003 magyar irodalom - bpg.hu magyar_irodalom.pdf · alapfogalmak elsajátítása és begyakorlása; kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek, esszék írása, a versformák

Helyi tanterv – Magyar irodalom 9 - 12. évfolyam Felnőttoktatási tagozat

A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai programja

MAGYAR IRODALOM

Célok és feladatok

- A Bornemisza Péter Gimnázium bibliai alapokra építkező, keresztény szellemiségű, de nem felekezeties jellegű nevelési-oktatási programot szeretne megvalósítani, névadónk, Bornemisza Péter életművét szem előtt tartva, aki a XVI. századi humanista és protestáns szellemiségű irodalom kiemelkedő alkotója.

- A pedagógiai programunkban lefektetett oktatási-nevelési célkitűzéseknek megfelelően az irodalomoktatás során is preferált témáink: a Szentírás által is kiemelten fontosnak tartott emberi és társadalmi értékek; másodsorban a társadalom által bevett ún. „polgári értékek és normák” közvetítése az irodalmi szövegek nyújtotta lehetőségekkel (is). Ilyen értékek: szabadság és tolerancia, erkölcsi-szellemi kiválóság, a család értékei, a szeretet, ember–ember és ember–környezet kapcsolata, az identitáskeresés, polgári értékrend, hazaszeretet.

- Az irodalomoktatás továbbra is kiemelt szerepet játszik a gondolkodás fejlesztésében, az érzelmi élet gazdagításában, a személyiségfejlesztésben, az értékátadásban. A szövegelemzések és -értelmezések formálják a diákok véleményalkotási és értékelési képességét, kritikai érzékét, segítenek az értékválasztásban, az egyéni ízlés kialakításában.

- Az irodalmi műveltség elsajátítása által a tanulók megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket és eszméket, amelyekből saját életvitelükre, világszemléletükre nézve is fontos következtetésekre juthatnak. Ugyanakkor együttérzővé válhatnak más kultúrák, életformák, magatartások iránt, megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely ma is a nyugati civilizáció „közös asszociációs bázisát” képezi.

- Ezen a kanonikusnak tekintett műveltséganyagon azonban komoly rést ütött a globalizációs folyamat által generált „multikulturális” világszemlélet, amelyet nem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagynunk, különben az általunk átadott műveltséganyag anakronisztikussá válik. Ebben a tantervben éppen ezért nyitni szeretnénk (1) az eddig szubliterálisnak tekintett műfajok felé (pl. krimi, humoros és szórakoztató irodalom, tudományos-fantasztikus irodalom), természetesen ezeken belül is a „klasszikusokra” téve a hangsúlyt; (2) az egyes irodalmi témák társművészetekben és különösen a filmben megjelenő feldolgozásai felé; (3) a komputerizáció nyújtotta lehetőségek jobb kiaknázására (multimédiás eszközök, on-line adatbázisok használata). Ezzel remélhetőleg magát az irodalmat, illetve az irodalmi művek által közvetített üzeteket is hatékonyabban tudjuk eljuttatni a tanulókhoz.

- A négy év során olvasandó művek válogatásának lényegi szempontjai a következők voltak: (1) A művek bibliai világnézet szempontjából is értékelhetők, (negatív vagy pozitív formában) tanulságosak legyenek, segítsenek a bibliai alapokon álló erkölcsi és személyiségi normák elsajátításában; (2) a világ- és magyar irodalom „klasszikusai” legyenek (a „klasszikus” szó fentebbi, műfaji szempontból kiterjesztett értelmében); (3) életkori sajátosságoknak is megfeleljenek; (4) az olvasott szövegek tematikailag is érdekesek, változatosak legyenek, lekössék a diákok figyelmét.

- Az irodalmi képzésünk alapvetően műközpontú, de a gimnáziumi osztályokban egyre jobban kitágul az olvasott művek történeti–kulturális horizontja, így az irodalmi műveltséghez tartozó alapismereteknek és kompetenciáknak is gazdagodniuk kell.

- Célunk az egyéni kreativitás kibontakoztatása, elősegíthető a frontális előadást helyettesítő modern tanítási módszerek alkalmazásával, és inspiratív, kreativitásra serkentő feladatok és számonkérési módszerek kiválasztásával.

- Célunk az általános műveltséget megalapozó, közép- és emelt szintű érettségire, valamint a felső fokú tanulmányokra felkészítő ismeretek oktatása; kreatív, kommunikatív, idegen




nyelveket értő és beszélő, a polgári életet önmaguk és mások számára is hasznosan megélni tudó művelt emberek képzése.

A felnőttoktatási tagozaton használt tankönyvek, szöveggyűjteményei

9. évfolyam Mohácsy Károly: Irodalom 9.

10. évfolyam Mohácsy Károly: Irodalom 10. Pethőné Nagy Csilla: Szöveggyűjtemény 10., Korona Kiadó, 2004. 11. évfolyam Mohácsy Károly: Irodalom 11. Pethőné Nagy Csilla: Szöveggyűjtemény 11., Korona Kiadó, 2004.

12. évfolyam Mohácsy Károly: Irodalom 12. Pethőné Nagy Csilla: Szöveggyűjtemény 10., Korona Kiadó, 2004. Kompetenciák fejlesztése

- A beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása terén hangsúlyt fektetünk az érvek felkutatására, rendszerezésére, a logikus gondolatmenet kialakítására. Diákjaink törekszenek a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra, az értő figyelem alkalmazására. Képesek a valóság és a fikció elkülönítésére, amely a különböző beszédműfajokban, kommunikációs technikák alkalmazásában, a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban is megmutatkozik. Az olvasottak alapján kialakult véleményüket képesek megfogalmazni, vitahelyzetben egymás véleményét figyelmesen meghallgatni, arra reflektálni, az eltérő véleményeket tolerálni. Ezekben a helyzetekben felismerik a manipulációs szándékot és a hibás következtetéseket. A diákok képesek a memoriterek szöveghű tolmácsolására, a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazására.

- Az olvasás, írott szöveg megértése témakörben a tanulók képesek megkülönböztetni a szövegben a szó szerinti és a metaforikus jelentéseket. Törekednek a különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használatára írásban és szóban. A kevéssé ismert szókincsű szövegek megértését egyéni munkával gyakorolják. A tanulók képesek az irodalmi alkotások műfajának meghatározására, a kontextus és a téma felismerésére, az új és már ismert közléselemek elkülönítésére, a logikai összefüggések felismerésére, a jelentésrétegek feltárására. A különböző stílusok és stílusrétegek felismerését különböző rendeltetésű szövegekben gyakorolják és alkalmazzák szóbeli és írásbeli kommunikációjukban. Az órákon megtanulják az internetes és más IST-műfajok és olvasási szokások ismeretét és ezek negatív hatásainak felismerését és elkerülésének módozatait. A tanulók képesek felismerni a tematikus és motivikus összefüggéseket a nem irodalmi és irodalmi szövegekben, s e képességüket alkalmazni elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Gyakorolják a műfajnak megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat. Különös hangsúlyt helyezünk az irodalmi és nem szépirodalmi művekben megjelenő értékek, erkölcsi kérdések, motivációk és magatartásformák felismerésére és értelmezésére. A diákok képesek a régebbi korokból származó szövegek önálló megértésére segédeszközök használatával.

- Az írás és szövegalkotás kompetencia témakörében a diákok képesek élményszerű, személyes történetek elbeszélésére, szövegek átírására különböző nézőpontokból (stílus és hangnemváltással), törekednek a személyiségüket kifejező egyéni stílusra. Gyakorlatot szereznek hosszabb felkészülést igénylő szövegek alkotásában (esszé, pályázat).




- A tanulási képesség fejlesztése terén a tanulók könyvtár- és múzeumlátogatások során tapasztalatokat szereznek az információk gyűjtéséről, felhasználásáról. Nagyobb figyelmet fordítanak az információfelhasználás normáinak alkalmazására (források megjelölése, idézés szabályai, jegyzetkészítés). Az olvasott szövegekből képesek a megadott szempontok alapján vázlatot készíteni, a lényeget kiemelni, az időrendet követni, az adatokat rendszerezni és az álláspontokat elkülöníteni.

- Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről: a diákok képesek gyakorlottan alkalmazni stilisztikai ismereteiket különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.

- Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése: a diákok gyakorlatot szereznek a líra, az epika és a dráma különböző műfajaiban és hangnemeiben klasszikus és kortárs magyar és világirodalmi művek olvasása, feldolgozása terén. Képesek felismerni a korszakjellemző beszédmódokat néhány jellegzetes alkotás alapján. A tanulók a költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek szerepét a költői nyelvhasználatban felismerik és értelmezik és törekszenek a műnemek és műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A diákok értelmezik az epikus művek idő- és térszerkezetét, az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérést, a nézőpontok és nézőpontváltások funkcióit és a motivikus-metaforikus szinteket. A drámai művekben képesek felismerni az idő-, tér- és cselekményszerkezetet, a jellemalkotás technikáit, a dialógusok szerepét a konfliktusteremtés során. Az adott irodalmi művek megismerése során a diákok törekednek a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására, személyes tapasztalataik bevonásával.

- Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése területén a tanulók tapasztalatot szereznek arról, hogy a műalkotás egy normakövető és normákat megújító jelenség, új és régi párbeszédének átélése. Megértik, hogy a művek befogadásában az ismeretek elsajátításának és a saját kreativitásuknak egyaránt szerepe van. Az irodalomoktatásban a logikus gondolkodás, érvelés-kifejtés mellett nagy szerepe van az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fejlesztésének.

- Elvárható a tanulóktól a művek tágabb kontextusba helyezése, egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban (festészet, szobrászat, film, zene) való adaptációinak összehasonlítása; a művek intertextuális rétegeinek feltárása (pl. allúziók, reminiszcenciák a Bibliából vagy a klasszikus irodalomból). Befogadóközpontú ún. recepcióesztétika kialakítása, annak vizsgálatával, hogy milyen hatása és olvasatai voltak az adott műnek a saját korában ill. az utókor milyen értelmezéseket alakított ki róla. Különösen fontos a világirodalmi hatások és közvetítők magyar irodalomra gyakorolt hatásának ismerete.

- Az irodalmi műveltség elsajátítása egyrészt azt a képességet jelenti, hogy a tanuló megértse a művek jelentéseit, erkölcsi tartalmát, esztétikai elemeinek hatásmechanizmusát, és képes legyen azt a tanult fogalmak használatával szóban és írásban is visszaadni. Másrészt képes legyen tájékozódni a magyar és világirodalom történetében, korstílusokban, műnemekben és műfajokban; ismerje néhány klasszikus magyar író, költő pályaképét, életútjának fontosabb állomásait, illetve képes legyen önállóan tájékozódni más alkotókkal kapcsolatban.




MAGYAR IRODALOM – ESTI MUNKAREND 9. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2; évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák Az epikai művekben:

− az idő- és eseményszerkezet felismerése − a leírások funkciójának értelmezése − a jellemzés eszközeinek azonosítása

A lírai művekben:

− a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „lírai szubjektumnak” megkülönböztetése − a vers beszédhelyzetének a bemutatása − a lírai költemény műfajának megnevezése

A drámai művekben:

− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − a tragikum és komikum meghatározása − a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

− a művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása, egybevetése a bibliai erkölcsi normákkal − az eltérő és egymással szembesülő érdekek, valóságfelfogások szembesítése és jellemzése − állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékeiről

Témakörök, tartalmak Tantervünk szerint a diákoknak az ókortól a barokk irodalmáig kell eljutni ebben az évben. Hangsúlyozottan tárgyaljuk a Biblia (Ó- és Újszövetség) irodalmát, mielőtt a görög és római irodalommal, majd a reneszánsszal és a barokkal foglalkozunk. A két utóbbi korszakon belül kiemelt szerepet kapnak a bibliafordítások és a reformáció irodalma.

A TÉMA CÍME AZ ÓRÁK TARTALMI ELEMEI

A Biblia és hatása az irodalomra (18) A Könyvek Könyve (1) bevezetés a Biblia világába

Az Ószövetség (12) Az Ószövetség kialakulása (1) az Ószövetség keletkezéstörténete Az Ószövetség költészete (4) zsoltárok (líra), gondolatritmus, Énekek éneke

(dráma), Jónás könyve (epika) Babits Mihály: Jónás könyve




Radnóti Miklós: IX. ecloga Történeti elbeszélések a Bibliában (2) Ábrahám feláldozza Izsákot (a történet

hermeneutikai megközelítései) A bölcsességi irodalom (3) Példabeszédek, Prédikátor, Jób könyve Prófétai könyvek (2) történetek a prófétákról (Illés, Elizeus, Jeremiás)

Az Újszövetség (7) Az evangéliumok (2) Máté, Márk, Lukács, János keletkezése, stílusa,

szemléletmódja Az Újszövetség egyéb könyvei (2) Apostolok cselekedetei, apostoli levelek, Jelenések

könyve keletkezése, tartalma Költői stílus az Újszövetségben (2) Jézus példázatai, gondolatritmus, prófétikus stílus,

szójátékok Az Újszövetség kánonja (1) a kánon kialakulása

Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma (26)

Kik azok a „klasszikusok”? (1) a klasszikus szó értelmezése Mítosz és történelem (3) a trójai és thébai mondakör bemutatása

A görög istenek világa (2) az istenek kapcsolatainak, konfliktusainak bemutatása

Az énekmondók világa A homéroszi eposzok (3)

Homérosz legendás élete; Az Íliász és Odüsszeia; az eposzok költői eszközei

A görög líra világa, műfajai: elégia / himnusz / kardal / egyéni dalköltészet / epigramma; verstani alapok elsajátítása (4)

Alkaiosz, Anakreón, Szimónidész,; az időmértékes verselés alapjai: verslábak, verssorok

Allegorikus mese (1) Aiszóposz

A görög dráma világa (6) Szophoklész: Antigoné

A római irodalom (1) a kor és a római jellem bemutatása

A római költészet aranykora (4) Horatius: Ódák, ars poeticák Vergilius IV. és IX. eklogája

Róma nemzeti eposza (1) Vergilius: Aeneis

Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar középkor, reneszánsz irodalomból (17)

A középkori költészet (1) a lovagi költészet és Walter von der Vogelweide

Középkor és reneszánsz határán (3) Dante, Boccaccio Latin humanizmus (3) Janus Pannonius Magyar reneszánsz és humanizmus (5) Balassi Bálint költői portréja A magyar reformáció irodalma (5) Bibliafordítások és Bornemisza Péter.

Portrék a magyar barokk irodalomból (3) Az ellenreformáció (1) Pázmány Péter stílusa

A barokk eposz (2) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) Összefoglalások és dolgozatok: 10 óra




Szerzők és művek

Biblia, Ó- és Újszövetségi Szentírás (Károlyi Gáspár ford.) – szemelvények Homérosz: Iliász és Odüsszeia – szemelvények Szophoklész: Antigoné Janus Pannonius: Egy dunántúli Mandulafáról, Búcsú Váradtól Protestáns bibliafordítások – szemelvények Bornemisza Péter: Siralmas énnéköm Balassi Bálint (válogatás az istenes és vitézi verseiből) Zrínyi: Szigeti veszedelem (szemelvények)

A továbbhaladás feltételei

- A tanulóknak a műben megjelenő eszmei tartalmakat, „üzeneteket”, továbbá a kulcsmotívumokat is tudniuk kell értelmezni.

- A művek eszmei mondanivalóját, valamint az azokban megjelenő erkölcsiséget és a szereplők jellemrajzát össze kell vetniük a bibliai erkölcsi- és világszemlélettel, meg kell tudniuk fogalmazni az azonosságokat és különbségeket a zsidó-keresztény és a görög-római kultúrkörben született művek szellemisége, világlátása között.

- Ismert és olvasott művek azonosítása, néhány jellemző részlet alapján; a verstani alapfogalmak elsajátítása és begyakorlása; kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek, esszék írása, a versformák alkalmazása.

- Egy-egy mű egészét vagy kiválasztott részletét más műfajra is meg kell próbálniuk adaptálni (pl. vers, szónoki beszéd, filmforgatókönyv stb.).

- A drámai művek egy-egy részletét megkísérelhetik előadni kiscsoportos formában. - Fel kell ismerniük a művek szerkezeti és stílusjellemzőit, nyelvi-stiláris jegyeit (amennyire ez

fordítások alapján lehetséges), azok hatását az adott korban és mai világunkban. 10. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2; évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák Az epikai művekben:

− az idő- és eseményszerkezet felismerése − esemény- és cselekményszerkezet vizsgálata − az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása − a leírások funkciójának értelmezése − a jellemzés eszközeinek azonosítása

A lírai művekben:

− a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „lírai szubjektumnak” megkülönböztetése − a vers beszédhelyzetének a bemutatása − a lírai költemény műfajának megnevezése − a versritmus és a rímelés alapformáinak ismerete





− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − az epikai és drámai időkezelés egybevetése − a tragikum és komikum meghatározása − a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése


− a tanult epikus és drámai művekben a szereplők konfliktusrendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása − a művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása − az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata

Témakörök, tartalmak Ebben az évben az Erzsébet-kori angol drámától a magyar romantika irodalmáig kell eljutni. Ez az időszak a nyugati civilizáció megértése szempontjából alapvető fontossággal bír. Különösen akkor érthetjük meg ezt, ha az olvasott műveket tágabb művelődéstörténeti kontextusba ágyazva vizsgáljuk meg. Tartalmi felosztás


Az európai színház történetéből (14)

Az újkori dráma- és színháztörténet (2) korrajz és műfaji változások Az Erzsébet-kori angol dráma (6) Shakespeare: Hamlet/Lear király

A francia klasszicista dráma (6) Molière: Tartuffe

Az európai és magyar felvilágosodás (9)

Az európai felvilágosodás eszméi és hatása (3) Rousseau vagy Voltaire egy-egy műve

A magyar bölcseleti líra két költemény alapján (3) Csokonai Vitéz Mihály Klasszicizmus és romantika határán (3) Berzsenyi Dániel

Katona József és a magyar színjátszás kezdetei (6) A magyar színjátszás kezdetei (1) A kor színházai, színészei, darabjai

Bánk bán (5) A mű részletes feldolgozása Romantika a világirodalomban (5)

A romantikus epika jellemzői, alkotói Victor Hugo vagy Puskin A magyar romantika irodalma (15)

Kölcsey Ferenc alkotói portréja (5) Hymnus és egy-két verse, részletek értekező

prózájából

Vörösmarty Mihály alkotói portréja (5) Csongor és Tünde, a Szózat és egy-két vers




Jókai Mór alkotói portréja (5) Jókai Mór egy regényének részletes feldolgozása Petőfi Sándor (15)

a költő élete és kora (1) A helység kalapácsa vagy Az apostol

tájleíró költészet forradalmi versek

jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával (10)

ars poeticák

Összefoglalások és dolgozatok: 10 óra Szerzők és művek

Shakespeare: Hamlet /Lear király Molière: Tartuffe Victor Hugo: Nyomorultak (részletek) vagy Kilencvenhárom Puskin: Anyegin Csokonai: Konstancinápoly, Az estve Berzsenyi: Magyarokhoz I–II, Osztályrészem Katona: Bánk bán Kölcsey: Hymnus, Vanitatum vanitas, Huszt, Parainesis Vörösmarty: Csongor és Tünde; Szózat, Guttenberg-albumba, Vén cigány, Előszó Jókai: Az arany ember vagy Fekete gyémántok Petőfi: A helység kalapácsa vagy Az apostol; egy-két tájleíró vers, néhány forradalmi vers, ars poeticák


- A tanulóknak az olvasott műveket szabatos, tárgyszerű és személyes érintettséget is kifejező módon kell szóban és írásban is tárgyalniuk.

- Az érvelés technikáját alkalmazniuk kell irodalmi beszámolóikban, a mindennapi kérdések megválaszolásában.

- Tanulmányi munkájukhoz kapcsolódva pontos definíciókat, magyarázatokat kell adniuk és esszéket kell írniuk.

- A poétikai alapfogalmak készségszinten használják írásban és szóban. - A kifejezésmódokat, stíluseszközöket megfigyelik, értelmezik: a megbeszélt művek

értelmezéseit világosan összefoglalják. 11. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2; évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák A tanulóknak az előző évek alapján készségszinten kell ismerniük a három műnem közlésmódjának sajátosságait, az eddig megismert műfajok sajátosságait, erről szóban és írásban is szabatosan számot kell adniuk.




Az epikai művekben:

− az idő- és eseményszerkezet felismerése − esemény- és cselekményszerkezet vizsgálata − az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása − a leírások funkciójának értelmezése − a jellemzés eszközeinek azonosítása − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése (pl.: új regénytípusok) − jellegzetes élethelyzetek, személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása

A lírai művekben:

− a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „lírai szubjektumnak” megkülönböztetése − a vers beszédhelyzetének a bemutatása − a lírai költemény műfajának megnevezése − a versritmus és a rímelés alapformáinak ismerete − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése (pl.: tárgyias líra) − a nemzeti irodalmi hagyomány és a modernség kölcsönhatásának vizsgálata


− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − az epikai és drámai időkezelés egybevetése − a tragikum és komikum meghatározása − a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése.


− a tanult epikus és drámai művekben a szereplők konfliktusrendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása − a művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása − az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata − az emberi kapcsolatok erkölcsi, szellemi és szociális tartalmainak felfogása, értékelése

Témakörök, tartalmak Ebben a tanévben főként a XIX. század második felének magyar irodalmával foglalkozunk, két témakört dolgozunk fel a világirodalomból: európai realizmus és a klasszikus modernség.

A TÉMA CÍME AZ ÓRÁK TARTALMI ELEMEI Arany János (10)

a költő élete és kora (1) verses epikája (Toldi, Toldi estéje) (3) balladák (3)

jellemző műfajok, témák Arany életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával

korai és kései lírája (3)




Madách Imre: Az ember tragédiája (6) a mű részletes elemzése (5) Az ember tragédiája

a dráma recepciótörténete és színpadi feldolgozásai (1)

A realizmus irodalma (6) Orosz realizmus Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve

vagy műrészlete (2)

Francia realizmus

Balzac vagy Stendhal egy műve vagy műrészlete (2)

A századforduló nagy drámái Csehov vagy Ibsen egy drámája (2) Portrék a magyar realizmus szépprózájából (8)

Az anekdota szerepe a magyar epikában Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája (4)

Társadalomrajz és lélekábrázolás Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája

(4) Ady Endre (10)

egy ciklus elemzése (pl.: Új versek vagy Vér és Arany) (3) Petőfi nem alkuszik (esszé); A kétfejű sas

(publicisztika) (2)

Jellemző témák, korszakok az életműben, tematikai változatosság, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű

az életmű egy jellemző tematikus egységének bemutatása (pl.: magyarság-versek, háborús

versek, istenes versek) (5) Babits Mihály (10)

Az új klasszicizmus költészete Háborús versek

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.

Prófétai szerepvállalás a lírai életműben

Kosztolányi Dezső (10) Impresszionizmusa és a freudizmus hatása

Létösszegző versek Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers

és egy esszé vagy esszérészlet. Ady-vita és lezárása

Epikai művei

Összefoglalások és dolgozatok: 14 óra Szerzők és művek Kötelező olvasmányok az év során:

Arany János: Toldi, Toldi estéje; két-három ballada, két-három vers a lírai életműből Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Bede Anna tartozása Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok Ady Endre: egy ciklus elemzése (pl.: Új versek vagy Vér és Arany); Petőfi nem alkuszik (esszé); A kétfejű sas (publicisztika); az életmű egy jellemző tematikus egységének bemutatása (pl.:




magyarság-versek, háborús versek, istenes versek) Babits Mihály: Jónás könyve; Messze, messze, A lírikus epilógja, Húsvét előtt, Fortissimo, Jónás imája; Az írástudók árulása (esszé – részlet) Kosztolányi Dezső: Pacsirta, vagy Néró a véres költő vagy Édes Anna; Fürdés, Esti Kornél novellák; Az írástudatlanok árulása (esszé – részlet); Mostan színes tintákról álmodom, Mint aki a sínek közé esett, Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Marcus Aurelius Tolsztoj: Iván Iljics halála

Választható olvasmányok az év során:

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, vagy A fekete város Móricz Zsigmond: Rokonok vagy Úri muri Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, vagy Feljegyzések az egérlyukból Balzac: Goriot apó, Elveszett illúziók Stendhal: Vörös és fekete Ibsen: A vadkacsa Csehov: Sirály, elbeszélések Gogol: Az orr, A köpönyeg


- Az érettségi témakörökben megjelölt szerzői pályaképek alapos ismerete, illetve a tantervben kijelölt művek szövegének ismerete, jelentésvilágának értelmezése.

- Adott szempontú műelemzés vagy kiselőadás készítése közösen fel nem dolgozott epikai, lírai és drámai alkotásokról. Háttéranyagok, tanulmányok, források felhasználása az írott és szóbeli feladatok megoldásához (könyvtárismeret, internetes szöveg-adatbázisok, multimédiás CD-ROM-ok) Az írásbeli feladatoknál az idézés szabályainak betartása, a felhasznált források pontos jelölése, bibliográfia készítése

- Művek összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok néhány jellemző vonásának bemutatása a tanult szépirodalmi alkotásokban és a társművészetekben.

12. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2; évi óraszám: 64 Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák A hagyományos irodalmi formák mellett a diákok megismerkednek új közlésmódokkal (pl.: a kortárs irodalomban az intertextualitás megjelenése), az irodalmi ismeretterjesztés elektronikus műfajaival. Mivel a gyakorlati írásbeliség szerepe megnőtt az információs társadalom nyelvhasználatában, ezért ebben nagyobb jártasságot kell szerezniük.






− a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése (pl.: új regénytípusok) − jellegzetes élethelyzetek, személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása − néhány, mára klasszikussá vált film, illetve irodalmi mű filmes adaptációjának megtekintése és értelmezése

A lírai művekben:



− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − az epikai és drámai időkezelés egybevetése − a tragikum és komikum meghatározása − a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése − az olvasott-látott művekhez kapcsolódó rendezői felfogások, különböző korok színházának megismerése

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység − a tanult epikus és drámai művekben a szereplők konfliktusrendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása − a művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása − az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata − az emberi kapcsolatok erkölcsi, szellemi és szociális tartalmainak felfogása, értékelése − a XX. század kataklizmáinak és felemelő pillanatainak tanulságai − a szépirodalom és a tömegkultúra kölcsönhatásának vizsgálata

Témakörök, tartalmak Ebben az évben a klasszikus modernség magyar irodalmával (Nyugat, József Attila), az avantgárd izmusaival, a posztmodern világ- és magyar irodalom néhány szerzőjének tanulmányozásával foglalkozunk. Tartalmi felosztás

A TÉMA CÍME AZ ÓRÁK TARTALMI ELEMEI József Attila (10)

Az avantgárdtól az újklasszicizmusig (3) Tárgyias líra (2)

Jellemző témák és korszakok az életműben, öt-hat vers. Marxizmus és freudizmus (2)




Komplex költői képek (3)

Portrék a magyar irodalomból (6) Tóth Árpád, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos

(A felsoroltak közül kettő választható.)

A felsorolt művekből a tanár által választott szempont és tematika alapján.

Világirodalom a 20. században (9) Kafka, Th. Mann, Golding, Orwell, Dürrenmatt, Brecht, Hemingway, Salamov, Szolzsenyicin, Borges, Grass, Bradbury (A felsoroltak közül három választható.)


Magyar irodalom a 20. század második felében (6) Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Déry Tibor, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor, Mándy Iván



Kortárs magyar irodalom (6) Tar Sándor, Kertész Imre, Mészöly Miklós, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Orbán Ottó (A felsoroltak közül kettő választható.)


Az irodalom határterületei (10) Egy filmes adaptáció vagy egy témakör (pl.: Holocaust, diktatúrák) filmes feldolgozásainak megtekintése és megbeszélése.

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (5) Irodalmi emlékhelyek és kiállítások Petőfi Irodalmi Múzeum

A XXI. századi magyar karizmatikus keresztény irodalom

Összefoglalások (tételek megbeszélése) és dolgozatok: 12 óra Szerzők és művek Kötelező olvasmányok az év során

József Attila: Tiszta szívvel; Külvárosi éj, A város peremén, Holt vidék; A Dunánál, Hazám, Levegőt!; Eszmélet; Klárisok, Óda

Választható olvasmányok az év során

Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Az emberke tragédiája; Nem mondhatom el senkinek Juhász Gyula: Tiszai csönd, Anna örök Tóth Árpád: Körúti hajnal, Elégia egy rekettyebokorhoz Illyés Gyula: Fáklyaláng; Egy mondat a zsarnokságról; A reformáció genfi emlékműve előtt Radnóti Miklós: Mint a bika; Első ecloga; Hetedik ecloga; Erőltetett menet; Razglednicák Szabó Lőrinc: Kalibán, Mozart hallgatása közben Kassák Lajos: Mesteremberek Weöres Sándor: Egysorosok vagy Az éjszaka csodái




Ottlik Géza: Iskola a határon Örkény István: Tóték; Egyperces novellák Nemes Nagy Ágnes: Szőke bikkfák (verselemzések) Déry Tibor: Szerelem (novella) vagy Niki (kisregény) Kertész Imre: Sorstalanság (regény) vagy Jegyzőkönyv (novella) Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz Esterházy Péter: Élet és irodalom (novella) Mándy Iván: Egyérintő Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről Tar Sándor: Lassú teher Parti Nagy Lajos: A test angyala (habszódia) Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (regény) vagy Halotti beszéd (vers) Kafka:Az átváltozás Thomas Mann: Mario és a varázsló, vagy Tonio Kröger Hemingway: Az öreg halász és a tenger vagy novellák Golding: A legyek ura Orwell: Az irodalom és totalitarizmus (esszé); 1984 (részletek); Állatfarm Dürrenmatt: A fizikusok Brecht: Kurázsi mama Salamov: Gulág-novellák Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja Borges: Funes, az emlékező, Homokkönyv Grass: Vándor, vidd hírül a spár… Bradbury: 451 fok Fahrenheit Pajor Tamás: Önök érték, Kötetlen kötet

Választható filmes adaptációk:

Kenneth Branagh (rend.): V. Henrik Franco Zefirelli (rend.): Hamlet Fábry Zoltán (rend.): Isten hozta őrnagy úr! John Halas (rend.): Állatfarm (rajzfilm) Koltai Lajos (rend.): Sorstalanság Ranódy László (rend.): Pacsirta


- Az érettségi témakörökben megjelölt egy szerzői pályakép (József Attila), illetve a tantervben kijelölt művek szövegének ismerete, jelentésvilágának értelmezése.

- Háttéranyagok, tanulmányok, források felhasználása az írott és szóbeli feladatok megoldásához (könyvtárismeret, internetes hozzáférések, CD-ROM-ok) Az írásbeli feladatoknál az idézés szabályainak betartása, a felhasznált források pontos jelölése, bibliográfia készítése.

- Tárgyszerű tájékozódás az irodalmi és történelmi folyamatokban; az elméleti ismeretek önálló alkalmazása írásos és szóbeli feladatokban; ismeretlen szövegek önálló elemzése és értelmezése; az egyéni ízlés és szempontok érvényre juttatása az elemzésben.




MAGYAR IRODALOM – LEVELEZŐ MUNKAREND 9. ÉVFOLYAM 9 konzultáció – 18 óra Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák Az epikai művekben:

− az idő- és eseményszerkezet felismerése − a leírások funkciójának értelmezése − a jellemzés eszközeinek azonosítása

A lírai művekben:

− a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „lírai szubjektumnak” megkülönböztetése − a vers beszédhelyzetének a bemutatása − a lírai költemény műfajának megnevezése


− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − a tragikum és komikum meghatározása − a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése


− a művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása, egybevetése a bibliai erkölcsi normákkal − az eltérő és egymással szembesülő érdekek, valóságfelfogások szembesítése és jellemzése − állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékeiről −

Témakörök, tartalmak Tantervünk szerint a diákoknak az ókortól a barokk irodalmáig kell eljutni ebben az évben. Először tárgyaljuk a Biblia (Ó- és Újszövetség) irodalmát, majd a görög és római irodalommal, a reneszánsszal és a barokkal foglalkozunk. A két utóbbi korszakon belül fontos szerepet kapnak a bibliafordítások és a reformáció irodalma. Minden konzultáción a tanár összefoglalást ad a témakörről, a résztémákat a diákok a megadott tankönyvek és szöveggyűjtemények alapján dolgozzák fel. A következő konzultáción írásbeli teszt keretén belül adnak számot a tudásukról. A tesztre nem kapnak érdemjegyet, csak százalékos értékelést, ami segíti az otthoni felkészülés minőségi folytatását.


A Biblia és hatása az irodalomra (4) Az Ószövetség (2)

Az Ószövetség kialakulása az Ószövetség keletkezéstörténete Történeti elbeszélések a Bibliában Ábrahám feláldozza Izsákot; Jónás története




Az Újszövetség (2) Az Újszövetség kánonja Az evangéliumok

a kánon kialakulása; az evangéliumok keletkezése, stílusa, szemléletmódja

Költői stílus az Újszövetségben Jézus példázatai, gondolatritmus, prófétikus stílus, szójátékok

Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma (6)

Mítosz és történelem a trójai és thébai mondakör bemutatása

Az énekmondók világa A homéroszi eposzok

Homérosz legendás élete; Az Íliász és Odüsszeia; az eposzok költői eszközei

Allegorikus mese Aiszóposz

A görög dráma világa Szophoklész: Antigoné

A római irodalom a kor és a római jellem bemutatása - Horatius

Reneszánsz és humanizmus (6) Latin humanizmus Janus Pannonius A magyar reformáció irodalma Bibliafordítások és Bornemisza Péter. Magyar reneszánsz és humanizmus Balassi Bálint költői portréja

Barokk (2) A barokk eposz Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) Szerzők és művek

Biblia, Ó- és Újszövetségi Szentírás (Károlyi Gáspár ford.) – szemelvények Homérosz: Iliász és Odüsszeia – szemelvények Szophoklész: Antigoné Janus Pannonius: Egy dunántúli Mandulafáról, Búcsú Váradtól Protestáns bibliafordítások – szemelvények Bornemisza Péter: Siralmas énnéköm Balassi Bálint (válogatás az istenes és vitézi verseiből) Zrínyi: Szigeti veszedelem (szemelvények)


- A tanulóknak a műben megjelenő eszmei tartalmakat, „üzeneteket”, továbbá a kulcsmotívumokat is tudniuk kell értelmezni.

- A művek eszmei mondanivalóját, valamint az azokban megjelenő erkölcsiséget és a szereplők jellemrajzát össze kell vetniük a bibliai erkölcsi- és világszemlélettel, meg kell tudniuk fogalmazni az azonosságokat és különbségeket a zsidó-keresztény és a görög-római kultúrkörben született művek szellemisége, világlátása között.

- Ismert és olvasott művek azonosítása, néhány jellemző részlet alapján; a verstani alapfogalmak elsajátítása és begyakorlása; kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek, esszék írása, a versformák alkalmazása.

- Egy-egy mű egészét vagy kiválasztott részletét más műfajra is meg kell próbálniuk adaptálni (pl. vers, szónoki beszéd, filmforgatókönyv stb.).

- A drámai művek egy-egy részletét megkísérelhetik előadni kiscsoportos formában.




- Fel kell ismerniük a művek szerkezeti és stílusjellemzőit, nyelvi-stiláris jegyeit (amennyire ez fordítások alapján lehetséges), azok hatását az adott korban és mai világunkban.

10. ÉVFOLYAM 9 konzultáció – 18 óra Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák Az epikai művekben:


A lírai művekben:

− a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „lírai szubjektumnak” megkülönböztetése − a vers beszédhelyzetének a bemutatása − a lírai költemény műfajának megnevezése − a versritmus és a rímelés alapformáinak ismerete


− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − az epikai és drámai időkezelés egybevetése − a tragikum és komikum meghatározása − a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése


− a tanult epikus és drámai művekben a szereplők konfliktusrendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása − a művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása − az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata

Témakörök, tartalmak Ebben az évben az Erzsébet-kori angol drámától a magyar romantika irodalmáig kell eljutni. Ez az időszak a nyugati civilizáció megértése szempontjából alapvető fontossággal bír. Különösen akkor érthetjük meg ezt, ha az olvasott műveket tágabb művelődéstörténeti kontextusba ágyazva vizsgáljuk meg. Minden konzultáción a tanár összefoglalást ad a témakörről, a résztémákat a diákok a megadott tankönyvek és szöveggyűjtemények alapján dolgozzák fel. A következő konzultáción írásbeli teszt keretén belül adnak számot a tudásukról. A tesztre nem kapnak érdemjegyet, csak százalékos értékelést, ami segíti az otthoni felkészülés minőségi folytatását.




A tanulók otthon olvassák el a kötelező olvasmányokat (Szerzők és művek), a konzultációkon értelmezzük az olvasott műveket. Témakörök, tartalmak


Az európai színház történetéből (4)

Az Erzsébet-kori angol dráma Shakespeare: Hamlet/Lear király

A francia klasszicista dráma Molière: Tartuffe

A magyar felvilágosodás (4)

A magyar bölcseleti líra két költemény alapján Csokonai Vitéz Mihály Klasszicizmus és romantika határán Berzsenyi Dániel

Katona József és a magyar színjátszás kezdetei (1) Bánk bán A mű feldolgozása

Romantika a világirodalomban (1) A romantikus epika jellemzői, alkotói Victor Hugo vagy Puskin egy műve alapján

A magyar romantika irodalma (4)

Kölcsey Ferenc alkotói portréja Hymnus és egy-két verse, részletek értekező prózájából

Vörösmarty Mihály alkotói portréja Csongor és Tünde, a Szózat és egy-két vers

Jókai Mór alkotói portréja Jókai Mór egy regényének részletes feldolgozása Petőfi Sándor (4)

a költő élete és kora A helység kalapácsa vagy Az apostol

tájleíró költészet forradalmi versek

jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával

ars poeticák

Szerzők és művek

Shakespeare: Hamlet /Lear király Molière: Tartuffe Victor Hugo: Nyomorultak (részletek) vagy Kilencvenhárom Puskin: Anyegin Csokonai: Konstancinápoly, Az estve Berzsenyi: Magyarokhoz I–II, Osztályrészem Katona: Bánk bán Kölcsey: Hymnus, Vanitatum vanitas, Huszt, Parainesis Vörösmarty: Csongor és Tünde; Szózat, Guttenberg-albumba, Vén cigány, Előszó Jókai: Az arany ember vagy Fekete gyémántok




Petőfi: A helység kalapácsa vagy Az apostol; egy-két tájleíró vers, néhány forradalmi vers, ars poeticák


− A tanulóknak az olvasott műveket szabatos, tárgyszerű és személyes érintettséget is kifejező módon kell szóban és írásban is tárgyalniuk. - Az érvelés technikáját alkalmazniuk kell irodalmi beszámolóikban, a mindennapi kérdések

megválaszolásában. - Tanulmányi munkájukhoz kapcsolódva pontos definíciókat, magyarázatokat kell adniuk és

esszéket kell írniuk. - A poétikai alapfogalmak készségszinten használják írásban és szóban. - A kifejezésmódokat, stíluseszközöket megfigyelik, értelmezik: a megbeszélt művek

értelmezéseit világosan összefoglalják. 11. ÉVFOLYAM 10 konzultáció – 20 óra Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák A tanulóknak az előző évek alapján készségszinten kell ismerniük a három műnem közlésmódjának sajátosságait, az eddig megismert műfajok sajátosságait, erről szóban és írásban is szabatosan számot kell adniuk. Az epikai művekben:

− az idő- és eseményszerkezet felismerése − esemény- és cselekményszerkezet vizsgálata − az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása − a leírások funkciójának értelmezése − a jellemzés eszközeinek azonosítása − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése (pl.: új regénytípusok) − jellegzetes élethelyzetek, személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása

A lírai művekben:



− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − az epikai és drámai időkezelés egybevetése − a tragikum és komikum meghatározása




− a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység − a tanult epikus és drámai művekben a szereplők konfliktusrendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása − a művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása − az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata − az emberi kapcsolatok erkölcsi, szellemi és szociális tartalmainak felfogása, értékelése

Témakörök, tartalmak Ebben a tanévben főként a XIX. század második felének magyar irodalmával foglalkozunk, két témakört dolgozunk fel a világirodalomból: európai realizmus és a klasszikus modernség. Minden konzultáción a tanár összefoglalást ad a témakörről, a résztémákat a diákok a megadott tankönyvek és szöveggyűjtemények alapján dolgozzák fel. A következő konzultáción írásbeli teszt keretén belül adnak számot a tudásukról. A tesztre nem kapnak érdemjegyet, csak százalékos értékelést, ami segíti az otthoni felkészülés minőségi folytatását. A tanulók otthon olvassák el a kötelező olvasmányokat (Szerzők és művek), a konzultációkon értelmezzük az olvasott műveket.

A TÉMA CÍME AZ ÓRÁK TARTALMI ELEMEI Arany János (3)

verses epikája (Toldi, Toldi estéje) Jellemző műfajok, témák Arany életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával

balladák

Madách Imre: Az ember tragédiája (3)

a mű részletes elemzése Az ember tragédiája a dráma recepciótörténete és színpadi

feldolgozásai A realizmus irodalma (3)

Az európai realizmus nagy írói

Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Balzac vagy Stendhal egy műve vagy műrészlete

A századforduló nagy drámái Csehov vagy Ibsen egy drámája Portrék a magyar realizmus szépprózájából (4)

Az anekdota szerepe a magyar epikában Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája

Társadalomrajz és lélekábrázolás Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája

Ady Endre (3) egy ciklus elemzése (pl.: Új versek vagy Vér és Arany)

Jellemző témák, korszakok az életműben, tematikai változatosság, egy ciklus mélyebb ismerete

az életmű egy jellemző tematikus egységének




bemutatása (pl.: magyarság-versek, háborús versek, istenes versek)

Babits Mihály (2) Az új klasszicizmus költészete Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben,

köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.

Prófétai szerepvállalás a lírai életműben

Kosztolányi Dezső (2) Létösszegző versek Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben,

két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Epikai művei (Édes Anna; Pacsirta)

Szerzők és művek Kötelező olvasmányok az év során:

Arany János: Toldi, Toldi estéje; két-három ballada, két-három vers a lírai életműből Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Bede Anna tartozása Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok Ady Endre: egy ciklus elemzése (pl.: Új versek vagy Vér és Arany); Petőfi nem alkuszik (esszé); A kétfejű sas (publicisztika); az életmű egy jellemző tematikus egységének bemutatása (pl.: magyarság-versek, háborús versek, istenes versek) Babits Mihály: Jónás könyve; Messze, messze, A lírikus epilógja, Húsvét előtt, Fortissimo, Jónás imája; Az írástudók árulása (esszé – részlet) Kosztolányi Dezső: Pacsirta, vagy Néró a véres költő vagy Édes Anna; Fürdés, Esti Kornél novellák; Az írástudatlanok árulása (esszé – részlet); Mostan színes tintákról álmodom, Mint aki a sínek közé esett, Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Marcus Aurelius Tolsztoj: Iván Iljics halála


Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, vagy A fekete város Móricz Zsigmond: Rokonok vagy Úri muri Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, vagy Feljegyzések az egérlyukból Balzac: Goriot apó, Elveszett illúziók Stendhal: Vörös és fekete Ibsen: A vadkacsa Csehov: Sirály, elbeszélések Gogol: Az orr, A köpönyeg


- Az érettségi témakörökben megjelölt szerzői pályaképek alapos ismerete, illetve a tantervben kijelölt művek szövegének ismerete, jelentésvilágának értelmezése.

- Adott szempontú műelemzés vagy kiselőadás készítése közösen fel nem dolgozott epikai, lírai és drámai alkotásokról. Háttéranyagok, tanulmányok, források felhasználása az írott és szóbeli feladatok megoldásához (könyvtárismeret, internetes szöveg-adatbázisok, multimédiás CD-ROM-ok) Az írásbeli feladatoknál az idézés szabályainak betartása, a felhasznált források pontos jelölése, bibliográfia készítése




- Művek összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok néhány jellemző vonásának bemutatása a tanult szépirodalmi alkotásokban és a társművészetekben.

12. ÉVFOLYAM 9 konzultáció – 18 óra Belépő tevékenységformák Irodalmi kifejezésformák A hagyományos irodalmi formák mellett a diákok megismerkednek új közlésmódokkal (pl.: a kortárs irodalomban az intertextualitás megjelenése), az irodalmi ismeretterjesztés elektronikus műfajaival. Mivel a gyakorlati írásbeliség szerepe megnőtt az információs társadalom nyelvhasználatában, ezért ebben nagyobb jártasságot kell szerezniük.


− az idő- és eseményszerkezet felismerése − esemény- és cselekményszerkezet vizsgálata − az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása − a leírások funkciójának értelmezése − a jellemzés eszközeinek azonosítása − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése (pl.: új regénytípusok) − jellegzetes élethelyzetek, személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása − néhány, mára klasszikussá vált film, illetve irodalmi mű filmes adaptációjának megtekintése és értelmezése

A lírai művekben:



− cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása − idő-, tér- és cselekménykezelés − az epikai és drámai időkezelés egybevetése − a tragikum és komikum meghatározása − a tragikus és komikus hős típusai, jellemzése − a drámai konfliktus felismerése − a hagyományos műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése − az olvasott-látott művekhez kapcsolódó rendezői felfogások, különböző korok színházának megismerése




Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység − a tanult epikus és drámai művekben a szereplők konfliktusrendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása − a művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása − az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata − az emberi kapcsolatok erkölcsi, szellemi és szociális tartalmainak felfogása, értékelése − a XX. század kataklizmáinak és felemelő pillanatainak tanulságai − a szépirodalom és a tömegkultúra kölcsönhatásának vizsgálata

Témakörök, tartalmak Ebben az évben a klasszikus modernség magyar irodalmával (Nyugat, József Attila), az avantgárd izmusaival, a posztmodern világ- és magyar irodalom néhány szerzőjének tanulmányozásával foglalkozunk. Minden konzultáción a tanár összefoglalást ad a témakörről, a résztémákat a diákok a megadott tankönyvek és szöveggyűjtemények alapján dolgozzák fel. A következő konzultáción írásbeli teszt keretén belül adnak számot a tudásukról. A tesztre nem kapnak érdemjegyet, csak százalékos értékelést, ami segíti az otthoni felkészülés minőségi folytatását. A tanulók otthon olvassák el a kötelező olvasmányokat (Szerzők és művek), a konzultációkon értelmezzük az olvasott műveket.

A TÉMA CÍME AZ ÓRÁK TARTALMI ELEMEI József Attila (4)

Az avantgárdtól az újklasszicizmusig (3) Tárgyias líra (2) Marxizmus és freudizmus (2)

Jellemző témák és korszakok az életműben, öt-hat vers. Komplex költői képek (3)

Portrék a magyar irodalomból (4) Tóth Árpád, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos



Világirodalom a 20. században (2) Kafka, Th. Mann, Golding, Orwell, Dürrenmatt, Brecht, Hemingway, Salamov, Szolzsenyicin, Borges, Grass, Bradbury (A felsoroltak közül három választható.)


Magyar irodalom a 20. század második felében (3) Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Déry Tibor, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor, Mándy Iván



Kortárs magyar irodalom (2)




Tar Sándor, Kertész Imre, Mészöly Miklós, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Orbán Ottó (A felsoroltak közül kettő választható.)


Az irodalom határterületei (2) Egy filmes adaptáció vagy egy témakör (pl.: Holocaust, diktatúrák) filmes feldolgozásainak megtekintése és megbeszélése.

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1) Irodalmi emlékhelyek és kiállítások múzeumok, emlékhelyek Budapesten

Szerzők és művek Kötelező olvasmányok az év során:

József Attila: Tiszta szívvel; Külvárosi éj, A város peremén, Holt vidék; A Dunánál, Hazám, Levegőt!; Eszmélet; Klárisok, Óda


Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Az emberke tragédiája; Nem mondhatom el senkinek Juhász Gyula: Tiszai csönd, Anna örök Tóth Árpád: Körúti hajnal, Elégia egy rekettyebokorhoz Illyés Gyula: Fáklyaláng; Egy mondat a zsarnokságról; A reformáció genfi emlékműve előtt Radnóti Miklós: Mint a bika; Első ecloga; Hetedik ecloga; Erőltetett menet; Razglednicák Szabó Lőrinc: Kalibán, Mozart hallgatása közben Kassák Lajos: Mesteremberek Weöres Sándor: Egysorosok vagy Az éjszaka csodái Ottlik Géza: Iskola a határon Örkény István: Tóték; Egyperces novellák Nemes Nagy Ágnes: Szőke bikkfák (verselemzések) Déry Tibor: Szerelem (novella) vagy Niki (kisregény) Kertész Imre: Sorstalanság (regény) vagy Jegyzőkönyv (novella) Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz Esterházy Péter: Élet és irodalom (novella) Mándy Iván: Egyérintő Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről Tar Sándor: Lassú teher Parti Nagy Lajos: A test angyala (habszódia) Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (regény) vagy Halotti beszéd (vers) Kafka:Az átváltozás Thomas Mann: Mario és a varázsló, vagy Tonio Kröger Hemingway: Az öreg halász és a tenger vagy novellák Golding: A legyek ura Orwell: Az irodalom és totalitarizmus (esszé); 1984 (részletek); Állatfarm Dürrenmatt: A fizikusok Brecht: Kurázsi mama Salamov: Gulág-novellák Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja Borges: Funes, az emlékező, Homokkönyv Grass: Vándor, vidd hírül a spár…




Bradbury: 451 fok Fahrenheit Választható filmes adaptációk:

Kenneth Branagh (rend.): V. Henrik Franco Zefirelli (rend.): Hamlet Fábry Zoltán (rend.): Isten hozta őrnagy úr! John Halas (rend.): Állatfarm (rajzfilm) Koltai Lajos (rend.): Sorstalanság Ranódy László (rend.): Pacsirta


- Az érettségi témakörökben megjelölt egy szerzői pályakép (József Attila), illetve a tantervben kijelölt művek szövegének ismerete, jelentésvilágának értelmezése.

- Háttéranyagok, tanulmányok, források felhasználása az írott és szóbeli feladatok megoldásához (könyvtárismeret, internetes hozzáférések, CD-ROM-ok) Az írásbeli feladatoknál az idézés szabályainak betartása, a felhasznált források pontos jelölése, bibliográfia készítése.

- Tárgyszerű tájékozódás az irodalmi és történelmi folyamatokban; az elméleti ismeretek önálló alkalmazása írásos és szóbeli feladatokban; ismeretlen szövegek önálló elemzése és értelmezése; az egyéni ízlés és szempontok érvényre juttatása az elemzésben.

Documents

003 magyar irodalom - bpg.hu magyar_irodalom.pdf · alapfogalmak elsajátítása és begyakorlása; kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek, esszék írása, a versformák