Ü d vözö l j ü k a D i s t re l e c - n é l !E u r ó p a l e g j e l e n t ő s e b b m i n ő s é g i e l e k t r o n i k a i é s s z á m í t á s t e c h n i k a i a l k a t r é s z d i s z t r i b ú t o r a

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.

Katalógusunk elérhető honlapunkon: Tel.: 06 80 015 847e-mail: info-hu@distrelec.comwww.distrelec.com

Terjedelmes minőségi termék programunkbólill k l d lh l k ik i

Amit a Distrelec Önnek kínál:• Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén• Mindössze 5,- EUR szállítási költség• Rendelés akár 1db-tól• Ingyenes cserelehetőség

w w w. d i s t r e l e c . c o m

ElektrotechnikaA mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908

102. évfolyAm

2 0 0 9 / 0 1

www.mee.hu

vezérelt fogyasztói csoportok modellezése és különböző célfüggvények

szerinti vezérlési programjuk meghatározása

energiatározók telepítési elve a villamosenergia-

rendszerben

tájékoztató néhányúj jogszabályról

A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálata

Az európai villamos-energia-piac adatai az etso felmérése

az átláthatóság jogi helyzetéről

országos elnök-titkári tanácskozás – pécs

Com

pleo

Com

pleo

Com

pleo

Com

pleo

Com

pleo

Com

pleo

Com

pleo

Com

pleo

A ké

pen

láth

ató

össz

eállí

tás

csak

illu

sztrá

ció.

Önn

ek c

sak

egy d

olog

ra k

ell k

once

ntrá

lnia

: a

veze

tésr

e

Akko

r tud

legj

obba

n sa

ját f

elad

atai

ra ö

sszp

onto

síta

ni, h

a eg

y sz

akér

t c

sapa

t ész

revé

tlenü

lüz

emel

teti

Ön

körü

l a k

omm

unik

áció

s in

frast

rukt

úrát

.

A T-

Syst

ems

Com

pleo

szo

lgál

tatá

sa e

gy c

som

agba

n bi

ztos

ítja

kis-

és

közé

pvál

lalk

ozás

ok s

zám

ára

irodá

juk

kom

plet

t kom

mun

ikác

iós

hátte

rét.

Meg

bízh

ató

szél

essá

vú in

tern

et, k

iváló

per

cdíja

k,LA

N h

álóz

at, I

T-bi

zton

ság,

mod

ern

iroda

i kés

zülé

kek

– m

inde

z be

ruhá

zás

és s

zerv

izkö

ltség

nél

kül,

terv

ezhe

t h

avid

íjért

!

Szál

ljon

be Ö

n is

a ve

rsen

ybe,

és

legy

en a

legj

obb!

Com

pleo

. Pro

fess

zion

ális

irod

ai h

átté

r, m

int a

legn

agyo

bbak

nak!

ICT.

Tel

ekom

mun

ikác

ió é

s in

form

atik

a eg

y ké

zbl

ww

w.co

mpl

eo.t-

syst

ems.

hu

TSC

ompl

eo_E

lekt

rote

chni

ka_2

80x1

91

120

09.0

1.07

. 1

4:47

:27

ElektrotechnikaFelelős kiadó: Kovács AndrásFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer ÁgostonDr. Vajk István (MATE képviselő)

Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich MártaSzerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

Rovatfelelősök:Technikatörténet: Dr. Antal IldikóHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertAutomatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásVillamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy GyulaVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesSzabványosítás: Somorjai LajosOktatás: Dr. Szandtner KárolyLapszemle: Szepessy SándorSzakmai jog: Arató CsabaIfjúsági Bizottság: Turi Gábor

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.Telefon: 353-0117 és 353-1108Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-41

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

TaRTalomjEGyzéK

Tóth Péterné – Beköszöntő .......................................... 4

TUDOMÁNY

Dán András – Raisz DávidVezérelt fogyasztói csoportok modellezése és különböző célfüggvények szerinti vezérlési programjuk meghatározása ......................................... 5

ENERGIA

Dr.Schmidt István – Balázs GergelyVáltakozó feszültségről táplált járművek hálózatkímélő üzeme ..................................................... 9

Kerényi A.ÖdönEnergiatározók telepítési elve a villamosenergia-rendszerben ....................................................................... 12

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

Arató Csaba Tájékoztató néhány új jogszabályról ......................... 14

Dési AlbertA hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálata ..................... 15

OKTATÁS

Dr. Zsigmond Gyula – Dr. Sipos Jenő A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola által közösen indított biztonságtechnikai mérnökképzés (MSc) villamos jellegű tantárgyainak oktatási tapasztalatai ........... 16

VÉDELMEK

Kádár Aba – Dr. Novothny FerencÉrintésvédelmi Munkabizottság ülése ..................... 18

Kruppa AttilaVillámvédelem új alapokon III. Rész ........................... 19

HÍREK

Dr. Bencze JánosEnergetikai hírek a világból .......................................... 22

Dr. Benkó Balázs Az európai villamosenergia-piac adatai az ETSO felmérése az átláthatóság jogi helyzetéről ............. 23

Dr. Jeszenszky Sándor Liska – Verebélÿ emlékülés a Műegyetemen ......... 24

Tóth Éva: Lévai András – emlékszobor avatás ....... 25

Kiss Árpád: Átadták a Gábor Dénes Díjakat a Parlamentben ................................................................. 25

Kádár PéterIII. BMF energetikai konferencia .................................. 26You are NOT European! .................................................. 26

EGYESÜLETI ÉLET

Lieli György: Látogatás a GANZ Transelektro Villamossági Zrt.-nél ........................................................ 27

Kovács Gábor Országos Elnök-Titkári Tanácskozás – Pécs ............. 28

Dr. Bencze János: Az MVM Zrt. részesedést szerzett az ÉMÁSZ Nyrt.-ben ........................................ 29

Kovácsné Jáni Katalin: Energiahatékony világítástechnikai megoldások .................................... 30

A VTT közgyűlése ............................................................. 30

LAPSZEMLE ......................................................................... 31

NEKROLóG – In memoriam Harangozó János ...... 32

Szakmai publikációk 2008-ban .................................. 33

Hirdetőink / Advertisers

· Congress Kft.· Distrelec GmbH· oVIT zrt.· T-Systems

CoNTENTS

Éva Tóth: Editor’s greeting

KNOWLEDGE

András Dán – Dávid Raisz „Modeling of Remote-Controlled Loads and Determination of their Switching Schedules”

ENERGY

Dr. István Schmidt – Gergely Balázs Network Friendly Operation of Alternating Voltage Fed Vehicles”

Ödön A. Kerényi The theory of installation plan of energy-storage systems in an electric energy network

PROFESSIONAL RULES

Csaba Arató Information about some new rules

Albert Dési: Energetic revision of electric heaters and the electric air-technical systems

EDUCATION

Dr. Gyula Zsigmond – Dr. Jenő Sipos The Zrinyi Miklós National Defence University and in the Technical College of Budapest started an M. Sc. course in the field of safety technology. The paper deals with the education experiences of the electrical subjects

PROTECTIONS

Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection Commitee

Attila Kruppa: Lightning protection based on new standard, Part III.

NEWS

Dr. János Bencze News from the world of energetics

Dr. Balázs Benkó: The data of the European electricity-market, the surveying of ETSO about the legal system of transparency

Dr. Sándor Jeszenszky: Memorial Conference on prof. Liska and prof. Verebélÿ

Éva Tóth: Dedication of András Lévai statue

Árpád Kiss: Handing over Denis Gabor awards in the Parliament

Dr. Péter Kádár Third Conference on Energetic at the BMFYou are NOT European!

FROM OUR CORRESPONDENTS

György Lieli: Visit at the GANZ Transelektro Villamossági Ltd.

Gábor Kovács: Meeting of the MEE presidents and secretaries in Pécs

Dr. János Bencze: The MVM bought some share in the ÉMÁSZ Ltd.

Katalin Jáni, Kovácsné: Some energy efficient solution in the filed of lighting technics

General Assembly at VTT

REWIEW

OBITUARI – In memoriam János Harangozó

Edited publications in 2008

tudományVezérelt fogyasztói

csoportok modellezése és különböző célfüggvények

szerinti vezérlési programjuk meghatározása

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9

Gyorsan eltelt a 2008-as év, ami talán annak is köszön-hető, hogy igen mozgalmasra sikeredett. Különösen sok esemény tanúi voltunk az év utolsó negyedében, melyről összeállítást olvashatnak ebben a lapban.

Búcsúzva az Óesztendőtől, óhatatlan, hogy az ember gondolataiban ne fussanak át az eltelt hónapok történé-sei. Bár közhelynek tűnik, de ezzel én sem vagyok máskép-pen. Különösen érvényes ez 2008-ra, hiszen éppen egy évvel ezelőtt ért az a megtiszteltetés, hogy e nagy múltú lap főszerkesztője lettem. Megfogalmazódnak bennem a kérdések, hogy mit tettem vagy tettünk, esetleg döntöt-tem vagy döntöttünk jól vagy éppen rosszul? Az látható, hogy milyen arculati és strukturális változásokat valósítot-tunk meg a lapban. Jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy az év folyamán soha nem volt gond azzal, mi kerüljön az aktu-ális lapszámba. Sokszor éppen az jelentette a problémát, hogy mit hagyjunk ki, vagy tegyünk át a következő hónap-ra. Többször az Elektrotechnika szokásos terjedelmét is meg kellett növelni, hogy az aktuális információk ne nagy késéssel jussanak el az olvasókhoz, amikor már nincs in-formációs értéke a hírnek. Sok színvonalas és érdekes cikk született az év folyamán, ezt tükrözi e lapunk utolsó két ol-dalán található összesített szakmai cikkek tartalomjegyzé-ke. Igyekeztünk minden olyan eseményről, rendezvényről

Kedves Olvasónk,

és hírről beszámolni, ami szakmai világunkban történt. Új témacsoportokat is indítottunk, ilyen például az „Energeti-kai hírek a világból” vagy EU-s információk Brüsszelből.

Engedjék meg, hogy itt mondjak köszönetet azoknak, akik támogattak munkámban, segítettek észrevételeik-kel, javaslataikkal, sőt biztatásukkal. Köszönettel tartozom azoknak a szorgalmas rovatszerkesztőknek, akik nyitott szemmel figyelik és küldik rendszeresen az aktuális újdon-ságokat, vagy tudósítanak a területi szervezetek életéről, Kovács András felelős kiadónknak, akinek bölcs döntései-vel megoldódtak nehézségeink. Dr. Bencze János volt fő-szerkesztő önzetlen segítségére is mindig számíthatok.

Azonban nem dőlhetünk hátra és nem tölthet el ben-nünket az elégedettség, hogy most már minden rendben van! Új év, új kihívások és a nagy „titok”, hogy mit hoz 2009.

Az egyesület éves programnaptárában már látszik, hogy feladat lesz bőven. Természetesen még sok tervünk vár megvalósításra. Többek között szerepel az, hogy a lap-ban tovább kell szélesíteni a szakmai palettát, mivel sok szakterület között már nincs éles elválasztó határ. Jó len-ne több olyan PR cikk is, amely bemutatná a gyártók új termékeit, hasznos információkkal tájékoztatva a felhasz-nálókat. Célunk továbbá „nyitni a világra”, a külföldi társla-pokkal cikkcseréken keresztüli kapcsolatépítéssel.

Szeretnénk, ha ebben az évben is érkezne elég megke-resés a szerzőktől, akik megfelelő fórumnak ítélik e lapot arra, hogy itt adják közre munkájuk eredményét, és mi is megtalálnánk azokat a hasznos, új információkat, amelyek T. Olvasóink érdeklődésére számíthatnak. Várjuk továbbra is az ötleteket, javaslatokat, de a kritikákat is.

Elkerülhetetlen, hogy ne beszéljünk a hirtelen kialakult gazdasági krízisről, mert sajnos tartogathat számunkra is meglepetéseket. Hazánkban mi is megéltünk már több kisebb-nagyobb válsághelyzetet. Ez most valahogy mégis másképpen érint minket, mert az energia jövőjéről is szó van. De bízzunk a problémák reális időn belüli rendeződé-sében. Addig is tesszük a dolgunkat és számítunk munka-társaink lelkesedésére és munkájára.

Ehhez kívánok mindannyiunknak sikerekben gazdag, békés, boldog új évet!

Tóth Péterné főszerkesztő

Fotó

: sze

lagn

es

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

HelyreigazításElektrotechnika 2008/12. szám 4. oldalán a Beköszöntő szöveg aláírása helyesen: Dervarics attila

Mee elnök

tudományTudománytudománytuDoMány

1. BevezetésA cikk célja egyrészt olyan modellezési eljárás bemutatása, melynek segítségével lehetővé válik vezérelt fogyasztói cso-portok (elsősorban bojler, de akár hőtárolós kályha csopor-tok) teljesítmény-időfüggvényének szimulációja, másrészt a fenti modell alapján olyan vezérlési alapprogramok kidol-gozása, amelyek segítségével a napi legkisebb országos ter-helés maximalizálható az alábbi (írott ill. a fogyasztók kom-fortérzetét biztosító íratlan) feltételek betartása mellett:– bármely 5 perces időintervallumon belüli ter-

heléslökések nagysága ne haladja meg rend-szerszinten a 90 MW –ot (ld. [5] 6.8.12 pontját)

– minden vezérelt csoport összesen legalább napi 8 órát legyen bekapcsolt állapotban

– valamely fogyasztói csoport be- majd kikapcso-lása között eltelt idő minimum 30 perc legyen.

Harmadszor egy olyan eljárást ismertetünk, amellyel a fenti vezérlési program kismértékű módosításával különféle szolgáltatói célfügg-vények (pl. mérlegköri kiegyenlítő energia csök-kentése) is kielégíthetők.

2. Vezérelt fogyasztói csoportok modellezéseA vezérelt fogyasztói csoportok modellezésé-re született [1] eljárás nehezen áttekinthető, csatolt Fokker-Planck parciális differenciál-egyenletek megoldását igényli, és nagyon erős egyszerűsítő feltevések szükségesek [2], ha terhelésvezérlésre kívánjuk felhasználni.A [3]-ban ismertetett eljárás lényegesen egy-szerűbb. A napi terhelési görbék vizsgálata alapján látha-tó, hogy egy vezérelt csoport bekapcsolása után e csoport teljesítményfelvétele közel exponenciális jelleggel csökken. Ezért ez a modell azon a feltételezésen alapul, hogy egy csoport t0 időpontban történő bekapcsolása után ezen fogyasztók teljesítményfelvétele a következő függvénnyel közelíthető:

ahol P0 a csoport névleges beépített teljesítménye, τ1 és τ2 időállandók.

E módszer előnye, hogy mindössze háromparaméterű, és ezek – még akkor is, ha időfüggőeknek tekintjük őket – pusztán a napi terhelési görbe alapján egyszerűen meghatározhatók. A modell hátránya egyszerűségéből fakadóan az, hogy bizonyos időszakokban nagyon pontatlan, pl. a kora reggeli órákban tör-ténő teljesítményfelvétel-növekedést nem tudja követni.

E hátrány kiküszöbölésére született a bojlerek fizikai visel-kedését alapul vevő modell (amely hőtárolós kályhákra kis módosítással szintén alkalmazható, de jelen cikkben ennek ismertetésétől eltekintünk).

A modell magja a forróvíztárolók hőtechnikai egyenlete (2):ahol T(t) a bojlerben lévő víz átlagos hőmérséklete a t idő-

pontban; C: bojler hőkapacitása (Joule/°C); Tk(t): külső (szoba-) hőmérséklet (°C); Tbe(t): befolyó hidegvíz hőmérséklete (°C), a: bojlerfal hővezetési tényezője (W/°C); q(t): melegvíz kivétel intenzitása (m3/sec); cv: víz fajhője (Joule/m3 °C); P: bojler fűtő-szálának teljesítménye (W); v(t): szolgáltatói vezérlés állapota (1 ha bekapcsolt, 0 ha kikapcsolt); b(t): termosztát állapota (1 ha bekapcsolt, 0 ha kikapcsolt állapotban van), vagyis ha T(t) < Tb akkor b(t) = 1, ha T(t) > Tk akkor b(t) = 0ahol Tb a termosztát be-, Tk pedig a kikapcsolási hőmérséklete (a kettő között átlagosan 2-3 °C hiszterézis jellemző).

Egyetlen háztartás használati-melegvíz (HMV) fogyasztását – a (2) egyenletben q(t) – pontosan nem ismerhetjük előre, azonban több háztartás együttes HMV fogyasztása elég jól becsülhető. A [4] irodalom közli pl. egy 260 lakásos társasház HMV fogyasztás intenzitásának 1 nap alatt mért időfüggvényét (1. ábra)

Hasonló adatok birtokában készíthető egy olyan HMV–fo-gyasztási modell, amely egyes háztartások q(t) időfüggvé-nyeit véletlenszerűen adja meg, de úgy, hogy 260 háztartás q(t) időfüggvényének összege megegyezzen az 1. ábrán lát-hatóval. Az irodalomban (pl. [6]) találhatók adatok a hálózati hidegvíz-hőmérséklet havonkénti átlagaira vonatkozóan is. Ennek segítségével Tbe paraméter is meghatározható.

Vezérelt fogyasztói csoportok modellezése és különböző célfüggvények

szerinti vezérlési programjuk meghatározása

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1

A cikk eljárást mutat arra, hogyan lehet vezérelt fo-gyasztókat HKV (ill. RKV) segítségével oly módon vezé-relni, hogy összeegyeztethető legyen a napi legkisebb országos terhelés maximalizálásának és a kiegyenlítő energia csökkentésének célja, különböző korlátozó fel-tételek betartása mellett.

After presenting the appropriate mathematical model of Ripple- or Radio-Controlled Consumer Groups, this paper shows how control algorithms can be derived in order to sa-tisfy different objective functions (namely the maximisati-on of the valley load and the minimisation of the balancing energy) simultaneously, constrained by maximum allowed load changes and customer satisfaction parameters.

1. ábra 260 lakásos társasház HMV fogyasztása

(1)

(2)

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1

A sok bojler viselkedésének összegzésénél nem törek-szünk – egyszerűsítések árán – zárt alakú kevés változós egyenletek levezetésére (mint [1]-ben), hanem a (2) egyen-let 3-4000 példányát számoljuk párhuzamosan. Ez a szám még elég alacsony ahhoz, hogy a mai processzorokkal rövid idő alatt elvégezhetők legyenek a számítások, de már elég nagy ahhoz, hogy a véletlenszerűen felvett paraméterek (beállított termosztát hőmérsékletek, vízkivételi modell pa-raméterei) aktuális értékeitől ne függjön az eredmény.

E modell hátránya, hogy sok paramétere van, és ezek érté-kének meghatározásához soron kívüli ki- és bekapcsolásokra van szükség. Előnye viszont, hogy e kapcsolások során meg-határozható a napi terhelési görbe vezérelt fogyasztók nélküli része is („torzítatlan terhelési görbe”, a továbbiakban Ptt(t) ), va-lamint – mivel a fizikai folyamat leképezésén alapul – a három modell közül feltehetően a legpontosabb. A 2. ábrán látható egy – szolgáltató által becsült, „mért” – és a modell segítségé-vel szimulált vezérelt fogyasztói terhelési görbe ( Pvt(t) ).

3. „Völgyfeltöltés”Ha rendelkezésre áll a torzítatlan terhelési görbe, valamint a vezérelt fogyasztóknak egy megfelelő modellje, akkor szimu-lálható különféle vezérlési alapprogramoknak (AP) a terhelési görbére gyakorolt hatása.

A feladat bonyolultságának érzékeltetésére tételezzük fel, hogy a vezérelt fogyasztók bekapcsolásának – gazdasági okokból – mindössze napi 15 óra időtartamban van realitá-sa. Tételezzük fel továbbá, hogy minden vezérelt fogyasztó 5 percenként kapcsolható (legyen a vezérlési intervallum VI =

3. ábra A „völgyfeltöltési” algoritmus eredménye

5 perc; néhány szolgáltatónál ez az idő hosszabb, RKV esetén akár rövidebb is lehet). Ekkor az AP időrasztere 15*(60/5)=180 időpontból áll. Ha még azt is feltételezzük, hogy szolgáltatón-ként 8, azaz összesen 48 vezérelt fogyasztói csoport létezik, akkor az AP 180*48=8640 be/ki parancsból áll.

Az AP eredményeként létrejön egy eredő terhelési görbe ( Pet(t) = Ptt(t)+Pvt(t) ), amelytől elvárjuk, hogy legkisebb érté-ke maximális legyen. A feladat tehát egy többezer változós függvény változóinak optimalizálása, amelyre egy speciális,

kétlépcsős eljárást dolgoztam ki. Az első lépés egy olyan algoritmus

kifejlesztése, amely egy tetszőlegesen előírt Pvt(t)célfüggvény esetén előállít egy olyan AP-ot, amelynek hatására létrejövő Pvt(t) fogyasztói terhelési gör-be követi – ameddig ez lehetséges – az előírt célfüggvényt, az 1. fejezetben le-írt feltételek betartásával.

Legyen a fogyasztói csoportok szá-ma N. Minden fogyasztói csoportra (j = 1..N) folyamatosan futtatjuk a 2. fejezetben leírt modellt, és így szá-mon tartjuk, hogy mekkora lenne az a Pj

vt(t) teljesítmény, amelyet a j-edik csoport felvenne, ha „BE” vezérlést kapna. A j-edik fogyasztói csoporthoz hozzárendeljük továbbá a BIj(t) válto-zót, amelyet minden nap a délutáni völgyidőszak kezdetén nullázunk. E változóban számon tartjuk, hogy a legutóbbi nullázás óta összesen men-nyi ideig volt bekapcsolva e fogyasztói csoport. Minden egyes vezérlési pa-rancs kiadása előtt (minden VI elején) növekvő sorba rendezzük a csoporto-kat a BIj(t), ennek azonossága esetén a Pj

vt jellemzőjük szerint. (A sor elején azok a csoportok lesznek, akiket „sür-gős” bekapcsolni, a végén azok, akik már sokat voltak bekapcsolva.) E sor-rendet módosítjuk úgy, hogy a sor ele-jére kerüljenek a 30 percnél rövidebb idő óta bekapcsolt állapotban lévő, vé-gére pedig a 30 percnél rövidebb ideje kikapcsolt állapotban lévő csoportok.

Ezután a „BE” vezérlést kapó csoportokat a sor elejéről vá-lasztjuk ki egészen addig, amíg az alábbi feltételek bárme-lyike teljesül:– a sorban következő csoport bekapcsolásának hatására

Pvt(t) meghaladná a Pvt(t) aktuális értékét– a sorban következő csoport bekapcsolásának hatására

Pvt(t)-Pvt(t-1) > 90 MW lenne.A második lépés e Pvt(t) célfüggvénynek az optimalizálása

úgy, hogy a létrejövő napi terhelésminimum a legnagyobb legyen. (Erre a feladatra egy ún. genetikus algoritmust alkal-maztam, ennek részleteire itt nem térek ki.)

Az eljárás eredménye a 3. ábrán látható. E példa kidol-gozása során feltételeztük, hogy országosan N = 25 db, egyenként 40 MW beépített teljesítményű csoport létezik ill. vonható be a „völgyfeltöltést” célzó vezérlésbe. A Ptt(t) görbét a 2003.07.23-i adatok alapján becsültük, ekkor a napi rendszerterhelés minimuma 3656 MW volt. Az AP op-timalizálása után a legkisebb teljesítményfelvétel értéke 3956 MW lett, úgy, hogy közben az összes korlátozó felté-tel teljesült.

cél

2. ábra A modellparaméterek illesztésének eredménye

cél

cél

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1

4. Kiegyenlítő energia becslése, csökkentéseAhhoz, hogy a vezérelt fogyasztók segítségével csökkenteni lehessen a kiegyenlítő energiát (KE), szükség van– a KE becslésére egy elszámolási mérési időintervallumon

(EMI) belül– a KE árának értékére, amely szintén csak becsülhető, hiszen

pontos értékét csak később határozzák megAnnak érdekében, hogy a KE csökkentés és a „völgyfel-

töltés”, mint két különböző cél összeegyeztethető legyen, szükség lehet egy mérőszámra, amellyel a korábban megha-tározott AP-tól való eltérés mérhető, és amelyre felső korlát szabható vagy amely alapján kiegészítő díj kiszabható.

A KE becsléséhez szükség van perces gyakoriságú mérési adatokra, célszerűen a szolgáltató körzethatárairól, a KDSZ SCADA-ból. Ezekből az adatokból a teljes EMI-ra vonatkoztatott KE becslése az EMI kezdetétől percenként elvégezhető, egyre növekvő pontossággal, pl. egy neurális hálózat alapú eljárással.

A KE árának becsléséhez a leszabályozás elszámolási egy-ségárát vehetjük 0-nak (KE_ÁRle = 0). A felszabályozás elszá-molási egységárát (KE_ÁRfel) pl. úgy becsülhetjük, hogy a hét minden negyedórájához hozzárendeljük az ugyanezen ne-gyedórára vonatkozó múltbéli árak átlagát.

(Készíthető egy ennél alaposabb, több adatot – pl. áram-tőzsde jegyzésárai – felhasználó becslő rendszer is, ennek részleteire itt szintén nem térek ki.)

A – valamely korábban meghatározott – AP-tól való eltérés mérésére többféle eljárás szóba jöhet.

a) Minden j vezérelt csoporthoz hozzárendelhető egy idő dimenziójú ELTj(t) változó, amelyet minden nap a délutáni völgyidőszak kezdetén nullázunk; értékét 1 VI hosszával nö-veljük, ha a csoport az AP-tól eltérően „BE” vezérlést kap; és értékét 1 VI hosszával csökkentjük, ha a csoport az AP-tól el-térően „KI” vezérlést kap. Az ELT értékekre megszabható egy maximális és egy minimális érték.

b) A fenti mérőszám szorozható a vezérelt csoport beépí-tett teljesítményével, ekkor egy kWh dimenziójú mérőszá-mot kapunk.

c) Bevezethető egy időtől függő (akár „fel” és „le” irányban eltérő) Ft/kWh egységár is (ELT_ÁR), amit a b) alatti mérő-számmal szorozva kapható meg az eltérés miatt fizetendő díj. (Alábbi példában e mérőszámot használjuk.)

A KE csökkentésének algoritmusa vázlatosan az alábbi:Minden VI elején dönteni kell a bekapcsolandó csoportok-

ról. Az AP szerinti, aktuális VI-ra vonatkozó vezérlést jelölje V(t), amely egy N elemű, 0 vagy 1 értékeket tartalmazó vektor, ennek j-edik elemét jelölje V(t,j).

1. Ehhez a vezérléshez rendeljünk hozzá egy H(V(t)) értéket, amely Ft dimenziójú, és azt aktu-ális vezérlésből származó „hasznot” méri. (Defi-nícióját ld. alább.)

2. Minden j csoporthoz határozzuk meg azt a H’(V(t,j’)) értéket, amelyet úgy kapunk, hogy a V(t) vezérlési vektor j-edik elemét az ellenkező-jére változtatjuk.

3. Keressük meg az MH=max(H’(V(t,j’)) értéket.4. Ha MH > H(V(t)), akkor az aktuális vezérlést

változtassuk meg V(t) helyett V(t,j’) –re, és térjünk vissza az 1. ponthoz, ellenkező esetben a haszon ebben a VI-ban nem növelhető tovább.

(Ha van rá elegendő számítási kapacitás, ak-kor a fenti iterációs eljárás helyett végig lehet próbálni az összes lehetséges változtatást is – ez N csoport esetén 2N lehetőség – és ezek közül kiválasztható a maximális hasznot ered-ményező vezérlés.)

A H haszon-függvény értékét az alábbiak szerint számoljuk:

Pjnévl a j-edik vezérelt csoport összes beépített teljesítménye

PHKV+KE(t) a t-edik VI-ban a menetrend részeként megadott, összes vezérelt fogyasztásnak és a becsült szükséges kiegyen-lítő szabályozási teljesítménynek az összege. (Ez az a teljesít-mény, amit biztosítani kívánunk a vezérelt fogyasztókkal.)

Fenti eljárást szemlélteti a következő példa. Feltételezzük, hogy a szolgáltató 16 vezérelt csoportot tud kezelni, ezek ös-szes beépített teljesítménye 215 MW. Legyen a villamos ener-gia beszerzési ára 21 Ft/kWh, az eladási ára 32.6 Ft/kWh, a KE leszabályozás elszámolási egységárának becsült értéke 0.1 Ft/kWh, a KE felszabályozás elszámolási egységárának becsült értéke 23 Ft/kWh (minden időben). A valódi KE árakat a 2008. május 7-ei adatokkal vesszük figyelembe. A KE becslésének pontatlanságát egy adott EMI három 5-perces VI-ában úgy szi-muláljuk, hogy az első VI-ban az előző EMI-re vett KE-t vesszük becslésként, a másodikban az aktuális EMI-ben kialakuló KE valódi értékéhez egy véletlenszerű, normális eloszlású, 4.6 MW szórású, a harmadik VI-ban pedig a valódi értékhez egy vélet-lenszerű, normális eloszlású 2.5 MW szórású zajt adunk hozzá. A 4. ábrán kék görbe jelöli az előre meghatározott AP hatására kialakuló, menetrendben megadott vezérelt fogyasztás alaku-lását. A piros görbe azt a teljesítmény-időfüggvényt jelöli, ame-lyet a HKV-val biztosítani kellene a KE nulla értéken tartásához. Az eredeti vezérléssel a KE díja -2.016 MFt-ra adódna.

A példa első részében legyen ELT_ÁR = 0 Ft/kWh. Ekkor a fenti algoritmus eredménye +0.555 MFt visszatérítés, vi-szont az ELTj(t) változók abszolút értékeinek maximuma 5.58 óra, vagyis nagyon nagy az eltérés az AP-tól.

Ha ELT_ÁR = 10 Ft/kWh, akkor a fenti algoritmus a zöld gör-bét eredményezi, a teljes fizetendő díj -0.952 MFt-ra adódik, és az ELTj(t) változók maximális abszolút értéke 3.5 óra.

Ha ELT_ÁR értékét nagyon nagyra választjuk, akkor a kiala-kuló vezérlés meg fog egyezni az eredetivel.

4. ábra A KE csökkentési algoritmus eredménye

(3)

(4)

(5)

Fentiekből látható, hogy az ELT_ÁR megfelelő megválasztá-sával biztosítható két különböző célfüggvény szerinti vezérlési program közötti tetszőleges átmenet. (A példákban az összes korlátozó feltétel teljesült.)

ÖsszefoglalásA cikk először bemutatja a vezérelt (HKV vagy RKV) fogyasztói csoportok modellezésének matematikai hátterét, majd arra ke-resi a választ, hogy hogyan lehet a vezérlési alapprogramjukat úgy meghatározni, hogy – a rendszerszintű (hajnali) völgyterhelés a lehető legnagyobb

legyen, és – teljesüljenek a teljesítményugrásra valamint a fogyasztói kom-

fortérzet biztosítása érdekében előírt korlátozó feltételek.A következőkben arra kerestük a választ, hogy a rögzített

alapprogramtól való napközbeni kismértékű eltérés árán, a fenti cél szem előtt tartásával, az elosztói engedélyes hogyan tudja csökkenteni kiegyenlítő energiáját. Az eredmények azt mutatják, hogy az említett célok és korlátozó feltételek össz-hangba hozhatók, vagyis a HKV/RKV rendszerben rejlenek to-vábbi, jelenleg kiaknázatlan lehetőségek.

Meg kell említeni, hogy a módszer gyakorlati alkalmazása számos nehézségbe ütközhet, ezek pl.:– a KE becsléséhez szükség van valós idejű mérési adatok-

ra, amelyek azonban az egyre nagyobb számban jelenlévő kiserőművektől korlátozott mértékben állnak rendelkezés-re; ez a KE becslés pontosságát ronthatja

– szükség van a jelenlegi piaci szabályozási rendszer egy részének újragondolására, legalább három érintett sze-replő (a Rendszerirányító, az Elosztói engedélyesek és az Egyetemes szolgáltatók) részben ellentétes érdekeinek figyelembevételével.

irodalom[1] J.C.Laurent, R.P. Malhamé: „A Physically-Based Computer Model of Aggre-

gate Electric Water Heating Loads”, IEEE T. on Power Systems, Vol.9. No.3, Aug. 1994

[2] Jean-Charles Laurent et al: “A Column Generation Method for Optimal Load Management via Control of Electric Water Heaters”, IEEE Tr. on Power Sy-stems. Vol. 10, No. 3, August 1995

[3] Dr. Dán András, Dr. Tajthy Tihamér, Raisz Dávid: „A villamosenergia rend-szerérdek közvetítésének árszabályozási lehetőségei, különös tekintettel a vezérelt, külön mért tarifakategória szerepére és az alkalmazott zónaidőkre”, MEH Publikációk, 2003 november

[4] Huszti József, Némethi Balázs: „A használatimelegvíz-fogyasztás mértékadó intenzitásának és napi lefutásának méréses vizsgálata új méretezési össze-függések kidolgozása érdekében”, Távhőfórum 2003, Hévíz

[5] Üzemi Szabályzat (érvényes: 2008.01.01-től)[6] Rudolf Bintinger: „Untersuchung der Struktur des Brauchwasserbedarfes

einer Wohnhausanlage zur allgemeinen Dimensionierung der solaren Warmwasserbereitung”, Diplomaterv (német nyelven), Bécs, 2002

Raisz Dávidokl. villamosmérnökBME, Villamos Energetika Tanszék, tudományos segédmunkatárs A MEE és az IEEE tagja

raisz.david@vet.bme.hu

Dr. Dán András az MTA doktora, egyetemi tanárBME, Villamos Energetika Tanszék, tanszékvezető helyettesA MEE tagjaIEEE Senior member dan.andras@vet.bme.hu

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 8

Lektor: Tihanyi Zoltán, Mavir Zrt. Forrástervezési Szolgálat osztályvezető

Amit a Distrelec Önnek kínál:Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területénMindössze 5,- EUR kiszállítási költségRendelés akár 1db-tólIngyenes cserelehet ségTanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847

Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

Terjedelmes min ségi termék programunkbólpillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhet honlapunkon: www.distrelec.com

Európa legjelent sebb min ségi elektronikai - és számítógép - alkatrész disztribútora

Magyarország a Distrelec-min ségetválasztja:Tel.: 06 80 015 847

Elektrotechnika_3-08.indd 1 29.02.2008 17:54:17 Uhr

zett hálózatot létrehozni, mint váltakozó feszültség esetén. Ennek oka az, hogy a villamos vontatásban több 10 km-es szakaszokat kell ellátnia egy betáplálási pontnak, így ha nem állítanak elő nagy feszültséget, akkor igen nagy lesz a hálózat vesztesége. Az egyenfeszültségű rendszereket városi von-tatásban alkalmazzák szélesebb körben, ahol megoldható, hogy egy betáplálási pont rövidebb szakaszokat lásson el. Vasúti vontatásban a mozdony számára az energiaellátást leggyakrabban váltakozó feszültségű felsővezeték-hálózat biztosítja, amely a járművön található áramszedőn és fő-transzformátoron keresztül kapcsolódik olyan áramirányí-tóhoz, amely előállítja a megfelelő feszültséget és áramot a hajtómotor számára. Ennek a hálózatnak két fő paramétere a tápfeszültség nagysága és a frekvenciája. Egyfázisú válta-kozó feszültségű rendszerek terjedtek el, melyek frekvenciája vagy az ipari 50 Hz (az Egyesült Államokban 60 Hz), vagy en-nek harmada: 16 2/3 Hz, amelyet forgógépes, vagy közvetlen frekvenciaváltó állít elő.Továbbiakban a cikk csak az ipari frekvenciájú váltakozó fe-szültségről táplált járművekkel foglalkozik részletesebben.

2. Villamos hajtású járművek hálózatkímélő üzemeHárom fő kritériumnak kell teljesülnie a váltakozó feszültség-ről táplált járművek hálózatbarát üzeméhez:

Az első kritérium, hogy a hajtás tudja a fékezésre felhasz-nált energiájának minél nagyobb részét a hálózat felé vissza-táplálni. Így megfelelő minőségű villamos fék biztosítható.

A második kritérium az, hogy a legjobb hatásfok elérése érdekében a jármű a működéséhez szükséges alapharmoni-kus teljesítményt minél jobb fázistényezővel vegye fel, illetve visszatáplálás esetén táplálja vissza.

(1)

A fenti egyenletben Ph1 a hálózatból felvett alapharmonikus teljesítmény, Uh1, Ih1 a hálózati feszültség és áram alaphar-monikusának csúcsértéke, cosφh1 a fázistényező.Ideális esetben a jármű a feszültség hullámmal fázisban ve-szi fel az áramot teljesítmény felvételkor, ekkor cosφh1=1 (φh1=0°); míg visszatápláláskor ellenfázisban adja le az ára-mot, ekkor cosφh1=-1 (φh1=180°). Felmerülhet olyan igény, hogy a hálózatbarát üzemmel rendelkező jármű alaphar-monikus meddő teljesítményt is termeljen, mivel jelenleg a vasúti vonatásban használt járművek nagy részének nagy meddő teljesítmény felvétele van (elsősorban a tirisztoros áramirányítóval rendelkező mozdonyoknak).

Harmadik fő kritérium, hogy a hálózatbarát üzemű jármű ne terhelje felharmonikusokkal a hálózatot. Cél az, hogy jármű energiabetáplálásának a helyén (mozdonyok estén

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 9

1. BevezetésVasúti vontatásban a mozdonyok hajtásához szükséges energiát vagy felsővezeték-hálózat vagy belsőégésű motor szolgáltatja. Ehhez kapcsolódnak átalakítókon keresztül a hajtómotorok, amelyek lehetnek egyenáramú (DCM), vagy váltakozó áramú (ACM) kivitelűek. A vasúti járműhajtások megvalósítási módjait az 1. ábra mutatja. Belsőégésű aggregátort tartalmazó mozdonyo-kat rendező-pályaudvarokon, vagy nem villa-mosított vasúti pályákon használnak. Általában dízel motort alkalmaznak, amelynek tengelyére kapcsolódik egy váltakozó áramú vagy egye-náramú generátor, amely a hajtómotorokhoz kapcsolódik. Amennyiben a rendszer átmeneti energiatárolót is tartalmaz, a dízel motort opti-mális fordulatszámon lehet üzemeltetni.Egyenfeszültségű felsővezeték-hálózatot csak egyes országokban alkalmaznak vasúti vonta-tásban, mivel bonyolultabb, és jóval költsége-sebb ugyanolyan nagy teljesítményre mérete-

Váltakozó feszültségről táplált járművek

hálózatkímélő üzemeA felsővezetékről táplált villamos hajtású járművek

energiaellátását egyen- vagy váltakozó feszültségű há-lózatról biztosítják. A városi vontatásban elterjedt az egyenfeszültségű felsővezetékről történő táplálás, míg a vasúti vontatásban a járművek nagy része egyfázisú váltakozó feszültségű felsővezetékről nyeri a hajtáshoz szükséges energiát. Napjainkban megnövekedett az igény olyan villamos hajtásrendszerekre, amelyek kis mértékben, vagy egyáltalán nem terhelik a felsővezeték-hálózatot felharmonikusokkal, és minél jobb hatásfok-kal működnek. Akkor mondhatjuk, hogy a járműhajtás hálózatbarát üzemű, hogyha ezeket a követelményeket teljesíti. A cikk rövid leírást ad arról, hogy milyen kritéri-umokat kell teljesíteni egy hálózatbarát üzemű villamos járműnek, majd bemutatja, hogy ezek a követelmények milyen hálózati áramirányítóval, illetve milyen szabály-zással valósíthatók meg

The energy supply of the overhead line fed electric dri-ven vehicles is provided from alternating or direct voltage networks. In urban traction direct voltage overhead line networks are widespread, while in railway traction most ve-hicles get the energy for driving from one phase AC voltage networks. Nowadays requirements increase for electric dri-ves considering harmonics and operate with high efficiency. The drive system of the vehicle is called “network friendly” if it achieves these requirements. The article gives a short description of the criteria to be achieved by a “network fri-endly” electric vehicle; then appropriate frequency conver-ters and control methods are presented.

1. ábra Vasúti járműhajtások megvalósítási módjai

EnErgiaEnergiaEnErgiaEnErgia

Kulcsszavak: Hálózatbarát áramirányító, Szimulációs mo-dellezés, Vasúti hálózat, Hálózatorientált szabályozás, ISZM modulátor, Áramszabályozás.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 0

az áramszedőknél) az áram jelalak ne tartalmazzon (vagy csak kis mértékben tartalmazzon) felharmonikusokat. Másik szabályozási stratégia lehet, hogy a jármű árama a hálózati feszültség pillanatértékével arányos pillanatértékű legyen.

3. Korszerű frekvenciaváltós hajtásokA ma széles körben elterjedt korszerű hajtásokba, amelye-ket vasúti járművekben is alkalmaznak, közbülső egyenára-mú körös feszültséginverteres frekvenciaváltót és váltakozó áramú motort építenek be. A motor lehet rövidrezárt forgó-részű aszinkron, vagy állandómágneses forgórészű szinkron gép. A közbülső egyenáramú körös frekvenciaváltó egy há-lózatoldali (ÁH) és egy motoroldali (ÁM) áramirányítóból áll. Ennek egy lehetséges egyszerűsített megvalósítási sémáját a 2. ábra szemlélteti, ahol mindkét áramirányító feszültsé-ginverter kapcsolású, a vasútnál ÁH egyfázisú és ÁM három-fázisú (a kapcsolóelemek IGBT-k). Az ábrában egy motort rajzoltunk, de a valóságos vasúti hajtás több hajtómotort is tartalmazhat.

Az ábrában uh,ih: hálózati feszültség és áram, u0: feszült-ségforrás, Rh,Lh: hálózat soros ellenállása és induktivitása (transzformátor szekunder oldalára redukált értékek), ie: egyenirányított hálózati áram, ic: kondenzátor árama, C: si-mító kondenzátor kapacitása, ue: egyenáramú kör feszült-sége, Rsz,Lsz,Csz,isz: 100 Hz-re hangolt szűrőkör paraméte-rei, és árama; ieg: az egyenáramú körből a motor felé folyó egyenáram, ua,ia: motor fázisfeszültsége és árama. Az ábrán pozitív irányként a motoros üzem esetén lévő áramirányok vannak feltüntetve. A járművekben általában transzformálás és leválasztás végett transzformátort alkalmaznak a bejövő oldalon, ennek az induktivitása és az ellenállása LTr és RTr.Ha ideálisnak tekintjük az áramirányítókat, és a transzformá-tor veszteségeit elhanyagoljuk, akkor természetes egységek-ben az alábbi összefüggésekhez jutunk:

és (2)

(skaláris szorzást jelent).

Állandósult üzemben, veszteségmentes energiaellátást feltételezve Ph1 alapharmonikus hálózati wattos teljesítmény megegyezik az egyenáramú kör Pe teljesítményével, illetve a motorok tengelyén mérhető Pm mechanikai teljesítménnyel (ha a motor és a szűrő veszteségeit is elhanyagoljuk).

(3)

(Ue és Ie az egyenfeszültség és áram középértéke; M és W a motor nyomatékának és szögsebességének középértéke).

Belátható, hogy akkor éri el a táplálás a legjobb hatásfokot, ha motoros/fogyasztó üzemben cosφh1=1 (Pm>0, ezért Ie>0); generátoros/visszatápláló üzemben cosφh1=-1 (Pm<0, Ie<0). Ez csak korszerű hálózatbarát áramirányítóval érhető el.

4. Hálózatbarát áramirányító szabályozása

A 3. ábrán látható a hálózat oldali áram-irányító erősáramú kapcsolása, és a sza-bályzó körének blokkvázlata. A szabályzó kör alárendelt struktúrájú, a külső egyen-feszültség szabályzónak van alárendelve a hálózati áram szabályzója. A szabályzó körnek alapvető feladata az ue egyenfe-szültség szabályozása konstans Uea alap-jel értékre úgy, hogy a hálózatból felvett ih áram szinuszos, és uh hálózati feszült-séghez képest megfelelő fázisszögű le-gyen. Valójában a külső egyenfeszültség

szabályzó körnek egy hatásos teljesítmény szabályzó kört rendelünk alá, de csak áramszabályozást kell végezni, mivel a hálózati feszültség gyakorlatilag állandó.

4.1. Áram alapjel képzőAz áram alapjel képző felépítésénél figyelembe kell ven-ni, hogy a jármű hálózatbarát üzeménél felléphetnek olyan igények, hogy meddő teljesítményt is tudjon termelni, és ne csak cosφh1a=±1-re tudjunk szabályozni. Ehhez az igényhez megfelelő áram alapjel képzővel kell ellátni a szabályzó kört. A feladat legegyszerűbben komplex áram alapjel képzővel valósítható meg.

Az áramszabályzó alapjele szinuszos ih1a=Ih1asin(ωht+φh1a) jel, amely a hálózati feszültséghez van szinkronozva. Ih1a áram alapjel amplitúdóját és φh1a fázisszögét az egyenfeszültség szabályzó Ih1pa kimenete és a beadott Ih1qa meddő áram amplitúdó (amelyhez külön szabályzó kör szükséges) szabja meg. Ih1pa, Ih1qa az áram alapjel amplitúdó hatásos és meddő összetevője. Az így előírt hatásos és meddő teljesítményt az alábbi összefüggések mutatják:

és (4)

A komplex áram alapjel fazor:

(5)

A komplex áramszabályzó által meghatározott áram alapjel:

(6)

2. ábra A frekvenciaváltó erősáramú kapcsolási rajza

3. ábra Hálózat oldali áramirányító

4.2. ÁramszabályzóImpulzus szélesség modulátoros (ISZM) áramszabályozás:Az áramszabályzó PI típusú, amelynek kimenete kapcsoló-dik az ISZM vezérlő bemenetére. Az ISZM vezérlő állítja elő azt az impulzus szélesség modulált je-let, amely a hálózatoldali áramirányító kapcsoló elemeit vezérli.

Impulzus szélesség modulátoros esetben uΔ háromszög-jel frekven-ciájával előírjuk a kapcsoló elemek kapcsolási frekvenciáját (fΔ=fk). Az ÁH ui feszültsége alternatív vezérlés-kor 2fΔ míg ellenütemű vezérléskor fΔ frekvenciával lüktet, ezért az alter-natív változatot használják szélesebb körben. A 4. ábra mindkét változat blokkvázlatát mutatja analóg megva-lósításkor.(SZI: áramszabályzó, M1,M2,M3,M4 meg-hajtó körök, háromszögjel (uΔ, fΔ), komparátorok).

Hiszterézises áramszabályozás:Hiszterézises áramszabályozásnál nincs szükség ISZM vezér-lőre. A hiszterézises áramszabályozó kimenete közvetlenül kapcsolódik a meghajtó körökhöz. Ebben az esetben egy fix ΔIh áram hibasávot írunk elő, és a (7) egyenlőtlenségnek megfelelően analóg megvalósításnál az áram pillanatérték-ben sem léphet ki ebből a tartományból:

(7)

Nagy hátránya, hogy ezáltal a kap-csolási frekvencia nem kézben tartha-tó és tág határok között változik. Ezen lehet javítani adaptív szabályzó hasz-nálatakor.

Megvalósítására kétféle megoldás létezik: bipoláris és unipoláris hisz-terézises áramszabályozás. Bipoláris esetben a szabályzó két-, míg unipo-láris esetben háromállású, azaz mind-három feszültségérték (+Ue, –Ue, 0) kiadására alkalmassá teszi a hálóza-toldali áramirányítót. Az 5. ábra mu-tatja a hiszterézises áramszabályozás blokkvázlatát analóg esetben.

Gyakorlatban az ISZM modulátoros áramszabályozás terjedt el, mivel ek-kor jobban kézben tartható a félveze-tő kapcsoló elemekre megengedett kapcsolási frekvencia.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 1

5. Szimulációs eredményekA fent leírtak alapján létre-hoztunk egy olyan szimulá-ciós modellt Matlab Simu-link segítségével, amely egy korszerű hálózatbarát üzemű hajtás hálózatoldali áramirá-nyítóját szimulálja, a 3. ábrán

látható hálózatoldali szabályzással.Külön feladat volt a felsővezeték-hálózat modelle-zése, és a szinkronizáló egység megalkotása, ame-lyeket e cikk nem részletez.A 6., 7. ábrákon bemutatott vizsgált folyamat szakaszai:

1) Egyenáramú körben lévő C kondenzátor feltöltése töltőel-lenálláson keresztül (0 < t < 0,1 s); 2) Motoros üzem cosφh1=1 (0,1 s < t < 0,5 s);3) Generátoros üzem: cosφh1=-1 (0,5 s < t < 0,7 s).

Az ábrákból jól követhető, hogy az első szakaszban a töl-tőellenállás beiktatása miatt a hálózatból felvett áram kor-látozásra kerül, amíg az egyenáramú kör egy megfelelő feszültségszintet el nem ér. Ezt követően a töltőellenállást söntöljük. A 2. szakaszban (motoros üzem) a hálózati fe-szültség fázisban van az árammal, és jól látható amint az egyenáramú kör feszültsége a hirtelen terhelésrádobásra lecsökken, majd jó dinamikával beáll az alapjel értékére.

4. ábra Ellenütemű és alternatív ISZM vezérlős áramszabályozás

6. ábra Hálózati uh feszültség (piros), és ih áram (barna) időfüggvényei

7. ábra Egyenáramú kör ue feszültsége, és az ieg terhelő áram

5. ábra Bipoláris és unipoláris hiszterézises áramszabályozás

Hirtelen terhelésváltozást állítottunk be t=0,5 s-nál, azt szi-mulálva, hogy a rendszer motoros üzemből generátorosba kerül. Ekkor a hálózati feszültséggel ellenfázisban táplálja vissza az áramot a hajtás. Ez a terhelésváltozás megnöveli az egyenáramú kör feszültségét, amely aztán az alapjelnek megfelelő értékre áll be.Az ábrákon látható szimuláció beállításai: alternatív ISZM modulátoros vezérlés (kapcsolási frekvencia 2,5 kHz). egye-náramú kör feszültségének alapjele: 800 V, hálózati feszültség amplitúdója: 480 V (transzformátor szekunder oldalára átszá-molva), Ih1qa=0, C=10 mF.

A 8. ábra mutatja a hálózatoldali áramirányító AC oldali fe-szültségnek és a hálózati feszültségnek a jelalakját.

A szimulációval kapott eredmények jól mutatják, hogy kor-szerű frekvenciaváltóval és megfelelő szabályozással hogyan valósítható meg egy váltakozó feszültségről táplált járműnek a hálózatkímélő üzeme.

KöszönetnyilvánításA szerzők köszönetet mondanak a Ganz-Skoda Electric ZRt-nek a támogatásért, valamint Horváth Miklósnak a DiFiLTON-ARC Kft munkatársának, és Paál Ernőnek a Ganz-Skoda Electric ZRt elektronikai tervezés osztályvezetőjének a szakmai tanácsadá-sért.

irodalom[1] Schmidt, I., Vincze, Gyné, Veszprémi, K.: Villamos szervo és robothajtások. ISBN 9634206425. Műegyetemi Kiadó. Budapest. 2000.[2] Schmidt, I., Rajki, I., Vincze, Gyné: „Járművillamosság” ISBN 9634207103. Mű-egyetemi Kiadó. Budapest. 2002.[3] Csatlós, E., Marschalko, R., Torzított feszültséggel táplált egyfázisú ISZM egyenirányító Műszaki Szemle 20 15-22.[4] Szabad, B Villamos hajtások hálózatbarát táplálási módjának vizsgálata. Dip-lomamunka 2008.[5] Hückelheim, K.; Mangold, Ch.; Novel 4-quadrant converter control method Elektrische Bahnen 1990. 122-125.

Dr. Schmidt Istvánegyetemi tanárBME, Villamos Energetika Tanszék,Villamos Gépek és Hajtások Csoport a MEE tagja. schmidt@vet.bme.hu

Balázs Gergely GyörgydoktoranduszBME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport.A MEE tagja ggbalazs@gmail.com

Lektor: Dr. Veszprémi Károly egyetemi docens

8. ábra ÁH ui feszültsége (kék), és hálózati uh feszültség (piros)

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 2

terjedésüket elsősorban gazdasági versenyképességük szabja meg. Célszerű tehát, hogy a gyártók és a tervezők a villamos-energia-rendszerben (VER) való alkalmazás célját és előnyeit mutassák be.

Az energiatárolás megvalósítása sajnos még a józan ésszel is belátható ügyekben sem mindig sikerül. Lásd pl. a Pré-dikálószék Szivattyús Energiatározó (SZET) történetét. Hiába bizonyítjuk a világgyakorlattal, hogy ez lenne a magyar VER legkorszerűbb és legolcsóbb szabályozási és villamosener-gia-tárolási eszköze; hogy a világban a SZET-ek föld alatti kamrákban épülnek, elsősorban a természetvédelmi terü-leteken, mivel ott találhatók a legjobb telepítési viszonyok. (pl. Japán, az Alpok, stb.) A tározó medencék pedig nem ront-ják, hanem gazdagítják a környezetet az építkezés után. Az elfogult ultra-zöldek elvből, tudatlanságból, mások egyéni ér-dekek miatt gátolják a létesítést. Bár félnek a klímaváltozástól, de ellenzik az atomerőműveket, amelyek nem bocsátanak ki füstgázt. Érvelnek a bioenergia mellett, de ellenzik pl. a sze-rencsi szalmaerőmű építését, holott annak füstgáza bizonyít-hatóan nem zavarja a tokaji szőlők aszúsodását, stb.

Az energiatárolás elterjedésével kapcsolatos véleményem következő pontokban foglalható össze:

1. Ma a korszerű áramszolgáltatás világszerte villamos-energia-rendszerből (VER) történik. Ezért minden áramszol-gáltatást érintő témát a VER–ben betöltött szerepe szerint

Energiatározók telepítési elve a villamosenergia-rendszerben

A kutatók az utóbbi időben számos új villamosenergia-tározási módszert fejlesztettek ki, amelyek már ipari méretekben, tehát az áramszolgáltatásban is figyelembe vehetők. Telepítésük a vil-lamosenergia-rendszerben analóg elvek szerint történhet, mint az erőműveké. Teljesítőképességük (MW) szabja meg tehát, hogy az átviteli hálózatra, vagy az elosztó hálózatra kapcsolják őket.

A villamosenergia-rendszer (VER) erőműi kapacitásbővítése rö-vid távon a legkisebb fajlagos (Ft/kW) beruházási költség alapján történik. Hosszabb távon azonban a legkisebb, fajlagos termelési költség (Ft/kWh) az irányadó szempont. Ezen mutatókat azonban állami támogatással kedvezőbbé lehet tenni. Ez történik pl. a megújuló energiából termelt villamos energia kötelező, hatósági árú átvételénél. Ilyen ösztönzés hatására bővült pár év óta a ma-gyar VER is kb. 400 kiserőművel, amelyeket az áramszolgáltatók teljesítményüknek megfelelő elosztóhálózati feszültségszintre kapcsoltak. Ezzel függ össze az energiatárolás időszerű témája.

Az utóbbi időben számos nemzetközi tanulmány, konferen-cia és cikk foglakozott az energiatárolás időszerű témájával, amelyek széles körű áttekintést adtak a világban terjedő leg-korszerűbb energiatárolási lehetőségekről. Érthető, hogy el-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 3

kell értékelni. Erről a „Magyar Villamosenergia-ipar története 1888-2005” címen könyvet is írtam és annak folytatásaként a VER működéséről minden évben elemző statisztika is kerül kiadásra. Az 2007. évi az MVM honlapjáról is lehívható a Szak-mai anyagok rovatból. Az elemzés kitér a távlati tervek készí-tésénél fontos trendekre, gazdasági mutatókra.

2. A VER két fő részből áll: az átviteli hálózatból és az elosztó hálózatból. Mindegyikre csatlakoznak erőművek is, de a csat-lakozás helyét a technikai-gazdasági paraméterek szabják meg. Nem indokolt tehát centralizált, illetve elosztott termelés-ről beszélni, mintha ez választható, tervezési stratégia lenne. A VER, szabályozhatósága az átviteli hálózatra kapcsolódó nagy-erőművek terhelésváltoztatási sebességén múlik, ez pedig jelen-leg a Szivattyús Energiatározó vízerőműveknél a legnagyobb.

2.1. A VER Statisztika 2007. 24. oldalán található séma bemu-tatja a VEr legfontabb részét, az átviteli hálózatot, amely a nagyerőművek gyűjtősínje és az export-import kapuja is. Ezen bonyolódik az áramszolgáltatási forgalom 85 %-a.

Az átviteli hálózat irányadó feszültségszintje az UCTE VER Egyesülésben a 400 kV. A 220 KV-os távvezetékek fokozatosan felszámolásra kerülnek, illetve azokat 400 kV-ra alakítják át. Az átviteli hálózatra elsősorban a nagyerőművek táplálnak be és ezen bonyolódik az export- import tevékenység is.

2.2. a VEr másik oldala az elosztó hálózatAz álviteli hálózatról ágaznak le a 120 kV feszültségű, főelosztó hálózatok, amelyek egy-egy áramszolgáltató régió fogyasztóit látják el villamos energiával. Az elosztó hálózatok sugarasan bő-vülnek tovább. A következő feszültségszintek vidéken a közép-feszültségnek nevezett 20 kV-os légvezeték, városokban pedig a 10 kV-os kábel hálózat. Az legkisebb elosztóhálózati feszült-ség, amely kb. 5 millió kisfogyasztót lát el pedig a 0.4 kV.

A „kiserőművek” az elosztó hálózatra teljesítőképességük nagysága szerint csatlakoznak.

A 120 kV feszültségre pl. a 50 MW-os egységek, illetve kb. 100 MW-os erőművek kapcsolódnak.

A középfeszültségre az ÁSZ-ok már csak 50 MW-nál kisebb erőműveket engedélyeznek csatlakozni. Kisfeszültségen pe-dig 5 MW a szokásos határ.

3. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a bemu-tatott energiatárolókat is az erőműi nagyságrendek szerint célszerű a VER hálózataihoz csatlakoztatni.

3.1. Az átviteli hálózaton tehát jelenleg a Szivattyús Energia-tározó (SZET) és nagynyomású levegős tározó jöhet szóba. Ezek közül a beruházó, nyilván azt választja, amelyik olcsóbb.Ezen projektek létesítéséhez állami támogatás irányelvei szerint szóba sem jöhet. Önmagukban kell gazdaságosnak lenniük. A magyar VER szabályozásához a jelenlegi viszo-nyok között legalább 600 MW SZET kapacitásra lenne szük-ség és ez lenne a leggazdaságosabb is.

3.2. Az elosztó hálózaton pedig a többi típus közül lehet vá-lasztani, MW teljesítményük nagysága szerint, ha a telepítés ma még hiányzó gazdasági indoka is kialakul.

A fentiekből az is kitűnik, hogy miért célszerűbb „elosz-tott” helyett „elosztó hálózati” termelésről beszélni. Ugyan-is az engedélyezési eljárást a tárolónak a VER hálózatokon kijelölt csatlakozási helye szabja meg.

4. A VER elosztóhálózati energiatároló stratégiát a fentiek alapján a következőképen foglalhatnám össze:

4.1 Energiatárolásban elsősorban olyan erőmű-tulajdonosok lehetnek érdekeltek, akik az erőművük termelését bizonyos időszakokban nem tudják elhelyezni.

4.2. Mindaddig tehát, amíg a kötelező átvétel létezik, a megúju-ló energiákból termelt villamos energiára elosztó hálózati ener-giatárolásra nincs is szükség!

4.3. Ösztönző hatás hiányában jelenleg sem a szélerőművek, sem a villamos energiát kapcsoltan termelő hőszolgáltató erő-művek tulajdonosai nem érdekeltek az energiatárolásban.

4.4. Az elosztóhálózati tárolók elterjedéséhez tehát meg kellene szüntetni a kötelező átvételt. A MEH biztosan örülne neki, hiszen évente kb. 70 milliárd Ft támogatás szabadulna fel!

4.5. Érdekes lenne, ha a hivatal bemutatná, hogy a kiadott kötelező átvételi engedélyek pl. a szélerőművekre, kapcsolt termelésre mikor járnak le és mikor kell ezeknek a szabad piac-ra átmenni és önköltségi áron versenyeztetni termékeiket. Ez késztetné őket a tárolók létesítésére is.

4.6. Ezek után jogosan merül fel az a kérdés, hogy ma kinek le-het mégis érdeke az elosztó hálózati jellegű energiatárolás és a gyártók kiket tudnak meggyőzni a tárolás gazdaságosságáról. Feltehetően a VER hálózatra kapcsolódni nem tudó, vagy akaró, gazdag fogyasztók között lehetne ilyeneket találni.

5. Felhívom az olvasók szíves figyelmét az említett VER Sta-tisztika 2007. 17. oldalára.

5.1. Eszerint a VER 9014 MW erőműi BT kapacitásából 1962 MW-ot képviselt a 418 darab 50 MW-nál kisebb gépegység. Ezeket a beruházók zömében a kötelező átvétel (KÁP) 7-9 év alatt kifizetődő ösztönzésére telepítették. Ez azonban egy át-meneti beruházási szakasz volt, mivel a nagyerőművek építke-zésre a 25-30 éves megtérülési idő miatt nem akadt vállalkozó. 5.2. Külön vizsgálatot igényelne az, hogy az elosztó hálózaton kialakuló kis alrendszerek (pl. szélerőműpark és energiatároló telep) hogyan befolyásolja a VER egészének teljesítmény- és cse-reteljesítmény-szabályozását, valamint a feszültség- és meddő-teljesítmény-szabályozást.A jelenlegi arányok még elviselhetők.

6. Ma már a kockázatot vállaló beruházók támogatás nélkül is létesítenek nagy blokkos erőműveket. Lásd pl. az E.ON gönyűi gázturbinás erőművét, a városnaményi, vagy az EMFESZ gázerőműveket stb. a Mátrai Erőmű MVM-mel közös 400 MW-os lignit blokkját.

A kapitalizmus ismert alapszabálya az, hogy a tőke mindig oda megy, ahol éppen üzletet lát.

Bízom abban, hogy hozzászólásom segíteni fogja a VER fej-lesztésén fáradozó szakembereket.

Kerényi A. ÖdönÁllami díjas, vasdiplomás gépészmérnökMagyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettesekerenyia1@T-online.hu

A következőkben néhány olyan, a közelmúltban kiadott jogszabályra hívjuk fel olvasóink figyelmét, amelyek a műszaki, ezen belül a villamos szakemberek körében is érdeklődésre számíthatnak.

EnErgEtikA

2008. évi LXV. törvényA közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentő-ségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról(Magyar Közlöny, 2008/159. szám, 2008. nov. 12.)

A törvény a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tör-vény (VET) és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. és 2008. évi XL. törvényeket is módosítja: 2008. november 20. után a Magyar Energia Hivatal nem jelölhet, illetve nem küldhet az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából straté-giai jelentőségű társaságok igazgatóságaiba és felügyelőbi-zottságaiba tagokat. A már kijelölt személyeket 2009. május 31-ig vissza kell hívni, illetve e napon a megbízatásuk meg-szűnik.

264/2008. (XI. 6.) Korm. r. A hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról.Hatályba lép: 2009. január 1.(Magyar Közlöny, 2008/157. szám, 2008. nov. 6.)

A rendelet hatálya a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő, a 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondici-onáló, továbbá a 15 évesnél régebbi és 20 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerekre, mindezek tulajdonosaira és üzemeltetőire, (a továbbiakban együtt: tulajdonos) valamint ezek felülvizsgá-latát végző szakértőkre terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó berendezéseket a tulajdonosok-nak saját költségükre rendszeresen felül kell vizsgáltatniuk, és biztosítaniuk kell a vizsgálathoz szükséges feltételeket és kö-rülményeket: – a 20 - 100 kW-os teljesítményű, nem megújuló folyé-

kony és szilárd tüzelőanyagot használó, a 100 kW-nál na-gyobb teljesítményű gáztüzelésű hőtermelő, valamint a 12 - 150 kW hűtőteljesítményű légkondicionáló beren-dezéseket: négyévente;

– a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű, nem megújuló fo-lyékony és szilárd tüzelőanyagot használó hőtermelő, va-lamint a 150 kW-nál nagyobb hűtőteljesítményű légkondi-cionáló berendezéseket: kétévente;

– a 15 évesnél régebbi és 20 kW-nál nagyobb hőtermelő be-rendezéssel üzemelő fűtési rendszereket energetikai szem-pontból egyszer kell felülvizsgálni.Az energetikai felülvizsgálat célja a berendezés és a rend-

szer energetikai hatékonyságára vonatkozó tájékoztatás, illetve a felülvizsgált berendezés összesített energetikai ér-tékelése. A felülvizsgálat kiterjed a dokumentációra, a be-rendezések azonosítására, méretezés megfelelőségére, az

Tájékoztató néhány új jogszabályról

üzemeltetés és a karbantartás szakszerűségére, a javasolt módosítások meghatározására és mindezek dokumentálá-sára. A rendelet meghatározza az energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosult személyek és intézmények körét, és a szakértői tevékenység elvégzéséért jogosult díjazást is.

A rendelet hatálya alá tartozó meglévő (üzemelő) berendezé-sek első felülvizsgálatát 2013. január 1-jéig; a 15 éves vagy annál régebbi berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri fe-lülvizsgálatát 2011. január 1-jéig; a 2007. január 1. után üzembe helyezett hőtermelő, illetve légkondicionáló berendezések első energetikai felülvizsgálatát 2015. január 1-jéig kell elvégezni.

A rendelet mellékletei részletes előírást adnak a hőterme-lő berendezések (kazánok, 1. sz. m.), a 15 évesnél régebbi és 20 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűté-si rendszerek (2. sz. m.) és a légkondicionáló berendezések (3. sz. m.) energetikai felülvizsgálatára és mindhárom mellék-let megadja az adott berendezésre vonatkozó felülvizsgálati dokumentáció (jegyzőkönyv) mintáját is.

környEzEtvédElEmmEl kApcsolAtbAn

21/2008. (VIII. 30.) KvVM r. Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről(Magyar Közlöny, 2008/127. szám, 2008. aug. 30.)

Az elemek, akkumulátorok és hulladékaik forgalmazási, jelölési és kezelési előírásait, valamint az újrafeldolgozási el-járást és annak hatékonysági mutatóit foglalja össze a rende-let.

224/2008. (IX. 9.) Korm. r.A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól(Magyar Közlöny, 2008/130. szám, 2008. szept. 9.)

33/2008. (IX. 9.) EüM-KvVM e. r. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítmé-nyekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról(Magyar Közlöny, 2008/130. szám, 2008. szept. 9.)

41/2008. (X. 30.) EüM-KvVM e. r. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítmé-nyekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról(Magyar Közlöny, 2008/154. szám, 2008. okt. 30.)

E rendelet értelmében Magyarországon 2009. április 3. után nem hozható forgalomba higany lázmérőben vagy lakossági értékesítésre szánt egyéb mérőeszközben, pl. nyomásmérő-ben, barométerben (2009. október 3-tól), vérnyomásmérőben, lázmérőtől eltérő hőmérőben. A rendelkezés nem vonatkozik a 2007. október 3-án 50 évnél régebbi mérőeszközökre.

Egyéb témAkörök:

2008. évi XLII. törvényA fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról(Magyar Közlöny, 2008/93. szám, 2008. jún. 25.)

A törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvé-nyen kívül a postáról szóló 2003. évi CI. törvényt és a távhő-szolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényt is módosítja.

229/2008. (IX. 12.) Korm. r. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fo-gyasztók védelmével összefüggő követelményeiről(Magyar Közlöny, 2008/133. szám, 2008. szept. 12.)

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 4

szakmai előírásokSzakmai elôírásokszakmai elÔírások

szAkmAi Előírások

A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálata

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 5

230/2008. (IX. 12.) Korm. r.A munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről(Magyar Közlöny, 2008/133. szám, 2008. szept. 12.)

238/2008. (IX. 29.) Korm. r.A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rende-let módosításáról (Magyar Közlöny, 2008/140. szám, 2008. szept. 29.)

239/2008. (IX. 29.) Korm. r.A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljá-rásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról(Magyar Közlöny, 2008/140. szám, 2008. szept. 29.)

11/2008. (VIII. 6.) NFGM r.A felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM – GM együttes rendelet módosításáról.(Magyar Közlöny, 2008/116. szám, 2008. aug. 6.)

E miniszteri rendelet módosítja az együttes rendelet hatá-lyát: felsorolja azon különleges felvonó és emelő szerkezete-ket, amelyekre a rendelet nem vonatkozik, továbbá rögzíti a (felvonó)fülke fogalommeghatározását és kialakításának kö-vetelményeit.

Jelen írásunk célja a figyelemfelkeltés, az érintett szakem-bereknek és tulajdonosoknak szükséges megismerni a ren-deletek teljes szövegét. A felsorolt jogszabályok megtalál-hatók a magyar közlöny megjelölt számaiban, és interneten is hozzáférhetők.

Arató Csabaokl. villamos üzemmérnök, a MEE tagjalabor@traconelectric.hu

Lektorálta: Somorjai Lajos

A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálata

2008. november 6-án lépett életbe a 264/2008.(XI.6.) számú kormányrendelet, amely elrendeli a hőtermelő berendezé-sek és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgá-lat. A kormányrendelet célja – az épületek energiateljesít-ményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban – az épületek üzemeltetése során felhasznált energia csökkentése és az energiatakarékosság ösztönzése. A rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba. A felülvizsgálatot a meglévő hőtermelő berendezések, illetve légkondicionáló rendszerek esetében 2013. január 1-jéig, de a 15 éves, vagy annál régebbi hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálatát 2011. január 1-jéig szükséges elvégezni. A rendelet értelmében a 2007. január 1-je után üzembe helyezett berendezések és rendszerek esetében az első energetikai felülvizsgálatot 2015. január 1-jéig kell elvégezni.

Magyarországon az elmúlt öt évben a lakossági energia-felhasználás emelkedett, miközben más területeken csök-kenés volt tapasztalható. A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek felülvizsgálatával lehetőséget lehet teremteni arra, hogy a felújításoknál felmerülő többletkölt-ségek a beruházás várható műszaki élettartamához viszo-nyítva elérhető időn belül a becsült energiamegtakarítás révén fokozatosan megtérüljenek. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elő-írja a tagállamok részére, hogy léptessék hatályba mindazo-kat a belső szabályokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvben megfogalmazott követelmények teljesül-hessenek. A hivatkozott irányelv az épületszektort, mint az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjá-ból legkritikusabbat és legfontosabbat érinti.

A felülvizsgálatra kötelezett hőtermelő berendezések-ből jelenleg mintegy 145 000 működik ma az országban, amelyből kb. 120 000 a lakosság körében, 25 000 pedig költségvetési intézményekben és gazdasági szférához tar-tozó épületekben van. A légkondicionáló rendszerek száma 6000-7000-re tehető, ezek jellemzően tömegforgalmú épü-letekben (irodaházak, bevásárlóközpontok, szerelőcsarno-kok, stb.) találhatóak.

A kötelezettség nem érinti a lakosság azon részét, akik:– gázüzemű kazánokat (cirkót) használnak a meleg víz elő-

állításra, illetve fűtésre; – távfűtéssel ellátott épületekben, lakásokban laknak; – több, de egymással mechanikai kapcsolatban nem álló,

ún. spot klímakészülékkel rendelkező épületekben élnek.

A felülvizsgálatot a tulajdonosnak kell kérelmeznie, a fe-lülvizsgálat kezdeményezésének időtartamait a kormány-rendelet részletesen szabályozza. A felülvizsgálati igazolás célja a tulajdonos tájékoztatása a vizsgált berendezés mű-szaki, technikai állapotáról, a szükséges fejlesztésekről. A rendelet előírásainak megfelelően a felülvizsgálatot csak olyan személyek végezhetik, akik szakmailag erre kiképzet-tek, regisztráltak, és függetlenek. Ezzel az ún. kontármunka létjogosultságának háttérbe szorítása érhető el. Gazdálkodó szervezet is végezhet ilyen tevékenységet, de csak akkor, ha tagja vagy alkalmazottja a feltételeknek megfelel.

A rendelet hatálya alá tartozó hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát végezheti,

1. a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabá-lyairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet, illetve az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet szerint szakmagyakor-lási jogosultsággal rendelkező

1.1. légkondicionáló rendszerek esetén gépészmérnök energetikai,

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 6

1.2. hőtermelő berendezések esetén az aa) alpontba fog-laltakon túlmenően villamosmérnöki szakon szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkező személy,

2. a külön jogszabály szerint az energetikai felülvizsgálati ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelménye-ket teljesítő

2.1. az 1.1. és 1.2. alpont szerinti szakképzettséggel és legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkező személy, valamint

2.2. legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakirányú technikusi végzettséggel rendelkező, külön jog-szabály szerint regisztrált személy.

Az energetikai felülvizsgálat speciális vizsgálatot igényel, a felülvizsgálatot végző szakemberek névjegyzékét a Ma-gyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vezeti. A névjegyzék a kamarák honlapján is megtekinthető lesz.

Az épületek energetikai felülvizsgálatának – ezen belül a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatának – meghatározott időre történő elvégzé-se a tulajdonos számára előírt feladat. Ennek elmulasztása – az irányelv rendelkezéseivel összhangban – nem vonhat elmarasztaló szankciókat maga után. Azonban a felülvizs-gálatot végző szakértő a vizsgálata során tapasztalt hiá-nyosságokat felülvizsgálati igazolásban rögzíti, s egyben javaslatot tesz annak megszüntetésére, másrészt a felül-vizsgálati igazolások, illetve az épületre vonatkozó tanú-sítvány megléte (az épületek energetikai jellemzőinek javí-tását célzó kormányzati intézkedésekről szóló 2078/2008. (VI.30.) Kormányhatározat alapján) a jövőben az épületek-kel kapcsolatos energiatakarékossággal összefüggő pályá-zati támogatásokhoz való hozzájutás feltételét képezi.

A hőtermelő berendezések és légkondicionáló rend-szerek energetikai felülvizsgálatának költsége, minden esetben egyedi megállapodás tárgyát képezi, azonban a felülvizsgálat óradíja legfeljebb nettó 5500 Ft lehet meg-kezdett óránként. A felülvizsgálat díja függhet a berende-zések és rendszerek bonyolultsági fokától, a tényleges idő-ráfordítástól. A felszámolható járulékos költségek és azok mértéke is szabályozott.

A rendelet hatására várhatóan az új építésű épületek tervezése és kivitelezése, valamint a meglévő épületek felújítása során előtérbe kerülhetnek az alternatív ener-giaforrások alkalmazásának lehetőségei, várhatóan hosszú távon csökkentve ezzel a villamos energia és a gáz fel-használását. A rendelet követelményeinek közvetett ha-tása, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonsága javul az-által, hogy az épületek energetikai minőségét hatósági-lag elismert tanúsítók felelősséggel igazolják. A meglévő épületekben üzemelő fűtőberendezések és légkondici-onáló rendszerek felülvizsgálatával, a hibák feltárásával növekedni fog az épületek, az intézmények és a lakások biztonsága, a berendezések biztonságos és gazdaságos működése, illetve üzemeltetése.

Dési Albertszakmai főtanácsadóNemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumdesi.albert@nfgm.gov.hu

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola által közösen indított biztonságtechnikai mérnökképzés (MSc) villamos jellegű tantárgyainak oktatási tapasztalatai

bevezetésA ZMNE és a BMF által közösen, levelező formában indított mesterképzés célja olyan mérnökök képzése, akik a biztonság-technika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követő-en képesek a biztonságvédelem területén jelentkező műszaki és szervezési, komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási felada-tok ellátására. A megszerzett magas szintű műszaki, informati-kai, szervezői ismereteik, valamint az ehhez kapcsolódó készsé-geik révén alkalmasak a személy- és vagyonvédelem, informá-cióvédelem, munka-, tűz- és balesetvédelem, környezetvédelem, katasztrófa elhárítás területén jelentkező feladatok önálló irá-nyítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, alkalmasak beosztottaik és munkatársaik szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelő irányítására, tanulmányaik PhD-képzés keretében való folytatására. A sza-kon két választható szakirány van: biztonságtechnikai-rendszer tervező és biztonságvédelmi-rendszer szervező.

A fentiekből belátható, hogy a szak jellegének megfelelő súlyozással oktatott villamos jellegű tantárgyaknak fontos szerepük van a képzésben. Az 2007/08-as tanévben lezárult az első kétéves képzési ciklus (az országban először, MSc szin-tű diplomát kaptak a feltételeknek megfelelő hallgatóink). Annak érdekében, hogy a képzés színvonalát növeljük, átte-kintettük az oktatási tapasztalatokat. Cikkünkben röviden, a villamos jellegű – villamos tudományterülethez kapcsolódó – tárgyakkal kapcsolatos tapasztalatról számolunk be.

oktatási tapasztalatok és az azokból levont következtetésekA mesterképzésbe való belépésA felvételi követelmények szerint a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási tör-vényben meghatározott – összevetése alapján 70 kredit volt elismerhető a korábbi tanulmányok szerint a meghatározott ismeretkörökben: A villamos jellegű tárgyak közül elektro-technika, elektronika (analóg áramkörök) digitális technika, hírközlés voltak érintettek.

A vonatkozó feltételek szerint a meghatározott isme-retkörökben legalább 40 kredittel rendelkeznie kellett a hallgatónak. A hiányzó krediteket a mesterfokozat meg-szerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a tanulmányi és vizsgaszabály-

oktatásOktatásoktatásoktAtás

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 7

zatában meghatározottak szerint meg kellett szerezni. Ez utóbbi feltétel teljesítésének biztosítása alapvetően felada-tot jelentett: mind szervezési, mind oktatói szempontból. A feladat kettős volt, egyrészt a különböző ismeretekkel rendelkező hallgatóknak az azonos szintre hozását kellett végrehajtani az adott tantárgynál, amely – figyelembe véve a hallgatók egyéni és munkahelyi problémáit – pon-tos szervezői munkát és lelkiismeretes oktatói hozzáállást követelt, illetve tételezett fel. Másrészt különböző módsze-rekkel lehetővé kellett tenni, hogy az érintett hallgatók a már folyó MSc képzésben ne kerüljenek behozhatatlan hátrányba azon tárgyak elsajátításánál, amelyek feltételez-ték a párhuzamosan tanult tárgyak tananyagának ismere-tét. A feladat sikeres megoldásánál alapvető szerepe volt az igen sok egyénre szabott feladatnak, konzultációknak. Megfigyelhető volt, hogy a hallgatók egy része az oktatás indításakor illetve a vizsgákra történő felkészüléskor nem volt tisztában saját felkészültségével, képességeivel. Ebből következően a párhuzamos képzést vállalók közül többen „ki-hullottak”. A jövőben az ilyen irányú felvilágosítást a felvételi beszélgetéseken, az írásos tájékoztatókban magasabb szín-vonalon kell megoldani.

Természettudományos ismeretek és szakmai törzsanyagA szakon végző mérnökök gyakran kaphatnak olyan fel-adatot, hogy azok sikeres megoldásához tisztában kell len-niük az elektrotechnika és az elektronika (analóg és digi-tális) alapvető összefüggéseivel, gyakorlati megoldásaival. Ugyanez vonatkozik a villamosmérnökökkel történő szak-mai együttműködésre is.

Az elektrotechnikai gyakorlatban általánosan használt is-meretek (szimmetrikus összetevők módszere, felharmoniku-sok hatásainak vizsgálatának elvei...) egy kompromisszum-mal, a természettudományos ismeretek tantárgycsoporton belül kerültek oktatásra az Alkalmazott fizika tantárgyban. A tárgy oktatása során messzemenően építettünk a felsőfokú oktatásban előzően megszerzett ilyen irányú ismeretekre, különös tekintettel a biztonságtechnikai BSc képzésre. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a tantárgy óraszámát célszerű lenne megemelni, és a tananyagot mé-résekkel kiegészíteni (ez a kapcsolódó differenciált szakmai tantárgyak feldolgozását nagymértékben segítené). Fel-tétlenül szükséges lenne a tantárgyon belül feldolgozott tananyag segítségével az erősáramú szemlélet további erő-sítésére.

A szakmai törzsanyagon belül oktatott Elektronika tan-tárgyon belül – természetesen a fentiekben említet főisko-lai, illetve BSc képzésre építve – a hallgatók elsajátították a szakhoz kapcsolódó legfontosabb analóg áramköri és digi-tális technika ismereteket. Itt, különösen a digitális technika oktatásánál ajánlatos a tananyag fejlesztésére ügyelni és a méréseket fejleszteni. A processzor rendszerekkel kapcso-latos anyaghoz mindenképpen célszerű lenne méréseket kapcsolni.

Bizonságtechnikai-rendszer tervezői szakirány differen-ciált szakmai anyagaAz ebben a szakirányban oktatott differenciált szakmai anya-gon belül néhány tantárgy szorosan kötődik az elektrotech-nika és elektronika különböző területeihez. Így például a Személy és vagyonvédelemi rendszerek tervezése I. tantárgyon belül a hallgatók elsajátították azokat az ismereteket, ame-lyek szükségesek a személy- és vagyonvédelmi rendszerek és berendezések rendszertechnikai felépítésének megisme-réséhez. Megtanulták a különböző eszközök (behatolásjelző,

beléptető, áruvédelmi, felügyeleti, tűzjelző stb.), alkalmazási lehetőségeit, a rendszerek tervezéséhez szükséges legfonto-sabb érzékelőket, jeladókat, intelligens bemeneti/kimeneti eszközöket, protokollokat, központokat.

A Személy- és vagyonvédelemi rendszerek tervezése II. tantár-gyon belül a hallgatók elsajátították az integrált rendszerek kialakításához, tervezéséhez, telepítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges jogi, műszaki, informatikai, minőségbiztosítási, gazdasági ismereteket.

Mindkét tantárgyra vonatkoztatva megállapítható, hogy a felsőfokú villamos szakismerettel rendelkező hallgatók – elsősor-ban a már meglévő szakmai szemlélet következtében – lénye-gesen könnyebben sajátították el a tananyag gyakorlathoz kapcsolódó részeit, mint az ilyen „előélettel” nem rendelke-zők. Az utóbbiak esetében különböző konzultációk segítsé-gével sikerült a hiányosságokat pótolni.

Az elméleti képzésen elsajátított ismeretekhez kapcso-lódva, a hallgatók – viszonylag nagy óraszámban – speciális laboratóriumi foglalkozásokon és tervezési gyakorlatokon vettek részt. Például a Személy- és vagyonvédelem laborató-riumi foglalkozásokon a hallgatók a következő tématerüle-tekkel foglalkoztak. Személy- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések felépítése, működési elveik elemzése, jel-lemző üzemeltetési paramétereinek vizsgálata. Érzékelők, jelzésadók, speciális eszközök; behatolásjelzők, tűzjelzők, beléptetők stb. központok vizsgálata, programozása. Sze-mély- és vagyonvédelmi rendszerek beüzemelése laborató-riumi környezetben.

Ezek a laboratóriumi foglalkozások – a konkrét szakmai is-meretek elsajátítása mellett – nagymértékben hozzájárultak annak a készségnek a kialakulásához, melynek segítségével a biztonságtechnikai mérnök feladatokat, kérdéseket tud meg-fogalmazni a gyakorlati tevékenység során a közreműködő villamosmérnök számára.

összefoglalásA fentiekben felvázoltunk néhány, a biztonságtechnikai mér-nökképzés (MSc) keretein belül oktatott – villamos jellegű – tantárggyal kapcsolatos tapasztalatot. Természetesen a képzés folyamán – megfelelő súlyozással – még számos, a villamosmérnök-képzésben szokásos tantárgy (információ-elmélet, informatikai rendszerek...) oktatásra is sor került. Az ezekkel, kapcsolatos észrevételeinkkel ebben a cikkben nem foglalkozunk. Remélhetőleg azonban így is sikerült bemutat-ni a villamos jellegű szakismeret oktatásának jellegzetességeit ezen a képzési területen.

Dr. Zsigmond Gyulaegyetemi tanárZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar zsigmond.gyula@zmne.hu

Dr. Sipos Jenőfőiskolai tanár, dékánZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar sipos.jeno@zmne.hu

Lektor: Dr. Szandtner Károly

A munkabizottság először meghallgatta Arató Csaba közléseit különböző aktuális megjelenésekről. Megjelent az egyesület ki-adásában az új EBFV kézikönyv, amit az egyesület tagjai márci-usig kedvezményes áron vehetnek meg a titkárságon.

Megjelentek különböző olyan kormányrendeletek, amelyek alapjában véve nem villamos kérdéseket szabályoznak, de részünkre is vonatkozó részeket tartalmaznak:

176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet a lakások energetikai minősítéséről (ilyen minősítést csak külön erre képesített szakértők végezhetnek)

182/2008 (VII.14.) Kormányrendelet az OTÉK (az Építési Sza-bályzat utódja) módosításáról

187/2008 (VII.24.) A VET végrehajtásáról szóló egyes rende-letek módosításai

290/2007 (X.31.) Kormányrendelet az építési kivitelezésről, építési naplóról és a kivitelezési dokumentációról. Ebben vil-lamos vonatkozásban azt írja elő, hogy a 7 kW-nál nagyobb teljesítményű villamos berendezésekről villamos kivitelezési dokumentációt is kell készíteni.

16/2008 (VIII.31.) NFGM rendelet a gépek európai direktívá-jának hazai átvételéről.

Számos új szabvány is megjelent (ezek felsorolásától itt eltekintünk, mert ezeket az Elektrotechnika részletesen köz-readja), ezek közül csupán egyet említünk az érintésvédelem ellenőrzési műszerekről szóló 61557/12:2008 szabvány „Mű-ködési jellemzők mérő- és megfigyelő eszközei”

Egyesek fölvetették, hogy az érintésvédelmi felülvizsgálók előkészítés alatt álló új kézikönyvében kívánatos-e a már el-avultnak tekinthető ÉV Univerzál műszer ismertetése. A mun-kabizottság egyhangúan úgy foglalt állást, hogy igen, mert ez a műszer – különösen földelési ellenállás mérésére – szé-les körben ma is használatos, s „elavulása” csupán azt jelenti, hogy ma van más ennél gyorsabb működésű és még veszély-telenebb kezelésű digitális műszer is, de a meglévő ilyen mű-szerek használata továbbra is kifogástalan eredményt ad.

Ezt követően a munkabizottság áttért a számítógépek áramköreiben alkalmazott áram-védőkapcsolók problémái-nak tárgyalására.

A munkabizottság vezetője, dr. Novothny Ferenc ismer-tette, hogy a mai számítógépek tápegységei a betápláló há-lózatra fémesen (szigetelő transzformátor nélkül) csatlakozó kapcsolóüzemű félvezetőkkel vannak megoldva. Ennek kö-vetkeztében az áram-védőkapcsolón egyrészt az egyenára-mú oldal szivárgóáramai tartós, másrészt a tápegységek bekapcsolásakor a nagykapacitású szűrőkondenzátorok bekapcsolási töltőáramai lökésszerű hibaáramként jelent-keznek. A tartós egyenáramú szivárgóáram az ÁVK vasmag-jának gerjesztésével csökkentheti annak érzékenységét („vakságát okozhatja”), a bekapcsolási lökés pedig nem

kívánt kioldást eredményezhet. (Az elektronikus gyújtású, s főként elektronikus fényszabályozású kisülőcsöves világí-tásnál hasonló jelenség várható – bár eddig nincs tudomá-sunk a gyakorlatban előfordult ilyen zavarokról.) A „vakság” fellépése ellen az a megoldás, hogy nem a csak tiszta válta-kozóáramra minősített „AC”, hanem a lüktető egyenáramra is minősített „A” típusú ÁVK-t kell alkalmazni. A bekapcsolási lökés nem kívánt kikapcsolása ellen néha elegendő 30 mA érzékenységű helyett 100 mA érzékenységű ÁVK alkalma-zása, de ez műszakilag nem korrekt, és sok esetben nem is megfelelő megoldás. (Az MSZ HD 60364-4-41:2007 411.3.3. szakasza csupán az általános használatra szánt dugaszoló-aljzatok áramkörében követeli meg a 415.1. szakasz szerinti 30 mA érzékenységet, tehát kifejezetten számítógép csatla-koztatására szolgáló dugaszolóaljzatoknál nem!)

Vannak – és hazánkban is kaphatók – kifejezetten ezek cél-jára kifejlesztett ÁVK-k is. Ezek közül talán a legrészletesebb tájékoztatás a Schneider cég Merlin-Gerin gyártmányú „si” jelű („super-immunised”) ÁVK kapcsolókról áll rendelkezé-sünkre. E tájékoztatás szerint egy „si” típusú áram-védőkap-csolóról a következő táblázat szerinti számban lehet számító-gépes egységeket ellátni úgy, hogy a táplálás a bekapcsolási lökés elviselésére alkalmas legyen.

A hazánkban forgalmazó három osztrák gyár (Schrack, Möller és Hager) a bekapcsolási lökés elviselésére a régebbi ÖVE E 0861 osztrák szabvány szerinti 10 ms-os (fél periódus) késleltetésű „G” típusú „feltétlen lökőáramálló” ÁVK-k alkalma-zását javasolja. (Az ÁVK-ra vonatkozó IEC és EN megengedi ennek a jelölésnek használatát, ha az adattáblán az ennek kö-vetelményeit tartalmazó szabvány számát is megadják.) Ezek kaphatók 30 mA érzékenységgel is.

Az olasz „Gewiss” cég „impulzusellenálló” „immunized” el-nevezéssel, IR jellel gyárt e célra alkalmas ÁVK-t.

Árak tekintetében az „A” típusú kapcsolók általában 15-20%-kal drágábbak az „AC” típusúnál, a „G” típusú, illetve „SI” „IR” jelűek ennél is drágábbak.

A Fővárosi Bíróság egy felülvizsgálatot végző szolgáltató kft és megrendelője közti, díjszámításra vonatkozó perben megkereste az MSZT-t, hogy a szabványok és jogszabályok szerint mi tekinthető a felülvizsgálatnál „mérési pont”-nak. Az MSZT közölte a bírósággal, hogy a vonatkozó jogsza-bályok egyáltalán nem tartalmazzák a „mérési pont” el-nevezést, a jelenleg hatályos (európai szabvány átvételét jelentő) magyar szabvány és (a részletek szempontjából a gyakorlatban változatlanul alkalmazott) korábbi szabvány pedig kizárólag a mérési módszer leírásánál használja ezt a megnevezést, így egyik sem alkalmas egy adott felülvizs-gálat során elvégzett vizsgálatok darabszámának megha-tározására. A korábbi (MSZ 172) szabvány ugyan megkü-lönböztette a számszerű eredményt adó „mérés”-eket és a csupán „megfelel – nem felel meg” megállapítására alkal-mas „ellenőrzés”-eket, egymástól, a most hatályos szab-vány azonban mindkettőt egyformán „műszeres vizsgálat”-nak („testing”) nevezi, s a gyakorlatban a kétfajta vizsgálat időszükséglete csupán az eredmény jegyzőkönyvezésével tér el egymástól. A munkabizottság álláspontja megegye-zik az MSZT válaszával, és ennek megfelelően nem csupán minden műszeres vizsgálati pontot (tehát minden I. érin-tésvédelmi osztályú készülék testét, dugaszolóaljzat védő-érintkezőjét, betáplálási csatlakozás hurokellenállás mérési helyét) de minden II év. oszt. készüléket és a törpefeszültsé-gű vagy védőelválasztással védett készülék ellenőrzési he-lyét is „mérési pont”-nak minősíti. Talán szerencsésebb len-ne a „mérési pont” helyett az „ellenőrzési pont” elnevezést használni, de semmiképpen nem kifogásolható az eddigi

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2008. december 3.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 8

Villámvédelem új alapokonIII. rész

VédelmekVédelmekvédelmekVédelmek

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 1 9

gyakorlatnak megfelelő „mérési pont” elnevezés használa-ta sem. A számszerű eredményt adó mérések darabszáma, ha nem is a szabvány szerinti „rövidített jegyzőkönyv”-ből, de a helyszínen felvett mérési naplóból utólag is megálla-pítható. A megrendelők megnyugtatására célszerű lehet a rövidített jegyzőkönyvben megemlíteni a vizsgált pontok darabszámát (pl.: X darab dugaszolóaljzat, Y darab szer-számgép, Z darab II. év. oszt. készülék). De mindez csupán az utólagos díjszámítási viták elkerülését célozza, s nem szabványkövetelmény.

Végezetül felmerült, hogy a mai körülmények között megfelelő-e az, hogy a kommunális berendezések érin-tésvédelmi felülvizsgálatára csupán hatévenkénti szerelői ellenőrzés van előírva, hiszen a jelenleg hatályos MSZ HD 60364-6 62.2.1. szakaszában a „kommunális létesítmények” felülvizsgálatának gyakoriságát az általános vizsgálati gya-koriságnál sűrűbben ajánlja. (Ez csupán a lakásoknál javasol ennél ritkább, pl. 10 éves gyakoriságot.)

A kötelező gyakoriság meghatározását a honosított nemzetközi szabvány is kifejezetten a jogszabályokra bízza, a szövegében szereplő időszakokat csupán megjegyzésben adja, s iránymutató ajánlásnak szánja. Hazánkban a kom-munális épületek villamos berendezéseinek érintésvédelmi felülvizsgálatát változatlanul a 8/1981. (XII.27.) rendelettel hatályba léptetett KLÉSZ írja elő. Ez annak idején abból a meggondolásból indult ki, hogy ezeket a villamos beren-dezéseket ritkán bővítik és alakítják át, ezért ezek idősza-kos felülvizsgálatainak célja inkább csupán a berendezések épségének és állagromlásának megállapítása. Az ezekben az épületekben lévő munkahelyek tekintetében azonban a KLÉSZ sem tartotta ezt mindenütt elegendőnek, s ezért a

26.§ (4) bekezdésében előírta: „A rendelet hatálya alá tar-tozó épületekben levő munkahelyek vezetékhálózatán az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatát a vállalati Munkavédelmi Szabályzatban előírt gyakorisággal kell vé-gezni.” Való igaz, hogy ma már nem kötelező ilyen vállalati Munkavédelmi Szabályzat készítése, de ez nem mentheti fel a munkaadót attól az elvárástól, hogy e gyakoriságot munkahelyei körülményeinek mérlegelése alapján meg-állapítsa. A 22/2005 (XII.21.) FMM rendelettel módosított 14/2004 ( IV.19.) FMM rendelet 5/A §. ez alól nem mentesíti a munkaadót, mert e szerint „az időszakos felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni.” Ez a rendelkezés tehát a más rendelkezések enyhítésének nem, hanem csupán esetleg szükséges szigorításnak értékelhető. Az, hogy mi tekinthető „munkahely”-nek, a munkavédelmi törvényben meglehetősen széleskörűen van meghatározva, a villamos szerkezetek érintésvédelmének szempontjából azonban föltétlenül ide tartozónak tekintjük mindazokat a helyeket, ahol munkavállalók munkájukhoz rendszeresen olyan villamos készülékeket használnak, amelyek kezelésé-hez kioktatásra van szükség (tehát nem tartoznak a „háztar-tási és hasonló” készülékek sorába).

Kádár Aba,az ÉV MuBi tb. elnöke

Dr. Novotny Ferencaz ÉV MuBi vezetője

Villámvédelem új alapokonIII. rész

A villámhárító kialakításaA kockázatelemzéssel megállapítható, hogy egy objektum a társadalmi elvárások szerint villámvédelmi szempontból biz-tonságosnak tekinthető-e, illetve milyen védelmi intézkedé-

LPS Gördülőgömb sugár*[m] Levezetők távolsága [m] Földelő jellemző hosszúsága** [m]

I 60 30 2,5

II 45 20 2,5

III 30 15 2,5

IV 20 10 2,5

1. táblázat A felfogó, a levezető és a földelő kialakításának néhány, a villámhárító osztályától függő jellemzője* Más szerkesztési módszer is használható

** Függőleges földelőszondára, ha a talaj fajlagos ellenállása legfeljebb 500 Ωm. Nagyobb ellenállás esetén a méret függ a villámhárító osztályától

sekkel tehető azzá. A védelmi intézkedések jellemzői a kocká-zatelemzésben (az objektum jellemzőjeként) figyelembe vett villámvédelmi osztályból (LPS I…IV), valamint túlfeszültség-védelmi osztályból (LPMS I…IV) származtathatóak, amelyek megmutatják, hogy az alkalmazott villámvédelmi intézkedé-seket milyen igénybevételre kell méretezni. A villámhárító kialakításának a villámhárító osztályától függő, illetve függet-len néhány jellemzőjét az 1., illetve a 2. táblázat mutatja.

A villámhárító kialakítására vonatkozó követelmények többnyire csak részletekben különböznek a megszokot-taktól. A felfogó elemeinek elhelyezését továbbra is három eljárással lehet majd meghatározni. Ezek közül a „gördülő-gömbös” módszer lényegét tekintve megegyezik az eddig használttal, bár a gördülőgömbsugarak kisebbek. Az új „há-lós” módszer a „körlapos” szerkesztést váltja majd, apró egy-szerűsítésekkel. Megmarad a „védőszöges” módszer is, bár meglehetősen kusza formában. Egyet kell érteni azokkal a kritikákkal, amelyeket főleg a védőszöges módszerrel szem-ben fogalmaztak meg, többek között e lap korábbi száma-

iban is. Mégis, ez a probléma a vil-lámvédelem gya-korlatát tekintve valószínűleg elha-nyagolható lesz, annál is inkább, mert a szabvány maga is elsősorban a gördülőgömbös módszer alkalma-zását javasolja.

A cikksorozat harmadik és egyben utolsó része a villám-védelmi intézkedéseket, azaz az MSZ EM 62305 alapján kivitelezett villámhárító és túlfeszültség-védelem ki-alakításának fontosabb jellemzőit tekinti át.

The last part of publication-series presenting the MSZ EN 62305 standard gives a brief overview about the Lightning Protection System (LPS) and the Lightning Pulse Maesuring System (LPMS).

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 0

Anyag kialakítás minimális méret megjegyzés

Réz

Tömör szalag Tömör körvezeték Sodrony Tömör rúdCső

50 mm2

50 mm2

50 mm2

15 mm Ø

20 mm Ø

>2 mm vastag > 8 mm átmérő >1,7 mm átmérő szálanként

>2 mm falvastagság

Horganyzott acél

Tömör szalag Tömör körvezeték Sodrony Tömör rúdCsőKeresztprofil

90 mm2

10 mm Ø

70 mm2

16 mm Ø

25 mm Ø 50 x 50 x 3 mm

>3 mm vastag

>1,7 mm átmérő szálanként

>2 mm falvastagság

Rozsdamentes acél

Tömör szalag Tömör körvezeték Tömör rúd

100 mm2

15 mm Ø

15 mm Ø>2 mm vastag

2b. táblázat A földelő méretkövetelménye, mint a villámhárító osztályától független jellemző

A felfogóval kapcsolatban eddig „helyzet-fokozat”-nak nevezett távolságok értéke a jelenlegi 0-10-50 centiméterről (ld. jelenleg hatályos OTSZ!) 0-10-15 centiméterre válto-zik. Sajnos a szabvány ismét a nehezen meg-fogható éghető-nem éghető kategóriákra osztja majd a tetőket, és ez visszalépés lesz a jelenlegi OTSZ-hez képest.

A levezetőkre vonatkozó követelmények számos apró részletben változnak, ame-lyekre figyelni kell majd, de ezek közül itt legyen elég a levezetők közötti távolságokat említeni. A megszokott „vízszintes áramút” helyett a szabvány a levezetőknek az épület kerülete mentén mért távolságát rögzíti, arra hivatkozva, hogy a levezetőket lehetőleg az épület körítőfalain (vagy azokban) kell el-helyezni, tekintettel a levezetők közelében villámáram levezetésekor kialakuló elekt-romágneses térre. Ez a koncepció kis alap-területű épületekre jól működhet, de nagyobb létesítmények esetén kérdéseket vet föl. A szabvány meg-engedi ugyan a levezetők belső elhelyezését is, sőt vasbeton épületszerkezetek esetén kifejezetten előnyben részesíti ezt

a megoldást, de nem ad útmutatást arra, hogy a le-vezetők között eredetileg a kerület mentén mért tá-volságot ilyenkor hogyan kell értelmezni.

Az MSZ EN 62305 két föl-delő-elrendezést (típust) ismer. A vízszintes vagy függőleges elhelyezésű szondákat „A” típusú, min-den egyéb elrendezést (gyűrűs-, hálós-, beton-alap-földelés) „B” típusú-nak nevez. Vízszintes, il-letve függőleges szondák („A” típusú földelők) mini-mális hosszúsága a talaj ellenállásától függően leg-alább 5, illetve 2,5 m, ami alig különbözik a korábbi

magyar szabvány követelményeitől. Arra azonban megint csak nem ad egzakt eljárást az MSZ EN 62305-3, hogy „B” típusú földelőnél miként kell eldönteni, hogy a földelő meg-

felel-e a hosszúságra vonatkozó követelménynek. Máskülönben a szabvány megelégszik a 10 Ohmos földelőkkel, és ha a földelő ezt a feltételt teljesíti, akkor mérete lényegtelen. Ellenállás dolgában tehát nem rakja túl magasra a mércét a szabvány.

Védekezés a másodlagos kisülések ellenAz MSZ EN 62305-ben is a villám-hárító (LPS) fogalomkörébe tar-tozik a védekezés a másodlagos kisülések ellen. A másodlagos kisülések megelőzése érdekében fontos a különböző fémszerke-zetek és a villámhárító közötti veszélyes megközelítések meg-

szüntetése. Ennek módja lehet

1. ábra Veszélyes megközelítés távolságának értelmezése

Anyag kialakítás minimális keresztmetszet megjegyzés

RézTömör szalagTömör körvezető/rúdSodrony

50 mm2

50/200 mm2

50 mm2

>2 mm vastag> 8/16 mm átmérő>1,7 mm átmérő szálanként

AlumíniumTömör szalagTömör körvezető/rúdSodrony

50 mm2

50/200 mm2

50 mm2

>2,5 mm vastag> 8/16 mm átmérő>1,7 mm átmérő szálanként

Horganyzott acél

Tömör szalagTömör körvezető/rúdSodrony

50 mm2

50/200 mm2

50 mm2

>2,5 mm vastag> 8/16 mm átmérő>1,7 mm átmérő szálanként

Rozsdamentes acél

Tömör szalagTömör körvezető/rúdSodrony

50 mm2

50/200 mm2

70 mm2

>2 mm vastag> 8/16 mm átmérő>1,7 mm átmérő szálanként

2a. táblázat A földelő méretkövetelménye, mint a villámhárító osztályától független jellemző

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 1

közvetlen összekötés, túlfeszültség-levezetőn keresztül tör-ténő összekötés, vagy a célra alkalmas villamos szigetelés alkalmazása. Az intézkedések tekintetében az új szabvány megegyezik elődjével. Azonban komoly eltérés mutatkozik a veszélyes megközelítés távolságának meghatározásában (ld. 1. ábra).

A gyakorlatban az eddigi s=l/20 képlet alkalmazása se na-gyon működött, kérdéses tehát az új, számtalan tényezőtől függő képlet alkalmazhatósága. Arról nem is beszélve, hogy az MSZ EN 62305 alapján számolt távolság lényegesen kisebb is lehet, mint l/20.

Védekezés érintési- és lépésfeszültségek ellenÚj intézkedési eleme a villámhárítónak a veszélyes érintési- és lépésfeszültségek elleni védekezés. Ennek szükségességét már az MSZ 274 is felvetette, de az MSZ EN 62305 elődjénél rész-letesebben foglalkozik ezzel az intézkedéssel. A védekezésnek két módja lehetséges:– A levezetők, illetve a talajfelszín (villamos) szigetelése.

Előbbi esetben a szigetelésre alkalmas néhány milliméter vastagságú műanyag bevonattal, utóbbi esetben néhány centiméter aszfalt- vagy kavicsréteg.

– A talajfelszín potenciálgradiensének csökkentése talaj-po-tenciálkiegyenlítéssel, azaz a földelő megfelelő geometriájú kialakításával.A védekezés módját a kockázatelemzés során a 3. táblázatnak

megfelelően kell figyelembe venni.

Kérdést vethet föl a gyakorlat során, hogy ha a védekezés a levezető villamos szigetelésével történik, mi legyen a vil-lámhárítóval összekötött olyan fémszerkezetekkel, pl. az eső-csatorna ejtőcsövével, amelyek szintén érinthetőek kézzel. A szabvány erre nem ad útmutatást.

FelülvizsgálatA felülvizsgálat célja nem különbözik az eddig megszokottól: Ellenőrizni kell, hogy a villámhárító megfelel-e a terveknek, alkatrészei, elemei jó állapotban vannak-e és képesek-e elvi-selni a várható igénybevételt. Nem mindegy azonban, hogy mit kell az alatt érteni, hogy „a villámhárító megfelel-e a ter-veknek”. A jelenlegi gyakorlatban a felülvizsgáló elvégzi az MSZ 274-2 szerinti besorolást, és annak alapján ellenőrzi a villámvédelmet (amiről tervek gyakran nem is állnak rendel-kezésre). A tapasztalt felülvizsgálók számára néhány percnél többet nem vesz igénybe ez a munkafázis. A kockázatelem-zés azonban jóval munkaigényesebb és több alapadatot igénylő feladat, ami a felülvizsgálat lebonyolításában okoz-hat zavarokat, különösen villámvédelmi tervek hiányában. Ezzel a helyzettel azonban előreláthatólag csak 2012 táján fog szembesülni a szakma, tehát van még idő felkészülni. (Azért csak 2012-ben, mert jogszabály – a jelenlegi elkép-zelések szerint – 3 és 6 éves felülvizsgálati időintervallumot ír majd elő, szemben az MSZ EN 62305 által javasolt 1, 2 és

4 évvel.) Azon viszont már most érdemes gondolkodni, ho-gyan lesz biztosítható a villámhárító később eltakarásra ke-rülő részeinek részleges felülvizsgálata, amelyet újdonság-ként követel meg az MSZ EN 62305, és amely lényegében az alapozási munkáktól kezdődően időszerű.

Túlfeszültség-védelem Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem (LPMS), azaz a tágabb értelemben vett „túlfeszültség-védelem” az alábbi elemekből áll:– Mágneses árnyékolások alkalmazása a vezetékhurkokban

indukálódó feszültség/áram csökkentésére. – Vezetékhurok-méret csökkentésére törekvő nyomvonal-

kialakítás, ugyancsak a vezetékhurkokban indukálódó fe-szültség/áram csökkentésére.

– Túlfeszültség-levezetők alkalmazása az üzemszerűen kü-lönböző potenciálú hálózatok között.

– Földelés és potenciálkiegyenlítés.Az MSZ EN 62305-4 jelentős mértékben egyezik MSZ IEC

1312-1-gyel. Arra való tekintettel, hogy az utóbbi 1995 óta magyar nyelvű szabvány, az MSZ EN 62305-4 ismerteté-se lényegében szükségtelen. Ezenfelül elég annak a kissé bosszantó momentumnak a kiemelése, hogy az MSZ EN 62305-4 a túlfeszültség-levezetők kiválasztásával és alkal-mazásával kapcsolatos számos részletkérdésben beéri más szabványokra mutató hivatkozással. A hivatkozott szab-ványok természetesen angol nyelvűek, csupán az MSZ EN

61643-11 üdítő kivétel. Az MSZ IEC 1312-1-nek azt a hibáját,

hogy a túlfeszültségvédelmet túlzottan elméleti oldalról közelíti, az új szabvány sem tudta kiküszöbölni, bár tettenérhető a szabványalkotó azon törekvése, hogy gyakorlatiasabb legyen. Elődjéhez képest használhatóbbá tette az MSZ EN 62305-4-et az IEC 1312 szabványsorozat – Magyaror-szágon meg nem jelent – többi részének az integrálása, és az is, hogy a túlfeszült-ség-védelmi intézkedések a villámvédelmi intézkedések szerves részét képezik.

ÖsszefoglalásMilyen az új villámvédelmi szabvány? Nehéz rövid és korrekt választ adni a kérdésre. A pozitív jellemzők között kell említeni, hogy átfogóbb szemléletet ad a villámvédelem összetett rend-szeréről, mint elődje. Rugalmasabb megoldásokat kínál az új építési technológiákra. Negatív, hogy a szabvány nagyon ter-jedelmes, sok hibával terhelt, alkalmazása nehézkes. Ebben a megítélésben nagy súllyal jelenik meg a megszokás is (ha úgy tetszik: félelem a változástól, érdekek vélt és valós sérelme stb.), amely a hibákra fókuszálja a kritikus tekintetet és ez teljesen természetes. De a helyzet adott: jövő évtől minden valószínű-ség szerint az MSZ EN 62305 szerint kell majd villámvédelmet létesíteni.

Kruppa Attila mérnök-geofizikus, okl. bányamérnök OBO BETTERMANN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.termékfelelőskruppa.attila@obo.hu

Védelem érintési-/lépésfeszültség ellen Valószínűségi súly (PA)

Nincs védelmi intézkedés 1,00

Hozzáférhető levezetők villamos szigetelése (pl. legalább 3 mm vastag térhálós polietilénnel)

0,01

Hatásos talaj-potenciálkiegyenlítés 0,01

Figyelmeztető táblák 0,10

3. táblázat A védelmi intézkedésekhez rendelt valószínűségi súlyok

HírekHírekHírekhírek

Japán és a Délkelet Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) támogatásával távvezeték épül240 millió $-os közös pénzügyi alapot hoz létre Japán és az ADB, Vietnam és Laosz közötti átviteli hálózat építésére, mely-nek célja, hogy a laoszi vízerőművekkel termelt villamos ener-giával a növekvő energia igénnyel szembenéző Vietnamot ki-segítsék. Vietnam évi gazdasági növekedési rátája 7,5% körül van, amely növekedés jelentős energia többletet igényel. Ezt a növekményt a szakemberek 2006. és 2010. évek között évi 16%-ra, 2011. és 2015. között évi 11%-ra és 2015. valamint 2020. évek között évi 9%-ra becsülik. Ez év márciusában 5000 MW-ra kötöttek megállapodást 2020-ig bezárólag.

Az Európai Bizottság áttekinti a második energia stratégiáról szóló jelentést, és új energiahatékonysági javaslatot tesz november 12-énAz EU második energia stratégia teljesítése jelenlegi hely-zetének értékelése és az új energiahatékonysági csomag az Unió ellátás biztonságát szolgálják. Az eddigiek áttekintése, és az új javaslat felülvizsgálja az energiahordozók (gáz és olaj) készletezésével kapcsolatos törvényeket és intézkedéseket, az Európán átvezető energia hálózatokat (gáz, villamos), a tengerre telepített szélerőművek problémáit, és végül de nem utolsó sorban a nukleáris erőművek kérdéseit.Az energiahatékonysági csomag áttekinti a 27 tagállam ener-giahatékonysági terveit, előírásokat fogalmaz meg az ener-giatakarékos építkezésekre, útmutatásokat ad a kombinált ciklusú kogenerációs erőművekre. A cél 20% energia megta-karítás 2020-ra a mai állapotokhoz képest.

Ukrajna EU országokba történő energia exportja ez év szeptemberében 9,6%-al csök-kentUkrajna villamos energiát expor-tál Magyarországra, Szlovákiába, Lengyelországba és Romániába.A január-szeptemberi időszak-ban az EU-ba irányuló export 4,7%-al növekedett. Ezen belül a Magyarországba irányuló export

16,15-al csökkent, amíg a Szlovákiába irányuló export nö-vekedést mutatott. Ugyancsak csökkent a Lengyelországba menő export mennyisége is. Az Ukrán kormány tervei sze-rint az EU-ba irányuló villamos energia exportot a jövőben 4,5%-al fogja növelni.

A nukleáris erőművek megítélésében a közvélemény kedvezően változikA mai trendek figyelembevételével 2050-re több mint megkét-szereződik a globális villamos energia igény. Ennek kielégítése – figyelembe véve a kibocsátási határokat is – kizárólag nukleá-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 2

ris erőművek segítségével lehetséges, állapítja meg az OECD ke-retében működő Nemzetközi Nukleáris Ügynökség. Az előzetes becslések alapján 2050-re a jelenlegi atomerőmű kapacitás kö-zel négyszeresére kell növelni. Ez több szempontból is előnyös. Jelentősen csökken a CO2 kibocsátás, csökken továbbá a függő-ség a fosszilis tüzelőanyagoktól, és végül de nem utolsó sorban a nukleáris fűtőanyagok politikailag stabil országokból érkeznek.Ez év júniusában 41 atomreaktor építése volt folyamatban, ennek eredményeként 2020-ban a legnagyobb nukleáris erő-mű parkkal az USA, Franciaország, Japán, Oroszország, Kína és Dél Korea fog rendelkezni.

EnBW Baden-Würtenberg energia óriása 50%-os nukleáris energiahányadot tartana célszerűnekAz EnBW főnöke szerint az energia mix 50%-os nukleáris erőmű hányaddal lenne optimális. Ehhez 20% megújuló energiát tart célszerűnek, és csak a maradék lenne fosszilis tüzelőanyag bázisú. Ez az energia mix lenne a leggazdasá-gosabb, és a környezet számára is a legelfogadhatóbb.

India és Kazahsztán nukleáris együttműködésen gondolkodikKazahsztán javaslatot tett Indiának, hogy a már meglévő és a tervezett békés célú nukleáris erőműveihez urániumot ad, cserébe a gazdasága intenzívebb támogatását, és a WTO-ba (Világkereskedelmi Szervezet) való felvételének támogatását kéri. Kazahsztán a világ harmadik legnagyobb uránium előál-lítója Kanada és Ausztrália után.

Olaszország – másik 8 országgal együtt – ellenzi az EU klímára vonatkozó célkitűzéseitA 27 EU tagországból kilenc ellenzi az EU klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseit, elsősorban annak rendkívüli pénz-ügyi kihatásaira való tekintettel. Olaszország legfőbb támo-gatója ebben Lengyelország. A tervet ellenzők között meg-található még Bulgária Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia Románia és Szlovákia is (a szegényebb, volt szocia-lista országok). Az ellenzők felhívják a figyelmet arra, hogy a legnagyobb kibocsátók az USA és Kína, ezeket az országokat kellene mindenek előtt kibocsátásuk csökkentésére rábírni.

A Dél-afrikai Köztársaság kormányzata energiatakarékosságra hívta fel a figyelmetArra való tekintettel, hogy az erőműveket és a hálózatokat csak a nyári időben tudják karbantartani (miután ők a föld déli fél-tekén helyezkednek el, ott „ebből a nézőpontból fordított világ van”, most jön a nyár!), tartalék alig van a rendszerben, tehát csak szigorú takarékossági intézkedések mellett tudják a rendszert – erőműi és hálózati – karbantartások idején életben tartani.A kritikus időszakban mindenkinek oda kell figyelnie arra, hogy feleslegesen ne fogyasszon energiát, a nem kellően hatékony fogyasztók használatát limitálják. A kormánynak csak egy eszköz áll rendelkezésére, a tarifa jelentős emelése ebben az időszak-ban, de ezzel olyanokat is sújtana, akiknek ez jelentős érvágást jelentene, akiknek a versenyképessége a kritikus érték alá esne.

Forrás: Internet

Energetikai hírek

a világból

HírEK

Dr. Bencze Jánosszakmai tanácsadóMAVIR Zrt. vezérigazgatóság bencze@mavir.hu

HírekHírekhírekHírEK

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 3

Az Európai Unió belső villamosenergia-piaca (Internal European Market, IEM) jó működésének és a verseny érvé-nyesülésének, az egyenlő esélyek biztosításának egyik alap-feltétele a piaccal kapcsolatos információk átláthatósága. Ennek a témának az utóbbi időben egyre nagyobb fontos-ságot tulajdonít az Európai Bizottság (3. energia csomag), a szabályozó hatóságok és maguk a piaci szereplők is. A „Szűk keresztmetszet kezelési irányelv” (CMG) [3], mint az Európai Bizottság 1228/2003 Szabályozásának [2] melléklete kötele-zően előírja, hogy a rendszerirányítóknak biztosítaniuk kell a határkeresztező villamosenergia-forgalom és a hazai villa-mosenergia-piacok adatainak átláthatóságát.

Az Európai Szabályozó Hatóságok szervezete (ERGEG) által készített, jelenleg még nem kötelező „Iránymutatás a villa-mosenergia-piacokon alkalmazandó információkezelés és átláthatóság jó gyakorlatáról” (GGP) [4] részletesen elemzi a valamennyi piaci szereplőre vonatkozó átláthatósági követel-ményeket. A két irányelvet összehasonlítva, a GGP különösen fontos szerepet szán a rendszerirányítóknak. Mint a szüksé-ges adatok kijelölt szolgáltatói és általánosságban az átlát-hatóság biztosítói, központi feladatuk van a Villamosenergia-piac (IEM) átláthatóságának megteremtésében.

Az ETSO (az Európai Unió villamos energia rendszerirá-nyítóinak szervezete) először 2007 májusában hozta nyil-vánosságra az átláthatóság jogi helyzetéről készített fel-mérését (Legal Survey on Transparency [5]). Ez a vizsgálat tekintette át először Európában a villamosenergia-piac átláthatóságának helyzetét. A felmérés a legtöbb ország esetében kielégítő eredményt mutatott, de megállapítot-ták, hogy van még javítanivaló és néhány esetben törvényi korlátok is akadályozzák a szükséges információk nyilvá-nosságra hozatalát. Az egyes rendszerirányítók igyekeztek nagyobb átláthatóságot megteremteni a saját piacukon és ezzel teljesíteni a CMG előírásait. Ezen felül az ETSO létreho-zott egy internet alapú adat átláthatósági rendszert ETSOVis-ta [6], azzal a céllal, hogy legyen egy olyan központi hely, ahol összehangolt módon valósulhasson meg az európai rend-szerirányítók piaci vonatkozású adatainak cseréje és nyilvá-nosságra hozatala. 2008-ban az ETSOVista platform működését jelentősen ja-vították és ezzel egyidejűleg növelni lehetett az információ mennyiséget. Növekedett a rendszerben adatokat szolgálta-tó rendszerirányítók száma is.

A 2008. évi felmérés céljai:- Bemutatni valamennyi ETSO tag esetében a CMG és a GGB átláthatósági követelményeinek való megfelelést és az ezzel kapcsolatos gyakorlatot;- Összehasonlítani a CMG és a GGP-ben meghatározott köve-telményeket és áttekintést adni arról, hogy az egyes országok mennyiben felelnek meg ezeknek együttesen és külön-külön;- Rávilágítani bármely olyan jogi vagy bizalmassági korlátra, amely akadályozza az egyes rendszerirányítók saját piaci te-rületén az adatok cseréjét és nyilvánosságra hozatalát;- Az egyes rendszerirányítóknak lehetőséget adni arra, hogy megindokolják, miért nem teljesítenek bizonyos követelmé-nyeket, és mikorra gondolják, hogy ezek a jövőben majd tel-jesíthetőek lesznek.A felmérésben az ETSO valamennyi tag rendszerirányítója részt vett. Sikerült széleskörű áttekintést adni arról, hogy Európában hogyan valósították meg az átláthatóság kö-vetelményeit a rendszerirányítók és rámutatni azokra a te-rületekre, ahol még jogi és szervezeti akadályai vannak az adatok nyilvánosságra hozatalának. A felmérés egyik fontos feladata volt az is, hogy meghatároz-za, melyek azok az irányok és prioritások, amelyeket az ETSO-Vista továbbfejlesztéséhez a jövőben figyelembe kell venni.

A felmérésben a villamosenergia piac működéséhez szük-séges legfontosabb adatok rendelkezésre állását és nyilvá-nosságra hozhatóságát vizsgálták:1. Rendszerterhelés2. Hálózattervezés és beruházások3. Kapacitás számítások4. Kapacitás előrejelzés5. Hálózat üzemeltetés6. Kapacitás aukciók eredménye és a felhasználási adatok7. Termelés8. Határkeresztező kiegyenlítő energia piac

Az eredmény azt mutatja, hogy az országok valamivel job-ban megfelelnek a CMG-nek, mint az egyes adatok esetében szigorúbb és több adatot megkövetelő GGP-nek.

A felmérés a http://www.etso-net.org/upload/documents/ETSO Legal Survey on Transparency October 2008.pdf inter-net címen érhető el.

Az átláthatóságra (is) vonatkozó hivatkozások[1] Directive 2003/54/EC of the European Parliament and of the Council of 26 June 2003concerning common rules for the internal market in electricity and repealing Directive 96/92/EC.[2] Regulation EC/1228/2003, of the European Parliament and of the Council of 26 June 2003 onconditions for access to the network for cross-border exchanges in electricity.[3] Guidelines on the management and allocation of available transfer capacity of interconnectionsbetween national systems, Annex to Regulation (EC) No 1228/2003, 2006.[4] ERGEG, Guidelines of Good Practice on Information Management and Tran-sparency inElectricity Markets, August 2006.[5] ETSO, Transparency Legal Survey, Executive Summary, May 2007.[6] ETSOVista data platform http://www.etsovista.org/

Az európai villamosenergia-piac adatai

az ETSO felmérése az átláthatóság

jogi helyzetérőlKészült: 2008. május

Megjelent: 2008. október

Dr. Benkó BalázsfőmunkatársMAVIR Zrt. benko@mavir.hu

életművét. Liska József a mai fiataloknak is irányt mutatva a Műegyetem után külföldre ment és a karlsruhei egyetemen Arnold professzor mellett ismerte meg az elektrotechnika leg-újabb eredményeit, ezután viszont hazatért és itthon haszno-sította ismereteit, előbb az iparban, majd az egyetemen. Életét az elektrotechnika tudományának szentelte. 1949-ben a Villa-mosmérnöki Kar létrehozásának meghatározó személyisége és a kar első dékánja volt, ötkötetes „Villamos gépek” című műve generációk tankönyve lett.

Verebélÿ László életművéről ugyancsak egykori adjunktusa, utódja, a Műegyetem emeritus professzora, dr. Horváth Tibor beszélt. Liska professzorhoz hasonlóan Verebélÿ is külföldre ment ismereteit gyarapítani, előbb az Egyesült Államokban a Westighouse cégnél, majd Arnold professzornál, azért, hogy utána minél eredményesebben szolgálhassa hazáját. Műszaki alkotásai, a vasútvillamosítás, erőmű- és országos energiarend-szer-építés mellett számos egyéb tudományos munkával is foglalkozott. 16 éves korában már csillagászati megfigyeléseket végzett és azokról igényes tanulmányt készített. Időt és energi-át fordított a magyar tudósok emlékének ápolására, alkotásaik megismertetésére, helyet biztosítva a nemzetközi tudomány- és technikatörténetben. Ő hívta fel a figyelmet Jedlik Ányos már-már feledésbe merült találmányaira is.

Dr. Vajda István professzor, a BME Villamos Energetika Tanszékének vezetője Liska és Verebélÿ professzorok szellemi

tevékenységének mai folytatásá-ról, dr. Antal Ildikó, az Elektrotech-nikai Múzeum igazgatója pedig emlékük, alkotásaik megőrzéséről adott ismertetést. Az előadásokat a két professzor mellszobrának koszorúzása követte a villamoskari épület előcsarnokában. Dervarics Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke az egyesület ko-szorújának elhelyezésekor a két professzor egyesületi munkássá-gáról beszélt. Liska József 1919 és 1922 között az Elektrotechnika szerkesztője majd főszerkesztője, az egyesületnek 1922-től főtitkára, majd évtizedeken keresztül társel-nöke, 1961-től tiszteletbeli elnöke volt. Verebélÿ László 1935 és 1938

között az egyesület ügyvezető alelnöke, 1938-tól 1941-ig elnö-ke volt. Az emlékülés hivatalos programját a résztvevők kötetlen beszélgetése követte.

Dr. Jeszenszky SándorFotók: Tóth Éva

HírekHírekhírek

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 4

HírEK

Bensőséges hangulatú em-lékülésen emlékeztek meg a Műegyetem két kiváló profes-szoráról születésük 125. évfor-dulóján egykori tanítványaik, munkatársaik és a tudomány és a szakma mai képviselői 2008. november 25-én. Liska József (1883-1967) há-rom évtizedes ipari tervező munka után 1939-től lett a Műegyetem professzora, a

„Villamos gépek és mérések” tanszék vezetője, Verebélÿ Lász-lót (1883-1959) szintén jelentős ipari gyakorlat és kiemelkedő műszaki alkotások után nevezték ki 1929-ben műegyetemi ta-nárnak, a későbbi „Villamosművek” tanszék vezetőjének.

Az emlékülés gondolata a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottságában vetődött fel, ugyanakkor az egyesület Szakmai és Tudományos Bizottsága, a MTESZ Tech-nikatörténeti Bizottsága, az Elektrotechnikai Múzeum és a BME Villamos Energetika Tanszéke is feladatának, sőt kötelességé-nek érezte, hogy méltó módon emlékezzék meg az erősáramú villamosmérnök képzés két létrehozójáról. Munkásságukat a magyar tudomány legmagasabb fórumát jelentő Magyar Tudo-mányos Akadémia képviselője méltatta. Az ülés megszervezése a Villamos Energetika Tanszék érdeme.

Megnyitó beszédében az egykori tanítvány, dr. Jeszenszky Sándor, a MEE TTB elnöke emlékezett vissza tanítómestereire. Ő annak az 50 éve diplomázott, utolsó olyan évfolyamnak volt tag-ja, amelyet még a két nagy professzor tanított a Villamos gépek és a Villamos művek tantárgyakra. Mérnöki tapasztalatai alapján mondta el, hogy professzoraik olyan ismereteket adtak át nekik, amelyek fél évszázad alatt sem avultak el, hanem az azóta végbe-ment hihetetlen mértékű fejlődés, az új eredmények megértésé-hez biztos alapot adtak. Nem csak oktatói munkájukról beszélt, hanem emberi értékeikről is, amellyel példát mutattak, példaké-peivé váltak az életbe akkor kilépő fiatal mérnököknek.

A Magyar Tudományos Akadé-mia képviseletében dr. Gyulai József, az MTA Műszaki Tudomá-nyok Osztályának elnöke „Liska Jó-zsef és Verebélÿ László – az elmélet és gyakorlat összhangja” címen ar-ról az elhivatottságról szólt, amely mindkét professzorra jellemző volt. Nem csak műszaki ismeretekre, ha-nem leendő szakmájuk megbecsü-lésére, értékeinek megőrzésére is tanították hallgatóikat. Érdekes volt, hogy a fizikus végzettségű akadé-mikus milyen elismeréssel beszélt a mérnöki munkáról, a műszaki al-kotásokról, az elméleti eredmények gyakorlati hasznosításáról. Persze nem meglepő, hiszen az ő életműve is az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosításáról szól, ráadásul egyéb munkái mellett Műegyetemünk professzor emeritusa is.

Szintén egy professzor emeritus, Liska József egykori ad-junktusa, majd utódja, dr. retter Gyula méltatta professzora

Liska – Verebélÿ emlékülés a Műegyetemen

Liska József és Verebélÿ László megkoszorúzott szobrai

Dervarics Attila MEE elnök méltatta a professzorok egyesületi tevé-kenységét ( Dr. Vajda István, Dervarics Attila, Dr. Gyulai József, Dr. Berta István)

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 5

A Műszaki Egyetem nemes hagyománya, hogy neves profeszszorainak emlék-szobrot állít. 2008. dec. 19-én 10 óra-kor (a „D” épület földszinti csarnokában) Lévai András akadémikus, a Hőerőmű-vek Tanszék alapító pro-fesszor emlékszobrának ünnepélyes avatására ke-rült sor, a Gépészmérnöki Kar és az MTA Lévai And-rás Energetikai Alapítvány szervezésében.Lévai professzor a hábo-rú utáni hazai energetika

kimagasló egyénisége volt. Erdélyben született, Temesváron érettségizett és a Bécsi Műszaki Főiskolán szerzett gépészmér-nöki diplomát. Kitűnő professzorainak hatására egész szakmai élete az energetikához, közelebbről az energiatermeléshez kötődött. 1940-ben kiutasították Romániából. A csepeli Weiss Manfréd gyárban, mint az energiagazdálkodásért felelős mér-nök, korszerű és egyedi erőműfejlesztést hajtott végre, ami köz-ismertté tette a szakmában.

A háború után meghívták az újonnan szervezett Energia-ügyi Központba, majd 1950-ben kinevezték az Erőmű Ter-vező Iroda alapító igazgatójává, amely az egységes magyar villamos energia rendszer létrehozásában a generáltervezői feladatokat látta el. 1962-től 66-ig az energetikáért felelős nehézipari miniszterhelyettes, a Paksi Atomerőmű államközi szerződésének előkészítője.

Az ipar fejlődésével párhuzamosan a műegyetemi ener-getikai oktatást is fejleszteni kellett. Lévai András 1953-ban pályázat útján kinevezést nyert az újonnan alapított Hőerő-művek Tanszék élére. Ettől kezdve az élete kettős pályán haladt. A tanszéken kialakította a hőerőműves és az atom-energetikai oktatás alap- és határterületi tantárgyait. Kezde-ményezésére épült meg az Egyetem kis atomreaktora.

Az iparban és az oktatásban egyaránt mindenkor az or-szág, a közösség érdekeiért dolgozott. Szakmai felkészült-sége, szorgalma, emberi magatartása példa volt, mind a tanítványai, mind a munkatársai számára. Az energetikában kezdettől fogva szükségesnek tartotta, bevezette és alkal-mazta a rendszerszemléletet és a „népgazdasági szintű” gaz-daságossági vizsgálatokat. Ahogy később tisztelői említették: a hazai energetikában Ő az „igazodási pont”. Igazán büszke a Kossuth- és Széchenyi Díjára, és a professzorságára volt.

Nyugdíjas korában is aktívan odafigyelt a hazai energetika eseményeire, és 92 éves korában még meg-jelentette „A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája” c. dokumentum értékű könyvét. Gazdag és eredményes 95 évet élt.

A bensőséges eseményre nagyszámú tisztelők jelen-létében került sor. A szobor-avatásra az egyetem könyvtára emlékkiállítást is készített. Az ünnepség végén a hajdani munkatársak, kollégák és tisztelői koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület képviseletében Kovács András főtitkár fejezte ki tiszteletét az egyesület ko-szorújával.

Tóth Éva

Lévai András - emlékszobor avatás

Kovács András főtitkár a Lévai szobor előtt tiszteleg

Átadták a Gábor Dénes Díjakat a Parlamentben

Huszadik alkalommal adták át decem-ber 18-án a Parlamentben a Gábor Dé-nes-díjakat. A jubileumi díjátadáson ott voltak az alapításban résztvevő egykori miniszterek és államtitkárok is.„A díj különlegessége, hogy nem egy életművet, hanem az utóbbi öt év-ben végzett folyamatos kiemelkedő teljesítményt ismerik el vele” – mond-ta Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a díját-adást megelőző értékelő beszédében „A díjat olyanoknak ítélik oda” – foly-tatta a miniszter – „akik munkájuk során másokat is inspirálnak tudomá-

nyos, innovációs tevékenységre. Bár a tudomány kulcsszere-pet játszik a gazdaságban, hiába a legendás magyar kreativi-tás, hazánkban kevés újítás, szabadalom születik. Ezért fontos elismerni a kiemelkedő teljesítményeket. Évente 170 milliárd forintot osztunk szét különböző pályázati forrásokból, ezek az állami támogatások, és a pályáztatási rendszert egyszerűsít-

jük, hogy még több jó ötlet valósulhasson meg a szükséges források elnyerésével”.

„Az oktatáspolitika dolga, hogy a kötelező érettségi körébe visszahozzon legalább egy természettudományos tárgyat. Ne-künk tudósoknak, mérnököknek pedig az a teendőnk, hogy a társadalmi nyilvánosság és a média minden lehetséges csator-náját igénybe véve bemutassuk a reáltudományok szépségét, érdekességét, értékét, jövőjét és fontosságát” – hangsúlyozta

A jubileumi díjátadás helyszíne, a Parlament

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Aka-démia elnöke, aki úgy látja, hogy a termé-szettudományok perifériára szorultak az isko-lákban, amin véleményem szerint sürgősen változtatni kellene.

A természet közeli innováció a közös elem az idei Gábor Dénes-díjjal kitüntetettek munkájában – mondta a díjátadó-ünnep-ségen Jamrik Péter, a díjat alapító Novofer Zrt. vezérigazgatója. A Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotásért kuratóriuma 1989-ben ítélte oda először a magyar szár-mazású Nobel-díjas fizikus-feltalálóról, Gábor

Dénesről elnevezett díjat az innovációban elért sikerekért.A díjat idén heten kapták meg, többek között Apáthy István

villamos mérnök, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet fő-tanácsosa, az új gerációs Pille sugárzásmérő rendszer, az SPM plazmadetektor és a DIM pordetektor kifejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért. E berendezések sokoldalú felhaszná-lása növelte a magyar űreszköz fejlesztés tekintélyét.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 6

Dr. Kisbán Sándor építőmérnök, a CÉH Zrt. híd szakági fő-mérnöke, aki az első magyar ferdekábeles híd, a tavaly szept-emberben átadott Megyeri-híd tervezése, méretezése során végzett kiemelkedően innovatív tevékenységéért kapta a díjat

Vámos Zoltán villamosmérnök, a GE Hungary Zrt. Globális fényforrás fejlesztési igazgatója az energiatakarékos kör-nyezetbarát kompakt fénycsövek fejlesztésével foglalkozik. Többek között a szabadalmakkal fémjelzett mérnöki alkotó munkáját értékelték a Gábor Dénes díjjal.

Gábor Dénes elismerő oklevelet kapott Detrekői Ákos aka-démikus, egyetemi tanár, a Műegyetem korábbi rektora, aki munkássága során folyamatosan ügyködött a Gábor Dénes díj minél szélesebb körű elismertsége érdekében.

Végezetül átadták a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Polgári Beátának, aki a BME III. évfolyamos hall-gatója. Ezzel ösztönözve őt a Rezisztív szupravezetős zárlati áramkorlátozókban használható szupravezetők készítését és vizsgálatát tárgyaló tudományos diákköri munkájának további folytatására.

Kiss Árpád ny. főtanácsosA képek a szerző felvételei

Vámos Zoltán kitüntetett(GE Hungary Zrt.)

2008. december 2-án a Budapesti Műszaki Főiskolán került megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Német Elektrotechnikai Egyesület és a BMF rendezésében a „You are European” információs délután, melynek célja a hazai felsőoktatási intézményekben tanuló, főként villa-mosipari érdeklődésű hallgatók tájékoztatása az Erasmus program nyújtotta külföldi szemeszterhallgatásról, illetve a tanulmányok befejezése utáni hazai elhelyezkedési lehe-tőségekről nemzetközi vállalatoknál.

A rendezvényen a köszöntők után a cégek mutatták be, hogyan tekintenek a fiatal, külföldi tapasztalattal rendelkező új munkatársakra: az ELMŰ-ÉMÁSZ, a WAGO Hungária Kft.; az EFR, az E.ON és a büfét szponzoráló Mitsubishi - Meltrade Kft. Miután Dudás Mária a BMF- részéről ismertette az Erasmus programot, németországi és a BMF-ről Erasmus program ke-retében külföldön tanult diákok színesítették élményeikkel a délutánt. Jó lehetőség adódott a diákok, a cégek és az Eras-mus kapcsolattartó közötti informatív kapcsolatfelvételre is. Azaz adódott volna, ha lettek volna diákok.

A 18 szervező–előadóra (közülük négyen Németországból érkeztek) ugyanis 10 érdeklődő jutott, összesen. Mindez an-nak ellenére, hogy az időpont kiválasztásakor kikértük hallga-tói szervezetek véleményét, az eseményt nem vizsgaidőszak-ra és nem egész napra terveztük, mintegy 6000 példányos hírlevélben kinyomtatásra került, 4 levelező listára küldtük, hallgatóknak szóban jeleztük, plakátok kerültek kifüggesztés-re, Debrecenből az útiköltséget is állta volna az egyetem az utazó hallgatóknak… A hiba nyilván a szervezőkben van, mert a valóságban a többség „Really Hungarian”, akiknek nincsen le-hetőségük, akik nem tudnak bekapcsolódni Európába.

You are NOT European!

Dr. Kádár PéterBMF Villamosenergetikai Intézet tanárkadar.peter@kvk.bmf.hu

A Budapesti Műszaki Főiskolán 2008. november 25-én tar-tották a „Fogyasztói együttműködés a fenntartható villamos energia ellátásért” c. konferenciát.

A világ minden régiójában rohamosan növekszik a villamos-energia-fogyasztás, miközben az erőművi forrásoldal nehezen tud lépést tartani a szabályozatlan igények kiszolgálásában. A villamosenergia-rendszer üzeme szempontjából kedvező, ha a terhelésekben nincsenek nagy változások, az eszközök nincsenek „csúcsközeli” terhelési állapotban, a termelés előre tervezhető és lehetőleg optimalizálható. A passzív és aktív fo-gyasztást befolyásoló eszközök (DSM módszerek) igyekeznek rávenni a fogyasztókat a rendszer szempontjából műszakilag kedvezőbb fogyasztási szokásokra. Egy ilyen eszköz a hazánk-ban is régóta alkalmazott HangFrekvenciás KörVezérlés (HFKV), de számos további műszaki lehetőség is létezik. A konferenci-

III. BMF Energetikai Konferencia

án bemutatásra kerültek a DSM területen folyó kutatások - fej-lesztések, máshol alkalmazott megoldások.

A konferencia előtt áradásra került a Magyar Villamosenergia-rendszer Irányító Zrt. (MAVIR) támogatásával a BMF KVK Villa-mosenergetikai Intézetében felépített Tározós Vízerőmű Modell.

A Kandó Kálmán villamosmérnöki kar dékánjának és a Kör-nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető helyet-tesének köszöntője után hallhattunk a megújuló energiater-melésről, a szabályozható fogyasztók villamosenergia-rendszer üzemeltetői megítéléséről, majd a HKV rendszer jelenlegi hatá-sairól és az épülő RKV rendszerről.

Előadás hangzott el a fogyasztók együttműködési készsé-géről, a szolgáltatók jelenlegi kapcsolattartási gyakorlatáról, nagyfogyasztói- és önkormányzati energiagazdálkodásról. Megemlítésre került, hogy számos fogyasztó a társadalom peremén él, így az elmélet gyakorlattá váltása nem mindig könnyű feladat. Konkrét alkalmazási kérdések is ismertetésre kerültek, mint a napelemek hatása a fogyasztói karakteriszti-kára és a Smart Mérő és elosztott termelés kapcsolata.

EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyEsülEti élEt

Látogatás a GANZ Transelektro

Villamossági Zrt.-nélA GANZ TRANSELEKTRO VILLAMOSSÁGI Zrt. tápiószelei telep-helyét látogatta meg október 28-án a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály, valamint a Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezetének közel 30 fős küldöttsége.

Delegációnkat Kovács Levente úr telephelyvezető és Drop-pán Csaba úr szakszervezeti titkár fogadta. Bevezető, általá-nos ismertetésükben vázolták az idén 130 éves cég utóbbi években történt átalakulásait. Az iparág szakemberei jól is-merik a nagy múltú gyár tevékenységét. A Ganz Villamossá-gi Rt. és az Ansaldo vállalat közös vállalkozása 1991-ben jött létre, 2000-ben a Transelektro megvásárolta a cég többségi tulajdonjogát. A 2006-ban felszámolás előtt álló gyár tulaj-donjogát az indiai Avantha Group-hoz tartozó CROMPTON GREAVES vállalatcsoport (http://www.cglonline.com) vásá-rolta meg. (A Ganz Transelektro Villamossági Zrt. története, szervezete, tevékenysége, termékprofilja jól követhető a www.ganztrans.hu honlapon). A Lövőház utcai gyár fokoza-tosan költözött Tápiószelére a korszerű és megfelelő méretű telephelyére, ahol jelenleg 440 fő dolgozik, zömükben helyi lakosok. A vállalatnál a szolnoki telephelyen, valamint a Bu-dapesten a Máriássy utcai irodaházban dolgozókat is számol-va, összesen 720 fő dolgozik. A cég irányítása Budapesten működik, itt találhatók a fejlesztési és a kereskedelmi rész-leg, valamint a szükséges adminisztratív osztályok. A sokféle termékek alkatrészei, részegységei különböző beszállítóktól, kooperációs partnerektől (külföldről is) érkeznek, Tápiószelén főképpen a késztermékek szerelése és ellenőrzése történik. A cég termékeinek közel 95%-a külföldi vevők megrendelésére készül. Látogatásunk alkalmával három fő divízió szerelőcsar-nokát tekintettük meg.

sF6 gáz-szigetelésű tokozott kapcsolóberendezés-gyártás

A két fő alaptípus, a GAI 1 (névleges feszültség: 72,5 – 170 kV) és a GAI 3 (245 – 300 kV) előállítása főként egyedi megren-delésre történik. Igen látványosak a „hatalmas” – megsza-kítókból, szakaszolókból, karbantartási és gyorsműködésű kapcsolókból, áram- és feszültségváltókból, gyűjtősínekből, rugóerő-tárolós reteszelő szerkezetekből, SF6 kábel- és leve-gő végelzárókból és egyéb egységekből álló – kapcsolóbe-rendezések belső szerkezeti és burkolati elemei.

A Készülékgyárban jelenleg futó projektek gyártása nagy részben a legújabban kifejlesztett GT01 típusú kompakt be-rendezésekre koncentrálódik. Ez a termék háromfázisúan to-kozott, jóval kisebb helyigénnyel rendelkezik és árban, gyártá-si, előállítási időben kedvezőbb. A GT01 névleges feszültsége 145 kV. A gyár foglalkozik a régebbi (10-20-30 éve gyártott) Ganzos berendezések felújításával is, jelenleg a Paksi Atom-erőmű részére 400 kV-os megszakítók és hidraulikus hajtásuk nagykarbantartását végzi. A berendezések tokozottak, nyo-mástartó burkolatokon belül helyezkednek el az áramvezető részek. A burkolatok SF6 (kénhexafluorid) szigetelő gázzal vannak megtöltve. Minden csatlakozó, érintkező felület, kon-taktus ezüstözve van, a szerelés nagy odafigyelést és tiszta-ságot igényel. Minden egységet, megszakítót, szakaszolót,

földelőt, áramváltót, kábelátvezetőt, SF6-levegő átvezetőt, gyűjtősín elemet, stb. összeszerelés után kivákuumozzák, majd SF6 gáztöltés után a nagyfeszültségű próbatermükben bevizsgálják. A berendezések működtetéséhez szükséges motoros hajtások gyártása is itt történik. Újdonság a kompakt (GT01) berendezés rugóerő-tárolós megszakító hajtása.

A készséges és színvonalas bemutatást Czeróczki István technológiai vezető úrnak köszönjük.

transzformátor-gyártás

A Ganz Transelektro Villamossági Zrt. egy- és háromfázisú, olajszigetelésű transzformátorok tervezését és gyártását végzi szabadtéri és beltéri használatra, 600 MVA-ig terjedő teljesítmény- és 750 kV-ig terjedő feszültségtartományban

– olvasható a cég honlap-ján. A transzformátorgyártás 1997 őszén került Tápiósze-lére. Az alkatrészek, kivágott lemezek, sínek, huzalok, zo-máncozott és műgyanta-be-vonatú fonott huzalok, réte-gelt falemez és prespán szi-getelő alkatrészek javarészt külföldről (pl. Olaszország, Franciaország, Belgium, stb.) érkeznek. A tekercselés. és technológia többi folyama-ta a termékparaméterek fő tervezési irányelveinek (zár-lat- és túlfeszültségbizton-ság, túlterhelhetőség, zaj-szint, kis veszteség, hosszú termikus élettartam, stb.)

érvényesülését szolgálja. Az érdekes bemutatásért Csányi János MEO-vezető urat illeti a köszönet.

Október 15-én, a világban minden Crompton Greaves ér-dekeltségnél megtartott vállalati napon jelentette be Luspay Zoltán, a vállalat vezérigazgatója 11 db 750 kV teljesítményű, nagyfeszültségű transzformátorhoz kapcsolódó megrende-lés megérkezését, valamint az ehhez szükséges további fej-lesztési terveket. A vállalat újabb szellemi és fizikai munkaerő felvételét is előre jelzi a sikeresen elnyert, összesen 35 millió euró összértékű tenderhez kapcsolódóan.

Villamos forgógépek gyártása

A fő termékek, a kalickás és csúszógyűrűs indukciós mo-torok 400 – 1120 mm tengelymagasságig készülnek, de vállalkoznak hasonló méretű szinkrongépek gyártására és szervizelésére is. A motorok 90%-ban egyedi gyártásúak,

72,5 kV-os GIS kapcsolóberendezés Qatar „Al Bidda”

420 kV-os 250 MVA-es, kis zajszintű szabadtéritranszformátor

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 7

KIMARADT ÁLLÁSHIRDETES

a megrendelő által meg-határozott paraméterekkel készülnek. A saját tervezésű gépeik nagy része export. A gépek teljesítménytarto-mánya 200 – 8000 kW, fe-szültségtartománya 3 – 6 kV, a pólusszám-választék 2p – 16p, a védettségi fokozat IP 23 – IP 54-ig terjed. Víz-

szintes és függőleges tengelyelrendezés, nyitott levegő és levegő-víz hőcserélős hűtési mód a további jellemzők.

Hagyományos, egyben különleges kategóriát képeznek a vontatási (trakciós) motorok.

A szerelőműhelyben a technológia főbb folyamataiból a szolnoki telephelyről érkező sajtolt, előlakkozott leme-zekből történő álló- és forgórész-összerakást, a 220°C-ra felmelegített forgórésznek a tengelyre húzását, a négyszög keresztmetszetű rúdból készült Cu-tekercsek formázását, széthúzását, bandázsolását, szigetelését (poliészter gyantá-ba mártását), az álló- és forgórészek összeszerelését és sok egyéb érdekes műveletet tekintettünk meg. Külön meg kell itt említeni a nagy pontosságot követelő forgácsolást, ho-ronymarást és köszörülést.

A kiegyensúlyozás és a villamos próbaterem megtekinté-se látogatásunk végső „csemegéje” volt.

A szerelőműhelyi kalauzolásért Bohner Tamás művezető úrnak mondunk köszönetet.

Szakmai tapasztalatokkal gazdagodás, jó hangulatú együttlét – e megállapításokkal zártuk a látogatást. Vendég-látóinknak a ránk fordított figyelemért, időért és „jóltartásért” mondott köszönet mellé a pusztulófélben lévő iparágunk megmentéséért tett erőfeszítéseikhez sok sikert kívánunk.

Lieli GyörgyVillamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály

HR 760/3600 AC trakciós motor

Már szakmai élményekkel gazdagabban…

Országos Elnök-Titkári Tanácskozás – Pécs

2008. november 28-29-én Pécsett tartotta egyesületünk az éves gyakoriságú, hagyományos elnök-titkári tanácskozást. A program indításakor köszöntőikben Gelencsér Lajos helyi, és Dervarics Attila egyesületi elnökök célként jelölték meg, hogy vonjunk mérleget a megújulási programban eddig megtett útról, kölcsönösen tájékoztassuk egymást tevékeny-ségünkről, adjuk át tapasztalatainkat, osszuk meg gondjain-kat, és próbáljunk közösen fejlődési irányokat, megoldásokat találni.

Az első nagy blokkban a megújulási program témafele-lősei tájékoztatást adtak a feladatok és akciók megvalósu-lásáról, a további kilátásokról és teendőkről. A 10-15 perces beszámolók kitértek az eredmények mellett a nehézségekre is, de összességében erős pozitív elmozdulás tapasztalható több területen, különösen az egyesület gazdálkodásának

stabilizálása, a szakmai rendezvények színvonala és látogatottsága, a mé-dia- és külvilági kapcsolat, valamint a belső működést javító akciók terén.

Második nagy témakör-ként a tagnyilvántartás új programjának létrehozása, bevezetése, működtetése, és az eddig levonható ta-pasztalatok szolgáltak. Itt a résztvevők teljes részle-tességgel kitárgyalhatták a program szolgáltatásait, az átregisztrálás nehézségeit, az adatbázis-frissítés jelen-legi állását, és a taglétszám alakulására gyakorolt ha-tást.

Este Villányban a Polgár Pincészetben borkóstolós vacsorával zártuk a napot.

A finom falatok mellé Polgárné asszony alapos, érdekesen szórakoztató bor- és térségi sajátosságokat bemutató elő-adásai, és a kérdésekre adott válaszai színesítették hangula-tunkat.

A második napon a szakosztályok beszámolóit hallhattuk. Ezek között voltak olyanok, melyeknek dinamizmusa, szak-maisága, programjaik szervezettsége, és kapcsolataik révén példaértékűnek tekinthetők a többi szakosztály és a térségi szervezetek számára. Voltak szakosztályok, melyek átmeneti nehézségekkel küzdenek. Ezen nehézségek felszámolásához, a tagság és az egyesület közös érdekét szolgáló megoldások megtalálásához is közelebb vitt – reményeink szerint – a pécsi elnök-titkári találkozó.

Dervarics Attila és Gelencsér Lajos a “házigazda” köszönti az OET-t

Kovács András főtitkár beszámolót tart

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 8

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 2 9

vevők aktivitásáért, a tanácskozás házigazdáinak a lelkiisme-retes munkájukért és a szivélyes vendéglátásért.

A következő elnök-titkári találkozó megrendezését a MEE Paksi Szervezete kérte és kapta meg, így a vándorserleget a szervezet nevében Boa András vehette át.

Lejegyezte: Kovács GáborA MEE Pécsi Szervezetének titkára

Utolsó blokként 2009 szakmai programjaiba, gazdálkodási terveibe, lehetőségeibe és az egységes banki rendszer ter-vezett működési modelljének részleteibe tekintettünk be a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján.

A tanácskozás végén Dervarics Attila összeg-zésképpen hangsúlyozta, hogy vannak a megúju-lási programnak olyan feladatai, melyekben már most nagyon szép ered-ményeket értünk el. Van-nak nehezebb feladatok, melyeknél egy-egy kisebb elmozdulást is meg kell becsülni. A munkát tovább kell folytatni, mely mun-kánál csak köszönet illeti azon aktív tagjainkat, akik a feladatokban részt vál-lalnak magukra, és ezeket a sikeresen meg is oldják. Egyesületünk elnöke kö-szönetét fejezte ki a részt- Kovács Gábor titkári beszámolója

Vacsora a Polgár pincében

Az MVM Zrt. részesedést szerzett az ÉMÁSZ Nyrt.-ben

Boa András átveszi a Vándorserleget

2008. december 9-én a Magyar Villamos Művek Zrt. értesí-tette a Magyar Energia Hivatalt, valamint a Pénzügyi Szerve-zetek Állami Felügyeletét, hogy az elmúlt időszakban mint-egy 8,6 % részesedést szerzett az ÉMÁSZ Nyrt.-ben.

Ez év elején az MVM lehetőséget kapott az ELMŰ Nyrt. 10,54 %-os, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő részvénycso-mag megvásárlására, miután a legkedvezőbb ajánlatot tette a részvénycsomag értékesítésére. A jelen részvény vásárlás ezen folyamatba illeszthető akvizícióként értékelhető.

Az MVM Csoport 2008. november 7-i közgyűlésén elfoga-dott, módosított üzleti stratégia kiemelt célként jelöli meg a hazai tulajdonú cégcsoport számára, hogy a villamosenergia-ellátás teljes vertikumában vállaljon szerepet akvizíciók és befektetések révén. A stratégia kiemelt célterületként jelölte meg ezen belül a közvetlen fogyasztói értékesítést illetve a hazai energetikai befektetéseket.

Figyelemmel a jelenlegi tőzsdei ármozgásokra, valamint az áramszolgáltatói szektor kiemelkedően jó nyereségességére, a jelenlegi akvizíció kifejezetten kedvező lépés.

Az MVM már évek óta eredményesen működik együtt az RWE-EnBW konzorciummal, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt.-ben a többségi tulajdonos német befektetők mellett 25 %+1 szava-zat kisebbségi tulajdonnal rendelkezik. Hasonló tulajdonosi szerkezet jött létre az év eleji ELMŰ kisebbségi pakett meg-szerzését követően is.

MVM SajtóközleményDr. Bencze János

kitüntetésA szakma nevében a Magyar Távhőszolgáltatás Országos elnöksége Rácz Gézának, a Kecske-méti Termostar Hőszolgáltató Kft. igazgatójának kiemelkedő munkájáért, arany pecsétgyűrűt és Knuth Károly Szakmai Díjat adományozott.

Az elismeréshez szívből gratulálunk! Szerkesztőség

A VTT közgyűléseA Világítástechnikai Társaság megalakulása óta mindig decem-

berben tartotta meg az évbúcsúztatóval összekötött közgyűlé-sét. Bár a MEE szabályzatával összhangban az elnöki beszámolót jóváhagyó közgyűlés újabban a tavaszi időszakban kerül meg-rendezésre, a VTT elnöksége – a hagyományok folytatásaként – 2008. december 9-re időszakos közgyűlést hívott össze. A Világí-

tás Házában megtartott közgyűlés megkezdése előtt a megjelenteknek levetítették az őszi Lu-menV4 konferenciáról készült videofilmet.

A közgyűlést Néme-thné Vidovszky Ágnes levezető elnök nyitotta meg, üdvözölte a jelen-lévőket és ismertette a napirendet. Elmondta, hogy a MEE tagregiszt-rációját követően voltak

olyan tisztségviselők, akik a MEE valamely másik szervezeti egy-ségénél regisztrálták magukat, ezért az a VTT ellenőrző bizottsá-gát újra kell választani. Ismertette a jelölteket, majd a jelenlévők nyílt, egyhangú szavazással elfogadták a jelöltek listáját. Szeke-res Sándor és Tóth Zoltán személyében megválasztották a sza-vazatszedő bizottságot is. Ezután titkos szavazás következett az ellenőrző bizottság összetételéről.

Miközben a szavazatok összeszámlálása folyt, Nagy János, a VTT elnöke a következő napirendi pontra áttérve ismertette az elnökségnek azt a javaslatát, hogy a VTT csatlakozzon a sötét ég-bolt védelmére alakult nemzetközi szervezethez, az IDA-hoz (In-ternational Dark Sky Association). A szervezet bemutatására Kol-láth Zoltánt kérte fel, aki elmondta, hogy az IDA többek között a korszerű, környezetbarát világítási módok elterjesztését szorgal-

mazza világszerte. Szervezetek részére az éves tagsági díj 100 USD, aminek megfizetését egy elnökségi határozat értelmé-ben a VTT vállalja. A jelenlévők 1 tartózkodás mellett megsza-vazták a tagfelvételi kérelem benyújtását.

A következő napirendi pont a VTT díjainak átadása volt. A díjazottak laudációját a díjbi-zottság elnöke, Kulcsár Ferenc ismertette. A Világítástechnikai Társaságért végzett munka el-ismeréseként adományozható Pollich-díjat a LumenV4 konfe-

rencia előkészítésében végzett tevékenységéért Buczny Gregorz kapta, aki külföldi útja miatt nem tudott a díjátadáson részt ven-ni. A magyar világítástechnikáért végzett munka elismerésére alapított Gergely-Sziráki-díjat a hazai közvilágítás területén vég-zett sok évtizedes munkájáért Polgár Péter kapta meg, aki a díj átvételét követően köszönetet mondott az elismerésért.

A díjátadás után Tóth Zoltán ismertette a titkos szavazás ered-ményét: eszerint a jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat nélkül újraválasztották Major Gyulát az ellenőrző bizottság elnökének. Bizottsági tagként ismét megválasztották Schulcz Gábort, a bi-zottság új tagja Laky István lett.

Ezután a VTT vezetőségi tagjai számoltak be 2008-as munká-jukról, majd az egyéb kérdések között Nagy János tájékoztatást adott arról, hogy 2009-ben lesz 100 éves a budapesti villamos közvilágítás. Az esemény tiszteletére a minden évben májusban, valamely vidéki helyszínen megrendezett Közvilágítási Ankétot jövőre kivételesen Budapesten fogja a VTT megszervezni.

A közgyűlés hivatalos részének bezárása után a résztvevők ba-ráti beszélgetéssel fejezték be az estébe nyúló rendezvényt.

aa

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 3 0

2008. évi Gergely-Sziráki díjas Polgár Péter

Az energiahatékony világítástechnikai megoldásokra történő átállás gazdasági és ökológiai szempontból is előnyökkel jár: jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás és a széndio-xid kibocsátás valamint a költségek is, miközben az emberek általános közérzete is javítható.A Royal Philips Electronics (NYSE: PHG, AEX: PHI) 2008. de-cember 9-én jelentette be, hogy üdvözli az Európai Unió dön-tését, amelynek értelmében 2012-ig fokozatosan kivonják a hagyományos izzókat az EU-ban. Ez a döntés összhangban van a Philips 2006. december 7-én, Brüsszelben közzétett iparági felhívásával, amelyben – a klímaváltozás tükrében – az energiahatékony világítástechnikai megoldásokra történő áttérés felgyorsítására tett javaslatot.2007-ben Európában 1.8 milliárd darab hagyományos izzót értékesítettek, ezért az energiahatékony megoldásokra törté-nő átállásnak jelentős lesz a hatása. A fogyasztók komoly mér-tékben tudják csökkenteni az energiafelhasználást, miközben harcolnak a klímaváltozás ellen, csökkentve a széndioxid ki-bocsátást. A felhasználók akár 8-10 eurót is megtakaríthat-nak évente fényforráscserénként. Átlagosan körülbelül 20-30 fényforrás található egy lakásban, és a már rendelkezésre álló számos energiatakarékos megoldással, halogénlámpákkal,

LED alapú megoldásokkal a fogyasztók tökéletes környezetet teremthetnek otthonukban.A világítástechnikai ipar vezetőjeként a Philips továbbra is vezető szerepet tölt be az energiahatékony világítástechnikai megoldásokra történő áttérés felgyorsításának kezdeménye-zésében. Az otthonok mellett jelentős energiamegtakarítás érhető el az épületek és a közvilágítás területén is.

Változott a névSzeptember 9-én sajtótájékoztató keretében adta hírül a Roy-al Philips Electronics cég, hogy két termékcsalád gyártását kezdte meg Tamásiban. Mint ismeretes, itt működik a Massi-ve Hungária világítástechnikai termékeket gyártó cég, amely 2008. szeptemberétől, mint a Philips érdekkörébe tartozó egység üzemel a továbbiakban.A Philips 2007-ben vásárolta meg a Partners in Lighting In-ternational (PLI) vállalatot, amely olyan márkaneveiről ismert, mint pl. a Massive.2008. szeptemberétől – egyenlőre az eddigi termékstruktúra mellett – két termékcsaláddal bővül a gyártás: a „Dueta”-val és az „Europa2”-vel.A korszerű termékek gyártása erősíti az üzem és a környező beszállítói kör pozícióját és feltehetően további befektetőket vonz a gyár környékére és a régióba egyaránt.

Kovácsné Jáni Katalin

Energiahatékony világítástechnikai megoldások

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 3 1

lapszemleLapszemlelapszemlelapszemle

a Galileo műhold navigációs szignálgenerátora

Még ez év áprilisában startolt az európai szatellit navigációs rendszer Galileo GIOVE-B jelzésű műholdja a világűrbe. A mű-hold főfeladatához szükséges rendkívül igényes elektronikát, amellyel a navigációs szignálokat állítják elő a bécsi Austrian Aerospace fejlesztette ki. Az ábránkon látható a GIOVE-B na-

vigációs szignálgenerátora. Ez már a második ilyen egység, amelynek nemcsak az a felada-ta, hogy a Galileo rendszerhez szükséges átviteli frekvenciá-kat előállítsa, hanem teljesen új technológiák kipróbálása is.A GIOVE-B demonstrálja, hogy a legújabb technológiákkal kritikus körülmények között is

kisugározhatóak azok a szignálformák, amelyek a nemzetközi szabványoknak megfelelnek és amelyeket a jövőben alkal-mazott Galileo műholdaknak ki kell sugározniuk.Első alkalommal helyeztek el egy műhold fedélzetén a szignál-generátor mellé egy szuperpontos atomórát is, amely a leg-újabb MASER (Microwave Amplification by Stimulated Emis-sion of Radiation) elv alapján készült és az űrben eddig még nem használták. Ez tovább növeli a navigáció pontosságát.A Galileo független az amerikai GPS-től viszont jól kiegészíti azt. Különösen az európai hajó-, repülő-, vasút- és teherautó-forgalom számára fontos navigációs eszköz. A Galileóval né-hány méter pontosságú helymeghatározás érhető el. A rend-szer teljes kiépítése során 30 műhold fog átlagosan 23 000 km magasságban a föld körül keringeni. A rendszert az Euró-pai Világszervezet az ESA és az EU finanszírozza.

e&i heft 6. 2008

Szepessy Sándor

India modern erőműveket építIndia virágzó ipari régióiban naponta fordul elő a villamos-energia-rendszer összeomlása. Ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy évek óta 8%-kal, vagyis a duplájával növekszik az ipar kapacitása, mint a villamos energia előállításának nö-vekménye. A 800 milliós lakosság több mint feléhez nem jut el a villamos energia, legalábbis hivatalosan. Ez összefügg azzal is, hogy a rendkívül elavult hálózatokon a „hálózati veszteség”,

az áramlopás hatalmas. Ezeken az állapotokon akar az új ener-giaügyi minisztérium változtatni. Ehhez a háztartások és ipari létesítmények szabályos villamosenergia-ellátásán túl hozzá-tartozik a rendkívül rossz hatásfokú erőműpark modernizálása is. India jelenleg a világ ötödik legnagyobb CO2 szennyezője.

Minden ötödik erőművet 2012-ig modernizálni kell. Számos eu-rópai nagyvállalat, mint pl. a Siemens, Steag, E.ON Engineering már meg is kezdte a hatásfokjavító rekonstrukciós munkálato-kat. Indiában az erőművek összteljesítménye 124 000 MW. Eb-ből 83 000 MW hőerőmű (67%), 69 000 MW szénerőmű, a többi gázerőmű. A második legfontosabb energiaforrást a 26%-ot kitevő 32 MW vízerőművek képezik. 6000 MW, meglepően je-lentős a szélenergia és 3000 MW atomerőművekből származik. Rendkívül erőltetett menetben öt éven belül 40 000 MW új erő-művet terveznek Indiában építeni és 2030-ig további 500 000 MW! teljesítményű erőmű építése van tervbe véve. Az ipari államok energiapolitikával foglalkozó szerve, az IEA mindent elkövet, hogy tanácsainak megfelelően Indiában, de Kíná-ban is klímamegóvó kivitelben épüljenek az új erőművek. Ha ugyanis ez a két ország korszerűtlen, rossz hatásfokú szénerő-műveket építene a jövőben, ezzel a világklímát évtizedeken át megterhelné. Szerencsére úgy tűnik, hogy ennek India és Kína is tudatában van, és megfogadja a világszervezet tanácsait, sőt számos korszerű szénerőművet minimális CO2-kibocsátás-sal és jó hatásfokkal világhírű európai és amerikai vállalatokkal épített meg. Ábránkon a Siemens által Mumbai-tól 300 km-re északra megépült 1100 MW-os SUGEN erőmű látható.

VDI Nachrichten 17 Nov. 2007

Szepessy Sándor

Biomedical engineeringA Bécsi Műszaki Egyetemen 2008/09-ben kétéves új mester-kurzus indul biomedical engeneering címen. Ez a szakterület az alábbi 3 éves bachelor szintű előtanulmányokra épül: épí-tőmérnök, elektrotechnika, informatika, gépgyártás, mate-matika, fizika, kémia. A jól megalapozott tanulmányok után a hallgatók súlyponti szakterületek között választhatnak. Ezek

a következők: bioanyagok és bi-omechanika, komputeres bioló-gia, speciális orvosi fizika, általá-nos technikai rendszerek orvosi alkalmazása, szubminiatűr orvo-si eszközök és parányi robotok, nanoimplantátumok és szervek, automatizált művégtagok mo-dellezése, új orvosi mérőműsze-rek tervezése, szenzorok, szimu-

látorok új orvosi leképezési eljárások kifejlesztése. Az orvos-, mérnök- és biológiatudomány ugrásszerű fejlődése egyre inkább megköveteli a multidiszciplinaritást, a tudományok határterületeinek komplex ismeretét. Egy jól felszerelt kór-házban – lásd ábránkat – rengeteg műszaki felszerelés szük-séges. Ezek működtetéséhez és főleg továbbfejlesztéséhez mérnök specialistákra van egyre nagyobb igény.

e&i heft 6. 2008

Szepessy Sándor

Üvegházhatású gázok kibocsátási trendjeA mellékelt ábrát közölte amerikai testvérszervezetünk lapja a „Spectrum” 2008. januári száma. Az ábra felső részén (térkép) az látható, hogy 1990-2005. kö-zött Európában és Amerikában hogyan változott az üvegház-hatású gázok kibocsátása. Amíg az USA-ban és Kanadában összesen 17,1%-kal növekedett a kibocsátás (Kanada 25,3%, az USA 16,3%) addig Európában a kibocsátás 10,2%-kal csök-kent. Az ábra mutatja, a különböző régiók „hozzájárulását” a végső érték kialakulásához (Kelet-Európa 36,3%-kal csök-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 3 23 2

Az egyik ilyen szoftvercsomag a SAMURAIL (Software to Analyze and Maximize the Use of RAIL), amely különösen ha-tékony eszközt ad a komplex vasúti hálózat tervezői, és beru-házói kezébe, és egyben biztosítja a felépült rendszer állandó figyelemmel kísérését. Hasonló célú és hasonló eredményre vezető szoftvercso-mag, az ún. „TENSION” (Technum Electrical Network Simu-lation & operatION) rendszer, melyet egy másik kutató cso-port fejlesztett ki.A cikkek flamand és francia nyelven írottak, így kevesek szá-mára „hozzáférhetők”. Csak az összefoglalókban található an-gol nyelvű változat is.

„Revue E tijdschrift” 2008.

Bencze János

kent, Skandinávia 5,6%-kal csökkent, Nyugat-Európa 11,3%-kal csökkent, amíg Délnyugat-Európa kibocsátása 48,2%-kal, Délközép-Európa 8,2%-kal növelte kibocsátását). Az ábra alsó része (oszlopos diagram) a 2000-2005. közötti időszakról tájékoztat. A kék oszlopok mutatják, hogy Fran-ciaország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Németor-szág Cseh Köztársaság, Belgium, Egyesült Királyság és Dánia, 1,0%-tól 6%-ig csökkentette kibocsátását. USA, Írország és Szlovákia kibocsátása alig növekedett. Kanadától Luxembur-gig (növekvő sorrendben Magyarország, Portugália, Bulgária, Görögország, Olaszország, Lettország Szlovénia, Észtország Románia, Spanyolország, Ausztria, Litvánia, és a végén kiug-róan Luxemburgban) növekedés található

IEEE Spectrum 2008. január 60. old.

Dr. Bencze János

előtérben a villamos vontatásMár több alkalommal tájékoztattuk Kedves Olvasóinkat bel-ga testvérszervezetünk lapjában – a kimondhatatlan nevű „Revue E tijdschrift”-ben – megjelenő cikkekről. Egy-egy

lapszámot minden alka-lommal egy adott témá-nak szentelnek. Az augusztus-szeptember-októberi számnak a villamos vontatás a „főszereplője”.A cikkek arra az alapvető megállapításra épülnek, hogy az igény a vasúti szállításra, – beleértve a nemzetközi, a helyközi és a városi vasúti szállítást egyaránt – egyre inkább növekszik. Ennek oka a környezet védelme, az utak telítettsége, és a szállítási költségek minimalizálása. Tekintettel arra, hogy a vas-

út fejlesztésével kapcsolatos döntések anyagi konzekvenciái jelentősek. A pályaépítés, a hozzá csatlakozó villamos hálózat fejlesztés, valamint a vasúti szállításhoz (akár személy, akár te-her) szükségesek egyéb infrastrukturális fejlesztések, -éppen költséges voltuk miatt, - jelentős körültekintést igényelnek. A hivatkozott lapszám cikkei olyan szoftvercsomagok kifejlesz-tését ismertetik, amelyek hathatós segítséget nyújtanak a be-ruházóknak a fenti problémák minimalizálására.

In memoriam Harangozó JánosBaráti körben nagy aggodalommal kísértük figyelemmel Harangozó János egyre romló egészségi álla-potát, aki súlyos betegségben 73 éves korában 2008. december hó 19-én elhunyt.Reménykedtünk, hogy az erős szer-vezet legyőzi a gyilkos kórt, de saj-nos ez a remény szertefoszlott.1935. december hó 3-án született Miskolcon. A Bláthy Ottó Villamos-ipari Technikumot 1954-ben vé-gezte el. Közvetlenül érettségi után politikai okokból, koholt vádak alapján elítélték és egy dunántúli szénbányában raboskodott. Az ítélet következményeit élete végéig viselte.

1955. végén az ÉMÁSZ-nál vállalt munkát, ahol pályafutása során üzem-viteli, műszaki fejlesztési, szakszolgálati és beruházási feladatkörökben tevékenykedett. Kiváló ismerője volt a relévédelemnek, az automatikának és a túlfeszültség-védelemnek.1961-től szakszolgálati csoportvezető, később beruházási csoportvezető, majd beruházási osztályvezető és főosztályvezető-helyettes, végül 1985-től az 1992 ben történt nyugállományba vonulásáig főosztályvezető volt. Munkájával jelentősen hozzájárult az ÉMÁSZ területén végrehajtott háló-zati és alállomási fejlesztésekhez, korszerűsítésekhez, a modern technikai berendezések széleskörű alkalmazásához, üzembe helyezéséhez.1969-ben a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán üzemmérnöki diplomát szerzett.Munkáját számos alkalommal jutalmazták különböző kitüntetéssel. Többszörös kiváló dolgozó, bronz és arany fokozatú kiváló újító.1957-ben bekapcsolódott a Magyar Elektrotechnikai Egyesület mun-kájába is. Az 1963. és 1996. között eltelt 33 év során a Miskolci Területi Szervezet vezetőségének tagjaként aktívan munkálkodott. Hosszú időn keresztül volt szervező titkár, majd 1990. és 1993. között titkár. Kimagasló eredményeket mutatott fel a megbízásos munkák, a különböző nagyüze-mek, gyárak és bányák villamosenergia-gazdálkodásának felülvizsgálata területén. Eredményes szervezője volt a MTESZ keretében évenként lebo-nyolított Borsodi Műszaki és Közgazdasági Hetek programjának.Egyesületi munkáját Bláthy Díjjal, MEE Életpálya Díjjal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Pro Urbe és megyei MTESZ Díjjal ismerték el.Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkező egyéniség volt. Példamutató, fegyelmezett, segítőkész, udvarias magatartásával, kitűnő szakmai fel-készültségével, szorgalmával kivívta munkatársainak, beosztottainak és feletteseinek tiszteletét, elismerését. Nyugdíjba vonulása után tovább kamatoztatta a szakmában szerzett ta-pasztalatait, Kft. keretében, egyéni vállalkozóként még számtalan jelentős villamos létesítmény megvalósításának eredményes résztvevője volt.Kedves János barátunk, fájó szívvel búcsúzunk. Nyugodj békében. Emlékedet szívünkben őrizzük. Reichardt Sándor ÉMÁSZ nyugalmazott üzemigazgatója

AKTUÁLIS / TIMELESS

Dr. Rejtő Ferenc: Feladatok az EMC körül .............................................2008/02 Dr. Ferenc Rejtő: Tasks about EMC.

Tézis jellegű vélemények és megállapítások H/4858. számú a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló OGY javaslatról ..........................................................2008/03Opinions and statements about planned decision of Hungarian Parliament: „The hungarian Energy Policy 2007-2020”

Dr. Bencze János: Kereszttűzben az MVM .............................................2008/05Dr. János Bencze: How about the future of the Hungarian Power Companies Ltd (MVM)

Zarándy Pál: Merre tovább MVM? ............................................................2008/05Pál Zarándy: Where to go MVM?

Kerényi A. Ödön: EU villamosenergia-stratégiai viták ......................2008/05Ödön A. Kerényi: Discussions in the EU about the strategy of Electric Power Industries

Ruthner György: Gondolatok a villamos energetikáról ...................2008/06György Ruthner: Thoughts about the electricity

Dr. Bencze János: Az európai villamos energiaipar rendszerirányítói új társulás létrehozását határozták el ............. 2008/07-08Dr. János Bencze: The European System Operators decided to establish a new Association

Somorjai Lajos: Az új nemzetközi szabványok hazai bevezetése a háztartási és hasonló célú csatlakozó-szerelvények területén ............................................................................ 2008/07-08Lajos Somorjai: Publication of the new international standards as Hungarian standards concerning the plugs and socket-outlets for household and similar purposes

Haddad Richárd: Smart meteringről közérthetően ..........................2008/12Richard Haddad: Smart Metering – easy to understand

Fehér György: FAM Bizottság Állásfoglalása a szigetelő karú, kosaras gépkocsi vizsgálatairól ...................................................................2008/12György Fehér: FAM (Working Under High Voltage) Committee statement about the test of the isolated arm basket car

AUTomATIZÁLÁS / AUTOMATION

Beke András – Konkoly László: Tapasztalatok az EPLAN Electric P8 tervezőrendszerrel .....................................................................................2008/02András Beke – László Konkoly: Experiences with the planning system Type EPLAN Electric P8

Szabó István: Adatgyűjtők kommunikációs módszerei a központi számítógéppel ..................................................................... 2008/07-08István Szabó: Communication methods of data acquisitions with the central computer

ENERGETIKA / ENERGETICS

Laboncz Szilvia – Németh Bálint – Csépes Gusztáv Korrozív kén a transzformátor szigetelésben .................................. 2008/07-08Szilvia Laboncz – Bálint Németh – Gusztáv Csépes Corrosive sulphur in transformers insulation

Dr. Szebeni mária – Bocsi Ildikó: Korrozív kén vizsgálati eredményeinek összefoglalása transzformátor olajokban 2 év anyagában ................................................................................................2008/10Dr. Szebeni Mária – Ildikó Bocsi: Summary of the results of a two-year investigation of corrosiv sulphur in transformer oils

Kovács Gábor – Tóth Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás Hazai és nemzetközi hálózatfejlesztések uniós támogatással ......2008/10Gábor Kovács – Ilona Tóth – György Császár – Tamás KőszegiHungarian and international transmission network developments with the support of the EU

Dr. Bencze János: A Magyar Villamosenergia-rendszer (VER)2007. évi statisztikai adatai” ..............................................................2008/10Dr. János Bencze: The Statistical data of the Hungarian Electric Energy System in 2007

Kiss Péter – Dr. Dán András: A vasúti hálózatok hibrid felharmonikus szűrésének modellezése a frekvencia/idő tartománybeli szimuláció módszerével ..................................................2008/11Péter Kiss – Dr. András Dán: Modeling and Calculating the Hybrid Harmonic Filtering of the High Power Traction Using the Double Domain Simulation Method

ENERGIA / ENERGY

marosán István: Energia és környezet – Földfelszín alatti rendszerek ..........................................................................................................2008/01István Marosán: Energy and Environment – below-ground-level systems

Kohári Zalán: A lendkerekes energiatárolás lehetõségei .................2008/01Zalán Kohári: Possibilities of flywheel energy storages

Dr. Dékány László – Király István: Megépült az ország első 120/10 kV-os földalatti villamos alállomása ...........................................2008/02Dr. László Dékány – István Király: The first 120/20kV underground substation of Hungary has been successfully completed

Dr. Krómer István: XXI.századi kihívások a villamos energiarendszerek működésével szemben ..........................................................2008/03Dr. István Krómer: 21st century’s challanges for the electricity grid operation

Dr. Nemcsics Ákos – Gröller György – Dr. Turmezei PéterA polimer alapú napelemek .........................................................................2008/06Ákos Nemcsics – György Gröller – Dr. Péter Turmezei The polymer-based solar cells

Dr. Bencze János: A „Harmadik energiacsomag” ......................... 2008/07-08Dr. János Bencze: The „Third Energy Package”

Decsi Tamás – Dr. Dán András: A metszékáramlások előrejelzésének helyzete Magyarországon .............................................2008/09Tamás Decsi – Dr. András Dán: State of the art of the Hungarian cross-border power-flow forecasting

Komlós Ferenc: Gondolatok a hőszivattyú kedvezményes tarifájáról ...........................................................................................................2008/09Ferenc Komlós: Idea of a Preferential Tariff of Heat Pumps

Dr. Dán András – orlay Imre: Háztartási méretű kiserőművek szerepe a jövő energia ellátásában ...........................................................2008/10Dr. András Dán – Imre Orlay: The role of household-size small power plants in the energy supply of the future

Cselkó Richárd: Részleges kisülések vizsgálata kisfeszültségű kábelekben ........................................................................................................2008/11Richárd Cselkó: Partial discharge measurements in low-voltage cables

Inczédy György – Bocsi Gábor Környezetbarát napelemes energiaellátás .............................................2008/11György Inczédy – Gábor Bocsi: Environment – friendly solar energy

Kerényi A. Ödön: A dunai vízlépcsők és Magyarország ...................2008/11Ödön A. Kerényi: Dams on the Danube and Hungary

Dr. Hunyár mátyás – Dr. Veszprémi Károly Szélerőműparkok hatásos teljesítményének szabályozása .............2008/12Dr. Mátyás Hunyár – Dr. Károly Veszprémi Effctieve power control of wind-parks

méRéSTECHNIKA / MEASUREMENT TECHNICS

Reményi Tibor: Négyzetes vagy lineáris?...............................................2008/06Tibor Reményi: Quadratic or linear?

Györe Attila: Szupravezetős zárlatiáram-korlátozók és szupravezetős önkorlátozó transzformátor tesztelése a felhasznált szupravezető gyűrű szempontjából ..............................2008/09Attila Györe: Superconducting Fault Current Limiters and Tests of the Self-Limiting Transformer Aspect of Superconducting Ring

SZAKmAI ELőíRÁSoK / PROFESSIONAL RULES

Arató Csaba: Miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről .............................................................................................2008/12Csaba Arató: Ministerial rules about the safety requirements of the machines

TUDomÁNY / KNOwLEDGE

Dr. Koller László – Novák Balázs – Dr.Tevan György:Áramkiszorítás és melegedés zárlati áramimpulzusok hatására – a Joule-integrál alkalmazásának kritikája .........................2008/03Dr.László Koller – Balázs Novák – Dr.György Tevan:Current displacement and heating caused by short- circuit current impulses – The critique of the Joule integral’s use

Balogh Attila – Varjasi István: Hatásfoknövelő irányítás hálózatra kapcsolt fotovillamos konverterekhez .................................2008/05 Attila Balogh – István Varjasi: Efficiency Increasing Method for Grid Connected PV Converters

Dr. Farkas András István – Dr. V. Nagy éva: A rendszerszintű terhelés sztochasztikus folyamatként való értelmezése ....................2008/05Dr. István András Farkas – Dr. Éva V. Nagy: Description of the system load as a stochastic process

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 3 3

Szakmai publikációk ’2008 Edited publications ’2008

Dr. Fazekas András István – Dr. V. Nagy éva: A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásfüggvényének származtatása a terhelési tartamdiagramból ......................................................................2008/06Dr. István András Fazekas – Dr. Éva V. Nagy: Deduction of the cumulative distribution function of customers’ demand fromthe system’s load duration curve

Dr. Bürger László – Sulyok Zoltán – Dr. Sebestyén GézaA hálózatfejlesztés tervezésének új eszköze; sztochasztikusload-flow kifejlesztése és használatba vétele a MAVIR RTO-n .....................................................................................2008/06Dr. László Bürger – Zoltán Sulyok – Dr. Géza Sebestyén: New tools to plan electrical networks to develop and use the stochastically load flow at MAVIR*

Dr. Schmidt István – Dr. Veszprémi Károly Áramvektor szabályozások .................................................................. 2008/07-08Dr. István Schmidt – Dr.Károly VeszprémiUsing Current Vector Control Methods

VILÁGíTÁSTECHNIKA / LIGHTNING TECHNICS

Dr. Tóth András György: A világítási termékek energia-hatékonyságának szabályozása az Európai Unióban ..........................2008/04Dr. György András Tóth: The Energy-efficiency Control of Lighting-technics Products in the European Union

Dr. Böröczki ÁgostonKerámia kisülő csöves fémhalogénlámpák .............................................2008/04Dr. Ágoston Böröczki: Ceramic Metal Halide Lamps

Dr. Szeghy GyulaAz energiahatékony világítás felsőfoka: T5 Watt-Miser típusú egyenes fénycsövek ...........................................................................2008/04Dr. Gyula Szeghy: The Highest Level Energy Efficiency Lighting: T5 Watt-Miser type fluorescence light

Schmidt Gábor: A kompakt fénycső, mint az izzólámpa környezetbarát helyettesítője ......................................................................2008/04Gábor Schmidt: Compact fluorescent lamp, as a environment-friendly replacement for incandescent lamps

Szekeres SándorBuda-hegyvidéki Evangélikus templom világítása ..............................2008/04Sándor Szekeres The lighting of the Lutheran Church in the Buda-hegyvidék

Dr. Schanda János: A fotometria és színmérés új utakon ................2008/04Dr. János Schanda: Photometry and colorimetry on new ways

Detrich Bertalan: A Goniofotometrálás korszerűsítése a Budapesti Műszaki Főiskolán ....................................................................2008/04Bertalan Detrich: The modernization of the goniophotometrical measurement at the Budapest Tech”

Dr. Székács György – Juhász Andor: A GE Optikai Laboratóriumában működő Radiant Imaging közeltéri (near-field) goniométer bemutatása .........................................................2008/04Dr. György Székács – Andor Juhász: Presentation of Radiant Imaging (near-field) goniometer operating at Optical Laboratory of GE Hungary Zrt.

Déri Tamás: Energiatakarékos és környezetbarát vasútvilágítás ...2008/04Tamás Déri: Energy efficient and Environmental Friend Lighting at the Railway Stations

moldován Péter – Artner Attila: EUROPIC 9 Megjelent a világítástervező program újabb változata (X) ....................................2008/04Péter Moldován – Attila Artner: EUROPIC 9 the newest version of the Light-design Computer Program (X)

Gaál János: Új DALI világítás szabályzó eszközök az OSRAM kínálatában (X) .............................................................................2008/04 János Gaál: New „DALI” Lighting Control elements in the Offer of OSRAM (X)

Dr. Böröczki Ágoston: Gépjármű kisülőlámpák, a közlekedésbiztonság korszerű segédeszközei ...................................2008/05Dr. Ágoston Börönczki: Discharge automotive lamps, modern lighting devices to improve road safety conditions

Budai Béla – Dr.Takács György: Régebbi kábelkötési technológiából eredő érintésvédelmi problémák a közvilágítási hálózatokon ..........................................................................2008/05Béla Budai – Dr. GyörgyTakács: Some Problem with the Electric Shock Protection on the Public Lightning Network because of the old Cable Joints

makai László: Váltakozó feszültségű üzemeltetés hatásainak vizsgálata halogén autólámpáknál .....................................2008/06László Makai: Examination of the Alternating Voltage Operation on Halogen Automotive Lamps

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 1 3 4

Szekeres Sándor: Beszámoló a XXXIX. Közvilágítási Ankétról .......2008/06 Sándor Szekeres: Reporting on the XXXIX. Public Lighting Workshop

Katona Gábor – Dr. Székács György: Fényáram-mérési megfontolások etalon autólámpák mérésekor ...................................2008/09Gábor Katona – Dr. György Székács: Considerations about the luminous flux measurements in the case of automotive lamps

Horváth Gábor: Kereskedelmi létesítmények belső téri világításának tervezése ..............................................................2008/10Gábor Horváth: “Designing methods in the area of retail lighting”

Gacs Sándor: Licht 2008 ..............................................................................2008/10Sándor Gacs: Licht 2008

Szőnyi László: Színhőmérséklet tartomány kiterjesztése villamos teljesítmény mérésével ................................................................2008/12László Szőnyi: Expanding the region of colour temperature based on electric power measurement

VILLAmoS BERENDEZéSEK / ELECTRICAL APPLIENCES

Heckl Tamás: 25.8 kV-os vákumoltócsöves integrált-megszakító-földelőszakaszoló tervezése ................................................2008/02Tamás Heckl: Design of 25,8 kV integrated vacuum switchgear (ES/DS/CB)

Varga Balázs: Középfeszültségü sűrített száraz levegő-szigetelésű kapcsoló berendezés tervezése ...........................................2008/02Balázs Varga: Designing of compressed dry air insulated medium voltage switchgear

Ács György: Turbógenerátorok üzemeltetése növelt hatásos teljesítményen a Paksi Atomerőműben ........................... 2008/07-08György Ács: Operation of generators on the increased power in NPP Paks

Dr. mihálkovics Tibor – Somogyi Gábor: Középfeszültségű vákuummegszakítók zárlati megszakítási vizsgálatai az Infoware Zárlati Próbaállomás szintetikus vizsgálati áramkörében ....................................................................................................2008/09Dr. Tibor Mihálkovics – Gábor Somogyi: Short-circuit current tests of vacuum circuit-breakers in the synthetic test circuit of Infoware HPL.

VéDELmEK / PROTECTIONS

Fehér Zoltán: Villám- és túlfeszültség-védett fogyasztásmérõk a 2008–tól érvényes uniós elvárások szerint .........................................2008/09Zoltán Fehér: Lightning and overvoltage protected energy meters according to EU’s 2008 expectations

Kruppa Attila: Pro és kontra: Az új villámvédelmi szabvány ...........2008/03Attila Kruppa: Pro at Contra: The new Standard of lighting protection

Kruppa Attila: Gyakorlati útmutatás a biztonságtechnikai előírások teljesítéséhez ..................................................................................2008/03Attila Kruppa: Practical ways to fulfil the safety regulations

Dr. Horváth Tibor: Villámcsapástól megsérült kábelhíd Görögországban ...............................................................................................2008/03Dr. Tibor Horváth: Lightning stroke damaged a cable-bridge in Greece

FAM Bizottság: A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye ........................................................................................................2008/03Working on High Voltage Wires Statement of the Committee

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Éritésvédelmi Munkabizottság ülése ......................................................................2008/03, 05, 11Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection

Arató Csaba: Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról ...................2008/05Csaba Arató: About the new Fire protection rules

Dr. Fodor István – Tóth PéternéVillámvédelemi konferencia .........................................................................2008/05Dr.István Fodor – Mrs. Éva TóthConference on Electric Lightning Protection

Arató Csaba: Szakképesítési követelmény-változás az új OTSZ-szel kapcsolatban .......................................................................2008/06Csaba Arató: Changing the requirements about the qualification of OTSZ (Hungarian Fire Protection Rules)

Dr. Rejtő Ferenc: Zavarvédelem vagy valami más? I-II ...............2008/10, 11Dr. Ferenc Rejtő: Disturbance protection or any other thing? I-II.

Kruppa Attila: Villámvédelem új alapokon I-II. rész ..................................................2008/10, 11Attila Kruppa: Lightning protection based on new standard Part.I-II.

parnformatikarányítástechnika

Az ipari automatizálásn e m z e t k ö z is zakk iá l l í t ása

Magyarregula

2009

A rendezvénnyel kapcsolatos

további információ

a szervezô

CONGRESS KFT-nél:

1026 Budapest,

Szilágyi E. fasor 79.

Tel.: 212-0056,

Fax: 356-6581

magyarregula@congress.hu

www.congress.hu

2009. március 24-27.Budapest, SYMA Rendezvény-csarnok

MR_Hirdetések_09.qxd 11/17/08 9:42 AM Page 1