Ó Szent István dicsértessél Tajekoztato 2006_1.pdf · 2007. 9. 17. · mányõrzõ Egyesület és az Isaszegi Szent Márton Hagyományõrzõ Lovas Egyesület lovasai között,

XXV. évfolyam, 1. szám Budapest, 2006. augusztus

Ó Szent István dicsértessél...

(Moldvai csángó ének)

Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!

De fõkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!

Kérünk, mint Apostolunkat és az elsõ Királyunkat!

Szent István nézz Mennybõl le a szép magyar népedre!

Boldogságos Szûzanyánknak, mint magyarok Asszonyának

Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!



Azért is hálaadással, ünnepélyes vigassággal

Mi együtt örvendezünk szívünkbõl emlékezünk!



2 VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 2006/1.

Kiadja:Vitézi Rend

Felelõs kiadó:v. Mohai Péter

Vitézi TájékoztatóSzerkesztõsége

Postacím:1399 Budapest, Pf. 694/123

e-mail: [email protected]

Honlap címe:www.vitezirend.hu

v

Tartalom:

MEGEMLÉKEZÉSEK. . . . . . . . . . . 3A T. V. R részvétele Gödöllõn! . . . . 5Himnusz-szobor avatása . . . . . . . . . . 6A Szent László Lovagrend. . . . . . . . . 7Antall-ünnepség. . . . . . . . . . . . . . . . . 8Eskütétele a Szent Koronára. . . . . . . 9Trianon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10ESEMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Gergely atya kitüntetése . . . . . . . . . 11Emlékezés 60 év távlatából . . . . . . . 13Csíksomlyói búcsú . . . . . . . . . . . . . . 14Vitézavatás Erdélyben . . . . . . . . . . . 16„Tiszteletbeli Székely”. . . . . . . . . . . 17Budai állománygyûlés . . . . . . . . . . . 17A kommunizmus halálos sebe. . . . . 18Híven, becsülettel, vitézül!. . . . . . . . 23Vitézi eskütételek. . . . . . . . . . . . . . . 26RENDEZVÉNYEK . . . . . . . . . . . . 31Barokk bál a barokk városban. . . . . 31Vitézi Bál. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32LEVELEZÉSI ROVAT . . . . . . . . . 34Könyvajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35A HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK... . 37Nagyboldogasszony ünnepe. . . . . . . 39

Ah, hol vagy magyarokTündöklõ csillaga?

Ah, hol vagy magyarokTündöklõ csillaga?Ki voltál valahaOrszágunk istápja!

Hol vagy, István király?Téged magyar kíván,Gyászos öltözetbenTeelõtted sírván.

Rólad emlékezvénCsordulnak könnyei,Nem szûnnek iszonyúSírástól szemei.

Lankadnak szüntelenVitézlõ kezei,Búval harmatoznakSzomorú mezei.

Virágos kert valaHíres Pannónia,Mely kertet öntözéHíven Szûz Mária.

Kertésze e kertnekIstván király vala,BehomályosodottÖrvendetes napja.

Elõtted könyörgünkBús magyar fiaid,Hozzád fohászkodunkÁrva menedékid.

Tekints, István király,Szomorú hazádra,Fordítsd szemeidetRégi országodra.Reménységünk vagyonBenned s Máriában,Mint magyar hazánknakHív királynéjában.

Még éltedben minketEnnek ajánlottálÉs szent koronáddalEgyütt feláldoztál.

17. századi egyházi ének / Dõri kéziratos (1763.)A „Boldogasszony anyánk” kezdetû himnusszal eygütt a legszebb egyházi

énekeink közé tartozik. Valahányszor a magyarság szorongatott helyzetbenvolt, bûnbánó lélekkel fordult Szûz Máriához és Szent Istvánhoz.

LAPZÁRTAKövetkezõ számunk lapzártája:

2006. szeptember 15.Kérjük, szíveskedjenek ezt a

határidõt minden körülményekközött betartani!

Megértésüket köszönjük.

2006/1. VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 3

MEG

EMLÉ

KEZÉ

SEKMEGEMLÉKEZÉSEK

A Don-kanyarNemzet-tragédiánk 1943. január 12–14.

A Királyhágómelléki Egyház-kerület püspöke, fõtiszteletû TõkésLászló tartotta a megemlékezõ is-tentiszteletet, s mondta el a ma-gyarságért, a magyarokért meg-emlékezõ beszédét.

„...Távol a hazától, a biztospartoktól, örvénylõ szelek, téliviharok közepette, puskára fa-gyott kezekkel, irányvesztetten,teljesen kilátástalan küzdelmetfolytattak – immár nem a gyõze-lemért, hanem a puszta túlélé-sért... ott pusztultak százezrek...és oda a nemzet színe-virága. Snemhogy gyõzni, de megmarad-ni sem lehetett...

„...A biztos halálba vezényel-ték õket. Akik ezt elrendelték,nem engedelmeskedtek Istenszavának. Aki hajóra száll, az tájékozódjon mindenekelõttIsten akarata felõl és ne induljon céltalanul téves, vesztesútra. ...minden reménységük elvétetett életben maradá-suk felõl; reménytelen helyzetbe kerültek a Don-kanyar-ban küzdõk... És mennyi reménytelenség árnyékolja betörténelmünket! A hajózás metafóráját használva, könnyûbelátnunk, hányszor kerültünk a történelem viharaiba,hogy nemzetünk, országunk ingatag hajója milyen vesze-delmes idõkön és viharokon haladt által. Gondoljunk Tri-anonra! Hogyan törött szét országunk hajója, hullott dara-bokra a történelmi veszteségek folytán...

„Don-kanyar – Trianon ugyanolyan hajótöréseit jelen-tik történelmünknek, mint ahogy településeink, egy-egyváros, vagy falu pusztulása történelmünk viharaiban....Olyan vértelen demográfiai katasztrófa fenyeget ben-nünket, mely túltesz a tatárjárások éstörök-dúlások pusztításain, vagyakár a világháborúk pusztításain.

A II. világháborúban, példánakokáért, összesen mintegy egymillió-ra tehetõ nemzetünk vesztesége.Gondoljuk el, hogy a ‘90-es évektõlmintegy 15 év alatt már több, mintegymillióval kevesbedett meg nem-zetünk a Kárpát-medencében! Ezsem kevésbé veszélyes történelmihelyzet, mint amazok, sõt annál ve-szélyesebb: mert nem láthatóak aveszélyek jelei, de a végeredményükmégis ugyanaz. Örvénylõ idõben és

fuldokló helyzetekben szól hoz-zánk Isten üzenete: ...mikor ke-vés erõnk is elszáll, még Góliátkihívásaitól sem szabad megret-tennünk, mert akkor eleve vere-ségre vagyunk ítélve, s lefegyve-rez bennünket a félelem és ria-dalom. Ezért itt, a hajón is, aholmár bedobtak minden terhet avízbe, ahol már együtt reszket-nek a foglyok és a fogva tartók, alegénység és az utasok; ahol mára fejvesztettség jelei mutatkoz-nak és mindenki lemondott azéletben maradásról; ebben asorshelyzetben is megszólít ben-nünket az Isten igéje: „Ne félje-tek! Nem vész el, csak a hajó.”...és Istenre tekintve keressük akiutat, mert itt irányfény kell!

És iránytût ad a kezünkbe Isten igéje, hogy tájékozódnitudjunk. A legveszedelmesebb helyzetekben, viharokbanis egyaránt: ez az iránytû maga az ige, maga a hit. ...nem-csak a körülményeken múlik, hogy mi lesz velünk, hanemazon is, hogy milyen emberek, milyen közösségek, milyengyülekezetek vagyunk: milyen nemzet vagyunk! Mert agyengék elhullanak a legelsõ próbatétel súlya alatt, de azerõsek megedzõdnek a legnehezebb körülmények köze-pette is. Így aztán nem csak arra kell gondolnunk, hogymilyen viharok dúlnak hajónk körül, vagy a nemzetköziéletben, hanem mi, európaiak, mi magyarok, mennyirevagyunk felvértezve ezen körülmények elhordozására, atúlélésre és a menekülésre! Van-e bennünk kellõ ellenál-lás, bátorság kockázatvállalásra, és áldozathozatalra valókészség. Mert ha van, akkor minden esélyünk megvan

szerencsésen partot érni. Vajonmegvan-e lelki hitbeli immunitá-sunk, erõnlétünk, ellenálló képes-ségünk, mely állja az idõk viharaités a helyzetek próbatételeit?... a hí-võ nemzet állja az idõ próbáját, a hi-tevesztett nép tovább pusztul. Nemindig a körülményeket okoljuk,ne mindig a helyzetre panaszkod-junk! Próbáljunk erõt venni magun-kon, felül-emelkedni helyzetünkön,Istenben bízva túlnézni a körülmé-nyeken! És ebben a törekvésünk-ben mindenek felett azt tudatosíta-ni, hogy velünk van az Isten.

MEGEM

LÉKEZÉSEK

1943. január: a doni hõsökre emlékeztünkAzok közül, akik részesei voltak a

szörnyû mészárlásnak és túlélõkénthazajöttek, már csak hírmondók van-nak. Felnõtt két nemzedék, amely aziskolában nem tanult e történelmiidõszakról. Feledésbe is merült jó-részt a II. világháború véráldozatai-nak emléke.

Magyarország Történeti Kronoló-giája is csak foghíjasan említi a tragé-diát, amely nemzeti is, családi is. Idé-zem: „1942. július 25. A 2. magyar hadsereg elfoglalja állásaita Donnál. 1943. január 12. Leningrádnál megindul a szovjettámadás. A támadás a 2. magyar hadsereget szétveri. Ember-vesztesége megközelíti a 150 ezer fõt."

Hatvanhárom év, közel három nemzedék.Erre a tragédiára emlékezünk minden esztendõben a Pé-

csi Központi Temetõ II. világháborús emlékmûvénél. Január14-én délelõtt megtelt a temetõkápolna.

Csóka János pálos atya mutatta be a szentmisét a meghal-tak lelki üdvéért, Nagy Ernõ karnagy vezetésével a Laudatekórus énekelt, Fülöp Géza kántor orgonált.

Az emlékmûnél a fúvószenekar a Himnuszt játszotta TariJózsef karvezetésével. Horváth Gyula vitézi törzskapitányköszöntötte a társadalmi szervezeteket, a fegyveres testülete-ket, az emlékezõ gyülekezetet.

Gettó Ferenc szavalata után ünnepi beszédet mondott vi-téz dr. Marth Sándor. V. l. Szalay Lajos református lelkipász-tor, nemzetõr õrnagy a Bibliából olvasott igét és imádkozott,

majd Varsányi Ferenc evangélikuslelkész és Bodogán László görög ka-tolikus parókus imádkozott. A szent-misét bemutató atya vezetésével el-mondtuk az úri imádságot.

Az emlékezéshez hozzátartozik akoszorúzás. A Baranya Megyei Ön-kormányzat képviseletében Szõke At-tila kabinetfõnök, a Pécsi HatárõrIgazgatóság nevében Zámbó Péterezredes a rendõrséggel együtt koszo-

rúzott. A Baranya Megyei Nemzetõrségtõl vitéz Dekleva Fe-renc õrnagy, a Honvéd Hagyományõrzõ Egyesülettõl vitézFelcser László és Hosszú Ferenc, a Szabolcs Fejedelem Íjászés Lovas Hagyományõrzõ Egyesület részérõl Tóth János, aPécsi Hadijármû Hagyományõrzõ Szakosztály nevébenRabovszky Gábor, majd a történelmi Vitézi Rend részérõl vi-téz Fábián Edit vitézi hadnagy asszony és vitéz Kõhidi Tamás,a doni túlélõk nevében pedig Szabó Károly és vitéz Hegyi Jó-zsef helyezett el koszorút. Végül Steig Ottó tette le a hõsökemlékmûvének talapzatára az emlékezés virágait.

A világháborús emlékmûnél díszsorfalat álltak a huszárok,a II. világháborút megjárt katonák ruházatában az emléke-zõk és cserkészek.

A Szózat eléneklése után a zenekar búcsúzott a távolnyugvó hõsöktõl.

V. l. Szalay Lajosref. lelkipásztor

(Dunántúli Napló, Politikai vitafórum, 2006. január 21.)

Február 11-én, második alkalommalemlékeztünk a Donnál elesett mányikatonákról, valamint a budapesti ost-romgyûrûbõl 1945. február 12-én kitörtés Mányig eljutott honvédeinkrõl.

A megemlékezés elsõ helyszínén, amányi református templomban 10 óra-kor kezdõdött a program a Vitézi Rendzászlóinak bevonulásával. A zászlókatkövetve az egyházak képviselõi, a Vité-zi Rend, a Magyar Honvédség, az‘56-os szabadságharcosok képviselõi,országgyûlési képviselõnk és falunkpolgármestere vonultak be a templom-ba. A bejáratnál korabeli egyenruhá-ban és felszereléssel a Szolnoki Hon-véd Hagyományõrzõ Csoport négyfõsegysége állt díszõrséget.

A vendégek köszöntése után he-lyünkrõl felállva a Magyar hiszekegy-etmondtuk el közösen, majd Szabó Fe-renc tiszteletes úr, Holnapy D. Márton

plébános úr, végül Kóczán Árpádtábori lelkész alezredes úr mond-ta el ünnepi beszédét.

Kovács Gitta a mányi Hársfa-dombi Általános Iskola 7. osztá-lyos tanulója, dédnagyapja,Hummel György volt fõtüzérfronton írt, A völgy, ahol állunkcímû versét szavalta el, ezt köve-tõen Szabó Zoltán polgármesterúr, majd dr. Kelemen András or-szággyûlési képviselõ mondta elbeszédét.

Kovács György Ferenc, a Bu-dakeszi Prohászka Ottokár Ka-tolikus Gimnázium 5. osztályostanulója a Magyar hiszekegy-et szaval-ta el.

A templomi megemlékezés zárása-ként közösen elénekeltük a SzékelyHimnuszt, majd a zászlókat kísérõ dísz-egység után besorolva vonultunk a Hõ-si Emlékmûhöz, ahol a koszorúk elhe-lyezése következett. Az egyházak kép-viselõinek áldása után elénekeltük aHimnuszt, majd a zászlók elvonulásátkövetõen autókkal kimentünk a Mányhatárában tavaly felavatott emlékkõ-höz, ahol dr. Szabó József János alezre-des úr, a Zrínyi Miklós NemzetvédelmiEgyetem docense, hadtörténész mon-dott beszédet.

Megemlékezésünkön jelen volt vi-téz Hunyadi László, a Történelmi Vité-zi Rend fõkapitánya, Kokovay Gyula

volt tüzér hadapród, aki 1945 február-jában a Budáról kitörõ Egyetemi Ro-hamzászlóalj katonájaként, néhányad-magával átküzdötte magát a szovjet vo-nalakon és Mány határában eljutott sa-ját csapataihoz. Megtisztelték ünnep-ségünket jelenlétükkel: Dénes János‘56-os szabadságharcos, Lõrinczi Do-mokos fafaragó mûvész, Kalmár Pálképzõ- és iparmûvész, újságíró, vitézBrenner Imre a Vitézi Rend Kö-zép-Dunántúli székkapitánya.

Megemlékezésünk szónokai beszé-deikben kiemelték a szeretet és megbo-csátás , a magyarságtudat fontosságát,a hazáért harcolt idõs emberek megbe-csülését, az ifjúság elé példaképül állí-tását.

vitéz Sz. Kovács Ferenc

Jobbról balra: vitéz Hunyadi László, a Történelmi VitéziRend fõkapitánya, Kokovay Gyula volt tüzér hadapród ésvitéz Sz. Kovács Ferenc


A Történelmi Vitézi Rend részvétele március 15-én Gödöllõn!A Történelmi Vitézi Rend ez évben is méltó módon

képviseltette magát az 1848-as forradalom évfordulójánGödöllõn. A város által megrendezett színvonalas meg-emlékezést és koszorúzást évek óta pompás lovas felvonu-lás zárja, melyet a helybéliek és immár a budapestiek is tö-megesen tekintenek meg.

A felvonulás fõszervezõje és egyik éllovasa ez évben isdr. vitéz Bucsy László, Kelet-Pest megye székkapitá-nya volt. A mintegy száz hátaslovast és tíz fogatotfelvonultató menetben különféle hagyomány-õrzõ, honfoglaló, huszár, ‘48-as nemzetõr ésnépies szabadcsapat öltözetû lovasokatláthatott a közönség. A lovasok kezébenés a fogatokon lobogó rengeteg törté-nelmi és nemzeti zászló – köztük szá-mos vitézi zászló – évek óta elfogadottés el is várt látvány Gödöllõn, március15-én.

A Gödöllõi Lovas Sport és Hagyo-mányõrzõ Egyesület és az IsaszegiSzent Márton Hagyományõrzõ LovasEgyesület lovasai között, illetve a hin-tókon, valamint a koszorúzáson idén 17rendtársunk – közülük tízen lovasok –képviselte a Vitézi Rendet díszöltözet-

ben, vitézi nagyjelvénnyel, lóháton illetve fogatokon vittvitézi zászlókkal.

A lovas felvonulást a rend lovas egysége és hintaja zár-ta, melyen koszorúzóink a Vitézi Rend Pest megyei zász-lajával foglaltak helyett.

A részvételért köszönet az alábbi rendtársainknak:Bányai László VRNT, Bárány István VRNT, ifj. vi-

téz Bárány István, Bárányné vitéz Antal Terézia,Czapp Béla VRNT, Gál János VRNT, vitéz

Gémesi Zoltán, vitéz Halász Levente,Hrustinszky Ferenc VRNT, dr. Kardos

Gábor VRNT, vitéz Koós Ottó, vitézLégrádi Lilla, Párniczkyné vitéz TakácsErzsébet, dr. Perényi Miklós VRNT,vitéz Székely László, vitéz VargaJózsef

Dr. vitéz Bucsy Lászlótörzskapitány

MEG

EMLÉ

KEZÉ

SEK


MEGEM

LÉKEZÉSEK

Himnusz-szobor avatása2006. május 7., Budakeszi, Szarvas-térKölcsey Ferenc és Erkel Ferenc nemzeti imája, a ma-

gyar Himnusz emlékbe öntött varázsa a Himnusz-szobor,mely hármashalommá stilizált palotadíszen áll, közép-pontjában a teremtõ Isten, a kitárt kezû Atya. Jobbján aTisza, balján a Duna kanyarog, mellettük 3-3 boltívbe fog-lalva a Trianon elõtti Magyarország valamennyi várme-gyéjének és Budapestnek 1-1 harangja. Ezek nemzetiimánk kezdõ dallamait szólaltatják meg.

A koronázott, plasztikusan kidolgozott Atyaisten körérendezõdik egy kerék, melynek hiányzó cikkelyében hétgalamb, a Szentlélek szimbóluma található. A középsõ,

nyitott szárnyú lélekmadár csõrében a Szent Koronán lévõkereszt látható. A galambok között rovásírással áll: Him-nusz-szobor.

Az isten-alak jobbján és balján nemzeti imánk 4-4 vers-szaka olvasható kõbe vésve.

Az alkotómûvész: V. Majzik Mária Magyar Örökségdí-jas szobrászmûvész. A szobor fõvédnöke, s az avatóbeszé-det mondta: Jókai Anna író.

2004-ben az anyaország-beliek jelentõs része– részbenközönyével, részben negatív voksával sebezte meg az ön-hibájukon kívül a határon túl rekedt magyarokat ama bal-jós emlékû népszavazáson. A szobor-kompozíció a teljesKárpát-medencei magyarság tulajdona, s remélhetõlegzarándokhelye lesz.

Himnusz-szobor

A Történelmi Vitézi Rend nevében koszorúz: v. Takács Erzsébet,Párniczkyné székkapitány, v. Horváth László törzskapitány, lovag v.Miklósi Zsolt törzskapitány

Fotó

:Bér

esFe

renc

né

Tiszteletadás a hõsöknek a katonai temetõbenMájus utolsó vasárnapján a hõsökre emlékeztünk a pé-

csi központi temetõ I. világháborús emlékmûvénél. Azemlékbeszédet Zámbó Péter határõr ezredes tartotta.

Az elmúlt száz évben három alkalommal is törvény ren-delkezett a hõsök emlékének megörökítésérõl. Mégis cse-kély számban vagyunk jelen. Ha a médiában vagy az inter-neten keresünk aktuális információkat, bizony méltatla-nul kevés hírt találunk.

Ha megkérdeznénk száz embert a mai napról, kilenc-venkilenc a nemzetközi gyermeknapot említené. Ez meg-nyugtató is lehet, mert azt jelenti: mi békében élhetünk ésemlékezhetünk.

Kevésbé megnyugtató, ha arra a történelmi megállapí-tásra gondolunk: ha nagy veszélyben vagyunk, Istenhez fo-ászkodunk és katonákért kiáltunk. Ha elmúlt a veszély,Istent elfelejtjük, a katonákat meg elbocsátjuk.

Ezért mi erõsítsük az emlékezést.Az elsõ és második világháborúban 70 millió civil és ka-

tona áldozta életét – õk a névtelen és neves hõsök. A te-metõkben egymás mellett nyugszanak különbözõ nemze-tek fiai, parancsnokok és beosztottak, de közöttük márnem érvényesek a földi fogalmak, amelyek hatalmi vi-szonyt fejeznek ki. Ne az öncélú hatalomra törekedjünk,az romlásba visz, de kövessünk el mindent a szeretet szol-gálatában. A temetõ elsõ világháborús emlékmûvénélHorváth Gyula vitézi törzskapitány köszöntötte a megje-

lenteket, rézfúvós zenekarkíséretével elénekeltük aHimnuszt.

Gettó Ferenc ciszterci di-ák Radnóti Miklós versétszavalta, Szalay Lajos nem-zetõr õrnagy, tábori lelkész aBibliából olvasott fel, imádkozott és áldást mondott a hõ-sök nyugvó poraira. Bodogán László görög katolikusparókus a hõsök lelki üdvéért mondott imát, Csóka Jánosrómai katolikus atya pedig a Jézustól tanult imádsággal ésáldással fejezte be gyászistentiszteletünket.

Koszorút helyezett el a Baranya Megyei Önkormányzatrészérõl Szõke Attila, a Pécsi Határõr Igazgatóság és PécsVáros Rendõrkapitányság részérõl Zámbó Péter határõrezredes és dr. Arató Attila rendõr alezredes, a BaranyaMegyei Nemzetõrség részérõl v. l. Oroszi Marton Györgyvezérõrnagy és Dekleva Ferenc nõ. alezredes, a HonvédHagyományõrzõ Egyesület részérõl és a HONSZ-tól Fel-cser László, a Történelmi Vitézi Rendtõl Fábián Edit had-nagy és Nyárfás Csaba alhadnagy.

Az emlékmûnél díszsorfalat álltak a cserkészek, huszá-rok és a világháborús ruhába öltözött katonák.

v. l. Szalay Lajosref. lelkész


MEG

EMLÉ

KEZÉ

SEK

A Szent László LovagrendA Történelmi Vitézi Rend nagy gonddal ápolja a

társ-lovagrendek közötti kapcsolatokat. Kedves felada-tunknak tettünk eleget, amikor 2006 júniusában Süme-gen részt vettünk a Szent László Lovagrend ünnepi ren-dezvényén.

Lovag Szõnyi Ferenc beszéde:

„Idvezlégy kegyelmes László kerály!Magyarország édes oltalma,Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,Csillagok közöttt fényességes csillag.”

Excellenciás Püspök Úr! Excellenciás Rendtestvére-ink! Kedves Vendégeink! Tisztelt Elöljáróink, kedvesRendtársak!

A magyar történelem, tudjuk, nem szûkölködik kima-gasló személyiségekben. Különleges fényével azonban kö-zülük is kiragyog Szent László király alakja, mint „csilla-gok között fényességes csillag", ahogy a róla szóló, 15. szá-zadban keletkezett ének imént idézett elsõ sorai fogal-maznak. Nem lehet véletlen egybeesés, hogy Szent Lászlónapja, június 27-e az évnek éppen arra az idõszakára esik,amikor az éggömb legfényesebb csillaga, a Sirius – kedve-zõ idõjárási viszonyok között – nappali fényben is látható.

Magyarországra, a magyar nemzetre Mohács óta, dekülönösen az utolsó száz évben, sajnos, igen kevés nappalifény sugárzott. Ezt tudomásul venni fájdalmas, keseregnifölötte fölösleges, tenni ellene kötelességünk. Különösena mostani, szomorúan rendhagyó idõkben, amikor valamiirracionálisan megfoghatatlan, mégis minden korábbinálvalóságosabb veszedelem fenyeget bennünket, magyaro-kat, országhatárokon innen és túl. Weöres Sándor vetettepapírra évtizedekkel ezelõtt egyik rövid, Az országhozcím-zett prózai írásában az alábbi, megdöbbentõen jövõbe látósorokat: „A legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, haegyoldalú irányítással az ítélõképességét tönkreteszik. Azilyen nép elzüllik és mennél vásáribb kalandor nyúl érte,annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülrõl jö-võ veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, mely ez-zel fölérne." Azt hiszem, nem kell ezeknek a szavaknak azaktualitását magyarázni, napnál is világosabb, hogy mi fo-rog kockán. Igen, amikor az idegen megszállás az embe-rek agyában megy végbe, az már valóban az utolsó stáció,végveszély. Nekünk, akik Szent László oltalmát a rendi in-tézményesség szellemétõl is áthatva kérjük hazánkra, kü-lönleges feladatunk és fokozott felelõsségünk van ebben aveszélyes pillanatban. Mikor az érdekelvûségnek az érték-elvûség ellen viselt’ kíméletlen háborúja már egyenesen alelkünkért folyik.

Egy percig se feledjük azonban, hogy „aki harc közbensopánkodni kezd, elveszti a csatát. Ha valaki érzeleg, és vi-adal közben a múlton mereng: egyetlen horogütéssel lete-ríti az idõ." Márai Sándornak ezek a szavai tartalmukban,üzenetükben nem idegenek számunkra.

Mi nem sopánkodunk, csupán felmérjük veszteségein-ket, nem merengünk a múlton, hanem cselekvõen emlé-kezünk. Pontosan és megalkuvás nélkül, és annál is el-szántabban, mert tudjuk: a kollektív emlékezet sírrablóiimmár hosszú évtizedek óta mindent elkövetnek, hogymúltunkat „relativizálják", hõseink érdemeit gúnyosankétségbe vonják, történelmi erõfeszítéseinket értelmet-lennek minõsítsék. Az ilyen különleges és felemelõ alkal-mak, mint a mai, amikor egyszerre rójuk le tiszteletünketlovagkirályunk harcban és erkölcsi szilárdságban egyaránteligazító emléke elõtt és fogadunk új rendtársakat a sora-ink közé, az erõgyûjtés pillanatát, az ünnep örömét és azörömteli feladatvállalás ajándékát hozzák el számunkra.Annak a biztató lehetõségét, hogy a nemzet betegágyamellõl is ki tudjuk mondani és meg tudjuk hallani a biza-lom és a remény hangjait. Hogy a gyógyulást keresve az ér-telem erejével – de legalább ennyire a megmaradni akarásvegetatív reflexeivel is – megpróbáljuk felmérni, milyentanulságokkal szolgálhat a 11. század vége a 21. századeleje számára itt a Kárpát-medencében. S hogy szolgál-hat-e még valamilyen tanulsággal a legyõzhetetlen, szentlovagkirály alakja az ítélõképességét és tartását veszített,erejében és erkölcseiben vészesen megfogyatkozott, ma-gát vásári kalandoroknak odadobó nép számára? Amelyképes volt elkövetni 2004. december 5-ének a gyalázatátis, amely nap után a trianoni mészárszék véres kötényûhentesei elégedetten vigyoroghattak: a csonkítás folytató-dik, ezúttal már a szívekben, a végsõ, visszavonhatatlanromlás már közel van.

Nincs közel. Nem lehet közel. A magyarságban kell,hogy legyenek, sõt, vannak még tartalékok, s ha szellemiés erkölcsi erejét is mozgósítja, rászámolhatnak többszöris, ki nem ütheti az idõ a történelem szorítójában. Ame-lyik nép olyan erõforráshoz fordulhat, amilyen SzentLászló királyunk és más nemzeti szentjeink emléke, pél-dája, a Mindenható elõtti személyes közbenjárása, az anép nem lehet sem idegen érdekeknek, sem tulajdon ér-dektelenségének a prédája. Éppen az a mélységes hit,amit tõlük kaptunk örökségbe, nem engedheti, hogy apusztulás forgatókönyve érvényesülhessen. Rajtunk ismúlik, akik Szent László igazságának koronatanúikéntvitéz királyunk keresztény példamutatásának, eszmeiörökségének megõrzésére és folytatására tettünk foga-dalmat, igen, rajtunk is múlik, kedves Rendtársak, hogyvalóban sikerül-e mozgósítani a magyarságban rejlõ tar-talékokat. A veszély valóban nagy, de nagy volt a veszélyaz erdélyi, a szabolcsi és a Tisza-menti kun betörések ide-jén is, és Szent László – egyebek mellett – azzal is példátadott, hogy mindig; idejében és mindig kellõ erõvel érke-zett, hogy országáról a veszedelmet elhárítsa. Kivételesszemélyisége abban a tekintetben is erõforrás, hogy fa-nyalgó megfontolások nélkül, minden tekintetben büsz-kék lehetünk rá: ahogy a krónikák írják róla, „erõs karúés gyönyörû ábrázatú volt, s mint az oroszlánnak, terme-tének izmos tagjai voltak. Magas termetével más embe-


MEGEM

LÉKEZÉSEK

Antall-ünnepség,Mány, 2006. április 2.

Kivonat Hunyadi László fõkapitány beszédébõl:Az elmúlt 16 év pontosan megmutatta, milyen ember-

feletti feladatot vállalt fel Antall József miniszterelnök. Eza roppant teher – valószínû – tönkretette egészségét.Mindazok a körülmények és emberi viszonyok, amelyek arendszerváltozáskor kialakultak, már elõrevetítettékmindannak a történésnek a valószínûségét, amelyek nap-jainkra bekövetkeztek. Már akkor egyértelmû volt, hogymindazok mögött a primitív kommunista erõk mögött,melyekkel szemben közös, mondhatni egységes fellépés-sel lehetett számolni, óriási erõk mozogtak, melyek napja-

inkra ezer darabra szakították nemzetünket. A folyamatmég mindig nem állt meg, aki akkor lépett fel ezek ellen azerõk ellen, mint hajóskapitány a zátonyokkal teli, háborgótengeren, s igyekezett országunk hajóját nyugalmasabb vi-zekre kormányozni: nemzetet, országot épített, jövõképetvázolt fel, mely torzóként maradt ránk...

Talán a Jóisten kegyelme volt az, mely elszólította õt e föl-di életbõl, megkímélve õt mindattól a keserûségtõl és csaló-dástól, melyet vélt barátok, politikai eszmetársak, a rend-szerváltásban „élen-járók” az eltelt idõszak alatt elkövettek.

Mindenkinek át kellene éreznie történelmi helyzetünkdrámai komolyságát. Ha megismerjük és értelmezzük azantalli politika lényegét, segítségével talán újra rátalálha-tunk a helyes útra.v. Hunyadi László. a Történelmi

Vitézi Rend fõkapitánya

Dr. Duray Miklós, a SzlovákiaiMagyar Koalíció Pártja ügyveze-tõ elnöke

A Történelmi Vitézi Rend nevében elhelyezi a koszorút v. HunyadiLászló fõkapitány, v. Sz. Kovács Ferenc, v. Szanyó Árpád

rek fölött egy fejjel kitûnt... az adományok teljességebenne duzzadozván, már maga testalkata is királyi koro-nára méltónak tüntette fel." Vitézei rajongtak érte kato-nai erényeiért, de ha kellett, kiváló diplomata volt, s ki-emelkedõ uralkodói képességeiért a fõurak is igen nagy-ra becsülték. Több forrás tanúsítja kivételes vallásos buz-galmát s az igazságszolgáltatásban kifejtett szigorú, de aszigorban is kegyes tevékenységét. Egy Saint-Gilles-bõlMagyarországra jött francia szerzetes „elegantissimusrex"-nek nevezte. Magyar királyoknak és külföldi uralko-dóknak lett példaképe. Õt tekintette eszményképénekZsigmond király is, aki német-római császár létére Nagy-váradra, Szent László sírja mellé temettette magát. Anép pedig, elsõsorban hûséges és szeretett székelyei – éstermészetesen az õt utóbb szentté avató egyház is – le-gendákban örökítette meg alakját. Nem véletlen, hogyközépkori templomainkban, fõleg Erdélyben, nemzetiszentjeink közül az õ ábrázolása a leggyakoribb. Igen,László egyéniségében egyetemes európai viszonylatbanis olyan új vonás jelentkezett, amelyet utókora is csak ho-mályosan sejtett. Alakjában a lovagkirály típusa néhány

évtizeddel korábban jelenik meg, mint Franciaország-ban, és mint a francia eszményt a keresztes hadjáratokrévén átvevõ többi, európai országban.

Ezek persze jól ismert dolgok, csak valahogy... jólesettezt is elmondani. Mert mindig jólesik külön is szólni arról,ami ennek a remélhetõen csak átmenetileg önbizalmátvesztett nemzetnek a büszkeségét, nemzeti önérzetét táp-lálhatja. Kedves Rendtársaim, rajtunk is múlik, hogylesz-e kéz, amely ennek a tikkadt, sikerre szomjazó nép-nek az öntudatra ébredés vizét tudja fakasztani a látszóla-gos távlattalanság kõsziklájából. Rajtunk is múlik, lesz-eelszánás utánairamodni a jövõnket elrabló pogány lovas-nak. Rajtunk is múlik, lesz-e pillanat, amikor...

Szent László, Sirius, „Csillagok között fényességes csil-lag"! Kérünk, segíts meg bennünket, hogy megtaláljukegymásban is magunkat, sokfelé szakított, sokfelé húzómagyarok. Hogy az összetartozásunk végre erõsebb le-gyen az önzésünknél. Hogy méltók lehessünk Isten és azidõ irgalmára. Hogy eljöjjön az a pillanat, amikor annak anappali csillagnak a fényét a lélek szabad szemmel is meg-látja.

MEG

EMLÉ

KEZÉ

SEK

A Szent Korona bevonulása a Hõsök terén

A rendõrség és katonaság új tisztjeinek és tiszthelyetteseinek eskütételea Szent Koronára, 2006. július

A katonai eskütétel ünnepi pillanatai A Szent Korona elvonulása

A Szent Korona indulása a Mátyás templomból Koronaõrök és esküt tevõ rendõr tiszthelyettesek vonulása

Az eskütétel ünnepi pillanataiA Szent Korona elvonulása.Woth Imre törzskapitány koronaõr parancsnok

Az esküt tevõk bevonulása


MEGEM

LÉKEZÉSEK

TRIANON1920. június 4. 16:32 – 2006. június 4. 16:32

Végre! 86 évvel a trianoni nemzetgyilkossági kísérletután, az aláírás helyszínén most elõször emelte fel szavátsok száz magyar a magyarságot akkor és azóta is érõ, a bé-kediktátum okozta sérelmek miatt.

Az ötlet Petrás János, a VRNT tagja és a Kárpátia ze-nekar énekese fejébõl pattant ki, melyet felkarolt a Hat-vannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Az ez évi szokásosjúnius negyedikei budapesti tüntetés két nappal elõbbkezdõdött, és nem fejezõdött be a szerb, román, francia,szlovák nagykövetség után, a tömeg busszal, autóval, mo-torral és repülõvel indult tovább Versailles-ba.

A versailles-i kastély elõtti téren francia küldöttség foga-dott bennünket (rohamsisak, gumibot, pajzs, rendõregyen-ruha), kik próbára tették türelmünket. Éppen azt a testvé-rünket motozták meg, kinek a tüntetés tisztaságának ésrendjének megtartása volt a feladata, hiszen ott és akkoregész Magyarországot képviseltük. Nem sokkal késõbb kat-tant a bilincs, és már ültették is be a rendõrautóba, állítólagazért, mert bicska volt nála. A téren gyülekezve transzpa-rensekkel, többnyelvû szórólapokkal próbáltuk megértetnia helyiekkel, turistákkal, miért is va-gyunk itt, majd vezényszóra indulta népes csapat a Trianon Palotá-hoz. Az úton zúgott a „VesszenTrianon!”; „Justice for Hunga-ry!”; „Ria Ria Hungária!”. Sokangyûltek össze a messze szálló sza-vakra, és érdeklõdtek, mi folyik itt.Megérkeztünk ahhoz a palotához,melyben lefolyt események mégsokáig meg fogják határozni nem-zetünk életét. 16:32-kor az aláíráspillanatában a Trianon Palota ter-mében Herczeg Flóra népdalénekes elénekelte õsi himnu-szunkat, a Boldogasszony Anyánkat. Utána a magyar ésfrancia sajtó elõtt beszédet mondott Toroczkai László aHVIM elnöke és az elszakított területek képviselõi. A be-szédeket folyamatosan franciául tolmácsolták. Beszámol-tak a kisebbségi magyar lét viszontagságairól, megoldástkerestek az elcsatolt területeken lakók helyzetének javítá-

sára, melyek között szerepelta békediktátum felülvizsgála-ta és a trianoni határok eltör-lése. Levélben tette tiszteletétDuray Miklós a Felvidékrõl,Tõkés László Erdélybõl ésEva Maria Barki, a Nemzet-közi Erdély Bizottság elnöke.Továbbá felszólalt Nicolas, aza francia politológus hallgató,aki nélkül a rendezvény nemjöhetett volna létre. FrancoisMitterand véleményét tolmácsolta a versailles-i békék igaz-ságtalanságáról. Jó érzéssel töltött el bennünket, hogy afranciák között is vannak segítõkész, a történelmi igazság-talanságok orvoslásáért tenni akaró emberek. Ezek után aKárpátia zenekar adott fergeteges koncertet. Petrás Jánosálma valóra vált (nem csak az övé), a Trianon Palotábansok száz magyar énekelte a „Lesz még” címû szám refrén-jét: „Érted élünk drága Hon, VESSZEN, VESSZEN

TRIANON!”. A rendezvény zárása-ként elénekeltük a Székely Him-nuszt és a Magyar Himnuszt.

Visszafelé ismét beleüvöltöttüka magyar nemzet fájdalmát a ver-sailles-i csendbe.

Megint felemelõ érzés volt ma-gyarnak lenni. Nem mindenrõl le-mondva hátrálni, hanem kimon-dani azt, ami történt, ami fáj. Nemmiattunk, csonkaországiak miatt,hanem azon magyar testvéreink

miatt, akiket határokkal választot-tak el tõlünk, akiknek még a békeszerzõdésben ígérteksem járnak. Azonban még fontosabb, hogy okuljunk a tör-téntekbõl, fogjunk össze, szeressük egymást a parancs sze-rint, hiszen csak magunkra számíthatunk.

„Kérjetek és megadatik!”. Mi kérjük vissza elrabolt or-szágunkat és elszakított testvéreinket!

vitéz Gaál Dávid és vitéz Gaál Balázs

Gaál Balázs és Gaál Dávid


ESEMÉNYEKGergely atya kitüntetése, 2005. karácsony

Mons. Gergely Istvánesperes úrnak, Csík-somlyó római katolikuslelkipásztorának v. Hu-nyadi László fõkapitányúr adta át a gazdagrétitemplomban a Törté-nelmi Vitézi Rend „Vi-tézi Rend Ezüst Érdem-keresztje” kitüntetését.

Az ünnepi szentmi-sén a csíkszeredai gyer-mekek, az Árvácska

ének- és zenekar adta elõ a pásztorjátékot, varázsolta ka-rácsonyivá a hangulatot. Gergely atya meghatottan szólotta jelenlévõkhöz; hazánk, a történelmi Magyarország ésnemzetünk, az összmagyarság ügye melletti elkötelezett-ségét nyilatkozta ki. Kiemelte a család – és a gyermekvál-lalás történelmi fontosságát, mint nemzetünk alappillérét.Gergely atya hozta létre az Árvácska gyermekmentõ köz-pontot Csíksomlyón több, mint 15 éve. Irányítása, gondos-

kodása alatt nevelik a gyermekeket. Munkájának egyik ki-magasló eredménye a koncertet adó gyermek-együttes,mely óriási sikert aratott. A gazdagrétiek pedig vendégüllátták néhány napra az erdélyi magyar gyermekeket.

Boldogabb jövendõt mindnyájunknak!V. T.

Gergely atya igét hirdet

v. Hunyadi László fõkapitány méltató szavaiAz „Árvácskák” konkcertje

Fotó

:Tol

naiE

ta

ESEM

ÉNYE

KESEMÉNYNAPTÁR

Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr-ra emlékezünk. (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril,

Portugália, 1957. február 9.)Emlékünnepség: Kenderes, szeptember 10. vasárnap,

de. 10 óraEmlékmise; kopjafa-avatás a Horthy-kastély parkjá-

ban. A kopjafát állítja:a Történelmi Vitézi Rend ErdélyiTörzsszéke

Országos vitézavatás2006. szeptember 16. vasárnap, 10 óraBudapest, Belvárosi templomTisztelettel várjuk az avatandókat és hozzátartozóikat!

A Vitézi Rend Dél-Magyarországszegedi csoport tagjai részére

A megyei önkormányzat hivatalának (Megyeháza, Rákóczitér) földszinti Csanád termében havi egy alkalommal (mindenhónap elsõ péntekén) várjuk az érdeklõdõ rendtagokat.

Idõpontok:2006. szeptember 1., október 6., november 3., december

1. délután 15-17 óráig.A jövõben minden, a Renddel kapcsolatos hivatalos és

nem hivatalos ügyeket, tagdíjfizetést itt intézünk. Az ügye-letek személyi feltételei biztosítva lesznek. A portán meg-mutatják, hol található a Csanád terem. Kérem, hogy afenti idõpontokhoz szíveskedjenek alkalmazkodni.

vitéz Bokor Andrásszékkapitány


ESEMÉNYEK


Emlékezés 60 év távlatából2005. október 23. Budapest, VIII. Baross u. 60.Azért kezdem mondandómat ezzel a dátummal és hely-

színnel, mert ekkor és itt egy olyan személyiség volt a dísz-vendég, akire az igaz magyarok a mai napig is sok szeretet-tel és hálával gondolnak.

Az élet fintora, hogy Szesztai Lászlót 56-os tevékenysé-géért kapott Elnöki Kitüntetést, mely alapján 2000-ben aTörténelmi Vitézi Rend saját jogon vitézzé avatta.

A Vitézi Rendi tagsága révén került kapcsolatba GrófEdelsheim Gyulai Ilona asszonnyal. Találkozásuk alkal-mával v. Szesztai László egy dátumot és egy helyet ismer-tetett. „1944. szeptemberében a Gödöllõi repülõtéren énsegédoktatóként dolgoztam, ahol az a megtiszteltetés ért,hogy egy kétüléses Cimbora repülõgépbe segítettem beül-ni Ilona asszonyt. Mikor ezt elmeséltem neki, tisztán, min-

den momentumra emlékezett. Ezért örülök a sorsnak,hogy a Vitézi Rend tagjává válhattam, mert különben ez atalálkozó nem jöhetett volna létre mindkettõnk örömére.”Mesélte rendtársam, v. Szesztai László. Ilona asszonyvisszaemlékezései tanúsítják szellemi frissességét. Jelen-leg is tartják a kapcsolatot levelezés útján. Annak ellené-re, hogy 1944-ben rendtársam kis suhanc volt, amikor agrófnõt a repülõbe ülni segítette, ezért Ilona asszony elõí-télet nélkül emlékszik rá, és tartja vele a kapcsolatot, tanú-sítván rendkívüli emberszeretetét. Ha kis hazánkban azemberek e történeti példát követvén ugyanígy állnánakegymáshoz, akkor az Isten akaratából újból egy összetartóboldogabb hazában élhetnénk.

Remélem, Isten óhajunkat meghallotta.

lovag vitéz Miklósi Zsolt MiklósBuda törzskapitánya

országos törzskapitány-helyettes

vitéz Szesztai LászlóSzül. év: 1926. szeptember 20.Anyja neve: Heisz MáriaA Móricz Zsigmond körtéri harcokban vettem részt.Vitézzé avatás: 2000. szeptember 2-án.Alhadnagyi rangban vagyok tagja a rendnek. Horthy

Istvánnéval tartom a kapcsolatot.Kitüntetések:1991. október 23. 1956-os emlékérem1992. október 23. Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje1996. A Hazáért Emlékérem2005. május 21. III. oszt. Honvédelemért Kitüntetés

KlubdélutánAz Úr 2006. 02. 17. napján a Horthy Miklós Társaság klubnapjának díszvendége

volt Gróf Edelsheim Gyulai Ilona, Horthy Istvánné.A várakozás perceit régi emlékek felidézésével, vagy személyes, hallott, látott, a

20. század meghatározó idejérõl beszélgettünk.A bejárati ajtó csilingelése jelezte, hogy a várva várt vendég megérkezett, egy kis

törékeny asszony személyében. Egy régi kedves, mosolygós tekintet nézett ránk.Bámulatos, hogy milyen kristálytisztán emlékszik régmúlt történelmi eseményekre.

Isten megadta számomra, hogy pár percigbeszélgethettem vele, a háború után szüle-tett nemzedék nevében is megköszönni azt asok jót, azt a hõsies helytállást, amit orszá-gunkért tett, és 60 éve fáradhatatlanul ápol-ja és õrzi kormányzó urunk, és férje, HorthyIstván emlékét hazánkban.

Személyében egy olyan példaképet kap-tunk a hazaszeretetrõl, önzetlenségrõl, éscsaládszeretetrõl, amit nemcsak nekünk, vi-tézeknek, de minden becsületes magyar em-bernek követnie kellene.

Ilona asszonyról nyugodtan állíthatjuk,hogy a 20. század egyik még élõ NAGY-ASSZONYA. Isten éltesse sokáig.

vitéz Madaras Ágnes

Bemutatjuk KubinyiAnna textilmûvésztEurópa számos fõvárosában ál-

lít ki szinte folyamatosan. Gobelinszakon végzett az IparmûvészetiFõiskolán. Régebben munkái atermészet szépségeirõl, az elmú-lásról és az örök megújulásról szól-tak. Jelenleg a székelykapuk, õsi ésnépmûvészeti hagyatékunk motí-vumvilágát dolgozza fel.

„Célom a motívumkincs cso-dálatos voltának bemutatása, azidentitás, az õsi örökség tisztele-te és továbbvitele a modern mû-vészetben.”

ESEM

ÉNYE

K


Csíksomlyói búcsúA csíksomlyói búcsúról sok

szép méltatást olvashatunk, jelen-tõségérõl rengeteg értékelés látottmár napvilágot. „Menni kell!”-ér-zés fogja el azokat, akik már egy-szer részt vettek, átélték a magyarbúcsúk búcsúját.

A somlyói búcsú az utóbbi évekbenérezhetõen a Szent Korona ünnepe!

E szent tér mára ténylegesenMária országa népének kegyhelye,az elcsatolt területek zarándokaiáltal képviselve van itt a székelység,a csángók, a szlovákság, ruszinok,délszláv testvéreink, bánáti, „bel-honi” svábjaink, a Kárpát-meden-cei németség – s még erdélyi romá-nok is és az anyaország-béli magya-rok egyre nagyobb számmal.

A csíksomlyói búcsú – keresztényünnep. Nem az ateisták majálisa,nem a kozmopoliták happeningje,de nem is a 20. század sérült lelkü-letû értelmiségei általkreált, egy-házmegvetõ rituáléja.

A csíksomlyói búcsú – magyarünnep, mert hajdan a krími tatá-roknak, késõbb a román naciona-lizmus erõinek – a trianoni gyõzte-sek sovinizmusának embertelen-ségei közepette jelenti a magyarlét megújítását esztendõrõl esz-tendõre. Emiatt is érzik szükségéta református, unitárius, evangéli-kus, görög-katolikus vallásúak,vagy a vallásilag közömbösök,hogy részt vegyenek e nagy talál-kozón.

A csíksomlyói búcsú – katolikus,hiszen Jézus Krisztus katolikus,azaz egyetemes egyházának tagjaijönnek el ide. Ez a búcsú az isten-ember Jézushoz való hûségénekélõ jele. E hûségnek a diadaláthozta 1567-ben a Tolvajos-tetõicsata, midõn ott az új ariánus ha-dakat legyõzték a gyergyói, csíkiszékelyek. A SzentháromságEgyisten népe üli Somlyón hála-adó ünnepét.

Csángó fiatalok karéjában Nyisztor Ilona csángó énekes – az õt kísérõ csángó fiatalokkal

A Hármashalom-oltár

Csíksomlyói Babba Mária

ESEMÉNYEK


A csíksomlyói búcsú a székelységé és a csángóságé. Ami-kor sorra megérkeznek a keresztalja közösségek, a hagyo-mányaik alapján mondhatjuk, Szent László mitikus hadi-népe vonul fel, sõt, Szent László keresztfiai, hiszen a csán-gó nevet õ adta csengõs lovú követõinek, a monda szerint.

Szent László hõsi személyében a magyar, a szent, a ka-tolikus, az apostoli király testesül meg,jelesül az Árpád-háziak, a Turul-nem-zetség tagjai, a Szent Korona-országlétrehozói. Csíksomlyó tehát a magyarkirályság ünnepe is.

A csíksomlyói búcsú egyben az Égikirálynénk elõtti hódolatunk. A részt-vevõk felajánlják önmagukat, világu-kat Máriának, ugyanúgy, mint SzentIstván királyunk. Az innét hazatérõkfelvértezõdve kegyelemmel, megerõ-södve a küldetésben, Mária „választottvitézeiként” indulnak vissza.

A búcsú itt pünkösdi ünnep, aSzentlélekben a földi világot elárasztó,az Eget a földdel összekötõ isteni erõnapja. A vigasztalásé, a megerõsítésé –a reményé. Tehát a megváltott emberilét gyõzelmes jövõjéé. Krisztus királypünkösdkor – fellelkesíti földi népét.

Ha pünkösdkor ránézünk a Kissomlyóra – élõ koroná-hoz hasonlatos a hegy! Lehet, hogy egy adott pillanatbannem teljes a körkoszorú, de az ünnep alatt a hívek talpaimégis megrajzolják e fenséges természeti korona alapvo-nalát. – S e lélekkoronának a csüngõi az otthonukbavisszatérõ zarándoklók, a búcsújárás útjai.

Minden fogékony szellemû ember-nek feltûnt, hogy a csíksomlyói búcsú azutóbbi évtizedben túlnõtt székelyföldi,csángóföldi keretein. Olyan találkozásez évrõl évre, amely már nemzeti mér-tékû. Nemzeti mértékû szakrális össze-jövetelkor pedig elõbb-utóbb valami-ként megmutatkozik, hogy ezen Bol-dogasszony népe, a Szent Korona alattva-lói vesznek részt. Ha nincs királyság,mint államforma, ha jogrendünkbenmegszakad az ezeréves – vagy még több –folyamatosság, ha hagyományainkat ide-genszívûek kigúnyolják, vagy elhallgattat-ják, vagy meghamisítják ezeket, ha nem-zetünket széjjelszaggatják, akkor is hat ésfelszínre tör ott, ahol tud, ott, ahol lehet –az a szentség, amiért mi vagyunk felelõ-sek: mi, magyarok!

Gál Péter József

A Szent Korona (másolata);Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend

Gergely atya

Csíkszeredai diákok a kisbazilikával (babarum)

Fotó

:Tol

naiE

ta

Keresztaljak gyülekezése

Áldoztató papa zarándokok közöttA Történelmi Vitézi Rend képviselõinek érkezése

ESEM

ÉNYE

K


Vitézavatás Erdélyben2006. Pünkösd, Millennium Templom, Csíkszereda

Örömteli esemény helyszíne voltismét a Millennium Templom Csík-szeredában.

A csíksomlyói búcsút követõ nap azideje immár hagyományosan – Er-délyben a vitéz-avatásnak. Jelképes az

idõpont, hiszen a csíksomlyói szent-mise a Hargita lábánál, a „Szent he-gyen”, a Hármashalom-oltárnál azösszmagyarságért szól. Ott, Csíkban,ott érti meg az ember igazán, mit is je-lent „maroknyi székely”-nek lenni...

A Millennium Templom, melyetMakovecz Imre Kossuth-díjas építé-szünk tervezett, az õsi jelképeken ke-resztül üzen. Egy a nemzet – egy a hi-tünk, egy az utunk!

A Történelmi Vitézi Rend rendjé-be kerülnek az avatottak, mely rendnem ismeri azokat a határokat, me-lyeket jogtalanul és igazságtalanulemberek szabtak. A Szent Korona atörténelmi hazát és a történelminemzetet képviseli. E szerint élünk,dolgozunk és reméljük a jövõt.

Vitéz Darvas-Kozma József espe-res úr celebrálta a szentmisét, melyena Szent Korona jelenlétében avattákErdély vitézeit.

A Történelmi Vitézi Rend fõkapi-tánya, v. Hunyadi László, s v. Lázár

Elemér, Erdély Országos törzskapi-tánya végezték az avatási szertartást.

„Istenünk, tarts meg minket õse-ink szent hitében és erényében!”

V. T.

Millennium Templom, Csíkszereda v. Darvas-Kozma József atya

A Szent Korona (másolata) és a koronaõrök Avatás

Fotó

:Bér

esFe

renc

né

ÉREMVERDESzabó Géza ötvösmester6725 Szeged, Kolozsvári tér 11.

Tel.: (62) 442-365, fax: (62) 442-607E-mail: [email protected], web:

http://www.eremverde.hu

Bemutatótermünk:1054 Budapest, Váci u. 12. II. em. 4.

Tel.: 06 (1) 2666-950

Tisztelettel várjuk kedves ügyfeleinket!

EMLÉKÉRMEa nándorfehérvári diadal jubileumán

Az 550 évvel ezelõtti nándorfehérvári diadal elõtt tiszte-legve 5000 forintos ezüst emlékérmét jelentetett meg a Ma-gyar Nemzeti Bank.

Az érme hátoldalán a csata két legkiemelkedõbb ve-zéregyénisége látható: balra Hunyadi János teljes vér-tezetben, jobbra Kapisztrán János, szerzetes, könyvvelés keresztes zászlóval kezében.

Az emlékpénz megvásárolható a Magyar PénzverõRt. székhelyén és a Magyar Nemzeti Bank Szabadságtéri látogatóközpontjában.

ESEMÉNYEK


ESEM

ÉNYE

K

„Tiszteletbeli Székely” – emlék-oklevél átvétele,Székelyudvarhely, 2006. június 5.

„Csak törpe nép felejthet õs nagyságotCsak elfajult kor hõs elõdöket.”

Garay János

Székelyudvarhely polgármesteré-tõl, vitéz Szász Jenõ úrtól vehettük áta „Tiszteletbeli Székely” kitüntetõ cí-met igazoló oklevelünket és igazolvá-nyunkat.

A polgármesteri hivatal dísztermé-ben ünnepélyes keretek között kerül-hetett sor erre az eseményre. SzászJenõ úr beszédét elevenítjük fel:

A székelység történelme soránmindig védte a hazát, határõr-kato-nákként éltek itt évszázadok óta.Megtörni, fegyverrel elüldözni nemtudott bennünket semmilyen hata-lom. Trianon – és a jelenkor nemzet-rontó politikája azonban megtörnilátszik azt a nemzetet, mely vért nemkímélve védte Magyarországot, annyiviszontagságában.

2005. december 5-e pedig újabb,lelki Trianon. A kibontakozó és egyreerõsebbé váló lelki kötõdések lánca,mely határokat nem ismert – szakadtmeg; s mindezt az a – „saját” – politi-kai vezetés „érte el”, melynek erõsíte-ni, egységbe forrasztani kellene a Kár-pát-medence történelmi népeit.

Bíztunk az anyaország politikájá-ban. Vártuk, hogy kezüket nyújtsák.Ez azonban nem történt meg. Arendszerváltást követõ immár 16esztendõ mutatja: nem szabad többévárni. Csak a saját erõnkben és te-hetségünkben bízhatunk. Kezünkbekell vennünk sorsunk irányítását, hi-szen ez alatt a néhány év alatt több,mint 250 000 székelyföldi magyarrallettünk kevesebbek, lettünk szegé-nyebbek! – Nekünk hazánk, szülõ-földünk ez a föld. Itt kell élnünk, ittkell élniük gyermekeinknek, unoká-inknak.

A Tiszteletbeli Székely cím megil-leti mindazokat, akik hasonlóképpengondolkodnak, akik valóban tenni isakarnak helyzetünk jobbra-fordítá-sért. Úgy mondanám: Önök mind-nyájan a székelység diplomatái, nagy-követei legyenek. Képviseljék a szé-kelység – s az összmagyarság ügyét.Térjenek vissza Erdélybe gyakran,hozzák barátaikat is, építsük továbbközösen jövõnket.

„Tiszteletbeli Székely”-jé fogadtapolgármester úr a Történelmi VitéziRend több tagját is, úgymint: Hor-váth Andrást, Gaál Simont, ZeidlerSándort, Mohai Pétert, Sz. KovácsFerencet, Szanyó Árpádot, TolnaiEtát. (A legfiatalabb T. Székelyek:Szabó Zsolti (8), ifj. Szabó Zoltán(11) és Zeidler Ottó (10) – a követ-kezõ generáció. Rajtunk is múlik,milyen lesz az a jövõ, mely elõttükáll...)

Ezúton is üdvözöljük Szász Jenõ pol-gármester urat a Történelmi VitéziRend tagjainak sorában, s további ered-ményes munkát kívánunk!

Munkája révén erõsödõ székelységet,egységes magyar nemzetet!

Szász Jenõ polgármester úr köszönti a leen-dõ „Tiszteletbeli Székely”-eket

Budai állománygyûlésA terveknek megfelelõen tavaszi állománygyûlésünket

megtartottuk az Úr 2006. évében, március 11-én a MOM-székház kupolatermében.

Sajnálattal kellett tudomásul venni, hogy a létszám egy-negyede jött csak el. Rendünk tevékenységét, jövõbelitennivalóinkat ismertette Buda törzskapitánya, majd be-mutatta a hat budai kerület új tisztségviselõit.

Vitéz Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadság-harcos Világszövetség Elnöke kitüntetésére került sor,amelyet vitéz Hunyadi László fõkapitány úr nyújtott át.Beszédében a fõkapitány úr méltatta „Józsi bátyánk” élet-útját, és köszönetet mondott minden jelenlévõ rendtárs-nak, hogy az összefogásra és nemzeti elkötelezettségükretanúbizonyságot tesznek részvételükkel. Majd szerény

megvendégelés közben kötet-len beszélgetést folytattak arendtársak a fõkapitány úrralés a tisztségviselõkkel.

Ha Isten úgy akarja, õsszelugyanitt találkozunk. Szebbjövõt!


Országos törzskapitány-helyettes


ESEMÉNYEK

A kommunizmus halálos sebe 1956Lengyelország méltó mó-

don emlékezett 2006. június28-án Poznan munkásainakfelkelésére, akik szabadságotés kenyeret követeltek, éssortüzet kaptak.

A Történelmi Vitézi Rendhárom (‘56-os) tagja az ‘56-osMagyarok Világszövetsége, aCorvin-közi Bajtársak Közös-sége és a Magyar Vidék‘56-os Szövetsége nevében ésmegbízásából képviselte alengyel ünnepségeken a ve-lük együttérzõ, emlékezõ ma-

gyarságot. Utunkat Székely Kornél grafikusmûvész egyet-len példányban készült, lengyel szabadságharcosoknakdedikált plakátja örökíti meg: egy-egy aranyfonállal össze-varrt lengyel és lukas magyar zászló, amelyeknek a háttérbordó színe, a kiömlött, alvadt vér színe ad nyomatékot.Ez a plakát a poznani ‘56-os múzeum egyik értékes darab-ja lesz. Az ünnepség rendezõinek, a lengyel ‘56-osoknakés a Solidarnosc tagjainak lengyel és magyar nyelvû em-léklapot és egy-egy lyukas zászlót-jelvényt adtunk át. Alengyel városvezetéssel és az ‘56-os harcosokkal együtt ka-tonai díszõrség mellett tisztelegtünk június 27-én a 13 éve-sen meggyilkolt Romek Stralkowskiról elnevezett utcá-

ban, emléktáblájánál, majd onnan az ebbõl nyílóMansfeld Péter utca sarkán álló lengyel–magyar nyelvûemléktáblánál.

A lengyel és a magyar ‘56 közötti „apró” különbség:Wladislaw Gomulka kommunista vezér 1956. október20-a után szabadon engedte az addig fogvatartott lengyelfelkelõket. Nem rendezett vérbosszút sem. Neki elég volta június 28-29-ei harcok hetven halottja és mintegy ezersebesült lengyel vére!

Június 28-án, a poznani felkelés napján több mint öt-venezer ember részvételével vettünk részt az ‘56 emlékéreírott, több érsek és püspök részvételével megtartott misén,

Mansfeld Péter emléktáblájának koszorúzása

A papság részvétele az ünnepségen Ünnepi szónokok

A hadsereg tisztelgõ felvonulása


ESEM

ÉNYE

K

majd öt államelnök részvételével ünnepi megemlékezé-sen, amely egész nap tartott a lenyûgözõ és igaz tiszteletetkeltõ ‘56-os emlékmû elõtt. Hatalmas tapsvihar köszön-tött bennünket, amikor lengyel felkérésre utolsóként fel-vonultunk a lyukas zászlókkal a lengyel veteránok alkottadíszõrség mellé. Mélyen megható volt a tapsoló, csókokatdobáló és magyar szavakat kiabáló, ünneplõ tömeg ra-gaszkodása, szeretete. Mélyen szeretett honfitársak! Így islehet ünnepelni... valahol... Európában!

vitéz Hajdú Szabolcstörzskapitány

‘56-os közlegény

Öt állam vezetõi között díszvendég Sólyom László köztársasági elnök A lengyel államfõ koszorúz

A történelmi ’56-os plakát, Székely Kornélgrafikusmûvész alkotása

A Történelmi Vitézi Rend nevében v. HajdúSzabolcs törzskapitány koszorúz


ESEMÉNYEK

A zászló bevonulása Hunyadi László fõkapitány úr beszámolója

v. Gergely István fõkapitány-helyettes úr beszámolója

v. Lázár Elemér Erdély országos törzskapitányaés Kocsis László területi törzskapitány urak köszöntése

A rendi kérdések egyeztetése

A T. V. R.2006. július16-án tartottSzéki Ülése

A Vitézi Szék hosszan fog-lalkozott a magalakult Társa-dalmi Egyesület kérdéseivel ésbemutatta az alapító okiratokat.

Az itt hozott határozato-kat a T.V.R. Közlönye tar-talmazza.

Örömmel üdvözöltük a betegségébõlfelépülõ-félben lévõ Pintér KornélÉszak-Dunántúli törzskapitány urat


ESEM

ÉNYE

K


ESEMÉNYEK

V. Domokos Sándor volt csendõrtiszt emlékeztet!Ezen sorokat egy veterán magyar harcos küldi, aki mint

csendõr hadialakulat századparancsnoka harcolta végig amagyarországi védõharcokat Aradtól Budáig, és részt vettBuda védelmében is. Ezért embereivel együtt hat év szovjetfogságot kapott jutalmul. Mint csendõrtiszt a legénységévelegyütt lakott, és a hosszú orosz tél fagyos éjszakáit a mesékés az emlékezés írjával igyekeztek könnyíteni. Mivel febru-ár 13. Buda elestének, február 14. a csendõrség alapításá-nak évfordulója, gondolom, idõszerû lenne pár sorral emlé-keztetni a magyar olvasókat azokra a derék harcosokra,akik olyan nehéz szolgálatot teljesítettek békében és olyansok áldozatot hoztak a hazáért a háborúban.

Tisztelettel és honfitársi, valamint rendtársi megbecsü-léssel áldozatos munkájuk iránt:

Winnipeg, 2006. január 4.v. Domokos Sándor

A levelet író egykori csendõrtiszt, vitéz Domokos Sán-dor által továbbított írás helyett – utólagos engedelemmel– vitéz Domokos Sándor versét tesszük közkinccsé. Gon-dolatokat, érzéseket – az IMÁT, melyet az ember, a har-cos – küzdelmes életével felmutat.

Köszönjük emlékeztetõ sorait, mely egy egész gyötrel-mes életet tükröz. Isten áldását kérjük további életére!

V. T.

Imádság 2006 év küszöbénIstenem!Nyolcvanöt évvel vállamon jövök hozzád, Uramköszönetet mondani. Hosszú volt utam,és ami még hátra van, hálával fogadom.Egyszerû és tiszta volt gyermekkorom.Hinni tudtam a mesékben és a tündérekben,a sárkányölõ lovagokban és az álmokban is.De késõbb jöttek kételyek és gõgöm egyre nõtt.Büszke fél-tudással dacoltam a fõhajtás ellen,amíg üres értelmemben hittem és megkérdõjeleztemminden hitet, amit tudással megfejteni nem voltam képes.Lassú az érés útja, sok vergõdés, belül vívott csatákután jött csak meg az érettség, amelyben a csodákmegvilágosodtak. Ráeszméltem a legnagyobb csodára:„Ember vagyok!”Isten-képmás a földi létben. Képes vagyok magombólegy új embert formálni, kiben a logika csak Isten-adtagondolat, reámszabott ruha, amit készen kaptam,de nem én teremtettem. A szabadságot is õ adtaés vele az öntudat felelõsségét vállamra tette,mint méltóságom jogát, ezzel kezembe tette lea jövõm zálogát!És rádöbbentett értelmem határoltságára.Rájöttem, hogy nem lehet megértenem a végtelent,

csak hódolnom lehet elõtte és hallgatni.Hallgatni csendben az égi rádió üzenetét,melynek hulláma nem anyag, s mégis felfogható.De csak annak szól, aki óhajtja. Aki keresia szent harmóniát, mely érzés-rezgéssel vezetiés felemeli oda, ahol többé a természet sem parancsol,ahol az ösztön parancsa fölötti ember létezik!Neki már nem parancs a „szemet szemért” bosszúja.Neki az önfeláldozás értelmetlensége a törvény.Számára az üldözöttség is boldogság.Õ börtönben is szabad!Számára a szenvedésnek is van értelme.Õ azon az úton jár már, ahol az érzésvezetõ szerepet kap az értelem felett!Ezt jöttem megköszönni Uram.Jöttem megköszönni, hogy értelmetadtál a szenvedésnek, és habárnem is tudok megmaradni az úton,mert nehéz törvényeidet e világban élni,azért mindig tudom, hogy felettem õrködikegy magasabb személyiség.Egy végtelen hatalom, mely földi gyarlóságomtólfüggetlenül szeretve vigyáz rám.Köszönöm!

„Az angolnak skót-szoknyája,Az osztráknak tiroli bõrnadrágja,

A magyarnak Bocskay kabátja az igazi ünneplõ!”

Tisztelettel várom Önöket a Szécsényi mûhelyben!

Magyaros alkalmi ruhák, nemzeti viseletfelnõttnek és gyermeknek, palotás táncru-ha, magyar menyasszony, Petõfi-gallérosblúz, sulytással díszített bársony tunikával,

Attila-zakó nyakkendõvel, kalappal.

Gyõriné Szécsényi MáriaTura, Szent István út 52.

Tel: 06-70-330-5590; 06-28.469-332e-mail: [email protected];

www.szecsenyi.inf.hu

ÁRPÁD HÁZ ALAPÍTVÁNYKözhasznú szervezet

1025 Budapest, Csalán u. 34.Telefon: 200-1973Bankszámlaszám: 10700378-27035304-51100005Adószám: 18109386-1-41Nyilvántartási szám: 8738

Támogassa a Vitézi Tájékoztató kiadását. Támoga-tásával segíti rendünk mûködését, kiadványaink megje-lenését, rendezvényeink megtartását. Alapítványunk atámogatásról kérésre igazolást ad.


ESEM

ÉNYE

K

HÍVEN, BECSÜLETTEL, VITÉZÜL!1881. február 14. – 125 éve

Az elõzõ hírhez kacsolódóan emlékezzünk meg a Magyar Királyi CsendõrségrõlA címben szereplõ három szó igen

sokat jelentett egykoron a m. kir.csendõrnek! A Testület jelszava voltez, mely szerint a kebelébe tartozók-nak élniük, s ha a sors úgy hozta,meghalniuk kellett. Mondhatjuk,hogy néhány kivételtõl eltekintve ezígy is történt. Kevés hiteles adattalbír a ma embere errõl a szervezetrõl,mely 64 esztendõn át vigyázta a ma-gyar vidék békéjét. Vigyázta úgy,ahogy elõtte és utána egyik közrend-védelmi alakulat sem ebben a hazá-ban. Törvényektõl szigorúan szabá-lyozva, kérlelhetetlenül és megvesz-tegethetetlenül, részrehajlás nélkül, sidõnként kíméletlenül. 1945 utánimegítélése kizárólag a törvényes ren-det el nem fogadott eszközökkelmegdönteni kívánó kommunistamozgalommal szembeni kemény fel-lépése alapján történt, teljesen elfo-gult, torz módon. Sokáig ki sem lehe-tett ejteni a csendõr szót, vagy haigen, akkor csakis a legelmaraszta-lóbb jelzõk környezetében.

Kérlelhetetlen, rendíthetetlenemberek, a szigor, fegyelem, erõ éstörvényesség képviselõirõl, akik há-borús idõben is esküjükhöz híven tel-jesítették kötelességüket.

Sokan az elsõ vonalakban harcol-va estek el, vagy kerültek hadifogság-ba – ahol Emberségük, erejük, kitar-tásuk erõt adott a túléléshez azok-nak, akik velük együtt éheztek, szen-vedtek, megaláztattak.

A csendõrség története – röviden:Már államalapításunk idején a létre-hozott királyi vármegyerendszerrend-õri feladatait a katonákon kívül– az õ r ö k látták el. A 13. századbanfelbomlott királyi vármegyerendszerhelyébe a nemesi vármegyék léptek,élükön a fõispán, a rendõri feladatoka szolgabíró irányítása alá kerültek.

A polgárosodás során erõsödõ vá-rosok rendõrparancsnok a várkapi-tány volt. A megyei rendfenntartókelnevezései közül a persekutor volt alegelterjedtebb, õket a csendbiztosokirányították. A „zsandárok” (gendar-me, fr.), azaz csendõrök mûködésé-

nek 1849-tõl 1867-ig és már csendõr-ségként említhetõ második szakasz1881–1945-ig. Az abszolutizmus ide-jén létesített és mûködtetett CsászáriZsandárságot nem a magyar kor-mány állította föl, ez nem is volt ma-gyar intézmény. E testületet a ma-gyar nép a német szolgálati nyelv és akülföldi egyenruha miatt mindig isidegennek tartotta. A kiegyezésig in-kább politikai feladatokat látott el azosztrák csendõrség. A kiegyezés nemrendelkezett a magyar rendfenntartóerõk létrehozataláról. A városok ésvármegyék önállóan szervezték megrendõrségüket, de akár kisebb tele-püléseknek is joga volt saját rendõr-ség tartására. A felállítandó szerve-zetnek egyedül a rendelkezésre állóanyagi lehetõségek jelentettek korlá-tot.

A csendõrség a vidék közbiztonsá-gi szolgálatát látta el. Egyaránt fel-léptek az egyre erõsödõ kommunista,és az egyre erõsödõ fasiszta erõk el-len. Centrális, állami testületkéntmûködött: katonailag szervezett õr-test volt. Ennek fegyverhasználatiszempontból volt jelentõsége: acsendõr nem mérlegelhette, hogyadott esetben használja-e fegyverét.Ez kötelezõ volt számára, akár a fel-állított katonai õrnek. Rendfenntar-tás békében – de harcoltak a világhá-borúk harcterein, védelmezték az or-szágot.

Vitéz Varsányi Mihály m.kir. de-tektív-fõfelügyelõ, ki Horthy Miklóskormányzó úr legbelsõbb bizalmiembere volt, megírta visszaemléke-zéseit, melybõl ki kell emelnünk: anémetek által elrendelt zsidó-depor-tálások idején Horthy parancsára amagyar királyi csendõrség körbezár-ta a budapesti gettót, megvédve az ittlévõ zsidókat a német csapatoktól.Valószínûsíthetõ, hogyha a németekelhurcolják õket, mindnyájan életü-ket veszítették volna. S kiemeljük: acsendõrséggel a németek sem mertekszembeszállni.

1873-tól beszélhetünk államirendõrségrõl is. Az államrendõrség

személyzetével szemben folyamato-san emelkedõ elvárások érvényesül-tek, melynek eredményeként szak-mailag felkészült, erkölcsileg szilárd,nemzetközi megbecsülésnek örven-dõ testület jött létre. Alapító tagja aBûnügyi rendõrség NemzetköziSzervezetének (késõbb INTER-POL).

A feloszlatott egyenruhás fegyve-res õrtestület tagjait évtizedeken ke-resztül üldözték és céltudatos mód-szerekkel a magyar királyi csendõr-ség szervezetének megmaradt emlé-keit is igyekeztek kitörölni a magyarköztudatból. Így napjainkban, rend-védelem-történettel foglalkozó sze-mélyek és gyûjtõk erkölcsi akaratánés némileg szerencséjén is múlik az,hogy a még fellelhetõ és történeti ér-tékkel rendelkezõ csendõremlékekettartalmazó forrásanyagokat meg-menthessék az utókornak.

Könyvajánló:Csapó Csaba: A Magyar KirályiCsendõrség története 1891–1914.Kaiser Ferenc: A csendõrség törté-nete a kért világháború között.

A csendõrségre emlékezveköszöntjük vitéz Bognár István

(Keszthely) magyar királyicsendõrtisztet, aki mindig esküjéhez

híven szolgálta hazáját. Isten tartsa megjó erõben, szellemi frissességben, hogy

sokat tehessünk még hazánkért,nemzetünkért!

A képen 2006 júliusábanv. Hunyadi László fõkapitány úrral.


Rehabilitálták Kristóf László csendõr nyomozófõtörzsõrmestert

Az eljárás megindításához szüksé-ges adatok gyûjtése, a körülményekújrafeltárása Kristóf László egy földi-je, a Történelmi Vitézi Rend tagja, v.Zeidler Sándor nevéhez fûzõdik. Dr.Zétényi Zsolt ügyvéddel párhuzamo-san indítványozta a törvénytelenül ki-végzett csendõr nyomozó törzsõrmes-ter perének felülvizsgálati eljárását.Az ügy folyamán dr. Zétényi Zsoltügyvéd és rendünk tagja, v. ZiedlerSándor mindvégig együttmûködvedolgoztak.

Rendünk nevében köszönjük azigazságszolgáltatáshoz nyújtott segít-ségüket!

A Legfelsõbb Bíróság 2006. március6-án (Markó u.16. fszt, 3. tárgyalótermé-ben, délelõtt 9.30-kor) tárgyalja KristófLászló, 1959-ben koholt vád alapján ki-végzett csendõr törzsõrmester ügyét a ki-végzett elítélt testvérének felülvizsgálatiindítványa alapján.

Az indítványozó jogi képviseletét és a vádlott védelmétdr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédõ Alapítványkuratóriumának elnöke látja el.

A Hadtörténelmi Levéltár állományában lévõ iratokszerint Kristóf László v. csendõr nyomozó törzsõrmesterttizenkét társával együtt állították bíróság elé a KatonaiFõügyészség B.VII.020/1959. sz. vádirata alapján. AII–IV., X. és XIII. rendû vádlott az I. rendû vádlottal ha-sonló beosztású és rendfokozatú csendõrnyomozó, azV-VIII. és XI.-XII. rendû vádlott politikai detektív, a IX.rendû vádlott polgári ruhás rendõr õrmester volt.

Közöljük a m. kir. rendõrség budapesti fõkapitánya ál-tal 1944. év július 28-án tett kitüntetési elõterjesztésnek atörténeti tényállásra vonatkozó részét, amely kitüntetésrejavasolja az intézkedésben részt vett rendõröket:

„Folyó év július hó 27-én 19 óra 45 perckor a csillaghe-gyi nyomozó csoportnál szolgálatot teljesítõ CselényiAntal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendõr-nyomozók, hosszú megfigyelés után, Budapest területénnyomára jutottak dr. Ságvári Endrének, aki már mintegyhét éve földalatti baloldali szervezõmunkát végzett és ve-zetett. Nyomon követték és a XII. ker. Szép Ilonai villa-mosvasúti kocsiszín mellett levõ Nagy Béla-féle cukrász-dában egy állítólagos Szabados nevû kommunista társá-val figyelés alá vették, majd õket elfogni igyekeztek. El-fogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr.Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kez-dett és a szomszéd asztalon lévõ aktatáskájához kapott,onnét önmûködõ pisztolyát elõrántotta és rögtön tüzelt.Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kris-tóf László csendõrnyomozót a jobb combján súlyosanmegsebezte, míg a hatósági közegek segítségére sietõ

Pétervári János rendõrõrmester gép-kocsivezetõt haslövéssel életveszélye-sen találta.

A lövések leadása után dr. SágváriEndre a helyiségbõl kimenekült, de aPalotás Ferenc csendõrnyomozó és asebesülten utána futó Cselényi Antaldetektív lövéseitõl eltalálva holtanösszeesett. Dr. Ságvári Endre Szaba-dos nevû társát sikerült elfogni.

A sérültek közül Pétervári Jánosrendõrõrmester állapota haslövése kö-vetkeztében annyira súlyos, hogy élet-ben maradása kétséges.”(OL BM eln.2.tét.5715.1944.- Eredeti tisztázat.)

A fegyverhasználat kivizsgálásaután a dr. Ságvári Endre elleni intézke-dés valamennyi résztvevõjét kormány-zói kitüntetésben részesítették. KristófLászló, a központi nyomozó parancs-nokság állományába tartozó cs. õrmes-ter elnyerte a Magyar Bronz Érdemér-

met a hadiszalagon. (Csendõrségi Lapok, 1944. október1., XXXIV. évf. 19. sz. myom. irat. 188.)Társai: CselényiAntal a Magyar Arany érdemkereszt a hadiszalagon, Pa-lotás Ferenc a Magyar Ezüst érdemérem a hadiszalagon,Pétervári János a Magyar Bronz Érdemérem a hadiszala-gon kitüntetést nyerte el az államfõtõl.

Az 1956–os forradalom és szabadságharc utáni súlyosmegtorlás legfontosabb része az igazságügyi megtorlás,amelynek ez a per része volt, mintegy megmutatva az ön-kényuralom erejét azokkal szemben, akiket – mint az el-múlt utolsó polgári államrendszer erõszakszervezeténektagjait – szívesen büntettek volna „ellenforradalmi” bûn-cselekményekért, de mivel erre a vádlottak alig adtakokot, így kénytelenek voltak elõvenni „a régi bûnöket”. Azítélet indokolásának kibontható értelme szerint ez volt avádlottak legfõbb bûne, vélt társadalomra veszélyességükegyszerûen múltbeli közhatalmi státusukban rejlett.

Az eljárás eredményeként valamennyi vádlottat bûnösnekmondták ki a BHÖ. 82. pont e) alpontja szerint emberek tör-vénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborúsbûntettben. Az I. rendû Kristóf Lászlót elsõ fokon, az V. ren-dû Molnár Mihály vádlottat és a XIII. rendû Palotás Ferencvádlottat másodfokon halálra ítélték és kivégezték. A X. ren-dû Bujdosó József vádlottat életfogytig tartó börtönre, a XII.rendû U. Kovács László vádlottat 12 év börtönre, a többivádlottat 2-8 év börtönre, mint fõbüntetésre ítélték.

Mellékbüntetésként vagyonelkobzást és – a nem halálbün-tetéssel sújtott vádlottakra – állampolgári jogok gyakorlásá-tól való eltiltást szabtak ki.

A Kristóf László v. csendõr nyomozó törzsõrmester és tár-sai ellen emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése általelkövetett háborús bûntett és más cselekmények miatt lefoly-tatott, a Budapesti Katonai Bíróság B.I.065/1959.sz. 1959.

ESEMÉNYEK


Felmentették a kivégzett csendõrnyomozótSágvári Endre okot adott rá,

hogy fegyvert használjanak elleneA bíróság kizárólag a hajdani jogot vette alapul

Minden részletében törvénysértõ az az ítélet, amely1959-ben halálbüntetéssel sújtotta Kristóf László csendõrta Ságvári-ügyben – így foglalt állást tegnap a LegfelsõbbBíróság. A büntetõ tanács szerint Ságvári Endre nem voltjogos védelmi helyzetben, amikor 1944. július 27-én tûz-harcot kezdeményezett az õrizetbe vételére kivezényelt,jogszerûen eljáró rendõr- és csendõrnyomozókkal. Az íté-let szerint a kommunista vezetõ maga idézte elõ azt a tra-gédiát, amelynek végül az áldozata lett.

Az illegalitásban élõ Ságvári Endre 1944. július 27-énnapközben egyik elvtársával találkozott a hûvösvölgyiNagy cukrászdában, a mai Szépilona presszóban. A nyo-mozók reggel óta követték. A kommunista vezetõ elõszörfedett igazolvánnyal próbálta igazolni magát, ám közöltékvele, tudják, ki õ. Ekkor elõkapta táskájából a fegyverét, éslõtt. Kristóf László csendõr õrmester rávetette magát, deõt is lövések érték, Ságvári ekkor kimenekülhetett az épü-letbõl. Az egyik nyomozó a kórházban belehalt sérülései-be. Életét vesztette maga Ságvári is, mert – már odakint –halálosan megsebesítették.

Kristófot jóval az eset után, az 1956-os forradalmat kö-vetõ megtorlások idején állították bíróság elé 12 másikcsendõrrel együtt. Többüket halálra ítélték, és kivégezték.Történészek szerint a vád alapja az az ideológiai megfon-tolás volt, hogy az „ellenforradalmat” a hajdani horthystareakció, köztük a csendõrség készítette elõ.

A csaknem ötven évvel ezelõtti bírói határozatot a Legfel-sõbb Bíróság (LB) tegnap minden részletében jogsértõnekminõsítette. A tanács elnöke, Kónya István, az LB büntetõkollégiumának vezetõje azt hangsúlyozta, az eseményekmegítélésekor mindenekelõtt a hajdani jogot elemezte. El-sõként azt vette figyelembe, hogy az állami és a társadalmirend védelmérõl szóló, 1921. évi 3. törvénycikk büntetni ren-delte azokat, akik a hatalom megszerzése és kizárólagos gya-korlása érdekében szervezkedésben vettek részt.

Ez a jogszabály 1945-ig hatályban volt, s – a tegnapi in-doklás szerint – a szélsõjobb és a szélsõbal mozgalmait,szervezkedéseit egyaránt üldözte. Ennek alapján figyeltekfel a rendvédelmi hatóságok Ságvári Endrére és társaira is.

Ságvárit tehát az 1921. évi törvény megsértése miatt ke-reste a hatóság. A négy nyomozónak, a parancs alapján,1944. július 27-én õrizetbe kellett vennie. Amikor a nyo-mozók telefonon közölték elöljárójukkal, kik beszélget-nek a cukrászdában, a parancsnok megerõsítette: feltétle-nül õrizetbe kell õket venni.

A szabályszerûen megkezdett intézkedés mindaddigrendben zajlott, amíg Ságvári elõ nem kapta pisztolyát, éslövöldözni nem kezdett. Az LB szerint a detektívek fegy-verhasználata jogos volt. A magyar királyi csendõrségszervezeti és szolgálati utasítása ugyanis úgy rendelkezett,hogy ha az intézkedés másképp nem hajtható végre, vagyaz intézkedõk élete és testi épsége veszélybe kerül, kötele-zõ tüzet nyitni.

A végkövetkeztetés most tehát az volt: a nyomozók az1921. évi törvény s a csendõrség szabályzata, valamint azelöljáró parancsa alapján törvényesen jártak el Ságvárivalszemben. Kristóf ennek a jogszerû akciónak a befejezõmozzanatainál nem is volt jelen. Amikor ugyanis a haláloslövés odakint eldördült, az õrmester sebesülten feküdt acukrászda épületében. Emberek törvénytelen kivégzésévelelkövetett háborús bûntettrõl tehát nem lehet szó. Ez alólmost felmentették. A felülvizsgálati tanács hozzátette:Ságvári nem volt jogos védelmi helyzetben, miként azt az1959-es ítélet állította. A népbíróság akkor úgy vélekedett:a kommunista vezetõ az ellenállási mozgalomban vettrészt, emiatt jogosan használta fegyverét a rendfenntartók-kal szemben. Azok tehát törvénytelenül léptek fel. Mindezfordítva igaz – derült ki tegnap. Az indoklás szerint jogtalanlövöldözésével Ságvári okot adott rá, hogy fegyvert használ-janak ellene. Vagyis: maga idézte elõ azt a tragikus helyze-tet, amelynek a végén õ maga az áldozata lett.

A tanács elnöke végül arra a kérdésre válaszolt: Mi ér-telme lehet az igazságszolgáltatásnak fél évszázaddal atörténtek után? A halálbüntetést már nem lehet jóváten-ni. A bíró úgy fogalmazott: a felmentõ ítélet, a tisztázó el-járás arra jó, hogy aki tiszteli Kristóf László emlékét,anélkül tehesse meg, hogy emlékére egy nagyon súlyosbûncselekmény, a háborús bûntett árnya vetülne.

Magyar Nemzet, 2006. március 7.Kulcsár Anna

szeptember 12-én kelt ítéletével és a Magyar NépköztársaságLegfelsõbb Bírósága Katonai Kollégiumának KülöntanácsaKt. 094/1959. sz. 1959. november 25-én kelt ítéletével elbíráltbüntetõ ügyben folyó Bfv.X.1185/2005.sz. felülvizsgálati eljá-rásban a Katonai Fõügyészség Bf.VI.238/2005.sz. 2005. de-cember 12-én kelt, 2006. január 17-én kézbesített nyilatkoza-tára figyelemmel felülvizsgálati indítványunkban azt kérjük,hogy a t. Legfelsõbb Bíróság Kristóf László v. csendõr nyo-mozó törzsõrmestert (aki Nógrádverõcén, 1911 augusztus30-án született, anyja: Hartó Eszter, nõs volt: Nagy Irénnel,gyermektelen, magyar állampolgár, büntetlen elõéletû, utolsólakhelye: Békéscsaba V. Lajta u. 12., akin a jogerõre emelke-dett halálbüntetést l959. november 28-án végrehajtották) az

ellene emelt vád alól, amely szerint a vádlott elkövette aBHÖ. 82. pont (e) alpontjában foglalt, emberek törvénytelenkivégzésével és megkínzásával elkövetett háborús bûntettet;

elkövette a BHÖ. 218. pont(1) bekezdésében foglalt fo-golyszökés és a 96. pont (2) bekezdésében foglalt hatósági kö-zeg elleni erõszak bûntettét

mentse fel a Be. 331. § (1) bekezdése alapján azért, mertnem követett el bûncselekményt, a terhelt büntetõjogi felelõs-ségének megállapítására a büntetõ törvénykönyv általánosrészérõl szóló 1950. évi II. törvény 1. § (3) bekezdése megsér-tésével, a büntetõ perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény180. § b) és d) pontjának törvénysértõ mellõzésével, a BHÖ218.pont (1) bekezdés rendelkezése megsértésével került sor.

ESEM

ÉNYE

K


VITÉZI ESKÜTÉTELEK

Budapesti eskü, 2006. július 8.Az Úr 2006. július 8-án vitézi eskü-

tételre került sor a solymári katolikustemplomban. A Teremtõ velünk volt,mert verõfényes szombat délelõttvolt. A plébániahivatalban gyülekez-tünk, ahonnan a fúvós zenekar kísé-retével vonultunk a templom elõttitéren lévõ hõsi emlékmûvet megko-szorúzni. A templom elõtt felsora-kozva az esküt tevõkkel Jakab Attilaszékkapitány jelentését fogadtuk,majd orgonakísérettel bevonultunk atemplomba a Szent Korona másola-tával. Kertész Péter kanonok plébá-nos igehirdetése és áldoztatása utánlovag vitéz Miklósi Zsolt Miklós, Bu-da törzskapitánya, országos törzska-pitány-helyettes üdvözlõ beszédében

felvázolta a Történelmi Vitézi Rendmegalakulását és célkitûzéseit. A 21.században a vitézi rend tagjaira mostmég nagyobb erkölcsi és nemzeti ki-

állás szükségeltetik, mert teljes nem-zetellenes diktatúra uralkodik ha-zánkban.

Vitéz Turba László, Pest törzska-pitánya a vitézi eskütétel elmondásaután vitéz Dékány Ágoston fõszék-tartó úr üdvözölte az új rendtársakat,és reményét fejezte ki arra vonatko-zóan, hogy sikeresen együtt tudunkmunkálkodni keresztény nemzetünkmegmentéséért. A magyar és a szé-kely himnusz eléneklése után a kano-nok úr megáldotta a résztvevõket ésáldást mondott. Felemelõ szombatdélelõtt volt.


országos törzskapitány-helyettes

ESEMÉNYEK

Fotó

:Bér

esFe

renc

né


ESEM

ÉNYE

K

A Történelmi Vitézi Rend Nyugat-Dunántúli és Észak-DunántúliTörzsszékei által, 2006. július 22-én rendezett ünnepélyes eskütétel

a cserszegtomaji Várszínházban

Fotó

:Tol

naiE

ta

Az eskütétel ünnepi pillanatai

Dr. v. Dengyel Zoltán átveszi Nyugat-Dunántúli törzskapitányikinevezését Hunyadi László fõkapitány úrtól.Gratulálunk törzskapitány úr kinevezéséhez! Zászlók elvonulása

Köszönetet mondunkházigazdánknak, TóthLászló úrnak, a kiválómagyarnak, aki az eskü-tétel helyszíneként fel-ajánlotta a cserszegtoma-ji várat, mely a környékegyik nevezetességévévált az elmúlt években, smegköszönjük az ízes-magyaros vendéglátást.

Isten segítségét kérjüktovábbi munkájához.

v. Hunyadi Lászlófõkapitány


ESEMÉNYEK

A Közép-Magyarországi Törzsszék ünnepélyeseskütétele, Budapest, 2006. július 29.

Fasori Evangélikus TemplomEzen a – sokunk számára történelmi – napon 29 avatan-

dó vitézi eskütételére került sor.Az ünnepi esemény a Szent Korona (másolata) és 17

történelmi zászló bevonulásával kezdõdött.A Történelmi Vitézi Rend leendõ tagjainak kívánunk

helytállást a mindennapokban, keresztényi hitet, erõt azösszefogásra – nemzetünk megmaradásáért, magyarsá-gunk erõsítéséért.

A Vitézi Szék képviseletében az ünnepségen jelen vol-tak: v. Hunyadi László fõkapitány, v. Gergely István fõka-pitány-helyettes, v. Dékány Ágoston fõszéktartó, v. HajdúSzabolcs törzskapitány, lovag v. Miklósi Zsolt Miklóstörzskapitány, v. Horváth László tb. törzskapitány.

Az ünnepség keretén belül v. Hunyadi László fõkapi-tány úr átadta dr. v. Bucsy László mb. törzskapitány úrnaktörzskapitányi kinevezését, valamint lovag v. Erdélyi Ta-kács István úrnak törzskapitányi kinevezését.

Gratulálunk törzskapitány uraknak kinevezésükhöz!

V. T.Az eskütétel ünnepi pillanatai

Jobbról balra: v. Hunyady László fõkapitány, v. Gergely István fõkapi-tány-helyettes, v. Hajdú Szabolcs törzskapitány, v. Horváth Lászlótörzskapitány a történelmi zászlókkal

Dr. v. Bucsy László átveszi törzskapitányi kinevezését

v. Erdélyi Takács István átveszi a törzskapitányi kinevezésétAz esküt tettek csoportképe, középen dr. v. Bucsy László törzskapitányúr és v. Takács Erzsébet, Pármiczkyné székkapitány


HIR

DET

ÉS


ESEMÉNYEK

Észak-Kelet Magyarországi TörzsszékVitézi eskütétel a Miskolci Szent Anna-templomban, 2006. augusztus 6.

A Történelmi Vitézi Rend fõkaptánya, v. HunyadiLászló és az ünnepségen megjelent más elöljárók elõtt tetteskü tette magasztossá azt a nevezetes napot Miskolcon,amikor tizenöt, zömében fiatal tett ünnepélyes vitézi es-küt az ünneplõ gyülekezet elõtt. A templom szinte zsúfo-lásig megtelt hozzátartozókkal, meghívott vendégekkel,ünneplõ emberekkel.

Rendkívüli és örvendetes esemény volt, hogy hét hiva-tásos honvédtiszt, valamint a doni harcokat megjárt öt hõsés három várományos tett ünnepélyesen esküt a Szent Ko-ronára.

A jelenlévõk emelkedett lélekkel lettek tanúi Isten-nek, Nemzetnek odaszánt – a Vitézi Kódex szerint han-gosan, határozottan elmondott – eskü szavainak. Az ün-nepség elõre elkészített forgatókönyvét a Vitézi RendKelet-Magyarországi törzskapitánya, vitéz HorváthLászló készítette, a narrátor vitéz lovag Litvay Ottó, a ve-zénylõ tiszt nemzetes mándoki Sajtos Szilárd tábori lel-

kész, a Vitézi Rend NT tagja, a se-gítõ vitéz Lovag Bacskó Györgyvitézi hadnagy volt. Az eskütételimûsort Szabó Balázs a VitéziRend NT tagja, mint orgonamû-vész csodálatos játékával színesí-tette. A Vitézi Rend fõkapitányaa Vitézi Szék jóváhagyása szerintaz eskütétel keretében két arraérdemes idõs vitéznek, vitézBojtor István és vitéz Árpád-háziDaka Józsefnek a Vitézi RendEzüst Érdemkeresztjét adomá-nyozta. A vitézi eskü ünnepi orgo-na zenével ért véget.

vitéz Bacskó Györgyvitézi hadnagyEskütevõ katonák

Eskütevõ doni bajtársak és várományosok

Mándoki Sajtos Szilárd VRNT református lel-kész

v. Bojtor István kitüntetése v. l. Árpád-házi Daka József kitüntetése


REND

EZVÉ

NYEK

RENDEZVÉNYEKBarokk bál a barokk városban

2006. január 14-én rendeztékmeg a Történelmi Vitézi Rendelsõ barokk bálját Pápán, az EdvyUralom Fogadó Barokk Udvar-házban. Pápa és Vidéke VitéziAlcsoportjának legaktívabb tag-jai, a Vitézi Rend elöljárói, vala-mint a „hely szelleme” határoztameg a vigalom résztvevõinek ele-ganciáját, az intelligens mulatás,

szórakozás, baráti ismerkedés békebeli hangulatát.Az estélyi ruhában – esetenként díszmagyarban – pom-

pázó hölgyeket, bocskaiba, atillába öltözött urak (vitézek,hagyományõrzõ huszárok) kísérték a fáklyákkal és hatal-mas szikrákat vetõ tábortûzzel kivilágított udvaron át azudvarházba.

19 órakor a hagyományõrzõ katonák és a palotást tán-coló párok sorfala között vonult be a bálterembe a VitéziRend fõkapitánya, tisztségviselõi és a rend zászlói. Ezt kö-vetõen nemzetes Ferencz József rendezõ imára szólította

a bálozókat, majd vi-téz Galántai MártaEdit üdvözlõ monda-tai után vitéz HunyadiLászló fõkapitány úrhazaszeretetre, igaz

magyar elveinkre utaló gondola-taival megnyitotta az elsõ barokkvitézi bált. Zárszóként kifejtetteabbéli óhaját, reméli, hogy ezt ajeles eseményt a jövõben majdtöbb is követi.

A vitéz Müller házaspár általirányított Vadvirág együttes pa-lotás tánca, majd késõbb a tagokegyéni szereplése meghatároztaa bál ünnepélyes, vérbeli magyar hangulatát. A különlegesízû étkek sorát (sült malac, õzpörkölt, diós-mákos bejgli,almás pite) kemencében sütötte a Királyi szakácsok verse-nyén elsõ díjat nyert id. Polgár György.

23 órakor bográcsban készített gulyásleves került má-sodvacsoraként az asztalra. Desszertként vitéz KovácsIlona (Jánosné) 6 db hatalmas, házi készítésû tortávallepte meg a bálozókat. Az egyik díszítését nagyméretû vi-tézi címer ékesítette. Éjfélkor kezdõdött vitéz Járosa Ré-ka és nemzetes Takács Anikó közremûködésével az érté-kes, magyaros jellegû tombolatárgyak kisorsolása. Vitéz,lovag Zalai Károly népi iparmûvész javaslatára a tombo-la bevételét fele-fele arányban egy katolikus (PadányiGimnázium, Veszprém) és egy református intézmény(Ref. Tudományos Gyûjtemény, Pápa) részére adomá-nyoztuk – egy kis ünnepély keretében.

A báli táncok közé iktatott mûsorok, afõkapitány úrnak átnyújtott ajándékok (Vi-tézi Rend címerével díszített váza, Lehelkürtje), valamint nemzetes Kircses Lászlószavalatai és az általa irányított hagyo-mányõrzõ huszárok hazafias érzelmû dalai(tangóharmonika kísérettel) mellett hajna-li fél ötig tartott a feledhetetlen bál.

vitéz G. M. E.vitézi alhadnagy, a bál háziasszonya

V. Ferencz József fõszervezõ v. Galántai Márta Edit

v. Hunyadi László fõkapitány, v. Harmath Lajos székkapitány, m. kir.ny. ejtõernyõs õrnagy

v. Sántha Csaba tulajdonos köszöntõje


RENDEZVÉNYEK

Vitézi Bál – Stefánia Palota, 2006. január 28.A Történelmi Vitézi Rend országos, immár hagyo-

mányosan megrendezett bálja bõvelkedett ünnepi,megható, jelentõségteljes és természetesen kelle-mes-vidám pillanatokban.

Az ünnepség fõvédnöke: v. Krasznay Béla nyá. ezre-des, tb. h. fõkapitány, védnöke: v. Hunyadi László fõka-pitány. Az est háziasszonyai: v. Molnár Piroska, dr.Juhartosné, valamint v. Kovács Anna, Leinerné. Azászlók bevonulását követte a palotás, mely magyarsá-gunk szimbolikus ünnepi tánca.

Az est jelentõs eseménye volt a Történelmi VitéziRend „Nemzetvédelmi Kereszt, ezüst fokozata” kitün-tetések átadása.

v. baron James Short of Castleshort úr átveszi megbízóle-velét a fõkapitány úrtólv. Dékány Ágoston fõszéktartó

v. Lázár Elemér Országos Törzska-pitány, Erdély

l. v. Miklósi Zsolt törzskapitányv. Kissunyi István tb. törzskapitányv. Horváth László törzskapitányv. Hajdú Szabolcs törzskapitány

v. Molnár Piroska, dr.Juhartosné

Kellner Lajos


TOKAJ-HEGYALJA EGYIK LEGSZEBB ÉS LEGMODERNEBB BORÁSZATA:

A BÉRES SZÕLÕBIRTOK ÉS PINCÉSZET

A világ- és a hazai piacon a Béres Csepp mára fogalommá vált, emárkanév a tokaji aszú ismertségével vetekszik. Annak reményében,hogy a Béres Cseppel hírnevet szerzett Béres család hamarosan amagyar borkészítés terén is nemzetközi tekintélynek örvendhessen,2002-ben új vállalkozásba kezdett a világörökség részét képezõTokaj-Hegyalján.

A Béres Szõlõbirtok és Pincészet 90 hektáros birtoka a festõiErdõbényén fekszik. Innen került elõ a miocénkori õsszõlõ, a Vitis Tokaiensis levelének több mint 20 millió évesmegkövült lenyomata is. A Béres család eltökélt szándéka, hogy a tokaj-hegyaljai borvidék ezen patinás részén újracsúcsminõségû borok készüljenek, melyek tovább öregbítik a tokaji bor hírnevét hazánkban és szerte a világon.

Elsõ boraink a 2003-as évjáratból származnak, amely nagyon jó indulást biztosított: a 2003-as, Lõcse dûlõbõl szárma-zó Béres Furmint a hazai és a nemzetközi borversenyeken, Londontól Tokióig nyolc díjat nyert. Szakírók az évjárategyik legszebb magyar fehérboraként értékelik. Az ígéretes kezdést további szép eredmények erõsítik, és rövidesen pi-

acra kerül a nagy ígéret, a 2003-as évjáratból származó aszú is.

Idén májusban felavatott modern birtokközpontunkba nagyszeretettel várjuk vendégeinket pincelátogatással egybekötöttborkóstolóra. A pincészet munkatársainak vezetésével betekintéstnyerhetnek a borkészítés minden folyamatába, a szõlõ beérkezé-sétõl a palackozásig. A pincelátogatás után kóstolótermünkbenmegismertetjük Önökkel borainkat, szaküzletünkben pedig ked-vezményes, pinceáron történõ vásárlásra nyílik lehetõségük. Ahely varázsa és a kitûnõ borok kóstolása valamennyi vendégünkrészére maradandó élményt nyújt.

NYITVA TARTÁS: HÉTKÖZNAP 10–16 ÓRA KÖZÖTTEttõl eltérõ idõpont esetén, illetve hétvégén elõzetes bejelentkezés alapján várjuk az érdeklõdõket.Tel: 06 (20) 985-2642 , 06 (20) 985-2239Címünk: Béres Szõlõbirtok és Pincészet, 3932 Erdõbénye, Lõcse dûlõ

Boraink az alábbi borszaküzletekben vásárolhatók meg:

Bortársaság, Bp. I. Batthyány u. 59. � Karaffa Borszaküzlet, Bp. III., Bécsi u. 57–61.Maligán Borétterem, Bp. III., Lajos u. 38. � Belvárosi Borszalon, Bp. V., Vármegye u. 7.Présház, Bp. V., Váci u. 10. � In Vino Veritas Borkereskedés, Bp., VII., Dohány u. 58-62.

Raiker Kft., Bp. VIII., Hõs u. 2/A � Cork Kft., Bp. XI., Baranyai u. 19.Bor és a társa Borszaküzlet, Bp. XII., MOM Park � Szent István Borszaküzlet, Bp. XIII., Pozsonyi u. 49.Corvinum, Bp. XXII., Dézsmaház u. 19/A �Maborex Plus Kft., Bp., XXII., Campona, Nagytétényi út 34.

Kistücsök Étterem, Borpince és Vinotéka, Balatonszemes, Bajcsy Zs. u. 25.Rába Vinotéka, Gyõr, Kisfaludy u. 14. � A Hordó Borszaküzlet, Pécs, Széchenyi tér 17.

Rippl-Vinotéka, Pécs, Jókai tér 7. � Furmint Vinotéka, Tokaj, Jókai u. 42.

Borászatunkat érintõ további aktualitásokról, kedvezményes borvásárlásilehetõségekrõl, rendezvényeinkrõl a www.beresbor.hu honlapunkon is olvashat.

HIR

DET

ÉS

Nyílt magánlevél(Lapunk s nem tesz közzé a Történelmi Vitézi Rendet, vagy

Rendünk tagjait támadó írásokat, mivel ez nem tisztünk.Helyt adunk azonban tagjainknak az õket ért sérelmek tisztá-zására, s ezzel kapcsolatos írásaik megjelentetésére.)

Dr. Várhelyi András úrnak

Hosszasan kerestem a magyar nyelv udvariassági meg-szólításai között egy megfelelõt, amelyet neve elé illeszt-hetnék az udvariassági elõírásoknak megfelelõen. Sajnála-tos módon nem találtam meg a helyzethez illõ vagy méltószót. Így marad az alkalmazott formula sallangok nélkül.

Véletlenül került kezem ügyébe az Ön által jegyzett „Vi-tézi Rend” Társadalmi Egyesület „hivatalos lapja”, a „Vité-zek Lapjá”-nak 2005. decemberi száma. Érdeklõdéssel ol-vasgattam az ebben megjelenteket, majd érdeklõdésemetenyhe csodálkozás váltotta föl. Ugyanis a lap 10. oldalánmegjelentettek egy névsort, amelyben felfedezni véltemtöbb, általam jól ismert és nagyrabecsült ember (és néhánykevésbé becsült) neve között saját nevemet is. Nos, ez az okaannak, hogy „tollat ragadtam”, ámbár ez ma már kissé idejétmúlta kifejezés, amikor computeren ír az ember.

Ez azért nem von le semmit mondandóm fontosságábólvagy értékébõl. Érdekes módon az Ön egyesülete egy Vité-zi Széki határozatot említ, amely vagy a valós tények isme-retének hiányában vagy pedig tudatosan vegyít-kavar egy-máshoz nem összetartozó dolgokat. Az Ön egyesülete1997-ben, illetve annak akkori vezetõi „kiszakadtak” a Vi-tézi Rend magyarországi törzsszékének „törvényes” kere-teket biztosító magyarországi bejegyzésû társadalmi egyesü-letbõl, és vittek magukkal minden mozdíthatót és mozdítha-tatlant (székházat, bankszámlát, miegyebet.) Ehhez hason-ló lépésekre már több példa is akadt a magyarság 20. száza-di történelmében. Sok mindent vittek (gyakran az éj leple

alatt) el tõlünk „a szállításra nem jogosult” lények: romá-nok, szovjetek, felszabadítók, államosítók, stb. – hosszú anévsor és minden bizonnyal még ma sem véges. Nos, ezek a„jóakarók” pufajkás Horn Gyula kormányának uralmaalatt, „jó” Keleti György néphadseregi ny.á. ezredes elv-társ, honvédelmi miniszter oltalmazó karjai alatt megbújva„csináltak” egy új „Vitézi Rendet”, amely az addig létezõ„társadalmi egyesület” másolata lett. A poszt-kommunistabíróság – a reá oly jellemzõ figyelemmel a törvényességre –bejegyezte, mint egy újabb társadalmi egyesületet.

Ezzel a poszt-kommunista? képzõdménnyel áll az igazi,egyetlen jogfolytonos Vitézi Rend ellentétben. Nem a „tár-sadalmi egyesület”, amely ebben a bábszínházi, III. Ma-gyar Köztársaságban hozott törvények alatt áll, hanem aza Vitézi Rend, amely soha nem szûnt meg, nem „szakadt”szét, és nem utólag hozott „törvények” visszamenõleges„hatályossága” alapján létezik. Talán még Ön is tudja,hogy ez „a visszamenõleges hatály” a legtipikusabb szov-jet/kommunista jogi nonszensz. Nos, Uram, engem ebbe asoha meg nem szûnt, jogfolytonos Vitézi Rendbe vettek fölaz 1956-ban „elkövetett” saját érdem alapján – külhonban.Vagyis ennek következtében soha nem voltam, nem is le-hettem az Ön „társadalmi egyesületének” tagja – amelybõlmost méltóztattak „kizárni”. Ezt tudomásul venni szíves-kedjék! Ha az Ön „vitézsége” (saját szavai szerint – Istentõlkapott/szerzett? jogon) és fõkapitányelnöki tisztsége nemlenne olyan illegitim, mint az egész kommunista rendszermaga is volt, „vitézségét” akár paródiának is föl lehetnefogni. De a magyar nemzet lelki állapota ennyi megalázás,ennyi aljasság után sajnos, már nem képes több törvénytip-rást paródiaként kezelni.

Az ég áldja Önt – érdemeihez illõen.2006. május 2.

vitéz Hajdú Szabolcs

LEVELEZÉS

LEVELEZÉSI ROVAT

„Talpra Magyar!...” – Emlékeztetõ 2006. augusztus 3-ánTisztelt Magyarok! Rövid emlékeztetõ, hogy 2005. októ-

ber 22-én több ezren álltunk a hideg esõben Budapest XII.kerületének egyik kis terén, a II. világháború áldozatainakemlékére emelt Turul szobor ünnepélyes leleplezésén. Na-gyon büszkék voltunk önmagunkra, hogy ily bátran dacoltunkaz esõvel és a szobor megszüntetését, lerombolását követelõSzaDeSZes „politikusok” hangoskodásával szemben – is.

Oly annyira fölbátorodtunk a lelkes hangulatunktól, hogyégre-földre esküdöztünk: A szobrot, ha kell, saját testünkkelfogjuk megvédeni! És nagyon büszkén, lelkes magyar szívvelmentünk haza: „Most aztán megadtuk ezeknek!”

Hasonló elszántsággal tiltakoztunk a Városliget szélére, a né-hai Sztalin szobor helyére tervezett állami Bitófa-liget, a 2006 da-rab vasoszlopból álló „1956-os Emlékmû”, becenevén a „Vaske-fe” ellen is!

Ha még tetszenek erre az arcátlanságra egyáltalán emlé-kezni. Ez ugyanis egy védõ vaskerítés mögött épül!!!

A „Néphadsereg mûveleti területén”, a „Honvédelmi Mi-nisztérium” egyik leányvállalatának „jóvoltából”! És egyet-len nagyhangú magyar sem áll ott, senki sem tiltakozik, nemtépi le a védõ kerítést. Teljes a nyugalom, hiszen ez, kérem,nem Párizs, ez kérem tisztelettel BUDAPEST. Sztálin elvtárs– onnan alulról meg csak vigyorog. Fletó (Gyurcsány), Szeke-

res Imre elvtárs meg a többiek vele együtt röhögnek az „el-gárgyult jobboldaliak” nagy fogadkozásain!

Nos, feleim, tegnap megérkezett a következõ arculcsapás„az 50. évfordulóra készülendõ”: A „testünkkel védendõ Tu-rul szobrot” 30 napon belül le kell bontani! Ez a mai, poszt-kommunista terror világában jogerõs! És mivel oly bátrak éselszántak vagyunk a lelkes fogadkozások terén – a jogerõsbontás (a mi adóforintjainkból) szintén meg fog történni.

Mert a Turul csípi Ungár Klára és több hasonszõrû „lélek”szépérzékét! És nem csak az ég nem szakad rájuk, de az el-szántan fogadkozó „jobboldaliak” is jobboldalukra fordulvaszunnyadnak tovább a hír hallatán! Illetve nem hallatán, mertilyen hírt nem nagyon hall meg senki. (A „közszolga kommu-nikátorok” általában csak egyszer ismertetik, éppen a meg-hallását kerülendõ.)

Kedves, szabadságszeretõ MAGYAROK! Ha nem fogjukmegvédeni a Turult, ígéreteink ellenére, akkor „büszkén, miaz, hogy! Tisztességesen... szembeköphetjük önmagunkat!” Ésnyugodtan folyamodhatunk „hontalan útlevélért”, mert ezekután „joggal” seprûzhetnek ki bennünket az országból „az újtulajdonosok”!

Hajdú Szabolcs´56-os közlegény


Könyvajánló

Elõzetes1956. 50. évfordulója alkal-

mából ez év õszén jelenik megvitéz Donát Ármin rendtársunktollából – a Történelmi VitéziRend kiadásában – vitézRadnóczy Antal nyugállományúdandártábornok, rendünk egy-kori fõkapitánya elõszavával aBúcsú Recsktõl címû könyv. Amû elsõ ízben tartalmazza a kö-zel 1700 fogvatartott névsorát,valamint hozzávetõleg 140 fény-képet.

Dr. vitéz Dengyel Zoltántörzskapitány

Nyugat-Dunántúl

Varga Csabakönyveit ajánljuk szeretettel olvasóinknak, a Fríg kiadó

jóvoltából:

A kõkor élõ nyelveA könyv vezérmondata: „A kõkor

szava kép”. Az õsi idõkben ugyanismindent látványa alapján neveztekmeg. A szerzõ e kõkori nyelvnekazokat az egyedülálló szellemi, képiés logikai tulajdonságait mutatja be,amelyek ma is gondolkodásunk, be-szédünk alapjait alkotják. 465 oldal,3300 Ft

Az õsi írás könyveE könyv bemutatja, hogy miként

alkalmazták az emberek a végtele-nül õsi ABC betûit. A fejezetek vé-gén lévõ feladatok segítségével gya-korolhatjuk is eleink írásmódjait. Ilymódon ráébredhetünk arra is, hogya négy lehetséges írásmód közül éppa legkezdetlegesebbel írunk mi maitt Európában. 200 oldal, 1850 Ft

HAR

A távoli kõkorban tudományoscélokra kitaláltak egy nyelvet, mely-nek alapja 20-nál is kevesebb szó. Eza nyelv ma is él, és hatása szinte a vi-lág összes nyelvében kimutatható:sokuk csupán „romlott” változataennek az õsnyelvnek. A HAR enyelv kitalálásáig vezet vissza ben-nünket, s bemutatja a nyelvalkotók„receptjét” is. 390 oldal, 2680 Ft

Idõ és ABCVarga Csaba írástörténeti, õstörténeti cikkeibõl, vita-

irataiból egybeszerkesztett könyv. Szó esik benne többekközt a nyelvek most feltárt geometriai tulajdonságairól, amúltkutatás legújabb tudományos eredményeirõl és arrólis, hogy miért igaz ugyan, de valójában mégsem a „finn-ugorizmus”. 204 oldal, 1980 Ft

JEL, JEL, JEL, avagy az ABC 30 000 éves története

A frissen felfedezett õsi írásmaradványokat mutatja bea könyv és ezek által bizonyítja, hogy a lineáris jelekbõl ál-ló ABC legalább 30 000 évvel ezelõtt már készen volt.Mégpedig a hozzá tartozó, igen elmés – pont-pont-vesszõcske – számítással együtt. 465 oldal, 3300 Ft

A szerzõ, v. Donát Ármin v. Hunyadi László fõkapitány úrral

Prinyi Zoltánszabó

Hagyományos magyar viseletek: bocskai,díszmagyar, atilla,

esküvõi ruhák, iskolai és egyesületiformaruhák mérték utáni készítése,

gazdag szín- ésformaválasztékban

1053 Budapest V.,Magyar u. 44. fsz. 4.

Bejelentkezés telefonon!Telefon:

06 (30) 992-3221

KÖNY

VAJÁ

NLÓ


Felhívás!A történelmi Vitézi Rend fennállásának 85. évfordulója alkalmá-

ból az öt világrészen mûködõ Vitézi Szék határozatban fogadta el ésfektette le a fõkapitány elõterjesztését. Eszerint a Rend mozgósítvaerõit az öt világrészen (felhasználva a vitézek szakmai, anyagi támo-gatását) védnökséget vállalva, kezdeményezi a megfelelõ hazai ésnemzetközi fórumokon a BUDAVÁRI HELYÕRSÉGI, korábbanMÁRIA MAGDOLNA, ma SZT. KAPISZTRÁN. JÁNOSTEMPLOM újjáépítését. Ezzel emléket állítana a magyar történe-lem hõs katonáinak és vitézeinek, valamint a háborúk idején hazánkterületén harcoló idegen katonáknak. Közismert és köztudott, hogya kommunizmus gõgös nemzetpusztító diktatúrájának elsõ idejébentöbb, már megrongált, de még álló templomot lebontattak. AHELYÕRSÉGI TEMPLOM állá falai is erre a sorsra jutottak. ASzentatyát, XVI Benedeket magyarországi látogatása alkalmávaltisztelettel kérnénk az újraépítés alapkövének letételére. AHELYÕRSÉGI TEMPLOM jelkép lenne Európa és a világ vala-mennyi békére törekvõ népének. Otthont adna a magyar honvédek

lelki ápolásának, az ökumenikus tábori lelkészség tevékenységének. Tekintettel a Történelmi VitéziRend szerény lehetõségeire szeretettel vár és buzdít minden hazai és külhoni támogatót, valamint álla-mi és egyházi segítséget. Számít Róma az EU és a NATO illetékes szerveinek támogatására is.

Vitéz Hunyadi László 2001-ben (akkor országos törzskapitány) terjesztette fel indítványát vitézRadnóczi Antal dandártábornoknak (akkori fõkapitány). 2002-ben v. Radnóczy közalapítványt hozottlétre Árpád Ház néven melynek tevékenységi köre összhangban van a Vitézi Rend célkitûzéseivel.

Tájékozódva a megvalósítás lehetõségeirõl, fõ koordinációs partner a Honvédelmi MinisztériumHadtörténeti Intézet és Múzeum lenne. Korábban vitéz Hunyadi Lászlón keresztül a Vitézi Rend márrészt vett hasonló kezdeményezésben. 1990-ben a BUDA VÁRI ZSIGMOND KÁPOLNA (mindenmagyarok kápolnája). 2000-ben a csíkszeredai PLÉBÁNIA TEMPLOM megvalósításában mûködöttközre. Ezúton hívunk minden magán és jogi személyt, magyar és nemzetközi, egyházi, katonai, valamintfélkatonai lovagrendet az együttmûködésre, anyagi és erkölcsi támogatásra. Erõfeszítéseinket a terem-tó kegyeibe ajánlva, Szt. Kapisztrán János közbenjárását kérve fogunk bele munkánkba.

Budapest, 2005. szeptember

FELHÍVÁS


HAD

AKÚT

JÁRA

LÉPT

EK

A HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK...

Dr. v. Béres JózsefTudományos kutató, 2006.

március 26-án, 86 éves korábanelhunyt.

„Soha egyetlen embertársaméletérõl nem akartam, nem aka-rok és nem is tudnék lemondani.Más a dolgom a világban” – üzen-te egész életével és munkásságá-val dr. Béres József. A kutató1920. február 7-én született aSzabolcs-Szatmár-Bereg megyei

Záhonyban. 1968-bandoktorált általános élet-tanból és agrobioké-miából, majd 1972-benhosszas kutatómunkaeredményeképpen meg-alkotta a nyomelemeketkomplex formában tar-talmazó humángyógyá-szati készítményt, a ké-sõbbi Béres Cseppet. ABéres Cseppet megala-pozó tudományos ered-ményei az 1960-as és1970-es években korátjóval megelõzték ésezért újszerû meglátása-

it ellenállás fogadta. A Béres Csepp végül forgalomba ke-rült, majd 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánítot-ták, és 2002-ben a tudóst a legmagasabb hazai tudomá-nyos elismeréssel, a Széchenyi-díjjal tüntették ki. Tudo-mányos munkásságáért és küzdelmes életéért közmegbe-csülés és tisztelet övezte hazánkban és az egész világon,alakja már életében legendává vált.

Az utóbbi években dr. Béres József a nevét viselõ válla-latcsoport elnökeként és a Béres Alapítvány tiszteletbelielnökeként visszavonultan élt Kisvárdán.

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégez-tem, a hitet megtartottam...” 2Tim 4,7

Lovag v. Dr. rer. pol. dr. med.Juba Ferenc Márton

A Magyar Tengerészek Egyesülete és Komárom VárosÖnkormányzata fájdalommal tudatja, hogy Lovag v. Dr.rer. pol. dr. med. Juba Ferenc Márton tengerészkapitány,radiológus szakorvos, Észak- és Dél-Komárom Díszpol-gára, a m. kir. „Budapest” tengeri hadihajó v. II. tisztje, aVitézi Rend tiszteletbeli Törzskapitánya, a jeruzsálemiszuverén, katonai Templomos- és Szent Lázár lovagren-dek parancsnoka. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesü-let örökös tagja és ausztriai alelnöke, a kardokkal és ko-szorúval ékesített I. oszt. Tûzkereszt, a kardokkal ékesí-tett német III. oszt sasrend és számos egyéb kitüntetés tu-lajdonosa, 2006. május 10-én, a halotti szentségek felvéte-le után 91 éves korában elhunyt.

Dr. v. Rajczi Péter Pál (1917–2006)Pro Civitate Pécs cím

viselõje, ‘56-os emlék-érem kitüntetettje, nyu-galmazott gimnáziumitanár, levéltári tudomá-nyos munkatárs, Pécs vá-ros újjáalakult önkor-mányzati közgyûlésénekelsõ korelnöke, tagja aCiszterci Diákszövetség-nek, a Történelmi Igaz-ságtételi Bizottságnak ésa Honvéd Hagyományõr-zõ Egyesületnek, PécsTörténete Alapítvány ku-rátora.

Juhász Gyula: ConsolatioNem múlnak õk el, kik szívünkben élnek,Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.Õk itt maradnak bennünk csöndesen még,Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,Kitündököl és ragyog egyre szebbenÉs melegít, mint kandalló a télben,Derûs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük mégS a boldog órák drága, tiszta üdvétFölissza lelkünk, mint virág a napfénytÉs élnek õk tovább, szûz gondolatként.


Bogláryné Mailáth Edina2006. március 28-án, életének 72. évében elhunyt. Kivá-

ló magyar egyéniség, aki egész életét a magyarság ügyénekszentelte.

v. Kunyéri István AndrásAz emigráció kiváló vitéz egyénisége, sokat tett a Vitézi

Rend egységéért, összetartásáért.

Dr. v. Makra Zoltán

Dr. Makra Zoltán rendtársunk, a Vitézi Rend fõügyé-sze, az emigráció elismert politikai publicistája 90 éves ko-rában békésen távozott az élõk sorából. A Nemzetõr fõ-munkatársaként vezette az újságot, mely évtizedeken átadott erõt és hitet a magyarságnak. Kívánsága szerint szü-lei mellé temették a Farkasréti temetõben.

vitéz Sárdy György

v. Sörlei Kázmér ny. repülõ századosERDÉLY – Románia

Megyes MihálySzovátán született 1921-ben. Saját érdeme alapján volt

vitézzé avatva. Meghalt 2005. december 3-án. Nagy hazafivolt. Béke poraira.

Szakáll AntalSzületett Érmihályfalván 1939-ben. Várományosként

lett rendünk tagja, Érmellék székkapitánya. Meghalt 2006áprilisában Érmihályfalván. Temetésén 30 vitéztársunkkísérte utolsó útjára. Igaz magyar ember volt, az igazság-érzet és nemzete iránti hûség jellemezte életét. Nagyon hi-ányzik sorainkból.

Kosa István1918-ban született. Saját érdeme alapján vitézzé avat-

ták, elhunyt 2006 júliusában. Magyarságáért konokul ki-tartó személyiség volt.

Az elhunyt vitéztársak temetésén jelen voltunk, képvi-selve rendünket.

Isten nyugtassa õket!v. Lázár Elemér

országos törzskapitány, Erdély

Kanada:

Dr. vitéz Benkõ Gyula 1925, Calgary

vitéz Kenyeres János 1918, Winnipeg

vitéz Szõts Pál 1919, Edmonton

vitéz Bányay László 1925 – 2004

Rendünk õrzi emléküket! Nyugodjanak békében.

v. Majthényi László, P. Engkanadai törzskapitány

EMLÉKÜKETKEGYELETTEL MEGÕRIZZÜK!

HAD

AKÚTJÁRA

LÉPTEK

Sírkövén a felirat-részlet:1956-os forradalom és szabadságharc vk. parancsnok„Szeretlek mindhalálig nemzetem!”


Nagyboldogasszony ünnepe, augusztus 15.Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:�Magyarországról,Édes hazánkról,Ne felejtkezzél elSzegény magyarokról!�

Ó Atya Istennek kedves, szép leánya,Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!�Refrén�

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.�Refrén�

Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.�Refrén�

Sírnak és zokognak árváknak szívei,Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.�Refrén�

Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.�Refrén�

Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,Magyar nemzetedbõl a hitetlenséget.�Refrén�

Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.�Refrén�

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,Szent László király is minket reád bízott.�Refrén�

Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.�Refrén�

Jézus Fiad elõtt hajts térdet érettünk,Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.�Refrén�

Dicséret, dicsõség legyen az Atyának,A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.�Refrén�

Régi magyar himnuszunk! Születése valószínûsíthetõenaz 1700-as évek eleje


„Merjünk nagyok lenni!” (Széchenyi István)

550 éve: Nándorfehérvár (ma Belgrád)

1456. július 4–22.Hunyadi János halála 1456. augusztus 11.

Gyõztek a keresztény hadak! Hunyadi János vezetésével szárazon és vízenlegyõztük a többszörös túlerõben támadó török sereget. Európa – a szószegõEurópa, ahonnan történelmünk során sohasem érkezett semmiféle segítségMagyarország felmentésére – fellélegezhetett. Nyugalma zavartalan marad-hatott. Magyarország vérzett, áldozatot hozott, s megmentette a keresztény-séget. Hunyadi János seregének zöme középnemes, polgár és a felkelt jobbá-gyok voltak. A Nép megmentette – már oly sokadszor Hazáját... A Hadvezérpedig Nándorfehérvár falai között lelte halálát: a pestis áldozata lett.

A törökök vesztesége oly mértékû volt, hogy 70 évig nem tudott nagyobberõkkel Nyugat felé támadni.

III. Calixtus pápa a nándorfehérvári diadal emlékére elrendelte a déli ha-rangszót, mely azóta is – a világon mindenütt – a kereszténység diadalát jelzi.

474 éve: Kõszeg diadala1532. augusztus

Csaknem egy hónapon keresztül ellenállt és gyõzött Jurisich Miklós a fõ-ként a város civil lakóiból álló „seregeivel” a csaknem százezres nagyságú tö-rök hadak ellen. A személyes, egyéni hõstettek és az összefogás nagyszerû pél-dája mai napig a kõszegiek gyõzelme! E diadal emlékére Kõszegen 11 órakorIS megszólalnak a templomok harangjai.

Emlékeznünk kell!

440 éve: Szigetvár eleste1566. szeptember 8.

Szigetvár ostrománál Magyarország védelmében hõsi halált halt ZrínyiMiklós horvát–dalmát–szlavón bán, Tolna és Baranya megye fõispánja. II.Szulejmán szultán 100 000 fõs seregével szemben 2500 emberével – fõkéntpolgárok és jobbágyok, nõk-férfiak – mindhalálig kitartott. A Gyõrnél teljesfegyverben álló erõs császári hadsereg nem segítette õket. Szigetvár védõi vé-gül kitörtek a várból – és valamennyien hõsi halált haltak. Önfeláldozó haza-szeretetük, rendíthetetlen magyarságuk azonban évszázadok óta példakéntáll elõttünk.

Documents

Ó Szent István dicsértessél Tajekoztato 2006_1.pdf · 2007. 9. 17. · mányõrzõ Egyesület és az Isaszegi Szent Márton Hagyományõrzõ Lovas Egyesület lovasai között,