Egelu Egargg

ilTilrrAr[5 rrf,[1

Titokatos er6k?l. kid,is

A rtu !z lggcben tnegielent &. Eg€b GyatrSy - &. Dis Magdolna: Titok-

ze .r,6t oidon nya? avagy mag6nvSbmeny a Pfl"ajelens6geh6l cinii

t-yv &lgcrzotr b6vftett had6sa.Az aE&i l6a€t t szakmailag ellen&izte

rf- AFi Ptlrt-tudy Sarcltad�-tu7tttrind- fdLiszl6

Ba5: fra GtttrgyBd!6 rrdf*: Csordrs Levente, Orr M6t6T:FGrfi.: ld€sziros Katalinsrff6cq6 grafika szerkeszl6s: M6szdros Gdbor

A d.w s^vMENrEs, K6RNYEETBARAT PATiRB6L IdszULT

ISBN:963 2124154

C."j/righ &- Sgely Gyiirgy, Budapest, 2004triadF Egcly KutattFejlesztd Kft.

Fz r Ltuyv az Anti-Manhattan-te kert€ben k6sziilt.

N',om 6s kittittte:R€dszisdena Dabasi Nyomda Rt.FeleL66 vrzet6: M6di Iajos vez&igazgat6

TemeloWncvzfrEr6sz6 -5

I. Rdsr: A rfzTiNc - 7Atfzrinc[u.6pibm l2Jil€kl tdzzel - 14Tmulhal64 a tiziinc?

Burkan m6dvere - ItRobi.r m&lvele-21

van-e bnlos n6dsztr? 23Md.es€L mesM€sek - 26Er€dm€nyek - 28

ll. Risz: A ruRcs,(r6r A csoDitc - 43

lslagt lpbol - 3l0nhipn6zis - 3lA g'lou mozgts - 32d kidenftosl halis - 33t'rrolgrsos htler - 14Tfzs6ta 6s fon6 olaj - 41To{ibbi lehelo-se8ek - 41

luftsasisok az €ldvilidm - 47 P&4ormil ielensa{ek - tEA bizM - 50 Telepatia - 96szellmi teljesitm6nyek- 54 Ks€del€k- 103A mem6rh - t7 Teleprlia 6 drrolmce - 104Az a$ m0lijdae - 60 Prelognicit - 108.{z a$modellek hiinyossigai - 66 A pr€k%nici6 kisCrhtiAs6.iiltagymilkitd6se 66 vits8tlau - ll3A s6.iil6€k hasna - 58 Clairuyrnc€ - I 14,{gy n€lkiil? - 71 ,42 EsP k6pesdgek erTtrsh€rlet a koponyiban - 75 a szem6lyi568 - I 18Ahalil kozel€b€n - 83 Acs{d!- l2oSzuSgerti6-96 A1evM.i6 - 121

lII. Rfsz: A MENDEM0NDin6L A lisiRrsnc - 127 .AmegM€6- D8 Rikt eldiordulis l3lFmlomproblemik a felGtele{&€k - 129 ririlsi probl€mik - 132A klr6derek - 129 tumDniktui,ts Fobl6mtk - 133Az ism6l€lh€to's€gprobl6mii- 129 cr olszifizis - 134N zntpttlh - 130 firitikus sinlek - 134Mien tuduok kewset a

panjelenseekdl? - l3l

IV, Riszi Gdf,BE xaNr$& szfTRoDEArr rflsrlr,Yof,- 155A sknfordi vizsgtlatok - 138(jl0deg6 l6mitntzereken

ftAenldrzs5il^tok- 144A kentl Allami E$rel€meo

fi&et1\tusglJ^ - 145

Szkeptikrsok t hajlit sr6l- 149l$zitlCk Readingben - 150A Hdred-rizlgrlatok,{nglldlm - 1t Id lrancia kulaltsi eedmenjrk - 157Ma$rorszrgj rrsCdok, ans

Knai dA6ri dedmenyek- 166,,8j26s" dolgok- 169

A L4wce Li\rcrnore Lalo.al6numbm fib6l i"sk !ik" - 163vik!€n $lsgilatok - 146

Londoni klsodelek - 147c.[eJ 6 r biieEeek- 148

V. R6sz: A I,BflEIBruN - 175Leherden a mare'llltikilan - 177 A btontiLtr l€heled€ns6ge - 187Lehe&den a fuikiban - 180 A 8y68yitis es a hheteden - 187Lehelei€n r biol6li,ihan - lEl

U. Risz: PszrcHoroNizN - lt9A psichohn&is rodd bnonete - 191Bfv€szd €r spirillzmus - 196A odonfny 6s az aszlduincoltatis * 200A vikloriinus kor 6 I spirilizmus - 202Dml€l Dund6 Hom€ €lele - 203Crcok€s kisd.lelei D. D. Home-mal - ?08Ellel6rck- 213

An€Esiqedm6ny€ktoSadrafs 220Nehales&kmogar.isko rkus erei6n, de

mech.dloi ei6leszit6s€k n€ftiil - 224Hansjelens€gek - 22tAkleksnqin kmeMlozrra - 22tNeh6z t6ry)zk €rintes

n6lkiili mozgalts - 226

6rinl6 nelkiil - 226r€nielens*ek - 226Lebeg's-227EWib h^,sok - 221Mwttuttxk - zzaCleh m66ek - 230Ercdmanr( addok - 231,{pr,t lirg{k lebeS6e - 231Megenheld€ a ps?ichokin€zis? -236

ta ̂ sztd n&6s.- 237sz6l6kha€s-239Reccsenes€k - 240Itrgak'jl'usjs -zal

lrblges-241Fdnielec6gek - 241Serceds - 242A k6lk fll €mebn A r pdl6n klrlrkul6 fel-

r6lelezefl tiiltselosdtu crookes kG6tiF$nA. -244

ES' rQijlo-m6mdk a52r.h - 247

D8y emberdlrd milrtD - 2i9flm6let€k - 26?[ozmihs elk6pzel6ek - 263.Eleterd'hodellek - 263Biol6giai fo\Emr - 265Apszichokhahmi a lm6szetb€n l€czd

A peichokln€zis mitrr szem6l,(el6 kozmi

,l pszichokin€u is mint megisn€rheledenIolFmat - 266

A psrichokinais mint meShittrozha!6paran6re.el*el lef hal6frikri folyrm4t - 266

lils6dei ell€n6rr6s - 267A negoldtu ,,kAn6l" \'an - 267n m€res klvilels€se - 268Eredm€nyek - 269Elektroldmiai m6dszerekal

\egzermefts*, - 272

Mis m6.6i elirrr$k - 276

vtr. Risz: A f,ryiTEL GnNcin a szaBiryr - 277l06tel€h rcndelleners4ek - 280A kuur6k €s u momilidk - 282A meleorit - egy ma m6.

elfogadon momrib - 282

Vm. Rfsz: Vorr, Nrxcs! Hovl LBfl?

A megs/62& mechanizonsa - 284ftdoniny, liGadalom €s adatgyfjtes - 286Porb6l leltiinh pohi l€sztjnk? - 285Tmulsigok - 291

(A rBr,BPoRricr6) - 293Elekenlignes€s hullinokk l

ql6 ryonkiiwlg - 294Zjlner 6s a neg]€rlk t€rdinenzi6 - 303A giimbvilenma] vd6 k4.solar - 307A 16r. a dinenzid a koi€lkezmdnyei - 309Nehtuy akad.i! - 314Sponlin psaichokinais -

a polterg€asl - 3i4[$ lensrcl eset - 316lqforddt lenivlabdik - .l l7

Fiiccu.*f, - 335

PrRi€166€gek - Iag'fejled ndontu/-3l9

vma negold,is? 319

Ml$estlu^ - 322Fory6 toltssek - 325Agyhullrmok - 328Mit hozhd I technih fejlft&€? - 329A lelies su i'llnelriarcszles - 330M Clet dkiniijt- 132

flrvarxozfuof, is {,{I'I,orr noDALoM - 343

El6szo

Mi6(? - tettem fel a kirddst magamnak szdzszor is. Mi6rt kell megma-gyar6zhatatlan k6d6sekkel foglalkomom? Nos, azert mert az a meggy6-z6d6s vezet, hogy a rendelleness6gek nem v6letlenek, kell, hogy legyenfizik6juk 6s megismer6stik 6ltali4nosabb, rijabb, hasznosabb tijrvdny-szeriis6geket vilagithat meg. Ezt €s csak ezt tartom az egyetlen helyeskutat6i sze i6letnek, ha kell a hivatalos tudonlannyal szemben is.

Szdmomra ma mr{r vil6gos, hogy a parajelens6geket a hivatalos tu-dom6ny int6zm€nyeiben nem fogjil kutatni, ̂ z eg6sz int€zmdnyrend-szer abban €s csak abban drdekelt, hogy ne deriiljiin ki: ezek a jelen-s6gek val6ban ldteznek.

Mintegy hisz 6ve kezdtem hozzi ennek a kdnywek az ir6sdhoz 6smiut6n elkdsziilt, m6g majd tiz 6vig ir6asitalfi6kban maradt. El6sztiraz fgynevezett rendszervrltds idej6n jelenhetett meg a kdnyv, im a tu-dom6nyban a rendszervdh4s mdig is varat magera. A term6szettudo-m6nynal ez a r6sze, ami kutatiisi teriiletem, a tudom6nyos kutati4smostohagyermeke: a miigiitte lev6 fizika pedig a term€szettudomrnyfeh6r foltja. Amikor ez a kdnyv a nyolcvanas dvekben elk6sziilt, m6gcsak sejtettem - ma m6r biztosan tudom -, hogy jelenlegi fizikai tud6-sunk nem el6g ahhoz, hogy a parajelens6geket megmagyardzhassuk.A kutatis sor6n nemcsak a fizikai 6s biol6giai jelens6gek gazdagsegaIepett meg, han€m az is, hogy a mi4sok iltal el6n eredm6nyek mennyi-re ismeretlenek tudomdnyos kitritkb€n. El6szdr tal6lkoztam a nyil-vdnoss6g kiz6r6s6na-k hat6kony mddszereivel a tudomeny k6reib6l.

Einstein irja egy helyiitt,hogy ,,Az eddig hawtosnak bizohlult fo-galrnak id6vel ragy tekintllyre tesznek szen, s mi elfelejtjiik emberieredetiiket, is vdhoztathatatlannak tekintj k 6ket. A tudotluinyos hal-a&is pdlydjdt ezutin hosszi ideig lezdrja az ilyen hiba. "

A felismert ijdonsdg n6ha 6vszezadokig nem kell senkinek, p€ld6-ul Leonardo goly6scsapdgya, csigahajt6miive; a himl6oltes k€tezerdves Knai m6dszere. Az 6vtizedes k€s€sek ma is gyakodak: Maxwell,Einstein, Kapica, vagy Mendel ercdm€nyein€k elismeftse hosszi id6tvdratott magera, a ndhdny €ves k6sds pedig sajnos szinte fel sem til-nik. Neumann J6nos mfu 195 3-ben j avasolta, hogy k6szirsenek l6zert,de kolldgii nem 6rtett6k meg ajavaslat l6nyeg€t. Piene Aigrain tit 6v-vel k6s6bb rijra megemlitette, de ezt is elfeledt6k- V6giil Schawlow €s

Townes javaslatara indult meg a kutatSs, s ez vezetett 1960-ban a rD_

binl6zer megval6sitiisehoz.A tudomdnyttjrt6nel tanisdga szerinl a legfontosabb felismer6se-

ket mindig is hosszri id6 ut6n fogadtdk csal el. Az' hogy a parajelen-

s6gekkel is ez a helyzet, itnmag6ban nem zdrja ki litiiket A magyarii-zat, a megoldds viszont nem jdhet az elmdleti fizikdb6l Ma igy ld-tom, hogy kiz6r6lag a miiszakr 6let. azaz a mdmiikitk hozhai6k el avrltozdst. De csaknagyon lassan. P6ld6ul a vitalit6sm€rd megalkotdsakb. tiz 6vnyi L:utat6munka eredm6nye. mai kercskedelmi form6jinakel6zm6nyei a kezdetleges vizfotgat6si kis6rletek voltak.

A hivatalos tudomeny elutasitdsa azon az elofeltev€sen alapszik,hogy mdr minden megismerhetd{ megismertiink, legfeljebb r€szleFk6rd6sek tiszttasa van m6g hdtm. Azt gondolom. 6pp a forditottjaigaz: szdmos r6szk€rd6st mdr ismerilnk, de alapvetd fontos k6rd6seksora v& m6g vdlaszra. De hogy mikor, az most, ̂ z els6 kiadas utanmintegy tizendt 6vvel sem l6tszik tiszrdbban.

,,A udorruinynak az a dolla, hogy szoryalmasan keresse az igazs6'

Bot, 6s ne naraljon majgdrte oban t, amebett nem indult eI. A sz6-les fdit lehet, hop kAnJelmes, de kiinnten lezethet zsdkutcdhoz. Az el'tunya8ob, olykor k6dis mocstiron 6t vezet6 melukiis|lny val6jttu4naz igazi bejdrat lehet az isaret Fnldjile." (R. l. Tylliard; Nature1926. jrilius 31.)

Budakeszi, 2003. okt6ber

dr. Egely Cybrgy

I. nfszA rfzriuc

ITIOf,ZATOS EROK?

Ktiliinds szokrs teded mostandban az ij h6bortoka mindig fog6kony

USA-ban. A Los Angeles Times [l] Ey kezdi egyik ciU&6t: "Azttinbeliptek a tizbe. Nem a Fid?'\i-sziSeteken, aem eg tli\)oli gitrdg falu-ban. s nem Algdridban, IndiAban, Brazilidban' va4y ruis eezotikus

fdldrtszen, ahol o. t{ziinc 6si, wlhlsi itwTli. Ezek az emberek Tuc"

son, Aizona zildtivezetArck L!k6i." Ehhez hasonl6 tiirt€netek tucat-jai jelentek meg sz6mos ijsagban 6s nemcsak az Egyesiilt Allamok-

Lan, hanem Kanad.dban 6s Eur6pa kiiltinbiizd orsz6gaiban is A meg-

lep€t6s azonban nem iga^fut 6rthet6' hiszen az rt6bbi ketezer 6vbiil is

maradtak fenn tiizbncr6l sz6l6 beszdmol6k. A kiizelmfltb6l is isme-

riink egy - a hawai egyelemen v6Szett - Ks6rletsorozatot, melynek

sor6n 576 szem6lyt figyeltek meg, akik katziil csak 9 ember talpanjelentek meg ksebb 6gesi sedil6sek miuti4 mindannyian v6gigs6tdl-

tak egy m6sf6l m€teres 6gd Par6zson [2].Egy mrilt sz6zadi vildgjdr6, bizonyos B. Thompson' igy szamolt

be a lidzsi-szigeteken ldtott tiizs6t6r6l: ,'KiiriilbeliiL 10 niter hosszti

tiizsz,nyeget teritenzk nmguk eI6. A ceremtinia kezdetekar iu6 fana'rabokat 6s na*, kih ataki, fofi6 kbveket helyeztek a tizszdntegre,

ami - szinte a<onnol - rendkiviil er6s h6t sugdni fehir 6s forr6 tii'

meggd ,tdlik. Ezuuin a ftsztveedk elcgyengetik a felszina, t@jd sttdl'

ni kezdenek raita. Az egik kutat6 megiintexe uebkend6j4vel az

el1ite lev6 izzi kijvet: a zsebkend6 azonrtal el68eft. Az iinrAps4g fitin

azonban a rdszwevdk hibdn setnmi elvtihoztist nem taldltak Voltak

akik azt dllitottdk naguknil, hogy ezt a kApessa9 ket' a tiizimmuni-

tdst, tit tud.jAk adni tltisoknak is." L3lEzek a megfigyel6sek nem elszigetelt' titken eliifordul6 esem6-

nyek6l tud6sitanak. Sok utaz6 szrdmolt be hasonl6 jelens6gekdl a

Fidzsi-szigeteken, a Baratonga, a Cook-szigetcsoporton szefie$ lapasztalatai alapjdn, de ez a szok6s elterjedt a polin6ziai szigetvildg-Lan is, ahol a cerem6nidkon ndhdny eur6pai is r6szt vett A tiizseta

els6, m6r tudomdnyosnak mondhat6 vizsgelatsorozat6ra az 1930-as

a

l rfzr,iNc

6vek v6g6n kerult sor Anglidban, melyrdl a Nature n€gy cikket iskdziilt [4a-4c]. Gyakorlott 6s amattir trizsdt6l6k kiili;nbi;26 h6m6r-s6kletrl paiizson pr6bdlt6k ki kepessdgeiket titbb alkalommal is. Azels6 esetben egy kdriilbeliil negy m6ter hosszrj par6zssziinyegen s€-fift \eEi,g egy Kuda Bux nevii bennsziilijtt andlkiil, hogy a l6ba meg-6gett volna [4a]. Egy fjabb vizsgdlat sorrn ara kerestek feleletet,hogy mintegy f6l mesodperces 6rintkez6s a pardzzsal milyen hiim&-sdklet-emelkeddst okoz a talpon. Ez a ma6sek tandsdga szerint 15-20 'C volt [4b].

Az els6, miir kutatisi c6loka is haszndlhat6 m&6seket 1937-ben v6-geztdk [4c]. A pardzsszdnyeg 4 mdter hosszi volt, feliilet6n 575 "C, abelsejdben kijriilbeliil 700 "C volt a h6m6rs6klet. Eg] gyakorlon ,Jiiz-sA 6", Ahmed H ssein 1,3 misodperc alatt futoft v6gig a sztinyegen,6s nem s6riilt meg. Ezutin h6rom iink6nt jelentkezij amat6rrel egiittism€telte meg a kis€rletet, azt 6llitva, hogy ,,immunitrset" 6t tudja adnibdrkinek. Kisebb m€rt6kben azonban mindh6rom jeientkezi meg€geftea talp6t. Ezut6n fjabb k6t ,,iinkdntes" futott v€gig a panizson minden-f6le segits6g n6lkiil. Ezek is megdgtek kiss6. A mdsodik kie6rlet sorinHussein 2,3 mdsodperc alatt hat nyfjtott l6p6ssel szaladt veig egy olyan7 m€ter hosszi par6zssz<inyegen, amelynek feliileti h<im6rs6Hete 740'C volt, 6s belul a parizs 750 'C. E kis6rlet azonban mindk6t hbin ki-sebb 6g6si s6riilesekkel jefi. 1938-ban toviibbi Ksdrleteke keriilt sor[4d]. Hussein 6s egy Edeock rcv6 ttnk€ntjelen&ezd 2 m6sodperc alattegl 800 'C-os feluleti h6m6rs6kletff pariison tutott v€gig igy, hogy 6slegfeljebb f6l m6sodpercig 6n a ldbuk a paldzshoz.

Wfk ^lapj4n kialakrlt az az iltaldnos n6zet, hogy a tilzsdta nemtriikk ugyan, de val6szinfi, hogy ̂ pareazsal val6 ritvid idejii 6rinrke-z6s miatt a leb nem melegedhet fel; ez jelenti a v6delmet. Ezzel a tu-domdny felig-meddig lezA(nak tekintette az iigyet. Azt az ellentmon-ddst azonban nem tudt6k feloldani, hogy azonos kifiilm6nyek kitzitttn6hfuy embemek meg€gett a talpa, rn{soknak pedig nem.

N6zziik most, hogy l6tta egy szovjet fjs6gir6 az esem6nyeket Baliszi9e6l6n az 1960-as evekben [5]t ,,A t6rcn nyhox, feur esemyd alattegy pap dlh. A itLthoz sz ksiges kellikek, az illatanyagok As a fristijl1-pdldik egJ atztalhin vohaL A cerem6n ii riszt vevd kit kisLiny nuiriinnepi dlszbe i tdzbx. A pap a fiistiildt a lednyok feb l6bdha, akikbeszivkik a b6dit6 illatot. MinA nibebb 6s mdbebb transzba kertihekA pap legtez6ket adott nekik melyekkel k Linbs tdncba kezdtek- Fan-tasztikus yob a hininy is kissd ijesxd is. A Linyok csukott szanunelxincoltak, ennek ellen4re nozgtisuk ritmwa tbk4letes szinkrcnhan volteSyruissal. Efthetetlcnnek tint az is, hog amikor a ldnyok n6tuiny

mo[z{tos ERoK?

pillanrtra negpihentek, ebbbil a killinleges dllapotb6l megsem lAptek

ki. Az egyik rAsztve\,6 tiizet |yiitoft, 6s ekktr a hinyok csukott szemmel

a riiz kbriil fotytatuik tdncukat. Egyre sebesebben forogtalq mind kbze-

Iebb ds t'izelebb 6rtek a lLinsokhoz, miSnem aztAn egikiik mezitl'ib atfizbe tlpeft. A nuisik hanarosan khex4 A ldnJok pijr86 tdtu:uk kdzbeeltapostdk az 696 fit 6s a k6kuszdi6 paraudt. A uinc is a zerc tet6fok'tira hdgoft, az embemek az volt az lrzcse, mintha dlonban, hiptu5zis'ban ldtrul a k.t hiny tdncdt. Egyszer csak ndluiny tiizb6l kireptil6, 686

la6kuszdi6darab megperzsehe a nAz6k ruhdjdt' As az agett szdvet sza84

betailtiitte a leregdt. Hirtelen meSdlh a inc. Nenl" ez nem dlom! Ezvah6sdg. A linyok mezithb tapostdk az Agd fiizet, is s4rtetlenek nlrad-tak A pap kivezefte a panizsb6l a kiheriilt, reme86 ldnyokaL leiiltette6ket eBJ padru, ahol ;sndt neSgyijtott wlanillenJiistijl6t' as e2zel ki'hozto' 6ket a tratrszbtil Amikor kijzelebb mentiink a ldnyokhoz, akkortAttuk hogy csak gyerekek. Mind a kettd nnsolygott. ES'snek a leq'kisebb nyomdt sem taldltuk mituk" Ez a leires megk6rd6jelezi azt amagyar6zatot, hogy a $/ors 6rintkez6s miatt nem 6gett meg a bdr. hi-szen itt huzamosabb ideig a tfzben voltak a r€sztvev6k.

Nemcsal egzotikus szigetek 1ak6i k€pesek a tiizben setAhi. Egy LosAngeles-i iizletember 6s orvosi egyetenre j6r6 fia [6] igy szdmolt beBrazilidban et6lt 6lm6nydr6l: ,,San PauLiban emberek tucatiait ldttahahogy a vdrbsli; pardzton sittibnk. Oreg hi)lgyek retikiillel a keziikben,sz likfatal gerekiil,*el a karjukon s6tdhak dt a 10 materes panioten'geren, ami a leggondosabb mAr4sek szeint tdbb mint 300 'C'os volt.Az el6kisziiletek rufi dAlukin meqkezdddtek. Hosszi Serent ik szdzaiigtek el, amig napnyugtdtu k4szen dlh a vajrdsen izz6 pania. Az inten'zlv h'sugdnds nuir 20 mAelrdl Agefie arcunkat, igy Mufuin elbizonyta-Ianodwnk a riszvitel dolgdban. EddiSi tapasztalalunk azt mondatta ve-Iiink htgy bti*i, aki beleldp a tiizbe, silyosan megA8. A tiibbiek azon-ban hosszi sorban atgyalogobak a forr6 parazson - Iutva, vagy kissiIipisek*el -, As a lljdalomnak leqkisebb jel6t sem mutat ik. MiLttAnegyie tijbben jijttek & a pardzstengeren, g gondoltul<" hogy tal'in miis tit tudunk menni a tfrzdn nindenfAle sdriil's nAlkiil.

Odanentiink a panizsszdnyeg szibre, bdtorsdSot dntbttii k ma'gunkba ds elinduhunk. Mindketten kitszer mentiink 6t a panizsonanilkiil, ho|y hdsiSet, vagy fdjdalmat 'reztiink nolna! Csak e8t egl'szen kicsi AgAsi n ontot taldhmk a ldbunkon. Fantasztikus volt ez az6ln6n!. Pntbdltuk negfejteni: hogJ tiiftlnheteft? Kon'entrdc i segit'sigdvel valahogy szigeteltiik tnagunkat? Egy biztonsligos dsv4ntt te-remtettti k a pardzson pusztdn azzal, hogy elhittiik, mindez lehetsa-ges? Mdgis elkipzethet6 az elk6pzelhetetlen'

l0

A TUZTANC

Bdrni firtlnt is, aktu gondolataink ydboztattdk meg a ki,ils6 vahi-stigot, aur valami mds tirftnL nindenesetre olyan dolpSban vettiinkr4szt, ami a realitdsnil alkotott klpi.inket drdkre megvdltoztatta. Eb-bdl a "tiizsZtdb6lo a.t tanubuk rne8, ho8) csak a magunk dllitoua ha-dirok l4teznek. Eldsziir azt hi i&, hogy lehetetlen aforni pardzson dt"

enni sAiius nAkiil de amikor legy6ztiik hitetlentigii ket, ij tdnlatn ib meg sTimunkra. "

Ebben a besz6mol6ban 300 'C-os hdmdrsdkleten sokan teljesiteFt6k sikeresen a pr6b61. De ha ezek utin azt hinn6 valaki, hogy a triz-tengeren minden baj n6lkiil dt lehet g6zolni. nagyon t6ved.

A k6vetkez6 beszdmol6 egy sikertelen kisdrletr6l tud6sit [7]: ,,SriInnkin minden lv jiliusdban megiinneplik MuruSen isten iinnepa.Hinduk is buddhistdk vesznek rdszt a Kataraqama+iiztdncon. Flrftak,n6k y's gyerekek, tdbbs6giikben hinduk. Tbbb 6rds tlihc urin dltaLibanhajnali nigJ 6rakor hennek be a tflzbe. Uey tiint, hogt a fincosoknaey resze eqydltalan nincs transzbatu, inklibb fliradtnak As idegesnekldtszottak A panizss.dnyeg legaldbb 12 miter hosszti vob. Japdnbannuir riszt vettem ilJen iinnepsdgen, ls minden baj nllkiil sikeriih dt-s4rihom a pardzson. Itt azonban mdr az elsd lipis is ftijdalmas vob,is amilyen gyorsan csak lehetett, pr6bdham dtszalad i a tiizdn.

Er6s fAjtuInat 4rczten, de kiilsdleg semmi sem ldtszott. Mire visz-sza€fterh szdlL omra, ldbamon mdr megjelentek a htjlyagoL Ezutdnazonnal az els6segAly-dllomdsra nenten, ahol tbbb olyan ,,tfrztdl-cossal" tahilkoztam, akik hasonLj panaszokkal jelentke.tek. Kdziiliiktdbben mdlyen valldsosak vohak. Klsdbb negtudtam, hogy a 63 em-berb6l, aki r4szt yett a pardzstdncon, legaldbb 15 lgett meg kiil6nb6-zd mlrtikben.

Azok, akik hir sok tiztdncban vettek riszt, javasoltdk nekem, hogta tfrzbe lApas el6ft ,neditdljak. A7 egyik hind.u doktor szerint, aki a ld-bahat kezebe, rahiszinileg meSszegtem ralaftelrik szabdlyt, kiili;n-ben nem sdriibem volna meg. Furcsa m6don igaza vob: a ttiztdncewt hdrom nappal tojdst ettem. KAsdbb tultam meg, hogy akik a tdz-be akarnak menni, nem ehetuek tojdst. Nem tudom, hogy mikAht lehetezt a kdt dolgot ijsszef egisbe homi, de annyi biaonyos, hely a tiiztdn-cosok titbbsdge nem Aget meg."

Ezeken az iinnepsEgeken 6ltaldban szidval vesznek r€szt az embe-rek, m6g fejlett orszdgokban is, mint pelddul Szing;aptir. Ruth IngeHeinze, a kalifo'r,i^] egyetem egyik kutat6ja szdmolt be szem6lyes 6l-m6nyeir6l. 1978. ok6ber 23-6n titbb, mint 800 ember s6tdlt 6t a tiizitn aszingapriri Tiru Marijamman templomban megrcndezett iinneps6gen[8]. A nagy indiai eposz, a Malabharata egyik fejezet€ben olvashatunk

1 l

TITOI{ZATO! ER6IS

Draupadi hercegn6r6l, aki minden 6vben mesik f6rjevel 6lt az 6t kitziil'

Hogy tisztasaget bizonyitsa, Draupadi minden 6vben 6gii ttizajn s6tdlt

et. Ezek az ilnnepek Draupadi tiiztancanak ernldkdre ism6tlfinek. Mdra

az eredeti t6n6net veszitett jelent6seg6b6l' ij taftalommal telit{iddtt: a

hiv6k testi 6s lelki tiszta-s6gukat bizonyitjdk az isteneknekTimiti napjdn reggel 10 6rakor egy totemoszlophoz hasonl5 oszlo_

pot 6llitanak. majd egy 4xl0 m6teres gddrdt 6snak. Ebbe legal6bb tiz-

ezer hasSb fit dobnak, arnit d6l kiiriil meggyfjtanak. A menetet a fd-

pap vezeti a ttzbe, nyom6ban kardhord6k 6s dobosok. Azok. akik igy

6rzik, hogy nem el6g mdly a hitiik, Draupadi temploma e16tt megkor-bdcsoltathatjdk magukat. A tiiztin dts€tiil6 tajbb mint 800 ember kdziilcsak 40 6gett meg kiilttnbdzii m€n6kben A r6szlvev6k arcdr6l leol-vashattuk, hogy kinek sikeriilhet az 6tkel6s. A k6tked6 arckifejezdsu-ek (els6sorban dnelmis6giek) ittaldban meg6$ek.

A m6snapi ijsagok szerint egy kilai 6s k6t hindu hiv6 srilyos 6g6si

s6riil6seket szenvedett - a templomszolgak hiztik ki 6ket a tiizbtilNehezen ellenttrizhetd hirek szerint egy ember a ttizt6nc utdn egy &6_val meghalt, de nem 6g6si sebek miatt, hanem egyesek szerint az€rt.mert nem lett volnajoga dtmenni a tiiz6n.

A szingapfri k6rh5z n€h6ny kutat6ja poligr6ffal (haz ugsdgvizsgil6g6p) vizsgdlta ezt a transzjelensdget, s megillapftotta' hogy a ttiztenco-sok szervezet6ben fizikailag is kimutathat6 viltozdsok mennek v6gbe.

Bir a t6ncot megeldzd kiilitnleges di6ta, az 6nek, a dobperg€s, a papokleki temasza, a felfokozott izgalmi dllapot 6s a t6meg biztatiisa is se-githet a nagy fSjdalmak elvisel6s6ben, ez 6nmagaban m6gsem el6g ah-hoz, hogy a 6sztvev6k s€rii16s nelkiil menjenek iit a tiizttn.

A TTJzT.iNc EUR6P,{B,d\

A legr6gebbi ir6sos feljegyzdsek Eur6pdbdl maradtak lenn MarcusTerentius Varrc vdleked6se szerint a tiiztencosok biztosan bekenikvalamivel a talpukat, ez6n nem fogta 6ket a tl.iz . Strabon, Edrdg geog-r6fus. a Diana-templom papn6inek triztdncdt iria le, akik 6g6 pardzsons6t6lnak an€lkiil, hogy bdrmilyen bajuk is lenne, 6s ezt tetm€szetesenDidna istenn6nek tulajdonitjdk.

I 257-b<il, egy Kosti nevezetii 6szak-trrkiai falub6l szdrmazik a kii-vetkez6 leiriis. ,,Vdratlanul tiiz iitdtt ki egy kis templomban. AmiS a.falu lakosai ndzt6k, hogy lassan elhamvad az lp let, olyan hanSokathallottak, mintha emberek sinak volna. Mivel az itsszes falusi jelenwlt, arra a kdvetkeztedsre jutottak, hogy a hangokat csttk a templomikonjai adhatjdk. Biztosak vohak benne, hogy az tg6 templombtm le"

l 2

A TUZTINC

yd ikonok segttsAgdrt sirnalg segitsdget kdrnek. Tdbben beretetAk nn-gukat a lingokba As sikerilb nyolc ikont kimenteniiik a templonotAgAi sAiibsek nzlkiil haqytdk el. A legen ia ip tarla, hogy eu6l kezd-ve ezeket az embereket netufogta a tfiz, As ezt ut6daik is irdkijlftk. "

Ennek a legendiinak bizonyera van val6sagalapja, hiszen Szalonikikdmy6k6n, minden m6jus 21-dn, az6ta is hdrom napon ,t tafl6 tiiz-tdnccal iinneplik meg ezt a napot az Anasteranides szekta ta&iai. Ezt aszektrt az ortodox egyhaz kikijziisitette, 6s eretneknek nyilviinitotta,szomszddaik azonban nem b6ntj6k 6ket. Tagjai eltaldban egyszeriimunkiisok, de hivatalnokok is akadnak kdziittiik, s gy6gyit6 erejii em-bereknek taitj6k magukat.

Hossai id6n et k6sziilnek erre a tavaszi hircnnapos iinnepre. Az iin-nep el6tti napot vezetd'itk h6z6ban rdltik 6s monoton, szuggeszriv ze-ne hangiaira tincolnak. Ezutdn este kimennek a padzsra, ahol k6zbentarlva szent ikonjaikat egyszerre tiincolnak a zen6re, ezdltal mintegymegtisztitva magukat a brinitk6l, bajokt6l €s er6r gyiijtenek a h6rkdz-napokhoz.

Az igazi el6keszilletek az tinnepsdgek el6n legaldbb egy h6nappalkezd6dnek. Ilyenkor liltaleban nem esznek hist, 6s rart6zkodniukkell a szexuaiitdst6l. Az egyh6napos eliik6szir6 szakasz t6bb egysze-rii ritusn6l. Ebben az id6szakban megbesz6lik szem6lyes konflikru-saikat, gondjaikat, igyekeznek ezeker megoldani. 6s erds, 6rzelmileg.,feltdltdtf' 6llapotba jurnak - n6ha diih6ngnek is. A szertart6son amegh6ditandd ttiz tulajdonkeppen a gonosz szimb6lumdvd lesz. Az-zal, hogy - Szent Konsranrin 6s Heldna segirs6g€vel - gy6zelmetaratnak a tiiz felett, katarzis 6lm6nyhez jutnak. Hiriik szerint igy 6rikel az e9eszsegeL EMdag term6st 6s a bajok6l val6 kds6bbi v6delmer.Megdijnthetetleniil hisznek abban, hogy isteneik segirs€g6vel k6pe-sek legy6zni a tiizet.

A szomsz6dos Bulg6ri6ban is ismen a triziin, parezson s6t6liis szo-k6sa, de ht ezt mes 6nyez6k motivelj6k. A turisdk nyaranta az or-szdg d6li r6szdn pl4r lev66( megcsodelhatjik esr6nk6nr a bolgdr pa-ri4zstdncosok mriv€szet6t. A par6zst6ncnak itt r€gi hagyomdnyai van-nak. 1948-ban p6ld nl 27 fiatal fdrfi €s n6 s€lik a pardzson csakaz&t, hogy bebizonyitsq nincs a dologban semmi rcndkiviili, s nemkell hozz6 istenek segirs6ge. Kijztiliik hdrman meg€gert6k a talpukar,a tiibbiek sdnedenek maradtak. Annak idej6n a Botgdr TudomdnyosAkad6mia kiizlem6nyeiben is besz6moltak intjl az esim6nyr6l.

Egy bolgar {rjs6git6, Szvjatoszlav Szlavcsev iEy tud6sirotr egyilyen tiiztdncr6l 6s az egyik r6szrvev6vel val6 besz6lger6s6r6l: ,,Aaeste sordn megismerkedtem az egyik riszNev6vel, egy fiattl Linnyat,

TITOKZ{TOS 6ROK?

Nerendvat. aki liaenk^t Aws kora 6ta vesa t'szt tiiztdncban Kilenc'

6tes kordban is megpr6bdha' de akkor sriLyosan meq'qett - nagyma'

dja hdrom hitiT kenegette a talpit. tedkkal as birkatejjel Ne'ena

ebkesAbe, hogJ maga a tiiztdnc meglehet6se egyszerli: eIdB SJorsankeII lepkettni a pardzson, gyors. kis ldpdsekkel As nagpn fontos' hop

a Mbujjakat felfel' ke hailltani Amikor itt ta ottunk a bes'ilqet's'

oen. idaiatt hozz,ink Todo\ egy 40 6v kiiriili enber' .felkaPta New-

ndt, ds a tiizhdz vitte. 6vatosan Letette az ig6 pardata Ezutdn a ldny

s6tlilni kezd.ett az lgi; szinen, karjait szittdtva' szemit filig becsuhta'

ig\, ahogy az emberek az altaidnikat kipzelik a tet6n'

A zene egyre 8lorsabb As egJre vadabb lett. Szinte ln is kfsirtist

6rezten. ho;y tevegyem a cipdmet, 6s a tiizbe menjek a tljbbi falusivalepiitt. Hosszi id6 tnil|a - nekem szinte ;rdknak tiifi - a ritus r''qet

li. Nevenit a tiizt6l nem messze taLiltam 6s megkircleztetn, hogy meg'

nizhetem-e a tallit. Nem taldltam n omdt semmif4le vitl'ken6csnek

\)ctgy vastag szaruriteenek, de lSisntonokat se leltem vikony' finomtalpbtirln. Megkirdeztem, hogyan k1Pes etz? - Nem tudotu - vdla'

szilta , amint a zene elindul, dgy irzem' ho|, a vdr elhagyja a kibai'

nat. As a tulDam ArzAkedennA vdlilr Mintha dlomban lennAk As reptil'

ndk a vdrds fitld feLett. - Milyen Slhkran csituilja ezt? - Minden este

mdjust6l novembeig. Nlha kA$zer, 'lagy hdrottszor is esthk4nL - So'

sem fil? - Mtdl fitnik? Mdt hozzriszolaam. A tes\arem' D nitrij kdzen

dllva szokott s4tdlni a tlizdh E|yetknegJszer tem s4riilt 'neq " [91

JiTEKA rfzfirA feljegyz6sek tanis6ga szeint nemcsak parlizson lehet ti4ncolni'

vagy akrir parazsat kdzbe venni, hanem mds furcsa dolgok is miivel-

he;6k a ttzzel, illetve forr6 tirgyaktal. E$/ fiatal k6mikus fantdziSjit

annyira felkeltette a ttiztdnccal kapcsolatos sok-sok ellentmondas'hogy Kp6b6lta, mi mindent lehet megcsin6lni izz6 anyagoyka'\.

Allit6sa szerint a kdvetkez6k sikeriiltek neki (mi senkinek semajdnljuk. hogy kipr6b6lj a\ ,,Az ujjammal meg:fogtam viirbsen iz.6 va'sat; a nyelvemmel megnfaham a v'rdsen iutj vasat; a nielvemet be'

lelr)ganam olvadr vo$a lsemmi! sem arcakm): vijtblcn izzd vasal

igy hajlttottam mee, hogy mertLib rdl4ptem. Vdrbsen izz6 vason sza'Iedtam: izz6 szikldn sA6ktm; az ujjaintat belenyomtom oh'adt 6lom-ba, rlzbe ls vasba; kis mennJisAgii olvadt 6lmot 'ntdttem a szdmbai|y, hogy kiki;ptem azonnal (egyszer kipnibdltam, hogy milyen irzds,ha a stimban sziLtirdul meg 6s majdnem megdgette a szdmat) Vdtii'sen izz6 parazsat vitte,n a kezemben; vbrajsen izz6 szdnparazsdt tettem

1 L

A TfZT.iNc

a szdmba; Ag6 botokr6l leharaptam az elszenesedett, izztj v4Siiket (ezkdnntii, ha v(tlaki el6g eyors). Az ujiaimat, a kezemet As a Libamatgyertyatfrzbe raktam addi8, amiq be em komoz6dtak (nem 6get, nemforn5, csak meleg). Az arcomat, a kezemet 6s a ldbanat rbvid idciS atiizb en tartottam. " 11 0)

TANUTHAT6-I A TfzrINc? BuRr(N MdDszERr

Az el6bbi esetekb6l - b6r a p6ldatf kordntsem tekinthet6 teljesnek,hiszen a megfigyeldseknek csak egy tcircd6k6t t?.llalmazza - fogalmatalkothatunk arr6l, hogy hogyan 6s mi6rt iizik ezt a furcsa szokist, mi-6n mennek ez emberek a trlzbe? Erdemes azonban n€h6ny olyan be-szemol6t is elolvasni, amelyeket ijdonsiilt tiiztAncosok fogalmaztakmeg, 6lm6nyeikb6l megtudhatjuk, hogy milyen okok motivdlhatjdk atiiztiinc divatjit.

A besz'nol6t Laissza Vilenszkaja. a KalifomiLiban 616 tljsdgir6nitina, akit r6g6ta 6rdekel ez a t6m4 s elhat6rozta. hogy r6szt vesz egy rd-vid tiiztrnc-tanfolyamon is. A bemutat6 meghiv6ja a kdvetkez6k6l tu-d6sitott ,Tdzsita-bemutat6 Tolb Burkannol Nagf 6ru alatt mi denrlszwev6 megtanulhatja, hogyan kell mezitldb sitdlni a forr6 pardzsonanllkiil, hogt meg4getn4 a hibdt. Elmondjuk, hogy a fdlelem 6s mdsnegati\i hiedehnek hoq an kapcsokidtak a jekns4ghez. Az eldaais kez-detAn nag! tiizet grijtunk, s az el6adds vie4n Tolly benutatja hogyankell a pardzson siuilni. Aki akar, csatlakozha hozzri, a tiizsdta teljesendnk4nrcs." Tolly hangsdyozza, hogy brirki k6pes ene, m6r n6gy€vesgyerekeket is megtanitott a sdtira. Akik csak az ei6addsra kivi4ncsiak,azok is €rt€kes 6tleteket kapbamak mindennapi 6letijkhijz, f6lelmeikleBy6z6s€hez. Ez a ritvid isme(etd keltette fel Larissza Vilenszkaja fi-gyelm6t, 6s elhatdrozta, hogy rdszt vesz egy bemutat6n. igy gondolta.hogy ez a kiildnleges seta a trizijn tal6n megtanulhat6.

,,4 bemutatljra Poftland kiilwirosdnak eqyik csahidi hdzdban ke-riiLt sor, ahol mdr tajbb tucat ember ydrakozott. Fafiak is n6k, f6leghhz As hanninc Ar kitriliek, de ndhdny iddsebb is akalt kdzdttiik.Ttibbsdgiik ellazuh dllapotban iilt a padl6n, kdsdbb megtudtam,hogy ndr tbbben riszt vettek ezen a bemutaain is jtigdznak is. Kd-riilbeliil 6tue en $tdlhettiink aj:sze a heh)isAgben, amikor egy ma-gas, vikony fAdi jelent me| a hallgat6sdg el6tt. Az arca ntugodt AskifejezAsklen volt - ez volt az elsd taldlkozdsom Tolly Burkannal.Kezibe rett eBJ gitdrt ls inekelni kezdett. A hall4atistig vele ine-keh. En ugyan nem ismertem a dal szdyegAL dc a zene kellemes vohls viddm. Amikor Tolly besftlni kezdett, hitsz6lag kbzbmb1s arca

15

TtTo{zrlos Bn6K?

megvrihozott. Arr6l meselL ho8! ilete legnaqyobb r4szdben iqygondoba, hogy nagyon rossz zenei halldsa van, ls sosem lesz kipesvalamiflle zeneszerszdmon jdtszani, vagy zenit szerezni De kis6bbmegtahulta, hogy ezek a kdpessAgek kifejleszthet6k, 6s ime, ezt allab nuir 6 irt..t. Aztdn egJ ijabb dah inekelt, amely arr6l sz6lt, hoSvmindcnkinek van lehetdsdee a vdltoztisra. A hallSat6sdg meeint csakwle egliitt Anekelt.

Ezutdn minden risztvev6nek egt nyohtaNdnyt kellett al'iiniamebben kijelenti, hogy a bemutat6n val6 riszl,itele teuesen iinkdn"Es, as a szenezdk rcm villalnak semmilyen feleldssiSet az esetLegessAfiilasek'ft. Burkan arru k'n mindenkit, hogy azok is iridk ald e.t anyomtai,dnyt, akik nem akarnak ftszt venni a tiizsZtdn, csak nizel6d'ni jbxek. Ezt ugyan eE| kicsit zavanhak, de Logiku:nak tartoxam

Aztdn mindenkit arra kAft, hogy mutatkozzon be, is nondja el, niAfi j(itt erre a bemutat6ra- A r4szi)evdk tiibb mint fele azzal az elhatd'rozissal jdx, hogy bebizonyitsa magdn'ak: kipes megtenni, amit elha'tdrozott. Nihdrry gyerek is eljiitt, akik szintan s4tdlni akartak a tfraiin.Mdsok kdztiik nngam is azt mondtam, hogy tanulni 6s fiqlelni jbt'tem, 6s egJdltaldn nem vagyok biztos abban, hogy riszt veszek-e 4t z,\Aribak; nAhdnyan pedig hatdrozoftan kijelenteftAk, hogy 6k sem-mikdppen nem fognak sAtdlni a t{iz6n, csak meg akarjttu ndzni.

Tollj elnogyanizta, hogy egy beszilgetissel fogunk kezdeni, aztdnkihegliink az udrarra, meegtijtjuk a tiket, majd virtzadriink As fob'tatjuk a bes.dl7etist. Aztdn ijro kimeqyiink, 6s egyux Anekeliink, majdbdrki, aki igy hatdroz, kdvetheti 5t a forni paritzson. Ez az egAsz eqykicsit felszinesnek tiint nekeh" de hdt nem akanam felnletuse itdlke.-ni. vAgiil Tolbt j6 humora, kommunikdcitis kAszsage As viddmsligaszeml6l6b6l riszwev6vl vliltoztatott.

Tollt autl kezdte, hogy elasziir meg kell lrtenlink a >hitszat val6-sdgkdnt jelentkezik" elv4t. A tuda dn szerint - mondta - oz emberiszervezet, az enber bdre nem tud eh'iselni ilten magas h6mArsAkletetkd/osodds nAkiiL s erre val6ban sok a bizontit6k, 6m ez mtgis csakIdtszat, a tapasztalat nuist is mutathctL Egy pildit mondon ene: te-gyiik fnl, hogy valaki nagyon fA a m4ryes kiqJ6kt6l, s elmegy egy fir-ddbe, ahol frgelmeatetik. viSydzaon, mert mostandban sok nirges ki-gydt l6ttak a kiimriken. S az illetd klsdbb tlnyleg ldt egy szdmyiinerges kigy6t a kabinjAban. MeSijed, As szivinfarktust kap. De ani ap.1dl6n volt, a 6l kideriil, hogy - mondjuk - egy kitt4ldarab vob csak.Mi 6be meg ezt az embert? Egy k6pzeletbeli kigJ6? A valddi kijtdl-darab? Vagt a filclme? ht is azzal taldlkoz xtk, hog) a hamis ldt-szat vaL5sdgoskint jelenik meg, azaz nincsen igazi tartalom mdgbt-

16

ATOzTiNc

te. A nuisik fontos szabdly, hogy er4sen kell koncentnilnunk, pnibdl-junk magunkra ha gatni, fgyeLni bels6 drzAseinket.

Ekkor Tolly r egszakitotta a beszAleetast, As kimentiink meggyij-ta i a tiizet. A gafli<.sb6l mi denki kihozoft nehdny darab tiziJiit, amitaz udvar vlgln kupacba raktunk ls neggyijtottunk - az izealorh kissAaldbbhagrort. A kisebb ti.izifAkat tuonk kdziprc, a nagyobbakat kiviil-re. Mirc Tolly meegyrijtotta a tiizet, addiqra este hAt 6ra wb, sdta lshideg. Egymds kezdt fogva kdriihlbuk a ttizet, ls az ,om, om" szava-kat mormobuk Tolly arra kdrt, hogy figyeljtink esymAsra, pnjbdljunkkdz6s ritm st kialakitani. A tfiz ekkor fdlldnSott, eglre riLigosabb Asvakinibb lcrt a sdfttsdgben. Hatalnas, hipnotikus, fdkLmeres 6s vonz6is voh egyszerre. Ugy lreztem, annyira szokatlan is filelmetes ez apr6bdlkozds, hogy nemigen mernlk a pardasra lipni. Az ilyesmi in-hibb j6giknak val6, nem h&kdznapi etnbernek.

Ezuttitr 1)isszat4rtiink a szobtiba. Ahog' To y As a k;bbi rAsztvev6arcdt nAztem, s Lfutam, hog, nemcsak nekem vannak ilyen lrzlseim.Tolly nyiluinval6an tudta ezt, mert taldn a.Aft, hoqy fAleh nketfeloLlja - egyszeri bihtasatriikkdket mutatott be. - Nagyon figyelje-nek! - mondta egyik-mdsik szdrakoztat6 triikk ,in Zs \)eqllk 6szre,hogy a hibds, vagy hazug ldtszat menhlire rdhjsdgoskint jelenik meg.

A sviakoztatdsb6l hamarosan megint komolyra forditotta a sz6t:' ost meevizsgdljuk, hogy mi is aftlelem 6s hogyan kell yele elbtinni.A fAkkn: blokko6s. Gdt, akadlily az 6let nkben. Kiil6nbiz6 m6donszdllhatunk szembe ezekel az akaddtyokkal: nihdry ember ig)i tesz,mintha nefi is litezninek, nent yesz r6luk iudomdst. Mlisok aa aka-ddlyokig el'elfutnak, majd panaszkodnak, hoBy a Bdtak miatt nemtu.dnak tovdbbhaladni. Megint ndsokfelnagyitjdk a problirndt, ls dl-land6an pana$kodnak. A filelen legrdzisAnek els6 feb4tele, hogbeismerjik 16tezas4t.

TolLy javaslatdra pdrokra oszlottunk, hogy negbeszdlji.ik egyntissat felelneinket. En egy fatal ldnnyul keriibem tissze. tgy tiint, hogjmindkeften elABgA fekzinesen beszAlgeftink, en pr6bdhunk a dolgoknADsagAiB eljutni. Mifidn Akfinkben el6s.dr bes.Akefiink eEJm6-sal, ezArt klnyszeredettek, mesterkiy'ltek voltunk, a,ni aa ado

kdriil-manyek kizdtt Arthet6 is vob.

Tolll' szerint a ndsodik sztiksiges feltitel: virjuk a legrosszabbat.De mi a7 a legrosszabb, ami tijftAnhet velnnk? Fdjdaktn, srilyos ig6-sek, k6rhdz, esetleS noradand6 s;riilisek. Mi ruis? - Csukidk be aszeniiket! Kipzelj4k el, hogy a legrosszabb wir megtdrtlnt naguk-kal! EI tudndk-e viselni? Klnlszeredetten becsuktuk a szemtinkt.NJilydn egyikiink se szerctte tulna 6gisi sebek flijclalmdt dtllni, tn'gis

t7

TITOtz{fOS [R6K?

furcsa tniaon igy 6reztem, hog An a.A kibirndm. A gondolatok

fonaldt Tolly a:.zal vigta el, hogt kirte. nyissuk ki a szemiinket. Mi

vdrhat6 a legjobb esetben? A pesszimista fAIiS tires iiveget Mt ott,

ahol az optimista f4lig teli palackot. Ondk tudnak sAtuilni a pafi'

aon andlkiil, hogy negsAriihAnek!Ezutdn a te As tudat kapcsolatdr6l kezdett beszilni, a te:t dng!6'

g],i i As vAdekez6 kApessigir6l. Amikor valaki kls?. arra, hog) rdlip-jen a forr6 paniura, akkor |alami meevdbozik a tesftben, s ett6l ki'pessi wilik arra, hogy slrtetle maradjon. Nem tudjuk, mi ez - nem

ismeriiik a tetm'szet dsszes tbn'ntlt, aa Univerzum minden szabd'

IJJdt. - Amikor a tilzzel s.emben lillnak, tuagyon efis fZlelem 6tuti najdel ajnijket. De amikor elhatrirozzdk. hogy megteszik az elsd IZ?A attizben, akkor a vdhozds ralahogy megtortznik a testtikben.

Eppm ez4fi, ha |alaki kapes az elsd MpAs meeEtebre, blitran Mp'jen ni a pardzsra 6s haladjon tordbb. Semmiklppen ne fusson, csakIassan haladjon. Nagyon er6s meleget fog Arezni, de semmi nlist.Ollasmit, mintha fonlj homokon sltdlna. Ne dlljon meg senki, folytas'sdk a saktu! IstnA?lkn ehnondom, hogr tudnak jdrni a tiiziin minden'

fajta baj n4tktiL De ddnteni Ondknek kell! Hogy benennek'e a for'ntsdgba, hogy lelkileg kdszen vannak-e rli. Mdr Mttum nAhdn! 6gist,hdrom kiiz liik wl'ban siltos vob. E!.f fArf annlira megAgeft, hogt ijthitre kjrfuizba kernh. Kds4bb elmondta: - A belsd hangom azJ sigta:ne menj! Hallgamom kellett volna ni, mlgse fogadtam sz6t. Ez nagyon

fontos lecke volt s4imomra. EzAft mindenki fiEyelj en nagdra!Tolly Burkan egy:zerii, nAB! po tb6l lilhi tandcsot adott mindenki-

nek: 1. El6szdr mindenki tudatositsa magliban. hogy hol van, mire k6-sziil. 2. Ddntse el, hogy menni akar-e, vag! sem. 3. Ha igent mondotLhatdrozaa eI, hogJ mikor s mikdnt cselekszik. 4. HajtsarAgre a tenet.Elma|yardzta, hoEJ e. a ten mindenkindl mds ls mrls lehet. Egyesekigy gondoljdk, hogy minden baj ndkiil s'tdlhatnak a pardzson, mertvan valami er6tlr, ami a testiiket vidi. Mdsok azt gondoljdk. hoey Is-ten. vagy knlijnleges eftk ohalmazvik, mintha testiiket fehir.flq, burkoLnd kt;riaL. Neken nindenesetre nagyon tetszex, hogy nen valamifi-Ie hitet pnjbdl kdtelez6..)i tenni, hanem mindent nink biz.

A katzeL hdrcruirds beszAlgefts utdn B rka mindenkitdl a{ kArk,hogy legyen mezitldb, mdg azok is, akik nem akamak a tiizbe menni.Elmaglar.izra, hoe! kizen fogva, csdndben kimegyiink. Egy kbfl al-kotunk a t/i. kiiri , As Anekelni kezdiink. O majd elklsziti a paraaat 6svigigsitdl rajta. Azutlin mindenki sajdt beldtlisa szerint kdvetheti.A.ok, akik elhatdroztdk, hogy kbvetik, csak egysxer jijjenelg ne ismi-teljik meg. Mindenkinek lesz eleg ideje, hog! hallgasson magdra is

18

A TUZTANC

eMdnrse, hogy benegy-e a tii.be yagt setn. Hoz:iterre, hog.t ndhu na-g'obb bdtorsdg kell ahhoz, hogy az ember nenet nan.ljon, is bdrho-gyan is dnniink, az lesz a negl2kl6 d(intls. Contlolko:ni azonbancsak yAges ideig lehet. ,Biaonlos idi; uttin aat fogon fio iani: tndtcsak egy perc marutlr ts btirki, aki mlg akdr, btncher a tii:be. A:tittht!fi csak hanninc misodperc, tntitl ti..enijt mdsodperc. Utdru ntin-denkAppen kioLton a tiizet."

Anikor kij.;ttiink a neleg s:obdb6L eliggi keLLenetlen volt a hi-deB, neA,esfii,)dn tne.itlib Lipkedni. A t/l: nig minLlig cr6sett i..att asdEnAgben. Amikor kdd alkatrunk u ttiz kdiit;s ltrckeltiink, Tolbgerebb'Arcl q), kit-hitom t,titer hoss.i t;srin'"t kls.itett a pafti.sbdl.Ennek ninrlk& oLtlaldn mdg tii.ifadorcLbok llitgoh.tk. TolL\. 1egdlllnAhan\ LipAsrc a pafti.ssa6\eg s.AU6l. Furcstin nl,Lrgoth arctit ntagvilrigitottdk a tii. ldn&iai. A.tdn elinekelt nthdn) taktust eE| Lldlb6lva3r eg\ indb6l. najtl ekirel4pett a Jbrr6 pardzs JbLl. A. arca ntigtniruliq ryugodt t'olt is nosob.e6s, nintl4 eg' belsi; fdnl' rilAgitoxttwlna tneg. Katjdt el'rctaftvo belZpett a ti.be. Nlhdtt,- Upirt tuft, isnen$okdra d frwes. vikigitri sztinyeg mdsik szlLire irt. A tlaL fo\'ra-tLidott. Ndhdn! ember eLturb-ta a kirt, dtsitdb a tii.dn, a.tdn |iss.a-jdtt a kt;rbe. Nituiu, ndsodperc, vag'- perc nilva ij.tbb szrvevd k

Meddig is taftot? Neht. neghattirozni. Elveszteten a. i.l66rzike-me| Eg,- perc narudt hdtru, jelentette ki Toll"". Most, vagy soha -gondohatn. Hirtelen igy Arczten, ho$' meq tudom tenni, klpas va-gyok rd! Valani furcsa tdrtlnt bennan. A flLelen hatdrczo.tsdggd,energidyti, magabiztos sdq gd vdlto.ott. M ie Litt bdrmi ndst gondolhattam rolna. bel4pten a tiizbe. Eg'dhaldn nem rob ijes.t6, s6t ellenke-z6leB: wgki;nnyebbiills vob. ElSszdr egydbaldn nen lreztetn senmit

lrzdketlen vob a ldbam. Majd e$, kis, elr'^elhetd meleget 6rc.ten,ani egJdltal/n nem rob fdjdalnas; val6ban ollan wb, nintha JbrnShomokon sAtuihtk. Egy njabb lipds, .tzutcin e1l n1.isik, tulrotn vagjnAgy tisszesen, As oryan egJszeii, neyetslgesen egfsaer,i vob, is mlirv6ge is voh az egAsznek. Hirtelen negeLy'gedAs As a boldogsdg lnisedrasztott el. Sikernh! TijbbA nem yoham idegen, a csoport elvliLaszthatatlan tagja lettem. Enekebilnh nagron j6 vob agJnft. Dbbbenete-sen j6 erzAs volt a. egdsz! Ndhdq' mdsodperc milya Ag pdran dt-sitliltak a pardzson. Aznin Toll)- elohotta a ti.izet.

Ezutdn ijra beszilSet1 csoportokra oszlottunk, hogy negvitassuk.t tijftAnteket. En eg, fntaletnberrel keriibe,n pdrbo. Most mtir nem4reztem gy, hos),fiesterk'It 's

hamis megosztani aa lrzlseimet eg))idegennel. TermAszetesnek t[int, mdr nem vohunk idegenek egytnis-

l9

NTOXZATOS ER6I(?

nak. Ea a hatuImas 6ln16n! sainte azonnal eqlesitefi nituket A risaf,'e'

vdk kdziil csak niSten vag)' iiten nen mentek dt a tiiaiin Eqyikiik a:t

mondta el, hogy neki hasznos lecke voh kimaradni a sitdh6l. nert ij

miulie, tnindeniitt anavdg],ott, ho$' d tsoPortjdban az elsd 1e8.,-an.

A tdbb nint neg\ven etnber ki).ljtt, akik dts!fihak a tii.art1, ki. 8!erek vott, kilenc As i.enkit evesek. A. iiss.es rAs.rve\)6 k(iztil btnek

vagJ hatnak keletke.eft kisebb h6l1'ug a talpdn, de a tiibbiek ldbdn

s?mmi el*iltoa(is nem twiatkozott. Az An &lpamotu setn voLt rdgds ak

vag,- 4gisnek a legkisehb n|ona sem: mintha csak szivacson sAriham

,olna ls netn forr6 pard.son.A bemutatd vtgln Tolh dss.egzate a tapasztalatokat: - "A tiia

csak e8\, ,nod?ll voh. Ha kiPesek vobak a tii.bn sitdlni. akkot kipe-

sek les.nek a filelnet tndskar is legfi.ni lleti)kben Sz.dmtatan oh'an

hebzetle kelljclkAs. bliilk iletiik softin, anikor fahiiik ke De a.f1'

Ielem ekkor nrir nem blniia meg a selekvZsiiket.o Ezutdn mindenki'

nek egy kis stuga kdlttrit osztott ki, is megkirt henniinket, ho$) irjuk

ftL oSAfiItum a tiizdnl Mintlent neg tudok tenni. anit .tkankloMost ke.dte csek.rzon gondolladni. hog:- mi is rcrtint wle|11? vi'

giil is titmentem a tii.ijn hoss.i ek;kAs.iiletek, ki)lbnleges titruilis j68a

$'akorktok, \'egerarridnus .liAtu tulkiil. MAgis, hoiy sikeriilhetett e.? Bdr

a td,sasLig eg; rts.e dlktnd.jan fi7.eft j68a$akorlatokat, de tnaqam so'senj6giztan. Elklpzelhet', hog| a tdbbiek egl". lletiikben mel.itldb jd*

nak, ls vastag s.arurAteg van a talpuko ! bhel. De nekem nitcs, ls ed'dig nlg semmifAle ihki.riileti dllapothan nem whan. Hdt akkorT

VAbminletn sze nt a ii.ttinc, a sita a tii.dn dt nem nlisztikus toh-b6: nindenki neg ndja renni, ha his. benne. De azt nig em tldjukhof) mifele fiz.ioldgitti r.iltozds tdrtinik a testben. Abban a pillanat-

ban. anikor uz etnber elhatdtuaaa. hog\) bemegl, a twlata szdbdlloati-sdban Nalami megvdltozik, is etindul egy olyan tudat aLatti fob,amatami arta kAsarcti, hog\ vAgiqvigle, amit elkezdett, azaz menjen n!u-godtan dt a ti?6tr. Az bi.tos, hogr agyunk tudatos s.abribo.dsa nem\egither a testuek ebben. Aa eg\etlen, anit ,negtehet tlk. ho$ trctnkanys.eritiink magunkm neqat^' sondolatokat As hiedelmeket, ls nentpr6bdljuk negakaAilta.ni a tudatalattiban lejdtsztjdd Jbu"amatokalA; is tehet. hog-t segitett a csapoft dnogatdsa. az, hog.r- mds is prtl'bdlkozoi ezzel \jal6s.inii, hogJ egtediil em tudndm megist ltelni.

A ftgln njra beszllgettem Tollyval. Elnondta, azt szerette yolnabemutatni, hog)' bhet6:6geink, k4pessigeink sokkal nagyobbak, mintgondoljuk, mert agJunknak csak e$' kir rdszAt haszndljuk. De akikma itt toltak, a.ok taldn Ar.ik, hogy kApessigeink, lehet'sdeeink neq-engedhek te9nap mig khetetlennek hitt dolgokat. A gondolat ereje

20

ATfzT,iNc

sok csoddlatos, vagy cso&ilatosnak t{ind dolgot tesa lehet6ri a ha-ldlosatr beteg enberek is megg6gJulhatnak. Vagy egy bardtunkra

Bondolunk. aztdn hittelen csiing a telefon, ds 6 jele tkezik, mert va-laniLyen ntidon kapcsolatban ragjunk. valamiben n6don nindenmildennel kapcsolatban van. Mindenki ldthattd, hoq! ni tdrtint ma:legaldbb itven ember jdx el, ls nigy ra$, 6t kivitellvel nind meg-tette azt, amit ered?tileg leheletlennek hitt."

Az eddigiekb6l kitetszik, hogy feit6lleniil sziiks6ges a hit abban.hogy kdpesek vagyunk megcselekedni azt. amit szeretn6nk. Elkdpzel-het6, hogy a kcjz6pkorban ismert trizpr6b6k is ezen a pszich6zisonalapultak. Aki hitt a sajdt igazfban 6s jrratlansdgdban, az nem 6gettmeg, szemben azokkal, akik tagadni pr6b6lt5k biln6ssdgiiket.

Mds oktat6k persze mds rn6dszerekkel unilanak a triziin jdmi. 6rdekes dsszehasonlitani ezeker a m6dszereket.

R0BINS M6DsZsR[

Ttibb, az el6bbihez hasonl6 6lm6nybesziimol6t oivashatunk az iroda-lomban. de ugyancsak 6rdekes Larissza Vilenszkajrnak egy rndsikbesz6moJ6ja: ,,Ton)- Robbins nev elAgg4 ismert "tliattincos" ki;rdk'ben. Amikor San Francisco egyik dbatos szdlloddjdban benatatdttertott, akkorra mogiittem nlir tdbb nint dtven tiizsita 'lm4nye volt.Ennek ellendre irdekes vob meqisnerni az 6 m6dszerit is.

Tdbb rni t szaizalr jittek el, hogy rdslt vegyenek ezen a benutat6n.A jelentkez6kben nagy wb a fes.iiltsiq. nlhdn.ran a hotel halljdnakpadl6jdn neditdhak. Anint klsdbb megtudtan, ta;bbeket zavart. hogy abemutat6t tide6ru rdg.itedk, As afil flttek, bdrki ntegtudhatja, ho$'6k ilyen ,hil,eslgekre" jimak. A tuIgatisdg es're idegesebb is ti)rcl'netlenebb let. Ekkor megjetent u szinpadon a nqgabiztossA?ot Ase ergidt :;ugdr4i. akkor 25 6ves Tony. Rdvid bemutatko.ds uttin el-magyardzta a neurolinyyisztikus ptogran (NLP) lZryeg4t E. obatlnkidszer tnonllta -, ami az emberi kommunikdci6n alapul, de figye-lembe yeszi e s.dnllkjglpes programozds eredmAqJei is. Tijbbfdlemitlszert h elnesllt. Ezek kdziil nAtuinyat Aftkmes r6,iden ismertehli

Az ?B\ik kl;ziiliik az igtnevezett modeLkzAs, atni a.t jelenti, hogy asikcres entberck mdds.ereit tnegtdnulhatjuk, lendsolhaluk. A sikerestanuldshoz, legaldbb hdrom doLogra kellfgyelni: L Le kell nldsolni asikeres saemily hiedelemrendszerdt: hit hisa az illet6 ls tnit nen.2. lz kell mdsolni a sikeres saenAb tiselketllsi midszer&: pdLldulszemmozqdsti4 testmozgdsdt. 3. lzmdsoljuk a sikercs szemllJ fziol6-gidjtu : pAtutul ne gvdbo.tatj uk lA gzAsi rcchnikdnkat.

2 l

TITOISATOS ER6K?

A krivetkezi ndtlszer. az i||ner,eaetl saubliminAlis parancsok

n1dsaere, atni nenl t11tk. mint burkoh bnhip,lti.is: aniS kiejtjnk o.

adott paruncsszdrak t, a tezet6 kiili;nhij.6 tnodulatokkal beibIydsol'

ni igyekszik d fts.trert;k tudatalattij.it a.An, ho$ a Paruncrs.avakse sits4'wl el6tj k, a it akarunL

ES:- ijabb n6tl:;zer az. tin. "horgotl).As<, umi o. (li;kls. tetekb?nseeit. Es.erint, lM glakran megitmAtliink egy jelet, wg,egy kiztcntdsr'

vap valanit. atnihez. mindig eg,adot nentdLis dllaPut tdtsul, ̂ kkor a

kdt dolog a ks6bbiek sortin 6ss:ekaPcsol6dik. Anikar a kiztatttisl

negistndteljiik. ugranabba a nentdlis dlhpotba jutwlk, att ,horsonr'

zunk. Ie. Pllddul, ha valaki .fokozoxan lr.lken! ilLapotbotl tljbbs.i)ri;kdlbe s..oitja e ke.At, akkor az ijabb p tbdlko.dsndl a kA. aikblbes.oritdsct viss.ajuttlttja ebbe a. rilhpotba. lE. a feltiteles reflex.)

Azurtin Tont, az etnber kdpessdgeinek kiterjestAsAri;l keTlett be'sallni. Elmondta, hog'an Arhatjiik el aa grtl?r'aaett kotlSruencia

tnegegeals) (illapotdt, amikor a rwlat ds a tu{latalatti iissaekaptso'l6dik. VlLenlnyen s.erint e. ug\tana., mint dt it Tolt| Burkan kancentrdci1nak ne|e:ett. Tory vastag .lesakdkat tort eI pus.ta kAaae[, se:.i.el illusztrdba a bels6 e6 koncentrdci.jjtit.

Bdr d benutu6 dAI uin hit 6rakor ke.dijddt. a tii.sAtuit a csak 6j

fil utdn kertik sor. Hirom, e$'e kAfi 6 mlter hoss.i panizsszi;nyegetkls.iteftek el na8lon gondosan (lehet, ho$' e..fontos, de e16z6 tiizsl-tdimb6l mdr tudtam, hogy bokriig siillyedve is lehet a pardasonjdmi).Ezutdn dobok perqd hangja nellett e. naSton hasonlitott a hag\o-tnd yos tii.tdnc innepslgek zenijire - Tony nib, Ulegzeteket vet Asd$irdlt aa eglik parAzssfinyegen. Ezurrin asszis.tensebel a pardas-s:6nyeg el6rt dLl6 jelentke.dk Alapotdt ellendriztik: nlben blegzik-e,szemeit Jitlfeld fordlla-e As jobb ke.e okdlbe van-e s.orftva.

EI An nem tattortam annlitu fontosnak. s mig vdrckoztam a sor-ban a patizssa6nyg e[6tt. treatem, hog)) n6 bennem a?. energia. klsavag.tok a t zsinira, s ekkor az egyik segitd nim kialbr: ,Nincs neg-

felel6 dlLapotban!< Pr6bdlta neki megmag.)ardznL hog) A el mArsokszot csiwibam, de azt mondta, i8f nen engedhel Nem akartanlrcle yitatkoani, eaA dsszesz.ltritottam az 6kl6tnet, fdlklA ndztem, Asakkor ruir mehettem. Minden toydbbi nAkiil fusA ham.

A parti:s hidegnek tiint ls sintinak. 0gy .r"z'"^, no1y nem tza-kadt meg a kapcsolatom a vildggal teljesen, de a m6gduem sitdl4rdszney'k szinte vakok vobak, meft szem ket ftjAeIA forditotntk. Vadarckifeje.4seket bbdttek, as csak akkor hagytdk abba a nenetuIAsLanikor fttuk sz6ltak, hog dlljanak meg. Taldn tn4g azt se,n veudkaszre, hoB! vieigmentek a pardzson.

22

A TIJZT,{NC

Az este follahA Mjdnem mindenki litment a tiizi;n. Ilyenkor dl-tauban i;riilnek az emberek. A nagt ti;megben azonban nAhdn, csa-hidox arcot is Aszre,,ettem. Eg! kdzipkori, szomori n6t6l megkir-deztem, hogy litsitdb-e? Azt felebe, hogt nem, As ldtszott, hoqy nemakar errdl toydbb besa4hL Az egZsz bemutat6 sadmomra tilzottaniizleti szellemii vob, de semmiklppen sem akarom ahibecsilni TonrRobbins tanidii kipesslgeit. Meg kell azonban jegyezni, hogt' elig so-kan negigetiA a talpukar nzti hctnuratoin.

Vd\-E Blzros M6DszER?

,,Az oktattjk tag k is viatkoTnalg hogy nelyik a legiobb tiizsAtu-kch-nika. Tony Robbins ToIIy Burkant6l tanuha a mtidszert, ls csak e8likednnak a taibb tucat oktal6nak, akik a filekm As ebitiletek legy'zdsdresaolgdl6 m6dsxereket tanftjdlc Ton! Robbhs abban k ldnbbzik tdliik,hogy 6 a neurolingvisztikus programozdst (NLP) is oktatja. Az eln tkA Ar tunulstiga s.erint a.zonban a. NLP semmiflle m6tlon nen csi;k-ke ti a sAriAAs kocuzatdL sdt az NLP-mtjdszerrel tiibb ember silyosan,neqlgett. Egy alkalomntal Appen ta e widszeft hasz dl6 egyik gJa-korlott tiasl ihj ,oh az e7yetlen szemlly a irsasti+ban, aki tnegigett.Senki ruis nem hasznAha az NLP-I ds senki nds nem Agett meg.

Iigy t[nik, hogy nem a n6^zer a l4nreges, hanem az, hogy az il-letd bizzon benne. A nuisik kiil6nbs'g Tolly n6tlszerAvel ijss.eyetveaz, hogy Robbinsndl mindig yalaki megnon.tja, hogy aTillet1 klpes-eAtmennL vagy sem. A ddntdst nem blzzdk rd. De aziletben ki 6ll majdmelletttink, ho$) azt nondja: e.t megcsindlhatod! Az igaa, hog! min-denkinekjoga yan eldttnteni, ho$i rdldp-e a parLizsszdnyegre, de egJhosszi sorban vdrakozva - ami anD,ira 4rdekes csak mint a buszravdrni- nehezen lehet megfelelS dllapotba keriilni.

Egy bfe magazinban megjelent cikk [ 11] sTerint T\II, olwn hitet adtanfoltanuinak ftsztvetdiben, hogy ezutdn minden sikeriil nekik;s btukitiit percen beliil alair >magukba is bolondltfut ak.. k ijsdgiro itt tilzoft,men Toll) tdbbszdr is hangsilyozta, hogy ahhoz, hogy az ember sikereslegye4 meg kell tanulni a fflsztrdci6t*, a vissautasitdsokat, kudarcokatkzehi. kt azonban sohasem dllitotta, hogy miulig azomnli sikerre le-het saimita i. TaLin csak sviz" vagy ezer kisarlet utdn idn el a siker, deha kitarnjan, sziv6san ktkdiink y'ne, bi.tosan bekivetkezik. ToIIy sTerintaz 6 missz ia az, hogy a lehetd legrbvidebb id6 alatt e6t adjon ninAltt;bb embemeL As bebizonyitsa, hogy 6k maguk irdnyltjtik lletiiket."

*Hottituzou ceka ndry' 6 teftkenys's rdqrehaideikak tnegSdtoldsa nia

ebAbke|Lene eL biniti €lheq.

nTorzaTos !R6K?

Larissza Vitenszkaja k6s6bb maga is tartott bemutat6kat 6s tdbb

alkalommal Eur6p6ban is fell6pett. Tapaszlalata szerint az eur6paiak

sokat hallottak az indiai, vagy goriig tfzt6ncr6l, de azt nem hitt6k'

hogy ere 6tlagos, h6tkijznapi ember is k6pes lehet Ennek ellen6re

minOig so* volt az 6rdekl6d6- Tanfolyamain el6sziir videofilmetmutatotl be a riizdn jdrdsr6l, majd t6bbszitr dts€tdlt egy 4-5 m6ter

hosszi padzssz6nyegen- A tanfolyamair6l megielent cikkekben ku_

Itinlege; k6pessdgekkel iuhiztdk fel Larisszrit' de 6 mindig hangsd-

lyozti, hogy ez t6ved€s: erre a k6pess6gre birki megtanithat6 Ari-jorterek ttibbs6ge azonban jobbnak l6tta misztikus k6dbe burkolni

ezeket a bemutat6kat.Meglepet6s€rc az eur6pai r€sztvev{ik titbbs6ge nyitottan fogadta ezt

a furcsa kdpess6get, nem jelentett kiiliinijsebb nehezsdget vildgk6piikbe

be6piteni. Larissza 6ltalaban 10-20 f6s csoportolalak tatott bemutat6t'mert igy kiizvetlenebb lehetett a hangnem, a rdsztvev6k szivesebben

mondtdk el probl€m6ikat, f€lelmeiker' Nem a sikeres tilzs6ta volt az el-

s6dleges cdl, hanem inkdbb az, hogy a jelentkez6k megismerj6k saj6t

hatiaikat 6s meg6ns6k lehet6s€geiket. k6pess6geiket lnk6bb lebe-sz6lte 6ket a tiizs6tdr5l, 6s afi6l biztositotta a rdsztvev6ket' hogy egy6l_tal6n nem lesz csal6dott, ha senki sem megy et a parfuson llyen kiiriilm6nyek kdzdtt a s€ta az este csicspontja lett, de nem a c€lja; az eur6paibemutat6kon a r6sztvevdhrek csak a fele s€t5lt 6t a par6zson Egy alka-

lommal az egyik r6sztvev6 talpen a dzs€ta utin k6t nappal keletkezett6g6si h6lyag, amikor az illet6t bar6tai arr6l $/ozt6k meg, hogy lehetet-Ien 6g6s ndlkiil dtgyalogolni a parrizson. Nem vezetett pontos statlsztr-k6t, de az volt a benyomasa, hogy Eur6peban kevesebb r6sztvev6 6geFte meg a talpAt, mint az amerikai tanfolyamokon.

Dr. Ro, Sato, a stanfordi orvosi egyetem taniira, 6s egy Stanfod-hoz kdzeli 6g6si sebekkel foglalkoz6 klinika igazgat6ja szerint 600 "C

felett az emberi b6r m6r harmadfokd 6g6si seriildseket szenved, m6gritvid ideig tart6 kontaktus esetdn is. llyenkor a b6r teljes vastagsd-gdban elszenesedik. Sato doktor olyan embereket kezelt, akik vdleFlenill l6ptek 16 forr6 parizsra 6s annyiru meg€gtek. hogy b6rdtiilte-t6sie volt sziiksdg.

Vilenszkaja szerint nagyon sokat szemit a csoportban kialakult kai-ziiss6gi hangulat, az egymdsra hangol6d6.s. Ez figyelemre m6lt6, mertn6hdny fizikus szerint az6rt iitka a trizsdtdk sor6n a sdriilds, mert a pa-ris nem el6gn6 siirii 6s nem elegge meleg ahhoz. hogy valamilyensdriil6st okozzon. Sokan az6rt ellenzik a tllzs6t6t be is tiltandk -,mert vesz6lyes ji€knak tartj6k, ami sdlyos kitvetkezm6nyekkel j6r-hat. Szerintijk az6rt van ennyire kev6s 6g6si sdriilt, mert kevesen me-

24

ATUZIANC

rik elmondani, hogy meg6gett a lebuk. Ugy 6rzik, hogy az 6g6s annakbeismer6se, hogy valamit kdptelenek megranulni.

Tolly Bu*an szerint az emberek azt kapjdk a tiizs6t6t6l, anit szeret-n6nek. N6h6ny embemek nincs sziiksdge tiibbre, mint hogy sajdt f6lel-m6t le tudja gy6zni, m6soknak viszont lecke a szer6nys6gb6l. Az semzirhat6 ki, hogy ndheny ember driil, ha egy kicsit meg6g a talpa, mertalkor nem kell tudomi4st vemie egy olyan vildg6l, amit nem tud €cio-n6lisan megmagyafimi. nem kell hinni az emberi gondolat erejdben, amikdpes megv6deni a sdrill6st6l. Eldforduhal azonban olyan esetek is, ami-kor n6hiiny beteg ember 6ppen a reflexz6n6j6nak megfelel6 talprdszen,azaz a megbetegedett szerviiknek megfelel6 r€szen 6gett meg. E$/ n6n atrizsdta eldtt hajtottak v6gre pajzsmirigy-oper6ci6l €s nem volt nagyonfijdalmas sz5m6ra, amikor a megfelel<i helyen meg6gefte a talpdt.

l;nyeges kiildnbs€g van akdzdtt, hogy az ember v6letleniil, peld.iulszalormasiitds kdzben fl416p a fon6 padzsra, vagy tudatosan teszi ugyan-ezt. Ugy tiinik, hogy maga a forl6 pafizs ldtvdnya is jelent valamit,amit m6g nem eg6szen €rtiink. Eztj6l illusztrdlhaEuk egy pdlddval.

Egy alkalommal az olasz televizi6 milen6i stridi6ja k6szitett felv6-telt Vilenszkaj6r6l. A besz€lget6s elhdz6dott, 6s mire Vilenszkaja aparissz6nyeghez 6rt, addigra a 6-7 m6ter hosszri parizs mdr csak-nem teljesen kihrilt. H6m6rs6klete igy is legaldbb 200-250 'C volt am6.6sek szerint, de ez a fele annak, ami a szokdsos par6zss€tidn6l el6-fordul. 86r Vilenszkaja n€hiiny m6sodperc alatt tudott koncennilni 6skdszen 6l1t arra, hogy a tiizbe l6pjen, ez lett 6lete legfon6bb lrizsdtdja.Noha l6bat nem 6gette meg, de a hamut rendKviil fon6nak 6rezte.Annak ellenere, hogy megig6fie a sze ez6knek, hogy k6tszer-hirom-szor v6gigmegy a parazson, erre csak egyszer volt k6pes.

Ugy l6tszik, a for6, viiriisen izz6 paftzs ldtv6nya is legal6bbolyan fontos a feik6sziil€sben, mint a rijbbi t6nyez6. Lehet, hogy vala,mi olyasmitjelez a szervezetnek, hogy ,,Vigydzat, vesz€ly!" Ez v6giilis azt t6masztja ald, hogy az ember val6segos fizikai €s mentelis lehe-t6s€gei gyakran szdls6s€ges helyzetekben nyilvdnulnak meg a legjob-ban. Vilenszkaja szerint ahhoz, hogy sikeres legy€n a riizs6ta, el6szijris olyan furcsa mentdlis 6llapotba kell ke ilti, amikor az ember mint-egy ,,egyediil" \an a tiizzel. Ilyenkor elv6sz az id66rz6k, 6s a testenergiiii valahogy etalal-ulnak, 6tcsoportosulnak.

Fontos, hogy minden er6nkkel figyeljiink, koncentidljunk a trizre.Utdna egy elrugaszkodiisszerii k6sztet6st kell 6reznie az embernek,hogy most induljon; ilyenkor inkibb csak a rudatalatti jerszik szere-pet. L€nyeges m6g, hogy nagyon kell akami a siken. Csak rigy mel-l6kesen, a,,hecc kedv6rt" nem lehet, nem szabad nekiindulni.

TITOISATOS EROI(?

MERiSEK. M[cFrcrE#s[(

M6dszeresen nagyon kevesen tanulmrnyoztek ezt ajelens6get, igy is-mereteink inkabb csak a jelensdg leirSs6ra szoritkoznak. Egynemelymegfigyel6s azonban fontos eredm6nyekkel szolgdlt. Tiibben megfi-gyelt6k p€ld6ul, hogy a tr.izs6t6l6k ldbdn 1ev6 (pamut vagy gyapjn)zokninak sem lesz semmi baja. Erre r6gi feljegyz6sek is utalnak. P6i-ddul Basil Thompson, a Scotland Yard egyik vezetoie, r6szt vett egyFidzsi-szigeteki tijzs6tdn, 6s ana figyelt fel. hogy a bennszulbttek 16-b6n lev6 bokapeiec, ami szeritott 6ri6sp6frdnyb6l k6sziilt 6s e8y€b-k6nt igy 69, mint a tapl6, m6g csak meg sem perzsel6ddtt, bi4r a l6n-gok olykor a r6sztvev6k libdt nyaldost6k [3]. Kis6rqe pedig azt ta-pasztalta. hogy bir a ldngok n6ha a bok6j6ig 6rtek, feh6r nadregjam6g csak be sem kormoz6dott.

V. E. Stowel abombayt Imperial Bank alkalmazottja lei(a, hogy az1920-as €vekben 6szt vett egy tiizs€tdn, ahol egy guru irenyitotta a ce-rem6ni5t. Amikor a guru befejezettnek nyilv6nitotta a szertartilst, Sto-wel egyik ismerdse m6g mindig a parizsszdnyegen volt, s mieidtl le-ugofiatott volna a parezsr6l. meg6gette a l1b6t. Ugyancsak Stowel emliti meg, hogy azon a triztdncon, melyen Despatures, Mysore piispdkeisjelen volt, hSrom ember sflyosan meg€gett. Mindhiirman ugyanazt ahibiit kdvettdk el, nem figyeltek a cercm6nia v6g6tjelent6jelz6sre.

Erdekes esem€nyek6l sz6molt be egy magas nngi hivatalnok,Cudgeon ezredes is. ali az 1890-e. ivekben dh Uj-Zelandon. Resrrvett egy olyan iinneps€gen, melyen a guru tiizs6ti{ra hivla a venddgeket.Ugy €reztek, megsz6gyenijl6s volna, ha nem menndnek, ez6ft - nemkev6s izgalom utiin - kdvett6k a trizsziinyegen a gurut. Bdr l6ttdk a ldn-gokat €s a par^zsat, apr6 szlirdsokon Kviil semmi m6st nem 6reztek.Egyik t6rsuk m6gis srilyosan meg€gett. O - mint kds6bb elmondra -,mikdnt L5t feles€ge, hdtrandzett. s ezzel megszegte a szabelyokar. [12]

A gdrdg Anastenasia szeka tagiain orvosi vizsgdlatokat v6geztek agenfi kanton k6rhrdzdnak EEc-laborat6riumrban a gdrijg hadsereg segit-s6g6vel [13]- N6gy szem6lyt olyan miniatiir EEG- €s EKc-beiendezds-sel szereltek fel. amelyek rddi6ad6 segits6g6vel lehet6vd ten6k, hogy ajeleket mdshol regisztrdljdk. Az EEc-vizsgelat eredmdnye azt mutarra,hogy alacsony fesziilts6gii rera-ciklusok jelentek meg az el6k6szito f6-zisban, de a diztinc ala$ normdlisnak mutatkozott ez a f'zis. Ezek ̂teta-ritmusok m6sok voltai<, mint amelyek megfigyelhet6k a j6ga relaxii-ci6s gyakorlatokniil. Az EKc-leletek normiilisnak, dtlagosnak mutat-koztak. A megfigyelt szem6lyek pulzusa 806s 120 kijzdn vdltozott.

A laborat6riumi vizsgiilatok (v6r, vizelet 6s elektrolitok) nem mu-tattak kiilijndsebb elt6#st. A r6sztvev6k sohasem vesztett€k el telje-

26

A'I!_ZT,INC

sen a kapcsolatot a kdmyezetiikkel, csak €rzelmi vrltoz6konys6Bot fi-gyeltek meg niluk. A pardzs b6m€rs6kle1e a sz6ldn 180'C volt €s450 "C a sz6nyeg kijzep6n. Az egdsz esem€nyt filmezldk. Az elem-z6sb6l kivil6glott, hogy n6melyek gyorsan iitu$61tak a tiiz6n, mrsokdlltak. vagy lassan l6pegettek.

Mivel az is elkdpzelhet6, hogy ilyenkor a fijdalonrkiiszob valamilyen m6don megviltozik. s igy a r6sztvev6k egy6bkdnt elviselhetetlenlijdalmat is kibirnak. ez6r olyan kisdrletet is v6geztek ezen a csopor-ton. hogy endorfintermel6st g6d6 anyagokal iniekci6ztak be a r6sztvev6knek. (Az endorfinok az agyban lermelt igen er6s f4dalomcsiflapil6 anyagok. Ezek a beinjekci6zot! szerek az endorfinok f6jdaldr-csiilapit6 hatdsdt gitolldk.) Ez az injekcidzis sem vezelett semmiftleeredm6nyre, ami taldn arfa utal, hogy nem a f6jdalomkijsz6b meg!:iltoziisiiban kell ajelensdg okdi keresDi.

Ugyancsak ezt a csoportot tanulminyoztl ViLJorid Manqatl^snagyfiekvencids kisulisek segits6g6vel !61. Nagy voit a kiil6nbs6g atriztdncban r6szivev6k 6s a nyugalmi ,llapotban lev6k talpa kdriil ki-rajzol6d6 koronakisul6s alakj6ban 6s m€retdben. A nyugalmi dllapolottiikciz6 ielvdreleken a koronakisiil€s. az aufa sokkal kisebb 6s k6kesszinii vo1t, mig a tiiztiincbarl rdszlvev6 szem6lyek lieba kcjriil sokkalerdtel je.ebben es !cjrdser 'zinnel rql^lodolr l i . Erdeme. me&jcgyer-ni, hogy a Kirlian-fotogrifia az iller6 b6r6nek nedvess6g6vel is kap-csolatban van. [171

A tiizs6ta pszichol6giai vonatkoziisait eddig csak egy nagyobb ta-nulndny, luLianna Blak? 1985-ben irt doktori disszertdci6ja vizsgiilta[18]. A kttvetkez6 k6rd6sekrc keresle a vilaszt:

L Kik vesznek rdszt a tiizs6ta-bemutat6kon? Milyen szemdlyis€g-tipusok?

2. Kik azok, akik v6giil is elszanjdk magukat a riizs€t6ra?3- Kik azok, akik €g6s n6lkiil mennek 6r a par6zson? Miben

kiiklijnbitznek azokt6l. akik meg6gnek?4. Van-e valamilyen optimdlis szintje a f6lelemnek, izgalonnak?

Az erbsebb, magasabb 6rzelmi, vagy izgalmi 6llapot hozzdji-rul-e a sikeres tlizset6hoz?

5. Mennyiben befolydsolja dz 6nkontroll a fdlelem6rzet legy6z6-s6t? Befel6 fordul6ak e, akik sikerrel veszik ezt az akaddlyt?

6. Val6ban csiikkenti-e a felelmer a riizs6ta?7. A tiizs6ta rtalakitja-e a fdlelmer? S ha igen, van-e ene valami

jelz6s. hogy hogyan, s mivd alakul 6tl A sikeies riizs6ta ulinmegvdltozik-e a,,befel6 fordules"?

11

TITOKZATOS ER6I(?

8. Mik a sikeres tllzsdta eredmdnyei? Megv6ltozik e a f6lelem,megvdltozik-e a szem6ly hite a i€lelemmel, szem6lyes kdpes-sdgeivel, vag) a kontrollal kapcsolatban?

9. A r6sztvev6k szerint minek az eredmdnye a sikeres tr.izs€ta?10. Van-e valamilyen kijlatnbs6g a kiiliinbdz6 vezet6k tanit6si

m6dsze16ben €s elk6pze16seiben?

Blake vizsg6lataiban 98 olyan szemely vett r6szt. akik dletiikbeneloszdr pr6bi4ltdk a irizs6tdt, 6s 13 olyan, akik el6z6leg tdbbszdr is sike-resen dlmentek m6r r tijzon. A bemutat6k irstruktorai Tolly Burkan isAnthony Robbins voltak. (Veliik az el6z6ekben mir talrlkoztunk.)

A vizsgdlatokat btfdle k6rd6iwel v6gezte Blake. Eltisziir egy de-mogrdfiai, majd egy izgalmi iulapotot m6r6 k6rd6ivet tdlletett ki, az-tiin egy Levenson-f6l6t [19j, majd egy szcmdlyes orientici6t m6rok6rd6ivet. v6giil pedig n6lyinterjit k6szitett minden r€sztvev6vel.Mir a bemutatdra 6rkez6skor sz€tosztottek a k6rd6iveket 6s kilbllett6k termdszetesen n6\'teleniil. A bemutat6 v6g6n ugyancsak elv6-gezt6k ugyanezeket a k6rd6ives felmdrdseket.

Robbins bemutat6ja utrn az cjsszes r6sztvev6 olp6t lefdnyk6pezt6k6s a helyi k6rhiz 6gdsi specialist6i megvizsg6lt6k a k6peket. A mdly-interjfkat a tljzs6aa utin mintegy kdFhdrom h6ttel k6szitettdk.

ERlDMfNni(

A r6sztvev6k dtlagdletkora 37 dv volt, a legfiatalabb 14. a legid6sebb73 €ves volt- 75q,-uk voll egyednldl16, 587,-uknak volt valamilyenfelsofok[ v6gzetis6ge. 23% rendelkezett egyetemi diplom6val. vala-milyen szakrnai k6pzetts6ge pedig 25%-nak volt. Akik val6ban 6t-mentek a llizdn. azokn6l mdg magasabbak voltak ezek az ariinyok:64Eo fels6foki v6gzetts6gii. 30c/i diplomds 6s 30-.7. szakmunk6s.

A k6rdijivek nyom6n a k6vetkez6 eredmdnyek sziilettek: 52 sze-m6ly s6t6lt pardzson el6szitr. 6 nem kisdrelte meg. 30 szem6ly pedigmisodszor, vagy mfu riibb alkalommal ment dt parlizson. Akik el6-sz6r csiniltrk, azok kdzijl 25 (647.) sikeresen vette iz akad6lyt min-denfdle 6g6si nyom n6lkijl 6s 36%-uknak volt valamilyer elviiltoz6s aIalp6n. Enn6l a lanulm6nyn6l Blake konzervariv krit6riumok alapjdnazokat min6sitette s6rtetlennek, akikn6i az 6g6snek, b6relszinez6d6s,nek a legkisebb nyomdt sem tal6lta. Egettnek min6silltek azok, akikenakdr a legkisebb elszinez6d6s is mutatkozotr.

A k6rd6ives vizsg6lat eredm6nyeib6l kiderult. hogy jelenr6sencsdkkent az izgalmi szintjiik azoknak, akik sikeresen vettek az aka-ddlyt. Ezekn6l az emberekn€l az is kimurathat6 voit, hogy n6tt az iin-

2a

A TUZTANC

bizalmuk, ds ezutiin kevdsb€ v6lt€k igy, hogy miisok befolyiisoljdksorsukat. A s6rtetlenek demogiifiailag semmilyen m6don nem kii-ldnbdzrek az ,.6gettekt6l", kiv6ve a korukat. Mig a s€rtedenek itlagos6lerkora 34.5 €v volt. .rz ..6getrek6 ' 42,2. A sdnetlenek eltaliban jobban izguhak a trizs6ta el6tt, 6s ezek tdbbnyirc mindennapi iletijkbensem tafioztak a nyugodt emberek kdz6. A lrizs6la elott a s€rtetlenekeltalaban sokkal jobban hittek abban, hogy mAs fontos szem€lyek. il-lelve a v6letlen befolyiisoljik a sorsukat. mint azok. akik meg6gtek.Ez azdrt irdekes. nrer( igy mdr a s6ta el6(t meg lehetett k0ldnb6zletni.hogy kik azok, akik viirhat6an baj ndlkiil mennek dt a tiizdn.

Figyelenre m6lt6. hogy a s6rtetlenek 100'/.-a vdlle iigy, hogy a hitnek fontos szerepe van a tlizsdtAban. mig az ,,6gefieknek" csak a 30lt avdlekedett igy. L6nyeges kiildnbs6$1ek bizonyult az is. hogy a s6{etl€nek 936l6-a igy 6rezte. hogy k6pes azonositani azt az iillapotot, amibenbiztonsagosan sdtdlhat a tlizdn, mig ezt az .,6getteknek" csak az 577.-aerezte rg]-

Az inrerjdk nyom6n a kitvetkez6 k6p alakult ki: A r6sztvev6k 387.-a 6rzett fejdalnat, 50o/.-a erze[ h6t. 627. a pedig megfeleld m6don6rezte a l6ba alatt a talajt. Volt. aki an6l sz6moh be, hogy 6les 6s da-rabos pariizson l€pdelt. De 387.-uk p6ld6ul igy 6rezte, hogy a parizshjdeg 6s nedves. A r6sztvev6k 67qo-a kellemes kdz6rzetrel 6lte meg atlizs6ta ilmdny6t. 587.-uk egydltal:in nem 6rzett fdlelmet, 5470 nak azvolt a benyom6sa. hogy az id6 megdllt, mig 8lc/,-uk azt 6rezte, hogy atiizs€ta soriin valami iitrendez6d6s tdn6nt az energiidiban. A meg-interjivolt r6sztvev6k 856/.-anak valamifdle bels6 k6pe alakult ki a ie-Iensdggel kapcsolatbaD. Oten az agyban lejitsz6d6 fiziol6giai veho-z6sok hat6s6nak tudtiik be a sikert. Tizen haszniiltak olyan fogalmakat,mlnr ,,egy rnis tipusi val6s6g". ,.energiatesf'. ..energiapajzs . vagy a.,tudat mtis szjnrje". Himan hipnotikus effekusnak v6lt6k a dolgot,mig a tdbbiek kev6sb6 fejlert re6riiikar, vagy ezek kombindci6i! hasz-ndltdk- Egy 16 dves firi hasonl6 modellr k6pzelr el. minr W€i1. amerikaipszichol6gus. aki szerint ,,az idegrendszer cl Iudja nyelni a h6energi6t.majd atalaKtva k6pes m6s testr6szek fel6 a h6r elszelliranj."

Mivel n k6t csoportvezet6nek alapvet6en mis megkiizelit6se 6s miiselk6pzel6se volt a ttusdtiira jelenrkez6k felel6ss6g6r6l, valaminr az el6-k6szir6sr6l. Blake staiisztikai analizist v6gzetr. hogy kisziirje az esetleges hibdkat, ami abb6l ad5dna, hogy mds szem6lyis6g ripusi embe,rek vettek r6szt a kit szemindriumon. Az igy k6sznlt stalisztika ered-m6nye azt mutatta. hogy nincs jelent6s kiilcinbs6g az 6g6sek sziima k6-ztitt. A tiizs6la utiin mindket csoponnak j elent6sen csdkkent az izgalmiszintje. A k6t csoporr ragjai kcjzd$ egyerlen kiil6nbsdg volt csak kimu

?ct

TITOISATO$ ER6(?

Iathar6: Robbins csoponj6nak t.Lgiai igy v6lt6k. hogy ezutdn kisebb je-

lent6s6get fognak tulajdonatani misok vilem€ny6nek, befolyisdnak,Burkan csoponj6niil pedig csdkkent a v6letlenben val6 hil fontossdga.

A harmadik csoport 13 tagia - miir bizonyos gyakorlatlal rendel-kez6 emberek nindenf6le el6zetes el6k6sztilet n€lkiil kezdte el aliizs6tet. Ezek az emberek eltaliban Robbins csoponjdb6l keriiltek kiAz esem6nyt videoszalagra vettik. A s.rjt6 munkal6rsai, csalddtagok;s bardtok n6zr6k v6gig az esemdnyt. N_em volt felk6szill6si peri6dus.vagy birmilyen el6kdszildsi m6dszer: a csoport tagjai kijzott nem voltsemnif6lc kdzds, el6zeles kdsziilod6s. A li r6sztvev6 kdziil l2 egettemeg r talpiit a bemutat6 sorrn.

A kutatds tiz k6rd€s€rc r kdvetkez6 vdlaszok sziilettek. Az els6 6sa n)dsodik k6rd6sre: a r6sztvev6k tdbbs6ge magas kEpzetts6gii 6s si'keres ember. A feln#r6s szerint ezek az emberek anyagilag rendezettkdriilnenyek kdzcitt 6lnek 6s c6ljuk nem pusztiin p6nzkeres6s, hanemaz 6nmegval6sitris. A harmadik 6s a negyedik k6rddsre: a r6szlvevok647. a nem s6riilt nleg. trizs6t6juk sikeriilt. Tdbbs6giik f€lt. 6s izgatottvolt a trizs6ta elott. Val6szinii. hogy bizonyos m6rt6kij izgatotlsdg in-kdbb segtui. minr gdtolja a s,kert. Ez a bizonyos..izgatotts6gi" moti-vici6 fbntos tdnyez6 lehet. mivel Bufkan is azt dllitja. hogy nem sza-bad a trizre l6pni nyugodtan, fesziilts€g n6lkiil.

El6zetesen azt t6telezt6k fel, hogy a liizsdtiban sikeresen rdszt ve-v6 emberek val6szfiriileg beft16 tbrdul6k. A felmdrds 6ttidik k€rd6s6-re adott viilaszokb6l viiizont kiviliglott. hogy ez csak iidagos m6r!6k-ben igaz. Figyelemre mdlt6 eredm6ny, hogy els6sorban azok s6riiltekmeg, akik sziimara a vezet6k 6s m6s jelent6s emberek szercpe nem!oll nag)on fonro\. e\ "krk nem hrrrek i l velerlenekben. Ugy t irnrk.hogy a sikerhez elengedhetetlen a mi4sokba vetett bizalom. hogymintegy etadjuk az ellenorz6st magunk felelt a csoportvezet6nek.

Ami a hatodik. hetedik 6s nyolcadik k6rd6st illeti: minden r6sztve-v6 izgalmi szintje csiikl€nt a trizsdta utdn, de az izguldsra val6 hajlamstresszhelyzetek eset6n egyikiikn6l sem csdkkenr jelent6s m6rt6kben.Els6 kijzelit6sben ez azt jelenten6. hogy a trizsd|a hosszi tdvon nemsegit a fdlelem felold6s6ban, de - mint ahogy azt mir el6zoleg is let-hattuk - a l6lelemmel kapcsolatos energia, az izgalom sziiksdges ah-hoz, hogy l6trejdjjenek a sikeres tlizs6tdhoz sziiksdges fiziol6giai vel-toziisok. Sziiks6g van teh6t egy bizonyos izgalmi szintre. Ha ez cscik-kenne, akkor talrn nem icjhetne l6tre az effektus.

Azok, akik megs6riiltek. a tiizs6ta udn fgy 6rezt6k, hogy nem v6l-tozott v6lem6nyiik sajiit lehet6s6geik6l, a v6letlenek szerep6r6l vagya fontos szemdlyek, szem6lyis6gek szereper6l dletiikben. Azok, akik

30

A TfZTiNc

nem 6gtek meg, alaposan megviltoztattiik v6lemdnyiiket. Meger6sti-diitt bennuk a hit, hogy 6k maguk a kezdem6nyez6k 6s, hogy az 6lettitbb6-kev€sb6 szabelyozhat6i csdkkent a kiils6, fontos szem€lyek je-lentds6gdnek szerepe. Ebb6l arra kdvetkeztethetiink, hogy a tiizs6taer6t 6s itnbizalmat adott sz6muka.

A kilencedik k6rd6st illet6en a sikeres tiizsdta hdrom fontos t€nye-z6j6t emelhetjiik ki: fontos, hogy a csopo egymdsra hangol6djon; ld-ny€ges a vezet6 karizmatikuss6ga. szemilyis6ge; a sikeres tiizs6tdt,,vizualizehi" kell, el kell kdpzelni. Ezek a tdnyez6k hidnyoztak a be-mutat6 csoportn6l. a t6bbi esetben viszont tdbb6-kev6sb6 megvoltak,6s ez lehet{iv6 tette a sikeres trizs€tiikat.

Tizedik k6rd6s: a csoportvezet6k hatiisa. A k6t csoportvezet{i k0-l6nbdz6 megkdzelitdsben pr6brlta ugyanazt el6mi, bdr Robbins n6-hdny olyan dolgot is fdlhaszn6lt, amit Burkan tanitott. A m6dszerbelikiiliinbs6g az eredm6nyekben nem ldtszott. Egyetlen ldnyeges elt6r6smulatkozott esak, az hogy a kis6rletben r6szt vev6 szem6lyek mik€ntv6lekedtek az 6letiiket befolyesol6, meghatdroz6 t6nyez6k6l. A sike-res tiizs6ta ut6n Robbins csoportjeban a kiils6, fontos emberek szere-pe. Burkan csoportjdban pedig a v6letlennek, mint az dletiinket befo-ly6sol6 fontos elemnek szerepe csiikkent.

MAGYAR izAToK

VAsrAc TATPB6R

Ami6ta ismerik ezt a jelens6get, az6ta pr6b6ljdk megmagyari{zni kii-I6nbiiz6, gyakan egymdsnak is ellentmond6 felt6telezdsekkel. A leg-r6gebbi elkdpzel6s szerint a tiizs6tdban r6szt vev6 emberek talpdn na-gyon vastag szanrr€teg van, 6s ez v6di meg 6ket a h6hatdst6l. Ez amagyarezat ak6r igaz is lehetne, de a szarur6tegnek is mindenk6ppenfel kellene melegednie, 6gnie kellene, amit mindenkor jellegzetesszag Ks6r. Errdl azonban a leir6sok soha nem szdmoltak be. A mosta-ni ftsztvev6k kdziil egydbkdnt is kevesen jdrnak mar mezirl6b. S6t, akutat6k egy r6sze hangsflyozza is, hogy a r6sztvevrik talpbdre v6-kony 6s hajl€kony volt. Ezt a term6szetesnek ietsz6 magyardzatot te-hdt elvethetjiik, b6r a szakirodalomban Manus Trentius Varr6t6l Wer-nerig is Ba8chirg [20] t i ibben hivarkoznak rr i .

0NHrPN62N

Val6ban, dnhipn6zis segits6g6vel csdkkenlhet6 a fejdalom intenziresa,sdt 6ppensdggel teljesen meg is sziintethet6. Ez6rt leher hipn6zis alattolykor miit6teket, akiir foghrjzdsr is v6$ehajtani. A fajdalom hipnori-

31

IIIOf,ZATOS ER6I9

kus elnyomasa azonban nem azt jelenti, hogy megsziintek volna a h66ltal okozott fiziol6giai valtozasok. Olyan eseriil m6r beszdmoltak azeS/korf feljegyz6sek, amikor valaki tudatosan viselt el rendKvii]i frj-daknat - peldinl Muciu^e Seaevola, akj az ellens6ges vez6r el6tt tettetiizbe a karj6t, ezzel is bizonyitva a r6mai katondk brtorsdgdt, 6s addigtartotta ott, amig a karja el€gett. Temdszetesen ilyen esetekben elke-

ilhetetlenek a fizikai veltoz6sok. M6rpedig a tiiztdncra pontosan az ajellemzd, hogy a sikeres r€sztvevdk l6ba nem 6g meg valamilyen fizikai magyar6zatot kell teh6t tal6lnunk ajelens6gre.

A cYoRS Mozc,{s

Az egyik lehet6sdg a gyors ,thalad6s a fon6 feliileten. A ,,profi" bol-gft trizdncosok val6ban futottak a pardzson, 6s igy maqy^r6zta ezt am6r idezeft kisuny is. Szerinte glorsan kell kapkodni a l6bat, s dom-bonjan tafiani a l6bfejet, s alkor naponta akar t6bbszdr is mindenf6lekockazat n6lkijl ftszt lehet venni a bemutat6kon. Ez a magya#zat el-fogadhat6, mert k6tsdgtelen, hogyha csak idfiszakosan 6ri a feliiletet amagas h6m6rs6klet, akkor a h6nek kirett tiergy belsej6ben a maximdlish6m6rs6kletcsdcsok egyre kisebbek lesznek. Bizonyos, hogy r6szbenezzel a m6dszenel dolgozott p6ld6rl Kuda BLt, indiai fakir, 6s val6-sziniileg az amerikai tilztdncosok egy ftsze is, hiszen rdvid par6zsszo-nyegen, szinte futva mozoglak. De m6g ilyen esetben is sz6mit hogyki mennyire f61, 6s mennyire tud lelkileg felk6sziilni.

liivolsaga leliiletLl

kdldsz6vet

hamrdteg

a paris h6rndGdklete

l.6bra. A talpb6r h,StneryZkletZnek eloszldta a Jeliilett'tl lefel6. Gtors no.-Bds esefttr rdvid az 4rintke.as idej€ a bdt 6s a padzs kdzdx - a h6ninakletne n etne lkedik A ny e s e s e n.

32

A TfzT,iNc

Az 1. 6bra egy egyszerli rajzon ezt mutatja be. Az id<iszakosanmagas hdmdrs6kletii tdrgy belsejdben a hiimdrs€klet alacsonyabb,mint a kuls6 maximrlis €n€k. Ez a hatds a term6szetben is tetten 6rhe-t6, gondoljunk csak arra, hogy bdrki nyugodtan elcsippenthet ujjaivalegy 696 gyefiy't. Lenyeg6ben ugyanez a hates €rvdnyesiil a borospin-c6kben is, melyek m6lydn mindig alacsonyabb a h6m6rs6klet, mint aszabadban, akiir a legnagyobb ny6ri melegben is, mert a h6m€rs€klericsricsok €ft€ke fokozatosan csdkken a m€lys6g n6vekedds6vel. Ugyan-ez a hati4s a talajra is vonatkozik. Pdld{ul Szib€ria egyes viddkein n6-h6ny m€ter m€lysdgben mft 6rdkk6 fagyott a talaj, de a felszinen lev6viz - ideiglenesen - ak4r 20-30 oC-ra is felmelegedhet.

Mindez azonban nem magyarr4zza azt, hogy a r€sztvev6k akfu h6tmdsodpercig is meg tudnak 6llni a fon6 felszinen tiizs6ta kitzben [21].Altal6ban az a jellemzd, hogy s6t61nak, teh6t lassan momgnak a tiizdn.6s az amerikai instrukorok kifejezetten arla tanitjdk a r6sztvevdket,hogy ne szaladjanak. Igy tehit a gyors 6s ritvid 6rinrkez6s. minr magya-r6zat nem iillja meg a hely6t a megfigyeldsek jelenrds r6sz6n6l.

A LEIDINTROST-HATISVannak olyan fizikai effektusok, melyek val6ban hatSsos vddelmetnyijthatnak az izz6 parazs ellen. Az egyik ilyen leher6s6g, amir m6rr6g6ta ismemek, az rigynevezett Leidenfrost-effektus, melyet a 2. iib-rer6l kiinnyen meg lehet 6(eni.

Amikor valarnilyen szil6rd, fon6 felller fdlittt nagyobb folyad6k-csepp lebeg, akkor a pdrolg6 folyad6k kdr gtjzpiima alakul ki, emiatra folyaddkcsepp lebeg, s egy ideig nem rud elpdrologni. linyeges,hogy ez a jelens6g csak bizonyos h6m6$6klethat&ok kiizittr alakul ki.A minimelis h6m6rs6klet, azaz kitriilbelnl 200 .C alatt m6r nem el6sinrenzi! a piirolgas. es a csepp a feliilene esik. szitterjed rajta. ds gyor-san elperclog. Bizonyos hdm6rs6kler {tjtdtt - ez koriilbeliil 600 .C _pedig mir az€rt nem aiakul ki ez ajelens6g, mert a nagyobb csepp sokapr6 darabra esik sz6t.

A jelens€gnek geometriai hatdrai is vannak. Olyan k;s m6ret alatt,amikor a csepprrmdrd 6s a g6zpdma vastagsidga azonos, nem tud ki-alakulni ez a v6d{i g6zp6ma. Ez a m6ret kdriilbeltil 0,t mm-re rehet6.A folyad6k (viz) s6tartalma is csiikkenti a hat6st, melt a kicsap6d6 s6segiti a feliilet nedvesit6sdt, s ha hozz66r egy kis vizcsepp, akkor elte-r0l, felsziv6dik a s&6tegen. Parizsl6 feliiletek fdl6n azonban mr_s ahelyzet. Ilyenkor a vdd6 gdzperna az6rt nem alakulhat ki, mert a p6rus

33

jdratai kdz6tt a giiz elt6vozik, nincsen v6d6r6teg' ami tdvol tarthafia a

folyad6kot a feliilettiil. Ez a tiizs6ta szempontjdb6l az&t l6nyeges,

mert a parezs 6ppen ilyen por6zus feliiletn€k tekinthet6, 6s a por6zuspafizsfeliiletek felett nem alakul ki a l€idenfrosFjelens6g [22]

TITOISATO6 [N6K?

piiro lgd lolyad dkc sePP

96zkiaramliis vdd6 parardlegalakulki

fofid, egyenes, szilird fel(lel

folyad€kcsepp

2. 6br.. Leidenfrost hrlt/is. A foffrt feliileten tdncol a folvadekcsePP mefteg vikont pdmre?B 'ldi az irintke.ist'L

M6g k6t magyarazat lehets6ges a b6r s6rIetlens6g6re. Az egyik le-

het6s6g az, hogy az izzadds htiti a b6r feliilet6t, a pSrolgrs pedig h6-elvoni4ssal j6r.

P,4Rorc,isos HfTEsBir n€hiiny esetben a gyols mozgiisnak is szerepe lehet abban, hogy at5ncosok lSba nem 6g meg, de l6ttunk olyan p6lddt is (Brazilia' Bali.G6r6gorszdg), amikor a r€sztvev6k megmagyarAzhatatlanul sokeigvannak a parazson. Ezekben az esetekben fontos, hogy mindiisszecsak 300-400 'C-os hijmers6kletti pari4zssz6nyegen mozogtak a r6szFvev6k. Ez azert lehetsdSes, melt izgatott pszich6s dllaPotuk miatt er6-teljesen izzadni kezdtek. s ez elegend6 hiit6snek bizonyult ahhoz' hogyb6rijk ne €gjen meg. Ezekben az esetekben viszont miir nagyon fontosa hit, vagyis az, hogy a tdncosok megfelel6 pszich6s dllapotba keriilje-nek- Az egydnek kiizijtti kiilitnbs€gek j elent6sek leh€tnek att6l fiiggd-en, hogy kr, mennyire k6pes izgalomba jdnni, s efiiart izzadni Az iz-zadSs a talpon persze nem l6tszik, de a hlitdsre kis mennyis68 is ele-gend6, a nedvessdg j elenl6te gyakorlatilag dszrevehetetlen

34

eg:terieten, porozus fel0tei mentdn nem lud kialakulni vdd6 piirardieq

A TUZTANC

A b6r p6rolgdsa kdvetkeztdben fell6p6 intenziv htt6s r6g6ta ismertjelens6g. A szaun6kban olykor 12G140 "C-ra is fcilfijtik a leveg6t,6sa ftilk6ben iilitk tijbb percig is kibid6k ezt a nagy meleget. Az emberb6re 6s teste az6rt nem melegszik fdl ilyenkor, mert a b6riin lev6 ve-rejt6kmirigyek vercjtdket vdlasztanak ki, 6s az elprrolg6 viz lehiiti ab6rfeliilelet. Az ember b6r6nek feliilet6n cm2-enk6nt nagyjib6l k6Fszdz verejtdkmirigy van, e169g€ egyenl6tlen eloszldsban: a talpon 6s ateny6ren az dtlag k€Fhdromszorosa, mig a h6ton az etlagosndl kevesebb a verejtdkmi gyek sz6ma.

Ndzziik meg n6h6ny kdzelit6 szdmitdssal, hogy az izzadiis segitsd-g6vel milyen h6m6rs6kletii pardzson jirhat az ember an6lkijl, hogyvalamilyen maradand6 kfuosodds 6rn6. A maradand6. de enyhe k6ro-sod6s mir kdriilbeliil 60 'C h6m6rs6kleren bekdvetkezik. Ekkor azember b6r6ben visszafordithatatlan vdltozdsok indulnak meg. A h6,m6rs6kletet toviibb n6velve mdr 6g€si sebek kelerkeznek, 6s er6s f6idalom6rzet jelentkezik, a b6r megpilosodik. felh6lyagzik, lehdm)ik.

Ahhoz, hogy n6hriny becst6st. szdmidst elvegezziink. a legfonto-sabb h6dtaddsi ijsszefiigg6seket legal6bb egy rajvid kirdr6 erej6ig is,mertetni kell. A pardzs fdliitt mozg6 b6rfelijler alapve!6en hiirom m6don kapja az energidt: h6sugiirzdssal. h66taditssal, 6s h{j,/ezet6ssel.Amikor a talp a panizssz6nyeg fdl6rt mozog, akkor a h6sugrizds 6s ah6:ltadis a legjelent6sebb. A h6iitaddsndl a Iib a forr6 levegot6l kapjaa h6energi6t, €s 6n6kdt a lalp b6f6nek ds a kornyezeti leveg6 h6m6r-s6klet6nek a kiildnbs€ge, a mozgds sebess€ge 6s a |ib alxkja 6s m6rerehatifuozza meg. Kiziir6lag h6vezetdssel kapja a h6energiiit a b6rfelijletakkor. amikor 6rintkezik a pariizzsal. vagy a fonri hamuval. De ez azdsszes id6nek csak t6red6ke, mert nem teljes talpfelulertel 16p rii a tiiztiincos a pardzsra. mint az elefiint. hanem iiltaldban a labfeiet dombo-rLirn ra r". mrrreg) \e..r ig. irdul a l"bfcl r parrz:on. rc1 eg).cr) pnnlcsak meglehet6sen rdvid ideig €rintkezik I forr6 talajjal. Eppen ez6rtaz id6 legnagyobb r6sz6ben a h6sugdrzds 6s a h6iitadds a meghatiroz6.

A h6sugiirz6s m6l16ke els6sorban a sug6rziist ]ead(i 6s felvev6 felii-letek kcjzti hom€rs6klet-knl6nbs6gt61 fiigg. Minden felijlel sugijroz hot,de ennek m6ndk6t er6sen belblyrisolja a te\r h6m6rs6klete. ,A h.isugir-zessal ,tadott energia a teslek hom6rs6klerdnek negyeclik hiltvinyivala.iinyos. A homErs€kle! utiin fontos t€nyez6 I feliilet Din6s6ge: csi_szoh. riikrijs fdmfeliilerek nagyon j6l visszavcrik a h6sug:iizisr. mig Imat1. durva. por6zus feliiletekj6l elnyelik. L6nyeges. hogy nem a fehilet szine hatiirozza meg elstisorban az elnyelt hcienergia mennyisdg6t_Egy feket€re fesrett. nagyon simdra csiszok aluminiLtmfelillet a h6su_girzis nagy rdsz6t vjsszaveri. A term6szetben nrgtal6lhat6 hosugiirzds

35

TITOKZrIOS ER6K?

szempontj6b6l ,.legfeket6bb" test viszont a gydnyiirij feh6r zdzmara'

amely feliilet6nek €rdess68e miatt szinte tijk6letesen elnyeli a h6sugiir-zdst. igy n6ha 0 "C alatt is megolvad a ziznura, ha napsugiirzis 6ri

A parezs 6s hamu, valamint az emberi l6b feliilete nem nyeli el td-k6letesen a h6sug6rzdst, a bees6 h6sug6rz6snak kdrijlbeltil 20-25qd-etvisszaveri. Ez6rt ezt egy{gy reflexi6s tdnyez6vel (€) vessziik figye_lembe. A h6sugdzassal atadhat6 energiamennyis€get befoly6solja azis, hogy milyen a k6t feliilet geometriai viszonya. Ha a sugtrz6 6s el-nyel6 feliiler k6t p6rhuzamos, v6gtelen kiterjedesii sikk6nt foghat6fel, akkor egyszerLi a helyzet, mert elnyeli a teljes kisugrirzott h<i-mennyis6get. Ha nem tekinthetd v€gtelennek az egyik feli.ilet m6t-pedig a talp nem tekinthet6 armak -, akkor ezt egy ligynevezett szdg-t6nyez6vel vesszijk figyelembe. Ez mutalja ̂ zt, hogy a h6sug6rz6smekkom r6sze nem 6ri a talpfeliiletet, 6s a tijbbsz6r6s visszaver6d6shienya miatt mennyivel kevesebb h6energia nyel6dik el az adott v6-ges feliiletben. Igy a k€t feliilet kdzitlti hdenergia, amely sugrirziissalad6dik 6t, a kdvetkez6 ijsszefiiggessel tuhat6 le:

@ = 6V;",a, -r;,,) €,.,,. 8,,,,, l w l'4"'"'l ,*t I

A .r t6nyez6 egy fizikai 6lland6, az abszoltit fekete test emisszi6stdnyez6je. Ert6ke kdriilbeltil 5.1 - l0a'Wcm?. Ha az s reflexi6s t6-nyez6k 6rt6k€t mintegy 0,75-nek vessziik, akkor ezt az osszefiigg6stmeris hasznelhatjuk a pariizs ,ltal ksug6rzott h6energia kiszdmitdse-hoz. Az egyszerLisdg kedv66rt tegyuk fitl, hogy 730 "C a pardzs h6-m6rs6klete (ez kdriilbeli.il 1000 "K). Ez az eset felel meg a Kuda Bux-f61e londoni trizfut6snak 6s a Tolly Burkan-f6le amerikai tijzfut5sok-nak is. Ekkor a fenti ajsszeflgg€s segits6gdvel kiszdmolhat6, hogymintegy 30 000 Wm'az energiarram. ha a talp h6m6rs6klet6t hozz6-vet6legesen 40 "C-nak vessziik.

De ez a 30 000 w/m, csak akkorjut a talpra. ha a pardzs ds a talpfeliilete egymrishoz nagyon kdzel van. Ha a lalp nem tekinthet6 v6g-telen, a par6zzsal p6rhuzamos feliiletnek, 2kkor a sz6gf6nyez6 eztercisen cs6kkenti (6ft6ke legfeljebb I lehet). Ekkor az elnyel6 feliiletv6ges 6s kjcsi a sug6rz6 feliilethez k6pest, igy a vizsgalt feliilet dltalelnyelt energia csak kis i6sze a kisug5rzott energidnak. Jelen esetiink-ben, ha azt t6telezziik fdl, hogy a talp, ami 30 cm x 10 cm-es feliilet,legfeljebb 20 centim6tere van a pardzs felszine f6lijtt, akkor ennek aszogt6nyez6nek az 6rt€ke kdrijlbeliil 0,1 a m6rnoki 6bl6zatok szerint1231. Ez azt jelenti, hogy az el6bb kiszemolt 3 Wcm2-nek csak a107.-a 6i a talp b6rfeliilet6t. Ha a talp l0 cm-re van a padzs fdl6tt,

36

A TfzriNc

akkor a szdgt6nyez6 6rt6ke 0,16-ra n6, tehiit akkor mdr a teljes sugft-

z6s 16 szrzal6k6t nyeti el a talp feliilerc' Ha a talp kiizvetleniil a pa-

r6zs fcjl6tt van (ndhdny millim6terre), akkor 1007, ennek a t6nyezo-

nek az 6rtdke, 6s ekkor kapjuk a 3 Wcmz-es 6rtdket.A h6sugituzSson Kviil jelentds a konvenci6s h6Stadessal 6s hove-

zet6ssel kiizdlt energia mennyisEge is. Ekkor a biir 6ltal felvett h6-

6ram siirijs6ge a kovetkez6 dsszefiigg6ssel szamithat6:

-r",")l w 1| , 1 ,I cm- l

konvekci6 @ = a(L*,, - ^ ")l *L)

vezetisset 6 =kTrz:t;

ahol I a levegd, vagy hamu h6vezet6si t€nyez6je' d a talp 6s paidzs

kdzti t6volsdg. Ez az dsszeliigg6s a maximdlis drt€ket adja, 6lland6-sult eUapot eset6n. Az d h66tadasi t6nyezii nagyon sok fizikai 6s geo-

metriai param6ter fiiggv6nye. Fiigg att6l, hogy milyen kdzegek kiizittt

zaj lr l le az energiarladds. ezek hdmdhekletdtbl. eg) miishoz viq/on) i-

tott sebessdg6t6l. A h6m6rseklet kiil6nbs6gek viszont mAr egy6rtel-miien meghatdrozhat6k.

Albl6ban a jellemz6 h6m6rs€klel, sebessdg ds geometriai para-m6terekn6l azt mondhatjuk, hogy az a h6dtad6si t6nyez6 6rt6ke kb10 w/m''C [23]. Tee]nk hozz6, hogy ez akkor igaz, ha nincs p6rol-g6sos hiit6s a feliileten. Ekkor azonban furcsa m6don megveltoznak ah6csere fizikai k6fiilm€nyei, romlik a h6csere, azaz nehezebb fdlme-legiteni a ialpat. RendKvijl hat6sos a p6rolg6sos htit6s a repiil6gdpek-n6l. a vadeszg6pekn6l 6s a vil6grirb6l visszat6r<i drhaj6k hiit6s6n6l.

Az ut6bbi 6vekben kezd6diitt meg e probl6ma m6r€ses vizsg6lata1241. A sz6mit6sok azt mutatjdk, hogy a h6m6rs6klet gyorsan cs6kken afelnlet fitibtt annat fiiggv6nydben, hogy milyen magasan vagyunk a fe-liileft6l,6s milyen a fritijtt feliilet geometrieja. Ha p6ld6ul a pardzssz6-nyeg atakja hosszi. vdkony csik, akkor fcildtte a leveg6 h6m€rs6kletem6r 30-40 centim6ter magassiigban el6gg6 alacsony lehet, tal5n 100'C.Ha egy k6r alak(. mintegy 5-6 m dtm6r6jri 6s ?30 'C-os feliileti h6m6r-sekletii parissz6nyeg fttlattt m€rjtik meg a leveg6 h6m6rs6klet6t. akkora sz{inyeg kiils6 sz6ldn a h6m6rsdklet nem tdbb, mint 50-60 'C, hiszenoldalr6l dramlik a hideg levego, majd befel6 fokozatosan melegebblesz., 6s a parizsszonyeg kiizep6n6l a magasba ernelkedik. Itt a legma-gasabb a hdm6rsdklet, el6rheti a 400-500 'C 6rt6ket is. A kijr alaki pa-rdzsszdnyeg peremen6l azonban Sltalrban nem emelkedik 250-300 "C

37

TITOI(ZATOS [R6K?

1tll6 a leveg6 hcim6rs6klete. Ha egy r6szrvev6 nem viig ar a sz6nyeg kij-zep6n, akkor.,csak" a 250 "C-os h6m6rsdkletrel kell szi{molnia.

A fenti adatokat figyelembe v6ve a h66tadissal kitzirlt h6mennyi-s6g, h6teljesitmdny 6rt6ke kdriilbeliil 0,2 w/cm, lesz, igy reh6t mdr kiludjuk sziimitani. hogy mekkora h6aram 6ri a ralpfeltileret. A gyakor-latban azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a feliilet nemegyenletesen van beteritve par6azsal, hanem a feliiletnek legfeljebb afel6t boritja. IEy aztl^ M el6bb emliretr esetben, ha a talp 20 cm-revan a pariizsfeliilet ltiltitr, akkor a ralpat 6rint6 h6reljesirm6ny mint-egy 1500 Wmr, a konvekci6kb6l 2000 Wmr, teh6t iisszesen kiirllbeIiil 3500 w/m, Iesz (0,35 Wcmr).

N€zziik meg most, hogy mi az energiaiiram. amit hrit6s segits€g6-vel tudunk elszellitani a talp feiiilet6r6l. A fiziol6gusok rdg6ra v6gez-nek miir ilyen kis6rleteket. Erdekes, hogy nem tudtak maximdlis izza-d6s€rt6ket megiillapitani, merr ennek dirdke kiilajnleges helyzetekbenvagy egyes betegsdgekn6l nagyon magas leher. Kiinduliisk€nt azon-ban drdemes felhaszndlni y. Shoe feld 4s munkatdrsainak mdrdsi 6r-t6keit [25]. M6r6ssorozarukban 80-90 "C-ra fdlfijrittt sztraz leveg6jrjkamrdkban kellett a r6sztvev6knek 10 percet ek6lteniijk.6s m€rr6k aprirolgris miatr bekdvetkezett silyvesztesdget, mely kort6l. nemt6legyariint fijgg. A mdr6sek eredminyek6nt a I8 6s 35 6v k6zti r6sztve-v6k dltaldban r6bb verejr€ker vdlasztorrak ki, s jobban is biniik ezr .lmagas h6m6rs6kle!et. A f6ffiakndl percenk6nr 32 g/m, verejr6k. an6kn6l 22 g/m, volt az ariny. A 36 ds 45 6v kcjzii$i korcsoporrnrilezek az drt€kek mdr 27. illetve 20 g/mr,re csdkkentek. Az ut6bbi cso-port esetdben a ncikndl a b6 etiiler h6m6rs€klere mrir a -10 .C-or ismeghaladta. mig az els6 csopoftban a f6rijaknril csak 38,2 "C-ra emellederl . bdr honrer{eklete ./ ero. i / /odas mri lrt

Ezek az 6rt6kek azonban nem haszndlhataik kdzvetlenril il tiizsdtaeseterben, mert ma-qasabb h<jmdrs6kleten az izzad6s m6rt6ke h€rszeresdre is n6he!. Ezen kiviil rudjuk. hogy a ratpniil 6s a k6zn6l siriibbekaz izzadsigmirigyek. igy otr a kivilaszlott izzadsig mennvis€ge is leg_alrbb kdtszerese az irlagosnak. iery azrdn r mi esetiinkben.t ftnti dft6keknek lc.qaldbb a ndgyszeresivel szilmolhrtunk. Ha pedig ezt az€rtdkel rersziik fi€s.elembc. rkkor kitfiitbcliil I e/m)sec folyad6k el_pirolosltrtiis6val kell saimohrunk. Mivel a viz pdrolgiishclje ezen ahcjnr6rsil<leten 2.,1 milli6 Joule/kg. igy a hiir6ssel elvihet6 h6iirammennyis6ge.{800 Wnr. azaz t.jbb a 3500 w/m, es ielvetl h66rarnnd.A p.rrizs tdlcju 20 cendm6ter magassiierban halad6 borfetiiler szirn6rateh6t elvileg nem jelenr probldmiir a 7j0 "C_os parrzs h6sugiirzisa dsa koriilbeliil 250'C-os leve€r6. A ralp rzonban elkerilhetetleriil le6r.r

38

aT0zriNc

par6zsra is, es ekkcr az el6bb kisz6mitott 3500 Wm'�_es hcfluxl$nrl\okkal nagyobb eflekel kel l f ie'elcrnhe venni.

N6zziik meg, mi rdrt6lrik akkor, ha a biirf-eliilet nl& legfeljebb csak5 millim€ter tdvolsdgra vau i1 pardzst6l. Ebber ̂ z esetben a sugi-z6ssal itadott h6teljesilm6ny 30 000 Wfin'�. Az 5 millimeter vastag le-vegdrdszben h6vezetessel m6g tovebbi h6energia keriil 6t a parizsr6l atalFa. Ennek 6rt6ke 4500 w/m', ha a levegd 6s a talp kijzti h6m6r-seklet-kiilttnbs6get 700 "C-nak vessziik. Ha tov6bb csiikkentjiik azeldbbi tdvols6got 5 millim€ten61 I mitlim6tene. akkor 23 000 w/m'�-ren6 a vezet6ssel dtvitt h6energia nagysega. Enn6l kisebb r6s6n6ketm& nenl erdemes figyelembe venni, gyakorlatilag ez mft teljes kon-taktusnak tekinthet6. Val6di 6rintkezds nem alakul ki a talp €s a pa-r6zs kdzt, mert a talp elzarja a levegd 6tjdt, 6s a nedvess6g is lehiiti aparrzs feliilet6t, rigyhogy mindig legalSbb 1 mrn-es hamuval kt6ltiittr6s van a talpfeliilet 6s a pardzs kdzott. Az 6tadott h6energia na€iysdgatekint€lyes lehet, amit t€rm6szetesen hiit6ssel mrr nem tud ellensf-lyozni a |4b. Ene azonban nincs is szijks€8, hiszen amikor a l6b a pa-rdzs fdldtt mozog, nem fogy el hiitesre az ijsszes viz, marad egy kis

,,tartal6k" a bdr feliilet6n. Kiszimolhat6, hogy 20 000 w/m'� a tdbb-lethiit6s-ig6ny kdzveden kontal(usnrl, 6s 13ffi Wrn? az a felesleg,amit a szervezer - amikor a talp a paris ltildff van nem fordit hiit6sre. A talpa! melegit6 6s a hiltdshez sziiks6ges energia&amok egyen-sfly6b6l megbecsiilhetd, hogy a pardzs fitldtt eltijlt6tt id{i bogyanardnylik a par6zson eltdlthet6 id6vel (l6sd 3. abra).

Az energiadramok egyensrily6b6l (a 3. Abr,n a bevonakezott teru-let) kiszamolhatd a parizson is a par6zs fiildtt tdlthet6 id6 ar6nya. Eb-b6l ̂ z kdvetkezik. hogy ha 730 "C-os a par6zs. akkor a s6ta idej6neklegfeljebb 57.-6ban drintkezhet a leb a pardzzsal, a t6bbit messze a fd-liitt kell tijltenie. (Ez az 5'l.-os 6rl6k igy 6rtend6, hogy a talpfelulet egydarabkeia csak az 6sszid6 dt sziial6kdig 6rhel a par6zssz6nyegre, amimeg{elel6 lrbtartdssal 6s jdr6si technikiival megoldhat6.) Ez kdtsdgtele-niil gyors mozgrist kivin, de nem leheteden. Ha viszonl a talp nem iz-zad megfelel6en, akkor val6szinli. hogy nem el6g pusztAn a gyors moz-g6s 6s a ritvid kontakusido, 6s ilyenkor a b6rfeliiter m6r meg6g. A p6-rolgdsos hiites ilyenkor is segits6get jelent, de a gyors mozgds. a rdvidkontaktusid6 ciengedhetetlen az 6g6si s6riil€sek kiv6d6s6hez.

Ndzziink most egy olyan esetet, amikor a paris feliileti h6mdr-s6klete 500 'C. Ekkor a par6zsra tett vas m6g mindig vdrds izzi{sbajdn, 6s a parizs is j6l 16that6an izzik. Ilyen esetben a sugiirzessal 6t-adott h6aram - az adott reflexi6s t6nyez6k tigyelembev6tel6vel - kij-riilbeliil 10 000 w/m,. Ha reh6t a par6zs fdl6$ mintegy 20 cm-re van

39

T|TOI(ZAT0S rt6f,?

a talpunk, 6s a pardzssz6nyeg feliiler6nek fel6t boritja pardzs, akkorkciriilbeliil 500 w/m, a sugiirzis hdteljesirmdnye. HdAramldsb6l - me-gint csak a fenti adatokat figyelembe v6ve - mintegy 2100 w/m, su-gLrztk et a l€alpra. Lithat6, hogy a h6energi6k aranya itr mdr megfor-dul: tiibb energiat kapunk h66raml6sb6l, mint h6sugrrzesb6l. Ebbenaz esetben, ha ism6t 4800 Wmr-es maxim6lis htit6si kapacitiist t6tele-ziink fttl, a tartal€kunk mir 27OO W/rr.t2 lesz. Ha a b6rfeliilet I milli-meterre van a pariisfeliilett6l - kontaktus eset€n - a talp fel6 irdnyul6h66ram 6n6ke 13 000 Wlmz, Maz 1.30 Wcmr. A ket mennyis6g arr-nyeb6l kiszdmithat6, hogy ktiriilbeliil 500 "C h6mdrs6kleten m6r307,-nyi id6t tittthetiink a pafizsfeliileten - vdgigl6pkedhetiink rajra.A fenti sz6mit6sok persze meglehet6sen durv6k, de 6rz6keltetik, hogya h6m€rs6klet csitkken€s6vel erdsen javulnak a.,til€16s" es6lyei.

eqysdgnyi lalpfelUlebek abdot energia (Wmr)

a talp €s a paris

a hlp hitdsdnek energja-igenye a pariis lehtt

a hlp httesdnek eneruiaigdnye,amikor a parazson van a lalp

hiLssel elszdl-liftal6 ener-qiafelutet

a talp paris leleltt6ltdtt ideje

| 4' konkktustgeie y'

id63. 6bra. A talpfeliileten lev6 vi. pdroledsa ntiax felvett e eryiadran vtitto!/',sa az idd liiqgyeny&en.

A legtiibb par6zstdncndl a parazsszdnyeg felen m&t h6m6rs€klet(amit a h6sugdrzes €s a h6ftarnlisb6l ad6d6 energiadtadiis dsszeg6velm6riink) kOriilbeliil 400 'C-os, melynek elviselEse nem jelent kiildn6-sebb nehizs6get, megierhel6st. Hozzl kell ?f,onban tenni, hogy rer-meszetesen izzadni kell ahhoz, hogy a talp ne s6riiljdn meg. E modell- a paolgdsos hiit6st felr6relezve - segirsdg6vet meg6nher6, hogymi6rt nem gyullad meg az ijltdzek amikor ruhdban, esetleg zoknibanfolyrL a pardzstdnc. A ruhdn teresztul elpdrolgd folladek;rmiszele-sen a ruhdt is htiti, ha el6ggd kitz€l van a testhez. Azt azonban mdr

40

A TIJZTINC

nem rnagyarlzza ez a ftodell, amikor valaki a tiizset,ban r6szt vev6m6sik szemelynek ,,immunit6st" ad! Nem tudjuk, hogy itt milyenpszich€s hatdsok j6tsz6dnak Ie.

llizsriTA fs roRRd otAJAz el6bbi fejezetben en itett modell megmagyarezza Mt is. hogy a tiz'sdt6ban ftszt vev6 €mberek hogyan tudjak elviselni a magas h6m6r-s€kletet ardnylag hosszi ideig. Azonban felhivja a figyelmet arra is,hogy az emberck nem akrrmilyen kdriilm6nyek kijz6tt birj6k ki a ma-gas h6m6rs6kletet- Akik sikeresen vesznek r6szt a tiizs6tdban, eg6szbiztos, hogy komoly 6g6si sebeket kapnSnak, ha 500 'C-os pardzs he-lyen, pEldriul bok4ig 6ri! 60-70 'C-os vizben, vagy olajban kell€ne s6-tdlniuk. Ennek oka, hogy a folyad6kok 6s a b6rfeliilet kiizdtt a h6-dtaddsi t6nyez6 kdriilbeliil tiz-hdsszorosa a gdzok 6s a b6rfeliilet kttztih66tadrsi t6nyezdnek, azaz sokkal intenzivebb a h6csere, misr€szt apArolgisos hfites ilyen esetekben nem segit, hiszen a vizben, viz alatt,vagy olajban nincs parolgis. Val6sziniileg nem vdletlen, hogy a tiiz-t6nc, illetve a tiizpr6binak ez a modja terjedt el, 6s nem foft6 vizben,vagy olajban s6t6lnat a dsztvev6k.

Termdszetesen, ha ez a modell k€pes is magyardzatot adni ajelen-s€gekre, m6g nem biztos, hogy igaz is, mert eddig senki sem m6nemeg, hogy a ftsztvev6k talpa val6ban ennyire izzad-e. Bfu erre aKirlian-fotogrdfidval kdszitett k6pek kiizvetetten utalnak, de kdzvet-lenul a pdrolgds mAt€kdt nem m6rte senki, mert ez a feladat m6r6s-technikailag rendKv0l neh6z. Addig is azonban, amig nincs bizonyi-t€k arra, hogy a fenti modell mssz, el kell fogadnunk azt a hipot6zist,hogy a tiizdn s6t6l6k bihe a pirclgds segitsdg6vel hiil.

T0VABBI txH[Tds6c[x

Tovdbbi hfft6si lehetdsdg lenne, ha megnijvekedne a b6r h6vezetesi t6-nyezdje. Ilyen m6donj6val t6bb hot szellithama el a v6rtuam fel6 rigy,hogy a b6r hdm6rs6klete m6g nem niivekedne a kdtikus 45 'C ftj16.(Egyel6re azonban semmi sem indokolja ezt a feltev6sr, bdr val6szinti,hogy Ks6rletekkel igazolhat6 lenne.) Termdszetesen tov6bbi hi-pot6zisek is fdlitlithat6k, ilyen p6ldaul a kiildnleges ,,v€d6erdterek '-re

vonatkoz6 elk6pzel6s - ezeke azonban eddig semmijel nem utalt.M6r sz6 volt an6l, hogy hipn6zissal 6g6si seriil6sek el<izhet<ik meg.

Arra azonban semmi bizonyit6k nincs, hogy hipn6zis hatrisa alatt s6rii-l6s 6s fiijdalom n6lkiil tiindnhetne az 6ges. Ez6ft nem all meg kiz6r6la-

,IITOMATOS ER6K?

gos magyanizatk6nt az dnhipn6zis, a f6jdalomkiisziib emel6si 1ehet6-s6ge. Segithet ugyan, ha nem drziink fdjdalmat a tiizsdta alatt, de eziinmag6ban nem v6d meg az 6g6si sebek, s6riil6sek ellen. Mindez azertfontos, mert n6h6ny pszichol6gus szerint kiil6nleges dllapotban azidegrendszer a szervezetbe jut6 hdt 6talakita 6s elvezeri. Ez azonbantudomdnytalan n6zet, semmi sem tdmasztja ald. Eddigi tapasztalataiokszerint ahhoz, hogy a tiizt6ncban valaki s€riil6s n6lkiii vehessen r6szt,szervezet6ben fiziol6giai vdltozdsoknak kell v6gbemennie. Er6s izza-dessal a magas h6mers6klet kiros hat,sai kivedhet6k, az azonban miira pszichol6giira tartozik, hogy eftelmezze. magy.tr�i,zza, milyen €r-zelmi t6nyez6k v6lthatj6k ki ezt az er6s izzaddst.

AZ IMBERI TfNiTZd

Az 6rzelmi t6nyezijk hat6sa ugyan az eg€sz jelens6gben alapvet6, deegy t6ved6si lehet6sdggel szi{molni kell. Nemcsak Eur6p6ban, hanema vildg mds r6szein is haszndltdk rdgebben a tlizpr6bet, a tiizes vassalval6 pr6bat6telt, amellyel egy-egy vddlott igyekezett bizonyitani iga-z6t. Ez ajelens6g azonban nem alkalmas ilyen igazsegok elbir.il6s6ra.Ha valaki p6lddul azt ellitja, hogy 2 x 2 = I, ez a magdt6l 6rtet6d6 el-litds az emberekben semmilyen 6rzelmi reakci6val nem jdr, ez6ft azillet6 ttzpr6ba esetdn nagy val6sziniis6ggel meg6geti magat. Ha vala-ki viszont er6s hittel, nagy 6rzelmi 6t6l€ssel 6llitja ugyanezt, akkorelk6pzelhet6, hogy sikerrel 6llja ki a tiizpr6b6t. Az emberi t6nyez6, azizgalom dltal kiv6ltott izzadds alapvet6en sztiks6ges ahhoz, hogy atrizs6ta sikeres lehessen. A jelensdgel k6tked6en vizsgel6k [26. 27]ezt a hat6st nem ismerik, kiz6r6lag a v6letlennek rulajdonitjiik, hogyvalakinek sikerijl-e 6gdsi s6ril6s n6lkiil megfszni a trjzs6t6t-

Mindenk6pp megk6rd6jelezhet6, hogy tijzs6ta segits€gdvel legy6z-hetd-e a t6lelem. A trizs6ta val6szinrileg csak azt bebizonyitharja ar€sztvev6knek. hogy ldteznek pszich6s hatdsok. 6s ezek ldnyegesek le-hetnek. Akik a lrizs6t6t oktatj6k, egyszer sem sz6lnak an6l. hogy az iz-zadds segits6g6vel tudunk 6tmenni a lrlz6n. talin az€n nem. mert ezmeglehet6sen leha.gol6 volna, 6s senki sem fizeme az6n. hogy megra-nuljon izzadni. Sajniilatos azonban. hogy a tudom6nyosnak beiillilottszkeptilusok [26. 27] nem ismerik fel a pszichds rdnyez6k sdly6r 6s el-vetik az azokb6l ad6d6 fizikai jel€ns6gek lehet6s6gdr. Ez komoly ve-sz6llyel j6r. hiszen csak tgy sz6rakoz6sb6l nem szabad a tiizbe, a pa-rdzsra l6pni, megfelel6 izgalom €s izzades hii4nydban silyos 6gdsi s6-riil6sek keletkezhetnek. A szkeptikus kutat6k ezzel t6bb bajt okozharnak, mint a lelkes, de tudomanytalan ,,tiiztdnc-hiv6k".

II. nfszA nuncsAr6t A csoDAIG

TITOIZATO.S ER6K?

Az 6let €s a tudominy n6hdny te ilet6n felbukkan6 viratlan 6s meg-magyar6zhatadannak tiin6 jelens6gek sora nem azt jelenti, hogy cso-d6kkal dllunk szemben, legfeljebb csak a hivatalos tudomdny l6tiik6-r6n kivijl esnek, a ludomeny senki fdldj6n tal6lhat6k. Mir6l is vansz6? N6zziink n6h6ny pelddt.

Els6 hallesra felfoghatatlan, hogy a nagy 6s silyos titmegek neg'gorrlt* maguk kijriil a teret, pedig ez nemcsak csillagSszati. hanemfdldi m6r6sekkel is igazolhat6 t6ny. Kiilijnijsen drdekes 6s fura hatdsok fordulhatn5nak el6 M t'gynevezett fekete lyatdtr katmy6kdn, ahololyan er6s a gravitdci6. hogy a f6ny sem lud kilepni belSle. Galaxi-sunkban mindbssze a Ct8rrr X-l nevii 6gitestr6l felt6telezhet6, hogygravitici6s fekete lyuk. A bizonytalans6gok ellen6re m6gis megj6sol-hatjuk, leirhatjuk ennek a furcsa objekumnak a tulajdonsSgail.

A fekete lyuk elvileg tdbbfdle form6ban is l6tezher. Lehet gcjmbalaki, elektromosan nem t6ltcitt, 6s mozdulatlan. de m6s varidci6i isel6fordulhatnak. A legegyszeriibb. szinte klasszikusnak min6sithet6eset az, amikor egy kdriilbelnl tiz N.Ip tdmegri fekete lest van dssze-nyomva egy kcjzelit6leg 30 km sugard gijmbbe. Ennek az obiektum-nak olyan er6s a gravitdci6s tere, hogy a f6ny ne l tud kiszctkni bel6le.Minden, ami az objekumhoz kdzelit. belezuhan ebbe a trjmegbe.Hatdsa el6l sernmilyen m6don nincs meDekv6s. (Az objektunban kd-ri-ilbeli-il 105 gramm/cmr a srirrisdg, mig a viz€ csak I g/cm3!)

Az alapvet6 egyenletek egyszerli cjsszefiigg6st mutatnak a feketelyuk sLiriisdge 6s merete k6zdtt: ahogyan n6 az objektum m6rete. rigycsdkken a siiriis6ge. Eppen ez6rt. ha az objektum dssztdmege nagy,akkor siiri.is6ge ak& kicsi is lehet. S6t, leheis€ges leveg6 siiriisdgiianyagb6l fel€piil6 fekete lyuk is. Ennek sugara persze 30 billi6 kmlenne. ami legalSbb tizszer nagyobb a Naprendszeriinkn6l. A leveg6-b6l i{ll6 fekete lyuk sz6ldn a gravitdci6s gyorsulds mdr a fdldi 6ndkkb. sziizszorosa lenne. (Ha hidrog6nb6l iillna ez a nagyobb fekerelyuk. akkor a kiils6 hat6r6n sokkal kisebb lenne a gyorsulds.)

A FURCSATOL I CSOD,IIG

Fdlmeriilhet a k6rd6s, hogy mi6rt nem lehet megmenekiilni egyilyen objektumb6l, mi6rt nem tud kiszdkni bel6le a finy? A vrlasz vi-szonylag egyszerii. M6g kis gyorsuldsok eset6n is nagyon nagy leheta sebess6g, 6s mire el6riink a fekete lyuk hatdr6ra - akir kis gyorsu_ldssal is -, sebess6giink m6r gyakorlatilag el6ri a f6nysebess6get. Mitttrt6nhet egy iirhaj6ssala fekete lyuk kiizel6ben, vagy belsej6ben? Miaz, ami miatt semmilyen 6l6l€ny sem 6lheti til ezt az utazSst, de m6gkis szildrdsegi lirgyak is tdnkemennek?

Tudjuk, hogy a szabadon esci tSrgyak l6nyeg6ben a.:nlytulansdg 5,1lapotdban vannak. Tehdt az objekum sz6l6n az iirhaj6s - bdr igyszdl-vdn f€nysebesseggel mozog - nem 6rez semmi kiiltindset- Amikorazonban megkdzeliti az objektum kijzep6t, a gyorsules sokkal nagyobblesz az frhaj6s leb6nil, mjnt a fejdnel (ez a kijl6nbs6g egeszen nagy islehet), mivel a gravit6ci6s gyorsulas €rt6ke nagym6rt6kben fi-igg a su-glirt6l.Ez ̂ z igynevezett dr-apliD erd vat6s6qg l sz6ttdpi az iirhaj6st.

A nagym6retii, hidrog6nb6l 6116 fekete lyuk sz6l€n, de mer az ob-jektumon beliil m6g nem €rz6kelnd erdsen az tirhaj6s ezt az i-apdlyhat6st. Viszont az dltaldnos, ,,minddssze" n6hdny Nap tijmegti feketelyuk feliilet6rek kdzel6ben ez a hat6s jelent6s, hiszen nemcsak az iir-haj6st, hanem az iirhaj6t is szdtt€pi. (Legfeljebb egy gombostii ma-radhat 6pen, de az is csak akkor, ha tengelye €ppen mer6leges a se-bessdg6re.) Sziimtalan 6rdekes jelensig figyelhet6 meg a fekete lyu-kak kcjzel6ben. N€zzijnk n6hdny p6ld6tl

Ha nagyon tdvoh6l k6zeledn6nk egy ilyen objeklum fel6, azt liit-n5nk. hogy a kiizeli csillagok fenye neggitrbiil a ,,lyuk'er6s gravit6-ci6s terdben, ez6fi nemcsak az eredeti csillagot, hanem annak ,d€li-b6b" kdp6t is letndnk (1. dbra). S6t, a fekete lyuk kdmy6k€n lethaGn6nk ̂ zt a csillagot is. amelyiknek 6ppen hettal ellunk, mert az erdsgravil6ci6s t€rben ret?ren megfoftlulhat aleDy ir6nya (2. 6bra).

Ugyancsak laborat6riumi m6rdsekkel igazolhat6, hogy a f6nysebes-s6ghez kcjzeledv6n az id6 mildsa az 6116 megfigyell szen^ra lelassul.emiatt m6sk6nt jdmak az egymi{shoz k6pest gyorsan mozg6 6rek. Det6rjiink vissza a Fdldre I N6zzi.ink koriil el6szajr az 6lettelen vil6gban.

Fijldi kitrnlmdnyek kbziitt val6sziniileg mindenki meglep6dneazon, ha egy ed6ny aljdra dntdtt fblyad6k sz6p lassan, kom6tosanlo-.1k zna az edeny falera, ds lecslrzna a miisik oldalon. Pedig a foly6-kony h6lium egy kiilcjnleges 6llapot6ban az abszolft z6rus fok kdze-l6ben - k6pes ene a,.mutatvenyra".

Ha azt iillitanenk, hogy ugyanaz a test egyszerre. egy id6ben, kdtkijliinb6z6 helyen is megtaldlhat6, val6sziniileg mindenki azt monda-n6, hogy ez biztosan fehetetlen. Mipedig p6ldA|]l a neutronnak eleg-

45

TITOISATOS ER6I(?

g6 pontosan m6rhet6 tdmege van, m6gis amikor lassri a sebess6ge,akkor akfu egymdst6l tdbb cm-re lev6 nyil5son is egtsaerre mehet 6t.Ahogy kimozdulunk a szamunkra megszokott tdmegek, nyom6sok,h6m6rsdkletek 6s m6retek tartomdnydb6l, szokatlan, a mciondlis em-beri elme sz6mia meglep6 dolgok sor6t tapasztaljuk, holott ezek aielens6sek a fizik6ban ma mfu kor6ntsem 6rtelmezhetetlenek.

ili liitia a csillagot a megligye 6

ron belUldrkez6tdnysuq* mindig

elnyel6dk

urt "'un

egy kitikus sugii-

lyuk

megligyeld tiivc sdve

l. dbra. 2. 6bra,A fekete U k karn\.e.etiben a fdnrsu|dr ritja elhajLik: , ishaL l.iti& a (sittagt)kat, mnt ahol val6jdbatl wtnak Bi.a \os es?tekbei a fin\, teljesen negJbrdulhut dfekete l\uk kt.elibe .

N6zziik p6ldrul az ut6bbi ivek egyik 6rdekess6g6r, az igynevezetlnagas hdntrslkletii szuprave.eftst. Ha e9y ndhdny centim6teres kii-lcjnleges keri4mi6b6l kdsziilt lapra er6s miignesdarabk6l resziink: nemtiin€nik semmi. De ha ezt a kerdmialapot foly6kony nilrog6nnel le-hijtjiik, bedll egy olyan - nem is rendkiviil alacsony - h6mers€klet.amikor a kerdmiadarab hiftelen t.uprare.et6vi vdlik: ekkor a miignesegyszeriien fatlemelkedik.6s a kerdmialap fd16t1 kezd lebegni. Mindaddig tart ez a lebeg6s, amig a mdgnes ijra fel nem melegszik. Ht aszupravezet6 an),ag hiil6s6r6l folyamatosan gondoskodunk - amiegy6bk6n! nem tLil neh6z -. akkor a mignes akdr 6rtizedekig lebeg-het. F,z a MeissnereJkkrur []. ami e miigneses er6vonalak kiszoruldsdnak a kiivetkezminyc.

Azon is igencsak meglep6dn6Dk, ha valaki lerenne e16nk egy darab mijanyagot. amir6l kiderijl. hogy j6 elekrromos vezero. pedig m6rr6g6ta l6teznek ilyen eleknonosan kaettj mion|agok. Ndhdny dve

A FURCS.{T6L A CSODIIG

azonban mar olyan mrtanyagokat is felfedeztek l2l, anelyek fertu-uigneses $lajdofisigot mutatnak, teh6t elmozdulnak a mdgresPatkd

terdben, s6t 6lland6 megnest is lehet bel6lijk k6sziteni Ez is azt mu-tatja, hogy mdr az 6lettelen anyag tulajdons6gainak gazdagsiga oly-kor fiiliilmflja az emberi k6pzeletet. Bz a miianyag persze nem annyi-ra e(isen migneses, mint ahogy azt a fenomagneses anyagokt6l me8-szokuk. Mindttssze kiiriilbeliil I Gauss er6ss6gt teret tud maga kii ilkelteni. 6s mdr 150'C-os h6m€rs€kleten elvesztiezt a tulajdonsdg6t.

FuRc&qsicoK AZ f Ldut[cBN

A furcsasdgok fjabb 6s mdg nagyobb csoportjeval tal6lkozunk, ha el-hagyva az 6lettelen viligot, ̂ z 6l6l6nyeket vessziik szemtiSyre

Mindenki tudja p6lddul, hogy a halak megfulladnak a levegSn'meft nem jutnak el6g oxig6nhez. Vagyis l6gnemii halmazellapotbannem tudjdk fiilvenni az oxig6nt, csak oldott dllapotban, azaz a vizben.M6gis vannak olyan halak, melyek akir napoKg is k6pesek dletbenmaradni a leveg6n. Mds halfajok mozogni, jemi is k6pesek a szaraz-fdldijn, egyik helyr6l a m|isika vSndorolnak, ha ott kedvez6bb 6let-felt6teleket talelnak. Ilyen p6ldiiul a 10-20 cm hosszi tizsiai kfuz6halis. IndiSban, ahol gyakori a kisz6hal, hiteles megfigyel€sek szdmol-nak be vonul6sukr6l: sokszor csapatost6l hagyjdk el a kiszdrad6 fo-ly6medret, hogy ij, kedvez6bb helyet, b6vebb vizu foly6t keressenek(tiqukat 30-40 perc alatt teszik meg.) A tudomiiny szdmdra egyel6reaz is megfejt€tlen titok m6g, hogy a halak vajon honnan tudj6k, hogymikor kell elindulniuk, merre kell menniuk, s milyen drz6kszervek se-gits6gdvel vdlasztjdk ki az optimdlis iti c6lt. Hasonl6 tulajdonsagLikjsz6halak Afrik4ban is 6lnek. a term6szetnek teh6t nem egyedi €svdletlen term6ke az dzsiai kisz6hal. [3]

Az 6l6l6nyek tal6n leg6rdekesebb tulajdonsigaira akkor bukka-nunk, ha a legfejlettebbek idegrendszer€t tanulrf,{nyozznk. A hipno'tiztilhatis(ig p6lddDl 6rdekes tulajdonsdga a fejlettebb 6l6l6nyekiek.A jelens6g els6 leir6sa a ktiz6pkorb6l szftmazik, biir Eliin mitu 16gebben is ismert6k.

Athanasius Kircher a XVII. sz2adban [4] igy iia le pdld6ul a tyikhipnotizdl6sdt; ,, ye8)link egy meSkdtd.dtt tyikot is tegii* le a padhira.Eleinte tihakozni fog. de kds6bb egnyugs.ik. Ha ibten dllapottiban atlik s.em4t6l kiindulva vonalat rajzolunk a patllira, akkor a Dtik meg-dermed. Akkor is igy maratl, ha ldbair6l eltdvoliiuk a kiitel4ket; nemtud elszaladni, mig akkor sem, ha erre biztatjuk. Val6szlnileg az 6llatax hisi, hogJ a vonal az 6 kdkuke." Persze ez a hatiis nem mas, mint a

TITOf,ZANDS lR6rc

hipn6zis egyik legegyszenibb form6ja. Nemcsak a tyfk hanem bonyo-lultabb idegendszert 6l6l6nyek is hipnotiz4lhat6lc, igy az ember is.

Hipnotikus 6llapotban az emberek megmefevedhetnek. Ha a ,,m6-diumot" ilyenkor kdt sz6k tdmldjifta fekeEiik igy, hogy a nyaka azegyik, a bokdja a mdsik szdk t6mldj6ra tdnaszkodik, al&or ebben az6llapot6ban akdr a hasfta is ijlhetilnk, olyan merevek az izmai.

A jelens6g, felfedezesekor - ahogy ez mar lenni szokott - inkebbcsak ldtvdnyoss6g volt, mint hasznos 6s hasznositott gyakorlat. 1895-ben p6lddul egy Neukom Ferenc nevii kdtfijr6mester olyan ,,sikere-sen" hipnodzelt egy n6t, hogy tdbb6 nem sikeriilt tudatdra €breszteni.A v6s6rok egyik kedvenc sz6mkoztat6 mutatvdnya volt, amikor agyanitlan iink6nt v6llalkoz6kkal csipds hagymdt etettek akik ̂ zt j6-iziien elfogyaszto$ek, mivel hipn6zis halisdra azt hitt6k, hogy almdtesznek. Ebben az dllapotban n6heny pohi4r vizt6l is berigtak a r6szt-vev6k - a kijztins6g nagy deriilts€g6re. A hipn6zis is hosszri utat fu-tott be, amig ves6ri l6tv6nyoss6gb6l orvosi m6dszer lett.

Nem mindenki hipnotiz6lhat6 pelsze. A felmdr6sek sze nt az em-berek mintegy 5%-a egy6ltal6n nem, mig kdriilbeliil ugyanennyien na-gyon kiinnyen hipnotiz6lhat6k. Termdszetesen a hipn6zis sikere na-gyon sok kttriilmen''tdl fiigg. Nem mindegy. hogy milyen helyzetbenki!6rfik meg a transz, a meg]r''ltozott tudatdllapot el6r6s6t. Altahbannem lehet tetsz6leges parancsot teljesittetni hipnotikus dllapotban. Az1964-ben elhunyt ydi8yesi Ferenc, a magyu pszichidtria kiv6l6 tud6-sa p6ld6ul igy ir en6l ([5) 120. a.). ,,Wagner Ja re?g egyik hires m;-diutndn, eg) ortodot zsid6 ftatalemberen o^)ostanhallgattik eL6tt kii-ldnfdle Mtydnyo: hipn6ziseffektusoket demonstrdh. A fiatalember s{v-mikdddse, pulzusa, reflexei a :zuggeszti| parancsok szeiht vdhoztak-Kiildnbdzd poszthipnotikus szuggeszti6kat is sikeresen bemutatott, pdl-d6ul, hogy a hiprulzis utdn az alan! 4szrey4deniil kilopja egik vagynuisik hallgattj zseb'nljdt. S6t, el6fordult az is, hogy a mddium egypaplrhil aisszecsavart 't6tel' - aminek termAszet*en nem volt penge-je - tulinai orckifeje.As As nagatartdr melleft 'agjonszirta' az el'ttedll6 medikust. Amiddn azonban azt szuqgeniltq hogf horapjon bele aszaloutdba - ami az illet6 valldsi meggy'zdddsevel AI^en ellenkezett- a midium silyos izgalmi dllapotba, nrozelisviharba kefiIt, is a pa-rancs teljesitisire a ,ndl, hipn6zis ellenire sem voh kAnyszerithet6.

lachner K. egJik egyetemi eldaddsdn tdbb ldny hipruizistit demon-stnilta. A mddiumokon a katalepszitit (tetszhaulszeri rillapot), a al-g6ziAt Grziketle sA , sziymilkdd4s- As pulzusszaporuIatot, az elpiru-L 6s foko.ott iuaAis szuggeszti'it min l kitiinden realizibdk. M 16nazonban a medikusok el6tt azt a poszthipnotikus parancsot edta, hogJ

48

A |IJ'RCS,{TOL A CSODNG

egy bizonyos sz6 hallatdra lassah e8lenletesen emeljdk fel a szok-nydjukat, azt nem teuesitettik, niyel ez erkbtcsi felfoedsukkal ellen-ites voh, j6 ehet az illetd sz6 hallanira mi Aen ilyen alkalownal el-pirultak, de tardenfeliil nem emebdk fel a szoklydjukat."

vttlgyesi sajit $/akorlatab6l lei. egy olyan esetet, amikor egy f6rfi-na} dt 6ven keresztiil nem tudtdk kihizni a fogit, mert,,fogonos f6bi5-ja" volt, 6s tiibbsziir is sz6tnigta a mrit6asztalt. Egy oryos-konSresszusr6sztvev6i eldtt hipn6zisban ennek a paciensnek h6rcm fog6t h(zt6k ki.A szuggeszti6k rlgy sz6ltak, hogy nem f6l, nem €rez senuni fiijdalmat,az oper6ban iil, 6s a Carmen el6adisSt tapsolva €lvezi. A hipnotiz6r aztis szuBger6lt4 hogy ne en 6kezzen a tdfl6nteke 6s a foghfzdsok he-ly6n a v€rz6s f6jdalomerzds n6lkiil azonnal sziinjdk meg. Ilyen 6llapot-bM azllletiinekfiijdalom- As ylnAt e ksenht1zrak ki a fogait.

Hasonl6an ddekes jelensdget fi$/eltek meg egy 28 6ves vesebetegn6n, akinek hipn6zis hatasiira az egyik beteg veseje j6l kezdett el mii-kitdni. Vdlgyesi igy ftja le a kisdrletet (124. o.): ,,A ve:emedenclkbenair fel volt wzetve a k4t katiter, amikor sTuggenibam: 'Most a jobbvese tdjdn melegsiget lrez, a jobb vese b'vebben vdlaszt ki vizeletet.L4ost a jobb vcre t(ij(in hidegel Arcz et meleSet a bal aldalon. igr rnosra bal vese ydlaszt ki tdbb vizeletet. Most meleg ytzzel teli fuidban iil askellemes k6zdnete hellett hindkat ws6je fokozottan termeli a vizele-tet.' Az ercdmAny mitulen esetben ilLimgtorsan As ponrosan negifeleba szuggesztitikulL A metil4nkAk intraydn^ injekci6k nyothin a Utu-cs'rekbe helyezen katutenigeken lit a kikre festddbtt vizelet kil6 -kiildn,s eqyiittesen, pontoson igy riilt, ahogy azt szugqeniltam S6t a'nost jighideget Arez mind.k& vese ttTjdn' szarakra a yes4k - mie a pa-rarcs alil fel neth ouoftam 6ket - semmi nem ydLtsztottak ki."

R6gi tapasztalat, hogy a legcsek6lyebb izgalom azonnal megvdltoz-tatja egyebek kiizittt nemcsak a vizelet mennyis€get, hanem annak kd-miai itsszet6tel6t is. Alkoholist6kndl, depresszi6s szem6lyisdgii emberek-n6l, magas v6myom6s, sziv- 6s szr{mos egy6b betegs6gben szenved6kn6laz orvosi hipn6zis iinmagrdban is jelent6s eredm6nyeket mutat fel.

Sorolhatn6nk mdg tovrbb a p6lddkat, azonban egy eg6sz ktinyv iskev6s lenne aihoz, hogy csup5n a mr4r elismen, elfogadot( j elens6gekkiizirtt tapasztalhat6 furcsas6gokat, szokatlan har6sokat fiilsoroljuk,nem is besz€lve azok6l, melyeknek l6tezes€t is tagadja a hivatalostudomdny. Jobb esetben heves virik, de ink6bb elhallgarrs j ellemzi azut6bbi teriiletet. Egyiitt, egym6s mellett 6l a mdr megoldolt 6s elmdle-teklel leirt, megmagyardzotr k6rd6sek sora 6s azok is, melyeket m6gcspl( fenomenologikus (tapasztalati) iton isme.iink, de a megoldasm6g v6rat mag6ra. A fizikiban a l6nyeges megoldarlan kdrd6sek kdz6

49

TITOIIZATOI DROI(?

tarlozik p'ld Dl a t4ridd szerkezeftnek kerd6se, vagy a biol6gjeban anofogenezis. az 6l6l'nyek alapjAt, a szdvetek specializel6dis6t vizs-

9616 tudomdny. 6gei6en fontos a daganatos betegs6gek kiil6nbitzd faj-tdinak megismer€se, hatismechanizmusuk felderil6se, 6s jelent6s prob-l6ma az agy 6s az idegrendszer, a tudat mrikijddsenek tiszti6sa is.

A BIZ]TRR

A furcsajelens6gek csoportjdt az egy foklal ritkdbb 6s 6rdekesebb je-lens6gek csoportja kijveti. Ezeke az a jellemzd, hogy a j6 elm6letimodellek is hidnyoznak ejelens6gek megit6l6s6ben hevesebb a vita,mint az el6z6 csoportndl. Els6 p€ldakdnt nezzi.ink egy olyan jelen-s6get, amely 6ppigy sorolhat6 a kdzgazdas6gtanhoz. mint a csilla-g6szathoz vagy a biol6giidhoz, de leginkabb mindheronhoz egyszerre.

A XD(. mdzad vdge fel6 ly. S. Jevons brit kdzgadi,sz ̂ zzal a kij-l6nijs megellapit6ssal 61ft el6, hogy a napfohtevikenysdg 6s a gazda-sdgi Alet e]l-rkiil'se kozdti szoros kapcsolat van [6]. Ezt kortersaiterm6szetesen k€ts6gbe vontiik.

1934-ben Carlos Garcia-Matu es Felix Shaflner, a Harvard Egye-tem kdzgazd6szai djra elvegezt€k ezt az iisszehasonlitest, 6s 6k is dgyv6lt6k, hogy az egyezds nem megalapozatlan [7]. Eredetiieg mindket-ten azzal a c6llal kezdt6k el a munkdt, hogy me gc6�folj'k Jewns ap-

fobelndledt. Meglepe\6siike azt taliltdk, hogy ez a kapcsolat tov6bb-ra is l6tezik, kimutathat6, s nehezen val6szinrisithet6, hogy pusztdn av€letlen miive. A szdmit6sokat, az dsszehasonlitdsokat azti^ nehi-J:,yevvel ezel1tt Bemard J. Frememan is elvegezte, 6s 6 is ^zt talelta,hogy Jevons megiillapitdsa igaz, a kdt tdnyez6 kiiz6tti kapcsolat nap-jainkban is hat [8].

Fremerman tanulmi{ny6ban a gazdas6gi tevekenyseg ̂bezol seftaz 1919 6s 1975 kbziitti Fedefttl Resene Board-inde,@t haszn'lta.az 1919 el6tti 6veke pedig az amerikai Nemzeti Gazdasiigi Kuta-t6intezet adatait, a napfoltok szimenak vAltoz6s6hoz a ziirichi ob-szervat6rium 6rt6keit vette alapul. Az adatokat term6szetesen sziirni6s 6tlagolni kellett, hogy dsszevethet6ek legyenek, de a kdlcsdnds-sdg nagyon sz6pen kimutathat6 - eg6sz€n 1930-ig. Ekkor a gazda-s6gi vilegv6lsdg miatt a termel€s csijkkent, majd ijra meg6l6nkUlt.A m6sodik vildghdborri kezdetekor a k6t g6rbe f6ziselrol6ddsa fi-gyelhet6 meg, ami a hdbonj miatti er6s gazdasdgi aktivitias kcjveFkezmdnye. A tanulm6ny ir6sa idej6n (1978-ban) m6g nem tudhatta,hogy milyen lesz a gazdasiigi elet 1981-ben 6s 1982-ben, de 6l6n-kijldst josolt. s er valdban be is kdvetkezetr

50

A TI,TCS.{T6I, A CSOD,fuG

Termdszetesen nem szabad azt hinni, hogy a napfoltok sz6ma 6s akdzgazdasegi indexek kdzvetlen kapcsolatban illnak egymAssal. Vi-ldgos, hogy csak sok-sok 6tt6telen keresztiil rnutatkozik meg ez a ha-t6s, 6s bizonyosan biol6giai vonatkozdsai vannak. lsmert p6ld6ul,hogy az emberek egy r€sze 6rz6kenyen reagiil az iddjdrds veltozdsai-ra. ezeket pedig a napfolttev6kenys6g befolyisolja (3. 6bra).

A tudomeny mar hosszabb ideje elism€ri (b6r teljesen m6g nem fo-gadta el), hogy a frontdtvonuldsok hatdsa kimutathat6 p6lddul a balese-tek a hirtelen rosszulldtek, szivbetegs6gek, fejf6j6sok, sziil6sek szdmdnak alakul6siiban. Ez m6g mindig vitatott teriilet. hiszen a legnyomdsvagy a k6myezeti mrgneses 6s elektromos t6r, esetleg a paratarlalomkisebb v6ltoziisai ajnmag6ban nem indokoljdk ezeket a hat6sbkat, ez6rtszakemberek szerint ez a fell6telez6s nem megalapozofi. A statisztikrk,a megfigyel€sek viszont egydrtelmijen ^z ellenkez6j6re utalnak.

lfok szrmaeqi aklivitis

a ll. viliig-habor|]kildrdse

3.6bfa. A ga.dastigi aktirinis Zs a napfohe'lAketq'sAg kapcolata.

Jevons 6s k6vet6i koncepci6ja persze tdmadhat6 mds oldalr6l is:val6szinii, hogy a tervgazd6lkod6sra 6piil6 orsz6gokban ez az 6ssze-f0gg6s nem haszn6lhat6, s az rigynevezett .,harmadik vildg" igen sze-gdny orszdgaiban a gazdas5g {lland6 stagneldsa sokkal inkdbb az6hins€9, 6s a rossz id6jeris szdmldj6ra irhat6. Az 6ienelen term6szeFnek taldn csak k6tjelens6ge sorolhat6 ebbe a kareg&i6ba.

Az egyik a fiildreng6seket megel6z6 k6kesfeh6r, igynevezett fijld-rcngasJ;4nyek, amelyek n6hdny 6r6val a reng€s el6n vildgitjak be akdrny6ket. Ezek lehetnek a talajb6l kipr6sel6ditrt gSzok 6g6s6nek kd-vetkezm€nyei, vagy piezoelektromos effekusok, de nem ziihat6 kieddig mdg ismeretlen hatSs l6te sem.

A mdsik bizar term6szett jeletlseg a gatmbrifuim. Mr4r nagyon r6g6taismerik, €s tdbb ezer pontos meg{igyel6sr6l tudunk, de egys6gesen elfo-

5 1

1860 1870 1880 1890 1900 1910 1S20 1930 1940 1950 1960

nTot{zATos [R6f,?

gadott modell m6g nincsen. 6s Ks6rletileg sem sikeriilt mdg a jelens6getel6dllita.ni. Tulajdons6gai val6ban figyelernre melt6ak 6s minden szem-pontb6l illit ri a bizarrjelz6. (A kds6bbiekkn m6g visszat6riink ene at€mdra.) A bizarr jelens6gek leggazdagabb rirhaft a biol6gia nyijtja afigyelmes kutat6nak. Most csak rcjviden ernlitiink m€g n6hrnyat.

Ismeretes, hogy a r6kban szenvedd betegeknek kdrulbeliil 0,87,-aaz utols6. mrir hal6losnak tekintett fizisb6l is meggy6gyulhat - eg6-szen kiv6teles k6ri.ilm6nyek kiiz6tt - igy, hogy a betegs6g dsszes tii-nete nyomtalanul ebiinik (spoat1n remisszi6). Ez az ar6ny nagyoncsek6ly, m6gis azt mutatja, hogy a term6szet valamilyen titokzatosm6don bele tud sz6lni visszafordithalatlannak ttin6 folyamatokba-

Ugyancsak riiillik a bizarrjelz6 a rdgi kinai gy6gy'it.6dta, az aku-punktirdra is, melynek m6dszerei a hagyom6nyos nyugati orvosldsikultir6t6l teljesen idegenek, s jelenlegi ismereteinkkel csak r6szbenmagyardzhat6k. Pelddul a fiil n€hdny pontjrnak ingerldsdvel (fiilaku-punkira) v6gleges gy6gyuldst lehet el6mi pdldaul a bels6 szervekeset6ben (vese, gyomor, idegrendszer). Mivel kozveden kapcsolatotnem talrlunk p6ldrul a vese ds a fiil kozdtt, nagyon sokan m6g ma isk6ts6gbe vonjdk ennek a m6dszemek a jogosultsdg6t, holott az ered-m6nyek igazoljiik a beavatkoziis eredm6nyess6g6t.

Az emberi test m6s r6szein is talelkozunk a szervezetnek ezzel atobbszdrds or.rzetapcrobstigdval: a sziv{rv6nyhdrtydn, vagy a szernfe-n6ken is €r#kelhetti egyes bels6 szerveink betegsege, elv6ltozfua. A talpegyes teriileteinek ingerl6sdvel (rcflexol6gia) n6h6ny betegs6g eset€nugyancsak pozitiv veltozdsok, j avu les 6rhetii el. A bizarr jelensegek ta-ldn legnagyobb r€sze azonban az agyhoz 6s a tudathoz kapcsol6dik.

Egyik el6z6 pdlddnkban ldttuk m6r, hogy a vegetativ idegrendszerbefolydsolhat6 hipn6zis, vagy dnhipn6zis segits6gdvel. Ennek a ha-t6snak egy sz€ls6s6ges, bizarr form6ja az rigynevezelt Ah)e ebemette-tis, amil�e - ha sok feljegyz6siink nincs is akadnak megbizhat6megfigyel6sek [9].

1820 6s 1830 kdzdtt ndgyszer temettette el ma96t egy Haiddsznevtl indiai j6gi. A lahorei maharadzsa udvadban 616 angol kdvet 6saz ugyanott orvosi szolgrlatot teljesit6, brass6i szl,rmaz6si Honigber-ger Jdnos+ feljegyz6sei alapjSn igy irja le az egyik,,produkci6f'Stoll:,, Hariddsz fatalon fehtdgatta 6 s mestersd gesen me ghosszabbit-tatta nyelvlt, lgy visszafeli hajlina teljesen el tudta yele 4imi a Ea-

*Johann Ma in tlonieberyer 11794 1869) brasdi s.iileEsn sz^z onos 1630 ttjl1834-iB, ndjd lESgadl l%g-ig lihoftban plaktiilt- 1851-ben Becsben dltZketkbntvet o.lott ki indiai .lhinlendl otuoe 6t kt\ittitntneti tapas.tolatair6l(Ftiichte ous deh Morsenlande).

52

A FURCSiT6I, A {SOD.iIG

rutot. Eveken dt grakoroha a Uqads inAl hosszabb viss:atartdsdt is.Ebe ehemetdsy're a ktivetke.d el'k.:ziileteket tetre. Hashujt6t s.edett,utdna napokon tit tis.ta tejjel tdpldlkozott. Az elte etis napjdn nlirnemvett mugtihoz tdpldlAkoL honem lenyelt e hdrom4jryi sziles is30 ctL hosszti ,rdszons.aLagot- Ezt s.djdn lit visszahi.va alaposan ki-tisztitotta a g),om it, majd vdllig ,neleg iabe meriilt, anit csovdn dt abeleibe bocsdtott. Azutdn a test \'/ldsait, ornit, ftibt illatos viaszdu-gdkkal .dfta el, a garatot pedig a jelvlvel. Melldn keresztbe fonxtkarjdt, is tetszhaLilba mer b.

Vdszonba gdngydhdk, anit feje JAlett (iss.ekaitdtkk As bpecslteltlka naharad:sa gy,Iinijivel. A testet tddtiba teftik, amit a mahamtlzsasajdt ke..iileg kiil(inleges lakattal.drt le. A liddt e|l nig\szdgletii, be-

fala.ott ablaki kerti Apiiletben hef,eztdk el, nelynek ajtujAt knAt le-pecsitehik ls aglaggal er'sen betapas.tottlik. hogy ne iuthasson bel'sejAbe leregi). A naharadzsa sa.ldt lestdrsAgAb i;ritket helye.ett el azipiiLet kd.el6hen, ezek kn.til fehdltva iijel-nappal nip ember tiriztea helyet.6s uz udvannester naponta tiibbsaijt ellen6rizte az tirslqet.

Negyven nap nnlvo felt(trtlk a zLircrkat, As a maharudzsa az anqolkd|et tdrsasdedban beLApei a s6ftt iiregbe, ahoL lrdron ldb nil.r-en dllta lezdn sz.e krin,-. A kiuitdst a katotlasdg l6ftsekkel tidvdzatlte, a tdnegel6rct;n, is vaLamennyien negniz.hettik a nyirkos, penlszes vdszonbagainSydk alakot. A. angol kiivet kirdslre kibontottdk a zsdkot, s a kise-retebcn lerti ono' dlaposan n gvi:'gahd u j"B'!. Eru?rpv vhol sanAszkh rujta. Azutdn negke.tuidtit a. ijradles.tdsi eljAr6. A j6gi kira-n(tott szotgdja meleg viz.el iintijzte a testet, 6s lassan, 6wtosan kinyij'bna a ke.it 6s a ldbdt. A maharad.sa ls a kdet dbr.s'ltlk a ldbakatls a szolga kZtsze uiromszor .forr6 kovdsszal borogatta a koponydt,azutdn ehdvolitotta a. orrb6l ls a ftilb6l a g,apot' ls rias.dugaszokat-

A fogakat klsheggrel szirfeszitette, nagy er6vel kiq-itotts a s.djat,is a torokb6l kihi.ta a Nelvet. NAhdry ndsodpercig wjjal dttr.sbl-gette a szenhijakat, majd szAthizta. A s.emiiregb4l mo.rlulatlan,

fAntrclen szemek meredtek el6. A fejrc alLrtlmd.ou harmadik kovriszosboroqatris utdn az egAsz ksi Bijrcsdsen megrdntlub, az orrlyukak kitrjgultak, As a. eddig rdncos, ,sszeaszott tagak teLtebbA vdbak. A nyelv-re rajat tex, amit Haridas nehezen lenyeh. Nlhlin t perc milva aszenSob6 jobban kaiiledr, '.)isszanyete termdszetet JZnyit, is a j6gia mellette iil6 maharadzsdt6l alig hallhat6, siri hangon klrde.te: 'Hi-

szel mo$ mAr nekem?'Az ilesztdsi eljfuds jAI 6ra hossaat tartott. A mahoradaa ekkor tli-

szes ruhdba iltdztette a j6]it, $'6 8lnyakldnccal is arau' karpere-cekkel Akesltette: a jljgi g!6nge hangon elbeszAlgetett az angoL kiivet-

53

TITOI{ZITOS ERO(?

tel 6s kiim))eze4vel. Ett6l fog|a nag! tiszteletben dlb mint szent em'bet. KZsdbb jra megismdtelte mutaudnyit, ekkor aaonban mdr nemsike iih fe Ii le s zteni.

"

A khtalepszia (terszhaleD eltaldban a v6letlen mrive - de amint lSttuk- tudatosan is el6 lehet id6zni. Bdrhol taldlkozhatunk ezzel a vil6gon,de ,,m!iv6szi szintre" k6tsdgteleniil a hinduk fejlesztett6k. Eur6pdban isgyaloan ldthat6 mutatv6ny volt katalepszi6ba merevedett ember.

A leneyel Womgang Origorjevics Messing !01 irja eni6kirataiban,hogy hosszd iddn keresztiil azzal kereste a kenyer6t, hogy a berlini Pa-noptikumban hetente egyszer hiirom napra katalepsziaba meriilt. F6l6ven keresztiil minden h6ten megism6telte ezt a mutatvdnyt. Ugyjott riene a tulajdons6gdra, hogy amikor kifut6fitikdnt dolgozott, egyszer el-6jult az €hs6gt6l, s csak k6s6bb talditak 16 majdnem teljesen merev, ki-hrilt test6re. El akani4t temetni. A hullahrizban egy orvostanhallgat6v6letleniil €szrevette. hogy szivhangjai nagyon gyeng€n ugyan. de hall-hat6ak. Magfioz t6ritett6k, s ezutdn indult el furcsa karrierje.

A katalepszia 6ltal6nos tulajdons6g az €l6vilegban. Kdztudott,hogy a medve tdli elmot alszik. vagyis az 6lelemszerz6sre kedvez6t-len id6szakban kataiepszidba meriil. Ha egy illlatot liimades 6r, gyak-Ian v6dekezik rigy. hogy a tetszhal6l 6llapotSt mutatja, mert sok mga-doz6 a diiglbttnek v6lt 6llatot nem fogyasztjael, otthagyja.

A kataleptikus Sllapot hipndzison alapszik. Miir emlitettijk a tyikhipn6zis6nak egyszefl.i m6dj6t, de b6krt is sikerel hipnotiz6lhatunk,ha a h6tdra feketjiik 6s a has6t enyh6n megiit6getjiik - 6r6kra mozdu-latlannd vdlik. Ugyancsak hasonl6 dllapotba keriil a hatdra fektetettaligdtor. A medve. az oroszliin. a kutya vagy a macska is 6r6kon 6tmozdulatlann6 merevedik, ha a szemdbe vildgitunk.

Az itnhipn6zis, vagy hipn6zis elnevezds persze egyel6re nem tajbb.mint cink6z6s. Azzal, hogy elneveztiik ezt ajelens6get, m6g nem 6rtv6get a munka. Val6sziniileg hosszabb id6nek kell eltelnie, mire ezt ajelens6get sikerul teljesen megdrteniink.

SZELLE}II TELJESITMEI.IEK

Az emberek kiizitfti ki.ildnbsdgek nem a k6ts6gteleniil meglev6 fizi-kai teljesitdkdpessdgben, hanem a szellemi teljesitrn6nyek kiildnbd-zos€gdben rejlenek. A Guiness Viliigrekordok Kiinyve szerint egyindiai n6. bizonyos Shakuntala Deyi 26 mp alatt szo.ozta dssze a7 .686.369;774.8'70-et 2.465.099.7 45.'799-cel es pontos 6rt6ket kapotrlNem egyediil6ll6 ebben a tekintetben, mert a 80-as 6vekben adtak hinkinai csodagyerekek6l, akik hasonl6 aritmetikai k6pess6gekkel ren-

A TURCS.{T6L A CSOD,{]G

delkeznek - de ismeriink magyar 6s eur6pai fejszdmol6 mtiv6szeketis. A holland William Klein p'ld rl Wy sz'z jegyri sz6m n6gyzetgyit-k6nek tizenh6rom szrmjegydt 2 perc 9 mp alatt lal6lta meg. Mi okozhatja ezeket a kiugrd agyi teljesitm6nyeket?

Ezek a fejsz5mol6k nemcsak gyorsabban sziimolnak, hanem va-lami mis k6pess6ggel is rendelkezniiik kell, hiszen az emberek tdbb-sdge 6lBleban meg sem tudja jegyezni ezeket a szorz6szdmokat 6scsak egyjegyri sz6mokat tud fejben szorozni. Kdtjegyti sziimok esetdnez mlir nehezen megy, 6s nagyon kevds ember k6pes arra, hogy h6-mmjegyii szSmokat szorozzon fejben.

Ezek az elter6sek az6rt ldnyegesek, mertj6l €rz6keltetik az emberiagy teljesit6kepess6genek kiilijnbs6geit. (Meg kell azonban jegyez-niink. hogy azok, akik j6 fejszdmol6k. 6ltal6ban nem j6 matemati-kusokl) Egy ember szellemi teljesit6k6pess6g6rtil kopony6ja nagyse-ga, vagy alakja semmit sem mond. Ez6rt a kutat6k miis liton indultakel e k6rd6s vizsgdlatakor.

H. Ellis angol ir6 1904-ben 1030 olyan szemdlyt vizsgelt meg, aki-ket az ut6kor gdniusznak taflott. A vizsgalat azt eredm6nyezte, hogy d

Blniuszok sziilei a gyermek saiilet4sekor m!, legaLibb kdzlpkor akwhak. Az ̂ p6'k 'tlagban 36, az any6k 31 6vesek voltak. Az eredm6-nyek szerint 25 6ves kor alatt ̂ z anySk ritkiin sziiltek rendkiviil okosgyermekeket. Hogy ennek mi az oka, nehdz megmondani. Annyit vi-szont tudunk az 6l6vil5g fejl6d€s6b6l, hogy az agy m6rete valamilyenm6don kapcsolatban iill az adott faj intelligenci6jdval.

Az 6sl6nytan elegend6 bizonyit6kot szolgdltat ar.a, hogy 6ltal6banazok a fajok maradnak fdnn, melyek agym6rete nagyobb, kiivetke-z6sk6ppen intelligensebbek. A kutySk 6s a macskak el6dei sokkal na-gyobbak voltak, mint ma, agyuk tdmeSe azonban kisebb volt. mintutddaike. Az is biztos, hogy nem az abszolft agytdmeg szimit, mertakkor az elefintok, vagy a cetek lenn6nek a legokosabb dllatok a ftil-ditn. Kdzelebbjutunk ^z igazs6ghoz, ha a testsdlyra vetitett agytome-get vizsgdljuk. Ebben az esetben az ember 6s a delfin m6r kiemelke-dik az eml<is6k sordb6l. A delfin intelligensebb, mint a vizi6llatoktdbbsdge. az ember pedig - ds ezt nem is kell kijldn hangsilyozni -intelligensebb, mint az eml6sdk. (Igaz ugyan, hogy a m6hekn€l atesttdme$e szamilolt idegsejtek szdma tizszeres az embenel vagy adelfinnel szemben, de a mdh tdmege nagyon piciny, 6s idegrendszeremeglehet6sen primitiv, viselked6se genetikusan maghatiilozott, a ta-nulis lehet6s6ge, a mem6ria teljesit6k6pess6ge minimdlis.)

Az ember fejl6d6sdn6l is 6szrevehet6, hogy koponyat6rfogata dl-land6an n6tt. Van viszont egy kiv6tel. A Neander-vdlgyi 6sember ko-

55

TITO[?'{To3 BR6f,T

ponyat6rfogata el6rte a 2000 cmr-t is, ami l€nyegesen meghaladja ahomo sapiens dtlagosan 1500 cm'-es koponyat6rfogat{Ll H]J,szezeresztend6vel ezel6tt azonban a Neander-viilgyi 6sember eltiin! Atadtahely6t a kisebb agyt€rfogatf cr6-magnoni 6snek. Lehets6ges, hogy atils6gosan nagy koponyat6dogat probldmdt jelentett a sziil6sn6l, 6sokozta a faj eltrlnds6t?

A t6rfogat nem az egyetlen jellemz6 6rtdk, ami az agy teljesit5-k6pess6g6t meghatirozza, bizonydra sok jellegzetess6ge van m€g,ami hat a teljesitm€nyre. Ugy tiinik, hogy a k6pess6gek egy rdsze va-lamilyen m6don genetikailag tjliikl6dik. Ismeretes p6ld6ul, hogy aniik matematikai k6pess6ge 6ltal6ban - hangsdlyozni kell, hogy ilta-ldban - gyeng6bb, mint a ferfiak6 n 1l. Az ismdtelt vizsgSlatok aztmutatjdk, hogy azok kitzdtt, akik kimagasl6 matematikai teljesitm6nytnyijtottak, kiiriilbeliil nyolcszor &ibb a f&li, mint a n6- Ezt -mdr nemlehet csaliidi 6s tdrsadalmi kiildnbs6gdkkel magyar6zni.

Toviibb er6sirik a generikai meghatiirozotlsiig ervdl az ilsekenv6gzett vizsgehtok Az adatok egy r6sz6t olyan egypet€jii ikek vizs-g6t^t^ ̂ dta, ay,\k kiil6n ozd csaledokban, egymdst6l tdvol n6ttek fdl.Meglep6 volt, hogy tdbbnyire megegyeztek a szok6saik, s ^zonosangondolkodtak. Amikor p6lddul Oscor Stdhr 4s Jack -yrde - akik kii-l6nbitz6 csal6dneviik ellen6re ikek voltak - meg6rkeztek a minneso-tai egyetemen megkezdett vizsgilatra, azonos mint6jrl inget viseltek,azonos formfua nyin bajszuk 6s egyforma szemiivegiik volt. Ekko.negyvenes 6veik v6g6n j6rtak, 6s addig csak egyetlen alkalommal(hisz 6vvel ezel6tt) taldlkoztak. Oscar. aki katolikus csal6dban n6ttfel N€metorsz6gban, valamint Jack, akit egy zsid6 apa neveh Trini-dadban, hasonl6 egy€ni izl6sr6l rett tanribizonysdgot. Ugyanazon ne-vettek, vagy p6lddul rnindketten 6lvezt6k, ha felvon6ban nagy tiisz-szent6ssel megijesztik az utasokat, s abban is hasonlitottak, hogymindketten hirtelen hamgdak voltak u2l.

A vizsgdlatok zvt mutatt6k, hogy M e8y csalddban felnijvekv6egypetqji ihekn'l a tulajdonsigoknak legallbb 52qa-a volt azonos,ak\k pedig kiilijn nevelkedtek, azokr,6l 49Ea. Figyelemre mdh6, hogyugyanakkor a kontrollcsoportban - kdtpet6jt egy csal6dban nevelke-d6 ikekndl - ez a korrel6ci6 sokkal gyeng6bb, tehdt tulajdonsdgaik-nak kdriilbeliil 23Eo-a yolt azonos. A statisztika azt mutatja, hogy ak6z6s kdrnyezet kevdss€ j6rult hozza az azonos tulajdonsdgokhoz;eg6sz l6nyiik, gondolkodAsuk milyens€g6ben a genetikai kapcsolatvoh a meghaairoaj.

Az agy mrikijd6s6t, teljesitm€ny6t, haszflhat6sigdt a mem6rianagysdga 6s gyorsasiga is befoly6solja, s taldn az emb€ri mem6ria az

56

A TI,TCSiTIiL ^ CSODIIG

egyik leg6rdekesebb 6s legnehezebb kntatdsi t6ma. Az ezen a teriiletental6lhat6 furcsas,gok, 6rdekess6gek mindenk6ppen a bizarr jelensdgekkateg6ridjaba tartomak, abban az drtelemben mindenesetre, hogy itt aterm6szetest6l, a megszokott6l elt6r6 tulajdons6gokkal talalkozunk.

A MEM6RLA

Ismeretes, hogy az emberek nagyon nagy mennyis6gii informaci6ratudnak visszaeml6kezni. Pdld6ul az indtai szgnt szdveget, a Mahab-harafut hosszi ldeig nem inSk le, csak a papok adt6k egymesnak to_yii.b, meghozzA v6ltozatlanul, pedig a Mahabharata j6val hosszabb,mint a teljes Biblial De vannak adataink kiilonijsen nagy eml6kez6te-hets6gii emberek sor6r6l is. Az ^nkaftl Ali Halici p'ldiul a Konin6666 versdt tudta visszamondani hat 6ra alatt. Egy japal ferf.i. Hidea-ki Tomawfi, a rc hiszezer sz6mjegy6t jegyezte 'lreg. Hans von Bii-Iowr6l, a nerr,et zenemiivdszrdl jegyezt6k fiil, hogy elegend6 voltegyszer v€gighallgatnia egy sz6m&a addig ismeretlen szimf6ni6t, az-nap este m6r hibdtlanul vez6nyelte v€gig. Ilyen kivdl6 zenei mem6-ridja ds tehetsige tijbb mds karmestemek is \olt. Erdekes mddon re-hets6giik csak zenemiivehe korl6toz6dott, szamsorokat k6ptelenekvoltak me&jegyezni. Amlkor egy pr6bi-Jl. Arturo Toscanininek sz6lt amdsodik kiirtits, hogy a legm6lyebb hang billentyrfje eltiirt a kiirtj6n,Toscanini gondolkozott egy pillanatig, majd rdv''gtat ,,A ma esti kon-certen ez 4 hang egJdhaLin nem szerepel. "

Szasa Pollackr6l, a lengyel talmudistii6l jegyeztek meg, hogy haa Talmud b6fiiely oldal6nak, bdrmely sor6nak 6s szavdnak a sorszi-mat megadtdlq akkor meg tudta mondani, hogy mi M a sz6.Themisztokllszr6l fennmandt, hogy hiszezer ath6ni nev6re 6s arcdraeml6kezett. Nagyon sok olyan el6ad6miiv6szr6l tudunk. akik tttbb tiz-ezer versre eml6keznek. Ezeknek a nagys6ga, informdci6tartalma el-6rheti a 103, loe bitet is! (Ez mft csak azdrt is 6rdekes, mert az Encyc-top"diq Bri!annica Eljes tanalmat kiiriilbeli.il 2x103 infonndcr6men)-nyis€gre becsiilik.)

Erdemes egy kicsit dszletesebben is megismerkedni egy olyanesettel, ami tal6n p6lda ndlknl 6ll az irodalomban. ,4le-randt Luijaorosz professzor hosszd 6veken et vizsgelB 5. K. SeresevsTkij ijs6g-ir6t, akinek gyakorlatila9 hattinala nerujritija volt u3l. Seresevsz-kij a milt szizad v6g6n sziiletett, a vizsgiilalok az 1920-as 6vekbenkez.diidtek.

Sercsevszkij sz6mira egydltalan nem jelentett probl6miit harminc,dtven vagy hetven sz6b6l vagy szdmb6l 6116 sorozat megiegyz€se.

57

TITOXZATOS EROK?

K6!-hdrom mdsodperces sziineteket tafiott az egyes elemek megtanu-lesa k6zdtt, 6s ezuten oda-vissza el tudta ism€telni az eg6szet. Mem6-rieja annyim j6 volt, hogy ha egyszer valamii megiegyzett, akkor arramdsfll y'ytized mitva is hibdtlanul eml6kezett vissza. Persze ez a ki-v6teles mem6ria nem jelentett m6s teriileten is kivel6 k6pess6gekel.Az o osok meg6llapit6sa szerint az ir6nyit6 €s a v6grehajt6 szem6-lyi 'ege eivik egymd\tdl

Seresevszkijnek nagyon 6l6nk volt a fantdzidja, emia$ el6gg6megbizhatatlannak bizonyult: €bren 5lmod6, csapong6 gondolatvil6-gd ember volt. Szinte mindig, mindenhonnan elkdsett, merl ha 6r6jArapillantva megn6zte az id6t, m6g sokiiig arra eml6kezett.6s nem vette6szre, hogy az id<i mrilik. Neh6z volt vele besz6lgetni, mert a besz6l-geds fonal6t v6get nem 616 kit6r6k szakitottdk meg mindenr6l esz€-bejutott valami. Ennek ellen6re vagy €ppen ez6rt? - a nyelveket viszonylag kcjnnyen elsajdtitotta, az 6h€bert 6s az ardmit is megtanulta.

A t6blrzatba rendezett szemoknel, btszdleges elemn6l meg tudtamondani, hogy mennyi az adott elem 6d€ke. Egy dtven szimjegyb6l6116 tdbl6zatot kdriilbeliil hdrom perc alatt memoriziilt. (P6ld6ul egy13x4 tagi szemot t^tt^l'lr'az6 rdblezat reproduk6l6sdra mintegy 40mdsodpercre volt sziiksdge, de a szamokat etl6san 6s visszafel6 isugyanennyi id6 alatt tudta felid6zni. H6napok miltdn is eml6kezettezekre a tiiblezatolca dgy, hogy el6tte maga el6 k6pzelte a szobet,saj6t hangjat 6s Lurija professzor6t, aki a szSmokal mondja, s ut6nam6r ugyanolyan gyorsan visszaeml6kezett az dsszes 6fl6l(Ie.

Seresevszkij vizualizdba a ledik6lt szdmsorokat vagy szavakat.Ha p6ld6ul annak idej6n fekete tdbl6ra irt6k a szdmokat, akkor ezekfekete h6tt& el6ttjelentek meg nek, ha feh6r papiron, akkor ebben aformdban. Ha a tiiblen az eredeti szem p6ldiul rosszul volt olvashat6,akkor 6 is rosszul eml6kezett re.

Seresevszkijn6l a hangok mindig szin6rcetet is keltettek, n€ha iz-, s6t tapint6singert is. Ezek a ,,hdtt6ringerek" segitett6k a memorizii-l6sban. a bev6s6d6sben, 6s visszat6rtek az emldkek felid6z€s€ndl is.A hossaj szdmsorok 6s szavak mindegyike szines, vizudlis k6pet kel-tett benne. A kepeket egy 6ltala ismeft utca ment6n helyezte el, igyriigzitette a szdmtibldzatok elemeit is tetsz6leges sorendben. (Ezegy€bkdnt egy rdg6ta ismert memorizdlesi m6dszer, de Seresevszkijtitk6lyre fejlesztette.) El6fordult. hogy valamit nem tudott el6hivni amem6ri6j6b6l, de soha nem emldkezett pontadanul, 6s szinonim6valsem helyettesitett szavakat. Megtdrt6nt, hogy egy-egy sz6ra vagysz6mra nem eml6kezett. Ez csak dgy volt lehets6ges, hogy k6pzetet6-ben rosszul megvildgitott helyekre vagy olyan h6tt6r el€ tette a sz6-

58

A TlTCSiTliL A CSOD]|IO

mokal, illetve a szdvegeket, ami nem volt megfelel6en kontrasztos -

mondjuk a sdrga labdrt srrga ke t6s el6.Csapong6 kepzelete miatt rijs6gir6i munk6j6t nem tudta v€gezni, s

v6giil cirLuszi memo sta lett: 6rek hosszat kellett 6nelmeden mon-datok, kifejez6sek, szavak sodt me&iegyeznie, visszamondania Eze-ket rnindig hibdtlanul teljesitette. K6pes voh szamem ismeretlennyelven ir6dott szdvegek visszamondiisiira is. P6ldaul 1937 decembe-r6ben Luija felolvasta Dante Isteni szinjdt€k6nak els6 h&om sordtolaszul, 6s Seresevszkij 1952-ben (15 6v milva!) a sziaveget ugyano'IJan ha Bsillyal reproduk6lni tudta.

1936 nyariin egy szanat6riumban ldpett fel 6s itt a kdvetkez6. telje-sen dftelmetlen sz6tagsor memorizdl6set kapta feladatul: 1. MAVANA-SZAVANA. 2. NASZANAMAVA. 3, SZANAMAVANA,4. VASZA.-NAVANAMA. 5, NAVANAVASZAMA Stb. EZt ̂ Z 6(EIMEIIEN bEtlisorozatot m6g ndgy 6v mtlva is hiba n6lkiil tudta reproduk6lni iigy,hogy kitahlt hozz6 egy tcjn6netet, ami a hi2iasszonyer6l 6s egy 6szeres-16l sz6lt. Ennek a tdrtdnetnek a k6pe aztAn olyan 6l6nken 6lt a mem6rie-i6ban, hogy mir nem okozott gondot a betiihalmaz visszaid6z6se.

Egyik alkalommal a k6vetkez6 egyszerti dblirzatot kapta memo-riz5l6si leladatk6nt:

1234

2345

3456

456'7

Seresevszkrj nem haszniilta ki, nem vette €szre a szemok kbzijtt le_v6 egyszerii kapcsolatot, 6s ugyanolyan m6dszerrel memorizdlta ezI atablrzatot is, mint az ertelmetlen sz6tagsorckat. Soha nem keresett aszdm-, vagy betiisorok kdzdtt logikai kapcsolatot. Erdekes m6don Se-resevszkij arcmem6ri6ja el6gg6 rossz volt, vdlemdnye szerint az6rt,mert az embed arc fiigg az emberek hangulatdt6l: alakja v6ltozik 6sszinilk is dsszekeveredik. Az absztrah6l6s, a l6nyeges vonasok kieme-l6se mdr igen komoly gondot jelentett SeresevszkUnek, s ez meghat6-1026 az arcmem6ridndl.

I-egnagyobb probldmdja az volt, hogy a megiegyzett szdmokat,sziivegeket hoglrrn felejtse el. Gyakxan megtbfi6nt, hogy egy napontdbbszd kellett fell6pnie ugyananndl a tiibliiniel 6s ilyenkor term6sze-tesen nem volt szabad visszaeml6keznie az ekiz6 el6ad6sra 6s annakfeladataira. T6bbf€le m6dszenel is pr6b6lkozott- Eliisziir felina egydarab val6s6gos papirra a sz|imokat, szdmsorokat, sz6csoponokat,majd el6gette a papirt. De ez nem veft be, mert egy alkalommal,,megl6tta" az el6getett papir hamujdn a sziimokat. Azt6n egy napon

59

TITOI(ZATO,S BR6IO

vdletleniil jdtt rii a megoldrsra. Akami kell, hogy az eml6kek kitiirl6dienek, eltrinjenek. Ett6l kezdve ez a szdmiira r6miszt6 gond, hogynem tud semmit elfelejteni. megsz(nt.

Gyerekkorinak sok-sok benyomdsdra eml6kezett, de mindig csakk6pi benyomdsoka. Egyszer p6lddul elment tagylaltot venni. A fagy-laltosn6 parfdt Kniilt. s amikor kimondta, hogy ,,parf€". SeresevszkijLigy 6rezte, hogy a n6 hangja olyan 6rdes. rideg, mint a ko vagy a sa-lak sirl6d66nak hanEia, s ez teljesen elveue 6tviigydt a fagylakt6l.

Kitlin6en vizualizih. Egyszer p6ldSul azt a talel6s k6rd6st kapta,hogy egymds melleti ill a polcon balr6i jobbra k6t ndgyszriz oldalaskiinyv 6s az els6 kdtet els6 lapjrt6l kezdve a mdsodik k6tet utols6lapj6ig egy moly iitrdgta a kdnyveket. Az volt a k6rd6s. hogy hdny la-pot nigort it a moly. Seresevszkij azonnal megadta a helyes vdlaszt:.,Egr-et sem.'yizlji�lrsan maga el6 k6pzelte a polcot. s lrtta. hogy azels6 kiitet els6 lapja 6s a mdsodik kdtet utols6 lapja kdzcjtt csak a k6tborit6 van, lapok egy6ltal6n nincsenek. Az osszes vizudlis probl6m6tigen kdnnyen 6s gyorsan megoldotta. de ha egy szcjveg eg6sz6! kelletlfelfognia. s az 6r1elm6i meg6rtenie. ez mdt rendklviili ehA.stgeketokozott sz6mdra.

Erds vizualit6sa segits€g€vel ujjai h6m€rs6klet6l 2 "C-kal tudtaemelni vagy 1.5 'C-kal tudta csdkkenteni dgy, hogy maga el€ k€pzel!egy kdlyh6t vagyjeget. Frjdalm6l igy tudta lekiizdeni, hogy v6rds fo-nalnak k6pzelte a fiijdalmat 6s gondolatban elv6gta.

Egy alkalommal fogadott bardtjdval. hogy egy boltban a p6nzld-ro'nb l i l rubeles hellet l his/ rubele.bol iog r rerzacdni. lg) i . rddenr.s ezt igy csin6lta, hogy nagyon erdsen arra koncentriilt, hogy a p6nz-tfuosn6 hisz rubelesnek liissa a bankjegyet. N6ha sajdt mag6t is meg-gy{igyitotta igy: elkipzelte mag6t eg6szs6gesen. Ezzei a m6dszerrelmiisokat is meg tudott gy6gyitani. Egy alkalommal kisfia szalonn6tevett 6s elrcntotta a gyomrit. Az orvos nem tudott mit kezdeni a be-teggel. Ekkor Seresevszkij erdsen maga el6 kdpzelte, hogy a szalonnafelsziv6dik a gyerek gyornr6b6l. s fia hamarosan meggy6gyutt.

AZ AGY MI,iKdDfs[

Mig a vese funkci6ja viliigos. kitriilhardrolr €s nem veszi et a mdjvagy a tiid6 szerep6t 6s tuiajdonsiigait, az agy eset6ben nehezebb ez ak6rd€s. M6r maga ̂ lokalizdci6, az egyes funkci6k elkiiliinir6se semkdnnyii. A mem6ria nem vrlaszthat6 el dlesen a tudaft6l, a tanul6st6l,az ingerek feldolgoziisiit6l. Onmageban a mem6ria, a tanuliis, hosszlidvek 6ta foglaikoztaqa a kutat6kat.

60

A ITIRCSATOI, A CSODIIG

Az dllagember sz6miira az agy mrikddese szinte teljesen ismereclen, pedig vitathatatlanul ez a legfontosabb szerviink, m6r csak az€rtis, mert mfkdd6se alapjiin d6nthet6 el valakir6l hogy 6l-e meg. El-kdpzelhet6, hogy a sziv leill, v6gtagiaink akir 20 'C-os h6m6rs6kleFre is lehlilhetnek. de ez m6g nem jelent sziiks€gszeriien hal6lt. A haliilbiztos jele az agy leilldsa, az agyban tapasztalhat6 elektromos tev6-kenys€g teljes megszLindse. Szervezetiink is ennek megfelel6en rca-g6l. Ha nem jutunk tdpldl6khoz, minden t€stresz nagy.idb6l azonosmdrt6kben sorvad el, a tartalekokat fdldli a sz€rvezet, de az agy a leg-utols6 pillanatig drintellen marad.

Gondolkodds kdzben az agyban l6nyeges veltozdsok t6rt€nnek. eztmutatja a megndvekedett energia-felv6tel. Sakkoz6k egy-egy partikdzben 2-3 kg-ot is lefogynak, ugyanannyit, mint azonos id6 alat!v6gzett neh€z fizikai munka eset€n; a gondolkod6s 6ppen olyan neh€z6s energiafal6. mirt a fizikai munka, s6t taldn nehezebb is.

A mem6ria az 616 szervezetnek egyik alapvet6 tulajdons6ga - mrira fejldd6s alacsony fok6n megjelenik. (A polip p6ld6ul sok mindenretud eml6kezni.) Egy informici6 beirdsa, tdroldsa 6s visszahivdsa alegl€nyegesebb tulajdonsSg, amit elv6runk a memdri6t6l. (Az asszo-ci6ci6 m6r egy fejlettebb funkci6, a liirzsfejl6d6snek csak k6s6bbi fo-kiin jelenik meg.) Hogyan is mr.lkijdik a mem6ria. mi€rt lehetnekolyan hatalmas elteresek emberek kijzdtt. s milyen fizikai vagy k€mi-ai folyamatok sordn ir6dik be. tdrol6dik az emldknyom?

Jelenlegj technikai, tudomiinyos szintiink hrirom, alapvet6en kii-ldnbitz6 m6dszen ismer, ezek a kAmiai, az elektromos 4s a neuronhd'ldzdd elm6letek. E m6dszerek valamilyen m6don mind az idegsejtek-hez, a nearotlokhoz kapcsol6dnak. Kulcjnds sejtek ezek. Mig az em-beri szervezet titbbi sejtje az 6iet folyamdn titbbsziir Lijratermel6dik.az ide8sejtek nem. Alakjuk is el6gg6 .jellegzeies 6s eliit a t6bbi sejtabkjet6l. Az idegsejrb6t hosszi nyflv6nyok indulnak ki 6s ilyenny.ilv6nyok sz6zai kapcsol6dnak a tdbbi idegsejthez, rcndkivlil bo-nyolult h616zatot alkotva.

Tdbb gyakorlati tapasztalat, 6szlei6s vetette fel annak sziiks€gessd-g€t. hogy kdmiai folyamatokar sejtstnk a mem6ia. a tudat miigdtt.lsmeretes, hogy a rovarok Ligy sziiletnek. hogy m6r mindenr tudnak.Eletiik sorrn alig, vagy egyaltaldn nem tanulnak semmit. Osszes tud6-suk tehdt valamilyen kdmiai formdban t6rolddik a peresejrben. A ka,kukk is igy n6 fel, dgy megy nevel6 szilJei f6szkdt elhagyva Afrike-ba, hogy nincs kit6l ezt megtanulnia. M6gis tudja az utat. felismerifajtarsait. A bjesban, a petesejtben - valamilyen m6don - nagy mennyi-s6sri informiici6 rak6roz6dik.

TITOISATOS ER6KI

Laborat6riumi kis6rletekb6l tudjuk, hogy a tanuliisi folyamatokkdzben nagy mennyis6gii euln, feh64e kelelkezik. Az is ismeretes,hogy k€miai szerekkel az agy miikod6se er6sen befoly6solhat6, ser-kenthet6 vagy getolhat6. Az alkohol p6lddul egyszene m6rcg 6s ser-kent6szer is. Van. aki m6r nagyon alacsony v6ralkoholszintn6l elvesztiaz eszm€let6t, mdsok tiir6k6pess6ge j 6val nagyobb. Orvosi statisztik6kszerint az emberek fele meghal, ha ez a szint el€ri az 500 mg/dl-t. M6-gis el6fordult, hogy egy 59 6ves, 66 kg'os ddn f6rfi. aki iingyilkossegisz6nd6kkal k6t 6s f6l iiveg whiskyt ivott meg, €s a vdralkoholszintjeI127 mg/dl-re emelkedett, 6letben maradt, s minden kiilijnijsebb agy-kArosodds n6lkiil felgy6gyult. Vannak azonban. akik m6r ennek a meny-nyis6gnek a tized6be is belehalnak.

A mem6ria €s az agy mrikijd€sevel foglalkoz6 m6sik nagy modellcsoport az agyban lejdtsz6d6 elektromos folyamatokon alapul. Az1920-as 6vekben Ildrd Be,'ger ndmet kutat6 haszniilt el6szdr az agy-ban lejitsz6d6 folyamatok tanulminyoz6sira egy nagy 6rz€kenys6gr.ifesztilts6gm6r6t. Ebb6l fejl6diitt ki a ma is isme( elektro-enkefolo-qfi:f (EEG).

Az EEc-jelek sok mindent eldrulnak. M6s 6s mds ̂ z EBc-gttrb6kalakja, ha valaki €bren van, pihen. alszik, vagy intenziv szellemi tev6-kenys6get v6gez. Ftigg a vizsgdlt szem6ly kordt6l, regisztrdta az el-me- 6s idegbetegsdgeket. tovebbi alkalmas az epilepszia, a daganatok6s 6relzrir6disok kimutat6si{ra. Tijbbfajta hull6mot, szabalyszeriienveltoz6 fesziilts6get is fijlfedeztek. p'ldtul az ara- is teta-hulldno-,kr, de a hosszi ideje foly6 kutat6sok v6giil is nem hoztak eredmdnytezeknek a hulldmokrak a keletkez6s6t 6s 6rtelm6r illet6en.

Ha nagyon v6kony mikroelektniAtu szdrunk ̂ z idegsejtbe, akkorelektromos akivitdst m6 etUnk, ez a fesziilts6g nyugalmi rillapotbankb. 70 mV. Amikor 6ber allapotban vagyunk, akkor nagyon gyorsan,egy miisodperc alatt akdr sz6zszor is kisiilhetnek egymds miikiid6s6tstimuldlva. Ez rljabb okot ad arra. hogy az agy tev6kenys6g6t, esetlega mem6ria fizikai nyomiit elektmmos formiban keressiik.

Ujabb lijk6st adott az jlyen idnyf kutat6snak. hogy Penfnd, ami-kor agymiitdtek sorin gyenge iirammal ingerelte az agyk6reg kijliin-bijz6 l6szeit, akkor a Ks€rlet dsztvev6iben hardrozort eml6kek ,.ug-rottak be", tehet val6sziminek lftszik, hogy elekromos inger hatisdra- ha tdred6keiben is - visszaiddzhet<i egy-egy eml6knyom. Mindezeka megfig)el6sek azt sugalljdk, hogy az agy mrikitddse elekromos te-v6kenys€g. A gy6gyitdsban js felhaszn6ltrk az elekromos hardsokat,elektrokonvulzi4s vagy elektrosokk-tefipia n6.ven. SzlEezrevel kezel-tek betegeket ezzel a m6dszenel, val6jiiban azonban senki sem tudja

62

A IIRCSATOI, A CSODNG

pontosan megmondani, hogy milyen m6don segit ez a betegs6geken:az ez irdnyf kutatis a legut6bbi id6kig meglehetdsen visszafogott volt.

A harmadik 6s ma taliin legfontosabbnak tartott iri{nyzat az agy sFuk-lirejdval kapcsolatos. A modellek abb6l indulnak ki, hogy a kiiriilbeliill0r0 neuron nagyon vdltozatosan, szinte kiszdmithatallanul gazdag n6-don k6pes egymeshoz kapcsol6dni. Az idegsejtek csoportjaj nem teljesen vdletlenszeriien kdtddnek egym6shoz. hmem moduldris kapcsola'ro,t alakulnal ki kitzitttiik. Ez az elemi szervez6d6si forma els6sorban amagasabb idegmiikijddsben fontos szerepet jitsz6 nagy agykdregre jel-lernz6. Az ernl6sijk agyk6rge mintegy dtezer sejtb6l iill6 modulokb6lszervez6dik. Az ember agyk6rg€ben kori-ilb€ltl ezerszer annyi modulvan. mint az eg6r vagy a patkdny agyiban. Jellegzetes az idegse.jtek kdzfi informdci6 itaddsiira specializiil6dott kapcsolat, a saitnpsais.

Az 1940-es 6vekben vetette f6l Donald Hebb kanadai pszichol6-gus, hogy a szinapszisoknak szerepiik lehet a tanuldsi folyamatokban.Az elekronmikroszk6pos vizsgilatok igazolfdk. hogy val6ban, az in-tenziv tanul6s kdvetkezm6nyek6nt a szinapszisok alakja megveltozik:megvastagodnak. Az agyk6regben lev6 sejlek szinapszisai olyan bo-nyolultak, hogy a be- 6s kimeneti kapcsolatokat gazdags6guk miattm6g nem lehetett fcjlderiteni.

knyeges, hogy az egyes idegte{ileteket dsszekdt6 kdpcsolatokbanszabrilyos rend van. Pdlddul a szemb6l jitv6 l6t6idegek megfelel6 pi-lyen haladnak 6s mindig azonos ag''teriilethez kapcsol6dnal. Az egyesidegsejtek nyilvidnyai fgy n6nek, hogy a szinapszisok nem v6letlenelrendez6siiek, hanem a szomszddos sejtekhez kapcsol6dnak. Ekkorpersze az egyes ideSsejtek er6s sze ezettsdge miatt a neuronok szar-epe kisebb, 6s az eg6sz rendszer mikddese turtalikokat hoz l6te -redundanc ik k€pz6dnek. Ez a fent emlitett szervezetts6g, azonoshelyre kapcsol6dits l€nyeges tulajdonsdg, mert igy bizonyos idegrend-szeri s6riil€sek eset6n a szinaptikus kapcsolatok helyredllnak.

Az el6z6ekben m5r ldttuk, hogy egypet6jil ikrek mennyire hasonl6m6don viselkednek, mennyire hasonl6 a v6lem€nyiik. Ez fajlt6tleniilgenetikai alapi, de azt is tudni kell, hogy ez az azonossAg - gondol-koddsukban. reakci6ikban, izl6siikben - nem tijk6letes, mdg akkorsem, ha egyiitt nevelkednek. Ez6rt is felt6telezhetrt, hogl nemcsak de-terminisztikus, hanem v€letlenszerii t6nyez6k is befolydsoljdk azidegrendszer kapcsol6d6s6l,,,huzalozdsdt".

Nemcsak az idegrendszer fel6pit6s6ben (hardverj6ben) vannak v6-letlenszerii elemek, hanem miikiid6s6ben is, amint ezt az elektromosjelek, zajok vizsgdlata kimutatta. Ma a kutat6k mar tudj,k, hogy ez azaj nem fiilt6tleniil kAos, lehet hasznos, vagy egyenesen sziiks6ges is.

1ITOTZATOS EROIO

Erdemes megemliteni, hogy ez a neuronhdl6zati kutadsi ir6nyzatnagym6rtdkben t6maszkodik a szrmit6g6pek miikdd6si elvdre; anal6-gidt pr6bdlnak keresni az agy 6s a szSmit6g6p mriikod€se kitzittt. S6t,n6h6ny lelkes kutat6 6s feltalil6 szerint vdrhat6 a mesters6Ses intelli-gencia megsziiletdse-

Sir Clive Sinclair (a Sirclair ZX sz6mit6gepek megalkot6ja) [14]p6lddul rigy €x6keli, hogy a kijzeljiiv6ben m& mesters6ges intelligen-cieval miikitdd g6pek vehetik 6t az ember szerep6t a term€lesben. V6-lem6nye azon alapszik, hogy folyamatosan ndvekszik a g6pek teljesit-m6nye 6s bonyolults6ga; mrr az l98Gas 6vek elejdn a legegyszenibbszem6lyi sz6mit6g6p is kit ilbeliil szAzezer alknfteszt tartalm^zottminden egyes chipen. Ma mdr a szemdlyi sz6mit6g6pek (az 2000-es6vek v6g€n) sztszor nagyobbak, mint az els6k voltak, s a legna_gyobb szupergepek mft t6bbmilliiird alkan6szt tartalmaznak, tehrt alegkisebbekn6l ezerszer nagyobbak.

Az agy kb. 10ra elemet (sejte| tinalmaz, de ebbril csak kb. 1010 aneuron, s ezekrck egyenkdnt maximum tizezer kapcsolatuk van. Ezdrtaz agy fel6pit6se legaldbb ezenzer bonyolultabb. mint a mai legna-gyobb szdmit6g6p. Ez akkor is figyelemre m6lt6, ha tudjuk, hogy asz6mit6g6pek gyorsas6ga 6s komplexitasa milyen rchamosan no. Mi-vel kb. ittdvenk€nt ndtt egy-egy nagysdgenddel a sz6mit6g6pek bo-nyolults6ga (alkatr€szeik sz6ma), igy elk€pzelhetd, hogy n€hdny €vmjlva szimit6g6peink el6rik az emberi agy komplexitasft, s6t az em-ber alkotta gep gyorsabb 6s megbizhat6bb lesz.

Egy ilyen sz6mit6gep szerkezetdnek, strukrjr6jdnak persze a maig6pek6t6l elt6rdnek kell lennie 6s prc$amoz6s6ban is rendkiviil nagyprobldmdk l6pnek majd f6l, de ha ezeket megoldjuk, akkor a l6treho-zott atulroid agy az emberi agynel j6val megbizhat6bb 6s gyorsabbiesz. A 80-as €vekben sok szak6rtd, kitztiik (Lord) Sincldir is rigy v6l-te, hogy 2000-re egy ilyen android agy fel6pithet6, 2020-ra a progra-moz6ssal kapcsolatos jelent6s prcbldmdk megoldhat6k 6s fjabb hrisz6v mflva ezek a g6pek mdr annyira elteiednek, hogy legaldbb szdz-szor annyi agymunkdt v€geznek, mint az embe.ek dsszesen.

Vajon jogos-e Srnc/air optimizmusa? Al6t6masztj6k-e becsl6seit,elgondolisait a t6nyek? Nos, val6szintleg nem. Ndzziik ekiszijr, misz6l Sirclail €s a ,,komputeristi4k" mellett.

Bizonyos latvrinyos sikereket t6nyleg el tudnak 6mi a szdmit6g6-pek. A saklprogramok p6lddul rohamosan fejl6dtek, eges gdpek me-sodpercenk6nt akdr szdzezer 6lldst is 6rt6kelni tudnak. 1982-re m5r 6tolyan sakkprogram l6tezett, amely ,.mester" szinten tudott jitszani.Elvileg semmi akadiilya nincs annak, hogy a program fejleszr6s6vel

64

A|URCSATOL A(SODNG

6s a g6pek sebess€g6nek ndvel6s6vel, t6bb p6rhuzamos processzormdkddtet6s6vel olyan g6peket hozzanak l€tre, amelyek a vil6gbajno-kokat is - ak6r szimult6n jiit6kban - megve k. Ez kiz6r6lag id6 6sfejl6des k6d6se, s ez termdszetesen be is kdvetkezett: az IBM ,,deepblue" g6pe megverte Szpaszkijt. Ez 6s n6hdny mds hasonl6 kompu-tersiker azonban nemjelenti azt, hogy a g6pek intelligensek, vagy azt,hogy a szdmit6g6pi intelligencia az emberi 6rtelemben vett intelligen-cidnak a nyom5ba l€phet.

N6zziik meg a szimit6g6p-alkatreszek 6s az emberi agy miikdd6sekdzdtti alapvetd kill6nbs6geket. A szamit6g6pekn6l egy-egy f6lvezet6elem miik6d6se rendKviil gyors lehet, tdbb szazezer iillapotvdltozSsmehet v6gbe mdsodpercenk6nt, mig az embem6l ez legfeljebb m6sod-percenk6nt sz6zszor tdrt€nik meg. Mig a g6p sosem firad, a neuronokhatdrozottan f6mdnak. A bemenrijeleke k6s6ssel viilaszolnak, 6s a fd-raftseg erdsiil6s6vel egyre meghizhatatlanabb lesz a miik6d6siik. Azagyr6l tudjuk, hogy nemcsak digitdlis, hanem anal6g iizemm6dban ismilkiidik. Tov6bbi alapvet6 kiildnbs€g, hogy mig a sz1mlt6gep de-termi isztikusan mi:kddlk, azaz 'rqya\az a program mindig ugyanrigyfut le, addig a biol6giai agynAl ez egy6ltaidn nem sziiks6gsze i, s6t av6letlenszeriis6get az EEc-gttrb6k teljesen kaotikus jelei bizonyitj6k.

Fontos az a felismer6s, hoqy az agJ nem biokAmiai alopon mitkdd6szdmittjgAp As a szdm{ttjgip sem mestersiges agy, bdr sokszor hasznd!j6k ezt a hamis jelz6t. Alapvetd eltdr6s ugyanis, hogy az ember kepesteljesen ij dolgokat alkotni, felfogni, meg6rteni, mig a sz6mit6g6p enea kreativitdsru nem klpes. Egy olyan gondolatsor kiizti logikai kapcso-lat, mint p6ldiul karika-ker6k-aut6-sz6guld6s-utaziis-vakiici6-pihends,az ember szdmdra teljesen mag6t6l 6ltet'fi6. A szdmit6g6p azonbancsak ktildnleges prcg.armyelvek segits6g6vel k6p€s bizonyos asszoci-iici6k meg6llapit6s6ra, 6s akkor is csak korl6tozott m6rt6kben.

A szamit6g6p akir miisodpercek alatt megkeresi peld6ul az Otell6-ban el6fordul6 leggyakoribb szavakat, €z azonban nem jelenti azt, hogya legcsek6lyebb m6rt6kben is 6rti a ldnyeget. Ha majd igaz6n fejletteklesznek az alaldelismer6 6s az asszocidci6s programok, akkor is egyandroid agy legfeljebb igy dsszegzi majd az Otell6 l€ny€g6t, hogy egyn6ger megitlte a feles6gdt. A szerelem, Arulds, f6ltdkenys6g elvont fo-galmai alapveden programozhatatlanok. A l€ar kir6lyb6l mindijsszeannyit 6fiene meg, hogy egy iircg kirdly bolyong. A hiisdg, a szereter, amag6nyoss6g, a ddegs6g, a hdlrtlanseg a g€p szdmii{a felfoghatatlan.Ami embei, omi igazin linyeges, ax lrthetetlen a gip szpnuira.

N6zziik most meg, hogy a h6rom fd modellcsoport mi6rt nem v,l-tofta be a hozzd fiiziitt rcm6ryeket, milyen probl€m6k meriiltek fdl.

65

TTTOXZATOS [n6K?

AZ AGIT,IODELLEX HLA]\YOSSACAI

A biok6rniai modellek egyik Fobl6mdja, hogy (n6hAny becsl6s sze-rinQ 50-100 kg feh6rj6re lenne sziiks6ge egy embemek ahhoz, hogymem6ridj6t informeci6-mennyis6gdt - hordozza. Mesik probl€ma,hogy egy csak k6miai alapon mukijd5 agy lassi lenne, pedig sokszora gyorsasrg nagyon fontos. Gondoljunk csak arra. hogy a sakkoz6kligynevezett schnell-versenydn a r6sztvev6k pillanatok alatt rendkiviilkomplex feladatokat oldanak meg. Ujabb gond, hogy egy-egy tisztdnbiok6miai modellen alapul6 mem6ria erdsen lokalizalt lenne, holottaz eddigi vizsgalatokban nem sikeriilt o mem6ria helylt megtadlni.(Ene a kdddsrc a k6sdbbiekben m6g visszat6riink.)

Az elektromos mem6ria modellek m6r valamivel jobbak, de megmindig tdbb ldnyeges problemiival kiizdenek. Egyr€szt mar gyengekiils6 eleklromegneses terek is zavarhatnrik, 6tirhamek, tdrijlhetn6k amem6riit - esetleg befolydsolhamdk a gondolkoddsunkat K6rd6ses,hogy a hosszf tdvf mem6ri6nAl mi biztositani az egyes elektromosernl6knyomok stabilitisdt, hiszen az agyban dlland6 a? elektromosakivit6s. Ma az a v6lem6ny tededl el legink6bb, hogy hosszf t6vonnem lehet elektromos jel form{jrban tdrclni az inform6ci6kat, b6r 16-vid tiivon ez val6szinii.

A harmadik, a neuronh6l6zati modell, ami taliin egy neurokompu-temek felelne meg, szint€n alapvet6 gondokkal kiizd, mert egyel6renem tudj6k, hogy egy ilyen modell hogyan v6gzi a legalapvetdbbfunkci6kat, amilyen p6ld6ul az asszocirci6. Val6szinr.ileg egyik mo-dell sem j6, m6g kombindci6ik se, hanem valami alapvet6en fj m6-don 6s mdshol kell keresni az agymiik6d6s kDlcsdt. Ehhez 6rdemesn6hdny furcsasagot megismemi.

A s[RUtT AGY MI]KdDESE

i848. szeptember 14-6n vasritepit6s kdzben a Vermont dllambeli(USA) Cavandish-ben egy cdldpver6 nid belefiir6dott Phinelius P.Gage kopony6j1ba. Artd ma a Harvard Egyetem orvosi kafinak mi_zeumrban liithat6. Ez a szelfa Gage b^l szerne alatt hatolt be 6s a fejetetej6n jiitt ki. A balesetet csodeval hatiros m6don tdl6lte, m6g fefi6-z6st sem kapott, de szemelyis6gtegyei megvaltoztak. Kor6bban na-gyon vidim, ked6lyes ember volt, a baleset utan viszont szesz6lyes 6skittekedd lett: a kdriilbeltil 2 cm vastag rrid megvdltoztatta a mentali-r6s6t. A baleset utdn m6g tizenk€t 6vig 6lt 6s feljegyezt€k r6la, hogyannyi esze az6rt volt, hogy tiibb orvosi egyetemnek is el6re eladja acsontvazAt,

66

A ruRCS[T6L T CSOD,{IG

De nemcsak a r6gmfltban, nehezen ellendrizhetd kdriilm6nyek kit_zdtt tiirt6ntek ilyen esetek, hanem napjainkban is. 1981-ben egy 246ves amerikai fiatalember. Michael Melnick egy 6piil6f6lben lev6 hriz16l, mintegy hfuomm6teres magassagb6l leesett. Az es6skor egy beton-vas 6rtitiitte a kopony6j6t, a tark6jin hatolt be 6s a szemei ktizijttjijtt ki.Ennek ellen6re - n6h6ny hetes kezelEs utdn - Melnick saj t l b6'], ravo-zott a k&h6Lzb6l. Bfu az orra 6sszet6rt, s a kdnnyvezet6ke is megsdriilt,balesetdre csak annyi ernl6kezteti, hogy olykor rossz 6lmai vannal.

Ugyanabban az 6vben egy 39 eves ferfi, Johtt Thompson, Bostonkijzel€ben teheraut6jdval hitelen f6kez€sre kenysze ilt. A teherautdrakom6ny6b6l egy ndheny millim6ter vastag, k6tm6teres vasnid el6-rccsr.iszott, s atiltittte Thompson fej6t. Thompson is meggy6gyult, bArbal keze rdszben megb€nult.

Az ilyen balesetek szerencs6s kimenetele az6rt 6rdekes 6s fontos,mert az agy egy rendkiviil ldnyeges tulajdons69trrra fi|t^t 16. Ez a re-dundancia, vagyi,s egy r6sz s6riil€se m€g nem biztos, hogy az egeszagy mLikcid6s6t megb6nita. Azok a fontos infom6ci6k, mint p6lddul,hogy hol lakunk, vagy mit szabad megennijnk, nem puszt6n egy he-lyen t6iol6dnak agyunkban, hanem nagyon sok, elk6pzelhetd, hogyakdr ezer helyen is, igy egy-egy idegsejt pusztuldsa, vagy s6riil6senem jelent kiilitniisebb prcbl6m6t: az agyban tiirolt szezett vagytiritkltitt informdci6 akkor is megmarad.

Tudjuk, hogy az 6l6vil6gban a redundancia (a taftal6k) rendKvtilfontos, alapvet6 elv. A fa nem pusztul el, ha n6h6ny level6t lerdgidka hemy6k vagy ndheny riigye megfagy. Az emberi test szervei is re-dunddnsak. Egy vesdnknek kdriilbeliil egynegyede el6g ahhoz, hogya virelet-kivi i lasrtdsr megbizhat6an €l\egerze. s igar ez a mdjra i ! .A hosszi b6lcsatomdnak egy riivid r6sze is k6pes elv6gezni az em6sz-t€s funkci6jdt. A t6j6koz6d6shoz egyik szemiink is el6g, s f€l tiidtivelis sokan 6lnek.

A redundancidt illet6en az agy megint csak hil6nleges helyzetbenvan. Egyes v6lem6nyek szerint olyan nagyfokf a redundancia p6lddul ak6regben, hogy a kdreg nag/sdga szAzszor yagy ezerszer is nagyobbannil, ami tal6n sziiks6ges. Ez azonban egy ijabb nagyon €rdekes k6r-d6st vet fel, ami kapcsol6dik C. Sinclair el6z6ekben ismertetett fejtege-t6seihez. Ha ugyanis agyunk olyan nagy tanaldkokkal rendelkezik, me-lyek s6iil6s eset6n is biztositjek miikddes6t, akkor egys€gszema, ,,al-katr6szsziima" mlir r€g6ta a mai szupersz6mit6gdpek6hez hasonl6!

Er,'tizede vannak mdr olyan szemit6gdpek, melyek sok ezer p6rhu-zamosan kapcsolt szimol6 egysdggel. processzorral rcndelkeznek, st6k€letesen alkalmazhat6k ndhdny neh6z szdmatiistechnikai feladat

TITOI{ZAIOS ER6K?

gyors elv6gzds6rc, azonban mestersdges emberi inteiliSencia kifej-leszt6sdre alkalmatlanok. Ebbijl a szempontb6l egy m6h is intelligen-sebb, mint egy szuperszdmit6g6p, mert k€pes bizonyos asszoci6ci6k-ra. Az intelligencia tal6n ott kezdiidne, ha ldtezne olyan szemit6gdp,amelyik egyik nyelvr6l a misikra hibdtlanul rvdna szdvegeket forditani. De ilyen g6p €s ilyen progxam nincs, 6s elvileg sem l6tezhet lttnem a mem6riakapacit6s m6rete, vagy a pmcesszor lassis6ga az elviakadely, hanem egyszeriien mdr a legprimitivebb pftbesz6d forditds6-hoz is Artuni kell a szl)'reget. Nem feleltethetiink meg egy sz6t mecha-nikusan egy mdsiknak, a nyelvtan, a mondatok szerkeszt6se az embe-rek szdm6ra rendkiviil egysze i. de a gdpek szem6ra felfoghatatlanfeladat a hibdtlan forditds.

A g€p minden tov6bbi n6lkiil megtal6lja egy bonyolult egyenlet-rendszer gydket fgynevezett minimumkeresdsi tanul6prcgramok se_gi1s6g6vel. Kajriilbeliil ez az a hat6r, ameddig elmehet egy g6p. A g6-pek csak az 6sszead6st 6s kivondst, az ,,6s", ,,vagy" 6s ,,egyenl6s6g"miiveletet ismerik. Enn6l semmivel sem tudhatnak tcjbbet addig, amiga jelenlegi fi.ikai eb,eken niikiidnek. Ez jelenli az alapvet6 6s mind-meig kikeriilheteden probl6mdt ^z rigynevezett neurokomputerckn6l,tehdt a nagy neuronhil6zaton alapu16 modellekndl.

Az eddig ismert modellek €s kombinaci6ik sem tudjdk megmagya-rdzni, €rtelmezni irzt. hogy hogyan lehet keativ az emberi, vagy ak6raz dllati elme is egyes esetekben. Senki sem hiszi. hogy a hdromalapvet6 agymodell b6rmelyike is ijnmag6ban igy tdkeletesithet6,hogy az 6sszes probldma megold6djon. Bizonyos, ho8y a hiirom fo-lyamatnak, tehrt a biak'miai, az elektromos 6s a neurctuhdl6zati mo-dellnek valamilyen egyesiteu 6s rij fizikai jelens6gek sorSt is mag6bafoglal6 alakjdt kell majd haszndlni. De ajelek szerint ezek egyiittvdvesem tudnak elvileg olyan modellt alkotni, amelyik elvonatkoztat6sra,asszociici6ra, keativitdsra k6pes. Ezek pedig ndlkiildzhetetlenek ah-hoz. hogy val6di, igazi intelligenci6r6l besz6ljiink.

A sERUtEs[( IbSZNA

Mdr l6ttuk, hogy a balesetek, mttdtek 6s betegs6gek utdni kdrosode-sok tovebbi lehet6s6get adnak a kiilijnbijz6 agyte iletek funkci6inakvizsg6latdra, szerepiik felismeGs6re; kiildnijsen a mem6ria 6s igy agondolkodds mechanizmus6nak felde.it6s6hez vihetnek k6zelebb.

1960-ban egy 22 dves ameikai katona maradand6 agys6riil6stszerzett, emiatt az6ta k6ptelen bizonyos rij informaci6kat befogadni.N. balesete f$/ tiirtdnt, hogy a hata miigittt egyik katonatiirsa egy je-

68

a rLTcs,{T61, a csoDilo

t€k t&rel jatszott; N. hiftelen megfordult 6s szinte belefordult a kis tdr

hegy6be. A szir6s az orrdn keresztiil 6tte 6s a homloklemezen ke-

reszttil az agyeba hatolt. 1979-ben egy kompulertomogr6fiai vizsg6lat

^ talamuszbal h ts6 reszgn kismeret'ii roncsoldst Sllapitott meg Ez N.

eg6sz 6let6re kihat6, sflyos k6vetkezmdnyekkel j5n. Bft a baleset

el6tt tiirt6nteke j6l eml6kszik vissza ma is, az tj esem6nyek' infor-

mrici6k nemorizdlSsa csak rendKviil nagy neh6zs6gek 6r6n sikeriil'

s6t tiibbnyire lehetetlen szemAra.Emiatt nem emlekszik a baleset 6ta elmilt idiiszak legfontosabb

esem€nyeire. 6s az6ia eltelt sajrt 6let6re sem. Egy telefoncstfgds tel-jesen kizdkkenti hdtkdznapi munkdjdb6t, elfelejti, hogy el6tte 6ppen

mit csinAlt. BArmi, ami megszokott lev6kenys6g6b6l kimozditja, azzalj6r, hogy kdptelen ehhez visszataldlni Egy filmet nem tud v6gign€zni

a tdv6ben, mert a filmet magszaKt6 hirdet6sek miatt teljesen elfelejti'hogy mit latott azel6tt.

Bizonyos 6letbe veg6an fontos informdci6kat azonban k6pes volt

megtanulni, p6ldeul ma m6r el tud menni a legkitzelebbi boltba' ds

n6gy6ves tanul6s driin megjegyezte, hogy hogyan jut el a kiizeli k6r-

hiizba, ahol rendszeresen vizsg6lj6k. Mem6riazavarai miatt nincsenek

barerai. hiszen senkire nem tud visszaeml€kezhi. csak a baleset el6ttiarcok mamdtak meg emlekezet€ben A megbeszelt tal6lkoz6ka soha-sem megy el, mert mindig elfelejti ̂zokat. Intelligencia-hdnyadosa vi_

szont magas (124),6s az €vek sorin sem csdkkent lEnyegesen- Gy6_gyul6si esdlye minimdlis, hiszen a roncsolds v6g6rv6nyes. Igy az

olyan h6tkdznapi miivelelek, mint p6lddul a f6z6s megoldhatatlanokszemiira. mivel sorozatosan elt6veszti a sziiks6ges alapanyagokat 6s

osszekeveri a sorrendet [17].Hasonl6 eset 6n€ egy m6sik f6fivel, akinek szivmlit6te ut6n ̂ z

agyiban rdvid ideig r€szlegesen pangott a v€relldtds. Ez a beteg ugyan-olyan probl6m6kkal kiiszkijddtt, min( az el6z6ekben megismert f6rfi.5? 6ves kordban halt meg, s a post mortem (haldl ut6ni) vizsg6latok so_

fin deriilt csak ki, hogy mindk6t agyf6ltek6jdb€n elpusztultak a i?o-talnpar. ,,piramis" cell6i, de agyinak t6bbi r6sze teljesen 6p mamdt

R. v. is, mint az el6zij p6ciens, kdpes volt a r6gebbi esem6nyekenagyon pontosan visszaeml6kezni. Az arcokat. fontos tcjrt6nelmi,csal6di esem6nyeket, tv-sorozatokat fel tudta id6zni, de csak a miit€tel6tti iddkb6l; md( nem volt kdpes megtanulni semmilyen ij tdrt6ne-tet, 6brit, adatot, inform6ci6t. L6nyeges azonban, hogy rutint ig6nyl6miveleteket, bizonyos fogtsokat, mdg bonyolult mLiveletsorokat is

elsajdtitott, nem fgy, mint ̂ z el6z6 pdciens, azonban a tanulis kd-rir lmenleire mar eg) 6l lalan nem emlekezeLl ! iss/a

69

TITOI(ZAIOS ER6K?

Ez mutatott arra, hogy a hipokampusz fontos szerepet jdtszik a ta-nuliisban, a kiiriilmdnyek visszahivdsdban, azaz a deklarativ tanulas (atanulas sorin sztiksdges informdci6tuamlds) 6tvitel6ben. Ezt az ism€telrKs6rleti vizsg6latok is al6timasztottdk. Az el6z6ekben l6tott hdromp6lden6l, amikor a vasnid erharolr a koponyen, csak ̂ z agyk6rger ron-csolta, a hipokampuszr, vagy 62 amigdalet nem. Az agyk6reg roncsok-siga viszont szem6lyis6gvdltozdst eredm6nyezett. s ez arra mutat, hogyaz agykereg a szem6lyis€g szempontjeb6l alapvetien fontos teriilet.

Az eml6kezdssel kapcsolatos idegp6ty6k kisdrletl vrzsgllatet - azagykutatdsban szokisos 6s elterjedt m6dszerrel - az ilynevezett ir-t^os, vagy Mz is Ks6rlerekkel v6gzik. amikor egy-egy agyredletermiit€ti riton, vagy elektromos m6dszerekkel elroncsolnak. A patkii-nyokon v6gzett irtesos kiserlerekn€l p6ld6ul az egyik legfontosabb ta-pasztalat az volt, hogy a mem6ria 6s ̂ z asszoci6ci6 nem lokaliz6lhat6egyetlenegy te{iletre, p6ld6ul a vdgtagok mozgatdsim, hanem azagyk6reg eg6szen nagy teriilerdt foglalja el. Az embemel is ez a hely-zet. Az el6bb emlitett balesetek is erre a felismer6sre vezettek, 6s n6-h6ny rcncsoldsos miit€ti beavatkozes ugyancsak.

Embercken az els6 roncsoldsos, 6tviig6sos kis6ietet Antonio Cae-tano de Abren Freire Moriz portugdl idegseb6sz v6gezte. Moniz els6opefici6j6ra 1935-ben kedilr sor, amit k6r 6v alan hisz homlok-lebeny-etvagdsos miit€t ktivetett. A fehdrillom6nyban v6gze$ mersz6-sekn6l h€t betegnel teljesen megszlinrek a kor6bbi deFesszi6s, para-noi6s tiinetek, de a tiibbi beteg dllapota sem rcsszabbodott. Moniznaktulajdonithat6 az agyi nagyf6lrek6k sebdszer€nek megalapitsa. Ez am6dszer humdnus szempontb6l meglehetdsen ellentmonddsos, mert aszem6lyis€gjegyek megv6lrozratasdval j& egyiitr. (Munk6ss6g66rtMoniz 1949-ben,'74 6yes ko ban Nobel-dijat kapott.)

Eljiir6sa tiimegess6 vdlt, 1951-re mrir tizennyolcezer amerikai 6l-lampolgdrcn hajronak v6gre ilyen mrit6ret, f6leg deptesszi6s, er6sza-kos, skizofrdnids, alkoholista betegeken. Ezeket az igynevezett lobo-t6mia-mrit6tek c6lja a devians betegek szem6lyis€gjegyeinek megvdl-toztatiisa volt.

'llaher Freeman egymaga hitomezer-iitsz6z ilyen agymli€tet v6g_zett. Volt olyan napja, hogy huszoniit ndbetegen hajtotta v6gre ezt amiit6tet, sdt ndha gyermekeken is, mert meg volt gy6z6dve arr6l, hogyez a m$tet a t6rsadalmi beilleszkeddsi zavarokkal kiizd6 embereken(skizofrdni6sokon, homoszexudlisokon stb.) j6 f6nyi v6ltoz6st ercd_rl],enyez. Az 1980-as €velae azonban kideriilt, hogy nem mindig ha_tisos ez az eljdr{s, k6vetkezm6nyeit neh6z megi6solni, nem lehet pon_losan megmondani. hogy haszndra lesz+ a betegneL urg}..rn. A ki_

70

A funcsiT6r A csoDirc

s6rletek eredm6nye mindenesetre kdt6(elmii volt Az igaz' hogy egyes

agyteriiletek 5tvdgesdval megvdltoztatha6k a szem6lyis6&jegyek. de

nem lehet megj6solni, hogy kin6l milyen l€sz a v6geredm6nyA Ks€rleti vizsg6latok soriin - melyeket f6leg majmok agyAn v6-

geznek, mivel ezek hasonlitanak leginkdbb az emberi agyhoz - az de_

ri.ilt ki, hogy a tengeri csik6hoz hasonl6 hipokamp sz es ̂ mandrl '

hozhasonl6 ami7dala szerepe meghat5roz6. Az 5llatkis6rletek persze

nem mindig alkalmazhat6k az embere- Mig az emberi hjpokampuszs&d6se utdn pelddul b6rmilyen 6rz6knyomb6l bejbv5 inform'ci6rdgzit6se, megtanulSsa nehdzkes, vagy leheteden lett. az 6llatKs6rle_tekn6l mds volt a helyzet: puszt6n a hipokampusz roncsoldsa nem ve_

zetett ilyen silyos tiinetekhez, a hipokampuszt es az arniSdal't eqliitt

kellett elroncsolni, hogy a tiinetsor megjelenjen Ez arla mutat' hogy- az dllatokkal ellent€tben - az emberi agyban az egyes agyterijleteknehezebben veszik it egym:is funkci6jdt.

Mem6riakdrosoddst azonban nemcsak akkor €szleltek, amikor a

mdr emlitett k6t agyteriilet kSrcsodott, hanem a kdztiagy betegs€ge,pusztufiisa is hozz1j6nl a tanuldsi foiyamatok gyengiil6s6hez' vagy

le6116sihoz. Azok az alkoholistik p6ldeul, akik Korzakov-szindr6mii-ban szenvednek, kdptelen€k a tanul6sra.

Az dllatKs6rletek ugyancsak egy6ftelmiien igazoltdk, hogy legalabbk6tfajta tanulesi kitr l6teik, hiszen a hipokampuszb6l 6s az amigdaleb6lis kddeldl futnak be ̂ z inform6ci6k a kiiztiagyba Az egyik mem6ria-ktir a kiil6nbijz6 6rz6kszervek itjdn bedlkezd informdci6k megorz6s€t,memorizeles6t teszi lehet6v€, mig a mdsik bizonyos k6szs6gek elsaj6-titas6r. Azaz, mds-m6s idegrdlydkon jut az informrci6 a kdztiagyba,majd onnan az agyk6rcgbe, hogyha valamit ldtds, hallds, vagy tapint6sitj6n tanulunk meg,6s megint mds petydn. ha varmi vagy imi tanu-lunk. A k6szs6gek elsaj6titdsdndl ugyanis az inger- 6s v6laszkapcsolatotkell sokszor er6siteni, igy szerziink ismereteket. A fenti szab6lyok al6lvannak eg6szen bizarr kv6telek, s ezek mutatjik igaz6n, hogy milyen

messzire vagyunk az agymiikiid6s megismer6s6tdl

ACY NEI,KiJt?N6h6ny €ve egy konferencidn kisebb vihart kavart John lnrber gyer'mekgy6gyesz, aki el6adesinak azt a provokativ ciftet adta: ,,Sziiks6gvan-e az agyra?" [19].

lrrber a komputertomogr6fia segits6gdvel (amely k6pes ̂z a$/daga-natok hely6!, az agyszdvet eloszdset fiiltak6pezni) 6rdekes vizsgdlaFsorozatot v€gzett a vizfejiis6ggel (hidrokefelia) kapcsolatban A munka

7 l

TITOTZATOI BR6f,?

sor6n tali4lt egy nagyon j6 matematikai kdpessegekkel meg6tdott did-kot, akinek intelligenciahdnyadosa (lQ) 126-os volt, norm6lisan visel-kedett, pedig ennek a fiinak l6nyeg6ben aLig vo lt agya. A fiatalemberodosa €szrevette, hogy a fii feje a szok6sosndl kicsit nagyobb, €smegk6rte Lo$ert, hogy pusztiin az 6rdekess€g kedv66rt n€zze meg,nincs-e hidrokef6li6ja.

A vizsgdlat kideritette, hogy az agyban lev6 kanfa 6s a koponyakdzittt 4,5 cm-es agysziivet-vaslagsAg helyett csak kijriilbeliil I mmvastagsagri agysziivet van - a gyermek kopony6ja l6nyeg€ben csakgerincfolyaddkkal volt tele. Ez a kiildniis megdtlapitds az oNosoksziim6ra m6gsem volt teljesen meglep6, hiszen sok hasonl6 esetet je-gyeztek mft fcil a szakirodalomban. De Lo6er vizsgdlatat az kuldn-biiztette meg a tijbbit6l, hogy nemcsak (jn6neteket, megfigyel€seketmes6lt el, hanem mddszeres kutatdsba kezdett, 6s ezek eredm6nyeitiisszegyiijtbtte, rendsz€rezte.

A hifuokelilia ftg6ta rsmerr jelensdg. Miitdnel - korai szakaszban- viszonylag sikeresen gy6gyithat6 is. Hatalmas irodalma van, csakaz ut6bbi hdsz 6vben mintegy tizezer cikk, tanulmdny j€lent meg et6m6ban. A hidrckef6lia akkor alakui ki, ha a gerincfolyad6k eraml6-sa, cirkuldci6ja a koponyatiregben valamilyen m6don lezdr6dik, aka-d6lyokba ntkiizik, s a keletkez6 er6s nyomis hat6s6ra a gyermekekpuha kopony6ja megn6. 6s igy az erederi 6rrek sokszorosfua emelke-dik az agykamrdban lev6 folyad€k mennyisdge is. Ez olyan er6seneltorzithatja az agy szerkezet6t 6s sz6veteit, hogy egydltali4n nemmeglep6, ha a hidrokef6lidban szenvedd betegek titbbsdge intelleku-6lisan 6s fizikailag is k6rosodik. Ez az e]l|apot szerencs6re ma miirmrit€ti fton el6g megbizhar6an gy6gyithar6 1251. N6ha azonban ma-gr4t6l is megdll ajelens6g, s nem sziiksdgszerli, hogy a beregek sflyoskdrosod6st szenvedjenek 1231.

Lorber a shaffieldi gyermekk6rh6zban v6gezte vizsgdlatait, ahol avilig egyik legnagyobb ilyen oszulya foglalkozik a nyiton gerincii 6shi&okefi4lids gyermekekkel. A komputertomogrdfia bevezer6se 6ra,tdbb mint hatsziiz hidrokefdlids beteger vizsg6lr meg, n6gy kateg6rid-ba sorolva 6ket-

Az els6 csoportba azok az agykarnrek iartoztak, melyek alig voltaknagyobbal a szokiisosniil. A m6sodikba azok, melyben a gerincfolyad€kaz agtr&fogat st'|Oqo-fu tiiltitfte ki. A harmadik csoponban az agykam_r6k 7G907d-6t rcjlt6ne ki a gerincvel6i folyaddk. A legsrllyosabb eserek_tten ez M erlek 95% fdl6 n6. Ebbe a csoponba az 6sszes betegnek csakkdriilbeliil 10%-a kerijlt nag/ r6sziik srilyos zavarckkal kiizdiitt, 6m abetegek fel6nek IQ-ja ebben a csoponban is 100-ni{l nagyobb volt.

12

A FURCS,iTfu A CSODIIC

M6r a komputenomogrdfia felfedez6se 6s elteljeddse eltitt is 6szre-vett6k ezt ajelens6get [20, 21]. Lawrence vizsgtlatai is azt mutattiik,hogy az egdszen silyos hidrokefdlids b€legek kdzdtt is van magas in-telligenciahranyadosi p6ciens. Az eg6szs6ges 6s a beteg csoport intel-ligenciahdnyados-eloszlasa jelent6sen eltdn egymesr6l, 6s j6l ldthat6volt a hidrokefilirs betegek dtlagosni{l alacsonyabb intelligenciahd-nyadosa. Az eredm€nyekben az a legdrdekesebb, hogy egydltaldn vanolyan hidrokefdli6s beteg, akinek az IQ-ja akrr sokkal magasabb le-het, mint a nom6lis agyd emberck6! (4. 6bra)

2220t 8

1 2l 0I642

hidrokeliiliaspactenseKs26ma

normalh intelli0encia

az egaszs€ges embe-rck inlelligenciahiinya'dos-eloszhsa

silyos karosodds

inielligencia'nanyao0s

4. 5,bra. Hidrokeitl|ts 6s normdl enberek intelligerciahdnladosdnak el-oszldsa. Va nak olyan inteUigens betegek is, akiknek koporydjdban csakigen keves aervel6 'an.

young 6s t;lsainak vrzsgalatai l22l is meger6sirik ezt a renyr: ahidrokefSlia az eserek csaknem fel6ndl jelentiis probl6mikkal, 6nelmi6s mozgdskoordiniici6s zavarokkal jiir, de a beregek mesik fele nor-miilisnak mondhat6, tehat lQ-juk 80 felett van, €s ezek kdzittt isakadnal nagyon j6 6rtelmi k6pessdgekkel meg6ldotr emberek. Ezek6s az el6z6 vizsgelatok is azt mutatjdk, hogy nincs szoros kapcsolat akulijnbitzii defekusok kitzcitt, tehiit azok, akik silyos mozgdskoordi-ndldsi problem6kkal kiizdenek, magas inrelligenciahAnyadost is et6r-hetnek, ugyanakkor az alacsony IQ-s peciens mozgasa esedeg relje-sen norm6lis is lehet.

A komputertomogr6f-felv6telek 6rtelmez6se nem kdnnyri, de azelmondhat6 - ftja Lo$er -, hogy kis mennyisdgii, erijsen deform6lt

10 20 30 40 50 60 70 80 90100 10 20 30 40

t 1

nT0r\ZITOS ERof,?

agyszdvettet is lehet normdlisan 6lni. Az emlilett matematikus diik

agyit kiiriilbeliil 50 6s 150 gmmmra becsiilt6k, ami ̂ z 6ltal6nos l'5kilogrammos tdmegnek csak egy kis henyada Ennek nagy r€sze azigynevez€tt feh6r6llom6nyba tartozik, mety az agy r6gebbi' m6lyebbszerkezet€nek r6sze. Ezek szerint 6ppen a memoriz6lishoz. asszocii-ci6hoz, a fejleltebb agytevdkenys6ghez szijks6ges sziirkeallom6nyn^gys'ga ninimdlis .

Ez a furcsa eredmeny is r6mutat arra, hogy az agyk6regben rend_kiviil nagy m6rt6kil redundancia van. Ez k6t szempontb6l is 6rdekes6s l6nyeges: egyr6szt azt mutatja, hogy a ,,computeristak" elkdpzel6-sei alapvet6en hib6sak, hiszen a mai szuperszdmit6gdpek. vagy g6p-h6l6zatok m6r r6g6ta el6rt6k azt a bonyolults6gi fokot, amellyel ez an6h6ny darab megmaradt sejt rendelkezik, €s ez a n€h5ny sejt k6pesugyanolyan intellektu6lis teljesitm6nyre, mint az emberi agy; m6s-r6szt arra is felhivja a figyelmet, hogy az agy m kdd6s6t a szokasosk6miai, elekromos vagy neuronhdl6zati modellel, ezzel a marad6kndh6ny milli6 neumnnal rendkiviil nehezen k6pzelhetjiik el, hiszen az6ppen a neuronok nagy szemdla, a feh6tj6k nagy t6meg6re 6piil.

Amikor a hidrokefdlia fiatal korban ielentkezik 6s lassan zajlik le,akkor az agy ezeket a silyos vdltozesokat el6g gyakran k6pes elvisel-ni an6lkijl. hogy kSrosodna vagy €ppen teljesen dsszeomlana, teh6tnem rigy viselkedik, mint egy mechanikus szerkezet. Lehet, hogy ta-l5n az agyk6reg n6gsem olyan fontos? Lehet, hogy az agy r6gebbi,6si teriiletei is k6pesek funkci6it dtvenni? Ha azonban ez ig^z, akkorfelmeriil a k6rd6s. hogy mi€rt nem fejl6dittt ki az ellatvilegban az dr-telmes intelligencia sokkal magasabb foka?

A hidrokefSlia miis szempontb6l is furcsa kijvetkeztet6sek levo-n6s6ra ad alkalmat. Lo6er tiibb mint 6tven olyan esetet tal6lt, aholcsak az egyik agyfdltekeben fejl6ddtt kijelent6s mertdkben a beleg-s€g. llyenkor - eddigi tudisunk szerint - az ellenkez6 testoldalonkellene mozBd.zavarnal,, bdnuld.nak beldvetkeznie. Erdekes. hogycsak az esetek kis r6sz€ben bizonyult ez igaznak a baj 6ltal6ban azazonos oldalon alakult ki. Ebb6l levonhatjuk azt a k6vetkeztet6st,hogy a kontralaterdlis szabdlyoz6s elve nagyon ingatag alapokonnyugszik.

Lorber munkdjdnak az a jelent6s6ge, hogy megmutaEa: rem6ny-telennek liitsz6 esetekben is 6rdemes mlit6ttel pr6b6lkozni, mert m6gaz agyszovet nagy, kezdeti torzul6sai sorin is rem6nykedhetiink abeteg agy regenerrl6d6s6ban, a teljes gy6gyul6sban. Fontos k6vet-keztet6s, hogy az agy olyan kiiriilm6nyek kiizittt is j6l miikitdik, ami-kor ezt rdgebben lehetetlennek gondoltuk.

14

A runcsiT6l a csoDilc

Mennyi az a minim6lis agysz6vet, ami m& elegend6 egy szem€lyis6ghez? Val6szinrileg csak n6hrny gramm, sokkal kevesebb. minteddig feltdteleztiik. Ezt egy m6sik bizarr jelensdgcsoport, a t6bbsze-m6lyris6g is igazolni l6tszik.

T.&sBfRrET A KoToNYABN

Az 6sszen6tt egypet6jri ikek6l, az i9ynevezett sz imi ikrekr6l Dr.Eke Kdroly kdnyv€ben [25] egy Erdekes esetet ismenel A k6t oroszl6ny Mdsa 6s D:isa kdzcts tdrzsdn 616 szii4mi ikerpdr. (K€t fejhez egytijrzs tartozik.) Sziilet€siik 6ta egy Moszkva kajzel6ben l6v6 kutat6in-tdzetben 6lnek. Ber egypetdjii ikek, de a mentalitasuk alapvetdenhilonbijzik egymdst6l. Mdsa extravertelt, dnmutogat6, a kiilvildgnak616 tipus; Desa ennek az ellenkez6je, cs6ndet szeret6, nyugalomraviigy6 ember. Elt66 szem6lyis6giik miatt gyakori kdztiik a n€zetelt€-r6s. Mig MSsa s6t6lni szeretne, Desa inkdbb maradni akar 6s olvasna.Egymes beleegyez6se n6lkiil pedig semmit sem tudnak csin6lni, mertaz egyik fej az egyik lebat, a mesik a rnasikat if.inyiEa.

A szi6mi ikrekn6l term6szetesen normdlisnak fogadjuk el, hogy ak6t fejhez kdt szem6lyis6g tartozik. A term6szet azonban - ha nem istril gyakan - I6trehoz olyan eseteket, amikor egyetlen koponyan beliiltdbb szem6lyis6g 6l egym6s mellett, vagy ink6bb egym6st veltva. Ez ameglehet6sen bizan jelenseg az tigy^e,tezett ttibbszem,IliisA I (m]dltiplepersonality). Valamilyen stressz hatdsiira radikalisan megvdltozhat egyember szemelyis6ge 6s ilyenkor nemcsak k6t, hanem egyszerre r6bb,teljesen kiiliinb6z6 szem6lyis6g is lakozhat ugyanabban a koponyeban,agyban. V€gletes esetben az is el6fodulhat, hogy az egyes szem6lyis6-gek nem is tudnak a titbbi l6tez6sdr6l. Mdsok a szem6lyisdgiegyeik,szok6saik, betegs6geik €s nem eml€keznek arra, hogy mit tettek, hotj6rtak, mit mondtak ̂z egyik Alapotban 6s mit a mdsikban.

A tudomiiny szdmera taldn az a leg6rdekesebb, hogy a tijbbszem6-lyiis€g hatiisitua 6les pszicholdgiai €s fiziol6giai hilitnbs6gek is fell6p-hetnek. Mindegyik szem6lyis6gnek ktl6n neve 6s kora van, srit arcki-fejez6siik 6s mozg6suk is elr6r6 egym6st6l. Alral6ban ktildnbitz6 ak6zirdsuk, n€ha hajuk, szemiik szine €s betegs6geik is; mfv6szi haj-lam vagy nyelvtudes mutatkozik az egyik szem6lyis6gben, mig a t6b-biben nyoma sincs.

P€ld5ul egy Timmy nevfi peciensnek 6lhleban semmi baja sincs,ha narancsl6t iszik, de ha 6tvelt egy m6sik szem€lyis6$e, akkor b6r6nallergi6s kiiit6sek jelennek meg akkor is, ha a narancsl6r m6g Tirnny-k6nt itta, de az em6szt6st m6r egy nrisik szem€lyis6gk6nt v€gzi.

75

nToxzaTos [R6f,?

A tttbbszem6lyi.isdg talen legismertebb eset6t az 1970-es 6vek v6-gdn jegyeztik fel az Eglesiilt Allamokban. 1977 ciszdn az Ohirji Allami Egyetem hallgat6i kttziil egym5s r.ttdn hi{rcm alkalommal rabolt elfiatal ldnyokat egy f6rfi. a ldnyokat egy tdvoli helyen meger6szakolta,majd kidobta 6ket a kocsijdb6l. A nyomoz6s soren a v6letlen egyWilliam Milligan nevii f€rfihoz vezetett. A hosszi bizonyiliisi e\6r6ssoiin kideriilt. hogy a f6rfinek tiibb szem6lyis€Be van: a vizsgdlatokhuszonharom kiilcjnbdz6 sz-em61yis6get iillapitottak meg niilal EmiattMilligan6 az a k6tes dics6s6g, hogy 6 az els6 olyan bLindz6, akit tdbb-szem6lyiisdge mentett meg att6l, hogy elitdlj6k. Tettdt megfszta az-/al, hogy csak p\zichidtr iai kezelisre utakdl..

N6zziik most meg Milligan szem6lyis6gei kdziil a leg6rdekeseb-beket:

1. Willian Stanley MiUiSan (26 6ves) Az eredeti (beteg) szem6-lyisdg, 180 cm magas, 190 font stlyi, k6k szenti, barna hajd.

2. Arthur (22 6ves), az angol. Racion6lis, 6rzelemmentes. bril ak-centussal besz6l. Fizikit 6s k6mi6t unul. orvosi kdnyveket ol_vas. Foly6konyan ir 6s olvas arabul is. Er6sen konzervativ! ka_pitalist6nak 6rzi mag6t, meggy6z6d6ses ateista. Ritvidl6t6,szemiiveget visel.

3. Ragen Vadascorinich (23 e\es\ Jugoszl6vnak mondja mag6t.az angolt 6rezhet6 szliiv akcentussal besz6li. SzerbhorvSl nyel_ven ir, besz6l 6s olvas. Fegyver- 6s l6szerszak6rt6. karate-bajnok. Rendkiviili fizikai ercie van ebben ̂ z rillapotban.Kommunista 6s ateista. A .,csal5d v6delme" a feladala, ebbenaz iillapotban sdlya 210 fonl, a haja fekete. Szinvak.

4. Alru, (18 eves), a bijndz6. Elvezi az 6tetet, dobol, k6peket fest,cigarettdzik. Nagyon j6 viszonyban van Milli?an anyjeval.Magass{ga nem vdhozik, de ebben az illapotban csak 165 fonta stlya. Egyediil ebben az Sllapotiiban jobbkezes.

5. Christine (3 6vet. vid6m angol kisl6ny. Kicsit tud imi 6s ol-vasni. Szerct k6pesk6nyveket kiszinezni, pjllang6kat €s vir6go-lat raj,/olni. Kek a szeme e\ s/dle haja !an.

6. Christopher (13 6ves), Christine testv6re. Brit akcentussal be-sz6l. Engedelmes, n6ha f6l. Harmonikan jetszik. Haja sz6k6s-bama, mint Christine-6.

'7. Adalana (19 6ves), f6l6nk, egyediilrll6, befeld fordul6, leszbi-kus lrny. Verseket ir, szeret f6znt. Ebben az 6llapot6ban feketea hala.

L Philipp (20 6ves), New York-i bet6r6, erds brooklyni kiejt6s-sel, durven beszdl. Haja bama. gdnd6r. szeme di6bama.

76

A |UXCSATOL A CSODA]G

10.

t2 .

13.

t4.

15 .

9. Kevin (20 eves),biin6zii. Apr6 kis stikliket csinal. O tervezte elaz egyik gy6gyszertrir kirabl6s6t. Szeret imi. Tild szemii, sz6-ke haji.Apri l { lq evesi. brbmldny. Boslonr kiejtessel beszdl. Al landoanaz foglalkoztatja, hogy megdli Milligan r ostoha pjeL. szeretvarmi 6s a hiiztartisban segiteni. Haja fekete, szeme barna.

11. Samuel (18 6ves), ortodox zsid6. Egyediil ez az dllapota hiszIstenben. Szobrokat farag f6b6l. Fekete gdndiir haja van 6sszak6lla. a szeme bama,Lee (2O 6ves), vid6m, okos. Sok-sok trdfeval nevetteti meg is-mer6seit. Nem drdekli ̂ z 6let 6s tett€inek kdvetkezm6nye.Szeme bama, haja sotetbama.Jason (13 6ves). Hiszt6ries kitdesei vannak. Ebben az Alapo-trban szoka fesziilts6geit levezetni. Szeme, haja bama.Martin (19 6ves\. a Nevr' York-i divat szerint 6lt6zik, szeretfelvdgni. N6ha hazudik. Mindent meg akar szerezni andlkill,hogy valamit is tenne 6rte. Szeme sziirke, haja sz6ke.A tantu (26 €ves). Az dsszes eddigi huszonhirom altereg6,,gyrijtem6nye", melyek a pszichi6triai kezel6s ulin egy szem6-lyis6gbe olvadEk ijssze. Mindent tud, amit az eddigiek megta-nullak. Ertelmes. drzdken). jo humora van. Azr mondja: . . f | ,vasyok Billy egy darabbdn. " A titbbieket (gy hivja, hogy ,,aranllroidok, akiker ln csindltam". A tan6r majdnem mindenrevisszaeml6kszik. Osszeolvad6sa, szem6lyisdge tette lehet6v6,hogy megismerj6k Billy 6bbi szemdlyis6g6t rs.

Az els6 ilyen esetet 1815-ben ismenette Arldrew Endicou, a WestPoint-i katonai fdiskola matematikaprofesszora. aki tdrtdnetesen sze-m6lyesen isme( egy Mary Reynolds nevii fiatal l6nyt, aki 18 6ves kora utin furcsa szemdlyis€gjegyeivel vonta magdra a figyelmet. EI6-szcir rchamai vohak. Az egyik jsm6tl6d6, s(lyos roham uten dt-hathdtre megvakult 6s megstiketiilt. (Ez azeft is figyelemre m6lt6, mertideiglenesen blokkol6dtak azok az egy€bk€nt dp csatorn6k, melyek az6rz6kszervekb6l 6rkez6 jeleket. informr4cirikat fdldolgozzdk. A blok-koldsnak ez a m6dja nehezen 6telmezher6 neuro-biokdmiai, elekro-mos, vagy neuronhdl6zati modellek segits€g6vel.)

Miut6n Mary Reynolds visszanyene l6risdt 6s halldsiit, elaludt, 6s18-20 6rds alviis utdn igy kelt fdl, hogy igysz6lvin nem en dkezetrsemmire. Biir hamarosan megismerkeden a kijmyezet6vel €s n6hinyh6ten beliil rijra megtanult irni, olvasni €s sz6molni, ezek a k6pess6geicsak nagyon halviinyan ernl6keztettek r6gi 6njere - sokkal gyeng€bbek

71

TITOM{IOS ER6(T

voltak, viszont sokkal viddmabb, 6l6nkebb, t6rsasdgkedvel6bb l€tt.Majdnem itt h€tig iartott ez a peri6dusa, majd ismdt egy igen hosszrialvi-s kdvetkezett, 6s djra a r6gi 6nj6ben 6bredt fel, egyiiltal6n nem em-l6kezve afra, hogy mi t6rt6nt vele az elmrjlt id6szakban. Ezut6n n6hdny6ven kereszttil dlt igy, hogy a k6t 6llapot meglehet6sen rcndszerteleniilvdltakozott. A m6sodik szem6lyis6ge egyre szildrdabb, gazdagabb €s6rtelmesebb lett, v€giil 36 6ves kor6ra 6lland6sult.

Robert Greares torteneti 6ftekint€sdben [26] olyan eset is szerepel,ahol egy Schitrgel nevii n6met f6rfinak k€t mark6nsan elktildnithet66llapota volt. Az egyikben normi{lis, j6akarati emberkdnt 6lt, s nememl€kezett m6sik, btnijz6 hajlamf dnj6re, a biinijz6 szem6lyis6g^zonban egyar6nt eml6kezett mindk6t 6let6re. (Az agymodellek6lgondolkodva v6laszolni kell arra a k6rd6sre, hogy a. eeyik szemAlyi-sig mi6rt tud hozzdflrni az agyban mindeniitt egyenletesen elosztottinformdci6hoz, a m{sik szem€lyis€g pedig mi6ft nem?)

Az orvosi szakirodalomban tdbb sz6z hasonl6 eset gyiilt mer iisz-sze, 6s val6szinii, hogy ennel ldnyegesen tiibb fordult el6, csak azoknem keriiltek az orvosok liit6kdr€be, igy nem ismertettek foly6iratok-ban. Termdszetesen kor6bban azt a lehetds6get is sz6mitasba vett€k,hogy ezek a megfigyel6sek t6ves diagn6zison alapulnak. Korunkbanazonban m6r elfogadott az a v6lem6ny, hogy a jelens6g l6tezd, val6-srigos, hiszen j6zan esszel senki sem vallata az elhpottal egyiitt jfu6fizikai fijdalmakat, lelki zirzavart, semmi sem indokolja e rendkjviilterhes allapot ,,megj6tszdsdt". Misr6szt az ilyen esetek kiilijnbdz6 or-szdgokban 6s id6ben, egym6st6l fiiggetleniil jelentek meg. Sokszorfgy diagnosztizSltdk 6ket, hogy a leir6 orvos nem is hallott m6s ha-sonl6 esetrdl.

A legtdbbszitr ,,csak" k6t szem6lyis€g alakul ki a betegekben, azon-ban tttbbszemdlyis6gii betegeket is nem egyszer dokumentdltak. P6l-ddul Ckistine Beauchampnak hdrom alapvet6 szemelyis6ge volt, Emi-ly Fichemek itt, egy Sybille nevii pdciensnek tizenhat, Chris Sizemore(Eva) pedig huszonk€t ktilitnbdz6 szem€lyis6gre esett sz6t. Az els6,.sz6tes6sek" gyermektorban fordulnak el6, eltalaban n€gy-hat €veskor kitrijl, de a k6s6bbiek sor6n mdg tovebbi sz€tes6sek kdverkezheFnek be. Az egyes szem6lyis6gek tdbbsztir is atalakulhatnak egymds-ba. Olyan pecienst is leirtak, akin6l harminciitsziir rijrt6nr meg a sze-m6lyis6gatalakulds. Nagyon elt&6 IQ-val is megfigyeltek titbbszem6-lyis6gii pdcienseker, p6lddul az el6bb emlirett Sybille tizenhat kulitn-bijzd 6nj6nek meglehet6sen magas, 170-es IQ-ja volt, ugyanakkoregy amerikai ndger fdrfi mind az itt szem6lyis6genek intelligenciahd-nyadosa igencsak alacsonynak bizonyult.

78

A FURCSATdL A CSOD,iIC

N€zziink most n6h6ny konk6t esedeirest, p6lddt- Rosenbaum 6sWeawer egy kett6s szemdlyis6gii n6. Sarah K. sorsiit kdvette har-mincnyolc €ven keresztiil [27]. Fiatal koriiban (1941-ben) taldltik azutciin tamolyogva, s miut6n nem emlekezett semmire, k6rh6zba sz6l-litottdk. A kezel6s sordn vett6k 6sze, hogy szemdlyis6gjegyei n6hateljesen megvdltoznak, hirtelen rendkiviil agresszivv6 vdlik. de k6-s6bb ezek€ a peri6dusoka egy6ltaldn nem eml6kszik. Ezekben azagressziv, rombol6 peri6dusokban a Maud nevet adt6k neki az orvo-sok, hogy megkuldnbttztess6k egym6st6l a k6t elt6r6 szem6lyis6get.

Maud a megv6ltozott ego vid6man, sz€les, nagJ ivii mozdula-tokkal ji4rt, mig Sarah - az eredeti 6n - visszafogottan, szabrlyosan.Amig Sarah ,lland6an depresszi6s volt, Maud vid6m 6s oldott, b6rdeprcsszi6ra, sdt ijngyilkossd$a hajlamos szemelyisdg. Az 6ngyil-kossdg 6s a hal6l semmit se jelentett Maud sz6mdra- Saral eg6sz napa szobdjdban volt 6s senkivel nem besz6lt mig Maud szeretett beszdl-getni 6s j6rk6lni a k6rhdzban. K6t p6r kiildnbdz6 papucsuk volt 6s^z okat sosem kevert€k iissze.

Sarah nem haszn6lt kozmetikumokat, nem dohSnyzott, migMaud nagyon er6sen sminkelte magrt, 6s sokat dohinyzott. SaralrIQ-ja 128 voh. mig Maud€ csak 43. Sarah 6rz6ksze ei normilisanmiikiidtek, de Maudnak p6ldiul a b6r6rz6kel6se nagyon gyenge volt.Maud nem 6rtetfe a fdjdalom fogalm6t, nem volt lelkiismerete, nemtudta a j6t a rosszt6l megkiil6nbdztetni. Mindkdt szem6lyis6get na-gyon kdnnyen lehetett hipnotiz6lni. Maud azonban nem 6rz6kelte azid6t, ez6rt 6t nem tudtdk visszavinni hipn6zis soriin az id6ben, merregyszeriien nem 6rtette, hogy mitjelent a milt, az idrj mril6sa. Maudsosem aludt, azt sem tudta, mi az alvds. Csak fekiidt az 'gyban 6silyenkor vrltozott vissza Sarah dllaporiba. A k6rhdzi kezel€s sor6nSarah 6llapota romlott 6s nemsokdra egy harmadik szem6lyis€gmegjelen6s6t 6szlelt€k az o osok. Ez a peri6dus azonban ftivid ide-ig tartott. A k6rhizi kezel6s utdn kiengedt€k €s a Iiiny sikenel illesz-kedett be djb6l az 6letbe. A Sarah nevr.i szemdlyis6g6ben srabiliz6l6-dott, bir n6heny alkalommal. igen er6s stresszhelyzetben az 6tbille,n€s hat6r6ra kerllt.

Az egyik, tal6n legalaposabban tanulmAnyozotr esetr6l td)ri8 €stdrsai szimoltak b€ [28]. Egy huszonh6t 6ves n6ger fiatalember, bizo-nyos Jonas szem€lyis6ge kdziil az egyikben a becstiletessdg domin6h,a miisikban a szerelmes, a harmadikban a harcos, a negyedikben a b€-k6ltet6. Jonas akkor keriilt el6szdr k6rhaba, amikor er6s fejfdjdsr6l6s en dkezetkiesesek6l panaszkodott. Mivel nernrdg hagyta el a fele-s6ge, fgy gondolt6k, hogy ez a sfiessz okozta az arm6zi6t. (Ndheny

79

mof,zATos tf,of,l

h6ttel koribban kdssel tdmadta meg feles6g6t, aki elmenekiilt tdle akislenyukkal egyiltt.)

Jonasnak m6r kor6bban is voltak magatartdsi probldmdi. 1964-ben,amikor katonakent N6metonzigban szolgdlt, megtudta, hogy egy j6bar6tj6t megiilt6k Viemamban. Ez annyira megrezE, hogy gdni^lajjle6ntdtt 6s meggydjtott egy szem6tdombot. Egy 6v milva Vietnambakiildt6k, s egy iitkitzet sordn az dlland6 goly6z6por, az 6gd bokok, afdldre zuhan6 emberck latvenya olyan m6rt6kben soklolta, hogy dr-jijngeni kezdett, dsszevissza tiizelt 6s csak nehezen tudtiik t6rsai meg-fdkezni. EzuUn elbocsdtottdL a hadseregb6l.

K6s6bb a karecsonyi tinnepek alkalmdval a biitttnben 6bredt lijl,alol meglept6sdre azzal v{dol6k, hogy vereked€sbe keveredett. N€-hdny 6vvel k6s6bb a rend6rs6g az&t fogta el, mert egy f6rfit a foly6baakart fojtani. A csirejeban mir meglev<i kiiltinbiizd szem6lyis6gek v6g-legesen akkor estek sz6t, amikor Jonas megsejtette, hogy fj bar6tn6jehiitlen hozz6. Jonas teljesen beszamithatatlan allapotba keriilt, 6rjdn-gdtt, tdn, alzott. Val6szinlileg akkor esett szet v6glegesen a szemelyi-s6ge. Az6ta szemdlyis6gei kiildn 6letet 6lnek, 6s Jonas nem tud r6luk.

A klinikai pszichol6giai vizsgdlatok sor6n a kijvetkez6 szem6lyi-s6giegyeket lehetett meg6llapitani:

"/or,4.r: az els6dleges szem6lyis6g, mindenf6le kezel6s ellen6re aztdllitja, hogy nem tud a t6bbi szem6lyisdgr6l 6s azok viselt dolgair6l.Mag6t f6l6nk, visszahrjzrid6, 6rz6keny, udvaias, passziv 6s konven-ciondlis emberk6nt ismeri. Ijedtnek 6s n6ha zavannak latszik. Neh6zvalamiben is vdlaszra bimi, titbbnyire eltaliinossdgokkal, kiizhelyek-kel vdlaszol, drzelmileg is meglehetiisen sekelyes.

Sa mt. tal6n a legokosabb, 6s 6 ismeri legiobban Jonast, a kdz-ponti szem6lyisdg6t. A tijbbi szem€lyis6ggel elient6tben 6 egyszeneis tud l6tezni Jonasszal, de 6t is veheti teljesen a szercp6t. Mi6ta Jonastiibb szem6lyis6$e esett sz6t, az6ta napjeban tiibbsziir is megjelenikez az 6lla.pota, s6t, amig Jonas egy h6tig biifi6nben volt, tetesen at-vette az ininyit6st. Akkor szokott megjelenni, amikor Jonas dsszeiit-kozdsbe keriil a tdrvdnnyel, 6s segitsegre van sziiksdge. Ebben az dl-lapodban teljesen intellekudlisnal, mcion6lisnak irja le magdt. Az adolga, hogy ttirv6nyes eszkdziikkel keveredjen ki a probldmdkb6l.Semmilyen drzelmi jegyet nem mutat, 6s minden probl6mrr tiszra 6r-veldssel, logikival kivdn megoldani. Val6szinijleg l6rezdse annak azesetnek a k6vetkezm6nye, amikor Jonas hat6vesen szemtanrija volrannak, hogy anyja veszeked6s kiizben megszlfuta f6rj6t, Jolras mosto-haapjdt. Emiatt a mostohaapa k6rhizba, anyja biirtijnbe kerult. Az el-s6 alkalommal, amikor a sziilei hazat6rtek, Jonas Sammyk6nt jelent

80

A |URCSIT6I, A CSODIG

meg 6s higgadtan kiokatta tjket, mondviin, hogy felelittleniil €s osto-bdn viselkedtek, mert a gyermekek el6tt verekedtek.

King-Youngi ez a szen6lyis6g csak k6zvetett m6don tud a tiibbi-rdl, €s Jonasr6l is csak keveset. Jonas sz6tes6se 6ta minddssze tal6ntizszer jelent meg. A szerepet akkor veszi dt Jonast6l, ha szexu6liskapcsolatba l6p. Ugy irja le mag6t, hogy szereti az 6lvezeteket 6simedjdk a n6k. A vildggal harm6nidban 616 ember, aki nem szereti, havalaki nemet mond neki. A besz6lget6sek soren ilyen 6llaporbangyalxan mosolyog, 6s bizonyos melegs6g €s vonzalom 6rad beliile,amelyet a n6k jelenl6te csak fokoz. King-Young szerint ez a szem6-lyis6gvones akkor bukkant fel benne, amikor Jonas hat- vagy h€t6vesvolt. Ekkoriban Jonast anyja linyruhekban j6ratta, s ez nagyon meg-zavafia 5t. Ez fokoz6dott, mikor az iskol6ban nem tudta megktldn-bdztetni a k€peken, hogy melyik a fii 6s melyik a ldny. Eklor ldpettel6 King-Young, 6s Jonast az6ta is segiti szexuilis Ugyekben.

Usofa Abdullah: ebhen a szemelyis6gben is csak kdzvetett m6donismeri Jonast. A sz6tesds 6ta csak n6h6nyszor, ndhAny 6r,ra jelentmeg. Az a feladata, hogy megvddje Jonast. Ha Jonas fizikai veszdlybekeriil, akkor azonnal atveszi az iriinyitiisr, de azonnal eltiinik, amint avesz6ly elmflik. Usoffa hideg, ingerl6keny, kem6ny. Mindenfajta fe-nyegetdsre agresszivan reagdl, fizikailag er6s, fdjdalmat nem 6rez.Eldsziir kilenc- vagy tiz6ves kordban jelent meg, amikor az iskol6b6lhazafeld menet feh6r fidk egy csoponja a j6t6k kedv66rt meg aka.tavemi. Jonas nagyon megijedt, att6l f61r, hogy agyonverik. Ekkor et-vesztette eszm6let6t, de megjelent Usoff4 aki olyan kegyetleniil 6selszentan harcolt, hogy a feh6r fifk kijziil csaknem megiilr n6h6nyat.

A vizsgelabk sor6n hipn6zis segits6gevel lehetett a szem6lyis6-geket egymiisba 6tv{ltani. Az EEG-Bitrb6k kdzr ldthar6 elr6r6seken 6sa szem6lyis€gjegyek elr€r6sein tril rijbbfdle fiziol6giai kiiliinbs6get ist^l6ltak. \agyis a kiildnbihd szemllyisigekhez eb6rd f.iol/jgiai je gek

A pszichol6gusok v6lemdnye iltaldban megegyezik abban, hogy atdbbszemdlyiisdget az tinhipn6zis sz6ls6s6ges eser6nek kell rekintenj.Akkor alakul ki, ha valaki sajdr szem6lyis€ge el6l menekul. Ezt a fo-lyamatot el6gj6f tiikitzi ^z Eugene Bliss 6ltal v6gzetr kutat6s [29].

Bliss eg6szen vdletleniil keriilt a vizsg6latsorozatba. 1978-ban ak6rhdz f6n6v6re gyanit fogon, hogy egyik beoszrottja rirokban kdbi-t6szerrel injekci6zza magdt. A fdn6v6r behivatt a a szobi|Aba ezt a n6-vefi 6s megk6rte, hogy hizza fitl a ruh6r a karj6n, mert meg akarjandzni. vannak-e mjta sairesnyomok. Ekkor a n6v& szembetiin6 v6l-bzAson ment at. Arckifejez6se. han&ia, viselked6se egyar6nt megv6l-

81

TITOX?r{IOS EROI(?

tozott.6s azt ellitotta. hogy neve nem Luis, hanem Jane. A fdn6v€rekkor k6rte meg a pszichol6gus Blisst, hogy vizsgiilja meg a n6v6rt

Ez a v€letlen kelterte fdl Bliss figyelm6t, s a k6s6bbiekben m6g to-vdbbi tizenn6gy hasonl6 eselet tal6lt - mindannyian n6k voltak. A vizsg6latok sordn kideriilt. hogy a szem6tyisdghasadds mindig olyarkor kaj-vetkezett be. amikor a n6k €let6ben valamilyen elviselhetetlen, tolerdl-hatatlan esemdny tdrt6ni. (A statisztikik szerint f6rfiak kdzdtt ritk6bbanfordul el6 ez ajelens6g.) Csak a p6lda kedv66rt n€zzijnk ndh6ny eserel;

Egy Sally nevii piiciensnek n6gy6ves koriiban silyos traumit oko-zott, anikor anyja fegyelmez6s cim6n viz ale nyomla. Osszesen tizen-nyolc szem6lyisdget fejlesztett ki mag6ban, ebb6l kett6 f6rfi volt Azels6 szem6lyis6gtdr6st ijabb tdr6sek kdvett6k ijt. hat h6t, kilenc, ti-zenegy, tizenk6t. tizenh6rom, tizenn6gy ds tizenhat 6ves koreban.

A Sue nevii p6ciensn6l ugyancsak n6gy6ves korban fordult el6 azels6 szem6lyis6gtitres, amikor hinelen haragf apja nagyon megverteKiivetkez6 szemdlyis6ge 6ppen az6rt alakult ki, hogy fdlviditsa 6IBliss szeint Sne cjsszesen harminc kijldnbijz6 szem6lyisige bomlottsz6t, ebbol dt f6rfi volt.

Debbyt n6gy6ves kor6ban egy f6rfi molesztdlta. Az tij szemdlyr-s6gnek jutott az a feladat. hogy a kisl6ny szexu6lis probl6mdit kezel-je- A k6s6bbiek sor6n Debby m6g tizenhat szem6lyis6gre esett sz6t,ebb6l egy volt f6fi.

A kiivetkez6 kisliiny szem6lyis6gsz6tes6se ugyancsak dt6ves kor-ban kezd6d6tt, s val6szfniileg testvdrdnek halala vdltotta ki. Uj sze-mdlyisdge fiv6re helyett t6rsa, baritja. v6delmez6je lett- Egy f6rfi 6sijt n6i szem6lyis6ge esett sz6t-

A Linda nevri p6ciensnek sziilet6s6tdl fogva beleg volt a l6ba.Amikor egyszer k6rhdzba vitt6k, hogy kivegy€k a mandul6j6t, m€g-ijedt, mert att6lf6lt, hogy a k6rhdzban levr4gidk a l6bet. Az tlj szem€-lyis6gnek simia kellett 6rte, mert mindig megvert6k. ha sirt.

A p6lddk sorer hosszasan folytarhatndnk. Az eddigiekben a rosszbdndsm6d 6s az ijedts€g mellett m6g egy kdziis jellemvon6s van:mindegyik ldnyt meger6szakoltdk.

Vannak tehiit, akik a probl6m6kat. fesziilts6geket, sokldratdsokatkisgyermekkorukban dgy v6dik ki, hogy amikor td$ra van sziiks6giik- mintegy var6zsiit6sre - ,,etalakulnak". Ezt a valtoz6st azonban tu-datkies6s Ks6ri. A kellemetlen 6lm6nyek igy biztosan elfelejt6dnek 6sa m6sik szem6lyhez kapcsol6dnak. S a p6ciens tijbbd mir nem diih6sanyjdra, nem gyflbli €s nem eml6kszik a szdmyii b6n6sm6dra. Ezmiir az aitereg6 feladata, nem az 6v6. Ez az alapvet6 motivilci6 a 10-v6bbi szem6lyisdgek keletkez€sdndl.

82

A FURCSATOI, A CSOD,{IC

A szem6lyis6gek n6heny esetben minddssze egyszer jelennekmeg, majd 6szrevehetetlen. litens dllapotba keriilnek, de a tudatalatti-ban is illand6an befolyiisolhatj6k a szem6ly cselekv€s6t. Olyan eset isel6fordult, amikor az ij szemdlyisdB egy tel.jes 6vre dtvette az irdnyit6st, 6s erre az 6nre a pdciens egydltaldn nem eml6kez€tt.

Bliss szerint. ha t6bb minl k6t szem6lyis6g van jelen egy ember-ben, akkor valamif6le hierarchia €s szervezetts6g is kialakul kiiztijk.ami kihat ana. hogy melyik szem6lyis6g mikorjelenj6k meg 6s mikorpihenjen. A sz6thasadt szemElyis6gek dsszess€g6ben sokkal tdbb be-tegs€ggel kiizdenek, mint az azonos koni. de norm6tis, egeszsdgesember€k. Szdmos kiilijnbdz6 pszich6s betegsdget €szleltek a vizsgri-lalok soran, mig az eg6szs6gesekb6l kialakitott kontroll-csoportbanezek a tiinetek csak minimdlis 6rt6kben j elentkezlek.

Az agy mrikdddse szempontj6b6l ezek az esetek azdn is 6rdeke-sek, mert az egy6nis6g kialakuldsdnak eg6szen Lij m6dj6t mutatj6kmeg. Felhivja a figyelmet ana is. hogy egy adott egy'nis6g maga ha-tdrozza meq, hogy az agyban milyen mem6riar6szek tartoznak hozz6.A tovribbi tudom6nyos kutatdsok sz6miira olyan fontos kdrd€seket isvizsgdlni kell, hogy mi6rt lehet az egyik eg6nak magas IQ-ja, mig am6siknak alacsony? Vajon mi korletozza ilyenkor az egy6nis6get, hi-szen ezek a folyamatok ugyanazon az agyon beliil jetsz6dnak le. Deegyel6re a k6miai, elektromos 6s neuronhel6zati modellek nem tud-nal erekre a kdrd6sekre lrelegird viilaszl adni.

A HAr-fu (oZErEBENN6hdny 6vvel ezel6tt meglehet6sen nagy feltrin6st kehettek azok abesziimol6k, melyeket a klinikai haldlb6l visszat6rt emberek tapaszta-lataib6l, visszaeml6kezdseib6l, benyom6saib6l ailitottak 6ssze. Enneka j€lens6gnek, a haliilkitzeli tapasztalatoknak a megismer6se, a vitav€gigkaivet6se tdbb szempontb6l is hasznos 6s 6rdekes. A kezderi 6r-dektelensdget viharos vit6k kiivett6k, majd a kurar6k higgadrabb, le-csillapodott iilliisponrra jutoft ak.

Az els6 kutat6, aki a hal6lkbzeli 6lm€nyek, benyomdsok cissze-gyrijtds€t elkezdte, val6szinlleg A. Heim, s\6jci alpinisra volr [30]. Ageol6gus Heim hegym6szis kiizben lezuhant egy szikldr6l 6s aktori6lmdnyei k6sztett6k arra, hogy utdnandzzen, mdsok hasonl6 helyzeGben 6t6lt6k-e azokat az 6lm€nyeker, melyeket <i. Tiibb mint harmincilyen eseret gyiijr6fi essze. A besz6lget6sekb6l kideri|t, hogy az em-berek zuhaniis kajzben ugyanfgy 6rezr6k a hal6l kdzels6g6r, megsza-badultak f6lelmeikt6l, gondolaraik szokarlanut 6lesen jelentek meg 6s

83

nTo(zAlos rR6lV

szokatlanul gyorsan kovett6k egymest. Eletiik szinte lepergett el6ttiik

Heim pusztin iisszegyiijtdtte ezeket az 6lm6nyeket, de meg nem vont

le bel6llk semmifdle kdvetkeztetdst.Munkdja nyom6n O. Ptister [3ll n6met pszichol6gus az elsd vj-

ldghdborfban gyrijtdti hasonl6 6lm6nyekkel. beszdmol6kkal egyiiltezeket a benyomdsokat a stressz hat6s6nak tulajdonitotta, 6s igy gon-

dolta, hogy a haliiltudat elnyomes6ra szolgilnak. A modern vizsg6la-

tokat val6szinrilcg R. G. Drusch 6s D. R. Kornfeld kezdre rr.eg 1321,akik szivinlarktusos betegekkel besz6lgettek. Kiiziiluk htman keriil-

tek olyan iiliapotba. mel)'et nem tudtak a szokisos kiiriilm6nyekkelazonositani. mintha Fdlddn. s6t 6leten kiviili 6lmdnyeik le$ek volna.

Do6son l33l hrjsz olyan beteget k6rdezett meg, akiket klinikai haldldltapotilb6l hoztak vissza szivinfarktus utdn. de kiiziiliik csnk egy em-

l6kezett lranszcendentdlisnak (fdlddntdinak, miisviligbelinek) neveT--het6 6lmdnyeke. Ro.ren [34] a k6rddst mds oldalr6l kajzelitve, h6t olyan

emben talel!. akik a San Francisc6-i dbiil hidjdr6l ugrottak a tengerbe,

de lil6lt6k az es6st. Mind a heten igy ireztdk az ugr6s alau. mintha va-lamil)'en lelki rijjdsziilet€sen menn6nek keresztiil, megmagyar6zhatada-nul nagy cs6nd 6s nyugalom vette 6ket kajriil. Kijldnleges €lm6nyeikvoltak. de egyikiik sen eml6kezelt arra, hogy 6lete lepergett volna el6t_te- Rosen v6lem6nye szerint ezek a til6lok egydltaldn nem akarial( a

haliilDak ellen6llni 6s ez€n nem pergett le el6ttiik az 6letiik.Ekkoriban jelent nmeB Rq, ond ll4ood)- kiiny\e [35]. ami a sz€le-

sebb olvas6kdzonsdg el6tt is ismertebbe tette a kdrd6st. Moody ezeketaz 6lm6nyeket a kdvetkezdk€ppen foglalia iissze: ,,4 haldokhiskor a.enber elar a fiiikai neeri.k6dtatds tetdJbkiru, hallja, hag! o^'osanegdllapitja a haltil bedllt(it. El6s?.dr valami kell?me en.ait ke.d elhallani, yalani er6s csenglst, vagr.inrmigAsL 6s igy irzi. hogynagy sebesslggel halad dt egy hasszi, sd6t alagiton. Ezutdn hirtelenazt ves.i As.re, hog) lizikai testib6l kitlp, de mig testdnek kdzvetlenkbzeLlben marad. Nl:i, hogv igyeke.nek fe Ltdmas:rani, ds kirzben 6naga erdsen negrendi.ilt dllapotban |an. Eg id6 niltdn a.onbanke..di ne7.\.okni e.t a. j, furcsa dllapotot, felismeri, ho$ mle mindig|a teste, de e.. naglon is mds tertnAszetll As m^ er4kkel rendel-kezik, mint az a test, amehet elhagJox.

Hamarosan mds dolgok kezd6dnek. Megpillantja mdr rdgen meg-hab szeretteit. banitait. najd megjelcnik el6tte eg szeretetet, tnelegst-get druszt6 szellem, e$ fAnyalak. Ez a tiineniny szavak nllkiil felsz6-Iitja arra, hogt adjon szdmot 4letdrdl, ls seelti is ebben a..aL hogjmintegt visszajdtssza eLAte Akftnek f6bb mozzanataiL EgJ biaonyospontruil nintha wlani$en hatdrhoz, wgy soronp6hoz 6rkezne, amely

u

A FI,RGSiTOL A csODfuO

nyilvdn aJbldi 6let is a tilvildg kdzdni vdlaszt6vonalat jelzi. ht igy lp.i, hogt rissza kell t6mie afdui 6ktbe, haldLitak ideje mlg nem arke-.ett el. Ennil a ponhAl eltendll, nert iddig nir megbanitko.ott j?len-legi dllapotdval As nen klvdn viss.atirni a Fdldrc. Lelkit eli;nti azor(in\ a saere@ As a b4kesslg m&ximdlis foka. Mindeaek ellena-e wla'haglan isnllt eqyesiil a lelke afzikai tesftvl,ls risszatir-"

Moody kdnyve meglehet6sen nagy vihan kavart. Sokan fgy 6rtel-mezt6k, mint a halilon tili 6ler bizonyit6kdt. Moody azonban ponto-san rudatiiban volt annak, hogy kdnyve. beszimol{ii, esetleirdsai nemtudomdnyos igdnnyel kdsziiltek. Semmik6ppen nem iillilotta, hogykdnyve bizonyita a hal,il utrini 6le1 l6t6l. nem villalkozou olyan kon-zekvencirk levon6s6ra. melyeket nem tudott megbizhat6an bizonyita-ni. Hangsflyozta azonban, hogy a k6rd6s orvosi, filoz6fiai szempont-b6l egyarint figyelmet drdemel.

Moody szerint nemcsak az orvos szdmfta 6rdekes egy ilyen vizs-gilat (hilzen az odosnak egyardnt kell foglalkoznia a haldokl6 f6lelmeivel €s renfnyeivel is, 6s term€szetesen segftenie kell a betegnek),de a pszichol6gusnak ds pszichiiiternek is, hiszen az 6rzelmi probl6-mak kezel6sekor megbizha!6 tapasztalalokra, m6dszerekre van szuk-s6giik. Tudniuk kell. hogy milyen az ember gondolkodesa.6s azt is.hogy vajon i6tezher e a testt6l elszakitott tudat. Ha ennek ldt6vel nemsz6mol, akkor a pszichoterdpia a gy6gyszerekhez. az elektromossokker6pithoz. az agyseb6szeti mrjt6tekiez fordul. De ha a tudat sa-jdtos m6don l6tezik a tett6l fiiggetleniil is, akkor a tudalzavarok kezele.ere tel je.en i j modszerelel Lel l igenybe \enni.

Moody tanulmdnya utdn megsokszoroz6dtak a haldlk6zeli 6l-m€nnyel foglalkoz6 vizsgilatok. Eg6szen sz6ls6s6ges pro 6s kontmndzetek is elhangzottak.

Burch [37] peld4ul mdr 1968-ban v6gzett egy vizsgdlatsorozatot,aiol arra volt kvdncsi. hogy a klinikai haldl dllapota utdn milyen eml6kei vannak az infarktusb6l fel6pijlt betegeknek. A legtdbb beteg azlmondta, hogy az infarhus kezdetekor kellemes 6rz6se volt. mintha b6-k€s alvds kezd6dne. Nem f6ltek 6s nem voltak izgatottak. Teljesen 6n-tudatlanok voltak, egydltalin nem rudt6k, hogy mi tatn6nik k6riiliittik.

S. Vaisrub 1971-ben J38l reflektr:ih el're a cikkre. V6lem6nye sze-rint mdr 1968-ban ki kellett volna deriilnie, hogy az ilyen leir6sok tilszdpek ahhoz, hogy igirzak legyenek- Vaisrub ep6s megjegyz€sei sze-rint fin!6ziadLisabb leiriisra lett volna szlksdg. (Mirmint hogy hihe-t6bb legyen az 6llitds. a besz6mol6) ,,Es vat6ban, jdttek kdny|ek. cik-kek. televizitjs riportok stb. Eaek AlmAryan,-aga mind egy kaptaflirahizhaai: a lilek elvdlasa a testt6l; a nib.fontos eseminyeine k felidA-

85

TITOI(ZATOS [ROK?

.Ase; dtlnladds eg) sbtit dagiton; bdritokkal is s.entekkel val6 tb

Idtkoztis 6s a ,.4ki6 fAny negjelenlse. E. d kdp nem istneretlen azak-

nak, akik ldrtdk a tilfilASr6l kisziilt hoLltvoodi filtneket AniLkiil,

hog,- o tanik s:.avahiheti;slglt k6tslebe vonndnk, neg kell kirtkiiele.'

ni ntintlen egyes kisi etet, ha e..eket a meslket tudoman\"os bi.on|i'

ftkklnt pr.jbAnAnk alkalnla:ni a t lvildSi lit bi.otl:-itdsdnt.Az enberi bes:rinol6k tiltaltinos nesbl.hatatLatsli1dn I (P4|dtiul

uf6, yti, Loch Ness-i s.drn\') o. ijruAles.tett betegek adott benirotnti'

sai nen kapcsol6dnak a haldlho.. A. ijmtles.tis nen fbltdtnatljs.E.ek a betegek sen biol6giailag, setn jogilag n?tn rattak halottok.

B(ir s.iviik egr-kAt pen:re negdllhatott. dc ugr k niikii.l4kiPes nd'

rallt. Semni tennAs.efiiltttti ,tircs abban. hog)- tilotnsz.eri vizi6ik voL

tak. anit a tudatuk vissz.atAt a narrnrilis ,niikddisbe. Bdr Lelketlen

dololnak lLits.ik ep dlom leromboldsa, hogy milli6kat meglbss:unk

eg.r rijuk vir6 jobb viltig renAwAiiL de ha meghagynltnk ciket ebben

a hiben anelynek ellentmond a., hogr mdsok, akiket iraAles.tettek, sokkal si;titebb, rosszabb 4ltnln'-ekkeL tArrck rissza a. ugyatlt'

A kritikus hangnem, amelynek Vaisrub csak egyik kdpviseldje.nem alaptalan. A tudomdnyos irodalomban a r6szletes esetleirdsokszdma nem til sok. Az 1970es 6vek v€gdig csak mintegy tizen6l

ilyen esetleir6s volt ismert. a tdbbi besziimol6 inkebb csak 6n6lelrajzjellegii volt. orvosi leletek nem edsitettek meg.

Kijldn probl6m6t jelentenek azok a 6nyez6k. amelyek befolydsol-hatj6k ezeket a beszdmol6kat 6s elt6r6 eredmdnyekre vezethetnek.Nem vizsg6lt6k mindig kell6en. hogy milyen halSssal van az ered-m6nyekre p6ldiul az djra6lesztett betegek kulturiilis. tdrsadalmi. etni-

kai. vall6si hdttere. Az, hogy azonos doigokatjegyez meg egy-egy be-

teg, nem sziiks6gszefuen azt mutatja, hogy a jel6gs6g azonos m6donjdtsz6dik le, hanern elk6pzelhet6, hogy egy lilsdSosan lelkes adat-gyiijt6 akaratlanul befolydsolja az embereket. M6s esetben viszontegy szkeptikus adatgyiijt6 ngy befoly6solhalja a pdcienseket, hogyazok megta(jek maguknak benyomiisaikat-

Ha k6rd6iveket osztanak sz6r azonos k6neremben fekv6 betegek-nek, akkor esetleg egyeztetett, torz informici6kat adhatnak a megk6r-dezettek. A r6szletes orvosi diagn6zis 6s dllapodeir6s az6rt fbntos. mertabb6l ismerhetjiik meg a folyamatot esetleg befoly6sol6 param6terekel.P6ldiiul, ha szivinfarkus soriin azonos 6llapotban lev6 belegek imak lehasonl6 6lm6nyeket. akkor fontos lenne tudni a szivle6lldsi peri6dushosszit, merl elk6pzelhet6, hogy ez is befoly6solja az esem6nyeket. Dem6g azonos leellrsi id6tartam esel6n is fontos ienne ludni, hogy milyen

86

A fURCS,{T6L A CSOD,iIG

az adott betegeknek p6lddul az emi6kez6rehetsdge. Ilyen apr6l6kos.r€szletes leirds azonban soklel ritbb adar gyiijt6s6t ig6nyli. min! amit azdtlagos orvosi klini kaj jelent6sekben meg lehet talaini.

Az 6let esemdnyeinek visszaperger6se p6lddul az eddig publik6lrtanulmiinyokban knl6nbdz6 gyakorisdggal fordul el6. Heim ranul-mdny6ban [30] ez szinte minden egyes esetben el6fordult zuhanaskozben.

Nr]€J ds Klerl tanulm6nydban J39l a r6sztvevdknek csak 447. airt le ilyen 6lm6nyt, azok, akik hal6los veszedelemben forograk. Deazokniil. akik nem hitt6k, hogy meg fognak halni, csak l27o-nrl zaj-loff le ez az esem6ny. A mdr emlitett Rosen ranulmr4ny6ban 1341, ahola hidr6l lezuhan6 cingyilkosokat vizsgiiltik, egyetlenegy alkalommalsem zajlott le ez a visszaperget6s. talen mert nem hirtelen 6s nem v6-ratlanul tdrt6nt az es€s.

M6sik visszat6r6 jellegzetessdg, hogy a hal6l kitzeldben n6hiinyana mrtu elhuny. bar6tokkal, ismer6sdkkel .,tal6lkoznak". Elk6pzelhet6,hogy a halilf6lelem csijkkent6sdt szolg6lja a szdmukra kedves szem6-lyekkel val6 talalkozds megiddzdse. Tudunk azonban olyan esetek6lis, amikor az illet6 olyan szem6lyekkel .,tal6lkozott", akiknek halald-16l akkor m6g nem tudott [40].

Mindenesefe a beszemol6k 6s a ktiriiliittiik keletkezett vita rdird-nyitotta a figyelmet afia, hogy soklcl tdbb r6szletre, adarra van sziik-s6g, 6s fontos lenne a szakemberek 6lm6nyeinek megismer6se is. Erreegy v€letlen adolt lehetosdget. ime, az ezzel kapcsolatos vita.

Ernst Rodin 1411, Eya,korl6 orvos egy rdntgenvizsgiilat sordn meg-tudta, hogy tiidej€ben egy olyan foltot fedeztek fel, ami a r<intgenor-vos v6lem6nye szerint akiir Sttefeles is lehet. Rodin, mivel a diagn6-zisban nem kdtelkedett, k6t lehet6s6g k6ziil viilasztharon: vagy kide-riil, hogy a daganat j6indulatri, s akkor meggydgyul, vagy pedig 6l€tekitvetkez6 ndhdny h6napjiiban lassLi kinhaldl v6r 16. Azzal fekiidt amiit6asztalra, hogy amennyiben a folt 6tt€teles r6knak bizonyul, in-k6bb az oper6l6 asztalon szeretne maradni.

A kiivetkez6, amire visszaeml6kezett, valami fantasztikus boldog-segerz6s volt, s az a tudat, bogy 6tt6teles rekban meghalt, most mdrszabad, most m6r minden gycjnydrii, s az dletnek vdge. Tudta. hogy eznem a hal6l kiizels€ge, hanem maga a haldl. Eml6kezett, hogy feles6-ge ott illt k6rhdzi igya mellen. Egyerlen dolgor rudotr mondani:,,Hagyjatok meghalni!" BAr kori{bban riibbszcjr is mritiirtdk sporttalkapcsolatos s6riil6sei miatt 6s ez6rt az altatrs nem volt szokatlan sz6-mdra, de ez a benyomiis semmivel 6ssze nem hasonlithat6 €lm6nymaradt eg6sz 6let6ben, negyedszezad ut6n is €l6nken eml6kezett 16.

87

TITOIZ TOS [R6K?

Rodin szerint ez az 6lmdny - orvosi terminoi6gi6vai 6lve - olyan6rz6ki csal6d6snak, illizi6nak miniisithetti, ami ellendrizhetetlenszubjektiv val6sdgot tiikiiz. Elvileg tal6n lehetdseg lenne EEG-giir-b6k segitsdg6vel megkiiliinbdztetni az egyes friisokat, hogy 6lomsze-

i 6llapot, vagy az €ber viselked6snek megfelel6 dllaPot ellt-e el6.A haldllal kapcsolatos 6lmdnyek minden bizonnyal megv6ltozotr tu-

datallapotokban zajlana], le. A hdl6l tiibbnlire nem gyorsan, nem egypillanat alatt jetsz6dik te, hanem inkdbb folyamat. Rodin szerint mind-egy, hogy - term6szetes halil eset6n - milyen esem€nyek som vezet ahaldlhoz, a v6gs6 kdziis mechanizmus mindig az agy oxig6nhi6nya.

A haldios oxig6nhi6nyndl az agyban lev6 neuronok, kiilttnbiiz6 he-lyeken eltA6 sebess6ggel degenerel6dnak. Ezalatt az oxig6nhi6nyosszakasz alatt ^z aqy neh'ny r€sz€ - mint p6lddul a hipokampusz -

epileptikus aktivitdst mutat. Ezt azonban nem vehetjiik 6szre a testrendezetlen izommozgrisdn, 6s a szok6sos fejb6r EEG-vel sem lehelkimutatni. Az elekr6drkat a hipokampuszba kellene behelyezni, mivel ezek az elektromos jelek nem terjednek tov6bb. Ha ilyen ellapot-ban a beteg l6legeztetd k6sziil6ken m6g nehAny napig 61, akkor a k€-s6bbi boncolesndl kideriil, hogy az agy szerkezete addigra m6r szet-esett, 6s megkezd6ddtr az dnem6szt6s folyamata.

Az ember csak ut6lag k6pes felfogni, hogy azt megel6z6en el-vesztette eszm6letdt. Az eszm6letveszt€st kdzvetleniil nem 6ljiik 6t.Ez paradoxon, hiszen saj6t szubjektiv drz6keinkben val6ban halha-tatlanok vagyunk, mert tudatosan nem 6ljiik 6t, nem 6rezziik a teljestudatveszt6st.

Az oxig6nhi6ny korai szakaszaban kellemes 6rz6s l6p fel, amit er66s hatalom tudata kis6r. Ezt a kitikai 6r6k csiikken6se k6veti ugyan-rigy, mint az rdlmokndl. igy a beteg a hamis 6rzeteket is objektiv igaz-sigk6nt 6rzi. Az oxig6nhiiny el6rehaladtival a hallucinrici6k, ilhjzi6kfolytat6dnak 6s er6sddnek mindaddig, amig bekiivetkezik a teljes 6n-tudatveszt€s. B61 6ber tudatdllapotban tudjuk, hogy milyen ez a folya-mat, az oxig6nhi6nyban elvesztjiik realitds6rz6ktinket 6s teljes igaz-sdgkdnt fogadjuk el az 6t61t 6lm6nyeket. Ez feloldhatatlan dilemma.

Rodin szerint, ha a v6gs6 pszich6zis kellemes, akkor a beteg, akitudja, hogy haldoklik, val6szinUleg ilgy fogadja ezt az dlm€nysort,mintha az 6gben, a mennyben jdrna. Ha pedig kellemetlen €s fdjdal-mas, akkor nyilvenval6an pokolk6nt €nelmezi. Semmilyen m6dszer-rel nem tudjuk el6re meghatdrozni. hogy agyunk 6letiink utols6 pilia-nataiban az 6gi szf6rdkba, vagy a bibliai feneketlen m6lys6gekbe ta-szit minket. Azt azonban tudjuk - p6lddul az epilepszids betegek ro-hamainak vizsgdlat6b6l -, hogy a roham alatt et6lt 6lm6nyek erds€n

88

A FTJRCSAIOL A CSODIIG

fiiggnek a beteg el66let6tdl, el6zetes f6lelmeit6l, remdnyeitdl. A hal-dokl6 sajdt birajak6nt, ugy6szek6nt, v6ddjekent €s tanfjak6nt 6li 6t azesem6nyeket. Onmaga mondja ki az utols6 ft6letet magara. Mivel azegydn nem lesz teljes m6rt€kben a maga ura, ez6rt az utols6 it6let ki-menetele teljesen megj6solhatatlan.

Rodin cikk6t iit olyan orvos kommentdlta, akik maguk is kutatnaka temeban. R. Moo6' vel€menye [42] szerint a leirt, ismetetett ese-m6nysor gyakan el6fordul, ktiliindsen azokndl a betegekn6l, akikszivinfarkuson esnek dt. Hangsdlyozza, hogy ebben a munkdban 16-nyeges m6dszertani probl6ma, hogy Rodin f6leg azokkal a betegekkelbesz6lgetett, akik val6ban dt€ltek ilyen 6lm6nyt, 6s igy nem tudjamegbecstilni, hogy ez az infarkusos betegek h6ny sz6zal6ket teszi ki.V6lem6nye szerint lejfeUebb 57, Iehet, ami megegy€zik m6s orvosokv€lem6ny6vel. De az ijabb kutatAsok, melyeket Michael Sabom 6sKenneth Ring ve9zett a connecticuti egyetemen, azt mutatjiik, hogy ezaz 6rt€k meghaladhatja a oqa-ot is.

Fre.l Schoonr akar szivspecialista szerint pedig a betegek tdbbmint 60Ea-a 6li 6t e^ az ek(rcnyt. Ezt tizenkilenc 6ves gyakorlat6raalapozta, mely alatt tdbb mint k€tezerirtsziiz olyan beteggel besz6lge-tett. akik tril6lt€k az infarkust.

Moody osztja Rodin k6tked6s6t abban, hogy ezt az 6lmenysortgyahan rigy ellitjdk be, mint a tilvil6gi 6let tudomdnyos bizonyitdkdt.V6lem6nye szerint bdrki, aki azr 6llitia, hogy a haldlkdzeli 6lmdnyektudomrnyosan bizonyitj6k a dlvildgi 6let t6t6t, az nincs tiszt6ban azzal,hogy mit jelent a bizonyit6k vagy bizonyitas. (Megjegyzi, hogy orvositanulmdnyai m€gkezd6se el6tt, a filoz6fia 6s a logika professzoru volt.)

Moody szerint a k6rd6s fontossdga orvosi szempontb6l abban rej-lik, hogy az 6lm6nysor minden bizonnyal a sziv 6s a tiid6 fjradleszt6-s6nek kdvetkezm6nye, 6s az etrdrdst egyre tdbbszdr haszn6lj6k. Tdbbbeteg elmondta, hogy miut6n 6lm6nyeiket elmeselt6k orvosailoak,azok egyszeriien 6riiltnek b€lyegezt€k, vagy - ami mdg rosszabb - ki-nevettdk 6ket. V6lemenye szerint azok a beregek, akik dt6lrek ezekeraz dlmdnyeket, nem az6n mondtak el. minrha orvosaikat ijfajta vall6-sos mozgalornnak akarniik megnyemi- A betegek csak azt szeretn6k,hogy elhiggy6k a veliik t6rt6nteket, s hogy ezek nem kiv6teles 6lm6-nyek, el6fordulhatnak m6soklat is a haldl kitzeldben.

Moody n6zete szerint Rodin iill6spontja abban knlitnbijzik az 1l-tala megismen velem6nyekt6l, hogy teljesen visszaurasirja az iit6lr 6l-mdnyek transzcendens m^gyar4aateL Ez 'fthetii, ha valaki neurofizio-l6giai, neurok6miai 6s pszichol5giai magyardzaror keres az 6lm6nyek-re. De ugyancsak tiszteli 6s becsiili azok v6lem6ny€t is, akik szerint a

89

IITOI(ZATO.S EROK?

hal6l nem jelenti a tudat megsziin€sdt. Fontosnak tartja negjegyezni,hogy a hal6lk6zeli 6lm6nyekrc nem elsol6titett szeinszszob6kban. ke-riil sor, hanem tdbbnyire modern mrit6kben, orvosok jelenl6t€ben.

Moodf ily str'mmi,zza cikk6t: ,,'gy gondolom. tlrto.unk alal bete'geinknek. hoTj segitiink nekik azon az inon, ami egyslgesiti 6ket, lsmegZfleti veltik iletiiknek e.t a lelkileg fontos esenAryJAL"

Rodin cikk€t M B. Sabotn 1431, az atlantai Emory Egyetemi K6r-h6z orvosa is kommentdlta. Moody munkdja keltette feL Sabom 6r-dekl6d€s6t, de szkeplikus volt eredm6nyei! jllet6en. Herom 6s f616ven 5t kutatott ebben a t6mdban. m6dszercsen kik6rdezte azokat abetegeket, akik a haliil kctzel6ben j6nak. Szimbavette a demogrdfiai6s szociol6giai adalokat a rendelkez€sre dl16 orvosi leleteklel egyiitt.Igyekezett dsszegyrijteni minden olyan inform6ci6t, ami az eszm€leavesztds utSni 6lm6nyekkel volt kapcsolatos. Cikke megirSsaig 107ilyen beaeggel sikeriilt beszdlgetnie. V6lem6ny€t erre az anyagm ala-pozta. melyb6l kcinyvet is irt [44].

Sabom betegei m6s tipusi krizist 6ltek 6t. mint Rodindi. A fizikaihal6l kdzel6ben dltaldban m6r dntudatlanok vohak. Sabom szerint ahalalkdzeli 61m6ny 6ltaleban jelent6sen kiiiitnbdzik a toxikus pszic-h6zist6l. Sok beteg ugyanis pontosan lefrta fizikai test6t 6s kdmye-zet6t, mintha tiibb m6terre lebegett volna sajet teste fdl6lt (out ofbody experience - testen Kviili 61mdny). ,,Amikor tisszehasonlltottuka testen kiviili ilmlnyben leirt esemlnyeket 6s a val6di hellzetet, JiSye'lemre mllnl hasonhisrigokat taldhunL Olyan nirglakat As esemAnyeketirtak le nlha, amilyeneket djult d apotban nen lithattak Az ijruAlesz-t4s fd.isait is nlha pontosan leiftak egy ttivolabbi n6.6pontb6l. El-mondhatjuk, hogy ezek a testen ktuiili 4bnAnyek j6l tnegkdaelitik azobjektiv wl4sdgot, ami egydbaldn nem igaz a toxikus pszichtizis torz

fantdziaklpeire. "

Sabom [44] tdbb ilyen Lijra€lesztdsi esetet is r€szletesen ismertet.A betegek megfigyelt6k, hogy intrav6nas tiit szfmak a karjukba, majdaz djradlesztds kdzben er6sen lenyomj6k a mellkasukat, mikiizben 6kfeluldl szemlilik a jelenetet. Pontosan leirt6k, hogy milyen alaki,m6retii 6s szinti oxig6nmaszkot tettek r6juk, milyen mriszereket tohakbe kocsin, s hogy testiike milyen elektr6ddkat raktak fel.

Sabom minden esetben ellendrizte a leirtakat, s azok megfeleltek aval6segnak. Egy ellen6rz6 Ks6rletben viszom huszon6t olyan betegetk6rdezett meg az djndlesztdsr6l, akik hasonl6 betegs6geken €stek dt,de nem volt testen kiviili €lmdnyiik. Erre az ellen6rz€sre az6rt keriiltsor, hogy kideriiljiin, vajon a k6rhdzi kezel6s 6s esetleg film6lmdnyekhat6sAra kitaldlhatj&-e a betegek, mi is tiin6nik veliik az rijndleszt6s

90

A FURCSiTIiL A CSODiIC

alatt. A huszondt kontroll betegb6l huszonhiirom viillalkozott a k6p-zeletbeli Lijra6leszt6s leirdsrra, ktiztiliik hiszan l6nyeges hibdkat k6-vettek el a besz6mol6ban. Sabom szerint ez is arra vall, hogy a helyesleir6st ad6, ,,testiikbb6l kil6p6" betegek val6ban l5tt6k is azt, ami( el-mondtak. nem csupdn fantezidltak.

A ,,testijkb6l kil6pett" betegek nem mindig maradnak abban a helyis€gben, ahol ijra€leszt6siik zajlott. Tiibben igy irt6k le benyomd-saikat, hogy nagyon messzir6l, dtven-szdz m6terr6l n6zt6k a testiiket.Ndhdnyan az djra6leszt6s, az dntudatlan id6szak alatt nem magukat 6saz o osokat ,.n62t6k". hanem liBabb kdmyezetiiket. Az egyik betegp6lddul leirta, hogy bdrhova ellathatort, m6g leziirt helyisdgekbe is.Lid$a a parkoi6t, a mosoddban a siirg6s-forg6st 6s a nagy kazi4nokat.majd megn6zte a biifdt egy emelettel feljebb. (N6hdny h6nap rnilva,amikor felgy6gyult, megn6zte a blf6t, s az pontosan olyan volt. ahogyazt a test6b6l kil6ove ldtta.)

Erdekes 6s taiin fontos is, hogy n€hilny betegn6l a felgy6gyul6sut6n t6bbszcjr is el6fordult a testb6l val{i ,.kil6p6s" 6rz6se, 6lm€nye.Egy fiatal n6, akit aut6 ijtiitt el. a baleselndl 6lte 6t a testen kiviilis6g6z6s6t, l6tta a kocsi ala$ hevero lees€tt cip6j6t, majd azt, hogy ament6sdk rerakjak test6t a horddgyra. Agyr6zk6ddssal 6s egy v6rdm-lennyel kezelt6k, de n6h6ny h6t alatt felgy6gyult. Ezuten viszont bdr-mikor meg tudta a..kil6p6st" ismdtelni.

ElTe el6szdr akkor kertilt sor, amikor egy alkalommal k6s6 esteotthon furcsa zajokat hallott. Testdb6l kiemelkedve ellen6rizte az iisz-szes ajt6t €s ablakot. Ezt k6s6bb, egy m6sik lak6sban is gyaloan meg-tette, ahol nagyon magasak voltak az ablakok. Ezt az dllapotot telje-sen 6beren. nappal is el6 tudta iddzni az utc6n haladt, mig a testeotthon volt. A kdnyvek - amiket elolvasort - okkuk magyardzatokatadtak, pedig a testb6l kil6p6s szerinte egy teljesen rermdszetes, h6Fk6znapi dolog- Ezt a ,,szok6sdt" csak akkor hagyta abba, mikor gyer-meket v6 . mert att6l f6lt, hogy esedeg nem tud valami ok miatt atest€be visszat6mi.

Egy harminch&om 6ves fdrfi. aki a viernami h6boajban srjlyosanmegsebesijlt, a csatat6ren 6ke 6t el6szdr ezt az 6lm6nyt. K6s6bb m6ghriomszor fordult el6, minden esetben olyankor, amikor napokon Aralig aiudt. Els6 alkalommal a kdzeliikben levd f6irra ..ment ki". kiiver,te az ott halad6 aut6kat. Mdsodik esetben a szomszdd lakesba ..ment6f', harmadszor lakdsrdn beliil maradt. Mint elmondta. nem a fei6n ke-reszLll. hanem at egdsz restebol hnelen lepel k. . tigy is tdn vi."za.

Vannak, akik i8y gondoljek, hogy ezeket az 6lm6nyeker a betegeknem teljes iintudatlansdgban €ltdk meg. Ez azonban nem val6szinli,

91

mot.zATos m0{?

mivel p6ldeul a k6rhiti kez€l6s olyan finom r6szleteit is leirtik, me-lyeket kiizvetlentil a kardiopulmon6ris (sziv 6s tiid6) rijra6leszt6s el6ttalkalmaztak akkor, amikor a beteg eszm€letveszt6se bizonyos. To-v6bb6 ezek a testen Kviili 6lm6nyek olyan apr6ldkos leir6sokat tartal-maznak, amelyek egyrltalin nem haso litanak az elaltatot!. vagy f€lig6ntudatlan szemdlyek k6sdbbi visszaeml6kez€seihez.

N€h5ny hahlkdzeli €lm6ny pedig mns r6gi5k. dimenzi6k l6t6re utal-Moody egyik besz6lget6partnerc a kdvetkez6 szavakkal mondja el ezt afurcsa 6rz6st: .Narn olyan kc;nnyd elnondani ezt a ben omrjst, mivel aribq. ani isneriilk, tuiromdinenzitjs. Anikor on voham, dllantLjand. jdfi a Jejemben, hogt matematikairAn mindig a.t nondtdk. hogycsak hdrotn dimen j van, 6s in ternis.etesen efogadtarn e:t. Mosltig\' gondolon, hog! ftyedtek. Ahoyu Zn eljutattsm, az agy nAsik vildg.Anit fuAken, azt olyan saa\iakkll kellene rnegmutatnom, anel,"ek hd-rotn dimen.i6n a[apulnak. Klptelen vagyoka teljes l4ndnyt teirni."

Ezeket a megfigyel6seket Sabom szerint objekriv mddon nem le-hel igazolni. Figyelemre m6lt6 viszont, hogy a ktil6nbijz6 p6ciensek-n€l meglep6 konzisztencia mutatkozort. Amikor az esereker leir6 be-tegek t6rsadalmi szoci,ilis hdfter6t vizsgiiltiik. nem taidltak kiilcjn6-sebb sz6rdst a korra. iskoldzottsr:igra. munkiira, vall6sra. lak6teriiletren6zve,6s az 6ln4ny nem fiiggdtt az esemdny el6idd26 ok6t6l, hely6-t6l. jd6tarram6l( ' ,r'i az 6ira6leszt6s m6dszerdt6l sem.

A leiriisok konziszrenciija nem egyezett Rodin magyariizatiival.miszerint a prciensek el66iete hatirozn6 meg az 6lm6ny minos6g6t.Sabom v6lem€nye szerint J43l nem helyti'l6 Rodin magyardzata azoxig6nhidnn)'al kapcsolatban sem. mert az iijul6s. a tlrdatkies6s nemdokumentilhat6 megbizhat6an a jelenlegi tudom6nyos m6dszerekkel.igy az a hit, hogy a hal6h reljes rudatkies6s el6zi meg, csup6n elm€ierilehet6s6g 6s nem Iudomdnyos igazsdg.

Objekiv, tudom6nyos kurates nem mutafta ki, hogy a haldokl6sutols6 fAzisa a feljes tudatkies6s. S6t, tdbb olyan ember. aki a halilk6zel6b6l jittt vissza. rdszletesen leirra. hogy mi rcirr6nr vele 6jul:isaut6n 6s az ijradlesztdsi kjs€rler el6tr.

Sabom v6lemdnye megviiltozoff a hal6lkitzeli 6lm6nyekr6l kurar?i-sai k6zben. A Moody gyiijrem6nyeben ismerretelr 6lm6nyeker elejnrefenntart6ssal fogadta. as csak fokozalosan. tcjbb 6vi kutat6-, gyrjji6-munka, sokszoros sziirds 6s ellen6rz6s urin fogadta el ajelens6g l6t6t.Ezek a besz6mol6k szerinte ana vxllanak. hogy mdgiscsak elk6pze!het6 az agy 6s a tudat elkiildniil6se, dualizmusa.

Arra a k6rd6sre, hogy a hal6l utien is meqmarad6 l6tek l6rezik-e,nem tud mrist viilaszolni. csak amit Albert Einstein:- ,,Bdrki. aki u tu-

ot

A |L'RCSATOL A CSODNG

domdnnyal elnAly hen fogLalkozik, neggy6z6dlvt arnil, hagy azUntuer.um t.jniryeiben eEj fels6bblendii ly'\, ltte mutatko.ik meg,qkinek hatab a mellett elti)rpiil a mi ha&Imunk. "

Rodjn cikkehez N. Schnoper [451. a baltimore-i riikkulrtdsi prog'ram klinikai pszichi6triai szekci6jdnak vezet6je is hozzrisz6lt. Schna-per Llgy itelte meg, hogy az dsszes haldlkdzeli 6lmdny anekdotikus 6saz is marad mindaddig, amig a tudom6ny. a lechnika oiyan szinkenem fej16dik, hogy k€pes lesz egzakt adatokat produk6lni- A haldl 6i-iapot6t mai tudisunkkal lehetetlen megfelel6en elk6pzelni. ez6rtolyan rir keletkezik. melyet az emberek baboniikkal, fant6ziiikkal. valldsos 6s k6lt6i keici6kkal tdltenek meg. Ez6r1 mindenkinek igazavan; sem a haliil utdni 6letben hfv6k. sem az azt ellenz6k nem hib6z-hatnak. Az eg6sz k6rd6s - v6lem6nye szednt - hasonlit az abortDszvagy az eutan6zia k6d6sdhez. Mindkett6n6l a \,6lem6nyek ink6bb hi-aen. mint tudeson alapulnak.

Schnaper szerint a vall6sos kutatdk n6ha tdrl6neleket mondanak elan6l. hogy egy egy szem6ly kil6p a test6b6l,6s teste fdldtt lehelivel6tja az ijra6leszt6s szakaszait. Taliiltak azonban olyan esetet. amikora p6ciens szint6n azt 6llitofta, hogy mindent ldtot!,6s nagyon hrildsvoll az 69ya mellert ell6 orvosnak, aki azonban az rijra6leszt6s idejealatt 6ppen kilenc emelettel lejjebb volt az 6piiletben.

Schnaper 6s tdrsai is v6gezrek egy felm6rdst, Hatvannyolc mrltdten6tesett beteget kdrdeztek ki. Kdziiliik negyvenhi4rom semmire sememl€kezett: nyolc kezdetben amndzirs \,olt. de kes6bb mdr visszaemldkezett valamire; Iizenheten minden neh6zs6g ndlkiil tudtak emld-keket visszahivni. Az ut6bbi csoportniil hdromf6le eml6kk6p jelenrmeg: bdrt6n, bez6ns6g 6s hal6l 6lmdnye. Hason16 dlmdnyeket mes6lrel tdbb mint szi olyan peciens, akiket infarktus utdn tijra6leszteuek.

Schnaper kifejti, hogy szerinte az rjsszes lesten kivtili 6lm6nymegmagyardzhatd megvdltozott tudatdllaporokkal. MegByez6ddse,hogy az id6sek, a f6radtak 6s a valldsosak vdrj6k, hogy Jdzus karjaibamehessenek. A tijbbi ember f6l a haldl val6sdg6t6l €s az azt megel6z6haldoHest6l. az ismeretlent6l 6s a pusztuldst6l. Ez ellen dgy v6dekeznek. hogy hangoztatjAk a hal6l ur6ni €ier vai6sdg6r, s hogy a haljlnem mas, mint a l6t egy mr4sik formrjaba val6 dtmenet.

Ian Stevenson a vitginiai egyetem kutat6ja is elmondta a v€lem6ny€t Rodin cjklGr6l [46]. Sze.inte a hal6lk6zeli 6lm€ny nem pontoskifejezis, mert rz eserek jelent6s rdsz6ben semmilyen 6lm6ny nemjelenik meg. Ezek az emberek gyaloan fgy hiszik, hogy bepillanthat-tak a meghal6s folyamar6ba, 6s en6l megszijnr a halelt6l val6 f6lel-miik- Az orvosok alaptalannak rafijitk ezt az tlSspontot. Rdmutatnak,

93

TITOUATO.S ER6K?

hogy aki nem halt meg, az nem tapasztalhatta meg a halelt, ezdrtminden tapasztal6s. 6lm6ny egy 616 szem6ly benyomdsa, 6s nem viszkcjzelebb ahhoz. hogy mi van a halal ut6n.

Stevenson egyeten ^zzal, hogy az oxig6nhi6ny val6ban befoly6soljaaz agy mrik<ld6s6t. Megjegyzi azonban. hogy ilyen esetekben az agy-mrikdd6s korlatozott 6s g6tolt; mig a hal6lkijzelj 5lm6nyt leirok 6ltalii-ban azt mondjak. hogy szellemileg kifejezetten tisztdk ds rendKviil6berek voltak. Ugyanakkor azok, akik a ment6sben rdszt vettek. a p6ci-enst halottnak hitt6k. vagy ligy v6lt€k. hogy nemsokdra halott lesz.Ezdrt Stevenson nem ellenzi ̂zt. hogy a toxikus, mdrgezettjelz6t hasz-n6ljiik erre az 6llapotra, de a pszichotikus jelz6t mindenk6ppen hibii!-nak tanja. P6ldak€nt egy orvos eset6t hozza fdl, aknek gyermekkorii-ban egy magas li alkalmeval kdpzelg6sei voltak (delirium). Fizikai 6l-lapot6nak ron iisiival tudati dllapota is hirtelen magviltozott. Fdliilr6llitta itnmagdt az 6gy6ban fekve, gondolatai, szelleme kitisztult 6s a de-liriumos dllapot megszilnt. Ezek ̂ z 6lm6nyek azt mutatj6k, hogy mdgmessze vagyunk az agy 6s a tudat kapcsolatenak teljes meg6rtdsdt6l.

Stevensen egyet6rt azzal, hogy a haldlkozeli 6lm6nnyel kapcsola-tos 6rdekl6d6s mindeddig nem hozottjelent6s eredmdnyeket. Szerinteazonban mdr most is van D6hdny olyan. kell6en dokumentSlt eset.amelyb6l kideriil, hogy a szok6sos iton, azM 6rz6kszervek itjrn nemjuthattak inform6ci6k a beteghez. Ismertet is egy ilyen esetet [46].Egy n6 epeh6lyag mit6ten esett iit, s a mrit6t utdn nem sokkal k6mdbaesett. Az orvos klinikai halalt ellapitott meg, s megpr6b6lta 6jra6lesz-teni. Az eset az 6tvenes 6vekben tajndnt, amjkor m6g nem voltak mo-dem ijra6leszt6si m6dszerek, igy az orvos fcilemelte a pdciens fels6tes16t, majd visszal6ke az rigyra. hogy ezekt6l az ut6sekt61, rdzk6d6-sokt6l magiihoz t6rjen.

Amint a pdciens kinyitotta szemeit, azt mondta az orvosnakr ,,A:rgondohdk, hogy elveszttettek, ugje? " A nb ponlosan visszaemldkezett,hogy amikor 6ntudatlannak gondoltiik. li4tta, hogy a nov6r 6s az orvosmit csindl vel€, mdghozz6 a szoba abiakeb6l. Arra is ernlekezett, hogykin6zett az ablakon, s az ablak alatt ldtoft egy kardcsonyfdt 6s n6hiinykinn szdrad6 leped6t, egy kisfirit, aki egy kisldnnyal jebzott.

A gyerekek term6szetesen mdr elmentek. mirc a n6v6r ellendrizte azelmondottakat, de a kaiicsonyfa 6s a szhrad6 leped6k m6g ott voltak.A pdciens egya messze voh az ablak61, 6s a n6v6mek ki kellett hajolniaaz ablakon ahhoz, hogy ugyanazt l6ssa. amit a pdciens elmondott neki.A beteget az 6jszaka kdzep6n hozt6t siirg5s miit6tre, 6gydt egy pillanatIa sem hagyta el. Semmilyen szokv6nyos magyarizattal nem lehetettmegindokolni, hogyan lethatta a karecsonyf6t 6s a szrrad6 lepeddket.

94

A fURCSTiT6L A CSOD.IIG

Stevenson szerint semmik6ppen sem mondhatjuk, hogy ezek azesetleirdsok a hal6l utiini 6lel bizonyit6kai. de azt sem lehet 6llitani,hogy ez az esem6nysor nem latbb, mint toxikus pszich6zis.

Kemeth Ringnek [411. a connecticuti egyetem pszichol6gus6nak 6scsoportj6nak tijbb mint sziz p6ciens dlm6nyeil sikeriilt ajsszegy(jtenieRing hangsdlyozza, hogy semmilyen okot nem taliil ilr.|a, hogy ezek az6lm6nyek a hal6l utfni 6letet igazolniik. V6lem6nye szerint nem zerhat6ki. hogy a tudar a fizikai halel utin is l6tezik. ezt azonban m6g egymil'i6 j6l dokument6lt hal6lkijzeli 6lmdny sem fogja meggy6z6en bizonyitani. A konkr6t esetek azt mutatjdk. hogy a hal6lkijzeli 6lm6nyeknem csak oxig6nhidny eset6n fordulhatnak el6. Egyel6re m€g nem tudhatjuk, hogy ez a jelens6gsor magyardzhatd-e puszt6n neurol6giai rno-dellekkel. Val6szinri, hogy itt sem el6gedhetiink meg csup6n a toxikuspszich6zissal, adolgok mitgiitt mdlyebb jelens6gek hfz6dnak meg.

A k6rd6ssel kapcsolatos kutads az6ta is folyik, nagyon sok cikk 6skijnyv jelent meg. Erdemes ezekb6l kiemelni p6lddul Crelson k6tcik}dt [48, 49]. Greyson a killdnbiiz6 hal6lkdzeli 6lm6nyekkel kap-csolatos statisztik6t kdzdl, melyet hetvenn6gy szem6ly vdlaszai alap-jin Allitouak ijssze (l6sd a t6bl6zatot). Egyik cikk6ben [49] a hal6lkd-zeli 6lm6nyekhez fiiz6d<i pszichol6giai probl6m6kal elemzi, 6s fdlvetiannak lehet6sdg6t, hogy az esem6nysor tanulmdnyoziisa segithet azijngyilkoss6g0k megel626s6ben is-

Gabbard 6s titsai [50] azi vizsgdlt6k, hogy a t€sten kivtili 6lm6nymennyire jellenz6 6s meghatdroz6 a haldl kdzei6ben. Ez az 6lm6ny azdt6ldk szerint ugyanis nemcsak ilyen Isitikus helyzetekben fordul el6.hanem a h6tkiinapi 6letben is, amint ernlitett kdnyv6ben ene m6r Sa-bom is ufalt. A cikk tanisdga szerint minden embem6l nagyj6b6l azonosm6don zajlik le a testtdl val6 ,slszakad6s". Nincsenek olyan kiil6n6s je-gyek, amelyek csal( a halel kdzel6ben fordulhatnrinak el6, akkor azonbansokkal intenzivebbek az 6lm6nyek. A 333 eset eiemzdse ut6n arra a ko-vetkeztetdsre jutottak, hogy a hal6lkijz€1i 6lm6ny nem azonos egyszeruena testen Kviili 6lm6nnyel, vannak kijziis €s eltdr6 jellegzetess6gek is.

K6ts6gtelen, hogy a jelenlegi agymodelleknek szinte 6th6ghatatlan

Fobl6m6t jelent az el6bbi 6lm6nycsoport. A testb6l val6 kil6p6s, vagyegl tdbb t6dimenzi6s vil6g 6lm6nye nem illeszlhet6 be a szokSsos k6-miai 6s elektromos agymodellekbe. Ez a k6rd6s azonban m5r kev6sb6 ̂zorvostudomrny, mint ink6bb alapvet6en a fizika trrgykijr6be taitozik.

Kil€phetiink-e valamilyen m6don a testiinkb6l, vagy testiink elha-gyisa ndlkiiljutunk valamik6ppen ezekhez a fdldi vilegunkban ismeret-len informdci6khoz? Ez egy lijabb nagy k6rddscsoport, amellyel kap-csolatos gondolatokat, Ksdrleteket a kiivetkez6 fejezetben ismenetjiik.

95

nTo[zdr0o ER6f,?

TAbl.6zat(haLilkdzeti 'ImAnyek f6bb jeUew'i Grcyson I18l kutatdsai sze nt)

El6fordult a Nemjel-lem- Nem fordultbeleg 6lm6- 26, nem bizo' el6 a betegnyei kdzt tyos a beteg €lm€trYei(%-banJ OrbN) kdzt (%-ba)

B€kess6g 6rz6seBoldogsdg€rzetAz id6 megSllt, elvesztette tanal-ndt, mfl6s6tA l€t rijfajta. szokadan, nem fitldi

Testen kivnli €ln6nyMisztikus, flem ldldi ldnyekmegjeleneseSzokadanul 6l6nk gondolatokSzokatlanul er6s f6nyM6s, szokatlanul 6l6nk 6rz€sekFurcsa, szokatlan test6rz€keldsAlagf hzeriien sdt6t szakaszA haldl bekiivetkez€s6nek 6rzeseA kbmyeze(61 val6 teljes elsza-kad6sMeghalt szem6lyek,Jelk6vel"val6 taldlkozesVisszatekint6s az elmflt 6lereSzokatlanul gyors gondolkodrsA jitv6 kdpeivel val6 taldlkozrsElszemoltat6s az elrnflt 6let dol-galvalAz 6rzekszervek, 6rz6kel6sektompekA gondolkodds tompa. hom6lyos

82028

1 84'�7

3040

58

624 l

62

62'71

70

l 5l 98

l 8

305

l 8l 88

l l

116564

5248

31

322'�725

26

z1l 9l 6t 2

3

0

t2

319'|

1 8

5

88

95

SZUGGISZTI6

Egy lengyel fii, llolf MesrinS tizenegy 6ves kordban elsziikdtt sziilei-t6l 6s ftilsz6llt a legels6 vonatra, ami tdrtenetesen Berlinbe tartott[10]. Mivel nem volt se p6nze, se jegye. bebijt egy iil6s alii, 6s a f6-radtsdgt6l azonnal elaludt. Amikor a kalauz k6rte a jegy6t. Messingnem tudott mdst adni, csak egy darab ijs6gpapirt. RendKviil er6senkoncentr6lt, s pr6b6lta szugger6lni a kalauzt, hogy fogadja el a papir-darabkit jegyk6nt- A kalauz egy ideig n6zegette, majd kilyukasztotta

96

A TIJNCSiT6L A CSODIIG

6s visszaadta neki. Ezut6n megkerdezte, hogy mi6rt fekszik az iil6salatt, hiszen van jegye. Ez volt az a pillanat, amikor Messing megbi-zonyosodofi e kiildn6s tulajdonseg6r6l.

1937-ben, amikor mdr ismert ember volt, nyilvdnosan megj6soltaHitler hal6l6t. Hitler ezeft ke$z,zezer firitka \6rdijat tfzdtt ki a fej6-re, 6s amikor a n6met csapatok bevonultak Lengyelorszagba, Messingellen kitr6z6st adott ki. Messing ekkor egy va$di pincdben bujkelt.Egyik este, amikor kimer€szkedett rejtekhely6rdl, egy ndmet tiszt fel-ismerte. I-eiitdtte, majd bevitte a legkiizelebbi renddr6rsre. Messingbizros volt benne, hogy ha nem tal6l ki valamit. akkor kiv6gzik. Min-den erej6t 6s tehets6g6t dsszeszedve arra koncentrdlt, hogy az 6riikjttijenek be a cellijdba. Amint az dsszes rendort becsalogafta, Lltjaszabadd6 vdlt,6s elttnt az utca sdt6tj6ben.

Messing a n6metek el6l a Szovjetuni6ba menekiilt, 6s on ttiltdttehdtralev6 6veit. Hamarosan az eg6sz Szovjetuni6ban ismertt6 tettekkdpessdgei. Tdbb magas rangi emberrel. fels6 vezet6vel is tal6lkozott- tdbbek kiizittt Sztelinnal is. T6bbszdr is bizonyitania kellett szuS-geszti6s k6pessigdt. Egyik alkalommal p6ldiul az volt a feladata,hogy tdbb ember kis6ret6ben menjen be az allami bankba, 6s sziizezerrubelt vegyen fdl a p6nzerb6l. Messing az id6sdd6 p6nztdrosnak egyiskoldsffizetb6l kit6pett iires lapol nyijtott 6t, mikdzben kinyitotta b6-riindj6t, hogy a p6nzt majd abba helyezze el. A pdnzt6rcs kiadta asz6zezer rubelt, Messing b6r6ndj6be tette a p6nzt, majd siets6g n6lkiiltdvozott,

Messing ezdttal is ugyanazt csindlta, mint annak idej6n, tizenegy6ves kordban a kalauzzal. Az esemdnyek udn a tandk aldinek az eset-16l k6szijlt jegyziikdnyvet, majd Messing visszament a bankba, hogya Ksdrlet v€geztdvel visszaadja a p6nzt. B6rdndjdb6l kezdte el6szednia bankjegykdtegeket. A p6nzt6ros elijbb 16, majd az iires papirlapran6zett, amit egy szdgre szirt fel, ahol az dtv6teli elismerv6nyeket tar-totta. Ezutdn a sziv€hez kapotl €s dsszeesett. (Infarktusi4b6l szeren-csdre hamarosan fel6piilt.)

Messing kapott egy olyan feladarot i.. hogy eg) magas rangi s7e-m6ly dolgoz6szobdjdb6l kil€p6si enged6ly n6lktl jusson ki. Hrrom-szoros gytirtin kellett dtjumia fgy, hogy az 6rs6get eldre figyelmeztet-tdk, hogy ki ne engedj6k Messinget. Ennek ellendre 6t tudott haladni atdbbszdrds ellen6rz6sen, nagyjdb6l ugyanazzal a szuggeszti6val, ami_vel a n6met rend6rdktil is megszabadult.

Messinghez hasonl6 k6pess6gii emberek term6szetesen csak ritkinfordulnak el6, 6s a hipn6zis atlagos eseteiben ilyen m6rt6kii szug-Eeszti6t nem lehet el6iddzni.

97

TITOI{ZATOS EN6I(?

PARNONMAT JELENSEGIKMig aa el6z6 csoportba tarto.6 (bizarr ) hat(ilok e8y IfuAssel negArft'

sii;k el6tt jtirnak, ls remilhet1, hoSj a nem til td|oli jijrdben azak is

az efugadotL meSoldot As isme jelensAgek kiizA keriilnek, a p?Ja-

nornll jelensi gekre taldn azt lehetne mondani, hoq, klt llplssel j6r'

nak ismereteink el6tt. Err6l a j elensi gcsopotruil setn tudunk teljes 6s

kineit,6 k'pet athi, de legallibb a legismertebb hattisokat jele s6Se'

ket negkisi retjiik fdtvtizolni. TermA szetesen ezek i s dltaldban kapcso-

latban vannak a biollgidtal, konkritan az agymiikddlssel'A paranorm5l jelens6gekre az a jellemz6' hogy instabilak, nem

tarthat6k fdnn hossai ideig. Mig az el6z6 kateg6riilba tartoz6 effektu-sok, mint p6lddul a hidrokefalia, vagy a tdbbszem6lyLls€g ugyanannela szem6lyn6f hosszabb id6n dt megfigyelhet6k' a parajelensiSek

nagy rAsze csak ftvid ideis dll fenn. A parajelensdgeknek talen legis-

me ebb csoportja a lelzPltia, a prekoSnici6 es a clairvoyance. Ma-gyarul nincs mindegyik jelens6gnek pontos megfelel6je' taldn gondo-

latdtvitelnek, el6rejelz6snek 6s tisztdnlftesnak magyarithatniink iiket'egyijttesen,,extraszenzori6lis percepci6nak" (ESP) is szokt6k neveznie csopo(okat. Mindh6rom jelens6g vizsgilhat6 laborat6riumi kisdrletikitriilm6nyek kiizdtt is, €s ndhdny emberen viszonylag egyszeriienel6id6zhet6. A paranotmrl jelens6gek mdsik, kev€sbd ismert csoport-

ia fizikai jelens6geket tartalmaz, ide tartozik az 1iynelezett telekini-

zis, vagy pszichokinlzis (teryymozga6s\, a .f,iimhailitds" 6s I telepor-tdci6 (tlrgy^k eltiindse vagy megielen6se) E hat6sok fizik6j6t m6gnem ismerjiik, de a kdnyv v6g€n majd Kserletet teszlnk egy dtfog6k6p kialaKt6sfia. Az el6z6ekben emlitett ESP-jelens6gekkel szembenkdnnyebb m6mi, detektdlni az ebbe a csoportba tafioz6 je lens€geket.

TELEPiTIA

Kezdjiik talen a legismertebb paranorm6l jelens6ggel, a telepdti6valEnnek ajelensdgcsoportnak hosszri mfltja van. Sokf6le kultllra ismeri6s meglehet6sen r€g6ta. H6rodotosz (Kr.e. V. sz ) is megemliti tiirt6-nelernr6l szdl6 munkdjiban. hogy a hires Kr6zus, Lydia kir6lya v6-gezte el az els6 f6lig-meddig el6re me$ervezett Ks6rletet a telep6tiS-val6s clairvoyance-szal kapcsolatban. Kr6zus sz6nd€ket persze nem aterm6szet iriinti €rdekl6d€s vezette: a perzs6k ellen k6sziilt h6borizniArra volt kiv6ncsi. hogy melyik j6sda v6l€m6ny6ben bizhat meg,ezdfl egy nem mindennapi laserlelet haj lod !dge

Kijveteit elkuldte a kor legisme ebbj6sdiiihoz, p6ld6ul Delphoiba,Abae-be, Dodoniba, Amphiarausba, Trophoniusba, Branchid6ba, s6t

98

A FURCSIT6L A CSODiIO

m€g a libiai Ammonba is. A kdveteknek elindulesuk szdzadik napj6na kttvetkez6 k6rd6sre kellett vdlaszt kapniuk: Mit csinel most Krdzus,Lydia kirelya? Kr6zus a megadott napon egy tekn6sb6k6t 6s egy bA-finyt apr6 daraboloa vdgott fel, majd az eg6szet egy bronzfed6vel le-takart nagy bronzed6nyben f6zni kezdte. A feljegyz6sek szerint mind-itssze k6t helyes vdlasz drkezett. Ebb6l csak a delphoi j6sda hexame-terekben megadott velasza maradt meg, melynek nyers forditdsa a kd-vetkezli ,,Ismerem a tenger minden hofiokszeml4 a tenger mindencseppjit. Hallom a nArut, megirtem a siiketet. Eqy pdncAlos tekn'sszagfu Arzem, amint bronzedinyben egliitt f6 a btininy hisdval. Bronzalapon nyugszanak 6s bronaal vatnak letakana.

Kftizust amnyira iimulatba ejtette a valasz pontossrga, hogy hatal-mas mennyis6gri aj5nd6kot kiilddtt a delphoi j6sdiinak, az Apoll6-szen-t6lyhez. (A leirAsok szerint hiircmezer dllatot 6ldozott fel, 6s a mdg-lydra eztist6t, aranykelyheket 6s biborpaldstokat is rakatott. Miutin amdglya el6gett, az eziistdt 6s az aranyat fjra t6gl6kba ijntiitt€k. Sziz-tizenhdt nagy t6gla gyrilt fgy iissze, melynek tet46rc egy tiz talentumsrjlyi aranyoroszlint 6llitotta.k. Ezenkivijl m6g tttbb arany- 6s eziist-ed6nyt 6s aranyszobrot is adomenyozott aj6sdinak elisme#se jel6ul.)

Hetkoznapi €letiink soren ezek az effektusok eltaliban dtkdn vagyegy6ltal6n nem tapasztalhat6k. Amikor valamilyen m6don fell6pnekezek a hatdsok, akkor gyakan az 6let neh6z perceihez, stresszhelyze-tekhez, srilyos betegsegekhez, vesz6lyhelyzetekhez kapcsol6dnak.N6zziink n€h6ny olyan p6lddt, melyeket ismert emberekkel kapcsolaFban jegyeztek ftjl.

Inmonoszorr6l jegyezte le Sztolin akaddmikus a kdvetkez6 tijrt6-netet. Amikor Lomonoszov N6metorsz6gb6l visszafel6 haj6zott Orosz-orszdgba, egyszer azt iilmodta, hogy apja hajdtdr6st szenvedett. Azdlom nem hagyta nyugodni, 6s P6tervArra erkezve els6 dolga volt,hogy b6tyj6t6l apja sorsa feliil 6rdekl6djdn. Megtudta t6le, hogy apja

szokdsa szerint - a j6g els6 felenged6sekor kiment haldszni. Az6tan6$/ h6nap telt el, 6s sem 6, sem mds nem t€rt vissza a legenysdgbiil,val6sziniileg odavesztek. Lomonoszov nem tudott odautazni, igybdtyj6t kiildte Holmogoriba a haldszoknak sz6l6 lev6l kft6ret6ben,melyben k6fie (iket, hogy menjenek el a j6gszigere, kutassanak dtminden szegletet, 6s ha megtalelj6k apja holttest€t, ill6en temess6k el.Az emberek teljesitettek k6r6sdt, €s a megjelitlt szigeten val6banmegtaldltdk Vaszilij Lomonoszov holttest6t.

Egy mdsik ismert eset Hans Berqeftel [51], az EEG felfedezdj6velt6rt6nt, aki tizenkilenc 6ves koriban liizAk6nt egy hadgyako at alkal-m6val haldlos vesz6lybe kenilt, lova egy keskeny hegyi iton megbot-

99

TtTOf,?,rtTOS BR6(?

lott. Berger az dgyikerekek ald kerijlt. de az utols6 pjllanatban sikeriiltmegillitani a lovakat. Az eset reggel tdrt6nt. 6s est€re mer meg6rkezettapja t6virata. aki rosszat sejtve 6rdekl6d6tt hogyl6te fel6l. Ez volt azegyetlen alkalorn, amikor r6viratban drdekl6dittt fia fel6l. Berger apjal6nya k6r6s€re kijldte a tdviratot, mert Berger n6v6re igy 6rezte, hogyvalami baj tdr6nt testv&€\el. Ez az 6lm6ny sarkallta k6s{ibb Berge(arra, hogy megp6b6lja az agy elekromos tev6kenys6g6t feltdmi. meg-ismemi. s ez vezette az EEc-k6sziil6k megalkotSsrihoz.

N6zziink most egy magyar €setet Juszt Leszl6 is Zeley L6szl6kiinyv6b6l [52], (200.oldal): ,,Ne,n hitten a. riqlnere.ett paraps.ic-hol6 giai jelensA gek Iltezdsdben mintladdig, arnig kiiriilbe liil ndsfe Iive, td|ol a ha.dttjL naghaLt a Jiatn. Azon a napon kinn kapdlgattanl ahdty4gi hd. keftjlben, s ng, d'l ktiriil, anikor feLesl'enesedtem, rala-mi furcsa zig.ist ha1ottam. A szenem el6tt karikik uerdhak, a feieniszonyian flijni ke.de[, s els.A ihen. Akkor ]nintha ldgy hulldnoktitteattak valna, s ,nellettem ott ringott az egyetlen Jian, akit ndr hilAw nem ldttam. Fell forduban, szrjltam volna ho<zd, dc ldttam, hog|sa'tpadt. beeseft az arca. Hirtelen a fArjetn let;ntdtt ?gi pohdr hideg|izzel, ezirt fdLes.tniLtem. Mdsnap tudtam tneg a merrjen tdirutdb6l,hogt" a fiam fiirdis kdzben tizbe fulludt. Go,ldoljanak kilan, anitakarnak, de in, aki ndr tiibh nint kAt ivti!.ede. porltown hus.onkdlive tantok fizikdt is ntenatiklit, na sem tudok efolijtt napirendrctdrni. s toldn e. i$,les. egAs. a sirig."

Mig az emberek ddnt6 tdbbs6g6n6l csak kizishelyzetben figyelhet6 meg a gondolat?itvitel valamilyen formdja, n6hdny embemdl ez ak6pess6g meglehet6sen fejlett 6s tudatosan ifinyithat6. Ilyen k6pess6gekkel rendelkezett a m6r emlitett Wolf Messing is. (Messing tizen-hat 6ves kordban mir rendszeresen fellipett 6s ebb6l a k6pessdg6b6l6lt.) Egyik turn6ja alkalmeval. amikor Bdcsben jdrt. meghivla mag6-hoz Sigmund Freud, akindl 6ppen Albert Einsrein vend6geskedett.Freud gondolatban azt az utasitist adta Messingnek. hogy menjen odaa toalettasztalhoz. vegyen ki az egyik fi6kb6l egy csipeszt 6s azzalhdzzon ki h6rom sz6lat Einstein ba.juszdb6l. Messing a feladatot vdgrehajtotta mald bocs6natot k6rt Einsteint6l.

Egy indiai turn6 alkalm6val Messing Gandhival is taldlkozott.Candhi - ugyancsak gondolatban - azt az egyszerii feladatot adta ne-ki, hogy vegyen fcjl az asztah6l egy furulyiit 6s adja oda valakinek.Messing szimira term6szetesen nem okozott gondot az egyszerii feladat. Felldpdsein hercnte kellett hasonl6 dolgokat produkalnia. Egy-szer azt a feladatot kapta. hogy a hallgat6sig kdziil vdlasszon ki egyembert, akinek a zsebdben egy 0116 6s egy szivacs volt, s a szivacsb6l

100

A FURCS,(T6L A CSODIIG

egy kutyAt kellett volna kivagnia. Messing megtal6lta az embert' a

zseb6ben az oll6t meg a szivacsot, de a kivigdsra nem villalkozott -

ink6bb lerajzolta. A ra.iz nem volt nagyon dlethii, de Messing aztmondta, hogy ,,ez egy kutya".

A kiildnleges k6pess6gti embereken kjviil 6fietmj fbgyatdkosokndlfordul el6 ez a k6pess6g (6s kisgyermekeken is). yds.ir?t [54] emlit

egy ilyen esetet. Egy 6rtelmi fogyat€kos f6rfin - aki negyvenh6t 6ves

koraban sem !olt dnelmesebb. minl egy t izennlolc hdnapoq gy€rmek- tdbbszair figyelt6k meg a gondolat6tvitelt A f6rfi csak sz6tagolva'minim6lis sz6k6szlettel tudott besz6lni, ennek ellenere hosszri kifeje_

zdseket, szavakat mondott ki hangosan, sz6tagolrs n6lkiil olyankor.

amikor a kistet6ben lev6 emberek fej€ben megfogalmaz6dott gon-

dolatot dltcitte szavakba. Pelddul, amikor testvdre kis6ret6ben Pirizs-

ban egy kis utc6csk6ban s6t6lt, hirtelen megpillantottak egy furgont,Lafayette Gal€ria felirattal. Amikor a fiv6re magdban elolvasta ezt afeliratot, az 6nelmi fogyat6kos f6rfi azonnal sz6pen tagoltan kimond-ta, hogy Lafayette Gal6ria, pedig egyik sz6t sem hasznalta soha' 6s

olvasni sem tudott.Az ,,6tlagemberekndl" ritken fordulnak el6 ilyen esetek' s ha igen'

dltaliban vesz6lyhelyzethez kapcsol6dnak- Sok ilyen esetet ismetetaz irodalom [53], ezek kdziil vdlasztottunk ki kett6t.

Egy tengeralattjdr6 fiatal matr6za megbetegedet!, 6s k6rh6zi ke-zel6s€nek egyik 6jszakdj6n 6lmot ldtott. Almeban a tengeralattj6r6 fe-d6lzet6n rekedt. A haj6 gyorsan meriilni kezdett' 6s hi6ba diiriinbblt.tftsai nem halto$ek. Aj6gtibldk kiizijtt kiizd6tt az 6let66rt' de 6rezte,hogy megfullad. Verejt6kben iszva dbredt fei, teljes test€ben reme-gett. Ndhlny nap mrilva felgy6gyult 6s a tengeralattj6r6val visszaterta iimaszpontra. Bait6rsait6l tudta meg, hogy letom6sa idej€n legiobbbaiitja vizbe fulladt, 6pp rigy, ahogy megdlmodta: egy gyors lemeru-l€sn€l nem vett6k 6szre, hogy kint maradt a fed6lzeten.

Egy hilzaspdr a tengerpa."ton nyaralt, a gyerekeket a rokonoka biz-

riik- A tengerparton napoztak 6s a mama n6zte a huuemok j6t6kit. Ek-kor hirtelen lelki szemei el6tt egy kis patak jelent meg, ahol a fiai fii-rttdtek. Az egyikiik fuldokolni kezdett 6s al6meriilt Ebben a pillanat-ban a mama rosszul lett. Miut6n magdhoz t6rt, ̂ zonnal t6viratoztak agyerekeke feliigyel6 rokonnak, nem ton6nt-e valami baj. A nagyn6nimegnyugtatta 6ket, hogy a gyerekeknek semmi bajuk. j6 az 6tv6gyuk'ne agg6djanak. Azonban az edesanydt ez nem nyugtatta meg 6s azon-

nal hazautaztat. Kideriilt, hogy a fid tdnyleg elmeriilt a foly6ban, deegy felndtt 6szrevette, 6s kimentette a fuldokl6 gyemeket Err6l perszea nagyndni nem tudoll selnJnit. igy a tiviratban nem emlitette meg

l0l

nTo[zATos ERdn?

Vajon a puszta v€letlennel nem magyariezhat6k-e az el6bbi ese-tek? Lomonoszovnak p6ldrul vdletleniil is esz6be juthatotr ̂z apja,amikor az ajdgszigeten 6ppen haj6tiir6st szenvedetr 6s meghalt. Hi-szen Lomonoszov tudhatta, hogy 6desapja az adott id6szakban ha-l6szni megy, s a kdmy€ken - riibb mds leher6sdg kitz6

- ott volr aj€gsziget is. Az ilyen tiirt6netek m6gis elgondolkodrat6ak. Eppenezert t Ar a m6lt sz6z d v6gdn elkezd6dtek a telep6tia-kis6rletek, deezeket csak a harmincas dvekben tudtik olyan szinten mtivelni,hogy mdr a matematikai statisztika m6dszereivel a val6szinris€geketrs pontosan szdmolhattdk-

G. B. Rhihe amerikai pszichol6gus vegzett ezaEl a cdllal el6sztjrnagysz6mf kis6rletet. Az 6 Ks€rleteit tdk6letesitette t G. ,Soal. ansolmatemalikus [55. 561. A kr's6rleleknil ugyneve,/etr Zener-krirrydiarhasznSltak, olyan k6rtyacsomagot, melyben dtfdle 6brit tafialmaz6lap volt. Ki kellett raldlni a ,,vev6"-nek, hogy a gondolatot "ad6" el6tt6ppen milyen kaftya van. Soal kis6rletsorozatdban k6t olyan eset isel6fordult, amikor egy huszondt lapb6l dll6 kinyacsomag mindegyiklapjdt eltal6ltak, €s n6gyszer fordulr el6, hogy huszonn€gy lapor ta-l6ltak el. Ennek val6sziniis6ge t:5'�5.

A kutat6k egy ftsze igy v6lte, hogy az eredmdny tilsegosan sz6p,s mivel a statisztikai m6dszerekben nincs hiba, az eredm6nyek rna-gyariizata csakis a csal6s lehet [57]. Erre a meggy6z6d6sre nemcsak aparajelensdgek ellenz6i jutonak, hanem a kutat6i is, hiszen a tapasz-talatok egy€fielmiien azt mutattiik, hogy a hosszli, unalmas kis€rlete_ket nem lehet sikercsen megism6telni. A k6s6bbi gondos vizsg6latok_b6l kivilaglott, hogy Soal val6ban csalt, n6h6ny eserben kozmetikAzaa statisztikai eredm6nyeket.

Nemcsak Zner-k6nydk felhaszndl6s6val tiin6ntek ilyen kis6rle_tek, hanem pelddul szines krirtydkkal is. A M/az Rrzl pszichol6gus dl_tal elv6gzett kjsdrlerekben egy Stepanek nevri f6rfinal szineker kellettkitahlnia. Mivel Stepanek 6rz6keny volt a szineke, igy Rizl a kdvet_kez6 Ksdrletet re ezt€ meg: egy 6tjegyii szdmot kettes sz6rffendsz€r-rc (1 €s 0-k sorozatdra) ifi e\ 6s az I 6s 0 szdmjegyeknek m6s_midsszint (feh6ret 6s ziildet) felelterett meg. Mivel Stepanek term6szetesennem dolgozott hibitlanul, egy-egy sz6m (0 vagy l) 6rvitel6hez titbb_szdr is.megism6relte a kis6rletet. Igy mindig egy_egy kis6rlet dtlag6thaszndlta fdl, 6s ha ml4r legalabb 6\qa talllat mutatkozott az ee;iksriirnndl, eklor azr fogadra el. igy vigiit is nyotc honapos kisiittimunka urdn a digitalizilt tttjegyri szim dsszes jegydr drvitldk, tehAtegy iitjegyri szim gondolari iton val6 biztos tovdbbitdsjhoz ilvennagy mennyisegri kjs6rlete volr sziiks6g.

102

A [uRcsiT6L A csoD,ilc

fj megkijzelit6st jelentett az a kisdrleti koncepci6' amelyet az

l97o-es 6vekben dolgoztak kr a Slanford Research Internationul-banA m6dszer l6nyege. hogy term6szetes koriilm6nyek kitzijtt vizsgiltdk

az ESP{. Megpr6bdlt6k a jelens6g fizikai 6s pszichol6giai hAtter6l is

fdlderiteni, mert az eddiSi kisdrletek csak a jelensdg el6iillit6stua ir6-

nyultak. Szemos kis6rletet v6geztek' kiiliinb6z6 helyeken 6s dltaleban

sikeresen [58-62].

Egy kis6rlet menete a k0vetkez6 volt:Az egyik r6sztvev6 - a .,vev{i - egy lez6rt q7ob6b'n iil a kis€rlet veze-

tijj€vel egyiitt. Ugyanakkor egy mesik csoport elindul, hogv megtalilja a

c6ltrirgyar: ennek a csoportnak az egvik tagja az fgvnevezett ad6 A c€l-

tdrgyal v6ledenszeriien vdlasztjAk ki sok-sok lehets6ges hasonl6 t6rgy kijziil

Gyakan titbb mint szSz ilyen tehets6ges c6lt6rgy volt tezArl bori!6kokban'

Egy elcire megbesz€lt idSponrban - dhahban negyed6rdnkent - a ,.vev6t"tbls;Litj6k: rajzolja le, hosy v6len6nye szerim hol j6r most az ,3d6" mit let

6s mondja el benyornnsait is. A kts€rletvezet6, aki szint6n netrl tudj4 hogv me

lyik c€ltdrgyat v6laszrottek. kerd6seket resz ftjl' hogv a ,'vev6" dltal leirt c€l

tdrgF6l pontosabb kepet kaPhassanak Mvel sem a ,.vev6", sem a kis6rletve-

zrd nem tudja, hogy mi is a c6ltdJgy. ezen a kis€rlel dgynevezett ,dup)a vak'

kis6rlet. Miudn az ,.ad6" csoport visszat€r a kis6rletvezet{,hbz a 'vev6f' elvi-

szik a c6ltergyhoz. hogy meggy6ztjdhessen arr6l. megfelel6 volt-e a leirdsa'

A cdltdrgyakal gyakran v6ltoztatl6k. A kis6rletsorozat lenveges szern_pontja, hogy tijbb hasonl6 cEltrrgyat tartalmazott a leztrt borit6kokban 6tz0tt

drgylista. igy p€ldeul szitk6kutakat, templomokat' cs6nakhtzakat stb Ezzel

knszitbijlt6k ki azt a hib6t, hogy ha a ,,vev6" tegnap m6r €rz6kelt egv szitkij-

kutat. akkor ene a kijve&ezij nap ne keriilhessen sor' Igy megmaradt az a le-

he!ds6g. hogy egyrnds ut6n tdbbsz6r is hasonl6 tdrgyar kell6rz6kelnie Meg-

Lleltj rnatematikai m6dszerekkel a siker. vagv sikerlelens6g val6szinils€g€tis ki leheten szdmirani. ez6rt lehetitv6 v6lt a vedenszeriisdg kizarrsais.

L6nyeges vones, hogy a jelens6ggel kapcsolatos n6hdnv fizikai probl6-

mdra is vdlaszt kaphattak a kutat6k. Puthof 6s tusai [61] olvan kisdriet-sorozator v6geztek a Stdnlo rd Research lntemational rridi6fizikai laborat6ri-umdban, ahol a ,.vev6" egy kiiliinlegesen kik€pzelt kett6s r6zfah Faraday

kalirkdban iilt, n€lynek 120 decibeles a csiUapittsa a 15 kHz 6s I giga Hz

kitzti r5di6hulunoka. Ebben az esetben is ugyanolvan j6 eredmenveketkaDtak, mint amikor Faraday-kalitka n6lkiil v6g€ztek a kis6rleteket-

KSIRTETEK

Elviteg tiibbfajta lehet6sdg van arra, hogy az ESP-jelens€geket, fizi-

kejukat megmagyardzzuk. Ilyen lehetdsdS tdbbek kdzdtt a kiildnleges(300-1000 km) hulldrnhosszri rddi6hulldmokkal val6 informdci6csere'

101

TITO(ZATOS ER6K?

de a tdbb t6rdimenzi6s modellek, a tdrid6 srrukirekon alapul6 elm6-letek is elvileg lehet6v6 teszik az ESP-jelens6geker.

A kutat6k a kis6rletek sor6n ellen6rizni tudt6k a hosszi hulldm-hosszi elektronuiqneses jelle alapozott hipotdzist. Az extrdm hossajelekromdgneses hull6mokon alapul6 ESP-modell mellelt sz6lna annakmeg6n6se, hogy a jelek er6ss6ge nem n6gyzetesen cs6kken a t6volsdgfiiggv6ny6ben, 6s igy a fdldi ionoszf6ra minr egy hulSmvezerd szer€-pelhetne. Emiatt nagyon nagy tiivols6goka szinre gyengiiles ndlkijl el-juthamdnat a hulldmok, valami a szokdsos Faraday-kalitkdk semtudnak hatdsosan {myekol0j.i M ilyen jeleket. Mivel a nagyon hosszriridi6hullemokat nem lehet Famday-kalirk6val imy6kolni, ez6rt olyanKs6rletsorozatot v6geztek, ahol tengeralattjdr6ban iilt a ,.vev6" 6s a K-sdrletvezetd. A viz ugyanis nagyon erdsen gydngiti a hossai hull6mo-kat is: 6ppen ez okoz gondot a rengeralattjir6k kommunikdcidjdban.

A kis€rletsorozatra 1977 jriliusdban kerijlr sor. A rengeralattjiir6egy kism6retLi, iitszem6lyes jr{rmri volt (a kanadai htemational Hyd-rodynamics Company gySrtm6nya). A Ks6rletben az ,,ad6" 6s a ,,ve-v6" kbriilbeliil 800 km-re volr egym6sr6l; a rengeralarjer6 a kis€rle,tek atatt dltaldban 100 m6teres mdlys6gben rarr6zkodott. Az els6 ki-sdrletre jilius 16'en kertilr sor 170 m6teres m6lys6gben. A kivdlasz-tott tftgy egy magas, mag6nyos ti gyfa volt a kalifomiai portolla-vdlgyben. A fa miigiirt a ralaj mercdeken lejtett. A ,,vev6,' els6 szavaia kitvetkez6k voltaki .,t8) nagyon maga' Iombos tdrgy. Egy nagyonnagy fa, ami majgdtt szabad tdr wn. IJgy drzem, mintha valami szikln,vagy szakadak bnne mdgajtte.''

A m^odik c6lt6rgy egy arxhdz belseje volt bels6 r6rben egy kis ra_vacskdval, vfdgokkal. A ,,vev6" a kdvetkezdket mondta: ,Japos k6paA_ldzar. folalc egy kis tavacska, vbrijses kdbdl keszhtt sA(in!, nagy ajt.jlckirbe lehet setu ni ezt a virr hzlyet." M\n&z megfelelt a val6s6gnak.

Eg6szen nagy rdvolsegoka is sikeresek volrak a kis6rletek akloris, amikor a c6lr6rgy egy fdldfelszin alatr 50 m6terre taldlhar6 barlanstoh. Az Ohio 6l lambeli barlan8ot a..vev6 New Yori,ban a kcjverkelzb szav^l&al ftt^le: ,Valani f6ld alatti barlang, ragy bdqta, mAlyenfeky6 jdratok, siitlt, hideg, nedves."

TErEPiTrr\ 6s cr,uRvoyNcfA jelensdg fizikija szempontjdb6l l6nyeges, hogy milyen finom /el,bontikdpessd6gel raxlelkeznek a kis6rlet r6sztvev6i, vagyis egyalta_I6n mi az a legkisebb m€retti t6rgy, amit ilyen m6don azonositani le-het. A kis6rler c6lr5rgyaiv6 olyan apr6 tdrgyakat v6lasztotrak, ame-

104

A rr,Rcs.i16l, a csoDtuc

lyek elf6ftek a szokdsos 36 mm-es filmek f6nyv6d6 doboz6ba. Ebbena kis6rletsorozatban a Ks6rletvezet6 6s a ,,vev6" a laborat6riumbanmaradt, mig egy masik szem6ly elment egy meghatSrozott helyre.ahol az igynevezett viledenszAn generdtor segits6gevel kivdlasztottegy lezi{rt filmdobozt, 6s a benne lev6 tfuggyal ismeretlen helyre vitte- a labont6riumt6l n6hany szdz mdter t6vols6$a.

Ebben a kis6rletsorozatban arra is kivAncsiak voltak, hogy vajonsziiks6ges-e ,,ad6" jelenl6te a tdrgy azonositesiihoz, 6ppen ez6rt semaz .,ad6", sem a Ks6rletvezet6 nem tudta, hogy mi van a dobozban -ez is igynevezett dupla vak kiserlet volt. Term6szetesen azt sem tud-tak a kis6rlet r€sztvev6i, hogy milyen tirgyak vannak a dobozkdkban.(Ezt egy t6liik tetesen fiiggetlen csoport ellitotta 6ssze.) A ,,vev6"mindiissze annyit tudott, hogy ki az a szem6ly, akinek zseb6ben ottlapul a doboz. s benne az ismeretlen tiigy. A Ks6rlet ugyanfgy zaj-lott le, mint az eddig ismertetett esetekben, azaz a ,,vev6" lenjzolta 6selmondta, amit ,,liitoft", a Ks6rletvezetit pedig k6rd6seket tett fdl ahomdlyosabb r6szletekdl. N6mi ido eltelte utdn a filmdobozt behoz-tdk a laborat&iumba, 6s a Ksdrletben resztvev6k szeme httdra fdlnyi-tottek €s azonositottiik a tartalmdt.

Nem minden Ks6rlet volt sikeres, de a teljes kis€rletsorozatot (10tirgy) dsszess€g6ben m6gis sikeresnek lehetett min6siteni. Alljon ittp6ldak€nt az els6 dt c€lt6rgy 6s a v6laszok.

1. Egt spulni cAr a es a cimdba szirt vakony t/i. Vdlasz: hatArozot-tan valami v6kony 6s hosszri. Tilfeje van az egyik vdg€n €s eziist-szinii. A rujzon egy spulniszerii 6s egy tiiszeril alakzat le$zik.

2. Eey fiilcsavarodott falevil. !61asz: csigaszerf alatzat farokkal.A rajz is ilyen alakot dhdzol.

3. Bdrb6l kAsz b dv csatjdrc ha:onlinj kulcstarnj. V6,lasz: igy tij-nik, minthaov lenne.

4. Honok a flmdobozban. Y6lasz: mint egy miniatft torony, csip-k6zett, fodrozott alja van 6s vil6gos bdzsszinii. (Az aluminiumfilmtart6 doboz val6jeban csipk6s tetejiinek l6tszik.)

5. Szi,rke 6s fehir szinii na&inoll szira. V6lasz: mint egy pingvin- sziirke, fekete 6s feh€r. Hegyes, vagy kiss€ lekereKtett, nyitott,vagy hegyes az alj6n.

A Ksdrletsomzat fontos eredm6nyre vezetett a jelens6g fizikai 6spszichol6giai okair6l. Puthoff 6s trrsai [61] ezt a kiivetkez6kben fog-laltAk iissze.

- Cdlnirgy-felismeris: a kildrletek alanyai k6pesek fdlismemi 6s le-imi a c6ltrrgyakat, ha a helyszinen egy veliik egyiitt dolgoz6

105

TITOXZATOS EROIO

..ad6" van. K6rd€s viszont. hogy mi sziiks6ges a c6hiirgy felisme-r6s6hez? Elegend6-e pdld6ul egy nevet, t6rkdper, kdper megadni.vagy egyszeriien csak koordinritdkar? Vajon fdi rudnak-e ismemisziimul('a ismeretlen szem6lyeket, vagy puszten n6v 6s m6s ada-tok segits6g6vel szemdlyeket vagy r6rgyakar? (Elvileg a cdltdrgyakdr a ,,vevii" szem6lye is leher. Igy p6tddul az eliizi\ reszben js-mertetett hal6lkiizeli 6lm6nyekndl elk6pzelhet6, hogy ugyanilyenhatrs segitsdg€vel sajdr magdt ldia a kizisen iires6 beteg.)A tdrgyak jellegzetessdgeinek feltsmeftse: a Ks6rlerekben a tiir-gyak alakj6t. formejer. szin6r, anyager jobban leirtek a kjs6rletalanyai. minr mtikijd6sijker, vagy neviiket, b6r ndha az ut6bbia-kat is pontosan meghat6mztdk. Betti vagy ir6s felismerdse sokkalgyeng6bben ment. K6rd€ses, hogy ez a k6pess6g tov6bb fej-leszthet6-e, mennyire tudnak m6ly analizist adni a trirgyak6l?

- A jelek terjedAsi ideje: a megfigyelt rftgyaknel bejijv6 inform6-ci6k gyakran azonnal, a val6s id6ben megjelennek. Nem volt k6-s6si id6, igy a terjed6s pontos sebess6ge k6rd6ses maradt.

- Tholi folyamatok iddbeli felismerAse, /eir.ird: gyakan sikeriilttSvoli helyeken rijrt6n6 esemdnyek ratgzit€se a kis6rlerek sor6n.Az inform6ciddtvitei sebess6ge ilyenkor maximum 1/10 bit voltmesodpercenk6nr. A gyorsan viilroz6, mil6kony vagy 6lland6anismdtl6d6 c6kr{rgyak felismer6se neh6z. Nem tiszr6zott azonban^2, hogy mennyire lehetjavitani a Ieirds pontoss6get.

- Tirbeli felbont6klpessy'g: az eredm6nyek szerint a legalebb egymillim6teres riirgyak fdlismerher6ek, de nem elk6pzelhetetlen.hogy ezt m6g rov6bb leherjavirani.

- Ttuolsdgi korldtok, hatdrok: az eddigi eredm6nyeke nem volrhatiissal a tevols6g. M6g r6bb ezer kiiometeres ,,ad6-vev6" ravol-sag eseten sem.

- A hatlis drry)AkoLisar a Faraday-kalitka vagy a tengerviz sem iir-ny6kolta 6rz6kelhet6en az effektust. Nem tudjuk azonban, hogymigneses 6my6kol6s hatdssal van-e a folyamatra?

- Enlkel6si jelleg.etessAqek: a vizui'lis^n megfigyelher6 r€szlere-ken tdl a kisdrleti alanyok n6ha hangokat, szagokat, eiektromdg_neses mez6ket irtak le, melyeket gyaban azonositani lehetett ac6ltdrgyakndl. Ismeretlen azonban m6g az ilyen tipusri megfi_gyel6sek ponrossdga 6s megbizhat6siga.

- Az tittitcli folyamatokat rcnt/j t6nyez6k: ha a kisdrleri alany rud_Ja, hogy milyen trrgyak jiihehek sz6ba. a sikeres kis6rlet esdlvecsdkken. A,, unalmas. sokszor ismerlcidri c6hdrgyak rs rontjdk afolyamat sikeGt, megbizhar6sdger. K6rd6ses viszonr, hogy ; kijr_

106

A FUNCSATOL A CSODIIG

nyezet milyen fizikai t€nyez6i (elekromSgneses sugerziisok, id6-jdr6s stb.) rontjek az dtviteli folyamatot?

- Az dn eli folyamatot ja|it6 EnJezdk: jarult az 6tvitel sikere 6smin6s€ge, ha a kis6rleti alanyt 6rdekelte a feladat, ha sziiks6gvolt az informdci6ra, ha a feladatnak valamik6ppen srilya volt. Akisdrletvezetri k6rd6sei, a visszajelz6s segiti a pontosabb 6tvitelt.A ktilsii kiirnyezeti t6nyez6k befolyasa itt sem tisztdzott m€g.

- Pontoss.ig 6s fiegbizhat6stig: {ltalinos tapasztalat szerint a Ks€-reti alanyok kijri.ilbeliil az esetek k€tharmad r6szdben el6g pontosleiriist, a maraddkban viszont tfls6gosan dl(al6nos vagy helytelenvdlaszt adtak.

- Pdrhuaamossdg, rcdundancia hasetdlata a jeUzaj Mnyados ja'

t'ittisdra: ha tdbb szer16ly vesz rdszt egy KsAIe6en €s egym6s-t6l fiiggetleniil v6gzik el ugyanazt a feladatot, akkor a prirhuza-moss6g segitsdg6vel a zavar6 ftszek kisziirhet6k 6s egy egys6ge-sebb, pontosabb k6p alahrlhat ki.

- Ajelens4g erdssige. a kjs6rleteket tiibb helyen, t6bb szem6llyel,tttbb id6pontban v€geztiik. Ezek alapjdn 6llithatjuk, hogy a jelen-s6g egyes esetekben nagyon mark{ns.

- Az ilyen ilAtuld kApesslgek eloszLisa a popuMc iban, a i6 alanyokkivdlasztdsa: ezek a k6pess€gek meglehet6sen eltededtek, b6r er-rdl nem mindenkinek van tudomasa. Olyan dnk6nt jelentkezdkkeltaldlkoztunk, akik ilyen k6pess6get el6z6leg fel sem t6teleztekmagulo6l, m€gis sikercsek voltak. Azt sem tudjuk hogy a term6-szetes tehetsdgek ^z emberek milyen ktir6ben fordulnak el6, s aztsem, hogy milyen m6dszerekkel lehet legjobban kivdlasztani tiket.Annak sem vagyunk birtok6ban, hogy milyen orvosi, vagy fizio-l6giai param6terek alapjdn lehet a velasztdst el6segiteni.

- A kApessAgek javittisdnak lehet6slge: at6bb6ves peri6dus alatt akis6rleti r6sztvev6k teljesit6k€pess6ge, megbizhat6siga, pontos-sdga ndvekszik. K6rd6ses viszont, hogy a ndha szinte tdk6leteseredm6nyek 6lland6sulhatnak-e?

- A kislrletek sordn iszlelhetd Jizikai jelensAgek: a Ks6rletekn€lkisebb zavarckat, jeleket lehetett €szlelni magnetom6terel. Aztazonban, hogy ezek ajelensdgek mennyire stabilak, hogy milyentipusd energi6k jellernzik, s er6sithet6ek-e valamilyen m6don -nem tudjuk.

- Az ebl4leti alapok kArdise: a jelens'g f6bb jellegzetess6gei maitudesunkkal m6g nem maglafiizh^t6k. Nem ismerjtk a jelens€-get el6id6z6 informici6iitviteli mechanizmust (vagy mechaniz-musokat), nem tudjuk, hogy elel(romagneses, kvantummechani-

t07

flTorzaTos tR6[?

kai, vagy t€rido effektusok okozzdk-e. K6rd6s, hogy ajelens6geka jelenlegi fizikai tud6sunk extrapolaliseval megdrthet6k-e, vagypedig rij, mdg ismeretlen effekusok rejt6znek mdgcjttiik.

Ezek a Ks€rleti eredm6nyek mindesetre azt mutatt6k, hogy a gon-dolatdtvitel nem hosszrihulldmi elektromdgneses sug6rzrssal tdrt6nik.mivel igen kismdretri tdrgyak felismedse is lehets6ges, valamint nemis mindig sziiks6ges az ,.ad6" szemdlye. Ez m6r arra js ftlrinyitia afigyelmet, hogy nem sztiks6gszertien viilaszthat6 el 6lesen egymrist6la Bondolat6lvitel, a clairvoyance, vagy a prekognici6. A f6mdobozoskis6rletekndl ugyanis mindhdrom jelens€g magyardzhatja az ered-m6nyt, men clairvoyance (tisztrnldtds) segits€gevel a lez6rt dobozbanlevii tdrgyr6l is lehetett informii€i6t szerezni. de az sem zrrhai6 ki.hogy egyfajta prekognicl6 tdrtent. azaz a Ks6rleti alany el6re tudta,hogy mi lesz majd a dobozban.

Ezt a hatdst - a telepStia €s a prekognici6 kdzti ijssz€fiiggdst - mrrr6gebben megfigyeltdk. A Zener-k6rtyds kis6rletekn6l [56] akadtakolyan sorozatok, amikor gondolatritvitelk6nt a kis6rlet ercdm€nyte-lennek mutatkozott, csak a v€ledenszerilen vdrhat6 eredm6nyt adta.azonban prekognici6ra n6zve a_ kisdrletek rendkiviil meglep6 eredm6-nyekkel j6rtak: az es6ly 1:10"'lett volna, hogy v6letlenszeflien for-duljon el6 ez az eredm6ny.

N6zziik most meg, hogyan jelenik meg a prekognici6. 6s milyenkis6rleteket v€geztek ene a k€tsegteleniil nem h6tk6znapi j elens6ge.

PRgKoGNicIo

Hosszi id6n et szinte senki sem k6telkedett abban. s6t term6szetesnektartottik, hogy az ismeretlen jdvrir<il jelz6st kaphatunk. ak6r a mada-rak repiil6si irSnyib6l, akft a csillagok mozgiisAb6l, az 'ldozai ell6.-tok csontj6b6l vagy bel6b<il. esetleg 6lmainkb6l, k6v6zaccb6l. net6nkiirtyavet6sb6l. Amilyen kdnnyii voh a leetap ember6nek elhinni,hogy mindez lehetsdges, ugyanolyan nehdz ez a technikai civiliz6ci6-ban 616 embernek.

Az Apoll6nak szentelt Delphoir6l a k6s6bbi korokb6l szermaz6 tu-d6sit6sok azt irtdk, hogy j6sda papn<ije a szent6ly padl6j6b6l kiszivirg6m6rges gdzok b6dulatiiban adta meg oridkulumait. (Ezt a feltiiresok nemerdsitettdk meg, semmilyen vulkanilus vagy egy6b kipdrolgdsnak nemakadtak nyom6ra.) A j6sda a Pamasszus oldaldban csaknem ezer 6vig6llt, 6llam- 6s mag6niigyekben egyar6nt lehetett k6mi a segitsdg€t, deminden h6napban csak egy napon, t6len pedig z&va volt aj6sda.

108

A ruNCSATOL A CSOONO

A legfontosabb iigyeket igyekeztek eldre tenni, mert a nap folya-m5n az id6s j6sntik rnind jobban frdradtak, egyre kev€sb6 tudtak kon-centrilni. Azt, hogy a kijel6lt napon k6pes-e a jdv6be ldtni a j6sn6.igy ditntijtt6k el, hogy egy barinyra vizet ajntdttek, s j6 el6jelnekvett6k, ha az ellat remegni kezdett - aj6slatok ekkor beteljesedtek. Eznem mindig tdrt6nt meg, ez6rt el6fordult, hogy egy-egy j6snap kima-radt. A tort6n6szek munk6ja nyomen szdmos j6slat meig fennmaradt,keveset tudunk azonban arr6l. hogyan is zajlott le maga aj6v6beldt6s.

Egy esellt Plutarkhos. jegyzett fel, akinek bardtja, Nikandroszvolt a szent6ly fdpapja, amikor ez a furcsa esem6ny tijn6nt. Kiilf6ldikdvetek 6rkeztek, hogy a j6sd5t6l 6llamiigyek6l 6rdekl6djenek. Aszertartas elejdn vizet cjntdttek a bifuinyra, de a bardny mozdulatlanmaradt. E kedvez6tlen eldjel miatt aj6slist nem lefi volna szabad a2-nap megtartani, 6m a papok szerettek volna a kdvetek kedv6benjdrni,ez6rt ijra 6s ijra hideg vizet 6ntijttek a bilrrnyra, varva. hogy a reme-g6ssel megadja a kedvez6 jelet. Vdgiil is addig atntdzt6k, mig val6szi-niileg mer a hidegt6l v6gre remegni kezdett.

A j6sn6 meglehet6sen rossz ked6lydllapotban leszdllt a fijld alattior6kulum kamr6jiiba. J6slat helyett azonban csak nyomaszt6. 6rthe-tetlen hangok hallatszottak, majd a j6sn6 rettenetes kiiiltdssal az ajt6fel6 vetelte magdt. amib6l arra kdvetkeztettek, hogy gonosz szellemszSllta meg. Az eset uten mdg mag6hoz t€rt. de n6h6ny nap mflvameghalt. Plutarkhosz az6rt jegyezte fel az esetet, hogy 6rzdkeltesse.mennyire fontos az 6men betartdsa, annak megvizsgil6sa, hogy azadott nap megfelel6-e a jiivenddlesre.

A kdztudatban a delphoi j6sd6nal csak egy j6slata ismert, amikorKr<izus a perzsa h6borrival kapcsolalban k€rt velem6nyt. A mdig ismertv5laszt H€rodotosz dritKtette fink: ,,Ha Kr6.us Litkel a Halis. .tblytjn,akl,ar e$ nagy birodalomJo| dsszeomla i." Mint ismeretes. a pezsdkKiirosz vezet6sdvel megvendk a lydiaiakat, Kr6zus biodalma dsszeom-lott,6s mindm6ig ismeretlen kcjriilmdnyek kitzdtt a kidly is meghalt.

A politikai helyzet alapos ismeretdben ezI taliin lehetett el6re tud-ni, de voltak olyan jdvenddlesek is, amelyeket biztosan nem lehetettkik6 vetkeztetni.

Plutarkhosz jegyezte fcjl a delphoi j6sda egy mdsik jitvenddlisdt:amikor r6maiak legy6zik majd a fttniciaiakat (a m6sodik pun heboniv6g6n), a tengerb6l tiiz, mennyd6rg6s ds vizar kis6ret6ben - egy szik-la, egy addig ismeretlen sziget emelkedik ki. Val6ban. a m6sodik punh6bord ut6n n€hiiny 6vvel, amikor a r6maiak legydzt6k Karth6g6t(Kr. e. 202), Th€m 6s Ther6zia kdz6tt - iiildreng6s 6s tiizek kis6ret6ben(Kr. e. 197-ben) - egy fj vulkanikus sziget emelkedett ki a tengerb6l. E

109

TITOI(ZATGS [NOX?

term6szeti katasztr6fdnak az el6rejelz€s€t mer nem lehet puszdn a sze-rencsdnek tulajdonilani, M azonban igaz, hogy m6s jrivend6l6sekn6llehetett szerepe a politikai 6s gazdasdgi helyzet ismeret6nek.

Mi szdmit vajon ig^zi, beteljesedett j6slatnak. pr6fdcidnak, pre-kogrici6nak, s mi bitlcs €lettapasztalaton vagy megfontolt szimit6sonnyugv6 elijreldtdsnak, vagy mi tula.jdonithat6 a vak szesz6lynek, sze-rencs6nek?

Pr6fdta volt-e (az i{abb) George Fox, aki 1661-ben megj6solta az1665-6s nagy londoni tlizv6szt, s az utdna kdvetkez6 pestisjarv6nyt?Vagy csak l6tta a szilk sik6torok fah6zait, a gondatlanul szanasz6t lo-bogd tiizekef 6s a szervezett tiizoltds hi6ny6tt

Vagy v6tesz volFe az az ember, aki 1817-ben megj6solta Alexan-der Puskin sors6t: hires 6s gazdag ember lesz; k6tszer kiildik szrm-iizet6sbe; harminch€t 6ves koraban egy magas, sz6ke fdrfi bajt hoz 16.Es val6ban, hrisz 6v milva, 1837-b€n, harmincb6t €ves kor6ban egdszOroszorszig gyeszolta Puskint, amikor egy magas, sz6ke lovas tisztmegdlte p6rbajban.

A kijz6pkor egyik hires ,,eldrel6t6ja" volt Nostradamus. aki 1555-ben Lyonban vetette papirra j 6slatait. Fttlddn, vizen 6s levegdben fo-ly6 hdbonjk6l festett h6tbozongat6 k6pet. A repul6g6pekrdl, melyeklijlijndsen erdekeltdk. ezt in^: ..Gipck.todrija n?B) m?sz? maqasana lei)ee6ben As t zet okdd az lgbdl a vdrcsokra As a katondkra."Megnevezte Bulgeria kiri yat, a sz6ke hajf Ferdin6ndot. El6re li4tta atiirijk birodalom 6sszeoml6sdt, Magyarorszig, Morvaorsz6g 6s Len-gyelorsz6g fiiggetlens6g6t, Romdnia kialakuliis6t 6s megnagyobbodS-s6t, Jugoszldvia sziilet6s6t. Ugyanakkor hom6lyos €s beteljesiiletlenjijvendijl6sek sora is maradt utena.

A jiivendttldsek nagy r6sze hdbonikhoz, fdldrcngdsekhez, katasztr6-f6kltoz kapcsol6dik. Vajon j6slatnak tekinthetd-e, hogy a Titanic el-siillyedds6t olyan sokan megiftek, meg6rezt6k el6re? Morgan Robert-son 1898-ban egy reg€nyt irt A Titdn elstillyedAss a cirirnel, tizenn€gy6wel az el6tt, hogy a val6di 6cednj6r6 haj6 elk6sziilt volna. A kiiverke-26 dbwzat aregenybeli 6s az igazi haj6 adatait, jellernz6it mutatja.

Az 6sszehasonlitds els6 pillanatra tal6n meggy6z6nek ldtszik, dekordntsem biztos, hogy val6ban valami titokzatos meg6rz6s, j6slatvilt be. Hiszen milyen nevet is adhattak volna abban a korban egy ti-t6ni m6rctii haj6nak? Termeszetes, hogy mdretei is hasonl6ak voltakaz rrd l€p,,eleliben. mint a kon(uukdriik tervezriasztalain. ig1 mriregyalEbn nem olyan meggy6z6 a reg6ny j 6slids jellege.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a szerencse szercpe kicsiny,esetleg teljesen elhanyagolhat6. Charles Dickens p€ldiiul egyszer egy

110

A ruRcs,il6t ,{ csoDiic

ismeretlen fialal hiilgyrdl i4lmodott. aki vdrbs s6lat viselt,6s igy mu-Iatkozott be: ,,Miss Napier va$'ok." N6hdny 6ra gyilva k6t fialal n6l6togatta meg. Az egyiknek vbrds sdlja volt 6s Miss Napierkent k6-szdntotte az imt.

A Titdn (Robertsonregeny€ben)

A Titanic

A haj6 [tj,inak h6napja

Ment6cs6nakok sz6ma

Az elsiillyed€s oka

A haj6 sebess6ge dtk6zben

A haj6 hosszaVizkiszoritdsHaj6csavarok szama

A haj6r6l kialakult vate-m6ny

A nagy €mber vesz€s6gek

dprilis300024

j6ghegynek ntkdzijtt

800 l{b?5 000 tonna

3

elsijllyesztheteden

kev6s mentiics6nak

6prilis220720

j6ghegynek tjtkijzijtt

20 csom6

882 leb

66 000 tonna

3

elsnllyeszthetetlen

kev6s ment6cs6nak

Sir Oliver Lodge jegyezt€ fel annak az angol papnak az eset6t. akiazt elmodta, hogy egy nagy vihar alkalmdval az ebedldbe bejiitt egygijmbvillrm, majd miutdn kiszdllt, a szemben lev6 tet6n osszetdrte ak6m6nyt. B5r gyajnydrti napsi.it6s volt, m6gis Slma hat6sira arra k&te afeles6g6t, hogy hamarabb eb6deljenek. Nemsokera vihar tijn ki, egy tii-zes gcjmbvilldm repiilt be az eb6dl6be. majd ledbntittte a k6m6nyt aszomszed hdz6nak tetej€r61. Minden 6gy tiirtdnt, ahogyan megrlmodta

Kdts6gtelenll vannak meghbkkent6 esetek, amikor az el6rejelz6spontos n6wc 6s id6re sz6l. Egy orosz szerzetesrdl jegyezt6k fijl, hogyj6slatai miatt hdsz dvet kellett bdrtijnben tdltenie. Pontosan megi6sol-ta II. Katalin 6s L Pdl haldet, a francia t6mad6st 6s Moszkva felgyij-tdsdt. L Mikl6s mindenesetre beb6rt6noztette a Szpaszojefimezkij-monostorba, ahol l84l-ben meghalt.

Hasonl6 so$ra julott Messing koll6giija, Hanussen is, aki a n6civezet6s bizalmasa lett, miutdn tiibb j6slata pontosan beviilt. De el-kdvette azt a hibet, hogy nem kozmetikezta kell6k6ppen munkaad6ikiv6ns6ga szerint a jiiv6l Readdsul megi6solta a Reichstag 6g€s€t az-zal egyiitt, hogy ki fogja felgyfjtani, ez6rt k6nyelmetlenn6 vdlt a ndcivezet6k sz6mera 6s egy erdtiben lel6tt6k. Wolf Messing is az6rt keriiltbajba, mert megj6solta Hitler haldl6t, ha a niici vez6r keleti h6diti4sra

1 1 1

nToxzalos !n6f,?

indul. (Egy6ltaldn nem biztos, hogy ez prekognici6, sokkal inkdbbj6-zan logika 6s a ttirt6nelem n6mi ismerete.)

Humoros esetek is megt6rt6nnek n6ha. Z "/. Dass [63] tijbb olyanesetet leir, ami szdzadunkban tiirtent az indiai maharadzs6k udva j6-saival. Radzsasztdn maharadzs6ja, Shri Sewai Yei Singh pdldeul na-gyon kivdncsi volt, hogy bevdlasztj6k-e a maharadzsdk tan6cs6ba,ez€t Bombay leghiresebb j6vend6mond6jdt hivatta el, aki nagy ne-hezen ugyan, de elvdllalta a felk€rdst. A hires jiivendrimond6 meg isjelent a megbesz6lt id6ben, 6m f6nyes fogadds helyett a maharadzsabdrtijne v6na. N6gy h6nap milva rendelte szine el€ a maharadzsa, 6skijelentette, hogy nem bizik olyan jdvend6mond6ban, aki m6g a saj6tsorsiit sem kdpes el6re l6tni.

Kapurthala maharadzs6j6nak udva j6sa is hasonl6 sorsra jutott.?r6n6r6ktis fif vildgra jttttdt jijvendijlte a maharadzs6nak, ParamjirSingh-nek hdrom ldnya megsziilet6se uthn. A sziilds idejdre fenyesiinnepsegeket szeweztek, a szomsz6dos 6llamok cisszes maharadzse-jdt meghivtak. K6tmilli6 nipi6t kiilt6ttek az el6k6sziilereke 6s anagyszabasf dizij6t6ha, a kdzn6pnek sziint adakoz6sra, mire elj6tt amagasztos pillanat. ?4.mde megint ldny sztiletett. Az udvari j6s kilenc6v biiniinnel fizetett ,j 6slariedrt".

A prekognici6 drdekes vizsgSlat6t v6gezte el \lilliam Cor. ame1i-kai matematikus az iitvenes 6vek kitzep6n 1641. Arra volt kivencsi,hogy az emberek val6ban meg6rezhetik-e a vesz6lyt. Ezt a k6rd€srdgy vizsgelta, hogJ tijbb vonatbalesetet elemzett abb6l a szempont-b6l, hogy a szerelv6nyekben ^z utasok szama azonos, tttbb vagy ke-vesebb volt-e a szokdsosnel. A vizsg6lat sor6n kiderijlt, hogy a bal-esetek napjin mindig kevesebb utas utazoft, mint dltaldban. Cox dsz-szehasonlitotta az utasok sziimet a baleset el6tt kdt hdttel, hdrom h6ttel,majd megn€zte a baleset el6tti h€t napban is. Ezt mindig alra az 6l-lom6sm vonatkoztatva vizsgelta, melynek kiimy6k6n a baleset tin6nt.A statisztikai eredm6nyek elemz€se azt mutatta, hogy annak val6-sziniis6ge, hogy ez v6letlen legyen, kisebb, mint l7o!

Hasonl6 vizsgdlatot v6geztek el a walesi, aberfani katasztr6fdvalkapcsolatosan. Aberfan biny6szfaiuban a r6gi medd6h6ny6 egy nagyes6zds alkalmeval megcsriszott 6s eltemette az iskoldt a benne lev6gyermekekkel egyiitt. A ment6si munk6larokban r6szt vev6 orvos k6r-deseire a sztil6k elmondtdk, hogy ritbb gyerek napokkal ezel6tt furcsadolgokat besz6lt. Az egyik nagy fekete, cslisz6s, vizes tdmeget ldtott6jszak6nkdnt. Volt, aki hatdrozottan kijelentene sziileinek, hogy 6nemsokera meghal. Egy harmadik pedig igy fogalmazon, hogy mostm6r megb6k6lt, csak azt szerctn6, ha a bar6tn6i6vel, Annie-val temet-

n2

A P[RCS,(T6L A GODIIG

n6k egy sirba. A sziil6k persze semmi jelentijs6get nem tulajdonitot-tak ennek, a szok6sos fanriziSl6snak gondolt6k. (Az ut6lagos vizsgri-l6dtsok sondn persze torzulhatnak ̂z informrci6k 6s ilyenkor nagyonneh6z hiteles kdvetkeztet6st levonni.) Erdekes, hogy a 2001. szePtem-ber I l-ei terro(dmadds idej6n is a szok6sosn6l j6val kevesebb embervolt a World Trade Centerben, 6s az akkor elt6ritett ndgy repiil6jrra-ton is kevesebben utaztak.

A PREfiocNictO xis6RrEn uzscirATAA telepdtian6l hasmdlt, az eliibb mrr ismertetett m6dszer a pre_

kognici6 vizsgelagra is alkalmas Erre egy6bk6nt teljesen v€letlenul,Kserletez6s kitzben jitttek 16 a hosszan bemutatott stanfordi csoportmunkattusai. Ezt t6liik ftggetleniil mds helyen, p€ld6ul a chicagoiegyetemen v6gzett vizsgrlatok is meger6sitett6k [62].

Targ egy kis6rletet bemulatva leirja [65], hogy a Ks6rlet alanya, a

,,vev6", Pat Pnce nyugddas detekiv - aki telepiiria-kisdrletekben ad-dig is rendKviil hatdsosan dolgozott - elmondta, hogy munk6ja sor6ngyaloan haszndlta az intuici6it 6s ezek tijbbnyire b€ is vdltak. Ebben a

kisdrletben Puthoff volt az ,,ad6". Elkis6rte 6t a laborat6rium igazga-t6ja is, Bonnar Cox, mert a sajdt szem6vel akarta limi a kisdrletet.

Cox sajet maga akana kiv6lasztani a kijelitlt c6lt. m€gpedig rigy'hogy Puthoff Ks€ret6ben elindult aut6val €s mindig arra ment. ame[ea legkisebb volt a forgalom. Folyamatosan haladtak, ha piros lrmpa,sorcmp6, vagy egy kocsisor lassitdsra kenyszeritette 6ket, akkor min-dig bvebbhajtottak egy kisebb forgalmi mell6kutc6ba.

Cox6k hdrom 6rakor hagytrdk el a labont6riumot. H6rom 6ra dtperckor Targ a laborat6riumban magnetofonra mondta a l6nyegesadatokat 6s azr, hogy f6l n6gykor elkezd6dik a Ks6rlet. Ekkor PatPrice, a,,vev6" jelezte, miir most tudja, hogy hovd fog meg6rkezni az

,,ad6" csopon. Eszerint: ,,Kis haj6k vannak a cdl ki;rnyikdn, ninelyikmotoros, tle rannak vitorltisok is- E1. e?y kis ijbdlben van, egy kittllivag, japdn paSodaszerii Apiilet is ltitszih jelleSzetes a stilusa. A riakiimyAkAn erdsen ,sszetdredezett Srdnitkdvek van ak "

Hdrom 6ra tiz perckor befejezt6k a sziiveg felv6tel6t. Az ,,ad6"csoport (Cox6k) fdl n6gykor 6rt ki a szinhelyre A vdletlenszeden ki-vdlasztott hely tdrtdnetesen a Redwood City kikiit6je voh, ahol kis 6skdzepes motorcs6nakok 6s vitorldsok horgonyoztak ltt 6llt a stanfor-di egyetem evez6s ktubjdnak kdzpontja, melynek dtterme keleties sti-

lusri, pagodaszeril €piitet. M6g a parti grenitkijvek is jellegzetesen

hozz{tarto4ak ̂ 16tv6nyhoz.

113

TITOKZATO' EIIof,?

Pat Price szemdra nem volt szokatlan az esem6nyek el6rel6tdsa.Titbbsz6r el6fordult, hogy ponlosan megj6solta politikai esem6nyekid6pontj6t, mint pdlddul az l9l3-as arab-izraeli, fgynevezett JomKippur-hdboaj napjdt, vagy a b6csi OPBc-konferencia ellen te ezettterorista t6maddst.

A L:utat6k m6s szemdlyekn6l is taldltak hasonl6 k€pess6geket, s ezarra irNpirdlta 6ket. hogy megpr6b6ljanak v6letlenszeriien lezajl6 fo-lyamatokat is el6re jelezni. Igy viilasztottidk a kis6rlet tiirgyrul pelddulaz eziist 6rfolyamdnak mozg5s6t. Az arany fufolyama Sltalfban szoro-san kdtddik gazdasegi, politikai esem€nyekhez 6s mozg6sa rdvid t6vonmeglehet6sen j6l megj6solhat6- Az eziist 6rfolyama viszont sokl(al in-k6bb fugg a pillanamyi kereslelkinelatt5l 6s az iizleti spekul6ci6t6l.

K€tf6le m6dszert haszn6ltak a kis6rletek sol6n. Az egyik esetbenegy felh6karcol6ba vitt6k a kis6rleti szem6lyt 6s mindig az aznapieziist6rfolyamak megfelel6 szinten sz6lltak ki. Ha p6ld6ul az drfo-lyam nagyon magas volt, akkor az dpiilet tetejdn, ha alacsony, akloraz als6 szintek valamelyikdn, €s ha nagyj6b6l kdzepes volt, akkor va-lahol kdzepen. A kisdrleti szem6lynek neheny napra kellett el6re je-leznie az eziist dr6t.

A miisik m6dszer bonyolultabb. de jobb volt, ez az igyrevezettasszocidci6s m6dszer. A vizsgSlatot n6gy tdrgy felismer6sre alapoz-tdk. Mindegyik t6rgyhoz hozzerendeltek egy bizonyos jelent6st: kdttdrgy az jrfolyam emelked6s6t, k6t t6rgy pedig a csiikken6s6t jelen-tette. Ezeken beliil az egyik tigy a lassf, kis v6ltoz6st, a m6sik pediga nagym6rt6kii mozgdst jelentette. A Ks6rleti szemdly feladata azvolt, hogy el6re irja le reszletesen ezt a n6gy tdrgyat 6s mondja meg,hogy 6 melyiket kapja meg a n€gy k6ziil. Az eredm6ny vi4ralozi4sonfeliil sikerillt: tiz kis6rletb6l kilenc esetben meg tudta mondani, hogymilyen irdnyban 6s mennyire viltozik az eziist ,rfolyama.

CLAIRvoYANcIA tapasztalat azt mutatja, hogy nem lehet mindig tisztlan elkiiliinitenia gondolat6tvitelt a prekognici6t6l. A gondola!6tvitel eset6ben az in-formici6csere 6ltal6ban k6t ember kdziirt rdrt6nik, mig a prekognici6-ndl nem felt6tleniil az emberek kdziitt. s nem azonos id6ben.

Az el6z6ekben mer ismertetett filmdobozos kis6rletsorozat igy isdrtelmezhetij, hogy prekognici6 rijrt6nr, de rigy is, hogy clairvoyance,azaz tiszt6nlet6s. Nem kdnnyrii megvonni a hatdrokat. A legjobban ta-ldn dgy lehetne meghatarozni ezt a jelens€gel hogy itt az informdci6rnem egy embert6l, hanem egy tiirg).r61 szerezziik. A jelens6g fizikai,

l l 4

A TURCS.(Ti,L A CSODIG

pszichol6giai magyardzata azonban ugyantgy hi6nyzik' mint az el6z6

k6t hatas eset€ben.A ndprajzkutat6k el6tt nem ismeretlen a sdmdnok, tdrzsek papjai-

oak k6piss6ge, a tisztSnlaes (clairvoyance)' mely mindennapi 6letiik

r6sze volt. Egyes tdrzsek papjai el6re jelezt6k pdldeul a vaddllatok

mozg6s6t, megmondt6k bfv6helyijket. A sikeres vardzsl6kat' sim6-

nokat nagy tiszteletben taflo$ekEgy ddl-afiikai feh6r vadlsz, A. l"ane [66] irt le p6ld6ul egy esetet,

amikor mind a h5rom ESP-hat6s egyszerre jelent meg Lang elef6ntra

vad6szott bennsziil6tt vadeszaival. Megalapodtak' hogy meghat6rozott

iddben egy faluban taldlkoznak- 6 pontosan meg6rkezett, de vadiiszai

kdziil senki sem jelent meg. A helyi lakoss6S dltal nagyra Enott benn-

sziildn ,.doktoi -hoz fordult. A varizsl6 azt mondta' hogy megnyrtla a

t6volsSg ftj6t 6s v6gigutazik rajta Ezuten megk6rdezte' hogy a vad6-

szok h;yan vannak 6s mi a neviik. Majd nyolc kis tiizet gytjtott, mind-

egyik vadisznak egyet-egyet, ezektten rendkjviil biidijs gydkereket 6ge-

tett el, majd valamilyen gy6gyszen vett be' 6s taz percre ftanszba esett

Amikor a r6viiletb6l visszat6fi, elgereblydzte az els6 riiz hamvait'

6s meglehet6s pontoss6Sgal leirta a vaddsz kiilsejdt Ez az ember el-

vesztette a puskdjat, azudn megajlte a 162 A m6sodik vaddsz' mondta,

n6gy elefdntot l6tt le, leirta az agyarak alakjat 6s m6ret6t is A harma-

dii vad6szt megolte egy elefdnt' de a pusk6jdt majd idehozzrik Sor-

ban elmondta a tijbbi vaddsz ruhdzatdt' alakj6t, 6s azr is' hogy mit l6t-

tek, hozzAt6ve, hogy m6g legaldbb h6rom h6napig nem tudnakjonni'

6s nem a megbesz€lt, hanem eg6szen m6s 6ton 6rkeznek ide A ,dok-tor" j6slatai minden rdszletben pontosnak bizonyultak S mefi a vadii-

szok mintegy haromszdz kllometeres kdrzetben voltak a j6sl6s hely-

szindt6l, bizonyos, hogy semmi informdci6t nem kaphatott toliikB. Iaubscher 1671, a capetowni egyetem pszichietere is hasonl6 €l-

m6nyr6l sz6mol be. Kiserletk6ppen egyszer a p6nztdrcejft becsoma-

golt; vastag barna papirba 6s eltemette a fttldbe' majd egy lapos barna

6s egy nagy sziirke kiivet rakott fdl6 Ezut6n kocsiba iilt 6s egy tembu

6r;beli varrzsl6hoz ment, sz6z kilom6terre az dsas hely6t6l A titrzs

variizsl6ja, bizonyos Solomon Baba, egy ttnccal el6id6zett transz utan

pontosan leir(a a p6nztdrca alakjdt, hely6t' a paPi.t, amibe a tud6s be-

;somagolta, valamint a fed6 kitvek szindt 6s nagys6g6t Solomon Ba-

ba miridig meg tudta mondani, hol vannak az elk6borolt hizidllatolq

6s azt is, hogy valaki meg6rkezik-e egy tdvoli itr6l6s mikor' Az ilyen

anekdotikus esetek eg6sz sorit j egyezt6k fet n6prajzkutat6k'A m6r emlitett filmdobozos Ks6 eten kiviil m's labomt6riumi

megfigyel6sek is ig^zoltek a clairvoyance l6tez6s6t. Itt most csak k6t

1 1 5

TITOXZ{TOS BR6K?

m6r6st emlitiink, mindegyikben egy bizonyos lngo Swann nevi fest6-m0v6sz vett r6szt. A harmincas iveiben jdr6 tehetsdges miiv6sznekrendkiviil nagy fantrziaja, k6pzel6ereje volt. K6peit kiiliinijs, csapon-96 alakok 6s gazdag szinek jellemezt6k. Swann azt a feladaiot kapta,hogy viiltoztassa meg a stanfordi egyetem egyik 6piilet6ben fel5llitottmagnetom6ter mrikiid€s6t. Ez m6r csaknem pszichokindzis (tirg)-mozgat6s), hiszen a kisdrlet egy rendszer miikitd6sdnek befolyesol6-slila irdnyul.

S.6br.. A nngneton4ter elrcndezese. Az 6tzeki6 fejet tijbbszirds viddr4te|

Swann-nak megmutattdk a t6bbszdrcis v6delemmel ell6tott k6szi.i-l€ket (5- 6bra). Egy betonfal mttgotr kiildnleges, magas permeabilitdsif€mkiipeny vette k6riil a magnetom6tert, 6s a f6mkcipenyen beliil isrendkiviil alacsony h6m6rs6kleten nagy szupravezer6 anyagb6l k6-sziilt dobozban helyezkedett el maga a miigneses 6rz6k6l6fej. (Az ere-deti Ks6rletek c6lja egy6bk6nt az volt, hogy a term6szetben esetlegel6fordul6 kvarkokat detektdlj6k.)

Az 6piiletben dr. Habbard fogadta Ingo Swannt 6s a kis6rlerervezet6 H. Puthoffot [68]. Swann nagyon meglepiidiin, arnikor tej6-

116

A 8I,TGT.(T6L ^ CSOD,{IG

koztattdk, hogy mit vinak t6le. K6s6bb elmondta, hogy tal6n ez asokk segitett neki abban, hogy sikeresen teljesitse a feladatot Egydraval a l6togat6s el6tt v6ltakoz6 mrgneses teret l6tesitettek a mag_netomdterben; a kalibrdci6s jelet egy k6sziil6ken l6tni lehetett Mdregy 6r5ja ment a m€res, de semmilyen zavar nem mutatkozott.Swann er6sen koncentrdlt 6s alig dt mdsodperc mdlva a m6gnesest6r rezg6s6nek frekvencidja mintegy fel percig a dupldjfta emelke-dett (A pont, lisd 6. 6ha).

6. 6bra. Ingo Sttann nentdlis hartssal tnepdltoztatta a maqnetotn4ter me'

Ez meglepte a k6sztil6ket kezel6 dr. Habbardot, aki el6szijr fgygondolta, hogy tal6n valami mliszaki zavar t6(6nt a k6sziil6kben, 6s ja-vasolta Swann-nak, hogy pr6beija meg a vdltakoz6 migneses teret sta-biliz6lni. Ndhrny m6sodperc mlilva Swann kdrillbeli-il 5 mdsodPercre amegneses t€r 6fi6k6t mintegy ,,befagasztotta" (B), de azutdn k€ptelenvolt ezt tovdbb tartani, s az oszcilldl6 a norm6lis 6n6ke t6rt vissza (C).

A meglepett kutat6k egysze ien nem hittek a szemiiknek, mivel elk6pzelhetetlennek taftottdk, hogy a tdbbszbrdsen dthatolhatadan v6dd-burkon 6t bdrmit is meg lehessen vdltoztatni- Swann azt mondta, hogy,,megn6zte" a berendez6s egydbk6nt nem lethat6 r6szeit, €s nagyj6b6lIe is rajzolta, m€g az aranyotvdzetb6l k6szUlt lapocskdk h€lyzet€t isrigy, hogy sem ezek6l, sem a tdbbi reszletdl nem rij6koztaftdk el6ze-tesen. Mikozben a k6sziil6k bels6 rdszleteirdl besz6lt, a D 6s E ponto-kon tovabbi zavarok fordultak el6 a miigneses t6r oszcill6ci6jeban.

Ekkor arra k€(6k. hogy most ne gondoljon a k6sziil6ke, 6s teljesenmris t6m6r6l kezdtek el besz6lni. Ez alatt az idd alaft ttibb percen ke-reszttl semmi kiilonds nem tijrt6nt. a kjelz6 k6szul6k a szokSsos jeletadta. Mikor ijra a magnetom6tene terel6ddtt a sz6, akkor az F helyenlithat6 nagyftekvencids jelet kaprik. Ezutdn abba kellett hagyni a K-s6rletez6st, men Swann kifdradt. A k6sziil6k ezt kitvet6en m6g egy6r6ig muk6d6tt, de tov6bbi zavariisnak mdr semmi jel6t nem mutatta.

l17

nToxzaTos !R6I(?

Az el6bbi Ks6rletb6l is az deriil ki, hogy a clairvoyance 6s a gon-dolatolvas65, 6s a Fekognici6 is cisszekapcsol6dhat fizikai, m6rhet6perturbici6kkal, zavaroklal.

A k€s6bbiek sofin H. Puthoff mdg tiibb hasonl6, egyszeni Ks6r-letet v6gzett Swann kijzremfik6dds6vel. Puthoff meghivott n6h6nyolyan embert. akikt6l a Ksdrletek tovdbbi finanszirozds6t v6rta, 6smegk6rte 6ket, hogy hozzanak magukkal apr6bb tArgyakat. Ezeket le-zdrt dobozba tett6k. Swann azt kapta feladatul. hogy irja le, mik van-nak a dobozokban. Az egyik esetbon p6lddul azt irta, hogy valamif6lekicsi, bama 6s falev6lszerti dolgot l6t, ami 61 6s mozog. A c6lt6rgyegy molylepke volt.

M6g hosszasan lehetne sorolni a p€ldiikat, de itt abbahagyjuk a to-vdbbi esetek ismertet€s6t azz l, hogy az 6rdekl6d6 olvas6k vassyZoltan kdnyv6ben [69] Gszletes leirasokat taldlhatnak EsP-kis6rle-tek6l, ezek ki6rt€kel6s6r6l, az ESP-jelens€gek 6rtelmezdsekor felme-riil6 fi zikai probl6mdkr6l.

A kitikusok egy r6sze azt veti fiil, hogy jelenlegi fizikai viligk6-ptinkkel szdges ellent6tben dll nemcsak a gondolatdtvitel, hanem aprekognici6 is, mert l6te a t6rr6l, de fdleg az id6rdl alkotott fogal-mainkat tagadja. A clairvoyance kiserletek pedig az6rt €nhetetlenek,mert akkor a dvolban lev6, lezart sdt6t dobozokb6l jelz6st ad6, az is-me informdci6s csatomikon kiviili mechanizmusokat kellene felt6-telezni. Ezeket azonban a jelenlegi fizikai 6s biol6giai ismereteinkszintj6n nem tudjuk elk6pzelni.

Ez mind igaz, de ndz'pont k6rd6se, hogy hogyan gondolkodunktov6bb. A kutat6k egy resP 6gy erzi, hoqy azert nem szabad, vagynem 6rdemes foglalkozni ezeklel ajelens6gekkel, mert nem illeszFhet6k bele jelenlegi ismereteinkbe, azokkal ellentdtesek. A kutat6kkisebb r6sze viszont fgy gondolkodik, hogy ezek a Ksdrletek ponto-san azt mutatj6k, hogy valami sokkal eltal6nosabb itsszefiiggds-rendszer l6tezhet t6r 6s id6 kdz6tt, mint amit eddig feltfttunk, igyteh6t ismereteink csak gazdagodhatnak ezeknek a jelens6geknek atanulm6nyozds6val.

Az ESP-KEPESSfGEK Es A sz[MfrfisfcErdemes n6h6ny sz6t sz6lni arr6l, hogy milyen tipusi emberekn6lfordulnak el6 gyakabban az el6bb emlitett paranorm6l jelens6gek.A tapasztalat azt mutatja, hogy a human €rdekl6d6sii, nyitotr, oldott,viddm, igynevezett ,,mriiv6szlelkeK' taftoznal ebbe csoportba. Ahol ^zillet6 gondolkod6sa analitikus, viselked6se z6rk6zott, visszafogotr,

t l 8

A FURCSII6L A CSODJIG

,,kutat6" tipusri, csak ritken, vagy egy6ltaldn nem ldpnek fdl ezek aje-lens6gek. Ma m€g nem tudjuk, hogy ez mi6rt van igy N6hdny felt6te-lez6s szerint az agyf6ltek6k kiilijnbijzd viselked6s6ben rejlik a magya-fizat l'7O1.

A paranormel jelens6geket hi(elen trag6diek, 6rzelmi felindul6s,f6jdalom is kivdlthatjdk, ake.csal a hipn6zis Az els6 ene ir6nyul6vizsgdlatokat Faraday tanitvitrlya, William Fletcher Barret vegezte

1870 nyar6n egy kollegiija meghivta Banetet irorszdgi otthoneba.Az angol fizikus ott ldtott el6szdr megbizhat6 telepetia-bemutat5t'amit gyerekekkel mutattak be. P6lddul, ha Barret valamit megizlelt, agy€rekek 6rezt6k, hogy az cukor vagy s6, vagy ha Barret gyertyaleng-ba nyfjtotta 6s meg€gette a kez6t, akkor a gyerekek fdlkidl(ottak fdj-dalmukban.

A tovdbbi kis6rletekb6l kideriil az is, hogy a hipn6zis 6s az ESP-jelens6gek kdziitt kapcsolat van. A brit 6s a sv6d lakossrig kijr6benvdgzett reprezentativ felm6r6s szerint meglep6en sokan hisznek a pa-mnorm6l jelens6gekben.

A paranormdl jele sdgek el'for(luLisa a brit lakoselS kdrdben s a ielensi-gekben vaLi hh s.n.aLlkban:

ndk 16-34€! 35 64 €v 65 6!felerr

ESP

13

70

63

61'70

56

'79

10

69

1'�1

77

59

15'72

'12

69

80

55

A paranonndl jelensigek el.jJodul1sa a srdd lakosstiS kdftben, a jelens6'gekben val6 hit szdzalZlaiban:

n6k 16 34 dv 15-64 €! 65 e!lelet!

TalrnNem 25

8

29

28

33l 0

49

28

l 8

5

26

z7

l6

3 t

258

2'�7

25

6

l 19

TITO&IATO$ BROII?

Az Egyesiilt Allamokban v6gzett felm6rds eredm6nye szerint alakossrg 537o-a 6lt mer 6t effajta 6lm€nyt, 6s hisz az ilyen jelens6-gekben. Ezen a mintdn belnl az egyetemi v6gzettsdgiiekn6l ez azar6ny 6870, a k6z6piskol vegzettekn{ 52qa, es az iltalinos iskolStlegzetteknA 26qo.

A CSODA

A csoda fogalma alapvet6en Kviil esik a term6szettudom6ny liit6ki!-r6n, hiszen a term6szettudom6ny a mrdr ismen, vagy megismerhetd je-lensdgekkel foglalkozik. A csoddk viszont oly dtkdn fordulnak el6,hogy megismeresiike gyakorlatilag nincs rem6ny, ezdn sokan l6tiik-ben is k6telkednek, s ez a ketely nem is alaptalan. A kutatds 6rtelme6ppen az, hogy ismeretlen jelens6gek okit, mechanizmus6t fiiltS4uk.N6h6ny jelens6g, mint peldaul a hipn6zis, mrr dtkeriilt a ,,csoda" ka-teg6ri6b6l a ,,paranormel", a ,,bizarr", k6s6bb pedig az inlenziven L:u-tatott jelensegek csoportjdba. Nem lehetetlen, hogy valamikor meg-6rtjiik a ma csodenak tartott jelens6geket is.

A legisme(ebb csoddk talen a hirtelen gy6gyuldssal kapcsolatosesetek. Egy rdvid, tdbb6-kev6sb6 dokumentdlt jelens6get ismertetiink- minden kommentiir n€lkiil.

Dean Kraft amerikai fiatalember [71] tizen6ves kor6ban vette 6sze.hogy fejfdj6st 6s kisebb betegs6geket tud gy6gyitani, valamint apr6 tir-gyak mozgatds6n is k6pes akaratereje segits6g6vel. K6s6bb a labomt6-riumi vizsgalabk hitelt 6rden 6en bizonyitottiik a tirgymozgatast. El6-szcir a kalifomiai Lawrence Livermore Labomt{iriumban v6geztek veleBiol6giai Ks6rleteket, ahol az volt a feladata, hogy pusztitsa el a kuta-6sban gyakan hasznelt He-La neni raksejt-teny6szetet.

A Ks6rleteket k6t azonos He-La tenydszettel v6gezt6lq a kontroll-teny6szeten ellen6riztdk az eredm6nyeket. Az els<i pr6b6lkoz6s siker-telen maradt. A kovetkez6 pr6belkoz6snal a kontrollmintan 530 el-pusztult sejtet taleltak, a befolyesolt mindn pedig 1200-at. Mivel akis€rletet vezetti biol6gus k6telkedett az eredm6ny hiteless6g6ben, 6j-ra megism6telt6k, s ism6t azonos eredm6nyt kaptak.

Ezt a kisdrletet 1977. jtlius 14. 6s 16. k6ziitt a texasi San Antoni6-ban is elv6gezt6k. lijra He-La sejtteny6szetet haszneltak. A Ks6rletsoren hisz percen keresztiil kellett valamilyen mddon megakadi4lyoz-ni a r6ksejtek nitveked6sdt. vagy elpusztitani azokat. K6d6le kontrollthaszniiltak: egy m6sik szem6lynek kelleit a teny6szeteket ugyanolyanm6don kezelni; 6s volt egy k6mcsdnyi kezeletlen He-La kultira is.Hat Ks6rletet v6geztek, ebb6l sikeres volt az els6, a negyedik 6s a

t20

a nmcs,iTriL A csoDiIG

hatodik, a tttbbi nem. A mdsik Ksdrleti szem6ly egyik esetb€n semtudta befolydsolni a rakkulfiifit, a kontrollminta sem v6ltozott egyikKsdrletben sem.

Ezekkel a Ksdrletekkel azonban titbb gond is volt. P6ld6ul sohanem ism6telt6k meg mes szem6llyel, s mindv6gig ismeretlen maradt adaganatos betegs6gek pontos mechanizmusa 6s Kraftnak a sejtkulti-rdra gyakorolt hat6sa. K€t ismercden dolog kitlcsdnhateseb6l pedignem tudunk kdvetkezteteseket levonni, ez6rt ̂ z ilyen tipusri Ks€rleteknem vezetnek soka.

A rEuT,{croN6zziink most egy teljesen mrs tipusrj jelens6get, a levit6ci6t, vagylebeg6st. Szdmos esetleiras maradt rdnk egykorf kiinyvekb6l, melyekan6l sz6lnak, hogy az emberek - 6ltal6ban vallisos r6viiletukben - aleveg6be emelkedtek €s n6h6ny m6sodpercig vagy percig szinte asrilytalansdg dllapotdban lebegtek. Maga a lebegds jelensdge a fizikd-ban nem ismerctlen - l6sd a Meisner-effektust -, ott azonban, ha az6sszes r€szletet nem is ismerji.ik tdk6letesen, alapvet6en nincs tiszt6-zatlan k6rdes, tudjuk, hogy m6gneses terek okozz{k az apr6 nAg eslebegdsdt szupravezet6 anyag fiildtt.

Az emberek azorrbalr - az egykord leirdsok szerint - viszonylagnagy magass6gokba, a ftjldfelszintdl olykor tiibb m6teres t6volsidgok-ra is felemelkedtek. A sok leirdsb6l neheny esetet vahsztottunk ki.

Szent Ter6z (1515-1582), spanyol ft6n6, karmelita ap6ca gyer-mekkodban srjlyos betegs6geken esett iit. Rendszeresen bitjtdlt, rend-lfviil aszkerikus 6leret ih. lrrsaiban risrleresen ismefleti raviilereir, eshogy amikor elds/itr emelledefl fel a fcildrol. mennyire megrjed. Al-lit6lag sokan, t6bb almalommal l6tt6k 6t lebegri, de megtiltottarendtdrsainak, hogy beszdljenek e.r6l a jelens6grdl [72].

Kopertin6i Szent J6zsef (1603-1663) talrn a legismertebb olyanszem€ly, akir6l lebeg6st jegyeztek ftil. Tijbb mint hetven kiilijnbdz6feljegyz6s maradt r6la csak a kopertin6i iemplomban 6s kdmy6k6nmegfigyelt tart6s lebeg6seir61, de m6s v6rosokban is lattik ,,repiilni",p6ldeul Ndpolyban, R6meban, Assisiben 6s Osm6ban. J5zsefet gyer-mekkori{ban meglehet6sen visszamarudottnak tekintett6k. Mdr nyolc,6ves koriiban megfigyelt6k, hogy n€ha eksztrizisba esefi. N6melykoraz iskoli{ban is el6fordult, hogy nyitott szlijal, mozdulatlanul iilt, s aszemei fennakadtak, iskolatrrsai ezert,,t6totr szdji"-nak nevezr6k.

1620-ban a kapucinusok befogadtdk mint laikust, de nem sokhaszndt vett6k. Gyakan esett eksztiiisba, s ilyenkof eltdfie a keze

t2l

TITOI(ZATOS ER6K?

iigy6be es6 t6rgyakat, ev6eszkbziiket, t6ny6rokat. Az eksztilzis 6ltal6-ban akkor kdvetkezett be, ha J6zus szenved€seir6l, vagy a szentek6let6r6l hallott. 6s slinibben fordult el6 mindez a nagyh6t, nagycsiitortijk 6s nagyp6ntek idej6n. Egy-egy ilyen dllapot hat-h6t 6rdn 6t isekartott. Konyhai szolgdlatra osztottdk be, tiizifdt hordott, v6gott,mindenf6le fizikai munkdt vdgzett, de mivel itt sem ludtdk haszn6lni,elbocsdtottdk. J6zsef k€s6bb ist6ll6fif lett a La Grotella i ferenceskolostorban.

1625-ben papndvend6k lett 6s 1628-ban papp6 szentelt6k. Mindigis aszketikus €letet 6lt. de ezutdn aszketizmusdban mrir mindenkin tril-tet1. Naponta ostorozta magdt 6s dt 6ven at csak szrritott gyijmiilcsdt6s fiivet evett. Minden 6vben hiiromszor tartott negyvennapos bcjjtdt,de amikor nem biijtdlt, akkor is csak csijt6rt6kdn 6s vas6map evett.Gyaloan esett elragadtatott, eksztatikus 5llapotba, ami annyira zavartatftsait, hogy nem vehetett r6szt veliik egyiitt az islentiszteleten, vagya kdzds 6tkez6seken.

Az els6 fennmaradt feljegyz6s J6zsef lebeg€seir6l az 1630-as €vekelej6r6l val6. Eszerint Kopertin6ban egy 6jf6li mise sorin a p6sztorokviddm fuulyajft6kera olyan elragadtatdsba esett, hogy felemelkedveelrepiilt a hivek feje felett, 6t az egdsz templomon az oltdr fel€, €shosszf percekig lebegett a gyerty6k fiiliitt. A csod6t az eg€sz gyiileke-zet l6tta, a papok, szeretesek, n6v6rek, a falusiak, s meger6sitettek ajelen lev6 piispitkdk is. J6zsef tdbbszitr, m6s alkalmakkor, igy biboro-sok, hercegek, orvosok, s6t maga a piipa el6tt is ftilemelkedett a ma-gasba. Bgyes korabeli feljegyz€sek an6l is hirt adnak, hogy nemcsakfelemelkedett a leveg6be. hanem ,,nagy t6vols6goloa" 6s ,,nagy ma-gassdgokban" repiilt. A ,,nagy" m6rtek6r6l nem maradtak fenn hitelt6rdeml6 adatok.

A feljegyz6sek szerint elegend6 volt valamilyen vid6m vagy kel-lemes dolog enlit6se ahhoz, hogy ebbe a kiiliintis 6llapotba hozza.Egyszer az egyik szerzetesdrsa megjegyezte. hogy milyen gyitnydniaz id6, mire J6zsef elragadtatott kidltdssal a levegdbe emelkedett, segy fa tetej6re reptilt, ahonnan csak ldftiival tudott lejdnni. Negyven-6ves kordra mdr szinte az eg6sz akkori kereszt€ny vildg tudott errtil akepessdgdriil, sokan voltak re Kvdncsiak.

1645-ben a pdpai udvarba delegalt spanyol kiivet - riton R6mrba -csak azdrt ment el Assisibe, hogy szem6lyesen is megismerkedhessenvele. A nagykdvet megkdrdezte, hogy talrlkozna-e a feles6g6vel. J6-zsef, aki kicsit f6l6nk volt, beleegyezett a kdvet k6r6s6be. ,,Engedel-meskedni fogok - rdlaszoba -, de nem tudom, hogt Wpes leszek-e be-szllni rele." Amlnt abba a k6poln6ba 6rt, ahol a kijvet feles€ge v6n

122

A nncsiTdr, a csoDilc

ra, ftilpillantott Sziiz Mrdria oltAr6ra 6s elragadtatasSban a leveg6beemelkedett, dtreptilve a jelenlev<ik feje fitl6tt. N6hrny m6sodpercigSzriz Mrfuia k6pe et6tt lebegett, majd visszaszellt oda. ahonnan fel-emelkedett. A nagykdvet feles6ge eldjult a letvdnyt6t.

Szent J6zsefnemcsak a templomokban, bels6, zii( t6rben volt k€pesfbtemelk€dni, hanem a szabadban is. hotest6nsok is hirt adtak err6l acsod6latos tulajdonsdgdr6l. Tiibb alkalommal is eldfordult, hogy m6sszem6lyeket megfogva emelkedett a leveg6be, ezert feljelentett6k a nr-polyi inkvizici6ndl, hogy vagy csal, vagy az drddggel cimbor6l. 86r-tijnbe keriilt, s csak hrromhetes tiizetes vizsg6lat ut6n engedt6k szaba_don, miut6n nem tal5ltak semmi kvetnival6t sem gondolataiban semviselked6s6ben. Miutdn az inkvizici6 elengedte, mis6t mondott N6-polyban, s vallat6ja szeme lattera emelkedett a magasba, az oltdr fcil6.

Az Acta Sanctorumban iisszegyrijt6tt feljegyz6sek szerint (Szep-tember, V. kdtet) egy alkalommal Kope(in6ban k6lv6riakeresztetakartak a hely6re tenni, de a neh€z keresztet nem birt6k beledllitani agijdijrbe. J6zsef ektor odarepiilt, megemelte a neh€z keresztet, s a go-diirbe helyezte.

Egy mrsik alkalommal a kopertin6i Szent Kl6Ia templomban az6nek alatt ehaga&atesba esett, s egyik rendtrrsat etdlelve, vele egyiittemelkedett a magasba 6s kdrberepulte a templomot. Hasonl6 tdrtentAssisiben is, akkor pdter Lustost, a ferences egyh6z fdn6k6t dlelte 6t,s vele repiilt k6rbe a templomban az dallamok hatesira.

Az inkvizici6 mar emlitett 1638-as vizsg6lata ut6n, R6mdban isvizsgdlatot inditonak ellene, de J6zsef olyan egyszerii 6s termdszetesfeleleteket adott a hozze intezett k6rd6seke, hogy bir6i elengedt6k.Az inkvizici6 m6gis rigy int6zkedett, hogy az assisi kapucinus kolostor-ban szigonj 6rizet alatt tartsdk J6zsefet. Az eksztdzisok ennek ellen€renap-nap ut6n ism6tl6dtek 6s a ndpcs6dtiletek is tov6bb folytat6dtak.

1651-ben p6lddul a protest6ns J6nos Frigyes braunschweigi hercegis elliitogatott Assisibe, 6s - 6llit6lag J6zsef l|itv|inyenak hatdsiira -visszat€t a katolikDs egyhriba. X. Ince pepa a tovdbbi csoportosulisokelkeriil6s6re 1653.jflius 22-6n tikokban, szinte lopva, a f6lrees6 pietra-rossai, onnan p€dig a fossombronei kapucinus kolostorba vitette J6zse-fet. Ince pdpa ut6da, VIL Sdndor azonban, meggyilziidve arr6l, hogynem kell botrdnyt6l tartania, 1657-ben visszaadatta 6t rendlirsainak, amhodtdknak, akik az osm6i kolostorukban adtak otthont sz6mdra.

J6zsef 6lete hetialev6 rdsz€t ebben a kolostorban ttiltiitte, aholrendtersain, a piispiikiin 6s ennek helyettesen Kviil j6formen senkivelsem 6rintkezett, 6letrajzir6i szerint egyetlen vilagi drdme a madarak-kal 6s virdgokkal val6 titr6d6s volt. A feljegyzdsek szerint majdnem

t23

TITOKZATOo !R6I{?

annyi iddt tdltdtt lebegve, mint a fiildiin. De igazi vrigya, c6lja mindigaz ima 6s elragadtatds volt 6s nem a lebeg6s. Hatvan6ves koriiban.hosszr.i, lizas betegs6g utl{n halt meg 1663-ban.

Halala utdn rendtirsai azonnal meginditottak a szentt6 avatdsi pert.Ez azonban az egyhdz szokott 6vatoss68a 6s kdriiltekintdse miatt av6rtn6l sokkal tov6bb hiz6dott. rigyhogy az iinnep6lyes boldogg,avatesm csak kilencven 6v milva 1753-ban. a szentt6 nyilv6nitdsrapedig 1767-ben keriilt sor.

Term6szetesen nemcsak kercsztdnyek, hanem m6s vallesiak, s6tareistdk is k6pesek voltak a leveg6be emelkedni- Az Dtols6 feljegyz6saz 1980-as 6vek eiej6r6l maradt rink. A tiit6net egy kinai katonii6lsz6lt, akirdl 1981-ben Fudzsian tartomdnyban a dokumentumfilm-sti-di6 munkatdrsai filmet forgattak. A katona a N6pi Felszabadit6 Hadse-reg egyik l6gv6delmi alakulatan6l teljesitett szolg6latot. Mutatvdnyaabb6l 6llt, hogy egy pingpongasztalm n€h6ny iires 8yuf6s skatuly6thelyezett 6s ndmi el6k6szit6s, bemelegit6s uldn igy ment vdgig ezekena gyufiis skatulydkon, hogy azok nem rdrtek 6ssze, m6g csak nem isrepedtek meg. Szinte srjlytalanul l6pegetett s tor6keny dobozokon.

A katona nyolcdves kor6ban kezdett nagyapjrt6l harcmiiv6szetet6s chi-gongot (j6gdhoz hasonl6 16g26 gyakorlat) tanulni. A firi gyor'san haladt ekjre a tudom6nyokban. de sajnos tizenhirom 6ves kordban nagyapja meghalt, €s nem volt senki miis, aki tanithatta volna.Igy nem tudta mesterfokon elsaj6titani nagyapja miivdszet6t, aki - afalu illitdsa szerint - lebegni is tudott. A katondr6l cikk 6s f6nyk€pjelent meg a hadsereg napilapjdban, de ezt nem kiivettdk tudomdnyosm&6sek, kutatds. dokumentdlt eredm6nyek.

Mindegyik eset kiizds jellernz6je a r6sztvev6k aszketikus €let-m6dja volt. Hasoni6 aszk6zist figyeltek meg azokndl a hindu 6sbuddhista papokn6l, akik6l ugyancsak feljegyeztdk, hogy lebegnek.

Ezt a jelenseget mai ismereteink szintj6n nem tudjuk megmagya-r6zni. Nem tudjuk, milyen erd emeli fitl ^z emberi testet. nem val6-szinli, hogy €lektrosztatikus vagy mdgneses hat6s lenne. Stabilanelektrcsztatikus hatiis nem emelhet testet a magasba, annak minden-k6ppen hamar le kellene esnie. Elvileg sz6mirisba jithet valamilyenfurcsa gravit6ci6s hat6s is, de ez sem t6bb puszta taldtgatrsndl. Meg-figyel6sek, Ks6rletek hij6n, kiz6r6lag ellen6rizhetetlen leir6soka ha-gyatkozva nem jutunk el6bbrc. Nem tehetiink m6st, mint hogy ezeket^z esem6nyeket b6r tiibbszdr 6s tdbben l6tt5k - m6giscsak a.,csoda'kateg6ridj eban tartjuk szdmon.

A csoda a sz6 igazi 6nelm6ben persze nem nagyon ism6telhet6.Ilyen klasszikus eset p6ldeul a fatimai csoda, amit - a leir6sok szerint

r24

A TI]RCSAIOL A CSODIIG

- Ponugelidban, 1917. m6jus l3-6n figyeltek meg el6sz6r. A kis fa-lucsk6ban egy helyb6li lakos, Lucia Dos Santos 6s k6t unokatestvdreel6tt egy feh€r ruh6s n6jelenl meg,6s ez ajelensdg minden h6napbanmegism€tl6diitr ok6beriB egyre tijbb ember szeme ldtr6ra.

Egyttntetiien igy irtek le, hogy el6szdr vakit6 villan6s keletkezert,majd cs6kkenni kezdett a nap f6nye 6s melege. Ekkor megielenr egyvildgit6 g6mb, egy fa tetejdhez lebegett, mik6zben halk. aig6 hangothallatott. N6ha feh€r kddszerii ktjpeny, aura jelent meg a f6ny kiiriil.K6t alkalommal ,llit6lag ,,angyalhajszerri" anyagot is taleltak a fdl-ddn. Bft nagyon sokan lrttak ezeket ajelens6geket. de csak Lucia 6skdt unokatestv6re €szlelte azt a n6i alakot. aki a gctmb k6zep6n jelentmeg. Amikor a giimb elrepillt. robbandsszerii hangot hallottak.

Okt6ber 13-en - a leirasok szednt - hetvenezres tdmeg gyijlt 6sz-sze, hogy ldss{k a csodi4t- A jelensdg felfiin6se utdn az eg6sz nap sza-kad6 es6 hirtelen el6llt. A felh6k szdtvdltak, 6s az emberek egy vakit6an f6nyl6. gydngyszeru korongot pillantouak meg, amely a tengelyekcjriil forogva szines f€nysugarakat bocsiitott ki magab6l mindenir5nyba. Amikor a forgds megsziint, a gdmb lassan, mint egy hull6 fa-lev6l, kdzeledni kezdett a fdld fel6. Ek:kbr a tdmeg megijedve. hogytal6n a Nap zuhan le - f€lelm6ben t6r&e esett. Ezutin a korong fjrafelemelkedett 6s elrdvozott a Nap irdnyeba. Azt is fijljegyeztdk. hogyaz emberek nedves ruhezaa 6s az es6 6,ztatta f6ld hirlelen f6lsz&adt.

Ismert term6szeti jelens6ggel nem leherett azonositani a megfigye-l6seket, blir a leiriis tdbb r6szlete hasonlit a gdmbvillam tulajdons6gai-hoz. Ennek ellentmond viszont ru, hogy a f6nygdmb mindig ugyan-azon a napon Jetent meg,

A csod6t term6szelesen nem lehet laborat6riumi kiiriilm6nyek ktj-zittt reproduki4lni, mint p6lddul a paranormdl jelens6geket. Miutiinszisztematikusan nem kutathatdk, ez6rt sokan egy6(elmiien elutasit-jek l6riiker.

Valamikor a villidrn, a vulkiinok 6s szinte az dsszes geofizikaije-Iens6g a csod6k kdz6 tartozoft, mira ezeket mifu mind ismerjiik. A bio-l6gia mivel j6val dsszeretrebb jelens6geket vizsgel , nem haladolyan gyorsan, mint a fizika vagy a geofizika, ez6.t ezek ajelensdgeklassabban keriilnek be a megismert 6s feltdrt jelens6gek csoportjitba.Az, hogy egy-egy jelenseg, effekus mikor keriil a megismerher6 je-lens6gek kiiz6, atr6l fiigg, hogy milyen inlenzitassal kutatj6k az adorrteriiletet, 6s hogy a kutatisi eredm€nyeket mennyire rudjuk ismercte-inkbe beilleszteni. ma8y"rdzni es dnelmezni.

Az eddigi p€ld6kb6l €s esetekb6l is kir€rszik. hogy m6g a legegy-szeriibb k6rd6sek is megvi4laszolatlanok. 6s sorra bukkannak fel olyan

125

TTTOI{ZATOS !t6X!

jelensdgek, amelyek nem itleszthet6k a mai tud6sunk Sltal megma-gyarAzhat6 modellek rendszer6be. Az agymodellek kapcsdn l6ttuk'

hogy strukunilt agy n6lkiil lehetetlen tanulni Ugyanakkor bebizo-nyosodott az is, hogy - egyes hidrokefSli6s esetekben - m6g a n6h6nymillim6ter vastag hdnya is lehet6v€ teszi a gondolkod6st. P6ld6k soraigazolja, hogy egyetlen agyon beliil is ,,lakozhat" t6bb szem6lyis6g' saz egyik szem6lyis6gnek m6dja van arra, hogy informdci6kat ',zArjonel" a mesik elijl, mi tdbb, m6s szem6tyis6giegyek, betegs6gek el6el-ftasera is kdpes.

Az agymiikiid6s mai tudisunkon alapul6 modellez6se nem ad ma-

Byardzatot az informeci6_ 6s akaratdtvitelre, a clairvoyance-m, a Pre-kognici&a, s azoka ajelens6geke sem, amelyek a haldlkdzeli stressz-helyzetekben ellnak el6.

Mindezek a megoldatlan probl6m6k a kutatrs szdm6ra azt sugall-j6k, hogy tovebb kell keresni azokat a ma m6g ismeretlen hatdsokat'melyek tudomdnyosan megalapozott 6ftelmez€se kiel6git6 vdlaszt ad-hat a fenti k6rd6seke.

126

III. nfszA MENDEMONDAKTOT

n risnru.nuc

TITO|{ZAT0S Bt6rl

Ha valaki iiszinte meggyiiz6ddssel azt bizonygatja, hogy egyszerret6pte 6t egy h6z kapujet Budapesten 6s Sydneyben, ^zt elviszik azdpol6k. Ugyanez az esem€ny a mikofizikdban a legh6tkiiznapibb,kiserletekkel aldtdmasztott t€ny.

A termdszettudom6ny minden tedilet6n hlelkozunk szokatlanjelensegetrkel. A szokatlan, a bizarr s egy(ttal ritka jelensdgek el-fogadtat6sa, megismer6se a leglasstibb folyamat a term6szettudo-mdnyban, s a k6nyvben tdrgyalt parajelens6gek ebbe a csoportbatartoznak. Egyszerff a dolgunk, ha l€tezik egy j6l bevdlt, haszn6l-hat6 tudomdnyos m6dszer, mellyel b6rmilyen k6rd6sre t6bb-keve-sebb munka uttn biztos velaszt kapunk. Ilyen egys6ges, mindeniittfelhaszndlhat6 elj6r6s ma mdr l6tezik. A szimmetria fogalma az,mely felfiizi, egymeshoz kapcsolja ajelensegek sordt, s igy rende-zett, egys€ges k6pet kapunk. A szimmetria segits€g6vel itfog6 k6-pet igyeksziink adni a kiinyv v6g6n a lein jelens68ek6l. A tetm€-szet vizsgdlatdnak r6g6ta megvannak a j6l bevdlt m6dszerei, pusz-tin ezeket kellene betartani.

A MEGFIGYELES

A term6szetben lejdtsz6d6 folyamatok megfigyel6se a term6szettu-domdny legfontosabb m6dszerei k6z6 tartozik - elm6leti riton altal6-ban kev6s k6rd6s ditnthet6 el. A parajelens6geknel kiiliin6son fontosa megfigyel6sek pontos elemzdse 6s egyeztetese, a baj ttibbnyire ak-kor kezd6dik, ha a megfigyelt eredm6ny nem illeszkedik el6zeteselk€pzel6seinkbe. A kuhtesban elkitvethet6 legnagyobb hiba a,,nemkivdnatos" eredm6nyek sztinyeg al6 siipr€se. Csak llirszrt,hogy a tudomdny gy6zelmesen halad el6re, szem6lyes vagy csoport-6rdekek nem befolyiisoljSk eredm6nyeit. A tudomdnyt6rt6net 6ppenel6g p6ldet ismer ene. Ostobasdg 6s presztizs okok miatt jelens6geksordt seprik ma is a sz6nyeg al6.

128

A MINDIMONDAf,IOL A IISEIIXNG

FANroMpRoBrf M,4K f s rErfi TETEZf sEKVizsgdl6d6sunk els<i l6p€se annak eld6nt6se, hogy egy adott jelens6gIche$eges-e. A kiil6nbz6 tudom6n)'teriiletek err6l mdsk6nt gondol-kodnak. A k6mikus szdmdra p6ld6ul elvileg lehetetlen az aranycsind-lds, a fikiban ez m6r lehetsdges, m6g ha dr6ga is. Peldiul ,,fantom-Foblemanak" bizonyult az dter szilrrdseganak k6rd€se, vagy az elek-trom6gneses t6r modellez6se fogaskerekek €s tengelyek segits6g6v€1.M@c Planck szeint lll fantomprobl€ma az agy 6s a tudat kett6ss€ge,Sir John Eccles, a neyes agykutat6 szimdra viszont egydltal6n nem azlnJl6l. Rupeft Sheldrake biol6gus szerint [2] minden tftgynak, 616-l6nynek van egy ,,alaklneziije", ami fe16pit6s6t, al^kjat negj^tilrozz ,koll6g6i azonban ezt tagadjAk.

Ezekben az esetekben mindig e$/ jelens€gr6l alkotott el6zetes elklp-zel4sek, hiPDt' sek Utkttznek. Annqk a lehetdsdge, hogy a Fijld taldngdmbitlyil, n6hdny vdllalkoz6 kedvii haj6st arra ijsztiik6lt, ho$/ felfede-26 ftra induljanak kelet 6s nyugat fe16 - s ez megvdltoztatta a vil6got.

Az a feltetelez6s p€ldiiul, hogy az agy olyan, mint a sz6mit6g6p,r€8iri a mestersdges intelligencia kutatSsSt, de gdtolja peld{rl ^ tele-pdtia vizsgeladt. Baj, ha a felt6telez6st 6fi6k6ndl komolyabban vesz-sztik, val6sdgk6nt fogadjuk el, 6s nem szdmolunk a hipoizisnek el-Ientmond6 me gfi gy e ld se kkz l.

A KiSERIETEX

Egy angol kutat6, B. Wilsofl szf'int [3] a tudomdny a ierm6szet egy-egy r6szenek megfigyel6s€vel, s a Ks6rletekkel kezd<idik. A megfigye-l6sek alapjrn fel6llitott hipot6zisek kie6rleti vizsgdlara tehdr a term€-szettudomany leggyakabban haszndlt m6dszere - m€g akkor is, ha ezaz ft nem bizonyul mindig jdrhat6nak. Persze a tudomrny kiiliinbdz6tediletein nem alkalmazhat6k azonos kis6rleti m6dszerek. Mig p6ld6ula mechanikAban 6s az elektrodinamikdban a Ks6rleti €redm6nyek j6r6szt azonos kiiriilm6nyek kiiziitt azonos eredm6nyeke vezetnek, a 16-szecskefizik6ban, az drv€nyes 6rarnl6sn6l ez miir csak er6s megszoritii-sokkal igaz. Min6l bonyoluttabb ugyanis egy rendszer, anndl nehezebb6jra eljuttatni abba a kezdd Allapotba. ahoman a kis6rlet indulr.

Az IsMfTrrHET6sf c pRoBrf MiIIdeidlis esetben egy hipot6zis egyszeriien, mag6t6l 6(er6dden igazolha-t6 vagy c6folhat6 Ks6rletek*el. P6ld6ul egy elejretr r6rgy mindig a Fdldkitz€ppontja fel6 mozog, gyorsuliisa m6rhet6, igy a gravitdci6val kap-

t29

ITTOI{2ATOS ER6X?

csolatos hipot6ziseket viszonylag kdnnyen lehet ellen1i.zfi - Galilei

egyszerii eszkdziikkel is k6pes volt re K6t pdrhuzamos ifuamvezetd kd-

zitt mindig vonz6st tapasztalunk, ha azonos ir6nyban folyik az dram, ds

adott 6mmer6ss6gek, t6vols6gok, vezet6khosszak eset6n mindiS azonos

az ercdm6ny. A Ks6rletek megnyugtat6an azonos ercdm6nyt adnak

att61 fuggetlenul, hogy ki, mikor 6s hdnyszor v6gzi el a m€r6st.A kitnyvben leif parajelens€gek eset6ben azonban nem ilyen egy_

szerii a helyzet. A parajelens6gek mdg6tt ugyanis nagyon bonyolult

biol6giai folydmatok rejlenek Az els6 gond' hogy egy r6sziik csak

szdlsisdges stresszhelyzetekben fordul el6, s ezgket nem lehet kis6rleti

kd ilm6nyek kiizdtt megism6telni. A kiivetkez6 probl6ma, hogy ejelens6gek kiatakul6sa fii Eg a kbmtezett6l i s.

Haste(I, Bohm 6s trrsai [5] megfiSyelt6k' hogy a parajelens6gek

\ irsgafatieeeeeniif nagyon fontos a kisirlervezerok magatattasa. at egdsz

csoport atmoszf6r6ja. A Ks6rlet vezet6inek' a megfigyel6knek 6s a

kis6rlet alanyainak is nyugodtnak kell lenniiik A f€lelem, a stressz

csiikkentik vagy meghiisitjak a Ks€rletek siker6t Gondoljunk akitu a

kimagasl6 sport- vagy mtiv6szi teljesitmdnyeke: alapvet6en fontos a

figyelem dsszpontositdsa, az tigyre val6 ,rd6[6s" Ha ezt valami

me}zav.f�ja - 6s ezt nagyon kiinnyii megzavami -, akkor a kis6rlet

val6sziniileg sikertelen lesz.A Ks6rletek kimeneteldt bels6 feharclek is befolyesotak. A r6szt-

vevtik intelligenciahanyadosa, keativitasa, a f6lelem' az izgalom,mind olyan t6nyez6k, amelyek nehezen 6s pontatlanul mdrhetdk, denagyban befolydsolj5k a Ks6rlet kimenetel6t.

Csak mostaniban kezdjuk dfieni, hogy mi€rt ilyen neh6z a Ks€r-letek reprodukelisa. Nem r6gen tudunk arr6l, hogy fgynevezett trao-

tikus fobamatok jitsz6dhatnak le bonyolult rcndszerekben - ilyen

kaotikus folyamat p6ld6ul az drv6nyl6 mozg6s, az iddjdras is -' 6s az

ilyen folyamatok kimenetel6t hosszi t6von nem lehet kisz6mitani. Mamiir tudjuk, hogy az agyban is jelent6s a kaotikus folyamatok hatesa.s ez nem k6ros, hanem alapvet6en fontos dolog €letiinkben. Az agymiikiid€s6ben a meghatdrozott, determinisztik_us 6s kaotikus folya-matok egyiitt, egymdst kieg6szitve vesznek r6szt

AZ ADAPTACIO

Tovdbbi akadalya a kutatdsnak, hogy tiibbsziir isrGtelve ugyanazt a K-s€rletet, az ercdm€nyek is tdbbnyire v6ltoznak. Egy p6ldrval 6lve: haviccet mes6liink valakinek, az els6 alkalommal nevet, m6sodszor hallvamdr csak mosolyog, a hamadik esetben kiizitmbdsen hallgatja, de a ti-

130

A MENDIMONDAXTOL A TISIRIITIG

zedik ism6tl6s utin uglanatt6l a vicct6l mrr diihds lesz. Ez j6l p'ldfuzzaa Ks€rletek ism6telhet6s6g6nek neh6zs6gdt, s ezt a panjelens6gek m6'r6s6n6l 6pp(g/ figyelembe kell venni, mint m6r teriiletek vizsgdlatakor.

MIERT TT,DUNI rc\EsET A pARAJELENSfc[mdr?

A tftsadaiom nehezen viseli el a kiilijnctiket. Ha valakivel gyakanel6fordulnak megmagyarezhatatlan, vagy annak v6lt j€lens6gek, olya-nok, mint p€ld6ul a telep6tia, a prekognicid, vagy a k6s6bbiekben is-mertetend6 pszichokindzis, az j6 esetben kiildncnek sz6mit, rosszabbesetben bolondnak n6zik. A kiiziiss€g - trfusadalmi €rctts6g€t(il fiiggd-en r kemdnyen, vagy kev6sb6 kem6nyen, de mindenk6ppen biinteti azelt6r6 viselked6st. A kitz6pkorban igy tartottak, ilyen tulajdonsdgaiaz ,drddg cimbordinak" vagy a pr6f6tdknak vannak. Ennek megfele-l6en m6glydra kiildt6k vagy szentt6 avattdk, szercncs6s esetben biir-tdnbe zfttdk ezeket a kiil6ncttket. Ma, ha ^z lt6letnek nincsenek isilyen kiivetkezmdnyei, de rdgalmaz6s, rosszindulat, s6t f6lelem veszikdriil azokat. akiknek bdfmi kdzlik van a parajelens6geklez. Eppenez6rt az emberck ink6bb hallgatnak, s a nagykitztinsdgnek eltal6bannincs mddja, hogy tudom6st szerezzen egy-egy paranormdl esem6ny-16l, mert akikkel ez megtiirt6nt inkabb hallgatnak r6la.

RITXA ErdroRDur,lsE jelens6gek dtk6n 6s csak kev6s embemdl fordulnak el6 folyama-tosan. Val6szinlileg a tudat - az agy biztons6gos m,iikijd6se 6rdek6-ben - ezeket a funkci6kat csak kiv6teles esetben ,,engedi" haszn6lni.Ha ez a BAtlt^ hi{nyzlk, akkor baj van a norm6lis agymiikiiddssel,az ityen ember pdlddul sokszor beleldl m6sok gondolataibal Ogy ir-zi, hogy a jiiv6b6l €s a mdltb6l 6lland6an informdci6kat kap. Ezmegzavarja a gondolkod6set. N€h6z meghat6rozni, hogy kin6l, mi-kor, milyen kiiriilm6nyek kiiziitt old6dik ez a g6tl6s. Annyit tudunk,hogy termEszetes kitriilmdnyek kiiz6tt 6ltal6ban csak kdzishelyzet-ben. A telepdtiindl azonban az is sziiks6ges, hogy a ,,vev6" igyne-vezett ,,k6szenl6ti 6llapotban" Iegyen, teh6t ne koncentr6ljon trilsS-gosan valamirc, mert ebben a helyzetben nem k6pes az informdci6tdtvenni. Ha 6ppen az alvds hat6r6n, pihent, nyugodt, izgalommentesdllapotban vagyunk, akkor l6trejijhet az informi4ci6atvitel. Ezt doku-mentAlt megfigyeldsek sora egyertelmfen aldtdmasztja.

Eletiinknek csak egy ritvid peri6dus6ban, a csecsem6korban vansziiks6g erre a kiiliinds kommunik6ci6ra, amikor a kisgyermek m€gnem tud beszelni kiimyezet6vel. Ma m6r azt is tudjuk, hogy terhess€g

131

TrloxzaTos lRof,?

alatt 6s sziil6s utin az any6k is hajlamosabbak a hipn6zisra A gyer-

meknek k6s6bb term6szetesen ki kell niinie ebb6l a szakaszb6l, hiszen

tovdbbi fejl6d6s6t mer khrosan befolyAsoln6 e k6pess6g tov6bb6l6se

FIZIMI PROBI,HVI,AK

,A1 el6zbekb6l nyilviinval6. hogy ii fizikai elvek megismer6se

sziiks6ges ahhoz, hogy a parajelensdSek pmbl6mdjdt megoldhassuk

6s beilleszthessiik jelenlegi tudesunk rendszer6be Glakorlatilat

azonban kercsztilvihetetlen, ho|! eg biol6Sitiban felismert sziik'

\ipsz?risA!?t, ldna\szerisiSet atvigJ nk a fziAaba a Jizikai I'u'

,oiat,o. t)t ugyan iro(r lorviny nem liltJa. vi\zont anndl er6qebbek

az iratlan tdrv6nyek.Az ismeretek, informdci6k hagyom6nyosan a fizika fel6l i'r^rJl.la-

^ k a biottjgia feld es nem forditva. M& tdbb alkalommal kindlkozott

volna lehetijs6g ij biol6giai eredm6nyek alapj6n n6hdny ij fizikai ef-

fektus megismer6s6re. de ezt a fizika edlis mdg sosem haszndba ki'

P61d6d r6;6ta figyeljiik a deneverek 6jszakai repul6s6t' de a jelens6-

get csak azuten 6rtettiik me8, miut5n az ultrahangokat mas fton meg_

ismertiik. Holott a jelens6gh6l kiindulva kikiivetkeztethettiik volna'

hogy l6teznie kell az €mbed fiil sz6mdra nem hallhat6 hangtarto-

mdnynak is, melyet az dllatok felhasznalhatnak MAs p6lda: a polip

mozg6sa az impulzusmegmaradrs elv6n alapul. Ezen ̂z elven alapul

a rak6t6k mrikitd6se is. De nem a polip mozg6sab6l jijttek ra az im-pulzusmegmaradis tdrv6ny6re,6s a rak6tAt sem ennek alapjiin fejlesz-

iettdk ki. A rovarok repiil6s6nek vagy a pisztrdngok mozgdsenak ta-

nulm6nyoz6sa megmutathatta volna a fizikusoknak' hogy bal van az

impulzusmegmaradassal. De az 6ltlvilagban bevdlt csod6latebs tal6l-

mdnyok nem 6rdeklik a fizikus trrsadalmatAz elektromosseg alapvetd az 6let kiildnbitz6 megnyilvinul5sai-

nel, m6gsem ez alapj6n indult el az elekrodinamika kutat6sa: Szemoskivrl6 szerkezeti anyag van az €l6vildgban (p6kidl6, kitin' cellul6z),amit j6 lenne mesters6gesen is el66llitani, kutatdsuk ̂zonban csaknernreg kezdddotl el.

Antkot Darwin megalkotta a tem6szetes kivelaszt6dis elv6t, ezt

dlesen timadta korrnak kivel6 fizikusa, Inrd Thompson. Datwin el'm6lete ugyanis tdbb milli6 6ves fejl6d6st kiv6nt' Thompson szerintpedig lehetetlen volt, hogy ilyen hossai id6n 6t siissdn a Nap, hiszensemmilyen energiafords nem k6pes erre. Csakj6val k6s6bb, az atom-magkutatds eredmdnyei utan tudtdk ezt az ellentmondest feloldani; akor fizik6jdnak szintje azonbar kiztirta ̂ darwini gondolatokat. Hi,ba

t32

A MENDIMONDII(TOL A IISdSIBTIC

Kndlt bhet a biol6gia egy 6rdekes lehettjs6get, fel sem meriilt a korfizikusaiban, hogy 6rdemes lenne megvizsgdlni, nem rejt6ik-e valamiegdszen fj elv a Nap miikdd6se miigittt.

K0MMUNIKicr6s PR0BLEIt IK

Tudjuk, hogy egys6ges termdszettudomdnyr6l nem besz6lhetiink Az

ember munkabir6sa v6ges, agy6nak befogad6k6pess6ge igyszint6n,ez6rt egy kutat6 csak kis terilletet k6pes megismemi igy sziiletettmeg - sziiks6gszerLi komprcmisszumk6nt - a tudomSny teriileteinekmesters6ges felosztdsa. Addig persze nincs is baj, amig ezek kdzittt ate iletek kdzdtt a kommunikiici6 zdkken6mentes, de a term6szeti je-

lens6gek err6l a mesters€ges felosztasr6l nem vesznek tudomiist.Ha elindulunk az elemi r6szecsk6kt6l, akkor nagyjdb6l fel lehet

€piteni a kiiltinbijz6 r6szeket, atommaSokat, atomokat, molekuldkat6s igy eljuthatunk eg6szen a biok6midig. De m6r itt tal6lkozunk azzal,hogy az egyes szinteket miis-m6s m6dszerrel kutaEdk, m6s foly6im_tokban ftnak r6la, de pdldriul egy f6mfizikus nem beszdlget a mole-kulaspektroszk6pieval foglalkoz6 kutat6val A biokdmia 6s a sz6vet-tan kdzdtt is szakaddk van. A fizika m6dszerei mdr nem haszndlhat6ka sejtek miikiid6s€nek leirdsdra. Teljesen remdnytelen lenne pdlddulegy egysejtii l6ny 6let€t pusztin fizikai m6dszerekkel leimi, nem be-sz6lve arr6l, hogy 6ppen a parajelens6gek l6te mutatja, mennyire hid-nyos mai fizikai tud5sunk. lipp ez6rt a mai tank6nyvfizika hasznel-hatatlan az 6letfolyamatok meg6rt€s6re, s emiatt a leirasera is A szaj-vetek. szervek leir6sat, ml.ikitd6sdt tergyal6 anat6mia €s az idegend-szer mrikijd6sdt vizsgdl6 pszichol6gia kitziitt sem folytonos az ,tmenet.Az anat6miai ismeretek nem el6gs6gesek a gondolkodds, a tudat mi-kiid6s6nek leir6s6hoz.

Neha mdr egy tudomenyteriileten beliil is neh6z a kommunik6ci6P6lddul a rovarok 6let€vel, rendszerez6s6vel foglalkoz6 kutat6 nemtal6l kdziis nyelvet a molekulfuis genetikdval foglalkoz6 kutat6val,pedig lehet, hogy mindketten a muslicdt vizsg6ljdk, csak kiildnbiiz6szempontok szerint.

Mindaddig. amig a matematika nyelve haszndlhat6, a tdvoli szak-teriiletek miiv€l6i viszonylag j6l meg6ftetik egym6ssal alapvet6 gond-jaikat, azon lil viszont minden a rem6nyfelen keoszba v6sz.

Az elemi r6szecskdk fizikija nagyon szorosan kapcsol6dik a csilla-g6szathoz, p€dig mas-m6s nagys6grendet vizsgdlnak. A pszichol6gus6s a biokdmikus azonban csak n6h6ny ponton 6rintkezik egym6ssal, €smes-m6s fogalorffendszert haszndlnak a k6rd6sek megkdzelit6s€hez

r33

nToxz Tos rR6f,?

A kommunihici1 hidnya alapretd Eond a tudomAnyban. Meg ehezi-ti a feladatot, ha eS/ k6rdds titbb tudomdnyteriilet hatiiiin van. A pa-rajelens€gek tanulmrnyozesa sajnos tipikusan ilyen ,,senki f6ldje" te-riilet, holott 6pp itt lenne indokolt a pszichol6gi6t6l a fizikdig sok-sokreszterilet dsszefogott kutarjmunkdjdru. Amig azonban az egys6gesnyelvezet kialakitiisa is nehezs6geket okoz, addig haladesra nem na-gyon sz6mithatunk. Mind a pszichol6gusok, mind a fizikusok szive-sebben maradnek a sajat, szorosabban vett szaktertiletiiktin.

cnxuszr rizrsMinden tudomdny a maga idej6ben a gyakorlatb6l indult ki tdved6-sek6l, babon6kt6l sem mentesen. Ismeretes, hogy pdld6ul az elektro-sztatika hosszf ideig csak mutatvienyok szintj6n volt haszn6latos. V6-s6rokban, cirkuszokban, vagy 6ppen elegdns szalonokban mutattekbe, hogy a statikusan feltiiltiitt ember haja az 6gnek dll, ruhdja mozog-ni kezd, vagy szik6k ugranak ki b€l6le. A milooszk6p kezdetlegesform6it is ismen6k mir az 1600-as 6vek elej6n, de akkor m6g felna-gyitott bolhrkat mutogattak vele a v6s6rokban, a tudom6ny csak k6-s6bb fedezte fel a maga szimrra.

Mentdlis jelens6geken alapul6 produkci6k egdsz sordval m6g mais gyakorlatilag csal a cirkuszban vagy a variet6kben tal6lkozhatunk.A gyanitlan vdsiiroz6k hipnotiz6lrsa sz6rakoztat6 mutatvdny voltm6g a kiizelmjltban is. Seresevszkij a maga furcsa, korl6tlan mem6-ddjdval v6giil is mutatvenyoskdnt fejezte be pdlyafut6s6t, 6s Messingsz6mdra is a katalepszia, a szuggeszti6 6s a telepatia bemutat6sa je-lentette a megelhetest.

(RII-]KJS SZINfix

Minden tudorrinyteriileten meg kell haladni a kordbbi hitiL:us rud.is-szint€t. Izotardo da Virci r.efi volt butrbb, mint a ker6kpdr-gydrosWight tcstvlrek, de 'regiil is 6k alkott6k meg az e1s6 ropiil6gepet, s nema reneszinsz miivdsz 6s tud6s. Erthetd ez, hiszen lfonardo kor6ban m6ga repiilds minimdlis technikai felt6telei sem voltak meg. N6hriny 6vszd-zadnak kellett eltelnie, amig az els<i kezdetleges sikl6 repiil6g6pek egy-dltalan negepithet6ek voltay\ es Oflo Ulienthal olyal szerkezeti anya-gokat, technol6gidt haszn6lhatott fel, ami konardo kordban m6g neml6tezett. Vagy: a gyakorlatban j6l haszndlhat6 gdzturbin6hoz szilksdgvolt a termodinamikem, az 6rarnl6stan elm6leti ismereteile €s j6 szerke-zeti anyagoka is. M6g sokfig folltathatnink a hasonl6 pelddk sordt.

r34

N. nfszGtinnn KANAtrAK,

SZf TROBBANT KRISTATYOK

mo[zaTo6 m6f,t

A hetvenes 6vek kijzepen egy fiatal, magyar szitmazisi izraeli l6rfineve j6rta be a vilagot - Uri celle€, a ,,kanelhajlito€". Uri vArosr6lvarosra jfuva. szinpadokon vagy kamerfk el6tt mutatta be kiiliinlegeskdpessdg6t; turcsa adottsrgait a nyugari sajr6 hosszi cikkekben m€l-tatta. Mlisorai sokkal kdzelebb 6llrak a sz6rakozrar6 iparhoz, minr atudomrnyhoz, a telep6ti6n 6s az fgynevezett f6miajlitdson alapultak.El6g voft gyeng6n megsimogatnia egy kanalat v^gy vi1l6t, h'luinymdsodperc miba a legkeminyebb acdl is meggdrbiih. Olykot nleg Mis el6fordult, hogy a kisebb t6rgyak szabdlyosan sz6trobbantak a ke-z6ben. Ezsk nem f6mb6l k6sztiltek, hanem dltaldban mtianyagb6lvagy miis, nem f6mes anyagb6l. M6g kiilttnttsebb volt, hogy Uri rnt-somi ut6n sz6z6val, ezr6vel kaptak telefonhivasokat a televizi6- 6s re-di6tftsas6gok a ddbbent n6z6kdl, akik arr6l sz6molrak be, hogy ne-kik is sikeriilt a,,vardzslatot" megism€telni

Uri Geller produkci6i el6tt meglep6dve elltak a kurat6k. Amit eze-ken a bemutat6kon I6tni lehetett, az val6ban kimeritette a ..hihetet-len", a ,,fantasztikus" fogalmr{t. Erint6sre - vagy ak6x an4lkiit is - zkem6ny anyagok teljesen elvesztett6k szilifuds6gukat, (gy lehetett for-m6lni a tergyakat, mint a gyurm6t. A hiretlenkeddket, akik Urit azon-nal csal6nak bdlyegeztdk, kezdetben megzavarta, hogy tdbb sz6z mesember is k6pes a f6mek meghajlitas6ra, ha nem is olyan m6rr6kben,mint Uri Geller. K6s6bb aztdn mindenkit csaLinak kililtottak ki,6s ez-zel leziirtnak tekintett6k az iigyet.

Uri iin6lerrajz6ban lefrja, hogy mik€nt jelent meg ez a furcsa tu-Iajdonsdga. N6gy6vesen egy vdroska parkjfban j6tszott, amikor egy-szer csak egy kis f6nyl6 gitmb kiizelitett zizegve a homloka fel6.Amikor hozzr6rt, egy erds iit6st drzett 6s etijult. (A jelens6g val6_sziniileg egy gi;mbyilwm lehetetr.) 6rdk milva t6rt csak masiihoz.Nem s€rirll meg. de lesteben olyan v6llozds menr vdgbe. amiro-i a ki-sebb-nagyobb f€mtfgyak - kanalak, 6ramurat6k - meshaioltak akezdben. El6szdr csak bariirair szdrakozratra, kd5bbb tdbb isioldban

136

G6[![ IINAI,Af,, SZE'ITOBBIITT I{XISIALYOX

is fell€pett, majd kiiliinbdz6 sz&akoz6helyeken kamatoztatta kiil6n-leges k€pessegeit.

Az 1970-es 6vek kijzep6t6t v6lt isment6. F6leg NyugaFEur6p6ban6s az Egyesiilt Allamokban l6pett fel, hiv6k €s gyrildlkddijk kereszttu-z6ben - kiiliinds k6pess6ge viharos indulatokat v6ltott ki az emberek-b6l. Nagyon sokan megpr6biltek bebizonyitani, hogy kiilijnleges k6-pess6ge pusztdn szemf€nyveszt6s.

Uri Celler m6r 169 nem 6l rcflekorf6nyben, hosszi 6vek 6ta be-nyatarsasdgok foglalkoztatjdk. Tiibbnyire az a dolga, hogy feliiljtinegy repiiltig6pre, 6s sivatagok, dzsungelek fiiltttt elhaladva megmond-ja, hogy hol van arany, ol^i, viz vagy valamilyen, a meglendel6t 6r-deklii isviny. S miuten gazdag emberkent €1, feltehetd, hogy eredm6-nyesen dolgozik. Nyilvinos fell€peseket m6r nem v6llal, de az eltalakivtltott vita a mai napig tart.

A r6gi korok kov6csai Japdnban 6s Damaszlarszban egymdst6l ftig-getlenill vett6k €szre, hogy a sokszori 6tkovdcsolds a gyenge min6s€giiiintdttvasat rendKviil feljavitja, szil6rd, hajl6kony ac6lpenge k6szithet6bel6le - a maga kor6ban a damaszkuszi Pengevel kdsziilt fegyverek le-gy6zhetetlens€ge legendiis volt. Persze az alab kovacsohak fogalmuksem volt a kist6lyhibrl eloszlds6r6l, az iitvdz6 anyagok fontoss,gft6l,de a gyako at r6vezette 6ket a megolddsra. A kovecsok tapasztalatat arn6mitkdk, technol6gusok, k6s6bb a fizilosok lds6rletei, elm6leti mun-kdssdga fejlesztette tovrbb, s mdra m6r nagyj6b6l isme{iik a kiiliinbbzdszilftd 6s nem szil6d anyagok tulajdonsdgait. Ezek ismeret6ben egyanyagnak nemcsak a szil6rds6ga, de eleL.tromos vezet6kdpess6ge 6s op-tikai, mSgneses tulajdonsrgai is levezethet6k

A technikai fejl6d€s tovebbi 6llom6sain is voltak m6g vtuatlanmeglepet6sek. Kezdetben p6ld6ul a vasriti kocsik tengelyei bizonyoshaszndlati id6 utdn hinelen, minden el6zm6ny ndlkiil vtuatlanul eltiir-tek. Ehhez az sziiks6ges, hogy egy-egy darabra milli6szor hassonnyom6- 6s hiz6el(i, s ez v6giil is az anyag ,,kifi4radis6"-hoz vezessen.Cstikkenhet az anyag szilrrds6ga akkor is, ha 6les bemetsz6sek van-nal rajta. P61d6ul emiatt az els6 brit gydrtmdnyf lttkhajl4sos repii-ItjIg'pek (az 1940-es 6vek v6ge fel6) nagy magassigban egyik pilla-natr6l a mesika felrobbantak. Hossai ideig semmi okot nem taldltaka kataszr6f6ka, mignem kiderult, hogy a szdgletes ablakok sark6b6l- a fesziiltsdgtiibblet hatdstra - kis reped6sek indultak el, s ez vezetetta katasztdf6hoz. (A g€peken ez6rt lekereKtettek az ablaksz€lek.) UriGeller 6s mes ,,f6miajlit6k" esetdben azonban ilyen okok nem jdhet-tek sz6ba, hiszen az altaluk hasznrlt kanalakon sem a fdraddsos tiir€s-nek, sem a bemetsz6sek hatrsdnak nem volt semmi nyoma. Azt sem

t37

1!TOI(Z{TOS ER6I(?

mondhatta senki. hogy Uri 6s t6rsai csak a puha fdmeket r6szesitikel6nyben, mert a legritkabb esetben hajlitottak 6lomtbrgyakat.

Uri Geller szem6lye kdriil rendKviil €les vita alakult ki. A kutat6kellenszenv€t 6 maga is k6ts6gkiviil kivi\ta ^zzal, hogy a hosszri vizsg6-l6ddsok ingeriilttd tett6k, s term6szetesen nem 6rdekeltdk komolyan aszilSrdtest fizika, vagy a biok6mia elm6leti kerdesei. Nyiltan hangoztat-ta. hogy nem sz6gyell p6nzt k6mi az6rt, amit tud, mint ahogy egy opera-6nekes vagy egy heg€diivirtu6z sem ingyen l6p fel. A kutat6k ellenszen-v6t csak ndvelte, hogy (legat6bbis €l€t6nek egy iivid id6szakeban) aztdllitotta, hoBy az energieit az UFO-kb6l kapja. Tril sok, a tudom6ny sz6-mdra maig megrnagyar6zhatadan dolgot mijvelt; nemcsak a telepdtiii-ban, s a clairvoyance-ban (tiszrdnbtir) volt otthon, hanem a pszichoki-nezisben is, azaz kisebb-naSJobb tuirgyakat t dott mozgatni ,,akaratere-je " se gitslglvel, vagy elektronikus berendezeseket,,bolonditoft meg."

Mindezek a jelensdgek p€rsze m6r kor6bban is el6fordultal. Egy1662-es feljegyz€s p6lddul an6l tud6sit, hogy Ceorge Walton portsmo-uthi h6zSban (USA) egy bizonyos ember kdmyezet6ben meghajlottak avastag kulcsok 6s az ajt6zdrat f6ffidjai. N6hdny eset m6g elsz6rtanfelbukkan az ircdalomban, de ink6bb csak kuri6zun*6nt. A hirespszichol6gusr6l, Carl Yungr6l p61d6ul feljegyezt6k. ho$/ fiatal kor6-ban egy fdmk6s n6gy darabra robbant sz6t mellette; ezek az esetekazonban tdl ritkdk, til elszigeteltek voltak alhoz, hogy brirki is odafi-gyelt volna. A tudom6ny, a fizika kiizben term6szetesen haladt azanyag tulajdonsrgainak megismerds6ben, de biztonsdggal 6llithatjuk,hoEy az ismert hatdsokkal lehetetlen olyan m4rtikfr ldgyulist okozni azanyagon, hogy a szildrdsdga h6mArsikletvdbozds nalk l a tdredekZreesse rksaa. l9az llyan, hogy er6s elekromos, vagy m6gn€ses t6rbenaz anyagok kiss6 megnyLilnak, vagy dsszehiz6dnak a mdgneses t6r 6s akristdlyok ir6ny6t6l fijgg6en, de ez annyira gyenge 6s kicsi ha6s. hogyUri Celler k6pess6geire semmikeppen nem ad magyarrzatot.

A Geller kiiriili €les vita sok klrtat6 figyelmdt felkeltette. N6hd-nyuk, ha nem is sz6les kdrii, de legalebb dokumenteh vizsg6latba kez-dett [1]. Erdemes n6h6ny vizsg6lati anyagba betekinteni.

A sT,AN[oRDr uzsc,{rAToKA vizsg6latok sora a telepetia-Kserletekkel kezdijddtt a Stanford Re-search Institute-ban. Uri Gellert egy kett6s fahl, vifiisr6zb6l k6sziiltFaraday-kalitklba iiltett€k, 6s egy t6le 54 mdtene lev6 sziimir6g€pte-remben az egyik terminrlra kiil6nbdz6 6h6kat rajzoltak a programo-z6k. Az dbrekat a kis6rletvezetdk nem ismert6k, a szAmit6g6p€s szak-

138

GOREI X.{NALII! SZETROBEAM XXI'IALYOf,

6rt6k pedig semmilyen kapcsolatban nem voltak Gellerrel, nem tud-t6k, hogy mi6rt 6s mire kell az ihasor. (Ezt kdtszeresen vak Ks6rlet_nek nevezziik.) A h6rom kJs6rletb6l kettdn6l figyelt6k me8, hogy Gel-ler valamilyen inform6ci6t iit tudott venni (1. 6bra), 1:30 milli6hoz aval6sziniis6ge annak, hogy az eredm6ny v€letlen, vagy Udnak sze-rcncs6je volt! Sikeresen teUesiten clairvoyance-szal kapcsolatos K-s6rletekben is. Ac6ldobozba dob6kockdt tettek, a dobozt lezdrtdk,majd megrSztak. Cellemek meg kellett mondania, hogy a kocka me-lyik lapja van feliil. A Ks6rletet tiz alkalommal v6gezt6k el, ebb6l k€talkalommal €rezte igy, hogy a feladatot nem tudja tetesiteni, tehetnem mondott semmit, nyolc esetben viszont pontosan vrlaszolt. A v6-letlen lehet6s6ge ebben az esetben l:l milli6hoz. A kock6t gondosanellen6riztdk azaz sok szdz kis6rleti dobds sodn mindegyik oldal azo-nos val6szimis6ggel keriilt feliilre [2].

b.

,ePl^esYK

'i:iii

ftb

#na / \;rf\J

Ez a k4p jelent Ed a kepet csak a Ez a kep negjelent ugyanneg a temindl sdp netuiftja td- a kipem)6n, de oban kiskdpem)6jtn. rolta, a k6pemy6n intenzitdN,al, hog, Atha-

nemjelentneg. tatlan maradL

L Abr3, A Stanlord Research hstitute-ban Ui Gelleffel vdgzen kkpitit-k 6t-letek ercdminJei. Uri Ce et esy olyan heuis6sben iilt nalybe nidilthuMntoknem hatoltak be. A kitirlet c4ldryyait egy szinidgep seeitseeivel mjzolaik ki.

D<--€

r39

ITOf,ZATOS IROKI

Az Ui Gellert t6mad6 lcitikusok m€lyen hallgatnak er6l a K-s6rletsorozatr6l, mert mdg senki sem tudta megmagyariizni azok si-kerdt. A sajt6ban 6s a szakemberek kdr6ben a legvadabb elkdpzel€-sek sora fogalmaz6dott meg. Volt, aki (gy vdlte, hogy Uri fog6baminiatiir ad6-vev6t 6pitettek be, 6s a stanfordi kutat6k kdziil valakirejtett milooionba suttogta bele a j6 v6laszokat. Ugy gondoltdk,hogy a vev6k6sziil6ket kdzvetleniil Geller fogidegeihez kapcsoltiik6s igy tudott kommunik6lni. Ennek az enyh6n sz6lva is fantasztikusfeltevdsnek tcjbb hibdja is van. A kertds fali Faraday-kalitka merdnmag6ban is lehetetlenn6 teszi a rddi6zest, arr6l nem is beszdlve,hogy a kis6rletvezet6k sem tudtdk a megfelel6 v6laszt, miutdn nemtart6zkodhattak a sz6mit6g6pteremben. 6s az ac6ldobozba sem ldFhattak bele. Ennek ellendre a New York-i Columbia Medical cen-terben John Key Lind fogorvos ellen6rizte Uri Geller fogait, term6-szetesgn rdntgent is ig6nybe v6ve. A vizsg6lat sordn taldlt ugyan n6-h6ny apr6bb lyukat, de meg6llapitotta. hogy mindaddig fogorvosnem nyflt Uri fogaihoz, kitvetkez6sk6ppen egyedenegy tdm6s semvolt benniik. Ez volt a szercncse. mert ha dr. Lind akAr csal egyet-len t6m6st is talelt volna, soha senki nem mossa le Urir6l ezt a.,fog-ba be6pitett ad6-vev6" elm€letet.

Egy mrsik telepdtia-kisdrletsorozatban Ud Geller egyik feladataaz volt. hogy telepatikus iton tal6Ua ki egy huszonn6gy sz6l6szemb6l6116 szdl6fti( rajzdt. Geller azt mondta, igy 6rzi, hogy a k€pb6l vizjdn ki, majd biborszinii kitr6k6l, foltok{il besz6lt. Nemsokdra kijelentette. most mifu biztos benne, hogy a k6p egy sz6l6fiirtdt 6brdzol.Az iiltala rajzolt k6pen is huszonndgy sz6l6szem ldthat6 (2. dbra) [3].

Egy miisik kis6rletben az volt a feladata. hogy pr6b6ljon hatni egymagnetom6terre (magneses t€rer6ss6gm6r6)- A m6r6berendezds ma,xim6lis drzekenys6ge 0,3 Gauss volt. A f61d miignes t6rer6ss6g6nekindukcidja kb.0.1 Causc ra-aar lb 2xl0"Tesla). A krserlel sordnGeller nem 6rt hozz6 a berendez€shez. A magnetom€ter szond6jdvalk6rbej6rt6k a kez6t, €s kiz6t6k, hogy tenyer€ben lenne valamilyenm6gneses t6rgy. A kisdrletek sonin Gellemek nem okozott ktil6n6-sebb neh€zs6get, hogy vdltakoz6 m6gneses tereket keltsen a k6zfeje -kiiriil- Olyannyira hatott a m6r6re, hogy a k6sziil6k mutat6ja majdnema maximumig, 0,30 caussig lendiilt ki rijbb alkalommal is. A m5gne-ses mezdk iiinya 6s Geller kez6nek esetleges mozgrsa kdzott nemvolt semmilyen dsszefiigg€s. A kutat6k szerint mozdulatlan k6zzel istudott v6ltoz6 irenyi €s erdss6gij mrgneses tereker el6dllirani.

N6hiiny egyszerii f6mhajlit6si kis6rletet is v6gezrek. Egy viiriisrdz6s egy sigar€z gyiinit k6szitettek az intdzetben, melyeken mamdand6

140

G.'R[8 xTMI,Af, , SZETI0BSATT IGISIALYOK

alakviltozdst mintegy 75 kp-os er6vel lehetett csak el6id6zni. Gellerenyhe simogatdssal deform6lni tudta ezeket a gyiiriiket.

2. abrz. Eg s*ercs kfsArletsorczat erednAnye.

Ndzziik most meg, hogy mit iillit egy ndvtelen szerzii, aki ttibb6-ke-v6sb6 ismerte Uri Celler tev6kenys6g€t. Pamfletjenek cime: A pszichasvallomdsai. Sze okenturiah Fuller neve szerepel. ez azonban besz6l6n6v, a ,,fuller" jelent6se ,.bolond" - a,,Bolond Uri" lehetne a fordita-sa.A kis brosirSt so!.feld tedesztett6k, 6s a sajt6ja sem volt rossz:

,,A pszichls vallotuisai cimi pamJlet Uri Geller dolgainak r'sz-Ietes leirdsdt tartalmazza." (New YorkTimes)

,,A pamflet gyes szatirrr, ami lelepleai Geller egyszeri triikkjeit,technihiit." (New Times Magazin)

,,Ez a ridd kis k6nyvecske leirja, hogy [Geller] hogJan bolon-dirja neg az embereket, hogJan hiteti el \)eliik, hogy kiili;nleges adott-sdgai vannak. Val6jdban ennek a szatlrdnak az a cilja, hogy leleplez-ae Uri Geller triikkjeit. "

(Joseph Hanlon, Nev, Scientist) Joseph Hanlon egy rigynevezettleleplez6 cikket irt Uri Gellen6l 6s an6l a stanfordi vizsgalatsorozaF16l, amit a lap konkurense, a Nature kdzdlt.

;.ffiw

cdl vrlasz vehsz 1

$q),,r\6--\ol q

o\v4 tv{lasz2

a

cdl

valasz

i -st*

,12".,. n- . -*973ll"6"*4 16

- -'

cdl vdlasz

r4r

moxz Tos !R6I(?

,,A pamflet mindeddig Geller m'idszereinek legpontosabb lzinistittarlalmazz.L " (MIT Technoloqy Review)

Ime, n€hriny r6szlet a pamfletb6lr ,,Csak kevis btvy'sz keres sokpanzt igazi tuigidval. Az emberek aaonban - kiiltindsen a ndk 6s azegjetemis ik annlira beleestek Mnapsdg a parapszichol6gidba, hogymig egy olyan 6cska b&visa mint te is, j6l tegdlheL ha ,pszichAsnzkottinteti fel lnagdt. (\4agyarul parafenom6nnek nevezziik azokat a sze-m€lyeket, akik kitriil parajelensdgek fordulnak el6 - a szErz.6.) Ezirt necsiruiu kizainiiges triikkaiket! kEyAI patufenohdn! Ez a legjobb it egyolta csahi s4ihuira, mint te vagy. Tehetslgtelen, de fiatal, jtiklp,fr isszeris vagy - ielhog, Bazdag 6s hires lehetsz, s az dsszes pipi utdnad

fut najd. Sohase csiruilj semmit, a.ni igazi bi;vlszkedAsnek t{nhet Seh-mi l<drrya, meg selyemnadug! VAgj drtatlan kapet!

Haszruilj egyszerfr nuidszereket! Mon4d heg a hallgat6sdg&k,hogt akkor ragy erds, ha hisznek benned. Igy ha a show megbukik, ak-kor az csakis az 6 hibdjuk Vonj be mindenki a dologba! Mondd nekikazt, hogy csodtik sohasem tairtlnnek, ha egyediil vagy! Mondd ax, hogyszi.i!,sAged van a tdnoqa itukre! Mindenki azt Bondolja majd mag6r6l,hogJ 6 k kApes ibtesnikre, kiiliinijsen a nik. Mondd azt nekik, hogt a tcenergidd taltik szdrmazik! Nagy el6nyi;d van a kdzdnseqe: nuigusokkalszemben. Ha 6k belebulcmk egy triik*jiikbe, akkor 1)agleg buktak Haneked nem sikeriil egy triikkd4 akkor a hiv6k mdg jobban hisuek ben-ned. Az a hallgat4slie, anvllik azt hiszi, hogy igazi dolgokat csiwilsz.nem tdrddik vele, hogy milyen egyszerii a tli.ikkiid, vagy hogy meddigtan, atnig csiru1lod. A biiv6szeknek tngy triikkijket keII csiruilniuk isgyorsan fu emberek urutkoztah ha fAl percndl tovdbb taft egy elefdntebiintetAse. Egt bfrvAv emberek euei el6tt pildliul egy n6t tud a lere-Bdben kbegtetni, najd ehifietni. A nAzdk efte csak a |dllul.at yono-

Satlik ls ezt Mrdik: 'Hog! a fenibe csirulha?' De te csak beszilj rryu-godtan! Hisl perced is t'an arra, hoSy egy kulcsot neghajlits, 6s ugya-tazok az emberek nagukon kivtil lesznek!

BeszAIj szerlnyen As vkelkedj caendesen! Mindig szerAnynekhatsz, ha azt mondod, hogy a7 er6d valahonnan kiviibdl jain. Mint agltigyitlik, akik azt fltohdjdk, ho$t Isten ereje E!6gyit. CsinAU ngy,mintha meqlepnAnek sajdt triikkjeid! Legdl ndha negijedve! HanSodIcgyen Sszinte! NZq2 a7 emberek szemibe, amikor hantdzol nekik! Hapedig valaki mjtakap, akkor nyugodtan nevezal hazugnak! Moh.ld azijsdginiknak, hop ha a kitelked6k nem hiszik, amit csinilsz, az az 6bajuh sajndlod 6ket! "

MAr ennyibdl is ldtszik, hogy a szerzii nem egyszeriien ostoba €selvakult, hanem nagyjtb6l ismeri a kttrUlm6nyeket - csak a lenyegetnem. De n6zziik tovAbb.)

r42

ciiRBE riANAun, sziTRoBBANT |(fl srillol(

,,Haszndlj ki minden alkalmat! Ha olyan szobdban vagy, ahol ip'pen kile a bi.tositdh vagy valatni mds zavar keletke.ik az elektronosberendezlsekben, csiruilj ngy, mintha te oko.tad wlna! Ha aut'banwg' 6s bediiglik a motor, klrj eln4zA$ az okozott llibdlrt! Ha ee!

fdnykdpez'glp elromlik, sajndlkozva vdLlald magadra az okdt! Habdrmi bdrmirel t'ftmik, mondd azt, hog! te tetted! Niha persze rdse'githetsz ha nem fodul el6 senmi. EB! tucat m6djdt ismered annak,hoElan lehet lerohasztani a relefont, va|y eg! ktjla-autotnatdt, ha 6p'petu lehet'sAged nyilik rd. " (Itt ijra csak cdlozgat a szerz6. Nem csin6lm6st, mint gyanisitgat, de term6szetesen soha semmit nem bizonyit!)

,Ha eg ellensiged meehal, ne mondd soha, hoSl a te 'efid< 6bemeg! A rend6r6k hiilyik, mig akdr eI is hinnlk. Csak ippen hintsd et,hogy mindig e. tijrtakik, s ez megijeszt tiged! Zavarja a tudatodnt,hogy milyen nag! hatalmad ran. Menj a gazdag n6khtiz akik neg'qriilnek a. ESP-Aft (extraszenzoridlis percepci6)! Szi)esen tejelnekezArt az iigtArt. Kiiliindsen, ha kAp|keldje JiataL j.jkApii As szetis.Egy csom6 pAnzt felmarhatsz ezekt6l a libtikt6l, mig a ftgrendeletiik'ben is csurranharcseppenhet neked valomi Minden hineres j6, amigazt a jdpofa kApedet kinyomtatjdk. MinAl bbben tdmadnak, anndl job'

ban szeretnek majtl hlveid. A Time szerkesztdje, az a hiibte Leon JarofszivessAget tex neked, amikor csal6nak ewzett. Hdt nem hozott ezn"kc.l a.onnal neghivat haron tu-show-ra. Atlandoan karari na'Bad kdriil vittit! Ez mindig a fekzinen tart. E t napon ndg wlamiproducer Jilmet csitudl r6lad. Ha abbahaqyod a cso&ik ni ,eMsAL tu-nyergelhetsz a gt6gtitdsra. Ez a,, ahol nagy pdnzeket kerethetsz!A gy6gyitdsnak van igazi jdv6je. De vigydu! Legaldbb egy vagy kitigazi gtrigJitdsru azift sziikslged van ahhoz hoe, az iizlet beindul-jon! Mo$ mAg ne csiruild, mert fotal vagy, jdkipli ls szexis. Super ful-ler vd8) (€(sd: szuper bolondr. Ahogy I )in Corey is nondja: "Az, akialdbecsi)li az amerikaiak Aftelmi kZpessdgAL sose neg) tdnkre.<"

Az eddigi dltal6nos gyanisitgat6s 6s s6rteget6s utdn most n6zziikmeg, hogy a parnflet szerz6je szerint mikdnt id6zi el6 Uri ajelensdgeket?

,,Kanahk is villak gnrbitlse: ez az egyik legjobb triikkdd. Eg) tucatm6^zered ran kgambb. El'szdr is e rbgtb 26 6hzeredet mondod el.Ezt akkor haszn6lod, ha nincs alkaltad el6z6leg ebkAsziteni s kmala-d4. KAt azo os karuiat kirsz. Egymdsra teszed 6ket, igy nindenki ltu-ja, hogy egyfotmdk. Mondd azt, hogy kAt karuil kell az iisszehasonlltdsmiatt! Add oda wlakinek az ellendrzdsre haszndb kanalat! Mivel nemeuel akarsz triikkdzni, se ki sem fi$)el oda, hogy kicsit meghajlitod,mikiizbe odaadod wlakinek. Euel nuir kisz is a dolog. Ezutdn addoda a hajlltandli kanalat egy n6nek, hog! fogja meg! Simoqasd rheg

TTIOIZATOS IR6If

grdngdden ujjaidda Klrdezd meg, hogy 6rez-e ealamit! A legtaibb ndigtorogya azt mondja, hogy igen. Csiruild ezt tnig naluiny perciS!Ezutdn hasonlittd ajssze a kdt kanalat! Persze, hogy azonnal Mtszik azehAfts! Mintienki azt hiszj, hog, a hajlftan&i karuil gdrbilt lnz]. Azt hi-szik, hogy ezzel a benutat6nak vdge, igt senki sem fqyel ftged. Anikoraztdn a ru^ik kanalat fogod, hajlitsd neq az e ehkez6 iftinyba As njbtilaAd oda annak a n6neh aki az el6bb tartotta. Ezek utdn szentiil hiszik,hogy a kauil kdtszer olyanj6l hajloft meq."

A szerzti itt ^z olcs6 hateskelt€s okdn a n6ket vefte c6lba. Azt ellit-ja r6luk, hogy ostob6k, 6s nem tudnak k6t kanalat megkiildnbiiztetniegymdst6l, nem veszik 6szre, ha kicser6lik azokat. A pamflet szerz6jeezzel mft el is 6rulla, hogy fogalma sincs, hogyan zajlik egy vizsg6latlabomt6riumi kdriilm6nyek k6zittt. N6zziik tovdbbl

,,Mindig azt mondod az embereknelc hogy a karuil k& vagy hiromhdten keresatiil magtit6l is tortibb fog gi;rbiilni. Persze ez nem igaz.De az emberek annyira akarjdk hinni, hogy nihdny tap milva, ami-kor niniznek a kanilra, ftnjleg azt hiszik, hogy tovdbb gdrbiib."

A val6sdgban soha senki sem dllitotta, hogy a f6mt6rgyak k6t h6tiggiirbiilnek, az alakvdltoz6s ideje maximum 15'20 perc, 6s ezalatt va-l6ban szembetrin6 v6ltoz6sokat lehet megfiSyelni, amire kdnnyii em-l€kezni. Laborat6dumi m6r6sek sordn pedig szdzadmillim6teres pon-rosseggal lehet m6mi a tovibbi alakviiltoz6sokat.

,,Ha tv-miisorban hajlitod a karwlakat, kidlts fel hangosan, hogy,Nezz4h mAg mindig hajlik!<. A televizilj el6tt i)Mk ezt nem Wdk, deng, gondoljdk, hogt nem mersz ibet mondani, ha nem igaz, hkze ahelyszinen iil6k mindent Lihak. Ezt a triikkdt mindenfZle tdrsasdgbanel lehet s tni. Mindeniitt \)an egy ravidldt6 n6, aki a<t visttja, hogyhajlik a katuiL A triikkhdz a kanalat addig kell hajtoqatni, amiS me8-rcpedezik, es i8y lrzed, mindjlirt ehiirik. Ezt m.fi szrimtalanszor csi-ntiltad, As pontosan tudod, hogy mikor kell abbahapnod. A kandlugyan 6pnek Litszik, de a fdm mdr olyan Blenge, hogy a legkisebbnyorruis hatt^dru is meEgdrbiil."

A pamflet ir6ja nagy ivben kerilli a laborat6riumi m6rdsi eredm6-nyeket. Ha az emlitett hajlitgatdssal egy femtid�gyat .,megpuhirunk",akkor a sok-sok apr6 reped€s a tiirds utiin isj6l letszik, de ilyen tdl6s-tipussal a Ks6rleteknel nem tal6lkoztak.

KTitdNtEcES TEMOIVOZETIIGN v6czETI lIzsc,lLAToKTitbb kutat6int6zetben is vizsgeltak az Uri Celler 6lral el6id6zen kii-l i inle8es hati isokar. Eldon Byrd. az Egyesijh Allamol egyik hadiren-

t44

GORAE ruMl.AI( SZETROB&{NT N STII,YON

ger€szeti kutat6int6zet6ben [4] azt vizsgilta, hogy Uri Geller milyenhat6st tud kifejteni a nitinol nevLi kiildnleges fdmdtvdzetre. A nitinolkitriilbelill 407o nikkelt es 6oqo lj,tint tart^lftraz. Ez a f6mdtvitzet ak-kor m6g viszonylag djdonsdg volt, ,,eml6kezd fdm"-nek is nevezt6k.Az ebb6l a tdmb6l k6sziilt t6rgynak erdekes tulajdons6ga van: ha ere-deti alakjukat megvdltoztatjak, s ut6na forr6 vizbe helyezik, a f6m-tdrgy visszanyeri korebbi alakj6t. Ezt az otvozetet az€rt fejlesztettekki. mert a mesters6ges holdak antennei felldveskor ,,osszegy6r6dtek",azonban ha az antenna ebb6l a fdmb6l k6sziil, akkor a piilydra 6llitdsuten k6nnyen visszanyeri eredeti alakja!. Ma mar kereskedelmi for-galomban is kaphat6, de a vizsgdlat idej€n m6g csak laborat6riumok-ban haszn6lt6k.

Az els6 Ksdrlet sorin Gellernek egy nagyobb darab nitinolb6l k6-sziiit f6mdarabot adtak, 5m ezen semmilyen v6ltoz6st nem tudott el6-iddzni. Ut6na egy v6konyabb dr6tot kapott: rdvid simogates ut6n adr6ton egy szab6lyos f6lkdr alaki pfpocska keletkezett. Ezuten forr6vizbe tett6k a dr6tot, ̂ zt vi4rva, hogy ijra kiegyenesedj6k, de ehelyetr90'-os szdgben meghajlott. EzL tetezte rneg az is, hogy alakj6r akkorsem nyene vissza, amikor fon6 lrng idl6 tartott6k. A k6sribbiek sor5nrdntgennel dtviligitottak, hogy megvizsgdltdk az anyag lcistSlyszer-kezet6t, dej€lent6s elv6ltozdsr nem taliiltak. Mindiissze a hajlites kajr-nydk6n lettek kissd nagyobbak a nitinol-kisriilyok.

A kisdrletvezet6, Byrd, megpr6bdlta ekjid6zni a njrinolon ugyan^ztgitrbit6st. de foB6k 6s Bunsen-€96 n6lkiil, puszra kezzel ez leheterlenvolt. Higany-klorid segits6gdvel is pr6biilkozot, arra szimirva, hogy ezaz er6sen konod6l6 anyag meg tudja puhirani a dr6tot. A nitinol azon-ban elleniill6nak mutatkozott. Nemcsak higany-kloriddal, de mes anya-goklGl sem sikeriilt megpuhirani a minrrkar. Egy dwet k6s6bb m6s fi-zikusok tdrsasdgdban Byrd megism6telte a nitinol dr6tos kjs6rletet.Ujra f6l millim6ter dtmdrdri dr6ror haszn6tr. Geller enyhe simogariissalfjra meghajlitotta az egy6bk€nt merev d.6tot. Ezen is - akiircsak azel6z6 kisdrlet sor6n kis 6tmdr6j6. f6lk6r alaki dudorok keletkezrek.A k€s6bbi kdsztallogrrfiai vizsgiilatok ezdrBl s€m mutatrak ki semmi-f€lejelent6s elvelbzest, csakigy minr egy €vvel azel6rt.

A I$N,T ri],tAMI IGYETIMEN WGZETT \,lZsciIATA kenti Allami Egyetem fizika ransz6k6n wilberr Franklin ransz6kve-zet6 egyetemi tan6r vizsgiilta Uri Geller femhajlitisair. Geller n€gytargyat kapott: k6t rozsdamenres ac6lb6l kdsziilr kanalat, egy plarina-gyiiriit 6s egy rozsdamentes ac€ltiit. A kanalakat annyira puh6v6 tette,

TITOISATOS EN6f,?

hogy n6h6ny, eg€szen gyenge hajlitis uten eltajrtek; a ptatinagyrirtin istords keletkezet! a v6kony ac€lti pedig fgy t6rt el, hogy Geller m?8sem irintettel5l. A tltgyakat minden egyes esetben azonnal elvittek akisdrlet utiin, 6s Gellernek tiibb6 lehetds€ge sem volt arra, hogy meg-6rintse {iket. A feliileteket kds6bb p6szt5z6 elektronmikoszk6ppal na-gyit6sban is megvizsg6ltdk. Az ac6lfeliiteteken olyanjellegii tttr6st ta-ldltak, ami 6ltal6ban a korr6zi6s, vagy fdraddsos tiir6s jellemz6je Aplatinagyiiriit Geller nem fogta nrcg, csak kijzelitette kezlt a Syijri\-hdz. Az aceh:lj mikoszk6pos felv6telein semmilyen hajlitds nyomatsem lehetett fiillelni, a tti egyszeriien sz6trepedt. A platinagyilrii egyikttirdsi feliiletdn fgynevezett rideg tcf6sre eml6keztetd nyomok voltak'azaz a foly6kony nitmg6n h6m6rs€kletdn, -195 'C-on el6fordul6 tdr6sjellegzetess€gei lStszottak. Ndhdny sziadmillim6lerrel od6bb, a m6-sik tdrdsi feliilet felszine olyan volt, mint amit a platina olvad6spontja(kb. 1773"C) kdriil mutat.

A cikk ir6ja, wilben Franklin megjegyezte, hogy sem hideget, semmeleget nem lehetett drezni Geller kez6nek kdzel6ben A vizsgrilatnem tudta kideriteni. hogy a trirgyak milyen m6don tdmek el. pusztrnajelens6g leiidsrdra szoritkozott. A kanalak eset6ben riivid ideig l6tha-t6 volt, hogy Geller ujjai aiatt teljesen megpuhul az anyag 6s kcinnyenelhajlithat6 a kan6l, de a kds6bbi vizsg6lat soriin v6gze$ kem6nys€g-m6dsekn6l ennek nem taldtek nyom6t, m6g a t6r6s k6zvetlen kdmye-zet6ben sem.

A LAWREI\CE LIIIRMORI L \BORATdTUMEN WGZ[N \IZSCATATOK

Ronald Hawke, a Lawrence Livermore Laborat6riumban v6gzett n6-hiiny vizsg6latot Uri Gellenel [6]. Azt pr6b6tta megvizsgalni, hogyk6pes-e Geller arra, hogy mrgneskdrtydka ift jeleket letdrdljiin, meg-v6ltoztasson,

A vizsgdlat idej6n, az l97Ges 6vekben m6g gyakan haszndltakmagneskirty6kat kis zsebszdmol6g6pekhez. Ezeket a k6ny6kat 265Oersted t6rer6ss6gii mdgneses tenel szoktdk feliilimi, de mft 150Oerstedes megnes t6r is megvdltoztathatja a kiirtyeka ftt mdgneses je-leket. (A Fiild ndgneses tefnek indukci6ja kb. 0,2 Gauss - azaz a t6r-er6ss6g 0,2 Oersted - 6s a szok6sos mrgnespatk6k csicsain6l a mdgne-ses t€r indukci6ja kb. 1 000 6s 20 000 Gauss kdzdtt szokott vdltozni.)

Az els6 kisdrletben Gellemek egy lez6rt, lepecsdtelt iivegdoboz-ban lev6 kidrty6t kellett volna befolyesolnia, de ez a kis6rlet nem sike-riilt. A mesodik 6s harmadik kis6rletben Geller megfoghatta ujjaival ak6rty6kat. A szdmit6gep mindkdt esetben kimutatta, hogy a rajtuk le-

146

GORBI IqNIIAK, $ZETROEBAI\T [RISTA],YO(

v6 inform6ciri olvashatatlan, azaz Geller megvdltoztatta a k6rtydkmigneses szerkezet6t. A negyedik kiirtyiit nem simogatha$a meg,csak tarthatta a kez6ben- Ebben az esetben sem jdtt l6tre semmi mara-dand6 v6ltozds. Hawke megvizsgdlta a k6t, megvdltoztato{ kertyi4tLigy, hogy finom vasreszel6ket sz6n r6juk. Ez kimjzolta a felm6gne-sezett r6szeket. A felv6teleken viliigosan Iiitszott, hogy Geller kitdrdl-te az el6zetesen felvitt jeleket, 6s teljesen szabelytalan alakrj m6gne-ses mez6ket hozott l6tre.

Mindezekre neh6z magyardzatot laldlni. Lehet. hogy celler vala-milyen m6don mdgneses teret tud ldtrehozni, vagy k6pes megvdltoz-tatni az anyag szerkezet€t, a kisrdlyok elrendez6set. A vizsgdlatok azut6bbira n€mi bizonyit6kot is szolgiltafiak. Termikus haI6s, azaz h6-hatds kizdrhat6, mert a kdnyekat 450 "C-os h6m6rs6kletre kellett vol-na heviteni aihoz, hogy a benniik lev6 felmegnesezett r6szek elve-szits6k miignesess€giiket, de a mijanyag lap, amibe a m6gneses r6tegbe volt zerva, mrr 100'C-on megpuhul, eltorzul. De ennek sem voltsemmilyen l6that6 nyoma. Kisfesziilts6gii elektromos t6r nem tudja amidgneses jeleket megvdltoztatni, kis aramer6ss6g hatiisiira a mri-anyagb6l kdsziilt k6rtydn semmjlyen elvAltoziis nem jcjn l6tre. Ha per-sze nagy elekromos fesziilts6g keletkezik valahogy, ami k6pes szik-rdkat is el6id€zni, akkor az igy keletkez6 mdgneses t6r esetleg 6tir-hatja a kdnyiikon lev6 midgneses informrici6kat. Azonban feny- 6shangjelens6gnek is kellene a szikdt Ksdmi, ilyesmit azonban egydl-tal6n nem 6rz6kelt6k-

L0ND0NI IdSERTETEK

John Taylor, a King's College matematika- 6s fizikaprofesszora iselvdgzett n6heny vizsgdlatot, hogy Uri celler (6s m6sok) kdpess6-geire magyar6zatot tal6ljon [7]. celler egyik feladata az voh, hogyIezdrt miianyag dobozba helyezett kist6lyokon idezzen eli: vSltoz6-sokat. A ziirt miianyag dobozok litium-, fluorid- 6s niitrium-kloridkJistiilyokat tartalmaztak. Taylor leir6sa szerint liz m6sodperc alatt akistdlyok daraboka pattantak sz6t igy, hogy Geller nem 6rinrhetremeg azokat. Geller egy kis aluminiumkorongot is meghajlitott a le-ziirt miianyag dobozban. Ebb€n a kisdrletben Taylor sajdt kez6t amiianyag doboz fiil6 helyezte igy, hogy celler m€g csak v€lerleniilsem f€rhetett a dobozhoz. Taylor vizsgdlatai sem vezettek el a meg-olddshoz - hipotdzisei sorra cs6ddt mondtak. A sorozatos kitik6k,tdmadisok ana k€nyszeriten6k Taylorr, hogy abbahagyja a vizsgS-latokat, 6s visszavonja iisszes addigi dllit5s6t.

t47

IITOIZATOS IROI(?

GErrERis A BIiEszIKTerm6szetesen a Celiert kdri.ilvev6 nagy hirver6s nemcsak a kutat6k,hanem a hivatisos biivdszek 6rdekl6d6s6t is felkeltette. Tobben 6lli-tott6k, hogy ezt 6k is bdrmikor megcsin6lj6k, de soha egyetlen biiv6szsem tudta azonos kdriilmdnyek kdzdtt megism6telni Geller 6llit6lagos,,mutatvinyait".

Arthur Zorka, atlantai biivdsz €s okkult jelens6geke specializ6l6-dott illuzionista egy televiv6s felv6tel alkalmdval tal6lkozott Celler-rel. A felvetel alatt ugyan kiizelrdl lrthatoft mindent. de a k6riilm6-nyek m6gsem voltakj6l elleniidzhet6k, ez€rt a briv6sz arra k6rte Urit,hogy kiildn is mutassa be neki k6pess€geit. Anhur Zorka egy ekiz6legmegvizsgdlt, kovdcsoltac6l pengdjii, mrianyag nyelri villrt vitt mag6-val, €s ezt adta oda Gellernek, hogy hajlitsa meg. A felv6tel utdn egykiildn szob6ban biiv€szek kdr6ben kert-ilt sor a pr6bfta. Geller ba! ke-z6be vette a miianyag nyehi vill6t, ujjai kcjriilfogtak, s n6hany pillanatmilva a miianyag ny6l apr6 dambol(Ia robbant sz6t (3. 6bra). Celleregy mAsik teszt sor6n egy kulcsot hajlitott meg. A bfuesz Litta, hogytiibb percen keresztiil folyamatosan hajlik a L-ulcs, pedig Geiler m6rrdsen levette r6la a kez6t.

--j-'- A &a-

, , ' qF3.6br^. A |illa nlantae nfele szAlrobbant Ce et kexAben. A rilat AfthulZo*a, eqy hi"atdsos biiv6t. ho.ta, aki - ttircaival egfiitt - tanija wlt az

A biivdszek Geller mozdulataiban nem 6szleltek semmit, ami csa-l6sra engedett volna kdvetkeztetni. Zorka ezutdn egy ̂ z onos vill6valotthon ellen6rzd kis€rleteket v€gzelt. Megpr6b6lta mindk6t kez6velmeghajlitani a villiit, de nem j6 sikerrel. A peng6t csak igy tudtafoglalatdb6l kivenni, hogy a villa nyel6t satuba 26 a 6s kalapdccsalmegiit(itte. Ezek utiin Zorka ir6sba adta v6lem6ny6t, hogy Cellemeknincsenek,,triikkjei".

148

CORAT XA,\LAI.IIX, SZXTROBBANT I$IST&YOK

l€o Leslie den biiv6sz hasonl6 mddon vdlekedett Cellerr6l, miu-ten alkalma volt kdpessdgeit kijzelebbr6l megvizsg6lni. Egy olyannikkelezett biztonsdgi zAr kulcsit adu et neki, amit el6z6leg lakk6-teggel vont be. Geller ujjainak hadsdra n6hi4ny mesodperc milva alakk6teg felrepedezett, majd a nikkelr6teg felkunkorodott a kulcson.A d6n biivdsz sem l6tott semmilyen gyanlis mozdulatot, 6s semmi ra-cion6lis oko! sem tal6it. amivel ajelens6get megmagyardzhatta volna.

SzxrPTrKUsox A HAJLiTisR6L

A m6r iddzett parn{let n6tel6n szerzoje a mindig mindenben k6telk€-d6k v6lem6ny6t fogalmazta meg, amikor magyaiiatot keresett afia,hogy mik6nt lehet kulcsot meghajlitani: ,,A legrdgyobb nyilvdnosstigoteuel a triikkel khet kivivni. A kuhsok szenilyes dolgok, az emberekivekig megtaftjdk, hogy banitaiknak mutogasxik. Az aut6kulcsok.nkdnnyebb neghajlitani, mi t a hkiskulcsokat, gyengdbb anyagb6l kd-s.iilnek, ezirt egy asztul vagy egt s16k Ldba alatt is meghajllthut6k. EgJdarabig elterelem a nizdk Jib-elmA' n;el6t a val6di hajlitdsra sor ke-r lne. Minden aft6l JiiBE, hog't mifile kulcsot adtak, tuinyan figyelnek,men4tire lehet dtverni 6ket, milyetu a riusitds is hasonl'k. Ine, egylehet6:69: kdrek egl kulc:ot As negnl.en, hol hajlithati me1 a leg-knnnrebben. Megnondo'n a tulajdonasnalr hag) negpibdlon neghajliuni, de ne legyen csal6dott, ha nem sikernl. Naha me$' a dolog,niha nem. (Ez arra az esetre j6, ha tilsigosan kdzelr4l nlz ds nem si,Leriihrc a triikk.) UB\ kell i l.ni, hog a tulajdonos tartsa a kul.seglik ri]it, tnig a nuisikat ln simagatan tiibb perLi!. Pers.e nen kjrtinik senuni. Ilyenkor ig, csiruilok, t intha ctult;do| "utik, b.)csdna-tor l:lrek is Jhlrereszem a kulcsot, nondvdn. hogt kns6bb jra negptj-btiloul. LIa a e.6k nedeledkeztek a. e86s.r6l ls nir ftgen vatttniw^ru fgyelnek akkor kell a kulc.\ot valahog), meghajlitanl E.t ret-tent6 gyorsan kell csindlni. de ezutdn ndr minden ren.lben |an. Mittdnmeghajlitottam a kulcsat, mdg vtirok. Ot vag! tia pek milya egysaercsakfelkapotn, mondvtin, hoBJ 'na, pftibtiljuk neg mAg egJ,s.e'.<. A. uj-janat iqr tafton, ho|y lefedje a kulcs Jel6t, de a truisik r4s. egyeneslegJen. Ez tdn izgatottan ig! teszek. mintha ne|jd nc az ,er6., lsine, sikeri.ih a kts4rle.! KArdbb aLnr eg halom biblidr.t is megeski.is.-nek, hogy ldttdk, atnikor a keTemben meghajlott a kutcs. Nlhriny napnilw pediq tui aat mondjtik, hogr^ atnint kezenbe yettem, ndhti4, ni-sodperc nilya eghajlott. Aa el6zetes pnjbAlkoadsokat mdr meg sentenlitik. A. esetek fellben pedig a.t dllitjdk, hogy tegattibb htirotn tni-tene voltam a kulcst6l, mikb.ben az deformdl6dott. '

t49

TtTot(z{Tos ERot(?

igy gondolja a pamflet szerz6ie a kulcshajlitds ..fizikejtc . Csakhogy ezzel a m6dszerel egyetlen bri\'6sznek, egyetlen er6miiv6szneksem sikeriih utdnozni a hajlitiisokat. kiilcjndsen pedig azl a nyilv6nval6 viltozilst, amikor a hajles a szemiink el6tt megy v6gbe.

KIJZ^TEK RLADINGBEN

l9E? nyarin megldlogattam Uri Cellert London kdzel6ben. Reading-ben. Akkoriban a gijmbvilliinmal firglalkozd kdnyvemen dolgoztam.s Uril az6rt kerestem fel. mert az €let€rol sz6l6 kijnyvdben megemli

4.6br^. Liri Gellu katk:ilhajlinisdnak ihd J' mo..anata. Ha a jel.ett ttltjdonnyonninka kanalat, a: erd a.eLlenke.6 itd'trba hajlitand.

tette. hogy n€gy6ves koriban egy f6nylo, zizegci giimb regiilt a hom-lokdhoz. Ar:ra gyanakodlam. hogy a jelensdg gitmbvill6m volt. Urimeger6silette ezt 6s apr6bb r6szletekkel kieg6szitette a k6nyvben leirldlmdnydt. Azten felajenlotta, hogy meghajlit egy kanalat. Tudtam,hogy kdpes ilyesmire. ezdrt azt mondtam, hogy nem sziiksdges; nemvoltam errc felk6szijlve. nem is vittem sajSt t6rgya(. Uri legyintett,mosolygott 6s felkapott egy kiskanaLat, odahozta a medencdje sz6ld-hez. Fiird6nadrdgban volt. 6ppen tszni k6sziilt. A 4. dbriin bemutatottm6don a jobb kez6be fogta a kanalat. 6s a bal keze mutat6ujjdval

150

GOSBE I{ANAI"III SZETIOEE^NT I$ISTAI,YOK

gy€ng€den elkezdte d6rzsitlni a kanel nyak6t. Tal6n htisz mdsodpercm(lva tithat6an gitrbiilni kezdett a kandl nyele az 6br6n ldthat6 irdny-ban. Ekkor ideadta nekem a kanalat, beugrott a medenc6be, s lethat6annem 6rdekehe tovrbb az ijgy. (A kanalat gyengdden, minden fizikaierdfeszit6s n€lkijl simogatta. mert a kiirme alatt a hfs nem feh6redettel. K6s6bb a vacsoriinal l6ttam, hogy amikor a k6st hasznelta, akkor akdrme elszinez6dittt, ahogy birki mdsnak is.)

Ui kdnyelmesen temp6zott a medenc€ben, 6n pedig zsebre tettema kanalat. Mintegy negyed 6riin iit zavafialanul besz6lgettiink, senkisem volt a kdzelben. Az6rt motoszkiilt bennem a kiv6ncsisdg, s a ka-nalat kdt-hi4lom percenk6nt el6vettem 6s megn6zrem. Folyamatosanbviibb gijrbiilt. Az alakv6ltozes legfeljebb negyed6ra milva meg6llt,6s a kanel ebben az alakban az6ta is otlhon, a szekrdnyemben ell. Egyfizikus koll6gdmat megk6rtem, hogy vizsgdlja meg az anyagdr. Meg-6llapitotta, hogy kdzijns6ges eziistdtv6zetb6l k€sziilt a szokdsos eny-he szennyez6d6sekkel, ijtvajz6 anyagokkal.

Tudom, hogy ez a bemutat6 nem tudomdnyos kis6rlet, de meggy6-z6d6sem, hogy ezt a hat6st trUkkel nem lehet el6id6zni. A metallog-r6fi6ban nem ismeretes olyan hates, ami ityen jelenr6s m6rt6k0, lassialakvlltoz6ssal j 6ma - htihates n€lkiil.

A ItusrED-uzscAtAToK ANGLT,{BANJohn Hasted, a BirkbeckCollege szil6rdtest fizika prcfesszora laborat6-riumi kdriilmdnyek kdziift vizsgilta Gellen 6s miisokar is. Tdbb tucatalannyal is kis6rletezeft 6s szrdmos drdekes eredm6nyre jurotr [8]. Has-ted kiirultekint6en 6s sziv6san fogott a vizsgilatokhoz. Uri csak ritk6n6llt rendelkezds6re - 6s egyrltal6n a kutar6kkal ritkin e\t sz6ha , ez6ftHasted inl(ebb tizen6ves fiatalokat keresett Ks€rleteihez. Ok nem tud-tak olyan lftvenyos eredm€nyeket produk6lni, mint Urj, de sokkal ki-tart6bbak, lelkesebbek voltak. Hast€d is kulcsokkal Ks6rletezett el6-szitr, de legink6bb csak a26fi, mert Ks€rleti alanyai ezeket szokdkmeg. K6s6bb fokozatosan t6rt ,t olyan mint6k hasznilatera, melyek akutatdsban hasznosabbnak bizonyultak. tdbb inform6ci6t adtak. Miutiinlaborat6riumban - mestersdgesen - ezt a hatdst nem lehetett el66llitani,a konzervativ kutat6k nem fogadtdk el a kutatds eredmEnyeit, mert igazugyan, hogy Hasted 6s ,,csapata' m6rhet6 6s l6that6 eredm6nyeket pro-dukelt, de ezek a hatasok nem a megszokort m6don jdftek l6tre.

Hasted mer a munka kezder€t6i fogva a felszin alatt valami m6-lyebb, 6lhlenosabb jelens6get kereseft. Az 6sszegyi.ijrdtt adarokb6l vi-ldgoss6 v6lt. hogy ez a hat{s nemcsak a fimeken jelenik meg, hanem a

151

TITOKZ.{TOS ER6I9

nemfAmes any&gokon is, pALLi I, a nenrfimes biskilyokon. (Persze a.ideg kistAlyokon a hat6s nem folyamatos nyril6s, plasztikus alakv6l-bzas formdjdban jelent meg, hanem rideg titr6sk6nt. Bdr neheny esetben, p6ld6ul a porcelann6l tapasztaltak k6pl€keny alakveltoz6st is, tud-juk azonban, hogy a f6meken csak aklor okozhatunk maradand6 alak-v6ltoz6st, ha mechanikai fesziiltseggel meghaladunk egy bizonyos -dltaliiban igen magas - kijszitbszintet. Ha trill6pjuk ezt ̂ z rigynevezettrugalmass6gi hatijn, akkor a f6miink mdg egy darabig k6pldkeny m6-don nyilik, de a nernf6mes lcisdlyok, anyagok eltalaban szinte azon-nal eltdmek - ezek az anyagok a legritkdbb eserben plasztikusal.

A nyfjthat6sdg m6rt6ke minden f6mn6l m6s. A tiszta aluminium-nel ez pdldiiuf 137o, al6gy ftm6l23Vo 6s a lSgy ac6lndl 17Vo. Ezek az6rt6kek m6r ttnmagukban is alkalmasak aira, hogy elddntsiik, vajonaz alakviltoztates puszta k6zzel t6rt€nt-e, vagy pedig eddig ismeret-len m6don. Mert ha olyan l6gy ac€lra akadunk, amely eredeti m6rct6-nel slEa-kal lett hosszabb, akkor tudnunk kell, hogy erfe a szokesosm6don nem kerUlhetett sor.

Hasted az alals(valtoziis m6r€sdr€ igen 6rz6keny, dgynevezett nlilds-mArd bAlyegeket r^g sztott a kis6rleti tdrgyaka, mert val6szinii volt,hogy a mechanikai fesziiltseg nem lri el ezt aa el6g magas rugalmass6-Ei hatlirt. A nytlAsm&t b6lyeg nagyon egyszerri eszkijz. L6nyeg€bennem m6s, mint egy vdkony f6mf6lia, vagy dr6t, melyet a Ks6rled tiir-gyunkra fagasztunk. Ha a t6rgy megnyjlik, akkor ez a v6kony f6lia isvele egyiitt nyilik, s igy elektromos ellenelliisa v6ltozni, nrini fog. Eznagyon pontosan m6rhetd- Az esetleges h6mdrs€klet-v6ltoz6s hat6sa isismeretes, igy a m€r6si hibdk el6gj6l kikiiszijbdlhet6ek.

Hasted teh6t nem kizft6lag vizualis megfigyel6seke alapozta m6-r€seit. hanem felhasznilta a nyfldsm€r6 b6lyegekkel kapott eredm6-nyeket is. Az els6 kis€rletek ut6n rovAbb finomitotta m6dszer6t azzal,hogy ezeket a kis nyfldsm6rd bdlyegeket 6ltaleban a fdmtergyak bel,sej6be helyezte, hogy megv6dje 6ket az elekrosztatikus zavarokt6l.M6sik igen jelent6s 6vinr€zked€se volt. hogy o HsArbi alanyok nemArhettek a tdryJakhoz, csak kisebb-nagyobb tiivolsdgb6l hathatrak atifgyakra. Ez a megszoritds nem jelentett gondot, men a tizendvesekkdziil tdbben I m6ter tdvols6gr6l is rudr6k a rirgyakat ,,hajlitani".Akadtak kcjztiik (p6ldeul Andrew G. 6s Stephen North), akik 1,J r!1-ter tdvolsd|rljl is kepesek vollak vdltoz6sr el6id6zni a nydldsm6r6 b6-lyegen. Egy Nicholas Williams nevii firi pedig m6g 3 m6rerr6l, s6tegy alkalom'r,al I 0 my'terr6l is!

Min€l v6konyabb 6s keskenyebb a pr6badarab, egy ado$ er6 anndlnagyobb megnyflist hozhat l€rre rajra, vagyis ann6i er6sebbek a je-

t52

ciiRB[ xnNAL{q sziTn088 NT rGrsriryoK

lek. Ekkor azonban a m6r6si hibdk 6s - k6zbevdtel eset6n -. a kiils6er6k is m6dsi ,,zajja]" jiirnak. Ez rigy csiikkenthetd a legtobban - 6s ak6telked6k szdmdra is meggy6z6bb -, ha vastag, meghajlithatatlanpr6badarabokat haszn6lunk. Tovdbbi 6vint6zked6sek is segitettek ab-ban, hogy a m6Esi hibekat a val6di jelek6l megkiiliinb6ztethessek.Fehagasztoftak olyan nydl6sm6r6 b6lyegeket is, amiket nem kdtdttekf6m pr6badarabhoz, 6s ezeknek ajel6t is m6rt€k. Ha ilyenkor peld6ulmeresi hiba indukdlna jelet a nyfldsm€r6 b6lyegeken kiils6 elekro-mos ,,zaj" miatt. ̂ U*or M minAkAt b'lyegen megjelenne. Azok a m6-r6sek 6rv6nyesek teh6t, ahol a nyril6si jel kizdnilag a pnibalarabraraigzitett nyillismArd bibteqen jelenik me B.

5. 6b.^. A szee6 tuLajdondban le6 exiistkatalat Geller megsimoqatta. mjda tunalat a rzen6 nadnigja zsebAbe tuue, s az on vette feL a kepen Athat6lormdjtit. (A knrknt6t eg, gijnbvilLin hajlitoxa meg.)

A m6r6sek szerint a paranormdl jelek dbaldban rc;vid idejfrek.szinte mindig rdvidebbek egy miisodpercn6l. csak elv€tve tapasztaltaktdbb masodperces jelet - ritk6n fordult el6, hogy rdvid impulzusokb6l5116 jelsorozat 10 m6sodpercn6l tovebb tariott volna. Ez viszont ele-gend6 volt ahhoz, hogy 6lland6 alakv6ltoz6st hozzon l6tre. A jeleknagysAgdb6l ara is kovetkeztethetiink, hogy a feszijlts€g a rugalmastartomenyon beliil marad, vagy pedig sz6molnunk kell maradand6alakvaltozissal. A pr6badarab nyom6- vagy hiz6feszillts6g6nek ir6-nlaL is i lmerj i i l . mivel tudjuk. hoey hov; rdgzil j i ik.r belyeger. igyliibb nyilasm€rd b€lyeg segits6gEvel felrajzolhatjuk azt ̂ z er6elosz'l6st, ami a Ks6rlet sordn a pr6badarabra hat. A nyLildsm6r6 b6lyeg te-hat megbizhat6 mdr6eszkttze a..f6rnhajlitds" vizsgelatanak.

Titbb pr6badarabon v6gzett Ks6rlet bebizonyitotta, hogy a jelekszinlconban drkeznek, azaz eglszerre agrobb tlrrls:an beliil l6p felez a hates; egyszeffe tdbb pr6badarabon is el6 lehet idlzni a para

r53

TIIOIZATOS [R6ru

normdl alakvdLoztist. Ez azt mutatta. hogy valamilyen kUI6 leges te-ret keLtenek neguk koriil a kislrlet rlsznevdi. A m6r6eszkdzdkkel aztis kideritett€k, hogy a hatds melyik testr6szr6l 6rkezik, de ez miis 6smds lett a kiilijnb6z6 alanyokn6l. Volt, akinek a keze, volt akinek ahomloka vagy a mellkasa gener6lta ezt a mez6t. Mivel a pr6badarabo-kat a kisErleti alanyok nem 6rinthett6k meg, azt is vizsgdltdk, hogy akiildnbatz6 v6d6 erny6kol6sok hogyan hatottak a folyamatra- A Ks6r-letek sorin bebizonyoso doll, hogy ha teuesen lezlir dobozokba helJ)e-zik a W'hadarabokat, akkor j6ral Itengibb, j6val kisebb a hatds, demeg kimutathat6. Ha azonban a ,,le6my6kol6s" csak r6szleges, akkora bates nem gyengiil jelentdsen. Heromf€le rdszleges drny6koldssalkjs6rleteztekr eldbb vdrdsr€z, aztiin iiveged6ny, majd egy ldgy ac6l-edeny aljdba. kdriilbeliil 25 centim6ter m6lys6gbe teu6k a pr6badara-bot. Mindhifuom esetben ^zt tapasztaltak, hogy a hatiis legfetebb csakn6hdny miisodpercet k€sik, de nagys6ga kdriilbelijl ̂z onos azzal, mintamikor nem haszndltak dmydkoldst.

Hasted megpr6bdlta ,,felt6rk6pezni", hogy a hatds intenzit6sa fligg-ea t6vols6gt6l. (A klasszikus fizik6ban az eleklromos 6s m6gneses terekintenzit6s6n6l kimutathat6, hogy a pontszerii. elellromos titlt6sn6l p6l-diul a t6r er6ss6ge a t6volsdg n6gyzet6vel forditottan ardnyos.) A m6,r€si eredm6nyek egy€ elmrien ̂zt mutattak, hogy nem ilyen tipusli,,t6rer6ss6g-megoszles" l€p fel, hanem a k/sirleti alaqt wlamigenm6don klpes ,$5kuszdlni" ezt a hatdst egy neh til tdvoli, sziik tdr-rlszre. Ez azt jelenti. hogy ez a t6rer6ss6g a kis€rleti alany test6nekkdzvetlen kdmyezet6ben gyeng6bb lehet, minr az adotr t6rgy kitmyd-k6n. A m6r€si eredm6nyek vizsgdlat6b6l kiderijlr, hogy a trrgyakon, a,.f6kusz6lt" hely kiimy6k6n ez a t6rerdss6g-eloszlds a causs-gdrb€hez(harangg6rb6hez) hasonl6 m6don dsszponrosirhat6. A hat6s maxi-muma a haranggiirbe csdcsdn6l van 6s mindk6t oldalon egyre gyengiilAz alakviltozis mindig a kiiz6ppont kiirny6k6n taiiilhar6. Ez az ered-mdny az6rt is figyelernre melt6, mert a klasszikus, ismert terekkel ezahat{s nem val6sithatli meg.

Az dsszegyiilt eredmdnyek segitsdg6vel arra az alapvet6 kdrddsreis sikeriilt megbizhat6 vdlaszt kapni, hogy vatamif6le paranorm6l erdhajtitja-e meg a t6rgyakat, vagy pedig a t6rgyak fizikai tulajdonsdgai-ban iiin rcfie olyan veltoz6s, melynek segits€g6vel minregy meglii-gyulnak. (Ezt a hatast igy 6nelmezhern6nk, hogy a rugalmass5gi ha-tiir csiikken, 6s ekkor a test mdr a j6val alacsonyabb mechanikai fe-sziills6gn6l is elveszti rugalmas tulajdonsrgait, 6s elasztikuss6, k6pl6-kenny6 vdlik.) Az eredm6nyek egydrrelmiien azr mutaftak, hogy azut6bbi v'lasz felel meg a val6sd$ak. Ha ugyanis igazi mechanikai

Gi'R8E I({NAI,II(. SZ'TROBBANI [f, IST.O,YOI(

er6k lettek volna felel6sek az alakvdltoz6s6rt. akkor nehezen magya-rtuhatn6nk meg. hogy hogyan lehet ezeket az eftket kiegyensiboznirigy, hogy a t6rgyakjelent6s m6rt€kben ne mozduljanak el. A t6rgya-kat ugyanis felfiiggesztett6k a nytliism6r6 b6lyeg vezet6keire, igy alegkisebb er6hatds is elmozduldssal jdft. Elmozdulds. tdbbszdr is 6sz-leltek, ezek ̂ zonban nem voltak jelent6sek, semmikeppen sem okoz-hattiik a szembetrln6 alakvdltoz6sokat. tor6seket.

M6s megfigyelesek is al6t6masztottik ezt a feltdtelez6st. El6szdr isa t&gyak - igaz, csak r6vid id6re -, de dgy megl6gyultak, hogy p6l-d6ul a pdnz6rm6n m6g a kdrdm lenyomata is megldtszott. Ez a hat6smegmagyardzza p6lddul azt is. hogy mi6rt 6ppen a kanalak nyakagdrbtil rneg. A kandl gyiirtesakor az anyagban belsci mechanikai fe-szi.iltsdg keletkezik. Ezt onnan is tudjDk, hogy ha olyan magas ho-m€$€kletre hevitjiik a kanalakat, ahol meglSgyulnak, akkor ez a bels6fesziilts6g kiegyenlitodik, s a f6m deform6l6dik. Ugyanez tiirt€nik a paranormdl .,f€mhajlit6s" soiin is: azokon a helyeken, ahol a gy6rt6s so_rAn mechanikai fesziiltseg gytilik dssze, a testek elmozdulnak, eltor-zulnat, men a rugalmassiigi hat6r rendKviili m6don csiikken. Az ilyenanyagszerkezeti veltozisok aztdn kismdrt6kii, de 6lland6 kem6nyed6stvagy ldgyulSst okozhatnak az anyagban.

Hasted mdgneses rendelleness4geket is 6szlelt a kiserletek sordn.Egyik alkalommal Uri GeLlemek egy nagy tisztas6gd (99,999obJ mo-libddn-kistalyr kellett befoly6solnia. (A molibd6n kist6lynak nagyonalacsony a m6gneses szuszceptibilitdsa, 6rz6kenys6ge.) Uri nem 6rin-tette a kistelyL a keze mindvdgig felette volt. Rdaddsul az egyik kis6i-letvezet6 sajet kez6t a minta 6s Geller keze kiiz6 tette. Azt tapasztaltiik,hogy a molibd6n mint6n eldbb egy kis hajlat keletkezett, majd pedigmignesessi vdb. Ar]a azonban nem kaptak vdlaszt, hogy mi okozhattaa mdgneses tulajdons6gok hirtelen veltoz6sdt. Hasted azt is dszrevette.hogy a paranormril m6don meghajlitott femt6rgyaknak a hajlit6s kdr-ny6k6n rij mdgneses p6lusai keletkeznek. Ilyen mdgneses p6lusok apuszt6n kdzzel val6 hajlitds sor6n nem kehhet6ek.

Szokatlan elekto os lla/.irol is fell6ptek. Hasted ezeket el6sz6rakkor tapasztalta, amikor Gellemek egy Geiger-Miiller-szdmldl6tkellett miikdd6sbe hoznia. Ha az ioniz6l6 radioakiv sugdrzds mintegyrovldre zetja az &zekel6 fejet, akkor a miiszer jelez- El6szar Urit el-len6rizt6k, hogy nincs-e a ruh6zadban vagy a test6n valamilyen ra-dioakiv fon6s, de ilyet nem taldltak. Ezt kdvet6en a mllszen hitele-sitett6k. majd Geller hosszri ideig koncentrilt. Tdbbsziir is sikeriiltnagy kisiil6seket l6fehoznia, amit a mr.lszer egydrtelmiien regisztr6lt- ndh,ny esetben a milszer kijelzdje a v6gs6 6rt6khatiron is tilsza-

t55

TITOXZITOc [RdK?

ladt. A Ksdrletek ely r'szenel a Geiger-Miiller-szdmliil6val egyiirrbekapcsoltak egy miigneses t6rer6ss6gm6r6t is - ez a miiszer is akkorjelzett, amikor a sugifuz6sm6r6.

Id€zziik fel a Geller leleplez6s6t c6lz6 pamfletnek a fenti Ks€rletrevonatkoz6 passzusdt: ,,Mdr r4gfua rcneatem. hogy benutatom er6mhatAsrit a Geiser-sugtindsmirire. 1974-ben lLtndonban dssaej'tt adolog. Ndtuiny nagt irdwl 6s fi.ikussal ktl1tkoztam. E darab rallt-oaktiy anyagot erdsitetten a cip6m ondra. Amikor aa asztalruil til-tiink. d mir6csdyet a kezenben tarw.r iql csindham, mintha roppantm6don erdlkitdnlk, hanqosan lAlegeatem, iaaadtam. Abban a pillanat-ban, amikor azt nondtam, hogy most yalaminek tijnlnnie ketl, cip6norrAt az asatal alat egAsaen magasra emebem, kdzvetleniil a m4r6csdald. A mArd neginlLtlt. Arthur Koestler teljesen odavoh. Ha 6t a magam oldal1ra tudom dllitani, akkor nyert i.igyem van. Azt hiszik. hog,.laJizikusoknak van ann,tti esziik, hoSy dtkutassanak? U$'an! Ez esziik-be semjutatt- Most mdr persze sosem tudjdk meg, hog,\ mi ti)fiAd. Lehet, hog leqkd.elebb mdr nem [es. alktlnnm arra, hogy megcsinril-jam e.t u rriikkt;t, de nem baj. Mintlig egy l'pAssel q biiyAs.ek el6ttkell jdrni. EgJs.er tal6n nj vatldst akpitok. Ha eg da?adt tizentt6yes indiai Jin 6s egy gazdag koreai iizletember mescsindlhatja, enmiirt ne reherndn? A legnagyobb csoda persxe az" ha eg| hottatfehd-tnasatultk. Ea nig kihiyds, .le dolgozom rajta.

A pamfler ir6ja nem rudta, vagy iirsiklotr afeleft, hogy Hasted a K-s6rlet el6tt alaposan megvizsg6lta Gellerr. ellen6rizte, hogy nem taldl,e a test6n radioaktiv anyagot. A jelzett m6don rem lehetne meg,sz6lal(atni egyiiit a Geiger-szimlil6r is a magnetom6ter!: a kicsiny.elreitett radioaktiv anyagok nem induk6lnak mrgneses teret. A n6v-telen szerz6 ezzel is csak azt bizonyitja, hogy teljesen t6j€kozatlan aszakszerij m6r6sek, vizsgelatok vildgrban.

A kfs6rletvezel6k arla is Knosan iigyeltek, hogy sztatikus elekrc-mos jelens6gek ne ckozhassanak m6r6si hibekat. T6bbsz6r is 6szrevett€k ugyanis, hogy a vizsgillatok alatr n6hany elekronikus mdr6eszkdz6s videokamera egy darabig hibiisan mtikddittr, maid minden 6tmenetnelkiil rendbe jdtt. Ebb6l azr a kiivetkezter6st vont6k le. hogy dla-nibem ruidon - ideiglenesen - a ttillak elektromos vezet1kdpesslgeis meg'.dltozhat, aminek oka az antagok szerkezetinek me?vdhoziisd-ban keresend6. Mindez, valamint a r6gebbi. hasonl6 esetleiresok soraarra k6sztette Hastedet, hogy megvizsgiilja ezel<nek az eleklromosrendelleness6geknek keletkezesi kdriilm6nyeir. Egy egyszerli m6rdesz-k6zt szerkesztett, amellyel az elektromos t61t6s megjelen6s6t. vagy atdltds csitkken6s6t leheren 6rz6kelni. Ezekben a kisdrletekben a m6r6-

cdruE &NAr,|Ii- sz[TRoBB,NT l$lsrillof,

fejhez termdszetesen nem drhetett hozz6 a Ksdrleti szem€ly, mert csakigy lehetett minimalizdlni a mdrdsi hib6kat. A tovibbi biztons6got szol-g6lta, hogy ezt az 6rzekel6 fejet el6bb egy vezet6Ekerccsel vettdk kor-be, amit gondosan szigetehek az elektrosztatikus halisokt6l. Ha a leve-g6ben mdgis jelen volt valamilyen elekromos tdlt6s. akkor az ebb6lkeletkez6 m,gneses teret ez a tekercs 6rz6kehe. Ilyenkor az 6tzdkel6fejen megjelent t6lt6st egyszeriien m6r6si hibanak lehete( betudni. Szii-lettek ̂ zonban olyan m6r6si eredmdnyek is, amikor tdlt6smozgdsnaknyoma sem volt, a tdlt6s m€gis megjelent vagy eltrint az 6rz6kel6 fejen.Ene az rijabb hatesra k6s6bb m6g visszat6rlink.

Osszefoglalva tehiit azt mondhatjuk, hogy a kis6rleti alanyok dl-tal kivdltott hat6sok nem kiz6r6lag a f6mek szil6rdsegv6ltoziis6rakorlatoz6dtak, mert az elekFomos vezetokdpessdg 6s a mdgneses iu-lajdons6gok is megvdltoztak. De m€g enn6l is fontosabb, hogy Hasted vizsgelarai viligosan rdmutattak ana, hogy nem vaiamifdl€ kiil-s6 er6 okozza a v6ltozdsokat (ahogy eddig hittdk), hanem az anyagideiglene' I t ig;uld:a dl l a lurcso hatdsol mogoll. ipy \egi i l i .anyagszerke.eti, kristdffizikai okokat kell keresni e mdgiift, hogJ,nilrt is 'aittozhat meq ideiglenesen olyan jelentds mdrtdkben azani)agok szihirdsdga.

Hasted vdlemdnye szerint az dsszes vdltozds az anyag szerkezet6-nek veltozrsefa vezethet{i vissza. H{1 negwibozik akdr a kristdl'os,akir az amorf anlag s.erkezete, e. m;ndenkAppen szikirtlsdgi, elekr-ronos, h.iyezedsi As mdgneses tulajdonitiguinak iltoztisdvaL jdlegyi,iu. H^sted szerinl a ldgyul6s dgy keletkezik, hogy - ma m6g is-meretlen m6don iiresed€sek. ricshibdk keletkeznek az anyagban. Eza ttmek esetdben azzaljir,hogy klptlkenrekki viilnak. Amint vissza-alakul az eredelj struktdra (krlstiilyforma). az anyag nagyiiib6l vissza-Dyeri eredeti szilerdsrgrit. (Ugyanigy a tcjbbi tulajdons6g is vilbzik.tehiit egyszerre m6rhet6 a szil6rdsegi, elektromos vezet6k6pess6gi.m6gneses stb. rendelleness6gek sora is.)

A FRANCL{ KUTATASI ER[DME]\\TXUri Geller p6lddja nyomdn sokan kipr6b6h6k. hogy vajon kepesek earm. amire Geller. Egy fiatal francia f€rfi. bizonyos Jean Pierre Girad. gy6gyszertiri elad6 6s amat6r bijv6sz is r6j6tt ana, hogy hasonl6hatasokat k6pes el6iddzni. El6szdr csak isrner6seit, baretait sz6rakozlatta. k€s6bb mesok is felfigyeltek 16. igy keriill kapcsolatba a Pechi-ney Ugine f6mfizikai laborat6riummai. Ebben a labofat6riumban fej-lesztetdk ki a Concordc reptjl6g6pen haszndlt f6mtttvdzeteket [9].

t s7

TITOI{ZATOS BR6K!

Az ellen6m6 vizsgiilatokat v6gz6 C. Crussard 6s J. Bollvaist mi{smegkiizelit6st vSlasztott. mint Hasted. Nem nyriliism6rci b6lyegekkel6s v6kony pr6badarabok segits6gEvel regisztrdlt6k a veltozrisokat, ha-nem nagy 6s nehezen hajlithat6 pr6badarabokkal. Mivel tudt6k, hogyGirard amatdr biiv6sz, egy el6zetes Ks6rletsorozatot v6geztek- Ennekfilmanyagdt, m6r6si eredm6nycit bemutattiik tdbb fiancia 6s kiilfitldibliv6sznek. Segits6giikkel tovdbb szigoritottdk a maesi, megfigyel6sim6dszereket. Ez6rt a kes6bbiek sordn, ha a legkisebb gyanis mozza-natot is 6szlelt6k, akkor az eg6sz m6r6st 6rv6nytelennek tekintett6k.Sziizdtven m6ftst v6geztek Gilard-ral, amib6l mindossze hiszat te-kintettek teljesen hib6tlannak 6s abszolit szigorrinak.

M6r6seik sordn 25-35 centimdter hosszri. 6s 8-17 millim6ter 6tm€-r6iri f6m rudakat haszn6ltak. Ezek 6ltal6ban kajnnyii aluminium-otvo-zetek voltak, de felhaszn6ltak 162- 6s alacsony sz6ntaftalmf acdl- 6smagn6zium-otvdzeteket is. (Az els6 mdr6sekn6l mindig kisz6molt6kds megm6rt6k az adott mintadarab meghajlit6s6hoz sziiks6ges er6t.)Egy ember 6ltal6ban 20-38 Nm nyomat6kot k6pes kifejteni ilyen md-retii testeken; Girard maxim6lisan 28 Nm-es forgat6nyomat€kot voltkdpes el6mi, de ezt is csak l6that6 edfeszit6ssel.

Az els6 publikelt mdr€s soren Girard-nak egy 25 centim6ter hos-saj, 8 millim6ter i4tmdr6jii diraluminium-iitvijzetb6l k6sziilt rudatkellett meghajlitania. Ennek a pr6badarabnak a kritikus hajlitisi for-gat6nyomat6ka 15 Nm volt, amit mer lehetetlen liithat6 er6feszitesn6lkiil teljesiteni. fgy vdgezt€k el a m6r6st, hogy az el6zees ellen6r-z6s utdn a f6m rudat tdnik el6tt eg, bzdrt iircgcsdbe helyezdk. 6.s azeg6sz kis6rletet filmezt6k. (Magam is l6ttam ezt a filmet, ami mindenobjektiv megfigyel6t meggyiiz arr6l. hogy nem csal6ssal k6sziiitek akis6rletek.) Girard az eredei fefi r\\dat nem Arinthette meg, csak a le-zirt iivegcsdvet tarthatta a kez6ben. Koncentrdlas uten, amikor igy6rezte, hogy vafamit sikerilt el6rnie. a mig ,ni dig lcatirt csd)et visz-'szaadta az egyik kjs6rletvezet6nek. A csdvet tanik eldtt nyitott6k fel.s azt tal6ltrk, hogy a nid meghajlott: a k6zep6n6l az egyenest6l mint-egy 2 millim6terel t6rt el!

Egy m6sik m€r6s is kiiliintis eredm6nnyel jert. Egy 30 cm hossz6;17 mm dtm6r6jii, 2Ea rezet nfi^ln 26 aluminium-iitvitzetb6l k6szlltrudat haszn6ltak. melyet megfelel6 jelz6sekkel ldttak el, hogy ne le-hessen kicser6lni. Ezutan odaadtak egy 140 kil6s, rendkiviil erds em-bemek, hogy hajlitsa meg. A f6fi legnagyobb erdfeszit6se ellen6resem tudott csak egy nagyon kicsi elhajl6st, legfeljebb 0,6 millimeteresdeformrci6t l6trehozni. Ezut6n megieliilt6k azt a sikot, ami menr6n eza deform6ci6 l6trejiltt. OdaadtAk a rudat Girard-nak is, aki feltiirte

158

ctiRB[ [,{NAI-{{" szf TR0E&{NT fi &s'rAr,yol(

ingujj5t (semmilyen gyrifli, vagy miis femtftgy nem volt a kez6n),6segymiis ut6n n6gyszer is meggdrbitette azt olyk6ppen, hogy egyik v6-gdtjobb kezdbe vette 6s bal kez6vel enyh6n simogatta. ddrzsdlte. lgyk6tszer hajlott meg a njd, majd njb6l k6tsze. rigy, hogy bal keze leg-feljebb cjt centim6ter magassdgban volt a rrd felett. A krs6rletvezet6k1. m6teffe iiltek t6le mindk6t oldaldn, 6s az esemdnyeket filmkamerais riigzitette. Minden egyes elhajl5s uten az egyik kis6rletvezet<i le-rajzolta a meghajlott nid kontrjrjiit, alakjdt, mig a m6sik Girard-ra fi-gyelt. A legnagyobb hajl6sokat szabad szemmel is nagyszeflien le-hete$ l6tni. Egy-egy alakvdltoz6s k6riilbelul 10-20 m6sodperc alattkbvetkezett be. A rfd h6m€rs€kletet minden egyes esetben meg-m6rt6k, egy esetben sem taldltakjelent6s felmelegeddst vagy lehrildst.Girard a m€r6s sorin a kezdetben bejelirlt deformici6s sikhoz k6pest34'-os elt6r6st hozott l6tre minden fizikai er<ifeszit6s n6lkiil.

A laborat6riumi vizsgelatok megdllapitott6k. hogy a mintadarab ameghajlisok hely6n mintegy 21qo-kal - teh6,r jelent6s m€rl6kben -lett kemdnyebb, mint a rid k6t v6g6n6l. Ellen6rz6sk6ppen egy azonosmintadarabot is meghajlitottak hasonl6 m6rt6kben. Ehhez 75 Nm-esforgat6nyomatdk kellett, ami legalebb kdtszerese annak az er6nek,amit a 140 kg-os ember kifejtett. Az ellen6rz6 kis6rleteket fgy vdgez-t6k, hogy egymdst6l 20 cm-re megt6masztottiik a rudat 6s a k6t ti-maszt6k kiizdtt 1500 N-os er6vel megnyomtak.

Egy djabb Ks6rletsorozatbai Girald-nak acilrudakat kellett meghaj-litania. A kutat6int6zetben olyan kiildnleges (savdl6, nem feromdgne-ses) ausztenites ac6lt ielftottak el6, amely kereskedelmi forgalombannem kaphat6. (Az ausztenit az ac6l egyik allapota" amiben a vasatomok akist6lyr6cs feliilet6n helyezkednek el.) C6ljuk az volt, hogy az ausztenitnartenzitt4 ,/a16 6tdakrl6sdt tanulmdnyozzrk. (A martenzit olyan iitv6-zet, amiben a vasatomok a kistelyok kdzepen is elhelyezkedhemek, dsez mA ferromdgneses.) A mintadarabok dtmAEe 7 mm, hossais6ga pe-dig 88 mm volt. A pr6badarabokat 1050'C-on leveg6n kem€nyitett6k 6segy 6r6ra s6fiird6be helyezt6k. A miir bizonyosan nem megneses szerke-zet{ ac6lrudatat bejelttlt6k 6s m6g egyszer ellen6rizt6k magneses tulaj-donsdgaikat.

Girard az els6 flidon semmilyen veltoz6st nem tudott ldtrehozni.A md5odikar miir meg tudla h,jlitani. nohd a rudal eldne eB) rjveg-cs6be helyezt6k 6s azt leziirtek. A kis6rletsorozat hiirom Ks€rletveze-t6 €s n6gy tanr.i jelenl6t6ben zajlott,6s ezt a m6rdst is filmre vett6k.Amikor Girard visszaadta az iivegcsbvet, s kivettek bel6le az ac6lru-dat, jelent6s elhajl6s letszott a nid egyik v6g6n6l, s mindk6t v6g6ne6se nuignesessA vrilt A harmadik ac'lru.dat nem sikeriilt Girard-

t 5 q

moxzaTos tR6Ig

nak meghajlitania, de a nid v6gei ugyanrigy ,r.iSnesesekki vlihak, mlntaz el6z6 kis6rletben. K6s6bb megpr6bilt6k laborat6riumi kdriilmenyekktizdtt mesters€gesen is el6id6zni ea a m6gneses rendelleness6get. denem taldbak olyan eljdrasl, amivel a nem m6gneses ac6lt mdgnesessdlehetett volna ,talakitani. Ezek a megfigyeldsek is arra utalnak, hogyGimrd valamik6ppen dtalakitotta a kistdlyok szerkezetdt.

Egy djabb kis6rletsorozatban negy v6kony di.aluminiumlemez ke-m6nys6g6t ndvelte meg Girard rigy. hogy csak a E\terAbe helleztdk alemezk6ket, 6s igy is, h ogy a lefiezek egy iiregcsdben vohak lezdna.A feladatot mind a n6gy esetben sikeresen v6grchajtotta. A lemez ke-m6nysege mindket oldalon legaldbb 20-307d-kal megnijvekedett. A ke-m6nys6g-niiveked6s legeriisebben a lemezk6k k6zep6n mutatkozott,a szdlein gyeng6bben hatott. Ezt a vizsg6latot m6s labomt6riumokbanis elv6geztdk - hasonl6 ercdm6nnyel. A fels6 rdteg eltdvolitdsa utdnelekronmikoszk6p alatt j6l te$zoft, hogy jelent6sen megvaltozott a,,felkem6nyed6sek" helydn a kistdlyhibdk szdma, eloszldsa 6s m6rete.Ez okozta a kem6nys6g megndveked6sdt, de ugyanilyen hibak m6s ti-pusi eloszlesa a mintadarabok ,,megpuhul6s6t" is el6id6zheti. Ugyaneztitrt6nt p6ldrul akkor, amikor kristelyok, vagy mtianyagok az er6sbels6 feszults6g hadsira sz6trobbantak.

A kontrollm6r6sek soiin azt tapasztaltek, hogy azonos anyag{ le-mezk€ket (gy tudnak csak ,,felkem6nyiteni". hogyba mindk6t oldalrameghajlitjdk 6ket. m6ghozzd nagyon kicsi, legfeljebb 50 rnrn-es suganikdrben. Ezt viszont - mint ahogy err6l videofelv6telek is taniskodnak- Gimrd semmi szin alatt nem tehette meg a Ksdrletek sonin. Mes m6-don fgy tudtak el6mi helyi ,.felkem6nyeddst", hogy egy 300 MPa nyo-rnes kifejt€s6re alkalmas 6ri6spr6s alatt dsszenyomtek a pr6balemezt.Ekkor vismnt a lemez jelentdsen elv6konyodoB. nyen nagysigLi erdegy nyitott teny6rben fekv<i, vagy iivegcs6ben lev6 lemezre senuni-k6ppen sem hathat, ezzel teh6t nem magyariihat6 a megfigyelt jelen-s6g- A kutat6k viszont egy6rtelmrien megellapitott6k, hogy a ,,felkem6-nyed6s" minden esetben l6trejdtt Girard kijzel6ben, 6s njncs olyan is-mert fizikai ok amivel ez magyardzhat6 lenne- Girard nem hozott l6treolyan dtalakuldsokat az anyag kistdlyszerkezetdben, amit a tudomr{nyne ismeme. Azt azonban ajelenlegi ismeretekkel nem lehet megmagta-rdznL hog) hogyatl As mib,en mridon hoata ldtra ezeket a vdhazdsokat-Azt sem tudjuk. hogyan tudta az anyag rugalmass6gi hat6ret ideiglene-sen cscikkenteni. Ezeke a hat6soloa sem a szilirdtestfizikai ismeretek,sem az esetfeges triikkcjk hasznrilata nem adnak maqyardzato|

A cikk v6g6n a szerz6k ana kdrik az olvas6kat, hogy sz6ljanakhozz6, pr6beljanak meg valamilyen 6sszerii magyarazatot taldlni a

160

ctif, BE [INAr"ax. sz[TRoBBd\"r l$tsrllYol(

megfigyelt rendelleness6geke. A cikket a Francia Akademia egyiktagjenak, J. J. TrillaFnak a tanfsitvrnya zerja, aki tijbb Ksdrletbenvett r6szt. Trillat m€ger6siti, hogy ezeket a Ks6rleteket szigorian atudondny szab6lyai szerint vdgeztek el, 6s minden 6vid6zkeddstmegtettek, nehogy valaki bdrmilyen tdikkel becsapja a kutat6kat.Trillat szerint a tudom6nyos vilrg sok jelensdget €lutasit az€rt, mertnem 6rti, vagy 6ppen inaciondlisnak tartja. Tijbb kutat6, aki r6szt vetta Girard-ral folytatott Ks€rletekben, nem is tudott mit kezdeni a ldtott€s ellen6rzdtt Ks6rletek eredmdnyeivel; ezek ugyanis a fizikusokatmeglehet6sen k6nyelmetlen helyzetbe hozt6k. A francia metallo$iifi-ai foly6iratban kiizdlt cikk I9l - teljesen 6nhet6 okokb6l - visszhangn6lkiil maradt. Csak dszben az6rt, mert kevesen olvass6k a melallog-r6Jiai foly6iratokat, inkibb az6rt, melt nem taldltak kivetnival6t a K-sdrleti eredmenyekben, ugyan kkor elfogadni is nehaz a leirtakar

N€hiiny 6v milva C. Crussard 6s C. Jollanl [10] ijabb cikket kitzijlta Girard-ral folytatott kis6rletekdl Ezekben a kis6rletekben ugyanolyann) dld5miro bdllegelet hasznalal. mrnt Hasred. Altr ldban ket \ agy ha-rcm b€lyeget mgasztottak egy-egy mintadarabra. Az ellen6rz6 kis6rle-tek azt mutattalq hogy az epoxigyantdval falragasztott 6s lakkal bevontnyfl6sm6r6 b6lyegek rendkiviil j6l tapadtak a mint6hoz 6s semmif€leiit6getdsre, riiogalisra nem adtak nyilask6nt vagy deform6ci6k6nt dr-telmezhet6 m6rhet6jeleket. Az egyik kjs6rletben p6ldriul 2.5 millim6terfalvastagsegd aluminiumcsdvet kellert meghajlitani dgy, hogy egyh66rzekel6 videokamer6val (termovizi6s kamela) m6rt€k a pr6badambfaliileti h6rn6rs6kletdt. Girard a kamera el6tt dgy gttrbitette meg a cs6kiizep!6 rdsz6t, hogy k6t v€gdt csak kdnnyed6n tanotta. A kamera nemdszlelt sernrnif6le meleged6sl- a h6mers6klet v6ltozrsa nem haladtameg a 0,5'C-ot, a berendezds adott pillanatbeli 6rzdkenys6g6t. Egy el-len6rz6 kis6rlet sodn az egyik kutat6 ugyanazt a pr6batestet megpr6-b6lta Girard-hoz hasonl6an tartva, de er6kilEt€ssel meghajlitani. A ka-mera azofilai 2 oc-n6l nagyobb meleged6st mutatott.

Tiibb olyan Ks6rletet vdgeztek, ahol 350x15x3 millim6teres alu-miniDmlemezeket kellett Cirard-nak meghajlitania. Olyan eset is el6-fordult, hogy ,,S" alakrjra gdrbiilt a pr6batest. Az egyik kis6rlet alatt anydldsm6r6 b6lyegek ellen6lldsdt mdr6 elektronikus berendez€s hir-telen blokkolt. rdvid zavar keletkezett. de riividesen minden beavatkozis n€lkiil ij.a tovdbb miik6ddtt. Ez mds kdriilm6nyek kdzcjtt nemfordult el6, val6sziniileg elektromos rendelleness6g tdrt6nt. Ez irzanom6lia mindig akkorjelent meg, amikor a /egerriseb behajl6sokatmdrt6k. Az eredm6nyekbdl az deriilt ki, hogy a Girard test6b6l sz6r-maz6 impulzusok kdriilb€liil I masodperc iddtartamdak voltak, 6s n6ha

161

TITOI{ZdTOS ER6I(?

tdbb is kcjvette egymiist, tdbbnyire rapszodikusan. percenk6nt. (Has-ted az el6z6ekben ismertetett kis6rleteindl azonosjellegri 6s min6segrieredm6nyeket kapott.)

Ann6l a m6r6sn6l, ahol Girard egyik kez6vel 6rinthette a pr6ba-testet, a mesikkal legfeljebb csak fijlijtte k6rajzhetett. m6g a regiszFrel6 berendezEst is egy m6sik helyis6gben helyeztek el. Igy a kutat6kv6laszt kaphattak arra a k6rd6sre, hogy van-e valami hatdsa Girard-nak a regisz!r616 berendez€sre. A pr6batest deformdci6j6b6l az deriiltkt,hogy a hanis csak a pr6batestre konce trdl6don. A kutat6k kul6n-bdz6 ellen6rz6 m6r6seket is v'geztek azert, roS) kideriiljdn, lehet-evalamif6le triikkel befolydsolni az elektronikiit. Ez6rt a m6r6berende-z6s kdzvetlen kdzel€be egy 45kw teljesitm6nyri szikrapdlyiis gene-r6tort helyeztek, 6s a mEr6berendezEsiiket 20 cm re tett6k a genenitor8000v-tal miikitd6 higanyg6zits kapcsol6jrt6l. A rendkiviil nagy 6r-z6kenys6gli oszcilloszk6pon kis. rdvid rezgdseket okoztak a kapcso-lrskor keletkez6 szikr6k, de a kisdrletekn6l haszndlt regisztr6l6 mri-szereken gyakorlatilag semmi nem volt megfiSyelhet6.

Hasted ds a francia kutat6csoport eredm6nyeinek hasonl6s6ga azlmutatja. hogy az eredninyek reprodukdlhat6k mds helyszinen, ntisantagokkal is mds alannral. Mindk6t csoport esetdben alakviilto-ziist, m6gneses 6s elektromos rcndelleness6geket lehetett megfigyelni. A v6ltoz6sok nagy rdsze a mintiik rugalmassdgi hat6r6nak cscjk-kendse, azaz puhul6isa, az elektrcmos anom6lia stb. - gyorsan eltlint.insrabil volt. Ezek magyardzz6k, hogy mi6n neh6z elfogadni ezt a je-lens6gcsoportot. Csak kevds emberndl. csak rijvid ideig ds igen ritk6nI6p fel er6teljesen ez a jelensdg. meetnag,"ardzni pedig nem tudjuk.A magyarizai keres6sdt megneheziti. hogy h6rom kiildndll6 tudom6nyterijlel, a szildrdtest fizika. a biol6gia 6s a pszichol6gia hdtiir6n.a tudonriny .,senki fcjldjin" Ial6lhat6 ez ajelensdgcsopo .

Az mdr az eddigi eredm6nyekbcjl is kiviliglort. hogy valami l6nyeges. de cdzl,s i.tneretlen szerke.eti |dha.As jdn l6ne az anyagban.Az anyag szerkezetdnek megviiltoziisa kdvetkezt€ben az elektromos.m:igneses 6s szdrdsigi tulajdons:lgok is megviltoznAk - e tulajdoDs:1-gok megv,iltozesa, valami alapvet6. kitzds oknak mrir csak a kdvetkezm6nye. A kanalakt6l 6s a gdrbiilt kulcsokt6l mir eltdvolodott akuIalds. Ajelens6g hiteles megfigyel6se. dokrmentdlt m6r6se is meg-tort6nt. de a k6rddjelek szSma mint minden ij teriileten tovabbszaporodik. Az eredm6nyek azt mutatjdk, hogy a vdltoz6sok valahola. a\,ag elekttunburkdban mennek v6gbe. lehiit minden m6r6si m6d-szer hasznos a jelens6g kutat6siiban, ami egyeltaliln alkalmas ezekvizsgdlatdra. A gyakorlatban azonban egy mintdn v6gzet! egyf4ta

162

c0R8[ I({NALA( sziTRoE$NT xRlsr,{,Yox

vizsgdlat sok esetben kiz6rja a tdbbit. K€vds olyan m€r€si eljdr6sakad, ahol egy pr6badarabon sokf6le m6r6s elvdgezhet6- Ez jelentdsgyakorlati neh€zs6g. de miis gondok is vannak. Lathattuk, hogy gyors6s ideiglenes vdltozrsoka is sor keriilt - riivid id6re megpuhult a f6m

; a f6mfizika 6s szillrdsdgtan m€r6si m6dszerei viszont 6ltaldbanlassiak 6s hossaj id6t igdnyelnek.

Iljabb m6dszer lenne a pr6batestek szerkezet6nek tanulm6nyozii-sim a rdntgensugams kisztallogrefia. ahol egy v6kony rdntgensu-g6rral 6tvilegitj6k a pr6batestet. Ehhez a vizsgiilathoz viszont a poli-kist6lyos anyagokat (a f6meket) el6bb 6ssze kell tdmi. €s ez rend-kiviil lassi. Tdbb 6rdig ellarthat, amig ̂ z ercdmeny megsziiletikMivel ezek a m6dszerek neh6zkesek, lassliak, csak olyan vizsgelatim6dszerek alkalmasak a m6rdseke, melyek gyorsan elv6gezhet6ekIlyen lenne p€lddul az elektromos vezedkApessAg ZrAse. E azon'ban csak elekromosan vezet6 anyagokndl tudn6nk megcsindlni.Nem fdmes anyagri kistdly, vagy iiveg vezet6k6pess€g€nek m6r6sekis fesziilts6gek alkalmazrsdval szinte rem6nytelen. De f6mes anya-goknel is rendkivtil nagy gondotjelent, hogy nem lenne szabad a kf-s6rletek sordn meg€rinteni a pr6badarabokat. TovAbbi gond, hogy azdrintkezdsi feliileteknek rendkiviil tiszt6knak kell lenniiik a m6r6sihib6k elkeriil6se v€gett. Mdsik m6dszer a zechanikai fesznhsAg mi-rlse, nyrilSsm6r6 b6lyegek alkalmaziisa - mint ldttuk, ezt fel is hasz-nelt6k a kutatdsban.

Az anyagok n/igneses tulajdonsdgaituk vtzs56lata is 6rdekes infor-maci6t adhat, men minden anyagnak vannak az adott anyaga egyedilegjellemz6 m6gneses tulajdonsdgai, melyek az anyag min<is€g6nek, h6-m6n€k1et6nek fiiggvdnyei, 6s - ismereteink szerint - nem veltoztathat6kmeg. Mivel ilyen ndgneses rendelleness6gek a parajelems6gek soiint6bbsz6r is eliifordultak, ez6ft c€lszeriinek l6tszott ezek vizsgdlata is.

MAcy RoRsz{ct nzscirAT0( AvAcy F,$ot VASXARIKA*

N6heny miigneses rendellenessdg mer6s6t Magyarorszdgon is elv6gez-tiik [11]. Ezt az tette lehetdvd, hogy Robefi Pavlita, cseh m6mdk negy-ven €ves munkrval olyan elj&6st fejlesztett ki, amelynek segits6gdvelaz anyagok magneses tulajdonsegait biol6giai iton, ment6lis aktivitci6-val befoly6solni tudja. Az eljdrds eredm6nyek6nt az ,,aktivdlt" anyagokmignesezhet6sdge jelent6sen megviiltozik, s ez a veltoziis mdr6sekkelegy6nelm6en kimutathat6. (Az akivdlds sz6t haszniljuk az eljeresra,b6r ajelens6gnek a radioaktivitashoz semmi kdze.)

*E fejezet tdrsszendje VAnes! Gibor.

163

TITO&,fOS [R6K?

A m€r6seket ig)T revezett vibreci6s magnetom6terekkel' a Ks6rleti

fizikaban gyakran hasznelt, pontos 6s megbizhat6 m6rd€szkdz6kkel ve-

seztiik. A tdbb mint szdz m6r€s 6s tiibbfEle anyag kipr6b6l6sa utan a

kserletek egy6rtelmilen igazolt6k Pavlita dllit6sait. miirmint azt' hogy

koncenidkis segitsdgdvel k6pes megvdltoztatnj az anyagok magneses

lul.r idonsdsdil A ko;cenrrald' dldp\erd fonros r is/e ar akivdla<nal

rbhb.zdr i! raoa\zlahuk, hog) ha lsJrdl vnh e" nem tudoll 6s5/_

pontositani, a]*or az akivalisi kis6rletek sorra sikertelennek bizo-

nvultak. Az aktivdl6shoz kis. ac6lb6l vagy r6zb6l k6sziilt k6sziildkeket

t iszndlt. ezeket kellett a mintdval meg€rinteni koncentr6lds kdzben'

Ezekben a k€sziil6kekben nem volt mozg6 alkatr€sz. el€kfomos elem'

uagy -ignes: egy darabb6l k6szillt' furcsa tlahi kis rudak voltak (6

,ibia). Tei-6szetesen a"onnal sz5mitdsba vettilk azt a lehet6s6get' hogy

ezek az eszkijzcjk szennyezik a m6rend6 mintdk feliilet6t, 6s ez6rt ta

pdsrlalhalo a \dhoza' Ezl a felt i teleze\l a meresel nem igdTollal Pdl-

i6ul birru' mrnr. i l , aki\dlasd ut. ln 'a biTmul diomrgneie. anya8 al

rnhomog;n mogneses ler la'7itja I a mrnldkdl /ohbc'n tawnotr't a mi'gne'

ses t6r. ;int aktivdles elott Hasonl6 eredm6nyeket kaptunk egy szinEn

diamdgneses kristaly. a litium-tantalSt vizsgilat6ndl is Ugyanakkor !

feno*.-fgneses anyagokat a miignes - ugyanabban a szond5ban' egy-

II

(

6. ^bra, Akivnldsho:. hlls.ttih ,J.ottddk . A l\'ukakba heL\e.ex tnintadarabok

nngneses trlajdoKl.lltigai n,hn \ mdsodPe rc alatt jelentdse negvi[to.tak

164

conal fi Nllrtf, . szETRolSlNT [f, IsTAlYo[

m6s utini akivelAsok ut6n is - jobban vonzotla' mint el6tte. Ez azeredm6ny tehet semmikdpp sem magyarihat6 feliileti szennyezo'd6s-sel. A feromiigneses anyagokkal v6gzett kis6rletek ezen tilmen6en iseloszlatt6k ezt a gyanit, mert az akiv6l6si eredmdnyek, a mdgneses tu-lajdonsdgok erdsen viiltoztak a koncentr6lds m6dszer6t6l fiigg6en.(Ugyananndl az anyagndl - 6s k6sziildkndl - az eredeti 6ft6kn6l ksebb6s nagyobb mdgnesezhet6sd8et egyarAnt lehetett tapasztalni )

Mindegyik m6r6si eredm6ny k6z6s vondsa volt' hogy a mint6k 6lta-ldban ndh6ny nap mulva teljesen visszanyert6k eredeti tulajdons6gai-kar. A vdltoziisok lehdt instabilnak bizonyultak. A leghosszabb ideiS -

n6heny h6ti8 a f6b6l k6sziilt mintrik tartottiik meg m6gnesezettsdgij-ket. Ez a mdgnesezetts6g olyan er6s volt az akiv6les utdn, hogy egypatk6mdgnes is.j6l lrthat6an vonzotta a mintAkat azaz a "f6b6l vaska-rika' talrn nem is olyan lehetetlen tiibb6. (lgaz, a v6lbzes nem a fdt al-kot6 kBmiai elemekben j6tt l6tre. hanem valahol mrshol.)

A mignes€zetts6g v6ltoz6s6nak m6r6se az6rt 6rdekes 6s l6nyeges'mert sernmilyen eddig ismert hat6ssal (sem er6s m6gnessel, sem k6mi-ai szerekkel) nem lehet ilyen nagy 6s instabil v6ltozi{sokat el6id6zni akiilcinbcjz6 anyagokban. A m6r6sek sordn Pavlita nem 6rinthette a min-trk akiv6lt r6sz6t, 6s azt sem tudhatta. hogy milyen anyagokat kapmajd. A m6#sek mintrit mindig mi adtuk, s ezeket minden esetbenmegieldltiik. Egy6bk6nt is olyan anyagokat hasznrkunk leggyakrub-ban. amelyek kereskedelmi forgalomban nem kaphat6k, mint p6lddulkiilijnleges famiivegek. praze6dium, aluminium-vas dtv6zet stb. A m€-resek sordn nyitva maradl a k6rd6s. hogy mi az akivdl6 szerkezetekszercpe a rendeileness6gek el6iddz6s6ben. Mrr ^z eddigi esetleirisoksor6n is kideriilt, hogy a..fdmhajlitrsndl" er6sen meEtresezettd vSlnak aldrgyak (mint p6lddul Girard 6s Hasted mdr6sein€l), pedig senunilyeneszkdzt nem haszn6ltak. Elk6pzelhet6. hogy megfelel5 anyagj 6s for-m6ji t6rgyak er6sitik ezt a hat6st. Sajnos a k€rd6s tisztezdsfta, megbiz-hat6 eredmdnyt ad6 m6resek elv6gz6s6re nem kaptunk lehet6s6get.

Az eddigiekbcil mindenesere kiderill, hogy az anyag szerkezetemdg nem ismert, de a term6szetben felhaszndlt folyamat segits6e€velmegvdltoztathat6. Figyelemre m6tt6. hogy a jelensdg itt is instabilnakbizonyult. ak6rcsak az eddigi, mashol v6gzett mdrdsek eset6ben.(Ezekn6l a m6€sekn6l term6szetesen fel sem meriilhetett nyril6sm6rdb6lyegek alkalmaz6sa, rnivel a mintek j6val kisebbek voltak a b6lye-gekn6l. Ezenkiviil gyakan haszndltunk nem f6mes anyagokat, ahol ru-gatmas nyilds 6ltalebar nem lehets6ges, miutdn ezek az anyagok ride-gek.) Erdekes lett volna m6g megm6mi, hogy v6ltozik-e a f6mes anya-gok elektromos ellen6ll6sa az akiviil6s soriin, de erre a driga m6r6sre

to)

TITOXA{TOS ER6K?

nem volt lehet6s€gfnk. Sajnos, eddig m6g nem v€gezt6k el egy helyenaz dsszes itt tiirgyalt param6ter m6r6s6t, mert ez sok pdnzt, fiirads6got6s j6l felszerelt laborat6riumot ig6nyelne, s olyan nyitonsrigot €s a tu-domi4nyteriiletek kdzti egyiittmiikitd6st, amire eddig nem volt p€lda.

E m6riseknek is ^z a tands'Ea, hogy iBtabil. id4vel ehiind rcndel-leness€ggel dllunk szemben, melynek okai valaiol az anyag szerkeze-tdnek ideiglenes megv6ltoz6s6ban keresend6k. Elk6pzelher6, hogyilyen veltozias hdtkiiznapi 6letiinkben, ktimyezerijnk rirgyaiban gyakanv6gbemegy. Ezek azonban annyira kis valtozrisok - kiiliindsen a para-6s a diamdgneses anyagokn6l -, hogy csak eldre ,.kiszemelt" mintiikon,s igen alapos mA6seklel mutathat6k ki. Ez6rt ajelens6g alral6nos elis-mer6se sem tdrt6nt meg mind a mai napig. Mig a kulcsok 6s a kanalakelhajl6s6t kdnnyii 6szrevenni szabad szemmel is, drz6kszerveink egy6l-talan nem 6szlelik az elektromos, mrgneses 6s egy€b anyagszerkezetitulajdonsdgok viiltoz6sdt. Ez nagyban neheziti a lntat6st. Elvileg elkdp-zelhet6, hogy ezek a kis vdltozasok m6rher6k, legaldbbis az elellromosvezetdk€pess6g megvdltozasa miatt. EIre szdmos kis€.let is tiirt6nt. Va-l6szinii, hogy az elektromos berendez6sek zaj6nak vidltozdsa is ilyenokokra vezethet6 vissza. A princetoni egyetemen v6gzett mdr€sekn6l[12] viszont az a legnagyobb gond, hogy az eredmenyek prekognici6-k6nt is 6nelmezhetijk, a v6ltoz4s oka nem annyira nyilvdnval6, mintpdlddul az anyag deform6ci6jdn6l, vagy mrdgneses tulajdonsdgai meg-viiltozrsinel. knyeges az ilyen anom6liek detekdlrsdndl, ho$/ megfe-Iel6 l6gkdr alal'uton ki a laborat6riumban. A helyzet valamik€ppen ah-hoz hasonlit, mint amikor a sportol6nak csdcsteljesitm6nyt kell nydj-tania. Szimit a hazai pelya, a kdzdns6g baretsrgos vagy ellens€ges vi-selked6se. Mindez teljesen szokatlan 6s idegen a fizikaban.

KiNAr MERrsr ERIDMEN\EKKindban m6r ftg6ta haszn6ljdk a gy6gyit6sban az dgynevezett csi-kung m6dszert, ami legink6bb a ,,k6zr6t6reles" gy6gyir6snak felelmeg. A gy6gyit6nak relax6ci6s j6gdhoz hasonl6 gyakorlatokat kellv6geznie, s csak ezutan kezdhet gy6gyit6 munkiej6hoz. Ez a hat6sazonos parajelens6gek eliiidEz€serc k6pes, minr amir6l eddig irtunk.Vannak. akik akupunkt[r6val kombin6lva haszneljdk; egy-egy pontbabeszirva a trit, az orvos megpr6b6lja energiatdbblet6t az adott pontbaJuttatni, vagy 6ppen onnan energi6t ,.elvenni". A tudomiinyos €s az is-meretterjeszt6 sajt6ban m6r eddig is t6bb ezer cikkjelent meg er.6l am6dszerr6l, de ezek csak esetleir6sok 6s statisztikdk voltak, egyiksem alapult biof i l ikai elemlesen.

t66

CdRBI KANAI]II(. SZITNOEBANT $]STTILYOK

A pekingi Csing-Hua Egyetem 6s a Kinai Tudominyos Akad6miaegy kutat6csoponja 1986 december6ben laborat6riumi kdrulmenyekkcjzdtt vegzett vizag6liitokat, hogy megdllapitsa. mutatkozik_e egysze-rii reakci6k eset6n is a csi-kung m6dszer mdrhet6 hatrsa il4l Am6-r6sek bebizonyitottak, hogy a csikung nemcsak a laborat6riumi min_t6k szerkezet6nek ielent6s Stalaki!6sfta k6pes. hanem segitsdgdvelm6dosithat6 az embei test nedveinek, a seiteknek. s<jt a DNS-nek aszerkezete is! A csi-kung hatest a Szecsuan tartomrinyi Csun-King vii-ros6ban ,ev6 hagyom6nyos kinai orvosi int6zet egyik csi-kung meste-rc, Yie Xing kdpesseg€i ,,gener6lt6k".

Az els6 kjsdrletben 0.97o s6tartalmri (fiziol6gi6s) vizes oldat spek-trumait vizsgiltdk, hogy l6trejiin-e benne valamilyen vdltozris Ezt avizsgSlatot egy l6zeres Raman-spekrometenel v6gezt6k ei A kezeltminta szerkezete 6talakult. Ezl mdrdssel rigy lehetett megdllapitani,hogy a 246 ll/cml-es normdlis abszorpci6s frekvencia helyett h6romii elnyel€si frekvencia jelent meg.233 Ll/cml-n6l egy tj kis csrics6r-t6kjelent meg,6s a 246 [l/cm]-es maximum eth€lyez6dbtt 227 [1/cmlre. Term6szetes viz eset6n is megfigyelhet6 volt ez az 6trendez6dds-Azt js 6szleltdk, hogy nem maradt 6lland6 ez a viiltoz6s. hanem azid6k folyamdn az fj maximumok €rt6ke csdkkent. majd visszaalakullEgy mdsik kis6rletben 5070-os gluk6z-oldat esel6n (mely norm6l kci-rillm6nyek kijzdit komplex Raman spekrumot ad) a m6dosult oszcillogramban eltiint a 700 []/cml nek megfelel6 cstics

Zsirsav 6s DPPC nevLi vegyiilet m6dosul6siit is megvizsg6lt6kpdsztdz6 diffefenciil kalorim€lerrel csi-kung hatiisdra A kisdfletercdmdnye az! mLrlaua, hogy a zsirsav i8y nyefi gdrbdje a csi_kuDghatris utin jelentciscn m6dosult: a ,14"C-os h6m6rsdkleten elkiildnijltcsics egy 52'C-hoz tartoz6 csLiccsal megkett6zoddtt. A DPPC-mint.reseleben a csi-kLrng hatdsdra a 41'C hoz tartoz6 elocsricson kit'iil a46-48"C os intervallumban a spektrum jelentekenyen m6dosult. A berendez6sek stabilitds6! a m6r6sek sordn dlland6an ellen6rizt€k 6s amegfigyeldsek reprodukiilhat6ak vol!ak.

Egy djabb m6r6s sorin ribonukleinsav (RNS) is dezoxiibonukLeinsav (DNS) ibolyiintili sug:irz6si rbszorpcitijrit figyelt6k meg csr-kung hatrisira. A mir6sek el6tt 20 percen keresztiil elleD6rizt6k, hogya mint6k ibolyiintfli spektrLrma a 220-340 nanomdteres sdvban ,llan-d6 maradt. Miut6n a mintdt 10-15 percen kercsztiil csi-kung hatiis,i_nak tett6k ki. djra felvettdk a spektrumokat 6s azt figyelt6k meg. hogya DNS 257 nanom6tern6l levo abszorpcids cstics6nak inlenzitesa0,516-161 0,529 re viiltozott. Tiz 6rin keresztiil a spektrum ut6lagosm6dosul6sdt figyelt6k meg. Az RNS esel6n is hasonl6 viltozdst ta-

TITOISATOS BROK?

pasztaltak, mint a DNS-ndl. A kinai kuatdk v6lem6nye szerint a 275nanom6temdl megjelen6 elnyel6st olyan szinvonaiveltozdssal lehetkapcsolatba hozni, amelyet a hidlog6n-kdrdseknek a kett6s spirrlbanv6gbemen6 v6ltozdsa id6z el6.

Nemcsak folyad6kokban, hanem giiokban is megfigyeltek v6lto-zrsokat. Egy karff6t hidrog6n-, nitrogdn- 6s sz6n-monoxid kever6kkeltiiltiittek meg, mindegyiket azonos t6fogatarSnyban, 30 atm nyomesmellett. (A laborat6dumban 13-16'C ktjzti h6m€rs6kleter rartottak.)Yie Xing mester a mintAt n6gy kis6rletben 10-15 percen keresztiil csi-kung hat6snak tette ki. Az els6 sike elen volt, a kiivetkez6 hirom vi-szont sikeres. A mint6kat elemezve kideriilt, hogy a sz6n-monoxidb6lszdn €s sz6n-dioxid keletkezett. Ez abb6l is kivildglott, hogy metanolis megjelent a kever6kben. Normdlis esetben ehhez a reakci6hoz le-gal6bb 100"C kttriili h6m€rsdklet 6s megfelel6 katalizdtor sztiks6ges.Egy ellen6rz6 karnrdban igazolti4k, hogy a szokisos m6don nem ke-letkezik sz6n-dioxid. A csi-L1rng hat6s6ra helyettesit6ses k€miai reak-ci6t is sikeriilt kimutatni: a hexan (C6IIra) br6mmal rcjrt6n6 reakci6j6r.Olyan hexan-oldatot k6szitettek, m€lyben l0 ml hexanioz egy-k6tcsepp folydkony br6mot adtak. igy kever€s utiin s6t6tpiros oldatotnyenek. Ez a vegyiilet p€lddul ibolyintfli sugrrziis hat6s6ra elszinre-lenedhet. Ilyenkor a kdvetkez6 realci6. megy v6gbe:

CrHr+ Bru + CeHr:Br + HBr

A br6mozott hexan-oldatot minden iboly6ntrili sugrrzest6l 6."tek6s kett6s fali zirt t6rbe helyezt6k. Yie Xing l0 percen et aktiviilra csi-kung segits6gdvel ezt a mintrt. Amint felnyitott6k a zrrt teret,6szre-vettek, hogy a folyad6k szine megvahozott. Egyik kis6rterben a kdm-cs6 l6rfogatdnak k6tharmada vesztette el csak a szin6t, mikdzben amarad6k egyharmad meg6rzdtt egy enyhe dmyalator. Egy mSsik ki-s6rlet alkalftival a k6mcs6ben lev6 oldat szine teljesen elhalvdnyo-dott, majd 30 perc mflva elszintelenedett. A kettds fali zirt tlrben6fziitt kontrollmintdk ezzel szemben egy heig negdiztak a sziniiketminden mtidosulds nilkiil. Ezeket a Ks6rleteket 6jszaka v6gezt6k,hogy a zavar6 kiils6 sugriz6sok hatesit a minimrlisra csdkkenrs6k.

A kinai kutat6k 6lral elv€gzett Ksdrletsorczar r6bb szemponrb6l is6rdekes. Egyr6szt rijra azt mutatja, hogy a kiiltjnbiiz6 anyagokbanmeg tirt tirben is rc$ej6het ideiglenes szerkezet-etalakulds. A biol6-giailag indukdlt rcndellenessdg hat6sa nem korl6roz6dik kizer6lag szi,lfid testeke, hanem lrdlnazdllapott6l fii4getlen, is szenes awagbanis latrejbhet. Erdemes lenne ez6rt megvizsgdlni, hogy a Fiiliip-szige-teken 6s Brazilidban praktizdl6 gy6gyit6 emberek vajon el6 rudjdk-e

158

GiiRBT XiNAI,AX, SZITROBBANT MISTILYOI

id6zni az eddig leift hatiisokat. Ezek az emberek filmfelvdtelek 6sszemtanik elbesz6l6se szerint ujjukkal dtszakitj6k a beteg b6rdt, k€zfe-jiik eltiinik a beteg test6ben, s igy emelik ki pdldeul daganatokat. A b6r6s a szdvetek etmeneti szildrdsegcs6kken€se az eddigiekb6l mdr fel-tdtelezhet6, b6r ezeket iz eseteket mindig csak orvosok vizsg6lt6k,ez6rt szilftdtestfizikai m6rdseke sohasem kerllt sor. E m6r6sek n6l-kiil pedig nem lehet megbizhat6an 6ll6sl foglalniebben az iigyben.

A viz szerkezt,tv lf.zlsat m6r tijbb eur6pai 6s amerikai labomt6d_umban is tapasztalt6k, ez nem tekinthet6 ig^zen djnak. Sz6rv6nyos K_serletek eddig is t6rtdntek. peld;ul baherium_tenyealelek ndvekede-s6nek serkent6s6re 6s gdtldsiira; nz enzimek aktivitisrnak fokozesara6s meggdtlisrra. Ezek a kis6rletek sikeresek voltak olyan szempont-b6l, hogy vdltozdsokat tudtak kimutatni biol6giai akivSlrs hatisira.(A csod6r6l sz6l6 fejezetben pedig r6kos sejtek elpusztitdsdr6l k6sziiltm6r6sek szerepeltek.) Mindez azonban m6g egyiiltalin nem eld8,hogy ellentmondAsmentes, egyseges kdpet kapjunk a jelens6gr6l. Abiol6giai rendszerek tilsdgosan bonyolultak ahhoz, hogy ezeken ke_resztiil 6rtsiik meg a folyamat l6nyeg€t. A kandlhajlitSs, kulcsgiirbit€srehdr korantsem iinc6ld sz6rakozis, nem puszta l6tvdnyossiig. Igenfontos fizikai folyamatok rejlenek mdgdtte, s ezek me86rt6s6re a bio-l6gi6ban is sz ks6g van.

Az igynevezett ,,ke46rev6ses gy6gyitdst" nemcsak a Biblidb6l is-merjiik, hanem az emberis6g csaknem minden jelent6sebb kulldr6j6banis hasm6lrdk. Modem korunkban alkalmaz6sa er6s korletokba iitkdzik.Egyrdszt csak kevds ember kdpes ilyen hatds kifejt6sdre, miisr6szt ahat6s ,,megieler6se" is rendkiviil bizonytalan - n6ha sikeriil. ndha nem.Az is teljesen ismeretlen, hogy milyen reakci6kat hoz l6tre- Bizonyta-lan, hogy minden esetben t6nylegesen javit-e a beteg ellapotan az ilyenkezel€s, vagy inkdbb ront. Ez6n a hat6s gy6gyitiisra val6 alkalmaz6san6ha k6ts6ges €s orvosi szempontb6l az eredm6ny nem mindig garan-tAL A hat6s megismerdse, kutatisa azonban 6rdekes, 6s fontos lehet.

'Riz6s" Dor.coKA hdtkitznapi €letben kicsi az es€lye annak, hogy az emlitett rendelle-nessdgeket 6szleljiik. F6mtargyainkon nincsenek nyfJ6sm6rci bdlye-gek 6s kicsiny, ideiglenes megvdltoz6sukat, rdvidiildsiiker, eserlegeskism6rt6kii puhuldsukat, alakveltoz6sukat 6szre sem vessziik. Ugya-nez a gond a kicsi, csak kiiliinleges m6r6berendez6sek segits6g6velkimutathat6 magneses rendelleness6gek eset6n is. Gyakorlatilag egyteriilet marad - az elekfomos anom6li6k6 -, ahol a h6tkciznapi 6le-

169

TITOKZATOS [ROI(?

ftink sor6n is megmutatkozhatnak ezek a jelens6g€k. Mivel itt dltalii-ban el6g (ijvid ideig Iartd hal6sokkal szimolhaiunk, bizonyos, hogycsak az elekronikus. integralt 6ramkdriiket lartalmaz6 eszkdzijk meg-jelen6se 6ta van m6dunk a k6rd6ssel tudomdnyos ig6nnyel foglalkozni. A hr4zi sz6mit6B6peken. vide6kban, sztere6 berendez6sekben, s6th6ztart6si robotokban is olyan integrrlt 6ramk6rdk jelentek meg, melyek kis 6ramer6ssdgekkel, fesziilts6gekkel miiki;dnek, 6s j6val 6rz6-kenyebbek minden velbz6sra. Ha ilyen eszkdzbk kijmy6k6n jelentke-zik valamilyen vezet6si rendelleness6g, vagy elektromos tcilt6s hirtelenmegjelen6se 6s eltiin6se, akkor ezeket miir 6szleljiik. Iiyenkor fordule16. hogy a j6 halldsi emberek 6szreveszik pdlddul a Hi-Fi-k6szijl€-kek hangidnak torzul6s6t. Sz6ls6s6ges eseaekben ezek a k6sziil6kekhosszabb-rijvidebb id6re, de legaldbb n6hdny percre meg el is romla-nak. Ezek az esetek tbbbnyire kapcsolatba hozhat6k valami lelk za'vanal, fesziilts6ggel.

Az els6 kuIat6, aki az ilyen elektromos rendelleness6geket meg-prdb6lta cjsszegyrijteni, Michael Shallis. az oxfordi egyetem asztro-fizikusa volt Jl5l. Shallis mintegy hatvan olyan esetet gyrijtdtt cissze.ahol egy-egy szem€ly kdriil elektromos zavarokat dszleliek. Aza tudjuk, hogy nagy szikiik keletkezhetnek rajtunk. ha a leveg6 rendKvtilszitraz 6s mfanyag ruhdt viseliink. Ez az elektrosztatikus fehaih6d6skiivetkezm€nye. Az elektromos rendelieness6gek azonban nem eleklrosztatikus feltcjlt6dds kdvetkezm6nyei: ilyenkor az illet6 tesle kdriilnyugodt helyzet€ben js iilland6an szikr6k keletkeznek. Egy ilyen esethire 1988-ban bejdrta a magyar sajt6t is. Pauline Shaw-r61, egy,{66ves manchesteri n6r6l. h6rom gyermek 6desanyjir6l vas sz6. Paulineapja halrlnt kdvet6en silyos idegdsszeomliisr kzrpott. Nem sokkalezutdn Jelentkeztek mjta irz elektromos kisiil6sek. Ilyenkor rettenetesfejfiijds vett rajia er6t. ntajd kdrnyezetdben sorra mentek tdnkre azelektronikus kisziil6kek. Az elektromos hatisok mindig fejgdrcs kis6-ret6ben jelentek meg. Eddig l8 keny6rpirit6l. l0 mos6g6per, 12 r6v6k6sziil6ket 6s ridi6t. 3 vide6l6s legrlibb 250 villanykdrr6r teff rdnkrepuszliis azzal, hogy hozzijuk €rt.

Egy misik no (csak keresztneve ismeft: Norm6nak hivjik) eset6bena hatds m6g rosszabb volt annyiban, hogy nemcsak tdnlaetette az elekt-romos k6sziil6keket, hanem a niijkajdd k€sziil6kek melleft 6r magi4r iser6s rosszull6t fogta el. Tdbb esetben elektfoDos gdpek k6myezet6benannyira rosszul lett, hogy 6llva nem. csak t€rden kiszva tudort a szob6b6l kimenekulni. Alig l6legzett, szive ki khagyo$. cyakan el6fordulr.hogy a villanykdndk nem gyulladtak meg, amikor felkapcsolra 6ker.Ha viszont m6sok is voltak a szobiiban. akkor semmi baia n€m volt.

r70

OORBE XINAI'Uq SZBTROB&{NI IGISTAI,YOI(

Hdl6szobdj6ban negy villanykdrte van, de azok egyszere sohasem m[i-kddnek. legaldbb egy kdziiliik nem 69. A szerel6k tdbbszdr is ellendriz-r6k a villanyvezet6ket, de semmilyen hib6t nem talAltak.

Egy Sheila keresztnevri angol asszonyon i4lland6an nagy mennyi-s6gri elektromos tdlt6s jelenik meg. Emiatt pdldSul nem meri meg6rinteni a kutyajdt, mert ha hozzd6r, a lqrty6t elektromos iit6s 6ri. Sheilaujjair6l 5 centimeteres szikdk ugrilnak, amikor a villanykapcsol6hoznyil,6s a haja is gyakan 6gnek 6ll az er6s statikus tiilt6s miatt. Hd-rom fia kttziit az egyik itrdkdlte ezt a tulajdonsdg6t. Ha kbzel vannakegymdshoz, akkor nagy szik6k u$6lnak at kiztuk. Amikor a salfordiegyetem villamos kari tanszdk6nek laborat6riumeban megvizsg6lt6k,Sheila kdnnyed6n tudoft olyan szikdkat el66llitani, melyek tizszernagyobbak voltak, mint amit a kutat6k meste$6gesen el6dllithattak.A mdr6k6sziil€kek mutat6jit egy-egy szik6val a v6gs6 pontig ,,ug-rasztotta" ki. Sheila esetdben is fejfiijdssaljdr egyiitt az elektromostdl-tds-kdpz6d6s, majd testejobb oldal6ban erds f6jdalmat €rez. Sohasemvisel mriianyagb6l ruhrkat, 6s olyan gyakan zuhanyozik, amennyirecsak lehet, hogy a b6re min6l nedvesebb legyen. Hosszi ideig dr6to-kat tekert l6baira - igy fajldelte magel Centdfug6t, vasal6t 6s vide6-k6sziil6keket tett tdnke. A helyi boltban mrir csak rigy adnak el nekielekromos g6pet, ha megig6ri, hogy nem 6l ganncirlis jogaival.Amikor egy izben pdlddul a villany6rdt porolta, az hirtelen blokkolt,meg6llt. A helyi elekromos tdrsasdg szerel6i semmilyen hib6t nemtal6ltak sem az 6ra szerkezet6ben, sem a huzaloz6sban. Sheil6nakmindeniitt gondot okoznak az elektromos k6sziil6kek. A helyi 6lelmi-szer-6ruh6zban 6s szimos boltban megk6rt€k. hogy ne menjen a hii-tijpultok kdzel6be, mert azok ilyenkor tdbbnyire elromlanak, s abankban sem meher kdzel c pinzt#os szimrtdgepihez.

Egy mdsik nd €szevette, hogy az utcai higrq)gdz. Mmpik gyakranelakaa. ak, afiikor elrr,egy alattuk. Ez tdbbszdr egymds utdn megtiirt6nt.Azt is tapasztalnia kellett, hogy elektromos ir6g6pe 6s a hivatali miisol&gep elrornlik vagy ideiglenesen le6ll, ha megKs6rli, ho$/ hasmdlja 6ket.

Taldlkozhatunk ilyen rendellenessegekkel k6rhriakban is. Ez a je-lens6g ugyanis dltalaban pszich6s probl6m6k kiivetkezm6nye. Az egyikpAciens pEldeul a rdntgeng€pet tette ideiglenesen miikdd6skeprelennd azegyik angol k6rh6zbaq egy mdsik esetben pedig a vizsgdl6 szoba elek-tromos berendez€sei rornlottak el. Nagyon sok szem6ly elmondta Shal-lisnak, hogy 6rzi az elehromoss6got. meg tudja mondani, hogy mikor 6shol folyik r4ram a falban, a vezet6kekben. A k6rhdzatban, mivel azEKG 6s EEG-g6pekben viszonylag kis fesziilts6g van, ezek a berende-zesek n€ha, ideiglenesen meghib6sodnak. Ezek ajelens6gek nem fj ke-

171

TITOXI,I|TO$ BR6f,?

lettek 6s biztos, hogy nemcsak Anglidban fodulnak el6, legfeljebb m6-sutt ezeket az eseteket nem vizsg6ltdk. A masodik vildgh6bonjban a btitl6gierd haj6z6 szemdlyzete gyakan jelentelt€, hogy a bombdz6kon alegfbsziiltebb pillanatokban valami furcsa €s felderitheteden elekFomoshibasorozat keletkezik. Ezeket !€f6san,,grernlineknek", azaz megtal6l_hatatlan kis man6knak nevezt6k. Val6szimlsithet6, hogy a repiil6gepekleg6nys6g6nek jelent6s idegi megterhel6se, a hal6l kiizels€genek nemmindennapi fesziilts6ge vdlthatta ki ezl az elektromos hjbasorczatot.

A legegyszeriibb ilyen jelens6get, amjkor l6tsz6lag ok n€lkiil 6ri6siszikek ugranak ki sorozatosan egy-egy emb€rb6l. m6I rdgebben is 6sz-revett6k €s lejegyezt6k. 1838-ban az Amedcan Joumal of Science kd_z6lt egy esetet. melyben egy nri ujiaib6l 4-5 cm-es sziiaAk uF6ltak kihat h6ten keresztiil, n6ha 15 mdsodpercenk6nt. 1952-ben pedig acardiffi Brian Williams ujjaib6l patlantak ki hasonl6an nagy szikr6kr'igy, hogy n6ha m6g egy-egy villanykitrte is felvillant a kez6ben. Ezeka jelens6gek term6szetesen zavarjak a. sz{nft6gepeket 6s az elektronikus berendez6seket. olykor megb6nithatjdk a miikdd6siiket is.

Ezekkel a furcsa, elektromos zavarokkal m6s form6ban ugyancsak ta-ldlkozhatunk. Amiko. valakinek a test6n, ujjain vagy a fq6n k6kes szinii,halv6ny f6ny, ,.aura'jelenik meg amit ,.Szent Elmo tii#nek" is hivnak-, ez az a nagyfesziilts€gii. kis 6ramri elektromos kisiil6s, ami n6melykora szabadban, vihar el6tt is l6that6. Ez a halvdny sugdrzds egy-egy er6-sebb 6rzelmi vihar kdzben az embereken is megielenhet. Bizonyrira nemv6letlen, hogy az ezekben a bajokba.n szenved6 emberek k6ztl tdbbenkaptak telepStiiival magyarihat6 m6don inform6ci6t valamely ismer6_siik6l, 6s a prekognici6r6l sz6l6 leirdsok is gyakan megtaliilhat6k ezek-ben az esetleir6sokban. A furcsa tijfl6netek dsszegyiijt6sdn kiviil azonbanalig tdrt6nt valami ezen a t6ren. A gondos Ks6detek6l m6g messze va-gyunk, bir lechnikailag, ez nem lenne megoldhatatlan. A szdlesebb kijnivizsgilatokat sokkal inkebb a szokatlansdg, a hihetedennek ttin6 megfi-gyeldsek gdtoljdk. semmint technikai akaddlyok.

A legnaeyobb k6rd6s tal6n az. hogy mi6n crdk riol6giai foryamatoksorSn fordulnak el6 a t6rgyak alatveltozesai, a ,.kandlgdrbul6sek", azelekfomos tbltds megjelen6se. az elekronikus k6szijl6kek mrikdd6sizavarai stb., s mi6n nem tal6lkozhatunk ezekkel miis fizikai folyamatokhalisak6nt? A term6szettudom6ny egyik nagy eredm6nye 6ppen az.hogy kimutatta: nincs olyan fizikai vagy k6miai tblyamat. amelyet csakaz €16 szervezetek k6pesek el6iillitani. Mi6rt lenne ez miisk€pp ezekneka hat6soknak az eset6ben? Mi6rt 6ppen itt fordulna el6 jlyen l6nyegeselt6r6s? Kijnnyebben 6fthet6. s egyszeriibben tanulmdnyozhat6 lehetneaz eg6sz k6rd6skiir, ha talalhatn6nk olyan riilal jelens6get, ami ugya-

t72

GOIBE X,{N[AI( SZBTROBBAI{T I(IIST1LYOf,

nezeket a hat6sokat produk4lja. De vajon van-e ilyen jelens6g? Van-eilyen kapcsolat az dlettelen 6s ̂ z 616 vildg kiiz6tt?

A v6lasz egydnelmri: igen.

A KAPCSOTAT

Tal6n az utols6 6lettelen term6szeti jelens6g, amelyet eddig meg nemsikeriilt meg6rteni 6s laborat6riLrmban kjs6rletileg el6rllitani: a giimb-vill6m. Ejelensegr6l a kdzelmriltig kevds esetieiriist gytijttltek 6ssze.A fejl6dds azonban az ut6bbi 6vekben felgyorsult. A kutat6k kdzitttnemzetkdzi egyijttmiikitd€s jdtt l€tre, s ez el6segitheti a g6mbvilldmfurcsasdgainak meg6rtes6t. Szezadunk elsd fel6b6l miir fennmaradlakolyan megfigyel6sek. amelyek egydrtelmiien tanLisilhatjl{k. hogy nem-csak Uri Geller vagy Girard €s mdg ndhdnyan k6pesek fdmtergyakatmeghajlitani. hanem ez ajelensdg is. R6adesul m6g sokkal drasztiku-sabban, er6leljesebben. Ime: (Szemelv6ny Henri Brand n6met kutat6esetleidsaib6l):,,Crenoble-ban egt' kevls es6zas elkalmlival (villim'kis nem bh) kaszer is negjelent e$'e$'Jbhdr gnnbvilldn egl tuiz'tet6 lev6ftiggdleges vasnid tetejdn. A rid nem az esetnin| alat, ha'nem utdna lassan. lAthatd nArftkben ne+hajlott."

MagyarorszAgon is megfigyeltek hasonl6 eseteket: ,,1937 ben egfnydri ipor aLkalrruivat a nyitott ablakon dt e8\ labda nagJsdgi tii.-gatnb jott be ,is a n\)itott djt6n dt egy szempillantds allt ekiint. A s.i.ileimnel vendAgsdebe |ottunk egy csaLddniL J6l eml4ks.em a kiiretke.6rewlkir,iili jelenslgre: az ajt6 melletiJalotr vob lg\ faLi6ra. tnel!-et klt,ldncon Jiigg6 6lonsil' tnozeatott. HAt 6tukor intlulrunk hazafell, ami-kar As.revetttik, hogy dll-az 6ru. Akkor dllhak t 'neg, amikar a gijnb-vithin eLvonub nellette, tnert hdromnegred kettdt mututott. Ha.iga.-dlink oddtnenL hoqy felhkza a.6rdt a sril\- segitsigival. NdsJ megle'peErii kre igy megnyih a snf; a kezdben, mint egy ktgy6uborka. Azacilb6l kds..iih, ap16 Idnc s.enekhdL dl Lti l.inc s.intin. A \1ncs.enek s.i-ne eredetileg bamAs volt. d ti;trAnkk unin p€dig sziirklsre wihozott. "

A Szovjetuni6ban is t6rt6nt ilyen eset. mely J. P. Sztahanov gylijtem6ny6ben szerepel. Egy kism6retri gijmbvillem egy kerti csaphozrcplih. Miu!ir1 a gdmbvilldrn sz6tdurran!, a csap fiiggoleges vascsovefokozatosan lehajlott. Tudnunk kell. hogy a vascs6 sajit silya alattakkor sem hajlik le. ha feh6rizzrisig hevitik. Ezekben az eserekben azanyag ideiglenesen elvesztette sziliirdsdgiit igy, hogy saj6t srjlya alattmeg tudott g6rbiilni. A grenoble i esetben emlirett vasrfd is, akitcsaka kerti csap vagy az 6rasfly rugalmassdgi halrira annyira lecsdkkent.hogy mindegyikef ak6r k6zzel is lehetett volna formelni. Magyaror-

TITOMATOS ER6f,?

szdgon utolj6n 1988 nyarSn figyeltek meg hasonl6 esetel Ekkor egy

budafoki csalidi h6z tet6te#ben lev6 lak6szbe repiilt be egy hossz(-

k6s gdmbvillim 6s - ttjbbek kdzdtt - ,.6tpfogramozta ' a vide6t' a kony-

h6ban lev6 mikrohullami siit6 elektronikdi6t,6s elrbppenve egy s6rga-162 karkiittt felett. azt teljesen deformdlta. A r€z karkdt6 egy lakkozottdeszkalapon volt, de azon semmif6le s6riil6s vagy h6hads nyoma nemlStszott. (LAsd a Iv/5-ijs f6nykepet.)

Tiibben emlitett6k, ha g6mbvilldm haladt el egy-egy lakiis mellett,akkor a f€lvezetdket tartalmaz6 6r5k elromlottak, a vide6k integrAlterarnkiireiben tirolt prcgramozrsi inform6ci6k elvesztek' 6s a k6szu_l6kek ideiglenesen,,megb6nultak".

Enyingen jegyeztdk fel az aldbbi esetet: 1986. jrinius 20-dn egygijmbvilldm repiilt el egy lakis mellett, s a televizi6 azonnal haszn6l-hatatlann6 v6lt, mind a kdp, mind a hang eltiint A szerel6 h6rom napmrilvajiitt ki, de akkona a k6sziil6k mir fjra tttk6letesen miikitddtt.A kapcsolatot ̂z a t6ny is mutatja, hogy a g<imbvillam kiirnyezetdbentapasztalhat6 fizikai rendellenessdgek is mindig csak ivid ideig tar-tanak. Leonov szovjet szerzii gyiijtem6ny6ben leir egy esetet. Egy or-vostanhallgat6 falusi hdzban €lt ,t egy rendkiviil heves vihart. Szem_tandja volt, amikor egy kis gijmbvill6m kiugrott a brjboskemenc6b6l'kdrbelibegett az asztal ktj il, ahovi az o ostanhallgat6 kirakta se-b6szeti eszkdzeit, majd kirepiilt az udvarra, 6s egy f6nel felrobbantA kiimydken mindenki er6s sercegdst hallott a robban6s uten A me_dikus megjegyezte, hogy femeszkiizei er6sen felmiignesez6dtek, deez a mdgnesess6g napr6l napm csdkkent. (Ugyanezzel a halissal ta-l6lkoztunk p6ld6ul a Pavlita-fdle akivdlasokn6l is.)

A gitmbvilldrnmal kapcsolatban sejtjiik, hogy hol lenne erdemes ke-resni a biol6giai rcndellenessdgek okiit, s tudjuk, hogy l6tezik egy tal6negyszeii fizikai folyamat, amely hasonl6an viselkedik. A giimbvillemr6lannyit mir mindenesetre tudunk, ho$/ egyik pillanatr6l a ftisika jelenikmeg, 6s nagy mennyis6gLi elekfomos t6lt6st ad le. Gond azonban, hogyegyediil a giimbvill6m az a term6szeti je1ens6g, amit nem tudunk mam6g sem elm6letileg, sem kis€rletileg modellezni. Hieba t&t6ntek nagyer6feszitdsek a jelens6g kis€rleti el6illit^&a, 6s tdbb mint szii elm6letimodell is sziileteft a jelens6g megmagyarii6stua - tcjbbek kdzdtt a No-beldiias Pjof Kapic# is - mind ez ideig nem sikeriilt tudomiinyosan js

ellogadhat6 v5laszt tahlni a jelens6gre. kgfeljebb csal rem6nykedhe-tiink abban, hogy a megfigyeldseket rendszerezve tijabb, pontosabb dsjobb min6s6gii megfigyel6seket gyiijtve eldbb-ut6bb megdrtjiik a jelen-s€g okit, lefolySs6t 6s elveit. Egy jelent6s l6pessel kijzelebb juthatn6nk aparanormdl bioltigrai jelensdgek megidi\dher i5.

t14

V. nrszA lnHntnnrx

TITOMATOS [R6K?

,,Szerintem lehetetlen kAsziteni istnert an agok, gApek ls er6k felhaszndldsdval eb- olyan, a gyakorlatban ts hasznilhatri glpet,amellyel az ember hosszi ttivols(igokra repiilhet a levee6lgen dt.

(Simon Newconb, 1892)

,,A miititek sordn lehetetlen kikiiszdbi;Ini a fdjdalmat. Nem is ar-demes ebben az irlinlban kutatni. A kds ls a fdjdalotu kAt oDan s.6,ameb a sebAszetben fiinddri:;kre osszekapcsol6dik. Mee kell szoknunk

(AVrcd Velpeau, 1839)

,,A seb4szkis szdmdra nem lesznek nindig njabb As ijabb egh6-ditand6 teriiletek, az emberi testuek mindig les.nek ohan ris.ei,amelyek - legaldbbis a sebdsz kise stimdra drijk titkok naradnak.Mh csaknent evrtiik ezeket a vAgs6 hatdrokat. A ne kas, a has tdjA-ka As az agl a bijlcs seblszklse el6l driikre zdna maratl"

(Sir John Erichsen, 1873 )

,,Aa ij eetszerii fegyel. a ti.feg!,,erek riszont ntglon boqlolul-tak, e.lrt sokfAle mtjdon elromolhatnak. A neh4z tizfegyterek kifli-rasztjdk a menetel; katondt. Anig ee! ijds. kSaldbb h. c4lzox ldvAstadhat le egy perc alatt. a muskAtds csak kdtpercenklnt tud l6niegyet." (Sir John Smuth ezredes, 1591)

,,EgJ haj6 bombhal val'5 elstilLJesztdse rdlemZnlem szerint le-hetetlen." (F. D. Roosewb, a Flotta til<irhelyettese, 1922)

,, Prof. Godard, aki a rakdtrlk fejleszt'je a Clarck Eg)ietetn tanrza-kln is a munkdjdt felligyel1 Smithsonian lntizet egydltaldn nem isme-rik a hatds-ellenhatds tdrvlny&. Tudniuk kellene, hoql ib)en esetbea vdkuumra nem hathat er6. Mindtissze csak a. elemi kd.Apiskalai Ji-zikatud^t kelkne bep6n'Iniuk." (New YorkTines, 1920. janudr)

(A New York Times cikkir6ja val6sziniileg azt gondolta, hogy a rak6-tdk, melyeket mdr dvszrizadok 6ta haszndltak, ugyanolyan elven mij-kijdnek, mint a cs6nak.)001701

l t o

A IIHBfi1'LEN

,,Dr. Lee Forest ma azt jelentette ki, hogy az ember sohasem ir-heti el a Holdat, fiiggetleniil att6l, hogy mi\en tudomdnJos eredm6-nyek sziilemek a jitv6ben." (New York Tines, I957. februdr 25. )

(Dr. Foresl raldha fel az er6sitctcsdvet, 6s megi6solta, hogy ezzel a ta-lalmdnnyal ndhdny €ven beliil rddi6 dsszekijtrct6st lehet majd l€tre-hozni Eur6pa 6s Anerika kitzitlt.)

A parajelensdgekkel kapcsolatban gyakan lehet hallani a sz6t: le-hetetlen. De hogy mi lehetetlen, arnak eld6nt6se egyrltal6n nem egy-szed. Az emberek dltaldban k6t forr6sra t6maszkodnak: a laborat6riu-mi Ksdrleteke 6s a tud6sok kijelent6seire, melyeket sokszor puszt6ntekint6lyiik miatt fogadnak el. A tekint6ly 6s a tapasztalat nem mindigvezet azonos eredm6nyre. Maradjunk most a nehezebb, az elvi meg-fontoldsokon nyugv6 dton.

Lehets6ges-e p6lddul hat egyenes szakaszb6l n6gy hiromszogetdsszedllitani? L6tezhetett-e a mondabeli egyszarMj, az urikornis? Biz-tosan tudjuk-e, hogy a titokzatos 6s rejt6lyes jelens6geke adott vala-mikori v6laszok mindig igazak maradnak?

LEHETBTI,EN A MATEMATIK4BAN

A Kr.e. VII� szizadban €h Ptithagoraszt m6ly tisztelet 6vezte. El6g volt,ha tanitv6nyai ktiziil valaki azzal 6rvelt, hogy ezt a Mester mondta, s avita mdris v6get 6rt. Piithagorasz nevdh€z filz6dik annali bizonyitdsa,hogy p6lddul a .,2 nem irhat6 fel k6t egdsz szdm h6nyadosak6nt, va-gyis inaciondlis szdm. Az irraciondlis szrimok l6t6t a giiriig goem6te-rck a ptithagoreusok titokk€n! 6rizt6k, meft att6l taftottak, hogyha ldte-z6suk kidertil, ̂ z tirsadalmi meg6zk6dtatasokkal jdma. ijsszeornlana aRendbe vetett bizalom. A legenda szerint a piithagoraszi iskola egyiktanitvrnya, Hippaszosz, elrrulta a titkot, ez6n haj6tor6st szenvedeft 6smeghalt. KonArsaj szerint ez volt az istenek hosszfja []1.

A matematik6ban pontosan kell megfogalmaznunk feladatainkal.N€zziik p6ld6ul a k6vetkez6t: van hat azonos hosszrisrigli egyenesszakaszunk (mondjuk hat gyufaszdl) 6s ebb6l negy egyenl6 oldalf h6-romszdget kell kimknunk. Altaliban dgy fogunk a feladat megolddsii-hoz, hogy kirakjuk magunk el6 az asztalra a gyufaszdlakat 6s rakos-gatni kezdjiik 6ke1. lgy azonban nem jutunk eredm6nyre. De ha nemaz asztallapon, teh6t k6t dimenzi6ban, hanem hirom dimenzi6banpr6b6lkozunk, akkor a megoldds m6ris k6szen ,ll: egy gila. Ha a fel-adat megfogalmazesakor megadjuk azt is, hogy h6ny dimenzi6bankeil gondolkodni, akkor m6ris m€git6lhetjiik, hogy a megoldds lehe-

t77

TITOMATOS ER6K?

tetlen. vagy lehetsdges-e. Hasonl6 p6ld6ul a..hiirom hdz" probl6ma isTegyiik fel. hogy van e8ymiis mellefi hdrom lak6h6z. Ezekhez dgykell elvezetni a villany-, a gdz- 6s a rizvezet6ket. hogy azok egym6stne keresztezzdk. K6t dimenzi6ban a feladal eLvileg is, gyakorlatilag ismegoldhatatlan. hiron dimenzi6ban azonban ez nem okozhat gondotKdzismeri p6lda a lehetetlenre a matematikeban a katr ndgyszdgesi€se. Arisztophan€sz, gdr6g drdmairo (Kr.e.400) kinevetie azokat. akiken6l gondolkoztak. Ennek ellendre €vsz6zadokon keresztiil sziimoskis6rlet tjn6nt a felndat megoldrsiira. Pdlddul ,r segitsdg6vel kisze-mitjuk a kdr keriilet6t, azt n€ggyel elosztjuk 6s mindjdrt megkapjuk.hogy milyen hosszisiigi a n6gyzet oldala- Ezek az 6rvek ij elemekethoznak a gondolatmenetbe: a kbr fizikai tirgykdnt kezelheto, m6rhet6alakzat. A klasszik'us gairdg matematikusokat azonban kev6ssd 6rdekel-te a gyakorlati megk6zelitds. Egzakt mddon akanek bizonyitani kdr-zd 6s vonalz6 segits6gdvel . hogy a kdr n6gysz6gesithet6. Ez ̂ z elviprobldma azonban megoldhatatlan. A bizonyitest csak 1882 ben v6-

Bezte el FerdiDand Lindemann n6met matematikus, amikor krjelentette.hogy a 7r irraciondlis szdm. azaz nem ellithat6 el6 k6t term6szetes szimh6nyadosak6ni, ahogy a 2 sem. Ez ponlot tett a vita vdg€fe.

Mi6rt igazak a matemarika t6teieit Tal6n tobb v61asz van, mintah6nyan elgondolkoztak ezen a kdrd6sen. Philip Davis [2] egy cso-kona valdt gyiljtcjtt iissze ezekb6l a vSiaszokb6l: ,,Azt nondjik, hogya matematika azdrt igaa. nert Isten adomdnt-a. Iqaa. mert az emberiddlr sziileilAnye. Igaa, netT semmi fids. csak liszta logika, 6s ami logi'kus, anruk igaznak kell lennie. Igaz, nert bi.onlithat6. IBaz, nert gJk4s.nL az axi6ntik s.dveftnyeiblL nint ahogt" s.dvet les. a fonalb6l.Igaz, mert sztp As koherens. Igaz, mert lnsznos. mert igt dllitottukfttl, ho$, ctz igazi vilde t(inlnleit adja rissza. Igaz, rnert azt akatjuk,lb1t i4az leglen. is ha ellentnonddst tatdlunk, akkor a natematiku-sok dssz.efognak is igl- rcnde.ik dt a. egAszet, hog' ne le$'en tdbbdkivAtel. Igaa. nerr minden tudis k t.iis megeglezAsen nyugszik. Igda,niert a. intuitiv, tapasztalhat6 tudds pontos kifejezAse. Iga., ne szti-nos Ji.iggetlen dolog igazolja pontossaLgA, MtezAsA. ' L6,tharJlk. hogya legelvontabb, a legegzakabb tudomdnydgnel is mennyif€le magya-rdzat l6tezik arra, hogy mj6rt igaz.

A maternatika fejl6d6se soren tobbszor dllt el6 olyan krizis, amit a., 2 i6t6vel kapcsolatban ndhiny mondatban megernlitettiink. Ezeknek.a krizisehrek a megoldiisai olyan hasznos eredm6nyeket hoztrk. me-lyek a tudomdny 6s az 6let minden terulet6n alapvet6 fontossdgriv6 vdl-tak. Piithagorasz felfedez6se idejdn a r 2 dilemm6ja komoly gyakorlatigondokat okozott. A babiloniak a maguk m6djen mdr j6val Piithago-

178

ALEIIETETLEN

rasz el6tt is (kb. IG.e. 1700-ban) megpr6b6lt6k ezt a feladatot megolda-ni. A mfltbeli gondolkod6k probl6mdi gyakan vezettek a mai tudomiinykitedeszt6s6hez, stabilitds6hoz. Minden matematikus 6s fizikus ismerip6ldeul, hogy a geometridnak h6rcm alapvet6 rcndszere van A legis-mertebb persze az euklideszi geometria, ahol egy hiromszijg bels6 szd'geinek dsszege 180'. Ezen kiviil azonban m6g k6t mdsik. nem eukli-deszi geometria l6tezik a hiperbolikus, ami Bolyai 6s Lobacsevszkijnev6hez fiiz6dik (itt a bels6 sziigek dsszege kisebb. mint 180'): 6sBemhard Riemann elliptikus geometri6ja (i a bels6 szdgek dsszegenagyobb, mint 180'.) Ma mdr neh6z meS6rteni, hogy a xD(. sz. elej6nmi6rt viszolyogtak a matematikusok egy m6sfajta, nem euklideszi geo-metridt6l. K6ts6gtelen, hogy a nagy el6dtjk tekint6lye 6ppriSy veszelybenforgott, ahogy a matematikiinak, mint a vili8 leirasera alkalmas m6d-szemek a I6te is. A tud6sok akkor igy gondoltSk, hogy az euklideszi ge-ometriiin kiviil minden miisfajta geometria csak lehetetlen spekuleci6-

Ma m6r tudjuk, hogy ez a kontlikus az axi6mdk 6s a gyakorlat k6zdtt meriih fei; a hagyom6nyos geometia a h6tkoznapi gyakorlalon 6stapasztalatokon alapult. Euklidesz ajtiidik axi6mdja, a hires pfihuzamos-siegi axi6ma (adott ponlon et egy egyenessel piirhuzamosan csakis egym6sik egyenes hrizhat6) r6gebben is sok vitrra adoft okot. Euklideszutitn a k6s6bbi genereci6k sona p6b6lt6k k€tsegbe vonni ezt az axi6mdt,6s bebizonyitani hel),telens6g6t. Ezek a kis6rletek azonban az euklide-szi geometrian beliil - sikenelenek maradtak- S ha valami hosszi id{inkeresztiil nem sikeriil. akkor igy v6ljiik, hogy az egyben leheteden is.

A Bolyai-Lobacsevszkij-f6le 6s a Riemann-geomet a az olyanalapvet6 fogalmakat, mint az egyez6s, a metszet 6s a p6rhuzamossrig,rij megvilegit6sba helyezeft, 6ltaldnosabban definiilt. Bolyai6k 6ta amatematikusok szdmos olyan elvi modellt tal6ltak, ahol nem el6githe(6 ki ez az 5. axidma. A Bolyai-Lobacsevszkij-f6le hiperbolikus geo-metriaban egy egyenessel nemcsak egy egyenes lehet prdrhuzamosadott ponton dt, hanem ttjbb m6sik, a Riemann-fdle elliptikus geo-metriiiban viszont egyetlen piihuzamos egyenes sincs. Most akkormelyik geometria az igaz, a helyes? Senki sem tud velaszolni ere ak6rd6sre. A nem euklideszi geometri6k ugyanolyan logikusak 6s egy6r-|elmriek, minl ̂ z euklideszi. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik le-hets€ges. a masik pedig nem, nem tudjuk eldcinteni, hogy mi az igaz-sig. Pusztdn a hasznossdg, az egyszedis6g 6s a hagyom6ny a megha-tdroz6ak- Fiildi m6relekben talSn az euklideszi a legegyszeriibb. ez6nez a leggyakrabban hasznalatos. Az intergalaktikus t6rid6 Idvols6gai-nel azonban - igy tiinik - hogy a Riemann-geometda a haszndlha-(6bb. arra kellett alaDozni D6ld6ul az 6ltal6nos relativitds elm6let6t.

I7C)

nTo[2,{106 [R6x?

LTHETETLEN A FIZIK{BN

Viirtts Felh6t, a szi6 indiiinok f6nitk6t b6ketdrgyalesra hivtrik Was-hin$onba, 1870 jdniusrban. Az 6ne kiilddtt haj6ra azonban a fdndknem volt hajland6 felszdllni. Vijrijs Felh{ij6l tudta, hogy a vasb6l k6-szijlt tirgyak nem maradnak a viz felszindn, ez6rt joggal tarto$ att6l,hogy a feh6r ember taidlmdnya elsijllyed. Az ogala szii indiinok f6-ndke azonban nem voll tisztdban Arkhim6desz tdrv6ny6vel, nem tud-ta mi az atlagos s{riis6g, mi a hidrosztatika. Lehetetiennek v6lte, hogyvashaj6 isszon a vizen [3].

Azt is tudjuk a gyakorlatb6l, hogy a hajunlor6l fogva nem tudjukmagunkat felemelni. Tudjuk, hogy 100'C-os szi^z leveg6ben kibi-runk n6hdny percet, de 100'C-os for.6 vizben n€h6ny mdsodperc alattis slilyos s6riil6seket szenvedhetiink. A tapasztalat sok mindenre meg-lanitott minket. Mig a matematika egyes teriiletein a szabi4lyokat mimagunk iillitjuk fel - 6s nem sziiksdges, hogy a szabiilyoknak a gyakor-lathoz b6rmilycn k-tlze legyen -, a fizikdban 6s a technol6gidban m6s ahelyzet. K6sz(tijnk gdpeket, berendez6seket, de nem mi illitjuk fel a sza-bdlyokat. A gyakorlatb6t - 6s nem a logik6b6l - sokat tanultunk. A re-lativitdselmdletb6l p6lddui megtudjuk, hogy a f6nyn€l nagyobb sebes-s6get nem lehet el6mi. cser6be viszont kiderijl, hogy a f6ldi id6hdzmdnen a fdnysebess6g kijzel6ben mozg6 j6rmiiveken az id6lelassul.

Az emberek m6r dvezredekkel ezel6t is kdszitettek egyszerribb esz-kdzitket, tisztaban voltak az er6. a munka, az rft fogalmdval, a sir16,d6sr6l is meglehet6sen ponos elk6pzel€-<ek alakultak ki, ds nagyon so-kakban - dvszezadokon kereszttjl - 6lt a rem6ny, hogy egyszer majdtudunk olyan gdpel is szerkeszteni, amj magit6l mozog. energi6l ad le,azaz feltaldljuk ir drdkmozg6t. Ordkmozgd persze van a term6szetben.Ha mikroszk6p alat! n€ziink egy tintacseppet, piciny koromr6szek el,land6 mozgiisdt figyelhetjiik meg. Ha egyre alacsonyabb hom6rs6kletrehiitjiik a rendszen. a mozg6s akkor is megmorad. csak egyre kisebbm6rt6k1i lesz. Anyag 6s mozg,is egynrdst6l elvdlaszthatatlan.

A tudomrnytijrtenet tandsdga szerint a fizikiiban is 6lland6an b6-viilnek. mdlyiilnek ismereteink. Eddig m:ir rttbbszcjr el6fordult. hogyolyasmit fedezlek fel. amit koriibban leheletlennek gondoltak. Pdldiulilyen volt hosszi ideig e pdrhuzarnosan halad6 f6nysugir elciellitdsa.Akkor azonban m€g nem ismert6k a l6zert. Hosszi ideig rigy letszotl.hogy a fizikai tatrv6nyek nagy rdszdr szimmetriardrv€nykdnr ir.harjukfel, azez azt 6llitjuk, hogy bizonyos tulajdonsrgokar leheterlen egy-mdst6l megkiiliinb6zretni - ahogy pdld6ul egyik elekrronr nem tudjukmegkiilonb6zletni a mdsik6l. Van m6g egy ldnyeges, de kev6s6 is-mert kutat6si tertlete a fizik6nak: a t€dd6 szerkezete. A v6ss6 sz6t

180

A I,EH[T!T[[N

m6g nem mondtdk ki, de a stabilitesvizsgAlatok ^zt mutatj6k [4], hogylehetetlen az anyag stabil l6te hdromn6l alacsonyabb vagy maeasabbdimenzi6szdmri l6rben, az anyag a hrrom dimenzidn Kviili vildgbandsszeomlik. ..visszaomlik" hiirom dimenzi6ba.

L[HETETLEN A BIOLOGIAB,AN

A ny6lkagomba-am6bik laza fitldben 616. mikroszkopikus mdretil l€-nyek. Mindegyikiik 6n6ll6an t6pl6lkozik, ndvekszik, oszt6dik, fajtest-v€reir6l kell6 tdvols6got taftva 6li sajdt dndll6 61et6t. Azonban egy-szer csak az ember szim6ra l6thalallan 6s hallhatatlan iel hafdsiira azam6b6k ezrei, sziizezrei megindulnak bizonyos,,gyiilekezdsi helyek"fel6, s egy csaknem szabdlyos gdmb sugarait kdvetve 6mek el a.,td-meggyriles" szinhely6re. H6rom 6ra alat! a pardnyok irdatlan tdmegeegy magasabb rendri illlattii, valamilyen csigaszeni alakzatli szerle_z6dik. Ez a kiilijnds l6ny n6h6ny millim6teres teslhosszeval miir szabad szemmel is l6that6, a f6ny 6s a melcg irdny6ba ldrekszik, s nyrlkiis nyomot hagyva maga ut6n, 6rdkon ,t miiszkil ide-oda. Egyszercsak a ,.csiga" feldgaskodik, s nEhiiny 6ra alatt egy kdriilbeliil egycentim6ternyi ,.ndv6nny€" alakul l,t (1. 6bra). A ,,ndv6ny

' karcsi sz6-rdn egy sp&5val t6ltdat kis gdmb lebeg. A tomyocska mellett elhala-d6 f6rgek a testiike tapad6 sp6r6kat magukkal viszik. igy gondoskod-nak a csirdk szdthordrisrr6l, melyekb6l a ..diaszp6ra' fiizisban dlam6baegyedek fejlddnek ki, s tira kezd6dhet minden e16116l.

A ny6ikagomba-am6bak it lei iurcsa viselked6sdt (melyet 1935-ben fedeztek fel) a biol6gusok zdme ele;lte annyifa misztikusnaktartotta, hogy nem is foglalkoztak vele r6szletesebben. Ezt a k6ts6gkj-vijl l6tez6 jelensdget a .,ludominyon Kvijli" r€gi6kba sziimiizt6k. s6tvok olyan kulat6 is. aki egyenesen valamifdle ,,amrjbaistennek" lulaj-donitott szerepe!, minthogy a rejtdlyes folyamatra nem taliilt semmi-f6le 6sszerii magyardzatot. Kds6bb bizonyos r6szleteke f6n! deriilt.de az egdsz jelensdg sok lonatkozisban mdg ma is homillyos. Megfi-gyelt6k p€lddul. hogy a tcjmeggyLil6sre cjz0nl6 rm6bdk mindegyike,,tudja", ho_ey hol a helye r kialakul6 szervezetben. A gombaszerii..ndv6ny" sziriban elbelyezked6 sejlek p6ld6ul eg6szen mrs kiilala-kot vesznek fdl, mint a idbbiek. Vajon csak a v6leden ddnti el. hogy amillidDyi egyforNinak trin6 am6bebdl melyik lesz szdrsejt. 6s melyikkeriil a nagyobb szervezet fejreszebe. vagy a talprb^? Egyiiltaldn nemez a helyzet. Ha a csigaszerii l6ny fejr6sz6b<il kimetsziink egy dara-bo!, fest6kkel megjeldljiik, majd a csiga farkdba iiltetjiik be. a meel-festett am6b6k azonnal elindulnak, iitverekszik magukat a csiga fd tcj-

181

TITOI{.L{TOS ER6K?

meg6t alkot6 am6basejteken 6s visszavdndorolnak a csrjcsra. Az elhe-lyezked€s mik6ntj6t teh6t nem a v6letlen, hanem j6l meghatdrozottbels6 tiirvdnyszeriis6gek ddntik el [5].

1. ahra. A kiilan-kiila,n no.g6 amdbdk eLindulmk egytnds felZ, e$ Eonbaakkul ki bel1uik ti, hosy nindesyik amdba,,tudja", hol a helye.

A rnatematikiban a szabelyokat a termdszetb6l is elleshetjuk. demagunk is alkothatunk ijakat, 6ppen ez6r{ a matematlka a sa6 szorosArElm4ben nem term4szettudomdny . A fizikeban csak a term6szet meg-figyel6sdn alapulnak a tdrv6nyek, s ezek viligosak, kdzdnhet6ek. Az6ltalunk szivesen tanulmdnyozott fizikai rendszerek6l elmondhatjuk,hogy egyszeriiek, s ezekb6l kiindulva juthatunk el bonyolultabb rend-szerek viselked6s6nek meg€ft6s6hez is. A biol6gi6ban mrs a helyzet.Az el6bb bemutatott eByszerii l6nyek viselked6se furcsa, 6rthetetlennektiin6 jelens6g. A biol6giai rendszerek alapvet6 jellerM6je, hogy a fizi-kai leftds szdmdra a legegyszeriibb 6l6l6nyek is rendKvdl dsszetettek,bonyolultak, ezdrt neh6z az alapvet6 tdrv6nyszeriis6gek felismer6se, sval6szinlileg nem is ismetiik mindet. A kutat6biol6gus szerepe ma m6ginkdbb a megfigyel6sre. a leir6sra 6s a Ks6rletez6sre szoritkozik. nagyonritkdn lehet valamit csak elm6leti iton sikeresen megj6solni. Fel kelllennunk a k6rd6st: egyeltaldn van-e lehetetlen a biol6giaban? A bio-l6gusok ritk6n hasznrljdk a ,,lehetetlen" sz6t. Ha azzal a sok furcsiis6g-gal, 6rdekess6ggel tal6lkozunk, amivel ez a tudomiiny nap mint napszolgdl, akkor az a benyomiisunk, hogy a biol6gi6ban taliin nincs is Ie-hetetlen. Fontos megismemi pdldSul Michael J. Katz v6lem6nyet [6].Szerinte az 6let Mert annyia Eazdag, mert egy l€nyeges pontban kii-ldnb6zik az 6lertelen dolgok6l: az 6letben nemcsak egyed-, hanemtcjrzsfejl6d6s is van. Az elland6 fejl6d6s 6s vdltozris egy-egy 6l6l€nyb6ltcjbb ezer vAtozatot hozhat l6tre. Ha van valami, ami illand6 a biol6gie-ban, akkor az a gazdag v6ltozatossiig, ami az elm6leti biol6gust dllard6-an arra a megjegyzdsre k€szteti. hogy ..erre nem is gondoltam volna".

A biol6giai rendszerek 6ltaldban soklal bonyolultabbal, mint amimesfelel6 miikdd6siikhitz sziiks6ges lenne. P6ld6ul a DNS fd szerepe,hogy feh6rj6ket 6llitson el6. mdgis az emb€ri sejtekben a DNS 997.-aegydltaldn nem k6dol, nem dllit el6 semmilyen feh6rj6t. Ha elv5g,uk ̂z

r82

ILEHETETI,IN

ujjunkat. v6riink megalvad 6s ezzel meggatolja a rov6bbi v€rzdst. Eb-ben a folyamatban legalebb tizenhiom kiilitnbdz6 feh6rj6nek kell l6ncreakci6szeriien r6szt venni. Ez azonban nem minden dl6l6nyre ietaz.Egyes feh6rj6k hi6nyozhatnak ebb6l a l6ncoiatb6t. p6ld6ul a delfinek-n6l 6s a biilniikniil eggyel kevesebb szeme van ennek a liincnak. Pdldiiksokasiiga mutarja, hogy a biol6giai folyamalokat nem torv6nyek szab6-lyozzik, hanem esetlegere, alakulnak igy. A corpus callosum (az em-beri agy legnagyobb axon-csoportja, amely az agyf6ltek6ket 6sszekdti)olyan furcsa m6don mrikddik, hogy a tudomdny sokrig nem is drtettel;t6nek c6lj6t. Hossz[ vizsgdlatok sor6n deriilt csak ki. hogy mi a fel-ddata. Tizezer emberb6l dtnek nincsenek ilye rostjai. holott ezek azemberek is k€pesek a normdlis gondolkodiisra. Ezek a Ksdrletek fedt6kfel, hogy minden embemek k6t agya van, egy jobb oldali 6s egy bal ol-dali, s ezek olyan szorosan kapcsol6dnak egymiishoz, hogy normdlis 6l-Iapotban nem lehet €szrevenni a kdt agyfdlteke funkci6b€li kiildnbsdgdt.

A term6szet azt hoz l6tre, amit akar 6s igy, abogy alcrja Feladatunk.hogy a lehet6 Iegpontosabban leifjuk a mikddds€t. A miiszaki vagy fizi-kai Ks6rletekn6l megszokott gondolkod6sm6d a biol6gi6ban nem mindigvezet eredm6nyre. A szervezetekben gyakran vannak els6 lerisra sziik-s6gtelennek lalsz6 ,,alkatr6szek". mint p€lddui a bajlcsess€gfog. a kiirajm6s igy tovdbb. A term6szetben p6ldiul a C-vitamint a legtttbb ntjvdny 6s6llat el6 tudja 61litani, csak az ember, a majom, a tengerimalac, a gyii-mdlcsdenev6r, n6hdny hal 6s rovafajta nem- Val6szinii, hogy e fajok6seiben valamikor egy v6letlen folyam6n olyan hiba keletkezett, ami miatt a szervezet nem volt k€pes tdbb6 C-vilamin el6illitdsi4ra. Ugyanannaka feladatnak a megoldis6ra a tem6szet sokfajta lehe!6s6get Kndl. A po-lip 6s az ember szeme eJs6 pillant6sra nagyon hasonl6, ebb6l gondolhaa-nenk azt is, hogy mtkdd6siik is az. Am ez nem igy van: a polip szem6-ben a l€ncsdken 6thalad6 f6ny azonnal a fotoreceptoroka esik, mig azemberi szemben a fdnynek tiibb rdteg sejten kell kercsztiilhaladnia a fo-toreceptorokig, amelyek tdrt€netesen rossz dnyba mutatnak azaz aszenfen6k ,,hdtulj6n" vannak- A csonlok szerkezete m€szkdh6z hasonl6szerkezet. Elvileg fel6piilherett volna a csont sziliciumb6l vagy alumini-umb6l, esetleg vasb6l is. hiszen mindhdrcm elem b6s6gesen ralalhat6 aFajldctn. Vajon mi€rt 6ppen kalciumb6l 6pijlt fdl? Val6sziniileg megintcsak vala$i v6letlen k6vetkezm6ny€k6ppen, s nem azen. mel1 m6s meg-old.{s lehetetlen [7]. Amikor az 6let az 6stengerek m6ly€n kifejl6ditn, ak-kor a kalcium be€pit6se meglehet6sen k6zenfekvd eljrirds lehetett, 6s mi-uldn az 6l6lenyek kijcittek a sziirazftildre, megtartoniik ezt a,,szokisukat".

Mig a termEszetben a v6letlen nagyon fontos szerepet jdtszik, el-k6pzelhet6. hogy egyszer majd az ember olyan 6l6l6nyeker dllit el6 -

183

IITOKZ T0S EnOr?

laborat6riumi kiiriilm6nyek kiizdtt -. melyeket addig m6g a temeszetsem ismert. Ez persze rcndKviil neh€z folyamat. Egy fiisziil nagyonegyszerii 6s gyakan el6fordul6 szervezet. Am mai tudrsurkkal 6stechnikai felszerel6siinkkel m6gis k6ptelenek vagyunk mesters6gesenelo6llitani azokb6l az elemekb6l, amelyek alkotjSk! Vajon az alkot6-elemek puszE dsszerakdsdval el6dllithatunk-e 6l6l6nyeket? Az 6letnem lenne mds. csak kdmiai folyamatok dsszess6ge? Ma a biol6gusokezzel a probldmdval nem is igen foglalkoznak. Uj 616 szervezeteketmindig a nuir meglevd 616 szewezetekb6l hoznak l6tre. Pelddul a kistamjos g6t6k fargk kezdem6nye helydre embriondlis dllapotban lev6szemet iiltetnek, ami a k6s6bbiek sordn b€6piil a szervezetbe, ndve-kedni kezd, igy a feln6tt g6t€knek h6rom szemiik lesz. A laborat6ri-umi akvrdriumokban m6r fszkelnak olyan gdtek, melyeknek elijl ket-t6, hdtul pedig egy szemiik van. llyen a term€szetben nem fordul el6.Csiikeembri6ba is beiiltettek mdr szimykezdem6nyeket a meglev6sziimykezdem6nyek mell6, 6s igy ak5r n6gyszimyd csirk6k is ,,e16-6llithat6k". De megtdrt6nt mir az is, hogy, laborat6riumban dssze-kevertdk az ember 6s az eg6r sejtjeit, 6s az ij egyed laborat6riumi kij-riilm€nyek k6zittt 6letk6pesnek bizonyult. Vagy az emberi inzuling€nj6t bakt6riumba helyezve, abb6l olyan ut6dokat hoztak l6tle, me-lyek k6pesek voltak emberi inzulin el66llit6siira. Ami a term6szetbenlehetetlen, az a laborat6riumokban €16 egyed lehet. Mi lehetetlen ak-kor a biol6gi6ban? Katz vdlem6nye szerint a ,iol6gi6ban minden le'hetsAges, ami a fizikliban meg ran engedve. Ez€rt nem lehet p6ld6ulf6nyndl sebesebben szdl16 madarakat m€g csak elk6pzelni sem, deminden md\|, amr a f i , , ikxn beti i l lehetsiges: igen.

N6zziink egy p6ld6t ana, hogy a lehets6ges ds a lehetetlen meny-nyire kdzel van egymashoz a biol6gidban. Az 1920-as 6vekben Willi-am McDougal, a Harvard Egyetem egyik fiziol6gusa, 6rdekes Ks6rletetv6gzett patkrnyokkal. Arra volt kiviincsi, hogy a patkanyok mennyiido alatt tanulek meg, hogy egy vizi labidntusb6l egy megvildgitaFlan kij6raton keresztijl isszanak ki. A labirin snak volt ugyan egymegvil6gitott kijdrata is, de ott az dllatok elektromos iit6st kaptak. Anem is tilsdgosan meglep6 eredm6ny az volt. hogy a patk6nyok kii-vetkez6 gener6ci6ja gyorsabban 6s k6nnyebben tanulta meg ezt a fel-adatot. Ez a hatas akkor is 6rv€nyesiilt. ha csak azokat a patkenyokatteny€sztett6k tov6bb. melyek egy adott generici6ban a leglassabbantanultak. A 2. 6briin l6that6 eredm6nyek szerint a huszonkettedik ge-nerdci6 miil tizszer olyan gyorsan tanulta meg ezt a feladatot, mint alegels6. A kis€rletet megism6telt6k egymast6l fiiggetleniil Sk6cidbanes Ausztriiliiban is, 6s azt tal6ltdk, hogy az ottani els6 gener6ci6 mlir

184

ALIIIBfiTL8N

majdaem olyan gyorsan sikeres volt, mint McDougal utols6 generS-ci6ja! S6t, n6hdny patk4nynak azonnal, els6 pr6b6m sikeriilt a labi-rintusb6l kijutni a jelzett ponton. Jel€nlegi tud6sunkkal ez az ered-m6ny nem magyar6zhat6, n€hdny kutat6 a tanulds ij tipusak€nt 6r-telmezi. Ha ez altalinosan igaz lenne p€ld6ul az embere is, akkorsokkal gyorsabban tanulnink nyelveket, vagy matematike! mint a min-ket megel6z6 genereci6k. Ez pedig nem igy van.

Hasonl6 p6lda az fgy-nevezett homeopetids gy6-gyit6s. Ez a m6dszer mdrr€g6ta haszndlatos a vil6gegyes r€szein, p6ldiul In-di6ban, mis r6szein viszontkifej ezetten tilrotr. A m6d-szer alapelve az, hogy asztiks€ges gy6gyszemeny-nyis6gnek csak egy kis tii-rcd6k€t, szinte fizikailag€saevehetetlen d6zisiit ad-j6k a betegnek. Ennek elle-n6re a gy6gyul6s sokszorteljes €s vegleges. Nenrr6-giben egy biol6gus kutat6-csoport labomt6riumban v6gzelt Ks6rletei sordn afia az eredm6nyrejutott, hogy rendkivul kicsi hat6anyag haszndlata eset6n is van m6rhe-t6 k6miai reakci6. Pedig a higitds ardnya 1:10r:0-on voltl Vagyis bat6-anyagot m6r egy6ltal6n nem tatalmazott az old6szer. (A tiszta old6-szert6l mindiissze annyi kiil6nbiiztette meg, hogy a hat6anyagot er6-sen dsszeraztrk ̂z old6szerrel, s ezt higitotlik tov6bb.)

Bizonyos biol6giai hat6sokat az6( meglehet6s pontoss6ggal tu-dunkelemezni, p6ld6ul ma m6rj6l tudjuk vizsgalni. hogy a szdmunloaismert tipusf 6let milyen fizikai, k€miai param€terck kdztift l6tezhet.A Holt-tenger igen magas s6tartalmLi viz6ben is vannak bak6riumok,melyek kibirj6k ezt az 6let szdmrm rcndkiviil ellensiges kdzeget. Kii-litnleges bakt6riumok l6teznek folT6 - 100 'C ftj16ui - fonisok viz€-ben, s6t szaporod6sra is k6pesek. M6s bak6riumok pedig a jeges ten-gerek viz6ben €lnek, ndha j€gbe fagyottan is. Ilyen tipusri alkalmazko-d6sra persze csak baki6riDmok, mikoblik kdpesek, a magasabb sziniti6l6l6nyek mrrj6val sziikebb tartom6nyokban tudnak csak 6lni. A bak-tdriumok alkalmazkodasi k6pess6ge meglep6en sokszimi- A s6svizibak€dumok p6ld6ul a fehdrj6ket nem a sejt betsejdben, hanem a sejt-

1 5 9 1 3 1 7 2 1

2. abrc. A patlainyok tanultsi idejtnekCene nic i.tnki nt i viltodsa.

A hibiik sAmanak etaga a lanules sodn

200

160

120

80

40

185

NTOIIZITOS ER6IC

hirtyen Kvul rdrolj6k, hiszen azok a s6s vizben nem old6dnak fiil. Haezeket a baktdriumokat 6des vizbe tessziik. akkor szinte azonnal felol-d6dnak, azaz megfulladnak. Bolyg6nkon M 6ler vizben oldon vegyij-letekben zajlik. Kimondhatjuk-e tehdt azt az eltalenos szabdlyl- hogy az6let csak vizjelenl6t6ben lehets6ges? Ezt elvi alapokon nem tudjuk bi-zonyitani, mert mds bolyg6kon szi4munkra teljesen ismereden kajriil-m6nyek kcjzdtt - m6s tipLrsf 6let is kialakulhatott. Mai ludiesunk szerintazt kell mondanunk, hogy az 6let rcndkivijl sziik h6m6rs6klet-, nyo-miis- ds k6miai anyag-tafiomdnyon kivll lehetetlen [8].

Ugy tudjuk. hogy a biol6girban az id6 megfordit6sa, vagyis azegyedek fiataloddsa nem lehetsdges. De erre is van ellenp€lda! A britpartok kitzeldben milli6szdmra 6l a tengerben egy kis 6llatka. a tengerisquirt (magyar neve nincs). Ez a l€ny eg6sz ,,feln(itt" 6let6t szikldra ta-padva tijlti el. Fiatalabb koriiban azonban az ebihalhoz hasonl6an mo-zog, 6s kezdetleges gerinchirja van. (A gerinchir etmenet az alacso-nyabb rendii gerinctelenek 6s a gerincesek kdzdtt.) Ez az illatka eEykiildnleges fagocit6t termel, melynek az a feladata, hogy 6lee egy k6-s6bbi szakaszdban ezt az egyszeni gerinchirt elnyelje, s igy gerincte-lenn6 v6ljon. Amikor ez leje$z6dik, akkor tapad a lengeri squirt a szikliihoz, 6s tov6bbi 6let6ben a tenge izet szihdgetve 6l tov6bb. Ha ked-vez6tlen term6szeti k6rUlm6nyek kdz6 kerul. akkor djra ebihalhoz leszhasonl6. mintegy visszafql6dik,,,megfiatalodik". Ha fjra megfelel66letkdriilmdnyek alakulnak ki, ijra ntiveked6snek indul I9l. Ennek az6llatnak van egyediil a teljes 6llatvil6gban olyan b6re, ami cellul6zbdl.,k6sziilt". Az 6tlatka l6gz6sze e tal6n a Fdldtnk6n 616 dsszes rillat kij-ziil a legfurcs6bb. legdrdekesebb, mert nemcsak vcjr6s, hanem zdld, na-rancs 6s sdrga v6rtestei is vannak. €s az a f6m, amit az oxig6n megkdt6-s6re hasznal, nem az eltalenosan elterj€dt vas vagy rez, hanern azegyik legritk6bb elem, a vanidium. Az €l6vil6gban a puhatestriek 6sa rovarck eltaleban rezet haszn6lnak a l6gz6sn6l oxigdnfelvev6, -megkii-t6 molekuldikban. A gerincesek kdziitt viszont a vas az altaliinos. A ten-geri squirt az egyetlen 6llat, amely vaniidiumot haszndl fel. (Ami egyeb-kent olyan ritka hogy csak tdmegspektrom6terrel lehet kimutatni atengervizben.) Vajon mi az oka annak hogy egy Sllat vanddiummal kit-ti meg az oxig6nt 6s nem vassal vagy rdzzel? Vajon mi az oka annak,hogy egy dllat b6#ben cellul6z van? S mi6n lehers6ges, hogy egy illatvisszafeld rud fejlddni. es fel rudja oldani lajar gerrnchrirjiir? Es mennJ ia val6sziniis6ge annak, hogy mindez csak e8y ,llatka tulajdonsega?

Ezek a furcsa kivdtelek mdgis csak annak bizonyitdkai, hogy az is-mert tdw6nysze.ris6gekb6l nem tudunk levezetni mindent, nem tud-juk, hogy az 6let az adott fizikai pamm6ter-taitomenyon beliil milyen

186

AI-[HETETLIN

td 6nysz€riis6gek szerint miik6dhet. A fizikdban 6s a matematikiibanj6val kdnnyebb a dolgunk - a biol6gia azonban miis. A baktdriumokvizsg6la.a azt sejteti, hogy bizonyos molekuliik, feh6rjdk m6r l6tezteka sejtek kialakuldsa el6tt is. Ugy tiinik. hogy a feh6rj6ket sem ..tervez-t6k", pusztin ,,k6zn6l voltaK' az 6stengerben, tal6n ott alakultak ki, 6saz 6let egyszeriien felhaszndha ezeket a l6tez6 molekuliikat. A term6-szetes kiv6laszt6dAs nem dgy miikddik. mint ahogy a m6mdk tervez.Francis Jacob hires szavaival elve: ,,A termlszet alkotmdwai, kAszit'mZnyei inlaibb egy barkticsol6 munkdira eml4ke.tetnek, mintsem cil'tudatos n4rndki tuvAkents4grc." UOI

A BIZOI"YiT,{S TEHETETTENSECE

N6zziik most a temdszettudomdnyok kiiziil 1z orvostudomenyt! lsme-rctes p6ld6ul az a ndzet, hogy napi l0 g C-vitamin dtlagosan 6t 6vvelniivelheti az 6let vArhat6 hossz6t, 6s legal6bb 257,-kal csitkkenti a da-ganatos megbeteged6s esdly6t. A gond az, hogy m6g ha igaz is ez az6llitds, akkor is szinte lehetetlen bebizonyitani. hiszen szaksze i vizs-gSlatra gyakorlatilag nincs m6d. Ha p6ld6ul k6t 100-100 f6s csoportotv6lasztan6nk ki a vizsgelat sz6mira, melyek hasonl6 konjak. azonosnemr.iek, azonos az eg6szs6gi Sllapotuk, megegyeznek a doh6nyzesiszok6saik, a foglalkoz6suk, azonos szociSlis k6riilm6nyek k6zbtr 6lnek,akkor legatdbb tiz 6vig kellene kdvetni a csoportot rigy. hoBy az egyik-nek C-vitamint adunk, a mdsiknak pedig azonos kiilsejii placebo tab-lefidkat. M6g ha a C-vitamin cs6kkenten6 is a rdk verhat6 gyakorisSg-6E ezt nehez lenne ebb6l a kis6rletb6l bizonyitani. Ha a C-vitamintszed6 csopofiban h6t, vagy nyolc dkos megbeteged6s fordulna el6, ezstatisztikailag nem kiil6nMzne a konffollcsoportnal bekdvetkez6 eseFleg tiz rikos megbeteged€st6l. Ha a C-vitamin val6ban 257o-kal csdk-kentene a r6kos megbeteged6sek szem6t, akkor is el6fordulhatna, hogyt0 12 r6kos megb€teged6s alakulna ki a C-vitamint szed6 csoponban,egyszerrien az6rt, mert a v6letlenszerri vSltoz6sok miatt el6fordulhat en-nyi. kgal6bb 1000 fds csopo(ok vizsgiilat6ra lenne sziiks6g, hogymegbizhat6an kizrrhassuk a v6letlenszerri ingadoz6sok hat6siit. Ha ar6k es6ly6t csak 57,-kal cs6kkenti a C-vitamin. akkor ez a ldtszdm semlenne elegendri. m6g nagyobb csopoffa lenne sziikseg.

A cYocYiT,S 6s A LEHETETIEN

A XX. szdzadi gy6gyit6si m6dszereket miir igy is lekinthetjiik, minta lehetetlen dlland6 6s rendszeres lesv6z6s6t. A Biblia csoddi ma miir

187

nTo[zATos rRdl(?

csaknem szok6sos tel5pi6k: a vakok 6s a si.iketek gy6gyithat6k, a lep-resok is. 6s olykor m6g a biztos halelb6l is vissza lehet hozni az em-bereket. Lehetellen nem dszrevenni ezeket az q csodikat. N6h6ny6vtizeddel ezel6tt fert6z6 betegs6gek sora tizedelte az emberisdget, snem volt semmilyen gy6gyszer a gyilkos k6r ellen. Ma m6r antibioti-kumok sz6les skalSia szinte csoddlatosnak mondhat6 gy6gyuldsokateredm6nyez. Lewdnyos nriiteteket v6geznek el, kdzlekeddsi balesetekiildozatait mentik meg az 6letnek, levego$ vegtagokat oper6lnak visz-sza dgy, hoSy azok majdnem teljesen mtikiid6k€pesek maradnak. N6-hdny 6\'tizeddel ez€l6tt a szivritmuszavar halSlos kimenetelii beaegs6gvolt. Ma mi4r egy kis nukletuis elemmel mfikdd6 k6szul6ket a mell-kasba helyezve tcibbE-kev6sb6 megoldbat6 ez a gond is. Az els6 vese-6tiilk€sek hirdt mdg orvosi kijrijkben is n€mi fennta(assal fogadtdk,ma pedig m6r rutinmijt€tnek tekintjiik. A lehetetlen legy6zese tal6nlegletvdnyosabb a mesters6ges sziwel kapcsolatban- A sziv, volta-k6ppen szivattyf, amely percenkent dtlagosan hetvenk6tszer hetvenmilliliter v6rt nyom ki magiib6l- Sok okbdl tiint lehetetlennek, meg-val6sithatatlannak a mesters6ges sziv el6illit:isa. A v6r ugyanis 6ltald-ban kivdlik az idegen felszineken. 6s ott csom6kat alkot. Azok a m6d-szerek. amelyekkel ezt meggdtolhatniik. v6romlenyeket okozhatnak am6jban 6s az agyban. Pusztdn csak a v6rt pump6lni egy ilyen szivattyrival nem el6gs6ges. a sziv szivattyiziisi ritmusdt is utinoznikell. Egy gyors nyomesi peri6dus ut6n egy alacsonyabb - diasztol6s -peri6dusnak kel! kitvetkezni (amikor alacsonyabb a nyomiis). kiil6n-ben a m6j ds a vese megbetegszik. Idegen felszineken gyakran alakul-nak ki fentjz6sek, 6s ha egyszer kialakultak. akkor lehetetlen meg-sziintetni a fert6zittt felijlel elt6voiitdsa n6lkul. Norm6lis kcjriilm6nyekk6zcjtt is baktdriumok milli6i keriilnek a vdraramba, ljm ezeket gyor-san elnyelik a feh6rvdrsejtek. Ezek a feh€rv6rsejtek azonban nem tud-nak mesfelel6en mlikitdni. ha a baktiriumok a miisziv felszin€n ta-padnak meg. Es terrn6szetesen a miiszivnek semmilyen kdrtilm6nyekkdzdtt sem szabad elromlania. De mondhatjuk-e meggyoz6d6sselezek utin. hogy a feladatot megoldani lehetetlen.6s senki se fbglal-kozzon vele? Ez a gondolkodras idegen kell legyen a tudomrinyt6l. h;szen a haladds erk6lcsi szabdlyait s6r1en6.

Osszefoglal6sul iesziirhetjiik azt az iiltaliinos tanulsdgot. hogy abiol6giaban a lehetsdges 6s a lehetetlen kijzijta elvr megfontoliisb6lnagyon neh6z kiildnbs6get tenni. A t6nyieges val6siigot nem tdrv6-nyekb6l. hanem magdbdl a val6sig megfigyel6s6bctt ismerhetjiik meg- ez a gondolatot a parajelensdgek megit6ldsdnek szempontj6b6l is€rdemes megfontolni.

188

VI. nfszPszrcHorunnzrs

TtTOt(?rtTO$ BROrs

Marco Polo, a kd#pkor nagy utaz6ja irja emldkirataiban: ,,A ffag1kin hatalmas palofijdban ,akran lakomd.ik nJob kdntdk nagsdllvdnyra helJezett asztaldndl. Serlegei a csamok kijzepen, egy n!^iknagj asztalon vannak, legaldbb tizl4pAsnyi ttivolsdgba , tek borraLtejjel 6s ffrszeres italokkal, melyeket a Kin igen kedvel. Ha a Na$'Kin inni klwin, a vanizsl6k blhijl4 hatalmuk erejivel elmozditjdk aserlegeket az asztalftil a alkal, hogy e$) ujjal is hozzijuk AmAnek, Asiallal tel|e a csdszlir el6 vanizsoljdlc Err6l ninden jelenlefi taruis'kodhatik, is a nipes lakomdkon gyakran tizc.er ember is ldtia, hoSy 1rNagy fulnnak ez igen kedvArc van. ' Mmco Polo sok mindent illitott atavoli Kathaj6l 6s a mongolok6l, amit kortirsai k6tkedve fogadtak.Nem csoda, hiszen olyasmikr6l tu, mint p6ld6ul a papirpdnz, amit a k5-nok jegybankja m6r alCror nagy t6telekben bocs6tott ki, aztrn milli6sl€tsz6md sereSelsdl 6s egy fekete szinii kdrdl, amit ha meggyijtanak,nagyon hosszri ideig €9. Konrirsai szem6ben Marco Polo, finomansz6lva, nagyotmond6 ember volt, mdg a haldlos dgy6n is ana pr6bA-tdk ribimi, hogy vonja vissza ellitasait. A nagy ut^26 utols6 mondat6tvalaki feljegyezte: ,,A/elit se mondtam el anrnk, amit Littam."

Nemcsak Marco Polo, hanem nagybatyjai, Niccolo 6s Matteo Polois megeml€keznek a serleges var6zslatr6l. Amikor a Nagy KSnt meg-pr6beltdk r6venni, hogy felvegye a kereszt6ny hitet, igy vdlaszolt.',,Mi6rt akarjlttok, hogy keres.t4nJ legyek? NAzzArck, ennek az orszdg-nak a keresztlnyei oly tudatlanok, semni fiiliitt nincs hatalmuk. Deldtjdtok, hogy a bdlvdnyimA&jk mindent meetehetnek, ami akarnak,hiszen amikor asztalomndl iildk, a terem kiizepA k6 kupdk tele bor-ral kezeimhez szdllnak enilkiil, hogy b6rki hoaijuk 6ne." Ill Ezt ajelens6get. amit n6h6ny €vtizede pszichokin6zis ndven ismernek, m6rMarco Polo el6tt is megemlitett6k szdmos gifdg, r6mai. zsid6 fel-jegyz6sben. A Nagy K6n udvardban a t6{gymozgat6s jelensdge politj-kai k€rddssd vdltr a Ken a$61 tette fiigg6v€, hogy felveszi-e a keresz-t6ny vall6st, hogy vajon a kereszt6ny papok tudnak e ilyet miivelni.

r90

psacuo[INEzts

Mindenesetre Marco Pol6nak egyeltahn nem tetszett ez a ,,vardzslat",€s kifejezett ellenszenvvel eml6kezett meg a Ken papjair6l, a baksik-16l. Bizonydra nem sz6lt volna itleir6s6ban ezekr6l az esetekr6l, hamaga nem tapasztalja. s ha nem zavarja annyira 6t a hiv6 keresz-t6nyt , hogy az iiltala lenezett va zsl6k valami olyat tudnak, amit akereszt6ny papok nem. Marco Polo dllit6sait egy csoddlatos kult[r6-16l, a miira m6r eltiint vrrosok6l stein Aur6l r6g6szeti feltdrasai isigazoldk. A,,repiil6 serlegeloe" azonban mind a mai napiS nincs ki_el6git6 magyar6zat. A telep6tia mellett ez az ajelens6g, ami a legna-gyobb vitdkat, viharokat kavarta az elmilt 6vszizadok sor6n.

Rdg Iettnt mar a Nagy K6n bircdalma, elporladtak a var6zsl6kcsonrjai i . . amikor 1848 m6rciusanak vdgdn az Amenlai Eg)esi ih Al-lamokban, Hyderville-ben, New York 6llamban, John D. Fox csalddj6-ban hiliinOs dolgok t6n6ntek. Egyik nap minden el6zmdny n6lkiilmegmozdult az asztal, mozogni kezdtek a szekek, recseg6sek, puffan6sok hallatszottak ̂z eg6sz h6zban. Mindez rendkiviil kiiliindsnek. kis6r-tetiesnek tiint. Napokon, heteken 6t fol)'tat6dtak a jelens€gek. A ttr-gyakkal ,,besz6lgetni" is lehetett: ,,igen" eset6n egy, ,,nem" eset6n kdtkoppan6s volt a viilasz. Nem telt bele sok id6, s mriris elterjedt a hir,hogy a Fox csalSdban elhalt szem€lyek szellemeivel lehet trrsalogni.Ismerve a kor tudom6nye! ez a vilasz kor6ntsem volt meglep6. 1848-ban a tudomiiny m€g igencsak gyerekcip6ben j6r1. Az elektromossiigotmrir felfedezt€k, de m6g a legjobb esetben is csak n6hfuy ezer emberismene az elekromos folyamatok tulajdonsiigait; az elektronok6l, azanyag fel€pit6s6rdl, az elektrodinamika alapelveirdl pedig m6g fogalmasem lehetett a kor tud6sainak. Nem csoda, hogy ezen a szinten az asztalmozgrisfta, a kopogdsoka azr hitt6k, Ksdrtetek okozzak 6s ez lett azegyeden hiherd magyarazdt a kor embere sramdra.

A PSZrcHoKNEzrs RduD TdRTfN[TE

A pszichokin6zisr6l az els6 irdsos nyomokat a r6mai id6kb6l taldljuk.Tertullianus (kb. 155 - kb.222) kereszt6ny ir6 pogiinyokhoz int6zeubesz6d6ben mondta: ,,Mdgusahok nem szellemeket At elhalt lelkeketid4znek-e fdl a. dmJlkvilAqb(tl, hosy pokoli bdjaikkal mindenfilecstibltdsnak tegjenek ki titeket? Es a szeltemek miniezt igy Aik eI,hogy asztalokat moqattak, as ebbdl pr6fA ilnak nektek." AmmianusMarcellius (kb.325 - kb. 391) r6rnai t6rt6n6sz is megemliti, hogy po-g6nyok ing6t haszn6lnak jijvend6monddsra. Az inga mozg6s6b6l 6sir6ny6b6l kiivetkeztetnek ana, hogy milyen esem6nyek vdrhat6k a jd-v6ben. A kdvetkez6 tud6sit6s a pszichokin6zisrfil a mer emlitett

r9l

TITOI(ZATOS EROII?

Marco Pol6ttjl sz{rfizjjk. Eur6prban csak az rijkorban sz6lnak a je-

bk,nse,gr6l, Delitzsch ftja Bibliai pszichol4gia cimii munkdj6ban, hogya zsid6k haszn6lt6k az asztait6ncoltadst a XVII. szizadban: ,,Az asz'talok felugnilnak akkor is, ha szizsztimra tesznek sillokat rdjuk."Egy 1614-ben publikrlt kiinyvben vardzsldsnak nevezik 6s megb6-lyegzik ezeket a cselekedeteket. Egy Zebi nevii zsid6 bdlcsel6 viszont1615-ben v€delm6be veszi ezt a gyakorlatot, mondv6n, hogy ez nemfehet mdgia, sokkal inkdbb lsten akarata, hiszen: ,,az asztol mellettszent himnuszokat As dalokat dnekliink, As nem lehet az i;rdajg munki'sa ott, ahol Istenre emlakeznek".

A tudom6ny 6s a pszichokn6zis csak a mdlt sz6zadban taldlkozott.Az els6 foljegyzett eset 1856 februi4ddban tdrt6nt Franciaorszegban-Egy falusi kisldny, bizonyos Angelique Coxin tiznnhi4rom 6ves kor6baifurcsa viselked6sdvel hi\ta fel magdra sziilei 6s a szomsz6dok figyel-m6t. Jelenl6t6ben a tirgyak mozogni kezdtek. szinte tdncoltak a b[to-rok. Hezimunkat emiatt nem tudott v6gezni, s amikor 6desanyja eS/ t6lbabot tett e16, hogy taldn annak megrucol6sdra k6pes lesz, a babszemek6s a kiilijnbdz6 konyhai eszkijz6k, t6lcdk, kanalak mind elrdpiiltek el6-le. Nem talAltak semmi elfogadhat6 magyariatot a t6rgyak szokatlanviselkei6s6re. ez€ft elhi{6k a helyi papot, mivel att6l tartottak, hogy akisl6nyt az drdiig szellta meg. Szerencsdre a boszorkdnyiildiiz€sek idejem5r lej6rt, igy a pap fgy gondolta, hogy az eset ink6bb az orvosokatartozik. lgy k€riilt a kisliny P6izsba, Arag6hoz. az elelffomoss6g egyikiuitrdjdhez (a gitmbvillemok els6 vizsg6l6j6hoz). Arago meggy6z6ddtta kisl6ny kiildnijs k€pss6g6rdl. majd egy vizsgdl6bizottsdgot hivottdssze, mely azt kutatta, hogy elektromos lulajdonsegok hiz6dnak-emeg az Angelique kdriil kialakult jelensdg6k mitgijtt, azonban ezt a m6-r6sek nem igazoltdk. Arago tovdbbra is azt vallotta, hogy valami eg€-sren rendkiviili tdflenik a ki:,ldny kitrirl. Jeg) zeteiben igy ir e1;l: .. UsJlitszik, hogy ez nem elektromosstig, mlgis a kisldny testlhez Ane,olyan elektromos iiEst kapunk, mint ami a ltideni palack kisiilAsAndldrezheti. A jelensdg etn is ruignesesslg, fiivel a nuignestii ne mo.'dul el, azonban a nuignespatki iszaki pdlusa rcndklt'iil eds hatlissalvan a kisldnyra: renegni kezd tdle, As sokkos dllapotba keriil. Ez bizto-satr netn psaichis lratds, mert akkor it rosszul lesz, ha titokban, hdtulr6lkdaelitiirrk hoa4i a mtignessel Valami ij er6 van ifi, ami a: emberi tetmdszet is a r;laig eddig ismeretlen dolgai el6u nyithatja meg (1 kapul,,at,ol.tan er6 e;, anir6l eddig nem is dlmodtunk '

A jelens6g tdrt6nete a mrir emlitett Fox csal6d Margareta 6s Katenevri tizenkdt 6s tizenn6gy 6ves gyermekeivei kezd6diitt. Egy c.Hamnond nevi\ pap igy irt en6l 1850. febru6r 224r': ,,MintegJ fZI tu-

192

PSACfiO[INtZl S

cat iriember kdziil engem is kivdlasztottak, hogy vegyek rdszt a vizs-gilntban. Este nyolc 6rakor neggyijtottuhk eg gyertJdt is eg nagyas.tal tekjAre hebeztiiL En az asztal egrk oldaldn bery a hiryokar' a 6s a legkisebb testvZr t6le jobbra" a kit nt6vAr balro, mig a re-lem szemben levd oldal iires nmradt. Hanarosan hangokat hallottunk.Ezek mind hangosabbak lexek, szinte a szoba minden rlszlbdl remegisis dbndiil4s hallatszott. Ehhez foghat6 hangokat soha nem hallattamazel6ft. Kisvdftai)a az asztal hozzlim lizelebb esi; vAge bhol a ldltyokiiltck) felcnelkedett. Pr6hiltam naey er6vel visszanyomni, tu ennekellendre mintegy hat ldb nagassdgra emelkedett, ls a legalacsonyabbhelyzedben is legahfub nA8! Lfu t/ugassdgra vob. Biztos vagJok ab-ban, hogy semmilyen kiitlllel sem lehetett volna igt megemelni."Hammond m6g megemliti, hogy ligy irezte, mintha hideg k6z 6rintettevolna meg, 6s valami meghfzta egyik hajtincs6t is, de nem ldtott senkit.

A n6v€rek hamarosan kital6ltak egy kommunik6ci6s rendszert,amelynek az volt a l6nyege, hogy elhiztak uijukat az i4b6c€ betriiel6tt, s amelyik betiin6l koppandst hallottak, azt lejegyezt€k. Ugy v6l-t6k, hogy igy 6rtelmes iizeneteket kapnak a ,,tilvil6gr6l". (Ezt a m6d-szen 1851-ben, Philadelphidban mi{r 6ltal6nosan haszn6lt6k.) Az ak-koli beszdmol6k megemlitik, hogy az asztalok 6s kisebb drgyak an6l-kiil is mozognak, hogy hozzdjuk 6rn6nek, s6t ha egy vagy k6t sze-mdly r6il az asztalra, az m6g akkor is felemelkedik- N6h6ny esetbenpedig rigy megnii az asztal sflya, hogy nernhogy felemelni, de meg-mozditani sem lehet. Mintha oda ienne ragasztva a pad16hoz... Ha-marosan azonban azt is dszrevett€k, hogy a ,,trilvilrgr6l" j6tt iizeneteknem tflsdgosan megbizhatdak- Ma mifu nehdz megit6lni, hogy ezek-ben a korai szeiinszokban mennyi volt a csal6s. 6s mennyi a val6dije-l€ns6g. Mindeneseue m& ebben a korai szakaszban erdsen megosz-lottak a vdlem6nyek: a legtiibb ember igy v6lte, hogy az asztalokat dstirgyakat kis6rtetek mozgatjek (ahogy ezt ajelensdg el6id6z6i dllitoFtdk), vagy pedig csaldk miive az e5esz. Az a kev6s tudom6nyosank6pzett ember, aki valaha is rdszt vett ilyen bemutat6kon, idegi erede-tt elektromos fluidumoka vagy elekfiomos 6s migneses j elens€gekregyanakodott - ^zonban 6k voltak kisebbs6gben. Az egyh,z 6ltal6.banarra az dlldsponlra helyezkedett, hogy a Siitiin keze van a dologban.

Az asztaltdncoltat6s 6rillete hamarcsan dtteiedt Eur6p6ra is. 1853-ban egy korabeli ijsdg igy tud6siton: ."42 eg€sz vtuosban, minden hii-ban ezzel foglalatoskodnak a porosz kiriil''t6l kezdve aki draga szan-tdlfa asztal6t tencoltaEa -, az iparosok szer6ny szob6j6ig, ahol azebddl6asztallal is ugyanezt pr6bdlgatj6k." A n6met tanomenyok urinB€cs kitvetkezett. A b6csi szalonokban n6ha sokkot kaDtak a szeAnszok

193

TTTOXZ{TOS ER6f,?

r€sztvevoi, az erds fdrfiak rcmegve n6ztdk a tencol6 asztalokat' a h6lgyek eldjultat. 1853 dprilisdra Pftizsba is meg6rkezett az asztahen-coltat6s divaia, hogy felgyrijtsa ,,a filozofikus hajlamri f6rfiak 6s agyeng6d hdlgyek fanttuiijer". Pdrizs utan Belgiumot 6s Hollandidt.majd n6h6ny h6t alatt aj6zan angol nemzetet is eldrte ez aj6rv6ny. Ek-kor 6rkezett a szigetorszdgba Mrs. Hayden 6s Mrs. Robens az EgyesiiltAllamokb6l. hogy a nagykdzdnsdgnek is bemutassa a j elens6get. I 853eprilis l6-5n a The Times cin apjiin a kdvetkezd hirdet6st adta fel MrsRobens: ,,Spfitiszta megnyilvdnut6sok 6s elhDnyt badtok6l szdrmaz6iizenetek ftadesa. melyek annyira drvendetesek a komoly 6s felvil6go-sult szemelyek szdm6m..." A The Times a k6s6bbiekben visszautasitotta az ilyesfajta hirdet€sek megielenletds6t, azonban addigra m5t 6ri6_si volt az 6dekl6d6s ajelens6g ir6nt. Nagy iizlet lett a ,,ttilvil6gi" iize-netek v6tele 6s 6tadesa. Hasonl6 m6dszert haszniltak, mint a franciakisldnyok n6h6ny 6vvel azeldtt, vagyis a m€diumok az 6b6c€ betriireadott koppanSsos ,,v6laszokat" olvaslik 6ssze. Az asztaltrncoltates il-talinosan elterjedt t6rsasiigi szokissS v6lt, gyakan hivtSk meg a hdl-gyek 6s urak egym6st d6lut6ni te6ra 6s asztalt6ncoltat6sra.

1853 jinius6ban, Manchesterben egy nyilvdnos kis€rletet is tar-tottak. Azt szerett6k volna ellen6rizni, hogy elektromos jelens6gekmiatt mozognak-e az asztalok. Bizonyos Bmid dr aztjavasolta, hogyr6zdr6ttal kapcsoljanak iissze tdbb asztak azeft, hogy a fluidummajd dtmenjen egyik asztalr6l a mesikra. Het asztalt kdtijttek igy6ssze. A kis6rletben n6gy hijlgy vett r6szt, akik el6z6leg m6r sikere-sen mozgattak asztalokat. Am a r6zdr6tos osszekiittet6s nem t6ncol-tatta meg mind a h6t asztalt. A The Times 1853. jnnius 13-i sz6md-ban kozolte is ezt a kisdrletet. megjegyezve. hogy ezek szerint nemelektromos jelens6g hiz6dik meg az asztalt6ncoltatds miigijtt. Ezeka sze6nszok mdr olyan mdrt6kben elterjedtek, hogy tijbb tud6s is fel-l6pett ellene. Faradd) is vizsgdlatsorozatba kezdett. Eredm6nyeir6la The Times 1853. jinius 30-i sz6ma tdj6koztatott. Faraday egy vi-szonylag egyszer( k6sziil6kel szerkesztett: az asztal lapjdra el6bbdorzspapirt, majd err€ t6bb r6tegben papirlapokat helyezett. Ezekkijz6 viasz 6s terpentin kever€k€t csiipiiglette. hogy azok egym6sonelcsiszhassanak. A lapok helyzet€t me&jelcilte ceruzrval, hogy azesetleges elmozdulis ldthat6 legyen. Ezeket a kisebb lapokat azutdnegy nagyobb lappal fedte be- Minden esetben, ha egyiiltal6n sikeriiltvalamifyen mozgest eldrni - azaz az asztal felemelkedett -, a kis la-pok elcsrjsztak egym6son. Faraday a ha6st iintudatlan izommozgds' _

ra vezette vissza, nem sz6molt azonban azokkal az esetekkel, ami-kor az asztal dgy emelkedett meg, hogy egy6ltal6n nem 6rtek hozzi.

t94

PSZt(Hot{tMzts

Kis6rletei utdn Faraday v€glegesnek v€he eredm6nyeit, 6s a k6s6b-biek sor6n sem volt hajland6 v€lem6ny€n vahoztatni.

Nemcsak Faraday, hanem szdmos pap is fell6pett az asztaltiincol-tatds szokesa ellen. Szerintuk a jelensdg egydrtelmrien a S6ten milvevolt. N. S. Gotfrei tiszteletes pdld|iul 1853. jdnius l6-6n feles6g6vel€s n6h6ny iskolamesterrel asztaltiincoltatdsi Ks6rleft gyiilt dssze.Miutdn az aszlal sehogyan sem akarta .,bevallani", hogy ordiigi edkir6nyitj6k, Goftfrei cselhez folyamodott. Az egyik iskolamestert meg-k€ne, hogy hozzon be egy Bibli6t, €s amikorjelt ad, tegye az asztalra.Majd az asztalt gyors mozgdsba hozta, 6s jelt adott. Amint a tanit6 aBiblidt az asztalra tette, az .,vdletleniil" azonnal meg6llt. A fsztvevdksz6lni sem tudtak a megddbben6st6l, Gottfrei tiszteletes dr pedigazonnal megirta tapasztalatait Az asztabdncobatds eeviasgd.ldsa As aSdtdn m,ii,tlnek kdvetkezmdnyekint val6 taldhatlsd cimti ktinyv6ben,amit m6g abban az 6vben ki is adatofi. Mes pamfletek isjelentek meghasonl6 tartalommal, minl peldiul Az asztabdncobatds, mint az drdiigmodern mi )e. Ebben leirj6k eg] szeiinsz eredm6ny6t, ahol az asztal,,beismerte", hogy egy elhaldlozott f6rfi szelleme mozgaLla: ,,EgJ bu-kott ly'leknek, akit az 6diig a pokolb6l kiildiitt, az wlt a feladata,hogy az. dsszeEyiilt emberek kiirdt megtdvessze majd dolga vAeeztivelvisszaftrjen a pokolba." Gotdreihez hasonl6an mes egyhiii szem6-lyek is vdgeztek kis6rleteket. E. cibson, Bath vrroska anglik6n papjapelddul. Az aszaLtdncohat6nak, mint a Sdtdn mivtnek leleplezdse ci-mt kijnyv6ben irja, hogy az as^al bevallotta neki, hogy a Sdt6n kdz-pontja R6m6ban van. (Az ,llitds inkibb az anglik6n egyhiz 6s R6marossz viszonyia utalt, mint a val6sdgra.) Hasonl6 pamJletek sora tar-talmaz szinte sz&61 sz6m azonos besz6mol6kat. Nem vdleden teh6t,hogy a csalrsok, az ijzleti vdllalkozdsok, 6s az ilyen pamJletek fel-bosszantott6k a kutat6kat, 6s €dekl6d6sijk elfordult a jelens6gl6l- Fa-raday Ks6rletei p€dig val6szin6 magyaiiatot l6tszottak adni, igy ^zasztaltdncoltat6s tiimeges sz6rakoz6sa, divatja lassan-lassan,,kimfl t".

A kis6rletek azonban folytat6dtak. Tal6n a legfontosabbakat Svdjc-ban vdgezte Count Agenor de Gaspari lS53-ban, Valleyres v6ros-ban. Gasparin olyan k6sziil6ket szerkesztett, melyben az asztalt egyk€tkarii emel6 (egy m6rleg) egyik kaiSra fiiggesztettek fel, igy a fel-emel6s€hez szuks6ges er6t m6rni lehetelt. Kis6rleteit ismerriseivel.bdriitaival vdgeztej6 megviligites mellet!, s titbb esetbenjelent6s er6-ket tudott kimutatni. Fontos, hogy a hatAs aktor is me&jelenr, amikorsenki sem 6n az asztalhoz. Ezt rigy ellen6rizte. hogy az aszralt liszttelsz6rta be, igy senki sem 6rhetett hozz6 nyom n6lklil. Casparin apszichol6giai feltdtelek6l is gyiijtdtt informdci6kat. Szednte az asz-

195

Ttrof,z ros ERo(?

talt6ncoltatds sikertelen, ha valaki ideges vagy fesziilt, szerinte k6ny-nyedEn €s szenved6ly n€lkiil kell viselkedni. Azt is 6szrevette, hagyvan n6h6ny olyan szem6ly, akinek a jelenl6t6ben megsziinik a jelen-segt ,,Va nak (a betegeken ki|iil) olvanok, akiknek kdmrezeftbenmegd ajelensAg, a fluidun nem cirkuldl tljbbe, j6 akarutuk, ajelen'sAgbe |etett hitiik mit se sadmlt. AmiS az asztal kdnryezeftben rannak,az asztal mozg.isa gJe ge, lebeqise rajvid ideiS tart. Kiildndsen az a

fele ,bdnul meg" az asztalnak, ahol 6k helyezkednek el. Ha kime neka szobdbdl, az asztal mozgdsa azonnal feler6sddik, As rendktunli ie'lenslgek kdvetkemek b€. " Gasparin eg6szen slilyos tiirgyakkal is K-s6rletezett: 1853. november 9-6n tartott szeenszi4n p6lddul neh6z kij-veket 6s homokzsdkoka! mkott az asztalm. (A teher hozzeve&ilegesen165 fontot nyomott.) ,,Hosszi bizonytalankodds t,tt'in az asztal tdbb'szljr is a levegdbe emelkedett - hdrom liba wlt a n484sban, csak e8!marudt a fljlditn. De azutdn ob'an erA)el, olJan lendiilettel eftelkedeftmeg, ami meglepett benniinket. Nemsoura azonban a fel- is lefellftgzett gyors, intenziv mo.gds harfudra kettitiirt az asztal kdzepAnIev6 rastag tart6 rid, As a s IJok az asztalr6l a kislrletez.6k krizd zu'hantak. azok nem kis rAmtiletdre."

Nemcsak kutat6k, kirdlyok, kdzmiivesek vagy papok, hanem a korirodalmirai is r6szt vettek ezekben a kis€rletekben, j 6t6kokban. yicrol

Hugo - sz{mi)zet6se idej6n - Angliaban ismerkedett meg az asztal-tencoltatdssal, sz6mos alkalommal vett rdszt ilyen sze6nszokon 18536s 1855 kdzdtt. El6szdr hitetlen volt, 6s jelenl6t6ben nem mozdultmeg az asztal. A kor ismen m€diumai rigy magyariiztek ezt, hogy aszellemek nem oiyanok, mint a b6rkocsisok lovai, amiket akkor lehetmeginditani, amikor akarjuk - a szellemek akkor jdnnek, amikor 6kakaflak. Amikor Hugo felengedett, s csatlakozott az asztal mellettiil6khijz, az eg€sz jelens6g felgyorsult 6s iizenetek is 6rkeztek. El6-szdr hires emberekkel, pdldeul Dante, Platon 6s Mohamed szellemei-vel t6rsalogtak. de azutdn olyan kdpzeletb€li l6nyekkel is, mint B6ldmszarnara, vagy No6 galambjai, a sireml6kek 6myair6l nem is besz6l-ve. Victor Hugo maga nem 6rintette az asztalt, csak testv6re, CharlesHugo kitrijl alakultak ki iiltaldban ezek a jelens€gek. Hugo tovibbirdszv6tel6t a sze6nszokon bar,tja, Jules Allix hirtelen betegs6ge, 6rii-lete szaKtotta m€9.

Az 1860-as 6veke a jelensdget m6r mindenki a kis6tetek. szelle-mek megnyilv6nul5s6nak v6lte. s a helyzet hosszf id6n keresztiil nemvaltozott l6nyegesen. Kiaiakult a spiritizmus. Miel6tt tovdbb menn6nk,n6zziik meg rdviden, hogy mi is a spiritizmus, hogyan definidljrk aspiritizmus fogalm6t maguk a spiritisztek? (A meghatftozdst tdbb, ez-

196

PSACHOIJ EAS

zel a t6makdrrel foglalkoz6 kiinyvb6l dllitottuk ossze.\ ,,4 spiritizhusa foltamatos alet tudomdnya, frIokiJidja es volldsa, melyet azokra abizonyitott kommunikdci6kra, kapcsolatteremtlsekre alapozuL me-Iyekben a mddiumok a tilviLigon il6 szellenekkel teremtenek kap-crolatot. - A spiritixmus tudamdny, mivel az AIet saellehi ouaLihaknegnyilvtinuldsait vizsgdlja, elemzi is osztdlyozza. - A spiritizmus fr-loz6fia, nivel az Abt Lithanj As hithatatlan odaldtak tiinAnlei ta-nulruinyozza As megfigyelAseken alapul. A spiritizmus vallds, nivelnegpr6bdua negineni a temdszet frzikai, mentalis As kki finAnJe-it, nelyek lsten titnZnyei." A. spiritizmus k6t alapv6t6 t6nyt dllit: aszem6lyis6g megmaraddsit a hal6l utdn is. 6s az elhalrlozott 6s az 616szem6lyek kdzti kapcsolatteremt6s lehet6s€96t. Tanit6sai sze nt a ha-16l csal a lelki, szellemi testben val6 rijj6sziilet6s. A spiritizmust hiveiaz igynevezett szeinszokon gyakorolj6k. A sze6nszok c6lja, hogymentiilis vagy fizikai jelensegek dtj6n ojlvil6gi l€nyekkel teremtsenekkapcsolatot. Ahhoz, hogy ez a kapcsolatteremt6s sikeres legyen, egy,,m€diurnnak" is jelen kell lennie, a tobbieknek nem kell kiiltinlegesk6pessdgekkel rcndelkezniiik. A kialakult szokdsok szerint a r6sztve-v6k sz6ma nem haladhatja meg a haGnyolc fdt. A jelenseg erdsebb,ha tiibb m6dium is r6szt vesz egy-egy szeenszon;j6, ha azonos szem-ban vannakjelen f€rfiak 6s n6k, s t6bbs6giik nem trilsdgosan id6s; fia-tal r€sztvev6k eset€n kedvez6bb eredmdnyek v6rhar6k. A spiritiszt6kszerint k6tes erkdlcsii szemdlyeket nem szabad a r6sztvevdk ki;zd en-gedni. Ajelens€gek sokkal gyeng€bbek, ha betegek vagy olyan embe-rck vesznek ftszt, akik valami miatt izgulnak. idegesek, a tdlzott izga-lom 6s fiiradtsiig rontja a j€lens6gek erej6t. A m6dium nem vehet besemmilyen stimul6l6 szert. A szkepticizmus nem, de az ellensdges 6s agyanakv6 magatarti4s meggiitolhatja a sze6nsz sike6t. A szednszokona kezeket tobbnyire dsszekapcsoljdk, igy jijn l6tre a kapcsolat. A spi-ritiszta dsszejiivetelek 6ltal6ban besz6lget6ssel vagy 6n€kl€ssel kez-d6dnek, mondv6n, hogy ez j obb ,,vibreci6C' teremt.

Mddiumok tucatjai jelentek meg az 1860-as 6vekben, rijra 6s ijrar6ir6nyitva a figyelmet ejelensdgre. A kor tal6n leghiresebb m6diumaDaniel Dunglat Home volt. 1871-ben vele v6gezte WiIIiam Crookes amindmiiig ral6n legtiibb vitiit kiv51t6 kisdrletsorozarot. A sziadfor-dul6 kdmydk6a Eusapia PalLadino 6s Stanyslava Tomc.tk voltak ̂ zismertebb ,,fizikai m6diumok". (Tomczyk p6ld6ul kisebb tiirgyakartudott lebegtetni.) Kisebb-nagyobb megszakirdsokkal fjabb 6s lijabbkiserletsorozatoka keriilt sor. llyen volt p6ld6stl dr. Crawford kis6r,letsorozata a Coliqher csaldddal horsz6gban 1914 6s 1920 kiiziitt.1923 6s 1928 kdzdtt Harry Pice v6.gzett kiserletsorozarokar egy hr-

t97

TITOKZATOS ER6K?

ziasszonnyal, bizonyos Sts/1d C-vel. A spiritizmus 6s a hozzd tartoz6asztaltdncoltatis ekkorra m# elszigetel6dittt vall6si mozgalommiivilt, nem sok kdze volt a tudomlnyhoz, de ajelenseg m6g az 1930-asdvek kijzep6n is divatban volt. (El€g p6ldeul Thomas Mann: A Va','dzrl"g] cimil kitnyv6rc utalni.)

B6/f szET 6s sPrRrrrzMUSA briv6szek 6s a spiritisztak mindig is ellens6ges viszonyban dlltakegymdssai. A briv€szek titbbs6ge azt dllitotta, hogy a jelens6gek triik-kdkbn alapulnak. Puszdn az 6rdekessdg kedv66rt megemlitiink n€-hdny esetet, amikor a pszichokin6zis jelens6gdt biiv6szek vizsg6lt6k.1853-ban New Yorkban J. H. Anderson. a kor ismert btivdsze vonz5ajiinlatot tett: birmelyik ,.elszeg€nyedett m6dium" ezer doll6rt kap, hak6zitns6g el6tt bemutatja tudomrny6t. A Fox n6v6rek elfogadtdk akihiv6st 6s Edmunds bir6 €s dr. Gray kis6ret6ben megjelentek a szin-hrzban, ahol a brlv6sz fell6pett. Anderson azonban meggondolta ma-gdt 6s a hallgat6sdg fijttykoncetje Ks6ret€ben v6giil is nem engedte,hogy a Fox n6v6rek szinpadra ldpjenek. M6g tdbb tucat hasonl6 kihi-v6s t6rt6nt az 6vtizedek sor6,n, de az jgazs'g az, hogy sem a biiv€szek,sem a spiritisztik nem tudt6k hitelt 6rdeml6en bizonyitani a magukigazit, egyik f6l sem volt elfogulatlan, el6itdleteiket nem tudtiik le-velk67ni. Jdl lalszik ez a kdvelkez6 eserben is.

1922+en aThe Scientifc American cim;i foly6irat elhatdrozta, hogyvizsgdlatot indit a paranormSl jelensdgek ter6n. K6tezer-6tsz6z dollftosdijat tiiztek ki, amennyiben valaki hitelt 6rdernl6 bemutat6t tart. 1924.december 31-ig lehetett a vizsg6latra jelentkezni. Ottagd bizotts6gotneveztek ki, melynek tagjai a kiivetkez6k voltak: Williarn McDougall,a Harvard Egyetem pszichol6giaprofesszora; dr. Daniel Frost Com-stock, a Massachussets Institute of Technology tan&a; dr. Walter Frak-lin Prince, az American Society for Psychic Research kutat6ja; Here-ward Carrington. a paranorm6l jelens6gek ismert h)tat6ja 6s Houtlini, a.,szabadul6 mijvesz", a kor legismertebb, magyar szirmazdsi zsid6 bti-v6sze. A bizoftseg dtkSra Malcolm Brd, ^ Sc[etuirtc American szer-keszt6helyettese lett. A m6diumok tdbbs€ge alkalmatlannak 6s elfo-gultnaktaldlta a bizottsdgot. (Kds6bb l6tni fogjuk, hogy mi6rt.) He.manazonban jelentkeztek. de mindegyik6l kidernlq hogy vagy csal, vagydntudatlan mozg6sokat produkiil. A Scientific American k6s6bb meg-emelte ajutalmat. de senki nemjelentkezett. Ekkor a bizottsdg tirk6ra, -Bird azt javaso,ta, hogy a kor legismertebb mddiumiir. a bostoni Mar-geryt, dr. Crandon feles6g6t k6rj6k fel egy vizsg6latsorozarra. Ezr a

198

PSACHOIONIZIS

vizsgdlatot Bostonban fotytaudk le 1924. 6prilis 12-6t61 kezdve. A bi-zotts6g el6tt egyre er6sebb paranorm6l jelensdgek mutatkoztak meg,amit m6rdeszkdzcikkel is ki lehetett mutatni. Houdini azonban. aki rnin-dig is triikknek tartotta a parajelens€geket, a m6r6sek ellen6re csalirnalmin6sitette a ldtotmkat. Att6l f6lt, ha m6gis bebizonyosodik e jelens6-gek val6di voln, az dfiana szavahihet6seg6nek, ez6fi 5t akarta venni abizotts6g vezet6s€t. Tdbb bizotts6gi tagot is azzal vidolt, hogy segite-nek a triikkdk l€trehozasiiban. Ezt ugyan nem tudta bizonyitani, de ved-jait pamfletekben 6s bemutat6i soren iilland6an terjesztette. Ekkor Or-son D. Munn, a Scientific American kiad6ja kiizbelepett 6s felsz6litoftaHoudinit, hogy bizonyitsa 6llit6sait, s vegyen rdszt a Ksdrletekben.(Houdini ugyanis csak k6t kisdrletben vett r6szt, mig a titbbiek tdbbmint ittvenben.) Eklorra viszont a bizotts6g k6t ta&ja m6r kivalt a cso-portb6l: Carringtonnak az volt a v6lem6nye, ho8y ajelens6g l6tezik, 6snincs mit tovidbb bizonyitani, MbDougall egy6b elfoglaltsdgaira hivat-kozva t6vozott a csoponb6l. igy csak Comstock, Houdini 6s Prince ma-radt a vizsgiil6bizottsiigban.

Houdini ekkor e8y olyan faketrecet 6pittetett, ami szerinte lehetet-lenn6 teszi a csalrst, de azt kdvetelte, hogy teljes sijt6ts6gben tiirt6nje-nek a bemutat6k, 6s nem engedte, hogy a ketrecet a bizotts6g tdbbitagja megvizsgiilja. Ugy tiinik, hogy Houdini kdszakarva teremtettilyen ellen6rizhetetlen kiirillmdnyeket. A teljes sbt€ts6gben ugyanisa szednsz elkezd6se ut6n ndhiiny perccel - egy csattandst lehetett hal-lani 6s a kefiec teteje felnyilt. Houdini azonna] kijelentette, hogy aketrecben Ul6k kiiziil brrki kinyithatta a v6llSval. A sdt6tben azonbannem lehetett tudni, hogy vajon a bent iil6 Margery, vagy Houdini nyi-totta fdl, mivel senki nem lathatott semmit. Margery k6rte. hogy vizs-gdljdk meg a berendez€shez tartoz6 cseng6 dobozdt. A villanycseng6kapcsol6i kitzt egy ceruza v6g6r6l val6 radirdarabkSt tal6ltak, amigyakorfatilag lehetedenne tette, hogy l6trejdjjdn az 'rrntkez's. azazsikeres IeSyen a Ksdrlet. A kiivetkez6 szednszon ajelens6gek megje-lendse kcjmy6k6n Houdini benyrilt a ketrecbe. ezzel nggak^d1lyozyaa megfigyeldsek tov6bbi folytatesdt. Margery ektor azzal yidoltaHoudinit, hogy egy iisszehajthat6 collstokot rejtett el a l6bai alatr.amit val6ban meg is talehak. Ekkor a bizotts6g felsz6litotta Houdinir,hogy jdruljon hozz6 ketrec6nek megvizsgaliis6hoz. Houdini ezt elura-sitotta, ijsszecsomagolta ketrec6t 6s elutazott-

A bizottseg ritkin vett r6szt a bemutat6kon reljes l6rszdmban 6s amegfigyeldseket, m€r6seket nem tervezr6k meg eldre. A bizottsig tag-jainak v6lemdnye is elesen el6n egymdst6l- Carrington szerint a je-lensegek bizonyitottan val6diak voltak, Houdini szerint az eg6sz csal6s

199

TITO|iZ{IOS ER6&

volt, s ezt 6 is bizonyitottnak v6lte. Comstock ,,6rdekesnek" tartotta azeredm6nyeket, de m6g nem elegend6nek, hince €s McDougall szerintis ,,m6g tovdbbi megfigyeldsek lettek volna sziiks€gesek" A vizsgalatrchet pusztdn azt mutatta meg, hogy megtervezett kis6rletek n€lkiilmegalapozott ercdmdny sem varhat6. Es ha valaki fanatikus eliiit6le-teklel viseltetik a t6ma irdnt (mint peld6ul Houdini), akkor nemcsak am€diumok vddolhat6k csaldssal, hanem a vizsg6l6 is.

A Tr,Dord{,\y 6s Az AszrArT,{Nc0rTAT,(s1870. jilius6ban Sir WiUiam Crookes (1832-1919) elhatirozta,hogy a tudomdny eszkdzeivel 6s m6dszereivel megpr6bi4lja kideri-teni, hogy mi az igazsdg a spiritizmus k6 11. Ctookes nem akftki,hanem a mflt szdzad egyik legjobb, legtehets€gesebb kis6rleti fizi-kusa volt. Mi4r 31 6ves kordban akaddmikrssd vdlasztottak 6s j6

n6h6ny tudomdnyos 6s egy6b kitiintet6st kapott, titbbek kiizdtt abecsijletrendet. a Kir6lyi Arany6rmet is. T6bb alkalommal volt aTudomenyos Akaddmia, a Kdmiai Tdrsas6g 6s a Villamosm6rniikEgyesiilet elnijke. O fedezte fel a talliumot. egy sug6rzdsm6r6t 6sercdm6nyesen vizsgalta a g6zok vezet6k6pessdg6t. M6rt6kad6 tu'dominyos kdrbk v€lem6nye szetintr ,,Senki nem kdtelkedik Crookeskdpessigeiben 6s pdrtatlansdqdban. Ha olyan ember, mint WilliamCrookes foglalkozik a jelensdegel - aki semmit sen foead el, mie-l6tt nem bizonyosodik be -, akkor hamarcsan megtudiuk, hogJ mitkell ebbdl elhiryri."

crookes igy gondolta. hogy kor6nak tudomdnyos eszkdzeivelegyszer s mindenkorra lez6,rhatja ezt a vll6t. kideritheti az igazsegot,pedig ̂z eg6sz k5rd6s vizsgdlat6nak tdrt6nete csak ektor kezd6dittt eligaz6n. 6rdemes felid6zni Crookes gondolatait [2), fielyeket a Quar-terl! Joumal of Science-ben teft kiizz6 kis6rleteinek megkezd€seel6tt ,,NAhdny hittel ezel6tt bejelentetten, hogy vizsgdlntot inditok azigynevezett spiitizmus iigyiben. IJgy gondolon, hogy a ru&isok fe-Iadata meq izsgdlni ezt a jelcnsdqet. Ki kell kider lnie annak, hogyigaz-e, esetleg becsiiletes emberek ftyedAsArdl va -e sz6, ragJ hacsalnak, azt le kell leplezniink. Mig nem tudom, hogy ndhtiny jelen-sAg, mint pillliul a tdryyak tnozgatd.sa, vaSy a szikrakisiillshez ha-sont6 hangok keletkezAse, hogyan fordulhatnak el6 olyan kdriil-mAnyek ki;zdtt, mehek a jelenlegi i:mereteinkkel nem magyaniThat6k.Szituird meggy6z6disem, hogy kdriilteki tden kell a vizsgrilatot folt-tatni. Jele leg a leghalvdnyabb hipotizist sem tudom megengedni ajebnsAggel kepcsolatosan, de eddig mAg semmit neh ldttam, ami a

200

PSZICHOXINEZ' S

spiritizmus ehAledt ieazoha volne. Nem hiszem, hog, mdr mindentishertink a fizilaiban. Eey kolligdm szawival AIve: nem ebg az i8a'zsrighoz, ha valami cso&ilatos, a termAszet tajnAnyeivel is konzisz-tensnek kell lennie, ds ezt legjobban a kisarletek &intik el.

Az eIsS kijvetelmdny, hogy megqy6a6djiink a dnyekrdl najd ismer"jiik meg a jelenslg keletkezisdnek fehiteleit, aautdn tondnyeit. A pok'bssdS As .t riszletek ismerete alap|etd kbvetelminy. Csak a megfelel'klsirleti kbriilm4nJ'ek kbzbtt ktn4ft megligyel4s hasznos a k tat6 szd-nuira. 'gy al6lon hogy a spiritiszta bizonyitikak tiibbsdge ix hibazil(Eg olya tdrgban, ahol talin legtdbb a triikk 6s a szemfenJvesztas Ie-hedsAge, a csahis eLleni lApAsek - eddigi tapasztaLttaim szeri t elZg-telennek biaonyuhak, mert abbtil indultak ki, hogy ezek sArtendk a sze-dnszok resznev6it. Kevds oLyan irott megfigyel4st obastam eddig, amiezt a jelensiget klsdrleti kiiriilmlnyek kbzajtt vizsgdba volna 6s kevAstudotruinyosan kApzett szemily vet rAst a negfigyeltsekben, igy nenbiztos, hoey a tapasztaltak 'rtakeLse megbizhatrj is szak:zerli. Egyet-len j6 klsdrletsorozatot littam, amit Count tu Gaspuin v4gzett, de 6 -bdr elismerte a jelens4gek lAtezisAt - arra a kdvetkeakftsre jutott, hogezek nem termAszetfdldtti linJ csekkedeteinek kd)etkeun4nye| Az dltu-doruinyos spiritiszta igy gondolja, hog.t mindent tud, nem foglalkoz'tatjdk neheze elvAgezhetd kis4rhrck hosszadalnas m4rAsek nem tij-rcktzik az dLtab hasztuih fogabak egy4nehiistuAsAre. A tudomdnyn4pszeriisit6i keveset tehernek az istneretlen jdv6be rohan6k befolyd-solisdra; a tudomdny igazi munkisainak ezirt nagyon vigylkniuk kell,hogy ne engedjeirck houi nem Ardket a tudoruin! kdzebbe.

A spiriiszta azt dllitja, hogy 50 vagy 100 fontos testek emelkedneka lereg6be anAknL hogy bdrnvly dLtalunk ismert erd tegitette volna.A tu&is k4mikus azonban houdszokott olyan pontos A eg hasana-lanihoz, ami a bizaszem ezredrdszAt is kipes pontosan lem4rni. Ezirtjoqa yan azt kAmi, hogy az az er6. amn dLlihllag egy inteIigens linyvezlrel, 6s dhala nehdz testek ehelkednek fel a mennyezetig, a frno-man kiegyens lyozott mlrleSet is pr6bdlja heBmozgatni kislrleti kij-riilhAnfek kdzajtt. A spinisztdk azt dllitjdk, hogy kopogi hangok ke-Ietkeznek a szoba kiildnbtizd r4szeiben, amikor lait yagy tatbb szemdlJcsdndesen az osztal kiiri.il l. A kutarj azonban szeretuA ezt ldtni a fo-no-autognlf membrdnjdn is. A spiritiszta azt mondja, ho6!^ ez az em-befi)Idtti er6 szobdkat ls hdzakat rdzk6dtat meq As sAfilAseket okoz.A kutanj csak azt kari. hogy egy ingit hozzon molgdsba, amikor axegy ivegdoboTban, sTildrd talajon nyugszila A spiitiszta azt dllitja,hogy nehlz bitorok noaoghatnak - minden ehberi segitslg nllkiil -az egyik szobdb6l a ru1sikba. A tudds emberei azonban olyan eslkd-

20t

TITOI{ZATOS ENdX?

zbket kAs.itettek, ami a kis ttirolsdgokat is milliti riszre os:.tja, 6s n4-ri, igy joguk van kitelkedni az ilyen megfrBJel4sek i9az!tuan, hauqyanaz aa e/6 kAplelen ezen az esakdzdn egyetlen fokot is eLmoadita-ni. A spiritis.ta aat dllitja, hoSJ harmatcseppes viniqok, Slimdlcsdk,kisebb Al'linyek ,,bejdnnek" a szobdba az ablakiitegen, s6t a szildrdEglofalon kereszt l is. A kutatuj termiszetesen er kAri, hogy egf pi-cinJ tdmeg jelenjen heg a kiegyensilyozox mirleg egik serpeny4jl-ben, amikor a. leatirt dobozban van. A spiritiszta azt dllitja. hogy ezaz er6 ttibb e.er font (Nm) nu kdt fejt ki tejesen ismeretlen m6don.A tudomdny emberei az enerqiameemaruAisban nem kaelkedve aztkdrik, hogy ez az er6, ez a hatds a laborat6riumbnn is jelenjen meg,ahol meglelel6 kd lnenyek kdzott mirh?16.

Az, hogy a t4na furcsa frziol6siai kiiriihAarekkel jdr, bizonyos, 6saz is, hogy bizoqtos Zrtetemben spiritudlknak nevezhet6, merta|yunkkal, i/ziks.enei kkel felfoShat'. Jelenleg azok a jelenslgek,amiket hittam, rendkiviil meglepdek, de a gondolkodtls jelensdge isaz, ami szintin lelki jelensi*, As tuAis .nk mAg nem irtette me8, m4g-sem cdfoja senki a gondolkodds l&it."

Ezekkel a gondolatokkal kezdett hozzd Crookes a m&szercs vizsgd-latokioz. Korunkban megmosolyogtat6 az a tudom6nyba vete$ hatdr-talan 6s fenitaitis n6lktili bizalom, amivel feladat6nak nekil6tott. Min-dmesere Crookes kori{nak kivil6 Ksdrletez6je volt 6s a feladatot a korlehetds6geihez k6pest lelkiismeretesen 6s dsszess6g6ben j6l oldotta meg.

A UmORIANUS XoR ES A SPIRITIZMUS

Nem v6letleniil ke ilt sor arra, hogy a kor egyik legkivdl6bb kutatEavizsg6lja meg ezeket a jelens6gek€t. Abban az id6ben egyre-mesraalaloltak nemcsak a tudom6nyra fittyet hiiny6 spiritiszta t6$as6gok,hanem a jelensdg vizsgilat6ra specializdl6dott tdrsasdgok is. Az egyikilyen ti4rsaseg a londoni Dialektikus Tdrsas6g volt, mely c6lul tiizte kia mciondlis vit6t minden olyan k6rd6sben, melyet m6shol megtiltanak,kiil6nijsen metafizikai, valliisi, tiirsadalmi 6s politikai t6m6kban. 1869-ben, teh6t Crookes vizsgdlata el6tt egy 6wel, ez a tSrsas6g egy 31 f6s(f6rfiakb616s n6kb6l dll6) csoponot bizott meg a spiritiszta jelens6gekvizsg6latival. A csoport a kor ismeft kutat6ib6l 6s neves embereib6ldllt, meghivtdk Alfied Russel Wallace-t, aki Darwi tal egyitt vettrdszt az evofici6 elmelet6nek kidolgoz6sdban, fromas Hen4, Hu.xleyt,a biol6gust 6s mdsokat. Kdziiliik csak Wallace fogadta el a felkA6st.Huxley ̂ zt velaszolta, hogy nem 6rdekli jobban a jelens6g, mint .,alegkcizelebbi viiroska iiregasszonyainak fecseg6se".

202

PSZICTIOKNiZIS

A bizottseg sok olyan sz6beli €s ir6sbeli megfigyel6st gyiijtdtt6ssze, melyek a spi tizmus kiil6nb6z6 jelensegeit irtdk le. Hat csoport vizsgdlta ajelens6geket, M egyik ezek k6ziil a D. D. Home kij ilkialakult effektusokat dndkelte, melyekdl a k6s6bbiek soren mdg b6-ven lesz sz6. Az els6 csoport iit fdb6l 6llt. Kdziiliik n6gy vdlte igy avizsg6lat el6tt, hogy a jelens€g csal6s, vagy 6nk6ntelen k6zmozgaseredm6nye. Ez6rt elhatdrozt6k, hogy nem hivnak m6diumokat 6s aszednszokat, azaz Ks6rletekel nem a szei{nszokhoz elengedheietlenm6don, sdtdtben, hanem viligosban tartj6k meg. A szobdt val6ban j6lkivildgitottdk, ^z asztal mozgdsa kitdn6en ldthat6 volt. 18?0. decem-ber 28-dn p6ld6ul Ligy v6geztdk a Ks€rletet, hogy az asztalnak h6ttalforditottdk a szdkiiket, r6guggoltak, az asztalt6l mindv€gig mintegy20-25 centim6ter tavolsdga maradva. Keziiket tark6juka vagy h6tuk-ra tett6k, hogy m6g v6letleniil se 6rinthessdk az as^alt. Az asztalilyen kdriilm6nyek kijz(jtt is n6gyszer mozdult meg. Volt olyan pilla-nat, hogy egy m6terre is felemelkedett! Ezutan m6g t6volabbn hiztSka sz6keket, tiibb 6s er6sebb izz6kat gyjjtottak meg, hogy jobban l5s-sanak. Az asztal szint6n meg-megmozdult. Mindannyian megvizs-giltdk az asztalt, hogy nincs-e benne valamilyen g6pezet, de mivelsemmit nem taliltak, l6tez6nek isme €kel a jelenseget. 1871-ben je-lent meg a Dialektikus Tarsaseg v6gs6 jelent€se, melyben b6r nagyon6vatosan fogalmaztak, de elismert6k ajelens6g l6t6t.

D,{,v[L DUNcL{s HoM[ 6t ETE

A kor nagyon sok mddiDmot ,,termelt ki". Legtdbbjiik finomabbvagy durv6bb rriikkdker hasznilt, de mindenk6ppen csal6 volt.Akadtak azonban olyanok is, akik val6ban rendelkeztek bizonyoskdpessdgekkel - szem6lyiik kiiriil a mai napig is tan a vita. A ,.m6-diumokat" k€t csoportra szoktdk osztani: egyik r6sziik csak iizenete-ket, informeci6kat kap a ,,tilvilrg16l" 6s azokat tovdbbitja, m6sokatigynevezett fizikai m6diumnak tekintett€k. Mig az el6bbi csoport-n5l nincs mit m6rni igy a tudomenynak sincs sok szerepe -, a m6-sodik esetben anndl tiibb.

A kor. s talen minden id6k leghiresebb fizikai ..m6diumt' D. D.Home volt. 1833-ban sziiletett, Sk6ciiiban. Nyolc testvdre volt. Ha-mar elvesztette sziileit, 6s egy rokona nevelte fel, Mrs. Mc'Neil Cookaz Egyesiilt Allamokban, New York 6llamban. Mdr gyermekkordbankitiintj6 mem6ri6jdval, dej6val gyeng6bb fizikumi volt a titbbiekndl,sokat betegeskedett. Tizendves kor6ban kezd6dtek a .,bajok": min-denf€le koppanr4sok, reccsen6sek, durrandsok hal,atszottak kdriildtte.

203

TITOI(�TTOS EN6{?

Nevel6sziilei kiil6nbiiz6 felekezetii papokat k6rtek fel 6rdtigiiz6sre,mert szdmuka k6lsdglelen volt, hogy ezek€t a jelens6geket csakis azcirdcjg miivelheti. Az drddgiiz6s azonban nem jdrt sikenel, a jelens6g

folytat6dott, ez€rt !{ome-ot nevel6sziilei egyszeriien az utc6ra. tett€k.Ezut6n a fiatalember abb6l 6lt, hogy szeenszokon vett r6szt m6dium-k6nt 6s meghiv6i tdmogattrk anyagilag. Az USA-ban tdbb ismert em-ber is r6szt vetl bemutat6in, kdlt6k, egyetemi tan6rok, a Legfels6bbBir6s6g tagiai. akik Home k6pess6geit liitven, s dzr is, hogy a tudo-miiny nem tudja ezeket a jelens6geket megmagyar6zni, spiritisztiiklettek. Titbb egymdst6l fiiggetleD leir6s szerint Home tdbbszdr is a le-vegdbe emelkedett 6s lebegett, bdr err6l f6nyk6pfelv6tel nem k6sziilt.Amjkor Home hangszerek kdzel6ben volt, azok magukt6l megsz6lal-tak, id6nkdnt kiil6nbiiz6 dallamokat,jiitszoual<".

Home szeretett volna orvosi tanulmrnyokat folytatni, de tijd6bajameggiitolta ebben. Azl taniicsohiik neki, hogy utazzon a kedvez6bbkl imaj i Europaba. rgy drkezett Anglraha 1855-ben. Erdemes egy U-csit elid6zni az egyik angol lord visszaen 6kezdsein6l. aki tiibb sz6zoldatas napl6jdban jegyezte le tapasztalatait. Brr ezek puszt6n megfi-gyeldsek ds nem mdrdsek voltak, m6gis egy 6tlagos .,szednsz" lefo-ly6srt megismerhetjiik bel6lijk. Dunraven Iord fi6nak. Iord Adare-rckeml6kez6seib6l: ,,Egt-e* szed.nsz alkalmd,,sl Home 6s a r'sztrev6kegt asztal kairl tilnek ertis finyben, j6 megviLigitdsndl. (Home, kor-tdrsaiyal ellen6tben, csak ebdNe mutatta be sbtltbetl kApessigei.)A: 1869. ndrtius 4-i s:.ednsz k;nl Dunraven hdrdban zailott le. A yen-digek eg'olyan asztal mellett iiltek, anit teritii borltott ls bizon'pseszkdzijket - plUA tung6hannonikAt tartottek a kd.elben, hogJhaa >sxellenek< megjelennek, legjen min jLitszani. Mdr legaldbb egy lsnegfed 6rdja iltink csendben, de nlg semmi sen tor6nt. Home irtbbbszdr is mondta, hogy'nag.nn er6s hatdst iraek magan kdrtil, -

.furcsa, hogy semtni nem tijfllnik'. Ekkor a,r javasoban, hog'wla-nebikiink hag'ja et a szobdt, hAtua kdziiliink valakivel baj van.Blackhurn ls in kirnent nk. Home b megjegJezte: 'nlhdny nrisod-perc nniva kide l, hogJ az i;ndkjelenl4te yolt-e azakaddb,', De sem-,ni nen tdrtint. Aatdn azt mondta: Charliet ds Lawlesst arra kirem.hoqt nost 6k menjenek ki As kiildjik lissur a tiibbieket'. lawless sa-|aD arcml tdw.ot, de a7 Qai alig csukidoff be utdna, anikor hi-deB saelet lehetett lreani. Az asztal remegni keadeft As bhb csatantjs,dunands hallatszott. Blackbum ir .felesige nemsokAra ri?j irezJe,log valaki meeArintette a ruhdj!tu As yalami yili7osan ldthat'an rdgi&ftttott a. asztaLeritd dlan az asztal szlle menftn ngy, hogJ tdbbinch agassdgra emebe a teit6t, mintha csak egy kla haladt volna

204

PSZICHOI{IN'ZIS

vlgig alatta. Home ir is iszrevette ezt a mozgdst. EuMn a.z asztalluiromszor egynuis uttih felernelkedett a leveg'be, kaiiilbel l 18 inchvagt Mt hib h&gassdgba (minegy 60 centimater).

Azutdn Home ir egyik kez'vel az asztal al6 tette a tang6harmoni-kdt, mdsik keze az asztaloh 4)ugodott. Nensokiro elAS en5sen 6s kii-liinbsen megsz6lah a harmonika. Ezutdn aliS hallhat6an isszhang-sryri hangok hallatszottak. Ekkor a tang6harmonildt Blackhum fele-sige fel6 nynjtottdlg de nem adtdk a kezdbe. kt kdfteh, hogy sztilaljonmeg a harmonika anllkiil, hogy Home ir hozzddme. Erre az asztalratette a hamonikdt i$r, hoq! yizszintesen fekiidt mjta, kissA hyibaannak szdlln, de nem hajbtt le, hanem mintha lebegen volm. A csbrul-be j6l hallhatdan, de ieen halkan ha Bokot adott ki. Eome kizbentiibbsziir it tapsob, hogy mutasa, nzm ir hozzi a harmoniMhoz. A han-Bok elhabalg nmjd ismit megsz6labak. Nihdryt hang nagyon torznaktfrnt. Erre azt mondta: 'yagJ a jdtik hamis. vagy a hamonika nincsrendesen fc;lhangolva'. Ezutdn nemsolLira er6s hangokat hallottunkegy hosszi ir6asztal fel6l, ami tdbb libra wlt tSlii k. Littuk, hogymozog As elindul aa asztalunk fe6 De nemsokdra megdlb, najd a miasztalunk kezdett a hdsik irdnyba mozogni. Hallotuk, hogy az egyik,majd a ndsik li6k is kinyilik a t6l nk tdvolabb lev6 oldalon. is hal-lottuk, hog, a be he lev6 papirok .iirijgnek. Ezunin nemsoura abba-haeytuk a szednszot. "

Home Angliiiba 6rkezese utdn heves sajt6vita bontakozott ki. Kdtismert nemesember ugyanis, akik r6szt vertek a szernszain. igen elis-merden nyilatkozott l6la. Ez m6g nem lett volna baj, de Home eztmegirta egy amerikai bardtjdnak, aki a levelet publikdlta egy ottanirijs6gban. Ennek hirdre az egyik rdsztvev6, Sir David Brewster, nyil,v6nosan kijelentette, hogy 6 bizony egyiltaldn nem hisz a spiritiz-musban 6s szerinte triikk ̂ z eg6sz- Igen 6m, csakiogy el6te tdbb em-ber hallofta mag6nbeszdlget6sek soriin Sir Davidot elismer6en nyilat-kozni a l6tottalo6l. Nos, ezek a v6leked6sek is eljuto$ak a sajt6hoz, sez lett a botdny igazi magja, hiszen igy Brewsrer r€ljesen diszkredi-telta mag6t. Ez ̂ z eset csak az6rt 6rdemel figyelmet. meft tiinet€ndkri.Home-mal €s mdsoklal is tiibbsztir el6fordult, hogy egyes r6sztvev6kmag6nemberk6nt elismert€k azt. amit ldttal, de na$, nlily.jnosstigel6tt mdr nem meftAk willalri. Hasonl6 helyzetben lehetett a kor is-(nelt ft6ja, Williah Thackra) is, aki l6tta Home szeiinszait, de soha-sem besz6lt r6luk a nyilvinossag e16ft. Helyet adort viszonr egy cikk-nek az dltala szerkesztett lapban, mely a kitvetkez6 szavak]<al kezd6,d6tt: ,,Iaittam, amit 6n nem hinnlk el Ondkneh ha ilyet dllitaninak,ezdrt nem hiszem, hogy Ondk hinni fognak neketn."

205

MOKL{TOS ERO(?

Home 1855 6sz6n Firenzdbe utazott, az angol Trolloppe-hiizaspiirmeghivdsira. Neve ott is hamarosan ismetttd vdlt. A babonds helyb€li-ek azonban szellemid€z6nek tartottdk, aki az eg)h6z szents6geh ki-szolgeltatja fdld alatti erdknek azdfi. hogy kiszabaditsa a halottakat €sa gonosz sz€llemeket. Val6szinuleg ezzel a babonas f6lelemmel ma-gyar6zhat6, hogy 1855. december 5-6n este megpr6bdltdk meg6lni.Haz afel6 tartott, amikor egy sdt6t utc6n t6rrel valakr haromszor feldjeszirt. l:lete csak a vdletlenen milt. Nem sokkal k6s6bb Landucci, atoscanai nagyhercegsdg beliigyminisztere fi gyelmeztette. hogy az em-berek nagyon rossz v6lem6nnyel vannak r6la. Tal6n a gyilkoss6gi ki-s6rlet sokkol6 hat6sa miatt, Home egy €we elvesztette furcsa k6pess6_geit. Ekkor felvette a katolikus valldst 6s elhatdrozla, hogy szerzetestesz. Elhatiirozesit x. Pius pdpa nagy 6rdmmel fogadta, Home azon-ban hamarcsan megviltoztatta sz6nd6kal 6s Pdrizsba utazott, ahol pon-tosan egy 6v mrilva fjra visszatdrtek k6pess€gei. A hir eljutott a fianciacs6sz6ri udvarhoz 6s lll. Nap6leon meghivta a Tuileri6kba. Home elet-rajza, visszaeml6kez6sei szerint lll. Napdleon meglehet6sen szkepti-kus volt. A legapr6bb €szletesseggel megvizsg6lt mindent, 6s nagyongondosan ijgyelt arra, hogy semmifdle trtikk ne lehessen a jelensdgekmitgdtt. Am a sze6nszok sordn szinte az e5esz szoba rezgett, neh€zasztalok emelkedtek fel vagy teljesen a padl6hoz tapadtak. A harma-dik szednszon is folytat6dtak a jelensdgek, s6i a feljegyz6sek szerintegy ceruza felemelkedett 6s leirta azt a sz6t, hogy ,,Nap6leon", m€g-hozz6 L Nap6leon k6zir6sdv^1. (Ez az ij6s azonban nem maradt fenn,igyhogy a tijrtenet nem tekinthet6 m6snak, mint pletykSnak.) Ter-m6szetesen voltak, akik nem n6zt6kj6 szemmel ezeket a szeiinszokat,Momy hercege p6ldeul azt tandcsolta az uralkod6nak, hogy a sajt6banhardrolja el migat a spiritizmustdl. A csdsTdr a7t vdlaszollat .Onneligaza van. de tegyiik hozzri, hog, nagy kiilbnbsig valamiben hinnivagJ bizonl{tani azt. En biztos ragyok abban. amit littam."

Home-ot Fontainebleau-ha hivattek, aiol a bajor kir6ly is szeretettvolna meggy6z6dni k6pessdgeirdl. Home-nak ebben az id6ben rendkivul ldtvdnyos jelens€gei voltal, olyannyira. hogy az Unio Klub, ̂ zarisztokdcia kedvelt tal6lkozesi helye dtvenezer ftankot ajanlott egyet-len bemutat66rt. (Home ezt visszautasitotta.) Olaszonz6gban Home-otbemutattek a nepolyi kir6lynak, majd a n6met cs6szdr 6s a holland ki-relyn6 6hajtotta meglapasztalni a Mesler Kildnleges k6pess6g6t.

Home 1858-ban megn6siilt, egy orosz nagyherceg rokondt vette fe-Ies6giil. A P6tervrrott tartott eskiiv6 a kor nagy t6nadalmi esem6nyevolt. Home egyik esktiv6i t^nija, Alcxander Dur?ar val6sziniileg tdbbfantasztikus tdrt6net6t melyben szellemek kdltdznek be tdrgyakba -

206

PSACHOIIJNXZIS

a Home szednszain tapasztaltak nyom6n ii1a. A vilitgban mindeniitt.ahol megfordult, hajmereszt6 tdrt€netek keringtek Home furcsa k6pes-s€geinek eredet6r6l. Az egyik vdltozat szerint mindig rengeteg macskavette kcjriil. igy teste elektromosan igy felt6lt6daitt, hogy bdrmikorreccsen€seket, roppandsokat, szik6kat tudott el66llitani. P6rizsban egyidomitott majonu6l v6ltek tudni, ,,akit" a szeenszok alatt titokban ki-ereszt, s a majom emeii a bitorokat, s fogja meg az ember€k ruheit.De l6bra kaptak olyan tiirt6netek is, hogy kloroformmal elkiibitja, vagy,,megmagnetiz6lja" a r6sztv€v6ket, ar6l m5r nem is besz6lve. hogytitkos iigyniikeivel gyiljt inform6ci6kat a szeAnszok r6szlvev6irdl.Egyre t6bben gy6z6dtek meg Home k6pess6geinek val6disagir6l, tiib-bek kdziitt dr. Asbumer, az umlkod6 egyik orvosa is. Ez6rt Asburnertdr. John Eliotson akad6mikus nyilvdnosan megtdmadta. N6hiny 6welk6s6bb azonban, amikor Dieppe vdros6ban Home 6s dr. John Eliotsontaldlkozott egy bemutat6n, Eliolson a legszigoribb kiiriilm€nyek kd-ztitt gyijz6dhetett meg arr6l, hogy nincs csalds a dologban. Miutdnvisszat6n Londonba, nyilv6nosan bocsdnatot k6rt Asbumertdl 6s kije-lentette, hogy ajelens6g l6tez6s6ben 6 sem k€telkedik ldbb6.

Home felesdge n6gy 6vi h6zass6g utrin 1862-ben meghalt. Nemsokkal k6s6bb megielent Home els6 6letrajzi kdnyve. Ujra a figyelemkdz6ppontjdba keriilt, s ijra fellSngoltak a vi6k is. Az egyik rijs6gmindenesetre megjegyezre: ,,Figyele be kell venniink azr afurcsasd-got, hogy Hone urat eddig ma| sosem kaptdk njta csallison.'Felol-vas6 korutat tartotr az Ame kai Egyesiilt Allamokban, majd vissza-t6n Londonba. Id6kdzben tov6bb mml6 eg€szs6ge miatt egy gazdag6zvegy. bizonyos Lyon asszony felajiinlotta, hogy fiakdnt adopt6lja.h.L nevdhez hozztadja az dv6t is. Home beieegyezett, 6s nevdt HomeLyonra vdltoztatta. Az 6z\egy ezert hatvanezer fontot utalt Homesz6ml6j&a, €s v6grendelet€ben nagyobb 6sszeget hagyott 16. (K6s6bbazonban v6grendelet6t visszavonta, 6s peres dton visszakdvetelte ap6nzt is, azt 6llitva, hogy az6rt cselekedett igy, mert ezt az iizenetetkapta elhunyt f6rj6t6l.)

1867 6s 1869-ig volt lord Dunraven 6s fia, lord Adare vend€ge.En6l a k€tdves peri6dusr6l keletkezett napl6szerUen megirt megfi-gyelds-gyrijtem6nye. 1869-ben kezd6ddu a Dialektikus T6rsas6g mdremlitett vizsgrilatsorozata. A legk6tked6bb tagokb6l egy kul6n bizott-seg alakult, hogy megvizsgdlja Home k6pess6geit. N6gy alkalommalhlelkoztak, de Home egyre srjlyosbod6 betegs6ge miatt a jelens6gekmindcjssze ndhdny reccsen6$e, csattani4$a 6s asztalmozgisra korleto-z6dtak. l87l mejus6ban kezd6d6tt meg Sir William Cmokes-szalval6 egyi.ittmrikiid6se. 1 873-ban egy Lij kdnyvet adott ki A spilitizmus

207

TITOIZATOS EROK?

fdnyei ds dmtai cimmel. RendKviil elmarasztal6an itt a csal6 m6di-umok6l 6s biralta a sotdtben tartott sze6nszok gyakorlat6t. Ez azon-nal kivdltotta mds,,m6diumok" tiltaloz6s6t, kordnak minddsszeegyetlen m6diumdval, Kate Fox-szal volt j6 viszonyban. Reszbenroml6 egeszs6gi iillapota, r€szben m6sodik feles6g6nek hat6sfta,Home lassank6nt dsszes bardtj6t6l eltdvolodott, 6s idej6nek nagy 16-sz€t az eur6pai kontinensen rdltdtte. A fiancia sajt6ban 1876-ban el-terjedt haldldnak hire. Egyre gyengiilti eg6szs6gi 6llapotban ugyan, dem6g tiz 6vig 6lt. 1886. jdnius 21-€n halt meg, a pririzsi Saint Germaintemet6ben nyugszik. Lord Adare, akihez tiibb 6ves ismerets6g fiizte (saki napl6jdban Home bemutat6ir6l r6szletesen irt) a kdvetkezijk6ppenjellemeilet ,,Erdsen Arzelmi bedllitottsden, s rendkivi hin enberwk. De taLin erre a tiwtdtts4gre lolt sz[ikAge ahhoz, hog) az dl-landtjan megijul' kritil<dnak 6s giryol6ddsnak elletuilljoh. Glaktunwbak depresszitjs lohamaL Uelanakkor egrszerfr. kedves, humoros,szeretetre mlh6 ember voh. Bemutatdiirt nem fogadott el plnzt,biszke rolt furcsa kdpessAgAre, de nem briit neki. Nem mindig tudtaszabdlJozni a hatdsL ds ez gtakran kd yelfietle iil 6rintette." LordAdarc szednt: ,,Ezek a jelensAgek bdrmikol el6fordulhattak ndla,blirmeu 6ys.akban, mindenfdle kiiriilr Antek kitziin, er6s apfArynilmestersAges vi69{tdsndl wgf fAlim)tdkban. A szousos bemutattikon,de mindenflle szednsz nllk l is, szokikban, a wbadban, magdnhdzak-ban. hotelekben, otthon As kiiriilddn, t szinte mindi? uglanaa. A je-Ienslg l6te szdmomra teuesen bizonyitott. Ugyanazok a fizikai jelen-sAgek ismdtl6dnek meg, melyek mintha a.t akarruik bizonyitanL hogymds erdk is Mteznek, mint amit mi ismeriink, s ezek az eleuelen tdr-g)akn is tudnak hatnL '

CROOKIS KSERTITEI D, D, HOME-MAr

Crookes Ks6rleteit ig6ret6nek megfeleloen elv6gezte 6s nyilvenoss6g-ra is hozta [3]. Az els6 megfigyel6s-sorozatban alapvet6en k6t kis6r-letet v6gzett- Az els6ben, ami inkdbb csak bemutat6 volt, azt p.6beltaki, hogy val6ban k6pes-e Home a tang6harmonikrib6l hangokat kipr6-selni andlkiil, hogy hozzii6me a billentyrikhiiz. Crookes el<izetesen leg-alebb f6l tucat alkalommal kiilonbiizii bemutat6kon megn6zte, hogyhogyan id€zi el6 Home ezt ajelens6get. Ezek utiin meBhivra sajet hii-zdba. ahol ellendrzbtt kdriilminyek kcjzaifl i5mdlellik meg a bemuld-t6t. Crookes olyan v€d6hdl6r k6szitett, amely lehetedenn6 tette, hogyHome hozzS6rjen a tang6harmonika billentyriihez (1. dbra). Ez egykosiirhoz hasonl6 szerkezet volt, ami k6t fakarikdb6l 6llt. Ezek kiiziil

208

PSZICHOKNEAS

a fels6 I l5b l0 inch 6tm6r6jri volt, az als6 2l6b 6tm6rdjii. l2 keskenyldc ldrcttre 6ket ds.ze. mrndegyrl I lxb l0 rnch ho\szd igy egy dobalakri vdzat alkottak, amely alul 6s feltil nyitott voh. A vdz kitr6 kb.50 m6ter hosszri szigetelt rdzdr6tot tekertek 24 menetben. mindegyikkb. 2,5 centim€ter dvolsegra volt a szomszedos vezet6kt61. Ezeket avizszintes tekercseket ezu6n j6 er6sen hozzekiitiiztEk a ,lezhoz, igyhel6 keletkezett, amely mintegy 5 centim6ter sz6les 6s 2,5 centimetermagas lyukakb6l 6llt. Az igy elk6szitett szerkezetet 6ppen az eb6dl6asztal ald lehetett tolni, de olyan kdzel volt az asztal lapjrihoz, hogyegy kezet 6ppen csak be lehetett nyijtani,6s l6bbal semmikdpp semlehetett a ..ketrecbe" behatolni. A miisik szobiiban kdt akkumuldtorvolt, a dr6tokat ezeioe kcitbzt6k- A kis6rlethez Crookes egy rij harmo-niket vilsdrolt, melyet Home m6g sosem ldtott. (Meg kell jegyezni,hogy a kor tang6harmonik6in csak egyik oldalon voltak billentyrik,idtszani csak azon az oldalon lehetett.)

l.6ht^. D. D. Hone e|'"ik kt.e eW hos\.be.t'efi a kostir ahkn fticsha, de ahamnnika iB\ is megsatill t.

A kjs€rteteket Crookes-on kiviil m6g n6gy ember ldtta tanlik6nt:Cox, ismert londoni iigyv6d. dr. Huggjns akad6mikus, Crookes labo-*nsa. valamint Crookes fivdre. A megfigyel6s soren Home az asztal

209

T|TOIII|{TOS [R6I(?

mellett egy alacsony karossz6kben iilt. Az asztal alatt volt a m6r emli�-tett ketrec. Home l6bai a ketrec mellett voltak. Crookes Home bll ol_

daldn tilI. egy miisik megfigyel6 a jobb oldal6n, a tijbbiek pedig h6lul'

161 6s eltilrol figyelt6k. Home a harmoniket a 2- 5brin ldthat6 m6donhiivelyk- 6s k6zeps6 ujja kdz6 vette. Hamarosan czt lehetett megfi-gyelni, hogy a harmonika iurcsdn mozogni kezd. Kisvirtatva hango-kat adott ki. majd ezutdn kiildnbdzci dallamokat,iatszott. EzalattCrookes asszisztense benezetr az aszt^l al4 ds jelentette. hogy a har-monika kinyrjlik 6s ijsszehriz6dik, valaminl azt is. hogy Home keze

telj€sen merev. A megfigyel6k fgy 6rt6keh6k, hogy a kjs6rlet sikeres.mefi semmi m6don nem lehel a hangszeren hangokat el6id€zni an6l-kiil. hogy billentyiiit ne nyornndk le. A kisdrlet m6g furcsdbbra sike-redett. mint az ..egyszerri" szednszok eseteben, mert Home nemsokdraelve(e a harmonikdn nyugv5 kez6t is. teljesen kivette a kerecbdl 6smegfogra a mellette ijl6 szem6ly kez€t. A harmonika ennek ellen6retoviibbjdlszott an€lkijl, hogy valaki is meS6rintette volna.

2.6bra. A hanno ika 6s a rdcs. A bilkn^nka hanlotikh aLnL vannak.

Crookes ezutiin bekapcsolta az lt2.mor ̂ harmonikit koriilvevo..hdl6n".6s Home megfogta a hangszert azon az oldal6n, ahol nemvoltak billentyiik. A harmonika azonnal hangokat adou ki 6s meg-mozdult. Azt azonban nem tudt6k elddnteni, hogy ez az elektromos

210

PSACHOI{INIZIS

6ram hat6sa-e. vagy valami mes6. Ezuten Home elengedte a harmo-nikdt, s kez6t a mellette i1l6 kez6re tette. Crookes 6s kollEgdi ekkormindannyian liift6k, hogy a harmonika lebeg a ketrecben. Ezrt6'nHome visszatette kez6t a ketrccbe €s ijra megfogta a harmonika fel-s6, billentyii n6lkiilir6sz6t. Ekkor egy nagyon sz6p dallam hallatszotta harmonikiib6l. Crookes v6gigtapogatta Home karj6t, a kiinydk€t. akeze fej6t, s6r a harmonikit is. Home egyetlen€gy izma sem moz-gott. Ldbait is dlland6an figyelt€k Crookes kollegeir azok sem mo-zogtak. Ez a Ksdrlet a fizlka sz5fi6ra netx, tilzottan hasznos. de 6rdekes. A harmonika meglehet6sen dsszetett targy, igy neh€z megmon-dani, hogy milyen hat6sok okozhattSk a lebeg6set, milyen hatisoknyitottrk €s zdrtdk a billentyriket. Crookes figyelm6t k6s6bb a t6r-gyak,,sfl yAnak" megvrltozris6t el6id€26 kis6rleteke forditotta.

Crookes ijabb kis6rleie 6ppen egysze is6ge miatt volt l6nyeges.Egy 90 centim6ter hossaj, 24 centimdter sz6les, 3,5 centim6ter vastagmahag6ni deszk6t tett egy asztal szdl€re Ligy, hogy a mesik v6g6t egydllvdnyon nyugv6 rug6s er6m6r6re ftiggesztett€ fel. Az erdm6r6 min-den lefel6 ir6nyul6 6r6t m6rni tudott, is mutatta a maximdlis kimoz-dulds drtdket. A deszka mindk6t v6g6re egy-egy 2,5 cendmdter vas-tag, 4 centim6ter hosszi deszket er6sitettek. (Ezt a deszkadarabotCrookes mdr tbbb mint tiz 6ve hasznAlta 6uv6nyk6nr kiilijnbctz6 esz-kdzdkhdz, s nem volt dtfrfuva sehol.) Home feladata azt voh, hogy azasztal meflett iilve viiltoztassa meg a deszkadarab ,.s][ly6t", azaz Merdm6iiin hozzon l6tre valamilyen lathat6 elmozdulest. Home az asz-lal mell€ iilt 6s ujjai v6gdt kdnnyed€n a deszka szdl6re helyezte (3. 6b-ra). Ujj6nak t5vols6gdt a deszka v6g6t6l Crookes ceruzival bejeldlte.Ez az elrendez6s voltak€ppen egy 36 inch hossaj k6tkanj emel6 volt,a veg€t6l 1,5 inchre (kb.4 centim6ter) volt a forgdspontja.

Home ujjainak hegyet a tart6liib fijlijtt puhdn a mahag6ni deszkav6gdre helyezte (3. ebra), mig Crookes 6s Huggins az er6m€r6t n€zte,a tiibbi tani pedig Home-ot figyelte. A Ks6rlet megkezd6se ut6n nemsokkal 6szrevett6k, hogy a deszka lefel6 elmozdult, majd n6h5ny mri-sodperc mrilva ijra felemelkedett. Ez a hatis tdbb alkalommal megis-m6tl6dijtt: a deszka vege lassan fel 6s le mozgott. Ezut6n Home egykis csengeftyrit 6s egy papir gyuf6sdobozt helyezett a deszka v6gdre,majd kez6t k6nnyed6n ezeke tette. Tovdbbra is iil6 helyzetben ma-radt. Az el6zetesen megfigyelt lassi oszcilleci6 sokkal er6sebb lett.Huggins azt olvasta le, hogy az er6m6r6 mintegy 6,5 fontot mutatott,^zaz k6riilbelijl 3,5 fonlnyi (15 N) er6tdbbleret.

Crookes szimdra ez a kis6rlet sokkal megdcjbbent6bb volt, mint aze1626 a harmonik6val, mert v6lem6nye szerint semmik6ppen nem ie-

2ll

TITOISATOS EN6K?

hetett ezt a viszonylag nagy er6tdbbletet ismert m6don el6id6zni. Ezt

a kis6rletet tdbb alkalommal megism6telte. S6t, egy alkalornmal a ki'

s6rletek el6t! elment Home lakiisdra, hogy Home az 6jelenl€t6ben iil-

t6zziin fel. igy gy6z6dijtt meg alr6l, hogy semmifale mechanikus esz-kiizt, dr6toa, madzagot nem rejtett dltdz6ke al6. Crookes a tdbb tucatsikeresen elv6gzett kis6rlet ut6n mene csak kijelenteni. hogy l6tezikegy ..pszichikus er6". de hangsdlyozta, hogy korai lenne blirmifdle hi-pot6zist megfogalmazni a jelensdg termdszet6t illet6en. Szi4m?ira k6t

s6gtelen volt, hogy valamilyen pszicholdgiai 6s fiziol6giai dllapothoz

kapcsol6dik ez a jelens6g. De a Ks6rletezo dolga mindossze annyi,hogy megfelel6en megbizhat6 kdriilm6nyek kcjziitt ellen6rizze a je-

lens6g l6t6t 6s an6l besz6moljon. Cikke v68dn (gy ir L2l: ,,|L,-enfur'csa is ismeretlen jelensAgek kbzeLlbe elisneren, hogy nehi. a ld'

tottakat gJ leimi, hog! azne tinjiin s.en dci6snak. A ri.sqAhbkat a

kutat' ak el'it'kt As lrzelmek ndlktil kelL vtgeTie. A rcnantikus As

babofi.is elklpzebseket et kell wtni, csak i rae lemnentesen foghatunknunkdho:. Ohannd kell vdl unk. nit eg! na6es.kii.. Ha eg\'s.er akutat6 neg*-6z.it16tt arftjL, hoEJ est ij iga?.sdg fev w:etd riton jdr,

akkor vlgig kelt mennie e.en uz iton, fiiggetleniil dtt6l, ho$ a feltdru16 tiDek lehe*Agesnek, vagy lehetetlennek tiinnek-e. "

tt"rL

3.6hr^. D. D. Home eg)'ik ke.e eg\ kis cseng6n, mdsik ke.e la.dn .$ ByuJdsdobo.on wlt, anrikor a k4tkat eneLt lefel4 mo.dult el.

2t2

PSZICHOI{INXZIS

ILLENERVEK

Mint vdrhat6 volt, az Akad€mia tagiai nem n6zt6k jd szemmel Crookesmunk6j6t. Crookes. kise eteinek eredm6ny6t 1871.junius l5-6n iresbannyijtotta be ̂ z Akad6mia k6t titkiranak, prof. Sharpey nek 6s Stokes-nak. Egyittal meghivta 6ket a hizdba, hogy tal6lkozzanak Home-mal 6snezzek meg a Ks6rleteket. Sharpey udvariasan elhdritotta a meghiv6st.nem kivdnt foglalkozni a dologgal, Stokes azt vdlaszol(a, hogy val6szinLileg hiba van a m6rdberendez6s elrendez6s6ben: ,,A cikkiben emlienftnyek elsd ldtdsra kdtsAgtelentil nagyon Iurcsdk. De e.eket neg khetmagyani:ni. Ha Lcndonbah jdna lesz iddm, nugldtogatom onhoruiban,de senkivel nem kivdnok taldlkozni. Egletlen cAlom csalc, hogy negviu-gdljan a nir1kdsz likekat, de az effektusokat nem. "

Crookes erre azt vdlaszolta. hogy egy teljesen tj elven alapul6 m6-r6st dolgozott ki, 6s olyan kdsziil6ket k6szitett, ami rendkiviil kicsi€16 m6rdsere is alkalmas. ,,Tordbbra is kiitelessdgemnek tartom, hog!a. elsd irdsos ielentist az AkadAnidnak kiildjem, as fi alom a teljesfelel6sslget az abban leirtukart." ctookes 6]la megism6tehe Stokes-nak a meghivdst: ,,Home ir saerda As plntek este nyolc 6rakor 6rke-zik houdm. Oriilnlk, ha e(l,ar megldtogntna. Ha azonban csak a ml-rdberendezisre kivdncsi, rendelkez4s're dllok, amikor 6hajtja. "

| ,

I\

4. ibr8.. Stokes vd.lata a csenedn As a fihafi ?td irtuviniL Elkdryel4se s.e'rint a csengq ,,c po knfiIJoroe, a 'al6sAgb@ a.onban a ,,d" pont knriiL.

TITOISATOS [N6X?

5. ebra. A kitkani enel6rc ha t erdk It ini yuk.

Stokes soha nem n6zte meg Crookes berendez€s€t, v;szont egy lev6lben leirta kifog5sait a m6r6sekkel kapcsolatban. Stokes velemdnyeszerint Home olyan er6vel hathatott a mahag6ni deszk6ra, amikor ke-ze a harangon volt, hogy a mdsik v6g6n lefel6 ir6nyul6 er6 k6pz6dhe-tett. Egy 6bllit is rajzolt (4. iibra) elk6pzel6sa6l. de szSmit6st nemmell€kelt hozzd. Itt mtu l6thatjuk, hogy Stokes elfogult volt Cro-okesszal, s term6szetesen a kis6rlettel szemben is, 6s nem kivrnt 6r-demben foglalkozni az iiggyel. Stokes a folyad6kmechanika szak6n6-je volt, ez6rt a mechanikdhoz is 6rtenie kellett. Stokes pedig jelent6shibet kdvetett el, egy egyszefl.i szemites elegend6 ennek bizonyiiiisAra(5. ibia). Stokes rigy gondolta, hogy a mahag6ni deszka a c pont kd-riil fordul el. Egyszenien belethat6 azonban, hogy csak a d pont kdriilfordulhat el. Ezzel az errj karja sokkal kisebb lesz. Ha felirjuk az adotlgeometri6val a D pontra hat6 er6k nyomatdk6t, a kdvetkezd egyenlet-hezjutunk:

F rx l r+F ,x l2 -F rx l \=0

Fr a csengettylire hat6 er6 fiigg6leges 6sszetevdje, az F, a sfrl6-ddsi er6, 6s Fr-b6l egy sfrl6d6si t6nyez6vel egyszeriien kiszdmitha-t6. Ez a statikus sirl6disi tdnyez6 fa 6s f6m esetdn kdriilbeliil 0,6.A m6rt 6rt6keket 6s geometriai adatokat behelyettesitve az egyenletaz Fr etlagos er6re mintegy 1600 N{ ad, ezek szerint Home-nak ujj-hegydvel kttrijlbeliil 160 kilopondos lefel€ hat6 er6t kellett volna ki-fejtenie. A dinarn6m€teren rcgisztrilt maximiilis, 6 fontos er6hoz260 kilopondos er6 tafiozott volna. A val6s6gban m6g enn€l is na-gyobb er6vel kellett volna nyomnia, hiszen ez csak az er6 filgg6leges komponense. (A harmonikds kisdrletet Stokes sz6ra sem m6ltat-ta.) L6that6, hogy semmik6ppen sem lehetett a jelens6get embeier6vel el6idezni. Crookes kiiliin is hangsilyozta, hogy Home rend-

zr4

PSZICHOI{INEZIS

kiviil gyeng6den. csak az ujja hegy€t helyezte a csenei6re. miis;k ke-z6t pedig a papirb6l k6sziilt gyufisdobozra. ami nyilvdn osszeroppant volna ilyen er6 alatt.

A korabeli sajt6ban is sorra jelentek meg kifog6sok. tiltakozisok.6s indoklSsok n6lktili min6sitdsek. N6h6nyat iddzijnk kcjzijlijk: ,,Ho-ne r iigres csaL6, aki mintlnydjunkat ris:edeu. ' ,,Crookes ir ugya-nen\i energiAral \:i.sqdlhanA az indiai bli\)As.ek tiikkjeit is.' ,,E.a:. egis:. dolog tnkdgosan abszurd ahho:, hog'- konolyan wgyi,ik.",,LehetetLen, ezlrt nen lehexiges. ' Ez ut6bbihoz Crookes a kdvelke26 megjegyzdst fiizte: ,sohasem mondtam. hogy lehetsiges. csak aztdllitotn, hogy igaz." llyen 6s ehhez hasonl6 megjegyz6sek sorajelentmeg a sajt6ban. Crookes nyilatkozataiban elmondta. hogy egydltal6nnem lepi meg ez az ellenkez6s. Mdr csak ̂z6rt sem, mert az ellenz6knem lSthatt6k, amit ci. nem 6szlelheu6k a kisdrlet folyam6n tijrr6nte,kel. Tudja, hogy tz dsszes nagy felfedez6st ilyen tudomdnytaian meg-jegyz6sek Ks6rik. ,Anikor a.t nondjAk, hogy amit leirok, nen na-$anizhatrj a termlszet tininfeiel, akkor a kitked6 a. eBAs. ftma-kdrt kdr<l4jelezi meg olyatl m6don, amelt- a tudomdnf bdmel! terii-letdre alkalma:hat6. tehdt ezen a. alapon bdrmit dllithatnak. Ha egyij negftg'ells eLIe afuen wn a3al, ani mi tertnts.eti tiinlnlneknevezink, az nem azt jelenti, hotu" a megfigyel4s hanis, hanen csakazt, hog'mig nem isner k tnee a termisaet t(trftnleit, mgj nempontosan ismertik meg dler " Crookes ezut6n kor6nak ismerr fiziku-s6t tdezl ,,Sir Willian Tho pson lillitotta eey beszidlben, hogy a tu-domdnynak becsiiletbeLi kaitelessige, hog, f4klen nllktil ny'zzenszembe ni den probldtwfial amit neglblel'en tanulmA !-ozhat."Majd k6scibb: ,,Nen l/slrletezem hipotizisekkel, eg'etlen cAlom, hogybizonyos t'nJekr6l meggy6z6djem, eg.retlen cilon a. iqa.sdg KAkLke.lni szabad, tle elhallgatni nen. Mondjdk ki a legkemAnvbb kriti-kdval, milyen hibdkat taldlnak a kisirleti elrendezdsemben ds java-soljanak jobb, biztosabb klsdrLeteket. De ne mondjdk elhanarkorlottan hazugnak irzdkszeneinket csak aairt, mert eddigi ismereteinkvag! eldiftleteink ellen tannskodnak. Kritikusaimnak pedig azt uila-szolon, prdbdljdk ki a kisA etuket 5k is. Vizsgdljtik neg a jeLensigettiirelemnel, ahogyan ln csintihan. Es, ha valatnilyen csaList, vagytivedist taldl ak, hoz4ik nJilvdnossAgftt. 6s mondjdk meg, hogtanbftAnL De haa 6n,-eket ugyanolyannak taLiljdk, miv An, akkor e.t isvalljdk be fdlelen nllkiil, amint Thompson mondta, hiszen e.. a tudo-ndnyba ttriikajs becsi.iletbeli k6telessi 8."

,IITOf,Z{TOS 8R6K?

ER[DMfN\TK

Crookes rijabb kisdrletsorozatba kezdett, amely m6g tdk6letesebb voltaz el6z6n6l [4]. A harmonikiis kis6rtettel miir nem foglalkozott. mivelott ijabbat nem tudott meg6llapitani, a rug6s erdmdr6s Ksdrletdt vi-szont tov6bbfejlesztefte. K6t ldnyeges m6dositdst hajtott v€gre: azer6t automatikusan m6(e. igy a .,hipnotizdlds ' lehet6s6get eleve ki-zina. A kordbbiakhoz k6pest mAsik nagy vdltoztatiis az volt. hogyHome nem drhet€tt hozze a deszkdhoz, hanem egy iiveged6nyben le-v6 vizen Lisz6 rdz felgdmbdn kereszttil ,,6rintkezhetett" csak a viz-szintes deszkdval (6. 6bra).

6. abfa. A kAtkar enel6 €lrcnde.lse. A ti..eL rcli edin,- a fotlt.isNnt feletthel\,e.kedik e1, Hone a. edin\he tneriilS ratg. e ft.flryonbd ltntutrc.

216

PSACHOI{INEZIS

Az ij eszkijzzf,.l re1zett els6 Ks6rletndl - miutdn a m6l6eszkda be-6llitott6k - Home bejdtt a szobeba €s Crookes arra k6rte, hogy a vizbemeriil6 16z f6lgiimbre helyezze ujjait. Home jobb kez6nek ujjhegy6ttette a f6lgiimbre, miisik kezet €s ldbait a szemtandk fogtrik. Amikormeg6rezte a ha6st a kez6ben, Cruokes meginditotla azr M 6raszerke-zetet, ami a bekormozott iiveglapot hizta az eromt kijelz6je el6ttAz emel6 szinte azonnal siillyedni kezdett lassan az enim6r6n6l, 6smintegy 10 m6sodpercig lelm is maradt, majd tovdbb siillyedt, v6giilvisszaemelkedett normdlis elhpot6ba. Ezutdn tijra lesiillyedt, majd hir-telen megemelkedett egy kicsit. Legal,bb 17 m6sodp€.cig maradt eb-ben a helyzetben, azut6n ujra visszaemelkedett a kiindul6si 6llaPotba.Ekkorra Home teljesen kimedilt. Az er6merd regisztr6tuma a 7. 6hdnl6tszik. az emeld v6s6n hat6 maximelis er6 kciriilbelill 10 N.

7.6brt A ketkani enEI,5 r'een ln eft a. idd frigqv'ry'ben, e$, perc aldn.

Miut6n bebizonyosodott, hogy a hatds a vizen ker€sztiil is jelenlkezik, Crookes arra lett kiv6ncsi, hogy vajon teveg6n kereszttl is mu-tatkozik-e. Home kez€t az ̂ sztalon n p vel jelzett pontba helyezte. Azegyik tanri fogta Home kez6t is a l6b6t is. Crookes a kis6rlet idejealatt auand6an figyelte 6ket. Amikor Home sz6lt, meginditottak az6raszerkezetet, az emel6 lesiillyedt 6s megemelkedett a szokesos m6-don, de itt nem 6llt vissza a 0 dllidsba - legalibb egy percen keresztiilhatott rii ez az er6. A 8. ibriib6l ldtszik, hogy a hatds ebben a kisdrleFben erdsebb volt, mint az el6zriben. Egy ijabb Ksdrletben Crookesana k6rte Home-ot, hogy egy6ltal6n ne 6rinlse az asztall sem, ezdrtHome minteBy 30 centim6terre 6lit a szerkezett6l Kez6t 6s l6b6t ez[t-tal is fogdk a tanik. Ilyen kdriilm6nyek kdzdtt keletkezert a 9/a ebrinl6that6 eredm6ny. Egy rijabb Ks6rlet sorin, amikor Home kiildndsenj6 form6ban volt, a m€r6k6sziil6k6l hirom leb (t m6te!) tdvolsiigrahelyezkedett el, kez6t, l6bdt a szok6sos m6don flgyelt6k. Az 6raszer-

217

TITOI(Z{TOS [R6K?

kezet beinditdsa utiin az emelo gyorsan lestillyedt, jelezve az er6 je-lenl6t6t, 6s a szok6sos rendszeftelen mozgrist v6gezte, de nem emel-ked€t vissza a 0 helyzetbe csaknem egy percig (9/b 6bra). Ilyen K-s6rletek sora bizonyitotta, hogy nem sziiks6ges kdzvetlen 6rintkezds am6r6berendez6ssel.

iHA /m;.^.rnqr.\

30 40 50 60

8.6bDfa. A Brartkon az 4,6 fiieqvzq,aben mirt er,5t dbrdzolja. Hone-nak ek-kor najdnem dqand6 enSt sikeriilt produhilnia.

Crookes azonban belitta. hogy egyetlenegy emberre mdgsem ala-pozhatja az egesz Uis'rletsorczatot, hiszen sokkal fontosabb annak ki-deritdse, hogy 6ltaldnos tulajdons6gr6l van-e sz6. vagy csat Homekiildnleges egy6ni k6pessdgeirdl. Uj kisirlet6nek els6 alanya egy ndvolt, aki mtu tiibbsziir tanijel6t adta hasonl6 k6pess6geinek, bfu j6valkisebb m6rt6kben, mint Home. N6la csak roril impuLLtsok jelentkez-tek, mig Home eset6ben szinte folyamatos volt ez a hatiis. Crookesegy ijabb Ks6rletsorozatban kipr6bidlta Home-mal is ezt a k€sziil€ketigy, hogy Home 25 centim6tere Enotta a kez6t a k6sziil6k €Izdkel6-jdt6l. A mutat6 azonnal nagy kit6r6seket jelzett. Crookes igy dssze-gezte kis6rleteinek eredmelyet ,,Ezek mi\den kAtsieet kizdnian heg-erSsitik az el6z6 kisirletsorozat eredminyeit, azaz egJ ismeretlen erdMtA' amely az emberi szeneaetbenfejl6dik ki, 6s aminek segtts4ga)ela tdrgyak silya megndvelhetd andlkiil, hogf rtzikai kapcsolatot alakl-taruink ki a ntr6berendezissel. Blir Home esetuben ennek a hatdsnakaz erdssdge rendkirili m6dan viltozik nemcsak h4tr6l hitre, hanem6rdr6l 6rdra is -, nlhdny esetben ez az erd frlikon dt nem mutathattjki, azuin hinelen nagy intenzittissal ijra megjelenik. Ea a hatdsHomelil akdr egy nlterre is klpes er6t kifejteni, de a leger1sebb ak-kor, amikor a mdrdeszkbz kbzel van hozzti. Szildrd megg6z6dAsem,hogy az eneryia nem jelenhet meg mdsfajta eneryia elfogyasztdsa,csijkkenAse ndlk l. Hosszi ideje keresten annak bizonyiftkdt, hogymilyen tipusi energiq vagy erdhatds ez. Most azonban Home ir ki-

2t8

Er6 (NelLton)

ruacHotcNBa$

sdrletei ldna igy gondotom, nijiittem, hogJ nib6l fejL6dik ki ez apszichAs er6. Mivel tijbbs.itr hittarn, hogy Home a kisAtkEk utdnteljes itugi ls testi. kimernbsAgben, szitue aiuhan fekszik a padl6tt,nem ketelkedhetem abban, hogy ez a pszichis erd az y'leterejib6l,

.letenergidjribtil fejt6dih alakul dt. A.irt adtam ennek a. ii e6nek a

,,ptzich's er6" nevet, mert bizonyos psaichikai fehaelek esetin jele'

nik heg, As szerettem rolna elkeriilni olynn kdretkeztetiseket, misae'rint ez a jelensdg a kisdrletek ds a egismerAs lehet6siSein til van.De miutdn bebizontosodott, hog! ez a teiilet a tisanin tudoninyoskwafis lehetds4Sein beliil van, kaphat egy tudomdnyos nevet, 6s nemhkzem, hogy ennil jobb elnewzA$ lehetne taldlni. Ennek azerdnek ame$ielenlshez nem sziiksiget az ismert frzikai hatdsok jelenlate.

Pszichis er6vel val6szinileg minden ember rendelkexik, bdr kitsiS-teleniil kevls olyan van kljztiink, akinil ea kimutathat6. Az elmih Ar'ben olyan csaLidokkal taldlkoztam, ahol dt ra|, hat csalddtag isre dklriil nagy ,,e6vel" blrt. E.eft igy vilen. hogy mdsok is repro'dukdlhatjdk ezeket az eredmAnyeket egfelel6 &zAkery tn4rdeszkd-zdkkel, ami o grammok tdftrdszeit is kApes mAmL"

id6 (mdsodperc)'t0 20 30 40 50 60

Erd {NeMon)^) Eone ttt'olsdqa kb. 30 cm.

id6 (m6sodperc)50 60

Er6 (NeMon)

b) Home kb. I n-re dllt a berennezdst'l, is iqen j6 ,,fonruiban" volt.

9.6bra, M64 en' az i&q fugeftnyAben - akkor, anikor Hone kexe nen Atin-

2r9

TITO!{ZATOS En6|(?

A MfRisr EREDM6NYEX roc^)TnT,$^

Egy tal6l6 mondis szerint minden ij dolog bevezet6sevel szembeniellen6ll6s az ijdons6g n6gyzet6vel ar6nyos- Ez a torv6ny mar Cro-okes kordban is €rvdnyes volt. Mdsodik dolgozata mdg nagyobb vi-hart kavarl, mjnt az els6. Tal6n nem v6ietlen, hogy cik*6nek elej6nGdlyrr?t. az elektromoss6g felfedezdj6t id6zir ,,Kat ellenfttes tdbor i.trdm tdtnadt, nighozzd eglszerre: a tutl,isokl ls a tudatlanokA. Mind-k t fuibot kinevet, a hAUk incohatjjdnak neveznek. Pedig ntdon, hogya termls.et eg\ik legfontosabb ereja fedeztem fel.

"

Az Akaddmia nem fogadta el Crookes dolgozatdt 6s mindezt a TheSpectator cimri hetilapjilius 22-ei szerkeszt6s6gi cikk6b6l tudta meg:..Az Akaddmia (a Royai Society) mindig nyitott 6s fog6kony i terrn6-szet meg ismeretlen er6il, hat6sait bizonyit6 dolgozatok ir6nt. ameny-nyiben ezek megfelel6 mennyis6gii 6s minrjs6gii tudomanyos bizo-nyit6kot hoznak fel, de Crookes [r iillitas6nak val6szinijtlensdgdt 6s atudom6nyos precizitrs teljes hidnydt n6zve, dolBozata nem 6rdemlimeg az Akad6mia figyelmdt." Crookes tiltakozolt a cikk ellen €shelyreigazitrist k€rt. A folydirat egy hEttel kes6bb, 187l. jnlius 29-dna kdvetkez5 v6laszt adta: ,.Cikkiink nem puszta sz6besz6den alapul.Ugyanazokal a szavakat hasznihuk, melyeket a bizoltsrg egyik titk6-ra, prof. Stokes fogalmazott meg nekiink, aki a dolgozatok elfogad6-s6r6l dcjnt." Crookes nem dfiette, hogy mi6rt egy hetilapot vdlasztottaz Akad€mia a ddnt6s kdzl6s6rc ds mi6rt nem szem6lyesen neki ci-mezt6k a vdlaszt. Amikor 6rdekl6ddtt StokesnAl ddnt6se mi€rtj6r6l, akiivetkez6 vrlaszt kapla: ,.Dolgozatit 10 6rakor kaplam meg. 6s ne-gyed 1l-kor m6r velaszolnom is kellett. A dolgozat !4rgyiit - igy it6-lem - tudomdnyos szellemen vizsgdltdk meg. Nem letom ugyanazo-kat a gondokat. mint az els6 kiserletsorozatban. Ugyanakkor egyediilnem hozhatok diint6st, a bizottseg tdbbi tagjdnak egyetdrt6s6re issziiks€g van. Nem l6tom sok 6rtelm61, hogy a mi szekci6nkban bo-cs6ssuk vitera ezt a tem6t, mert napirendiink rendKviil zsdfolt. De han6hilny szem6ly 6rdekl6dik a t6ma irdnt 6s hajland6 kivizsgiilni, ak-kor nem liitom akadiilyiit annak. hogy osszehivjunk egy bizortsagot.Magam azonban nem kivdnok r6szt venni ebben a munk6ban, mivel aspiritisztdk til sok rriikkj616l hallortam mer.

G. G. Stokes 1871. auq.7."

Crookes vdlaszcikkdben megtegyzi, nagyon sajniilja, hogy egyolyan ismefi ds neves fizikus, mint Stokes 15 perc alarr d6nti el, hogyegy dolgozatban leirrjelens6g fizikaiiag lehets6ges e. Negyed6ra m6garra sem lehetett elegendci, hogy a hosszi dolgozatot elolvass6kl

220

PSZICHOI{IMZIS

Mindenesetre ijriil annak, hogy Stokes legaldbb magiinv6lemdny6bennem azt irja. hogy a munkija teljesen n6lkiildzi a bizonyit6kot 6s a tu-domanyos precizitdst, mint ahogy azt a nyilv6noss6g elotl kij€lentette.Crookes n6zeteit. Ksdrletj eredmenyeit ^z onban t6bben vrltozatlanLrlbirdltdk. Allen Thompson professzor az Akaddmia egyik iildsdn meg-jegyezte. hogy ez iiggyel kapcsoiatosan semmif6le vizsgilat nem dr-demli meg a tanulminyozas. vagy vizsg6lat neve(. A cambridge-iChxllis professzor kiss6 m6sk6pp v6lekedett: ,,Oh'an soksor ds olyansyakran kapunk ne&ligJel4st ebben a timdban. hogJ be kell isnlerniink a jelensdg l'4ta, vagt az emberi taniwLlomisok whisatqta al'mdban kell kaelkedntina. " Crookes nem 6(ette. hogy Thompson mi€rt birdlja olyan hevesen mag6t a vizsgalat t€ny6t 6s mi61f annyirabiztos abban, hogl ezek a jelens6gek nem l6teznek. Crookes szellnt:,,Bdmilyen jelenstg megiftleml. hogy ugyanoLyan feltdtelekkel,fenntamisokkal vizsgdljuk meg, ni t a fehArcle.ett atomokaL rag! aJbrg.j ato,nok LAtiL" Huxley professzor v6lem6nye: ,,Ha valani biz-tos a modern tudondnl haladdsrlban, akkor aa, hoqr oz iissaes tu'domdnlos problAmtu - a,iszta natem tikai problZnuikat kivAve - amolekuldris fizika m6dszereive I pr6bdl jik ne goldani, aza.. vonaLisok,taszittisok. o.gdsok is az aq,ag vAgsi; rls.ecskli koortliruih nozgd-sdnak segirciglvel. Es mlgis ezek d vA7sii raszecsk1k, , olekullik.vagy atomok a kipzelet s.iildttei 6s u$)anoUan puszte fehAtule.Asek,mint a spiritis.tdk szellemei."

Crookes joggal drczte. hogy mindk€t felt6lelezes s6n6. az atomok6s molekuldk l6t6nek bizonyit6sa 6ppdgy vizsBalatot €rdemel, mint apszichds erd l6r6nek bizoryitdsa. Ezdrt Thompsont 6s Huxleyt is ki-tiz'ltat ,,Nem vet j6 fiqlt a modem tudo dntra. ha a spektrcszk6piaelmih 4vtizedbeli credninyei utdn a vizsgdlatokat pusztdn azlrt fe-jeznZnk be, meft nem tudjuk, ho8j, niryen furcsasdeok atjlanak le."Crookes cikkdt az Akaddmia visszautasftolta egy k6d6s bizotlsrig v6-lemenye alapjAn. A bizottsAg egyik tagla Srckes volt. aki ekkor m:i-fh(sz dve nem kutatott, csak adminisztri4lt (s akinek v6lemdny6t m6rismeriiik). a mdsik tagja pedig Charles Wheatstone, aki ugyancsak r€-gen nem v6gzett kutat6munkdt. Crookes-hoz irt level6ben kifeiti.hogy a m6n er6hatds pusztiin annak kbvetkezm€nye, hogy Home avizbe meritette kez6a: a vizszint megemelkedett, emiatt keletkezett azer6hat6s. Level6ben ezt igy foglalja itsszei ,,1( irletiben a vi.esedAnJsemmikAppen sen seEit az On dhal elkipzeh pszichds er6 lae<dslnekbizoqitdsdban, is nen bizonyitja, hogy a hatds nem eqtszeriien ec-h(tnikus. Bdr egJ ol|an s.en4bL aki nen ismeri a hidrosztatika ttir-viNei. ki;nnyen aftayezetheti, hogj me(hanikai ,ryomris az adott kd-

221

TITO(ZATOS ER6K?

riilmlnJek kiiztttt nem llphet fel. Nem lrtem, hogt milyen szerepetszdnt a viznek, anikor at edi,ryt kd?etleniil a forS^pont flill tette?lgy iinik neken, hogy minden anal6girital elleftAben eg' emel6karmozedsbe j tin akkor is, ha egy er6 aforgdspontjdra hat.

Tisztelettel: Charles wheatstone 1872. mdrcius 11. '

Stokes teh6r egyr€szt kifejtette, hogy a spiritisztdk mind csal6k,ez6rt nem vesz r6szt a vizsg6latban, misr6szt felvaolt egy elk6pze-l6st, amihez viszont nem v6gzett sz6mit6sokat. Wheatstone professzorv6lem6nye pedig eldrulja, hogy a jeles tud6s a mechanika elemi tdr-v6nyeit sem ismeri, vagy inkebb hajland6 feladni azokat, mintsemhogy valami mdst el kelljen ismernie. A tdmadAsokb6l az ijs;lgok iskivettdk ftsziiket. A Quarterly Review cimli foly6irat 1871. ok6berisz6mdban, egy hosszrj cikkben 6lesen tdmadta Crookes szavahihet6_sdg6t 6s eredm6nyeit. ine: ,,olyan vi.sltilatba vdgott bele, ls ollaneredminyeket ktj.lilt, t elyekr6l mdr a rizsglilat megkezdise el6ftmegvob a kialakuh ftlemAnle. Aalrt kdtelezte el nagdt a spiritizmusnak, men hidn'zik a megfeleld tudondnyos kdpietulge. " A tov6bbi-akban kifog6soltdk m6g, hogy nem tud kis€rletezni, nem ismeri a lo-gika td 6nyeit. ez€rt a megfigyel6sekb6l levont kdvetkeztet6sei nemfogadhat6k el. Erdemes visszalapoznunk Crookes mondataihoz, ame-lyeket a vizsg6lat elkezddsekor irt: minden ellit6snak az ellenkez6jeigaz. Az ljsiLg egyszeriien meghamisitotta Crcokes dsszes 6llit6siit.Egy kis szem6lyesked€st6l sem riadtak vissza, azt 6llitva, hogy a tu-d6s teljesen j6ratlan 6s tudatlan az eg6sz t6makdrben, s hogy korr4bbi6rdemei gyenge ldbakon 6llnak, 6s az Akad6mia is csak hosszrj habo-z6s uten vrlasztotta tagjai kdz6.

Hosszan folytathatnank m6g a soft, hogy ki. mikor 6s rni6tt kiti-zilta Crookes eredm6nyeit 6s szem6ly6t. Cdljukat mindenesetre el-6rt6k, mert a tud6s a sorozatos t6maddsok miatt 18?4-ben teljesen be-fejezte a parajelens6gek vizsgdlat6t, 6s er6feszitdseit a tov6bbiakban ak6mi6nak €s a fizikAnak szentelte. V6lem€ny€t azonban nem v6ltoz-tatta meg. 1898-ban egy beszddeben ezt mondta: ,,Tudomdnyos pri-lyafittdsom legismertebb peritjdusa roh az, a,nelyet a pszichAs tuLtj'<lonsdgok megismerdsdnek szentehem. Harminc Ar milt el atjta, hoq!eredmAnJeimet is eftettem egy eddig ismeretlen er,i lltezdsinSl. Nincsokom arra, hotu- bdrmit is vitszavonjak. Vilemdnyemet fenntartom."

Erdekes azoknak a kutat6krak a v6leked6se. akik Crookes utdn ta-ldlkoztak ajelensdggel. Egy francia professzor pAded igy itt: ,AmigEusapia Palladinot nem Littan Millin6ban, addig harirozottan biztosvoltam abban, hogy Crookes valahi szdrntii tdredAs dldozata. " 'f6bb

PSZICHOXINSZIS

mes kortdrsa is igy jen, s amig maguk nem taldlkoztak ajelens6ggel,nem kezdtek hozz6 a vizsgdlaliihoz. addig szentiil meg voltak gy6z6d-ve arr6l, hogy ajelens6g nem I6tezhet. Vajon szerencs6tlen vdledeneksorozata vagy stokes 6s wheatstone rosszindulata miatt utasitottik elCrookes munkAjit? Addigra mdr annyi csalSs deriilt ki a spiritizmus-sal kapcsolatban, hogy az emberek hite megingolt a val6di jeiens6-gekben is. M6sr6szt a val6di jelens6gek annyira szokatlanok, bizaffakvoltak, hogy aki saj6t szem6vel nem By6z6dtjti meg r6luk t6bbszdr,annak term6szetesen az egdsz j elens6gkiir elfogadhatatlannak 6s hihe-tedennek l6tszott.

A XX. szrizad v6g6n, amikor az atom szerkezetdnek 6s a furcsarendelleness6geknek kutat6sa egyardnt metafizikiinak szAmitott, ab-ban a technikailag meglehet6sen fejletlen korban Crookesnak meg re-mdnye sem lehetett arra, hogy munkijival el6bbrc l6phet. Ha nemStokes 6s wheatstone, akkor bizonyera mdsok utasitjiik vissza mun-kdjdt. M6r maga az a t6ny. hogy a jelens6get Home 6s mds ,,m6diu-mok", iiltaldban transz, azaz iinhipn6zis illapotdban id6zt€k el6, a tu-domdny szimdra elfogadhatatlannak min6siilt, hiszen a hipn6zis kij-riil akkor meg rendkiviil heves vitdk diltak. (A hipn6zist mdg ma semalkalmaz zdk lehet6s6geihez m6 en 6s m6g ma sem tudjuk, hogy mi isval6jdban.)

Crookes esete tipikus p6ldeja annak, hogy a szemben 6116 sz€ls6-s6ges ellent6tek mennyire feler6sithetik egymdst. A spiritisztrk sze-rint ezek a jelens6gek nem fizikai term6szetiiek, hanem tilvil6gi l€-nyek hadsera 6rt6nnek. Ez a n6zet, valamint a nyilv6nval6 csal6soksorozata a tud6sokal elriasztotta a spiritiszt6kt6l, 6s azonnal az el-lenkez6 6116spontra helyezkedtek. Az igazsdg azonban az, hogy l6te-zik ilyen hat6s, csak meg kellene taldlni a magyardzatat 6s beillesz-teni vildgkdpiinkbe.

A spiritiszt6knak kap6ra jdtt a tud6sok elutasitiisa, mert igy aztmondhatt6k, hogy l5m itt vannak ezek ajelensdgek 6s a tud6sok k6p-lelenek veltik megbirk6zni, tehdt a tudomrny alkalmatlan ene a fela-datla. A konzervativ tud6sok pedig a csal6 spiritisztdknak ,d iltek",6s sietve kjelentett6k, hogy l6m, csal6s az egesz, nem is erdemes azuggyel komolyan foglalkozni. Crookes munkejdnak az igazi jelent6-s6ge abban var, hogy el6dei 6vatos, gyakan hibds m6r6seib6l a ta-pasztalatokat levonva min6s6gileg el6bbrc l6pett. Figyelerme m6lt6az M 'sztevAeb, hoqy ̂ hat6s mindenkin6l kimutathat6 lenne megfe-lelilen finom m6f6eszk6z6k alkalmazrsa esetdn. Nem rajta mrilott,hogy erre nem nyflt lehet6s6ge. Crookes 1874-ben abbaiagyta a je-lens6ggel kapcsolatos vizsgelatokat, de utoljdra m6g 6sszefoglalta

223

TITOf,Z{TOS BR6rc

egy cikkben a n6gy 6v sor6n szerzett tapasztalatait [5]. Ezek kijznlmost csak a fizikai jelensdgeket soroljuk fel, n€hdny esetben kib6vit-ve mes helyeken, mes id6ben megfiSyeltjeleDsegektel.

NEHiz TESTEK MozcATfoA X0NTAKIUS ESITEN,D[ MICHANIXN [R6FESZiT6SEKNELKiJI

Crookes az ,,asztaltencoltat6ssal" mint a leggyakoribb jelens6g bemu-htdsAval kezdi irisdt. Ezt a mozgiist 6ltal6ban fgy id6zik el6, hogy abemutat6 rdsztvev6i kdrbeiilnek egy asztalt, 6s az asztal lapjiira helye-zik a kezilket. N6mi koncentrdlds ut6n valahol megmozdul az asztal.(Erre mondta Faraday, hogy dntudatlan izommozg6s kdvetkezm6-nye.) Crookes szerint a jelensdg 6ltaldban vibr6ldssal, rezgEssel kez-dddik, majd egyik oldalon az asztal felemelkedik a levegdbe. Cikk6-ben kev6s figyelmet szentelt ennek a mozgdsformdnat, igy 6rtdkelte,hogy perd6nt6 fizikai bizonyit6kkdnt csak az foghat6 ftil, ha 6rint€sn6lkiil mozognat a tdrgyak. crookes egy l6nyeges kieg6szit6st is tesz,misze nt ezek a mozgidsok eltaleban egy kiiliinleges, hideg l€geram-lat meg,elen6sdvel kezdddnek, ami n6ha olyan er6s, mint a sz6l, pa-pirlapokat is felkap. Tdbbszdr el6fordult, hogy a szobdban tdbb fok-kal cs6kkent a h6mdrs6klet. Erre a mer emlitet Lord Adare is utalt,aki k6t 6ven keresztiil tdbb mint sz6z bemutat6n vett rdszt Home_mal,€s szinte minden egyes €setben tapasztalta a hideg dramlat megielen6-se, ,,A szedns. kezdetekor mindnydjan azt ireztiik, hoqt hAeB kvegdfiij el kezeink felett. Az asztal vibnilni kezdett, majd kiildnbijzd i i-nyokban megemelkedetl " M6shol igy irt: ,,A jelensigek a padLj 6s asz4kek szokdsos rezgasavel, vibnillisdwl kezd6dtek, qtdn hideg kg-dramlat fijt el az asztalra tett kezeink felett. Az asztal ekkor megmoz-duh. K')etttik a szoba sarkdig, ahol megdllt.

Ezeket a jelens6geket ugyanigy rijgzitene n6hrny 6vvel ezel6tt egyijsdgir6. aki New York Sllamban egy fiatal tanit6 bemutat6j6n vettreszt [6]: ,,Percekig hidee szAnljdsho. hawnllS lnistink voh, ami ke-zeinkfdldtt halarlt el. E t koppandsok is tadZsek zaja k6)ette." Ezek amegfigyel€sek is j6 megvildgitrisi viszonyok kdzdtt szulettek, s6t f6ny-k6pezt6k is ajelens6get. A m6sodik esetben is tttbb fjs6gir6 sz€me l6t-trra ugyanez megdftefi. ,,Ugyanigy, mint el6bb, Jordan (aki a jelen-sdget el4iddzte) fel$,iirte ingujjtit, ls kezit kdnqtedAn az asztalra he-llezte. A m6ik kAt riporter szintan rdtette kezAt az asztalru, mig a lotlisJonian ninden nozdulatit .fdnyklpezte. Kit perc milva reccsenlsekhallatsz.onak. Ob'an hangjuk vob, mintha fa hasodna szAt. Hideg szAlkeletkezett. pedig iuadt a tenyeninL Aztlin Jordan oldatdn nihdny

224

PSACHONNfAS

centihAterre felemelkedeft az asztal, njd issaa4uhant." Ugyancsakkiizds az 6sszes asztalt6ncoltalisos megfigyel6sben, hogy a ,,mddium"oldaldn emelkedik fel el6sz6r az asztal a pad16r6l. Ha az aszlal fiozEt'sa puszldn mechanikai nyom6sra j6nne l6tre, akkor a ,,m6dium" olda_lin siillyednie kellene, hiszen dntudatlanul lenyomja kez6vel az asztaltDe emek az ellenkez6je titrtdnik. Az illet6 a kez6t finoman az asztalonhagyja, s a kezdeti vibreles utdn ott emelkedik meg ̂ z asztal.

IIANCJEL[NS[CEI(

Crcokes v6lemdnye szerint a koppaniisnak nevezett jelens6g sokkaldsszetettebb, mint ahogy azt ell3leban v6lik. Olyan hangokat lehethallani, mint amikor egy satuba ziirt tii tetej6t megpdck6lik, vagyamikor egy indukci6s tekercs mrikijdik. A levegdbdl kisebb detondci-6k, dunanrisok 6s 6les, fdmszerri koppandshoz hasonl6 hangok hallat-szanak. Egyes feljegyz6sek olyan sisterg€sszeri hangr6l tud6sitanak,mint amikor d6rzselektromossdgot fejlesztenek. Ezek a hangok majd-nem minden mddiDmndl jelentkeztek, Home eset6ben a hangok csak-nem minden fajdja hallhat6 volt. Ctookes szerint a legnagyobb hang-jelens6get Kate Fox produkSlta, s nemcsak sze6nszokon tudta el6-iddzni. Elegend6 volt, hogy kez6t rdtegye valamire, m6ris csattan6-sok, durrandsok hallatszottak. n6melykor olyan hangosan, hogy tdbbszobdval tivolabb is hallani lehetett. Nem is kellett mindig k€zzei6rintenie a t,rgyakat, a hangok minden ininyb6l jitttek, a szoba falii-16l, a padl6r6l vagy a mennyezetr6l is.

Crookes v€lem6nye szerint semmik€pp sem lehet ezt a jelens6get6rz6ki csal6ddssal magyarezni, vagy triikknek tekinteni. Minden Ie-hetseges m6don vizsg6lta ezek keletkez€s€t, de tudomrnyosan elfo-gadhat6 magyar6zatot nem tal6lt

A TESTEK SIIYNAK MIOV,4TTOZiS{

Crookes emlitett cikkdben csak azt a nyilvAnval6 t6nyt jelenti ki,hogy az a sdlyer6, ami azel6tt a tergyra hatott, megvaltozotl Ez azon'ban nem jelenti azt, hogy a tdrgy tdmege vrltozott volna meg valami-lyen m6don. Lord Adare megfigyel6sei azonban kiiidnds 6s nehezenmagyardzhat6 jelens6gr6l is tud6sitanak: ,,Aa asXal egtm^ utdntdbbsziir is megemelkedett, ls gyakran olyan szdgben, hogy a tetejlnlevd vdzdnak a szolaisos kiiriilmanyek kiizdtt minlenkippen le kellettvolna csisznia, de nem csrkzox Ie, sdt feryeb mozduh el a fedAn, lej-t6sen dlhi asztalon!"

TITOf,ZATOS EROK?

NEHEZ T,4RcyAfi rRrNTEs NflKilr-r MozcAT.As,\Crookes szi4mos alkalommal megfigyelte, hogy neh6z tArgyak - asz-talok, sz6kek, zongoriik, 6gyak - akkor is mozogtak, ha senki sem 6rthozzdjuk. Cikk6ben leir egy esetel, amikor az a sz6k, amin iilt, mo-zogni, forogni kezdett. s l6ba megemelkedett. Tdbbek szeme l6tt6raegy mdsik sz6k egy tdvoli sarok6l lassan, ,,maget6l" odajittl az asz-talhoz. Egy alkalommal egy karosszdk cs(szott oda, ahol i.iltek, majdCrookes sz6beli utasit6s6ra masf6l m6temyire cstszott vissza. Hdromegym6st kijvet6 alkalommal egy asztal ment 6t a szobiin. Ezeke aje-lens6geke nem mondhatjuk, hogy puszt,n egyszer el6fordul6 6rz6kicsal6d6sr6l lett volna sz6.

Crookes els6rendii feladat6nak a megfigyel6st 6s a t6nyek r6gzit€-s6t tartotta, s nem is pr6b6lt ajelensdgeke magyariizatot keresni.

KISEBB TARGYAK M0zcATIsA fRIN"rEs Nftxtit

N€hiiny esetben megfigyeltdk kisebb tiirgyak mozgrsdt is. Crookesmegemliti, hogy cisszes megfigyel6se saj6t lakdseban t6rt6nt, j6 f6ny-viszonyok kdzt, igy tri.ik]aiktjl. melyek kis t6rgyaknal k6nnyebbenelk6pzelhet6ek lenn6nek, sz6 sem lehetett. Egy esetben p6lddul ftdr-monika lebelett dt a saobdn, 6s kijzben hangokat adott. EEy mes alkalommal a fiiggdnyttket h(zta el valamilyen lithatatlan er6. Meg-titrtdnt az is, hogy egy zsebkend6 lebegett el a szoba tdvoli sarkSba,vagy egy tAvolabb lev{i zongora mag6t6l megsz6lalt, s n6h6ny hangothallatott. Olyan eset is el{iforduh. hogy egy kdrtya lebegett v6gig aszob6n, egy vizeskancs6 megemelkedett az asztalon, vagy egy korallnyakl6nc egyik v€ge ,,tgaskodott fel". M6s alkalommal Crookes aztfigyelte meg, hogy egy legyez6 mozdult meg, vagy egy neh6z, fdld-hdz rcjgzitett, iiveggel fedett 6ra ingdja.

FTNTET[i,{sEcEKF6nyjelens6geket viszonylag ritkdbban lehetett megfi gyelni. Crookesmindig megfelel6 el6vigyiiatosseggal kdsziilt a kis6rleteke, s mindigellen6rizte a kiiriilm6nyeket, nehogy berki is csalhasson. Olyan f6-nyeket letott - irta -. melyeket mesters6gesen nem lehet kelteni. Egy-szer egy pulykatoj6s naBysdgd f6nyl6 test zajtalanul lebegett a szob6-ban olyan magasan, hogy nem lehetett el6mi, majd lassan leereszke-dett a padl6ra, ahol mintegy tiz percig ldthat6 volt. aztdn eltiint. LordAdare is besz6molt hasonl6 megfigyel€seir6l. Eglik esetben Homeruhdja kezdett el vilegitani, egy miisik alkalommal pedig asztalmoz-

226

PSZICHONNDZIS

gates kdzben egy papirlap. Az asztzllap m|ir csaknem fiiggdlegesen6llt, de a papir m6g mindig nem mozdult 6s vil6gitolt. El6fordult azis, hogy Home keze vagy feje kezdett el vil6git^ni. ,,Oryan volt, mint'ha aura lenne kijriilajtte. Home ekkor a leveedbe emelkedett, is mind'kit kezln klkes f4nyekjelentek meB. D4bbenetes hattisavob."

L[BEc1.sHome-ot t6bben is ldttiik leveg6be emelkedni. Az egyik alkalommalhdrom szemtanri el6tt emelkedett fel, kilebegett az ablakon. 6s egymesik ablakon dt visszalebegett ugyanabba a helyis€gbe. (A helyis6ga mesodik emeleten volt, igy a jelensdg nem magyardzhat6 azzal,hogy Home egyszerrien kimiszott volna.) Ezeket a lebeg€seket azon-ban m6r6sek, szakszeni vizsgdlatok nem k6vett€k, igy csak n6h6nyegyszeni, nem ellendrz6tt megfi8yel6sr6l tudunk besz6molni.

Home levfteci6jet, lebegds6t Crookes a kdvetkez6k6ppen jegyeztefel l8?2. 6prilis 2l-6n: ,,Majdnem vizszintes helyzetben, k6nyelmesenhdtrad6lve iilt egy sz6ken. Ektor megk6rte walter Crookes asszonyt,hogy vegye el al6la a sz6ket, mert az miir nem tafija. Ezut6n l6ttuk,hogy ugyanabban a testhelyzetben 'iil' a leveg6ben." D. D. Home levi-tdci6it, lebeg€seit kordnak sok neves embere tatfsitotta. Lord Lindsaya kdvetkez6 tanfvallomdst tette a Dialektikus Tdrsas6g el6tt: ,,Egy al-kalomrnal ldttam Home-ot tiik€letes megvildgi!6sban, amint a Itjld fel-szinit6l 17 inch magassiigban lebegefl a levegdben. Erdemes megje-gyezni, hogy ugyanez tdn6nt a mrir emlitett Kopeftin6i Szent J6zseffelis. Az esetet Fmncesco Pier Paoli orvos jegyezte fel, aki a beteg J6zse-fet kezelte hal6la el6tt: ,J6zsef a sz6k6ben iilt, l6ba a t6rdemen nyugo-dott. A betegs€get forr6 vassal tdrtdn6 dgetdssel pr6bdltam meggy6gyi-tani, de J6zsef elvesztette eszm€let6t, azaz transzellapotba keriilt. Egy-szer csak drcztem, hogy ugyanabban a helyzetben maradva szek6r6lfelemelkedett. Megpr6bdltam lenyomni a ldbrt, de nem sikeriilt. Talinnegyed6r6ig maradt fgy, mig csak Silvesfio, az osin6i kolostor eldlji-rEa oda nemj6tt. Egy darabig n6zte ajelens6get, ^ztdn r6parancsolt J6-zsefte: az engedelmesseg kitteless€g€re figyelmeztette, hogy t6rjenvissza r6viilet6b6l. J6zsef ezulin magdhoz t€ft 6s visszaiilt a hely6re."

EGYEB HAT.AsOfi

Szdmos egy6b hat6st is megfigyeltek D. D. Home kdmyezet6ben.Lord Adare: ,,A mdsodik bemutat6n tdrtlnt, hogy szlken vibhilnikezdett, 6s a kezeme furcsa, bizsergd, rdti ArzA$ areztem a kdnyd-

227

TITOI�TTOS ER6K?

kaimig, As a ldbamon is, nintha csak elektromos dram rdznd. Miveltudtam, hogy ez az irzls szinte tnindig a mozqtist, pilddul az asztal

felemelkedlslt el6zi me\, azt hittem, most en|em emel a lereq'be. lsakaratomon kiviil ideges lettem. Amitu f4lni kezdtem, a szdkem rezgi-se me4dllt, s aznap este mdr semmi mds nem tdrtant." UgyancsakLord Adare jegyezte ftil, hogy 1868. november 3-6n, a 29. sze6nszonHome zseb6ben egy kis uvegmeddl minden l6that6 ok n€lkiil hirtelendalaboka t6rt, ahogy a f6mhajlit6knal szokott el6fordulni. Ez az apr6megfigyel6s is mutatja, hogy ezek a jelens6gek dsszeftiggnek egy-mdssal, 6s minden bizonnyal k6zds okoka vezethet6k vissza.

l,lAcYARizaTox

Crookes dsszegyiijtdtt n6h6ny olyan 6rvet, amivel ezek€t a jelens€-geket ,ftalaban n gyatAzni szoktdk. Az els6 6s leggyakoribb n€zetaz, hogy az dsszes jelensig triikk6k, csalSsok sorozata. iigyes mec-hanikai eszkozitk hasznrlatdnak kdvetkezm6nye. A m€diumok csa-lik, azok pedig, akik a jelens6geker ndzik, bolondok. Crookes elis-merte, hogy ndheny 6gynevezett ,,m6dium" val6ban csal6 6s ki-haszn6lja a spiritizmus divatj6t, melyet persze az igazi mddiumokteaemtettek meg. Csaklogy nagy killijnbs6g van a csal6k 6s a hiva-tdsos biiv6szek triikkjei 6s az igazi jelens6gek ktjz6tt. A briv6szm;ndig a sajSI eszk6zeivel dolgozik, rejtett segit6trrsai lehetnek, 6smindig megszokott t6rfel€n, a szinpadon mutatja be trukkjeit. Homeazonban mindig Crookes Iak6sdban mutatta be tud6siit, ahol a hety-szint nem tudta manipuliilni. Nem az 6 ismer6sei voltak jelen, ha-nem Crookes bar6tai 6s koll6gdi, 6s minden alkalommal el6tte €sutdna is 6lland6an ellen6rizt€k, a leg6rdekesebb 6s leghatesosabbjelens6gek pillanataiban is kezil, l6b6t logtdk 6s figyelt6k. Sohasemtiltakozort ellene, ha Crookes a kis6rlet olyan m6dosit6s6t j avasolta,ami az esetleges triikkttket kizerta, s6t n6ha Home hivta fdl ilyen le-het6s€gekre a figyelmet- A mdsik lehet6s6g: a sze6nsz r6szt\,ev6imind 6rz6ki csal6dds 6ldozatai, 6s a jelens6gek a val6s6gban megsem tdri6nlek. A harmadik lehet6s6g: a jelens6gek tudatos, vagynem tudatos izommozgisok kitvetkezm6nyei. (Ez a k6t elk6pzel6s isalapvet6en eldgtelen a jelensigek ddnt6 tdbbs6g6nek magyar6zatSra,ezdrt Crookes nem is foglalkozott veliik.)

Crookes ezutdn rdvid6n megvizsgrlta a lehet6s6geket: 1. A megfi-Byelt jelensdgeket a m6dium szelleme dnmagdban, vagy miis jelenle-v6 szellem6vel egyiitt id6zi el6. 2. A jelens6gek gonosz szellemek,vagy itrddgitk mLivei, s c€ljuk a kereszt6ny valliis al6iis6sa" 6s az em-

228

PSACHOXINIZIS

berek lelk6nek megront6sa. 3. Masfajta €l6l6nyek okozzik a jelens6-

geket, akik ugyan a Fdldiin 6lnek, de szimunlca l6thatatlanok 6s

Lyagtalanok, bizonyos kdflilm6nyek kitziitl azonban jolenl6tiiket ki

tudj6k mutatni. Ezeket a l6nyeket neh6ly 6\sz6ztda koboldoknak'

tiindereknek stb. nevezt6k.4 A megfigyelt jelens6geket elhunyt sze-

m6lyek szellemei id6zik el6: ez a spiritiszta te6ria. 5. A pszichds erd

okozza ajelensdgeler.Crookes szerint va€ry a ,,m€dium", vagy az emberek egy csoportja

olyan er6hatds, vagy k6pess6g binokosa, amellyel ezek a jelensdgek

ldtrehozhat6k 6s megfigyelhetitk. Hogy emberek mik6nt hozhatj6k

I6he ezt a hatesl azt most m6g nem tudhatjuk Az bizonyos' hogy a

m6dium, vagy a csopotl olyan erejti hatds birtokAban van' amivel az

iitlagember nem rendelkezik. Ezt nevezte Crookes ,,pszich6s er6"-

nek. Ez M elnerezes azt a felismer6st fedi, hogy n6heny ember test€-

b6l ma m6g ismeretlen kiiriilm6nyek kiizittt olyan er6 l6phet ki' ami

izommiikddtet6s n6lkiil tirgyakat mozgathat ak6r nagyobb t6vols6grais. Crookes szerint ez az er6 kapcsolatban van a tudattal, mivel a tu-

dat, vagy l6lek irSnyitja az emberi sze ezetet. Ennek a pszich6s er6-

nek a fizikai mibenl6t6t azonban Crookes nem hatarozta meg' nem

or6bdlt kdvetkezt€tdseket levonni dsszegyiijtiitt megfigyeldseib{il'Fontosnak tanotta azonban, hogy a spiritizmus 6s a pszich6s er6 kiiztikiilijnbs6get me&jeldlje. A spiritiszt6k vdlem6nye szerint ezt a hatast

elhall szemellek lel l 'e irdn) i l ja. mrg Crookes szerrnt erre \emmi bizo-

nyitdk nincs. A vita viszont kis6rletekkel elvileg eld6nthet6 crookes

rem€lle, hogy az akkor megalaKtand6 Society for Psychic Research

tev6kenys6g6nek egyik f6 feladata lesz a kdrd€s megvSlaszolasaNem igy t6rt6nt.

A vita els6sorban az6rt nem d6h el, mert a hivatalos - 6s ,.hivatal-b6l" szkeptikus - tudomeny, s a spiritiszt6k egyadnt megakaddlyoz-t5k, hogy megbizhat6 kis6rleteket v6gezbessenek' mert ez egyik f6l-

nek sem dltt 6rdek€ben. A szkeptikus kutat6knak az6rl' m€rt esetleg

kiderdlheren volna. h,rg) i lyen jelen.eget megiscsrk ldteznek. a spi-

ritiszdk szdmdra pedig azdrt nem volt fonlos a fizikai magyarazalmert akkor a tilvilSgj l6nyeke mdl nem lenne semmi sziiks6g

D- D. Home 6s Crookes kis6rletei mdg haldluk ut6n is sok embertfoBlalkoztattak. Crookes taldn legnagyobb 6rdeme \olt az M eszfe-v6tele, hogy gyakorlatilag mindenki rendelkezik ezzel a k€pess6ggel'csak elter6 m6rt6kben. Ezt igazolta az id6 €s a gyakorlat, mert D. D

Home 6ta sziimos m6s emberen is megfigyelt6k ezeket a hatSsokat'

Hogy a legutols6 kis6rletet emlitsiik, Csehorsziigban n6h6ny 6vtized-del ezeldft egy Crookes6hoz hasonl6 m6ressorozatot vegeztek.

229

TTTOI(ZTTOS ER6K?

CsEH MERTSEX

Az 1980-as 6vek elej6n megism6relr6k Crookes m6r6ssorozardr a prd-gai K€miai Technol6gia Friiskola pszichoenergerikai laborat6rium6,ban [7]. Ivan Dolejsi 6s munkat6rsai a m6r6sek soriin ugyanazt azalapelvet kiivettik. mint Crookes. A feladat ism€r az volt. hogy e-syvizszintes rildon er6hariist kellett kelreni. Dolejsi 6s t6$ai mdrdse milrfqlettebb volt, mint Crookes6, mert itt szinte megforditottdk a Cro-okes-fdle elrendez6st: a dinamomdter mozgorr. a vizszintes nid pedigrdgzitve volt. Dolejsi elrendez6s6ben a njd egy !6glalap keresztmet-szetri kis csatomin ment vdgig: egy rendkjviil finom, 6rz6keny m6rleg segits6g6vel kellett a t6glalap keresztmetszetri elemre hat6 er6tm6rni (10. 6bra). A m6r6testet gondosan leszigeteltdk a kiimyezetihat6sokt6l. A kisdrlet alanya csak a vizszinres rid v6g6hez 6rheterthozzd. Annyiban is folytattdk Crookes gyakorlatft, hogy a m6r6ssoro-zatot nem e8y kiv6teles k6pess6gri egy€nre alapoztdk, hanem drlagos6rz€kenys6gii emberekre. (A m€r€sben iisszeson 124 ember vett r6szt,ebb6l 59 n6, 65 f6rfi. A legfiaralabb rdsztvev6 20 6ves volt, a legid6sebb 65. de a r6sztvevdk z6me 35 6s 45 €v kcjzti feln6nekb6l ,lk.)

A kis6rleti szem6lyek feladata az volr, hogy 6rints6k meg a beren,dez6sb6l kielld ,,energiavezet6' rid v6gdr. 6s pr6bdlj6k ,.ment6lis"energi6jukat riivezetni igy, hogy a finom m6rleg elmozduljon. Ez azenergiavezet6 ki.ildnbijz<5 anyagokb6l kdsziilt, kipr6biltak rijbbek kd-ztiti r6zb6l. ac6lb6l. feb6l. iivegb6l, sdrgardzbcil 6s textitidb6l kEszntt

!. ^brc. Egy crch egfetenen eg ige ir.ike,D, nArLe|gel melisnZtelik

230

PSZICHOI{INBZIs

anyagokat is az6rt, hogy megn6zzik. van-e valami jelentdsdge az

anyag elekromos vezet6k6pess6g€nek, j6l vagy rosszul vezeti-e ah6t, pala- vagy diamSgn€ses-e. Enn6l az elrcndez6sndl a kis6rleti sze-m6ly hidba nyomta vagy hlizta a vezet6elemet, a t6glalap keresztmet-szetli mdr6elemre ezzel semmi m6don nem tudott hatni. I8y sz6mosm6r6si hibdt ki lehetett kiisziibiilni.

ERIDMfNryIK, ADAT0K

Negyvendt rdsztvev6n6l (407o) a m6rleg meg sem mozdult: A tdbbi-

ekn6l pedig a matat6 mindig azonos ir6nyba t6rt ki 6s mindig kisebb

srilyt mutatott, tehet mintha cs6kkent volna a t6glalap keresztmetszetiim6r6elem tdmege. Negyvenegy szem6ly 6rt el 0 €s 2 mg kijzti er6ha-

t6st. Tizenkilencen 2 €s 4 mg kdziitti; tizenketten 4 6s 6 mg kiizcjtti;6ten 6 6s 3 mg kiiziitti hat6st tudtak el6rni. Egy ember 6rt el 8 6s 10mg kijzdtti hat6st; egy pedig 12 mg hat6st- Nem taliiltak kiilijnbsEgeta kiildnb6z6 vezet6 anyagok felhaszndl6s6ban: val6szinlileg mindegy,hogy az energiavezet6 rfd milyen anyagb6l k6szUlt A Ks6rlet ered-

mdnyei egyd etmtlen igazoltSk, hogy Crooke! eredm6nyei megisme-

telhet6k, persze az .,6tlagemberckn6l" j6val gyengdbben. de m6rhet6m6don. A k€rd6s csak az. hogy mi6rt kaptak ellent6tes eredm6nyt?Crookes m6r6seiben ugyanis mintha mindig nehezebb lett volna amahag6ni deszka, itt pedig minden esetben kdnnyebb.

ArRo TiRcYA( tEBEcEsl

Julian Ochorowicz, alembergi egyetem pszichol6giatan6ra 1907-t6l apdrizsi Institute General Psychologique egyik igazgat6ja, a paranor-Indl jelens€gek ismert kutat6ja 1893-ban taldlkozott el6sz6r ilyen je-

lens6gekkel az olasz Elsapia Palladino \izsg'latakor' Ezek a tapasz-talatok keltett€k fel kivencsisdg6t, s keresni kezdte a hasonl6 k6pes-

sdgekkel rendelkezo embereket. A lengyel Sztanyiszlava Tomczyk-ban talalta meg a kis6rletekhez sziiks6ges paranormdl k6pess6geket.A professzor hosszrl id{in keresztiil vizsgdlta a harmincas €veibenj616n6 kcjrijt kialaknlt pamnotm6l jelens6geket. Sztanyiszlava igy gon-dolta, hogy egy kis .,szellem" - akit kis Stasidnak nevezett v6gzi elhelyette az Ochorowicz iiltal adott feladatokat. Nemcsak Ochorowicz,hanem kodnak m6s kutat6i is vizsgdltdk Tomczykot l909-ben. Pd-

izsban Flournay prcfesszor szimos esetben meggy6z6diitt ezeknek ajelens6geknek a val6diseg6r6l. Amikor azonban egy ijtfds bizottsegvizsgiilta.a k6pess€geit, a kis6rletek nem sikeriiltek l9l0-ben viszont

moxztTos BR6I(?

egy vars6i fizikai laborat6riumban egy mdsik kutat6csopoft el6tr ha-sonl6 kiiriilm6nyek kdziitt meg tudta ism€relni kis tergyak lebegtetd-s6t 6s ezekidl f€nyk€pfelv6telek is k6sziilrek.

Az el<iz6ekben olvashattunk olyan megfigyeldsek6l, hogy Homekiimyezet€ben egy tang6harmonika lebeg v6gig a leveg6ben, s a har-monika hangokat bocs6t ki. Term6szetesen ez a megfigyel6s a j6zanrealitdsokhoz szokott ember sz6mria t6bb mint sokkol6. Tatdn dppenez6n kevds ftszletet jegyeztek le a megfigyel6k. Ochorowricz kisdr-letei ilyen szempontb6l rtibb r6szlettei szolg6lnak, biir az 6 munkdjanem olyan j6, mint Crookes€. (Ldrszik, hogy keveser 6rtett a fizikd-hoz.) Kisdrletei inkiibb csak dtletek, nem el6re 6rgondolr, celrudatosfizikai kis6rletek. Jeilemz6 p6lda erre, hogy egy iivegdobozban lev6leng6 6ming6t akaft Szranyiszlav6val megdllittatni. Ez bdr ndhSnyesetben sikeriilt - vajmi keveset mondon a jelens6g fizik6jft6l. NemJegyezte le, hogy meklora volt az inga hossza, ttimege. mi volt azanyaga, mennyi volt a lengdsideje, milyen ti{volsdgban ,llt Tomczyk,tehit ldnyeges adatok hianyoznak.

Hasonl6an rcsszui tervezett Ks6rleteket v6gzett egy jdt6k6r6val. Itta m€dium azt a feladator kapta, hogy forgassa kdrbe egy jdt6k6ra nagy-mutatE6t. Ez a kisdrlet sem vitr kiizelebb a jelens6g fizikdj6nak megis-mer6s6hez. Az elvi egyszerris6g ds tisztas6g, ami Crookes Ks6rleteib€nmegfigyelhel6, Ochorowiczndl szirte teljesen hiinyzik. Eppen ez6rr inmost csak a lebegtet6si kis6rleteit vesszijk szemijgyre, m€rI azok egy-szeriiek, 6s alkal masak bizonyos kdvetkeaetdsek levondsia.

A kisdrletek alat fgysz6lv6n v6letleniil deriilt ki, hogy Szranyisz-lava k6pes apr6 drgyak lebegtet6s6re. Egy alkalommal a professzorkez6ben lev6 je€k6ra mutat6jdt kellett elforditania. Ez sikeriilr. Ek-kor fogalmaz6dott meg Ochorowiczban az ittlet, hogy ha Tomczykvizszintes sikban el tudta forgatni az 6ramutar6r, vajon fiigg6legessikban tud-e rli hatni, azaz fel tudja-e emelni a mutat6t. Ochorowicztovdbbra is a tenyer6ben tartva a I0 centimdter hosszli 6ramutat6t.Tomczyk arra k6fte, hogy ne 6rjen a mutat6hoz, me.t ekkor megza-\ari^ az ,fuam" folydsdt, majd mindk6t tenyer€t az 6ramutat6 fiil6ny.ijtotta. Mintegy 40 centimdter volt a tlevolsag a keze 6s az 6ramu-tat6 kijzittt. Kis id6 mdlva valami furcsa 6rz6s fogta el Ochorowiczor,majd a mutatd sz6p lassan felemelkedett a renyedb6l, 6s lebegni kez-dett Tomczyk keze alatr. Tomczyk ijedt6ben felkidltott, s ekkor a mu-tat6 leesett. Ezut6n rijra megpr6b6lt6k a kis€rleter, s ezittal k6.iilbeliilegy mdter rnagasba tudta a mutat6t emelni. A harmadik kis6rlem6lm6g az dlamutat6 rezgd mozgiisa is lelhat6 volt. A jelens6gre perszenem tudtal tudom6nyos magyar6zatot adni. Tomczyk annyit mondott,

PSZtCHOI0N6ZIS

hogy ,,kis Stasia", az 6 segitfe ,,kis kezekkel ragadja meg i: emeli felaz apni tArgyakat" . (Ez a magyariat jellernz6 a kor gondolkodiisiira.Enn6l egyszeriibb, kdzenfekvijbb elkdpzel6st nem lehetett volna ki-gondolni, s ez meg is felelt mindk€tt6jnknek.)

Tomczyk keze minden egyes Ks6rlet urin nagyon hideg volt, 6serdsen izzadt a tenyere. A kis6rlet megkezd6sekor m6r nem volt szabada fels6 testdt meg6rinteni, mert az megb6nitja ,,az &^r\t fuarr,l6s5t".EzAt a lebegtetend6 tArgyat sem volt szabad meg€ nteni kdzvetleniil aIebeg6s el6tt. Tomczyk tapasztalatai szerint, ha ilyenkor valaki meg-drintette vagy meglogta atfugyat, aUkor ez az ,,6ram" elment, 6s hossziideig kellett vdmi, hogy rijra dsszegyLiljdn benn€ is 6s a tdrgyban is.

A lebegtet6st sz6mos apr6 tdiggyal pr6b6lt6k ki nagyjdb6l azonoskifiilmdnyek kdz6tt, ̂ zaz Ochorowicz kez6ben tartotta a tiiryyat, Tom-czyk pedig mindk6t kez6t idl6 helyezte 6s igy emelte meg. F6mb6l, fe-b6l, nvegb6l, b&b61, papirb6l k6szijlt t6rgyakat nagyjdb6l azonos m6-don €s azonos kdnnyeds6ggel tudott felemelni. Az anyagi min6s6g 6ssfly kiilitndsk6ppen nem befolyisolta a jelensdget, viszont azt vett6k6szre, hogy a tergyak alakja igen. Feltiint Ochorowicznalq hogy a gdr-biilt t6rgyakat egyszeriibben leheiett felemelni a laposakniil. Ez azon-ban nem volt mindig igaz, met p6ld6ul egy lapos nikkel6rit nem sike-dilt megemelnie, mig egy hossaik6s, nagy papirdoboz fed6t igenkijnnyen. (Az igaz, hogy csak az egyik v6gdndl.) Egyik alkalommal,amint Tomczyk egy kis kdnyvszerii naptd( emelt fel, Ochorowicz ha-tdrozottan tgy l6tt4 mintha egy nem til v6kony, fekete fonal nyjlt vol-na egyik kezdt6l a m6sikig, mint egy igazi cdma. Azonnal arra k€neTomczykot, hogy ne mozduljon, de ekkona m6r lefelE €reszkedett anaptdr, 6s a,,c6ma" nyomtalanul felsziv6dott a leveg6ben. Ochorowiczm6I hallott an6l, hogy t6rgyak mozgaHsakor fel-feltiint egy-egy ,.c6r-na" a mddiumok keze kdriil, ezek azonban gyorsan 6s nyomtalanul ele-nydsztek a levegdben. Nem minden Ks6rletn6l, csak elvetve jelentmeg, 6s akkor sem kezdett6l fogva, halem a lebeg6s 'megkezd6sekor

alakult ki ds nem a t6rgy 6s a k6z, hanem a k6t k6z kdzdtt.Ochorowicz rninden egyes kis€rletet j6 megvildgites mellett v6g-

zett, s a t6rgyakat is 6 maga vdlasztotta ki. Egy-egy ti4rgy mindig a sa-j6t tenyerdben volt vagy 6 tette az asztalra. 6s ut6na tehette csak Tom-czyk a kezdt a tdrgy fitl6. Sztanyiszlava keze iiltaldban nem mozgott.Ha mozgott, akkor sem lehetett semmilyen dsszefiiggdst taldlni atdrgy 6s a k€z mozgdsa kiiz6tt. Ennek ellen6rc Ochorcwicz termdsze-tesen gyanakv6 maradt. Ismdtelt kis6rletek sor6t v6gezte el, de a c6r-na nem litszott t6bb€. Tomczyk keze teljesen mozdulatlan maradt ak-kor is, amikor a tdrgyak emelkedtek, s akkor is, amikor lesiillyedtek.

233

TITOMATOS EROX?

A tfugyak n6ha jobbra-balra is mozogtak. vagy 6ppen foroglak moz-dulatlan keze alalt. ochorowicz megpr6bdlta k6zzel megfogni az

.,6terfonalat", ekkor vjszont Sztanyiszlava kdt keze mind sz6jjelebbnyilt, s er6s taszitest lehetett 6rezni. A..c6ma" egyre vdkonyabb lett.majd teljesen eltftnt 6s a tdrgy is ]ezuhant.

A professzor v6gzett olyan ellen6rz6 kis6rletet is, melyben szta-nyiszlava azt kapta feladatul, hogy pt6b6lja felemelni Ochorowicz uj-

i5t. esetleg megmozgatni, hogy 6rezze. mi tdrtdnik ilyenkor. ochoro-wicz a kdvetkez6 szubjektiv 6rz6sek6l szefiol be: ,,Hatdrozoft hideS6rzise, mintha egj ftkony dr6t, rag)- cAma Ari tenl meg uijainat.Ahogyan Tomczyk egyre jobban tdvolitofta kezit az ujjamt6l, a ,cir'nn" jelenldte is egyre sr-engibb lett, maid teliesen ehint." A kiser]€tmegism€d6se 2vonos eredm6nyre vezetett. A megfigyel6sekb6l teh6taz deriilt ki, hogy a mozgiis megkezd€se el6tt mindig hideg6rzet keler-kezett, majd valamif6le erd hatiisdt 6szleltdk. Ochorowicz nem tudtamegfogalmazni, hogy ez mi: vajon igazi 6rz6s, vagy ,,6ter" keletkezett.esetleg a m6dium test6nek atomjaib6l sugetzofi ki valami? A m6diumigy magyarita, hogy a,.benne dsszegy, t 6ram kil6p ujjaib6l". yen-kor arca megmelegszik, hideg dramlatot 6s zsibbad6st 6rez, s bizsergestaz ujjaiban. Az 6ram ujjai v€gdb6l fotyik 6s igy irta le, hogy az nem

,,rezg<idram". Nem egyetlenegy nyil6son, hanem sz6mos kis lyukon ke-resztiil 6n ik ki ez a megmagyarazhatatlan valami, mintha g62 lenne'6ppen csak sipol6 hang nem kdveti. Ha k6t kezet elhlizza egym6st6l'akkor ez az 6ram egyre gyeng6bb iesz. majd megszakad. Rendkivijl f6-rast6 ezt az itramol sokiig fenntartani. H^ az q:atl kitzeliti egym6s-hoz, alkor tijbb ilyen ,,6td c6ma" keletkezik, igy nagyobb t6rgyakat ismeg tud tartani. Ha viszont vdratlanul valami idegen tirgy keriil azeram ritj6ba, akkor ez az ftamlest megdllitja, 6s f6jdalmat okoz neki

Ochorowicz mis kdriilm6nyek kdzittt is kipr6belta. hogy Tomczykmilyen hat6st tud l6trehozni ^z 6ramutat6n. Az egyik kis6rletben ke-z6t a divenyra kellett tennie r'igy, hogy a mutat6 a k6t keze kdz6tt le-gyen. A mutat6 el6bb csak.,mdszott". majd .,ugendozott" Tomczykk6t kez€ kdzdtt jobbr6l balra, rnajd balr6l jobbra mozgatta ilyen m5don a mutat6t an6lkiil, hogy keze a legkisebb m6rt6kben is megmoz-dult volna. Ochorowicz n6ha utalrsszertien, r6szletezds n6lkiil megje-gyezte, hogy ajelens6gek kozben gyakan megsz6lalt a lakis villany-csengdje. Ez azonban nem keltette fel 6rdekl6d6s6t, ene vonatkoz6ann€m v6gzett kis6rleteket. Osszegezve a kdvetkez6 jellegzetessegekfordultak el6 Tomczyk t6rgylebegtet6si kis6rletein6l: 1. Enyhe riizk6-d6s, a m6dium enyhe borzongesa, amit az 6ram kialakul6s6nak nevez;2. R6z6sszerri 6rz6s az ujjak hegy6n; 3. Hideg szell6i 4 Hideg vercj-

2a4

PSZICHOI0NIZIS

t6k megjelen6se a tenyereken; 5. Fdjdalom (de csak akkor, ha az ,,6ra-mot" valaki vagy valami megszakitja).

Ochorowicz kor6bbi jegyzetei alapjen iisszevetette ezeket a tapasztalatait az 1894-ben Eusapia Palladinoval v6gzett hasonl6 Ks6rleteivel. Eusapia Palladino eset6ben a kdvetkez6 jellegzetess6geket lehe-tett megfigyelni: L Palladino el6sziir a h6tin 6rzeft enyhe borzong6st,ami k6sitbb dtterjedt a kez6re 6s ujjaira is. melyek szinte megb6nultak;2. Kellemetlen, r6z6sszeni 6rz€s az ujjaiban; 3. Kezei kdzijtt hideg sz€lfrjviesat 6rezte; 4. Kezei kellemetleniil sziirazzi vrltak; 5. A jelens6gekkezdetekor 6les f6jdalomdrzet jelentkezett mindk6t kezdben.

Erdekes, hogy mig Tomczyk k6ptelen volt elektroszk6pot kisiitni,Eusapia Palladino ezt tdbbszdr, tdbb szemtani el6tt is megtette. Tdb-bekk6zbtt Madame Culie is r6szt vett ezeken a bemutat6kon. Erdek-l6dds6t kiiltiniisen a hideg szdl mibenl6te keltette fel. Kis6rleteket isteflezett arra, hogyan lehetne ennek m6rt6k6t 6s ok6r feldedteni. Cro-okes is beifta Ks6rleti napl6j6ba, hogy a sz6l tulajdonsagait jobbanmeg kellene ismemi, vajon elektromos eredetli-e, de v6giil 6 sem v6g-zett iiyen kis6rleteket.

Ochorowicz m6g egy Ks6rletsorozatba kezdett, hogy kideritse en-nek a bizonyos ,,6terzsin6mak" az eredet6t, s megfejtse szerepdt azeg6sz jelens6gben. Vajon lef6nykdpezhet6k-e 6s biztonsdggal megie-lennek-e a lebeg6sek 6s tagymozg6sok e ndlkiil is? Hr4romf€le m6d-szert gondolt ki arra, hogy esetleges zsin6rtrijkknek m6g a lehet6s6g6tis biztosan kiz6rja: 1. Olyan tdrgyakat kell a kis6rlethez hasznilni,amelyek lebegtet6se soriin semmik6ppen sem lehet zsin6rokat vagyhajszelakat ig6nybe vennit 2. Ugy kell mozgatni a t6rgyakat, ahogyanazokat zsin6rok segits6g6vel semmik€ppen sem lehetne; 3. Fotogri{fiasegits6g6vel ellen6rizni kell a ldtottakat.

Az 1� pontot a kdvetkez6 Ks6rletekkel val6sitotta meg. Az egyik-ben €96 gyufasziilat emeltetett a leveg6be. Ennek l6ngoi6 v6ge szinteoszclll6ci6 (rezgbmozg6s) n6lkiil, fiigg6legesen. egyenes vonali moz-gissal emelkedett felfel6; a mdsik Ksdrletben a j6t6k6ra mutat6jitTomczyk igy mozgatta meg vizszintes sikban. hogy keze kdzben tel-jesen mozdulatlan maradt.

A kijvetkez6 f6nyk6pfelvdtelekel kdszitette a kis6rletek6l: 1. Egytenger6szeti irdnytiit lebegtetett (gy, hogy a m6dium ujjait sz6tnyitot-ta. ujjai 6s keze mozdulatlan volt. Az ir6nytli maga f6nyes. teljesen si-ma feliiletii volt, semmilyen c€rniil nem lehetetl rikotni, mert az le-csriszott volna r6la. 2. Egy hengeres. nagymdretii, sima feliiletri iiveg-ed6nyt lebegtetett hasonl6 m6don. Ez6ttal a keze az ed6ny alatt volt.Ebben az esetben sem segithetett v6kony c6rna. hiszen a t6rgy itt fel-

235

moKz Tos ER6(?

fel6 emelkedett. 3. Megforgatott egy uvegbira alatt he.metikusan le-zArt irrnyttit. Keze m6g csak az irrnytiit tafl6 asztalhoz sem 6rt hozzi.4. Egy falra fiiggesztett h6m6rdt, barom6tefi 6s egy p*atartalom-me-r6t igy mozgatott meg, hogy a miiszerek azonnal kilendiiltek, mikorkeze a kdzeliikbe 6rt.5. Az el6bbi iiveghengert az asztalm helyezvefgy tudta megmozgatni, hogy az kezet6l tAvolodni kezdett. Kezeekdzben meg sem mozdult. 6. K6t asztalon fekv6 gyuf6sdoboz elin-dult egymds fel€. Tomczyk keze kdzben mozduladan maradt.

A fenti Ksdrletekben semmilyen dr6t, huzal vagy c&na nem se81t-heteu a jelens6gek el6id6z6s€ben. Ochorowicz mAsik l€nyeges 6szre-v6tele, hogy ,,6terc6ma" csak akkor keletkezett, amikor er6s hidegvolt 6rezhet6. Amikor ezt a hideget nem lebetett 6rz6kelni, akkor ac6maszed jelens€g sem volt l6thatd. A Ks6tletekrdl k6szult k6pekegy r6sz6t kdzdlte is [8]. (Az €redeti negativok6l elvesztek ) Nem-csak Sztanyiszlava Tomczyk tudott kisebb tdrgyakat lebegtetni. Nap-jainkban is 6l n6h6ny ember, aki kisebb ttugyak (pingponglabda' gyu-fasdoboz) lebegtet6sdre kepes.

MEGE RTHET6-E A PsztcHoKNf zIS?

Vajon van-e valami rendezd elv az ellentmonddsosnak l6tsz6 megfi-gyel6sek titmeg6ben? Vajon azonos jelens6get id6ztek-€ el6 a NagyK6n vardzsl6i 6s D. D. Home. illetve a fiatal. tanulatlan sztanyiszlavaTomczyk? Vajon el6bbre tudunk-e l6pni ezen a teriileten a termeszet-tudomdny mddszereivel, vagy ezek a jelens6gek eleve nem illeszthe-t6k be a term€szetr6l alkotott k6piinkbe, ahogy azt a spiritiszt6k 6s akonzervativ tud6sok egybehang26an ellitjik?

A vrlasz - a szerz6 vdlem€nye szeint - mindkdt k€rddsre: igenEgyszerii elvek vannak a mdrhet6 6s ism6telten el6fordul6 j elens6gekmijgdtt, b6rhol, b6rmikor, b6rki szeme ldttiira fordDltak is el6. K6Fs6gtelen, hogy mai ismereteinkkel nem tudjuk megmagyardzni a je_lens6geket, de kdt apr6nak trin6. vat6jdban ldnyeges felt6telez6sselm5r igen. El6szcjr is azt kell felt6telezni, hogy kiilijnbdz6 t6rgyak,anyagok ideiglenesen megvdltoztathatjak szerkezeti tulajdons6gaikat.tijbbek ktiz6tt elektromos vezet€si tulajdonsdgaikatl Ismeretes, hogy akijldnbc;26 anyagok elekromos vezet6k6pess6Se nagym6rtdkben elt6rm6g szobah6m6rsdkleten is. Az eziist pdldiul l0'rszorjobban vezetiaz elektromos fuamot, mint a legjobb elektromos szigetel6. Ha aszupravezet6 anyagokat vizsgiljuk. az elt6rds m6rt€ke dmsztikusann6, hiszen ezek elektromos ellendlldsa gyakorlatilag a nulldval egyen-16 egy knszitbh6mers6klet alatt. Az anyagok vezet6k6pess6g6t szerke-

216

PSZTCH0tUNtAS

zetilk befolydsolja, ami pediB megvdltoztathat6, mikdnt a,,kanelhajlitiis" trrgyaldsdnil mdr ldttuk. Nem l6gb6l kapott teh6t a felt6telez6s,kisdrleti bizonyit€kok vannak alra, hogy a k6tjelensdgcsoport mindenbizonnyal szoros kapcsolatban 6ll egymdssal.

Ha a tftgyak elekromos vezet6k6pess€ge csiikken, akkor a pszic-hokin6zis egyszeriibb, eddig leirt esetei visszavezethet6k a mArj6l is-mert elel(romos hat6soka, melyek az ill6 vagy lassar mozg6 elek-romos tolt€sek viselkedds6t irjdk le. Kdts6$elen, hogy ez a jelens6gaz ,tlagember kdmyezet€ben olyan gyenge, hogy szok6sos tdrgyain-kon €szre sem vessziik. Mindenesetre valamilyen ok miatt az 6letje-lens6gek is hasznositjik ezt a hatiist, de szabdlyozottan, szinte 6szre-vehetetleniil. A ,,rn6diumokn6l" ez az egyensrily valamilyen okb6lfelborul egyfajta dnhipn6zis, megviltozott tudatdllapot hatdsra, mintp6ld6ul Home-n61, vagy kiils6 eredetii hipn6zis eset6n, mint p6ld6ulTomczykn6l. A kcjvetkez6 felt6telez6s, hogy az emberek testdben tbltdsszeparidci6 (elkiilijniilds) jdn l6tre, p6ld6ul a test fels6 r6sze pozitiv,als6 r6sze negativ lesz, vagy a tdrzs 6s a v6gtagok ktizdtt tapasztalha-t6. A jelens€g egy6bk6nt kis m6rt€kben minden embem6l 6s minden€l6l6nyn6l megfigyelhet6 teljesen norm6lis ellapotban is [9]. Ugyan-csak ldttunk mier p6ldiit arra, hogy ez a hatds pszich6s zavarok eset€nolyannyira felfokoz6dhat, ho8y a kisiildsek hatesara elektromos be-rendezdsek is tonkremehetnek.

A MODILL

Az lszrAr Mozc,isAKezdjiik azzal az esettel, amikor a kis6rleti alany nem dr a tdrgyhoz,p6ldeul asztalhoz, hanem iil vagy ill mellette. Ebben az esetben a veg-ragok6l elindul6 tdltdsek eloszldsa a ll/a 6bra szerint alakul. A tdl-t6sek ilyenkor tem6szetesen mozoghatnak az egy€bk6nt elekromosanszigetel6 tergyakon keresztiil is. Ezek vezetcjkdpess6ge ekkor a kis6r-letek szerint valahol n f6lvezet6k kdmy€k€n lesz. tehdt nem viselked-nek igy, mjnt a f6mes testek.

A tdltdsek lassan terjednek. minrha diffdzi6val mozogndnak. A tol-t6sek a m€dium l6bdt6l a padl6n keresztiil az asztal librhoz 6mek. abolaz 6ram mintegy ..ziir6dik". Irsz valahol az asztallibon egy semlegesz6na, ahol a tdltes mintegy rekombindl6dik. (Az ellent6tes tdltdsii r€-szecsk6k semleges k6pz6dm6nny6 egyesiilnek.) Az asztal liiba min-daddig nem emelkedik meg, amig a padl6 6s az asztall6b kdzti er6 egyminimdiis €rtdket el nem 6r. Ezt a minim6lis 6rr6ket el6 e el6bb kiss€.

TITOISATOS EROX?

majd egyrejobban megemelkedik az asztal. m6ghozzii a m6dium fel6lioldalon (l l,t dbra). (A kiil6nbdz6 leiri{sokban mindig ez a tapasztalatszercpel.) Ha a m6dium sz6ken ul, elk6pzelheto. hogy ebben a f6zisbana mddium megemelkedik, de a tijtl6seloszl6s alakj6t6l fijgg6en az isel6fordulhat, hogy puszti4n az elektrosztatikus vonzes hatdsdfa ..megn6"a silya. Itt mdr litszik. hogy a kis6rletek eredm6nye mindig a t6ll6sekeloszldsdt6l. mozgrisuk gyorsasSg6t6l 6s mennyis€gdt6l fiigg. A gya-korlatban megfigyeh esetekn6l, tehat amikor asztalokat, sz6keket haszniltak. kiildnbiiz6 tdlt6seloszl{sok. emialt kildnbdzo erdeloszl6sok ala-kulhattak ki. Ha nem aszhlokat haszn6ltak volna a Ks6rletekhez. ha-

A tijltasek ndr mo.o8nak, de a kiaLakuLi e$k

,niq nen tudj.ik tnes-emelni az dsatalt.

A kisirLeti szenaD fet4lioldalon a ldb is padt6kitd tt i tas.it<t e ni n iat

a. as.tal me g e me lke di k.

A hdts6 AbndL is Lejtirsxddik a jele sls, ls

hoss.libb ritridebb idc igtattd instabil lehegls

alakul ki.

+ + + +

l ' fi -

ll.6bra. A. as..taL mo.gtisti ak hdrcn s.akas.a.

238

PSZICHOXINEZIS

nem p6ldrdul a mermyezetr6l zsin6rokkal felfijggesztett asztallapot. ak-kor az asztallap mesk6nt mozgott volna, hiszen m6s t6lt6seloszlesok 6semia$ miis er6eloszldsok alakultak volna ki. Megint miis lenne a hely-zet, ha nem hirom- vagy ndgyl6bi, hanem csak egyldbi asztalt hasz-nelninak. Ekkor az asztal szinte azonnal forgesba jdnne, mert olyanirinyba mozogna, ahol a padl6 €s az asztalliib k6zti taszids kisebb. Elkellene fordulnia ahhoz, hogy a taszit6erij kisebb legyen. (N6hdny eset-ben ez a hiirom- vagy n6gyl6bri asztalokndl is 6rz6kelhet6, ha az asztalel6g kijnnyri, 6s labai nincsenek nagy tdvolsdgra egym6st6l. Ez az a ti-pikns ,,ttncol6" mozg6s, amit tiibben megfigyeltek. Az asztal ilyenkornemcsak fdl-le uglil, hanem forog is.)

Az eg6sz jelens6g egydbkdnl jol modellezhet6 egy kc;nnyt f6mf6-li6b6l k6sziilt asztalmodell 6s egy elekrosztatikus ttilt6smegoszt6 g6psegits6g€vel. Az asztal mozgesa ebben a modellKs6rletben pontosanmegegyezik a szeanszokon leirt tapasztalatokkal. Az elekromos tdl-tesek felhalmoz6ddsa 6s lassi mozg6sa kdvetkezmdnyek6ppen olyanerdhat6sok keletkeznek, ami miatt elmozdulhatnak t6rgyak. Elvilegminden esetben pontosan kiszdmolhatndnk az erdhabsokat el6id6z6ti,lt6sek, dramok 6rtek6t. Ahhoz p6ldeul, hogy egy asztal l6ba meg-emelkedjen 50 N (kb. 5 kp) er6 hatisdra fdlmdteres magassiigba, merviszonylag kis mennyis€gii tiilt6s elegend6. Pontszer( t6lt6sek esetdn40 m6sodper€en keresztiil foly6, egy milliomod amper er6ssdgli 6mmmdr el6g lenne ehhez.

A val6segban persze a helyzet nem ilyen egyszerLi. Egyr6s4 a tdl-t6sek kcjriil kialakul6 er6k fiiggnek az anyagok fizikai tulajdonsrgai-t6l is. Ezeket azonban ilyen kiiltinleges eseteke nem ismediik, igypontos szimitdsok ma meg nem v6gezhet6k. A tdlt€s6k mozgesiinak,felhalmoz6ddsdnak azonban sz6mos kis6r6 jelens6ge van, s ezekrendre meg is tal6lhat6k a pszichokindzist leir6 besz6mol6kban. Brr afigyelem kitz6ppontjdban mindig is az 6r6hatesok dlltak, a mar eddigis emlitett hideg sz6l. a hang- 6s f6nyjelens6gek mind-mind visszave-zethet6k a tiiltdsek mozgdsdra. Mo$ ezeket vessziik sona.

szE[ fs rEHriLEsHa a tdlt€sek a leveg6n keresztiil fesztilts6gkiilijnbs6g hat6s6ra mo-zognak, akkor kialakul az rigynevezett elekromos sz6l 110-131. Ez ahatiis addig 6rz6kelhet6, amig a leveg6ben tdlt6sek mozognak (teh61 apszichokindzis elejdn alakul ki). Az elektromos sz6l jelens6ge r6g6taismert, de a fizikdnak perif6ri6lis teriilete, a fizikakdnyvekben is csakn6hdny sor olvasbat6 r6la. A gyakorlati 6letben fdleg a szersz6mgdp-

239

TITOIZATO$ IROI(?

iparban haszniljiik ezt ajelenseget hritdsrc. Amikor a tdltdsek mozg6-sa miatt elektromos szel keletkezik, akkor m6s tipusd hilt6si hatdsokis felldpnek (p6lddul a Peltier-effekus). Esztergi4l6s kitzben ilyen hii-t6s segits6g€vel az 1000 "C-nel is forr6bb esztergakdsekn6l 2-300 "C-

kal alacsonyabb h6mdrs6klet €rhetd el [12]. Ha a leveg6ben levii titl-t6sek a feszijlts6gkiilitnbs6gek hatdsdra elmozdulnak, az a leveg6mozgis?ival 6s iehril6s6vel jrr. Ezt 6ltal6ban inegfigyelt6k a m6diu-mokn6l, €s szamos pdidat idttunk rd mind Homq mind pedig Tom-czyk eset6ben is. A fesziilts6gkiiliinbs6g hat6s6ra megindul6 szel se-bessd8e rdbb mdter/misodperc is Iehet 4l.

Ezeket a hat6sokat azonban csak az ut6bbi n6h6ny 6vtizedben hasz-ndlj6k fel. Amikor a parajelens6geke el6szdr felfigyeltek, m6g nemvoltak 6ltal6nosan ismenek az erre vonatkoz6 r6szletes m6r€sek. el'm6leti magyadzatok €s k6ts6gtelen, hogy akik a szednszokon r6sztvettek, ezeket a sziimuloa nem til fontos elekromos hatiisokat egyal-taldn nem ismeft6k, ezdrt misztikus, ok*ult (rejtett) hatasnak v6ltdk.Val6szinri, hogy a szeenszokon a hlit6ha6s miatt a kcjmyezii leveg6titbb fokkal is lehiilt. Ha p6ld6ul 20 'C-os szobai6m6rs6kletrdl a leve-96 h6m&sdklete 14-15 "C-ra csdkkent, a]&or mdr megindult a p6ra-lecsap6d6s 6s ez vagy feh6res, vagy fekete szinii p6ra formdj6ban je-lent meg, att6l fiigg6en, hogy a f6ny honnan esik be, s hogyan ver6dikvissza. Lehets6ges, hogy Ochorowicz ezt l6tta Tomczyk ujjai kdzdtt,ez az a vastag fekete, vagy n6ha fehdr szil, ami elindult, mikor Tom-czyk szetnyitotta ujjait. Iltenkor az &am €n€ke nyilvinval6an csdk-ken, emiatt a hdt6hates is cs6kken, igy a p6ralecsap6d6s abbamarad.

REccsENEsIK

A tdlt6sek mozgdsa a kiilijnboz6 trrgyakon, p6ldiul a padl5ban, vagya bitorckban tcjbb mas hatds segits6g6vel is 6szrevehet6. Ha egylifugyban elektromos tijlt6s jelenik meg, akkor a tdlt6sek taszitjdkegymrst. s ez az anyagban mechanikai fesziilts6ggel jer- (Ajelensdgetnemcsak elekromos. hanem midgneses erdk is el6id€zhetik - ez aMaxwell-fesziilts6g.) Felt6telezhet6, hogy a recseg6sek, roppan6sokegy r6sze ilyen okolaa vezethet6 vissza. Az anyagban kialakul6 bels6mecbanikai fesziilts6gek 6rt6ke eg6szen nagy lehet, ha a titltdssti is6gmagas. Az anyag sz6ls6s6ges esetekben akdr daraboka is szakadhat,kiiliintisen ha nem til nagy az eredeti szakit6szildrds6ga. Arra is let-tunk mdr p6ld6t. hogy ktildnleges 6llapotban az anyagok rugalmassegihalera csdkken, az anyag megldgyul. A k6t hat6s egyijtt arra vezethet,hogy a t6rgyak szinte szab6lyszeriien felrobbannak.

240

PSZICHOXINEAS

Harry Pice 1923-ban vizsgilta a S/elld Crdnrlialr kdrijl kialakultje-lens€geket, tdbbek k6zdtt a szokdsos asztalmozgatest. Egyik alka-lommal a mdr ismerctes lehiil6si jelens6g megfigyeldse utrn az asztalnozgdsbaj6tt (1923. dprilis 5-i megfigyel6s), majd a Stella Cranshawfel6li oldaldn megemelkedett, s6r k6stjbb tetjesen elszakadt a fcjldtdl,s lebegni kezdett. Ekkor rccseg6s hallatszott, majd egy csananissal azasztal teteje k6tfel6 hasadt, s lebaj szinte leszakadtak, vdgiil a tetejeteljes t6rfogat6ban gyufaszilnyi daraboloa robbant sz6t.

T.4RcYnx Mozc,lsAAmikor az asztal megemelkedik, mdr kialakul rajta a tdlt6seloszliis.Az asztal kdmydk€n l€v6 ttugyak is mozgisbajdnnek att6l fiigg6en,hogy milyen t6lt6suk v an. H^ peld tl az asztal kdzepdn, vagy a m€-diumt6l t6vol lev6 vdgen p6ldiiul egy vdza van, akkor az a t6lt6smeg-osztas mialt a m6dium fel€ mozog. A tdlt6smegoszrds jelensdge mindigvonz6ssal jer egyiitt. (A jelens6g leiri4sa a kisdrleti fizikakiinyvekben€s az elektrosztatikival foglalkoz6 dsszes kdnyvben megtal6lbat6.)Ilyenkor a viza nem lefel6 csiszik - ahogy er6s elekromos t6r eset6nvindnk -, hanem elindul a ferde asztalon felfel6. (Ilyen esetet l6t-hattunk ftir Lord Adare leiresdban Home-mal kaDcsolatban.)

LEBEG6s

Ha a m6dium nagyon er6s titltdsiiramot gedeszt, alkor el6bb az asztal h6t-s6liba emelkedhet meg, majd lebegesbe mehet dt az eg6sz asztal. Az els6ldb felemelked6sekor m6t csak a h6ts6 lrbon keresztiil z6r6dhat az ..6ram-kitf', 6s a 11/c tbiin l6that6 helyzet alakui ki. Ekkor a hdts6 l6bon 6t 26-r6dna ez az iramkdr, de az asztal felemelkedds6v€l ez is megszakadna.

FENYJELE\is[cEK

Ha az elekfomos l6rer6ss6g egy kiiszdbdrt6ke! meghalad, akkor f€ny-jeleDs6gek keletkeznek: ez az fgynevcze[ koronakisiilis. Ez lehet po-zitiv 6s negativ is a polaril6st6l fiigg6en, emiatt k6kes vagy r6zsaszin,esetleg lil6s f6nyek gyilnak fdl p6ldtuL a m6dium kez6n€1, fej6n6l,vagy a lirgyak, asztalok ldbain6l, sz6lein6l pontosan igy. ahogyan et-16l a sze6nszok megJigyel6i tud6sitanak. A koronakisiil6s l6trehoze-siihoz nagy fesziiltsdg 6s kis 6ram kell. A.jelensig iiltatdban hangtalan6s nem kis6ri er6s elektromos tites. (A term6szetben ez ajelens6g 6l-taldban zivatar el6tt vagy uten figyelhet6 meg a felh6k 6s a fdld kdztinagy fesziiltsdgktlctnbsdg hat6s&a.)

241

TITOI{ZATOI ER6I(?

SERCEGES

Bizonyos elektromos fesziilts€gkiildnbs6g meghalad6sa eset6n j6l

hallhat6 az apr6 szikakjsiilesek sorozata, vagy egy egy nagyobb kisiilds hangia. Ez is okozhatja a szeinsz-szobdkban hallhat6 csattana-sokat. hangielens6geke!. Elvileg minden tovibbi nElkiil lehetne m6rnia szeinszok alatl a szobdban keletkez6 elektrosztatikus fesziilts6gkijldnbs6get, de a sz6ban forg6 Ks6rletek idej6n m6g nem volt megfelel6 hodozhat6 mer6mtiszer. Ma semmi akad6lya sem lenne ennek am6r6snek. Nemcsak viszonylag er6s elektrosztatikus tereket lehetnekimdrni - kiilcjnijsen a hegyes csricsok 6s 6lek kdnnydk6n -. hanem at6ltdsmozg6s miatti gyenge megneses lereket is. Ehhez azonban marnagyon 6rzikeny 6s driga berendezesek sziiks6gesek.

A sze6nsz idej6n a szobdkban kialakul6 tdlt6seloszl6s befolydsolhat6: tulajdonk6ppen ez tette a m6diumokat hiress6. Az ochorowiczprofesszor 6ltal cjsszegyiijtitlt t6rgylebe$et€si megfigyel6sekn6l sz€-pen litszott az elektrosztatikus megosztes hadsa. Stabil lebeg€s azon-ban igy nem 6rhet6 el. Az erohatis mindig instabil lesz, ugyanis min€l kijzelebb kerijl az ujjakhoz a tirgy, ann6l nagyobb lesz az ercjha-

12. Abra. A kitka ie tl6nCrcakes kisd etdnit.

242

i' a fddlan kialokulo JelteeLe.e tnlks.lot.las

PSACfioKmZIS

tes, igy vagy leesik, vagy az ujjhoz tapad. Ez6rt fordult el6 rendszere-sen, hogy oszcill6ltak, rezegtek a lebegtefett tiirgyak. Egyszeriibbesetben csak felemelkedett volna Sztanyiszlava kezehez egy-egy apr6t6rgy. majd a t6lt6skiegyenlit6d6s utdn rijb6l lehullott volna. .,Ugyes-s6ge" abban rejlett, hogy pillanatl6l pillanatra veltoztatni tudta enneka fesziitts6gnek a m6rt6kdt, ds hosszabb-riividebb id6rc stabilizdlnitudta az egy-egy t6rgy kijriil kialakul6 fesziilts6gkiiltinbseget. Nemkdzdns€ges elektrosztatik6r6l van itt sz6. hanem egy olyan hatdsrdl,amelynek k6vetkeztdben minden tdrgy, ha kismdrt6kben is, de elekt-romosan vezet6v6 v1lik. EzErL lehet a46.\ iivegtftgyakat, €96 szivartvagy gyufasz6lat is lebegtetni. (A lebegtet6s jelens6ge egy6bk6nt nemismeretlen a technikdban. Szabdlyoz6kiirdk segits6g6vel de csak ve-zet6 tigyalndl - l6trehozhat6. Az eg6sz k6rd6s a migneses vasutakkidolgozesa miatt keriilt a mriszaki fejleszt6s homlokerdbe. Ma m6rtechnikailag megoldott k6rd6s a mdgneses vagy elektrosztatikus le-begtet6s, esetleg a kett6 kombin6ci6ja-)

Az elekromagneses terek nagys6g6nak, m6rt6k6nek. kiterjedds6-nek szabelyoz6sSval diibbenetes hatdsok 6rhet6k el. Ennek igazi mil-v6sze volt D. D. Home, aki olyan tiikdltre fejlesztette ezt a k€pess6-g6t, hogy k6pes volt lebegtetni a tang6harmonik6t is, s kdzbenjdtszoftrajta. Ez rendkiviil bonyolult terek egyiittes szab6lyozds6t ig6nyelte,de ajelens€g nem lehetetlen, bdr kets6gkiviil bizan. Pdldrul a harmo-nik6t igy lehetne megsz6laltatni, hogy egy-egy billentyii kdmy6k€retcjlt6stjuttatunk, s a taszit6 hat6s kitvetkeztEben - Iegaldbbis egy id<ire- a billentyii megmozdul. Nem csoda, hogy ndhiinyszor hamis hangokis hallatszottak, mint ahogy en6l Crookes besz6molt.

13.6bt^, A felt4tele.et bbeseloszus Dolejsi klsA etsorozattiruil. Ha a ru'dat a merdkst al&i riszabe helyezik, akkot negwiboxik a. er,i irdtrya

243

TITOIIZATO$ BROI(?

Az dsszes bemutat6n 6s kis€rletben 6ltaleban bonyolult alakri 16r-gyakat hasznriltak, ahol nem 6rv6nyesiilt az elv egyszeriis6ge. Az asz-tal semmi eseire sem tekinthet6 egyszerij alaki ti{rgynak libaival. al6bakat ijsszekot6 keresztlaceivel, ez6rt nem kdnnyii a tdlt6s mozg6-siinak figyelemmel kisdr6se. J6val egyszeriibb viszont Crookes kis6r-let6nek ane)mezdse (12- iibra). A mahag6ni deszkdn ds a padl6n ki-alaku'6 tdlt6seloszlds mindig vonzAsi eredm6nyezett. Emiatt gondoltaCrookes. hogy megn6 a deszka silya. A cseh kis6rletekn6l, ami 16-nyeg6ben Crookes elrendez6s6rek m6dosit6sa, a vezet6elem a tdgla-lap keresztmetszetri test als6 r6sz6n haladt rt. igy ismdt vonzis kelet-kezett k6ztiik a t6lt6smegoszt6s hatiisera (l3. 6bra).

A KfTIGRI] ET{[L6N fs A P,\DL6N K],'u,{O[drELTI r IrLZI fT ldLTL5LIoJzt.{s CRooxf s Kl5ERl.El r]\Et

Ezt 6k anti8ravitdci6nak drtelmeztdk hibiisan. Ha ez a vezet6 ridpontosan a !6glalap kereszlmetszetii elem k6zep6n haladt volna dt. ak-kor bizony6ra nem tudlak volna erdt kim6rni, men szimmetrikus el-oszl6s alakuh volna ki. Ha pedig a fels6 r6sz6n haladt volna 6t- akkorCrookes m6r6seivel megegyez6 eredm6nyt kaptak volna. (Egysze-nibb lett volna a tdglalap keresztmelszetri m6rdelemet vizszintesen el-helyezni. €s igy kipr6belni ezt az elrendezdst - a vonz6er6t akkor iskim6rhett€k volna. De a rendelkez6siikre dll6 m6rleg erre nem volt al-kalmas, ez6rt jutottak t6ves kdvetkeztet6sekre.)

A kdt hat6st kor6ntsem egyszerri egyidejrlleg l6trehozni. El6szdrazt a kiil6nleges, val6szinr.ileg egyfajta mrgneses reret kell megteremteni, amelynek kovetkezmdnyekdnt mepiltozik az anyagszerkezet 6semiatt az elektromos vezrt6si tulajdonsagok is. Misodsorban pedigelekromos tdlt6st kell fejleszteni, melyek mozg6sa mir letrehozza azeddig lein esetekben el6fordul6 hang-. er6-, fdny- stb. hatiisokat.

Ez r modell sokjelens6g magyariat6ra alkalmasnak litszik, de nem.iz 6sszesre. A parajelens6gek kcjzcjtt olyanok is vannak sz6p sz6mmal,amiker ezzel az egyszerrj elektrosztatikus modellel nem lehet magyar6zni. Ilyen p€ld6ul a levit6ci6. Az elektrosztatikus modell viszontszdmos megfigyelt jelens6g meg6rt€s6re alkalmas. De minden esetb6laz derUl ki, hogy a jelensdg ldtrehoziisilhoz sziiks6g van egyfajta kii-Idnleges !6r.e. ahol az anyagok szerkezeti tulajdonsegai megvdltoz-nak. Ez a felismer€s hosszri ideig nem sziileteit meg. holott szinleminden krtal6 taldlkozott vele. de egyikijk sem tulajdonitott ennekkij lijncjsebb jeientos6get. Mdr Crookes is felismerhette volna az elekFromoss6g 6s a pszichokin6zis kdzdtti kapcsolatot. hiszen a harmoni-

PSZICHOI0NfZS

kes kis6rlet sor6n megje8yezte, hogy amikor dramot engedett a ket-recbe. a harmonika hinelen 6s gyorsan mozogni kezdett. Ochorowiczugyancsak utalt ri, hogy Tomczyk tijbb esetben is megsz6laltatta azelekromos cseng6!, noha a cseng6 gombja a lakison kivijl voh. Az 6kis6rlelei mlis szempontb6l is nagyon j61 6rzdkelteljk az elektroszlatika, a tdlt€smegoszl6s tontossdgi{t. Ochorowicz ar.onban nem ismerteel6ggd ezt ajelenseget, igy nem vefte €szre a kapcsolatot.ime. n€h[ny kis6rlet, melyekben j6l 6rz6kelhetoek az elekrosztalikajellegzetessdgei. Ochorowicz leirja, hogy Tomczyk eloszor egy hosszti6ramutat6t enelt fel ( l4la dbra). Ekkor a lolldsmegoszliis az ,briin fel-tijntete( m6donjdhetett l6!re. Ha a kezeken r6ltozik a tcjltds mennyis6-ge, akkor az 6ramutat6 oldalir6nyLl mozg6st is v6gezhet. Ezek a hosz-szrikds ttugyak kijlcin6sen alkalmasak !r'ra, hogy feliileti.ikdn l6trejcjjjdna tdlt6smegosztis. igy ezek konnyen lebegtethet6k- Kicsi t6rgyakkalugyanezt mdr jr5val nehezebb, vagy szinte leheteden meglenni, pedigazok kdnnyebbek. Neh€z lenne p€ldaul egy kis goly6t lebegtelni. Az6ramutat6t 6s mds hosszdk6s tdrgyakat nemcsak fiiggoleges. hanemferde vagy vizszinres helyzerben is lehet lebegletni. p€lddul a l4lb ib-ren bemutatott tdlt6seloszlds szerinr. A l4lc 6brdn liitszik. hogy milyentblt6seloszliis sziiks6ges p6ldlul egy szivar vagy ceruza lebegtetds6hez.(Az dbr6k az eredeti felv6telek alapjAn kdsziiltek.) Hasonl6 elvek alapjdn lebegtetett Tomczyk irdnytrit (14ld ibra) 6s mri8nespatk6t.

A t6rgyak mindig igy rilltak b€, hogy a poldriz6ci6 - a tailtdselkii-l6niil6s - maximiilis lehessen. nert az er6 is ekkor hathat maximdli-san a tdrgyra. A dobozfed6l eseten (14/e i{bra) Tomczyknak kezdet-ben neh6zs6gei voltak. mert az els6 pr6b6lkozrisok ulen nehezen jotll6tre rcilt€smegosztds: kez6t til kctzel tette a fed6lhez- Rdj6tt. hogyegym6st6l tivol tartott kezekkel kitnnyebben sikerijlnek a Ms6rleiek.a 14lf rbra szerint mrr tdlt6smegoszlisl hozolt l6re. s igy vfzszintesdliapotban is k6pes volt felemelni a tftgyakat. (Domboni tirgyakon akezdeti tdlt6smegoszldsr j6val egyszerijbb l6trehozni. ez6rt ezeketkdnnyebb a magasba cmeini-)

Tem6szelesen az eB6sz jelens6g nem pusztdn elekrosztatika, mert akezek kitz-dtt tijlt6skiegyenlibdds, tdlt6siiranJiis jdn l€tre. Ez voh az..6terzsin6r" Sajnos Ochorowicz nem vizsgi4lta ennek r€szleteit, biil vi-szonylag egyszerij ,ramm6r5vel kimdrhette volna, hogy folyik-e dramTomczyk kezei kitzo$. Sajnos a jelens6gnek ez a risze mindmdig telje-sen ismeretlen 6s lelderiteilen. Ugyanezzel a m6dszerrei nemcsak feliifr5l lehet lebegtetni tdrgyakat, hanem alulr6l is. Ekkor nem vonz6 er6, ha-nem taszit6 er6 keletkezik a kezek 6s a tfugy kdz6[ s ezt valamivel ne-hezebb stabilizelni. Tdbb ngyess6g kell hozze, mert a tiigy kdnnyebben

245

TITOX.ZAIOS EROI(?

kicsiszhat oldalra (14/g iibra). Annyiban viszont meggy6z6bb ez a ki'sirlel, hogy ilyenkor nem gyanakodhatunk c6maval val6 felfiiggeszt6sre.

l4lal eg, kb. l0 c'n hosszn6nmulat6 lebegkiseJitgg 6le ge s he ly.e I be n

UUc, cetu<n, szivtr lebe8etdse i.s.ittes wg ahhoz kbzeli helyzetben

l4lb, egt kb. I0 c,x hoss.ti6 rutn utat,j leb e 8 te t6 s evizs.intes helJ.etban

| i I1 - + - l -\,. .'A

\ . ' - t . /

i ', ."'

i' :t;g

i l r rt,t"* - ',\ ' - Q J + ' ?

*e

! ' .{4,*\ii' are+

t " ,{ * +l l r : \ -

\"

!:,.. ---

l|ld\ i rd nJtfi I e b e I te ti se

t! . . , / '. i t

{ } . * /4i r \ . . ' l

+ + +

l4le) lapos ttitg!-akat eh4. l4ln ebben a helyzetben a tbttis-lehegtetni ebben ahelJzetben, negotztds mAn4ke nagrobb, a la-

ert a toltisnegotzttis, pos tlir$ kbn tebben megenelhe-apolariztici6kisninikfr. t6,legaldbba.eeik'Z8indt.

l4la.-9. 6br5k A feltdtelezex elektrcnos tttlti:,neqoszttis Tonc.yk ke.e 6s ale b e gte te tt tdrglak kb riil.

246

PSZICHOI{INEZIS

!

' ' r

r4/g) a bbegtetis eg\ nehe.ebb. instobil"t6.ljd. ilxnkor( l(begt?teu tdrylona.o@s el6j?lii tdltus vo|. tnitu a k?.ekben

A kiserletezdk nagyon hosszLi ideig nem vett6k dszre az anyagokfizikai tulajdonsiigainak megv6lloziisiit. Nemcsak Crookes 6s ochorowicz hagyta ki ezt a lehet6s6get. hanem az utenuk k6vetkez6 kutat6khosszd sora is. Ennek az dsszefiigg6snek a tanulminyozisit csak az1970-es dvekben kezdt6k. 6s akkor is csak meglehetosen szer€ny ke-rerek kajzcjtt. Az els6 kiserbreket Colin Brooker Srdrl m6rndk v6gez-te.6s 6 is csak az elektfomos elleniillds megvdhozisdl m6ite asztal-tdncoltads k6zben I I4, l5].

EcY R[PULdMER\dK AszTArABrcokes Stnith, aki repijl6gep-elektronik6k tervez6s6vel foglalkozott,olyan asztalt k6szitett, ahol laprug6k segils€g6vel mdrni lehetett azasztal lSbaira 6s tetej6re hat6 fiigg6leges ir6nyri er6t, s6t, m6mi lehe-tett kiildn az asztal kdzdppontjdnak magassdgSt lebeg6sek idej6n, segy rendkiviil fontos ijdons5got is bevezetett: mdrdssel 6szre lehetettvenni. ha valaki az asztal lapja al6 nyik 6s az! megemehe. Az aszralals6 6s oldals6 lapj6ra v6kony f6mcsikot feszitefi ki. s ezeket egyaran*drbe kapcsolta. Ha senki nem 6rt az asztalhoz, akkor I milli6Ohm ellendlldsa volt az ,ramkdrnek. Ha viszont valaki akir egy ujjheggyel is megdrinlefte p€lddul az asztal als6 lapi6t, azzal zefta azeramk6rt. s ez azonnal jelezte, hogy az asztal lapjenak megemelked6se. az er6hat6s nem paranormdl jelens6g kdvetkezm6nye.

Brookes Smith csoportja az 1970-es 6vek kdzep6n tiibb szdz kis6r-letet vdgzett. Ezek nyomdn vil6goss?i v?ilt, hogy ajelens6g el6id6z6s6-hez nincs sziiks€g sem m6diunra, sem kisdrteteke. Az is kideriilt.hogy ezek a k6pess6gek bermelyik dtlagemberben megvannak. csakmeg kell teremteni a megfelelci pszichol6giai kdriilmdnyeket, fel kelloldani bizonyos g6tl6sokat, el6ir6leteker. 6s akkor m6r csak tijrelem 6sgyakorlds k6rd6se a jelenseg el6id6z6se: az asztal lebegtet6se. A cso,

$1

,a.g

247

TITOXZATOS [R6K?

ponot mindig teljesen h6tkdznapi emberek alkoftdk. akjknek sohasem

volt ktilonrisebb l:fanormil 6im6nyiik 6s gyakorlatuk azel6tt. Lltale-

ban n6hdny napos gyakorlis utSn mer sikene vezettek a kis6rletek

Brookes Smith csoporljinak eredmdnyei dz6t figyelemre m6l16ak,

mert a kis6rleteket iillagemberekkel v€gezte. Abban viszont munkdiavisszal6p6s volt. hogy megmaradtak az asztal lincoltatesdnil. T6bbszdr is sikeriilt az asztalt 30-40 centimdter magassdgba felemel!e. tel-jes lebeg6st et6rni. De ez mindig csak gyakorlott c\oporttal sikerijlt

Sz6mos sikertelen kislrletet is rdgzitettek. N6ha 20 25 kis6rlet sem

sikernh egym6s utdn. Ez tdbbnyire akkor kdvetkezett be. amikor egy-

egy ij tagicjtt a csoportba, 6s m6g nem szoktik meg egymiist. Az asztal als6 lapjdra kifeszitett elektr6dah516 sohasem tervezett m6don. hanem inindig esetlegesen mutatta ki az!, hogy az asztalmozg6s kapcso-latban van az elektronxx vezet6k6pess6g hirtelen megviihoz6szival.Sikeres mdrdsekn6l olyan tipusLi jeleket kaptak, melyeket nem lehetett

azz l eloidezni; hogy valaki az elektr6dek kdz6 teszi a kez6t- Ezuliin

m6r ezt ajelens6get kezdt€k m6rni. Viligoss6 viilt a kapcsolat: az asz-talmozBris iiltaliiban azzal j6r egyijtl, hogy ^z asztallap aliSn levo6ramki;r n6ha miDtegy z6r6dik, a k.jr eleklromos ellendllesa csiikken.s az 6ram kezd dtfolyni rajta (15. nbra). A kis6rleteket sejnos nemfolytatt6k teljes m6lys6gig ebben az iriinyban. Brookes Smilh megel6-gedett azzal, hogy tdbbszdr, ism6tehen megmerte a jelens6Set. Nem

q" - . . , , . " .

13.6bru. A ,.tton )itu tiihAs. u.otlos ?U;jelii les., ntint d pddli ls e:.itt,no.dul az as.taLLdbak aLt;i (rag\ felurrik a. as:talra).

248

PSaCflOf,INIZIS

jitfi ri, hogy a jelens6g kulcsot adhat az asztal megemelked6s6nek.mozg6sdnak meg6rt€s€hez. Puszt6n arra gondolt, hogy valami kdziisoka vezethet6 vissza az asztal megemelked6se 6s az 6ramkdr6k el_lendllesiinak csiikken6se. Nem is mdrle mdsutt az ellenill6s cs6kken6-s6t, csak az asztal als6lapj6n. pedig 6t€kelhet6bb eredm6nyhe? jutott

volna, ha a jelens6get a padl6n mdri. Mivel a padl6n sz6nyeg volt,eszdbe semjutott, hogy ott lenne a leg€rdekesebb a jelens6g

Brookes Smith tudot arr6l, hogy mes esetekben is megfigyeltekhasonl6t. Cikk6ben n5l leir egy kis6rletet, melyben egy aszml k6ze-p6r6l kellett elmozditani egy t6rgyat igy, hogy az asztalt infiavdrdssugarak vett6k k6rtil. Ha valaki benyflt ezekbe a sugarakba, akkorvalamelyik dramkdr azonnal megszakadt, 6s er6s viligilest kapcsoltbe. A megfigyeldsek idej6n tdbbsziir is el6fordult, hogy ez az 6ram-kdr bekapcsolta a vil6git6st, pedig senki sem tartotta a kez€t az asz-lalon. Itt is azzal ajelens6ggel szembestiliink, hogy valamelyik idram-kdri elemben az ellen6ll6s annyira lecsdkkent, hogy az fuamkijrt rit-\tidre zirta, s ezzel bekapcsoha a ,/ll git{st. Ez megegyeztk azzat azesettel, amikor Ochorowicz Ksdrletei sodn a lakiis elektromos csen-gdje tijbbszitr is megsz6lalt. De Brown is [6] leir olyan esetet, amikolegy asztaltdncohatasi ,,sze6nsz" csfcsdn a zajokat rdgzito magnetofonhiftelen leal lr es megszolal l a lalrs vi l lanycsengoje.

Hogy az elekfiosztatikus hatds 6s a t6rgymozgatds (pszichokin6-zis) kapcsolata vil6gosan ldthat6 legyen, id6zztink fel ndhdny megfi-gyelest Crawford gyrijtem6ny6b6l, aki tal6n a legtdbb m€r€st regezteezen a t6ren az 1910-es €vekben.

Ctu\wrom AszTAlAl

A pszichokindzis vizsgiil6i kciziil Julian Cfttwford kisErleti alanyainern €rtek hozze sohasem zu asztalhoz €s mindig volt valamilyenmegvil6gitds, ez€n Crawford eredmdnyei kiildnitsen hNznosak 6sfontosak. Tijbb sziz kis6rletet v€gze$ a Goligher csrldd tagjaival. me-lyek eredm6ny6t hdrom kdnyvben hozta nyil\rdnoss6Fa u7-191.

Grawford, aki 191l-ben v6dte meg doktori 6n6kez€sdt szi|irdseg-tanb6l a glasgow-i egyetemen, 1915-ben tal6lkozott a Goligher csalAd-dal Belfastban. Ett6l kezdve intenziven vizsgrka az 6lt^1uk kivdltottjelens6gekef. GoliBherik hossaj €veken keresztiil Crawford rendelke-z6s6re 6lltak. A csalfd m6ly6n valldsos volt. e€yes feljegyz6sek szerinthittek a spiritizmusbim is. Crawford azonban nem volt spiritiszta, minlgdp6szm6rndk,6lland6an erdket 6s er66tvitelt mdrt. A m6rdsekben tble-s6ge mellert rijbb kiils6, fiiggerlen szemranrj is r€szr veu. P€lddul Sir

249

TITOX?,IIOS EROI{?

william Barett akaddmikus 6s whately Smith orvos jeienl6t6ben zaj-lott le egy kis6rlet lgls-ben. amit Barrett igy in le: ,,Dr. Crawford abelfasti Queen Uniyersit), BApAsznirniiki kardnak tanira hlnapok 6tavixsgdL egy frgltelenre miltd egy belfasti mulkdscsalddban tdiindps.ichAs jelenslEet. A mddium a cnkLl legidtisebb ldnv. a tizenhit6ves Kathleen. Dr Cnwfoftf Zs a csakid s.iwtsaglb{;l 1915 kanicao-nydn onos koll4gdmtnaL riszJ vett nk a kisirletek e$, ris.ib.n a ni-diwn csalddjdndl. Dr. Cra\rfor.l eglidejiileg mAri a. as.talra hat6 erdlls a nldiunra hati er6kna$,sdgdt ls irdnydt is.

Heten iihek egf kis aszral kdri.iL. A risztvevtjk fogtdk eb-tnds kezit,de az aszta[t nem ArinkxAk. Mi a kdrdn klviil iihiink. Nihdnt dal el-dnekllse uttin jt; nesvildg/tdsban keriib sor a kislrlenz. Eg," trombirad t a. as.tal alatt. A tigLnap alaki. ndgyldhn asztalt ftridebb ol(lalainrful Jbgta 6ssze. Hatnarosan kopogdsok, durrenrisok hal[ats.ottak: hdrom koppanLis rob a. ,,igen", kett6 a ,,kltsiges" 6s egy voh a ,,nent .A koppandsok ndha az asztalJel6l ji;ftek, nAha a kijftin kiyiilrdl hallat-s.ottak. Hirtelen eg) nagyn erds koppatuist hallotumk. Ekkor dr.Stnith azt klrte, hag)' ez Ag hangosabb legyen. Erre egy ljri4si p(t-rdhtitisre emlakeatetd hatalmas dunan(ir k(iretkezett, ami negrdzta aaeglsz szobdt. (A kisArLetek utdn negndztiik a rAs.tvefik ldbdt. Minde

8lik kajn papucs voh, egy kiEtelt1l ehekin^,e, aki ktinnyii cipSt viseh,de mdg e?2.e1 sem tudott yolna ekkora hangot el6idAani.) Az aslal dlattler6 trombia nozogni kezdex, s dr. Snith As Jbl4n kdaeledex. Dr. Crav,-

fonl megengedte ug)Ja , hogy nte{ogjuk, de akdrhogy is pr6bdltuk elkapni, mindig kicsh.oft keznnk ki;. 1. A trombita ngyt.6lvtitl fog6cskdtjdts.ott veliink. A mldium egylbkint az asztll ,ndsik oldulhj iib, ls oris.tvevdk mind feltartottdk dss.ekulcsob ke.iiket.

E.utdn a. asztal 40-50 centim4tem,\irc felemelkedett a padl6r6l,As j6 darubig lebegve maradt. Megen4edtAk el6bb neken. aztht dr.Smith-nek, hogy bemenjiink a k(i kd.ipAre 6 pnibdLjuk tenyotnni azas.tah. E. eglik nknek sem sikeiib, btir teljes ei;r'eL pr6bdltuk. A.tdn fti ltem az asztalra, de a. csak himbdl6d.ott vlen, majd ledo-bott. Anikor kinentiink a kdrb6l, az asztal hirtelen felfordub nb-,hogy mind a ny'gt kiba az 6gnek rnere.t. Ekkor megint benentiink akdrbe, is meepftbdhuk al asTral lapjdt felenelni a padl6ftiL de minlha csak odaszdgeatlk volna, klptelenek voLtunk me7mozditani. Ami-kor risszament nk o helyiinkre, az asatal ism4t lebegni kezdex, tnajdvisszafodub. A kisrrletek sordn a rdsztvevdk dlland6an nagasbatartottdk dsszekulcsob kezilket, i$,ho$, egr-ikiik sem yoh k6.Netlenkapcsolatban a. as.tallal. ElLenke.6leg! Olyan messze voltuk t6le,hog,\) sAkihi tudtunk a. as.tal A s k6.iitt k. "

250

PSZICHOI{INBZIS

A statikDs modell segits€g6vel kdnnyen megdrthet6, hogy mi is

tdrt6nt a megfigyet6sek sordn. El6szdr a padldn atakult ki 6s terjedtmindjobban egy negativ tdltdsli z6na. Amikor el6rte a trombitdl' az isnegativ tdlt6sii lett, a k6t megfigyel6 fgyszint6n. Ez6n amikor azok

meg akafiak fogni ezt a mozg6, feltitltdtt f6mt6rgyat, az elekromos

iaszitds kcivetkezt6ben mindig elszaladt el6liik Miutdn az elektromost6rer6ss6g el6n ds meghaladt egy bizonyos kiiszdbszintet' ez meg-emelte az asztalt, ami ̂ ztAn lebegni kezdett Amikor megpr6biiltdk lenyomni. az azdrt nem jrdrt sike.rel, mefi a tevols6g csokken6s6vel a ta-szit6er6 rendkiviil er6sen nii: mindaddig, amiB a padl6n ds a labakonsok a tajlt6s. szinte lehetetlen lenyornni az asztalt. Ezuten az asztalmegfordult, 6s a pozitiv t6lt6sri fels6 lap az6fi tapadl a negativ tdlt6stipadl6hoz. mert az ellent6tes tdlt6sek erds vonzer6t hoztak l6tre. Miu-tdn ezek a toltdsek kiegyenlitddtek 6s az asztal lapja (ami a padl6nvolt) negativ lett, rijra taszitottdk egymdst 6s visszadllt az eloz6 dllapot. Dr. Whatley Smith m6g liibbszdr is megl6togatta a Goligher csa-lidot Crawforddal egyiitt 6s r6szt vett a kisdrletekbeD. Crawford szi-mos m6r6st 6s megfigyel6st vegzett 1920-ban bekijverkezett hal6idig.Ir l mosr merd.ernek c.al tdreddkel ludjuk Ismerlelni

Els6 m6rdsein6l ar:ra volt kiviincsi, vaion v6ltozik-e a r6sztvev6ksdlya. mikijzben az asztal mozog? A resztvev6ket szem6lym6rlegreultette, €s megm6rte az asztal stily6t is. Azt vette 6szre, hogy Kalhle-en Goligher sdlya v6ltozik. a titbbi rdsztvev6 sdlya azonban v6ltozaFlan marad. Ez6rt a kds<ibbiekben mir csak Kathleen slilydt m€rte €sazt lalalta, hogy az asztal megmozdulasa el6tl Kathteen sdlya ndve_kedni kezd. (Ez termdszetesen nem aztjelenti, hogy Kathleen tdmegem€gveltozott, csak azt, hogy valamilyen er6 hatott 16.) A m€r€sek so-rdn azt az eredm€nyt kapta, hogy Kathleen silya valamivel jobbanmegn6, mint a lebegtetett asztalok€. Crawford azonban nem v6gez|eel a kontrollm&dseket, teh6t azt, hogy Kathleen egyediil, asztal n6lkiilis tudja-e vdltoztatni saj6t silydt, ez6rt ezek az eredmenyei nem iga-z6n haszn6lhat6k. A 16. 6br6b6l 6rz6kelhet6, hogy mi6rt kiive&ezettbe a sflyntiveked6s. A tolt6smegoszt6s kdvetkezt6ben dip6lus kelet-kezett Kathleen testdn, s a vonz6er6 tesl6t mintegy lehizta, ami sily-nitveked6sben nyilvdnult meg. Cravr'ford m6r6sei szerint ez a ndveke-d6s mindig nagyobb volt, mint az asztald. teh6t nincs kiizvetlen ossze-fiigg€s az asztalra 6s a Kathleenre hat6 edk kdzijtt. A tdlt€seloszlesalakja, m6rt6ke hatdrozza meg a kialakul6 erdket.

Kathleen vizszintes sikban is tudta mozgatni a lebeg6 aszlalt rigy,hoBy az kdzeledett vagy dvolodott t6le. Ilyenkor mindig n6tt a silya.Az asztal nem mandt mindig vizszintes sikban, 6s teljes lebeg6sek ese-

251

TITOX?,r\TOS [R6ff

t6n 6ltaleban oszcilldlt. Min6l magasabban lebegetl sz asztal. mozg6saanndl szabilytalanabbd v6lt. Crawford mdrisei soriin a legnagyobb le-begdsi magassdg minlegy 120 centim6ter volr. A lebeg6sek ihaliibanegy-k6t. de legfeljebb ndgy percig ta(ottak. Kdzben Crawford el tudtav6gezni ero- 6s siilym6r6seit. N6h?iny alkalommal azr is megfigyelte.hogy az asztal lapja nem marad egy helyben. hanem lassan, kdrkcjratsenmozog. Crawford m6dszeres kurardsba kezdeti. hogy megraldlja azasztal mozgrisiinak oklt. Eszrevette, hogy ha a n€dium 6s az aszhl kd-26 dll. akkor mintegy zdrja ̂ z ..iramkon". a jelens6g megszrinik. s ̂ zasztal hamarosaD visszaesik a fdldre. Crawford dlland6ar vizs4llIa azasztal feliilet6t, de semmi emlir6sre m6h6t nem talilh. B6rki b6rmikorfeliilhetett az aszralra. kez6vel biirmikor megfogharta, kttls6. 6rz6kszer-vi riaon nem talrk a lebegisre semmif6ie 6sszeni magyaniarot. Mindenalkalommal ellen6rizte a padl6 6s az asztal libai kdzti rdszt, de sem ort,sem a padl6 ds az asztallap kcjzcttt nem taliilt semmil. Ezutin egy hosz-sal iivegriddalte$e ugyanezr. de eajttal is eredm6ny n6lkiil.

++

16. 6brz. Kialak Lhar al|an ta)ltiselos.ltis. ahal d tnirtegeu Lev; s.e,n6t,-liba L.i ts.d ld I nt e g ni;.

A statikus modellb6l az kcjvetkezik. hogy k6zzel vagy iivegniddalnem is lehet semmit sem ta|ilDi, hiszen viszonylag kis elektromos tdrerossdg 6s kiizepes rdlt€ssrirrisdg mer elegend6 ahhoz- hogy el6g nagymechanikai er6k 6bredjenek. Ez az eleknomos tirer6ss6g viszonr semk6zzel, sem iivegriddal nem 6rz6kelhet6. Crarvford nem vizsgdlia vi-

PSzICHOKINEZIS

szont az asztali6bak talp6t, azok feliilet6nek. nagysrginak hatisit- R6-jcjhetett volna, hoSy ha megnatveli a talp fel0let6t. akkorj6val kdnnyeb-ben 6rhet el lebegist. mig a v6kony, tLiszeriien hegyes ldbakkal sokhalnebezebb lebeg6st el6mi. Ez azonban elkeriilte a figyelm€t.

Hosszas kis6rletez6s u!6n Crawford fgy vdlte. hogy a jelensdg6rtvalamifdle mechanikai er6 a feleltis. Mintha vahmi liilhatatlan ridnyilna ki Kathleen tes!6b6t 6s az mozgatn,'L a tiirgyakat. ,.U" csiivesmanom6ten€l (17. dbra) lapoga.ta v6gig az asztal als6 lapj6l, hiithamagasabb l6gnyomrist ral6l, hiszen mindig azt tapasztalta. hogy azaszral rugalmasan lenyomhat6. s ut6na mintha valarni l6gptma k6pzodne az asztal Iapja alatr, azonnal visszalrgrik. De a ldgryomrismdrisi kis6rletb6l kideriilt, hogy ilyesmir6l sz6 sincsen. Ezut6n az asztaltegy mErlegre helyezle (18. 6bra),6s arra kdrte Kathleent, hogy azonlebeglesse az aszlah. Ez nem sikeriilt. Csak annlit tudtak el6rni. hogyaz asztal k6t iiba megemelkedett. A m6rleg csak az xsztal sily,nakndveked6s6r jelezre. pedig az akci6-reakci6 kdtelez6 egyensdlya miattnem lefl voln" s/rbld \ul ln^\eledesr jele/nie

t7. 6br^. Crcwfot.l ep ,,U' csowt nynnsm4ftwL kercste, rajoa hat e,ryo'n.is a. as.tallap aUAru.

Crawford kis6rletezett serpeny6s rug6s m6rleggel is. A ntozg6asztal ali te!! mirleg, ami legfeljebb 28 font (mintegy t4 kg) rndr6se-re volt alkalmas. az eredetileg 5 kiiogrammos kis aszlalkdt .,nem birtae1", a vdgsci 6n6kig jelzetr. A 19. iibriln l6rhard. hogy az iiyenkorkor

TITOKZ{TOS EIIOK?

kialaku16 tcjkdsnrcgosztr4s miatt nyomddhatolt le a m6rleg. T6bb Ks6rlet is igazolta. hogy Kathleen e16g j6l tudta iranyil,rni a ,,kisiir6sicsatorndt", azaz k6pes volt kis helyekre is koncentralni a tdltdseket.Egy alkalommal pdld6ul Crawford a padl(ira helyezett egy ir6g€pet.6s bizonyos id6 6s n6mi gyakorlai u(6n Kalhleen milr tcjbb m€ter tr-volsiigb6l is le tudta nyomni a g6p billentyiiit.

18. 6bra. A. as.ta! ket ltibon lebeq a mirleqen. A tniri a iLtisek bdrmil| e i niry- ba n befo l\'!is o lha tj d k

Egy nagyon fontos kisdrletet is elv6geztetett Crawford. Kathleennekegy elekroszk6pon kellett elektromos kisiil6st keltenie (20. dbra).Crawford a szoba egyik sarkdban felt6lt6tte az elektroszk6pot, melynekoldalai f6mb6l. el<j- 6s hiitlapja iivegb6l volt. hogy az aranylemezek 6llisrt ldtni lehessen. a tetej6re elektromos szigetel6t tett. Crarvford a kis€rletek kezdet6n 6szrevette, hogy nem tudja a szokrsos m6don teljesenfeltdlteni az elektroszk6pot. csak mintegy k6fharmad r6sz6ig, de ennek

feljegyz6sei tanisiga szerint - nem !ulajdonitott kiildndsebb jelenl6-s6get. Elobb az asztal ald helyezte ez elekroszk6pot. de semmilyenv6ltoz6st nem 6szlek. Ezutiin a padl6ra tette, de ort sem tapasztalt sem-mi1. Ekkor kellett Kathleennek a fehiihcjtt elektroszk6pot.,kisiitnie". Ezmegtort€nt. ugyanigy, mint amikor Madame Curie kis6rlerezett Eusa-pia Palladinoval. Craw.ford feljegyz6sei szerint a kisiil€s kdzben olyanhangot lehetett hallani, mintha dcjrzspapirral csiszolndnak valamit.

2i4

.7+j1

{ +

IiI$q

PIZIGHOKII{'ZIS

IErct

19, abru,. A. as.tal aU h.L\'?.?tt nArLee akkor tn tathat tug'obb er6t, tninla felexe levd as.tal :nb?rcje, ha a nftrLes l6ba kdtiiL |itrcsen jelentds t(ilftssnriisls.

Crawford megrllapitotta. hog) az igy ..kisutdtt" elektroszk6potnem tudja ijra feltdlteni, akdrhogy is pr6b6lkozik. Val6szinrileg az6rt,merr kisiil6s kdzben ilthaladhatott az elektroszk6pon az elekEomos..kisijl6si csatoma", ami egy6bkdnt csak akkor lehets€ges, ha az anyagelektfomos vezetokepessd8e aron a kornleken megno. i91 -z eCenyfal6nak szigetel6 r6sze - 6s az iiveg is - tcjbbd kev6sb6 elektromosanvezet6v6 v6lt, s az elektroszk6p aranylemezei mintegy Faraday-kalitkdba keruhek. Ez6rt nem tudta Crawford feltdlteni az elektrosz-k6pot. N6hdny perc v6rakozdsi id6 utiin azonban sikenel j5n: a mii-szer feltdlt6dtitt. Ez annyin meglepte, hogy tijbbsz6r is megism€teltea kis6rletet,6s mindig a fenti ercdm6nyt kapta. (A tdrgyak elektronosvezet6k6pess6g6nek megvdltozesdt Crawford ezittal sem veue 6szre-)Sajnos Crawford nem elemezte kdriiltekint6en a kis6rletek eredm6

TITOIiZATOS ER6IV

nyeit. s nem is gondolt ana, hogy a megoldiist nem saj6t szakteriilet6nbelijl kellene kefesnie. G6p6szm6miik l6v6n me,gpr6b61t rudak €semel6k segitsdg6vel mechanikusan gondolkodni. Ugy kdpzelte, hogya kjs6rletek sor6n egy ldthatatlan, finom, fonilszerii anyagb6l 6l16 ridnvflik ki Kathleen test6b6l.

rezkorong

szigeteldlap

aranylemezek

20. tbrz. A. elekhos.ktjp feliph.se. A ki rletck sonin ideigle,rcse felfth

Elk6pzel6se szerint Kathleen ezt ki fudta nyfjtani tcjbb m€ter tii-volsi$a. nreg ludta hajlitani. €s ez a,.nid" egyariint k6pes volt hriz6-e. nlnmdero ki fejre.ere. vdlaminr csdvr;sra. UB) vel te. hog) ,r rudcsapkodisa okozza a csattan6sszerLi hangokat, s hogy elektromosanvezet is ez6rl tudja .,kisijtni" az elekroszk6pot. Egyre furcs6bb tulaj-donsAgokkal kelletl,.njdjet" felruhdznia. mert legaliibb heromra lenneszrjks€g ahhoz. hogy az asztall nagyjiib6l !,izszintesen lehessen le-begtetni. Crawford megpr6biilta ezt a hipotdzis€t aldtimasztani. is aLds6bbiek sordn m6r csak olyan kis6rleteke! v6gze{. melyek e ,.nid"ldt6t voltak hivatva igazolni.

A hideg fuvallarol Crawlbrd is 6rezte szinte minden alkalommal akis6rletek elej6n. de nem tdrdddtt vele, mivel igy gondolta. hogy csakez a bizonyos rnd k6sziilt valami hideg, kellemetlen anyagb6l. Kathleen a kis6rlelek els6 6v6ben. ajelens€gek idej6n merevgcjrcsben ijlt. eziuonban kes6bb old<jdon. 6nek16s segirs6g6vel kerillr egyfajra itnhip-

256

PS CITOI{JN'AS

n6zisos, szuggeszti6s dllapotba. am ha valamilyen ki.ils6 zavar ebb6l az6llapotb6l kizdkkentette, atkor a jelensdgek is abbamamdtak. Crawfordnilsdgosan hamar elkdtelezte mag6t a rid feltdtelezdse mellett. Ez s[_lyos hibdnak bizonyult, men minden mds egy6b elk6pzel€st a hitt6rbeszoritott, 6s szinte kz6r6lag csai( a mechanikai hifualoka koncentralt.Sokat foglalkoztatta az a k6rd6s, hogy vajon hogyan jiin ki Katbleentest6b6l a ,Jid". Ezt nem tudta mdsk€pp elkapzelni, csak Ligy, hogyeg6szen furcsa tulajdonsdgokkal ruhizta fel a .,rudat". Lethatatlannak€s rugalmasnak kellett lennie, ugyanakkor tbbb reteg textilian kellettminden gond n6lkiit ethaladnia- Ugy gondolta, hogy elemi szdlakb6l6ll, mint a c6ma, melynek sz6lai iitf6mek a ruha szdv6sdn. Crawfordegy ijabb Ks6rletet gondolt ki a ,,rid" tulajdonsegainak megAllapitesa-ra - kercszrmetszet6t pr6bdlta megm6mi. F6mb6l k6sztilt dr6thil6thrjztak Kathleen 6s ̂ z asztal kdze. (A dr6thiil6 ricsosztSsa 2,5 centimd-teres volt, magassdga 80, hossza pedig 180 centim6ter.) A kis€rlet so-rdn az asztal egyszer sem lebegett, minddssze apr6 mozg6sokat v6gzett,de a drdth6l6 nagyon erdsen mozgott. K6s6bb egy zsiikszitvetb6l k€-sziilt, a dr6thil6val rnajdnem azonos m6retli textilidt fesziteftek kiKathleen 6s az asztal kdze. Az asztal i|rl mozdulatlan maradt, de egyerijs lefel6 hat6 erd keletkezett, ami szinte kt6pte a keziikb6l a zs6k-v6sznat. A padl6 kijmy6k6n 6rezt6k a leger6sebb hizest-

Az el€ktrosztatikus modell egyszer( magyarizatol ad a jelens6$e.A dr6th6l6 vagy a rextilia rbvidre ziirja az ,ramkcirt (21. dbra), emiatttdft6s mAr nem jut ^z asztalhoz, igy az nem fiozdulhat el. A t6ltdsel-oszl5s alakia miau vonz6er6 keletkezik, 6s ez lefeld hizza a h6l6tvagy a v6sznat. Amikor Cnwford zsekviiszonba csavarta Kathleent.akkcr ijb6l mozgott az asztal, de nem olyan erdsen, mint addig. Eb-b6l Crawford megint csak azt a kbvetkeztet6st vonta le, hogy a ,.nid"Kathleen teste kdzel6ben m6g elemi sz6lakb6l 6ll. vastagabb rfdd6csak k6s6bb iill dssze. Utols6 kdnyv6ben [19] azt vizsgdlta, hogy ezeka dak honnan indulnak el 6s mete mennek. Karmazsinvdrds fes-t6kport hintett Kathleen iest6re 6s feh6memiijdre . Az ^sztal l6b ra zsi-ros kormot kentek. A jelens6gek ut6n 6szrevehet6 volt, hogy valam!16le csatomiik alakuhak ki - a fest6k elrendezese megviiltozott. Ezek-ben a ..kisi.it6si csatom6kban" mozo$ak a tttlt6sek. Cmwford azonbanrigy 6rtelmezte, hogy innen indulnak el a,,rudak" elemi sziilai. Az asz-talldbak als6 r6sz6ndl 6s az asztal miis pontjain is taldlt ilyen csator-nrikat, de nem egyenlet€s eloszliisban, hanem csak egy-egy hetyen.

Munkijdt azonban nem tudta folytami. Viratlanul agyv6rzdst ka-port, 6s 1920. jtlius 30-i4n 6ngyilkos lett. A feljegyz6sek szerint meg-

. m6rgezte mag6t. Kisdrleteit &. Fournier D'Albe kiv6nta ellen6rizni.

TTTOK?,rITO$ ER6K?

Hisz alkalommal taldlkozott Goligher cs. iddal. de egyetlenegy alka-lommal sem 6rt el olyan eredm6nyeket. minl Crawford. ez6d Craw-fbrd m6r6sit csal6snak min<isitette. Mis foniisok azonban iudni v€lik.hogy DAlbe len6zte a munkds Goligher6ket. A,j6" csaledb6l szdr-maz6 D'Albe sohasem keriiit kdzel hozzrijuk, mindig idegenkent viselkedett. s az emiatt kialakult fesz6lyezett l6gk6r biztosan nem hasz-ndlt a kis6rletek siker6nek.

21.6bft. FeLtitele.ert toLtiselos.Lisa .sdkrtis.on karal. A. eni nnjd'kn kitlpte C ra\rfotd ke.i blil u Nis.nat.

Cfuwlord hrrreler halr la, DAlbe srkerrelen ^rrer lerei a kr i r ikusnkszilmira egyszerii helyzetet teremt€ttek. V€lemdnyijk szerintCrawford r6jittt valamif6le csal6sra, 6s ez6rt lett ongyilkos. A dologazonban m6gsem ilyen egyszeni. Crawfbrd feles6ge ugyanis m6g so-kiig foglalkozott a m6r6sekkel. s amikor 6 volt ielen, a kis6rletek tovibbra is eredm6nyesek voluk. Kathleennel a k6s6bbiek soriln v€ge'zek m€g tdbb. de nem rendszeres 6s dtgondolt kis6rletet - s val6szi-nLileg 6ppen ez6rl - sz6mottev6 eredm6ny ndlkiil. A feljegyz6sek sze-rint a hires m6dium m6g 6lt az 1960-as 6vekben. de tdbb6 mdr nemvett r6szt ilyen kis6rletekben. Crawford kis6rletei kdzvetve ugyan, demeger6sitett6k azokat az eredm6nyeket, melyeket mintegy f6l 6vszi-zaddal ei6bb Crookes, vagy k6s6bb Ochorowicz 6rt el.

258

; :

i J. r

PSZICHOKINIZIS

EcY EMB[Ror.Td MfrriNAz utols6, ldtvrnyos hat6sokat az t930-as 6vekben figyelt6k megStella Cranshaw-n|l [20]. Mrr volt sz6 r6la, 6 volt az. aki gyufasz6l-nyi daraboka ,,robbantott sz6C'egy asztalt Akircsak Home-nil, nrlais megfigyeltek csattan6sokat, akusztikus jelensdgeket 6s kdk sziniifdnyeket a targyak csicsain,6lein - minden bizonnyal elektromos ha-tis kcivetkezm6nyek6nt. Az 6vtizedeken et tart6 kutat6munka azon-ban eredm6nyteleniil zftult. Az egym6st6l fijggedeniil dolgoz6 klta_t6knak sohasem tiint fel. hogy az anyagszerkezetben vdltozds illt be.Pedig ezt m6r Home eset6ben is 6szrevehett6k volna, hiszen az 6 zse-b€ben sz6trobbant egy uvegmeddl, €s val6sziniil€g mis hasonl6 ese-m6ny is tort€nt a kis6rletek alatt. Az 1930-as 6vekt6l kezdve a sok ku-darc, a folytonos kitika miatt abbahagytek ajelens6g kutatesat. A pa-rajelensdgekkel foglalkoz6 kutat6k inkdbb a telepetieval, a prekognici5val 6s a haldl utani 6let tehet6s6g6vel foglalkoztak. Az 1930-as6vekt6l kezdve a pszichokin6zisrdl csak egyetlen formeban hallunk,megpedig a dob6kockak mozg6s6nak befoly6soldsa kapcsdn- I B.R/rize, amerikai pszichol6gus tdbb ezer kis6rletet v6gzett olyan ala-nyokkal, akik azt 6llitott6k, hogy befolydsolni tudjek a dobdsokat.Rhine a kis6rletek ut6n kijelentette, hogy nem is €rdemes tovdbb foly-tatni a kutatdsokat, annyira nyilvdnval6, hogy ezek az emberek val6-ban k6pesek a kock6val val6 dob6sok eredm6nyeit befolyesolni igy,hogy el6re megadjuk, h6nyas szam forduljon el6 t6bbszdr. Azonban akockadobdl6sb6l semmif6le m6lyebb fizikai inform6ci6t nem lehetszerezni. Az 6vtizedeken keresztijl kutatott t6ma zsakutcaba jutott.

Az 1940-es dvekben a pszichokin6zis mar csak kiziir6lag spiritisz-ta szednszokon, vagy bir6sdgi hirekben szerepelt. 1944-ben Anglie-ban, p6ld6ut kilenc h6napi biirtdnre it6ltek egy Helen Duncan neviihcjlgyet sze6nszokon elk6vete$ csal6s6n. Az ijsegok a szdzad pe#-nek neveztdk az esemdnyt, mert a n6t az 1735-ben hozott boszork6ny-tifvdnyek alapj5n it€ltek el. Az 1950-as 6vek v6ge fel6 kezdett ijrameg6l6nkijlni az 6rdekliid6s ezen a teriileten. m6ghozz6 el6gg6 szo-katlan m6don. Az els6 hiradAsok a Szovjetuni6b6l 6rkeztek. Nt,inaKulagindnjl (egy leningrddi hdziasszonyr6l) k6sziilt profi 6s amat6rfilmek eljutottak szimos nyugati olszdgba, igy Jean Pielre Girard-hoz is. akit Kulagina filmjei inspirdltak ana. hogy kipr6bdlja a t6rgy-mozgat6st. majd k6s6bb Uri Geller nyomrn a f6mhajlitist.

Az 1927-ben sziiletett Nlina Saerqejeva Kulaginlt LeningrSd ost-romakor egy szil6nk megsebesitette a hal6nt6ken. Az 1950-as 6v6k-ben vette 6szre kiiiiinds k6pessdgeit. El6sziir azt, hogy k6pes a sdt€t-ben is megkiil6nbdztetni bizonyos szineket, majd k6s6bb azt is, hogy

TITOISATOS ER6K?

aF6bb tdrgyakat tud mozgatni anelkiil, hogy hozz6juk nydlna. A velekapcsolatos irodalmat, publikeci6kat Stanley Kjippner. amerikaipszichol6gus foglalta bssze [21]. A szemtanlik 6s a filmek tanrisigaszerint Kulagina kisebb-nagyobb, kiil6nbiiz6 anyagb6l kdszijlt ter-gyakat tudott vizszintesen mozgatni a leveg6ben. Tdbbek kdzdttaranyb6i. iluminiumb6l. r6zb6l. ac6lb6l. bronzb6l. eztistb6l, iivegb6l,mrianyagb6l. kedmi6b6l, porcel6nb6l, fiib6l, papirb6l, szerves anya-gokb6l k6sziilt targyakat, s{jt m6g vizet is. A hosszdkds tigyakat sok-kal kdnnyebben mozgatta meg, minl a rdvideket. P6lddul egy fekv6hengert kdnnyebb volt csrjsztatnia, mint guritania. (A leiriisok szerinta g6mbszeni tirgyak nem gurukak a k6myezet6ben, hanem csfsz-keltak.) A legnagyobb tdrgy. ami megmozdult a kdzel6ben, egy 38dkg-os iivegvtua volt. A puba anyagb6l k€sziilt tiigyak nenl viil-toztatt6k meg aiakjukat mozgris kdzben. Sajnos a leirdsokb6l kima-radt, hogy milyen anyagb6l k€sziihek ezek a puha tiirgyak. Egy olyaneseter is megemlitenek, amikor tintacseppet pr6biilt mozgami, 6s azer6sen megryflt. mintegy k6t centim6ter hosszri, v6kony alakot vettfel. N6h6ny megfigyel6s szerirlt telsz6ieges irinyba tudta mozgatni as6s vizben lebegd tojdst is. Amikor Kulagina el6szdr felfedezte ezt ak€pessdg6t, a tSrgyak csak t6volodtak t6le. Mozgdsukat legfeljebbegy mdter tSvols6giB tudta befolydsolni. A k6s6bbiek sori{n M onbanrnrr rnaga fei6 is tudot! vonzani kijliinbcjz6 anyagi tdrgyakat. M€Bjobban sikernlt a t6rgymozgatds, ha a tdrgyak fdl6 helyezhette ujjaitvagy tenyer6t. T6bb alkalommal fdljegyezt6k, hogy a tergyak forog-nak. de nem lehei tudni, hogy milyen tiirgyak, milyen irdnyban. hdnyfbrdulatot tettek- Ezek az informici6k el6g pontatlanok 6s feliiletesek.Egy ijabb kis6rletsorozatban so!6t papirba csomagolt filnmegativraaprd trrgyat helyeztek, s azt kellett megmozgatnia. A film el6hiviisa-kor felfedezt6k, hogy n6hdny helyen exponiil6dott ds apr6 ugrisoknyom6n vdgig kiivethet6 volt a vonal, amelyen a kis t6rgy mozgott.

Laborat6riumi m6r6seket a leningredi Finommechanikai 6s Opri-kai Kutat6intdzetb€n az 1970-es €vek vdg6t6l kezdve egy kilencragikutat6csoport vdgzett Kulagindval. Meger6sitett6k mindazt. amir6im6r az el6z6ekben is szd eseu. A kutat6k me&jegyezr6k, hogy a ki,fejtett hat6s nem lehet elektfosztatikus, mert lezdrt, fdldelt f6mdoboz-ban lev6 t1rgyakat is megmozgatott. Ha er6s elektrom6gnesl tettekKulagina kitzel6be, sohasem rudta azt a hatdst el6iddzni. mint arnikor

tudta n6lkiil - bekapcsol!6k a mrgnesr. Hall cell6s t6rerom€r6 segitsdg6vel is m6 €k, hogy gener6l e mrgneses impulzusokat? 2.? x 10-?Tesla mdgneses indukci6t mdrtek ndla, amit csak nehrny szizad.,,vagy tizedm6sodpercig tudott fenntartani- Osszehasonlitdsul: a fitldi

260

PSZICHOI{INiZIS

mrigneses t6r er6ssege mintegy 2 x l0'Tesla, 6s ̂ z emberi szervezet-ben keletkez6. dramok kttrijlbelijl 10'" Tesla t6rerdss6get fllitanakel6. Kulagina enn6l tdbb milli6szor (!) nagyobb m6gneses t6rer6ss6-get produk6lt. A m6r6berendez€sek mtikdd6se azonban a mifu ismertokok miatt megk6rddjelezhet6.

Egy djabb m€rEssorozatban azt vizsg6lt6k, hogy keletkezik-e Ku-lagina k6myezetdben ultrahang? A kez6l egy drz€keny mikofon el6kellett tartania, 6s sikeriilt igen iivid ideig. Iegfeljebb n6h5ny ezred-mdsodpercig tart6 impulzusokat mdrni. Egy m6sik szovjet csoportugyanolyrn jelens6geket figyelt meg, amelyeket mdr Ochorowicz 6sTomczyk kapcsdn l6ttunk. $4 P Zlokarov pszichol69rs es 6rsai

1980-ban irt6k le tapasztalataikat egy b6nyaipari szakfoly6iiatban a

k6vetkez6 cimen. Az lrzikeb obiektam bioe ergetikai aspektusai a

tdrgy is az Arz,kells kiiziitt. Elvira Sercsak - a kis6rlet Gsztvevoje -

eset6ben is hossz{kes tdrgyakat tettek a padl6ra Ezek egyik vdgiikn6lmegemelkedtek, amikor Sevcsuk foldjiik helyezte a kez€t (ugyanfgy'mint Tomczyk). A t6rgy oszcill6ciiija 6ppfgy nem fiiSSiitt a kezekmozgat5s6t6l, mint Tomczyk eset6ben. Sevcsuk nemcsak f€mes' ha-nem elekromosan szigetel6 drgyakat is tudott lebegtetni A lebeg6tirgyak kiizdtt el6fordult 40 centim6ter hosszf favonalz6, f6m kiit6tfi'kis iiveged6ny, s6tart6. Az asszonyt rendkiviil megviselt6k a kisdrle-tek. Egy-egy sikeres lebegtetEs utdn olykor egy h6napot is kellett pi-hennie, mire djra rendbejd$ 6s folytathattik a kisdrleteket

Borisa. Emnlajev, afiisik alany mir sikeresebb voit. Hat vagy akfrharminc masodpercig is kepes volt a tdrgy lebegtet6s€re (Az er6feszi-t6sek 6t is nagyon megviselt6k, aliircsak Sevcsukot.) N6heny f6nyk€pis k€sziili, p6ldSul amikor pingponglabdrt vagy gyufesdobozt leb€gte-tett, ezek azonban meglehet6sen mssz min6s6gfiek. (Az eredeti negati-vokat nem lehetett megszerezni.) A h6rom alany kitziil csak Kulaginaneve ismert t6bb€-kev6sb6, jobbSra a rezfdul6 tdmadiisok miatt.

A Kulagin;rdl ke\7i i l l f i lmel tcjbben ldt lak az Eglesi j t t Al lamok-ban is, ahol egy Felicid Pdris? nevri epol6n6 elhadrozta, hogy ugyan-csak megkisdrli az apr6 tdrgyak mozgat6s6t. Csaknem egy 6vig tarl6kemdny gyakorliis utiin 6 is ugyanfgy megmozgatta az iranyttit, mintKulagina, azzal a knliinbsdggel, hogy az egyik esetben, amikor azirdnytiit legaidbb 15" os szogben elteritette. a kis6rletvezet6k (Gra-ham Watkins 6s Anita Walkins) 6szrevett6k, hogy az irinytij nem rea-gdl vastirgyaka 6s megtesre sem, megmarad egy bizonyos pozici6-ban. A kis€rletvezet6k ana gyanakodtak, hogy az ir6nytl.i megszorulta tengelyen, de miut6n mar majdnem egy m6terre elt6volodtak aziranytrivel Felici6t6l, a tli vissza6llt az €szaki irdnyba, 6s ezuti4n mar

261

TITOI(ZATOS EN6K?

k6spenge 6s a m6gnes hatiisdra is megmozdult. Ezut6n visszatett6kel6bbi hely6re, ahol ism6t elt6fi l51kal az ercdeti irenyt6l 6s nemmozdult el a vaspenge hadsiira sem. T6bbszdr megism€telve ezt a kis6rletet. mindig azonos eredm6nyre jutottak.

Az igazi, szerzeci6t persze az 1970-es 6vek kijzep6n Uri Gellermegjelen6se okozta. Geller ut6n szrzdval jelentek meg azok a szem6-lyek, akik kisebb-nagyobb mdftdkben tudtak t6rgyakat mozgatni, vagykanalat gifbiteni. Tudomdnyos igdnyri vizsgiilatok is k6szi.iltek. A bemi€s mijncheni egyetemek fizikusai is r€szt veltek ezekben a kis6rletek-ben. Megdllapitottak, hogy egy bizonyos Silvio MaleI nevii grafikusk6pes ara. hogy a f6nhajlitdson tLil n6h6ny dramkdri elem elekromosellen6ll6s6t is megvdltoztassa. De 6k sem tulajdonitottak €nnek kiil6n6-sebb jelent6s6get, nem kapcsolt6k dssze ezt a hatist a r6gebbi pszicho-kinezisleir6sokkal, me8fiSyel€sekkel [22]. Az1 gondolnink, hogy asok egym6st6l fiiggetlen megfigyel6sb6l egys6ges k6p 6llt dssze, 6s akutat6k megfelel6, gyakorlatban is vizsgdlha6 elm6letet 6llitottak fel.Sajnos nem ez tdfi6nt. A jelens6gek okainak magyar6zatira keletkezettelmdletek dltaliban kddcisek, a t€rmeszettudomdnybai nem haszndlha-t6k. Mindenesetre 6rdemes kitzi.iliik n6h6nyat rdviden felsorolni.

EtMrTET[xA pszichokindzis ajelensdgek sz6les kdr6t fogja eL Olyan jelens6gekezek, melyeknek l6tsz6lag nem sok kijziik van egymrshoz. Az anya-gok szerkezetvdltoz6sa, amit dltal6ban f6miailitdsnak neveznek b6rnemcsak f6mekn6l fordul el6 -, ugyanrigy ebbe a kareg6ri6ba rarrozik.mint az asztalok, vagy kisebb-nagyobb !fugyak mozgat6sa. Az elne-vez€s is innen ered, hiszen valamif6le pszich6s hatds sziikseges ahhoz,hogy ezek a tiirgyak megmozduljanak. A ,,f6mhajlitasndl" azonbannem szijks6gszerii, hogy mozges is Ks6de a jelens6get, s6t m6g azsem, hogy pszich6s hatiis kijvetkezm€nyek6nt ldpjen fel, hiszen ez aha6s a g6mbvilldmndl is megfigyelhetri. Mr4r legalabb egy 6vsziizadamegpr6bdlt6k a jelensdget ,,pszich6s fluidum", vagy ,,ektoplazma" srb.hat6s6nak tulajdonitani, de a homiilyos elnevez6sen tljl nem jutottak.Crookes p6ld6ul meg sem pr6bdlt kis6rlereihez elm6leteker fabik6lni.Sokiig 6vakodtak a kurardk att6l, hogy valamelyik elk6pzel6s mellerrelk6telezz6k magukat. Crawford volt az els6. aki hatiirozott koncep-ci6val dllt el6. A ,,pszich6s rdd" elk6pzel6se azonban nem v6lr be.

Csak az 1970-es 6vekt6l kezdve foglalkoztak komolyabban az efm€leti h6ttdr felderit6s6vel. Mivel az eg6sz r6mak6n az igynevezerrparapszichol6gia t6rgykdr6be szokr6k sorolni 6s ez f<jles a pszic-

262

PSZICHOI{JNfAS

hol6gusok kutatiisi teriilete -, ez6n 6rthel6' hogy els6sorban 6k pr6-

biiltdk meg a jelensdget €rtelmezni, term6szetesen tudomdnyteriileliik

saj6tos eszkdzeivel, m6dszereivel.

KozulKis ErKfpz EsEfiE ndzetek sze nt a pszichokin6zis nem irhat6 le fizikai fogalmainkkal'A jelensdgek alapvet6en ismeretlen elvek alapjen mrikiidnek. Jo,,Beloff, az Edinboro\rgh-i Egyetem pszichol6grsa szerint [23] a fizikaolyan a priori fdltevdseke 6pi.il, melyeknek az a l6nyege, hogy a vF

|igban lezajl6 kdlcs6nhatdsok szem6lytelen erdkdn alapulnak Beloffszerint ez a felt6telez€s alapvel66n helytelen. Szerinte bizonyos ese-

tekben - melyeket m6g nem ismeriink - a gondolat vagy a tudatunk-ban megfogalmazott sz6nd6k megv6ltoztathatja a fizikai rendszereketEzekben a hat6sokban a gondolatok egy bizonyos formdja 6lt testet.A fizikai param€terek, mint pdlddul az er6, ^z enerEia, az impulzusstb. felhasznildsa alapvet6en helytelen 6s a ,,pszich6s enetgia" kifeje-zds is teljesen rossz. Ez az elk6pzel6s kiziirja a Ks6rletez6st' mivel sze_

rinte nem haszndlhat6 semmilyen m&het6 param6ter' A n6zet egyel-

tal6n nem fj, a buddhista filoz6fia mer Kr'u a IL szazadban felvetetteezt a gondolatot, s N4Sarjr.rna indiai filoz6fus ki is dolgozta. A budd-hist6k madhijamik6nak nevezik ezt a filoz6fiai elk6pzel6st. V6lem6-nyiik szerint az emberek alapvetd hibdt kiivemek el. amikor egy objekivval6s6g l6tezds6t t6telezik fel, ami saj6t tudatuki6l teljesen ftiggetlen.A pszichokin€zis jelens6ge magyar6zhat6 Llgy, mint term6szetes ko-vetkezm6nye a tudat 6s a vileg kitlcsonhatiisdnak . Ez az elkepzeldsazonban nemcsak a fiziket 6s dltal6ban a term€szettudomdnyt tenn6feleslegessd, hanem a pszichokin6zis eddigi megfigyel6seit is E sze-rint ugyanis b6rhol. b6rkinet. b6rni el6fordulhat, s nem l6tezn6nek atermeszeftudom6nyra jellernzd. 6ltal6nosithat6 jellegzetessdgek. Mdr_pedig a pszichokin6zisn6l is megfigyelhet6. hogy a jelensdg erdfeszi-t6s, faradsdg dr5n jelenik meg. Misreszt a hat6s sok embem6l alig.vagy egyiiltal6n nem Eszlelherd, pedig nekik is vannak gondolataik, el-k6pzel6seik. Az ilyen ,,kozmol6giai elm6letet" tehit nemcsak a term6'szettudomanyok ismen jelens6gei nem temasztj6k al6, hanem ellent-mond6sban illnak a pszichokin6zis megfigyel6seivel is.

,,EL[TER6"-MoDEttEKMir a szdzadforduldn megsztiletett az a gondolat. hogy a pszicho_kindzis jelensdg6ben a r6g6ta felt6telezett igynevezett ,.6leterd" nyil-

263

ITIOXZATOS BNOI(?

vi4nuf meg. Ez szab{lyozza, miikitdteri sejtj€ink €ler€t. Ndha vir6liserdnek is nevezik, de sohasem fogalmazt6k meg pontosan, hogy mitis takar ez a fogalom. A k6znitevdses gy6gyi!6snal fgy gondolt6k,hogy az erd mintegy ,,kifolyik'a gy6gyit6b61, etmegy a beregbe. J. B.Rhine [24] az 1940-es 6vekben djra felvetene ezt a gondolator. Azanyag 6s tudat k6zti kapcsolat, hid, dsszekdtret6s kdzeg6t lrtta ebbena vitiilis er6ben. A tudat ds test kapcsolat6t fgy k6pzelte el. hogy azf gynevezett ment6lis energia szab6lyoznA az rdegtevdkenysdg energi-6j5,t, az yiszont az ;zrfuokat szab6lyozza, az izmok pedig a tlirgyakatmozgaidk. Rhine szerint ez a legfels6bb tipusd energia olykor kilip atestb6l, 6s maga is kdzvedeniil kapcsolatba kerijl a rigyakkal, befo-ly6solvn azok mozgiis6t. A pszichokin€zisben szerinte val6sdgos, ki-s6rletileg is m6rhet6 erri, vagy energia jelenik meg. A ment6lis ener-gia ez6n tesztelhet6 hipor6zis, Rhine azonban nem defini6lta term6-szet6t, m6rt6kegys6gat, m6r6senek m6djdt.

Nagyjdb6l haronl6 elveket y^llott John C. Eccles neves neurofizio-l6Bus, aki az 1950-es dvekben az el6bbihez hasonl6 elk6pzel€seker rerrkitzze [25]. Eccles az6ta is kitarr v6lem6nye mellen, s 1977-ben kiadonkitnyvdnek (The Self and Its Brain) el6szavdban azt irja, hogy hisz atem6szetfdldlliben. Ecclest f6leg az agy €s a tudat kapcsolata 6rdekel-te. az hogy a gondolatb6l hogyan lesz tett. milyen oksegi kapcsolat vantudatunk €s agyunk kdzdn. Mig Rhine dgy v6lte, hogy rudarunk vala-mif6le nem fizikai (azaz fizlkai ismererekkel leirharatlan) kajlcs6nha-trsok sor6b6l 6ll, Eccles elveti ez!. Szerinte az agyban lejdrsz6d6 ese-m€nyek objekliv fizikai tdrt6n6sek, 6s a gondolkodds, az akarat vala-mjlyen m6don tetten 6rhetd az agy neuronjainak mrlkddds€ben. A tudat6s az agy kdz6tti kapcsolatot a pszichokin6zisben kimutathat6 hat6sokokozz6k. Ebben az esetben az 6l6l6nyeknek az 6let fenntartdNehozsziiksdges mindig fellelhet6 energi6j6r6l van sz6. Ez a hatds nemcsakaz embem6l, hanem mind€n 6l6l6nyn6l valamil!,en formdban 6s meny-nyis6gben megtaliilhat6. E n6zet hivei azt valljik, ha ez az energia ki-keriil az agyb6i, akkor a tudat m0kitdds6ben zavarok elhak be. Arramrir l6ttunk p6ld6t, hogy bizonyos rudatzavarck mindig et6fordulnakprekognici6 kdzben, 6s arra is, hogy prekognici6har6sr legegyszerrib-ben hipn6zissal lehet el<idllitani, de mindez nem visz kcjzelebb a mes-oldd\hoz. merl e,/ a megfogalmaTd\ mdg mindig rdl.dgosan ;ltaldnos;sellen6rizhetetlen, nem defini6lja ajelens6g fizik6jdr, s dtl€€ker sem ada m6r6seke. Nem vdaszol arra, hogy vajon a pszichokin6zis kiziir6laggondolkodasi folyamarnal jelenik-e meg, vagy mds formdban a biol6-giSban 6s fiziol6gi6ban is sziiks6g van 16, esetleg csak a term6szet kdl-csdnhatdsait ir6nyitja, befolyisolja valamilyen m6don.

264

PSZICHOI0NIAS

BlotdotAl FoIYAMAT

MiutAn j6 n6hrny esetben felfigyeltek arra, hogy a pszichokin6zis erds-s6ge ftlgg a l6gds erdsseg6t6l, a pulzusszemt6l, tdbben ma is rigy v6lik,hogy ajelens6g normAlis biol6giai folyamat, s nincs kapcsolata a tudat-tal. John Eisenbud [26] v6lem6nye szeint ezt a k6ts6gteleniil kiil6ncjsjelensdg€t ugyanolyan tdrv6nyek befoly6soljeL rnint az osszes szok6sosbiol6giai folyamatot, az 6letet vagy a hal6lt. OMr nem az agy 6s a tudarm(kdd6s6ben kell keresni, hanem az €l6l6ny€k sejtjeib€n. (Sajnos. ez azelkdpzel6s sem tdbb egy iidein6l. nehezen tesztelhet6 hipot6zis.) A mSsikprobl6ma, hogy nemcsal az €l<j, hanem az 6lettelen folyamatokndl ismegjelennek ugyanezek a hat6sok. peld6ul a giimbvilldm eseteben.

A PSZICHoKNEZIS T,'INT A TTRMfSZETBEN tfTEZd sz[ff5T26 ER6J. Rush [27] velem€nye szerint a pszichokin6zis nagyon sok hasonl6-siigot mutat a kvantumfizika folyamataivai. Szerinte a prekognici6csak befolyisol bizonyos helyzeteket akkor. ha egy-egy folyamatnaktdbbt€le eredmdnye is lehet. Fdleg a v6letlenszert folyamatokn6l -pdldiul kockadobSldsnll - igaz ez. Az elk6pzel6s szerint tehdt apszichokin€zis oem valami energetikai jellegii kdlcscjnhat6s, hanemaz ismert fizikai energiakat szabdlyoz6 mentdlis kapcsolat. Ez a v6-lem6ry tdbb ponton is vitathat6, mivel nem mondja meg, mi a term6szete ennek a kdlcsdnhatiasnak, s milyen m6don befolyisolja a fizikaienergi6ka.. Csal a hatiisr6l sz6l, an6lkul azonban. hogy defini6ln6 fi-zikai term€szet6t, ez6rt kis6rlereket sem lehet v6gezni ilazolls'ra.Hasonl6 elkdpzel6sekel dolgozotr ki Evan.Haris Walker [28], aki akvantumtechnika fogalmaival 6nelmezte a pszichokindzist. Azt 6l-lftotta. hogy a tudat a m6g elddntetlen folyamatok, az .,illaporvekor"iisszeoml6s6t irdnyitja, s igy befoly6solja a folyamarokat.

Hasonl6 elkdpzeldsek sziiletrek arr6l is, hogy mi6rr h6l le a tevegdnagy erejrl pszichokin6zis megfigyel6sekor. Egyes elk6pzelesek sze,rint a levegri lehril6se szabaditotta fel az energi6t, ami mozgatni tudtaa t6,rgyakat. Ez a n6zet azonban megint csak vitathat6. mert egy tdrgylebegtet6s6hez nem kell kiilttnitsebb energia, a hideg szdl jelenl6temdgis dlland6an erczhet6 Te66t ez az elk6pzel6s sem alkalmas ana,hogy a jelens6g meg6n6s6hez kdzelebb vigyen.

A ?sztcHoKNfzrs MINT szEMfryrEtEN t(ozMrKus [NERcrATal6n ez a legr6gebbi elkdpzel6s a jelens6gek malyar1.J' ttua. paru-celsus, Messmer 6s Reichenbach ilyennek gondolta az egesz koz-

265

TI1O(ZATOS SR6K?

moszt ithat6. mindeniitt jelen lev6 energi6t, melyet egyes emberek atiibbiekndl jobban tudnak hasznositani. A hangzatos elk6pzel6stazonban semmilyen megfigyel6s, kisdrleti bizonyit6k nem temasztjaal6. (Nem is besz6lve ar6l, hogy sohasem tdrekedtek arra, hogy va-lamikdppen definidljdk 6s Ksdrlettel igazoljdk 6llitdsaikat.)

A PSZICHOKNEZIS MINT MEGISMERHETITLEN TOLYA}I{I

Tdbben felvetett6k - 6ltal6ban filoz6fusok -, hogy ez a jelensdg vagyjelens6gcsoport alapvet6en megismerhetetlen annak ellen6rc, hogyszemos megfigyel6s igazoljal€t't. S. E. Braude. amerikai filoz6fus vdlem6nye szerint a jelens€gek ugyan csoportosithat6k, de alapvet6ennem ismerhetdk meg. Nem az a fbntos. hogy hogyan, milyen form6banjelenik meg a pszichokindzis, hanem az, hogy mi6rt. Am ez a gondolatsem vezet a megoldeshoz. Braude maga j6l ismeri a jelensdSeket,kiinyv6t a kdvetkez6 szavaklGl kezdi: ,,Egtre in6bb evgedetlen va'gJok a k tat6i tdrmdalomtnal Anlikor a parapszichol'gia bi.otltttl'kait kezdtem viztldlni, mdg azt hittem, hogy a. intelligencia erds fegt-ver a rossz elleni harcban, 6s tud6s ko\Agdin (kiilijndsen a flo..jliA'ban as a tem4szettudonuinyban) elkbtelezettek az igazsdg felfedezdsi're. Azt gondoham, a kutat6k driilni fognak, ha megtudjdk, ho$' t4.)ed-tek, feltlve, hogJ ez a felismerls kihelebb viszi 6ket ciljaikhox. Mostmir tudom, hogy mennlire ah) voham! Mi6ta a parapszichol6giaiadatokat tanulrui8ozom, sokkal t(ibb intellektuilis gldrctsdggal AscsaLlssal taldlkoaarn, mint amit ralaha is lehetsdgesnek gondoltam.laittam, hogy ki,AI6 kutatujk jelentZkenJ k'pessAgeiket is iigJessAg ketarra hasadljdt" hogy elkeriiu4k a isztessAges vizsgdlatokat. "

[29)

A PsZIcHOKINEZIS MINT ]4 Fc I1ATANOZH,\TO P\RAMETERTK]GLLEiRHAT6 FIZIKAI F0LYA}',{T

E kdnyv szerz6je ^zonban amellelt t6r ldndzs6t. hogy ez ajelensig sza-bdlyos fizikai folyamat, meg6(het6 6s modellezhet6, Ks€rleti riton el-len6rizhet6. A legtdbb parapszichol6gidval foglalkoz6 pszichol6gusm€lyen ellenzi ezt az elk6pzel6st, 6k rigy v6lik, hogy minden alapvet6-en a pszichol6gi6hoz tartozik, hiszen a vilagot 6rzdksze einken, gon-dolkodSsunkon keresztiil 6rtji-ik meg, teh6t els6rendii ^z emberi 6ne-lem, gondolkod6s meg6rt6se. A fizikusok ezzel szemben a lehet6 leg-egyszerijbb elemi alapokb6l kiindulva dpitkeznek, 6s egyrc bonyolultabb folyamatokat pr6b6lnak Ieimi a kis6rletek. kiilijnbitz6 elm€letek 6sa matematika segitsdgdvel. Bdr mindk6t megk6zelit6s egyszerijsitesek-

266

PSZICItOt0NXZIS

hez vezet, a pszichokin€zis jelens6ge meg6nhet6, 6s kis6rletileg is el-len6rizhet6- Mir v6zojtuk az eddigiekben, hogy a legegyszeriibb ese-tekben (a tdrgymozgatdsokndl) milyen effekusok l6pnek fel, hogyanleher megmagyardzni a t6€yak mozg6s6t, a f€ny- 6s hangjelens6geket.

KisiRrETr ErrENriRZis

A MICOLD,{S ..K],ZNfr." vAr\

Azt mer lattuk, hogy a tirgymozgatds 6rint6s n6lkiil, j6 megvil6git6s-ndl is el6id6zhet6. Ldtrehozhatja egy egy ember is, azaz nincs sziik-s6g csoportra, 6s az asztaltdncoltates egy€b kiils6dleges kell6keire.

Crookes is, 6s a cseh m6r6sek is an'61 gytiznek meg, hogy ez a je-lensdg j6val gyakodbb, mint gondoltuk volna, de eltaldban gyeng6n.alig dzdkelhetden jelenik meg. A tapasztalatok szerint a hatds el6id6-zes'hez nemi 6nszuggeszti6ra sziiks6g van, eros koncentrildsra 6snyugodt kd ilm6nyeke. A hatSs tiibbnyire impulzusszeril, csak rdvidid6tartamoloa l€p fel, fiatalabb korban nagyobb val6sziniisdggel fi-gyelhet6 meg, mint id6sebb korban. A jelens6g akkor alakul ki, haegyszene k6t kiildnbitz6 hates jelentkezik. Az egyik mdgneses jelle-gii, amely az anyagszerkezeti vdltoz6sokat id6zi el6 (p6ld6ul erdsenmegndveli a testek elektmmos vezet6k6pess6g6t). Ez a hat6s az em-beri testt6l n6hdny centim6terre mdr me&jelenik. (Erre tcjbb peld6t islettunk Kulagindnel, vagy Tomczykndl, de Home-n6l is.) A hatSstnem gdtolja teljesen a lezan t6r, de er6ss6g6t csdkkenti (aiogy a fer-rom6gneses anyagok 6my6kolj6k a m6Bneses teret).

A mdsik hat6s elektromos 6ram jellegii. Sz€ls6s6ges esetekbenolyan nagy mert€kli lehet, hogy erds bels6 fesziiltsegeket okoz azanyagban (Maxwell-fesziilts6g). Emiatt tdrgyak robbannak sz6t, l6ny-jelens6gek alakulnak ki, elektrosztatikus hiites 6s elektromos sz€lhadsjelenik meg, hangeffektusok keletkeznek, de l6gl6nyegesebb ismerte-t(iele. hogy az elekfiosztatikus hatdsok miatt vonz6 vagy taszit6 enikl6pnek fel. Ezt az iamot viszont Ieziin terekbe nem tudjuk bevezetni.

A pszichokindzis, azaz a ket hat6s egyiittes fell6pdse mechanikaier6 me&jelen6s6vel jdr, ami m6rhet6. Atlagos esetekben csak kis er6k6brednek. Ugyanigy, mint a h6l6gballonnel. ahol kicsi az er6 srlriise-ge.6ppen ez6n nagy t€rfogat kell ahhoz, hogy l6thar6 erdhatas jelen-jen meg (azaz a ballon a levegdbe emelkedj6k). Ez dz er6hates azon-ban a h6tkijznapi dletben csak egy kiiszdbszint feleft 6szlelhet6. Azasztaltancoltatiiskor p6ld6ul ennek az er6nek le kell gy6znie az asztal

267

TITOKZAIOS [R6I(?

srilyerej6t (vagy ha kisebb t6rgyak mozognak sik felijleteken, akkor asfrl6ddsi er6t) ahhoz, hogy a mozg6s lethal6 ]egyen. Ezdrt olyan m€-rdst kell tervezni, ahol ez a mozgds kis er6ndl is megindul.

A m6r6sn6l, a jelens6g demonstrSldsdnal a k6vetkez6k a kdvetel-mdny€ink. Az eredm6nyeknek sok embem61, ism6telhet6 m6don kellmegjelennie, bir azt nem v6rhatjuk el, hogy mindenkindl, mindig ritg-zithet6 legyen, hiszen a megfelel6 6nszuggeszti6, az eqeszsegi 6ll^'pot, a gyakorl6s hiiinya, vagy a f6lelem nem mindig €s mindenkin6lteszi lehet6v6 ajelens6g kialakuldset. Az eredm6nynek egy6rtelmffenkimutathat6nak kell lennie. Ismemiink kell a m6r6st zavar6 t6nyez6kjelleg6t, mdrt6k6t, 6rt6k€t. A hatesnak dokumentiilhat6nak 6s szemi-tdssal nyomon kitvethet6nek kell lennie. (E7-€( nem haszndlhat6k adob6kock6kkal v6gzett kis€detek.) A ,.t6ncol6" asztalnak pedig 6lta-ldban tilsigosan bonyolult a geometriaja,6s tijbb ember vcsz rdszt akis6rletben, igy neh6z kimutatni az egy-egy ember 6ltal gedesztetter6ket. A m6r6snek olcs6nal, egyszeriinek 6s megbizhat6nak kelliennie. Blv6rhat6, hogy olyan (j, eddig nem ismert hatiist demonstrdl-junk. melyet eddig mdg nem pr6beltak ki. de a mdr megfigyelt ered-m6nyekkel6sszhangban van 6s az azokban felleihet6 elveke 6pit.

A MfRls KuTErEzfsEC6lszeru, ha a m6#s sordn hasznelt drgy folyaddk, a kis bels<i srirl6-d6s miatt. mert igy kis erdk eset6n is k6nnyen 6szrev€het6 nagy el-mozdul6s keletkezik. C€lszerii tovdbb6 forg6 mozgast vdlasztani.men az egymds ur6ni gyenge erdimpulzusok hatesai dsszegz6dhetnek. s a tfgy nem tiivolodik el a kis6rleti alany ujjaitdl. mint p€iddulKulagina kis6rleteinel. Miutdn alapvet6en egy elektromos 6s egym6gneses jellegLi hatds.6l van sz6, hasznos, ha ezek egym6ssal val6kapcsolar6t haszn6ljuk ki a m6r6s sor6n. A kis6rleti fizikdban ismer-jik az fgynevezeit Lorentz-er6t. amikor ̂z egymdsra merdleges elek-tromos 6s m:igneses t6rben egy elektromosan tdltijtt r6szecske a k6tr6rre mer6legesen mozdul el, a re6 hatd er6 pedig az elektrcmos 6sm5gneses t€r ir6ryiira merdleges Iesz. (L6nyeg6ben az dsszes villany-motorban ezt az elvet haszneljik. A legels6,,motort" m6r Faraday isismerte a mill sz6zad harmincas 6veiben.) Ha felt6telezziik, hogy akeziink katrijl egy elekromos 6s egy mdgneses t6r is kialakul. aktor -ha ezek egymSsra merdlegesek - olyan mechanikai er6hatds jiin l6tre.amely a folyad6kot mozgdsba hozhatja. Ha a folyad6kot egy hengerbetesszijk, a Lorentz-er6 kdrbe-ktjrbe hajtja a folyad6kot, igy viszonylagegyszerii m6don mutathaduk be ajelens6g l€tezds6t.

268

PSZICHOI{IN'ZIS

Ezek szerint p6ldiul a Petri-cs6sz6be helyezett viz fiil€ t6ve kezijnket,a viz koncentrdl6s utdn forgdsba jiin, ha iobb 6s bal keztink ujjaiegymSsra mer6l6gesek. A 2Aa, b, c 6b:|6n ldthat6 m6don ez kdnnyenel6rhet6. De nem kezd el forogni a viz, ha a 22ld ibra szerinti alakbantartjuk az ujjainkat. A jelensdg sikeres bemutat6s6nak egyik feltdleleaz, hogy ujjainkat mereven tartva dsszeszoritsuk, 6s kdzben er6senkoncentrdliunk. A m€r€s sor6n a keziink nem ddntheli sem a Petri-csesz6t, sem a benne 1ev6 folyad€kot. A csdsze felett n6hdny centi-m6terre kell tanani a keziinket. Egy Petri-csesz€t vagy ahhoz hasonl6alakd tilat csaknem sziniiltig kell megtdlteni vizzel, majd ennek fel-szin6re k6t kis darab aluminiumf6li6t kell helyezni. Ez egyiitt mozoga vizzel 6s mutatja, hogy a viz milyen idnyban halad, mekkora a fel-szinen a sebess€ge. Hosszabb-rdvidebb koncenr6ci6 utdn a 22la, b. ciibriin bemutatott kdztartdsok segits6g6vel. ha valaki nem fdradt, emideges, a jelens6g l6trejiin.

ERIDM6NTK

304 kbz6piskol6i vtgezte el ezt az egyszeni vizforgat6si kis6rletet, el-Ien6rziitt kdriilm6nyek kitzattt [30]. Keziik 6s a vizet tartalmaz6 Petri-cs6sze egy iivegdoboz alatt volt. igy kiils6 l6g6ramlat nem befblyesol-halta a folyad€k mozgdsit. Az ercdm6nyt filmen 6s f6nyk6peken draj-kitettiik meEi. A m6r6scken mindigjelen vok egy kis6rletvezet6 is.

Olyat eset egyszer sem fordult el6. hogy azonnal megmozdult volnaa folyad6k. Egy-k6t percet mindig v6mi kellett ana, hogy az dsszponlo-silds sikeriiljdn.6s a mozgiis elinduljon. Ha a kis6rlet nem sikenilt,ijabb r€sztvev6vel folyral6dott a munka. Sikeres Ksdrlet eset6n legfel-jebb egy k6t percig tMott a mozgds, ul6na megdllt. kifAradtak a r6szr,vev6k. A 304 esetb6l mindcjssze egyszer fbrdult el<i. hogy egy r6sztvev6hdrom percig tudta forgatni a vizet. de roviibb 6 sem birla: elfrradt. Az am6r6s szimitott eredm6nyesnek. melyben a fblyad6k maxirnrlis szdg-sebess6ge el€fte vagy meghaladta a 15 foupercet. (Ez az 6rtdk ugydnismintegy kdtszer akkora, mint amit m6rcsi hiba okozhat.)

A m6r6sekben herom kijlitnb6z6 kdz6piskola di6klai veuek r6szrAz elso csoponba 93 humdn tagozatos gimnazisra kerilh, tdbbs6giikldny volt. A diiikoknak legaldbb egyharmada sikefesen vette az akaddlyt 6s kcjziilijk tdbbnek sikerijh 360"-os fordularor is el€rnie, azazEljesen kdrbeforditottdk a cs6sz6ben a vizer. A kijz6piskoliisok md-sodik csoportjrba 97 maremarika-fizika ragozalos diiik ranozott, rijbb-s6giik fi6. Mind6ssze h6rm6juknak sikeriilr a vizer megforgarni. Kd-ziiliik is kett6 liiny volt.6s readisul csepper sem szereftEk a matema

269

TnoKa{Tos ERot(?

tikit 6s a fizikdt. A harmadik csoportba 114 6tlagos kdz€piskolai ta-

nul6 keriilt. K6ziiluk 23 an teUesitett6k sikeresen a feladatot.

+viF'" ) \

b) E.ekber a. esetekben tiltaldban az 6ranutat6 jdttud'alne?epe.(; Dlozgtisifttry alakuL ki. Ha o kezek eheidez4sAlneEtforditjuk, tnesliotdut a rizforyasi iftinya k.

c) A leqeqJszetiibb ke?tartds.

d) lben k..tatuissal csak aLis, w{ eg\dLtuLAt1 nert Lehet a ri-

22- ^hr^. Ki.taftisok d t i.faryx sntil.

270

FSZICHOI{IN6ZIS

N6h6ny l6nyeges tanulsdg levonhat6 a 304 esetb6l. Befolyrsoljaaz eredm6nyeker az td6jfues. hidegben vagy es6s id6ben a m€r€sekrendrc sikert€lenek lettek, de megfigyelhet6 volt, hogy amint eldllt azes6 6s kisiitott a nap, az eredm6nyek azo nal javulni kezdtek. A csdndis l€nyegesnek bizonyult. Tdbbszdr el6fordult ugyanis. hogy a kdr-ny6ken elhalad6 aut6 zaja, ajt6csap6d6s, vagy a f6nyk6pez6g€p katta-nasa megzavarta a Ks6rleti alanyt. Fontos az is, hogy a r6sztvev6kbizzanak abban, hogy k6pesek a jelens6get el6iddzni. Ez kiiliinijsenj6l 6rzdkelhetd a humiin 6s a re6l tagozatos didkok eredm6nyein. A hu-m6n tagozatosak nem sokat tdr6dtek ajelens6g matematikai 6s fizikaiFobl€m6ival, 6rdekelte 6ket a feladat 6s biztak abban, hogy meg tud-j6k csin6lni. A matematikai-fizika tagozatos r€sztvev6k viszont arr6lfaggattak a Ks6rletvezetdt, hogy mi a jelens6g magyariizata, tiibbennem is hittek benne, azt mondtdk, hogy l€hetetten a jelens6get el6-idezni. A nem tagozatos kdz6piskoldsok eredmdnyei dtlagosak voltak.Figyelerffe m6lt6 esem6ny volt, amikor egy bar6ti tdrsas6g egyik di-6kj6nak sikertilt a Ks6rlet, 6s lelkesed6se dtmgadt bar6taim, s tobbennagyonj6 (360'-os fordulat) eredm6nyt 6rtek el.

Az els6 csoportban miir eredm6nyes tanul6k rijra elv€gezt6k a m6-r6st egy rendkiviil hideg februiiri napon, amikor a kiils6 h6m6rs6klet -20 'C alatt volt. Ekkor senkinek nem sikeriilt a m€r6s, noha a szobdbankellemes meleg volt. Mindenki a hidegre, firadtsegra, kimeriilts6grepanaszkodott. Nem lehetett 6les kijl6nbsdget tenni a nemek kdzdttsem. Csak az javitott az eredm6nyeken, hogy ki mennyire atart, meny-nyire tudott dsszpontosilani.

A folyad6k forg6sdnak ir6nya dltaldban megegyezett az 6ramu-tat6 jirasaval, de senki sem akadt a r6sztvev6k k6ziitt, aki tetsz€sszerinti ir6nyba tudta volna forgatni a vizet. (A tanul6k dbnt6 tijbb-s6ge Eleteben el6szdr pr6bdlta ki ezt a kis6rtetet, 6s egyikiik semhallott r6gebben en6l-) A felk6szit6s egyszerii volt. Minddssze arr6l6rtesiiltek, hogy egy biofizikai kisdrletet kell elv6gezniiik, 6s er6sendsszpontositaniuk kell. Senkinek nem mondtdk meg el6re, hogy ki,mire ijsszpontositson. Csak annyi segits6get kaptak, hogy pr6bdljdkelk6pzelni. hogy egy magas falat kell dtugranjuk. Itt is el6sziir dssz-pontositani kell. majd nekiszaladni, 6s a dijnt6 pillanatban elrugaszkodni. Ez az a pillanat, ahol a forgdsnak meg kell indulnia. A tanul6ktdbbs6ge arra gondolt, amire akart. Voh olyan is kdztiik, aki sike-resen teljesitette a feladatot, noha eg6sz id6 alatt ana iisszpontosi-tott, hogy ne induljon meg a mozges. Akik csak immel-immal vet-tek r€szt a kis6rletben, s nem is koncentrdltak rendesen a feladatra.azokn6l nem sikeriilt a m6r6s.

z7l

ITTOTZATOS EROK?

Bfu az aluminiurnf6lies m6dszer rendkiviil olcs6 6s egyszer( szimoskerd6sre nem kaptunk vilaszt. Nem alkalmas a folyad€ka hat6 er6k

,,feltdrk6pez6s6re", azaz a folyad6ksebess€g eioszldsiinak meghaterozd-siira, s az elektromos ellen6ll6si rendellenessdgek kmutatis6ra sem

ILIKTROK'MIAI MdDvER[tffEL vfczEfi MERESEX

Sajnos technikailag megoldhatatlan, hogy a folyad€k minden egyescseppj6t meg tudjuk kiilijnbdztetni, pedig igy a folyad6k mozg6sdtnagyszeriien lel leheme t€rk6pezni, 6s megismerhetn€nk a mechanikaierdk eloszldsdt is. Az viszont megoldhat6. hogy a folyadek bizonyosr€szeit megfessiik, s igy azok mozgds6t figyelemmel Ks€rjiik Ha va-lamilyen k6miai indikdtor vizes oldatdi haszn6ljuk folyad6kk6nt' aklora sebess€geloszlds a folyad6kban j6 kdzelit6ssel meghatiozhat6 Egyilyen m6dszen mar ̂ z 1950-es 6vekben kidolgoztak, t6szletei a [30]-asjegyzetben talelhat6k. Alapelve az, hogy ha nagyon v6kony platina'dr6tot meritiink az indik6tor folyaddkba, aklor a dr6tba v€zetett iram adr6t kdmy€k€n megvdltoztatja a folyad6k k6miai dsszet6tel6t, savassdvagy ligossd teszi. Ez a vdltozes viszont az indikdtor szin€t vdltoztatjameg. Esetiinkben a timolk6k indik6tor srrgas szinii, ha sernleges, s k6-kes-sziirk6s csapad6kol ad a platinadr6t kdzvetlen kdzel6ben- Ha csakrdvid id€ig, ndhany mdsodpercig adjuk ezt az iramimpulzust ede adr6tra, akkor vikony fest6kburok fogja kifiilvenni a dr6tot. Ha a folya-d€k mozgesbajon, akkor ez a fest6kszdl a folyaddkkal egyiitt elmozdul,leszakad a dr6tr6l 6s kirajzolja a folyad6k mozg6set. Ha k6t. egymSsramer6leges 5tm6r6ben, kijlijnbijz6 magassdga helyezziik ei a platina-d6tokat. akkor az eg6sz folyad6k mozgesaj6l megfigyelhet6. A folya-d6kon 6tbocsdtott dramimpulzus 6rtek6t m6rve a folyad6k elekromosellenrllrsdnak veibzdsa is megm6rhet6.

Ezzel a m6dszerrel is t6bb mint hiromsziz m6r6st vdgeztunk,nagyj6b6l ugyanolyan tapasztalatokkal, mint az el6z6. egyszeriibbm6r6sn6l, csak itt a s€bessdgeloszlds r6szletesebben rajzol6dott ki. Azeredmdnyek egy r6sz6t filmen rdgzitettiik, kisebb r6sz€t fekete-fehdrfdnyk6peken (23. iibra). Fontos informaci6kat ad a sebess6geloszl6s.men egdszen mds sebess6gmez6 alakul ki akkor, ha a folyad6k bel-sejdben is hat er6, 6s megint mds, ha csak a folyad6k felszindn. A fo-lyadikra hat6 er6 dltal6ban a teljes t6rfogaton, vagy ennek egy rdsz6noszlik meg,6s nem kizr4r6lag a folyad6k feliilet6re hat.

sikeri.ilt megm€mi a folyaddk elekromos vezet6k6pess6g6nek nci-veked6s6t is. azt a rendelleness€ger, amit szili6rd testeken mdr eddig istdbbszdr tapasztahunk. A ndveked6s 6rt6ke a legiobb eselben kijriil-

PSZICHOIONEZIS

beliil 10-157o volt. Ez azt jelenti, hogy a fest6 6ramimpulzus 6rt6ke10-157o-kal n6tt meg az6rt, mert csdkkent a folyaddk elleniillesa. Ezaz ellendlles-csdkkenes azonban azokon a helyeken sokkal erdsebbvolt, ahol a mozgds megindult, mig azokon a helyeken. ahol a folya-dek nem jcjtt mozgdsba, €rt6ke j6val alacsonyabb maradt. Ez a hatiissokkal pontosabban is m6rhet6 lehetne, ha kiildn dranri(itrijke lennekapcsolva az tisszes festd elekr6da. De a kis6rletek betiltisa miatt er-re a k6s6bbiek sorin m6r nem ad6dott tehet6s€q.

23. ibr^- E$ kist ctsoro.at e?rikkepe, a ikor a vi.en lebeedi'liAk mo.-s.isdr6t 90 ndso.lpercen dt folratnatosan k,s.nLrck feh,iteLek. A Niat'org.isniax a ftlitik kApe hoss.n, eb os6da

c:tik.

ELTENdRZd rds[RrET[(Term6szetesen felmeriilhet a k6rd6s, hogy nem mdresi hiba okozta-e afolyad6k forg6s6t, vagy nem valamilyen rermikus, elekromos. esetlegm6s hat6sm vezethet6-e vissza a megfigyelt jelens€g? A legval6szi-niibb mdr€si hiba a termikus hiba, azaz a k6z meleg€b6l ad6d6 l€g-iiramlat hatdsa. Ezr a feltev6st rcjbb ok miatr is elverheljiik. Az iradofih6 mennyis6ge, s az emiatt keletkez6..sz6lmozgiis" elscisorban a k6z dsieveg6 kdzti h6m6rs6kler,kiiibnbs6gb6l 6s a k6? ieliiler6nek na$-sii86-t6l fiigg. (R6szleteket l6sd a [30]-ban.) A m6r6sek sordn nem ral6ltunk

TITOISATOS EN6K?

dsszefiigg6sl a kdz h6m6rs6klete, a k6z merete 6s az eredmeny kdzdttl a

kisebb kezii, alacsonyabb, mintegy 330-os teny6rh6m€rs6kletti lenyok

isjobb eredm6nyeket produkdltak, mint a nagyobb 6s melegebb tenye-

fl.i fi6k. Ebben az a figyeleme m6lt6, hogy semmilyen kapcsolatot nem

tal6ltunk a teny6r homdrs6klete 6s a forgds men6ke kdzdttA folyaddk feiszindn, majd k6s6bb tdrfogat6ban megfigyelhet6

forgisok 6s drv6nytdsek nem idezhet6k el6 termikus m6dszerrel' mert

d €nyes dramlis nem alakulhat ki az iivegdoboz alatt. A h6m6rs6klet

befoly6siit ellen6rz6 kis6rletek sor6val vizsgdltuk Aluminium- 6s 162

lemezb6l k6z alakri dobozok k6sziiltek s ezeket fon6 vizzel tdltdttiik

fel. 45 'C-os feliileti h6m6rsdklet eset6n a folyad6k felszin6n lebegdsebess6gielz6 markerck szdgsebessege max 4 fok/perc volt.40'C-osfeliileti h6m6rs6klet eset6n pedig csak 2 fok/perc. Ha a dobozokon v6_

szonb6l k6sziilt r6teg volt, melyen keresztijl a viz pSrolgott ugyan[gy,

mint a k6zn61. akkor sem emelkedett a folyad6k sebess6ge 4 fok/perc,fiit€. Enn6l valamivel magasabb €n6ket m6rtiink' ha a kezeket helyet-

tesit6 dohozok h6m€rseklete nem volt azonos Ha 15 'C-ot-is el6n ah6m6rsdklet-kiiliinbs6g, a szdgsebess6g akkor sem haladta meg a 6fok/perc 6n6ket (6s ekkor is csak periodikus mozges, 6s nem 6lland6forg6s keletkezet0. Ez volt az ellendrz6 kis6rleteknel meste$dgesenel6dllithat6 maximdlis 6rt6k. Ez6rt ennek k6tszeres6t vettiik, mint mi-nimelisan teliesitend6 6rtdket; feldtlitottuk a l5 foUperces szogsebes-s6get mint a sikeresnek min6sitett vizforgatds felt6tei6t

A kisdrletek sordn megn6ztiik, hogy a k6z mozgdsa, rezg€se okoz-hat-e forg6st. Azt taleluk, hogy puszt6n a k6z rczg€se segits6gdvelforg6s nem idezhet6 el6, csak abban az esetben, ha a kdz l6that6'nagym€fi6kil kaszdl6 mozdulatokat tesz. V6geztiink olyan ellen6rz6m6#st is, ahol a kezet gumikesztyiivel helyettesitettilk, amibe fon6vizet tiiltdttiink. (A 24la 6h6n lrthat6 ez az elrendez6s elektrok€miaifest6si m6dszenel dsszekapcsolva.

Elvileg elk6pzelhetd az is, hogy a fdld gyenge geomagleses ter€-ben l6trejdv6 magnetohidrodinamikai effektus hat6sdra jon forg6sba afolyad6k. Ennek ellen6rz6s6re szdmitesokat v6geztiink, s ahol felt6-teleztiik, hogy a k6t k€z a folyad6kba 6rhet, olyan er6s egyenituamotbocsdtottunk 5t, ami mrir silyos sdriil6seket 6s b6nul6st okozhatottvolna. Ebben az esetben is a folyad6k maxim6lis sebess6ge mind6sz-sze n6h6ny tizedmillim6ter percenk6nt, ez6rt ez a megfontolSs is nyu-godtan kizdrhat6. A m€r€sek sorin azonban az ujjak nem 6rhetteksem a folyaddkba, sem a Petri-cs6szdt nem 6rinthett6k, igy ez tovdbbikizdr6 indokotjelent. A gyakorlatban nem taleltunk olyan hibaforr6st,ami a m6r6sekn6l megfigyelt nagysrigtl 6s j elleg( eredm€nyeket a mrr

274

PSZICHOKINTZIS

ismert hatdsokkal magyardzhatta volna. Igy azt a felt6telez6st fogadtuk el, hogy a folyad6kmozgAst pszichokin€zis okozta.

z) A I i. td tfogat.inak nagfobb r[s.!b?fi no.gon.

b) A t iz csak a. ujjak ktiri)l bnen ett.

24.6br^, KAt eLektroklmiai elwn alapul6 sik?rcs kisirlet ercdntn\e: a i.tn Li s - n.i s nd dan no zgo u.

TTTOXZATOS tRO&

tr4,1s MERr4sr ErJ,lRAso(Nemcsak folyad6kmozgAssal, hanem sziltud testek segits6g6vei iskimutathar6 a pszichokinezis h^tesa. Robert Pavlita (aki

a fefi\-hajlitdssal foglalkoz6 fejezetben mtu sz6ltunk) k6t ilyen k6sziil6ketis kifejlesztett. Az els6t biomotomak nevezte el. Itt egy kfppalistalaki aluminiumlemez forog, amikor kez€t a motor k6peny6hez te_szi. A k6z ilyenkor mozdulatlan. A hlppaldst maximalis fordulat-sz6ma percenkdnt mintegy 15 fordulai. Egy m6sik k€sziil6kn€1, egyacdltdmbre helyezett i nytff jitn forgdsba. ha a tdmbbe rakott csa-varokat megfelel6 m6don, koncentdlis mellett forgatjuk. Ha a tdmbnincs feltdltve igynevezett bioene.gidval. akkor hiiiba is forgatjuk acsavarokat, az irinytii nem mozdul el. Ugyanez t6rt6nik, ha a m6rfelt6ltdtt gener6tort l8oLkal elforditjuk. Ebkor ugyanazokat a csa-varokat ugyanrjgy elforgatva az ifinytii alig t6r ki. Altalrban egy k;pihent, j6 kondici6ban lev6 embem6l az ir,inytt kileng6se egy oldalrael6rheti a 30-35'-ot is, mig ugyanenn6l az embern6l faradt Sllapot-ban a kitdr6s legfeljebb 5-10' lesz. A k6sziil6ket fiigg6leges tenge-lye kdriil 180'-kal megforgatva ez is minddssze 1-2'-ra csdkken.Mivel ezeh6l a berendez6sekr6l r6szletesebb lefuas 6s m€r6ssorozatmeg nem k6sziilt, tovdbbi r6szleteket nem tudunk ki;zijlni, de mind-k6t kesziil€k meglehet<isen egyszerri 6s nem tafialmaz sem miigne-seket. sem elektromos alkatr6szeket.

216

YII. nfszA xrvfrm cYENGiTT A szA&irYT

XX=?XY=Qilo o

)

o

t ) )a a a

XX= QXY= ?

TITOXZZITOS EROI{?

Minden korban volt valamif6le elk6pzel6s ar6l. hogy mi hatiirozzameg a sziiletend6 gyermek nem6t. Indidban a csillagok befolydsdt tar-roltdk ddnt6nek. a gcjrdgok szerint a f6rfiak szexu6lis bevess6ge volt al€nyeges, a kinaiak hite az istenek dont6s6t i6tla ebben a k€rd6sben.A genetikusok vdlem6nye 1959 6ta az volt, hogy az embern€l 6s a ge-rincesekn6l az Y-komosz6ma jelenl€te a ddnt6. mig a gerinctelenek-n6l az X-komosz6m66. Az emberi embri6nel az X- 6s Y-kromosz6mdji petesejtekb6l firik fejl6dnek, mig az Xx-komosz6miljI petesej-tekb6l l6nyok lesznek. Emiatt gondollek, hogy valahol az Y-kromo-sz6mdban.kell lenni a miisodlagos f€rfi nemi jelleget meghataroz6 g€neknek. Am 1981-6en Dafid PaSe genetikus 6s munkatiirsai olyanf6fiakra tal6ltak, akiknek XX- (eh6t n6i), 6s olyan n6ket. akiknekXY (azaz f6rfi) komosz6m6i voltak. igy az eddig biztosnak v6lt elk6pzel6s osszeomlott. Ezek a f6rfiak €s n6k eg6szs€gesek. viszont ter_mdketlenek voltak. Talzin minden hriszezredik emberndl fordul el6ilyen rendellenessdg, s ez a kev6s sz;imi kiv6tel r6vezetheti a kutat6-kat arra. hogy mi az igazi ok a szijletend6 gyermek nem€nek kialaku-ldsakor. Kdnnyen lehet, hogy valami m6s a megoldds, mint amit ed-dis hirtiink.

Erdemes-e odafigyelni azokm a jelens6gekre, melyek nem illenekbe j6l bevdlt. haszn5lhat6 fogalmainkba? Erdemes- e a kiv6telekkelfoglalkozni a tudom6nyban. kijldnosen akkor, ha ritken fordulnakel6? A kutatiis gyakorlatSban sajnos sokszor kirekesztjiik a kiv6teleke!.s igy pr6b6lunk iiltal6nos 6rv6nyri szabiilyokat megfogalrnazni. A ter-miszettutlomdq,ban minAl 6bb a kiyitel, anndl g:-engibb a szabdly.A tudominytiirt6net tapasztalatai szerint sok l6nyeges, Iij dolog szii-letett a kiv6teles, a,,rendellenes" vizsg6lat6nel. A kiv6telek meg6rt6selehet6v€ teszi az iiltal6nosabb osszefiigg6sek felismer6s6t [2].

A parajelens6gek tipikusan magukon viselik a ,,kiv6telek" dsszessaj6tossdgdt. A kiv6rclek tanulm6nyozdsdnak mdr eddig is sokat kaj-sz6nhetett a tudomeny, s igy a gyakorlat is. J6l ismert p€lda erre a g6-

218

A xlvtfil GYENGiTI A SZAB,IJ,YI

zok vonalas szinkepe, vagy a radioaktivitiis. A mflt sziizad v6ge fel6mdr nagyj6b6l kialakult egy el6g j6l haszndlhat6 fizikai vildgkdp, deabba nem illettek bele p6ldeul a giizok sugiirzi4sier6l kapott kis6rletieredm6nyek. Platuck 1900-ban taliilt rii a megoldiisra. Azt javasolta,hogy tekints6k igy, hogy az energia csak apr6 adagokban, kvantu-mokban sugdrz6dhat ki, nem pedig folytonosan. V6lem6ny6t dltal6-nos meg nem 6rt6s 6s 6vekig tart6 hosszli csdnd fogadta. Nem illeftbele a kor termdszetrdl alkotott felfogd.iba.

Becquerel is hi6ba velle 6szre, hogy az ur6n-szurok€rc megfeketitia fot6lemezt. Mdg hosszi id6nek kellett eltelnie. afiig ̂ Curie hdzas-p.ir" sok munkiival, rengeteg neh6zs6ggel megtalilta a radioaktivitds

JelensegeL Lenad es Crookes is felfedezhett6k volna a rdntgensugir-ziist, men mindketten 6szrevett6k, hogy a fot6lemez megfeketedik avrkuumcscjvek kdrny€k6n. Azonban mindketten a lemez hibdjriragyanakodtak, s nem ij fizikai jelens6ge. A lemez megfeketed6se (akivdtel) nem keltette fel kell6k6ppen 6rdeld6d6siiket - a felfedez6sRdntgenre maradt.

A mdioaktivitds jelens6g6nek feltfudsa ezutiin 'ijabb 6s ijabb fel-fedez€seke vezeretr. Rutherfoftl a radioaktivitiis segits6g6vel l9l l-ben fedezte fel az atommag l6tez6s6i. Ezt az eredmenyt I9l I mejus6-ban tette kcjzz6. Aki arra gondol, hogy ez a bej€lent6s bombak€ntrobbant a fizika vildg6ban. ^z t6ved! Rutherford kortdrsai sok6ig nemvettek tudomdst az atommag l6tez6s€nek vildgos kjs6rleti bizonyit6-k6r6l. Hozzeszoktak ahhoz. hogy az atomok belsej6re vonatkoz6 el-gondoliisokat ne fizikdnak, hanem inkiibb metafizik6nak tekints6k.Magiit6l 6rtet6dd€n elzirk6ztak minden e reriiletre vonarkozd kijelen-t6s elfogaddsa el6l, mely 6vsztiadokon keresztiil a filoz6fusok 6s asarlat6nok teriilete volt. (M6g meglep6bb, hogy maganak Rutherford-nak is j6 n€hdny 6v kellett, amig r66bredt felfedez6se tudom6nytiirr6-neti fontossiig6ra. )

Ha ij dolog sziiletik, az dltaleban nem egykiinnyen 6rthet6. Free-man D)tson [3] ily ir en6l: ,,Amikor a fiziktibafu ralami szokatlan ldtnapyibgot, az bizonyosan bekje.etbn As .ayarba ejt6 alakban iele-nik, neg. A felfedez6 maga is csak fdlig itti. mindenki mds szdmdrapedig rcjllry lesz. EgJetlen ebniletnek sincs reminye a sikerre, amelynem ldtszik 6riibnek az els6 pillantdsra."

Ismeretes p61ddu1, hogy az elektrodinamika megteremt6je,James Maxwell hosszf ideig iiladozott azo\, hogy az elektro-dinamikdt visszavezesse a mechanikdra, koriinak alapvet6 tu-domrnydra. Mindenf6le fogaskerekek, szijritt6telek, tengelyeksegitsdg6vel pr6bAlta modellezni az elekrrodinamiker. Legahbb

279

TTTOXZATOS !ROI(?

harminc 6vnek kellett eltelnie, amig a fizikusok meS6rtett6k aMaxwell-egyenletek l6nyegdt. (Ezuti4n inkdbb azt \rolt nehdzmegdrteni, mi6fi nem 6rtett6k eddi8, s 1ni6rt volt sziiksdS a mec-hanikai modellre.)

L6nyeges t6nyez6, hogy az ij. az 6rthetetlen, a ki\,6telesnek tlin6dolgok meg6rtes6hez nem mindig adottak a felt6telek. Val6szinrilega parajelens6gekkel is ez a helyzet. Ma mig aflzikdban 6s val6szi'niileg a fizikai matematikdban sen Aniink el arra a pontra, ahonna,ra kdrdiskarrel kapcsolatos ijssaes gond eSoldhat6. A kvantum-mechani ka jelens6gei term6szetesen mer Nei'ro, el6tt is l6teztek. denemcsak meg6rI6s6nek felt6telei, hanem a probldma megl6t6nekfelismer6se is m€g dvszdzadokai vriratott magrira. Ujra csak azt kellmondani, hogy min6l bonyolultabb egy rendszer, annil nehezebbmeg6rteni mrik6d€s6t, meglaldlni az ir6nyit6 elveket. ̂"em v6letlen.hogy eloszdr a merev festek mechanik6ja fejl6ddtt ki. is csak hossziid6vel ezutSn dnetdik meg a folyad6kmechanik6L Csak k6sobb sike-rijlt felirni az drvdnyl6 lblyad6kmozgds alapegyenlet6t. megoldanipedig m6g ma sem tudjuk 6ltaliinos esetben. brr az ut6bbi 6vtize-dekben nagy ldp€sek tijrt6ntek- Nem v6ieden. hogy eddig szintecsak fizikdr6l volt sz6. A rerm6szet j6val bonyolultabb jelenr6geir<il, s a biol6gia csoddir6l nem sz6lrunk ebben a r6szben. Kijldn fe-jezeter 6demelne a tudomdnyban felismert kiv6telek 6s furcsasigokfelfedez6s6nek megvizsgilisa. A biol6gi6ban mindm6ig inki{bb azdltaliinos szabdlyok meg6rtds€6rt folyik a kiizdelem.

KrdTELEn, RENDEr.LrNrsstclxRendellenessigeken, anomdli6kon 6ltal6ban a negszokott6l elt6rii je-'ens€geket 6ftjnk. Ez a neghalirrozAs azonban meglehet6sen f6lreveze-t6, mert mageban tbglalja az abnormSlis fogalmdt is. Az anomdliinak,a kiv€telnek iegal6bb hdrom 6nelmez6se van [4]. El6szcjr is azokat akivdteleket soroljuk ide, melyek el6forduldsa biztos. mindig m6r-het6ek 6s bizonyitottak. A biol6gidban ilyen p6lddui az az rllatka,melynek v6r6ben nem vas vagy r€z van, hanem vanddium. A geofizi-k6ban ilyen anomdlia, hogy egyes helyeken a mdgneses tdrer6ss6g ahelyi vasfelhalmoz6des mialt sokszorosa a szokasosnak. A kivdtel az.amit a tudomriny m6g nem magyardzotr meg. Persze itt is kiildnbs6ge-ket kell tenni az anom6lia 6s az ismercden kdziitt. A biol6gusok p6ld6-ul r6szletesen le tudjdk imi egy eg6r ..miik6d6s€t": hoglan mozog, 16-legzik, hogyan em€szt- Azr azonban m6gsem tudjdk, hogyan alakitjaki magdt egyetlen petesejtb6l. cyalsan mondjuk, hogy a meeJermi-

280

A XIvfTU, GYSNCiTI A SZ,IBiLYI

kenyitett petesejt komosz6mdi a DNS lineiiris sonendjdben k6-dolvaa jbvendd felnorr egled rel je. lerrd.dt t"f lalmazz.rk. Altalano.ar el-terjedt n6zet, hogy ha megvizsgilhatn6nk egy megtermdkenyitett pete-sejt molekuljris strukirdj6t, akkor abbdl leirhatnSnk a ]eend6 felndtiegyedet. A genetikai iizenet, az ..6pit6kdvek

', a nagy feh6rjemoiekul6k k6zti rel5ci6k, az cjrcikl6d6s logikeja mind-mind t6rben egydimen-zi6snak bizonyult. Minden egyszerli volt. Az embri6 fejl6d6se sor6nazonb2n nem marad tdbb6 pusztdn lineftis. egydimenzi6s. A biizisok-nak a gdnekben lev6 egydimenzi6s sonendje valalogy meghat6rozzaazoknak a k6tdimenzi6s sejtr6tegeknek az el66llitrsdt. amelyek nagyonponlosan illnak 6ssze azoknak a miir hiiromdimenzi6s szdveteknek 6sszerveknek a l6trehoz6sira, amelyek megadjik egy-egy szerv alakji{t.tulajdons6git 6s viselked6s6t. De hogy ez mik6ppen tdrt6nik. m6gmindig rejt6ly. A biol6gusok hi6ba ismerik r6szletesen az emberi kdzmolekul6ris anat6midjdt, halvdny fogalmuk -sincs anril. hogy az or-ganizmus hogyan utasitja onmag6t a k6z fel6pitds6re, milyen ,,nyel-ven" sz6l, amikor megtervez egy ujjat. milyen elj6riist alkalmaz, ami-kor megninltu egy k6rmdt. Nem tudj6k, hogy hiny g6n vesz rdszt ebben 6s hogyan mukddnek ezek a g6nek 15l. M6gsem tekinljiik anomdlienak ezt a r6szteriiletet az6(. mert itt semmit sem ismeriink-

Joggal tekinthetjiik viszont anom6lii4nak p6lddul a hipn6zist, atobbszem€lyris€get, vagy a haliilkdzeli 6lmdnyeket. Anomdlidnak tekinthet6k azok a jelens6gek is, melyek ellentmondanak eddigi tapasz-talatainkrak. Leggyakabban migis azt nevezzilk anomdlidnak. ami-kor nem ismerjiik a jelens6g magyariizat6t. Paranonneluak nevezziikazokat a termdszetes eredetii jeiens6geket, melyek m€g magyarezaffav6mak. A kifejez6s megalkot6i hangsilyozzik. hogy ezek a jelens6-gek a maguk lertilet6n abeniici6nak, kiv6telnek szrmitanak, de nem aterm6szettudom6nyon kivtiliek. A paranormil jelens6gek kritikusaiazonban ,llanddan bsszekeverik tal6n szdnd6kosan is - a paranor-milt a rerm6szetfcildttivel. (Holott az elt6r6s nagyon fontos, merr aparanormdl kifejez6s kizida a term6szetfdldttit. egy jelens6g nem tar-tozhat mindk€t kateg6ri6ba.)

A paranormdl kifejez6sr tijbb r6szteriiletre bonthatiuk. Beszdlhe-tiink a paranormdl jelens€gek fizikljrir6l, k6mirijdr6l, vagy paranor-mdl biol6giai jelensegekr6l. A gyakorlatban azonban, ha valamilyenanom6li6val taldlkozunk, ritkiin tudjuk eldre, hogy mely rerijlerheztanozik majd. A paranormdl ^zaz a nolmdlison tili kfejez6st nemszabad 6sszekeverni azokkal az anomAli6klal, amelyek pusztdn rirkaesemdnyek, s nelyeknek ismerjiik a magyarrza!6t. Az ilyen hat5so,kal. esemenleker dlral iban abnorm;l isnak ne!e7ri i". ' ig) peldaul eg)

281

TITO(ZATOS ERdK?

k€t 6s fdl m6teres ember abnormiilis, de nem paranormiil, az olyanembert viszont, aki kopoltyival lelegezne 6s megfulladna a leveg6n.k6ls6gteleniil paranorm6lnak nevezndnk.) L6nyeges megjegyezni,hogy egy esem6ny, egy hatds 6nmagrban nem tekinthet6 anom6li6-nak, minddssze azt mondhatjuk el, hogy eddig m€g nem sikeriilt meg-felel6 magyartuatot tallilni rd. A tudomdnyban gyakan tcjbbf6le el-m6let pr6b6lja leimi ugyanazt a folyamatot.6s ezek igen gyakan el-lentmondanak egym6snak, igy pdlddul a prekognici6 l6te komolyprobl6ma a fizikus szdmfta, de 6rdektelen a geol6gusnak. Nem min'den kutat6 6n6kel egy esem6nyt. egy hatdst azonos m6don rendkivii-linek. A biol6gusok p6lddul a tdrzsfejl6d6s tanulmdnyoz6sa soriin arraa kdvetkeztet6sre jutottak. hogy Fdldunkdn az €let igen hosszd, t6bbmillirrd 6ves. A fizikusok ekkor ezt m6g k€tsegbe vont6k. mert nemtudtdk megmagyariizni a Nap ilyen hosszi €letkoriit.

A KUTAT6T Es Az t\o}r.{r (A legtdbb ember szem6ra az anomrilidk csak Sondot oko-aak. melye-ket le&iobb megciifolni vagy elfelejteni. Vannak. aki a rejtdlyt lfi6kbenne, s 6rijlnek annak, ha egy jelenseg megmagyar6zhatatlan; nemakaddk sem megmagyariizni, sem cdfolni az anom6lidk l6t6ti s6t mi-ndl tttbbet fel akamak fedni ezekb6l. C6ljuk inkebb a miszrikusr ke-resni a megmagyariizhatatlanban, mint tudomrnyosan €fielmezhetijvdlaszokat adni. A legeg6szs6gesebb nezet az, afiely az anomSlidtnemcsak kihivdsnak. hanem lehet6s6gnek fogia fel. Az anomdliek, arcndelleness€gek a tudomdnyban mindig fontos forrdsai voltak az el-m6led veltozi4soknak, s ugyan 6vatosan kell 6ket elfogadnunk, demegismer6siikt6l nem szabad elz6'rk6zni. A tudomdnyos kuta!6s sze-mera n6lkiilttzhetetlennek kell tartanunk az anom6li6kat.

A MTTI0RIT _ EcY IVTA MAR ELIOGADOTT fu\ollfuL{A parajelens6gekliel kapcsolaros megfigyel6sek ddnt6 riibbs€g6r6lnem kutat6k tud6sitanak, hanem ,ltalaban - az olykor tdlz6, olykorpontatlan - laikusok. Ezert aztdn 5lland6 gyanf fogadja ezeket azesetleir6sokat. Nagyon sok a pirhuzam az egykori meteorvita 6s a pa-rajelens€gek kdrijli eszmecsere kdziitt. Az6n 6rdemes a meteoritok 16-t€nek elfogadds6t r6szletesebben megvizsgdlni, mert ma mrir semm!lyen vit6t nem kavar, szem6lyes drzelmeket nem s6rt. Tanulsdgai amai napig 6rv6nyesek. (A nevezetes tijn6netmi vitdt Ron Westrumdolgozta fel [6, 7].)

282

A NVTTIL CTTNG'TI A SL{AiIIT

Nehdz pontosan meghat6rozni, hogy mikorra teheto a meteorit-iigyvirej^akkezdei€. James Pr.rr8la. a brit Royal Society lagja, k6s6bb el-ncjke. 1759-ben mrr kiielentette, hogy: ,,A. agbil kdrek mdrPedis nemeshetnek ' . y al6J,,ban ez ink6bb csak egy6ni v6lemdny volt, a meteoritok l6t6nek int6zm6nyes tagadiisa 1772-re !ehet6. amikor a Francia Tu-domiinyos Akad6mia hivatalosan is elutasitofta az 6gb6l eso kcjvek l6l€tA vita ijrakezd6ddtt 1974-ben, amikor egy f€lig amatcir ndmet fizikus.Crlddni, egy kis kajnyvet jeientetett meg a meleoritok l6t€nek bizonyit6kaival. Mdg abban az 6vben Olaszorszrgtlan, Sieniiban is lehullortegy meteorit, melynek hirre bejiira a viligot. A hivatalos reagdldsmindk6( esemdnyre egy6neimrien elutasit6 volt. Chladnit 6s mdsokat is.akik hittek a meteoritok l6tez6s6ben. a hivatalos tudominy azon az ala-pon birdlta, hogy elk6pzel6seik vagy a hivatalos teol6griival. vagy a fel-vil6gosodes eszm6ivel rillnak szemben- l77l ben I B. a€ Ro\. egy me-morandumot kijldo$ a Francia Tudomilnyos Akad6mi6nak. melybenegy rendkiviili meteor-megfigyeldst in le. Le Roy fgy 6rezte. hogy:,,Abban a sok dologban, atnn a.fi..ika feldlel. e$' sem oban tontos, egysen lrdenLi ne] annlirc a Ji|jeLmiinket. ifi a meteorok." Az elsogond azonban az volt. hogy a kdrddses idoben egydltalen nem voh tisz-lii7olr r meteorok di u .rereor rtuk I'"pcsolala.

A meteorokat. melyek nagy f6nyer6vel vildgitva szilguldanak ii alevegcln, sokan Littdk. l6tukben nem k6telkedtek. val6sdgosnak ismer-t6k el. de a meleorilokat mi4r nem. Egysze ien drzdkszervi csal6dis-k6nr vagy csal6snak 6rtelmezt6k, hiszen: ,,kd|ek nem eshetnek aa AB,d1". Alapvet6 maradt viszont az a gond. hogy a meteoritok l6t€nekelismer6se n6lkiil a mr{r elismen meteo{elens6g magyardzatdt semlehetett megadni. A meteorok k6rd6se akkor miir foglalkoztatta a ku-tar6kat. Edmund Haller pene\rl egy cikk6ben kifejtette, hogy ezekszildrd testek. de 6t dvvel k6s6bb visszavonla ezt az 6llit6s6t, mertngy v6lte, hogy 6ghet6 gdzok gyulladnak meg valahogy a leveg6ben.Le Roy t6bbf6le hipot6zisl is emlitett, de egyiket sem fogadta el vdg-legesnek. Ugy trinik. hogy nem ismene a leeso kijvekr6l sz6l6 esetle-ir6sokat,6 maga pedig ilyen feltev6st nem mert megkockeztatni.Egyel6re tehdt a tudomdny ldt6k6r6ben nem jelent meg semmifdleolyan n6zet, ami kijzelebb vihetett volna a re.jt6ly megoldisdhoz. Pe-dig ez a hipot€zis ekkor mdr l6tezeu.

1772-ben a Francia Tudomdnyos Akad€mia elv6gezte herom me-teorit k6miai vizsg6latAt, melyeket miir 1769-ben bekiildtek kiildnbii-z6 helyek6l. A vizsgdl6bizotts6g tagjai - koztiik a hires kmlsier is- azt dilitottdk, hogy ,,n. iga.i Ji?.ikusok az ilten kijrek llte.lslt mindig is kA$tg gel fogadjlik

", s nem ldtnak semmi okot ana, hogy a k€-

283

nToxzAlos lxdf,?

miai analizis eredm6nye megv6ltoztassa n6zetiiket. Miis indokkaiazonban nem tdmasztottek al6 illit6sukat. A hivatalos v6lem6ny csakakkor kezdett megv6ltozni, amikot Howard, angol k6mikus 6s Bo r-ndr,, a forradalom el6l menekiill francia kutat6 t6bb meteoritot meg-vizsgelva meglep6 hasonl6s6got vett 6szre k6miai 6sszet€teliikben.A vasmeteoritok pdld6ul f€mes nikkelt ta(almaztak, amely a fitldi 6r-cekben igy nem szokott el6fordulni. i803-ban De Drie mdr a kitvet_kez6ket mondta a Francia Akad6mia tag,ai el6tt: ,,NemrA8 mAg leki-csiq,Iti mosoly jdtl volna a.Aft az /illittisAft, hogy tisuinyi kcivek esnekaz dgb6l a fdldre. De tdbb kutat6 munlkiidnak eredminyekippen, aki;vek kAmiai iiss.etiteldnek |iz.sgdlata nyomdn arra a katt)etkeztedsrejutunk, hogy rendkiviili hasonl6sdg van ki;.tiik " Azon a napon, am!kor ezt a sz0veg6t felolvasta, nagy mennyis6gii meteorit hulloti a P6-rizst6l alig 70 kilom6temyire lev6 kisvdrosra, L'Aigle-re. Az akad€-mia Jean Baptiste Biot-t kiildte az eset kivizsgdl6sdra. Biot alapos 6sj6 munket v6gzett. Jelentise ut6n l€nyeg6ben megszilnt a meteoritokl6t6t6l val6 idegenked6s.

A tulccYdz6s MECH,{,\rZMUSA

Az ideg6lettanb6l vett hasonlattal azt mondhatjuk, hogy egy impulzuscsak akkor jut tovebb egy idegsejtb6i, ha ugyanahhoz az idegsejthezmdshonnan, riivid idtjn beliil, egy mesik impulzus is 6rkezik. A szi-napszis (idegsejtek csatlakoz6si helye) aztin iisszegzi a jeleket 6s en-nek megfelel6en tovdbbitja 6ket. Valami hasonl6 jdtsz6dik le a tudo-mdnyban. de a bir6sdgokn6l. vagy a hi$zerz6sben is. hisz mindenholfelhaszniiljdk 6s fontosnak tartjdk, hogy min61 tdbb fuggetlen fones-b6l 6rkezzen azonosan 6rtdkelhet6 inform6ci6. Ha egy anomSlia meg-figyel€s6re mindcissze egyetlen p6lda van, akkor azt k6tked6ssel fo-gadj6k 6s elutasitjrk. Ha ^zonban a megfigyeldsek sokszoroz6dnak,akkor felkelthetik a figyelmet. A meteorit-vit6t is a jelens6g nagysz6mi el6forduldsa zrrta le.

1790-ben St tz abb6, a b6csi szdsziiri palota term€szettudominyimdzeumiinak kurdtora dsszegyiijtdtt ndh6ny meteodrot 6s meteorit-megfigyel6st. Egyik bariitj5t6l kapott egy darabot abb6l a mereorirb6l,amely Eichstadtra esett. Hasonl6 dsvdny leires6t tartalmazta vonBom. ismert dsvdnytud6s kdnyve is. Ez a k6r eset Stiitzdt egy harma-dika eml6keztette, amely a mai Jugoszldvia terijlet6n forduh el61751-ben: taibb tand eskii alatt 6llirotta, hogy egy neh6z kd esen le az6gb6l egy lrizgitmb kis€ret6ben. Az esetet A$am puspdke kivizsg6l-tatta, 6s elkiildte a k6vet a cs6sziri term€szettudom6nyi mljzeumnak

284

A XIViTXI, GYBNGiN A SZAB,{LYI

az eskii alatti esetleir^sal egyiitt, i8y ezt Stiitz is li4thatta. Az agramimeteorit majdnem teljesen vasb6l volt. Ez pedig Stijtz eml6kezet6benfeliddzte Peter Simon Pailas, orosz kutat6 felfedez6s6i, aki egy hegytetejen taldlt meteoritot. Stiitzdt elgondotkodtatta az estek hasonl6se-ga 6s ez6rt irta meg r6vid fetjegyz6s6t.

Hasonl6 meggondolisok vezettek Chiadnit is a meteoritok l€t6nekelfogaddsdra. Chladni 1792-ben Gtjttingenben meglatoBatta C. CLichtenbery fizikust 6s besz6lget6s kdzben sz6ba keriiltek a meteo-rok. Chladni arra k€rte fizikus koll6gdj6t, hogy mondjon el mindent,amit tud. Lichtenberg nem tudta megmondani, mi az oka a jelenseg_nek, de nem z6rta ki, hogy Fitldijn Kviili testek, s szarmazhatnak eset-leg rnes csillagokb6l. chladni az dssz€gytijtijtt adatok egyez6s6nekhatdsara meggy6z6dtitt arr6l, hogy a meteoritok 6s a meteorok kozdttikapcsolat nem lehet vdleden miive.

Ez az 6sszegz6 hatds persze mdshol is el6fordulr. Sir Joseph Banksa brit Royal Society elnitke egy londoni kidllit6son vdietleniil meglii-tott egy olyan kdvet, ami allit6lag a felh6kb6l esett le Yorkshire mel-lett 1795-ben. Banks 6szrevette. hogy mennyire hasonlit ez a k6 ah-hoz a darabkdhoz, amelyet az 1794-es sienai meteoritb6l kapott. En-nek hatdsdra gydjteni kezdte az esetleirAsokat.

Chladni kdnyve. dllitisai az6rt hullhattak k6s6bb termekeny talajraa sok-sok elutasit6s ut5n, men mishol is gytilni kezdtek a pozitiv bizo-nyit6kok. 1790-ben p6lddul szemos k6 zuhant le a d6l-franciaorsziigiLagrange kdzs6gre. Legal6bb hdromszdzan lAtek ezt az esem6nyl;amelynek hire eljntotl Saint A,rund professzorhoz :is, aki eleinte na-gyon j6l sz6rakozott a beszdmol6n, de a#rt megk6ne a tanLikat, hogyirSsban is foglalj6k tissze tapasztalataikat. l€gnagyobb meglepet6s€rea polgftmester irdsos besadmol6jdt az egyik varosi eldljdr6 a kcjvekKs6ret6ben hozta el. Saint Amand elkiildte a dokumentumokat baritjinak, a fizikus Bertholonnak. Bertholon addig semmit nem tudon ameteorirok6l, de ismene a hivatalos 6lldspontot, s azonnal v6loBatot!s6fi6sekkel vonta k6ts6gbe az esemdny l6t6t az 6ltala szerkesztett tudo-mdnyos foly6iratban. Ezut6n hossaj cscjnd kdvetkezett. Tizenegy 6v-vel k6s6bb keriift Saint Amandkezebe Howard cikke a meteoritok k6-miai analizis6r6l. Osszehasonlitotta azokkal a kiivekkel, amit nekikiildtek. Az azonoss6g meglep6 volt. A kiivetkez6ket itat ,,Btir ez aaeglsz dolog nen gy6z nteg, mindenesetrc ligtelemre mllt6, hob- a kti-tinbbzd orsz,iSokblil szdrmaz6 ktivek - nelJekr6l azt dllitjdk, az 6gb6lestek mennyire hasonl6ak. igy a1a vilemlnyem alakuh ki, hogy nemszabatl lehetetlennek nyilvdnitani ezeket az esteket, annak ellenlre,hogy afizika s.empontjdbdl kA$Agklv l abszurdnak mondhar6k.

28i

TITOXZATOS ER6K?

TlDor4iM T,fu.sADArOM Es ADATcniJTf sMint minden ritka term6szeti jeiensdget, a meteorithull6si is csak na-gyon kevis ember 'iitta ds azok sem tud6sok voltak. Az adalok megbizhatatlansdgiin kivtil az is hdtr6ltatta a jelens6g elfogadiisiit, hogy atud6sok nem tudtak tudomdnyos magyardzatot adni ana, hogy hon-nan j.jnnek ezek a kdvek. Vulk6nok ds viharok egyardnt sz6ba keriil-tek. s6t n6h6nyan azt gondoltdk, hogy a k6vek a leveg6b6l ..keletkeznek". Chladni n6zet6t a kozmikus eredetr6l - amint ezt mdr ldttuk atud6sok nem lartott6k elkdpzelhet6nek. Biot eml6kirataib6l kideriilt.hogy a kor fizikusai annyira nem hittek az eg6szben. hogy egyijk kj-jelentette, akkor se vdltoztatnri meg a v61em6ny6t, hx egy k6 a sajitldbiihoz esne- A ludomiinyos kijzv6lem6ny v6giil is akior fogadta el at6nyeket, amikor Laplace 6s Biot kijelenlette- hogy ezek a meleoritokval6sziniileg a holdb€li vulkdni tevekenysdg eredmdnyei - ez mdr atud6sok sziimdra elfogadhat6nak l6tszott.

Az adatok tisztasiga, megbizhat6s6ga, 6rt6ke mindig kdnyes 6sfontos tima a termdszettudomiinyban. N6hiny 6ve p'ldiul M. PoLiqi^zt javasolta, hogy: ,,Aa olyatl nArAsi erednlq'eker, mehek anotnilidkat. rendellenessAeeket mutatnak, ritjuk ki a vi.sgdl6dLis kdfth6Llitel ol\an tdvedlsek keriilhetnek a tudomdnws 6s d k6.tudatba,

nelJeket nehl. ellen6rizni. Ezirt egyszenibb tudamdst sem |enni 16-lrl. " Ha a hivatdsos kutat6k kijr6ben ilyen szigori a m€rce. akkor mitsz6ljunk a tudom{nyoo kivijli, nem ellen6rzdtt forr6sokb6l szdrmaz6adatok megbizhat6segiir6l? Vajon mi6ft fektessijnk energiiir az ilyenmegfigyel6sek ellen6rz6sdbe, amikor oly sok megoldatlan probl6mavan m6g a tudomdny teriilet6n?

Kdvetkezzen most r6viden egy olyan rendkiviil bizarr €s fitka ano-melia, amit ugyanigy r6g6ta ismernek, mint a meteoritokat, de sze-rencsdre ritk6bban fordul el6, 6m sajnos tiibb mint hdrborzongat6: a,,spontiin 6g€s". Az6rt v6lasztjuk ezt a p6ldit, men mint cseppben atenger. ebben fellelhet6 a meteoritoklGl vagy a parajelens6gekkelkapcsolatos gondok szrmos von5sa.

PoRB6r. Hff0Nr! poRR i rmzilNroA Neue Scientist cimri foly6irat 1986. miijus 15-i sziniban Johnlleimcr rend6rfeliigyel6 rdszleresen beszdmolr egy 1980-ban rajrr6ntkiilitncis haldlesetrdl- Az 6ldozat egy fdrfi volt, akinek hamuvi 6gettholttest6t szobdj6ban talaltiik meg, de turcsa m6don liibai t6rdr6l te-fel6 €pen maradtak a hamukupac mellerr, s6t m6g a zokni 6s a nad-ragszir als6 r6sze sem pdrkijl6dittt meg, s nem l6tszottak 6g6snyomok

286

A IgviT[L 6$NGiTI A SZA8�TT'T

a kdzelben levo t6rgyakon sem. Vajon hogyan velhatott hamuvii azemberi lest nagy rdsze? Ehhez rendkiviil magas, mintegy 1600 'C fe-letti h6m6rs6klet sziiks6ges, s ha ekkora volt a meleg, mi6rt nemgyulladt meg a kitzeli dgyon lev6 dgynemii? A rend6rfeliigyel6 ahelyszinre 6rkezett igazsegiigyi orvosszak6rt6nek megemlitette. hogyval6sziniileg az igynevezett spondn 6g6ssel iillnak szemben. de egy-szeruen kinevett6k. Pedig a dolog korSntsem mendemonda' hiszencsak az ut6bbi ketszSz 6vb6l ldbb szdz irott megfigyel6s maradt fennm6g a szdpirodalomban is.

Cha es Dickens aBleak House cimii rcgdny€nek 32. fejezet€ben at6rtdnet szerepl6i dbbbenten l6tjdk, hogy a gonosz Krook megmagya-rdzhatatlan m6don hamuvd €get[ saj6t szobejiban, s csak n€hAnymegpitrkdl6dijtt csontdarab maradl beldle. A szoba ber€ndez6s6n pe-dig tapad6s, undorit6, siirgris folyad6k csorgott alii. A sztirnyii l6t-vrnyt igy kommentdlja az egyik szerepl6: ,,Ifivd e.t a haAh bdrhob".ahogt akarod, ea a Eonosz test belseidben keletkezik, s \em mds, mintspo dn A gls. IIy m6don csak ez okoz haldlt... "

Dickens tdrt6net6nek ez a r6sze nem a fantrzia sziilem€nye volt.Az 1852-53-ban megirt Bleak House ugyanis minden bizonnyal Cor-nelia Bandy gr6fnd esetdt dolgozta fel, aki 1731. dprilis 4-6n, Veronakiizel6ben kiiliinits k6rulm6nyek kdziitt halt meg. Mint az eset kivizs-gdl6i lei{dk, a 62 6ves g6fn6 vacsora ut6n h6l6szobdj6ba vonult,ahol a szolgSl6ldnnyal hosszasabban besz6lgetett, majd aludni k6-szllt. Reggel, amikor a szobaliiny visszadn, hogy im6j6t felkeltse, -

riaszt6 k6p foSadta. A korabeli fjsdgok igy irtrik le ahelyszint '4 hdL,fiilke padl6ja vastag, ragadds nedressaggel vob borit a. Azablakonundorit6 szaqi, sdrgds folladAk npadt meg. A let)e86ben hanu sxdlltAs megiilt a szoba berendezisdn. Az dgy slnetlen wlL a takaftjt fel-haiottdk. Ez arra matatott, hogy a 8r6In6 mZg le sem fekiidt. Az ligJt6l taLin mdsfAl mAtemyire egy kupac hamu volt, mellb6l kAt irintet'Ien l,ib nlilt ki. Epen maradt afej is hdrom ujj is. A test tdbbi rAszenemvoh mdl mint hamu--." A korabeli tud6sitds ugyanolyan sirgiisfolyad6k6l ad hift, mint amit Dickens megirt, vagy amit a m6r iddzettJohn Helmer rend6rfeliigyel6 is 123 6wel k6s<ibb pontosan megfo-galmazott. Vajon vdletlen lenne a k6t eset egyezdse? Aligha, hiszentdbb hasonl6 esem6nyt figyeltek meg s gyiijtitttek 6ssze.

Csaknem 130 €vvel Dickens mtiv6nek me&jelendse el6tt. l'725-ben a franciaorszSgi Reimsben fordult el6 hasonl6 eset. Jean Milletkocsmiros feles6ge hamuv, 6gett n6heny l6p6snyire a kandall6t6ligy, hogy annak tilze nem 6rhette. A n6 feje 6pen maradt. de tdbbirestr6sze hamuv6 v6lt. S6rtetlenijl hevert mellette a pad!6n egy f6b6l

287

TITOI{Z{TOS 6ROI(?

k6szijlt p[derdoboz, feltehet6en a trag6dia pillanatdban esett ki a ke-z6b6l. Az esemeny idej6n 6ppen a vend6gkiben lart6zkodott egy fia-tal orvos, aki gondosan megvizsgiilta a mamdvdnyoka| (Az esetet azorvos leir6sdb6l ismerjiik.) A hat6segok persze letart6ztattdk a kocs-miirost, mondvdn. hogy 6 6lte meg az asszonyt. A fiatal orvos azon-ban meggy(izte a bir6sdgot arr6l, hagy ez nem kdzitns€ges ttizhalalvolt, hanem ."Ir/e,l btrredse a rAszeges feleslgcn

'. A kocsmdrost felis mentett6k.

Mintegy 50 6v milva Caen vdrosSban, 1722. jinius 3-6n hasonl6eset jrtsz6dott le egy id6sebb (dllitdiag isz6kos) hcjlggyel, Mademoi-selle Thaursszal. Ezek a tdri6netek csakhamar maguka vontdk a tud6-sok figyelmdt 6s kitikdjit, szinte egy id6ben a meteoritok kijriili vi-tival. A hfes n6met k6fi\ik\rs, Justus rotr Liebig kem6ny timad6sokalint6zett a spontin 6g6s ldt6t vall6k ellen. Vdlemdnye szerint ̂z eg6szcsak tflbuzg6siigb6l fakad6 vakhil, hiszen semmilyen bizonyit6k sincs, jelens6g mellett. hiszen a tanrik a tudomiinyos megfigyel6sben jdrat-lan. ostoba szemdlyek. kajvetkez6skdppen teljesen megbizhatatlanok.Az egyik eset kapcs6n Liebig szarkasztikusan megjegyzi, hogy a sz6kpersze az€rt nem 6gett meg, mert az nem ivott 6s igy nern kdvetett elbijnl. Titbb ig,rzsAgijgyi orvosszak€rtd m6g n6hdny 6ve ls dgy nyilatkozott- mint p6ldrul J. L Cdrper., egy orvosszak6rt6i k6zik6nyv szerzdje-. hagy ,, spontln lgts ndrg:dig nincs, ls sohasen fordult el6" .

A tiibb szA dsszegyijjidtt esetben azonban rerdkiviil sok hasonl6-srig taldlha!6. Minden val6szindsig szerint a jelens6g oka a g6mbvil-l6m. amit t6bb k6rijlm6ny is meger6sit. Egyr6szt az esetek ddnt6tdbbs€ge a ny6ri h6napokban fbrduh eltj, amikor 6kaliban gyakoribba gijmbvill6m megjelen6se- M6sr6szr a gdmbvillem k€p€s nagymennyis6gii energi6t rendkiviil gyorsan leadni. s tal6n ez a legfonto-sabb - minden ekjzm€ny ndlkiil. ,,spontdn" jelenik meg. Tdbb eset isismereles. amikor a gdmbvillam p6ldiul a ftild alau. egy fa gy6kereikozdtt jelent meg. 6s a fa megiivegesedett tdmbbd olvadt dssze. (Ha-sonl6 magyarorsz6gi eset kett6 is van.) l98l ben Habarovszkban fi-gyelt6k meg a fizikusok. hogy az 6gbril leereszked6 gdrnbvilldm egy-tized miisodperc alatt elpirologtatort egy nagyobb t6csdt. az alatta le-v6 ralajt pedig mintegy mrisf6l m6remyi r6szen. 30 cenrim6ter mely-sdgben iivegsalakke vdltoztatta. Hasonl6 eserek sora bizonyirja, hogya gijmbvilldrn nagy mennyisdgri energitt adhat le igen rdvid id6 alarr,dlesen elhatrjrolt, kis t6rfogaton belijl. Ez a jellegzetess6g a sponriin6g6sekn6l is megfigyethet6. Sziimos esetrril tudunk, amikor a g6mb-vjlldm viztrrol6kba sz6llt be. 6s nagy mennyis6gri vizet piirologtarorrel. Ez is mutatja. hogy hatalmas energia leaddsdra k6pes.

288

A I{IITTIL CIBNGITI A SZABIIYI

A gttmbvilldm persze ritkajelens€g 6s nagyon kevesen tudnak 16-la. igy egydltal6n nem csoda, hogy a spont6n 6g€st 6s a gdmbvilldmjelens6g€t hosszd ideig nem kapcsoltdk dssze. El6szdr csak 1969-benfogalmazta meg k6t angol tud6s, Max:,eell Cade es Delphine Davis -persze nagyon 6vatosan -, bogy a spontdn 6g6s oka tal6n a giimbvil-lim lehet. A Ihe Taming of the Thu aerboL cimij kdnyviikben tdbbolyan esetet is leirtak, ami ezt t{masztja alaL. Ismenetik p6ldeul egyorvos megfigyel€s6t, aki az USA-ban, Massachusetts dllamban 1890.m6jus 12-6n 6ppen egy erd6n haladt keresztiil lovas kocsij6val, ami-kor szajmyii l6tv6ny tftult szeme el6. Egy n6 haldoklott egy tiszt6son.vdllaindl 6s ttirzse mindket oldaldn l6ngolva 6gett. A szerencs6tlenpillanatok alatt meghalt. Sem az orvos, s€m a tdbbi tani nem tudta,mi lehetett a triz oka. Az eset a g6mbvillim-megfigyel6sek tipikusje-gyert mutatja.

A gajmbvilldm 6s a spondn 6gds elijfoduit p6ld6ul aut6ban is. Egy40 6ves ftancia f6rfi 1971. jinius 17-6n, Aube vdrosban szdnnd 6gettlezan aut6jiiban. A kocsiban otyan magas h6m6rs6klet volt, hogy azaut6 ablakiivege megolvadt, amihez tdbb mint 1000 C"-ra volt sziik-s6g. A kocsi mds r6szei viszont - motor, csomagtart6 - nem s6riiltekmeg jelent6sebben. Gijmbvilldmra utal az is, hogy az dg6s nem lassd6s fokozatos, hanem minden dtmenet n6lkiil. hirtelen jelenik meg, sszinte azonnali hal6lt okoz. A spontdn 6g6sek drt€keldsekor az iga-zsi{giigyi orvosszak6n6k 6s a szemtanik mindig megegyeznek abban,hogy menekiil€sre utal6 nyomokat egyetlen alkalommal sem lehetettfelfedezni.

N6h6ny esetben €saevett€k a kiizelben lev6 g6mbvill6mot. V. Sa-vage anglikiin pap feles6g6t is egy gdmbvilldm 6gette el. Amikor Sa-vage odaszaladt hozzid, m6g keringett kiiriilijtle egy tiizlabda. A tanikfeljegyz6se szerint a fel€s6g ruh6i meg€gtek, de a sz6nyeg, amin dsz-szeesett, sdrtetlen mamdt. A tiizgoly6 semmi m6st nem 6getett meg aszobiiban, csak az asszonyt.

Szintdn spont6n 6gds tatrtdnt 1938. augusztus 27-6n djjel az angliaiChelmsfordban. Egy b6lteremb6l l6pett ki fiatalok egy csoportja. ami-kor egyikuk, bizonyos Phillis Newcombe sikoltozni kezdett. Ruhaj6-b6l ldngok tdnek el6, s a gyors tijzoltds ellen€re n€hiiny 6ra milvameghalt. A haldlt a n6 testdben keletkezett gdmbvillim okozra, minta tdbbi esetben is.

Term6szetesen ellatoka €pprigy veszdlyes ajelens6g. Egy magyarmegfigyel6s szerint a deriilt 6gb6l leereszked6 gdmbvill6n ndhdny ti-zed miisodperc alatt n€gy iikijt dgetett sz6nn6. Az iikriik egy sz6nds-szekerct hiztak. de sem a szdnanak. sem a szekdmek nem esett sem-

289

TITOIIZATOS EN6K?

mi baja, csak a szek6fiid szenesedett meg. A gdmbvill6m 6ltal oko-zott spontdn 6g6sjellernz6je a korlrtozott s6riil6s.

Az esetek nagy r6sz6ben a giimbvillam nem az emberek testdbenkeletkezik, az emberek csak titjukba esnek, ilyenkor a test kijls6 ft-sze s6 il meg. Egy orosz hegymdsz6 csoport jutott ilyen sorsra.amikor 6ppen mintegy n6gyezer m€ter magass6gban tSboroztak(Fdklya, 1987). Reggel, amikor m6g mindenki aludt, egy narancsnagysdgri 6s szinii gitmbvill6m libegett be a s6torba. K6t embertmegdlt, a harmadiknak csontig hatol6 s6 il€seket okozott, szinte ca-fatokban t6pte ki az alpinista hisdt. Gyakran figyelik meg, hogyembercket falhoz nyom, vagy fejuket lenyomja. Mindez annak akiivetkezm6nye, hogy a jelen!6gb6l nagy mennyis6gii elektromostdltds 6ramlik ki. Ennek taszit6 hatiisa k6pes kit6pni hilsdarabokat.kdveket messzirc dobni, vagy akdr falakat ledijnteni. A sPontin6g6st az tette misztikussS, hogy emberekkel tdrtdnt. Pedig j6valgyakabban fordul el6 6lettelen tdrgyakban, csak annak nem tulaj-donitanak akkora jelent6s6get.

V6giil n6zzijnk egy olyan esetet, ahol a k6t jelenseg kapcsolataj6l l6tszik. 1951. jflius 1-j6n Flo d6ban, altol gyakoti a gitmbvil-ldmok megjelen€se, Mary Reeser 60 6ves nyugdijast holtan tal6ltek.Egyik reggel a post6s arra figyelt fel, hogy az ajt6 nyitva 6ll. de azid6s h6lgy nem jelentkezik a csenget€sre. A szobiban vastagon go-molygott a fiist, €s egy kupac hamu volt a nyitott vitrin el6tt. A he-lyis6gben az 6sszes elektromos berendezds t6nkrement, a miianyagkapcsol6k 6s a vezet6kek megolvadtak. Az elektmmos 6ra megSlh,val6sziniileg akkor, amikor a biztosit6k is ki6gett. rcggel 4 6ra 20perckor. A hiilgy haldldnak 6s az elekhomos berendezdsek ledgds6-nek oka a giimbvilldmb6l ki6raml6 nagy mennyis€gii elektromostdl16s volt.

Nincs okunk tehdt arra, hogy tilvilrgi hatalmak biintet6s6t keres-siik a jelens6gben. Nagy val6sziniis6ggel az esetek t6bbs6ge erre afurcsa, mdig is kev6ss€ ismen term€szeti jelens6gre vezethet6 visz-sza. A gdmbvill6m megjelendsekor felszabadu16 nagy mennyis6grienergia n6h6ny mdsodperc alatt hamuva viltoztathatja az emberitestet, €s mindenfdle tdrgyat, ami Litjiban van. Az emberi testb6l fel-szabadul6, elpiirolg6 restnedvek csap6dnak le a hidegebb ablakon. abdtorokon.

Mivel a gijmbvilli4m - €s igy a spont6n €g6s is - rendkivill ritka, nincsktilitnitsebb oL'unk a f€lelernre, hiszen egy lehull6 t€gla sokkal gyak-mbbarl okozhat s6rijl6seket. A gdmbvillem 6s a spont6n 6g6s egyiittolyan ritka, hogy nem egyszenl €szrevenni a kett6 kdzti 6sszefligg6st.

290

A KIV'TEL GITN0iTI A szA!,iL\'T

T.ANLISAGOKAz eddigiekb6l levonhatunk n6h6ny iiltal6nosithat6 kdvetkeztetdst.

- Erdemes tiizetesen megvizsg6lni a leirilsokat, ha az egym6st6l fiig-getlen beszamol6kban azonos mozzanatok, vondsok fordulnak el6.

- Ha nem tudjuk megmagyanizni, a tudominy addigi k6p6be beil-leszteni a megfigyel6seket, az mdg nem indok arra, hogy elutasit-suk. mint nem l€tez6t.T6ved6s azt hinniink, hogy a term6szet megismeftsdben a kutat6kmindig tudjrdk, hogy milyen irdnyba 6rdemes haladni, 6s t6ved6saz, hogy ,.kiviilr6l" nem jithet itmutat6s. Sziiks6g€s 6s hasznos a,,kiviil6ll6k" 6s a tudomrny kdzittti kapcsolat 6s bizalom. Littuk,hogy az emberek tudtak a meteoritok l6tez6s6r6l, de meg kellettgy6zni a tud6sokat arr6l, hogy azok val6ban az ,,6gb61" esnek le,mert csak a kutat6knak van m6djuk ajelens6g tudominyos 6rtel-mezes€re. A paranorm6l jelensdgek eg6sz sora nem oldhat6 mega,.Kviilall6k" segitsege, megfigyelEsei n6lktil.

- A kutatdsi tabu, a nevets6gess6 t6tel hosszri trivon kiros a tudo-m6nyos halad6sra. Az anom6lirik publikrilisinak megtilt6sa nemoldja meg a gondokat; ajelens€gek fjra 6s rijra felbukkannak.

- Berki. b6rmikor tapasztalhat olyan jelenseget, ami a tudomenyadott szintjdn nem magyardzhat6, vagy veletlennek trinik. Lehet6-s6get kell adni arra, hogy ezek az inform6ci6k osszegyliljenek, 6sa kutat6k vizsgdl6dhassanak.

Wigner Jen6, a magyar szermazdsi Nobel-dijas kDtat6 hasonl6anv6lekedett, amikor azt ina: lehets€ges, hogy a tudat m6dositja a fi-zika ismert tdrv6nyeit. A r6gi megfigyel6sek ifta , melyeket amodern kis6rleti m6dszereket megel6z6 id6kben gyiijtdttek, nemvittek kiizelebb a megold6shoz, de szerinte a sikertelenseg nemv6gleges. Hiszen minden jelens6g val6sziniitlen mindaddig, amig 16nemjdvunk az okdra.

29r

VIII. nfszVorr, xnvcs! HovA IBTT?

- A rnltponrAcl6

TITOI{ZATOS EN6|(?

Kin6ban, az 1980-as 6vek elej6n fiatal kutat6k egy csoponja 6rdekeskis€rletsorozatba kezdett a pekingi tan6rkdpz6 f6iskoliin. A f6leg fizi,kusokb6l dll6 csoport olyan gyerekeket gyrijriin dssze, akiknek para-norm6l k6pess6geik voltak: kisebb tirgyakar rudrak egyik helyr6l am6sika etvinni fgy, hogy kdzben a rergy elriint. Ajelens€ger v€lerle-niil fedeztek fel: a firik zseb6b6l egyszeriien elriinrek a tdrgyak, ami-ket pdr perccel azel6tt raktak oda. A kutat6csoporr ezt a k6pess6getpr6bdlta megismemi 6s dokumentrlni I1l. A kinai kutat6k rapaszta-Iatai szerint a vizsgiilt t6rgyak ndha perceke elaiintek, azt6n megje-lentek djra, de hogy kdzben mi tdrt6nt, azt senki sem tudta. V6lem6-nyiik szerint az anyag ilyenkor valamif6le kiiliinleges dllapotba keriil.de hogy mi ez az 6llapor, azt nem tudtdk megellapitani. M6r6seiket,megfigyeldseiket viszont el6g r6szleresen leirtek.

Nincs kdts6giink afel6l, hogy ez a jelens6g is a pszichokin€zisegyik v6ltozata. A hat6s akkor is ldtrejijher, ha egy lezidrr szobdban,z6rt dobozban van a t6rgy, mert a t6rgyal a ,,falon keresztiil" is iittudnak hatolni. Ez ajelens6g a teleport6ci6.

Hdrom kiilijnbdz6 tipusri kis6rletet hajtortak v6gre. Az els6 ki!6r-letsorozatban miniattr ridi6ad6t kellett egyik helyrdl a masika eljut-tatni, ktizben az ad6 mozgdsdt pr6b61t5k figyelemmel kis6mi. Ezuriinfilnmegativot mozgattak, majd 6rdk 6s kisebb tdrgyak, 6l6l6nyek kd-vetkeztek.

ELEKIRoMIGNDSES HULL{Monfi r vAr,6 i\yoMKdwTEsAz els6 kisedetsorozatban, amit 1980 decemberet6l 1981 md.rcius6isvd8eztek. 15 mdresl hajtonak vdgre. Ezekben a kisdrleri alanynak egjkis r6di6ad6r kelleft ,,eltiinternie" a zseb6b6t, vagy egy lez6( fadoboz-b6l. A r5di6ad6 dltal kibocsdrotr hulldmokar kiizben folyamatosan hid-rom vevdvel is vettdk, igy elvileg mindig lehetdsdg nyilt arra, hogy azad6 hely6t meghat6rozzdk, figyetemmel kis6i6k. A 15 kis6rletbdt 13

294

VOLT, NINCS! HOVi I,[TT? _ A TELIPORTACIO

bizonyult sikeresnek- A kis6rleti alanyok zseb6be vagy a dobozba tettad5 eltrint 6s mds helyen jelent meg, n6ha a m6sik szobdban' szinteegyik pillanatr6l a mdsiloa. Hat killdnbdz6 tipusi kis r6di6ad6t hasz-n6ltak, melyek 4,6 6s 155 MHz vev6frekvenci6n dolgoztak, a modulS-

ci6s frekvenciejuk 500-1000 Hz kdzii$ veltozott Mind amplitid6-'

mind frekvenciamoduleci6t felhasznaltak az ad6knrl A benniik foly6

iiram nagyon alacsony volt, 6ltal6ban I mA. a maxim5lis felhasznelt fe-sztlts6g kb.4,5 V-ot 6n el. A legkisebb radi6ad6 srjlya 18,5 g volt, alegnehezebb6 pedig 39,5 g. A kis ad6kban nem volt egyetlenegy moz-g6 alkatrdsz sem, p6ld6ul v6ltoztathat6 elektromos ellenrillds' konden-zdtor vagy kapcsol6, igy a k6sziit6k megbizhat6bb volt. Az dramellet6kis elemekel is hozz;forrasztolrilk al adohoz. ' eg1 rugalmas. er<is

nyomtatott dramkdr6n voh az 6sszes alkatrdsz. (Terjedelmi okokb6l itt

nem tudjuk az dsszes kapcsoldsi mjzot 6s r6szletes leir6st ismertetni; er-ie az I I j-es irodalomban megjeliilt cikkben vannak adatok.)

A Knai hrtat6k icy irldk le pelddul a 12 sz6rnri Ksdrl€tet' ami 1981jinius 12-6n este tjn6nt a pekingi tanfuk6pzd f6iskola,Nagy Ug6s El6-re" 6piilet6ben, a 120-as szobdban. Az alany egy tizen6ves firj' bizonyosWu volt, 6s a Ksdrletben m6g k6t kutat6 vett rdszt A Ks6rlet elej6n azad6n forrasztottik az elemet, ezutan az folyamatos jelet sugarzott- Ezt aLes/iildket wu /tebdbe lelleL az7al. ho$ lijnresse el ig). hog) egy rwi-sik helyen jelenjen meg. Este 8 6ra 3l perckor kezd6ddtt a kis6rlet Ek-kor Wu jobb oldali zsebeben volt az ad6. 6s 35 decibeles jelet vettek azellen6rz6 k6sziil6keken. Az ad6 stabil 155 MHz-esjelet sugdrzott.

Nyolc perccel a Ks6rlel megkezdese utdn Wu igy €rezte, hogy aradi6ad6 mir eltfnt. A kutat6k val6ban nem taldltdk meg a zsebdben.Az etlendrz6 rddi6vev6k 6z6keltek, hogy ̂z ad6jeldnek amplitrid6ja,er6ss6ge vdltozni kezd, 6s a frekvencia is instabill6 velt. 8 6ra 39 perc6s 8 6ra 45 perc k6zdtt Wu azt mondta. iigy 6rzi, hogy a ridi6ad6 aresrdben van, a tork6b6l elindult felfeld az agya iriny6ba. Amikor ngy6rezte, hogy az agydban van, akkor er6sen f6jt a feje 6s rosszul €reztemagdt. Ekkor a vev6k azt ij}zitett'k, hogy a jel ercje nem veltozik,de n6ha tiibb milsodpercre, vagy rdbb tiz mdsodpercre is teljesen ehli-nik. Az ad6 iele kb. I MHz erteket vdltozott, de nagyjdb6l a 155 MHzkdriil maradt. 8 6ra 45, perc 6s 9 6ra 9 perc kdz6tt Wu arr6l sz6moltbe, hogy 6rz6se sz€rint az ad6 m6r ,,elhagyta az agydt", s bdr jobban6rezte mag6t, torka mdg mindig frijt. A veviik elvesztett6k a jelet,semmil nem lehetett fogni 90 6s 200 MHz kdzijtt.

9 6ra 11 perc 6s 9 6ra 12 perc kijzdtt elmilt Wu fAjdalom6rzete. A 16-di6ad6 bvibbra sem volt a zseb€ben, de a jele rijra megjelent, bdrm6g mindig er6s amplitdd6-fluktu6ci6t regisztrdltak, 6s a jel tjra el-

295

TITOIA{IO$ !ROI(?

tiint n6hrny alkalommal. Az ad6 fiekvencidja egy kicsit elcsdszott, denagyj6b6l m6g mindig 155 MHz kitrill sugrirzott.9 6ra 12 perckor ajel srabilizdl6dott. de gyeng6bb lett, 16 decibelen vettdk, stabilizdl6-dott a liekvencia is. 9 6ra 13 perckor Wu azt mondta, hogy 6rz6seszerint az ad6 egy m6sik szobdban van. Az egyik kutat6 meg is taliiltaa szomsz6d helyis6gben egy felmos6rcngy alatt. A kis6rletek sordn ajel elt6n6s6nek legriividebb peri6dusa 1-2 m6sodperc, a leghosszabb24 perc volt. A kinai kutat6k igy 6rtekelt6k ajelek hianyet, hogy ek-kor a ddi6ad6 ,,nem l6tezett", kiil6nleges dllapotban volt.

A f6miajlitdssal 6s a pszichokin6zissel foglalkoz6 fejezetben l6t-tuk, hogy az anyagok elekromos vezet6k€pess€ge nagymdrt6kbenm€gntjvekedhet, m6g a szigetel6anyagoknal is, tehdt a kis redi6ad6r6vidre z6r6dhatott 6s p6lddul ez6rt nem adottjelet. Azt sem lehet ki-zdrni. hogy a vev6k6sztil6kekben ugyancsak ideiglenes vezet6si rend-elleness6gek ldptek fel, instabille veltak, k6ptelenek voltak a megfe-lel6 jel v6tel6re. Ezt kontrollad6val nem ellen6riztek, igy nem tud-hatjuk biztosan. hogy ez a lel ldteleTis helyt i l lo-e. Eppen erdn azlsem tudni, hogy val6j6ban mikor tiint el az ad6 a fiLi zseb6bdl, 6s mi-korjelent meg rijra, men nem biztos, hogy abban a pillanatban jelentmeg a szomszdd szob6ban, amikor ajel ijra foghat6vi vAlt.

A kis rddi6ad6t a kis6rlet el6tt 6s ut6n is taibbszdr ellen6rizt€k,semmi baja nem volt. Mivel mechanikai kapcsol6k, 6 ntkezdsek nemvohak benne, ezdrt megbizhat6an miikijd6tt. Titbb kis6rlet urin s€mviltoztatta amplitfd6jrt, sem a jel er6ss6g6r. A kinai kurar6k nemlittak okot arr4 hogy 6ppen abban az adott peri6dusban rcmlott volnael a k6szijl€krik. Ez ̂ zonban - minr mrr Uttuk - helytelen feltev6s.(Nem ismertdk az el6z6 fejezetekben felsoroll erre vonatkozd m6r6-seket, mert azok nem jutottak el Kineba.) Ezt a gondot leszemitva am€dseket precizen tervezt6k 6s v68ezt6k. Szamos ellen6rz6 kisdrletethajtottak v6ge a"6rt, hogy a rendszer megbizhar6 mrikdd6s6rtil meg-gy6z6djenek. Kipr6bdhik. hogy egy-egy elem rtibb mint negyvenperces iizemid6n keresztijl mindenfdle vdltozis ndlkiil tudta mrlk6d-tetni a k6sziil6ket, sem a jel amplitfd6j6ban, sem frekvencidj6bannem jiitt l6re veltoz6s.

i5 Ks6rletben vett rdszr Wu 6s egy Quijang nevii fiaralember.Minddssze k6t esetben volr sikertelen a kis€rlet. Az egyik esetbenQijangnak nem sikeriilt elriinrernie zseb6b6l a iddi6ad6t, a mdsikesetben pedig Wunak. Ezekndl a sikertelen kis6rleteknel is hatdrozotrflukudci6t mutattak a jelek, de nem tiintek el teljesen. Hirom eset-ben, amikor a redi6ad6 eltiint ugyan, de ajel nem sziint meg, az ad6tnagyon gyorsan megtal6lt6k egy mdsik helyen. Ebb6l arra kdvetkez-

296

VOLI. NINCS! flOY,( I,XTI? -ATELBPOTTiCIO

tettek, hogy az elt6n6s 6s megielenes kdzcjtt rovid id6 telhetett el. Egykis6rletben p6lddul 1 perc mrilva, egy m6sikban pedig 61 perc mtlvataldltdk meg iv ad6t rijra. Val6j6ban azonban nem Iehet tudni, hogyaz ad6 mennyi id6t tiiltdtt a ,,kijliinieges 6llapotban". A kis6rletekn€leltalaban tdbbszif is teljesen eltrint a jel, vagy jeienttis m6rt6kbencsdkkent az er6ss6ge.

Megfigyelt6k, hogy minden egyes esetben az elemek sokkal gyor-sabban kimeriiltek, mint az ellen6rz6 m€r6sek alatt. Ez minden bi-zonnyal a vezet6si anomdlia miatti rijvidziirlatra vezethet6 vissza.Volt, amikor 13 perc alatt csokkent a fesziilts6g 6 V-r61 4 V-ra, bfu azellen6rz6 m6r6sek sor6n 40 perc alaft sem esett jelent6sen a fe-sziilts6g, egyszer pedig 88 perc alatt csiikkent a fesziilts6g 4,5 V-r6l0,2 V-ra. Az ellen6rz6 mdGsek tanis6ga szerint norm6lis kciriilm6-nyek kozdrr dr dra alarr csdkken a feszl l tsdg 4.5 V-rol 2.1 V-ra. Al-tal6nos volt az a tapaszt^l^t, hogy az rij helyre ,,megdrkezett" ad6h6m6rs6klete megemelkedett. ez6rt liekvencidja megv6ltozott, maga-sabb lett.

Az utols6 Ks6rletben miir nem egyszeriien zsebb6l, hanem egyiivegfal mdg6 tett zArt fadobozb6l tiinteftek el egy ad6t. A filmfel-v6telen l6tni lehet, hogy az ad6 megemelkedik, majd athatol a dobozfal6n, 6s eltrinik. A doboz iiresen maradt. K6s6bb (egy m6sik kis6rlet-sorozatban) hasonl6 m6don ment dt egy td.gy a szoba fal6n. Titbbolyan kis6rlet€t is v6grehajtottak, ahol a Ks6rleti alanyoknak egy 6Flatszatlan anyagba csomagolt filmnegativot kellett egyik helyrdl am6sika eljuttatniuk. Btu a kis6rletek sikeresek voltak - tehet a nega-tivok eltrintek az egyik helyr6l 6s megielentek a mdsikon -, az etiressordn nem exponrl6dtak. Ez utiin arra voltak Kviincsiak, hogy az ala-nyok K tudnak-e apr6bb t6rgyakat ,,emelni" egy lezart tdrb6t, peld6ula filmnegativ kis doboz6b{il. Minden esetben a dobozon kis lyukatfri(ak, de a lyuknAl nagyobb tdrgyakat helyeztek el benniik. Az els6kis€rletnel p6ldeul egy 1,5 millim6ter dtm6rdjri lyuk volt a filmdoboztetej6n, s egy oiyan anyacsavan kellelt a dobozb6l eluvolitani, mely-nek bels6 5tm€r6je hdrom millim6ter volt. A Ks6rletet sikeresen v6g-rehajtottdk. (A kis lyuka az6ft volt sziikseg, men igy kdnnyebb volt afeladatot vdgrehajtani, kisebb eriifeszit6sr ig6nyelr. R6szleges 6rny6-kol6s esetenjobb eredm6nyek 6rhetdk el.)

EzutAn nehezebb feladat kdvetkezett: ugyanilyen dobozba egy gyu-fasz.llat, egy trit 6s egy hirom millim6teres csavart helyezrek, minde-gyiket kiil6nleges jelz6ssel ellirva, majd leragasztottiik a dobozt, 6s iutis jelzdssel littiik el, nehogy b6rki csalhasson. A Ks6rler eredm6nye-k6nt a csavar eltr[nt a dobozb6l, tdbb6 nem is ral6lt6k meg, a gyufaszil

TITOXZATOS IROIC

visz-ont (t6rajtten) bennemaradt 6s a tii is. (Bzzel az effektussal m6r apszichokin6zisn6l taldlkoztunk. Ndmelykor eg€szen nagy Mrgyak -

p6ldrul asztal - tiirtek apr6 daraboka a bels6 fesztilts€g miatt ) A csa-varok eltiin6se 6s a redi6ad6s kisdrletek nyomdn a kutat6k m& sejtett6k,hogy a jelens6g okiit, a rejtdlyes mozgist nem a h6romdimenzi6s t€rnyfjtotta lehet6sEgeken beliil kell keresni, de nem kutattak ebbe azirdnyba, hanem lovdbb folytattdk kiserleteikel. Ezutdn kvarc- 6s mecha-nikus 6iikat kellett ,,itvinniiik" a kisirleti alanyoknak. A sikeres kis6r-letek sor6n a mechanikus 6r6k nem mutattak k6s6st, a kvarc6rik viszontn€hdny perces k6s6stjeleztek. Ez nem teljesen bizonyit6 erejii Ks6rlet,meft ha csak a mechaniLus 6riik szerkezete vett volna ftszt a kis6rlet-ben (azaz nem lettek volna tokba zdrva), elkdpzelhet6. hogy anyapkfelmdsnesez6dott volna. 6s akkor azok is k6snek.

Et6tanyettet is Ks6rleteztek. N6gy muslicat z6rtak egy iiveg-edenybe. Az 6tvitel ekkor is sikedilt, a muslicdk minden baj n6lktilmegisztdk a Ks6rletet.

A t6bb tucat kiserlet utin, mikor mdr somzatban bizonyosodott be,hogy kisebb t6rgyak eltiinhetnek 6s megjelenhetnek mdsutt, a kinaikutat6k ana a kovetkeztet6sre jutottak, hogy l6tezhet valamilyen kiil_s6 vil6& amir6l nincs tudomdsunk.

A jelens€g - mint sejthet6 - eBy6ltal6n nem ij. M6r ftgebben is,tijbb alkalommal leirtak olyan megfigyel6seket. hogy egyik helyeneltrint egy tiirgy, majd egy mrsik helyen megjelent. Az els6 viszony-lag elleniirz6tt ktjriilmdnyek kitzdtt sztiletett megfigyel6s egy ameri-kai k6mikust6l, Ildre professzort6l szdrmazik. aki leirta, ho9y leztutiivegcs6b6l ily m6don k€t kis plarinagoly6 tiint el. Crookes k6t alka-lommal tud6sitott telepofteci6nak nevezhet6 jelens6grdl. Az els6esetben, Mrs. Foxnel figyelte meg, hogy a kis6rleti szobeban megie-lent egy kis k€zicseng6, mikdzben Crookes Mrs. Fox mindk6t kez€tfogta. A kisdrletet ekkor siit6tben rartouik. Crookes azt jegyezte fdl,hogy hallotta. amint a cseng6 megjelenik a szobiiban 6s cjt percen ke-resztijl mozog 6ssze-vissza. Miutdn vildgossdg lett, a cseng6t megla-liilta ir6asztal6n. T6ved6sr6l sz6 s€m lehetett. mert Crookes eni6kezett16, hogy a cseng6t a kitnyvterszobeban hagyta egy kdnyvitn ndhiinyperccel a kis6rlet megkezd6se el6tt. Miutdn megtaldlta a cseng6t, akdnyvtirszobiba sietett 6s l6tta, hogy onnan val6ban eltiint.

A miisik megfigyeles D. D. Home-mal kapcsolatos. A Crookescsal6d kir6ndulni ment, 6s egy csokor vadvidgot hozott haza, amit azinas egy vAzAba tett. A Ks6rlet alkalmdval - amit j6 vildgitds mellettv6geztek - azt vett6k €szre, hogy a 30-40 centimdter hosszi 6gyneve-zett Knai fii hirtelen vildgitani kezdett, majd kiemelkedett a tdbbi vi-

298

YOLT. NINCII HOYI LETT? - A TELIPORIiCIO

rigkdzijl, azt6n az ̂ sztal lapja fel6 kdzeledett Home 6s a vdza kozdttirdszen 6s amikor az asztal felszin6hez 6rt, nem 6llt meg, hanem 6tha-ladt az asztalon- Mindnydjan lat6k, hogy teljesen keresztiilment rajta.k6zben Home keze mozdulatlanul fekildt az asztalon. Egy6bkent is aza hely, ahol a ndv6ny eltiint, mintegy f6l m6tene volt a kez6t6l. Azasztal k6t fele kdzijtt volt ugyan egy nagyon v6kony r6s, de val6szi-nttlen, hogy a virag ezen a legfeljebb kdt millim6ter etmdr6jii rdsenhaladt volna keresztiil. mert bimb6i j6val vastagabbak voltak, ha itthaladt volna dt, megsdriilt volna. Megvizsg6lt6k a vir6got. de semmi-f6le nyomdst, s6 il6st nem taliltak rajta.

A legielent6sebb munklt ezen a tercn azonban nem Crookes, ha_nem kortiirsa, a ndmet csillagesz, Joiann Carl Friedrich killner ve-gezte. Nev6hez filzridik az 1. ebren lethat6 triikkiis optikai hatSs fel-fedez€se is.

L Abra, llner Jedezte Jel e.t a. optikai csahjd'ist. A kApen ngj Atjuk,mintha a ryiAu.amos votutlak iveltek lennaEk

Ztllner vdletlenijl keriilt kapcsolatba a parajelens6gek kutatesival.Kdt bar6tja meghivta Lipcsebe Henry Slade ismert amerikai ,,m6diu-mot". Zillner ismerte Crookes 6s Wallace munkdit, megfigyel6seit,de annyira lefoglalt6k sajdt csillag6szati kutatilsai, hogy nem kivdntezzel a t€mdval foglalkozni. De amikor baratai meghivt6k az els6 be-mutat6ra, Zillner m6gis elment. A ldtottak hatdsdra meghivta Slade-et lakdsfta. A j6 vil6gitSsi kifiilm6nyek kiizijtt v6gzett kis6rletekn6lel6szdr a pszichokin6zis r6szben mer ismertetett jelens6geit tapasztal-tdk, diirren€seket, reccsendseket, britorok mozg6s6t. Az. egyik ilyenalkalommal egy Slade h6ta mijgijtt lev6 dgy, melyet f6b6l k6sziiltspanyolfal takart el, hirtelen megindult a fal mitgtl ds titbb mint f6lm6ter t6vols6ga csrjszott el. Slade taldn m6sf€l m6tene dllt az 6gyt6l.Nemsokira, egy djabb kiserlet sordn hatalmas csattaniist hallottak 6s amassziv spanyolfal k6t rdszre eseft sz6t igy, hogy darabjai is szerte-repiiltek. Zjllner ajelens6gekdl tuott kdnyv6ben [2] kd ilbeliil5000kilopondra becsi.ili azt az er6t, ami szdtt6pte a spanyolfalat.

299

T|TOI(ZATOS lf,lif,?

Ennek ̂z esetnek 6s mdg sok m6siknal is tanija volt Fechner esWilhelm weber professzot, a gdttingai egyetemrdl (az ut6bbinak elek-rromos kutaldsait a mar napig is szdmon tartjiik). Ujabb tanu voh alipcsei egyetem matematika-professzora, Scheibner is, aki irSsbantdbbsziir is megerdsitette a megfigyel6sekel

Titbb nagy erejii pszichokin6zist is megfigyeltek Slade kdmyeze-t€ben, mint p6lddul egy kis k6zicsengd mozgaseL ami legalrbb hr-romm6teres t6vols6gra ,,szaiadt el" tdltik a padl6n, egy kis n6vjegy-kirtyatart6 asztal is mozogni kezdetl igy, hogy a mellette lev6 sz6ketnagy zajjal fellijke. Mindezek Slade hdta mdgdtt voltak. Ugyanekkora kitriilbeliil azonos tevolsdgra lev6 kiinyvespolc, ami tele volt neh6zkdnyvekkel, h;nelen megmozdult. Eltiint egy h6mdr6 cs6 alaki papir-doboza is arr6l a palat6bler6t, ami Slade kez6ben volt. Mindeniitt ke-rest6k, de sehol nem tal6ltdk. Ndhiiny perc mflva egy koppan6ssalazonban fjra megjelent a pa!at6bl6n. Ekko! tal6lkozott Z;llner el6-sz& a telepoftdci6 jelens€g6vel. Slade Weber professzor el6tt is meg-ism6ielte ^z irdnytti elt6rit6s6t: az eliiszdr mozdulatlan volt, majd 40-60'-os szdgben t6rt ki Slade ujjaindl, s hossaj ideig er6sen mozgott.Ezutdn megismdtelte azt a harmonikaKs6rletet, amit D. D. Homerendszeresen bemutatott; 6 is meg tudta szdlaltatni a harmonikdt igy,hogy a billentyrik a harmonika mrsik oldaldn voltak, ahol senki sem6rt hozzd. weber 6s Zillner Kviincsi volt, hogy Slade fel tud-e mdg-nesezni vastifugyakat. Egy kdtdtrit adtak neki, amir6l el6zetesen meg-ellapitottdk, hogy nem volt felmdgnesezve. Slade a kdt6ttit palat6bl6-jrAra tette 6s n6h6ny perc milva felmiignesezte igy, hogy csak azegyik v6ge lett mdgneses, de az olyan er6sen, hogy kisebb vasdarabo-kat magdhoz dntott 6s az ir6nytiit nagymdn6kben elt6ritette- Iinye-g€ben semmi szokatlan nincs benne, de tal6n ez az els6 leir6sa annak,hagy paranormdl m6don anyagszerkezeti vdltozes hozhat6 l6tre.

Slade 1877-ben €s 1879-ben tdbbszdr visszatdrt Lipcsdbe, hogyZdllner 6s tdrsai kis6rleteiben r6szt vegyen. Az egyik ilyen alkalom-mal, 1879. mejus 8-6n, nagyon j6 megvil6gitds mellett l6nyeges 6sfontos kis6rletet v6geztek el. K6t darab 44 cdntimdter hosszi, 5-10millim6ter sz6les b6rb6l k6sziilt hurkot kellett iisszekapcsolnia. Zill-nert mindig is 6rdekelte ezeknek a furcsa jelensdgeknek a fiiikai hit-terc, ez6rt olyan Ks6rleteket pr6bdlt tervezni, melyek valamilyen kul-csot adnak ajelens6g fizikejiinak megismer6s€hez. Mivel k€t ziin b6r-hurok dsszekapcsol6sa hdrom t6rdimenzi6ban leheteden, 6s a feladatotSlade m6gis sikeresen megoldotta, Zjllner igy it6lte meg, hogy sej-t6se igaz: t6bb mint hdrom t6rdimenzi6 l6tezik 6s a vizsgdlt jelens6-gek ezzel az egy vagy tttbb plusz tdrdimenzi6val kapcsolatosak.

300

VOLT, NINCSI flOVi LSTT? . A TELIPORTiCI6

Zillner besziimolt arr6l, hogy a Ks6rlet folyamdn mindig hideg szdlfiij uijai kijzittt, ugyanis v€gig kez€ben tartotta Slade mindk6t kez6t,minden mozgdst azonnal &z6kelt.

A m6jus 5-ei kis6rletn6l, melyen Otto ron Hofrnan is r6szt vett,egy kisebb kiinyv tiint el 6szrevetbniit a palatrbl66l, majd ndh6nypefc milva a mennyezet feliil zuhant vissza. A mdjus 6-6n 11 &a 15perckor tdrt6nt kiildnds esemdnyeket pedig Zillner a kdvetkez6kdppenirta le. ,,Mint mindig, ezittal is eg! nagt kdftyaasztal melll hemSlade-del. Mellettiink egy mdsik kis, kiir alaki, birsalnnfdbtil kasziibkdrtyaasztal volt, 77 cenimAter nagas, 46 centinitur AtuArdj[ 6s 4,5kiloSramm sily . Miuflin negfogtan Slade kezit As elkezdtiik a kisir-leteket, a kis kbr alaki asztal lassi rezSisbe, remeSisbe kezdett, amitmindketten hauirozottan iszleltiink. A remegds efisddiitt. Aa asztal el-d6b, 6s becsiszott a nagyobb Mrtyaasztal aLi ngy, hogl tuirom ldbakifel6, feldm fordult. Sem 6 , sem Slade nem tudta" hogy mi lesz ezu-tdn. Eg, pelc is elmilt an6lkil, hogy bdrmi tarfint volna. ShAe tuit-rufor&)lt, hog, egJ ceruzdt vegyen el6, s mire visszaforduh, a nagyasztal alatt nuir semmi sem vob. A kis asztal eltiint. A szobdban nuisuttsem taldltuk, holott egt fdl perccel azel6tt mie mind a ketten ldxuk.tjru leiilttink a hirtyaasztal neII6. Slade kbzvetlennl me in iilt. Olvagy hat percet vdnunk lgy cserulben, felfokozott hangulatban. Sladeegyszer csak azt mondta, hogy finyt ldt a leveg6ben. Bdr in ezittalsefi ldttam semmiL magis uglanoda n4zten, ahova Slade a fejA1.,elmutetotL Egasz idd aldtt keziink az asztalon nlugodot' ujjmk hegJeegyrulshoz in. Az asztal alatt miurin egyruis mellett iiLiink ldbdmArihtette Slade jobb ldbdt. Slade tijbbszdr is megklrdezte, hogy ltitom-e a fdnyeket, de mindig nemmel vdlaszoltam. A.tdn, atnikor Slade aplafon fel6 nazett, hirtelen 4szrevettem, hogy a. eddig llithatatlan asz-tal tallin ndsf4l miter magossdeba , egyik pilltnntnil a nulsikraftegjelent a szobdban 6s - Idbaival felfeld zuhan a kdrtJaasztal ird-nydba. Onklntelen l is tuitrakaptuk fejiinket, ho$, elkeiiljiik az iitkij-zlst, migis Slade-et jobbn5l, engern pedig balnll in egy olyan iitds,hogt a fejen m4g eEy 6rAval az eset unin is erSsenflijt. "

Zillner igy 6rt6kelte a Ks6rleteket, hogy azok igazolj6k mdg egyt6rdimenzi6 l6tdt, s hogy hipot6zis6t €llen6rizze. ri.jabb kis€rlerek ter-vezds6be fogott. Egy keresked6t6l k6t tengeri kagyl6r vds6rolr. A na-gyobb 43 millim6ter 6tm6(ijii volt, mig a kisebb 32 millim6rer, igy anagyobbal le lehetett takami a kisebber. A kagyl6kat Zillner nyitortfel6vel lefeld forditva az asztal kdzepdre helyezte, s 6lland6an figyelte6ket. A Ks6rlet megkezddse utdn kb. egy perccel a kisebbik kagyl6 azasztal alii, Slade palatdblajiira esett. Amikor Zijllner felvette a kagl-

101

TtTot(z{Tos [Rol(?

l6t, majdnem eldobta, olyan fon6 volt. Azonnal 6tadta egyik barilti6-nak. aki meger6sitette, hogy a kagyl6 nagyon meleg. Eml€kezziink akinai kutat6k rildi6s kis6rleteire! Ot! is rnnak a t6rgynak emelkedettmeg a homerseklete, amelyik teleport6ci6ban vett r6szt.

2. ibr^- Zt nel szobtijAtnk kipe, ebirben a nagys.ogletes leirryaasztaLnellette a kis, k alaki asztalka.

Egy fjabb kis6rletben, m6jLrs 9-6n este h6t 6rakor, a lemen6 nap f6-ny6ben Slade b6lhurokax friziitt fel k6t kiilijnbitz6, tdbb minl l0 cen-tim6ter 5tm6r6j[ fakarikrt, majd a b6l k6t v6g6t cjsszecsom6zta, 6s szo-kdsa szerint pecs6tviasszal ledntve saj6t pecs6tj6vel leziirta. Hamarosan6gd k6n szagrt lehetett drezni az asztal al6l. Nemsokira koppan6 han-gokat hallottak a kis kdr alaki asztal fel6l. Olyan hangok voltak ezek,amikor fa iit6dik finak. Ezuti{n nemsokifua ^zt veu6k 6szre, hogy a n6-hiny perccel azel<itt m6g a hurkon 16g6 k6t f6b6l k6sztilt gyririi teljesendrintetlen 6llapotban a kis asztal ldbdra kerijlt. A b6lre k6t laza csom6fon6dott 6s a hurok s6rteden maradt. (A kis asztal a r6hurkol6dott fakarikrkkal a 3. ,br6n 1dthat6. A rajz egy f6nyk6pr6l k6szijlt.) A b6l ugyanmdg nem szaladt el, de egy kis feh€res foltot taldltak ra.ita. Ugyanilyenfehef folrnr tehererr eloidelnr. hd erosen felmelegrieuek.

Zollner a hasonl6 esetek sor6t litva ana a kiivetkeztet6sre iutott,hogy valamilyen mdgneses indukci6s jelens6g, vagy iirv6nyiram he-vithette fdl a tdrgyakat. Val6szinri, hogy nem jert messze az igazsSgt6l. melt mdr l6thattuk, hogy a tiirgyak tulajdons6gai. struktfr:ija meg-veltozik, szigetel6k elektromos vezet6v6 v6lhatnak, er6s m6gneses re-

+Zijlltrct d.A hds.ndlta a. dllati beL?t, nert .t nem kbn]/o,ii eh,dgnL sent.s.reretktliil (iss.e ragasatani, tni]nt eE\ k itildarabot.

302

VOLT. NINCSI IIOYA LETT? - A TILEPORTACIO

rek is kelerkezhetnek. igy az drv6nydram-veszlesdg akfu f6b6l k6sziilttdrgyak felmeleged6s6t is el6id6zheti. ha ebben I kiilbnleges m6gneses tdrben mozograk,

Z0TLNER ris A NEGITDrK TiRDtMENZ|0

A negyedik, vagy magasabb terdimenzi6k elvi lehet6s6g6t talen el6sziirHenry More (1614-1687) angol filoz6fus vetette fdl. A matematiL.usoksz6mrra is 6rdekes volt a t6ft\a. Aug st M(tbius 182?-ben bebizonyitot-ta, hogy minden hrromdimenzi6s trrgyat 6t lehet forditani tiikitrkdp6v6,ha n6gydimenzi6s t6rben negforditjuk. (Egy 6ra p6ldiiul visszafel6j6r-

3. 6bra. A faktnkik elrinnek a bexitl hutokhjL 6s a kis asral I'ibdn jelentek neg.

303

TITOIZATOS IR6r?

nz e )tin.) Gusta, Fechr?er l84&ban 6ftekez6st irt a lipcsei egyetemenMiifi nigJdimenai4s a tlrz cimmel. De a filoz6fia szdmera is hasznos-nak tr.int a k6rd6s, vajon mi6ft csak h6rom drz6kelhet6 t6rdirnenzi6van? Slade-del kapcsolatban Ztllner el6tt m5r von Hellenbach felve-tette a legal6bb mdg egy t6rdimenzi6 l6t6nek sziiks6gess6g6t, miveltdbb alfalommal is l6tott olyan kis6rletek€t, amikor egy kdnyv nyom-talanul ehiint, majd a mennyezeti csillir 6g6i kdztil esett le. Ez mindenesetben dgy ism6tl6diitt, hogy Slade keze az asztal alatt volt, mikdzbena ktinyv mindig feliilrdl esett le. Slade mozdulatlanul iilt, nemcsak akezdt, hanem a l6b6t is figyeltek, de az sem mozgott. Von Hellenbachezert jutott arra a kdvetkeztetdsre, hogy hdrom terdimenzi6ban ez azesemdny nem j6tsz6dhat le: legaldbb meg egy {jabb l6rdimenzi6 kellaihoz, hogy egy t6rgy eltiinj6n, 6s mdshol 6jra megielenhessen.

Z6llner sz6m6ra rendkivtil meglep6ek voltak a kisdrleti tapaszta-latok, 6s nekilStott, hogy mindent iisszegyiijtscin, amit a t6r strukti-r6jdval, fel€pit6s6vel kapcsolatosan a tudomany addig mdr megis-mert. Zdllner Riemannra, a neves matematikusra hivatkozott. akiegy geometrit6l sz6l6 munkdjdban a kdvetkez6ket irta: ,,Ha eB!olyan jelensas fordul et6, ani fogalmainkba belefir 6s vdrhat6anmegtdfiAnik, akkor a gyakorlat meger6siti bi.almunkat az elmdlet-ben. Ha azonban yalami ydratlan, val6szinitlcn vagy ehnileteinkszerint lehetetlen tiirtdnik, akkor az afeladatunk. hog ezt azelmdle-tet megvdltoztassuk. Az elmAbtek rentlszerdnek javitdsa a vairutlanmegftgyelAseket is magdba fogadja. A termaszetr6l kialakitott fogal'maink ezzel a m6dszerrel eEyre tatk4letesebbek Iesznek, isnereteinkegyre milyebbre hatolnak. "

Ilyen gondolatok adtak Zillnemek bdtorit6st a negyedik tdrdimen-zi6 l6t6nek elfogad6sehoz. El6szcjr azt yizsgtrlta meg, hogy lehet-ecsom6t kaitni lez6rt huroka hrirom t€rdimenzi6ban MiutSn ezt a k6r-ddst k6t, h6rom 6s n6S/ t6rdimenzidban megvizsg6lta, ara a kdvet-keztetdsrc jutott, hogy ezt a feladatot csak n6gy t6rdim€nzi6ban lehetmegoldani. Igy amikor Slade ilyen huroka csomdt k6t, val6sziniilegn6gy t€rdimenzi6s hatiist alkalmaz. Ezt az elk6pzelesr Gauss, kibni..Euler 6.s Vandennotude munkdssdgira alapozta. A herom t6rdimenzi6l6te az ember 6rz6kszerveivel €z6ke1t t6ny, de ha olyanjelens6get ra,pasztalunk, amely csak n6gy dimenzi6ban magyar6zhat6, akkor arnegfigyelds puszta t6nye elegend6 ahhoz, hogy ezt a feltev6st elfo-gadjuk. Kijnyv6ben l2l Tiillner Kantot ldezi, aki igy ir: ,,Ha lehe$Ages njabb drditnen ili a t4rben, okkor nagyon yal6s.inli, hogy Istenralahol mdr egalkotta, mivel az 6 mwkdja minden sxlpsdget ds vdl,to.atosstigot tartaltnaa, ani e gydltalin elklpzelhet6. "

304

YOLT. NINCS! HOVA LETI? - A TELIPORTACIO

Zillner kiiliinbiiz6 Ks6rleteivel dllard6an ana tdrekedett, hogyegy ijabb t6rdimenzi6 l6tezes€t igazolja. Egy alkalommal k6r alaklpapirdobozba egy f6mp6nzt rakott, majd a dobozt leragasztotta. Egym6sik, n6gyzetes alaprajzf papirdobozba ket kisebb f6mp6nzt helye-zen, s ezt a dobozt is lez6,rt^$g szt6sz lagg l.1878. m6jus 5-6n d6-ludn n6gy 6.a.kor von Hoffman jelenlet€ben keriilt sor arra a Ksdrlet-re, ahol Slade-nek az asztal k'zgp€re helyezett lez6,rt papirdobozok-b6l kellett eltevolitania az 6rm6ker. Slade egyik kez6t az asztalra tette,mesikat a palatrblrval az ̂ sztal ale. Slade meredten n€zett a szobaegyik sa*6ba. Aztdn halkan azt mondta, hogy egy dtdst 6s az 1876-os6vszemot htja. Senki nem 6rtette, hogy ez mi lehet. Ezudn nemsok4-ra halloftdk, hogy egy kem6ny tirgy a palatdbldra esik - a trbla vdlto-zatlanul Slade jobb kez6ben volt az asztal alatt. Amikor a palatdbldtkihizta az asztal al6l, egy dtmerkes p6nz6rme volt rajta, melyet 1876-ban vertek. A szbgletes dobozban lev6 k6t p6nzdrm€t nem tudta elt6-volitani, de azt megmondta, hogy az egyik tizpfenniges 6s 1876-bank€sziilt, a mdsik k6tpfenniges 6s 1875-ben vert6k. Slade'nek teh6tclairvoyance k6pessdgei voltak. (Zjllner v6lemdnye szerint ez is csaka negyedik t6rdimenzi6 segits6gdvel lerczheL) Tjillr.er idezi AndrewJackson Davis, amerikai ,,clairvoyant" szavait, aki hipnotikus Slla-potban a kdvetkez6ket mondta: ,,,4 ldttjteren mind jobban b6v h.Pontosan Littum eg, hdz falait. El4szbr nagyon sdit yob, de hamaro-san kivihigosodott ds minden dtllitsz6 leu. Iittan, hogy mi van a fa-IAkon beliil, ldttam a szobdban az embereket. s a bitorokat. A szom-szidos fuizakba is behittam. "

Zillner kis6 eti 6s elrn€leti lehetds6gei term6szetesen nem l6phett6ktril kora tudomenyos kereieit. Hi6ba is folytatou volna szil6rdtesr-fi-zikai megfigyel6seket, a fizika m6g nem tartott ott, hogy ezek ercd-m6ny6b6l brrmilyen haszn6lhat6 kcjvetkeztet6st vonjon le. Zillner ta-pasztalatai, Ks6rletei utan elkdtelezte magdt az tijabb t6rdimenzi6 le-het6s6ge mellett, ezzel viszont koll€gdi haragj6t vonta mag6ra.

Ztllner mes kis6rleti szem6lyeklel is v€gzen Ksdrleteket. Ezek6l6jabb kiinyvet atart imi, de 1882-ben,48 6ves koi4ban hirrelen rosz-szul lett 6s meghalt. Zjllner elm€let€r6l igy irt egyik kollegeja. Scria,parclli, Camtlle Flammarionnak: ,,Ez a leg4rdekesebb, leSzseni6li-sabb dolog, amit elkdpzelhetiink. Te1ridja s.eint a midiumi jelensA-gek elvesztenAk mitztik s titokzatossdg kat, ds a kbzijnsdges fizika 6sJiaioli|ia teri)letdhez tartoznd ak. Szerzdjijk G%IiIei ls Newton mel-

Ezek a mondatok kulcsor adhatnak ahhoz, hogy megdftiik a k6-s6bb tijrt6nteket. E kijelenr6sek miaft a spiritiszdk 6s a rud6sok is

305

TITO('ZATOS DR6{?

mereven elutasitottek zijllner feltev6s6t. Ehhez m6g az is hozzdjdrult.hogy Slade munkdssdgdt, jelensdgeit egy vizsgil6bizottsig csal6snaknyilvdnitotta. Az dgynevezert Scheybert-bizottsrig (melyet HenryScheybert. egy gazdag philadelphiai spiritiszta alapitott) megvizsgdltaSlade{. 6s eg6sz tev6kenys6gdt csalisnak min6sitette. Slade sohasemheverte ki ezt a csapdst. Iv6snak adta fej6t 6s szegenyen, mindenkitolelhagyatottan halt meg. Ziillner haldla utin, 1886-ban Fullerton, abi-zottsdg egyik tagta elutazott N6metorszegba, 6s egy ut6lagos ,,vizsgr4-lat'-tal Zdllnerdl azt allitotta, hogy 6riilt 6s vak volt. A bizoftag ve-lem6nye maradt fdnn, hiszen kijnnyebb volt elhinni valakir6l, hogy6riilt, mint az el6bb leirt eredm6nyeket elfogadni.

A term6szettudomiinyban azonban n6ha van lehet6s6g ,,perLljrafel-v6telre". Ochorowicz gyakran emliti. hogy a Tomczykkal vEgzett ki.s6rletek sordn tbbbsz6. is eltiintek. megielentek tdrgyak. A kdvetke-z6ket itja: ,,Vdratlanul tijbb tdr$' jelent neq a fdldszinti s.obdba a

fdlon keresztiil: eg! maroknyi htj esett az asztalra; egy fdm pecsdtnyorui keriilt a zsebembe; egy darub koksz ugrott fel4nk a l<il1'htit6ltiibb 'nint hdrotn miter tdvolsdgnil; a nagJ flli6ra a falon kinyib 6smeg.ilh; eg, elektrcmos cseng' dr6tjai nlzkjdni kezdtuk As a csen86megszjlah stb. Az okok As a febitelek lrdckeltek. Ke|esebb ielensaget, de riszletesebben szerctuAk megfigJelnL Arra kdrtem ezlrt Tom-cztkot, ho g), folytassa az dltalam javasoh ktslrleteket. "

Tomczyk egy izben megpdb6lta elmagyar6zni Ochorowicznak,hogy mi6rt melegek az ily m6don meg€rkezett tigyak. Szerinte ezekegymiison hatolnak 6t, vagy v6kony r€seken csLisznak et igy, hogyijsszehiiz6dnak. majd ijra kit6gulnak, mint a giizok. Zjllner Ks6rleteit ismerte az amerikai WiLIiam Button ts,6s az 1930-as evekben egybostoni m€diummal. bizonyos Margeryvel megpr6b6lta megism€tel-tetni. Margery olyan Ksdrleteket is sikenel v6gzett el, ami Slade-neknem sikeriilt, p6lddul a k6t f6b6l kdsziilt gyiirii 6sszekapcsolesat. Agyiiri\ket Sir Oliver ltdgc k6szitette AngliSban, az egyiket feny6f6-b6l, a mdsikat tikfeb6l. Miutdn a gyiiriik elkdszijltek, lef6nyk6peztette€s elktildte Bostonba. Az egyik kis&let sor6n a gyridket sikeriilt iisz-szekapcsolni (iivegdobozban mutogattdk a ldtogat6knak). Titbb ha-sonl6 gyiiriit is dsszekapcsoltak, s ekcjzben kiiliinf6le furcsasdgokatfigyeltek meg. El6fordult, hogy a gyririiket mintha megriigtrk volna,nagyobb darabok hidnyoztak bel6liik; m6s alkalommal pedig szintefridszporr6 omlottak. vagy reped6sek keletkeztek rajtDk. €s el6bb-ut6bb szdtestek.

Az ijabb kisdrletekn6l Hasted (akinek kutat6sair6l mdr beszSmol-tunk a ,,f6mlajlitdssal" kapcsolatos fejezetben) azokkal a fiatalokkal

306

VOLT. NINCS! HOI'A LETT? - A TII,XPORTACIO

v6gzett megfigyel€seket, akik ugyancsak kdpesek voltak a fdmhajli-t6sra. Az egyik 13 6ves fiival tttbbszdr el6fordult. hogy kdzvetlenkijmyezel6ben apr6bb ldrgyak tiintek el 6s jelentek meg hirtelen.Ez6rt Hasled egy ragaszt6szalaggal dsszeer6sirctt miianyag tojiisbaharom darab f6rnloistelyt helyezett, €s arra k6fle a firit. hogy pr6briljameg onnan kijuttatni a kristiilyokat. N6h6ny perc mrilva rniir hiiibariiztiik a tojdst, abb6l semmilyen hang sem haliatszot!. Amikor felnyi-tottik, azr vett6k 6szre. hogy a k6t kistily eltLint. a harmadik ott ma-radt egy eddig sehol nem volt egyfontos bankjegy t6rsas6giiban. Ezut6bbi akadiilyozta meg, hogy riiogatits kdzben csdrdgjdn a kristnly-Hasted is dszrevette, hogy az djra megielend tiirgyak kiss6 melegek,ktiriilbeliil 45 "C-osak. Ugyanazt tapasztalla, mint az el6z6 Ks6rle-tekben m6r m6sok is.

Mig a pszichokin6zisre sokan, a telepo(eci6ra csak nagyon keve-sen k6pesek. Ilyenkor mindig felmerijl az a gyanli. hogy az eg6sz nemmiis, mint iigyes triikk, csaliis. Biir minden egyes eddig ismertetett te-leport6ci6s Ks6rletsorozat ajelensdg l6te mellett sz6l. m6gis felmeriila k6rd6s, hogy vajon csak 6l6l6nyek tudjdk-e ezt a jelens6get el6elli -tani? 6gy trinik, hogy 6lettelen term6szeli jelens6g is k6pes teleportr-ci6t el6id6zni, s ez ism6t a gajmbvill6m.

A c6MB\,rLL,{r.{MAr vAr6 roPcsol{T

Egy teleportdci6val foglalkoz6 magyar megfigyel6s-gyijjtem6nybentitbb eset is szerepel, amikor giimbvill6m vdgez teleportdci6t:,,1953-ban Budapesten, aa As.6di it 10. szdmi dp letben, egy ker-tes, fdldszinti lakdsban laktunk. En nJdri afiatar utrjn, anikorna$,mamAmrnal As hieomtnal a szobdban ohJastw*, a nyitott abla-kon dt si )it6 hangSal bevig6dott a helyirAgbe eC!" gdmbyilldm ts aJbl nentAn taldn ndsfdl mlter nagassdgban kdfie foryott. NAhd.njpillanat nilya kiesett bel4le egy taldn 10-15 cetuim4tur (tmAfijii,sina, de nem teljesen gbmb alakd, szurokfekete k6. A kd a konnektormellett esett le. A |illanyyezetak el6gett, nem \)ob dram a lakdsbatu.A kdvet hosszi ideig t;riztiik."

Egy mdsik, hasonl6 eset ,Taldn fll 6ft,1ja mib el a nydri zrlpor,ragyogrian siitiitt a nap. Ti.Aws lehettem, az iskoldb6l mentem haza.Hirtelen velem szetnben az &rcom magassdgdban megpillantotanleg feliilr6l jd.)6, tenkzlabda nagysdgi, vildgospiros gaitnbttt. EIABlassan eresakedett le a derekamig- A hdtam niigdtt megkeriih, majd atdlen jobbra lev6 drokba guruh. Az drok aljdn egyssriien eb nt,nem is sistergett. Abban a pillanatban legaldbb hiironvdddtnyi vi7

307

nTo[zr1os lR6I(?

zidub nim. Szerintem az Agb6I, de nagyidb6l azon a kbrdn beliil, aholkdfuejirt ez a gljmb. Nem es'1 esex, mert hfuhol sehol se wlt riz.Ezutdn odajijttek houdm az asszottyok, akik ldtttik az esetet KArdez'tAk, hogy nem tdrt4nt-e bajom,6s meqtiirdbek."

Egy-masik alkalommal, 1955-ben, egy munkisszdll6 vdlyogfaldtfijrta ki a gatmbvifl6m, fiajd az ablakl,trhoz leb€gett, 6s eltiintettefgy, hogy semmilyen 6g6si, vagy s6rul6si nyomot nem taldltak

Egy i987-es p6ldar egy lakdsban a giimbvill6m kifijrta a falat'majd felrobbanva elolvasztotta a vezetdkeket. Abban a szobaban n6-hdny perccel ezel6tt az asztalon hagyott foly6iratok 6s papirok pilla-natok alatt eltrlntek. Az asztalon semmif6le 6g6si vagy s6riil6si nyomnem maradt. hamut sem taleltak.

1988-bar egy salg6taidni latdsban is val6sziniileg hasonl6 esetjdtsz6dott le. Zivatar idejdn a lefijggiinyiizdtt konyhib6l hinelencsattan6s hallatszott. A helyisdg tele lett apr6 iivegszilankokkal. Nohaa konyhdban sem az ablak, sem mdsmilyen iivegtirgy nem tdrt el,mdgis legal4bb f6l kilogramm apr6 iiveF6rmeldk boitotta a moso-gar6t 6s a padl6t is. A lakSs az emeleten volt, a konyhaablak el6tt ill6fa ndhSny dg6n a levelek teljesen els6rgultak.

Ez a n6hdny eset az€rt keriilt be a magyar megfigyeldsek gyiijte-m6ny€be, mert val6szinLisithetd, hogy ajelens6g nem h6rom, hanemlegalebb n6gy t€rdimenzi6n alapszik [3,4]. A fenti ndhdny esel kii-l6nleges, nem gyakori, de elgondolkodtat6. Sokkal meggy6z6bb bi-zonyit6k a teleportdci6 mellett, hogy tiibb ezer esetben figyelt6kmeg, hogy a gitmbviu6m napf6nyes idiiben, vagy Iez6rt t€rben kelet-kezik hinelen. mindenf6le el6zm6ny, l6that6 ok n6lkiil. A rombol6-sokb6l az is kiszAmolhat6, hogy jelent6s. akdr tiibb milli6 jouleenergi6t adhat le. A falakb6l kirobbantott 6s elolvasztott dr6tokmennyis€g6b6l pedig az, hogy tobb coulomb nagys6grendt tdlt€s-nek kell a giimbvillemb6l kijitnnie. Ezekb6l a megfigyet6sekb6l ki-derul, hogy a jelens€g hd.om tdrdimenzi6ban nem irhat6 le, mertakkor a megmaraddsi tdrv6nyek nem teljesiiln€nek. Legalibb egydjabb t6rdimenzi6 bevezetds6vel viszont ezek a litsz6lagos ellenFmonddsok feloldhat6ak, 6s az eg€sz jelens6g egyszerrien meg6rthet6{41. Nem v6letlen, hogy hosszri ideig az iisszegyfijt6tt megfigyel6-sek ellen6re sok olyan kutat6 akadt, aki szerint ajelens6g nem is l€-tezik, hiszen idls6gosan bizarr 6s szokaflan tulajdons6gai vannakugyanigy, mint az eddig tdrgyalt parajelens6geknek. Ldthatjuk,hogy nem v6letleni.il iitktjziitt akad6lyokba 26llner 6s Crcokes mun-kreja. Abban az id6ben szinte semmit nem tudott mondani a tudo-mdny a tdr 6s id6 k6rd6seir6l. De mit tudunk ma?

308

VOLT, NINCSI IIOYA LBTTI . A TELEPO(IACIO

A TfR, A DTMENZTO fs KdwrrffzM6N\TIAz a kdrd6s, hogy hdny t€rdimenzi6 van 6s mi6rt csak hii.mat tapasz-talunk, ha nem is kdzponti, de sokakat foglalkoztat6 k6rddse a tudo-m'nynak. Henri Poincarl. a hires matematikus A tudomd y irtike esVdBt6 gondolatok cimij kdnyveiben behat6an foglalkozik e trrggyal.A fiil ivjfataival kapcsolatban, melyek h6rom egymesra mer6legessiloa emldkeztetnek, p6ldai igy ir ,,De Cyon szerint a htuon ffAlkdralakn) egyensntyoz' janrydr egJetlen felndata a., hogJr benniinket atir hdromdimenzi4s vohdra fgtelmeatessen. A japdn egereknek csu-pdn kit ilyen fiiljdtutuk van; vahjszinii, hogy ezek az dllatkdk csak aftr kAt dimenzi6jdt irzAkelik. Ezt iqenf rcsa ruidon adjdk tudtunkra:kijrbedllmk, s mindegyikik az el6tte dll6 egir farka al6 nyomja azorhit, 6s ie! elheb,ezketlve gyorsan forogni kezdenek. Megfigyeltika.t is, hog! ezek az dLl.ttok nem kdpe:ek kiverg&lni eg felhajtott pe-remfi tdlcdb'l."

A probl6ma fizikai oldafival P. EhrenJbst n6'I,et sziimazasri kutatdfoglalkozott el6szdr az 1910-es 6vek vdgdn [5, 6]. (A k6rd6srdl ma-gyar nyelven [7] ad bdvebb tdjdkoztat6st.) Erdekl6d€se kiiz6ppontj6-ban az a k6rd6s 6llt. hogy mi6n hiromdimenzi6s a lethat6 vilegegye-tem, 6s milyen tulajdonsegai lenn€nek az enn6l kevesebb, vagy tiibb-dimenzi6jd vildgnak, s milyen lenne ott a fizika? O vette 6szre el6-szdr, hogy bizonyos dimenzj6sz6mrj terekhez meghat6rozott fizikaitulajdonsrgok tartoznak, tehdt ugyanazon elemi reszecsk€k mrskdntviselkednek a k6F, herom-, vagy a ndgydimenzi6s t€rben. Az els6k6rdds, amit r6szletesen megvizsgdlt, a gravitdci6s er6 6s a bolyg6-mozgds volt. Stabilit6si vizsgelataival bebizonyitotta, hogy glavitdci-6s t6rben stabil mozges csak h6rom t€rdimenzi6ban l€tezhet. Enn6lkevesebb vagy titbb t€rdimenzi6 esetdn mindenk€ppen instabil p6lydkjijnnek l6tle. Bz az6rt 6rdekes szdmunka, mert a telepon6ci6 is aztbizonyitotta. hogy a tdrgyak hosszabb-$videbb id6 utdn visszaterneka hdromdimenzi6s t6rbe. Val6szinilleg ez a stabili6si ok is magyar6z-za, hogy a targyak nem maradhatnak ,,kinn" a plusz dimenzi6ban.

A mesik I6nyeges kdrd6s, amit megvizsgiilt, hogy l6tezheFe stabilm6don anyag (atomok 6s moiekulik) a hiiromdimenzi6s t6ren kiviil?V6lasza eziittal is egy6rtelmiien elutasit6: atomok, molekul6k nem l€-tezhetnek semegy-. k6t-, sem n6gy-, dF stb. dimenzi6s r6rben. Az ilyenanyag ugyanis minden €setben ;ffraril lenne. Ha egy anyag valamilyenm6don ttjbb, mint hfuom t6rdimenzi6s fomdjiv6 alakrl at, akkor ezt atulajdonsSg6t nem 6rizheti meg sokiig, viszonylag riivid, idon beliilyissza ke ftmie eredeti iillapotaba. A gyakorlatban pontosan ezzel a.tulajdonseggal taliilkoztunk tdbbsz6r is. Az ily m6don megviiltozott

309

TITOXZ{TOS ER6(?

anyag hamarcsan visszaszerzi az eredeti. vagy ahhoz kdzeli szil6rds6gi.elekromos vezet6k6pess6gi, migneses stb. tulajdons6gait.

Ehrenfest persze nem arra ketesell vdlaszt, hogy milyen is lennen6mely anyag tulajdonsaga n6gy t6rdimenzi6ban, hiszen ene m6gma sem tudna senki velaszolni. Rdszben az6rt. men a feladat elm6-leri megoldasa (kvantumtechnika legalSbb n6gy t6rdimenzi6ban)rendkiviil nagy gondokat j elentene mdg egyszerii eseteke, tdkdleteskrist6lyokra is, hiszen a val6sdgos. szennyez6d6sekkel 6s r6cshibdk-kal teli anyagndl elm6leti tudesunk nemhogy n6gy-, de az ismert h6-romdimenzi6s eseteke is el€gtelen ma m6g, s az eddig ijsszegyiiltgyakorlati tapasztalatok nem elegend6ek ahhoz, hogy az elm6letikutat6st hatdkorryan segitsdk. Ehrenfest munkija viszont az6rt je-lent5s, mert megmutatra, hogy az agyag tulajdons6gai m6r akkor ismegvdltoznak, ha az atomok elektronjai let6mek a h6romdimenzi6sp5Jydk6l, 6s n6gy-, att- stb. dimenzi6s pdlyara l6pnek it. Kdvetke-z6sk6ppen nincs sziiks6g ana, hogy p6ld5ul a kist6lyrecs D6gy t6r-dimenzi6s legyen, a furcsa, ij tulajdonsdgok m5r az elekronpiily6kmegviltozds6val megtelennek. L6tjuk tehdt, hogy anyagi vil6gunknem velettenijl h6rom t6rdimenzi6s. 6s ha ez valamilyen okb6l meg-vrlrozik, csak r6vid ideig tarthat. Ez jelentj az alapvet6 elvi gondota kisdrletez6s sz6mera, hiszen p6ld6ul egy ,,megpuhitott" f6mlargyatnem lehet tetsz6leges ideig vizsgalni.

Ehrenfest azt is kutatta, hogy vajon milyen lenne haromndl tdbbdimenzioban az elekoomos .r hdgn.s.. Ier. EsTrevetre. hogy az arcndkiviil egysze i €set, ami h6rom t6rdimenzi6ban el651l (vagyismind a m6gneses, mind az elektromos t€rnek hiirom komponensevan), nem igaz a tdbbi tdrdimenzi6ra. Sziimunka egdszen furcsa (6snem szeml6letes), hogy p6lddul ndgy t6rdimenzi6 eset6n az elekfto-mos ternek ugyan n6gy komponense van, de a mAgneses t6mek m6rhat, €s nem tudjuk, hogy milyen fizikai 6rtelmet, jelent6s6get kell en-nek tulajdonitani. Ez6rt m5r a legegyszerribb esetben is jelent6s aka-d6lyokba iitkdziink a hdromdimenzi6s t6r elhagy6sakor, ha a tiibb di-menzi6ban 6rvenyes fizik6t keressiik.

Ehrenfest vizsg6lta a hullamterjed6st is tetsz6leges tdrdimenzi6-sz,m eset6n. Felhivta a figyelmet arra, hogy csak egy 6s hdrom di-menzi6ban terjednek a hullamok torzitasmentesen, miis tdrdimenzi-6kban mindenkeppen torzulnak. Negy t6rdimenzi6ban a hullemterje-ddst persze h6romdimenzi6s akad6llyal, p6lddul lez6rt f6mdobozzalnem lehet megakadilyozni, de az ily m6don terjed6 hulldm minden-k6ppen torzult lesz- (Nem lehetetlen, hogy ezzel a p6ldivai talelko-zunk a telep6tirinSl, ahol az dtadott vagy ,tvett informdci6 valamilyen

310

VOLT, NINCST HOV,{ I,TTTI - A TEI,IPORTIKI6

m6don szinte mindig eltorzul, de ldthartuk azt is, hogy leziirt tereknem jelentenek akaddlyt a teied6s itj6ban.) Egy ijabb erdekes lehe-t6s6get is felvet a hAromndl tdbb t6rdimenzi6 l6te: 6s ez az id6velkapcsolatos. Az ijabb t6rdimenzi6k az id6re vonatkoz6 fogalmainkatis kildgitj6k. Ez arra figyelmeztet, hogy az inform6ci6k. elekrom6g-neses rezg6sek mds, szdmunkla ma m6g ismeretlen m6don is terjed-hetnek, teh6t a prekognici6s kis6rletek mdgiilt val6s fizikai tartalomjelenhet mqg. (Sajnos ezek a k6rd6sek matematika n6lkiil nem t6r-gyalhat6k szakszeriien. Ennek a k€rd6skdmek tdbb vonatkoz6sa isszerepel a [7]-ben.)

Ehresfest felvet6sei annyira ijszeriiek voltak, hogy kortiirsai nemis nagyon vettek r6la tudomAst. Ehrenfest; ahogy a Nobel-dijas orcsztrd6s, Pjotr Kapia ilja, kivdl6 kutat6 volt, pontos 6s rcndKvijl loitikus 6szj6r6sf. Mindig 6szrevette a legkisebb hib6t vagy ellentmon-d6s.. Kritik6ja olyan tendkeny volt, hogy Einstein 6s Bohr is ellrra-zott hozz6. Bizony6ra kdtikus szeml6lete vezette lli, hogy rqegk6r-dezze, mi6ft hdromdimenzi6s (csak) a t6r? Sajnos, mindezek ellen6rea maga teljess€g6ben 6 sem ismerte fel a probl6ma rendkiviili fontos-sdgdt. Munk6j dnak jelent6s6g6t csak mostan6ban kezdik felismemi.

Az 1920-as dvekben Ehrenfest munkdidt6l ftiggetleniil igen 16-nyeges fizikai felfedez6sre keriilt sor ugyancsak N6metorszdgban,amely ekkor a fizika legfontosabb miihely6nek sz6mitott. Egy fiatalkDtar6, Theodor Kaluz4 6szrevette, hogy ha njabb tdrdimenzi6t ve-zetiink be, akkor a gravit6ci6 6s az elektmm6gnesess6g egy tenzor-egyenletrendszerbe .,gyffhat6", s egys6ges m6don kezelh€t6 {81. El-kdpzel6seit, cikk6i elkiildte Albert Einsteinnek is, aki eleinte nemlelkesedett az dtlet6rt, n6hdny 6v milva azonban m6r maga is 6rde-kesnek 6s figyelemre m6lt6nak tafiotta. Az ijabb tdrdimenzi6k be-vezet6s6t kes6bb egy m6sik n6met fizikus, Oscdr K/eia rovdbbfej-lesztette rigy. hogy a kvantummechanika 6s a relativitiiselmdletegyesit6s6t is lehet6v6 tegye. Sz6muloa azonban az volt a legna-gyobb gond, hogy ha van rijabb t€rdimenzi6, akkor az rni6ft nem lat-szik? Ugy trinik, hogy nem ismert6k vagy nem isme 6k fel Ehren-fest munk6jat 6s a stabilit6s l6nyegdt. Ehrenfest sze nt ugyanis azanyag csak h6rom tdrdimenzi6ban stabil. Ebben az esetben fel semmeriilhet, hogy ldtnunk kellene a tdbbi t6rdimenzi6r! Mivel semmi-lyen anyag sincs benne, igy nincs mit l6tni. Ez a tdkdletesnek tiin6stabilit6s megmagyar6zza az r is, hogy midrr l6rjuk h6rom t€rdimen-zi6snak a vil6got. A Kaluza- 6s Klein,modellek azonban rcndkivillkis gdrbiilts€gii, ijabb tdrdimenzi6 fogalmdr vezerik be annak ma-gyardzatSra, hogy mi6rt nem €rz6kelher6 a rdbbi t6rdimenzi6.

3 l l

IITOf,ZrTO! ER6r?

Mivel jelent6s gyakorlati 6s szdmitSsi probl6miikkal kellett rneg-kiizdeni, Kaluza 6s Klein elkdpzel6seit is 6vtizedeke elfelejtette a fi-zika. Az 1960-as 6vekt6l kezdve azonban ez a t6ma is reneszinszdt6li, 6jabb 6s rijabb modellek sziiletnek, melyek lehettiv6 tenn6k mirnemcsak a gravitdci6 6s elektromSgnesess6g, hanem az az6ta felfede-zett fjabb kdlcsijnhat6sok egyesit6s6t is. Ma mdr sz6mos olyan mo-dell van, ami dt, hat vagy ak& tdbb minl hfsz t6rdimenzi6 l6tdvelszimol Browne modellj6ben p6ldriul n6gy tdrdimenzi6 elegend6 azegyesit6shez [9]; HaSston 6s Cox modellj6ben viszont mer 6t terdi-menzi6 sziiks6ges - mig termeszetesen a kutat6k tijbbs6ge azt 6llitja,hogy csak hdrom. t6rdimenzi6 l€tezik u 1l. Azok a dszecskefiziku-sok, akik az dgynevezett szuperhdr elmdleteket fejlesztik, t6bb minthat r6rdimenzi6 1616r r6telezik fel [12], ezek azonban mind nagy gdr-bulettl, kicsiny sugarf t6rdimenzi6k, melyek szeml6letesen €169g6nehezen magyariizhat6k meg. Mindenesetre az mir kideriilt. hogy afizikdt6l egy6ltalan nem idegen az rijabb t6rdimenzi6k l6t6nek elisme-r6se, mint ahogy Tangrerlini irja 1131, ,,semmi sem tibja a fzibibanijabb ftrdimenzi6k UtAt. "

Ha pedig t6nyleg ldteznek rijabb t6rdimenzi6k, akkor val6banegyesithet6 az elektromos 6s a gravit6ci6s kiilcsdnhads, azaz ,,egJ t6-16l fakad ugyanigy. mint pilddul az elekromoss6g is a mdgneses-sdg. Ebben az eserben m,ir sok-kal kiinnyebben lehetne megdneni pel-ddul a levitdci6 (lebeg6s) jelens6g6t, ami eddig kizir6lag a ,,csoda"kareg6riejdba tartozott. Egy olyan vitigban, ami titbb mint h6rom t6r-dimenzi6s, ez a jelens6g is norm6lissd szelidiil.

Az dsszes eddigi elk6pzel6s elm6leti fizikusok asztal6n sztiletett,kiserlettel nehezen ellen6rizhetd, igy szamos megoldatlan k€rd6s vanm6g. Egy kdzvetett Ks6rleti bizonyitdk ̂zonban ndhdny 6ve m6r van,s ez a dimenzi6szdm fontoss6gira hivja fel a figyelmet. A kiizelmilt-ban ugyanis sike ilt elektronok mozg6set k€t t6rdimenzi6ban megfi-gyelni. Meghiikkent6 tulajdonsegoka bukkantak (kvant6lt Hall-effekus), ezdrt ma mdr nem kizar6lag akad6mikus k6rd6s. hogy azanyag mik6nt viselkedik m6s t6rdimenzi6-sz6m eset6n. (N6gy tdrdi-menzi6s anyagot Ksdrleti fton ma mdg nem tudunk el6Sllitani, val6-szinlileg hozz6segithetne ehhez a gdmbvili6m alapos megismer6seis.) Ma csak arra van lehet6s6g, hogy k6t t6rdimenzi6ban tanulmii-nyozzuk az elektrcnok mozgesat, vagyis azt, hogy mikdnt mozognaksikban vagy giirbiih feliilet menten. J. Haug igy ir eII�6l I14l ,Mi tijr-tdnik, ha valaki egy tdrgy dimen.i6sztiruival jdtszik? Ez nencsak na-tenntikusokat irdekl' ezoterikus kirdes, hanen nagyon.fontos prob-llma, amit aa elmih nAhd ! lrben a szildrdtestJizikusok sora tiasgdlt,

3r2

VOI,T, MNCSI HOYI LBTT? - A TBLEPORTICII'

elsdsorban azArL men whiszinileg teljeten ij fizikai folyanatokhozvezethet." A,ketdimenzi6s elektrongiz mozgds6nak m6r6se er6s m6g-neses mez6ben eredm€nyezte a kvantum Hall-effekttust, ami6n vonKlitzing 1985-ben Nobeliijat kapott. Most Zeng 6s tdrsai ij, de €h-hez kapcsol6d6 hat6st fedeztek fdl, a magnetotranszport-egyutthat6kv6ltoz6s6nak anom6liijdt. A tdrdimenzi6k l6nyeges, meghatrroz6szerepe nemcsak az eg6sz szemi dimenzi6kndl jelentkezik, hanem atiirt sz6mf dimenzi6knak is van dftelmiik. Ezt Ntunann JAbs isfiette fel eliiszdr. Egyik tanitv5'nya, a k^nci^ B. Mandelbrot - sok ktJdarc6s visszautasit6s utdn - tudta csak bebizonyitani, hogy a tdrt dimenzi6k, a frakrlok altaldnos jelent6s6giiek a geomet.i6ban, a fizikeban, ak6mieban 6s a biol6girban is, 6s szorosan kapcsol6dnak a kaotikusjelens6gekhez. Ha a parajelens6gek6l bebizonyosodn6k, hogy titbbmint hirom t6rdimenzi6ban jdtsz6dnak le, egyszeriien defini61hat6klenn6nek. Ha mestersdgesen legalabb ndgy t6rdimenzi6s elektronh6j-jdl rendelkez6 anyagot tudndnk el66llitani. - ett6l m6g rendkiviilmessze vagyunk -, akkor a fejldd6s felgyorsulhatna, 6s lehet6sdgiinknyilna ijabb, m6g gazdagabb jelens6gcsoportok tanulmanyozesdia-

A hr.omnil magasabb tdrdimenzi6ban elk6pzelhet6 v6ltozesok6l,az ij tulajdons5gok6l miir sz6ltunk, hiszen ez tenn€ lehet6v6 p6ldiula f6mhajlitest. Ha a jelensdg tijltesv6ndorlessal jdr, akkor a pszichoki-ndzist, ha pedig az elektrom6gneses t6r hatds&a egy tdrgy elmozdul aplusz t6rdimenzi6 iiiny6b4 alkor teleportdci6t is el6dllithatn6nk mes-ters6gesen,

A t6rid6 struktrira anom6li6i, a tiibbdimenzi6s hat6sok nemcsak az€16, hanem az dlettelen term6szetben is el6fordulnak. Ha ilyen jelen-s€geket az 616 szervezet e16 tud id6zni, akkor az €16 sze ezeteknekezeket az elveket is fel kell hasznelniuk miikiid6silkhiiz Ebben azesetben, p€lddul a telepdtia, vagy a prekognici6 mtu egydltaliin nemrendkiviili dolog, hanem az €lettel jdr6, rermdszetes 6s lehets6ges kd-vetkezm6ny. Ez viszont azt is jelenti, hogy az 6let, a gondolkodds j6-val iltalSnosabb t6rv6nyeken alapul. mint amit ma isme ink. Hosszlit6von tal6n az is lehetsdges, hogy az agy 6s a tudat kett6ssdge, n6h5nyl6tsz6lagos ellentmondisa az (j effekusok me8ismerdse ut6n fdlold-hat6 lesz. Knlitnits, hogy ndhdny gramnmyi agyvei6vel valakinek na-gyon j6 matematikai k6pessdge lehet, mig m6sok-nak tiik6lelesen {ej-lett aggyal is probl6met okoz egy egyszerti sz:4mtani feladat megoldd-sa. Elk6pzelhetd, hogy a tudati folyamatok nemcsak az agyvel6ben,hanem az agy kdrtili tobbdimenzj6s t€rben elekromagneses vagy ah-hoz hasonl6, dttalunk m6g egyelEl6n nem 6rtett folyamatok eredm6-nyek6nr zajlanak le. Jelenlegi tapasztalaiaink (p€ld6ul akaratatvitel,

313

TIIOI(ZATOS BR6K!

telep6tia. clairvoyance) nagyon sok helyen megk6rd<ijelezik, hogycsak koponyaiiregen beliil zajlanak le a gondolkodiis magasabb rendlifolyamatai. Lehet, hogyha megismerji.ik ezeket a folyamatokat, nyo-mira jutunk a megold6snak. Ma m6g nem tudjuk. hogy mi t6rt6nikhalalunk utiin a tudatunkkal. Eleny6szik-e testiinkkel egyiitt, vagy pe-dig levdlik valami r6la, amit..l6lek'hek neveznek, s ez megmarad atest haldla uten is? Maga a k€rd6s is korai a term6szettudomdnyban,sziimos akadiely tornyosul megvalaszolasuk el6.

NEa{\"r AX,$,{rY

Elv6rhat6-e ma a pszichol6gusokt6l vagy a biol6gusokt6l, hogy is-meddk pdld6ul az elektmsztatikus hiltdst, amir6l csak japrn szer-sz6mg6pipari foly6iratokban, vagy ndmet disszetdci6kban tal6lhat6publikdci6, vagy pelddul ismerik-e az ausztenites 6s martenzites ac6lcjtvijzetek tulajdonsdgait, ami a f6mhajlitds mdgdtt rejl6 anyagszerke-zeti v6ltoz6soka mutat 16? Ezek n6lkiil sajnos nem sok rem6ny vanana. hogy a parajelens6gek fizikai oldaliit meg6rts6k. Elvdrhat6-e afizikusok6l. hogy ismerj6k p6lddul a t6bbszem6lyrisdg jelensdgdt,vagy az iinszugeszti6t, esetleg a hipn6zist? Sajnos a tudomdny mos-tani, mesters6ges felosztdsa miatt nem. Pusztan az lenne elv6rhat6,hogy miel6tt valaki a parajelens6gek tgy€ben it6letet hoz, tdj6koz6d-jon, ismerje meg a megfigyel6seket, hasonlitsa ijssze, elemezze 6ker,s ..n€zzen be" mds tudom6nyteriileteke is. A parajelensdgek megis-mer6se nemcsak a miatt nehdz, mert a hozzejuk tartoz6 fizikai ismereteink m6g nem elegend6ek, hamm az is nagy gondot jelent, hogytudnak-e a kutat6k egymes nyelv6n beszilni? A parajelens€geket szo-katlansdguk miatt m6g akkor is rendkiviil nehezen fogadn6 be a tudo-minyos kiiz6let, ha minden k6rd6s tisztdz6dna. (condoljuk csak meg,ugyan melyik foly6irat kdzijlne p6ld6ul egy olyan megfigyel6sr,amely an6l sz6l, hogy kdvek ,,esnek be" egy hiizba, amelyiknek ajta-ja, ablaka zdrva van?)

spoNTAN psztcHotffEzts - A P0LTIRGHST

Fdleg fiatal korban 6s fesziilt helyzetben el6fordul, hogy az eddig is-mertetett parajelensdgek szokatlan h€vess6ggel. szinte egyszerre l6p-nek fel. Kiildnbdz6 drgyak repednek sz€t, f6mek hajtanak meg, ki-sebb-nagyobb t6rgyak mozogni kezdenek, mrdsok elttinnek, megie-lennek anelkiil, hogy a? a szem6ly akam6, aki kitrul el6fordulnak.Ezeket ajelens6geket nevezziik n6met sz6val poltergeistnek. (A sz6-

3r4

VOLT, MNCST flOV,{ LETI? - A TELTPORTICIO

nak magyar megfelel6je nincs. A n6met eredetit sz6 szerint ,,zajosszellem" nek fordithatndnk.) Az irodalomban szlidval tal6lunk ilyeneseteket. de ezek annyira kevess€ dokument6ltak, hogy nem nagyonfoglalkozott veliik komolyan senki. N6zziink most n6hdny nem ttil169i p6ld6t.

1965 december6ben. egy kis braziliai faluban, Jabuticabelben,Sao Paul6tdl 220 m6rfdidnyire tdrt€nt: egy h6zban a leveg6b6l let-sz6lag a semmib6l - t6gl6k hullottak a szob6kban. A hriziak el6szdrazt hittdk, hogy valaki tr€f6t iiz veltik. de soha senkit nem kaptakrajta. A jelens6gsorozat napokon dt tartott, zdrt ajt6k, ablakok ellen6re is. A m6lyen vall6sos csal6d ezut6n a helyi pap6rt kiildcjtt, akiimedkozott, de ez sem segitett. Ekkor a szomsz6dban lak6 fogorvos,J. Volpe rir, aki jdratos volt a parapszichol6girban, felajdnlotta,hogy a csaldd 1i 6ves l6nyet, Maria Jose Ferreir6t befogadja a h6za-ba, mivel felt6telezte, hogy jelenl6te miatt keletkeznek ezek ajelen-s6gek. A leny meg6rkezese ut6n n6heny nappal Volpe fogorvos la-kis6ban jdtsz6dtak le hasonld jelenetek, amikor a kis Maria a kor-nydken volt. Rendkiviili volt a,,kdes6", volpe-6k 312 k6darab,,be-es6s6t" szamoltdk meg, melyek kiizijtt a legnagyobb 3,7 kilogram-mos volt. De nemcsak kdvek, hanem a tojesok is repkedni kezdtek,egyetlen 6p sem maradt a lakisban. Egy vas6maP a Volpe csaldd azegyik szomszedhoz ment eb6dre. Az 6tkez6s alatt egy k6 ereszkedettle a mennyezetr6l. 6s m6g a leveg6ben k6t rdszre esett szdt A ven-d6gek 6szrevett6k, hogy a kdt k6damb tiikdletesen osszeillik, s m/ig-nesesen vonazdk egytrulst. A kdvel kdzdl kdzre adtiik, mindenkilii!l^, tapasztelta ezt az 6rdekes m6gneses hat6st, ami azonban Syor_san gydngiilt 6s hamarosan teljesen megszrint.

Maria k6riil tovdbb folytat6dtak a jelensdgek. Megtdrt6nt, hogyeb6d kijzben a t6ny6rba estek a kiivek. Volpe ir6asztali4nak iiveglapjatis 6sszetdrte egy k6. N6ha gyiim6lcsijk pottyantak ^z,,69b61", de el6-fordult olyan is, hogy elt0ntek. Maria szerelett volna leszaKtani egygyiimdtcsijt, de nem 6rte el, ez6n Volpe feles6g€t k€rte mag, hogyvegye le neki. Amint azonban az asszony kinytjtotta a kezet, a gyii-miilcs egyszeriien eltiint, semmiv€ vdlt. Egy napon azt6n ,,elszabadulta pokol", 6s majdnem harom h6ten keresztiil teny6rok, iivegek 6s ne-hdz vidgvdziik repkedtek a leveg6ben, 6s nem Kmdlt6k a csaledtago-kat sem. Maria test6n is tdbb iit6snyom keletkezett a repulii t6rgyak-t6l. A bitorok is megmozdultak. Sz6kek rcpiiltek, 6s elmozdult egynagy igy is, egy grizpaiack elindult a falt6l, 6s a ldny kdzel6ben Slltmeg. M6skor k6t tanf szeme l'tteft rcpilt 6t ̂ z el6szoben egy iiveg-ed6ny a konyhdb6l 6s egy tiikdr a hdl6szobdb6l. Ndha tilk 6s mds he-

3r5

TITOXZATOS 8R6&

gyes trrgyak szfr6dtak a kislany ka{dba vagy l6b6ba. Ez akkor ismegtdrt6nt, ha aludt, vagy zokni 6s cip6 volt rajta. Amikor a sairasokmiatt bekdtdzt6k a lrbdt, a k6t€s egyszerten lehullott r6la an6lkiil,hogy a csom6t kikiitcjtt6k volna-

1966- mircius 14-6n Maria ruh6ja minden ok ndlkiil kigyulladt. Aziskol6ban eb6delt, amikor a ruha ekjbb fiistitlni, azt6n 6gni kezdett.Meg aznap d6lut6n kigyulladt a Volpe csaliid h6l6szob6ja is. (Val6-sziniileg megiavult a tergyak vezet6k€pess6ge, 6s a v6ltoz6 elektro-mdgneses terek ifv6nydramokat keltettek, amelyek felmelegith€ttekgyalorlatilag bermit. El6fordul, hogy ezeket az eseteket is a spontiin€g6sek kdz6 soroljdk, pedig itt szem6lyi s6riil€sek. 6g€si sebek nemkeletkeznek.) A helyzet a k6s6bbiek sor6n sem jawlt 6s minden bi-zonnyal emiatt a kisldny 6lete tragikusan v6gz6dittt. 1970-ben, 136ves kor6ban, amikor visszament csaltdj6hoz, egy nap holtan taldltik.Minden jel szerint megsld-rgezte magd|

EGY LENGYEL Es[T1985. okt6ber 24-6n egy lengyelorsziigi kisvaosban, Miszkowban akdvetkez6 esem6nyek tdrt6nrek: A Kudrijsz csaldd otthondban afestm€nyek egym6s ut6n leestek a falr6l, a fiildre zuhant egy vizzelteli kancs6 az asztalr6l; az egyik szob6ban valami kir6pre a hely6r6la mennyezeti liirnpet csavaroklal egyiitt. A kiivetkez6 napon a be-csukott hritiiszekr6nyb6l egyszeriien ,,kiugrottak" a rejesiivegek 6s akonzervek, s nagy durrandssal az el6szoba faldloz csap6dtak. Kud-rijsz6k 6s a szomsz6dok hrit6szek6nyeib6l ezutdn tiibbszbr is roii-sok rdpilhek ki,6s a padl6hoz, falhoz csap6dtak. (A csal6d egyndgyemeletes lak6telepi €piiler harmadik emelet6n lakotr.). Minden-hov6 elmentek. akikt6l csak segits€get lehetett rem€lni: a tandcst5l apapon iit a rend6rs€gig. A kezdeti hitetlensdg hamar eloszlott, men ajelens6gsor olyan gyakran megism6tl6ddrt, hogy mindenki i6thana.Szimos ldtogatds utin a rend6rdk jegyz6kiinyvel verrek fdl, melyet..a tettes ism€retlen" formul6val z6rtak. A helyi f6mipari vdllalat1985. december 24-6n a csal6dor egy horelbe kitltozrert€, hogy U-voll6tijkben a szakemberek megfejrhessdk a rirokzatos jelensdgekok6t. A lakdsban tovdbb folytar6dlak a kiilijnds jelens6gek. Lekv6-rosivegek 6s tojdsok ,jelenrek meg" a szomsz6d lakdsokban, fdteg aKuddjsz6k alatt vagy fdlitrt 1ak6kn6l, de Ku&ijsz6k otrhon6ban isfeltiintek a szomsz€dok ijvegei. Ez akkor is megtdrt€nt, ha a szom-sz6dok nem voltak otthon. Amat6r 6s hivatesos kutat6k, a v6rosi ta-ndcs ember€i 6s 6jsdgir6k rolongtak, hogy maguk is szemtandi le,

316

VOLT, NIIICSI HOYI LETI? - A TELEPORIACIO

glenek ezeknek a meSmd8yardzhararlan jelensigekneL. Altaldbansenki nem tevozott csal6dottan, n6hdny 6ra alatt mindig tdrt6nt vala'mi. Megielent egy dnmagdt ijrddgtiz6nek nevez6 szem6ly is. Alig-hogy elkezdte a cerem6niiijet, valahonnan egy hagyma rcpiih fel6,majd egy tiveg. Egy kutat6csopon videokamedval h6rom esetben isrdgzitette, amint kiilitnbiiz6 t6rgyak atrepiiltek a kamara let6ter6ben.A besz6mol6 szerz6je, Jah A. Szr anslq,1986 februdrjrit6l augusz-tusig t6bbszdr is megliitogalla a csaledot, s minden esetben tiibb 6r6tttilt6tt a lak6sb6n. Sz6mos alkalommal saj6t maga is l6tta a t6rgyakmozg6si! 6s megielen€s6t, telepo rici6jit - ezek6l f6nykdpeket isk6szitett.

Ajelens6gek azonban a hotelben is folytat6dtak. Ingek, pul6verek,zak6k szakadtak szdt, viratlanul ismeretlen szemilvegek, cip6k ,,buk-kantak fel" a szomszddban, s a lakds l6glehetetlenebb helyein, akir aWc-kagyi{iban is. Itt is repkedtek a tojdsok. s egy alkalommai m6g akury6t is eltal6ltiik. Ezutdn egy mdsik laldsba kitltdztett€k a csalrdot.A kitlt6z6s utin n6hrny napig nem t6rtdnt semmi. N6h6ny nap milvaazonban rijra kezd6dtek a jelensdgek. Hatalmas ddriendsek hallat-szottak, a padl6 megemelkedett, a britorok csfszk6lni kezdtek. Ezt alaki4st is le kellelt zimi. Visszat€ftek r6gi lakisukba. Egy fjabb kuta-t6csopon aztjavasolta, hogy p6b6ljanak meg eitiid€zni pszichokin€-zist, teleport6ci6t 6s f6rnhajlitSst. Kideriilt, hogy a herom gyerek kd-znl az egyiknek 6s a mam6nak van ilyen k6pess6ge. Sz6mos k6st €smis f6mtArgyat gitrbitettek el. Az ellen6rizhetetlen rombol6soklal jii-16jelens6gek zzonnal megszrintek. K6t h6t mrllva a csalSd egyszeriienmegunaa 6s abbahagyta a Ks6rleteket. N6heny nappal ezutiin rijra ug-rdlni kezdtek u iivegek. Nem volt mit tenni, ism6t keziikbe vett6k af6mdarabkdkat, hogy a rcmbol6 jelens6geket le6llitsiik.

KIFORDULT TINISZLABD,I(

Dr. Llall Watson, angol anfiopol6gus meghdkkent6 levelet kapott1975-ben egy velencei f6rfit61, aki azt dllitotta, hogy iit6ves kislanya,Claudia id6nk6nt teniszlabddkat fordit ki 6gy, hogy a levegd nemmegy ki a labddb6l,..puszt6n" annyi tdrtdnik, hogy a szrjrds r6sze ke-riil beliilre, a csupasz pedig kiviilre. Watson Velenc6be utazott. hogysajdt szem6vel gyiiz6dj6k meg a leirtak6l. Claudia teljes megvilAgi-tSsban, mindenf6le h6kuszp6kusz n6lkiil forditotra ki a labd6t Watsone16t!. Gyijng6den megsimogatta, mintha csak egy kis elhtka lenne,azt6n egy pukkan6s hallatszott, mintha dug6t hfzn6nak kj egy pa-lackb6l. s a labda ott ,llt a kisliinv bal tenver6n - kiforditva. Watson

3t1

TITOI(ZATOS 8R6K?

hitetlenkedve felv6gta a labdet egy k6ssel. A leveg6 sziszegve tddultki a lyukon, 6s beiiil ott volt az el6bb mdg Kviil l6tott bolyhos textil-borit6s. Claudia aznap este mdg egyszer megism6lelte a ,,labdafordi-t6st", s Watson ijra l5thatta, hogyan pattog a leveg6vel telt kiforditottlabda, 6s semmilyen lyuk nincs a felii,etdn. Hrrom 6v mflva watsonfjra megletogaua a csal6dol. Ekkona a kisldny mdr ,.beilleszkedeta'6s t6bb6 nem csin6lt ,,butasdgokat". A labda, vagy b6rmilyen 26ft hd-romdimenzi6s feliilet kiforditdsa term6szetesen elvileg is kivihetetlenhirom tErdimenzi6ban. Legaldbb m6g egy t6rdimenzi6 eset6ben vi-szont egy z6rt h6rorndimenzi6s feliilet dpptgy kifordithat6, mint p6l-deul a kabet ujja.

Ugyanilyen poltergeist-jelens6gek titrt6ntek 1988 augusztusdbanMagyarorsz6gon is egy csaledban. ahol a nagysziil6k nevelt6k egyer_len, 14 6ves unok6jukat. (A firi sztilei kor6n meghaltak, apja szivin-farktusban, 6desanyjSt aut6 iitiitte el.) Ebben a csalidban is repiiltek anagymdretr.i t6rgyak, s bdtorck mozogtak a tanfk €s a rend6$6g sze-me lrtt6n. Lisztes zacsk6k emelkedtek fel, a vasal6 felkeriilt a kony-ha6ptilet tetE6re stb.

A statisztika szerint ajelens6gek fdleg fiatalok. 12-1? 6v kitziittiekkdr6ben fordulnak el6 talen az6rt, mert ekkor vannak a gyerekek aIeggyorsabb niivdsben. Fiatal 6s egyittal testi vagy lelki prcbl6mdvalkilzd6 ember kijzel6ben ez6rt el6fordulhatnak ilyen esetek, de nembiztos, hogy felfigyeliink re. Ha leesik egy k€p a fal6l, vagy eltiinikegy spulni c6ma, senki sem gondol titokzatos j elensdgeke. Ut6lag viszont 6ltal6ban nem lehet eld6nteni, hogy laza volFe az a sz6g, vagyfeled6kenysdgiink-e az oka. hogy nem taldljuk a c6mdt.

A poltergeist ismeretdnek jelent6s6ge (azaz parajelens6gek aka-ratt6l fiiggetlen 616id6z6se) talen az elektromos hati{sok eset6ben alegfontosabb. Mir tdbb olyan esetet l6ttunk, ahol p6nzt6rg6pek, hii-t6g6pek, video- 6s mds elektro ikus kdsziil6kek romlottak el. Tijbbolyan eset ismeretes, amikor minden bizonnyal ilyen okok miattmentek tdnke adatbankok m6gneses tiirol6 lemezeken, vagy 6ppenfuttatds alatt lev6 programok ,dlltak fejre" a szamit6gdpekben. Azilyen esetek gyakorisdga 6s vesz€lyess€ge n6het, s amig nem ismer-jiik ezeket a jelens6geket, v6dekezni sem tudunk ellenijk. A paraje-lens6gek ma m6g nem kutathat6k, ,,tiltott tertlef' ez a tudom6nyszdmdra. K6vetkez6sk6ppen nincsenek, mert nem lehetnek ijabb 6srijabb tudom6nyosan megalapozott, ellen6rziitt vizsgdlati eredm6-nyek. Amig okkult, titokzatos, megfejthetetlen er6ket vagy nyilv6n-val6 csalesokat liitnak a jelens6gekben, addig az igazi megismerdstoviibbra is vdrat magdra.

318

VOLT, NINCS! HOV.i LETT? . A TELIPORTiCIO

Parajelens6gek - vagy fejletlen tudominy?

Vtu\-E MEGotD,ls?Vdgigolvasva a kdnyvet mindenkiben felmerijl a gyanf: ha amit ol-vastunk. mind igaz, akkor mi6rt nem foglalkoznak ezekkel a k6rd6-sekkei a kutat6k? Mert lehet, hogy mindez nem mindenkit 6rdekel, deha m6r a fizikusok, biol6gusok, pszichol6gusok legal6bb tizeddt er-dekelndk ezek a kdrd6sek, miir r€g a v6g6re j6rhattak volna, nem kell€ne bizonytalankodnunk, tiin6dniink a leirtak igazsdgtartalmin. Deez nem ilyen egyszerLi.

Egy dsszetett jelens6g meg6n6s6hez a r6szj€lensdgek sordnakmeg6n6se szijks6ges. Ahhoz p6ld6ul, hogy a hdborg6 tengeren me8-figyelt 6rv6nyl6, kavarg6 hull6mok mozgiisi{t meg€rtsiik, mir nagyonsokat kell tudni a mechanik6r6l, kiiliindsen a folyad6kmechanik6r6l.De az alapjelensdgek meg6rt6s6t nem a heboig6 tenger tanulmiinyo_ziisdval kell kezdeni, hanem egyszerri modellKs6rletekkel. Sajnos aterm6szettudom6nyban csak az e|yszeri.ibbt6l a bonyolultig lehet haladni, fotditva rcm€nytelen. Ez a helyzet a rem6nyreleniil bonyolultparajelens6gekket is. Nem a biol6gidb6l kiindulva fogiuk 6s tudjukmajd meg6rteni ezeket a jelensdgeket, hanem a legegyszeriibb moz-gesokat, vdltozdsokat kell t6keletesen ismerni a fizikdban ahhoz.hogy eslb'iink leqyen a parajelens6gek meg6nds6re, feltdrk6pez6s6re.Ha az dsszes egyszerri jelens6gen tdljutottunk, s minden r6szletet 6r-tiink kiildn-kUldn, akkor lehet majd kezdeni az dsszetett jelens6gekvizsgalatdt, de m6g ekkor is sziimos Knos meglepetds 6rhet minket,p€ldrul a nem lineAris jelensdgek,,iisszehriasitds5n6l".

A paranorm6l jelens6gek megert6s6hez tehat elengedheteden anormdl jelens6gek megismer6se, alapos meg6rt6se. A k6rddst teh6t ijm6don kell fitltenni: Mindent ismertink a fizikdban? Maradtak m€gfeh6r foltok? Ha igen hol 6s melyek ezek? Ezeke a k€rddseke adan-d6 vdlasz az, ami miatt egy5ltaldn parajelens6gek6l besz6lhetiink. A,,hivatalos" (szervezett, kanonizdit, ortodox) tudom6ny k6pvisel6iugyanis a feh6r foltok kapcsdn azt v5laszoljdk, hogy btu vannak m6gnyitott k6rd6sek a fizikeban, de azok csak a rdszecskefizikdban 6s akozmol6gi6ban, azaz a nagyon kicsi 6s nagyon nagy m6retek tarto-mdnyiiban keresend6k. Kiizte mdr legal6bb nyolcvan 6ve mindenrcndben van, mi6ta a kvantumfizika kialakult. Ami tehiit a norm6lm6retek 6s id6tartamok tartomdnydba esik, ott m6r minden ismert. sami megsem magyarezhat6, az nincs is. Ha pedig 6gy l6tszik, hogyvalami van, akkor az csak csal6s, h^z ugsrig vagy t6ved6s lehet. E sze-rint a politikaban r6g6ta haszn6lt m6dszer szerint, ha valaki rossz hirt

319

TITOIZ\TOS tR6f,?

hoz, akkor ez6rt a himttk a felel6s, teh6t azt kell eln€mitani - s erretdbbfdle gyakorlati lehet6s6g is ad6dik. Ezen az egyszenibben jrrhat6szdles kapun igen sokan etmennek, ezen 6t keriiliink ki az iskoldb6l,az egyetemr6l, s ezen a kdnnyen jarhat6 sz6les kapun 5t jutunk be akutat6intezetekbe ds az akad6miai tagsdghoz is.

De l€tezik egy mesik. nehezebben j6rhat6, keskenyebb it, egysziikebb kapu, s erre a kapura az van irva, hogy itt lehet bejutni a hi-6nyz6 szimmet dk, a hi6nyz6 effekusok teriilet6re. S ez a te ilet -

b6r nehezebben meg6rthetd - j6val gazdagabb 6s hatalmasabb, mint atdg kapun 6t megkaizelithet6 vil6g. Sajnos csak ezen a sziik kapun 6tjuthatunk olyan teruletelce, amelyeket feltdrva megismerhetjuk a tu-dat, az 6let alapvetd folyamatait, de egy sor teljesen fj elven miikdd6g€pet is k6szithetunk. Igy n6zve a parajelens6gek meg6rt6se m& csakhab a toltin, kis jutalom a f6mdozes€rt. Hogyan juthatunk be e sziikkapu lezart ajtaj6n? Honnan szerezhetiink ehhez kulcsot? A sziik be-j6rat bezrirt kapuj6nak kulcs6ra egyetlen sz6 van irva: szimmetria. Az6tlagember azt gondolja, hogy mitr j6l ismeri ennek a sz6nak a jelen-t6s6t, gazdags6g6t, sok6tris€g6t. Pedig kordntsem. Ennek a sz6naknagyon sokat 6rtott a koptat6s, a feliiletes n6pszeriisit6 irodalom 6s aziskolai felfogds, miszerint a szimmetria azonos a tiik6rszimmetridval.Persze ez is beletaiozik, ez is nagyon fontos, dej6val tdbbet rejt ez afogalom. A szimmetria minden arc6nak meg€n6se, megismer6se sokmegoldarlan kirdds fekdr^dhoz vezet el. Mori riszletesen nem me-hetiink bele a fogalom tftgyal{saba, de a Tiboft taldlmdnyok es a Bo-rotvailen cim$ kdnyveimben r6szletesen irtam a szimmetri6khozkapcsol6d6 fizik6r61. Most csak a parajelens6gekhez szorosan kap-csol6d6 k6rd6sekkel foglalkozhatunk, dm el6tte v6laszolni kell egyegyszerii k6rd6sre: Ha csafr a szimmetri6k felter6sa a kdrdds, akkormi6n nem tett€k ezt meg eddig?

Az 6let teriilet6n mindeniitt, igy a politikiban, a haJcteren, a Eaz-dasdgban is vannak iitkdzetek, megnyert 6s elvesztett csatdk, s n6z6-pont kerd6se, hogy mit lekintiink vesztett vagy nyert csat6nak. A tu-domdnytd(6net is b6ven szolgel megnyert 6s vesztett csat6kkal.Ut6bbialo6l alig-alig hallani, a nyilvi4noss6g sziim6ra csak gy6zelmijelent€sek k6sziilnek, de mer azok is egyre ritkdbbal. Pedig a tudo-mdny int6zm€nyein beliili igen er6s hatalmi csoportosul6sok kitnnyenkiirtanak egy tuca! e.etneknek nyilv6nitott gondolatot, s ezeknek tiib-b6 alig van es6lyiik visszat6r6sre,,,peflijrafelv6telre".

Most csak a letagadott elhallgatott szimmetriekkal fogunk teh6ttaldlkozni, mindegyiknek megvan a maga szomori, emberi t6ft6nete,kisebb-nagyobb ut6naj6r6ssal meg lehet tudni, kik 6s midrt inottek ki

320

YOLT, NII{CSI HOVA L[TT? - A TILIPORIACIO

6ket a tudomrny int6zm6ny6b6l - de nem a te.m6szetb6l. Ez a minagy szerencsdnk. lla 6rak az miki;dhetne, amit a tankdnyvben meg-taldlunk, azonnal megsz;iinne az 6let, de ebfrnne a fur, az aq)ag lstaldn az id6 is.

AZ IIFEKflJSO(

Az elekrodinamik6b6l tudjuk, hogy nemcsak az all6 6lt6snek van te-re (elekEomos tdr), hanem a mozg6 t6lt6snek is (megneses tdr). Amecharikdban viszont ̂zt tanuljuk, hogy az 6116 tiimeg kdriil l6tezikgyenge gravit6ci6s t6r, de a mozg6 testek kdriil nincs kimutathat6gravitdci6s effektus. Ez a v€lem6ny val6sziniileg a 20-as €veke da-tahlhat6, amikor az llyen ir{nyi Ksdrletek sikerteleniil v6gzildtek.Nyilv6n az6rt, men Slland6 sz6gsebess€gii forgesn6l vizsgeltak az ef-fektust 6s nem gyorsul6 mozgdsn6l. Ingdk mozgdsend. azaz gyorsul6mozgdsn6l el6g j6l kimutathat6 jelenseg, mint ahogy ezt nernrdgSarkadi Dezsd rrfldrdselb6l l6thattuk. (R6szletek a Berezet4s a tdrtech-nol'gidba 3. kittet6ben tal6lhat6k.) Ezekb6l a m€r6sekb<il l6tszik,hogy 6lland6an gyorsul6lassul6 tijmeg kdriil a statikus gravitdci6hozkdpest nagyon jelent6s graviteci6s jellegii erdterek alakulnak ki, 6snemcsak vonz6. hanem taJzlrd erd is kialakul. Ez a dinamikus hat6sn€ha a statikus gravit6ci6s vonz6er6nek az ijtvenszeresdt is eldrheti.Nem kizftt tehdt, hogy Kopertinoi Szent J6zsef vagy D. D. Home le-beg6seit, a levit6ci6t ilyen dinamikus antigravidci6s effekus okozta.Ehhez ,,pusztdn" annyi sziiks6ges, hogy az eg€sz testben az 6sszeselekhon vagy ion egyszerre mozogjon (koherens m6don), p6lddul fo-rogjon. Ezt a koherenciat neh6z el6mi, de nem lehetetlen. Mivel enekev6s ember k6pes, ezert m6g csak homalyos elk6pzeliseink vannak.

A dinamikus $avit6ci6s hatrsok lehetnek a felei6sek az orvostu-domany dltal sokaig letagadon, majd lekicsinyellt, k6s6bb nagy nehe-zen elfogadott id6j6rrisi fronthat6soknak is. A frontok eg6szsdgugyihatiisai nem kitthet6ek egyszeiien nyomes- vagy peratartalom-vdltozdshoz. mi tdbb. semmi k6ziik ezekhez. R6addsul a kellemetlenhatdsok mer akkor jelertkeznek, amikor az id6jdres-vdltozes megegy-k6t napi ,jdr6fdldre" van, 6s semmilyen ismert hat6smechaniz,musrl, mdrhet6, ma ismeft pamm6terhez nem kdthet6. A nedves fel-h6kkel megterhelt, s a sz6raz, 6rv6nyesen kavarg6 frontoknak vis?ontmds-m6s a dinamikus gavit6ci6s hatfuuk. Ennek a ma orvosmeteoro-l6giainak nevezett hatisnak komoly gyakorlati jelent<is6ge van: rosz-szabbul gl6gyulnak a sebek, titbb az infarkus, idegesebbek, firadtab-bak az emberek, titbb a baleset.

32r

TITOISATI}S BR6X!

A dinamikus $avitdci6 szer€ny eszk6z6kkel merhet6. Az omszMiskin fiintegy szdz €ve p6kh6l6ra felfiiggesztett csillemlemez-ko-rongokkal m6rte ki pl. a napkelte 6s napnyugta, a telehold 6s a kitzel-g6 id6jft6si frontok hatiis6t. Aztin 6vtizedekre feled6sbe meriilt ez azeredm6ny, majd Bolonyi Ldszl6 fedezte fel tjra ajelens€get, s a kuta-tdsokat Sarkadi Dezs6 vitte tovebb.

Nem kizirt, hogy egyszer a t6voli jdv6ben lesz egy ,.gravobio16gia"nevi tudomanyterijlet, ahol az asztrol6gidban tapasztalt jelensdgeket

szil6rd fizikai 6s biol6giai alapoka iiltetik. Ehhez azonban mai tudasunka gravitdci66l 6deskev6s, nem beszelve a gyenge gravit4ci6s hatdsokbiol6giai, fiziol6giai kijvetkezmdnyeirdl. Am az dletben sz6mos olyan

Sienge hatds mutatkozik, aminek erds biol6giai kitvetkezmdnyei van-nak, mig erds hatAsoknak kev6sb6. (P6lddul az elektromSgneses sugdr-z6s hatdsa a sejtosa6d6sra.) A gavit6ci6 jelens6gdvel is v6gig kellenej6mi ezt az utat. Fontos lenne Sarkadi Dezs6 dinamikus gavit6ci6s K-s6rleteit m6g pontosabban 6s tiibbszttr megismdtelni, megkutatni, ho$/lrssuk, hogyan lehet ezt a di\nannkts tasztt6 Sravittici4s hatdst el6mi.

A gravobiol6gia m6sik lehets€ges alkalmazdsa a vizerek hatdsinaktanulm6nyozdsa. Tudjuk, hogy dramjSfta vezet6k kdriil drvenyesm6gneses t€r alakul ki. Ehhez hasonl6an, egy csoben 6raml6 folyad6kvagy vizer kijriil is felt6telezheti.ink drv€nyes gravitdci6s teret. Viz-erck keresztez6d6s6n6l pedig igen torz g&vom6gneses mez6k alakul-hatnak ki, melyek jelent6sen befolydsoljak az dletfolyamatokat. Ma-guk a mez6k gyengdk, de vAltozasaik (gradienseik) jelent6sek lehet-nek, €lettani hat6suk sem elhanyagolhat6. Osszess6gdben elmond-hatuk, hogy az 6letfolyamatok vez6rl6s6ben, befolyesoldsdban j6valtdbb mez6 6s er6t6r (energiatipus) vesz r6szt, mint amit a tankdny-vekben megtalSlunk.

tr{.{cNES.{RAM

Az elektrodinamikiban r6g6ta keresik a mdgneses tiiltest €s a nyomdnkialakul6 mSgnes6ramot. Maxwell elektrodinamikai egyenleteiben ottvan a helye,6s r6g6ta tudjik az elmdleti €s Ksdrleti fizikusok, hogyillene lennie az elekromos t6lt6shez hasonl6 truigneses tdhlsnek i,s,de ezt mindeddig nem tal6ltdk. Pusztin az6rt nem, meft rossz helyenkerest6k, a term6szet ugyanis val6szimileg k6tfdle m6dszert is taldltmdgnesiram el66llit6stua. Mindkettd a szimmetriakkal kapcsolatos.Vegyilk a prajelens6gekn6l val6sziniileg legdomin6nsabbat.

Az elekrodinamika kdnyveket lapozgatva azt l6tjuk, hogy a titlt6-sek 6lland6 &amlrs6t, valamint harmonikus mozg6sdt, oszcillici6jiit

322

YOI,T, NINCS! HOYA L[TT? - A TEI,IPO(IACIO

szokdk vizs86lni, fdleg lineftis tulajdons6grj dielektrikumokban, kd-zegekben. A term6szet azonban - legaldbb is az 6liivil6gban egy6l-tal6n nem ilyen. Sejtjeink kijzege ugyan er6sen viz-es, de €mellett er6-sen nem linedris tulajdons6gokat is mutat €s vesztesdges is. A sejt-hirty6ban lezaj16 elektromos folyamatok azonban mindennek nevezhet6k, csak sz6pen v6hoz6 szinuszos, harmonikus folyamatnak nem.Ink6bb gyors kisiil6sek sorozatdt talaljuk, s ezt b6rki ldtja, aki m6rEEG- vagy EKc-diagamot megn6zett. Ezek az 6ltaldnos esetekazonban analitikus sz6mitesokkal, 6s igy az elm6leti elektrodinami-k6val foglalkoz6k sz6mfia megoldhatatlanok. Ilyen esetekben nemlehet sz6p analitikus szdmitdsi eredm6nyekhez jutni, 6s val6sziniileg6ppen ez€rt a kutat6k a feladatot egyszeriien trjl neh€znek tal6lt6k, 6snem foglalkoztak vele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a fo-lyamatok a tem€szetben ne lenn6nek fontosak. A sz6mit6gepek el-terjed6s6vel a numerikus mddszerek is me&jelentek, s ezzel lehet6v6vdlt az ilyen neh6z feladatok megolddsa is.

Ezt a feladatot elvegezte tijbbek kdztitt a washingtoni katolikusegyetem elektrodinamika professzora, Henning F. Harmuth is.(Kijnyv6nek cime: Oscillatiotrs in Insst Medium. Academic Press1985.) Meglepet6s6re azt tal6lta, hogy ilyen Sitaldnos esetekben telje-sen megoldhatatlanok az elektrodinamika egyenletei, a megolddsokdivergencidkat adnak, azaz nulla vagy v6gtelen lesz a szdmit6s ercd-m€nye, ami fizikai k€ptelens€g. Eszrevette azonban, hogy ha bevezet-jiik ebben a kiizegben a generelt magnesrramot, akkor 6rtelmes meg-olddshozjutunk.

Ebbiil ^zt a logikus kdvetkeztet6st vonhatjuk le, hogy a nem lineri-ris kitzegeknek az a gerjeszt6se, amivel az 6letfolyamatokban tal6lko-zunk, mdgnesaramot ad. Sajnos nem irta le, hogy kis6rletileg hogyanlehet ezt megval6sitani, de nem tiinik nagyon bonyolultnak, puszt6nazt kell tenni, amit az 6ledolyamatokban l6tunk - pdlddul a citoplaz-mdra elekfomos jelsorozatot kell adnDnk, s akkor megjelenhet amdgnes6ram. Mivel ez a folyamat minden 6l6l6nyben lezaJlrk, ez'rtviirhat6, hogy minden emberben l6trejdn a m6gnes6ram. A miignes-dram egyik erdekes tulajdonsdga, hogy amikor folyik, akkor kdriildtteelektromos drv6nyt6r k6pztldik, 6s azt vdrndnk, hogy ebbe az elektro-mos drv6nyterbe helyezett dielekrikum forg6sba j6jjdn. Pontosan ezaz a jelens6g, amivel a vitalitiismdr6 vagy a vizforgat6s sor6n tal6l-kozhatunk, 6s Kulagina targymozgatAsa is ilyen.

Hogyanjelenik meg az 616 szervezetben a miignes|imm? Van-e va-lamilyen l6that6, m6rhet6, tapasztalhat6 formrja? Igen, val6sziniisiFhet6, hogy ez a magnes Aram i.tjirja az 6l6l6nyeket, de az 6tlagosn6l is

323

IITOXZATOS EROr(?

nagyobb intenzids[ az akupunLtfrds merididnok ment€n. A meridi6-nok a bdr feliiletdn 6s alatta hfz6dnak, j6l k&iilhatrrolhat6k elektro-dinamikai sajdtossegaik alapjin. A merididnok ment6n halad6, segyes pontokban a testbiil kil6p6 magresdram miatt joggal virhat-nenk, hogy ezeken a helyeken mark6nsan elt6rjenek a szdvetek eleld-rodinamikai tulajdonsdgai, p6ld6ul ohmikus €s nagyfiekvenci6s ellen-iillesuk (impedanci6juk). A mdr€sek val6ban ezt mutatjdk, az aku-punkfrds pontokban 6s a meridi6noknal n6ha drasztikusan lecsokkena b6rellen6llds. Az orvosok mindig gondban vannak ilyenkor. mertjelen tud6sunk alapjdn nem 6rthetii ez a j6l reprodukiilhat6, mindenembem6l m6r6sekkel kimutathar6 jelens6g. (Allatokn6l, s6t nitv6-nyekn6l is j6l m6rhet6.) Helyesen gondoit6k teh6t a kinaiak, hogy ameridianok ment6n valamilyen energia kering, de ennek a fizikejitnem tudt6k - nem is nagyon akafiek - megfejteni. Azt viszont soksziiz 6v tapaszlalata igazolja. hogy ezt a testben kering6 en€rgia.dra_mot befolydsolva a szervezet gy6gyithat6. Nem vdletlen. hogy p6ldi-ul rossz helyre rakott 6kszerek, vagy miit6ti hegek akad6lyozhatjdk azenergiadram - mdgnes6ram - Utj6t. s ez hosszabb tdvon betegs€gek€tid6zhet el6. Ideiglenesen ,,kdlcsijn" is kaphatunk m6gnes6ramot (k6z-rit6teles, energetikai gy6gyit6s), de ez csak akkor hatiisos, ha ̂ z ,tad6szem6lynek val6ban magasabb az energiaszinEe mdgneses potenci-iilja , mint a p6ciensnek. Ez viszont - p6ldeul a vitalit6sm6r6vel - j6lm&het6. Az ide6lis persze ̂z lenne. ha a t6m6t dvez6 sokszoros tiltesmegszrinne, 6s nanotechnol6gia segits6g6vel megbizhat6an, mester-s6gesen tudndnk el6ellitani ezt az energidt. Balesetek, miit6tek, hosz-szi betegs6gek sor6n nemcsak, pdldiiui v€rt kaphatna a beteg, hanemmignesdram formej6ban 6ltet6 energiiit is.

Igaz. ennek kezdetleges formri m5r ma is l6teznek, p6ld6ul pul-2616 mdgreses testeknek kirnutathat6an j6 hatasuk van, s sziimos fiij-dalmas izomgdrcs, ideges panasz csdkkenthet6 ilyen m6don. A tran-ziens mrgneses t6r viszont csak stimul6lja, javirja a beteg szervezetsajdt rendszer6t, de nem helyettesitheti azt. Az energetikai gy6gyi6sirodalmdban sz6mos eset mutatja, hogy ilyen kezel6s hatdsfta gyor-sabb, pl. a v6g6si 6s 6g6si sebek gy6gyul6sa, de p€ld5ul a n6v6nyek isgyonabban ndvekednek. (Az 6dekl6d6k szemdra dr. Tarackdzi Isr-v6n 6s dr. Domj6n L6szl6 kiinyveit javaslom e t6miiban.)

A miigneseram kutatdsa - amihez Harmouth elvi segits6get adott -jelent6s m6don segithetn6 az eg6szs6giigyet, s igy az dlerkiiriilm6-nyek javitds6t. A tudomdny mai v6gzeres szdttagoltsdga miatt azon-ban egy villamosm6mijk, egy elm6leti fizikus 6s egy orvos aligha tudegyiitt dolgozni, mert nem besz6lnek azonos nyelvet. Az 6l6vil6gban

324

VOI,T. MNCS! HOV.( LBTT? - A TELIPORIICI6

az 6ramvezet6si folyamatok is gazdagabbak, mint a mai technikdban.Mai technik6nkban a f€mes dramvezet6s domindl, persze f6lvezetiikeset6n vagy elekrolitokbm mdsf6le vezet6s is me&jelenik. Az 616vi-lfgban p6ld6ul tdlt6smozg6s n.�lknli polarizdci4s dramok is nteqJe-lenhetnek, de csak id6ben gyorsan veltoz6 folyamatokn6l.

FoRc6 TOTTTSE(

Egy m6sik lehetijsdg is van ana. hogy a tergyakn6l lethat6 forgat6mez6t meg6rtsiik. Tudjuk a mechanikab6l, hogy a testek forg6sa egyalapvet6 mozgisforma, 6s nemcsak a tomegpontok, testek transzliici6s mozg6sa, hanem forg6 mozg6sa is fontos, Adekes 6s a gyakorlat-ban hasznos. Term6szetesen nem volt olyan kdnnyii meg6rteni a for-

96 mozgas sajets6gait, Ne)t,rr? p6lddul csak a tijmegpont forgds6t 6r-tette meg, a sikban tbndn6 kiterjedt test forgds6t, mozgisit csakmintegy szdz 6v mrjlva a s!6Jci Leonhart Eulel irta le. Az elekrodi-namikdbrn mdg lassfbb ez ̂ v1ltoz6:s, mert a mai tankdnyvi elektro-dinamikdban nem taldl nk forgest jelz6 tagokat az egyenletekben.Magyardn hi6ba keresn6nk a szogsebess6get vagy a sz6ggyo$ul6st azeleldrodinamika egyenleteiben, ezekkel nem talalkozunk. Csak az6116 tijlt6s 6s az egyenes vonal ment6n mozg6 t6lt6s drama szerepel. aforg6 t6lt6s elysze(ien kimaradt. Ennek a hidnyz6 szimmetri6nak ahatesdt csak egy fjabb egyenletsor bevezet6se esetdn talilhatjuk meg,ennek levezet6sdt a Bevezetls a tirtechnoLjgidra cimii k6nyv 2. kti-tet6ben olvashatjSk.

Term6szetesen mindenki fijlkapja a fej6t, hogy miir hogyne lenn6-nek forg6 titlt6sek, hiszen minden egyes tekercsben, ahol dram folyik,a tdltds€k forograk. Igen 6m, csakiogy a fdltdsek a dr6tokban rendki-viil lassan mozognak, mdsodpercenkdnt egy-k6t tizedmillim6teres se-bess6ggel diffund6lnak. Ez olyan kis szdgsebess6get ad, ami l6nyeg6-ben elhanyagolhat6. legaliibb is f6mes vezet6k eset€n. Egyediil a vr-kuumban 6s mdgneses t6rben tdrt6n6 tdlt6smozgesniil 6rhet6 el je-

lenr6s szdgsebess6g. itt vSrhatnank tehet, hogy a forg6 t6ltds hatdsaimegjelenjenek. Ekkor egy ij mez<j - amit ideiglenesen spin t6mekneveziink most - megjelen6se vdrhat6. Mig az elekromos 6s mdgne-ses mez6 centr6li s jellegii, azaz a t6lt6sek kdzti egyenesen hat6 taszit6vagy vonz6 erd, a forg6 titlt6s mez6je, a spin t6r verhat6an forgat6er6t, nyomat6kot hoz l6tre. Azt pedig rudjuk a biol6gidb6l 6s a k6m-idb6l, hogy a szerves anyagok 6dekes m6don szinte rnindig csavartmolekulSkb6l, spirelis formAban 6pillnek ftjl. Ttibb szerz6 is (pl.:Lakhtakia) fiilveti, hogy a jelenlegi klasszikus fizikdban nincs el€g

325

TITOXZITOS DR6I(?

elekrom6gneses elland6 Nem csak ̂ z elektromos t6r relativ permea-bilitdsa, valamint a magneses t6r ennek anal6giijSn nyugv6 milgnesespermeabililisa fontos, hanem a forgar6 k6pessdg, a kiralit6s is. Tud-juk, hogy p6td6ul a term€szetes cukor oldata elforgarja a f6ny polari-z6ci6s sikj6t. 6ppen kiralit6sa miatt. De azr is rudjuk, hogy az 6tdt6-nyekben 6rdekes m6don csal egy fdle kirulirisri (forgar6k6pess6grl)szerves anyag l6tezik, mig ha lombikban, meste$6gesen dllitunk el6,p6ldrul cukot, aklor a molekuliik egyik fele jobb sodr6sf, m6s r€-sziik pedig bal sodresd lesz. A termdszet azonban valamilyen ok miattarr6l gondoskodott, hogy a spiralis molekulek csak ,jobbosak" legye-nek. A term6szetben a molekDiek - mint k6ztudott - rendKvi.il kism€retriek, 6s ha ezeken mozoguk tdltdsek, legyenek ^zok elektronokvagy ionok, azok igen nagy sziigsebess6ggel fognak mozogni. Ez6rt aforgdsi llleg domindl az 6l6vil6gban, 6s nem a halad6 mozgrisi jel-leg. Es ez6rt kis 6ramokat, de igen nagy szdgsebess6geket taldlunk az6l6vil6gban, ami azt jelenti, hogy inkribb a spin tir ls mdgnesdramjellemzi az dlet elektrodinamiktijdt, ellent6rben az elettelen vil6ggal,ahol az 6ltalunk megszokott elektromos g6pek elekrodinamikdjrt az6ram 6s magneses terejellemzi.

Van-e bizonyit6k arra, hogy kis sugani, nagy szdgsebess6gti t6l-t€smozgrs val6ban ilyen megnes6ramot, magneses hatasokat gener6l?Termdszetesen van, ez is a tudomeny egyik elfelejtett, elnyomott te-

ilete. M€g az 1920-as 6vekben Felit Ehrenhaf oszrr6k kutar6 fe-dezte fitl, hogy igen piciny vascseppeke tapad6 r6lt6sek eser6n elekt-romos 6s miigneses furcsas6gok figyelhet6k meg. A legerdekesebb azvolt, hogy homogdn m6gneses t€rbe helyezve ezeket a kis forgd vas-cseppeket, 6szaki 6s d6li p6lusok k6pz6dtek. L€nyeg6ben m6gnesesmonop6lusokat lehetett igy k6pezni, s k6ts6grelen, hogy a vascseppe-ken forg6 elektromos riilt6sek (f6nybesugirzds uten) mdgneses mono-p6luskdnt viselkedrek. Tdbb mint sziiz cikket publikilr Ekenhaft a t6-m6ban, 6s utdna az l980,as 6vekben az orcsz Mihajlov m6r korsze-

ibb kijriilm6nyek kiiziitr megismdrelre 6s ijra bebizonyitofta az ef-fekus l6tez6s6t. Azt is tudjuk, hogy szem€lyes presztizs okokon bu,kott meg ez a Ks6rletsorozat: az elm6leti fizikusok fgy gondolt5k,hogy a Nobel-d4as Dirac altal viirl m6gneses monop6lus 6rr6ket kel,lett volna kis€rletileg taldlni, de enn6lj6val kisebb €rr6keker mutatona kisdrlet. Mivel a term6szet mdst mutatott, mint amit vdrtak, egysze_rrien negligeltdk ezt a jelens6gsorozatot.

Mind a magnesdram, mind a spin t6r sz6mos parajelens6g meg€r-tesdhez els6rendii segits6get ad, de els6sorban a f6miailit6s 6s atlilglmozgaris egye. effekru\ai \dlnak dnher6ve. nz elmileti fdmfi-

326

VOLT. NINCSI BOVA L[TT? - A IELBPORTACIO

zikai kutatisok mutatjiik, hogy ha ndgneses monop6lusok' azazmdgnesdram keriilne egy f€m ricsaiba, akkor az azonnal instabilitds_ok soret okoznd. A magneses monop6lus els6 hatdsa az lenne, hogyegdszen furcsa k6nuszos. klip alakj pdlyfua kiildene az elektromostiilt6seket, 6s emiatt a ferffdcsokat p6ldrul meggyengiten6. Azt l6t-n6nk tehit, hogy a keringd kiils6 valencia elektronok pdlyiija draszti-kusan megvdltozna, emiatt a i6mes kdtes stabilitasa is, 6s emiatt af6mek megpuhuln6nak. Pontosan ezt tapasztaljuk a fdmhajlitesndl. 6smig a femricsn6lj6l bel6that6 ez ̂ z effektus, a nem f6mes anyagok-nel. alol nincs ez a ki j lsb, szabadon koszdld eleklron. nincs meg e/ Jhatds. Eppen ez6n a nem f6mes anyagokn6l nem is vessziik 6szre ezla bizonyos f6n ajlitdsi effektust, ez6rt p6ld6ul porceldnt m6g senkinem ldthatott megpuhitva. Ezek dltaliban ridegen tdrnek, szinte sz€t-robbannak a bels6 fesziiltsdg hatiisera

Az Olvas6 bizony6ra eml6kszik az asztaltencoltat6s kapcsan be-mutatott egyszerii modellre. Itt ezt a bizonyos elektromos ,,fluidu-mot" kell m6gnesdrammal behelyettesiteni, 6s m6ris 6rthet6, hogymi. mikor. mi€n tdrt6nik. A szeenszokon r€sztvev6 emberekb6l emodell szerint - tehat mrgneseram l6p ki, ami viszont mdsk6nt' m6sszab6lyok szerint dramlik, mint a szokasos elektromos 6ram. Am6gnesdram sz6mdra nincs olyan nagy elt€r6s vezet6 6s szigetel6kiizdtt. rigy tiinik, hogy minden anyagon nem nagy mdrt€kben vdl-tozva, de 6thalad. A mdgn€srrammal szemben kifejlett,,mignesesellen6tlds" inkdbb az anyag siirtisegdvel arinyos, azzal hozhat6 kap-csolatba. lgaz, hogy az anyagok kistelyszerkezete 6s migneses lu-lajdonsdgai is valamilyen m6rt€kben kdzrcjdtszanak. mert a fdmhaj-litdsndl p6ldrul kiinnyebben hajlanak meg a vasb6l 6s ac6lb6l k6'sziilt tdrgyak, mint a 162 vagy aluminium tdrgyak. Az anyagszerke-zeti viiltozdsok j6l ldthat6k f6mhajlit6sn6l, mert az anyagok elektromos vezetdsi tulajdons6gai is megveltoznak ilyenkor, j6l littuk eztaz elektroszk6pos kis6rletekn6l is. Sajnos, mikor ezekel a nagysza-brsf tiirgymozgat5sos, asztaltdncoltatSsos kis6rleteket v€geztek,m6g gyerekcip6ben jdrt az elektromos 6ram m6r6se 6s a mdr6sieredm6nyek rijgzit6se, de a gyanri egy6rtelmtien ilyen tipusi effek_tusokra terel6dik.

A parajelens6gek, kiizelebbr6l a rirgymozgatdsos j-glensdgek meg-drtds€hez tehdt els6sorban a forg6 t6ltdsek 6s a nem lineiis kdzegbentdrt6n6 anharmonikus gerjeszt6sek meg€rtdse lenne sziiks6ges, ezekazonban hienyoznak a jelenlegi tankajnyvekb6l a klasszikus fi zikdb6l.De tovabbi komolv hiinvok is vannak.

TI1O(ZATOS ER6f,'

ACYHULLAMOKA klasszikus mechanikeb6l tudjuk, hogy egy szildrd testben hdrom-f€te hulldmot is lehet kelteni. Ha egy rudat vesziink, pdlddul egysint, akkor kelthetiink benne transzverz,lis, azaz har6nthulldmot:hosszanti vagy longitudindlis: valamint csavanisi, azaz torzi6s hul-ldmokat is. Ezeket lehet kildn-kiiltin vagy egyszere is kelteni. Aszimmetria szeml€let azt mondja, hogy nemcsak a mechanikdban,de az elektrodinamik6ban is sziiksdges hdromf6le hulldm megiele-n€se, 6m az elektrodinamikai tankiinyvek (6s mai technol6gidnk)minddssze egyfajta elektrcmAgneses hull6mr6l, a hanszverzdlisr6ltud. Igaz, ennek van polarizdlt 6s csavaflan, azaz cirkuldrisan pola-riz{lt verzi6ja is, de ez att6l m6g transzverziilis hulldm marad. Agyakorlatban azonban kitnnyii elk6pzelni, hogyan lehetne hosszanti.azaz longitudindlis elektrom6gneses hullrmokat kelteni, vagy csava-rdsi, azaz torzi6s hulliimokat pusztdn a mechanikdban ismert anal6-gidk, szimmetridk alapjdn.

Longitudin6lis hullimot rigy kelthetiink a mechanikeban, hogyegyszeriien hirtelen megvalbztatjuk az adott szil6rd test nyom6s6lla-pot6t, pdlddul reutiink. Az elekhodinamik6ban ennek megfelel6enigy kell longitudindlis elektromos hull6mor kelreni, hogy hirtelen na-gyon nagy elekromos tererdss€g-v6ltozast hozunk l6tre. Ez milli6-szor megtiirt6nik az 6l6l6nyekben, merr jelent6s t6rer6ss6g-viltoz6sdll be a sejtmembr6nokban az elekfiomos tev6kenys6g sor6n. A tech-nik6ban ugyan nem ismert ez a hullemkelt6si elji4ras, de ez nem je-lenti azt, hogy ne lehetne i€trehozni. Az 1890-es 'vekben Nikokjfesla megval6sitotta ezt a m6dszert 6s igen nagy t6volsdgm tudottjeleket tov6bbitani. Szabadalmai ma is megvannak, nyilvdnosak, de atechnika ezt a lehet6s6get is (ezt a szimmetrii{t is) kihagyta.

A forogva gyorsul6 test€k nemcsak tnnszverz6lis, hanem csaval6-si, torzids elektromdgneses hulhmokat is kisugd.ozhatnak, persze atechnikrb6l ez is hienyzik ma. A forg6 tdlt6ssel kapcsolatos rudatlan-s6gunk itt is megbosszulja magdt, ezt a leher6sdget is mindeddig ki_hagytuk. Blir orosz katonai kutatdsi jelent€sek szerint sziilettek ilyenk6sziil6kek f6leg bioldgiai alkalmaz6sra,,pszicho fegyverk6nt", 6skiiliinleges radark6nr most 6llirottdk rendszerbe ezeket a g6peket.(Terwajzok nem illnak rendelkez6semre.) Az 6t6l6nyekben 6s azemberekben azonban fanziens m6don forognak a ttilt6sek.

Ezek a tranziens, forg6 tcjltesek kibocsdthatnak csavar6si vasv tor-/ids elektromdgneses hulldmokar is. melyeknek termirzeresen tiites.nmds lipusrl hulldmdthalol;si rulajdonsdgaik lesznek. minr a szoirisostanszveEielis elekromdgneses hull6moknak. igy azr6n elk€pzelhetd.

328

YOI,T. MNCSI IIOVA LTTI? - A TELEPORTICIO

hogy egy tengeralattjdr6ban iil6 ember kibocsdt olyan tozi6s jeleket,melyeket egy m6sik ember a sz6razftilditn, j6val messzebb {ijl tud fog-ni. Ekkor a szokesos redi6hull6mok nem vihet6k 6t, de a torzi6s hulld-mok igen, ez6rt nem szabad a telep6tia l6t6t visszautasitani. A term6-szet, az evolfci6 sokkal jobb innovdtor, mint az ember, 6s fantasztikuslehet6s6geket Kndl a kimaradt, kifelejtett szimmetriak megismer€se.Az emberi tudat meg6fi6s6vel nemigen fogunk el6r6bb jutni, amig eze-ket az effektusokat alaposan meg nem ismerjiik,6s bele nem epitjiikgondolkod6sunkba, tudomrnyos modelljeinkbe. Naivids leme ma abiol6girt rigy mrivelni, mint t6bb sziz 6vvel ezel6tt, amikor nem ismer-tdk rn6g a kdmidt vagy az elektromossagot. A kemia, a szerves k€mia, abiok€mia, a molekuldris k6mia n6lkiil nem 6thet6 a genetika, 6s p6ld6-ul az 6riikl6d€s, a sejtoszt6d6s mechanizmusa sem. A naivitdsndl na-gyobb ostobasdg lenne p€lddul kdmia n6lkiil pr6b6lkozni a biol6gia, az€let folyamatainak megertds6vel, €s ugyanigy rcm6nytelen lenne peld6-ul a szerves temia n€lkijl szdmos elenani lollamal megenese. Es r€./-leges fizikai ismeretek birtokdban ugyanilyen rcmen''telen az 6let n6-h6ny folyamatdnak felt5rdsa. Naivit6s ̂ zt gondolni, hogy kezdetleges6s erdsen behatrrolt tudrsanyaggal rcm€nyiink van a fdldi 6let legbo-nyolultabb folyamatait meg6rteni. Abban tal6n a parajelens6gek eskiidtellens€gei is egyet6rtenek, hogy az emberi tudat m€g6n€s6hez a term6-szet ,.bevetett" minden lehets6ges effektust, ezert fttltedeniil sziiksdgvan az drszer r6sztudomdny segitsdgdre. Ha azonban ezek f6l l6bon ell-nak atl@r nincs rem6nytink ajelensdgek meg€rt6s6re.

Miir latszott az eddigiekb6l is, hogy p6lddul a vizfejiis6g vagy atitbbszemdlyiisdg 6ppen el6ggd ellentmond ajelenlegi tudati 6s agymo-delleknek, s ez r6mutat rma, hogy jelenlegi kemiai 6s elektrok€miaimodelljeink nevetsdgesen egyszeriiek 6s ez€rt rem6nytelen pr6b6lkoznia legbonyolultabb jelens'g, a tudat leiJesav^1, 'rtelmezes€vel. L6tszikhogy tuddsunk 6deskev6s, nemhogy az emberi tudaq de a legegysze-riibb 6l6l6nyek, p6lddul a rcvarok pdmitiv idegrendszeftnek leir6sarais. M6g ett6l is rendKviil messze vagyunk. Az 6le!, a ludomdny mindente ilet6n folyamatosan fizetjiik a tudom6nyos elnyomds 6rdt.

MIT HozHAT A TICHNTKA FEJLdDESE?Ma m6g csak a mikom6retek vilegeban mutarj6k Ehrenhaft 6s Mihaj-lov Ksirletsorozatai ezeket a habsokat. Azt azonban, amit a sejtekbelsej6ben a biol6gusok litnak, a m6miik<ik, a technol6gusok m6gnem tudjdk ut6nozni. De van rii rem6ny, hogy a ma m6g gyerekcipij-ben jft6 nanotechnol6gia segits6gdvel kiildn-kiiliin megvizsgiilharjuk

329

TITOISATOS ER6K?

majd ezeket az effeklusokat (30 6v mtlva) in vitro m6don. azaz nema bonyolult 6letfolyamatok, hanem lecsupaszitott, leegysze isit€tt6letfolyamatok r6szek6nt. Lehetne majd olyan migneses tekercset(szolenoidot) atomonk6nt 6piteni, amiben a dr6t minddssze l0-20 162-atom vastagsagi 6s igen kis etm6rojii, tehiit belsej6ben nagy szdgse-bess6ggel fomgnak az elektronok ugyanfgy, mjnt a spifilis alakiszerves molek-ulekban. (A DNS-r6l ,llitjdk n6h6nyan, hogy 616 alak-ban szobah6m6rs6kleten szupmvezet6.) Ha pedig majd (jabb 30 6v-nyi technikaifejltid6s ut6n ezt a v6kony spir6lt is fel tudjuk csavami,akkor rijabb mez6 (a torzi6s) Ks6rleti megismer6sdre lesz 1ehet6s6g.De m6g ekkor sem pillanthatunk bele a term€szet teljes fegyvert6rii-ba. mert a DNs-ben norm6l dllapotban (nem oszt6dds kdzben) a fe-h6rjeldnc n6gyes spirdlban van felcs€v6lve a komosz6mitkban, mefiigy kis helyen is tiirolhat6 ez a bonyolult molekula. De ezzel m6gmindig nem fejeztiik be a lehet6s6gek feltiirSset.

A TEI,JES SZIMMETRIA\TSZTIiSA szimetriacsdkkenteseknek van egy v6gs6 hat6ra, amikor ̂z dsszes el-k6pzelhet6 szimmetridt eltijntetjiik, megsemmisitjiik. Ebben az esetbenegeszen drasztikus 6s 6rdekes ij effekusok jelennek meg. Nem maradmeg sem az impulzus, sem ̂z energia, melyek technikailag ijnmaguk-ban nagyon fontosalq de azt talSljuk, hogy t6rid6 torzulSsok is ldtrejd-hetnek ilyenkor. A kijzvetett tapasztalat azt mutatja. hogy ilyen mozge-sokndl jelent6sen eltorzul a t€ridd szerkezet, azaz mozgunk az id6benis. Ejelens6gek kapcsien talelkozhatunk p6ld6ul a prekognici6val, azaza dolgok eldre tudSs6val, megsejt€s6vel. Ma jelen tud6sunk azon alap-szik, hogy a r6rid6 l6nyegdben ,,sik" szerkezetii. tehtt euklideszi. A mr-sik sarkalatos pont az, hogy a feny sebess6ge vakuumban azonos 6s 6l-land6 minden egyes pontban. Ha nemcsak transzverzSlis hulliimokatkelt az agy, hanem torzi6s hull6mokat is, melyek sebess6ge tijbb is ke-vesebb is lehet, mint a transzverzdlis f6nysebess6g, akkor egyszeribenbizonytalannii vi4lik ez a vildgkdpiink. Rdaddsul. ha a t6rid6 is torzulhat,akkor megnyiljk az az eddiE bezArt lehet6s€9, hogy az iddben el6re-h6tra Iehet ugrani. A teleportaci6 is mutatja, hogy aiapvet6 probl6m6kvannak a tdrid6vel, azaz ak6r egy lezeft l6r.6szb6l el lehet juttatni egytdryyat egy m6sik lezdrt t6rr6szbe. Ez tem6szetesen kizdrt, ha csak hi-rom t6rdimenzi6ban gondolkodunk.

R6szben a gijmbvill6m, ftszben a teleportdci6 jelens6ge mutatja,hogy a mi h6romdimenzi6s teriinkbdl ki lehet.dobni", fel lehet emel-ni t6rgyakat a negyedik t6dimenzi6 fel6, azaz ̂ hipert'r fel6. M^ ^z

330

IOLT. NINCSI HOVA LETT? - A TBLIPORTACIO

elmdleti fizika iilliispontja szerint l6teznek ugyan toviibbi t6rdimenzi6k,de azoknak gijrbiilteknek kell lenniiik 6s a gdrbiilet olyan kis 6tmero-jti, ami kizerja a teieportdci6t. I;teznek tiz- 6s huszonegy dimenzi6smodellek is. ezek azonban inkdbb csak matematikai bravrirnak tekint-het<ik, semmif6le kisdrletet nem lehet tervezni ezen elmdlelek bizo-nyitasira vagy cefolatiira. A gdrnbvillam 6ltal produkdlt telepoft6ci6sjelens6gek, valamint a parajelens€gek, a poltergeistn6l megfigyelt te-leportdci6k mutatj6k az 6rdekl6d6k sz6m6ra, hogy t6ved6s azt gon-dolni, hogy mindiissze hiirom malcoszkopikus t6rdimenzi6nk van.Legalabb m6g egy makoszkopikus t6rdimenzi6nak kell lennie, amelymer6leges a mi hdromdimenzi6s vildgunka, 6s csak azdrt nem letjuk,mert anyagi vil6gunk csak herom dimeui6ban stabil, ugyanrigy,ahogy a kertyavir is csak kit dimenzi6ban stabil, btu ideiglenesen fiillehet epiteni hftom dimenzi6ban is.

Ahhoz tehdt, hogy sikenel irjuk le a tudat, az idegrendszer mLi-kiid6s6t, jelenttisen tlil kell l6pniink mai, igen csak sziike szabott fi-zikai vildgk6punkdn. Sziiksdg lenne a dinamikDs gravitdci6, a forg6tijlt6sek, a titbbf6le elektromagneses hullem, valamint a teljesenszimmetriavesztett, toEult t6rid6 figyelembe v6tel6re. Ez ^ totztJlt1€tid6, azaz a teljes szimmetriaveszt6s esete (amikor nem maradmeg az energia €s az impulzus) ijabb furcsasiig meg6rt6s€re ad le-het6s6get. Mier t6bb €vsz6zada fdljegyeztek olyan eseteket, amikormeditativ dllapotban emberek hosszi id6n keresztill nem vesznekmagukloz 6lelmet. S6t a ldlegzetiiket is visszafojtj6k, az €letfunkci-6k nagyon lelassulnak: ilyen pdlddul az €lve eltemettet6s 6llapota.Tudunk olyan estekr6l is (mostandban t6bb ezer is el6fordul), hogyegyes emberek 6veken 6t nem esznek. Ez a mozgalom p6r 6vvel ezel6tt indult el Ausztr6li6b6l, s ma m6r Magyarorszagon is tdbb szdzigynevezett pr6naevo ember 61, akik egy intenziv meditativ 6t6llisiperi6dus ut6n nem vesznek magukhoz tiibb6 6telt, 6s m6gis 6lnek,dolgoznak. Ilyenkor a legels6 ellen6rviink az, hogy a munkav6gz€stvalahol, valamibiil ellensiilyozni kell, tehdt az energiamegmaradeselve eleve kiz6rja a ,.nem ev€s" lehet<is6g6t. L6ttuk azonban, hogy atudat 6s egy6ltaldn az 6let annyira bonyolult, tijbb r6tegri folyama-tokb6l ell, 6s egy6ltal6n nem szilks6ges, hogy minden szinten meg-maradjon az energia. Erdemes 6s tanulsegos lenne ezeket az 616 p6l-dSkat tanulm6nyozni, megfigyelni ezeknek a nem ev6 embereknekaz 6let€t. N6h6nyan kaizuluk mdr eljutottak arra a szintre, hogy fo-lvad6kot sem vesznek maeukhoz.

331

ffO(zATOS ER6K?

Az ELET Ar.Kivr,4JALdthat6, hogy az 6let 6s kiil6n0sen a tudati folyamatok zavarba ejt6-en gazdag 6s 6rdekes ftszfolyamatok sokasdgdt haszndljrk fdl. Pon-tosan a parajelens6gek sora mutatja, hogy jelen gondolkod6sunknem alkalmas az 6let 6s kiildndsen a tudat folyamatainak me86rt6s6-hez, es ez€n a kutatdsok csak s6t6tben tapogat6zesnak min6siilheFnek. Eddig a parajelens6gek kapcs6n a makroszkopikus, azaz klasz-szikus fizikft6l besz6ltiink. Am van legalSbb egy furcsa parajelens6g, amely az atommagok igencsak kis m6rctii tartomdnyira vonaFkozik. Luis Kerran.ftancia biok6mikus vette €szre, hogy egyes 616-ldnyek az 6letiikhiiz sztiks6ges elemeket szintetizilj'k. ha ebb6l hi-eny mu(atkozik. Kiilitndsen nyilvenval6 ez az embern6l, p6ld6ul anrtrium 6s k6lium kijzti elemek 6talaKtds6n6l, de egyszerii kis6rle-tekben megfigyelt€k, hogy ha mjnden ldpanyagot m€gadnak p€lddultyrikoknak, csak a kalcium hi6nyzik, akkor ezt az elemet a tyrjkokvalahogyan eliidllitjdk, szintetiz6ljlik maguknak. Ez az6rt rendkiviilszokatlan, mert mai tudrsunk sze nt ugyan lehet elemeket mester-sdgesen etalakitani, de a folyamat energiaszijks6glete csak nagygyo$it6kban 6s reakorokban 6llithat5 el6, sokmilli6 elektronvoltosenergiaszinteken. A k6miai folyamatok n6h6ny elekt.onvoltos szinFj6n mai tud6sunk szerint ez rem6nytelen. Kewan 6s n6hdny jap6nkutat6 kis6rleti tapasztalatai sze nt azonban mdr a bakt6riumok dsam6bik szintj6n is megrdrt6nik ez a folyamat, teh6t nem kell tudatosfolyamatnak lennie.

Ndh6ny 6ve ijra failbukkant egy hailgy Magyarorsziigon, akinekb6rdb6l, haj6b6l oly nagy mennyis6gii higany jittt el6, hogy ̂ z amal-gr4rnk6pz6d6s miatt a kezdben tartott aranytargyak elszinez6dtek, eftjnek. A tiirt6nelem sor6n tiibb ilyen esel fdlbukkant, nem is tudtakveliik mit kezdeni, annyira bizan volt ajelensdg. Ezeknek 2a embe-reknek a sze ezete nagy mennyis6gben termelte a m6rgez6 higanyt,6s m6gsem haltak meg neh€zf€m-mdrgezesben, ahogy az owostudo-mrny mai iellSsa szerint viirhat6 lenne. Olyan esetekdl is lehetett ol-vasni. hogy valakiben 162 termel6dtitt, tiiszeni, v6kony kristdlyokformdj6ban bukkant el6 a b6re a161. Ezekkel az anom6li6kkal a hiva-talos tudomidny n€m foglalkozik, ez6rt neh6z j6l dokumentdlhat6 le-iri4soka bukkanni. A k6t ut6bbi megfigyel6s azt sejteti. hogy azatommag fizik6jdval is gond van: irz atommag nem fgy 6piil fitl,ahogy azt a tankdnyvekben leift modellekb6l megtudhatjuk. Ldtezikazonban egy olyan atommag-modell - a magyar Sindely Liszl6 €s fiaSindely Deniel munk6ja -, ami egyszerij 6s logikus, a szimmetri6konalapul, s ez mer lehet6v6 teszi, hogy az atommagban l6trejdv6 kis

332

voLT. NINCS! flOV[ L!]t? - A TETEPO(IiC|6

energiaszintekel ig6nyl6 viiltoz6sok alapjiin magyariihassuk meg abiol6gi6ban az im6nt felsorolt megfigyel6seket.

Mindezekb6l arra kell kbvetkeztetntnk, hogy az agy mrjkaid6s6tnem irhatjuk Ie puszt6n fizikai vagy elektrok6miai modellekkel. ha-nem egy tdbb t6rdimenzi6s, tiibbf6le mez6 fizikiin nyugvd s:oldlldtkdlctdnhanisait febitelezd modellre van sziiks€giink. Ebb6l az kdvet-kezik, bogy lehets6ges egy tcjbb t6rdimenzi6s, dntenntart6, kiterjesz-tett elektromdgneses mezd. ami a tudat folyamatai€rt felel6s. Innenm6r csak egy kis l€pds, hogy elfogadjuk e stabil tudati mezrtt (n6h6-nym pszi mez6nek nevezik) dn6ll6, a testh€z nem .,ragaszkodd" 6le-tet 6l6nek. Ene p6lddk a testelhagyiisos 6lm6nyek, melyeket a modempszichol6gia a leghatfuozottabban cdfol. A mai l€lekan alapl6zise az.hogy nincs a testt6l elszakithat6 l6lek. A kiterjesztett klasszikus fizi-kdb6l kiindulva ez a t6tel er6sen megk€rd6jelezhet6-

Amit eddig leinunk, ̂zok a Iegegyszeriibb k€rd6sek. Tal6n egyszer,egy jobb ko$an, amikor mifu nem lesz dlos a term6szet minden riszle-rlt alaposarl megvizsgdlni, egyszerii evidencia lesz az ezekrc adott v6-lasz. Addig aZonban m6g nagy utat kell meglenni. A tdrtenelemben, apolitik6ban ldttunk vez6reket, akik tajnkrelettdk sok ernber 6letdt, h6bo-niba, gazdas6gi katasztr6fiiba rodortak orszegokat, birodalmakat. A tu-domanybitn ez fbrditva szokott lenni: sok-sok Byenge vagy kajzepesk6pess6gii, tehets6gtelen kutat6 kijnnyed6n tdnkre teheti egy olyan ku-tat6 munkdjdt, aki a t6bbiekn6l messzebbre lit- Siirgeto trirsadalmi k€r-d6s. hogy az ritlagember is belrsson a tudomiiny kutisszii mcig€, 6s nehagljd. hngy ez az elnyoma: a lel jes pusaitasig lol lrarodjek. Epp eldgint6 jel mutatja a kdmyezetiinkben, hogy jelen gondolkod6smddunk.jelen 6letm6dunk nem folytathat6 m6r tovdbb. Biztos, hogy nem a pa-rajelensegek fogj6k a v6ltoz6st meghozni. kikdnyszeriteni. de nem ki-zdn, hogy a panjelensdgek ir6nt nyitott, gondolkod6 embereknek fontos szereDiik lesz a vdltozdsok mesindul6sakor.

333

Fticcnlfr

TITOf,Z{IOS [R6Kt

Ho6yN KfpzEtHET6 EL A NEGYEDIK TERntMENzt6?

A negyedik, dtcjdik 6s magasabb tdrdimenzi6k szerDl6ltet6s6t legc6lsze-nibb a ftir ismet fogalmakb6l kiindulva kezdeni. N6zziik meg. hogyegy kocka, vagy egy t6glatest fogalma hogyan 6ltal6nosithat6 a maga-sabb dimenzi6kban. Induljunk ki egy pontb6l, melynek dimenzi6sze-ma, azaz kiteded6se nulla. Bi{Imely 6nyban A tdvolsagra elindulvaegy szakaszt kapunk. Ha erre a szakasaa merdleges B l6vols6gra eltol-juk ezt a szakaszt, alkor egy t€glalapot kapunk. Ha erre a t6glalapnmerdlegesen C hosszon indulunk tovdbb, akkor a t6glalapb6l egy t6gla-test lesz. El6rkeztiink a negyedik t6rdimenzi6hoz. Most az a teend6,hogy az eddigi ir6nyoka mer<ilegesen D tdvolsaga eltoljuk a (rajzonvastagon kihrizott) t6glatestet, igy mA egy ndgydimenzi6s t6glatestetkapunk (1. 6bra). Az Shin lev6 alakzatot sokaig kell n6zni, hogy meg-

L ebr^a. Neb- firdinenzi4s ftglatest k.pe.ntitra mer6leges 61 fut atssze.

336

(3t

Minden sarokpontban nZgr e?y-

Bt2)

rilccntx

drczziik a form6j6t, men a val6s6gban, tdrgyk6nt nem tal6lkozhatunkvele, pedig minden tulajdonsdgit ismerjtik. (Tetsz6leges dimenzi6keset6n is.) Pe$ze az elnevez6sek - hossz, feliilet 6s tdrfogat - az egy-,k6t- 6s a h6rcmdimenzi6s alakzatoka alkotott ismert fogalmak. Anegydimenzi6s ,,t6rfogatra" mifu nincs szavunk, a gyalodat nem tettesziiksegessd megalkotdsSt.

Ma mA kiszdmithat6, hogy tetsz<ileges dimenzi6ban heny sarok-pontja lesz egy t6glatestnek, h6ay 6le, s hr{ny felszin, vagy t6.fogat ha-tdrolja. A sarokpontok szim{t a P^ =2' cisszefiigg6s adja meg. Egy-dimenzi6s objekum (szakasz) esetdn P, = 2' = 2 , azv az dsszefii9gesk6t sarokpontot ad, ami nyilvrnval6 is. T6glalap esel'n p, =22 = 4, ezaz dsszefiigg€s n6gy pontot eredm6nyez, tdglateshel az eredm6nynyolc, a ndgydimenzi6s kockenal pedig 2", azaz tizenhat sarokpontlesz. Az alek sz^m^L az E,=2 E^r+ P,-\ dsszefiigg6s hat6rozza meg.Szakasz eset6n nyilv6n csak egy 6l van. azaz maga a szakasz. Ha egyteglalapot n6znnk k€t dimenzidban, akkor az ijsszeftgg6s ndgy 6let ad,h6romdimenzi6s teglatestet figyelembe v€ve az 6lek sz6ma tizenkett6,n6gydinenzi6s teglatestndl pedig harminckett6.

Az ilyen testeket hatiirold felszinek szSm't M F,=2 F, |+E. 1iisszefiigg6s adja meg. Egydimenzi6s szakaszra ez nulla" hiszen ezt fel-sziA egyallalen nem hat6rolja. K€tdimenzi6s siklapn6l az eredm6nyegy. Kocka eset6n az dssz€fugges hat; a kock6t val6ban hat lap boritja.a n6gydimenzi6s tdglatestet pedig 24 teglalap hat6rolja. Kisz6mithat6az objekumokat hat6rol6 alterek sz6fi ls: K,=ztt. Egydimenzi6sszakaszra az ijsszefigg€s szerint k€t darab 0 dimenzi6s objekum, azazpont hat6rolja a szakaszt. K6t dimenzi6ban n6gy egydimenzi6s objek-tum, azaz szakasz hat6rolja a tdglalapot. Hdrom dimenzi6ban hat darabkdtdime i6s sik hatiirolja a teglatestet. N6gy dimenzi6ban nyolc h6-romdimenzi6s t6glatest hatiirolja a n6gydimenzi6s t6glatesret. Tersz6-leges dimenzi6kig folytathatnank a peldSl(ar.

Az olvas6 maga is elkdpzelheti. hogy hogyan 6lral6nosirhar6 hason-16 m6don a kdr 6s a giimb. Ezt az€rt nem mutarjDk be, merr a gdmb6rm5r hi{rom t6rdimenzi6ban sem tudjuk lerajzolni, b6r ez lenn€ a leg-kctnnyebben iiltal6nosithat6 fogalom. Ugyanilyen egyszerii formulekkaltetsz6leges terdimenzi6ra 6ltal6nosithat6 a h6romsziig, vagy a gila is.

Nezzik .,l:'ost a forqaiis dltal6nosit6s6r. Egy dimenzi6ban egy sza-kasz egy pontja kijriil nem &telmezhet6 a forgatSs fogalma, paranormdllenne. Ki kell l€pniink a szakaszb6l. K6r dimenzi6ban, azaz sikban m6rfelfoghat6 a forgatis, de mindig csak egy pont k6rtil. A tengely kitdiliforyes a k6t dimenzi6ban €16 megfigyel6 sz5rnira nem 6(elmezhet6,paranormril esemdnynek sz6mitana. HArom t6rdimenzi6 eset6n azonban

331

T|TOI2ATOS tf,Of,?

a testek csak tengely kiiriil forgathat6k, pont kdriil nem. A h6rcmdi-menzi6s testek sik kifiili forgadsa viszont elk6pzelhetetlen paranormiileffekus a hdrom t€dimenzi6ban 616 megfigyel6 sz6m6ra.

Ndgy t6rdimenzi6ban m6r 6rtelmezhetd a sik kiiriili forgatds, a n€gyt6rdimenzi6s tesrek ugyanis csak sik kijriil forgathat6k. Altaldnosithat-juk tehdt azt az dsszeftigg6st, hogy egy ,, dimenzi6s test mindig n-2dimenzi6s objekum ktjriil forgathat6 el. Igy tehet €gy 6t t6rdimenzi6st6glatest pelddul csak v6gtelen kiterjed6sii h6rcmdimenzi6s t6r kitriilforyathat6 el. Ez mft nehezen tudjuk elk6pzelni, 6rz6kszerveink ta-pasztalataink nem segitenek. Matematikailag ̂zonban ez nem jelentprobl6mSt, mert egyszeriien 6ltaldnosithat6 a forgatis probl6m6ja.

N6zztik most, hogy geometriai 6rtelemben mi is a teleportlici'', eshogyan vezerte Zillnert ejelens€g megfigyel6se a negyedik t€rdimen-zi6 l6t6nek felt6telez6sehez. A Ua 6bren 16that6, hogy egy egyenesszakaszba lezirt pont nem keriilhet ki onnan, ha csak egy t€rdimen-zi6ban mozoghat. K6t dimenzi6n6l azonban ez nem akad6ly. (Ez ak6tdimenzi6s teleportici6 csak az egy dimenzi6ban 616 megfigyel6szdmfu a paranormdl esem6ny.)

c)

2. 6bra. A telepoftlici6 elve keL hdrcn 6s nAgj td inenzi' esettn:a) leirl szakAszb6l eey pont a ndsadik dinenzi6 segitsZ+lvel kivihet'; b) le.ir1 hutokiil egy kedimenzrjs obj?ktun a harmadik dinen.i6n .it kienelhet';c) leaift herynAqb6l egy luirondinen js t6tgr a negedik dine't rjn dt ki-enelhet6 'agr oda betehet'.

338

IUGOILIK

K6t dimenzi6ban lez6rt objektumban, p6ldiul tdglalapban lev6pont nem keriilhet ki onnan, csak akkor, ha egy harmadik dimenzi6fel6 indulunk el. A hirom dimenzi6ban 616 megfigyel6 sz6miira telje-sen term6szetes, hogy kiemelhetiink leztt, k6tdimenzi6s obj€ktumb6lpontot vagy szakaszt, vagy oda be is helyezhetiink. (Ez a k6t dimen-zi6ban €16 rnegfigyel6 szdmfta paranormel esem6ny.)

A hirom dimenzi6ban 616 megfigyel6nek egy lez6rt h6romdimen-zi6s objektumb6l, p€ld6ul teglatestb6l, lehetetlen kiemelni, vagy odabehelyezni t6rgyakat. Negyedik t6rdimenzi6 esetdn azonban ez sem-milyen probf6m6t nem jelent (ldsd 2lc 6bra). Az ilyen jelens6gekmegfigyel6se 6s elemzdse vezette Z6llnet 6s el6deit arra a gondolat-ra, hogy l6teznie kell legal6bb m6g egy tdrdimenzi6nak.

csoMOK ffiLETrlzEsE

A 3. 6bndn a csom6k €s hurkok kapcsolatat vizsgdljuk. A 3/a dbrdn kdtdimenzi6ban egy zit hurok 6s egy sima zsin6r ldtszik. A csom6 fogal-ma alapvet6en heromdimenzi6s. K6t dimenzi6 eset6n legfeljebb S alak-zatot lehet l6trehozni, csom6t nem. Fontos viszont, hogy a k6t dimen-zi6ban lez6rt hurok megszakad, 6s k6t ,,szabad" v6g keletkezik, ha a zsi'n6rt a hamadik dimenzi6 fel€ rnegemeljiik (l6sd 3/b dha). A 3/c 6br6nl6tszik, hogy h6rom dimenzi6ban mar l6trehozhatjuk a csom6t, hiszen azsin6r alatt 6s fcjlijtt is 6t tudjuk br.ijtatni az egyik szabad v€get- Az is l6t-szih hogy lezaft hukon herom dimenzi6ban sem lehet l6trehozni cso-m6t, hiszen nincsen a zsin6mak szabad v6ge. A 3/d db'rib6l viszont ki-deriil, hogy ha megemelndnk a lez6( hurkot a negyedik dimenzi6 fel6,akkor k6t szabad veg keletkezne (az 6brdn szaggatottal jeliilve) a lez6rt-nak tiin6 hurkon, 6s ilyenkor m6r k6t zdrt hurok is egyesithet6, vagycsom6 kdthetd 16. Ugyanigy el is tiintethetd a zdn hurolca kdtdtt csom6.N6gy terdimenzi6 eset6n egy vegtelen k6tdimenzi6s gdrbiilt siloa lehetcsom6t k6tni, 6t t€rdimenzi6 eset6n pedig a hiiromdimenzi6s t6ne.

MfRtrv MRrKfu ( Ec\ESiTf sE

K6t t6dimenzi6 esetdn a ka k6kat nem lehet egymdson 6tfiizni(16sd 4. ebra). Ez csak akkor oldhat6 meg, ha az egyiket kiemetuk ak€t t6rdimenzi6b6l, majd ijra visszahelyezziik (4/a ebra). Ha k6t h6-romdimenzi6s kiirgyliriink van, akkor az egyesites egyik lehets6gesn6dja, ha p6ld6ul a fekete karikdt kiforditjuk a h6romdimenzi6ssikb6l - ekkor csak k6t metszete l6tszik (4/b 6bra). A karik6t tetsz6-legesen mozgathatjuk dgy, hogy az egyik szabad v6get a htuom di-

339

TITOf,ZATO6 ER6f,?

A slkban mozogva a zenhuokba nern lehet bejutli.

A hlrkot, ha mele-giljilk a hamadik di-menzid 1e16, akkor abelsejdbe lehel iuiri.

6) Zin 6s nyitott zsin6r k6t dime -

z iban. Egtikrc sen lehetcsomtit kdtni.

b) A zin hurokb4l ny on lesz haahu*at negeneljiik a hamadik di-

ne z i fe16, Iit s?nbad fig keletkezik.

megemelve a negyedikdirnenzid tel6

szabad vdgrelell|jzdtl kaika

c) Hdrcmdi enzi6s zsirui.a truir d) A ztit, hdrondinenzrjs hutkot alehet cson6t kdlni. Zitt hurckra negtedikdinenzitj feli negenrcbene,n kljthet,S csorui, nert nincs kat nJton v4g keletkezih igl hurkol

szabad fis. lehet ni katui, 6s ea

nilfrd

gyfrri b

3- 5,br^- Csomd knftse zin hurokra Zs egyenes zsint m.

menzi6ban lev6 karika belsejdbe tegyiik. Majd ijra visszaforgatjuka hftom dimenzi6ba (4/d 6bra), s ezzel l6trej<1n a kapcsol6dds. M6-sik, ,,egyszeriibb" lehet6s6g, ha p6ldrul a fekete karikdt teljesen ki-emeljiik a ndgydimenzi6s t6rbe 6s fgy helyezziik vissza, hogy utdna6sszekapcsol6djanak.

A CLAIRVOYANCE ERTELMEZESE

Az 5/a 6bra Az'kelteti, hogy Z6llner milyen anal6gia alapjdn 6rtel-mezte a claiwoyance jelens6g6t. A ketdimenzi6s t6rben, lezaft ,,do-bozban" levd objektum nem ldthat6 a kiils6 szem16l6 sz6mdra. Haviszont az 5/b 6h6n l6that6 m6don egy ,,h&omdimenzi6s megfi-Eye16" nez fi a sikra, al4ior sz6m6ra nincsenek lez6rt terek. Megkell azonban jegyezni, hogy a clairvoyance val6szinlileg nem igy

34)

l r tszabad veg

TUCGSLEK

aJ Kat dinenz iban csak ngy egJe'sithetbk a kariktk, ha az egyiket ki'emeljiik, es a hann lik dinenzi6nkeres.tiil a nuisik knza heDezziik.

.) wey nqy hogv a. eSrik kariktl,, kifotditjuk", s ekkot csak ket kdl'rap ellipszis naftd a htircmdi-

menz js ftfien, s ezeket mozgatjuk

4. 6bre.

b) Hdrcndinenzitjs gyfrr;ik a.el4bbi n.ibzefiez hasonlian a ne'

Bydik dimenz jn kercsztiilenel|e isdsszekapcsolhnttjk.

dl s viss.aJo.gafla a 8liiriik i)ss.e-kapcsoL6dnak.

miikddik, hiszen a kis6rletek sorfn eg6szen kis t6rgyakat is megtudtak taletni 30-40 kilom6teres t6vols6gb61. Ezek a tetgyak pedigekkora t6vots6gb6l olyan kicsik, hogy erre az el6bbi magyarazatnyilvdn nem alkalmazhat6. Bdr Z6llner elk6pzel6se logikusnak tii-nik, m6gis val6szinti, hogy mes ajelens6g magyardzata

A fenti riivid p€lddk segitenek abban, hogy a n6gy t6rdimenzi6seuklideszi geometri6r6l kialakuljon valamilyen fogalmunk. Meg kellazonban jegyeznilnk, hogy legalebb ndgy t6rdimenzi6ban kell kiter-jeszteni, iiltalSnositani az elektrodinamikdt, kvantummechanik6t 6s a2ismert kiilcsiinhatdsokat ahhoz, hogy megdrthessiik a teleportici6tvagy a f6mhajlitist. Ehhez a tiibb t&dimenzi6s euklideszi geomet ameg6n6se csak az els6 6s legkiinnyebb l6p6s. A val6sig enn6l bo-nyolultabb, hiszen az 61et tere: gdrbiilt t6r.

34r

TITOISAIOI ER6f,?

a) K6t dimewi6ban le')6 negfrseld nem lit be a ,,daboz" belsejAbe.

b) A htircn dinenzi6ban lefi negfrByel6 belA a ,,dobozba"

342

HryerrozisoliES AIANIOTT IRODATOM

I.

lll Krier, B. A. Fire walkrng;The Curious Hotfoot into a New Fad LosAngeles Times, 11. Apr. 1984.

[2] Kenn, C. W.: Fire walking ftom the Inside. Franklin Thomas, LosAngetes, 1949.

[3] B. Thompson: South Sea Yeams. Edinburgh et London, 1894.[4/a] Nature, Vol. 136, pp 468, 1935-[4/b] Nature, Vol. 136. pp 521. 1935.[4/c] Nature. Vol. 139, pp 660, 1937.[4/d] Nature. Vol. 142, pp 67, 1938.

l5l IgorCuberman:0I a horizonton td. Nauka i Religija. N'8, 1969.16l Richard Guniher, Daniel Cunther: Los Angeles Times. May 19. 1983.[7] J. Mccl€non: Fire-walking in Sri Lanka. Psi Research. Vol. 2, N"1.

1983.l8l Heinze, R. L : Trance and Healing is Southeasi Asia Today. Berke-

ley: Independent Scholars ofAsia Today, 1984.[9] S. Slavcsevr Tyechnika Malagyozsi, 1971, L

ll0l Coe. M. R.: Fire-walking and Related Behaviours. The PsychologicalRecord. Vol. 7, N"2, pp l0l-l10, Apr 1957.

tl ll Griftin. N.: The Charisnatic Kid. Life, Vol. 8, N'3, pp 4l-48, March.1985.

ll2l Thurston: H.: The Physical Phenomena ofMysticism. Bu.ns oales.London, 1952-

ll3l Xenakis. C., Larbig. W., Tsarouchas, E.: Zur Psyhophysiologie desFeuerlaufers. Arch. Psychiatr. Nervenk. Vol.223: 1977.

tl4l A. Beaumanoir. C. xenakjs: Heilenic Armed Forces Medical Review,Vo]. 13. N'2, 1979.

t15l B. J. Leikind. w. J. Mccarlhy: Firewalking, Expe.ienta44. pp 310-3 1 5 . 1 9 8 8 .

ll6l Manganas, V., Zachariades, N.: Corona Discharge Phorography as aMeans of Early Assessment is Psychiaty. Proceedings of WorldCon$ess on M€dical Physics, Hamburg. 1982.

llTl O. Penek, H. Kyler. D. Faust: Science, Vol. 194. pp 26,1-170. 19i6.

j r l

IITOf,ZIIO$ [R6K?

[8] Julianne Blake: Attribution ofPower and the Transformation ofFearlAn Empiricai Study ofFire-walkng. Ph. D. Dissenacion in ClinicalPsychology, 1985.

ll9l H. Levenson: Distinctions Within the Concept ofLocus oflntemalExtemal Conirol: Development of a New Scale, Pcoceedings of the80' Annaual Convention of the American Psychological Association,pp 26t-262, t912.

[20] Fa;rlie, P.: The Conquest ofPain. Collins, London, pp 232, 19?8.[21] Doherty. J.: Hot Feat: Fire-walkers tuound the world. Science

Digest, Vol. 66, pp 67, Aug. 1982.[22] J. Walker:Drops of Water Dance on aHot Skillet and the

Experimental walks on Hor Coals. Scientific Amerjcan. pp 126, Aug.t97'�7.

[23] A. Mihejevr A h6eladAs gyakorlati sz6mitdsdnak alapja. Tankitnyvkiad6, Budapest, 1966. dated Report.

t24l Irwin w. Gazdar The Temperature Distribution in a Horizontal LayerofLiquid Heated ftom Below, Ph. D. dissertation. RenssealerPolitechnic Inst.. Troy, New York, N'70. 2618, Apr. 1969.

[25] Yehuda Shoenfeld et. al.: Age and sex differences in response toshort exposure to exEeme dry heat. Joumat of Applied Physiology,Vol.44, pp 1-4, 1987.

[26] B. Leikind, Vr'. Mccarthy: An Investisation ofFiie-walking. TheSceptical Inquirer, Vol. 10. pp 23-34, 1985. Science, Vol 237..pp598,601, 1987.

l27l M. Dennett Fire-walking: Reality or Illusion? A cool look at theBurkan Method. The Sceptical lnquirer, Vo!. 100, pp 36-40, 1985.

II.

Jll Meissner-effektus: A megneses t6r kiszorul a f€mb6l, amikor az szup-ravezet6v6 valik (az effektus fellep6se Lijfajta szimmetri5t eredm6'nyez). A mdgneses indukci6 eltiin6se fontos rdsze az effektusnak.Tovdbbi rdszletek: KunMendelssohn: Az abszolit z6rusfok. Condo-lat, Budapest, 1982.

t2l A. A. Ovcsinnyikov: Nature, Vol. 326. pp 370, 1987.[3] L6nyi Gyijrgy: Az evolici6 ki!6:6 vdganyain. Terrn€szet vil6ga, 118.

El.f., 457. old.. 1987. Nov.[4] Athanasius Kircher: Physjologia" 1674.[5] Dr. Vijlgy€si Ferenc: Az orvosi hipn6zis. Medicina, Budapesr, 1963.16l Jevons W- S.: ,,The Soiar Period and the Price ofCom" invesrigarions

in Cunency and Finance. MacMillan and Co. London, I 884.[7] Garcia-Mata. C. and F.I. Schaffner: Solar and Economic

Relationships, a Prelirninary Repon. Quanerly Joumal of Economics,Vol.49, Nov. 1934.

344

flMTI{OZ"i5Of, iS .{iNLOTr IRODA| OM

[8] B. J. Frenerman I Solar and Economic Reiationships, an UndatedReport. Zetetjc scholar, vol. l. N"i, pp 23-26, 1978.

[9] Benedekktv6n: Mandrag6ra (india, 230- old.)- Gondolat, Budapest.1979.

t10l wolfsang Crisorjevics MessingrO Szib6. Nauka i Religija, N"7. pp67-74, N"8, pp 34-39, 1965.

u tl C. B. Kolata: Math and Sex: Are Giris Bom $ith Less Abiliry?Science, Vol.2l0, pp 1234-1235, D€c. 1980.

ll2l C. Holden: The Cenetics ofPersonality. Science. Vol. 237. pp 598-601. r987.

ll3l Lunja, A. R-: Vdlogarott tanulm6nyok (Kis kiinyv a nagy enl6kezet-16l clmii fejezet)- Gondolar Budapest, 1975.

ll4l Sir Clive Sinciair:The why and when of artifical intelligence.Advances of Artificial Intelligence, pp 676-679, Edited by Du Roulayet a1., Elsevier Science Publishen, Nonh Holland, 1987.

ll5l Sreven Rose: A udatos agy. Condolat. Budapest, 1983-t16l K. R. Popper. J. C. Eccles: The selfand its Brain. Roudedge et Kegan

Paul, London, New York, l9?7. 7l P- I. Kaushall et a1.: A Psychological Study ofchronic,

Circumscribed Amnesia. The Journal of Ndrvous and Ment. Disease,Vol. 169; N"5, pp 383-389, 1981.

tl8l Thanks for rhe Memory. Science. Vol. 238, pp 1651-1652, 1987.ll9l R. tlwin: Is Your Brain Realty Necessary? Science, Vol. 210, pp

t232-t234. t980.[20] K- M. Laurence: Neuroiogical and Inlelleclual Sequelae of

Hydrocephalus. Archives ofNeurology. Vol. 20. pp 7l-81. 1969.[21] K. M. Lauence: Th€ Natural History ofHydrocephalus. The Lance!.

pp I152-1154. 1959.[22] H- F. Young et. al.: The Relationship oflntelligence and Cerebral

Mantle in Treated Infandle Hydrocephalus (I. Q. Potential inHydrocephalic Chiidren). Pediarics, Vol.52, pp 38-44, 1973.

[23] J. Jansen : A Retrosp€ctive Analysis 21 to 35 Years After Binh ofHydrocephalic Patients Bom from 1946 ro 1955. An overalldescription of the material and the critena used. Acta Neurolog.Scand., Vol. 71, pp 436447, 1985.

[24] F. A. Manning er aL: Cateter shun$ for fetal hydronephrosis andhydrocephalus. New EnglandJoum. or Medicire, Vol. 3 i5. N'5, pp336-340, 1986.

[25] Dr. Eke K6roly: Utazis az agy ki,rtil (439. old.), Medicina. Budapest,r 9 8 1 .

t26l G. B. Creaves: Multiple Personality - 165 years aiter Mary Reynolds.The Journal of Nervous and Mental Disease, Vol. 168, N'10, pp 577-695. 1980.

[27] M. Rosenbaum, G. M. Veaver: Dissociated State - Status of a caseafter 38 years. The Joumal ofNervous and Mertal Disease, Vol. 168,N"10, pp 597-603, 1980.

345

NTOI{ZITO$ ER6(?

t28l A. Ludwig et al.; Tbe objective Study ofa Multiple Personalitv.Archives Genetal Psychiatry, Vol. 26, Pp 298-310, 1972.

l29l E. L. Bliss: Multiple Personalities. tuchives General Psychiatry. Vol.3?. pp 1388-139?. 1980.

[30] A. Helm: Notizen rjber den Tod durch Absturz Jahbuch desSchweizerischen Alpclub. \'l ol. 2'7 . pp 32'7 337 , 1982.

t31l O. Pfister: Schockdenken und Schockphantasion bei hiichsterTodesgefahr. Internat. Z. Psychoanal., Vol 16. pp430-455, 1930

[32] R, G. Drusch, D. R. Komfeld; The survivors ofcardiatic arrest:A psychiairic study. Joumal ofAmeican Medical Assoc-, Vol- 20i;pp 291-296, 1967 .

l33l M. Dobson et. al.: Attitudes and long-term adjustment ofpadents surviving cardiac arrest- Bridsh Medical Joumal. Vol. 3, pp 2O7-212, l9'l l.

t34l D. Rosen: Suicide survivors: A fbllow-uP study ofpersons whosurvivedjumping {iom rhe GoldeD Carc and San Francisco OaklandBay Bridges. weslJoum. Med.,vol.122,pp 289 294,1975

[35] R. A- Moody: Life Afi€r Life. Bantam Books. Toronto New York'London, Nov. 1976.

t36l Juszt Lrszl6. Zeley Ldszl6: A hal6l eg6szen mds? I lT old ' Medici-na, 1981.

l37l G. E. Burch et. al.: What Death is Like. Amdican Hea.r. J , Voi. 76,pp 438-440. 1968.

t38l S. vaisrub: Afterthoughts on Afterlife. Archives Internal Medicine'Vol- 137. pp 150., Feb- 19?7.

[39] R. Noyes. R. Kletti: Depersonalization in the face oflife threateningdanger: A Descriplion. Psychiatry, Vol. 39, PP 19-27, 1976

[40] K. Osis, E. Haraldssoni A! the Hour of Death Avon Books, NewYork, 1977.

t4ll E. A. Rodin: The Reality of Death Experiences: A PersonalPerspec.ive. The Joumal ofNervous and Mental Disease. Vol 168,N'sr pp 259-263, 1980.

l42l R. A. Moodyr Commentary on ,,The Reality ofDeath ExperiencesrA personal Perspeciive" by Emst Rodin- Id6zett mii 264'265 . old

i43l M. B. Saborn: Commentary on,,The Reality of Death Experiences"by Ernst Rodin. Id6zett mn 266-26'7 . old.

I44l M. B. Sahom: Recollections ofDeath. A Medical Investigationgarper er Row, New York, 1982.

[45] N. Schnaper Comments Germane to the paper entitled: ,.Tbe Realiryol Death Experiences" by Emst Rodin. ld€zen mii 268-270 old

[46] l. Stevenson: Comments on ,,The Reality of Death Experiences:A personal Persp€ctive." Idezerr mij 27 1-272. ald.

[47] K. Ringi Cornrnentary on ,,The Reality ofDeath Experi€nc€siA personal Perspective ' by Emst Rodin.Id6zetl mii 2'73 2'74. old.

t48l B. Greyson: The Near Death Experi€nce Scale. Construction,Reliability and Validity. The Journal ofNervous and Mental Disease.Vol. l7 l . N'6. pp 369-375, 1983.

346

HryATIOA$OI ES .II,INLOTI IRODTTOM

[49] B- Creyson:The Psychodynamics ofNear Deatb Experience. The Jo[r-nal ofNervous and Mental Disease, Vol. 171. N'6. pp 376'381. 1983.

[50] G. O. Gabbard et. al.:Do,,Near Death Experiences' Occur OnlyNear Death? The Joumal ofNervous and Mental Disease, Vol. 169N"6, pp 3?4-377, 1981.

15 I I C. Blakemore: Mechanics of the Mind. Cambridge University Press,Cambridge, London, 1977.

l52l JusztL{szl6,TEley Liszl6r A nyugtalan 6nelem. Medicjna. 1982.[53] Telepatiajapro u za? Nauka i Religija. 1966. m6rc.[s4] L. Vasili€v: Neobijcsajnije Szo!"adenyija. Nauka i Religija, s9 61.

old., i965. jnl .[55] H. L. Edge: Foundations ofParapsychology. Routledge et Kegan

Paul, Boston, London and Henley, 1986.[56] R. Hymani Parapsychological Research: A Tutorial Review and a

Critical Appraisal. Proceedings of IEEE, Vol. 74, N"6, pp 823-850.1986.

[57] G. R. Price: Science and tbe Supematural. science,Vol. 123,pp9-II,1956.

[58] R. Targ, H. E. Puthoff: Infornation Transf€r underConditions ofSensory Shjeldjng. Natue, vol- 252: N"5476, pp 602'607, 1974.

[59] H. E. Puthofl R. Targ: A Perceptual Channel for InformationTransfer Over Kilorneter Distancesi Historical Perspective andRecent Research. Proce€dings of IEEE, Vol. 64, N'3, pp 329-354,t9'76.

[60] A. Hastings, D. Hurtr A Confirmatory Remote Viewing Expenmentin a Gro'.rp Sifting. Proceedings ofIEEE, Vol: 64, pp 1544-1545,1976. Oct.

[61] H. E. Puthoff, R. Targ, E. C. May: Experinental Psi R€search: Impli-cations for Physics. l45th Nations Meeting of the AmericanAssociation for the Advancement ofScience, Housron, Texas, Jan.3-8, t979.

[62] R. C. Janh: The Persistenl Paradox ofPsychic Ph€nomenarAnEngineering Perspective. Proceedings of IEEE, Vol. 70, N'2, pp 1 36-r?0, 1982.

[63] D. J. Dass: Maharaja. Allied Publishers, Bonbay, 1969.[64] E. W. Cox, Joumal of the American Soci€ty for Psychical Research,

Vol.50. N'1.2, 1956.[65] R. Targ, K. Harary: The Mind Race. Ballantine Books, New York.

1984.t66l A. Lang: The Makjng ofa Religion,2. kiad. Longmans Green, Lon-

don, 1900.[67] B. Laubscher: Sex Customs and PsychopathologyrA Study ofSourh

African Pagan Nadves. McBride, New York, 1938.[68] R. Targ, H. Puthoffr Mind Reach. Jonathan Cape, London, 1977.[69] Vassy Zoh.6n: A parapszicholdgia tudomdnyos irAnyzata. Akaddmiai

Kiad6, Budapest. 1989.

3+/

TITOISATO6 ER6IV

[70] H6mon Jdzsef: Nem tudja ajobb k6z. rnit csin6l a bal..., KozmoszKijnyvek, Budapest, 1985.

17 I I D. Kraft: Portrait of a Psychhic Healer, C. P. Putnam's Sons, NewYork. 1981.

I72l J. M. Cohen: The life ofst. Theresa. Pengujn Books, London, 1957.I73l H. W. Parke, D. E. W. Wormell: The Delphic Oracle. Vol. I Basil

Blackwell, Oxford. 1956.

III.

lll Max Planck: Phantom Problems in Science. in Scientific Autobiography and Other Papers. Phylosophical Library, 1949.

l2l Rupert Sheldrake: A New Science ofLife. Paladin. London. 1983.l3l J B. Wilson: An introducdon to scienlific r€search, Mccraw-Hill,

t95'�7.l4l F. Capra: The Tao ofPhysics. Sharnbhala, Berkeley, I9?5.l5l J. B. Hasted et. al.. Nalure, Vol. 274, pp 470-473, 1975.

IV.

[1] C. Panati:Th€ Celler Papers. Houghton Mimin Company, Boston,t9'76.

[2] H. Puthofi R. Targ: Infornation Transfer Under Conditions ofSensory Shielding. Nature , v ol. 252, pp 602'607 . l9'7 4.

t3l H. Puthoffi R. Targ: The Record: Eight Days with Uri Geller. Cikk azll l-ben.

[4] E. B]rd: Uri G€ller's Infiu€nce on the Metal Alloy Nitinol. NavalSurface Laboratory Center. Cikk az (1]-ben.

[5] W. M. Franklin: Fracture Surface Physics Indicating Teleneurallnteraction. Cikk az [1]-ben.

16l R. S. Hawke:Magnetic Pat@.n Erasure- Cikk az l-ben.[7] J. C. Taylor: Analysing the Celler Effect. Cikk az [l]'ben.[8] J. Hasted: Tbe Meral Benders. Routledge €t Kegan Paul. London,

1 9 8 1 .[9] C. Crussard, J. Bouvaist: Elude de quelques ddformations et

trarlsformations de Mdtaux. Memoires et Etudes Scientifiques RevueMelallurgi€. Vol. 75. pp I 17-130. Feb. 1978.

uol C. Crussard, G. Jollantr Recherches sur les ddformations anormalesde Mdtaux. Memojres et Eludes Scientifiques R€vue de Nietallorgie.pp 8l-91, Feb. 1984.

llll G. Egely, G. V6rtesy: Experimental Investigation ofBiologicallyInduced Magnetic Anomalies. KFKI kutatdsi jelent€s, 198?-18/X.

348

HIYATIOa4SOK iS {i\ao}T rnODrmM

ll2l R. C. Jahn, B. J. Dunnei On the Quantum Mechanics olConsciousness, with Application to Anomalous Ph€nomena.Foundat ion ofPhysics. Vol. 16. N'8, pp 721-7.11. 1916.

[13] J. Hasted 6s tsai : Nature, Vol. 254, pp 470'.1?1. l9?5.u4l Lo Zou Yin 6s lsai: Observations de modificalions chimiques et

srructurales de certains Liquides soumis i leilecl Qi Gong. ActaBiophysica Sinica, Vol. 3, N"l, pp 93-91, 1987.

lI5l M. Shallis: Th€ Electric Shock Book. Souvenir P.ess. London. 1988.

v.nl Linczos Kom6l: A geometriai tdrfbgalom fejltid6se- Gondolal. Buda-

pest, 1976.[2] P. J. DavisrNo way. The Nature ofthe Impossible w H. Freeman,

New York, 1987.[3] B. Maddow:A Sunday Between Wars. The Course ofAmerican Life

liom 1865 to 191?. W. Norlon er Company, New York. 1979.[4] G. J. Gorelik: Mi6n hdromdimenzi6s a t€r? Forditotta: l,endvai End

re. Gondolat, Budapest, i987.[5] Gnrdig P6ter: Mint cseppben a tenger. Term6szet Vj]dga. 144. 6vt 5.

sznrn. 207-211. old. . i983.[6] M. J. Katz: Are There Biological Impossibilitiesl Tanulm6ny a I2l-

t7l L. Eisel€y: The Immense Journey. Vantage Books, New York.[8] M. Yarmolinsky: On Imposs'ble in Biology. Tanulmtny a [2l-ben.[9] J. L. Davies : On the Nature ofMan. Martin Secker and Warburg Li

mited, London. 1960.Il0l F. Jacob: A lehelsEges 6s a r6nyleges vai6sdg. Eur6p4 Budapest, 1986.

vI.

l1l Marco Polo utazesai. Gondolat, Budapest, 1963.[2] w. Crookes: spiritualism Viewed by the Light ofModern Sciencc.

Quarterly Joumrl of Science, VoI. 7, pp 816. Jul. i 870.[3] W. Crookes:Experimenral Invesligarion ofaNew Force: Quarterl]

Journal of Science, l . JUL l87l .t4l W. Crookes: Some Furlher Experiments on Psychic Force. Quarrerly

Joumal of Science, l . Oct. 1871.l5l w. Crookes: Noles of an Inquiry into tbe Phenomena Call€d Spirilual

(during the years 1870 73). Quarterly Joumal ofscience, Jan. 1874.[6] M. H. Brown: P. K. A Repon on the Power ofPsychokinesis.

Steinbrooks. New York, 1976.

349

TITOISATOS EROf,?

[7] L Doiejsi: K Nekterym Vlosnostem Mentalni. Energie. Kutatasj jelent6s. Hradec Kralovei Egyetem, 1982. szept.

[8] J. Ochorowicz : A New Mediumistic Phenomenon. The Annals ofPsychical Science, Vol- 8, N"51, pp 333-399, Jul.-Sept. 1909.

[9] A. Sz. Preszman: Elektromtgneses jelz6setvitel az 6lltvildgban. For-ditotta:N6dor Csaba. Miiszak Kiad6, Budapest. l9??.

ll0l K. Kishi. H. Eda: Practical Development in the Machining Processesby the Use of the Electrosmtic Cooling. International Joumal ofMachine Tool Design and Research, Vol. 16, N'1, pp 23-32, 1976.

ll ll K. Kishi, H. Eda, Y. wakushima: Electrostatic Cooling Phenomena.Jonmal of Japanese Society Precision Engineering (iapAnul), Vol. 42,N'4, pp 286-291. 1976.

I I 2] L- Soderholn: Electrostatics Keep Cutting Tool Cool. Design News.Vol.28. N"12, pp 57-58, 1973.

t13l H. Velkoff, F. Kulacki: Electrostatic Cooling. American Society ofMechanical Engineers Paper n. 77-DE 36, 1? pages, 9-12. May.1917.

lt4l J. Hilpe(: Messung und Berechnung des Elektrischen Wjndes. Dok-tori disszerteci6. Univ. Karlsruhe. 1974.

t15l C. B. Smith:Data-Tape Recorded Experimental PKPhenomena. Jo-umal of the Society for Psychical Research, Vol.47, pp 69-90, 1973.

l16l C. B. Smitb: Paranormal Elecaical Conduciance Phenomena. Joumalof the Society for Psychical Research, Vol.48, pp ?3-87, 1975.

[17] w. J- Crawford:The Reality ofPsychic Phenomena. J. M. watkings,London, 1917.

llSl W. J. Crawford: Experiments in Psychical Science. J. M. watkings,London, 1919.

[19] w. J: Crawford: Psychic Structur€s. J. M. watkings, London, 1920.[20] R. J- Tylliard- Nature. 31. Jul. 1926.t21l S. Krippner: Human Possibilities. Anchor Press, New York, 1980.l22l H. Bender. R. Vandrey: Psychokinetische Experimente mit dem

Bemer Graphiker Silvio. Zeits. fiir Parapsychol. und Grenzgebiet€ derPsychol. vol . 18, pp 217-241, 1976.

[23] J. Beloft On Trying to Make Sense of the Paranormal. Proceedingsof the Society for Psychic Research, Vol.56, pp 173-197, 1976.

t24l J. B. Rhine: The ReachoftheMind. williamMorrow, New York, 1947.t25l J. C. Eccles: The Neurophysiological Basjs ofMind. Clarendon

Press. Oxford. 1953.126l J. Eisenbud: The Mind Matter Interference. Joumal ofAmerican

Society for Psychic Research, Vol. 69, pp I l5-126, 1975.[27] J. Rush: Physical Aspects ofPSI Phenomena. Tanulmdny a

Parapsychology:Its Relations to Physics. Biology and Psychiatry c.kiitetben. Szerkesztette: G. Schmeidler. Scarccrow Press. 1976.

t28l E. H. Walker: Foundations ofPanphysical and ParapsychologicalPhenomena. Tanulmdny a Quantum Physics and Parapsychology c.kcjnyvben. sz€rk€sztelte: L. OEri. Parapsyc. Society, New York, 1975.

350

t2)

HryATI(OZ{SOI( ES.UAI{LOTT IRODALOM

l29l S- E. Braude:The Limits oflnfluence. Psychokinesis rnd the Philo'sophy ofScience. Routledge et Kegan Paul, New York. London.1986.

t30l G. Egely: Experimental Investigation olBiologically Induced'Energy Transport Anomalies. KFKI kutalrsi jelent6s 1986 9.1/K.

VII.David Page et al: The Sex Determining Region ofHumrn YChromosome Encodes a Finger Protein. Cell 24. Dec. I 987 €sScience. Vol. 239, pp 21-23, 1988.Gell6ri P., D6nes T.: A kiv6telek szerepe a tudom6nyos m€gismer€sben €s a krealivitdskutalasban. Pszichol6giai Tanulmrnyok XVL kd-tet. Akad€miai Kiad6. Budapes! 1985.F. Dyson: Az ij sziilet6se a fizikdban. Forditona: Cybrgyi G6za. Fi'z ikai Szemle,209-214. old: 1959.M. Truzzi: Zetetic Ruminations on Skepticism and Anomalies inscience. Z.ef€lic Scholar, N" 12, 13. pp'7 21. 198'7.Francois Jacob: A lehets6ges 6s a t6nyleges val6sig. Eur6pa Kiad6,Budapest, 1986.R- WestrumiScience and Social Intelligence aboulAnomalies: TheCase ofMeteorites. Social Studies ofScience, Vol. 8, pp 461-493.19'�18.R. westrum: Soc;al Inlelligence About Hidden Evenis- lts Sig-nificance for Scientific Research and Social Policy Knowledge:Creation, Diff sion. Utilization. Vol. 3, N'3, pp 381 400, 1982.wignerJen6: Szimmeriek 6s reflexi6k. Fordilotla: Cybrgyi C6za-Vdlogalott tanulmdnyok, Gondolat, Budapest, 1972.

VUI.

Lin Shunuang el. al.: Sone Experiments on lhe Transt-er of ObjectsPeribrmed by Unusual Abilities of the Human Bod\ Zirirn Zazhi(Nature Jou.nal) . Vol.4, N"9. pp 652 661. l9E1F. Zirllner: Transcendenml Physics. W. H. Harflson. London. l88lEsely Gy.: A titokzatos gdmblillrm. Mriszlli Kiadi Budapejl.1988.Egely Cy.: Kulcs a negyedik dimenzi6banl Hdn;r k]]d6. Budapesr.1988.P. Ehrenfesri Prac. Amsterdam Academ). Vol :0. pF l( x I. M

_

P. Ehrenfest: Welche RoUe spielt die Dreidimen\ronrII.iI J3i Rrune\in den Grundgesetzen der Physik? Annalen Phlslk. \ rl 6i Pp -!l-446, t920.

t l l

t1 l

t4l

I5l

t6l

0 l

t l l

I2l

vl

t6l

t8l

l t1

TITO|(ZAT0S [R6f,?

l7l G. J. Gorelik : Mi6rt hdromdimenzi6s a t6r? Fordito(a: l-endvai End-re, Gondolat, Budapest, 1987.

[8] T. Kaluza. Preuss. AK. D. wiss- pp 966, Beriin, 1921.

I9l P. F. Bfowne: Five-dimensional Unified Field Theory: The Source' Function. Foundations ofPhysics. VoL5. N"3;pp 387'398,1915

0l W. E. Hagston, I. D. Cox: An Extended Theory of Relativity in a Six-dimensionai Manifold. Foundations ofPhysics, Vol. 15, N'7, pp 7?3805. 1985.

tl ll W. Z. Chao: Space-Time is Foui Dimensional General Relativityand Gravitation, Vol. 17, N"l2tpp l2l7-1222.

tl2l R. Walgate: where Now with Superstings? Nature, Vol 332. pP592-593.1986.

t13l F. R. Tangherlini: Schwarzschild Field in ,,n" Dimensions and theDinensionality of Space Problem. Il Nouvo Cjmento, Vol 27. N'3.pp 636-650, 1963.

l14l R. J. Haug: Dimensionality leaves its mark. Nature, Vol. 318, p 409'r985.

352

Tiiztinc egy giirijg hegyi faluban. vallasi iinnep r6szekdnt. Egyh6na-pos biijt el6zte meg az iinnepet.

Kalifomiai tiiztenc, lelkigyakorlat r6szek6nt. Itt m6g nem sziiksegesaz el6zetes b6jt.

Tuziinc Kaliforni6ban.Jdl ldrszik a vil6git6 pariizs.ami kb. 500 600 'C

homEIs€kletet jelenr.

il! is mdg lilrgil a par:izs,de a sz€l6n milr ercisen hiil.A t.rlp izzadi{sa ideiglene

sen elegend6 h[jt6sttud biztosi tani .

l). D. Home ezt a harmonikdt lebegte(e. mikozben nl6g d,llhmokal isjelszott. andlkiil hogy valaki is hozziicrt volna.

A harmonikaa szerz6 kezeben.

D. D. Home, a XD<. szdzadleghiresebb, angol sz6rmazisriparafenom6nja. Nagyon sokan ldtt6kfenomen6lis t6rgymozgatdsi kis6rletett,s ezeket megbizhat6an dokumentdlt6k.

Egy. a val6sigalapj6n rajzolt k6pegy szdk lebegds6-16l. A XIX. sziizad

elej6n a FranciaAkad6mia egyik

kis6rleti laborat6-rium6ban 1846

februiirjdban Arago6s munkatiirsaiel6tt Anqelique

Cotlin titbbszcir isbemutatta kiil(in-leges k6pess6g6t i i

Nyina Kulagina6s f6rje- Kulagrnavolt a Szovjetuni6le$dbbet vizsg6lt

parafenom€nj e,szdmos kutat6in-

t€zet vizsgaltak6pess6geit. Szinte

minden miiszertmegludott zavami.

Nyina Kulagina id6sebb kor6-ban, az elso infarktus ut6nEgy-egy Ks6rletn6l n6ha 1-2kil6t is fogyoti. Pulzusa 200fbl€ emelkedett. Rendkiviilkimerit6 vok sz6mara egy-egybemutat6. Egy Kserlet kdzbenkapott szivinfarktusba halt bele

lr

Kathlen Goliqher,,Asztaltrncoltatesi' kise.leteit

sokan megfigyelt6k, igenlatvi1nyosak voltak.

S. Tomczyk egy kis6rlet k6zben, 6ppen egy oli6t iebegtet. MelletteOchorowitz, aki figyeli a t6rgylebegtetdst.

A vizforgat6sos kis6r-letek kezdeti sza-kasza, amikor csakegy sztanioldarabkamutatta a vizforg6sdt. Az iiveg'doboz mellett ldtszika filmkamera l6ba.mely rajgzitettea jelensdg id6beli le-folydsdt.

Egy sikeres vizfotgat6si Ksdrlel a folyad6kban kifesziiett v6kony pla-

tinadr6tok ment6n a viz bama szinii lesz. Az ujjak kiimy€k6n j6l lat-szik egy helyi itrv6ny6rarnle5.

Egy ellen6rz6 m6r6s a vizforgat6sos mdr6sekn6l. Oldait l6tszanak ameleg vizzel tijltijtt gumikesztyiik- A lapos csdsz6ben lev6 folyad6knem mozog, nem forog a h6 hatiisiia. A fest6k, mely jelezn6 a folya-d6k mozgas6t, lassan egyenletesen diffunddl minden oldalm.

Egy sikertelen vizforgatdsi Ks6rlet. A viz tetej€n lev6 sztaniol darab-k6k mozdulatlanok. Az expozici6s id6 egy perc.

I

Egy sikeres Ks6rlet. J6l latszik a sztaniol darabkiik forg6sa. Az expo-zici6s id<5 egy perc.

t"tF-t

Egy sikeres vizforgatasi Ks6rlet. J6l ldtszik a k6p als6 fel6n egy helyi

l

orveny,

Uri Geller kan6lhailitds kdzben. Ezerszdrnra ismdtelte ezeket a de-monstrdci6kat. a szerz5 f€l tucat alkalommal ldtta.

*

A t6rcitt kandl 2000 szeresennagyirorr rdr6si feliilere- Olyan,

mintha anyagfdrad6s okoztavolna a tdr6st,

Egy kan6l, melyet RonyMarcuse tgy t6rt el hogynem 6rt hozzd a nyakdhoz,csak az aljiit fogta. A kandlfeje fokozatosan hajlott le.majd a nyakdn6leltdrt,annyira ligy volt. A kan6la szerz6t6l sz6mazott.

A szerz6 jelenl6tdben meghajlitott acil 6s eziist kanalak. Az alakvdl-toz6s lassan tiiftdnt, kb. 1 0-20 percen keresztiil. az asztalon, k'z 6rin-t6se n6lkiil.

Egy mtigyant6ba foglalt, mik-roszk6pos vizsg6lat r€s26rcfelcsiszolt minta. A k6t kb.

50x10x2 mm-es minta a PaksiAtomer6mii tartelyainak anya-

gdb6l k6sztilt. Az eredetileglapos mintdkat a szerzo jelen-

16t6ben Rony Marcus hajlitoitameg, enyhe simogat6ssal,

kb. fdl perc alatt.

A minta kinagyitva,egy €rintetlen r6szen.

Nagyobb nagyitisban, l6tszik egy b6nedd lenyomataaz ̂ c6lban.

Egy mdsik b6ned<i lenyo-mat ̂ z el6z6 mellett.Szabad szemmel nem l6tszika mint6n, kb. egy tized milli-m€ter mdlyen siillyedt a b6r-redd a megpuhult minf6ba.

$,r, t \l l

h1\

Robert Pavlita az iiltala kidolgozot! eljeressal egy fadarabot mdgre-sessd tesz.

N6heny Pavlita f6le generdtor, melyeket a szerz6 k6szittetett, s miikd-dik- Tdm6r ac6lb6l k6sziiltek. ac6l6s srigar6z f6lgitmbijkkel.

A Pavlita f€le egyik mdgnesez6 k6sziil6k

Cleve Backster. O vete 6szre, hogy a ndv6nyek elektrcmos ingereketadnak egyes emberek komyezetdben. vagy pl. akkor. amikor 696 leng-gal kiizelitiink fel6.jijk.

Egy falev6lrcil k6sTiih Kirliin k€p. Az rura-mezo idl lirlr.u6. de hasonl6k6p alakul ki pl. nldFresek k6ri i l is.

Kirlinn fttogrifi d\ k6szrjl6k. A gip nagyfesziiltsdgli. na$liekvenciiselektromos lerel haszniii az aura kimurerftira. Ez az eljir:is alkalmas a'spin mez6 kimLrlatat;isaira. dc technikallag m6g mindig nenl ttjk;leles.

..spiritiszta szeAnszon" k€sziiltturcsa agyaglenyomarok, melyeklezdrt dobozban kdsziiltek.

Az asztaltSncoltat6sihull6mot elindit6

amerikai Fox n6v6rekegy t6rsukkal.