„ Szociális Szolgáltatások megújítása ” konferencia, SzMI 2007

„Szociális Szolgáltatások megújítása” konferencia, SzMI 2007. Javaslat a jogosultsági-rászorultsági kritériumok megújítására

Szociális Szolgáltatások megújítása

ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSKOZÁS SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI INTÉZET

Szociális Szolgáltatások Megújítása Műhely

„Jogosultsági és rászorultsági kritériumok” munkacsoport

Javaslat a szociális szolgáltatások jogosultsági kritériumainak megújítására, továbbfejlesztésére

Dr. Győri Péter

2007. május


Miről lesz szó?Előzmények

Milyen keretek között értelmezzük a rászorultságot, jogosultságot?

Milyen keretek között értelmezzük a szabályozást?

Javaslat a rászorultság, jogosultság szabályozására, vizsgálatára

Javaslat a rászorultság, jogosultság újraszabályozásához tartozó új támogatási rendszerre

Egyéb szabályok

A munkacsoport 2007. évi eddigi munkája

1. Rászorultság megállapításának legfőbb eldöntendő kérdéseit tartalmazó tematikus kérdéssor összeállítása

2. Szociális törvény rászorultságot szabályozó fejezetéből kodifikációs táblázat összeállítása a konkrét javaslatok és indoklások érdekében

3. Két segédanyag és két koncepcionális dokumentum véleményezése, javaslatok: az egyes szolgáltatási alágazatok (fogyatékos, idős, hajléktalan stb.), az egyes ellátó szektorok (önkormányzat, civil-egyházi, piaci) szakembereinek.

4. A beérkezett szakértői válaszok és törvény-módosítási javaslatok alapján a törvény-módosítási javaslat 0. tervezetének elkészítése.

5. A törvény-módosítási javaslat 0. tervezetének megküldése ugyanannak a szakértői körnek, írásbeli véleményüket kérve, és konzultáció szevezése, annak érdekében is, hogy a szakértők egymás nézeteit is ütköztethessék.

6. A törvény-módosítási javaslat véglegesítése.


Szakértő előkészítés:

tematikus kérdéssor

kodifikációs táblázat


Munkacsoport tagjai:

fogyatékosügyi, idősügyi, hajléktalanügyiönkormányzat, civil-egyházi, piaci

javaslatok,

válaszok

törvénymódosításijavaslat

0. tervezeténekelkészítése

Munkacsoport tagjai:

VéleményezésKiegészítésKonzultáció

törvény-módosításijavaslat

véglegesítése

A munkacsoport munkájában részt vettek: Csoó Lászlómé, Gellén Imre, Kovacsics Zsuzsanna, Kovácsné Kecskés Andrea, Maróthy Márta, Mózer Péter, Nyírcsák János, Pelle József, Pósfai Gábor, Skultéti József, Varga Zsolt . Szervező: Jeszenszky Zita


Távolabbi előzmények

2002. Medgyesi Péter meghírdeti a „Jóléti fordulat” programját

Az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumban (ESzCsM) megkezdődnek a "Szociális Törvény Lehetséges Megújítása és a Szociális Igazgatás Demokratikus, Távlatos Fejlesztése" megnevezésű, ún. SZOLID projekt munkálatai

2004. január 21-i ülésén a Kormány jóváhagyta a SZOLID Projekt célkitűzéseit, úgy döntött, hogy tovább kell folytatni a megkezdett reform-munkálatokat, ki kell dolgozni a szolidaritási törvény koncepcióját.

2004. Az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztériumban (ISzCsM) tovább folynak a Szociális törvény átalakítására irányuló ún. SZOLID projekt munkálatai

2005. Gyurcsány Ferenc a reformok helyett meghírdeti a „100 lépés programját”.

2006. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban (SzMM) nem folytatódnak a Szociális törvény átalakítására irányuló ún. SZOLID projekt munkálatai

A program egyfajta zárásaként megjelenik a „Szükség van a változásra!” c. tanulmánykötet (Darvas - Győri Kőnig – Mózer – Tóth)

Az NCsSzI munkacsoportokat szervez a szakértői munkák folytatására

2007. Kiss Péter meghirdeti a „Paradigma-váltás programját”

Ez idő alatt a Szociális törvényt egy tucat alkalommal módosítgatták.


Javaslat a szociális törvény szociális szolgáltatásokról szóló IV. fejezete és a térítési díjról szóló V. fejezet III. címe módosítására

§ A támogatott szociális szolgáltatások igénybe vételének feltételei § A gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások igénybe vételének feltételei§ A gondozást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások egyes fajtái § A gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások igénybe vétele feltételeinek a vizsgálata

§ A támogatott szociális szolgáltatások díjfizetési feltételei§ A gondozási díj megállapításának szabályai a támogatott szociális szolgáltatások körében § Gondozási díj-támogatás§ A lakhatási díj megállapításának szabályai a gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások körében § Lakhatási díj-támogatás§ Egyéb eljárási szabályok § Mellékletek (HGCS)


intézmény-centrikus szabályozás

ügyfél-centrikus szabályozáshelyett

A javaslat új alapokra helyezi a szociális szolgáltatások igénybe vételének szabályozását.

Ez mit jelent?az egyes intézményi formák leírása helyett a szolgáltatásra szoruló csoportokat, élethelyzeteket határozza meg

áttekinthetőbbé, közérthetőbbé teszi azt is, hogy mely élethelyzetben vehet valaki igénybe támogatott szociális szolgáltatást

azt a lehetőséget határozza meg, hogy milyen élethelyzetben lévők vehetnek igénybe támogatott szociális szolgáltatásokat

az intézmények jelenlegi formális, túlbonyolított, mégis pontatlan és belső ellentmondásokkal teli törvényi körülírásai így pontosíthatóak

ez a fajta szabályozás jelentős deregulációs előnyökkel jár


A javaslat új alapokra helyezi a szociális szolgáltatások igénybe vételének szabályozását.

Első helyre helyezi az érintett személy mellett a család, a háztartásban együttélők, a lakókörnyezetben élő közeli hozzátartozók felelősségét, s csak ezek hiányában

nyújt módot támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételére.

Ez mit jelent?

„Támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe az a személy, aki – különösen a) kora,b) egészségi, mentális állapota, c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, d) szenvedélybetegsége, vagy e) hajléktalansága, lakhatás hiánya miatt – önmaga, vagy a vele egy háztartásban élő, egyes esetekben közvetlen lakókörnyezetében élő közeli hozzátartozói segítségével tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes……”

segítségre szoruló

családtagok

családtagok

szomszédok

karitatív szervezetek

hivatalos segítő

barátok


HGCS-n túli szolgáltatásra való

rászorultság

segítségre szoruló

családtagok

családtagok

szomszédok

karitatív szervezetek

hivatalos segítő

barátok


Ha nem elég körültekintően szabályozzuk a jogosultságot

Szociális törvény eljárási szabályai

alá tartozó szolgáltatások


Támogatott szolgáltatások

Gondozást nyújtó szolgáltatások

Gondozást és lakhatást nyújtó szolgáltatások

Nem támogatott szolgáltatások

Támogatott szolgáltatások

Milyen szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságot szabályozunk?

Szolgáltatásokmelyek a Szociális törvényben megnevezett csoportoknak bármilyen

szolgáltatást nyújtanak (közüzemek, étkezdék, közlekedési vállalatok, ügyfélszolgálatok stb.)

„Szociális” szolgáltatásokmelyek a Szociális törvényben megnevezett csoportoknak bármilyen

„szociális” szolgáltatást nyújtanak

(munkaügyi, egészségügyi, gyermekvédelmi, egyéb…)

Szociális törvényben megnevezett szolgáltatások

Működési engedéllyel

normatívával normatíva nélkül


Jelenlegi törvény


Gondozást nyújtó Gondozást és lakhatást

támogatott szolgáltatás igénybe vételének fő feltételei „§ Támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe az a személy, aki – különösen kora, egészségi, mentális állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága, lakhatás hiánya miatt - önmaga, vagy vele egy háztartásban élő, egyes esetekben közvetlen lakókörnyezetében élő közeli hozzátartozói segítségével tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes

a) önálló életvitele fenntartására

b) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére,

c) lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartására,

………………….

§ Támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe az a személy is, aki önmaga, vagy vele egy háztartásban élő, egyes esetekben közvetlen lakókörnyezetében élő közeli hozzátartozói segítségével tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes

m) az anyagi nehézségekkel küzdők számára igénybe vehető pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezésére,

n) ezekre irányuló információhoz jutás, tájékozódás, ügyintézés megoldására,

o) egészségi-mentális állapotából, anyagi helyzetéből fakadó krízishelyzete kezelésére,

p) a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására,

q) a munkavégzést, a munkavállalást, a lakhatás biztonságát és megőrzését segítő szolgáltatások elérésére, vagy

akit ilyen szolgáltatás igénybe vételére, együttműködésre köteleztek. „

„§ Ha az életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt a rászorult (különösen: időskorú, fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, vagy hajléktalan) személyről az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, abban esetben az állapotának és helyzetének megfelelő, lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe.”

„§ Gondozást és lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatást csak az a szociális helyzete miatt rászorult (különösen: időskorú, fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, vagy hajléktalan) személy vehet igénybe, akinek gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni.”


intézmény-centrikus szabályozás

ügyfél-centrikus szabályozás

Példák a javasolt szabályozásból:

§ Az a nyugdíjkorhatárt betöltött személy (a továbbiakban: időskorú) aki – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes és gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, idősek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.

§ Az a fogyatékos, mozgás-, illetőleg látássérült személy, akinek gondozására – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - csak intézményi keretek között van lehetőség, fogyatékos személyek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.

§ Az a hajléktalan személy, aki vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt, hajléktalan személyek átmeneti szállásában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.

§ Az az egyéb rászoruló személy, akinek a gondozásáról, a … § a) – l) pontbeli feladatok ellátásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, egyéb gondozást és lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe.

§ A települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben szabályozott gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatásokat kiegészítheti, és - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más gondozást és lakhatást nyújtó szociális szolgáltatásokat is működtethet.


Az igénybe vétel feltételeinek vizsgálata

A: Gondozást nyújtó szolgáltatás

Ügyfél Szak(fő)orvos, (OOSZI)…vizsgál

Kijelölt esetfelelős szociális segítővizsgál

Háziorvosvizsgál

Jegyző

kijelöl

határozatot hoz a feltételek meglétéről

Szolgáltató

kapacitásai alapján dönt a szolgáltatás nyújtásáról

Szociális hatóság

felülvizsgál



B: „Egyéb” gondozást nyújtó szolgáltatás (pl. családsegítés)

Ügyfél


Jegyző

kijelöl

Szolgáltató



felülvizsgál

Szolgáltató



C: Gondozást és lakhatást nyújtó szolgáltatás

Ügyfél Szak(fő)orvos, (OOSZI)…vizsgál


Háziorvosvizsgál

Jegyző

kijelöl

határozatot hoz a feltételek meglétéről és arról, hogy otthonában

nem gondozható

Szolgáltató



felülvizsgál


Az igénybe vétel feltételeinek vizsgálata során érvényesítendő célok. alapelvek

Egyszerűség, megvalósíthatóság

Szakszerűség, megbízhatóság

Költséghatékonyság

Összhang egyéb (pénzbeli) ellátások vizsgálatával

Átláthatóság

Ellenőrizhetőség


A támogatott szociális szolgáltatások díjfizetési feltételei„§ A támogatott szociális szolgáltatás költségeit • az igénybe vevő, illetve a kötelezettek által fizetendő díj, • az elismert önköltségre ezt kiegészítő díj-támogatás és • az egyéb költségvetési, fenntartói hozzájárulások, egyéb támogatások fedezik. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételéért díjat kell fizetni.§ Díjmentesen kell biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a rászoruló személy a …§-ban szereplő élethelyzete miatt vehet igénybe.

§ A …fizetendő gondozási díj mértéke • az igénybe vevő saját jövedelme, • a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme, • a gondozási szolgáltatás szintje és • a szolgáltatás tényleges önköltségének a mértékétől függ …. „


Rászorultság - jogosultság – hozzáférés – fizetendő díjösszefüggései és alapelvek

Az igénybe vett szolgáltatásokért – többnyire – fizetni kell

A fizetendő díj ne zárja ki az alacsonyabb jövedelműeket

Ne váljon külön a szegények és a gazdagok ellátása

Ne jöjjön létre szakadék a piaci és a közszolgáltatók között

A fizetésképtelenséget pénzbeli támogatás korrigálja

Legyen átmenet a szolgáltatási formák között

A támogatások e célokat szolgálják, erre ösztönözzenek

Fizetendő térítési díj

Normatív támogatás

Fizetendő térítési díj

Normatív támogatás

Egyéb támogatás

Tényleges önköltség


Nyereség

Bevételek Kiadások Kiadások Bevételek


A jelenlegi egységes intézményi normatíva „lefölözésre” ösztönöz

Fizetendő díj

Díjtámogatás

Fizetendő díj

Díjtámogatás

Egyéb támogatás



Elismert (normatív) önköltség

Bevételek Kiadások Kiadások Bevételek


A díjtámogatás a fizetendő díjat egészíti ki az elismert önköltségig

Hotel szolgáltatás önköltsége

Személyes szolgáltatás önköltsége

Fizetendő díj

Gondozási díjtámogatás

Egyéb

támogatás

Lakhatásidíjtámogatás


A gondozási és a lakhatási díjtámogatás nem csak intézményben nyújtott szolgáltatáshoz használható, átjárhatóbbá teszi a

szolgáltatásokat és a pénzbeli ellátásokat

HTJ - 0,5 ÖnymTM = 0,2 – x 0,1

ÖnymTámogatás = EK x TM

Ahol:

HTJ : a háztartás egy főre jutó havi jövedelme (Ft/fő/hó)

Önym: az öregségi nyugdíj legkisebb összege

TM: a „támogatás mértéke” megnevezésű számolási együttható

EK: az egy háztartásra jutó elismert lakásköltség (Ft/hó)


Hogyan illeszkedjen a támogatás a fizetendő díjhoz?

Egy működő példa: a normatív lakásfenntartási támogatás

0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 Egy főre jutó

Öregségi nyugdíjminimum jövedelem

Támogatás

(Elismert költség %-a)

10 %

20 %

30 %

Minél magasabb az egy főre jutó jövedelem, annál kisebb a

támogatás összege



Példa: Sj: igénybe vevő saját jövedelme 65.000 FtJh: irányadó jövedelemhányad, az igénybe vevő saját jövedelme százalékában szabályozva a …. §-ban 30 %HTj: a háztartás egy főre jutó jövedelme 70.000 FtR: az önym.§-ban szabályozott hányada 250 %Önym: öregségi nyugdíjminimum 28.000 Ft

DG: fizetendő gondozási díj összege

DG = 65.000 x (0,3 x 70.000 / 2,5 x 28.000) = 19.500 Ft

Díjtámogatás = elismert önköltség – fizetendő díj

Jh x HTj DG = Sj x R x Önym



Minél magasabb egy főre jutó jövedelem,

annál magasabb

díj,

alacsonyabb támogatás.

Minél magasabb saját

jövedelem,

annál magasabb

díj,

alacsonyabb támogatás.

Sj igénybe

vevő saját jövedelme

HTj: a háztartás

egy főre jutó

jövedelme

DG: fizetendő

gondozási díj összege

T: díjtámogatás

összege

Sj igénybe

vevő saját jövedelme

HTj: a háztartás

egy főre jutó

jövedelme

DG: fizetendő

gondozási díj összege

T: díjtámogatás

összege

65.000 50.000 12.900 37.100 40.000

70.000 12.000 38.000

65.000 60.000 16.700 33.300 50.000

70.000 15.000 35.000

65.000 70.000 19.500 30.500 65.000

70.000 19.500 30.500

65.000 80.000 22.300 27.700 80.000

70.000 24.000 26.000

65.000 90.000 25.000 25.000 90.000

70.000 27.000 23.000

Ahol: az elismert (normatív) önköltség 50.000 Ft/fő/hó

Támogatás = Elismert önköltség – fizetendő díj


saját és háztartási jövedelem – fizetendő díj – díjtámogatás

0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 Egy főre jutó


Támogatás

(Elismert önköltség – fizetendő díj)

Minél magasabb az egy főre jutó és/vagy a saját jövedelem, annál kisebb

a támogatás összege

Durva lépcsőzés Folyamatos

„Küszöb hatás” !


Egy-két jövedelem sáv, vagy folytonos függvény?


Egyéb előírások

§ Támogatott szociális szolgáltatás esetén az illetékes közjegyzőnél hagyatéki teherként kell bejegyezni

a) a folyósított gondozási és lakhatási díj-támogatás összegét a Magyar Állam, illetve a folyósító önkormányzat javára, annak arányában, amilyen arányban azok a támogatás forrását biztosították,

b) az egy igénybe vevőre jutó önköltség – megfizetett díjon és díj-támogatáson felül fennmaradó – fenntartói támogatásának, valamint a folyósított költöpénznek az összegét az ezt fedező szervezet javára.


§ Ha szolgáltatás biztosítására törvény kötelezi a települési önkormányzatot, akkor annak a támogatott szociális szolgáltatónak a fenntartója, amely nem törvényi kötelezettség alapján nyújtja a szolgáltatást, a szolgáltatás biztosítására kötelezett települési önkormányzattól követelheti az egy igénybe vevőre jutó önköltség – megfizetett díjon és díj-támogatáson felül fennmaradó – fenntartói támogatásának, valamint a folyósított költőpénznek az időarányos összegét, haa) a kötelezett települési önkormányzat, ….. vagy a bíróság az igénybe vevő jogosultságát megállapította, ésb) a kötelezett települési önkormányzat a szolgáltatást az igénybe vevő részére nem biztosítja. ….

Egyéb előírások


Összefoglalva

Azt az élethelyzetet (feltételeket) kell szabályba foglalni, melyben támogatás nyújtható – nem az intézményeket

A feltételek vizsgálatának körültekintőnek, de életszerűnek, olcsónak kell lennie – nem túlszabályozottnak, drágának

A hozzáférést elsősorban pénzbeli (természetbeni) támogatással és szolgáltatás-szervezéssel kell elősegíteni – nem látszat-kötelezéssel

A pénzbeli támogatások és a szolgáltatások, illetve az otthon közeli és intézményes szolgáltatások szabályozása és finanszírozása egy, összehangolt és átjárható rendszert kell alkosson – nem csupán a jelszavak szintjén


Köszönöm a figyelmüket!

A részletesebb dokumentumok megtalálhatóak a www.bmszki.hu

honlapon.

Aktív részvételükre számítunk a délutáni szekció munkájában!

Akkor most gondolkodjunk együtt!

Jogosultság – hozzáférési esélyek (és a valóság)

Kistérségi szolgáltatásszervezés?

Kockázatok

Jól működnek-e a kistérségi társulások? Hol igen, hol nem

Centrum – periféria probléma lesz-e? Hol igen, hol nem

Fennmaradnak-e egyenlőtlenségek? Igen

Lesznek-e ellátatlan/kevésbé ellátott települések, emberek? Igen

Van-e más alternatívája a hozzáférési esélyek növelésének? ?

Enyhítenék-e ezeket az esélyegyenlőtlenségeket a csoportosan célzott univerzális (a feltételekhez kötött jogosultság-alapú) pénzbeli ellátások? Igen

Része-e ez a „paradigmaváltás” programjának? Nem



„Szeretnék pizzát enni!…”

Mert eltörött a lábam, nem tudok elmenni érte

Mert éhes vagyok, nincs pénzem, nem tudom megvenni

Mert lusta vagyok elmenni érte

Kitől? Mennyiért? Honnan?

„Építsünk konyhákat?”

ÜgyfélVizsgáló

Otthonában segítségre szorul

Teljes ellátásra nem szorul

Teljes ellátásra szorulTartós (?) bentlakásos

Intézménybe (?)

(?)

Házi gondozás



Normatív támogatások 2007-ben a 2006. évi CXXVII. (költségvetési) törvény szerint Mennyiségi

egység

2007. évi mutatószám

önkorm.

Javasoltelőirányzat(millió Ft)

Nemönkorm.mutatósz

ám

Nemönkorm.

előirányzat(millió Ft)

Mutatószám együtt

2007. évi előirányzat

együtt

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSAI 704 986,5 704 986,5

Megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai 2 879,5 2 879,5

Pénzbeli szociális juttatások fő 10 178 405 62 318,8 62 318,8

Lakáshoz jutás feladatai fő 14 236,9 71 781 14 437,5 28 674,4

Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai 28 312,6 42 200 6 500,0 34 812,6

a) Szociális és gyermekjóléti alapszolg. általános feladatai fő 10 178 405 0,0

b) Gyermekjóléti központ központ 40 93,2 1 2,5 41 95,7

c) Szociális étkeztetés fő 83 358 6 768,7 12 700 3 500,0 96 058 10 268,7

d) Házi segítségnyújtás fő 31 311 3 491,2 2 700 160,0 34 011 3 651,2

e) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fő 13 597 520,4 12 150 45,0 25 747 565,4

f) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás szolgálat 895 2 002,4 10 22,0 905 2 024,4

g) Támogató szolgáltatás szolgálat 149 1 152,3 315 1 300,0 464 2 452,3

h) Közösségi ellátások szolgálat 101 585,5 125 700,0 226 1 285,5

i) Utcai szociális munka szolgálat 21 105,0 80 400,0 101 505,0

j) Időskorúak nappali intézményi ellátásafő

33 575 5 036,3 1 162,0 33 575 6 198,3

k) Pszichi. és szenvedélyb., hajlékt. nappali intézményi ellátása 2 476 544,7 126,0 2 476 670,7

l) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása fő 1 992 926,5 1 500 520,0 3 492 1 446,5

Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés 57 401,6 45 600 19 050,0 76 451,6

a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás 32 325 26 700,6 8 800 4 800,0 41 125 31 500,6

b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás 39 707 28 938,1 18 800 9 500,0 58 507 38 438,1

c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás fő 3 247 1 762,9 18 000 4 750,0 21 247 6 512,9

Hajléktalanok átmeneti intézményei férőhely 3 569 1 873,7 7 500 2 000,0 11 069 3 873,7

Gyermekek napközbeni ellátása 10 618,2 1150 322 10 940,2

a) Bölcsődei ellátás fő 19 043 10 416,5 720 270,0 19 763 10 686,5

b) Családi napközi ellátás fő 193 48,3 380 50,0 573 98,3

c) Ingyenes intézményi étkeztetés fő 3 068 153,4 50 2,0 3 118 155,4

Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások 29 538,4 2 600,6 32 139,0

Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 83 655,7 83 655,7

Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatása 15 120,0 15 120,0

Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása fő 35 256 331,4 331,4


0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 Egy főre jutó


Támogatás

(Elismert önköltség – fizetendő díj)

Minél magasabb az egy főre jutó és/vagy a saját jövedelem, annál

kisebb a támogatás összege



Documents

„ Szociális Szolgáltatások megújítása ” konferencia, SzMI 2007