16
A jóság csak úgy sugárzott belle felénk, és csodáltuk mély, tiszta vallásosságát, hitgazdagságát. Szent embör vót.” „El szoktunk mönni a sírjáhon, hogy lögyön az alsóvárosi nép mennyei pártfogója a Jóisten színe eltt.”

ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

  • Upload
    others

  • View
    6

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

���������������������� �������������� ���������������������� ���

„A jóság csak úgy sugárzott bel�le felénk, és csodáltuk mély, tiszta vallásosságát, hitgazdagságát. Szent embör vót.”

„El szoktunk mönni a sírjáhon, hogy lögyön az alsóvárosi nép

mennyei pártfogója a Jóisten színe el�tt.”

��� ������������� ��������������� ����

Page 2: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

1

“Gondvisel� édesanyaként járom a világot és a szívem szakad bele, hogy nem lehet megátalkodottságán segíteni.

Istenem, fogadj el áldozatul!” (Bálint Sándor)

�������������� ���������������������� ��������

���� ���� �������� ��������� ��� ������ ������ ���

������� ������ ��� ��� ������ ����������������� ������

��������������� � ��!�"��!�������������������������������

���������� �����������������#���� !��� �����������������

����������� ������� ����������� ��$�������������%���������

������� ������ ��� #������ ��� ����� ���� � �� �� ���

�%���������������� ������� ��������������������� �

��������� ��������&���������� �����#�� ��!�������������

�'�� ������ �������%��%� ��������������!���������������

�������������������������������������%������(��������(���

��!����������� ���������� �����������)�����������������

��"��������� &�*���&�

Page 3: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

2

Bálint Sándor

1904. augusztus elsején született Szeged-Alsóvároson a Pálfy utcában. 1922-ben a szegedi piaristáknál érettségizett. 1922-1927 között végezte egyetemi tanulmányait Szegeden, ahol magyar-történelem szakon dok-torált és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ezt követ�en a szegedi egyetemen, illetve 1945-ig a katolikus tanítóképz�ben tanított. 1947-t�l egyetemi tanár. 1950-1956 között tanítási engedélyét megvonták, ekkor az egyetemi könyvtár tudományos kutatója. 1965-ben politikai perbe fogták, rendszerellenes izgatás vádjával 6 hónap (3 évre felfüggesztett) börtönbüntetésre ítélték, és nyugdíjazták. Nyugdíjasként írta meg élete f� mûveit, a Karácsony, húsvét, pünkösd és A szögedi nemzet c. monográfiáit. 1980. május 10-én hunyt el Budapesten. Sírja a Szeged-alsóvárosi

temet�ben található.

Egykori szobra a Mátyás téren. Kalmár Márton alkotása.

Sírkeresztje az alsóvárosi temet�ben. Készítette Polyák Ferenc.

Szobra a Dóm téren.

Szathmári Gyöngyi

alkotása.

Page 4: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

3

A szül�k: Kónya Anna és Bálint Sándor.

A fiatal tanár, 1931. Egyik tanítványa írta: „Arra biztatott bennünket, hogy a Sacra Hungariát épít-sük tovább magunkban és egymásban.”

1906.

Érettségi kép, 1922.

Esküv�i kép 1935-ben Németh Saroltával (Sárával).

(Forrás: ifj Lele József „Az Úr készen találta �t” c. könyve és a Móra Ferenc Múzeum fényképgy�jteménye.)

Page 5: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

4

„A legszögedibb szögedi.” (Trogmayer Ottó)

Bálint Sándort a pártállam évekig ügynökökkel figyel-tette, telefonját lehallgatta, rendszeresen (titkosan) át-kutatták lakását. III/III-as dossziéjának neve Fellazítók, majd Utazók volt, melyb�l ellene koncepciós pert kreáltak, s 1965. októ-

A visszatért, nagybeteg feleségével ,1979.

ber 23-án hat hónap (3 évre felfüggesz-tett) börtönbüntetés-re ítélték. Ezt köve-t�en fegyelmi vizsgá-lattal nyugdíjazták és végleg eltávo-lították a katedráról.

Adatgy�jtés Zsombón Tombácz Jánosnál.

Page 6: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

5

Részletek Bálint Sándor Szeged-Alsóváros - Templom és társadalom

cím� könyvéb�l

“Az alsóvárosi templom közelében a vízel�tti Putyi utca környékén, a mostani Délibáb és Szent Antal utca keresztezése táján terült el a Csöpörketó, vagy röviden a Csöpörke, amelyben a még elmondandó legenda szerint a török id�kben mintegy nyolcvan esztendeig, 1630 tájáig rejt�zködött Mária képe. Innen került vissza a f�oltárra.

Ezzel a tó vize a népi áhítat lélektana szerint mindörökre megszentel�dött. Amíg a víz után a tó medrét föl nem töltötték, az érkez� búcsúsok el�ször a vizében meg-mosdottak, ünnepl�jükbe öltöztek, és a legtöbben ég� gyertyával a kezükben, mentek a templomba Mária megtisztelésére.

A tó elenyésztével, feltöltésével egyes búcsús hívek a Tisza Lajos

utca 50. számú ház kútját mint a Csöpörke utolsó maradványát, szokták még a két világháború között is felkeresni.”

“Régebben minden köröszt, vagyis búcsúscsoport a kegyképet külön köszöntötte: el�ször énekkel, majd imád-sággal, rögtönzött könyörgéssel. (…)

Hogy a havibúcsún a templomalvás is virágzott, arról nagyidej� alsóvárosi öregek tájékoztattak fiatal korunkban bennünket. Ez abban állott, hogy a vigiliáról a búcsú napjára virradó éjszakát hangos imádsággal, énekszóval bent töltötték el, miközben a fáradtak ott d�ltek le a templom kövére.

Page 7: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

6

��� ��������� ���������������������������������������������� ��� ����������������������������������������������������� ��������������!� "�������#����������� �����$�� ����$�����������%�����%�����%!&��

���� ����#� ��������� ����������������������%������ ���������� ���� ��'�����%�� %���� %(%��%������������ ��������������� ������������� �������%������$���������!&��

�)%� �� ���$���� �%� �� ��������*���%����������������%��� +����� ,���� ��������%���� ��������� ������(������� ������ ���� �%������%�����������������������%�������������������������������!�-����������%����������������� ��%����������%�� .���� ������%�� �����/������� ����%� ��� ���� ��������� �������� �� ���������%����� ������� ����%�� ���������%!&��

�+�������� ���� ����(�����#� ��� ��������%� �������������0%���!&�

Akik nem fértek be, a kolostor udvarában, legalábbis a cinterem kerítésén belül, tehát Mária közelében iparkodtak rövid pihen�re térni.”

“Egy-egy falu keresztalja olykor év-tizedek óta mindig ugyanannál a közeli parasztháznál szállott meg. A gazda Isten nevében, vagyis ellenszolgáltatás nélkül fogadta be �ket. Csak annyit kért t�lük, hogy imádságaikban, könyörgéseikben róla és családjáról is megemlékezzenek. Ez természetesen így is történt. Régi tanyai hiedelem, hogy Mária arra a házra néz szívesen, amely búcsús-nak, zarándoknak szállást adott.”

“A szabadon álló, körüljárható f�oltár kegyképét a múlt században a jámborabb hívek térdencsúszva kerülték meg. A gyógyulásért sóvárgó betegeket hozzátartozójuk, illet�leg keresztbeliek a kegykép elé vitték, és ott imádkoztak érettük, majd az oltár körül hordozták. Ismeretes volt az offer, buba, viaszbuba néven emlegetett viaszformák felajánlása, oltárra helyezése is. Ezekb�l oltárgyertyát öntöttek.”

Page 8: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

7

Bálint Sándor

BOLDOGASSZONY VENDÉGSÉGÉBEN SZEGEDEN

Szeged vallásos népéletének �si t�zhelye az alsóvárosi Havi Boldogasszony kegytemplom és a köréje épült franciskánus kolostor, amely hosszú évszázadok óta sugározza fényét és melegét nemcsak a szegedi népre, hanem messze katolikus vidékekre is.

A ferenceseknek már a város középkori életében is nevezetes szerep jut. Mostani templomuk, a magyar templomépítészetnek egyik legcsodálatosabb alkotása, a XV. század legvégén épül. A város hamarosan pogányok harmincadjára kerül, bár a többi meghódolt területhez képest szerencsés a helyzete. Khász-birtok volt, azaz közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged népét mégsem ez mentette át a hódoltsági sors borzalmain, hanem a Boldogasszony oltalma, amely lehet�vé tette a magyar életnek és katolikus hitnek szakadatlan szegedi folytonosságát immár majd ezer esztend� óta.

A szegedi franciskánusok nagy nemzeti hivatást teljesítenek. Ismeretes, hogy a török csak Szent Ferenc alázatos és szegény fiait t�ri meg a hívek között. A szegedi kolostor hatalmas missziós területnek középpontja, amelynek köre egész Dél-Magyarországra kiterjed. Hatása egyetemes. A portától az egész birodalom területére érvényes útleveleket szereznek a szegedi klastrom szerzetesei. A Csanád egyházmegye megmaradt, de nagy szétszórtságban él� népét a szegedi gvardián kormányozta mint generalis vicarius. A szegedi barátok voltak azok, akik városunkon kívül még 14 hódoltsági hely lelki gondozását is ellátták. Az itteni híveket a licenciátusok vagy félpapok, a hódoltság korának híres világi apostolai vezetik, akik rendszerint Szent Ferenc helyi kordás társulatának is elöljárói és akik

Page 9: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

8

�1������������� ���� �������������%� �����������������%�� ��� ��� � �%�������(%�� ������������ ������%�!� 2������ �������������� ������ ������ ���������#� ��� ��� ��� ��� � ������������%��������!&�������%��������������������%�� ����(����� ���������� ���� ���� �� �������� �����������������$������������%������������������%������������������ �!&����� �����%��� ����������%��������������������%����%�������������������������������� ������ �������������� �������$������������%$�����3� �$����������� ������� ������������!����� �� ����������� �������%�� ������ ����� �� ������������������������%��������� ��������$��� ����� ��!� 1������� ��$������ ����� ����������� ������%�%��������$���$�$��!�4���������%�������������������������� �%� %�� ����$��� ����������� ���������� ����!�5���� ������� �$����$������������!&�

irányításukat a szegedi kolostorból kapják. Az obszerváns szellem, Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán Szent János helybeli öröksége most virágzik ki a szegedi talajon igazán. Gyökereit mártírok vére is megszenteli. Talán ezekben az apokaliptikus id�kben lehetett a szegedi lélek a legboldogabb: távol a világtól, távol az id� és alkotás magasztos kísértéseit�l a tökéletes vigasság-nak, a nagylelk� szenvedésnek vállalásában.

A búcsújáró kultusz a XVII. században már virágzik. A barokk id�kben a templom és a kegykép új hivatást teljesít. Ismeretes, hogy Szeged megmaradt magyarsága a XVIII. században és a következ� század elején ötvennél több délvidéki törökdúlta falut száll meg és telepít újra. Ezek a kivándorolt rajok továbbra is megmaradnak az anyaváros szellemi hatása, az Auxiliatrix Szegediensis oltalma a-latt. A havi búcsú most új jelent�-séget kap: nemcsak búcsújárás, azaz a vezeklés és elégtétel alkal-ma, hanem hazatérés is. Legalább egy napra megtérnek a közös múlt-ba, a szegedi sors �si egységébe, a vér és hit misztikus közösségébe.

Page 10: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

9

A kultusznak dönt� része van abban, hogy a Délvidék magyar-sága megmaradt magyarnak és katolikusnak.

A kultusz harmadik nagy hatása a XIX. század folyamán, a szegedi tanyavilág kialakulásával bontakozik ki: az alsóvárosi barátok a tanyai pasztoráció úttör�i közé tartoznak. A havi búcsú a tanyavilágnak, bár területén új plébániák keletkeztek, most is pirosbet�s ünnepe. Hazajönnek �k is a búcsúra, meglátogatják a városban maradt nemzetségüket és halottjaikat.

Ez a csodálatos �si kultusz, sajnos, mintha hanyatlóban volna. Szeged nagyvárossá lett. Más tájakról sokan vándoroltak be, akik nem asszimilálódtak Szeged vallásos leveg�jéhez. A helybeliek is inkább �hozzájuk alkalmazkodnak, mint jámbor �-seikhez. A kegyhely valamikor az egész szegedi társadalmat: sze-gényt, boldogot igézete alatt tartotta. Ma már bizony inkább csak parasztok hódolnak a Boldogasszony el�tt. Mintha a helybeli pasztoráció sem szívlelné meg azokat a lehet�ségeket, amelyeket a templom: a város szakrális szimbóluma a korszer� lélekgondo-zásban jelenthet. Pedig vajon hol van inkább szükség a búcsújá-rás szent elragadtatására, ünnepi táplálékára, mint a nagyváros pesszimizmussal, nyárspolgári józansággal, nyomorúsággal és reménytelenséggel, örök hétköznappal sújtott falanszterében? És: mikor kell inkább a múlt igazi értékeit a szívekbe ültetni, mint korunk ijeszt� talajtalanságában, a pillanat bálványozásában!

A Napba öltözött Asszony szegedi kultusza a korszellem és a kedvez�tlen környezet ellenére hódításának negyedik nagy állomásához érkezett el. Itt a Szegedi Sz�zanya árnyékában született meg a szegedi gondolat, amely leglelke szerint nemzetünknek a magyar katolikus népiségben való egyetemes újjászületését, metafizikai virágzását jelenti, amelyb�l azonban az emberek gyarló ajkán politikai elfogultság lett. Idehaza azonban a szegedi lélek és szellem modern önmagára eszmélésében a Templom egyszerre dantei eszménnyé: ihletté és

Page 11: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

10

kötelességgé válik. Ebb�l a misztikus sürgetésb�l sarjad - az él�kr�l nem beszélve - Kálmány Lajos munkássága, Károlyi Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan kifejezése. Ezek az alkotások az örök Szegedet tükrözik: katolicizmusnak és magyarságnak, népnek és magányos egyénnek id�feletti inspirációját, kultikus teljességét Mária szerelmében, valami különös magyar platonizmus igézetében.

Buday György: Boldogasszony Búcsúja

„Bálint Sándorban a hit, a minden emberrel szembeni h�sé-ges és föltétlen kötelesség-teljesítés, és keresztény felebaráti szeretet h�sében hiába keressük a szentek csodálatos tetteit, amelyekre ámulva figyel a világ. Magában hordozta viszont a tisztaság erényének azt a h�siességét, amely nem marad el a nagy szenteknek Krisztus Egyházában végzett tevékeny élete mögött.”

Ifj. Lele József

„Testileg végérvényesen eltávozott, de szelleme közöttünk él. Emlékét nemcsak most idézzük, hanem valami módon szüntelenül „éljük”. Tesszük ezt, amíg élünk és élnek azok, akik ismerték és szerették. Mert Bálint Sándor az az ember, aki halálában is egyre él�bb lesz.”

Erdélyi Zsuzsanna

Page 12: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

11

“Egy könyvtárnyi iro-dalom szerz�je szegény, szerény – több: alázatos ember volt. Mások érde-meit fölnagyította, a ma-gáét háttérbe szorította. Érz�, érzékeny lélek. A legtisztább ember, akit sok évtizedes barátságunk fo-lyamán megismerhettem.”

Scheiber Sándor f�rabbi “Nehéz sorsában is az er�s szíve éltette. Kivetettség-ben és megalázottságban. Szomorúság azonban nem hervasztotta der�jét: belül ragyogott. Ekkor vált a modern kor ismeretlenül ismert szentjévé – örökös kapcsolatban a boldog Hazával, amelyért dolgo-zott, imádkozott.”

Tóth Sándor

“Életem megtisztel� és szép emlékei a vele való találkozások. Már életében nagy tisztelet övezte a hitéért, h�ségéért és mun-káságáért sokat szenvedett Bálint Sándort, akinek boldoggá avatása – bízzunk benne – a nem túl távoli jöv�ben bekövet-kezik, hogy a keresztény Magyar értelmiség örök példaképe legyen.”

Barna Gábor

Részlet Hamvas István alsóvárosi

plébános búcsúztató szavaiból

”Elérkezett a nagy pillanat, amikor Szeged nagy Fiát, a magyar tudomány óriását, az Egyházunk alázatos h� fiát elkísérjük utolsó földi útján. 1904. augusztus negyedikén, a Havibúcsú vigiliáján ezen a helyen keresztelték meg, ahol most koporsója áll. H�ségének jelképe ez, hiszen itt élt születését�l haláláig megszakítás nélkül – örömében ide jött hálát adni, a bánatában itt sírta el könnyeit a Fekete Mária lábainál… Bálint Sándorra emlékezünk most. De nemcsak emlékezünk, hanem hitünk szerint a Szentmise áldozattal, imád-ságainkkal és könnyeinkkel ajánljuk Jézusnak, akivel � egész életében oly bens�séges, meghitt barátságban élt. Amikor érdemeit emlegetjük, nem csupán egy elhunyt magasztalásáról van szó, hanem életviteléb�l saját magunk számára igyekszünk példát állítani. mindenkit leny�gözött min-denkor páratlan emberi becsü-letessége, szelídsége…. Az igazak lelke Isten kezében van, és a halál gyötrelmei nem érintik �ket. Ámen.”

Page 13: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

12

+�����,����-�./�+01234.���������������� ������������� �������������������������������������������������������������������������������� �������� � �!�����! ��������" �����������#������ �$�����%�� ����������&��'���������� ��������� �!(��������������������������(����&��������)��������������� ��������$�����������������!������������ � ��������������&�*������!���$�������������������+��,�������������������������������������� � ���$���&����������������������������� ��������� ���$� ������������������-���������������.�������������������������&��/�������/��! ��$��������! �����$��� ��������������������!��������)�������#�����������0�������������� ����������� �����$��������������(� ��$������������! ��������+��'���������������� ��������� ������ �������������������� ���� ����������������������������&�,�� ��� ����������������/��������������&�.�������������������1�$��� ������0����������������/�����&�

“Szívügye volt a népha-gyomány meg�rzése, tu-datosítása (…) Minél tudatosabban éljük át ma-gyarságunkat, annál érté-kesebbek vagyunk. Erre tanít minket Bálint Sándor népi humanizmusa.”�

Péter László

”Akkor – 1980 májusában – tudtuk, halála micsoda veszteség Szegednek, a néprajztudománynak (…). S tudtuk azt is, milyen tervei voltak, mennyi mindent vitt magával a sír-ba. Mégis az évek múltá-val egyre tisztábban látni: nem befejezetlen, hanem teljes, kivételesen gazdag életm�vet hagyott maga után. A sors megadta szá-mára, hogy amit fiatalon mintegy életprogramul maga elé túzött, azt meg-valósítsa.”

Juhász Antal

“A szerénység, és az örömmel vállalt egysze-r�ség életed lényege volt. A remete igénytelenségé-vel éltél. Arcodon rezze-nését sem láttam gy�lölet-nek. Hittel tetted dolgod, kétszeres er�vel. Nem beszéltél a hitr�l, szeretet-r�l. Élted.”

Hetény János

Page 14: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

13

2004. AUGUSZTUS 1. Alsóvárosi Ferences Templom

9:00 órakor Gyulay Endre megyéspüspök vezetésével

ÜNNEPI SZENTMISE

A szentmise után a Mátyás téren Bálint Sándor

SZOBRÁNAK MEGÁLDÁSA.

Délután a kolostor folyosóján megtekinthet� a

”Boldog emlékezet� Bálint Sándor” cím�

KIÁLLÍTÁS

16:30 Móra Ferenc Múzeum

“Bálint Sándor (1904-1980) élete és munkássága” és “Gy�jt�úton Bálint Sándorral” cím�

KIÁLLÍTÁSOK MEGNYITÓJA

SZEPTEMBER 21-T�L 2005. MÁJUS 17-IG

NÉPRAJZI FILMES ESTÉK Filmek a Néprajzi Tanszék kutatóitól, oktatóiról. Helyszín: Bartók Béla M�vel�dési Ház. Id�pont: kedd esténként 19 órától.

OKTÓBER 5-8. A NÉPRAJZ SZEGEDI M�HELYE

címmel

EMLÉKÜLÉS és KONFERENCIA

Bálint Sándor születési centenáriuma és a Néprajzi Tanszék megalapításának 75. évfordulója

alkalmából a SzTE Rektori Hivatal épületében és a Móra Ferenc Múzeumban.

Page 15: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

14

OKTÓBER 5. 17.00 Bálint Sándor szobrának megkoszorúzása

a Pantheonban

OKTÓBER 6.

9:00 Könyvbemutatók a Városháza Dísztermében. Közrem�ködnek a Szegedi Tudományegyetem Zenem�vészeti Karának m�vészei.

11:30 Bálint Sándor emléktáblájának megkoszorúzása a szül�házon (Pálfy u. 72.).

13:30 A 7. Szegedi Vallási Néprajzi konferencia megnyitása a SzTE Rektori Hivatal Aulájában

18:00 A Gy�ri Bencés Kamarakórus hangversenye az Alsóvárosi Ferences Templomban

OKTÓBER 8. 18.00 Bálint Sándor emlékezete – beszélgetés Erdélyi Zsuzsannával a Piarista Gimnáziumban. Közrem�ködik: Ferencz Éva énekm�vész.

2005. MÁJUS 10. SZENTMISE Bálint Sándor halálának 25.

évfordulóján az Alsóvárosi Ferences Templomban. A szentmise után HANGVERSENY Bálint Sándor által kedvelt m�vekb�l.

MÁJUS 17-IG kedd esténként 19 órától a Bartók Béla M�vel�dési Házban NÉPRAJZI FILMEK a néprajzi tanszék kutatóitól, oktatóiról.

Page 16: ˆ˘ - u-szeged.hufrh.theol.u-szeged.hu/regi/PlebUjsag/BSszorolap.pdf · Lajos átszellemült piktúrája, Juhász Gyula költészete: Szeged hasonlíthatatlan katolicizmusának páratlan

15

Ima Bálint Sándor boldoggá avatásáért Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó embereket, mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében követni próbáljuk. Sándor szolgád szeretett Téged, és mindig figyelt lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavadat akarta felismerni és utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé, hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára hitet növel� kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján is benned bízott, Téged nézett, és a Te er�ddel gy�zött emberi szenvedélyein. Add meg neki a hozzád h�ségeseknek megígért mennyei örök életet és add meg nekünk, hogy �t a boldogok között tisztelhessük, és így méginkább példaképünknek tarthassuk.

Krisztus a mi Urunk által. Amen.