Talaj szerkezet, legjellemzőbb

Talaj szerkezet, legjellemzőbb

talajok

Talaj, és talajszelvény definíciója

• Talajnak tekinthető a felszíntől az elmállatlan kőzetig terjedő – néhol vékonyabb, másutt vastagabb, átlagosan 1,5-2 m vastagságú- réteg.

• Ennek függőleges metszete a talajszelvény.

TALAJSZELVÉNY Fő szintek:

A szint: humusz (avarszint) –kilúgozódás

B szint: ásványi anyagok- akkumulációs szint

C szint: kőzettörmelék-talajképződési szint.

D szint: anyakőzet

Talajszelvény A szintjének alszíntjei

• A00: Lehullott avar stb. Az anyagok még felismerhetők.

• A0: Lehullott, rohadt szerves anyag. Az anyagok már nem ismerhetők fel.

• A1: A bomló szerves anyag az anyakőzetből származó ásványi részecskékkel keveredik. A magas szerves anyagtartalom miatt a réteg általában sötét.

• A2: Legnagyobb mértékű kilúgozás helye, általában világosabb. A lecsurgó csapadék magával viszi az oldható és finomeloszlású anyagokat ( pl. vasoxidok, humusz és agyag).

Talajszelvény B szintjének alszíntjei

• B szint kevesebb szervesanyagot tartalmaz

mint az A és általában tömörebb (altalaj).

• B1: Az átmeneti réteg A és B szint között.

• B2: Felhalmozódási szint. Itt dúsulnak a

szerves anyagok, agyagásványok, vas

vegyületek. Színe kissé sötétebb.

• BC: Átmeneti szint a B és C szint között.

C szint

D szint

A szilárd anyakőzet, amely nem tartozik a talajhoz.

C szint a B szint alatti réteg. Általában a felső szintek ásványi anyagának forrása. Anyaga az alatta lévő kőzet mállásából keletkezett. Nincs benne humusz és élőlény. Színe világosabb

Talajok csoportosítása

Főtípusok

között az

átment

folyamatos.

Magyarország talajai

I. VÁZTALAJOK

• A váztalajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek képződésében a biológiai folyamatok hatása korlátozott. E "korlátozás" lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából (erős erózió, defláció). A talajképződés folyamatához csak rövid idő áll rendelkezésre.

• Általában gyér növénytakaró borítja e talajokat, a humuszosodási folyamat többnyire gyenge. Gyakran jelentős víz- és szélerózió-okozta talajpusztulás rombolja szelvényüket, homokszemcsék mozgása alakítja, rendezi át ismételten felszínüket.

Köves sziklás váztalajok

Kavicsos váztalajok Földes kopár talajok Futóhomok talajok

Humuszos homok talajok

II. SÖTÉTSZÍNŰ, LITOMORF ERDŐTALAJOK

• Ebbe a főtípusba tartoznak azok a talajok, amelyeknél döntő szerep a talajképző kőzetnek jutott. Emellett elsősorban a humuszképződés, a szerves-ásványi kolloidok kialakulása jellemző.

• Természetes növényzetük: sziklafüves társulások, erősen füves cserjések, vagy letörpült erdők. A szervesanyag nagyobb részét a dús füves aljnövényzet szolgáltatja.

• Szélsőséges mikroklímatikus viszonyok jellemzik területüket. Erősen felmelegedő, széljárta, sekély termőrétegű területek. Szélsőséges vízháztartás hatásaként egy tavaszi nedves, majd egy hosszú, száraz nyári időszak lép fel. Télen a talajszelvény teljes egészében átfagy, így a szélsőséges talaj-klimatikus viszonyok miatt a biológiai tevékenység egy tavaszi erős szervesanyag termelő időszakra, valamint egy hosszú nyári és téli "pangó" időszakra oszlik.

Humuszkarbonát talajok

Rendzina talajok Erubáz (fekete nyirok) talajok

III. KÖZÉP- ÉS DÉL KELETEURÓPAI

BARNA ERDŐTALAJOK • A magyarországi erdőtalajok nagy része a barna

erdőtalajok típusába sorolható.

• Nagy víztartó képességgel rendelkeznek.

• A tavaszi felmelegedés lassúbb és egyenletesebb mint a mezőké.

• A szervesanyag elbomlása aerob körülmények között gombák hatására megy végbe. A szervesanyag legnagyobb része eloxidálódik, szén-dioxiddá alakul. Így az évről-évre szaporodó szervesanyag nem halmozódhat fel túlságosan a talaj felszínén, hanem állandóan elfogy. Az avartakaró bomlása közben a rmikroorganizmusok humuszsavakat termelnek, ezért állandóan sav tartalmú oldatok szivárognak lefelé a talajszelvénybe.

Csernozjom barna erdőtalajok

Karbonátmaradványos barna erdőtalajok Kovárványos barna erdőtalajok Ramann-féle barna erdőtalajok

Agyagbemosódásos barna erdőtalajok

Podzolos barna erdőtalajok

Erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok Pszeudoglejes (pangóvizes) barna erdőtalajok

IV. CSERNOZJOM TALAJOK • A mezőségi talajok a lágyszárú növények hatására alakulnak

ki.

• Nincs nagymértékű szerves anyag felhalmozódás. Az aerob baktériumok hatására a szervesanyag tekintélyes része elbomlik.

• Az erdők háttérbe szorulásával a táj vízgazdálkodási viszonyai szárazabbá válnak.

• Olyan körülmények között alakulnak ki csernozjom talajok, ahol nagyjából egyensúlyban van a talajba jutó természetes csapadék és a párolgás (közvetlen + növények).

• A talaj kalciummal telített, ami segíti a kedvező szerkezet kialakulását és megakadályozza az elsavanyosodást.

• A csernozjom talajok kialakulásának legfontosabb tényezői a humusz felhalmozódás és a talajok tartós morzsás szerkezetének kialakulása.

IV. CSERNOZJOM TALAJOK

A Humuszban gazdag és többé-kevésbé morzsás szerkezetet mutat. Humusztartalma többnyire 4-5%, néha magasabb. A megművelt 28-30 cm vastag legfelső szintben többnyire már leromlott a szerkezet. A talaj nem önálló rögöcskékből áll, de már aránylag kis nyomásra apró morzsákra morzsolható szét. Ezek a morzsák igen kis aggregátumokból állnak. Nagyságuk többnyire kisebb 1 mm-nél. Az A szint mélyebb részében a talajmorzsa szerkezete többnyire valamivel jobb. Itt már gyakran 2-3 mm nagyságú morzsákat találunk. Az A szint vastagsága leggyakrabban 40-50 cm.

B Átmeneti szint a fekete vagy sötétbarna humuszos szint és a világossárga alapkőzet között. A humusz csökkenése fokozatos. Nyelvek, hullámok nyúlnak le a világosabb szintbe. A B szintnek többnyire szintén apró rögöcskékből álló szerkezete van.

C Az alapkőzet leggyakrabban lösz. Világossárga , meszes fonom porból álló kőzet, melynek sajátos, igen apró aggregátumokból álló szerkezete van.

Terasz (öntés) csernozjom talajok Réti csernozjom talajok

Meszes, mészlepedékes csernozjom talajok

Erdőmaradványos csernozjom talajok

Kilúgzott csernozjom talajok

V. SZIKES TALAJOK

• A talajok elszikesedésének folyamatát a nátriumsók felhalmozódása okozza. A szikes talajok legjellegzetesebb sajátossága a vízzel szemben való viselkedés. Nedvesen elfolyósodnak, sajátos pépes állapotúvá válnak. Az átázott szikes talajban a víz kapilláris mozgása lehetetlenné válik.

• Kedvezőtlen tulajdonságai miatt, szántóföldi hasznosítása korlátozott

• Kiszáradva a szikes talajok kőkeményekké válnak. Össze-repedeznek és száraz állapotban majdnem megművelhetetlenek. A szikes talajoknak rendkívül rossz a vízgazdálkodásuk. Nyáron, esős időben a talaj felszíne 1-2 cm mélyen teljesen szétázik. A talaj vízvezető képessége jóformán teljesen megszűnik. A víz megáll a talaj felszínén és a szikes területet tócsák borítják. Ha azonban a talaj szelvényét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy már 5-10 cm mélyen a talaj teljesen száraz.

• A rossz vízgazdálkodás miatt a szikeseken sok esetben kimondottan szárazságtűrő növények élnek.

V. SZIKES TALAJOK A szikes talajok

terméketlenségének okai

• A talajok szélsőségesen

rossz vízgazdálkodása

• A szikes talajok oldható

sótartalma

• Erősen lúgos kémhatás.

A szikes talajok elterjedése Magyarországon

1.szikesedés, 2. szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben

Magyarországon a szikesedés a mezőgazdasági

talajhasználat legnagyobb problémája.

Szolonyec talajok

Szoloncsák talajok

Szoloncsák-szolonyec talajok

Másodlagosan elszikesedett talajok

• Ezen talajtípusba tartozó talajok rendszerint öntözés hatására jönnek létre. A másodlagos szikesedés végbemehet bármely jó termékenységű, réti, öntés, öntéscsernozjom talajon. Ennek következtében a talajszelvény is különböző képet mutathat az eredeti talajszelvénytől függően.

• A szikesedés kétirányú lehet:

• 1. Másodlagos szoloncsákosodás. Ebben az esetben az öntözővízben, vagy a megemelkedett talajvízben szállított oldható sók halmozódnak fel a talajszelvényben.

• 2. Másodlagos szolonyecesedés. Ebben az esetben az öntözővízben vagy megemelkedett talajvízben levő nátrium kicseréli a talajkolloidok felületén adszorbeált egyéb (főleg Ca2+) kationok jelentős részét.

• A Magyar Alföld jelentős részén következett be a talajok ún. másodlagos szikesedése emberi beavatkozások miatt.

VI. RÉTI TALAJOK • Mély fekvésekben, ahol a talaj talajvíz hatása alatt áll, de

tartósan nem emelkedik a felszínre, réti talajok alakulnak ki.

• A réti növényi formáció olyan fűnemű növények társulásából áll, amelyeknek vegetációs periódusa egész nyáron át tart. A talajképződési folyamat réti szakaszának kialakulása nagy mértékben függ a domborzati és éghajlati tényezőktől. Az áradásokterületekre finom kolloidális iszapot található. E talajoknak nincs morzsás szerkezete. Többnyire igen kötöttek, tömöttek, repedésre erősen hajlamosak. Kémhatásuk gyakran savanyú.

• A réti agyagtalajok Magyarországnak igen elterjedt talajai.

• Rossz vízgazdálkodásúak, természetes vízkapacitásuk meglehetősen nagy ugyan, de nedves állapotban a vizet nagyon nehezen vezetik.

VII. LÁPTALAJOK • Az elmocsarasodás jellemzői: szervesanyag felhalmozódása

miatt a talaj vízkapacitása megnövekszik, a vízzel átitatott

talaj egész szelvényében anaerob viszonyok uralkodnak,

oldható növényi táplálóanyagban a talaj fokozatosan

elszegényedik.

• Az elmocsarasodó rétek talajszelvénye két főszintre

tagozódik: feltalajuk humuszban gazdag, fekete színű, igen

tömött szerkezet nélküli szintből áll, amely fokozatosan

átmegy világosabb színű, az elglejesedés kisebb-nagyobb

nyomait mutató altalajba

• Lápjaink egy része sekély tavakból, tóöblökből alakult ki,

másik része pedig az árterületek képződményei. Lápjaink

általában a rétlápok csoportjába tartoznak.

VIII. FOLYÓVIZEK, TAVAK

ÜLEDÉKEINEK, VALAMINT LEJTŐK

HORDALÉKAINAK TALAJAI

• Az álladó újraöntés következtében a talajképződési folyamat gátolva van vagy pedig megszűnt az öntés hatása, de a hordalék eredetű talajképző kőzet tulajdonságai jelentősen befolyásolták a talaj tulajdonságait.

• Amennyiben az öntésterület mentesül a víz hatása alól és a talajvíz is mélyebbre süllyed, az előzőleg redukált anyagok oxidálódnak. Ezért az öntéstalajok szelvényében a gyenge redukció és a gyenge rozsdásodás együtt jár.

• Ide tartoznak azok a talajok is, amelyek a lejtők alján az erózió során lemosódott hordalékok felhalmozódásából keletkeztek Közös jellemzőjük ezeknek a talajoknak, hogy az egyes hordalékrétegek jól meglátszanak és a talajszelvény felépítésében, annak tulajdonságaiban igen fontos szerepük van.

Lejtőhordalék talajok • A közeli, magasabban fekvő területekről

erózió által lehordott eltérő kémiai és fizikai tulajdonságú talajok ill. talajképző kőzetek egymásra halmozódása következtében jöttek létre, minimálisan 50cm-es vastagságban. A víz által lepusztított anyag a lejtők pihenőin vagy a völgyekben rakódik le. E lejtőhordalék talajok morfológiai bélyegei a hordalékszállítás ütemétől és mértékétől, fizikai, vízgazdálkodási és kémiai tulajdonságai, tápanyagviszonyai, a szállított hordalék összetételétől függenek. A rétegek fordított sorrendben halmozódhatnak fel.

• Talajképző kőzet: Bármely kőzet lehet.

• Talajvíz: Változó mélységben.

• Növényzet: Szántóföldi művelés alatt álló területek, esetleg jó rétek, legelők.

Talajmintavétel célja

Klasszikus

Tudományos Agrár Környezet-

védelem

Talajmintavétel tárgya

Stefanovits Pál: „A talaj a Föld legkülső szilárd

burka, amely a növények termőhelyéül szolgál”

MSz 21470-1:1988 „A talaj a föld, mint környezeti

elem felszíne és felszínközeli rétege.”

„A talaj háromfázisú (halmazállapotú) anyagi

rendszer”

A talaj kőzetburok azon részét tekintjük, amelyet a

talajképző folyamatok anyagukban és

szerkezetében átalakítottak, illetve amelyben a

talajképző folyamatok hatnak, de a diagenetikus

folyamatok révén kialakult kőzet még anyagában

és szerkezetében nem alakult át.

Talajmintavételi eljárások

USDA – Soil Survey Laboratory

Methods Manual

2004

ISRIC - FAO– Field

Survey Manual

2007

Genetikus üzemi talajtérképezés

kézikönyve

1966

Talajmintavétel célja

Helyszíni vizsgálatok + laboratóriumi vizsgálatok

Mintázott elemek: pedon – vízminták – biológiai minták

Laboratóriumban vizsgált paraméterek:

textúra, pH, CaCO3, SOM

aggregátum, porozitás, térfogattömeg, sűrűség, vízvezetőképesség,

pF

oldható sók, y1, y2

Fe, Al, Si, szulfát, szulfid, klorid

ásványtani vizsgálatok

Talajmintavételi stratégia

Random

Véletlenszerű mintavétel

Véletlenszerű mintavétel rács-hálón belül

Háló kezdőpontjának véletlen-szerű

kijelölése

Irányított

Hely kijelölése meghatározott környezeti

paraméter alapján

Hely kijelölése grid szerűen, környezeti

paraméterekhez igazítva

Hely kijelölése transzekt mentén

Talajmintavétel – „klasszikus”

tájékozódás kiszállás előtt

terepbejárás: tájékozódás fúrások által

szelvények kijelölése

(bolygatatlan mintavételi helyek kijelölése)

szelvények közötti átmenet jellemzése fúrásokkal

Talajszelvény készítése

Felszerelés lista

jegyzőkönyvek, térképek

ceruza

GPS

mintatartó tasak

ásó, lapát, csákány

spatula, tőr, kislapát

Színskála

Deszt. vizes flaska

pH mérő, fenolftalein

sósav, dipiridil

Szelvény dokumentálása

Helyszínen vizsgált paraméterek

Fokozat Jellemző

Omlós Késsel, lapáttal bontva könnyen omlik.

Laza Lapát, kés könnyen járja, de a vágásnyomok megmaradnak.

Enyhén tömődött Lapát nehezen, kés könnyen járja.

Tömődött Lapát nem járja, ásó és kés nehezen hatol bele.

Erősen tömődött Ásó és kés nagy erővel is alig hatol bele, de jól csákányozható.

Igen erősen tömődött Kés és ásó nem járja, csákánnyal csak kis darabok hasíthatók ki.

Tömör Csákány is csak nagy erővel üthető bele, alig hagy benne nyomot.

fizik

ai fé

lesé

g

tömődöttség

Pezsgés Karbonát tartalom Jelzés CaCO3 tartalom

(%)

nincs Nincs 0 0

Fülhöz tartva hallható Nagyon kevés, egyenőtlenül eloszlott + 0-2

Gyengén pezseg Kevés ++ 2-4

Közepesen pezseg Közepes +++ 4-7

Erősen pezseg Sok ++++ 7-10

Robbanásszerűen pezseg Igen sok +++++ 10<

Színreakció pH Kolloidális CaCO3 Na2CO3 % Jele

Nincs <8,4 nincs 0 0

Rózsaszín 8,4-8,7 lehet 0-0,1 +

Piros 8,7-9,2 lehet 0,1-0,2 ++

Lilásvörös 9,2< lehet 0,2< +++

szénsavas mész

fenolftalein lúgosság

Mintavétel talajszelvényből

profil fölé anyagot helyezni tilos

profil felett sétálni tilos

profil megtisztítása

genetikai szintek elkülönítése

helyszíni vizsgálatok (fő genetikai szintek

és alszintek)

szelvény alapparamétereinek rögzítése

(mélység, humuszos szint vastagsága,

stb)

Mintavétel: megtisztított falból

Bolygatatlan mintavétel


Mintavétel fúrással Célja 1. Szelvény továbbmélyítése 2. Kiegészítő információ interpolációhoz 3. Egy bizonyos paraméter felvételezése 4. Mintavétel talajvízszint alól

Figyelni kell 1. Fúrás célja (fejválasztás) 2. Talaj fizikai félesége (fejválasztás) 3. Vázrészek (fejválasztás) 4. Bolygatás mértéke (fejválasztás) 5. Tömörítő hatás (mélység) 6. Minta tisztítása mintavétel után 7. Toldószár választás

Mintavétel talajvízszint alól

Talajmintavétel – „agrár”

Célja

Talajok tápanyag gazdálkodásának tervezése

Jogszabályi háttér:

Termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény:

mi a célja a termőföld vizsgálatának

156/2004 (X. 27.) FVM rendelettel módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet: „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat„

Talajvizsgálatot kell végeztetni vidékfejlesztési támogatások igénybevétele

esetén

Agrár – talajvizsgálat tárgya

Szűkített talajvizsgálat

pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só (EC), CaCO3, NO2+NO3,

P2O5, K2O

Bővített talajvizsgálat


P2O5, K2O

Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu

Teljes körű talajvizsgálat


P2O5, K2O

Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu

Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As

Talajmintavétel – menetrend

Minden lehetséges és elérhető korábbi

adat begyűjtése!

Helyszínrajz

Földtani térképek

Vízföldtani térképek

Topográfiai térképek

Talajtérképek

Közműtérképek

Meteorológiai adatok

Területhasználati adatok

Korábbi mérések eredményei

Területre vonatkozó

dokumentumok begyűjtése

Mintavételi terv készítése

Helyszíni szemle

Feltáró vizsgálat

Előzetes vizsgálat


Célja: mintavételi tervhez gyűjtött

dokumentumok ellenőrzése, egyéb

információk gyűjtése

Azonosítani kell

szennyezőforrás

sznnyezőanyag fajtáját

szennyezőanyag veszélyességét

szennyezés időtartamát

veszélyeztetett környezeti elemeket

Becsülni kell

transzmissziós közegenként a kiterjedést

Eredményeit jegyzőkönyvezni kell!!!




Helyszíni szemle




Mintavétel célja

Mintavételi helyek a helyszínrajzon

Technikája és eszközei

Mélységei

Minta típusa

Minták mennyisége

Minták azonosítása

Mintatartósítás módja

Mintavételi jegyzőkönyv formája

Vizsgálandó komponensek köre

Munkavédelmi előírások




Helyszíni szemle



Talajmintavétel – mintatípus választás

ÁTLAGMINTA HASZNÁLHATÓ

Homogén eloszlású (jellemzően

szervetlen) szennyező esetén

Azonos tömegű vagy térfogatú

részmintákból

Azonos mélységből vett részmintákból

NEM HASZNÁLHATÓ ÁTLAGMINTA

Illékony anyagok meghatározásához

pontforrás esetén

A vizsgált paraméter tulajdonságát a

keverés módosíthatja




Helyszíni szemle



Talajmintavétel – menetrend Mintavétel rendszere

Mintaszám: geostatisztika, vagy min 5 db

Ismeretlen szennyezőforrás:

négyzethálós mintavétel

hálósűrűség = m*0,04




Helyszíni szemle



Pontforrás, vagy lehatárolható diffúz

forrás esetén





Helyszíni szemle



Diffúz





Helyszíni szemle



Négyzethálós és hexagonális rendszer





Helyszíni szemle



Lineáris emissziós terület

Sugaras mintavételi háló - pontforrás

Mintavételi technikák

Alapelvek

Gépi fúrásnál: száraz technika

Minden fúrásnál: kerülni kell a keresztszennyezést

Mintavétel

feltárás fúrás

kézi gépi

állványos hordozható

Kézi mintavétel fúrással

Mintavétel kémiai és fizikai vizsgálatokhoz

Kémiai komponensek vizsgálata

Illékony komponensekhez

Talajmechanikai vizsgálatok

Térfogattömeg és sűrűség meghatározás

Szerkezettel kapcsolatos vizsgálatok

Talajmechanikai vizsgálatok


Vízvezető képesség vizsgálatok magmintavétel

Bolygatatlan mintavétel biológiai mintákhoz

Gépi fúrás

Documents

Talaj szerkezet, legjellemzőbb