ezt M el|ir{st sosem felejtettdk el a Knaiak, m6g a sokszori nagydi.zeomlasok utan sem - sdra mindig qTii l ,segii t roh. igy meg azlglo-es dvekben is utaz6k sora meglepve f6nyk6pezte le azokat a s6-kutakat. melyek m6g mindig 6rizt€k az eredeti technol6gi6t.

Eur6p6ba az 1600-as dvekben 6rkeztek az els6 leir6sok a kinai s6-6s fdldgib6ny6szatr6l. de pontos technol6giai leir6st csak 1828-ban.e8y Inbert nevli francia missziondrius adott. Egy 6v milva ttibb fran-cia tudomiinyos !6rsasdg is megvitatta ezt a technol6gidt,6s egyJobbard nevii francia mdrntik ki is p6bdlta. szint6n s6bdny6szdsra.1834-re mdr titbb helyen is hasznrltdk Eur6piiban ezt az elj6r6st, olaj-bdnydszatra azonban az Bgyesiilt Allamokban. Pennsylvanirban al-kalmazt6k el6sziir, az rigynevezett Oil Creek lelcihelyndl, Drake kapi-t6ny kltj6nal 1859-ben. A m6dszert val6sziniileg a Kindb6l importilrolcs6 munkaer6k, a kulik hozhatt6k 6t, 6s 6pp idej6ben, mert az is-vrnyolaj szinte sehogy m6shogy, csak ezzel a r6gi. akkor m6r majdk6tezer €ves kjnai m6dszerrel hozhat6 a felszinre sazdasdEosan.

tl,{... (4)1901 tavasz6n, az ij €vszizad, hajnal6n csillog6 automobil szalonnyilt meg Philadelphi6ban. H5romf6le mozgorryr is Kn6lrak- Az els6vdstul6 egy fiatal, sz6prem6nyii banktiszrvisel6 volt- A fiatalember6rdekl6dve ndzte a hdrom kidlliton geper. Klein rir, a tuiajdonos, ma-ga is fiatal ember, 6s a liiktet6 moderns6g nagy hive, biiszkes6ggel 6sdriimmel vezette kdrbe els6 iigyfeldt szalonjdban. Erezte, hogy ij korkuszdb€re €rkezett a vilSg; iigyfele m6g sz6pen lakkozott, k6rkerekiilovaskocsin 6rkezett, de nincs mdr messze a nap, amikor az 6 szalonjdban eladott automobilokkal lesz tele a v6ros.

- Tessdk parancsolni. tisztelt uraml - mondta elsd ldtogabje-nak. - M€h6zfassdk megtekjnteni mindhierom modelliinket. Az els6automobil egy elektromos hajtdsti, ezt merndm ajifilani. mim leg-gyorsabb modellt. A legut6bbi versenyen egy ilyen aut6val l€pr6k 6ta 100 km/h-s 6lomhattut Eur6p6ban. nem hiszem,hogy a m6sik k6tmodelliink,_a gazolinos vagy a g6zaut6 ezt valaha is tdl tudja szdr-nyalni. - Es mennyit lehet vele megtenni, h6ny m€rfbldet lehet vele aut6zni? - kerdezre a fiatal bank6r rark6j6t vakargatva. A gy6r-t5 szerint legaldbb l0 m6rfttldre alkalmas az automobil, ez De6zeJelenl egl idjrr hi irr;nyr. De vi irosunk meg nem .rklora. hog) eztel

288

ne jutna vissza a sajrt elektromos ttilt6helydre. Az akkumulatorokatnyolc 6ra alatt m6r fel is Iehet tdlteni, s fjra lehet kezdeni az aut6-z6st. - Vajon kivihetem-e vele piknikezni a bar6tn6met a Delawarefoly6hoz? -._ Tisztelt uram, arra azt hiszerf,, ez az automobil m6gnem alkalmas, mint dn is tudja, a Delaware foly6 az6rt legalebb 50m6rfcjldre van innen. Sziveskedjdk megtekinteni m6sik k6t model-liinket, ezekkel ilyen nagy urar is meg lehet tenni. Irt van p6ld6ul eza n€met gy6rtm6nyi, Benz{ipusti gazolinos aut6. Ha ezt m6lt6ztatikv6lasztani, akkor meghozatom Eur6p6b6l, de nem kizrrt, hogy n6-hin) ev mdl\a mdr n6lunk is fogn"k i lyer gyi i f lani Es hoglankapok gazolint hozz6? - Mint tudni mdlt6ztatik, minden vegyeske-resked€sben, ahol van perr6leum, el6fordulhar, hogy g^zolint is tana-nak. - De hdt ezek a vegyeskeresked6sek nincsenek nyitva h6tv6-g€n, d6lutdn, s6t d€lben is be szokrak zirni! On is tudja, hogymennyire biidits a gazolin, €s nekem kellene azt becsbpdgtetni ebbea kis sziik tartdlyba. A kezem 6lland6an briztene a gazolint6l, hogytudn6nk piknikezni? - Semmi gond uram, mindenki visz magevalszappant, vizer is rdrdlkitz6t. Egy alapos k6zmosds iizemanyagrcjlr€sut6n majdnem teljesen eltiinteti a szagot_

A fiatal banktisztvisel6 azonban rovdbb tamaskodort. - N6zziinkm6r a motorhritet6 al6. k6re. Es ahogy ielnyilr a rer6, sok-sok al-katr€szt l6tott. Elektromos megszakiit6kat. Ekszijakat, biitykds tiircs6t,szelepeket, fogasker6k-rendszereket a sebess6gviiltdshoz. - Mondja,mi tiirt6nik, ha v6letleniil ekiidk valamely alkatr6sz? Onn6l van raktii-ron? - Sajnos, uram, ezt nekem mind Eur6peb6l kell meghozatnom.vagy itt kellene legyiirratnom. Mindez n6hdny h6nap alatt int6zhet6el, esedeg f6l 6v alatr... - Mi6rr venndk 6n drdga p6nzen egy olyang€pet, amiben ha eltdrik egy fogasker6k vagy egy tengely, akkor f6l6vig nem tudom hasznSlni?... N€zzijk meg a g6zaut6r!

A gdzaut6 a leghatalmasabb, legtekint6lyesebb automobil voh aszalonban. Akir n€gy szem6lyt is el tudott vinni, egyedijl magas k6-m6nye volt az, ami a nagyobb g6zek6ke emldkeztette. - Tisztelturam, ebben a szerkezetben biztosan nem fog csal6dni. Minddsszehfsz darab mozg6 alkatr6sz van benne, ezek az alkatr6szek rendkiviilteherbir6ak. Kipr6b6lt konsrrukci6, hiszen tudja, gdzg6peker 6vtize-dek 6ta gydrtunk. csdndesek, nem kell hozzajuk bonyolulr sebessdg-v6lt6, a szelep segitsdgdvel annyi g6zt ad, amennyit csak akar. Meg-bizhat6 a szerkezet, hiszen biztonsSgi szelepek 6rkddnek a kazdnnyomds6n, 6s ez a kis forg6, rdpsrilyos fordula6zabAlyz6 fokozat-mentesen tudja vdltoztatni a teljesitm6nyt is. Ha egyszer megveszi ezla g6zautomobilt, tisztelt uram, soha tiibb6 semmi gondja nem lesz ve_

289

EGELY GYORGYT BoRorvAf LEN

[==-;f)

fy"Wq

aa

'ilH{ili10"l

'1ilf, illl '

0t, ./rL

290

le, csak neha ki kell tiszti$atnia ecettel a kaziinjat. Viz, mint m6lt6ztatiktudni, m6rftildenk6nt minden l6itat6 dllomesnel van, dgyhogy nem je-Ient probl€met a kaz6nba ijla 6s ijm vizet tdlteni. Tiizel6anyag pedigb6rmi lehet. Adhatunk mi is kokszot, de brtuhol tal6.l szenet, f6.t vaqy amez6n szalm6t is. A g€p rendMviil csdndes, szinte teljesen hangtalan,megbizhat6, egysz6val elronthatadan. Sosem jelent probl6mdt, hogy ki'nyit-e a vegyesbolt, ahol gazolint lehet kapni. Egyetlen egy gond van.hogy v6mi kell rd. A Smith-testv6rek ugyanis csak rendel€sre dolgoz-nak, 6s nagyon sok ̂ z ig6ny. - Igen, ez tetszik nekem... 6s mi6rt nemb6vitik a gy6rukat, vagy mi6rt nem vesznek fel hiteleket? - kerdezte abank6r. - A Smith{estv6rek nem biznak a bankokban. A megendel€-sek haszndb6l b6vitik a gydrukat. - HAq rendben van - s6hajtort atisztvisel6 -, aklor k€rem, sziveskedjen el6jegyezni egy ilyen g62-automobilra engem is.I€teszem az els6 szez doiliiros el6leget.

,,Ugy gondoltam, hogy egy automobillal fogok h^z amenni, 6m igytiinik, erle v6rnom kell meg egy kicsit. De ez a g6zautomobil igaz6nfigyelemrem6lt6 dolog, Idtszik. hogy ez a jdv6 rltja, koll6g6imat semhagyja majd hidegen. ha l6tj5k, hogy tdbbd nem a lovasbricskSnmegyek haza, harem egy gdzaut6val, 6s taldn Mary kisasszony iskitiintet majd fi gyelm6vel..."

De nem igy tijfdnt... Az 19M-es srtj- is kdrajnfAjds miatt a.Egyes lt Allanokban mindeniitt lezAlik a t6itatltkat, a jdnA J fAIArig diihr;ngdtt. Ez id6 alatt nem lehetett eg)etlen Bdzaut6t semhaszndlni, igy ez a kitiin6 konstrukci6 megbukott; a gazolinos aut6k -ninden hibdjuk ellenire - e8lediil mandtak a piacon. Ezekb6l eglreftbb kdsziib, s6t teheraut6k 6s traktorok is megjelentek. S csak igyfabtik a benzint...

AZ OLAJ MINT [[C]VERAz olaj nem csak tiizel6anyagk6nt hasznelhat6: Peter Sweitzer yiclor)(Gy6zelem) cimii kitnyv6ben dokumenrumok 6s hdtt6rbesz€lgerdsekalapjdn irja le egy nagyharalom megbukards6nak riirt6net6r: neveze-tesen, hogy Reagan elniik 6s Margaret Thatcher hogyan buktalta mega Szovjetuni6t.

Azt m6r lehetett fudni, hogy a Szovjetuni6ban az olajkitermel6s a80-as 6vek elej6n a csdcsara 6rt, 6s onnant6l kezdve egyre kevesebbJiitt a kutakb6l. A feltftatlan ieriilerek nehezen el&hetd tundr6kon,vagy pdld6ul Tengiz kdmydkdn. 6s csak a riivid nyifui id<iszakokbanvoltak el6rhet6ek. Ez6rt Reagen 6s Tharcher a szafdi Fahd kir6ly be-voni4s6val sz6p csiindben egy nagyszabSsf te et inditott el.

291

EctrLY GYitRGY: BoRorvAtLEN

Fahd kirrly segits€g€vel megnyiltattlk az olajcsaPokat. s az olaliira iiitviinyoasan zuhanni kezdet!. Igy a cs6kken6 kivitel mellett aSzovjetuni6 a m6g egyre alacsonyabb olajdrakkd is szembetaliilko-zott, s ez valutabeveteleinek megfelez6d6s6l jelentette Tbbbd marnem tudott szinfe elemi fogyaszt6si cikkeket sem behozlli, az illand6-sult rossz mez{igazdas6gi eredm6nyek miatt pedig mindenk6ppendlelmiszerbehozatalra szorult. A csillagh6bonis terv - ami az Egye-sult Allamokban sem sikeriilt toviibbi komoly terhet jelentett aszovjet hadig6pezetnek.

4. /tbt^. Aine Aryaud ( t7s5't803) oLajutn'ptija. A..Aryand-Jele otajtdnry sokkal ertj'sebb f4tiirel lngitutt, a kar alak,i kandctlakkds.dnhetden, nint azaddiS has.nAhtus ndcsesek ls glerndk. igy este k Iehetet olvasni, dol8o.,ti, s e.jelentds fejl'dast ho.oi.ErcdetileB bdlnaokjial I iLdB itoxak, de a.i|6t1"-ek annyira ne gndtek. ho8) a. najd'ne n a b.i lrui k t e lj e s ki p us zt u I.i s ti h o. w I tett.Ekkor kezddridn el E06|tiban is Es.akAhetikdba a k.;olaj kiternellse. A petnjleu't1bi.oD'uLt a leqjobb l,intpa ii.ernn)'agnak. Ar]and 1780-ban kapatt s.ahadal nlId,ttptijrira. ani o\an sikerc\ tett, ho8! tu-catnyi gJdrt6 ontoua a ldtnpdkat, tsaklprcit neki rcn fi.ettek. NtoDrcroS,a

A drasztikusan csokkeno exportbev6teiek, a drasztikusan novekv6kiadasok pedig ndhiny 6v alatt me€Ielt6k hatdsukat: az eletszinvonaleldbb stagn6lni, majd cscikl(enni kezdett, egyre tdbb 6s !6bb helyen

hagytdk abba az emberek a munkit. Teljesen kilitdstrlannak, 6rte1-metlennek 6rezt6k, hogy dolgozzanak, hiszen a boltokban semmitnem lehetelt visirolni. csak vodklt, aztrn Gorbacsov alatt mdr ,ztsem. Az olcs6 olaj al66sta a birodalom gazdasegi rcherbir6 k6pess€-g6t, saj,1l csiikken6 termeldsijket semmilyen rij technikdval nem tud-tiik ellensLilyozni. feljavitaDi.

A viliigpiacon megjelen6 olcs6 szaddr olaj persze kdt€lij fegyvelvolt. A szaidiahak ez ldbbletbev6telt jelente$. de sorban mentek cs6d-be azok az amerikai vdlalatok, amellek a drdgdbb olaj rem6ny6ben ke-letkeziek. Az olcs6 vil6gpiaci olaj mialt ncm 6fie meg a mdsodlagos €sharmadlagos kitermel6s, azaz szEn-dioxid vag! fbrr6 viz benyomisa akutakba. ezert az ilyen technol6giiin alapul6 kitermel6s gazdasigtalan

le!i, sona buktak meg a cdgek. Viszont a gazdas;ig fiilleldiih ^z olcsdbbenergia hatisirr. csdkkent az inflici6. n61t.r mLrnkahellek szrima.

A c6l el6rdse. a Szovjetunid megbukatrsa urin azonban mindenk6ppeD meg kelle( emelni az olaj :irdt. merl irz olajiizlet nem termeltcki a me-qszokott nyeres6ger. Ene jd alkalom kindlkozott egy fjabb hriboni kirobbantiisaval. EzLittai Irakot szemel!€k ki. El6szdr 6fi6s€re ad-tiik Szaddam Husszeinnek, hogy nem lenne ellenrjkre. ha lrak Ieliigyel-nd a kuvaiti olajmez6ket. de miut6n az irakiak bevonultak Kuvaitba.megfordult a diplom:lciai helyzct... Term6szetesen Irak elvesztefte ahdborit. 6s m€g embarg6lal is srijtottik. Az iraki olajmezok termel6seigy kiesett a vil6gpiacr6l. 6s a kuvaiti olai is j6 ideig csak igett. s nemjuthatott el a vildgpiacra. A fekete arany l,ra hamarcsan meghifuomszo-roz6dott. fjra nyeresdgesek Iettek NZ amerikai olajc6gek.

5. i*a Wi ia"t Mur.lo.k( I751- I839) |ih.isit,jg.i.lej Ics.ttj bI t ende.!'t. Ana g\'rti t oso kba tl a kijs : I t IelgA.olittisi\al r|e gti..al ndtdk fiite i is \iligltu1|i. E- a luLilD r\ \(tltte neg a !d.b.0 dLtlrJrnt nt aut.r ati..ilhlt

n.i. s r!\'s.etiiri kne aliki.n. I,n?s Wo as B.uoo| l(rertlellek rteg da

|tur.\.e ri $.f]dndst. Akoks.ot u. ad I g\dnusho.has.tkilkik. a kiltti^rl, rni ltrkjg tsuk bn.lij.\ ls vs.ilw! huLktdikk! a fi)I\6khr k(riil1, kisl;hh d l.likipar leef.ruosdbh n|cttln\atgu |elt. A s..irgti.dtlkt d. .l!; htl!1 t!i.\ii ,tn1t,1)k u.ordD\ag(ii.A- !lsl; li.re..rikrddt.ert i\ a knniak has.niLltik l:rnirit hhh 1.ti. t'\\et"t?g(11j.\! A pi. a Dill\tiini\.\ yjkitu tDtclis al ,t(lUktenEkkt t jet.nt nte!A xti. fu|ho lrL(i ldsdhot ft jlii llaxlt .t s lehe tl;\i,<eket r is.a l xit en hds:�n.iltuik ki, o tttltnili. sit ll\.eli; ots.tigba

ntu nent kellot c. a be|rih !e&td6?it.

It\... (5)Sif WinsloD Churchj l l . . l td ldke,cksag legnagyobb ds tegkorszeri ibbflollarjin* urir. gondtefhelrei tirkilr fijl 6s al6 az Adnliraliriis 6pril€tF-bcn. ..Ri,rsz!6 hirek jinmek: ! rrdmetek egyfe nrgyobb as jobb csatahaj6kat tcfvcalek. CsiLk Ligl lehe! te[ilkerekedni. meglfilani a brit bjft),dllom lengefi is czilt.Ll gazdasrigi lijl6ny6r is. hr.r floffa k6ts6g ki\lilsokkal crtrsebb lesz. mirr I rdnrclck6 De nen rchet iLik meg. hogy az

291

EGELY GYORGY: BoRoT vAtLtrN

eg6sz flott6t visszavonjuk a csatom6ra meg a Balti-tengerre. mert v6de-ni kell az Indiai 6s Fitldkajzi-tengeri 6rdekelts6geket is. A n6metek ter-jeszkedni akamak Afrikeban, s6t Knd kereskedelmi posztokat is l6tesite$ek. Ezt a fenyeget6st csak gyorsan mozg6 6s g6zturbinakkal elldtottcsatahajdkkal lehet kiv6deni. De szenet mindossze n6htny v6dett kikij-tdben tudunk felvenni, 6s a rakod6r nagyon lassi. M6g nagyobb baj.hogy a tengeren, a hull6mok kdzdtt nem l€het 6trakodni a szenet. A na-pokig tart6 lap6tol6r harci kdriilmdnyek kdztttt pedig megoldhatadan.Igen, az olaj mindenre j6 lenne. De az eg6sz brit birodalomban egycsiipp olaj sincs. Mrnden olaj a7 Egye\llt Allamokbdn van. meg azoroszok kez6n, a Kaszpi-tengeren, ahol viszont a tdrtikajk bdrmikor le-,llithatjSk a szdllit6st. Rom6nia kis olajmez6i megint csak eldrhetetle-nek. Pedig az olajttizel6srl kaz6nokkal minden egyszeriibb lenne. Ke-vesebb matr6z kellene, a g6znyomest pillanatok alatt fel lehet vinni, ahaj6k igy azonnal, teljes g6zzel tudndnak elindulni, 6s nem kellene f6l6.61, egy 6rdt viimi vesz6ly eset6n, mire a sz6n 6g6si hijm6n6klete el6gmagasra emelkedik, 6s igy a gdznyomi4s elegend6 lesz a nagy sebes-s6ghez. Olaj n6lkiil a flotta fdldnye megk6rddjelezhet6, hiszen a n6-meteknek is van szeniik. Evek 6ta hasztalan kutatunk olaj ut6n. sehol,semelyik gyarmatunkon nem tal6ltunk egy csdppet nem. Hat 6ve ku-tatunk Irdnban, mir hdrom m6ly kutat is firattunk, de mindez teljesenhidba. Rem6nytelen a helyzet, 6pp most siirgdnydztem, hogy dllitsdk lea kutatasokat, mert az csak falja a p6nzt. Nem marad m6s hetra, ki kellegyezniink valahogy a ndmetekkel, hagyni kell, hogy 6k is l6tesithesse-nek gyarmatokat Kindban 6s Afiikiban."

1908. miijus 26-6n, reggel 4 6ra 30 perckor az Agrosz hegys6g 16-bain6l, Masjidi Sulejman nevri falucsk6ndl, a hat 6ve tart6 remdnytelenkutatas utdn 6tven m6ter magas oszlopban olaj t6rt fel a fiir6lyukb6l.A fijratds vezet6je, G. B. Raynolds, siirgdnyben mar tcjbbszdr m€gkap-ta a ledlesi parancsot lnndonb6l. O azonban ennek ellen6re nem elltmeg, de m6r csak annyi ideje volt, hogy addig fiirjon, amig ir6sban ismegdrkezik Londonb6l az utasit6s a munkilatok lerllitdsdla. Es ez a ki-csi id6 el6gnek bizonyult. Az utols6 pillanatban feltdrr az olaj... k6n-ban, a brit politikai 6rdekszf€i4ban.

Sir Winston Churchill. a hir hallatrdn kiadta az urasatasokat: ezur6ncsak olajtiizel6sii cirkSl6kat 6pitsenek, 6s vegydk fel a kapcsolator az,zal a Diesel nevri n6mettel, me a kisebb haj6kon a Diesel-f6le moro-rokkal m6g mozg6konyabb lehet a brit flotta...

Ha a brit olaj hidnya egyezs4gre kdn),szerlteue volna Nag-Britan-niatt a nimetekkeL tal6n nem fift volna ki az I. yiltighdboni a gtartatbirodalom ij rafelosztdsddrt...

294

V. nfszA HORTZONTON TUt ...

(Mjt lehetne mdg felfedezni?)

EGELY GYdRcY: BoRorv^Et,EN

Bdr a taoista szerzetesek mfu k€tezer 6wel ezel6tt repkedtek sirki{ny_repiil6ikkel, a XIX. szizad mdsodik feldben sokan ginyoltdk azokataz eur6pai fantaszt6kat, akik (mit se tudva a kinaiak eredm6nyeir6l)ijra nekildttak a r6gi 6lom megval6sitrsanak. Kudarc kudarcot kdve-tett. igen sokan haltak meg a kis6rletek sordn. De nem adtdk fel.1865-ben a fiancia de Louvrier sugSrhajtasLi repiil6g6pre k6( 6s ka-pott szabadalmat. Megval6sitani nem tudta, mert a technikai fejl6ddscsak kdt emberiilt6 mrjlva 6rt el erre a szintle. Addig a sugdrhajtesrirepiil6gdp 6lom volt csupdn...

1899-ben Charles H. Duell. az USA taldlmdnyi hivataldnak elndkelevelet irt McKinley elniiknek (eml6ksziink m6g: McKinly halalitegy goly6 okozta, amit az o os a rdntgeng6pet haszontalannak v€l-ve - nem talalt meg), s arra k6rte, hogy sziimoljiik fel a hivatalt mert,,amit fel lehetex taldlni, az mdr mind fel van taldlva". TehAt n,6,rsemmi nincs a horizonton til...

1903-ban A. Michelson (a Michelson Morley Ks6rletb6l ismen a ne-ve) a kdvetkezd kijelentdst tette: .,A fizika tudom6ny6nak valamennyialapvet6 tdrv€nye €s tdtele m6r fel vdn fedezve, 6s ezek a torvenyek olyszil5rdak hogy rendKviil csekdly annak a val6sziniis6ge, hogy valaha iskiegdszit6sre szoruln6nak." Teh6t semmi nincs a horizonton tril...

1928-ban, a kvantummechanika nagy fordulatdnak lezdrSsakor MaxBom, Einstein munkatersa kijelentette: ,,Arzi&a tudoruinya hat h6na-pon belil b.Anjdik." Teh6t semmi nincs a horizonton tdl... Sajnos, bi-zonyos szempontb6l igaza lett. Az intdzmdnyes tudom6ny kerelein be-ltl alapvet6 elm6leti fjdonseg az6ta nem sziiletett. A tudomdny mintm6dszer a Ks6rletez6 emberek utols6 rem6nye. A tudom6ny mint in-tdzm6ny az emberck rcmenytelen utols6 kis6rlete.

Mint ldthattuk, nem kapunk vSlaszt az int6zm6nyrendszer kiszolgd,l6it6l, hogy milyen dj felfedez6sekjdhetnek m6g. K6rdezniink maget6la term6szettdl kell, de a k6rd6st csak sa.j6t nyelv6n lehet feltenni - ez anyelv: a szimmetria. Sok mindent felfedeztlnk mft, de alig kerult bevalami a tankdnyvekbe, a kutat6k gondolkod6siba , eszkiiztfueba.

296

A HoRrzoNToN rr]L...

A term6szettudom6ny a term6szetben lev6 szabelyszertis6gek el-m6leti 6s kis6rleti vizsgelah. Vajon kdpesek vagyunk-e arra, hogy azdsszes elk6pzelhet6 lehet6s6get rijra 6s ijra felismerjiik 6s ellen6riz-zijnk, s ha valami sikerll, eredm6nyeinket elfogadtassuk. aki(or is, haazok m6g oly meglep6ek? Ezek a termdszettudomrny legf6j6bb 6segyben alapvet6 k6rd6sei. Az eddigi p6ld6kb6l azt l6ttuk, hogy felii-letess6gb6l. rutinb6l vagy el6it6letek miati, gyakan hibiis felt6telez6-sekb6l indulunk ki, s ilyenkor a v6geredmdny is csak lossz lehetMindebb6l az a tanulsdg, hogy minden feladat kezdet6n: bizonltsuka felt6telez6seket!

N6zziink erre egy p'lddt ezt tanuljuk, hogy az 6lland6 m6gnesmindig \onzza a l6.gyvasat. Es val6ban, ha egy mignesnid vagy mdg-nespatk6 el6 szdget tesziink (biirhogy helyezziik el a szdget), az min-dig a mdgneshez fog ugrani. Am van legalrbb egy kiv6tel. Ha egy kdralaki (a hangsz6r6khoz gyakan haszndlt) ferritm6gnes geometriaitengely6be egy 2-3 mm etm6rqii iivegcsdvet teszijnk, 6s abba b€le-pottyantunk egy 10-12 mm hosszi vasszdget, azt vessziik 6szre, hogylesz olyan tartomdny, ahol a m6gnes nem vonzani, hanem taszltanifogia a ldgyvasatr a vasdarab lebegni fog a mdgnes fijldt. Val6szinii-leg ez az egyetlen eset, amikor a mdgnes taszitja a ldgyvasat, 6s ez iscsak a tengelynek egy sztk z6n6j{ban igaz.

Ez ̂ p6lda j61 jelzl M alapvet6 gondokat a term6szettudomdnybaninincs minden zug alaposan atkutatva, s ahol szokatlan, v6ratlan azercdmeny, ott a tudonui )t mint i dzmAnj most \em befogad, hanemelhdiit. Igy val6jdban dzt sem tudjuk, hog, nit nem tudunk. A szitrn-metiia-tdrk6p pontosan arra mutat 16, hogy hol keressijnk m6g fj je-lens6geket; nem a v6letlen szerencsdben kell bizni. A klasszikus elek-trodinamikiban ugyanis mindig vdledentil sztilettek ij felfedez6sek:Volta, Ampbre, Faraday munkdss6ga, vagy az elektrosztatikus hate-sok megismer6se sorozatos v6letlenek dsszj6t6ka volt. Maxwell koriit6l kezd6dhetett volna a szisztematikus, m6dszeres keres6s, ami HertzmunkSj6ra mfi jellemz(i volt.

A Tesla-f€le longitudindlis hulldmokat miir nem tudta befogadni aterm6szettudomdny, s6t ezen a ponton le is iillt a tervszerri keres6s.Mindez az6rt tdn6nhetett, mert hiienyzik egy egysdges szernl6let: a szupertdrv6nyek, azaz a szimmetriak szercp6nek megdrt6se. Ezek mutatj6ka mechanik6ban, ^z elektrodinamik6bal, a gravit6ci6n6l fellelhet6 6r-fog6 tiirv6nyszeriis€geket, melyek mindeniitt el6fordulnak. Az energia-megmaladds kapcsAn is lrttuk, hogy a kis€rleti megalapozis hirinyos,r6szben technikai, de els6sorban a felsorolt szeml6leti okok miatt. Ez6rtsajnos nem mondhatjuk azt a klasszikus fizikitu6l, hogy sz6les elm6leti

297

EGELY GY6RGYr BoRorv^ELEN

hitt6rrel 6s kis6rleti szigorral megalapozott, sziklaszilftd tudominy6g.Mindeniitt tetten erhetd a kritikai Bondolkodds hidnya,6s ez tetszik,nem tetszik, tdmad6s a te.m6szettudom6ny ellen.

A tudomdny mint intdzm6ny miikdddsi m6dszereit vizsgilva sz6-gyenletes, amire bukkanunk: a tudom6nyos kbz€letet 6thaga a f€le-lem. Emlitettiik mft, hogy Pitagorasz kdvet6i nem mert€k beismemi,hogy az irracionelis szdmok nem dllithat6k el6 eg6sz sz6mok h6nya-dosak6nt. Newton 6vekig nem merte kijz6lni a ,,hincipi6t", f6lvekortdrsai t6madAsait6l. Darwin csak alkor tette kdzze munkdit. amikor megijedt, hogy m6sok esetleg megeldzhetik. A nagy n€met ma-tematikus, Gauss ugyancsak f6lt a nem euklideszi geomet 6ban el6rteredm6nyeinek publikdldsdt6l. Nagy baj, ha a f6lelem igazgat. nagybaj, ha a tudom6ny mint int6zm6ny nem nyitott, nem k€pes elfogadnia kritilat, nagy baj ez, men a f6lelem bere: a stagnfles.

Most ndzziik meg a szimmetria-tdrk€p segits6g6vel, hogy melypontokon maradt m6g felfedezni val6. Megvizsgdljuk a gavit6ci6valkapcsolatos tudesunkat, a forg6 titlt6sek 6ltal felKnAlt lehet6s6geket,a t€rid6torzit6s mik€ntj6t. Ritvid kir6ndul6sr resziink az arommagokszimmetridj6nak vildg6ba is, valamint rdviden foglalkozunk a v6ku-umenergia kinyer6s6nek lehet6s6g6vel. (A ,,Bevezefts a Ertechnol6-gidba" 2. es 3. kiitet6ben mindegyik tdm,r6l r6szletesebb leiresr ta-l6lhatnak az eredeti szer6k toll6b6l.)

De itt ijra ism6teljiik el, hogy mit is Ertiink a szimmetria-t6rk6p fo-galm6n, a szimmetria-szeml6leten: ha ismeriink egy effektust, akkoranal6g terijleten is hasonl6 hat6st illene taldlnunk. Mintha a term6szetugyanazt a tijrt6netet mondan6 el csak rnrs-m6s nyelven; vagy ugyanazt a k6Det mutatni. csak miis-m6s szinben,

i*. n€hdny p6lda anal6g folyamatoka: h6vezet6s + folyad6k-6raml6s + elektromos iiram - migneses kcirtik. Mindegyikben azenergia.4ramlds azonos sajiitossiigai mutatkoznak meg. J6l ismert amechanika 6s az elektrodinamika k6zti anal6gi6k sora p6lddul a rezg6mozg6.sokn{L €s e csatott (\\ozg{sok.(\{l. ,.\gJ(\\csck a?. eselgia{(ad{smiatt. De hasonl6 a Coriolis-er6 6s a m6gneses indukci6 kdzti anal6-gia, vagy a line6ris 6s forg6 mozgiis kdzti anal6gia is.

Ahogy csdkkentjiik egy folyamat, egy v6lroziis, egy mozgis szim-metri6j6t, az egyre bonyolulrabb6 vSlik: djabb €s fjabb effekrusokjdnnek el6. Altalinosan igaz ez ak6r a mechaniket, ak6r az elektrcdi-namikdt vizsgeljuk.

Ilyen egyszerii elvek alapjdn t6rulhat fel el6ttiink a term6szer sz6-mos titka. Nem a szaktekint€lyekhez kell fodulni, hanem a term6-szethez... A szimmetria-szeml€let elemezhet6, egyszerii 6s rdtfog6

298

A HORIZONTON TUL...

kepet ad a fizika eg6sz6r6l, nem kell a vdletlenre virni. Most egyen-k6nt vegyiik sorra a 3. kiitetben kbziilt dolgozatokat rdviditett v6lto-zatban, mert ezek a dolgozatok j6l mutatjdk, hogy a szimmetria-t€r-kdp iiltal megj6solt, hidnyz6 folyamatok val6ban l6teznek...

spBc(rrs cMuTicrds I{isfRrETEK Es ERTDMEN\TKA tankdnyvekb6l nem kapuDk vildgos vdlaszt arra. hogy fiigghet-e agravit6ci6s 6lland6 a testek s€besseg6t6l, a t6megek nagys6gat6l; dr-nydkolhat6-e a gravit6ci6. Idtezik-e gravilrici6s taszit6s. Az orcszPodkletnov n6hrny 6ve v6gzett kis6rletei azt mutattik, hogy szupra-vezet6 gyiirii gyors forgatiisa eset6n, ha a gyiriiben Sram is kering,akkor 1-2 sz6zal6kkal kisebb a gavit6ci6s t& intenzit6sa a gyiini fd-lijtt. Ilyen k6rd€seket ma nem vizsgdl a gravitici6 tudomSnya. Nemtudjuk, hogy mennyire fiigg a gravit6ci6s iilland6, p6lddul a tesrekanyagi min6sdg6t6l, a testek hdm6rs6kletdt6l, vagy a t6bbi ismert k6l-csdnhatdst6l. Alapvet6 v6[toz6st jelenthet a graviteci6 kutatas6ban aza munka, amit Bodonyi Ldszl6 magyar 6pit€szm6rndk munkAssAgattovdbbfejlesztve egy fizikus, Sarkadi Dezs6 v6gzett.

Sarkadi Dezs6 Ks6rleteib6l kide ilt, hogy a newtoni gravitiici6s

er6 r =a ^, !!] dsszefiggdse (ami feltrin6en hasonlft az elektrosz-

tatika k6t tblt6s k6zti Coulomb-f6l€ er6tdrv€nyre) meglehet6sen pon-tatlan, igencsak bizonytalan tdrvdny, mivel kis6rl€tileg nem bizonyit-hat6, hogy a statikus gravitici6ra 6rv6nyes a szuperpozici6 elve.

Az elektrosztatikaban ismerjiik a Coulomb-tijrv6nyt. a tiiltdsekmozgat6s6val azonban m6r dinamiL:us hat5sok is keletkeznek, azaz 6l-land6 ,rarnndl p6ldeul m6gneses tdr jelenik meg- ha az 6t^m intenzi-t6sa id6ben is viltozik, akkor pedig brv€nyes elektromos t6r. Azt v6r-n6nk, hogy mozg6 tiimegek eset6n, ha a tdmeg sebess6ge 6lland6, ak-kor egyfajta.,gravom6gneses" t€r jelentkezzen, €s ennek megfelel6ennemcsak dinamikus vonz6s, hanem dinamikus taszitis is ldtrejdjjdn.Ha pedigjelent6sen viiltozik a tijmegek sebess6ge is, akl(or drv6nyesgravitiici6s terek megjelends6re lehetne sz6mitani ugyanigy, mint 2zelektrodinamik6ban.

lyen dinamikus hat6sokat a klasszikus gravitdci6 eddigi eszkdzeivelnem lehetett kim€mi. A gavitdci6s kis6rleteker eddig 6lral6ban a v6-kony szdlra felfiiggesztett, igen lassi mozgdsf Cavendish,ingdval, azaztorzi6s ingrval v6gezt6k. Erre az elrendez6sre az jellemz6, hogy mindignagy a" inga csillapit6sa, a leng6sideje is igen nagy (tdbb perc, vagytijbb tiz perc is lehet), ezdn a sebess6gek itt elhanyagolhar6ak.

)99

Ec!!\ GvoRct : BoRor\'^ir-EN

TT

Elcsapi;sy Eksapdgy

TTr

hidraul luscs lapi ld

Bodonyi Ldszl6 alap-dtlete az volt, hogy nema Cavendish-ingival, ha-nem fizikai ingSval kellv6gezni ezeket a kis6rle-teket. m6rjnk igy a gyor-sabban mozg6 tijmegekk6z6{ a dinamikus er6-hatdsokat. Tobb e,ten 6tdolgozott ezen a Ks6r-letsorozaton. amit azt6nSarkadi Dezs6 a szkepti-kusok szimira is meg-gyciz6 min6s6griv6 fej-lesztett roviibb.

Ezt a fizikai ing6t rigykell elk6pzelni, hogyegy hosszli l6tra als6 €sfels6 r6sz6re elhelye-ziink egy egy nagyobbtdmeget, 6s nagyj6b6l asrilypont fdl6 tesszuk azinga csapagyazeset 6s az6keket, amelyek segits6-

g€vel az inga mozgdsra birhat(i. Ez a szerkezet vizszintes tengelyli. 6ssokkal gyorsabban leng, mint a Cavendish-inga. Mivel a mozgisanagy erz€kenys6ggel delekt6lhat6. lehet taliilni olyan leng6sid6t, ami-kor az inga mellett elhllad6 ember vagy az utcdn kdzleked6 teheraut6is drezhetci gravitiici6s haliisr gyakorol az iigiira: leng6sideje ekkormcg \a l t oz i k . rgy kmu(a lha to . r . / r . , t i Luc ha r "s r s .

Az ilyen mddon elk6szitett inga annyira 6rz6keny. hogy akdr 100-200 km-es tdvolsigb6l egy l6gk6ri from, vagy p6ldiiul egy ciklonmozgfsa is m€rheto. De eravit:ici6s zajnak kell lekinteni. p6ldiut aHoLl mo:gtisdb6l eredb ha&isokar is. Ez az inga lehet6v6 reszi a gra-vitiici6s iirnydkolais kimutatiis6t. teh6t eg) igen.ugalmas kis6rleri esz-kdz. A forradalmi ldp6s az. hogy ezzel az ingdval leher6vd v6lr a di-namikus, egy€bkdnr gyeng€ lravitiici6s har6sok 6rz6kel6se a szokii-sos Cavendish inga ..lustasiga" ezt nem tette lehc!6v6. igy a rermd-szelnek e jelensigei homdlyban maradtak. I:taz, hogy kjcsinyek 6sSydng€k ezek az efi-ektusok. de kozmikus m6refekben lehet. hogy 16nyegesek. nem elhanyagolhat6ak.

300

L ibft. A gturitncittt n4ftsekhez haszntiltfi.ikai inga senatikus raj?a eldhft.etbe .

A EoRlzoNroN rrll...

5.0

4.0

3.0

a(x l0 jm)t

. T

t _a

{ '

? r it

0 . 0 0 . 5 1 0 1 . 5 2 . 0 2 . 5 3 . 0 3 5 4 0 2 = M / m

2.6t&a. KZt eg!en16 tbmee kdLtsands Bruit.icint Notl.6eteje "innndlis.

0.60

0.55

0.50

0.45

0 4 00 0 0 8 1 6

3. lbr^. A Tlm hnNddos

24 32 40 48 56 64 72 80

a: h,ga l?ryi.t ko:pfforuanak plt"lodd'"td Jcl-

2 0

l 0

0 0

A gavitiici6s m6r6sek els6.drdekes meglepet6se amit m6r Bodonyi Ldsz16 6szrevett -, ho1y egyenl6 tdnegek ki;.i;tt tninbndlk a gra-vi ci6s kdksdnhdtLis .rftke. azaz alig vagy egy?iltal:in nem hat er6kdzcjttijk- Id6ig senki sem v6gezte el a Cavendish kis6rlete! azonos tomegek eset€n. A statikus Newton-gravitecids kis6rletben eddig mindigegy lehet6leg nagy 6s egy kis tbmeg kiilcsiinhatdsa 16v6n dbredo er6lm6rt6k ki. A term6szetben is 6ltaldban ezzel talelkozunk. A Fdld ha-talmas nrdretti 16meg a rajta levci embereklez va€ly tdrgyakhoz m6fve,J Fold tomcge pediF naglon kic' i a l \aphoz kepe.r. ig) erthero. hop)mindkdl csctben pontosan visszakapjuk a Newron f6le graviriici6sctsszefiigg€st. de epdszen mis lenne a helyzet, ha a Fdld kdzel6be egyFdlddel azonos tcjmegrj m6sik bolyg6 sodr6dna. Err6l az elfektus16l aflzikai inga segitseg6vel lehetett el6sz6r meggyoz6dni.

Sarkadi Dezs6 gravitici6s imerferencia- €s rezonancia-kisdrleteketis v6gzett L'igy, hogy az als6 ingarcimeg mellett. az als6 ingat6meggel

LE4I J

\( I

.1I

! rrt

@:l

I

301

Lcl'-r GrORcr: BoRorvA6LBN

megegyez6 6s egy anndl kisebb tiimeget forgatott. Cravitici6s modu-l6ci6s. azaz interferencia-m6resekkel sikeriilt bizonyitani a forg6 kiil-s6 forgdstdmeg dinamikus haids6l. Ki lehetett mutatni, hogy a gravi-tici6s inga mozgdsfta, a 24 kilogrammos als6 ingatiimegre, a 12 ki-logrammos mozg6 ingatdmeg er6sebb moduldci6s hatdst fejt ki. minta vele azonos.24 kilogrammos tdmeg. Ez az eredm6ny ellent6tes aklasszikus gravitici6 eddigi eredm6nyeivel.

A m6r€sekn6l sziimos toviibbi 6rdekes tapasztalat is szfiletett. Bizo-nyitdst nyert, hogy a fizikai ingSnak ldtezik ndrimdlis lengasideje, amia klasszikus fizika eredmdnyeibril egyiiltal6n nem kdvetkezik. Ki le-helett rr'6rni gnyitAciis tarzlarirt is tranziens esetekben - ami a szim-metria{6rk6pnek megfelel6en anal6g az elektrodinamikeval. A gra-vitdci6s taszit6s hasonlit a Lenz{drv6nyhez, amikor 6pp az energia-megmamdds miatt l6p fctl p6lddul taszit6 hatds egy m6gnesnid 6s abetolt szolenoid kdzdtt. A fizikai inga (kis veszes6ge miatr) alkalmasa gyenge dinamikus hatdsok vizsg5latdra, de ki lehet mutatni, hogy adinamikus hat6sok j6val er6sebbek, mint a statikus gravitdci6s hatd-sok. Ez felveti azt az elvi lehetiis6get, hogy dinamikus hatasok segit-sdgdvel valahogy gravitdci6s taszit6 hatrsokat 6rjiink el, ami egyszertechnikailag is hasznosithat6 lesz.

A vizsg6latok eredm6nyek6nt sikertlt Newton gtavit6ci6s t6 6ny6tigy eltaliinositani, hogy egy dinamikus tag is j6rdhozzA.6s ezzel je-lentdsen kitedeszthetjiik a $avitdci6r6l alkotott elk6pzel6seinket, isme-reteinket. Sarkadi Dezs6 Ks6rleti 6s elm6leti vizsgelatai meggy6z6ek,€s teljes megfelelEst mutatnak az elektrodinamikdval. Ezdltal a term6-szet egys6ge- sz6ps6ge- I6that6v6 v6lik ezen a teriileten is.

Sarkadi ̂zonban m6g tovdbb ment kis6rleteivel. A maximdlisan el-6rhet6 leng6sid6 (kitriilbelul 2 perc) egy makoszkopikusan jelentke-26 kvantumeffektus l6tdt muratta (ilyen effekrus peldeul a szuprave-zetds vagy szuperfoly6konysiig is), mert a nagy leng6sid6 tartomeny6,ban a fizikai inga kvantSlt oszcilletork6nt viselkedik. Ez az egyszerii6s olcs6 inga szdmos izgalmas fizikai effektus ltjlt6rdsdra alkalmas, 6smutatja. hogy egy rij technikai eszkijz ftiss lariism6ddal pdrosulvaje-lent6s, rij eredm6nyekhez vezethet.

Mind a mechanikdban, mind az elekrodinamik6ban isme ink drvd-nyes mez6ket. A szimmetria-t6rkdp alapjdn kellene lenni gravit6ci6sijrv6nyeknek is. Val6ban, M. P. Miskin kb- szlz evyel ezel'tt 6szre-vette, hogy vdkony torzi6s szdln felfiiggesztett kicsiny titmegek el-fordulnak- Kds6bb az 50-es 6vekben, a kazanyi egyeremen t6te fig-getlenijl mds orosz kutat6k is megism6teit6k ezr a kisdrletet. P6Ko-n6lra erdsitettek v6kony csillamlemezt, mivel igy a p6kfon6lnak nincs

302

A HORIZONTON TIJL...

visszat6rit6 nyomat6ka. Ekkor is megmaradt a torzi6s hat5s, ami tiig-gdtt az id6j6risi frontokt6l 6s a csillagok 6ll6s6tdl is. Uglanezt a ha-trst taldlta meg Szab6 Siindor Izsekon, 6s Nagy Csaba Nagyvdradon,'s m6g ki rudja \aqa\', megsem kedj\ be ez az 6rdekes fe\ledezcs akutal6i kdzgondolkodasba...

A SPECAIS RITATMT.ISOK AWJA]

Az eddig ismert speciiilis relativitaselm6let ana adja meg a velaszt,hogy az egyik inerciarendsze$6l, a hozz6 k6pest v sebess6ggel moz96 mesika val6 6tt6r6skor a fizika t6 €nyeit milyen szabdly irja le.(A transzformdci6s formul6t a specidlis relativitids el'e alapjiin szokdsmeghahrozni. Ez azt mondja ki, hogy: a vakuumbeli fdnysebess6gminden inerciarendszerben ugyanakkora, bvebb,, hogy az inercia-rendszerek kdzott semmilyen dton nem tehet6 kiil6nbs6g. vagyis azokegyenrangiak.)

A nem til izgalmas cim - A specidlis relatititdsok alapjai - rendw-viil fontos, l6nyeges felismer6st takar. Ma az Einstein-fdle speciAis re-ladvitjselm6letben, a tudomanyban 6s a Echnikiiban is hallgat6lagosa.tazt fehaelezik, hogy a \al6s vileg ,.gdrbillete" azonos, mindig, minde-niitt dlland6 6s minden folyamat csak a &=1 gdrbiileti param6terri t€r-id6benjdtsz6dik le. Ez6ltal a speci6lis relativitAselm6let az elk6pzelhetdfizikai jelens6gek csak egy szriik kair6vel, az egyenletes sebess6gf 6segyenes vonald mozg6sokkal foglalkozik, 6s ezzel is csat aftkor, amikorl=7. Ez tehdt egy nagyon specidlis eset, amit a neve nem el6gg6 fejezki. Az iiltaliinos relativiliselm6let teriilet6hez tartoznrnak a legeltal6no-sabb esetek: a tetszes szerinti forg6sok 6s gyonul6sok vizsgdlata.

A most kdvetkez6 gondolatok meg6fidsdhez azonban a specidlisrelativitrs is elegend6. Av€gbrjl, hogy kicsit elmdlyedhessiink ebben atemrban. meg kell ismerni a nem euklideszi geometridt,6s annak fi-zik6ban jdtszott szerep6t. Az el6bbivel kezdjiik az6rt, hogy megala-pozhassuk mondand6nk l6nyeg6t, s az olvas6 jobban meg6rtse enneka fejezetnek a fontossegat, hatisdt mindennapi eletiinkre. Ezek a gon-dolatok az eg6sz emberis6g, az eg€sz fiildi civiliz6ci6 szempontrb6lfundamendlis jelent6s6giiek lesznek. A nem euklideszi geometriiiraalapozott, giirbiilt r6rid6ben tcjrt€n6 fizikai folyamarok meg6ft6seugyanis a lehet6 legalapvetdbb dolog, ami a fizikiban egySltalen el-k€pzelhet6. Ez6rt 6rdemes most egy kis kit6r6r tenni a nem euklideszigeometriiik vil6giiba; n6zz6k el nekem, hogy a teljess6g ig€nye n6l-kiil, m6g feli-iletesnek is alig nevezh€t6 szellemi kir6nduliisra hivomOn6ket - teszem ezt a legnagyobb dritmmel.

303

EcELY GYdRcY: BoRortail-tN

CEOMET ftAIAPJAI

H6rom 6lland6 gdrbiiletri geometrift ismeriink 6s rajtuk kiviil miisnincs. Ezek: a parabolikus vagy Euklidesz-f6le, a hiperbolikLrs vagyBolyai f6le. ds az elliplikus vagy Riemann-f6le geometria. A Bo-lyai-f6le hiperbolikus geometria az rin. pszeudoszf6riin. a Riemannf6le elliptikus geometria a gdnbfeluieten dnelmezhet5. az euk'ideszi pedig a j6l ismert sikon. (Mlndegyik kiterjesz$el6 hdrom. n6gystb. dimenzi6ra is.)

Az iskol6ban a sikon tort€no ebrdzoliist. rajzolast sulykoljrk be-ldnk. azaz az euklideszi geometriiit.6s el sem tudjuk k6pzelni. hogymrs is l6tezhet. Pedig a val6segban sem sikfelijleten, hanem gomb-feliileten 6hink. hiszen a Fdld l€nyeg6ben -qdmb aLakil. A gcjmbfelii-leten mdr nem 6rv6nyesek az iskolai. euklideszi geometria megszo-kott. term6szetesnek uin6 szabilyai. kajzel(t6en is csak akkor, ha kell6en nagy a gdmb sugara.

Tudjuk, hogy egy sikban fekv6 haromszdg bels6 szdgeinek 6ssze'ge 180 fok- Az euklideszi sikban rajzolhatunk egyre nagyobb 6s e8yrekisebb hdromszogeket, a bels6 sz6gek dsszege v6kozatlan marad.Bdrmilyen nagy vagy bdrmilyen piciny hiromszdgct is rajzolunk, ez aszab6ly mindig igaz lesz. Vdgezziik el ugyanezt a teladatot egy gcjmbfeliileldnl HLizzuk meg a hdromszog oldalail igy. hogy a hdromszdgcsicsri kdzdtt a lehet6 legrcjvidebb egyeneseket haszndljuk (ezekgdmbi fdkdrdk r€szei lesznek). Meglepve mpaszlalhatjuk, hogy a h6-romszog oldalainak vriltoziisival vrltozik a bels6 szdgek ijsszege is.

4 . 6 * a .

Mig a sikon a kisebb hdromszogek azonos szogek esetin hasonl6aka nagyobb hdromszdgekhez, a gdmbi hiromszdgekcil ez nem nond-hat6 el. A gdmbi hiromsz6gek kdzdtt nincsenek hasonl6ak: a szdgekvdltoznak. nagyobb teriiletii hiromsz6gekndl dsszegiik nagyobb lesz.Az euklideszi geometri6t egy6rtelmiien az jellemzi, hogy benne a hdromszdgek bels6 szdgdsszege mindig 180 fok. ElliptikLrs geometriaeset6n - amely gdmb feliilet6n val6sithat6 meg - a hdromszijg bels6

304

A HORIZONTON TUI-...

szdgijsszege ndglobr, hiperbolikus geometria eset€n lirerr, mint I80fbk. A k6t geometria tovebbi jellemz6 rulajdoisiga, hogy ezekbennincsenek ak6rmilyen nagy hftomszcjSek. Minden elliptikus vagy hi-perbolikus sikban 6rtelmezetr h6romsz6g reriilere jdl defini61t korliralatt marad.

Jellemezheljiik ezeket a geometridkat a ptirhaanosok JbgabntiraoLapola is. Az eukhdeszi geometriiiban egy egyenessel egy rajta kiviil fekv6 ponton 5t csak egy pilrhuzamos egyenes hfzhatd. A gdmbi.elliptikus geometriiiban egyriralrn nincs pdrhuzamos; j$ a k6t f6kdr(ami sikban az egyeneseknek felel meg) mindig metszi egymdst. Ahiperbolikus geometriiiban vi\zont v€gtelen sok p6rhuzamos egyeneshtzhat6. Ezek a legel6szcjr nem metszo piirhuzamos egyenes 6s azeuklideszi pirhuzamos egyenes kdzcj$ helyezkednek el. A hiperboli-kus sikot ds teret soha nem ,,lithatjuk' dgy, ahogy az euklideszi sikot.a gcjmbfeliilete!, vagy az euklideszi terer.

a) Parabolikus ps.eudo-r{am d and6, nindenp i I lana tban azo nos ne Eativ gijtbiiletii feliiLet. Pszeu-dos.J'ra csak a 6-ben

5. dbra.

b) Netn dlland6 8or.biiletii fehlet: hipeLbolikus pszeudos.li.n periodikusa is-

c) Elliptikus ps.eu.dos.Jvra - ftges td-volstisokon is yan

Ezeket a geometriikar llland6 gtnbiiletii geot etriAknak is nevezikBenniik - €s csak benniik - az alakzatok szabadon eholhat6k vasv el-foiBarhdroL bel ld cisszel i tggeseitr ! i iko,, i ,a netkir t . LHa petAiut cgdmbfelulerbol U!agunk eg) zlJ|7rrol . az a ter i r lerre r .p"dr, c.u:zrrrha16, lbrgathat6!) Az euklideszi geomerria gdrbiilere nulla. Hiperboli-Kus geometna eset6n negativ, elliptikus geometria eset6n a gdrbtletpozitiv konstans. Miidk6t nem euklideszi geometria sajritossligr. hogy

30i

EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELDN

tartalmazza a gdrbiileti parum6tert (gdmbn6l ez a gitmb sugara)' amely

ha tart v€gtelenhez. mindk6t geometria az euklideszi geometrieba megy

6i. Mivel a nem euklideszi sikon nincs hasonl6s6g' ez6rt ̂z euklideszigeometd6ban megszokoft hasonl6s6gi tdteleket itt trigonometrikus dsz-szeftigg6sekl€l helyettesitjtk.

Ai6l ismert Pitagotasz+dtel a sftgeometridban: .r=dr+r?. A hi-' ' , ( ' a ' b

perbohkus geometr i . iban: r{ -ch:.h: . ahol I I hiperbol iku' geo-

metria iilland6ja, vagyis a giirbiileti paramdter. Elliptikus geometri6-

ban oedis: .o. - .o.9.orb-, ahol R d gi imb sugara egyben a gor ', ? R R

biileti param6ter. Az euklideszi sfton az t sugari kbr keriiletkdpletel.

Hiperbolikus sikon: 2zl 'r ; i el l ipt ikus sikon: 2zRsinl.

Ahhoz, hogy legal6bb alapfokon meg6rthessiik a nem euklideszigeometriiikat, rnSr az iskoldban kellene vele foglalkozni Ma azonbanm6g a miiszaki egyetemen sem tanulnak err6l a hallgat6k, mintha asikgeometridn kiviili vil6g nem is l6tezne - annak ellendre, hogy eb-ben €lunk. Az eg6sz oktatdsi rendsze$en idllSot;laEosan elfogadotlaz euklideszi geometria dltalinossdga, mindenhat6s6ga Ez rendkiviilim6don beziida, korl6tozza a tanul6k gondolkod6sSt. (Nagyon fontosL€nert Istv6n kiiz6piskoldsoknak szant kdnyve, 6s az iltala kidolgo-zott gdmbrajz-k6szlet. A k6szlettel mindenki gijmbfeliileten pr6bel-hatja ki az egyenesek, k6r6k, hdromsz6gek. p6thuzamosok rajzol6sat;a di6kok felfedezhetik, hogy milyen is a nem euklideszi geometria )

Mind az euktideszi. mind a hiperbolikus 6s elliptikus geomeiriaegym6ssal konzisztens, egyen6rt€kij, egyikben sem talalunk bels6 el_lentmond6sokat, 6s egyiloe sem mondhatjuk azt, hogy igazabb a m6-sikndl. Kdtsdgtelen, hogy az euklideszi geometria egyszeriibbnek tiinik,6s nem kell hozze gdmbi kijrz6ket 6s gdmbi vonalz6kat haszn6lni, ez6nokatdsa egy s& lappal, egy kiirz6vel 6s vonalz6val megoldhat6. Fizi-kai val6s6gunk azonban enn6l gazdagabb.

Az Einstein-f6le 6ltaldnos r€lativildselm6let azt mutatja, hogy nagytiimegek tgymond ,,meggitrbitik" a t€rid6 szerkezet6t, nagy tdmegii6Sitest mellett elhalad6 f6nysugdr elg6rbiil. Ott, aiol nagyobb a gra-vitdci6s potenciel, a fizikai folyamatok gyorsabban zajlanak le. Dob6Andor matematikus tisztdn geometriai alapon kimutatta. hogy a f€ny,t=1 paramdterri hiperbolikus geometria szab6lyai szerint, geodetikus(legriividebb) gijrbe mentdn terjed. Ez azbrt is jelent6s felfedezds,mert eddig m€g senki nem tudta a I pamm6tert lizikai iton jellefiez-ni. Ezzel k=l term6szeti 6lland6vd l6pett el6. A hdtk6znapi 6letben

306

A HORTZONTON TUL...

p6ld6ul egy 6pit€sz nem euklideszi geometriai probl6mekkal alig ta-ldlkozik, hiszen m6g a legnagyobb 6pitmdnyekndl is csak a fatld gdr-biilet6vel kell sziimolnia, ami legfeljebb mittim6teres korrekci6r ered,m6nyezhel pdldaul egy hid tervez6sekor. A r6volsdgi repiil6sekn6lazonban miir alapvet6en fontos tudni. hogy a repiil6g6pek egy l6tha-tatlan giimb feliilete ment6n kdzlekednek. Rak6t6k rdprivolsrg6nakmeghat6rozdsinSl, rirhaj6k felbocsitrisdn6l pedig nemcsak a gdrbiiler-tel, a g6mbi trigonometriaval, a Faltd forgisaval 6s sok mds hati4ssal isszimolni kell. Mint tudjuk, az rirhaj6k Fcjldiink ktiriil az elliprikus(gcjmbi) geometria szab6lyai szerint kedngenek, mozognak.

FrzrfiA fs cEoMETRinA konvencionalis tankdnyvfizika azr dllitja, hogy b6rmilyen kis6rlererj6l le lehet imi euklideszi geometrirval, ez6n m6ssal nem is kell r6r6d-ni. Eppen ez6rt sem a Ks6rleti, sem az elmeleri mechanik6t t6rgyal6tankdnyvek nem foglalkoznak a giirbiilt t6rrei, minthogy ,,nincs gya-korlati j elent6sdge". A gijrbiilt tdr Gauss, Bolyai 6s Lobacsevszkij gon-dolataiban m6g pusztAn geometiai absztrakci6, 6s az euklideszi geo-metria 6haldnositiisiinak t6nik, rm val6jdban fontos 6s m6ly fizikaiFobl6m6hoz vezet. A matematikdban a geometria axi6m6i tulajdon-k6ppen bfjtatott definici6k, mint ahogy ̂zr Poinca# meg is 6 apitja.A malematikusok nemigen vetik fel azr a k6id6st, hogy vajon ̂z eukli-deszi, az elliptikus, vagy a hiperbolikus geometria az igazi. mindhdrmategyenrangLinak tekintik. A geometri6ban rdbbnyire csak az a k6rd6s,hoBy melyik a k€nyelmesebb egy-egy abszrrakt alakzar leir.isrra.

De mi kdze a geomet ia riltaliinosiriis6nak a fizikahoz? Eddig fgytrint, hogy a gravitiici6 meg6rt6s€n, ,.geometrizil6siin" Kvijl nem sok,s6t a gyakorlati 6letben: semmi. Ezt a k6zhelysz6mba men6. hallga-a6lagos felt6telt is feliil kell vizsg{lni. Ugyanis ha nemcsak hatalmastdmegii csillagok gdrbitik meg a t6rid6t, amelyben 6liink, akkor ,t?ir-dent mdskint kell szenlllni.

A fizikiiban pontosan tudni kell. hogy az a r6rid6, amivel dolgozunk,amiben lejiitsz6dik egy-egy folyamar, vajon milyen jellegii, p6ld6ul el-land6 gcjrbiiletii+, vagy esedeg valamilyen m6don ne?vdttoztattut6.Ezen a ponton vidlik nagyon fontoss6 Dob6 Andor felismer€se. Dob6 azeddigi lapos r6rid6 helyeu g6rbiilr tAid6vel sz6mol. mivel annak szer-kezete megvaltoztathar6. Olykor maia a noz|ds Beneflilja, vdhotatiane8. (Mi ehhez - Cs6kdr Csaba munkarArsammal , azr a megiegyz6srfiizziik, hogy a mozges szimmetri5ja, jeliemz6 param6rerei har6rozzi4kmeg azt, hogy milyenn6 ,.tolzul" a tdridd szerkezete.)

301

EcELY CYdRcY: BoRorvA6LEN

Attulebatt i. a mi gondotatviligunk kitz6ppontj'ban a szimmet a

fogalma 6ll, a cstikkentett szimmetria kercs6se a c€l Bizonyos sztm-

metri,k geometriai fogalmakkal is kijnnyen leirhat6k, mds esetben t6-

k6letese; tiszteban kell lenni a megfelel6 matematikai leiresm6dok-

kal. Szimmetrias€rt6s l6p fel akkor is, amikor p6ldiul egy nidm6gnest

felmelegitunk, 6s igy az elveszti m6gnesess€g6t. Ma m6r az elm6leti

f izikusok nemcsak az egyszert i szimmetria. hanem a sTupers/immel-

ria 6s a szupergravitSci6 fogalmSval is dolgoznakEinstein szerint csak a nagy tiimegii csillagok azok' melyek m6r a

gyakorlat szam6ra sem elhanyagolhat6 m6don torzitj6k a t6rid6 szer-

tezet6t. noUO Andor felvet€se viszont azt teszi elfogadhat6v6, ki

mondhat6vd, hogy ha a mozges hatirozza meg a gorbiilt t€rid6 szer-

kezet6t. akkor mdr a szokasos ,,hAtkbznapi" sebess4gek 6s SJorsuld'sot mellett is elk6pzelhetii, hogy a mozg6 td.gy vagy deformel6d6

mez6 k<izelEben helyileg megv6ltozik a t6rid6 geomet.iai szerkezete:

me gStirbi)l.lnrcnt6l kezdve pedig minden' de minden ml{s lesz'

Eit leg6ltaldnosabban egy membrdnmodellel lehet szeml6ltetni- Ha

egy kifeizitett membrent benyomunk, torzitunk, akkor a helyi t6r

,,izerkezete" megv6ltozik. az ott 6tgurul6 goly6 lendiiletet kap' €s

m6s pdly6n halad tovrbb, mint a nem tozult membrlinon (A val6sag

azonban a membrdnmodelln€l is gazdagabb; p6lddul az <irv6nyes ero_

terck leiresdra nem alkalmas a membr6nmodell.) Az a megl6t6s' hogy

mozgtissal is befolydsolhatiuk a t4rid6 szerkeaeftt' fundamentdlis jel'

legii. Am a mozgAsok csak egy r6sz6n6l, a teljesen szimmetriavesztettmozsisoknel szembetiind ez a hat6s; ott Ahelo tetten' hogy nem sziik_

se8s;erLi a ..l"pos . a nulldhoT kbzeledo dllandd giirbulet!i geomelri"

Mig a matematikeban elegend6 a helyi gitrbiilet megm6fts6re' ka-

tegorizdl6s6ra a hiiromszdg bels6 sziigeinek dsszeaddsa, a fizikdban

ezzel a Ksdrlettel nem jutunk messzire A fizik6ban v6ges er6k (vek-

torok) v6ges tAvolsigokon va.l6 mozganisa a jellemz6 6s l6nyeges

Ilyenkor az a felada! hogy egys6gnyi er6t z6rt palydn vigyiink kitrbeegy er6t6rben. Sikmozgds eset6n, ha elland6an egy adott irdnnyalpLirhuzamosatu rnozdulrnk el egy egys6gvektorral' 6s visszajutunk az

eredeti kiindulSsi pozici6hoz, akkor a kiindul6 6s a visszadrkez6 vek-

tor egymdssal egybev6g6.A gdrbiilt geometrirniil ez nem szuks6gszerii; kaphatunk olyan ese-

tet, amikor a kiindul6 6s a meg€rkez6 vekor kdztjelenlds szijgelt€€staldlhat6. Ez6rt is fontos a pdrhuzamossdg maghatftoz6sa ,,gftbiilt"terekben. Mig az els6 eset. az euklideszi geometriai a konzervativerbrdrnek felel meg. addrg a mdsodik. a nem konTervaliv. szimmelriamentes mez6k megfelet6je, s ezt a gdrbiilt feliileten t6(€n6 vektor_

308

A HORIZON?ON TUI-...

mozgatdssal szeml6ltetjiik. Amikor kiirbevisziink egy vektort a ,,gtir-bult" t6rid6ben, azt taldljuk, mintha valamilyen er6 .,od6bb tolta" voi-na eredeti vektorunkat, mintha egy ,,induki4lt erd" hatna rd. Val6jdbanmegifi a ftridii tonuldsdyal tulAkozunk. Azt, hogy fizikai vil6gunk-ban melyik geomeiria 6rvdnyesiil tdnylegesen, tisztin matematikaim6dszerekkel nem lehet eldiinteni, ez a fizika feiadara.

Id6ig ̂ z a felfoges volt dltal6nos, hogy az euklideszi geomerria a leg-k€nyelmesebb 6s legigazabb a h6tktiznapi miiszaki dlerben 6s a techni-kdban. Dob6 Andor ezzel szemben azt mondja, hogy a mozges min6-s6gdt6l - amit mi szimmerriak€nt defini{ltnk - megrdhozik a t4fidis.erke.ete, .,lr,eg a rcchnikailag kitnnyen el6allithar6 parameterek mel-lett is. Nem kizert teh6t, hogy talalhatunk olyan mozgesokat (mez6de-fbrmdci6kat), melyben a t6rid6 szerkezete enisen torzul,6s ez bizaft,kiildnleges effekusok megielen6s& hozhatja. E k6nyv IIl. r6sz6ben le-irt talrlmAnyokn6l raldlkoztunk m6r ilyen effekusokkal; a tomiid6, apisztr6ng, a torzult mrgneses mez6k, vagy a kettds inga eset6n ldttuk,hogy az energiamegmaradds, impuizusmegmarad6s tiibb6 nem igaz. Ezvai6jeban visszavezether6 a r6riddszerkezer rorzulrsera. az pedig amozgiisra, az 6ltal6nos felt6telek megvdltoztarrsfua. Ezek az 6lral6nosmozgi4sok termdszetesen gyorsul6sokat, forgisoka!, mez6-deform6ci6-kat is tatalmaznak, igy az iiltaliinos relativitiiselm6let mai form6j6naki4italdnosidseval lenn6nek leirhar6ak. Ehhez el6sz(tr a specidlk relati-v ituirehdletet kell dltaldnositani; ezt \6}ezte et Doh6 Andor.

Einstein 6ta tudjuk, hogy a specidlis relarivirdselm6letben a sebes-s6gek nem a vekorok j6l ismert paralelogramma-t6tele szerim, ha-nem bonyolultabb szabily szerint rev6dnek dssze. Dob6 kimuratiisaaz - szintdn geometriai iton -, hogy az Einstein-f6le sebessdgiisszeg-26 k6plet is fiigg a gijrbiileti param6terr6l. Mondhatjuk igy is, hogyDob6, Einsrein minden formul6jdr, m6g a hires energia 6s riimeg kap-csolatdt kifejez6 k6plet6t is a gdrbiileti param€ter bevezetds6vel 6lta-liinositotta. Emellen egy ij specidlis relarivitasetm6ler l6rez6s6re isdmutatott, amit elliptikus geometda jellemez. Ennek alkalmazrsi te-riilet6r6l m6g keveser tudunk. Az mftis l6rszik, hogy bizonyos 6rre,lemben kieg6szitdje az eddig isme( specielis relativit6snak. Mond-hatjuk Ligy is, hogy ez szint6n szimmetrias6rt6s kdvetkezmdnye, hiszenezzelnem teljesen szimmetrikus helyzet 6ll el6.

Mig az iskol6ban iiltaiiiban megel6gszunk az egyszerii, komplexsldmoklal. a./ absztrak algebra ennek is a kirer.;e.zrcn. altalAnosrtottvezi6ir haszn6lja. Dob6 Andor az altaldnositon szuper-hiperkomplexsz6mok segits€g6vel oldotta meg a gcjrbijlt r6rid6ben lezajl6 folyama_tok vizsg6lat6t. Ennek r6szleteibe term6szetesen ift nem megyiink bele,

309

ncELY GYORGY: BoRorvA'tLEN

az 6rdekl6d6 olvas6 Dob6 Andor ide vonatkoz6 dolgozatdt is megta-

lAlja a ,,Bevezetls a tlrtechnol4Sidba" 3. kotet€ben. Ebb6l kideriil'

hogy eg6szen m6s geometria iia ie a Minkowski-f6le t6rid6t' 6s n6s a

Dob6-f6le kitedesztett giirbiilt t6rid6t: ijnmagdban tehdt nem el6g meg-

adni egy fizikai folyamatndl a hely- 6s id6adatokat, ismemi kell a tar

Bnrbaleftt is. Dob6 Andor vizsgdlataib5l vil6gosan kideriil, hogy azEinstein-f6le speci6lis retativit6selm6let csak egy raqyon sPecidlis ese're a Gauss-f6le 5lland6 gijrbiilettel jellemezhettj rclativitesoknak.

Dob6 vizsgAl6ditsa a tudomdnyos felfedez6sek szok6sos meneffend-j6t kiivetir a specidlis esetekb6l kiindulva egyre t6gabb l6t6kiinel .iltd-ldrrosttja az eddigi tapasztalatokat. (Ez az in induktiv m6dszer' amelyaz egyesb6l kdvetkeztet az 6ltal6nosra.) A reladvit6selm6let Galileit6lindult el. Ezt haszndijuk dltal6ban. Az Einstein-f6le speci6lis relativit6s-elm6letn€l a f6nysebess6g kiizel6ben mdr v6ltoznak az effektusok'ugyanakkor nem lehet b6rmilyen sebessdget el6mi. Dob6 Andor meg-mutatta. hogy a geometri6t6l fijgg<ien f6nysebess6gn6l nagyobb sebes-s6g is megjelenhet. Gdrbiilettdl fiiggden trill6phetjiik a f6ny sebess6getis, a mozgesra n6zve tehdt nincs gyakorlati korl6toz6s.

Ha megtaldljuk azt a technikai eljirdst. amivel megg6rbithetjiik at6rid6t, akkor keziinkben van a f6nysebessdg szabdlyoz6sa, ezen ke_r€sztiil pedig az id6 mil6si sebess6g6nek befolyAsoldsa is. Konkr6thaszna lehet ennek az is, hogy egyszer majd megtervezhet6v6 vdlhata fenyn6l gyorsabb Lirutazis. (Dob6 a ,,Be|er.efts a tlrtechnokjgiti'bd" 3. kijtet6ben bemutatja a f6nysebess6g ttll6p6s6nek tijbbfele le-hets6ges v6itozat6t. Ebben tal6lhat6 egy gondolatkis6rlet an'61, ho-gyan l6pheti lil egy rak6ta a f6nysebess6get.) A kiterjesztett geo-metri6ban a viszonylagos. azaz telativisztikus impulzus 6s er<i ismesk6nt transzformel6dik, mint az Einstein-fdle speci6lis relativi-tiiselmEletben. Az erd is geometriafiigg6 lesz, eziltal a teuesitmdny,a munka €s az energia fogalma is e sen kijt6dik o Sirbtilethez, azpedig a mozgiis jellegzetess6geihez.

Dob6 Andor riimutat: a Newton-f6le klasszikus mechanika a magageometiejdban pontosan teljesiil. Csakhogy nen ez az egyetlen le-hets6ges geometria (mint ahogy az Einstein-f6le k=/ gdrbiileti para-m6terii geometria is csak egy a lehets6gesek kdziiti). Ezzel hihetetlenm'r66kben tordbb tdgithatjuk, szllesithetjiik a fizikai fobanatok Ie-hetslges negjelenlsi for,".iil, f6leg, ha a t€rid6 szerkezet€t vdltoztatnitudjuk. Ez viszont Dob6 felismer6se rdv6n 6ppen a mozgSs v6ltozta-tdsdval6rhet6 el.

Wigner Jen6 ana a fontos k6vetkeztet6sre j utott - mint mir r6geb-ben emlitetttik -, hogy a szimmetri6k mintegy szupertiirv6nyk6nt mu-

310

A BoRrzoNroN rrl|-...

latj5k meg. hogy mely term€szeti t6rv6ny, milyen helyeken 6rvdnyes,hol alkalmazhat6. Dob6 Andor mutatta meg, hogy a mozgisok 6sszerintijnk azok szimmetridi alkalmasak a gitrbiilt t6rid6szerkezetmegv;lroztatas"ra. igy a 'zrrnmetria-rdrkep rl .o re.ze 'ahol r mozg.rsoknak, mezoknek nincs m6r folytonos szimmetri6juk) magdban rejtia nem euklideszi geometriekat, ahol a dinamikai folyamatok elvileglejiitsz6dhatnak pozitiv gdrbiilerri, elliptikus Riemann-felijlereken is.vagy negativ gcirbiiletlj. Bolyai-Lobacsevszkij-f6le hiperbolikus felii-leteken. A szimmetria-t6rk6p als6 ds fels6 r6sze rehdt Dob6 megldtiisaszerint k€t r6szre oszthat6 fel egy nulla gdrbiilelri. azaz ..parabolikuspontokb6l '6116 gdrb6vel. Vannak ezen l i lmut 6 folyamatok is. azeddigieknek iltaliinosit6sai.

Dob6 Andor megldt6s6va,l m* eg|sAg?! Iehet a klass:ikus ls no-dern Jiaika, es tcibb6 nem lesz ..nit kiskacsA" a tcibbletenergiit ad6tdrtechnol6giai m6dszerek vagy folyamatok sora, hiszen szorosan il,leszkedik nz eddigi euklideszi t6rid6ben lezajlou folyamatokhoz. deazoknak riltal6nositiisa. kirerjesztdse. Egy esem€ny leir:lsiihoz ezentil6r adatra lesz sziiks6g. A hi{rom helykoordinitin 6s az idoadaton ki,viil meg kell adoi a g6rbijleter is, hiszen a gdrbiiler mutatja meg. ddnriel. hng) milyen penmerriabJn i i i t . /ddik le az e.eme l

A .,meggijrbitett" t6rid6ben olyan folyamatok sora drl6nhet meg,amelyek6l ma a professzorok bizrosan azr illitanik, hogy csak vdgy,6lom. Ha giirbiilt 6s mozg6 a t€rid6 ,.membrirrja". akkor .,teugorha-tunk" r6la. Ezt nevezi ,,t6rugr6snak" a sci-fi irodalom. A t6rid6..fe-liilet6r6l" ekkor lepa$anharnak tergyak, s egy milsik helyrc drkezhernek vissza. A megfigyel6 a feliilelen csak azr 6rzdkeli ilyenkor, hogyegy l6rgy hirtelen eltdnt, vagy (ak6r lezdrt helyisdgben is) megtelent.

Mindennek az a kulcsa, hogy a t6rido deformdlhar6 legyen, s ez! Do-b6 Andor szerint a mozgiessal 6rhetjiik el. Nemcsak makoszkopikustestekr€ igaz ez a lehet6s6g, hanem elemi r6szecsk6k, sdt mez6k moz_g6srra. deformrici6jiira is. Hol keressiink ilyen harisl? Amikor p6ldiiulvillim csap a tivvezet€kbe, akkor az: elektronok nagy iiramsririisEggeihinelen megveltozratjiik iriinyukat. Ekkor a rdrdsponrb6l kiugorhar egygdmbvilliim. A tankiinyvfizika szerint nemcsak a giimbvilldm nem 16-iezhet, de az rkala okozort roncsoi6sokat sem lehet utdnozni. (A etimb-\i i i r im.ajdlossiga felreheroen dppen o/. hogy elt ipriku5 rerben ;ozoe.zdnsiga utal erre.) Szdv.l, minden. minden md!..

Csak egyet emlitek: f6l rucar olyan meBfigyeldsr6l 6rtesijlrem,amikor a gdmbvill6mb{il kiesetr egy nagy k6, n6hiiny kilogrammnyihomok, iivegcserepek, vagy egy vcjddrnyi viz. Ezek pedig ,.nem f6r-nek bele" eddigi ..iapos" tdrid6 szeml6letijnkbe. K€t dolaor tehe-

3 1 1

EcELY GYoRcY: BoR(,r!AiLEN

tiink: vagy azt mondjuk, hogy ilyen nincs is (ez az egyszei:bb).vagy elfogadjuk, hogy a tl d6 alakia meSvdltoztathat'. MeEJe'gyezziik, hogy Dob6 bfJvezei a,,relativisztik r ero" fogalmet is,6s

erre alapozva kdzdl egy olyan formulet, amelyet ,,relativisztikusantigravitticitjnak" foghatunk fel. (Ekkor az er6 irdnya egy hatdmdlmegv6ltozik - p6ld6ul a vonz6 er5 taszit6 er6v6 lesz.) Kimutatja'hogy a hiperbolikus t6rben a gravit6ci6s er6 kisebb, mint az eukli-deszi t6rben; az elliptikus t6rben viszont a gravit6ci6s er6 nagyobb.mint az euklideszi t6rben. Ez mind, mind biztat6 je! a j6v6 technikijeft nezve. El'tte Monban m6g el kell sajititani ezt a szeml6l€1et'6s csak azutdn kezdhetiink felhasznelesehoz.

A vdltoz6 gdrbiiletri t6dd6 ldtsz6lagos gravitdci6s hatdsokat is ge-ner6l. Anal6giakdnt vegyiink k6t goly6t, amelyek a sikon egym6ssalp6rhuzamosan gurulnak. Nincs kdztiik er6hads. De ha a sikot egy kism6lyed6ss6, vagy pr.ippd torzitjuk, a goly6k kcizeledni vagy tdvolodnifognak, mintha erd hatna kijztiik. Ezt a torzitist a legegyszertibbenmagneses mez6k deform6ci6jrval 6rhetjiik el. Ahol tehdt mez6k de-formeci6ja miatt nem teljestil az energia- €s impulzusmegmaradis, otta tergtirbiilet .,antigravitdci6s" hatdskdnt is me&ieienhet, de ,,t6rug-r6s", ,,hipert6ri" effektus is el6fordulhat. Ezeket a lehet6s6geket a ma-tematika nyelv6n mutatja meg Dob6 modellje; mir,,csak" a technikaimegoldSsokat kell megtal6lni.

Ha valaki Dob6 Andor Intemeten oivashat6 munkiit iittanulmd-nyozza (www.extm.hu/doboandor), kePet kaphat arr6l is, hogy miveljdrult hozz6 Bolyai Jdnos gondolatvil6gdnak gyiimdlcsdz6bb6 6s ha-t6konyabb6 t6te!6hez; mi6ltal tudta az Einstein-f6le specidlis relativitdselm6leret 6lraldnosabbd, kiterjedtebb6, fel6pit€s6t tdk6letesebb6 6segzaktabbe tenni. Hogyan jarult hozz6 a kis6rleti fizika tapasztalatai-nak fj alapokon tdrt6n6 megvilagitasdhoz, a fiiggtiben l6v6 probl6-m6k megold6sdhoz; hogyan, mik6nt v6ltotta fel az eddigi t6rid6 vile-got a giirbiilt tdrid6 vil6gra, s ennek milyen kdvetkezm6nyei letteknapjaink fizikajara n6zve. Megismerhetjiik azt is, ho|lan rezet a. itaz liltalanosftott specidlis relativitdselmAletbdl az dltahinos relativi'ttuelm6lebe: hogy^i es mi6ltal jelenithet6 meg a gdrbtileti parametera gravitdci6s egyenleteket mag6ba foglal6 Einstein-f6le hires formu'l6ban. Feltehetden a matematikdban kev6sb6 jdrtasak sz6m6ra hasz-nos lesz Dob6nak ̂z e t6makiirbe v6g6 n6pszeriisit6, ismeretteieszt6ktjnyve, amelyen jelenleg dolgozik.

Ma m€g kev6s a fogalmunk arr6l, hogy a gijrbiilt t6rid6 felhaszna-I6sa. kihasznrl6sa mennyire tenn6 kitnnyebbd a mindennapi dletiinket.milyen ij elveken miikdd6 technikai eszkcjzdk hogyan szolgiilhatjdk a

312

A HoRIzoNToN TdL...

helyvelbztatasban, a kiizleked6sben 6letviteliinket. Ak6rhogy is ala-kul a fejl6d6s menete, annyi bizonyos, hogy napjainkban egy dj fizikasziiletik. Ami eddig csupdn elkipzelhet6 volt, IehetsAsessi v6'hk.Amir6l eddig azt hittiik, hogy nem fordulhat el6 a val6sdgos vil6gban,arr6l kideriilhet, hogy m6gis el6fordul. Sok ij probl€ma uliin 6ppen aszimlr,erria ,,siriiltse" miatt jelentkezik, a vriltozasm adott magyaii-zat pedig mdg a tudomrnyos fantasztikumon is tdlmutathat.

Erre fel kellene k6sziilni, ellenkez6 esetben a dogmatikus szemlEle-tiink alkalmadan lesz az Lij 6s meghitkkent6 eredm6nyek befogaddsd-ra. Egy6bkent, sajnos, mdr most is az! Ebben a tudomrnyos elitnekkikidltott ,,tud6sok" jdmak €len, olyanok, akik mdr a gajrbiilt t6rid6vildgit sem tudjik elk6pzelni, befogadni. A felndvekvd dj nemzeddk-re sz6p, ugyanakkor neh6z feladatok vemak, hiszen nekik kell v6lasztadni az rij kihivesoka. Hazenk az iIt vezolt ij elrn6leti eredm6nyekbirtokdban az alkalmaz6s teriiletdn is az €lvonalba keriilhetne. Ehhezazonban nemcsak a szemldleten, hanem a tudomiiny, a kutat6s t6mo-gatidsi rendszer6n is vdltoztatni kellene.

HA.,, (6)

1998 nyarin egy tatab6nyai kertes h6z b€relt szob6j6ban h6rom fia-talember 6llt egy g€p mellett. A g6p - feltal6l6ja szerint - tdrgyakattudott ehiintehi. Szilaj lstvSn a Mriegyetem lechnikusa 6s T6th La-jos figyelte a Ks6rletet- A feltal6l6, harmincas €vei elej6n jft6, n6Flen, egyediil 616 fiatalember izg tottan nagyat'zta a r6szleteket,majd a kis6rletre is sor keliilt. El6szdr f6mp6nzeket tett az asztal kd-zep6re dgy, hogy azok a k€sziil6k bekapcsol6sa ut6n egycsapisra el-tiintek. A kdsziil6ken magen nem sok l6tszott. Hat darab tekercs voltbenne, de hogy ezeknek mi volt a kdzep6n, l6gmagosak vagy vas-magosak vohak-€, milyen tipusli tekercsel€ssel k6sziiltek 6s hdnymenetszammal - azt nem lehetett tudni, mert egy terit6vel voltakletakarva. A tekercseket egy t6pegys6gr6l sz6mit6gdp kapcsolgana,sorban egymas ut6n, nagyon nagy frekvenciSval. K6tsdgtelen, hogyigy rendkivtil torz lereket lehetett el6i4llitani, melyek igen gyo$anv6ltozhattak is.

Aztiin keriilt sor a nagy kiserletre: mig a kisebb tiirgyak gyors egy,m6sutenban liintek el, 6s n€ha a szoba miis r6szein bukkantak fel rijra -most egy iires iiveg kdvetkezett. Az iiveg el6bb vibrdlni kezderr, majdaz alja fokozatosan elttint, aztdn a teljes palack is. Kisvdrtatva egycsattan6ssal leesett az udvaron. Ezut6n egy s6rrel teli iiv€g kdvetkezett- ez is hasonl6 sorsrajutott: egy csattaniis utiin megielenr az udvaron.

313

EcELv GvdRcY: BoRorv^6LEN

(

'11.la

3r4

A HoRlzoNroN rLL...

A k6t ember m6g egyszer visszat6rt a feltal6l6hoz.6s Lljra megism6telt6k a kis€rletet. Harmadszor is elmentek hozzii, de addigra a g6pkonstruk6re a szerkezettel egyiltt elkiiltijzcjtt, nyomtaianul eltiint.

Ezt a tdrt6netet az esem6nyek utiin egy 6vvel mondta el nekem a ki's6rlet egyik tanrija. Az akkori bemutat6 utan azonnal elindultak. hogytapasztalataikat megosszSk velem, de - dllit6lag- a telepiil6s hat&6bana renddrdk megakaddlyoztSk. hogy eljussanak hozzSm. Ma sem 6rtem,mi6rt nem pr6bdlkoztak telefonon, vagy mrs m6don felvenni a kap-csolatot. igy ez az eset nem t6bb egy 6rdekes tdr!6nem61...

PoRszEMcsEK T,4NCA

A szimmetria-tdrk6p rdmutat, hogy a ldasszikus fizikiib6l, az elektro-dinamik6b6l teljesen hiinyzik a forgds szdmbav€tele. A mechanika-ban a forg6s a linedris mozgest6l elesen elhatfuolhat6, de azzal ana-16g. A {0rg6 testre nem a sebess€ge. hanem a szdgsebessdge. 6s nem atiimege, hanem a tehetetlens6gi nyomat6ka a jellernz6. A gyorsuldsmint6j6ra a szdggyorsuliis is. 6s az iisszes tdbbi magasabb rendti, id6-beli derivelt is 6nelmezhet6. Az dltaliinos mozgiist val6jdban a line6-ris 6s kijrmozgis kombineci6ja adja; minden egyes iltalenos mozgdsfelbonrharo l inedJ is ds kormozgd\ok dssTegdr e.

Tesla szolitonok segits6gdvel megtal6lta a longitudindlis elektro-mos hulldmok kelt6s6nek eg6szen specidlis, kifinomult m6dsze#t. Azoroszok pedig a torzi6s hull6mok kelt6s6nek m6djfta bukkan.ak rd.de sajnos nem publik6ltiik r6szletesen. Sejthetjuk tehdt, hogy szim-metria okok miatt a forgasnak valahol, valahogy illene megjelennieaz elektrodinamik6ban. Val6ban, ha megn6zziik az elektrodinamikitleir6 Maxwell-egyenleteket, ott csak dll6 6s egyenes ment6n halad6t6lt6sekkel talelkozunk. Az ell6 tdlt6sre az dssztdlt€s a jellemz6, amozg6 tdlt6sre viszont az egys6gnyi felileten iitjut6 tdltds sebess6ge,azaz az 6,ram. Ezekben az egyenleiekben csak tttlt6ssiirris6ggel 6s se-bess6ggel taldlkozunk, szdgsebess6ggel nem. A tankdnyvfizika sze-rint ez nem is fontos - a mechanikiban tal6n igen, de az elektrodina-mik6ban biztosan nem. Hallgattjlagos fehevlsiink ma az, hogy a.elektrodinamikaban ldnreetelen a Jbrgds .

Vajon ez egy elvi jelent6segli t6ny, vagy csak a jelenlegi rechnikailehet6sdgeink korl6taiba iitkdzijnk? Ugy riinik, hogy az urdbbir6l vansz6. Elekrodinamikai kiserleteinket 6lral6ban femes vezet<ikben.esetleg elektrolitokban, n6ha ionizelt plazmSkban vagy viikuumbanv€gezztik. A legjellemz<lbb term6szetesen a femekben titrt6n6 €lek-ffomos vezet6s. itt azonban, az elektronok igen lassan dramlanak. Mi-

3t5

EGELY GYoRcY: DoRorvaiLEN

vel egy kb. 5 cm ,tm€r6jii szolenoidban a titltds nagyj6b6l I 6ra alattforog kiirbe, a szdgsebess€g l6nyeg6ben nulldnak vehe!6. Ezen csakakkor tudn6nk segiteni. ha szigetel6korongra helyezn6nk a tiilt€seket,6s a korongot magit forgatnAnk - viszont csak igen kev6s szdmd tdl-t€st tudndnk felvinni a korong feliilet6rc.

Kindlkozik egy kompromisszDmos megold6s: helyezziink el rdlt€-seket mikroszkopikus rn&etii porsaemcsdk feliiletdn, 6s ezt forgassukmeg. Ebben az esetben, az el6z6 szolenoidhoz k6pest hihetetlen nagyszdgsebessdget kapunk, €s a titlt€ssiirijseg is az elk6pzeiher<i maxim6-lis €ft6kri lesz, hiszen egy-egy kicsiny porszemcs6re jut6 feli.ileri tdl-t€ssfinjsdg sokkal nagyobb lehet, mintha az egym6st taszit6 tdh6seketkomnga pr6b6lnAnk felvinni. Ha ez a kis forg6 t6lt6s halad, 6ramlik,akkor egy ijabb mez6 fondsdhoz jutunk. Nevezzik el ezt spin, azazforg6si t6mek. (Itt nem az elektron saj6t. elvehetetlen, a fizik6ban is-mert spinj6re gondolunk, hanem a forg6s eredm6ny6re.)

Ilyen forg6 porszemcs6k segits6g6vel taldlra meg (ism6t csak v6let-lentil) Felix Ehrenhaft, oszrridk fizik-us a forg6 rijlrdsek hatfuenak jelen-sdgcsoportj6t. Egyszeriibb eselekben csak egy tengety k6riili forg.dsr tu-dott el6mi. Ha a mechanik6ban k6t tengely kifiil forgarunk egy testet(p6lddul pdrgeftyiit), akkor egdszen fj, az egytengelyi\ mozgrsniil tel-jesen ismereden hatdsok bukkannak el6. (Szimmetdacs6kken6s miattl)A porszemcsdkn€l azt a ,,triikkitt" vetherjiik be, hogy piciny mdgnesesdip6lusokkal hajtjuk v6ge a kis6rletet. Minden egyes porszenrnyi meg-neses dip6lus felfoghat6 egy elemi, Ampire-f€le cirv€nyiamnak.

Ha tehdt egy icipici mdgneses nyomat6kkal rendelk€26, azaz kisirdnytiik6nt viselk€d6 porszemcs6re m6g tcjlt6st is junatunk, akkor arendszer l;a, alapve!6en mds forg6stengelyri forg6 tdltessel jellemez-het6. Am m6g m,ndig nem e16gg6 6ltal6nos a mozg6s. Ahhoz, hogy aSyakorlatban mindhdrom tei9ely kcirtil forogjon ez a t6lt6s, m6gmozgatnunk is kell valamilyen kiils6 erdt6nel, eltenkez6 esetben csakk6t tengely kitrtli, iilland6 szitgsebess6gri forgest kapunk.

Van egy egyszerii technikaj megoldrs a teljesen 6ltaldnos mozg6s-ra: vil6gitsuk meg ezt a mdgneses tulajdons6gf, picjny porszemetelektromdgneses sug6n.al, p6ldaul l6that6 f6nnyel. Ha elegendrien ki-csiny a porszem, akkor a f6nyben talilhat6 elektromos 6s mdgnesesmez6k mozgatni, ,,r6ncig6bi" fogj6k, 6s igy rcljesen dhaldnos forg6r|,o.8drt fogunk kapni. Az ily m6don eiij6llitotl (eszecske mdlnesesmonopilusklnr viselkedik, vagyis egy draszrikusan fj fizjkai tulaj-dons6got mutat. Ez Felix Ehrenhaft alapvet6 felfedez6se.

Ezt az effektust a 80-as 6vekben egy orosz kutat6, Mihailov, l€zerfeny segrisdgerel. kors/erdbb kcir i i lmenyek tt i lbtL megi.melelte. es

316

'F|

6 l'l) I

na) Ehrenhajl eqyik kisl ete Jdnnyel negvildgitott tdszecskkkel. o$zetdft6finysuqlnban a karpdba 6s a csavarydba idryitottsdga ellentttes. L A kijr-ptilya jobbmenetes, a csararpdlJa balnetetes. - A knrydlya balnerctes, acsavarpdLya jobbnenetes. S.Ztaft' fdnysugifian a csavartilya ls a knrylibaininritottsdga a.onos. I. A knryilya ls a csavarpnlya is jobbngnetes. IV. Akarpdlya 6s a csawrpdlJa is balmenetes.

NEEE

A HoRrzoNToN riL...

meger6sitette Ehrenbaft 6s munkatdrsai megfigyel6seit. Kideriilt te-hrt, hogy a m6gneses monop6lus nem egy elemi rdszecske (mintahogy sokan gondolj6k), hanem egy geometriai, topol6giai jellegtt6rtiilt6s. Ez a t6rtijltes csak addig l6tezik, amig a t6lt6ssel rendelkez6miigneses porszemcsdt (aminek a feliilet6n egy elektron kering) fdny-nvel susiirozzak be.

b) A kise etuen eqy r'szecske csavaft rtlrdn kerinqeu a tirusz feliileEn -majdnem eBJ teljes Mpon /r.

6. abra.

Ehrenhaft megfigyel6sei szerint ezek a r€szecsk6k hihetetlen bo-nyolult egyes, s6t ke$6s spir6l prlydn mozogtak a f6nyben. Ez azrmutatja, hogy tdbbf6le, egym6sra mer6leges, Lorenrz-ripusi er6 is hatotl rituk, 6s ez taldn az6rt lehet, meft nemcsak az egytengelyes for-gdsb6l ad6d6, igymond spin 16r l6tezik, hanem ,,rorzi6s tereink" isvannak, melyek a toviibbi forg6stengelyek kdvetkezm6nyei.

Az anal6gia itt is megtalelhat6 a klasszikus mechanika forgdsaival:a klasszikus mechanikiiban a Coriolis-tipusli pszeudo er6k felelnek

h l t. ( ) ; i ), \ t t /t r F

t ) lr l I

t /r9InE

317

EGELY GYdRcY: BoRoTVAELEN

meg pdldi{ul az elektrodinamikdban az indukci6nak, 6s az dltala oko-zott. a mozgi{si pdlya sikjdra menileges Lorcntz-erdknek. Tragikus hi-ba, hogy Ehrenhaft megfigyeieseit 6s Mihajlov pontos m6r6seit nemveszik figyelembe a kis6rleti 6s elm6leti fizikusok, a m6gneses mono-p6lussal kapcsolatos szeml6letet teljes m6rt6kben uralj6k Dirac el-m6leti n6zetei. aki nem volt hailand6 tudom6st venni ebben a tekin-tetben a term6szet val6s6g6r6l.

Ehrenhaft cikkeinek, megfigyel6seinek egy r6sz6t a ,,Bevezetls aftrtechnol6gidba" 2. kijtetenek 4. fejezeteben taliljuk. Ofi ldthat6,hogy a Maxwell-f6le egyenletek kiterjeszthet6k a forgds eset6re is, azegyenletek eredeti szerkezet6t megtartva. A kiterjesztett elektrodinamik6ban, csak egy tengely kdriili forg6st tekintve. az els6 h6romegyenlet a ,,statikus" forr6stagokat. mig a mrsik h6rom egyenlet az6rv€nyes tagokat lartalmazza, itt vannak az id6beli v6ltozdsokat leir6tagok;s. Ha nem hozzuk l€tre a forg6shoz sziikseges technikai felt6-teleket, azaz 6116, vagy egyenes ment6n halad6 t6lt6seink vannak, ak-kor csak a szokasos n€gy Maxwell-egyenlettel talilkozunk. Ha azon-ban nagy v6kuumban, vagy plazm6ban, vagy forg6 porszemcs6kennagy szdgsebess6gii tdltdsek is mozoghatnak, abban az esetben aMaxwellegyenletek tovibb b6vithet6ek. Ekkor a kiterjesztett elektro-dinamikai egyenleteket kapjuk, melyek vektoros iriism6ddal mdgegyszeriien kezelhet6k.

Ehrenhaft kis6rleteivel szokatlan eredmenyekfe j utott. Nemcsak ki-mutatta m6gneses monop6lusok jelenl6t6t. hanem felfedezte, hogy afdnnyel besug5rzott rdszecske mozg6sa sor6n sokkal titbb energi6r adle, mint azt vdrndnk. Technikai jelent6s6ge nincs ugyan ennek az ef-fektusnak, de megint azt bizonyitja, hoBy a fizika vilrga sokkal gaz-dagabb. mint ahogy ezt kiinyveink mutatjdk. A szimm€triacsdkkentdssegits6g€vel ij tipusrj er6k. mez6k, mozgdsformSk jelennek meg, 6snem sziiks6gszeriien marad meg az impulzus 6s az impulzusnyomat6ksem. A tdbbtengelyes, spir6lszerri mozgisok ezt trimasztjiik al6.

N6h6nyan megpr6b6lt6k a jelens6get h6effekusk6nt 6n6kelni,azonban ez mondvacsin6lt ri,agyar4zat, hiszen anyagi tulajdonsdgt6lftigg6en, egyes elemek f6mszemcs6i miis-mes m6don viselkednek af6nyben; egyesek kdzelednek a f6nyfonds fel6, miisok ravolodnak 16-le. Tehdt nem lehet h6elnyel6si effektusra visszavezetni a mozg6s iri-ny6t, mennyisdg6t 6s min6s6g€t sem, kiilijn6sen akkor, amikor rcjbb-tengelyri spir6l ment6n viszonylag nagy sebess€ggel mozog a r6szecs-ke. Ez az effektus az elektrodinamika feltdratlan teriilere, pedig a term6szetben (a bioldgi6ban) ldteznek csavart spidlis molekul6k, ezekaz Sltaldnositott elektrodinamikai folyamatok alapvet6k.

318

A HoRrzoNTo riL...

A kitedesztett elektrodinamika egyentetei segitsdg6vel l6that6,hogy tranziens elektromos folyamatokn6l az eredetileg dll6, vagyegyenes p61y6n mozg6 tcjltdsek hirtelen forogni kezdenek, ami nemkovetkezik a szokdsos ndgy Maxwell-egyenletb6l. Ezt ̂ z effektust tii-masztj6k ald Paulo Correa megfigyelesei is a tranziens g6zkisiildsek-16l: gyors ivkisiil6sekn6l a kat6dfolt kdrnydkin a t6lt6sek nagy sebes-s6gti tranziens forgdsba kezdenek, ez6rt ezeken a heiyeken megviltozikaz ivkistil6s alakja: a kat6d kdmyek6n a forgds miatt gdmb alakl leszMikroszk6ppal vizsg6lva a megolvadt f6nfeliiletet. j6l latszik a forgdsnyomrin jelentkez6 drv€nyes forma. Ha id6ben dlland6 az ivkisiil6s,akkor teljesen mris tipusf, mdsjelleg( kat6dfolt alakokat kapunk.

K€ts6gtelen, hogy jelenlegi. viszonylag egyszerti technol6gi6nkkaia rdlr6sek forgatdsdt nem tudjuk el6rni, ezdrt ezek ̂ z effektusok nembuklannak eki. Nem kizrrt azonban. hogy a nanolechnol6gia fejl6d6-s6vel ezek az elektrodinamikai effektusok kiizvetlenebbiil tanulm6-nyozhat6ak lesznek, mint a forg5 porszemcs6k segits6g6vel. Term6-szetesen, ha az eddig egymest6l elkiil6nitve kezeli mechaniket 6selektrodinamikit dsszekapcsoljuk, akkor tovdbbi hihetellen gazdagteriiletel taldlhatunk a klasszikus fizik6ban. A magnetohidrodinamika(a vezet6, mozg6 folyad6kok vagy Srizok eramlesiinak tanulmdnyoz6-sa) miir ma is zavarba ejt6en gazdag jelens6gsorokat kin6l. Ezekethaszniljdk pdld6ul a kozmol6g;iiban, de a mai melegfizi6s folyamatokndl is - nem sok sikerrel. A m6gneses monop6tusokkal, vagy kiir-mozgist v6gz6 elektromos ldlt6sekkel larkitott Sltaldnos dinamika mam6g felti4radan, de nen? febi*lpezhetetlen tetiilet.

AZ ,{TOMTf,{COK AIAXJA

A mai elmdleti magfizika megfenekldse, stagnAldsa - a hatalmas em-beri €s anyagi er6forriisok bevetdse ellendre is - annak kdvetkezm6-nye. hogy nem, vagy alig veszik figyelembe a szimmetriaszeml6let6ltal felKnSlt lehetdsdgeket. J6l tudjuk, hogy az atomfizikaban, azazaz elektronh6jak fizikrjdban a szimmetria szerepe milyen fontos (en-nek felismerds€ben jelent6s szerepe volt Wigner Jen6nek). Azt istudjuk. hogy az igynevezett elemi r6szecsk6k fizik6jiban megint csakalapvetd a szimmetri6k ismercte. A mai llldspont szerint egyediil azatommagok vilageban nem jelent6s a szimmet a szerepe. E miatt at€ved6s miatt azt6n egyszeriinek nin6, de a gyakorlatban alig-alighasznelhat6 modellekben gondolkoznak az elm6leti 6s kis6rleri mag-fizikusok, 6s nem is fejl6dik ez a te ilet. Ahogy az miir lenni szokor,ilyenkor n6 meg a ,,kiviil6ll6k" szerepe, mert friss lit6sm6d szijks6-

319

E6ELY GYdRGv: BoRorvAaLEN

ges ahhoz, hogy helyiikre keruljenek az 6sszefiiggesek. Ezt tette megSindely Ldszl6 6s fia, Sindely Ddniel. Azt vett6k 6szre, hogy az atom-magok tulajdonsagaira val6j6ban a szimmetriik fi gyelembevdtel6vellehet a legjobban magyarezabt kapni - a giimb6k geometri6jSval,szimmetridj6val lehet legjobban leimi a kijlitnbiiz6 alommagokat, izo-t6pjaikat, stabilitdsi 6s instabilitdsi tulajdonsdgaikat.

Mai tankdnyvtuddsunk szerint a gyakorlatban - ndhAny kivdtelesesett6l eltekintve - nem kivitelezhet6 az anyaggydft6s. Szaporit6-re-aktorokban udniummagokb6l neutronsugerzes hatisara el6ellithat6p6ld6ul plut6nium, de ha az optikai sz6lvezet6kh6z nagyon fontos er-bium nevii .itkafitldf6mre lenne szilks6gijnk, akkor hiriba kopogtat-ndnk az eim6leti vagy Ksirleti magfizikusok ajtajdn, azzal utasitand-nak el minket, hogy az alig-alig ismert ritkafdldf€mek, az akiniddkvagy lantaniddk tdmeges gyartiisa mer6 fantazmag6ria. Pedig a ni6bi-um, a szam6rium, a cdrium, a terbium, a diszpr6zium. a holmium fon-tos elemek, ipari nyersanyagok lehetn6nek. Annak is ajriiln6nk, hapdldSul az eziisttel szomsz€dos pallediumot tonnaszernra lehetnegyiirtani, mert ez a f€m m6g a platiniindl is dr6g6bb, ugyanakkor na-gyon hasznos ipa{ anyag. Ha olcs6n tudniink el6dllitani ezeket az ele-meket, ij eszkiiz6k, szerkezetek sora keriilhetne piacra, 6s egdszen ijfoglalkozisok alakulhatnanak ki. Ehhez azonban pontosan kellenetudni, hogy hogyan is n6znek ki ̂ z atommagok.

A mai hivatalos tudomeny nem visz kdzelebb a megoldiishoz.A magfizika sokfele modellt haszndl, titbbek kdziitt a protonok 6sneutronok eklektikus kever6ket mutatd, rigynevezett cseppmodellt,vagy a szabiityosabb, a kiils6 elektronh€j mint'j&a 6pn]ij hAjmo-&/r. Azonban egyik modell sem alkalmas az atommagok tulajdon-sdgainak leids6ra. Az eg6sz teriiletre jellemz6 a sok empirikus k6p-let,6m ezekkel mindig 6vatosan kell binni, mert lehet, hogy csak atudatlansiigot pal6stoljAk. K. N. Muhin, orosz magfizikus k6t p6ldetis hozott a sok-sok param6ter vesz6lyeit bemutatand6. Az els6 p6ldaaz atomh6j optikai spektrum6nak hiperfinom szerkezetdt n gyafi,z6egyik elm6let c6fol6sdval kapcsolatosan keletkezett. Ez ̂ z elrJ.l6�lethdt esetben pontosan adta vissza a megfigyelt kis6rleti 6rt€keket,ez6rt bizott a modellben a szerz6. Ellenfele a szerz6 neveinek betlii-bdl alakitott egy szemcsoportot, 6s ennek segitsdgdvel ugyanolyanpontossriggal visszakapta az eredm6nyeket. Egy amerikai fizikus igyjellemezte a paramdterek hat6siit: adjanak h6rom param6tert, 6s ak6regy elefrdntot is le lehet vele rajzolni. Ndgy param€terrel meg az or-menyiit is cs6v6ltatni lehet. Egy dtparam6teres elefdnt pedig mdrmaga is kdpes lesz ij elm6letek el6allitesara.

320

A HORIZONTON TUL...

A term€szettudom6nyban Okkdm borotv6jinak nevezlk azl az 61-lal6nos alapelvet, amely szerint az az elm6let a jobb, amelyik keve-sebb felt€telt (param6teft) igdnyel. Az iEaz,n j6 elm€let rendet, rendszert teremt a l6tsz6lag ellentmondrsos adatok tenger€ben. A Sindely-f6le szimmetrikus magszerkezet-el m6letet j 6l leirja a stabil 6s instabilmagok viselked6sit, tulajdonsiigait, 6s ezeke elfogadhat6 magyardza-tol ad. Sajnos nem lehet megfigyel6ssel kiizvetleniil, vagy akir a leg-jobb mikoszk6pok segiis6g6vel igazolni vagy ciifolni; csak kdzvetetlbizonyit6kok vannak az elm6let alrttmasztiisiira, abb6l viszont szd-mos nagyon meggy6z6. A ,,Bevezetls a tirtechnoldgiAba" 3. k6tet€ben tal6lhat6 dolgozatuk olvasmiinyos 6s nagyon izgalmas, j6l kij-vethet6, mindenkinek a figyelm6be aj6nlom. Olyan k€rd6sekre isegyszedi vdlaszt tud adni, hogy mi6rt stabilak a niklel 58,as, 60-as,61-es, 62-es 6s 64-es tijmegszemi izot6pjai, ugyanakkor mi6n nemstabilak a kdziitttik lev6 59-es vagy 63-as izor6pok, valaminr az 58alatti vagy a 64 {dlijtti tbmegszemok - ezek ajelenlegi elm6ieri magfizika 6 el6srendszer€n kiviil esnek.

A magfizika azt 6llitja, hogy a neutronok a kcir6anyag szerep6r tdl-tik be az egymist taszit6 Fotonok kiiziitt, ds kaotikusan helyezked-nek el az atommagban. Ahogy ncivekszik a protonok sz6ma, fgy n6egyre nagyobb m6n6kben a neutronok6,6s azt 6llii5k, hogy a proto-nok €s neutronok sz6miit statisztikai iisszefiigg€sk6nt kell kezelni. Bdrdvtizedek 6ta tdbb ezer elm6leti magfizikus, 6s tdbb ezer kis6rletimagfizikus vizsg6lta az atommagok fel6pit6s6nek, tulajdonsdgainak,stabilitds6nak k6rd6s€r, mind a mai napig nem jutottak elfogadhar6vilaszta. Yal6sziniileg azdrt, mert a kiinduldsi paradigma volr helyte-len, m6gpedig az, hogy az atommag egy rendezetlen prcton- 6s neut-roncsomag.

A Sindely-modell rcndet teremt a protonok €s neufonok, azaz anukleonok ardnyiinak l6tsz6lagos dsszevisszas6giban, a Sindely-f6lemodellben a mag z6rt €s szimmetri6kkal rendelkez<i rendszer. A dol-gozatban kdziilt izot6pt6rk6pen j6l l6rszik, hogy van egyfajra rend astabil 6s instabil izot6pok kdzdft. A szerz6k €rvel6s6nek alapja ̂ zvolt, hogy a vil6g biirmely r€sz€bril sziirmaz6 6rcek, esvdnyok eser€na kiil6nbitz6 izot6pok arSnya mindig hajsz6lpontosan Dgyanaz, ezertyalafiilyen bels6 rendnei kell lenni, 6s nem pusztidn statisztikailag 6llel6 az azonoss6g. A megfigyel6s azt mutatja, hogy neutronok szabadt€rben, stabilan nem l6teznek hossz( ideig, protoffa 6s elektroma es-nek sz6t: neufton tehet csakis bezdftan, az atommagban l6tezhet.

A mai fizika azt mondja, hogy proton 6s neutron lehet az atommagfelszindn vagy belsejeben is. A Srndely-fdle rzabiilyo. geometriai mol

321

EGELY GYdRGY: BoROTVAELEN

dellb6l az ad6dik, hogy az atommag felszin6n mindig protonok van-nak, belsejeben pedig mindig neutronok. Ugy kell teh6t elk6pzelni azatommagot, hogy mindegyik stabil atommag azonos sugari gdmbdk-bitl6116, z6xt, szab6lyos t6rbeli geomet ai alakzat, s ha nem sike jl

ilyet kirakni, akkor az mindenk€ppen csak rdvid 6lettartam6, instabilradioaktiv izot6p lehet. A magokat igy sziliird, az onos suganj goly6k-kal modellezni lehet, legfeljobb a fizikai v6kuum dlland6an bomlasz-t6, zizegii, szeff5,z6 hat's6t kell kis m6rt6kben figyelembe venni.

Az igy felepitett magmodellek az atommagok osszes tulajdons6g6t letudjiik imi, nincs egyetlen bels6 ellentmondas, kiv6tel sem a modellek6s a val6s6g kitziitt. Ha sziltud goly6kb6l 6pitjiik fel ^z atommagokmodellj€t, akkor a t6rbeli geometriai alakzatok 6sszes elem6nek a szd-ma fgy aranyfk ^z adott halmaz felszindn levd gdmbdk sz6mthoz,mint a r6szecskdk vildgdban ̂z atommag neutronjainak szima a proto-nok szimiihoz. Magyatfim. az atommag kiilsd feliilet6n mindig pro-tonok vannak, b€liil bezrirva pedig a semleges neutronok. A Fobl6mdtezut6n a protonh6j alatti neutronszerkezet meghatirozisajelenti.

Tiibb rdtegben is egymiisra 6piilhet a bels6 neutronmag. Min6l na-gyobb az elem t6megsz6ma, ann6l bonyolultabb, de m€g mindig ren-dezett, z6rt bels6 neutronhdjakat l6tunk. A modell alapjin kdt felt6teltis ki lehet mondani az atommagok stabilit6s6ra. Rdszben a neutronokelrendez6s6nek t6rbeli szimmetrieja, a bels6 neutronmag elemeinek6rintkez6ses kapcsol6d6sa, 6s a neutronhalmaz kiils6 h€jenak z6ftsegaa felt6tele annak. hogy egy izot6p stabil legyen. Misrdszt ̂z is sziik-s6ges, hogy a neutronok az atommag belsejdben, vagy pdrosan he-lyezkedjenek el, vagy geometriailag tijk€letesen zerjek kirbe a magkdz€ppontjaban lev6 piratlan neutront, vagy a kdz6psikban elhelyez-ked6 h6rmas vagy dtds neutroncsoportot.

Ez a modell l6nyeg6ben az atommagok peri6dusos rendszedt ki-nilja, nem kevesebbet 6r, mint az anyagok Mengyelejev-fdle peri6du-sos rendszere. A szabalyoss6goka, geometriai szimmetridka 6pi.ildrendszer ezutSn axiomatikusan 6pithet6 fel ijabb megkitt6sek n6lkiil.Ennek a modellnek a segitsdg6vel meg6rthet6 p6ld6ul, hogy mi6rtinstabil a techn6cium nevri elem, hiszen az adott neDtron- 6s proton-sziimndl egyszeriien nem lehet kirakni egy stabil, szimmetrikus mag-szerkezetet. A modell tanulmrnyoziisa ut6n 6rthet6v6 viilik, hogy ap6ros elemek izot6pjainak szdma 6ltal6ban 4, 6, 6s csaknem minde-gyik pdros elernnek l6tezik egy-k€i pSratlan t6megszdmlj, 6s emiattpiratlan neutronsz6mri stabil izot6pja is. A piiratlan rendszdmli ele-mek a piirosokhoz kdpest szokatlan kiildnbdz6s6get mutatnak ponto-san geometriai (szimmetria) okok miatt. A pftatlan rendsz6mi ele-

322

mekn6l mindig van neutrontdbblet, a neutronszim mindig p6ros, ele-menk6nt csak egy vagy k€t stabil izot6p l6tezik,6s sokkal kisebb azekjforduldsi gyakorisdguk, mint a pdros elemekn6l.

A modell megmutatja, hogy az ur6nn6l nagyobb rendsz6mii elemekmi6rt nem lehetnek elvileg sem s(abilak, azaz a fizikusok 6ltal rem6ltk6s6bbi stabil szigetek nern ldtezhetnek. A m6dszer segirs€g6vel neglehet hatrirozni az ur6n feletti magok csopo{j6ban a viszonylag stabi-labb izot6pok tcjmegsziimait is. A szimmetri6.a 6piil6 modell megma-Eyarizza a pozitiv 6s negativ bdta-boml6s lezajlSs6t ds az alfa-tipusr.ibomliis okait is.

A modell elegiinsan 6s szemldletesen mutatja pdldiiul azt ajelens€-get, hogy az urdn a hasad6sakor mi6rt nem k6t, nagyjiib6l azonosmagra esik sz6t. A kis6rleti megfigyeldsek szerint, 6ltal6ban egy 140kiiriili tdmegszemi, valamint egy kcjriilbeliil 90-es tomeSszami mag-ra esik sz6t az uiinium 235-6s a maghasad6s utin. Ha goly6kb6l ki-rakjuk az ur6n modellj6t. l6iuk. hogy nem lehet pontosan szimmetri-kusan kettdszelni a magot, csak egy darabj6t lehet leszakitani.

A HoRrzoNroN ril-...

aJ kitsti haj b) kij.6psd hij c) beLs6 bLokk

1.'bta. A. u n 238 neuta,modelljAt akot6 h4jak.

a) A. unitl-235

8.6bra.

b) 3ri13.as kdbds alakzat

aJ knkd haj

323

EcrLY GYORGY: BoRorvAELtrN

G&-235 beLsd maqjdnok s.erkezete.9 . abft. Az uflin

Megjegyzend6. hogy a szdrz6k a felismer€st megel6z6en egyelta-l4n nem a maghasad6s okai utiin kutattak, hanem az 5l-es gdmbhal_mazok szimmetridit vizsg6lt6k. A sajrtos geometri6ji 51-es halmaz16l csak kds6bb deriilt ki, hogy az 6ppen az ur6n hires,/hirhedt hasad6izot6pj6nak, az ul6n-235-nek a neutront6bblet6vel egyezik meg. ln-nen miir csak egy ,.kis l6p6s" volt rSjcjnni arra. hogy a plut6nium-239is az6rt hasad6, mert annak neutrontdbblete ugyancsak egy 51-es hal-maz. Ennek a szab6)yos halmaznak pedig - a r6szletes geometriaivizsgelatok utdn - egyedill6ll6 kiildnlegess6ge, hogy minden egyeshasadisi sftia a blokk fhalmaz) kb. 1/2 + 2/3 os sz6tvdl6sat eredm6-nyezi- A modell azt is 6rtelmezi, hogy mi6rt vannak bjzonyos rend-sz6mokndl (igynevezett mdgikus szdmokniil) nagyon stabil elemek.mds esetekben pedig viszonylag instabilak a magok.

A Sindely-modell sz6p p6lddja annak, hogy egy alapvet6en egysze-rii felismer6s, egy elegdns megoldes segits6g€vel logikusan 6s 6rthe-t6en viiaszt lehet adni eddig megv6laszolhatatlannat tiin6 kdrd6seke.pusztdn s szimrnetria-szenlAlet felhaszndldsdval. A m6dszer toviibb-gondol6sa 6rthet6v6 teheti a nemesgiizok 6s a fefiom6gneses anyagokviselked6set is. Fontosnak tartom megism6telni, hogy akik szeretik 6s€lvezik a sz6p 6s tiszta gondolatokat, azok sz6m&a a Sindely-modellelolvas6sa izgalmas szellemi kaland lesz.

T€diink most vissza a t6ma elej6n felvetett gondolathoz. Hogyanlehetne anyagokat gydftani magegyesul6ssel (fiizid) ds maghasad6ssal(fisszi6)? Technikailag nem lehet ak6rmit vdghezvinni az atomreakto-rokban. melegftzi6t pedig egy6ltal6r nem is tudunk tart6san l6tre-

324

A ITORIZONTON lUL...

hozni. Az els6 rdszben emlitett Farnsworth-f6le k6sziildk azonbanvdrhat6an alkalmas lenne anyagok italakitesdra, gyert6siira. Nagyobbtdmegsz6mri elemekb6l kiindulva, p€ld6ul ur5nium atornmagot le-l€-farigcsSf va lehetne gyfttani ht6,iyz6 anyagokat, p€ldrul pallddiumotvagy diszpr6ziumot. A fiizi6s kamrdban, a fLizi6s folyamatok mell6k-term6kek6nt ad6d6 gyols neutronokat (att6l fiigg6en, hogy mennyireioniz'lt ez az anyag, m6s-mds sebess€gre gyo$ithat6 fel) hasznilhat-ndnk az ur6nium vagy 6lom, vagy m6s hasonl6 anyagok ,,sz6ttiirdel6-s€re". A nagyobb atommagok,,let6rdel6s6vel",,,farigcsr4ldsdval" el-juthatunk a kisebbekhez.

A Famsworth-f6le kesziil€k igen nagy sebess6gri gyorsitast l6treho-26 szerkezet 6s potencirlis neutronforras, sokf6le varieci6s lehet6s6-get tenne lehetiivd, 6s igy ha nem is tiszlin, hanem titbbfdle mdsanyag kiiziitt, a keresett anyag izot6pjait val6szinijleg el6 tudne fllita-ni. Es ez meg nem is az 6sszes lehet6s6g. A bioldgia, az 6let m6g en-n€l is egyszenibb anyagdtalaKtdsi folyamatoka k6pes, de er6l m6rifivnk a Tibott tallilmdnyol cimll kdnyvben.

A v,iKJUM ENDRGTiJ,4NAX MEccsApoLAsA

A szimmetria, aszimmetda alkalmaziiseval kin6lkozik egy viszonylagegyszerii energiatermel6si, energia.4talakitasi m6dszer, melynek r6szle-resebb leirasa a ,,Bevezetis a Eftecbtol6gidba " 3. kdtet6ben Szamos,kiizi Jrnos dolgozat6ban tal6lhat6. Szamoskiizi ̂zr tapasztalta, hogy hak6t kiildnbz6 anyagi v6kony ferntemez kiizd nem til j6l szigerel6,nem tillj6l vezet6 fdlvezetdt tesz, akkor ez a furcsa kondenzator ma-9616l felritlt6dik kitrnlbeliil l-2 voltos 6rt6ke. Kisiit6s urin a konden-zitor ijra tdlt6dik €s ijra kisiither6: a folyamat at6r vdgrelenszermegism€tl6dik djra 6s [jra. A jelensdg akkor is megmarad, ha Fam-day-kalitkdba helyezziik a szerkezeter, vagyis nem a mindeniitt meg-lev6 elektromdgneses zaj vagy elektroszmog okozza ajelens6get.

Nagyon v6kony, hibamenres, egyenletes vasrags 6Eif6lveze6 relegelnem kiinnyii el66llitani, de alapanyagk6nt sokf6le, a hdztartesban meg-tal6lhat6 fest6k vagy ragaszt6 is alkalmas. (P6ld6ul egyes szaloncukor-f6li6kndl a nem tflj6l vezer6 mrianyag mindk€t oldalara mas-m6s f6-met g6ziilnek fel.) Elvileg a ma l6rez6 ipari f€mg6z6l6si v€konyr6teg-technikdklGl nagyon egyszeriien 6s nem tfl dr6g6n meg lehetne oldaniilyen kis fesziilts6gen egyenftamot iead6 kdsziildkek t6megglrrteser.Ebben az esetben azonban nem igazi 6dkmozg6r6l van sz6, ink6bb avdkuum energiiijdnak megcsapol6sa okozza az elekronos tijlt6sekszepardl6dSs6t. A k6r kiilitnbitz6 f6m kttztjtr egyfajra kontaktpotenciSl

EGELY GYdRGY: BoRo TVAELEN

jiin l6tre, ami a f6lvezet6 r6tegen beliil el6g nagy t6rer6ssdget okoz.Ez a €rerdss€g a f6lvezet6ben lev6 ttjltdseket szepatelja, ^zaz szive-

sebben liiki dt a viikuumenergia rezg6se a tdlt6sekei az egyik elekt-

r6dra. igy a t6lt6sek knldnvalnak, 6s eramot adnak

d e eklrlkum

M&$A^A^&\A

10. ibra.

Ezt a hat6st m6r r6g6ta ismediik a gyakorlatban: kdztudott. hogynagyfesziiltsdgri kondenzdtorckat nem szabad nyitott elekr6dokkaltirolni, rdvidre kellzemi a spontdn feltdlt6d6s vesz6lye miatt. Ha va-laki sokh6napos Iriml6s utiin hozzinyil egy ilyen kondenz6torhoz,komoly eramiit6s €rheti. Ennek a hat6snak ^z lehet az oka, hogy agldrl;s sordn .oharem ludnak ket Idkdlelesen azonos dnyagi mrn6sdgii elektr6dot el6illitani, 6s a k6t fegyverzet kdzdtti dielektrikum semszigetel tdkdfetesen. lehet egy kis sziv'Lr9{s. Ez a k6t hatSs aztiin akondenziitorok lass6 onfeltdlt6d6s6t okozza.

Persze az effekus sokkal markrnsabb a Szamoskiizi-f6le elrcndez6s-ben. hiszen itt kifejezetten ,,ere megy ki a jetdk". Itt a kontaktpoten-cidlb6l ad6d6 szimmetriacsdkkentds az, ami a vdkxumenergla kinye-r6s6t lehet6v€ teszi: ez a Casimir-effektusnak l6nyeg6ben egy folytonosviltozata. A hdzilag eliidllithat6 effekus term6szetesen csak demonst-r6ci6. de fejleszt6s utiin ennek a villamosenergia-fonesnak a sorozat-gyArt5sa mrr kiizepes technol6giai szinten is gazdasigos lenne.

Ez a n€hdny lehet6s6g, n6h6ny dolgozat, amit most rdviden efte-kintettiink, talan a legfontosabb. de nem az osszes, amit a szimmetria-szemldlet felkin6l.

326

A HORIZONTON TUL...

TNUrruN(-E A HrB,lrNrE6r?A szimrnetria-tdrk6p mutatja a term6szet 6ltal felKn6lt hatalmas techni-kai 6s g^zdas6gi lehet6s€geket, de arra is reviidgit, hogy milyen kor6n,,befagyott" a tudom6ny, s emiatt a technika. A ,,hivalalos" haladr4st6lezert sokj6t nem v6rhatunk. Ha fenntarthat6, el6remutat6 fejljd6st aka-runl. akkor sonunkat mogunknak kell kizbe venni. igy voh et a repijlds.az aut6zis, a ridi6t€chnika, vagy a gdzturbindk eset6ben is. Az int6z-m6nyes innov6ci6 egyetemei, mamutc6ges kutat6int6zetei. akad6midi er-re nem k6peselq igy megint a ,,Kviil61l6k" kedben van a fejl6d6s kuicsa.

kott tdn6nelme sordn az emberis6g most 6rkezett el fejl6d€s€nekleglassfbb szakaszdhoz. Hdtkitznapi tapasztalatainknat l6tsz6lag el-lentmond ez a kuelent6s, ezeft n gy$eza@t ig6nyel. Hogyan kellm6mi a fejl6d6st? Hajlamosak vagyunk arra, hogy az id6 mfl6sdnakliiggv6ny6ben m64iik gyarapoddsunkat, hiszen 6letiink most k6nyel-mesebb, mint rdgen volt. Ez a gondolkod6s azonban f6lrevezet6, mertnem tudjuk, hogy ugyanekkom szellemi 6s anyagi dldozat ,r6n nemjuthattunk volna-e gyorsabb fejl6ddshez, emberibb 6lethez. C6lsze-riibb tehat a rdfordit6sok arrinyAban vizsgdlni a fejl6d€st.

Az 6kori Egyiptomban, ahol n6h6ny pap csak ked\tel6sb6l (rdsz-munkaid<lben) foglalkozott kutatdssal, hi6ba fiiltak el sze'z es szi'z6vek, a kutat6sra forditott ember6vek szdma elenydsz6 volt. Az 6koriR6mdnak egy6ltaldn nem voltak ,,kutat6i", a r€gi gi'riig vi"osdllam-okban pedig legfeljebb egy-k6t tucat ember besz6lgetett, gondolko-dott n6ha a vil6g dolgair6l. Az 6kor kutatesra forditott ,,ember6veinek" szdma n6hiiny ezer lehet dsszesen. A kitz6pkorban pedig csakn6hiiny szerzetes m6solgatta az 6kori gondolkod6k mtiveit, szervezettkutatds egy6haidn nem l€tezett.

Valamikor Galilei idejdben kezd6ddtt Eur6p6ban az int€zm6nyeskutat6s. Akkor n6hany tucat, Iegfeljebb f6lszez ember fordithatta tel-jes 6let6t kutat6munk6ra, 6s ennek dsszegyiijt6tt. kumulativ eredm6nyei mdr litvanyosak. Igaz. ez ̂ fejl1d's is szakaszos volt; a brirRoyal Society n6ha tiz-hisz 6vre csak formdlisan miikdddtt, nem vohval6di term6szettudom6nyos kutatas. Az 1800-as 6vek v6g6tdl azonban megszildrdult a tudomriny int6zmdnyrendszere, f6foglalkoz6sikutat6k el6bb tucatjai, majd sz6zai, a sziizadfordul6 sorSn ezrei, mepedig tizezrei, szAzeztei foglalkoznak kutat6ssal-

Igaz, a kutat6s-fejleszt6sre fofditott p6nz nagy r6sze a haditechnikiit gazdagitotta. Hrisz-harminc 6wel ezel6tt ebb6l m6g csak-csakvisszajutot! a civil szf6r6ba is, de ma mdr egyre kevesebb. (A bombakutat6sb6l kifejl6ddtt az atomenergetika. 6m hisz 6ve nem 6piil ijatomer6mii. Az olaj6rdekek annyira erdsek, hogy k6pesek voltak az

EcE Y GYtiRcY: BoRor'\,^iLDN

atomer6miivek €pit6s6nek befagyasztdsera is.) A fej16d6st tehdt nem

az eltelt id6 fiiggv6ny6ben, hanem a iejl6dds el6segitds€re szAnt ku-

tat6i emberdvekben 6s anyagi rdforditesokban kell m6mi Ebbol a n6-

z6pontb6l az eredmdnyek tragikusak.Ma e$/etlen 6v alatt tobb p6nzt kijltiink l:utatAsra, mint amit 1914-ig

6sszesen - iim az,,eredm6nyek" sajnos maguk6rt besz6lnek Ami ma.hdtkdznapi 6ltiinkben fontos, gyakorlati eredmdny - ^zaz amit a klasz-szikus fizika felhaszn6lds6val 6rtiink el -, mind az 1800-as 6vek vdg6-

ig sziiletett meg,jobb6ra nem ,,hivatiisos" kutat6k segits6gdvelAz is l6tszott a szimmetria+6rk6p lehel6s6geinek bemutat6sakor.

hogy egyik irSny sem ig6nyel sok milli6rd dolldros befektet€st, csakkeativ gondolkod6st. L'reativ gondolkod6b6l most sincs t6bb, mintr6gen, viszont sokkal rosszabbak az eff6le gondolkod6s megval6sul6-.r. kifutdsr e.dlyei.

Es mit mutatnak a gazdas6g eredm6nyei? Evr6l-6vre olvasni, hogymennyit n6tt a nemzeti jdvedelem, a GDP. De mi az iira ennek a nd-veked6snek? Ne csak a bev6telt, a kiaddst is vegyijk figyelembe Haelpusztulnak ^z erddk, tdnkremegy a term6talaj, megv6ltozik az idd-jrrds, akkor azt is ki kell szdmolni, hogy mennyibe kerijl az eredetidllapot visszadllitdsa. Erd6ket kell telepiteni, a talaj term6kdpess6g6tvissza kell adni. tisztitani kell a vizeket, 6llatfajokat kell me86vni ateljes pusztul6st6l. Ha ennek f6ny6ben vdgezztik el a sz6mitesokat'kideriilhet, hogy ma nincs is gyanpod6s. talin sokkal tdbb a veszte-s€g. Ut6dainkjdv6jdt habzsoljuk fel ezzel a technikrdval Ehhez pedig

nincs iogunk.Vaiaha volt termritalaj Eszak-Afiikdban, Mezopotrimidban, az ln-

dus vitlgy6nek sivata&iaiban, siit a Szahar6ban-is. Erdiil(I6l mer csakmrilt id6ben besz6lhetiink lndidban, D6lkeleFAzsiiiban, s nemsokela

D6l-Amerik6ban 6s Afrikr{ban is. A szeg6nys6g mindent felemdsztA tiibbletenergiat ad6 gdpekkel, m6dszerekkel kiv6dhet6 lenne a pusz-

tulas. Mi6n nem ez tdrt6nik?A mdr bizonyitottan j6 tudomdnyos norm6kat sem alkalmazzdk a

tem6szettudomdnyban. Ezt nem lehet egysze ien csak a nemt6r6-diimsdg rovdsara imi, ez szisztematikus elnyom6s ercdm6nye. A maiid6k v6szesen hasonlitanak a banyatl6 Ming kultira idej6re' amikorkiizelgett a bimdalom dsszercppandsa. Most az ,,olajbirodalomban"6liink, minden a fekete arany kiiriil forog. A Fiildiin eladott energiamennyis6ge kiiriitbeliil ftdromezer millidrd dolLir Avente, Cs v4lhet6,hogy ebb6l az dsszegb6l n6hany fontosabb tudom6nyos foly6iratszerkesztdje is jobban €1. Ennyi el6g ahhoz, hogy megelljon a term6-szettudom6ny fejl6ddse. Az amerikai Enron c€g vezettii politikusokat,

328

A HoRrzoNToN rri|-...

kitnyvel6 c6geket v6si6rolt meg, igy a szabad piacgazdasdg alapvet6int6zm6nyeit dsta al6. Mi6rt ne jutna p6nz n€hiiny foly6irai szerkeszt6jdre js? Elegend6 6ltudomiinynak nyilvdnitani valamit a foly6iftFokban, 6s meris el van hallgattatva drdke.

Jdv6k6pekben persze nincs hi5ny. A hrit6szeh€ny az lnternet se-gits6g6vel megmondja rnajd, hogy mi van kifogy6ban, €s cs6post6nerkezik a tej, a vaj vagy mis. Ma egyedul a kommDnikdci6s iparbanvan n6mi fejl6d6s, 6m ezen a teriileten is komoly ellenforradalom dil.Magyarorsz6gon is val6segos kommunikrci6s ellenforradalom, rdrdr6-gul6s tdrt6nt az ut6bbi tiz 6vben. A fejl6dds az, ha €gyre olcs6bbaka term6kek 6s a szolg6ltatdsok, ha l6tvdnyosan sik€riil visszaszo-ritani a szeg6nys6get, ha mindenki tiszta iv6vizhez, rendes lak6s.hoz 6s j6 min6s6gii oktatishoz juthat, A val6s6g azonban az, hogyegyre nagyobb a tiivols'g a szegeny 6s gazdag orszdgok kdzdtt, 6s or-szagokon beliil is a gazdag 6s a szegdny emberek k6zbtt.

K6riilb€li1 k6tszdz csal6d tanja k€zben az emberis6g vagyonAnakfel6t, €s nem az a c6ljuk, hogy monop6liumaikat elveszitsdk, hogymesok is €lettdrhez, lehet6s6gekhez jussanak, esetleg ij m6dszerek, Lijtechnikdk, rij technol6gidk megjelen6s6vel. Kdzismert, hogy csiikken ahiboritatlan €lett6r a Fiildijn. A talaj savasodi4sa miatt nemcsak a nagyerd6s6gek pusztulnak, 6s nemcsak a tr6pusi tSjakon, hanem a mAs6-kelt 6gdvben is. A niivekv6 sz6n-dioxid 6s mds iiveghi-giok miatt(p6ld5u1 meten) klimidnk egyrc instabilabb. Ez rigy jelentkezik, hogytavasszal 6s 6sszel rendkiviil liitv6nyos h6m6rs6kleti 6s csapad6k-instabilit6sok mutatkoznak; emiatt p6ldrul egy hdrom-n6gy napig tarr6for6s6g kitvetkeztdben kinyilnak a gyiimijlcsf6k virdgai, rnajd n6heny6ra alaft a h6mdrs€klet annyira lehtlhet, hogy a vir6gok elfag),nak.

A felmeleged6s miatt a hegyekben gyors a h6olvades,6s a kiiftotr(6s ijra nem telepitett) erd6k miatt a foly6k meg6radnak. Az emberis6g mesik nagy kincse, a tenger is tragikus mAt6kben pusztul. A ten-gerviz felmeleged6se miatt hatalmas teriiletek v6lnak 6lettelenn6, a tfl-zott lehal6sz6s ellatfajok ezreit pusztitja el.

A mai technika, technol6gia a mai gondolkod6ssal pSrosulva nemmutat szebbjdv6t, de meg egy fenntarthat6t sem. Ugyan^zzal a prob-l6m6val kiizdiink, mint a k6sii-Mingek Kindban. Ugyanrigy mandari-nok umlj6k a tudom6nyt, ugyanigy nem fejlddher semmi. Az 1880-as6v€kben szinte egymds utenjelent meg a telefon, a redi6, a v6lt6dram,a villanymotorok 6s az ezzel hajtott szeiszemg6pek, az aut6, a repiil6-g6p, a f€nykepezds, a filmezds, a mozi. A fizikdban is eg6szen a 20-asdvekig tartott ez a pezsg6s, ut6na egyre csiikkenr a fejl6d6s temp6ja,lassult, majd meg6llt. (Pedig mennyi minden lenne olcs6n kutathat6

329

EGELY GYdRcY: BoRorvaELDN

6s feltdrhat6.) Ha nem ismerjiik a mdltunkat a tudom5nyban, akkorhogy ismerhetnenk meg a jijv6t? A tudomany kapui mindeniitt bez6-rultak. Ahol pedig a kapukat bez6d6k - ha tov6bb akarunk l6pni -, a fa-lakat kell ettdmi.

Az emberisdg taldn leghasznosabb talalmdnya az irds. A legaljasabbviszont, ha az irdst tiltjiik, ha megtiltj6k, hogy fontos gondolatok kdz-kinccs6 vdljanak. Hii4nyoznak a szildrd alapok a fizik6ban, 6pitkezniviszont csak szilrrd alapm lehet. Ez a szimmetriaszeml6let lenne, amiugyan elvileg sehol sem tiltott, de 6ppen el6g, ha a gJakorlatban az.

A Dob6-f6le felismer6s azt mutatja, hogy ha a mozgas soren vel-tozhat a t6rid6 szerkezete, 6s emiatt valtozhat p6ld6ul a sebess6g, azerii 6s ̂ z energia is, akkor megsziinnek azok a korldtok, amelyek kii-ztitt a hivatalos tudomdny emberei eddig gondolkodtak. Az ,,uf6k"elleni legdiint6bb 6rv az volt, hogy a f6nysebess6get nem lehet tfll6p-ni, 6s aihoz, hogy a legkatzelebbi csillagoka eljussunk, annyi iizem-anyag kellene, amennyi az eg€sz F6ld tdmeg6vel m6rhetii iissze. Haviszont nem igaz az energiamegmarades, 6s nem korlttos a f6nyse_bess6g, 6s l€tezik hipert6r, abban az esetben ezek a korl6tok mind el-tr.innek. Ha pedig a kommunik6ci6ban megval6sulhatna a longitudi-nelis 6s torzi6s elektrom6gneses mez6k kutat6sa, akkor val6sziniilegm6g gyorsabb, kev€sb6 gyengiilii, jobban terjed6 jelekhez jutndnk,ami megint csak alapvet6en vdltoztathatnd meg a viligr6l alkotott fel-fogdsunkat 6s lehet6s6geinket.

A feudalizmus bukdsa, a szocializmus bukdsa mind gazdas6gi okokmiatt k6vetkezett be. Ne gondoljuk azt, hogy a kapitalizmus jelen for_mrjiban a v6gs6 ds megvahoztathatadan tdrsadalmi forma. Ea !,8)a-ni: nem ,Temokrdcia is nem piacgazdasdg. Kevesek dtintdse ir6nyitjaa t6bbs6get, 6s a titbbs6g nem sz6lhat bele saj6t sondba, m6g csak fdlsem tudjuk vetni a legalapvetdbb k6rddseket. Szembe kell ndzni az-zal, hogy a fizikdban a fontos dolgok mdr csak az eddie tiltott teriik'teken taldlhat6k. Haladni mdr csak megszegyeniilve, az emberi 6sszakmai t6ved6sek beismer€sdvel lehet.

A fiziken kiviil szimos stagndl6 teriilet van m€g a term6szettudo-miinyban. Hidba t6rk6pezziik fel az embed g€n 6sszet6tel6t: az embe-ri agy, a tudat kutatdsdhoz nem segit hozz6 minket. Itt a kiterjesztettelehrodinamika n6lkiil val6szinlileg nem soka fogunkjutni. Az a mo-dell, hogy az ember, az €l6l6ny nem mes, csak egy zsrknyi vegyszer,nem vezet messzire. Ha a l6leka!1 tagadja L-utat6s6nak t6rgy6t, a l6lekl6tdt, akkor alapvet6en fejl6deskeptelen.

Erdekes, de nem €rthetetlen, hogy az emberi agy mrik6d6sdt min-dig csak egy adott technikai szint alapjen tudtdk elk6pzelni. A XVIL

330

A HoRrzoNroN r'.L...

szizadban bonyolult 6raszerkezetk6nt 6rtelmeztdk, majd amikor a telefonkiizpontok elterjedtek. akkor a telefonhoz hasonlitott6k. Ma a di-gitelis sz6mit6g6p van soron. Ezek a t€ves modellek besztkitik. Iezdt-jdk a fejl6d6s lehet6s6git. Az6rt kell tehdt a klasszikus fizikiit szilirdtudomiinyos alapoka helyezni 6s ez a szimmetridk szerep6nek elis-merdse lehet -, hogy m6s teriiletek is fijlszabadulhassanak b6kiy6ikb6l.A m6didb6l az drad fel6nk, hogy fejl6d6sijnk titretlen, a jdv6 r6zsa-szin, a lehet6s6gek bel6thatadanok. Ilyen gy6zelmi besz6dek di6t5j6n6liink. 1918-ban, a n6met front dsszeoml6sa el6tt taldltik ki ezt a,,gy6zelmi di6ta' m6dszert: csak a gy6zelmekr6l, a j6 hireki6l adunkszdmot, a veres6gek6l nem besz6li.ink. Pedig apr6siignak, leDyeglelennek trin6 hibiik is jelent6s kalasztr6f6hoz vezethetnek.

Nagyobb vulkankitdr6sek az emberis6g tdrtenet6ben csak ritkenfordulnak el6. Ha p6ld6ul kitiir egy vulk6n, 6s emiatt az eddigin6lmondjuk tizszer annyi hamu kerijl a sztratoszf6r:iba. az eros helyi lehiil6seket fog okozni. Az emberis6g tdrt6net6ben Lrtoljira az 500-asevekben volt ilyen nagymdrelri kalasztr6fa. durvdn ezerdtszdz 6vvelezel6tt. ami tcjrt6nelmi l6pt€kkel ndzve nem egy nngy id6. M6g a ny6-ri napok is annyira szurk6k vollak ajt esztend6n 6t, hogy alig termett6lelmiszer. Ha egy ilyen term6szeti kataszlr6fa a viirhat6 olajvils6g. adfiga olaj idej6re esne, akkor a kev6s term6nyt nem fogJuk tudni be-takaritani, szrllitani. €hins6g alakulhat ki.

Az L vilighibori ulljn szinre teljesen kihalt a klasszikus szobriiszat.a klasszikus festdszet. a klasszikus zene 6s a klasszikus fizika miivel6seis. Mindez dgy, hogy fdlbehagytuk, nem fejezlijk be. Nem tLrdom.hogy lehetne-e Beethoven szimf6ni6ival azonos szintri mriveket imi.vagy lehetne-e esetleg Rembrandt vagy El Greco festm6nyeit felijl-milni. A klasszikus fizika feltdrdsdt azonban be kell fejezni. Ez m6gcsak nem is f6lbehagyoat munka. a szimmetria-t6rk6p azt mutatja.hogy a leriiletnek tahn csak az 5-10 szdzaldket t6nuk fel.

Alapvet6 probldma, hogy a politikai vezet6k nem ismert6k fel ennek a k6rd€snek gazdasdgi. nernzetbiztonsdgi jelent6s6gdt. Hatalmasdsszegeket kdltenek el az olajforrdsok megszerzds6re, megv6d€sere.hololt ennek a p6nznek a titred€k6b6l ki lehetne fejleszteni [j, jobbenergiahordozdkat. Nem tudni, hogy mi6rt nem ismerik fel a politikusok a t6rt6nelemnek azt a fontos leck6jdt. hogy a termel6kenysdg ncj-vel6se a tart6s jdl6l zdioga. ehhez ped;g e gedni kell a te(hnika, iseiniat a te rrnis.ettudatndn| fej li;d'sA t.

Ha elindulegyj6 gondolat, akkor abb6l mozgalom sze ez6djk. ab-b6l szefvezet lesz,6s ez a szervezel mindig elnyomja az eredeti gon-dolatot. Gondoljunk csak a kereszt€nysdgre, az iszldmra. a munkds-

331

ECELY GvdRcY: BoRoTYA'LEN

mozgalomra, de a kapitalizmus is igy indult. hogy l6pjiik dt a me.evfitldtulajdont, engedjiik az embereket kereskedni, iparkodni, gondol-kodni, gyarapodni. Es minden az ellenkez6j6be fordult A kiir itrd6gi

Kiildndsen fiagikus ez a term6szettudom6nyokn6l. A fizika mos!,hAromsz6z €ves td(6nete sorSn el6szdr halott. Nem vdgelgyengiil6s_ben, minden lehet6s6g6t kimeritve halt meg, hanem erdszakos m6-don. tiltdsok 6ltal. El6 teriilete Mven lenne, de oda most tilos a bel€_p6s. A titrtdnelmi tapasztalat egy6rtelmiien mutatja, hogy a tudomd-nyos, miiszaki fejliid6s nem egy esetlegesen vilaszthat6 opci6, nemegy riri passzi6, amirijl biintetleniil le lehet mondani. Ha m6gis le-mondunk, vagyis elnyomjuk a lehet6s6geket, a bdntet6st mindenk6p-pen elszenvedjiik. Ez a kdnyv a halottkdm jelert€se a fizik6r6l 6s atechnik6r6l. A kialakult helyzetet elsiisorban a tehetsdgtelens€gbenalulmdlhatatlan, az embertelensegben felulmflhatadan tudomtnyosvezet6k rov6siira lehet imi. Fejiikben tlland6an keveredik a fejltid6s6s a haladAs fogalma.

A r6maiak is haladtak, az azt6kok, a kinaiak, az ink6k, az aftikait6zsek is, csak rossz irenybai haladtak, de nem fejltidtek. A mostanihalad6si ir6ny csak kev6s embemek ad nyugodt, gondtalan j6l€tet,az emberek tdbbs6ge rengeteg munka 6s kinl6dds 6t6n tud egy sta-bil, elfogadhat6nak tiinii 6letmin6s6get el6rni, holott csupdn a ,,klasz-szikus fizika" ismerete mindenki sz6m6ra emberi 6letkttriilmdnyeketteremthetne. A tdrsadalmi bajok oka a gazdasagban keresend6, agazdas6g bajainak oka a technikiban, a technikd6 pedig a term6-szettudom6nyban, ezat a megold6snak is innen kell jdnnie. Nem aj6l6tet kell megszuntetni visszafogott fejlddessel, hanem mask6nt,m6s alapokon kell a j6l6tet megteremteni. Littuk, hogy Kinet a tt-des hatalma emelte fel 6s a hatalom tudatlans6sa taszitotta le. Nehagyjuk, hogy ez megism6tl6djdk.

Sok minden van m6g a horizonlon tdl...

V6ge?

332

FUGGETEK

-FiqJ. f--i-t ---l

z9,a

w3. l--t-1 f-5-l

z,V.t- ffI-F

89,6.

d. -Laahr, C.il.

Y A "

iN

EGELY GYdRGY: BoRorvAtr-trN

1. fiiggel6k

Wesley Gary szabadalma

Magnetoelectric machine, ^zaz Elektrom6gneses g6pA tal6lm6ny sz6ma: 10239, a benyijtds ideje: 1879. m6rcius I3.

,,A taldlmiiny egy ldgyvas armatririib6l vagy magb6l dll, melyet egy in-dukci6s tekerccsel egytitt haszni4lunk, ugyanabban a magneses tdrben,6s azt polarizdljuk 6s depolariz6ljuk. A polaritisa an6lkiil vdlrozzonmeg, hogy kivenn6nk a mdgneses mez6b6l. Szdmos g6p k6sziilt mrrelektromos 6ram el6dllit6s6ra olyan l6gyvas armattila segits6g6vel. me-lyen dlland6 rniignes hatiisiinak kitett tekercs helyezkedik el. Ezekben agEpekben a m6gnesarmatfrdt igy mozSatjdk, hogy az armatira gyorsan€s sokszor ism€tl6dve megviltoztassa vagy elvesziGe polarites6t.

Azdrt. hogy ldtrehozzuk az armatrirdban - a m6gnes 6rint6se n6lkiil- ezt a p6lusv6ltiist vagy polaritdsvdltest, eddig mindig szijks6gesvolt, hogy az armatir6t ki- 6s behizzuk a mdgneses mez6b6l, azaz amagnes vonz6 mezej6b6l; vagyis az egyik p6lus te#b6l a mdsik p6luster6be. Ehhez az armatlirit mozgatni kellett egy hosszli szakaszon ke-resztll, ami korletoz[a a p6lusviiltdsok frekvenci6jit, 6s megnehezitet-te a miigneses megoszt6s telies m6rt6kri kihasznal6set, felhasznrileset.

Tal6lm6nyom 6rtdke az, hogy az armanjnit a mdgneses mez6 belse-j€ben mrlkijdfetem, 6s az armatfra kis mozgat6sdval dtpolariziilom amdr ismert g6pekhez hasonld, vagy m6gjobb eredm6nyektel.

Taldlminyom azon az eddig ismeretlen t€nyen alapul. hogy a m:ig-neses t6rben (vagy a vonz6s ter6ben) ldtezik a mlignest6l kisebb-na-gyobb t6volsigla egy olyan szakasz - arnit 6n semleges vonalnak ne-vezek -, ahol a liigyvas nem polarizdl6dik (azaz nem jelenik meg alegyvas v6gein 6szaki vagy d€ii p6lus). nem mdgnesez6dik a m6gneshat6sa 6ltal. A semleges vonal helye mdgnesenkent elt6r6: a vonal am6gnest annak p6luser6ssig6vel ardnyosan katzeliti, 6s r6volabb kerula miignest6l. ha az armat{ra t6rfogat6t ndveljiik. A vonal hely€tkdnnyen meghat6rozhaijuk egy tekercs 6s egy galvanomdter segits6-gevel igy. hogy a vashoz k6zeliriink vagy i6le r6volitunk egy miig-nest. Egy miisik m6dszer szerint, kis vastiit, vasszbget helyeziink azarmatfra v€g6re,6s figyeljijk ̂ zt a pontot. ailol a tii vizszintes hely-zetbe keriil, s hogy mikor esik le, mikor sziinik meg a vonz:is.

Felfedeztem, hogy ha vasat helyeziink erre a semleges vonalra, azpolarizdladan marad m6g akkor is, ha az a patk6m6gnes er6s vonz6

334

FriiccElbK

hatdsa alatt van, de amint brrmely idnyban elmozditjuk erftil a vonalr61, azonnal polariz6l6dik. Felfedeztem, hogy a vas polaritiisa avonal ellenkez6 oldalain elt6r6 6s megvdltozik, ha a vonalon 6thala-dunk. lgy ha vasat helyeziink a mtgnes kdzel6be, €s kifeld tart6mozgdssal 6s megosztiis (indukci6) segits6g6vel polarizeljuk, akkora semleges vonalat eldrve elveszti polarit6sdt, 6s ahogy a vonalt6lt6volodik, ellenkez6 m6don polariz6l6dik. Ha fgy alakitjuk ki az ar-matrirat, hogy a semleges vonalt6l befeld vagy att6l kifel6 reze&jen,vagy a vonalon keresztiil haladva egy komutdtoral dsszekdtve mun-ket vegezzen, akkor lehet6v6 tessziik az armatfrdban sziiks6ges po_larit6sv6ltdsokat. S mindezt kis mozgdsokkal, ellent6tben a tiibbi(mis tipusri) kdsziil6kkel.

A m6dszeremmel meg6pitett g6pek r6szleteit sold6lek6ppen meg-val6sithatjuk. A legjobb eredm6nyeket akkor kapjuk, ha egy (akdrtijbb rdtegii) patk6m6gnest hasznalunk, 6s az armat&6t a kdt p6lus fe-lett egy oldalon mozgatjuk, a mdgnes 6s a semleges vonal k6zdtt.

Az l-4. 6bra a senleges vonal 6s a mdgnes, valamint a magnesesmeziik kapcsolatat, 6s az armatira depolariz6ci6j6t 6s polaritdsveltasdt6!.{�6.zolj^. Az 5.6btin l{tszik az eltalam k6szitett elekrom6gneses g6p.

Abramaglafi'?jat az A jelenti az alapot vagy tart6vSE t, melyb6l az ajelii tart6k nydlnak ki, melyek a megfelel6 meziit alatit6 elland6 mdg-nest taftjek. A B a szok6sos tdbh6tegii 6lland6 mSgnes. A C jel6l egyIapos, vizszintes helyzetri lrgyvasarmatfrdt, mely a m6gnes mindketp6lusa feleft helyezkedik el, 6s a D-vel jel6lt vibriici6s, azaz rezg{ikanavan r(igzitve, melyet a ,-vel jeldlt vizszintes tengely dcif dt, s meiy azc-val jeliih 6llvi4nyon nyDgszik. Ez a kar egy c-vel jel6lt, fiiggdlegesirenyri m6sik karhoz kapcsol6dik, melynek fels6 v€ge fel van hasitva, sa d-vel jel6lt excenterrel rezgethetjiik. Ez az ?-vel jelcjlt tengelyen he-lyezkedik el, mely az ffel jelijlt fogaskerdkben v6gz<idik, €s nagy for-dulatsz6mmal hajtjuk meg az E-vel jeldlt fogaskerdkkel. Az t jelf ke-r6kkel rezgdsbe hozzuk a kart,6s nagy sebess€ggel mozgatjuk az arma-trirdt a mdgnes liildtt 6s alatl. A kdz6pen kikdnnyitett 6s lekerekitett ar-matira kdriil egy G jelii tekercs (szolenoid) helyezkedik el.

Hogy a l6gyvas armatrirat a magnes vonzisa ellen6ben kiegyensri-lyozhassam. 6s ne kelljen €gy meghajt6t haszniilni, ez6n a vjbr616 karals6 rdsze al6 mds-mds magassdggal k€t vagy tdbb hengeres rug6t (Hjeh.i) helyezek, melyek egyre nijvekv6 er6t fejtenek ki, ahogy az ar-manjra kdzeledik a mdgneshez, 6s egyre er6sebb vonzdsnak van kit6-ve. Ebben az elrendez6sben csak annyi energia sziiks6ges az armatliramtkcjdtet6s6hez, amennyi a mozg6 alkatreszek inerci6jdnak 6s sirl6-diisenak legy6z6s6bez elegend6.

335

EcEr,Y GY6RG1: BoRorvAiLtN

Amikor a gep vibriil6s6t, rezgds€t 6llitjuk be, c6lszeni az armatirSta semleges vonalt6l kiindulva befel6 a m6gnes fel6 rczgetnt (2.,4. ib-ra). Az armatira, amint elhagyja a vonalat polarizalft6 v6lik; 6s depo-lariz6l6dik, amint el6i ^ vonalat. (.Azaz ott nem pol6ros.) Tekintve.hogy az amatfra csak kis m6rt€kben mozog (n€hiiny esetben csakegy inch 50-ed r6sze), 6s az is ki van egyensflyozva a megnes vonzd-si hatAsa ellen, a g€pet kis energia befektet€s€vel nagy fordulalsz6m-mal lehet hajtani. Mivel az armatrir6t a mSgnes ktizel6ben mozgatjuk,ahol a vonz6er6 6s az indukci6s hatds igen er6s, a dr6tokban sok dsnagy intenzit6si tuamot lehet indukdlni.

Ha valamilyen okb6l szijks6ges lenne. akkor az armatiret a semle-ges vonalon kiviil is rezgethetjik andlkiil. hogy elhagyndnk a mdgne-ses teret. De rezgethetjuk az armaliret a semleges vonallal p6rhuza-mosan is an€lkiil, hogy teljesen eltivolodni4nk a m6gneses mezdbdl.Ebben az esetben k6t egyeniirami impulzusunk Iesz a kifel6 mozgrissorin, 6s kett6 a befel6 tijn6n6 mozgas kitzben. Ahhoz, hogy (liiket6)egyeneramot kapjunk, b6rmilyen komubtor vagy eramirdnyvdlt6 ele-gend6 - a kommutetort tdbbf6l€k6ppen hasznilhatjuk. Egyet bemura-tunk az 5. 6brdn: a rezg6 kar h6ts6 rdszdn J-vel jel6lve, ennek k€r v6-g€n 1<-val 6s Llel jeltilt vezet6 uij van. melynek v6geihez a tekercsv6geit kittjnk. A ( val 6s Zlel jeliilt ujjak h6rom, M, N, O-val jeldltegymdssal ijsszekittdtt fdmiapokloz 6 ntkeznek; az els6 ken6 a P-veljeldlt vezetiivel, a mesik a 0 jehivel, 6s az eg6sz rigy van kialakitva.hogy az iiram ir6nya megveltozik, amint a fesziilts6g irinya a tekercs-ben megfordul. igy a P, Q vezet6kben az 6Lr^m ir6nya 6lland6 marad.

Minden esetben rigy kell elkdsziteni a g6pet, hogy felhaszn6lhassukaz armatfra depola z6ci6jdt a semleges vonal ment6n; s az armatljrav6gig a m6gneses mez6n beliil maradjon,6s oft is kell mozgatni.Amint az 1-4. 6brdn letszik, a rezg6 armarira a megnes mindkdr p6lu-sa el6ft helyezkedik el, lehet6v€ t6ve mindk6t p6lus fluxus6nak fel-hasznel6s6t,6s az eg6sz armarir6r is, igy a mdgnes teljes energiejdtmunk6ra tudjuk fogni. Akkor kapjuk a legjobb eredm6nyt, ha k6r vas,Iemezt 6sszefogva, dsszeszegecselve haszn6lunk. (Ldsd rajz.)

A g6p forftija, konstrukci6ja 6s a r€szek elrendez€se v6ltozhat,amennyiben az armattira a magneses mez6n beliil mozog, valamint haaz armattlra depolariz6ci6jeval nyerjiik a" 6ramot. Az igy leirt tal6l-mdnyom kapcs6n a kdvetkez6 ig6nypontjaim vannak:

1. A fentiekben leirt m6dsze.rel elektlomos iiramot indukdlok,melyn6l egy tekerccsel elliitott vas armanjrdt rezgetek a semlegesvonal feld. es attdl befeld egy dllandd miignes terdben.

336

FLccELaK

2. A magnetoelektromos g6p egy mdgnesb6l, egy indukci6s te-kercsbcil €s egy. a mdgnes mezej6ben mozg6 ldgyvas armatir6-b6i lill. Az armatira a mdgneses semlegessdgi vonal irdny6ban,valamint att6l visszafel6 mozog.

3. Egy elektrom6gneses g6pben egy permanens m6gnes. egy induk-ci6s tekercs 6s egy armatira, valamint egy mozgat6 mechaniz-mus segitsigdvel rezgeljijk az armatirit a mrgnest6l t6volitva €skdzelitve, a semleges vonalt6l eltdvolitva vagy azon keresztiil.an6lkiil, hogy elhagyn6nk a midgneses mez6t.

4. A magnetoelekromos g6p m6gnesb6l. egy indukci6s rekercsb6l6segy ldgyvasb6l 1ll. Az ut6bbit igy rezgetjiik. hogy csak a sem-leges vonalt6l a m6gnesig. €s vissza a semleges vonaiig mozog."

(M€g n6gy ig6nypont van, ezek azonban nem mondanak szemotte-v6en rijat.)

N6hdny kommentir

A fenti szabadalmi leir6s, tudonisom szerint az els6 a echnika tdrt6-ne6ben, amely tdbbletenergidt termel6 szerkezettel kapcsolarbanfennmaradt. A leids k6zirissal k6sziill, de legfeljebb k6t helyen voltolyan homilyos, nehezen olvashat6 sz6, melynek fordit6s66ft nemmern6k kezeskedni. de igy 6rzem, azok nem 6rintetik a szabadalmileiiis l€nyeg6t. Ez a berendezds annyira egyszerrinek flinik, hogymindenki, aki n6mi kdzijgyess6ggel rendelkezik, 6s rddldoz negyven-drvenezer forintot. meg tud.ja 6pateni a szerkezetet. Patk6mrgnesttdbb helyen is be lehel szerezni. de hangsz6r6kba 6pitett gyrirri alaki.dlland6 mdgnesek vagy m5s mdgnesek segitsdgdvel is val6sziniilegmeg€pithet6 a permanens mdgnest helyettesit6 mdgneses kdr.

Tudni kell, hogy a XIX. szdzad v6g6n k6sziilt 61land6 m6gnesek amai mdgneseklez k6pest igen gyeng6k voltak. 6s alacsony koercivi-tiissal rendelkeztek. Alig 6tvdzdtt. hengerelt lemezekb6l k6sziiltek,igy viszonylag kevis kistdlyhiba halmoz6dott fel benniik, ez6rr alacsony volt a koercivitiisuk 6s a remanens migneses indukci6juk. Mielott nekil6tnienk a feladatnak, 6rdemes n6hiiny magyar nyelven is kiadott kitnyvet elolvasni az nlland6 miigneseket ta.talmaz(i kdrdkr6l.(A lista a ,,Be|ezefts a ftrtechnol6gidba" 3. kdretdben, a cary-f6le\/erkerelek leirdsdn-k kapc\;n 'negtdldlhircr. Am kd./t lJln\ fel Jr-ra. hogy mozg6 alkatrdszekel tafialmaz6 mrgneses kdrtjkkel nem na-gyon tbglaikozik az irodalom, 6s kijliindsen nem foglalkoznak ezzclaz igynevezett.,semlegess6gi vonallal".

EGELY CYdRcY: BoRorvattLEN

Erdemes ezt a z6ndt felt6rk6pezni, majd k6vetkezd feladatkdnt dgyfolytatni tovibb a m6r6st, aiogy Gary javasolta: tekerjiink igen v6konytekercset a l6gyvas armatrira kdr€, 6s ndzziik meg, hogy milyen azindukci6 idiibeli lefu6sa. V€gezziik el ezt a Ks6rletet [gy, hog} ex-center segits6g6vel id6ben szabdlyosan, szinuszosan fdl_le mozgatjuk avasdarabkdt a semleges z6na felett, azon keresztiil 6s az alatt Ha ezt akis6rletsorozatot elvdgeztiik, 6s megvizsgdluk a gener6lt 6mm idiibelilefut6sdt, akkor nem szabdlyos szinuszlefut6st kapunk, hanem att6lelt6r6t. Ez val6szimileg az indukci6s visszaiates miatt tdrt6nt.

Maga a tiibbletenergia abb6l az er6t&torzitasi effektusb6l, a szim-metriavesztesb6l kitvetkezik, amit mdr a III. r6szben r6szletesebbenkifeitettiink - ezzel itt a tovdbbiakban nem is foglalkozunk Ahhoz vi'szont, hogy nagy m6rt6ki legyen ez a torzu|ds, rendKviil hasznos azfgynevezett sernlegess6gi z6n6n tiirt6n6 6thalad6s, a polarizeci6 €s adepolaizirci6. Ezt az effekust haszniilta fel az 6les szemii Gary, s ezval6ban egy rendKviil fontos seg6deffektus ahhoz, hogy ardnylagegyszerii kiiriilm6nyek k<lziitt is l6trejiihessen a tiibbletenergia{erme-l6s. A. ,,Bevezetls a tirtechnol'Sidba" 3. k6tet6ben tal6lhat6 leiresokesetdn mindegyikn€l megfigyelhet6 a mez6torzitds, de ilyen egyszeriileirest egyik feltal6l6 sem adott, ds ilyen szellemes seg6deffekustsem tal6lt m6s, ez6rt tartottam fontosnak, hogy nemcsak a 6n6nelmielsris6g ok6n, hanem a leirds egyszeriis6ge miatt is kijzreadjam Wes_ley Gary elfelejtett munk6jdt.

L;nyeg€ben ez az effektus a Hendershot-f6le generator alapja is'ahol a patk6mdgnes felett egy ldgyvasb6l kdsziilt nyelv rezeg. Ezen arezg6 nyelven nincs szolenoid, viszont a rezg6 nyelv egy szolenoidkdzeleben mozog, 6s igy annak m6Sneses fluxusdt az id6ben viiltoz-tatja. Gary tehiit val6ban szSmos (mozg6 alkatrdszt taltalmaz6) induk-ci6s gep alapittlet6re bukkant re. Az alapelv term6szetesen nemcsakmozg6 alkatr6szt tartalmaz6 szerkezetekn6l haszn6lhat6, hanem moz-

96 alkatr6sz n6lkiil is megval6sithatjuk a mez6 torzit6set- Ennek els6p'.ldija a Bewzefts a turtechnol6giaba cirr'ii kiinyv l. kdtet6ben, az,,(ivcsat" tipusi megolddsn6l talelhat6 meg.

Mindegyik szerkezetn6l komoly probl6ma a m6retezes. Ezzel kap-csolatban semmilyen konket tan6csot nem tudok adni, mindenki sz6-mtua nyitott a Ks6rletez6s hosszf 6s rdgiis rida. Az, hogy 6ppen mi-lyenek legyenek a l6gyvas lemezek, a m6gnesek; hiiny menetes le-gyen a szolenoid, ez mind a konstrukt6r6k lelem6nyess6g€n mrilik.Ugy 6rzem viszont, hogy az dsszes elektromegneses szerkezet k6ziilaz Adams-motorn6l, 6s itt, enn6l a Gary-f€le k6sziil6lo6l van rem€nyarra, hogy a lehet6 leggyorsabban 6s legegyszeriibben eredm€nyre

338

FriccELiK

jussunk. A Cary-f6le szerkezetnek egyszenis6ge ellenere azonban nagyhdti6nya: igen nehezen lehet pontosan megm6mi a bemen6 mec-hanikus teljesitm6nyt, men viszonylag nagyok a sdrl6ddsi vesztesd-gek mind a loga.lerebel. mind a7 e\cenlemil. igy csat bec.le.rehagyatkozhatunk a bemen6 energia megit6l6sekor. 6s a kimen6 ener-gia sem lesz igaziin sz6p egyenituam m6g akkor sem, ha a Gary 6ltaljavasolt. egy6bk6nt szellemes egyenifinyit6t haszn6ljuk.

K€ts6gtelen, ha a Gary-f6le k6sziil6k 6pit6s6be belefogunk, akkor aszabadalomban leirt verzi6t 6rdemes meg6piteni, mert a tdbbi vissza-csatolt k€sziil€k meg6pit6se egy fokkal nehezebb. Azokkal csak akkor6rdemes foglalkozni, ha m6r tiljutottunk ennek a g6pnek a megisme-r6sen,6s tiszt6ban vagyunk a hates minden ftszletdvel. Ma mdr sok-kal jobb fenomigneses anyagok l6teznek, mint wesley Gary idej6-ben. Nem kiz6rt, hogy az effektus hosszabb-rdvidebb pr6brlkozdsut6n fel6pithet6 ritkafiildf6m permanens mdgnesek 6s iiv€gf€m l6gy-vas felhasznalesrval is, meit ezekn6l rem6lheto a legnagyobb m6rt6k(effekus. Kis6rletez6shez, a jelensdg megismer6s6hez azonban eg6szenbiztos, hogy gyeng6bb min6s6gii ferromegleses anyagok is megfelel-nek, hiszen az 1870-es, 80-as 6vekben sokkal rosszabb anyagdk 6lltakrendelkez6sre.

Val6szinli, hogy az effekus lefolyiisat az excenter alakjdnak v6ltozta-t6s6val meg tovdbb tudjukjavitani. azaz a folyamat idiibeli aszirnrnetri6-jdt egdszen durva m6don el tudjuk torzitani, ami fontos az effektus eros-sdg6hez. Sok sikert 6s tiirelmet kivrnok a Ks6rletez6shez, 6s 6riiln6k, haaz Olvas6k megim6k eredm6nyeiket postacimemre, hogy a l€€ndd ,,Be-yezetis a Ertechnol6gidba " 4. kdtet6ben kijzzdtehessem azokat.

2. fiiggel6k

Nemcsak olyan taldlmiinyokat nem basznilunk, melyeket megsemmi-sitettek esetleg a feltalel6val egyiitt -, hanem olyanokat sem, amelyektijbb6-kev€sb6 nyilvdnosak, hozz6f6rhetiiek. Els6sorban Tesla longitu-dinalis hulldmokat genedl6 szerkezeteir6l tettiink ernlit€st, vagy aFarnswonh-f6le elektromos ftizi6s g6pek6l, vagy wesley Gary mag-neses g6peir6l stb. Nem kellene teh6t teljesen el6lr6l kezdeni a Ks6rle-tezest, sok fog6dz6 mdr rendelkedsilnke dll, 6s ha nem indlllunk el azfton, az csak az elnyomds 6s a szellemi rests6g s z6mlAjfua ihat6.

Nincs olyan kilincs a magyar biirokiici6ban, amit le nem nyomtamvolna az6rt, hogy segits6get kaphassak ehhez a munkahoz. Penze leg-tdbbszdr elutasitottak. Az elutasitdsok indoka mindig ugyanazt nincs

339

FIGELY GYORGY: BoRorv^[LEN

p6nz. ezek a g€pek nem ldteznek, nem l6tezhetnek. Ezl az dlliispontotk6pviseli a "hivaulos" magyar tud6st&sadalom Alljon ilt p6ldakent

egy olyan, tipikus lev6l, melyet akkor kaptak a rendez6k' amikor ̂ z

olajkdszletek kimeriil6sdvel kapcsolatos el6adesonua meghivlik a lev6iir6t is. Az el6ad6s cime: A 24. 6ra. Azt igyekeztem elmondani,hogy komoly, val6s vesz6ly fenyegeti technikai civilizSci6nkat a v6-ges olajk6szletek miatl. Azt hiszem, hogy a t6m6ban kapott lev6l nemig6nyel kiil6nijsebb kommentdrt, mindcjssze annyit' hogy 6n sajdtp6nzemen, sajet id6mb6l dolSozom es nem az ad6fizet6k p6nz6b6l.

ahogy az ELTE professzora- A lev6l kdzreadiisinak puszt6n az a c6l-

ia. hogy a Tiszt€lt ad6fizet6 Olvas6val megismertesse. hogy mire kdftik, vagy ink6bb mire nem fordithatj6k az dltala befizetett ad6t.

E6nO6 T,RA^D TUDOMANYIdIT'MfiNaszrrruDnriNYr (ar

MAGKiMIAI TANSZTKt 518 Eudrpst I 12. Pf. 12.t szalodt6: dr. HoM@y zol6n c64lc'n' d@roE-Mil: honoMy@paF chm.elte.lrFdr 2094642 T.tdon 20945J5/1564

Tisztelt Alelndk asszony I

Dr. Egel.t Gliirg 2001. tlec. 12-ei el6addstira sz6l6 neghir6idt

megkaptan, amit mint magdnszemA, 'szinftn kdsza;nijk

Meg szeretuAm a.onban ragadni az Ilaklmat, hog Jelhivjam a f-grelmit arra, amir6l feltltele..isen szeint nincs kell6 infotm(Xi6ja

EeelJ ir Pftkenysiglt As n4zeteit \)aLanennyirc isnerem tuhhoz biz

tosan eliggl. hogJ mee tudiam itllni), ls azokat az dltudonin kiird'

be sorolom. Foglalkoztisomb6l atl6tl6an in a val6di tudomdnyt iq\ek'

saem ko..retheni. oktatni, As ezlrt fel szokott hiboritani, amikor biao'

n'ros emberek ahozzdtft6k szrimdru trividlis1n ft|es nireteket hi et'

nek. Az it\enek k tzbtt vannak noiv meSs.dllottak is okosan sadmit'

csal6k. Nen tudom, hogy Egeb ir 1eryik kateg6ridba tartozik' ein is

akaro,n dt megslrteni, de tevlken$Age alkalrnas arm hog)' a !em1i'

saettudomdnlokban ke\)d sbl j dratos e nbereket me gtdvessaen. t t ezae L

atdtissa a validi ltdamdny tekintAl\& (nen, mintha annak \)al6disdga

a tekiftAlyen alapul a, de a legell)ontabb dolgokat csak kevesen utd'

i(ik fehgni, ds a nagt, tbnegek 6hatarlanul csak ,hinni,, kdpesek pl

Einst e in kijv e t kel eft s e ib e n ).A le+sajnahbsabb a jelenlegi hel!.etben az, hotu- Ott d meghiv.i

jr'it hivatalos, pecsAfiel elldtott paPircn kiildte meg neketn Htttdrozot'

340

tan tiltako.nom kelL az ellen, hogy vdlasztott politikai vezet6k kbzpAn-z.en propagdljanak olyan nAzeteket, ameDek ellenkeznek az dllami is-kobkban oktutott tudo dnnJaL

Mig .:sak eBf naSJon egysz.erti dologra szeretnlk rdvildBitani, anlinAr a cimAben lelepLezi Egely r el6a&isit. UgJanis a ,tihott talail-mdnJo e gy qrtelmezhetetlen fogalofi. Kiil'nb sen a nai piacgazriat;deivili+ban igaz a., hog ho egt "taldlmAnyo val6ban miikiidik,ls lnsznot hajt, akkor nincs az a politikai hatalnm, amely neSSdtolnd, hoeyel6bb-ut6bb egj alelnes vtillalkozi ne csiruiljon bel;le pinzt. VikminJem szerht a ,tiltott< s.6 egyszcriien a sarlatdnxig dlcfuisdru szol-gtil. Kdrcm. ennekfAnyAbenJi$,eljdk ESely b el6a&isdL

Budape st, 200 l. dec embe r 7.

Udviizlettel, HomonnatZoIMntanszl kve.e t 6 e Eyte mi docens

Altalrban is elmondhatom, hogy rendkiviil er6s cenairet lehet ta-pasztalni ebben a 6maban. Amikor pdld6ul a fenti, az olajk6szletek klmeriildsdvel kapcsolatos eloaddst tartoftam, akkor a Kossu[h Rddi6Reggeli kr6nikdjrnak egyik riportere k6szitett velem egy besz€lgetdst,amelyben rdviden violtam a helyzetet- A riport nem jelenhetett meg,az indoklrsr crdt. Ugyanigy jdrtam pelddul a Vasdmapi djsdg cimiimiisomdl is, ahol B6thori Gi4bor elkeszitette a riportot, azt a szerkesz-r6kj6nak taldltdk. de m6gsem mehetett ad6sba. Hasonl6 helyzetjellem-zi a cikkeimet is. J6 prir cikket inam, de csak a Demokrala cimij lapkdzdlt le bel6liik n6hrinyat. Pdr esetben 6ln6ven is megpr6bdlkoztam,de akkor sem kitz6lt6k a cikket. Nem a nevemmel van tehit baj, hanemmagdval a t6mival. A felsorolds v6gdn egy oiyan rijsdgcikket adokkcjzre, mely nem iitdtte meg a m6rt6kel. A Magyar Nemzet szim6rairtam, 6s a h6tv6Bi rcvat szerkesztdje, Feh6r B6la j6nak is tal6lta, deminden er6feszit6se ellen6re a cikket feljebbval6i nem engeddlyezt€k.Az Olvas6ra bizom annak v6lemdnyez6s6t, hogy ezek az iresok vajonmidrt nem tiirtdk a nyomdafest6ket.

1851 ben Ceorse Bissell a latin 6s a gtjri;e, a hiber, valamint aszanszkft nlelN professzora ')a[ami oL]at tett, atninek hatdsa aztira istsrt as nindanqiunk lletit befobdsolja. O aktpitoua neg a modernk(;olajipa . 1853'ban, szikebb hazdjdban, Pennsybanidban jdnaLitta, hoqy lbrrisok kijrnyikin nagy ronpokkal giijtik bssze az ola-jat a ')iz kls.indr6l. is azt fethas:ruiljdk els6sorban gttrigytisz.ati c6-

341

EctrLY GYORGY: Bo*orraELEN

Iokra. Egj izben, amikor Adesanyjdt tnegLitogatta New Hampshere'

ben, ftgi hkoLijdba, a Datlmouth College'be is elldtogatott, ahol

lszrevett egy iivegnJi pennstlvdniai k'olajat, a it ellSet\)e vildgitlis-ra haszndhak a termekbek. Ekkor jdtt fti, hogy nemcsak 8y68yszer'k'tu, hanem fitdanyagkdnt is haszndlhat6 volna.

Azonnal megkereste isner6sAL Siuyman profess.ort, aki a YaleEgletem naeytekindbii legytan tandra volt. Nagy nehe.en dsszesze'dett irszAzdolldrt, dmi a kSolai kAniai vizsgtilatdhoz kelkft, 6s e8! iv

milva ott fekiidt az asztaldn a kutatdsi jelenty's, mely a sziklaolai tu-

lnjrlonsdg.tit mlltatta. A sziklaolaj a civilidb vildSot Jenye 8et6 ves./'

lyekre adhatott enlhi4st: mdr kivesz6fdlben vobak ugyanis a bdlndk,olajukat edtlis t'il.igitdtra haszndltdk. EStre dftiSdbb ls dniSdbb lenaz dru, hiszen e$,re messzebbre kellett nenni a vadds.oknak, hogfleteritsdk ezeket a szegdnt ndftnyev6 .iriAsokat.

Sillynan 1855. dprilis 16-dn kiadott kutatdsi jelefiAse azonban

elegendd alapot adott ahhoz, hog! befektet'ket taldljanak, As elkez'

didjajn az olaj iparszeri bdnydszdsa ts feldolgozdsa, desatilldci4ia.Hogt mieft pont egy klasszika filoltigusnak jutott osztdbrisziil amodem olajipart megteremftse? Nyilvin azdrt mert a szAnipar ak'kori nogjai akkor is ds mA8 fibb embertilt6n i ideiS meg vohakebgedve a helJzettel, igy gondoltdk, minden i6l ran. PediS dtlaS'

ban 50-100 dvenkint megib aa emberisAg e?y energiav,ilsliSot. Az

els6 akkor 1)oh, amikor kezdett kifoqyni Eur4priban az addiS kime'rithetetlennek gondoh fakiszlet, ekkor a kdszin mentexe meg plldd'

ul az acilg)drtdst 6s a g6zgdpipart.Ax egykori klasszika Jilol6gus vilctlenszer felismefise teremtette

me7 a mai \)ilrig leghatalmasabb ipanit, mely a hozvikapcsolidi au-t6ipanal egJiitt taldn nL8yobb, mint az dsszes tdbbi ipar eeyiittrdv.

Am most is Eliilekeznek a sbtit felhdk. Most nem a bdlruik wnnakkifug6ban, hanem maga az olaj. Igaz, a milt s414ad kijzepin, amikoraz ameikai ol(tjipar lAtejdtt, az Osztrdk-Magyar Monarchia teriile'tin nuir Ltezett petrflcumipar, As btezett egy olyan petrljleumldmpais, ely alig komozot As jbL viLigitou. Innen, a Monarchidb6l indultel vildgh6d/t6 itjdra a petr6leum, ezt vetAk lit ds tbkdletesitefiek azamerikaiak. A petftjleum, mint enerqiafotds persze nem volt egdszeij, hiszen mint a k6olaj egyik s4imwzlkd. azlrt mdr nahdn) ezer AveismeniL De 6ppen lehetett t)olna a Monarchia is az olajipar meg-teremt'je, hiszen az ErdAb As a szomszAdos Havasalfdu bAntdib6l ishoztak fel olajat, bitument UgJa csak kmert vob, hogy a Kdzel'Keleten ls a Kaszpi-tengeren mindig olajat bugyoSnak a forrdrok.Magk egy amerikai filoligus kellett a felismereshez.

342

FnccflEK

Ug ldtszik, a tijftA elem inrAdi ,na?dt. Most, hogt fogJt/in van azolaj, fontosak lenndnek olyan gdpek, melyek helyetteslteni tudndk aszenet As az olajat. Olfan gipek, melyek ngy adnak energi4t, hogfnen kell hozztijuk nzemanyae. Fantazmaq6ria? Ugyanezt mondrdkazoknak is, akik igy gondoltdk, hogy az olajlrt nem dsni kell, hanemfiml Tlikiletes bada dgnak rAhAk az 6tletet, 6s csak kerAs etnbertartott ki mellefte.

Az iizenanyag nAlkiili gipek ugyancsak vad ,tletnek tiinneh mond-vdn ilyen gApet Apiteni ehtileg lehetetlen.

Ez iv nuljus,iban, egy ilyen gip bemutahijAn vetnm rlszt Budape*ten. Dr. Szab6 liszLi kanadai magyar m4majk-kdzgazddsz mutatta betaldlwinydt A 8/p egy elektronos Senerdtor kb. 150% hatdsfokn.A meghajtdxihoz fdlhasudh energia ruisfllszeres& adja vissza, igy,hogy a megtermeb energia fele h6, fele villanos enerSia. Visszaemla-kede fzikai tanubruinyaimtu, fblbttibb hihetetlennek ttlnik ez az eredmAny, hiszen az energiamegmala.di^ bnAtule ne teszi lehet^)A ilyenszerkezetek meg4pi4sAt. Satbtj ir azonban mindenkit beenged a grdrt6iizemabe As gipeit szabadon khet fArykApeztL a hoTidrtdk bdnnifileellen6rz6 mlrlst is elvdSezhettelc Ezeknek a vinin feliil fiiggetlen szak-embercknek mAftsei is aldtdmasztottdk a 1S0Vo-os hattisfokot.

Szab6 I liszl6 taldlmdrya mintegy 20 6tes miltra tekint rissza, ak-kor kapott el6szi;r felklrlst ls lehetdslget arra Kanadriban, hogynlzze neg, nilyen megolddst lehetne taldlni az akkor tetdzi olajvdl-sdg idejin valanifdk nj energiatermel6 glpre. A sikertelen ktsdrle-tek sonit egyszer csak 8/)ngAn megm tatkoa6, dm ruir ki Arhetdtdbbletenergia jelenl'te szakitotta meg. LAtejiitt az elsd ollan gA-piik, melt n6htiny s4izaliknyi tbbbletenergidt mutatott. Ezt az ese-minlt tbbb mint egy dvtizedes, rengeteg plnzzel As kisArlerczAsselj,ir6 munkq kt;vene, melynek eredmAnye lett ez a nytiri benutat'.Mostann kAsziilt el ugya is az els6 kereskedelmi cdlra 4pitex gdp.A bemututti is l4nyegAben az adds-ratel aprop6jdn sziiletert: iinne-pAryes keretek kdziitt irtdk aLi az iratokat is adtdk dt a gipet. A wr6egy kanadai clg, amelrnek kdp\risel6i, alapoJ szakiirtdi dNizsglildsls mdrAssorozat utdn diintijuek igy, hogy kiJizetik a e4teLirat, a 7milli4 doll6rt.

A sors szesz4lye folyiin, nihdny nappal a budapesti bemutanj AnSzingapirban egy hasonh5 )notor et*etkaiai befiutatdjlin vehettenriszt, eaittal egy japlin fehaLilti, Kohei Minato mutatta be motorjait,generdtorait. A Szab4-file taldlmdnnyal ellent6tben ezek egiszen pi-ciny k4szikkek, a6r ?.sebre is rakhattjak, hatisfokuk 200Vo is 500Vokozdtt moaog. Ezekndl a szerkezeteknAl nem keletkezik h6, a bemend

343

EGELY CYORGY: BoRolvAfLEN

methanikus energia ttibbsaajrdse iijn le elektrotttos enereia .formdjd'ban, ha g:nerdtorklnt haszndljdk a klsziiliket, 6s ugyancsak illen aa

Irdny, ha moto*dnt miikddnek.Kohei Minatot mindig is A ekebAk a ndgnesek, Iterekkordban so'

kat jlts.ott mdgnesdafttblaikkal. igy, jAdk kiizben vetu As.rc' hogy

mris-mdj edt 6re. akkor, anikor e gymtishoz kipest Erortan mozgatja

a mltgneseket egl-egl bi!.aryos s.68ben tatva. Ebb6l az itletbi;l

negirzdsbril elinduba, nintegy 20 Aven dt dotSozott s.erkezetein'

mtira kb. 60 orsztigban kapott SApeire s.abadalmat

150 6vvel ezel6x a bdlnaolaj drd?uldsa foglalkoztatta az etnbere'

ket, ts megoldtist keft.stek. A negol.lds tiibb sztiz i|e kl.nil tub' hi'

szen negron sokan tudtak a sziklaolajr6l, a bitutne$6l, arfiL hog| ez

megg\tijthat;, eldgenrct6. Mdgis egy kivtildll', a szans.kit 6s latin

n\relyek tuddja. George Bissell kellett ahhoz, hogy elinduljon a ki

olajipar. 0 vette lszre ezt a lehetds4get ls at.6 btlete volt, hogJ a riqi

kinai s6brinJriszatra dlkdt Ms firdsi mdds.ereket haszndljdk, 6s ne a

salnbtinJriszatban megszokott tdrnds, ds6s, $dkdnfos m6dszereket

Bissell j6 idiben lipett d ti;ftAneletu szinpaddra a bnyegAben meq'

atapo.ta a. olajipat. Ma a a fa;ld orsztiSainak SazdIssdgat az hatd'

roz.za ne7, hogt menryn biftokolnak a k'owkaszletbdl. Lehet, hog!

mdr nem solaiig?

Tisztelt Olvas6!

Munkrm sordn gyaloan keresnek meg kutat6k saj6t tudominyterule-tiikitn el6rt eredm€nyeikkel, s kbziiliik a legtehetsdgesebbekkel kdzit-

sen egy tanulmdnykijtetetjelentettiink meg. Ez lett a ,,Beveze6s a t4r'

technol'gidba" 3. kdtere. Ebben a kdtetben az ut6bbi 6vek, 6vtizedek

olyan nagyon fontos magyar szeilemi eredm€nyei jelentek meg. me-

Iyek a hivatalcs akad6miai kutat6inr€zeteken 6s t6m6kon kiviil sziilet-

tek. Minden egyes esetben r;ner6b6l v6gzett kutat6sk6nt. Az iitlagosakad6miai eredmdnyeket abban mriljdk fdliil, hogy mindegyik a maga

teriilet6n egy egy komoly m6rf6ldk6; rij ipardgak alakulhatnak majdki ezeken a felfedezeseken.

Az elmilt 6\'6sz6n k6sziilt egy tizr6szes, harminc 6rds eltiad6s-so-rozat is, melynek eload6i a t6m6ban kutat6k voltak, j6i6szt a 3. kiitetszerz6i mutatt6k be berendezdseiket. 6s mondtdk el tapasztalataikat ar6rtechnol69iiival kapcsolatban. A videokazetta-sorozat megtekintds6tmindazoknak ajdnlom, akik gondolkodnak a t6m6r6l. vagy t6rtechnologiai berendeleseker \zeretndnek ke\ l i leni .

344

FiccELtix

1. kazetta: Dr. Eg€ly Gyitrgy (kutat6-m6mitk): Bevezetds a szimmetria 6s a megmaradis szerepe a fizik6ban; Molnir Gyiir$/ (iizem-m6miik): Az Adams motor miikdddse 6s 6pit6si tapasztalatai

2. kazetta: Dr. Egely GyiirS: A szimmetriafegsemmisit6s m6djaielektromos mez6kn6l, a mechanikdban. gazkiiijl€sn6l Mi a kijzdsa tdbbletenergla{ermel6 gdpekben?; Eperiessy Andr6s (villa'

mosm6miik): Mozg6 alkatresz n6lkiili energiatermeld g6pek(Coler. Boday, Hendershot, dvcsao;

3. kazelta: Dr. Eg€ly Gyiirgy: A szimmetriamegsemmisit6s m6djaiIl.; Geoffrey Spence (viltamos-iizemrn6rntik)r Tdbbletenergiatermel6se elektronorv6nnyel; Gonthir Szldva (technikus):

Schauberger-tipDSf szerkezetek dpitdsel Cstikiir Csaba (g6p6sz-

m6rniik)i A szimmetria szerepe a mechanikiiban, energiakinyerdsmechanikai tton

4, kazetta: Dr. Egely Gyiirgy: Tesla tal6lmiinyai; Szamoskiizi Jinos(technikus): A vekuum - vagy dter a fizikr4ban. Hogyan csapol-hat6 meg?

5. kazetta: Sarkadi Dezs6 (fizikus)l Gravitaci6 6s m6dositesa, antigravitici6s Ksdrletek; Dr. Egely Gyiirgy: Osszefoglal6

6. kazeua: Dob6 Andor (matematikus): A t6rid6szerkezet tulajdonsri-gai €s m6dosit6sa, a mozg6sok hatisa a l6id6szerkezetre; Cs6kiirCsaba: Mitjelent a gyakorlatban a t6rid6szerkezer \r6lto^at8a2

7. kazetta: Csonka Istvin (villamosm6rnitk): Gikisiil6ses berende-z6sek (Correa. Csernicki): Keresztfri Ferenc (technikus): Viz-bontdsos k6sziil6kek 6pit6se

8. kazetta: Dr. Egely Gyiirgy: A Vajda J6nos-fdle tiibbletenergia-termelS g6p alapelve Sind€ly Liszl6 (g6p6szm6rniik): Az atommagszerkezet6nek szimmetridja. Hogyan 6ptjl fel az anyaB?

9. kazettar Sind€ly Lrszl6 - Dob6 Andor: A t6rtechnol6gia tegabblehet6s6gei. Az anyag-rtalakites, 4 terr."l.i6, az iddutazes technikai lehet6s6gei; Gdl F€renc (g6p6sz- 6s vegy6szm€rniik): Egy-polusrj generdtorok 6pit6si tapasztalatai

10. kazetta: Dr. Szab6 L6szl6 (g6perzm6rndk-ki:zg zdtsz):A C-720-as generdtor (mSgneses molor) miikdd6se 6s 6pit€s6nektcjn€nete; Molnir Cyitrgyr Az Adams-motor 6pit6s6re! kapcso-latos rijabb eredm6nyek Szamoskiizi J6nos: A vekuumenerglamegcsapolasa vrkuumcell6val. Termodinamikai anomiili6k ftrlyad€kok 6s g6z6k eset€n

34i

ECELY GYoRcYr BoRorvA[LEN

A kainyv, s az el6adissomzat is ̂ z6rt k6sziilt, hogy a MagyarcrszS-gon mindig is meglev6, 6rtelmes, krcativ, tenniv6gy6 embereknekelegend6 informdci6t adjunk ehhez a munk6hoz. A 3. kdtetben €s azel6ad6s-somzatban mindenki dal olyan eljrrdst, szerkezetet, amivellehet6s6geihez, technikai tuddsdhoz mdrten elkezdhet kiserletezni, hi-szen ki a mechanikdban, ki az elektrotechnikdbanj6ratosabb.

Tov6bbra is azt aj6nlom, hogy ne egyenk6nt, hanem csoportosan,6sszefogva, egymdst segitve dolgozzanak, mert csak igy lehets€gessikert el6mi, 6s csak ekkor van es6lye annak, hogy a megszezett tu-das 6s tapasztalat tdbb6 nem v6sz el. Ennek 6rdek6ben a tanfolyambefejez6se 6ta folyik egy rcndszeres csoportmunka, amit mi Tesla-csoportnak neveztiink el. Havonta szoktunk tal6lkozni, €s megbesz6l-jiik a m6gnesmotorok 6s a Tesla-fdle impulzusgeneritor 6pit6s6velkapcsolatos tapasztalatainkat. A rdszv6tel el6felt€tele, hogy valaki el'olvassa a 3. k6tetet, 6s megn6zze a tanfolyami vide6t, mert az ott kd-ziiltek alapvetden sziiks6gesek a t6ma 6tfog6 meg6rt6sdhez.

Rem61em, min6l t6bben csatlakoznak csoportunkhoz. V6romazoknak a fejleszt6knek ajelentkez€s6t, akik kel16 elszdntsrggal, 6spersze szabadid6vel rendelkeznek, 6s szivesen r6szt venn6nek mun-kenkban- Ha van lehet6s6ge, segitse anyagilag kutat6munkenkat,kUzdelmUnket.

INToRMicldI

egely@axelero.hu;Telfiax. 06 (23) 450-181 i2092 Budakeszi, Pi:38.

Budakesfi, 2002. sxeptember I .

Ti s zte lett e I : Egelj Gy6 r gy

A Ztld Technof6gia Kijzhaszni Alapitv6ny szinl'jat aBiato6igy €s Vid6ke Takar6ksziivetkezer budaiirsi fi6kja vezeti.

Sz6n aszSm: 64500(X1-1M17672Cime: 2040 Budacirs, Szivervrny utca 5.

346

. Paul J. Nahin: Oliv6r Heaviside. Scientific American. I 990. jfnius

. C. Jungnickel R. Mcconnrnach: Intellectual Mastery of Nature. Univer-sily ofchicago Press. Vol. IL

. H. Lipson: The Great Experiments in Phisics. Oliver & Boyd, Edinburgh.1968.

. Keith J. Laider: To light such a candle. Oxford University Press, 1998-

. J. J. Stocker Nonlinear Vibrations in Mechanical and Electrical Systems.Jobn wiley, 1950.

. Stephen Nettel: wave Phisics Springer Vertag, 1992.

. P. G. Drazin: Solitons. Cambridge University Press, 1983.

. Gaponov - Grekhov Rabinovich: Nonlinearities in Action, Springer'Verlag. 1992.

. M. Romoissenet: Waves Called Solitons. Concepts and Experiments.Springer Verlag. 1994.

. Nikola Tesla: On Licht and Other Hish Frequ€ncy Pbenomena. Philadelp-hia, 1893- februSr, Published by Ni kola Tesla Museum, Belgrade, I 956.

. Patent Ne 568176. Apparatus for Producing El€ctric Cunents of HigbFrequency and Potential, 1896.

. Marc J. Seifer: Wizard. Birch Lane Press Book, 1996.

. Akimov A. Moskovskyi Quantum Nonlocality and Torsion Fields. Pre-prini.Nb 19A, Centre ofNonconvertional Technologies. Moscow, 1993.

. G. Shipov - A. Akmov - A. Moskovsky: Physical vacuum and Quantumreality. Preprint -lYe 20A, Centre of Nonconventional Technologies,Moscow, 1992.

. Robert Buderi: The Invention that Changed the World. The Story of Radarftom Warto Peace, Lirtle Brown & Co., 1997.

. Gery Vassilitos: Lost Science. Borderland Science Publications, 1997.

AJANTOTT TRODATOMI. r6sz

II. r6"sz. John D. Verhoeven: The Mystery of Damascus Blades. Scientific Ameri

can, 2001. janurr, pp.62-67.. W. Brian, Arthur: Positive Feedback in the Economy. Scientific American,

1990. februer pp. 80-8s.. Roben Temple: The Cenius of China. Prion B ooks Ltd., 1998.. Joseph Needham: Science and Civilisation in China. Cambddge Univer-

sity Press, vol. l-12.. Will Durant: Our Oriental heritage. Simon & Schuster, 1954.. Jacques Gemet: Le Monde Chinois. Armand Colin, Paris, 1999.

347

. Potonyi P6ter: Kina rdrt6nete. Maecenas, Budapest. 1994.

. Arnold Toynbee: Surviving the Future. Oxford University Press, 1971.

. Will and Ariel Durant: The L€ssons of Hislory. Simon & Schuster, Net!York, 1968.

. Timothy Brook: Th€ Confusioru of Pleasure. Commerce and culture inMing China. University ofCalifornia Press, 1998.

. Joanna Waley - Cohen: Sextants of Beijing. W. W. Norton & Company.New York, 1999.

. Szun-Ce: The Art of war. New York. 1906. (magyar forditris: Giincdl Ki-ad6, Bp., 1996.)

. Jacques Gernet: Kina h6lkijznapjai a mongol h6dit,is e16est6j6n. GondolatKiad6. Budnpest, 1980. 1250 1276. old-

. Tokaji Zsolt: A r6gi Kina fegyverei. Zrinyi Kiad6, Budapesi. 1997.

. G. G. F. Simkin: The Trad;tional Trade of Asia- Oxford University Press,London, 1968.

. Joseph Needham: The Crand Titration. Allen & Ouwin Ltd. 1959.

. Peter James Nick Thor?er Ancient Inventions. Ballentine Books. NewYork, 1994.

. Jolan Chang: A tao tanitilsa a szerelemr6l 6s szexr6t. Arany Lapok. 1990.(Forditotta: Temesi Ferenc)

. A tudes tarsadalma I II. Strat6giakutat6 Intdzet. Ipargazdasrgi Kutat6-Ta-ndcsadit Kft. Sorozatszerkeszt6: Varga Csaba, Csajrg6 Zolten. Budapest,200r .

III. r6sz

. Milton A. Rothman: Discovering the Natural Laws The ExperimenralBasis ofPhisics. Dover, New York, 1989.

lV. r6sz

. Kenneth S. Defteyes: HubberCs Peak, The Impending World Oil Shortage.Princeton University Press, Princeton. 2001.

. C. J. Campbell: The Coming Oil Crisis. Multi Science Publishing Company, Petroconsultants S. A. Brentwood. England, 1997.

. C. J. Campbell J. H. Laherere: The end ofCheap Oil. Scientific Ameri-can, I998. mdrcius. 278. old.

. M. King Hubbert: The worid s Evolving Energy Syst€m. Ame.ican Jour-nal ofPhysics. Vol.49. N, 11, pp. 1007 1029. 1981. november.

. Richard A. Kerr: Tbe Nex Oil Crisis Loonrs Large and Perhaps Close.Sience, Vol. 281., pp. I128' l131. I998. augusztus- 21.

. C. B. Hatfieldi Oil back on rhe gtobal agenda- Nature. Vol. 387, pp. 121.,1997. mtjus. 8.

348

MAGNESGYARTASferrit-alnico-neodimium-szamarium m6gnesek

m:igneses eszkozdk, elLen6rz6 eszkdzdk. vaskivilaszt6k.m6gneskuplungok. miianyagkdt6sii magnesek,m6gnesasztalok, emel6- 6s rcjgzitom6Snesek,

6ratart6k, hegeszt6si seg6deszkdzok, megneses z6rak

EUROMAGNET KFT.1102 BudaDest. Szent L6szl6 t6r 20. (volt REMX 6piilete)Nyitvatart6s: h6tf6-csiitiirtiik: 8m-16m, p6ntek: sto-12"0

telefon/fax: 43 3-0050, 257'71 l9; www.euromagnet.hu

B('RSMAGNET

BoRs LAszLo EV Villamosn#mitk1107 Budapest. ltrt6 utca 14.Tel: 06( I )162'6828 Tel/ fax:06{ I)295-l l9 lMobi l :06(30)9612-103

V6llalkozisom dlland6 mdgnesek. migneses eszkajzok 6s migneses berendez€sek gy6rrtsdra. tbrgalmazesdra €s m€r6s6re szakosodott. Kornplett miisza-ki megoldrisokkal 6s tanecsaddssal segitjijk vevrtinket.

AlNiCo dntdttnlignes: a le&iobb hijm€rs€kleti stabili6si anyag.T,,"- 500 550 'C (B x H),", I I 42 KJ/mr

Stroncium- 6s B6rium-fer t mign€s: a legolcsltbb mdgnes anyag.T^* 250 "C (B x H),,"^ 10-30 K.l/ml

Ritkafdldf6m mrgnesek.Szaniriun-Kobalt: alegdrigdbbmrtgnes.T."- 250'C (B x H)," , 127-222 KJ/mr

Neodimium-Vas-B6r: a legjobb mtCnesesp,uamelerekkel rendelkezrtanyag.T,,,"" 80'180 "C (B x H).,, 207-406 zu/mr

Nyomtatta 6s kiitiitte:Redlszisztdma Dabasi Nyomda Rt.Fetel6s vezetd: M6di Lajos vezerig zEat6

. rO. Orl

,r.a"iffi

":s""f}.3:f;':1

-h:$ffil*2852

Pt.