ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL2017–2020

Középszintű esszék

Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:

Galsi Erika, Gianone András, Nyitrainé Jurácsik Antónia

Katolikus Pedagógiai Intézet2021

1. Az ókor és kultúrája – középszintű esszék

2017. május: A feladat az ókori görög hitvilággal kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az istenek jellemzőit, szerepét az ókori görög hitvilágban!

Artemisz és Aktaión egy ókori görög vázaképen(Aktaión egy vadász volt, aki megleste a fürdőző Artemiszt. Az istennő bosszúból szarvassá

változtatta, saját kutyái tépték szét.)

2018. október: A feladat Julius Caesar egyeduralmával kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Caesar uralmának fő jellemzőit! Térjen ki röviden bukásának okaira is!

„Mert nem elég, hogy mértéktelenül sok tisztséget elfogadott – örökös consulságot, élete végéig tartó dictatori hatalmat, […] a »haza atyja« melléknevet, szobrot állíttatott magának a királyok sorában […] – hanem azt is eltűrte, hogy minden emberi méltóságnál magasabb kitüntetéseket szavazzanak meg neki. […] A hagyományokat semmibe véve, éppilyen önkényesen osztogatta a hivatalokat több évre.” (Suetonius: Caesarok élete)

2020. május: A feladat a kereszténység születésével kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a keresztény vallás fő tanításait!

„[Jézus] értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből. […] értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint.” (A niceai hitvallásból, 4. század)

2

2. A középkor – középszintű esszék

2018. május (I): A feladat az iszlám valláshoz kapcsolódik. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az iszlám vallás zsidó és keresztény gyökereit! Röviden térjen ki a szent iratokra is!

„Hiszünk Allahban és abban, ami leküldetett hozzánk, és abban, ami leküldetett Ábrahámhoz, Izmaelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és a törzsekhez, és abban, amit Mózes és Jézus kapott, és abban, amit a próféták kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget közöttük, és mi Allahnak engedelmeskedünk.” (Korán)

2019. május: A feladat a középkori uradalmakhoz kapcsolódik. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a középkori uradalmi földek három fő típusát, és az azokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket! A három főtípust az alapján különítse el, hogy kik voltak a földterület használói!„Tehát a nevezett nemes Raibaude úrnő az alulírott emberekkel együtt úgy akarta, kimondta és elrendelte, hogy Cipières falu minden lakosa, a jelenlegi és a jövendő személyek, szabadon tarthassanak és legeltethessenek egy tehenet a Syr és a Plan védett legelőjén az ökrök és igás szarvasmarhák mellett, s hogy ez a tehén legelhet minden évszakban mindenütt, ahol az igásállatok. Továbbá, hogy Cipières falu emberei a jelenben és a jövendőben szabadon tarthatnak és legeltethetnek négy kecskét azon az úton, amelyik Cipières faluból a caillol-i dombok felé vezet.”(Középkori oklevél, 1344)

2019. október: A feladat a középkori céhekkel és a városi élettel kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a középkori céhek működésének fő elemeit!

„Valahányszor egy tanulófiú a gyapjúszövő mesterségben teljes tanulóidejét letölti a megállapodásban szereplő határnapig, utána az említett mesterségben ott legyen szabad neki tovább dolgoznia, ahol éppen akar. […] [Ha valamilyen okból a mester] a gyapjúszövés mesterségének gyakorlását teljességgel abbahagyná, akkor az említett tanulófiút átadhatja és elhelyezheti e célra alkalmas személynél, hogy annál tanulja ki az említett mesterséget, ám olyan tudású legyen ez a személy, hogy a nevezett tanulófiút e mesterségben megfelelő módon képes is legyen oktatni. (A champagne-i posztósok szabályzata, 13. század)

2020. október: A feladat az iszlám vallással kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Mohamed szerepét az iszlám vallás születésében!

„Aludtam – meséli maga Mohamed –, mikor Gábriel egy jelekkel teleírt selyemkendőt hozott, és mondá: […] »Olvass Uradnak nevében, […] olvasd, hogy Urad a legkegyelmesebb, ő az, ki tollal megtanítá az embernek, amit az nem tudott.« Olvastam hát, és Gábriel magamra hagyott. Erre felébredtem, és úgy éreztem, mintha szívembe írták volna ezeket a szavakat.”(Mohamed ibn Iszhák, Mohamed életrajzírója, 8. század)

3

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – középszintű esszék

2017. május: A feladat az Árpád-kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás eseményeit! Röviden térjen ki a tatárjárás közvetlen hatásaira is! Sem IV. Béla korábbi politikájáról, sem az ország újjáépítéséről nem kell írnia. Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„És mivel még kunoknak és nem tatároknak hitték azokat, akik most jöttek: az egész nép kiáltozott ellene [Kötöny kun vezér ellen]: »Haljon meg! Haljon meg! Ő az, aki Magyarország pusztulását szorgalmazza!« És a királyt is szidalmazták miatta, mondván: »Harcoljon a királyunk, aki a kunokat a mi gyűlölségünkre behozta.« […] És a magyarok és németek hirtelen felfegyverkezve betörtek a palotába, ahol tartózkodott, és erőszakkal hozzá akartak menni. Kötöny pedig övéivel együtt íjat és nyilat ragadva nem engedte, hogy ezek hozzájuk jöjjenek. De amikor a nép nagy sokasága odacsődült, elfogták őket, és azon nyomban levágták a fejüket, és a palotából az ablakon keresztül a nép közé dobták.”

„Miután tehát maga a király megfutamodott a táborból, igen kevés emberrel éjjel-nappal Lengyelország határai felé vette az útját, és innét egyenes úton sietett, ahogy csak tudott, hogy elérje a királynét, aki Ausztria határán időzött. Ennek hallatára Ausztria hercege, szívében gonoszságot forralva, a barátság örve alatt elébe ment. […] Mert Ausztria hercege, amikor kedve szerint hatalmába kerítette a királyt, kitervelt ravaszságával visszakövetelt tőle egy bizonyos mennyiségű pénzt, amelyet a király állítólag egykor kicsikart. Minek erről több szó? A király nem szabadulhatott a keze közül, amíg a követelés egy részét készpénzben, másik részét pedig arany- és ezüstedényekben ki nem fizette, országának három vármegyéjét pedig, amelyek szomszédosak voltak annak a földjével, zálogként le nem kötötte neki. […] A király ezek után, ahogy csak tudott, sietett a királynéhoz, aki tőle nem messze volt.”

„A város [Esztergom] várát nem tudták elfoglalni, mert a spanyol Simeon ispán sok számszeríjászával bátran megvédelmezte. És amikor Székesfehérvár városához érkeztek, amelyet mocsarak vesznek körül, mivel a hó és a jég éppen olvadóban volt, nem tudták elfoglalni. És miközben pannóniai Szent Márton várát ostromolták, melyet az apát férfiasan védett, hirtelen visszarendelték őket, úgyhogy azokon a vidékeken ez a három helység maradt megvívatlanul.”(Részletek Rogerius Siralmas ének című művéből)

4

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – középszintű esszék

2018. május (I): A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásához kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi Mátyás külpolitikai célkitűzéseit és eredményeit, valamint az ezeket lehetővé tévő tényezőket!Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Midőn serege közepén vértes lovasságtól övezve György [cseh király, Mátyás apósa] elléptetett s a közelben megpillantotta [Mátyás] királyt, így szólt:– Hát így bánsz velem, fiam? Ellenségesen támadsz atyádra? Az igaz hit ürügyén el akarod rabolni tőlem királyságomat? Nem a hit, hanem a nagyra törés, nem isteni szeretet, hanem uralomvágy hajszol ily őrjöngésbe. […]Mindezekre Mátyás:Térj észre, térj észre, apám! Azon légy, hogy helyesen vélekedjél a szentséges hitről. Nem nagyravágyás szülte ezt a háborút ellened; szent ez és törvényes, mert te a kereszténység ellensége vagy.” (Bonfini: Mátyás király)

„A császár ugyanis magának akarta a királyságot […]. Nagy bosszúságot okozott Frigyesnek, hogy a magyar királyválasztó gyűlésen egy ifjú miatt elutasították. […] Mikor ezután meglett a békesség, követek és titkos küldöttek útján kérte Mátyás, oldja fel az erőszakos kötelezettséget, mely a pannon főurak szavának lekötésével a császárnak biztosítja a királyság öröklését. Ne bánjék ily sértőn és fennhéjázón Pannóniával. […] Azután meg nagyon nehezen viselte el a szerződésnek azt a pontját, hogy ha esetleg törvényes fiai nem lennének, bár házasságon kívül okos és szép fia született, mégis a császár örökölje a királyságot.” (Bonfini: Mátyás király)

„Miközben egy török követet a királyi udvaroncok a szokásnak megfelelően a városból a [visegrádi] palotába vezettek, hogy követi megbízatását előadja, és az a kapuban, honnan egyenesen erre a függőudvarra lehet látni, kissé megállt s körülnézve megpillantotta ezt a pompázatos, ragyogó helyet és az udvari méltóságoknak részben a lenti, részben a király tartózkodási helyéül szolgáló fenti udvaron elhelyezkedő mérhetetlen tömegét, amint selyemmel, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündököltek és nem kis részben (a mi szokásunk szerint) ezüstözött övekkel és kardokkal meg aranyláncokkal voltak ékesítve, hirtelen akkora csodálat és bámulat döbbentette meg, hogy elfelejtette egész követi megbízatását, s […] hosszú hallgatás után csak ennyit tudott kinyögni: a császár üdvözöl, a császár üdvözöl.” (Oláh Miklós: Hungária)

2019. május: A feladat I. (Szent) István uralkodásával kapcsolatos (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. (Szent) Istvánnak a kereszténység elterjesztését és az egyházszervezést szolgáló tevékenységét! Válaszában magyarázza meg ezek politikai jelentőségét is! Használja a középiskolai történelematlaszt!

„Megszületett [Géza] fejedelem Istentől megjövendölt fia […]. Ezt Isten kedveltje, Adalbert [prágai] püspök [a német-római császár rokona] hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. […] [Géza fia] Esztergomban született, és már gyermekkorában teljességgel átitatta a grammatika tudománya. Nőtt a gyermek, gyámolítva a gondos nevelésben […].” (Hartvik püspök legendája Szent Istvánról)

5

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – középszintű esszék

Magyarországi egyházmegyék a 11. században

„Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.” (Szent István törvénye)

2019. május (I): A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. (Szent) Istvánnak a kereszténység elterjesztését célzó és egyházszervező tevékenységét! Válaszában világítson rá a kereszténység megszilárdításának politikai jelentőségére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.” (Törvény, 1001körül)

„Én István, […] miután létesítettem, felállítottam és berendeztem a szentséges Istenanya veszprémi [értsd: veszprémvölgyi] […] monostorát, s összegyűjtöttem benne apácák seregét, […] így rendelkezem.Ajándékozok ennek a monostornak kilenc falut földestől együtt. […] [Adok] […] révet, hét révésszel, hasonlóan a vásárvámot is, valamint lovas szolgát hatvanat, halászt a Dunán tizenkettőt […].” (Oklevél, 1018 körül)

„Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször

6

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – középszintű esszék

azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass.” (Szent István: Intelmek Imre herceghez, 1031 előtt)

2020. május: A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. Károly gazdasági reformjait!

„Jóllehet országunk régi […] szokása kívánja meg, hogy mind az egyháznak, mind országunk bármely nemese földjeinek illetve birtokainak, amelyek területén arany- vagy ezüstbányát találnak, valamely méltányos csere révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis […] megfontolva lélekben, hogy a földek és birtokok ilyenféle elvétele miatti félelemből […] az ország […] kincstára a földek mélyén elrejtve marad, […] kegyesen elrendeljük, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek bármelyikének földjein vagy birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, amennyiben […] nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék […] földjeik birtoklását […], sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó […] királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örökre.” (I. Károly oklevele, 1327)

„És aranyat vagy ezüstöt senki se válthasson be pénznek a leszámlálásával, hanem a beváltás a királyi kamarán […] a kibocsátandó dénárokkal mérlegelés útján történjék. Ha pedig akadnának olyanok, akik másképpen cselekedtek vagy cselekszenek, azok, mint a királyi parancs áthágói […] illő büntetéssel fognak lakolni. […] És akikre rábizonyul, hogy kamaráink rendelése és a mi akaratunk ellenére […] egyenesen aranyat vagy ezüstöt […] visznek ki [az országból], azok ennek elvételével s személyük megbecstelenítésével annál inkább bűnhődjenek.” (I. Károly törvénye, 1342)

„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő […] forintokat […] a […] kamaraispán, mind a többi kamarások az egész országunkban egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és értékben verjék, és azonképpen készítsék úgy, hogy […] az egész országunkban egyformán és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (I. Károly oklevele, 1336)

7

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) – középszintű esszék

2017. május (I): A feladat a reformációhoz kapcsolódik. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Luthernek a katolikus egyház szervezetét és anyagi helyzetét illető kritikáját! Térjen ki a reformáció közvetlen kiváltó okára is!

„A pápa nem isteni jogon vagy Isten igéje alapján feje az egész keresztyénségnek, mert ilyen csak egy van: a Jézus Krisztus. Hanem csak a római gyülekezetnek és azoknak a püspöke és lelkésze, akik önként vagy emberi kapcsolatok, azaz világi felsőbbség jogán csatlakoztak hozzá, de nem azért, hogy uruk legyen, hanem hogy vele mint keresztyén testvérek és munkatársak együtt éljenek, ahogyan ezt a régi zsinatok […] is tanúsítják. Most azonban egyetlen püspök sem meri a pápát »testvérnek« szólítani, mint abban az időben, hanem »legkegyelmesebb urának« kell őt neveznie, még király vagy császár létére is!” (Luther Márton, 1537)

2019. május (I): A feladat a kálvini reformációhoz kapcsolódik. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a református egyházszervezetet és annak elvi alapjait!

„Az emberek bűne és hibája idézi elő […], hogy biztosabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak támogatója legyen, egymást tanítsák, és ha valamelyik továbbmegy, többen legyenek a bírák […]. Ámde bármiként is ítéltessenek meg az emberek cselekedetei, az Úr mégis azok által egyformán saját művét hajtotta végre, akik a fennhéjazó királyok kormánypálcáját összetörték. Hallják meg ezt a fejedelmek és rettegjenek! […] Ha vannak most a néptől szerezve felsőbbségek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felállítva, annyira nem vagyok az ellen, hogy ezek kötelességszerűen közbelépjenek.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere, 1536)

2020. május (I): A feladat a katolikus megújulással és az ellenreformációval kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, milyen válaszokat adott az ellenreformáció a Luther által felvetett hitbeli kérdésekre!

„Az igazhitű atyák példáját követve, mind az Ó-, mind az Újszövetség összes könyveit – minthogy mindkettőnek az egy Isten a szerzője –, nemkülönben mind a hitet, mind az erkölcsöket érintő [Biblián kívüli szent] hagyományokat, amelyeket […] a katolikus Egyház szakadatlan folytonossággal megőrzött, egyenlő jámborsággal és megbecsüléssel fogadja el és tiszteli.” (Zsinati határozat, 1546)

8

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – középszintű esszék

2017. október: A feladat a XVIII. századi Magyarországgal kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a XVIII. századi Magyarországon lezajlott demográfiai változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Minden illő tisztelettel a következőket szánom válaszul említett uraságtok október hó 30-ik napján küldött nekem szóló kegyes levelére […] [szlovák] telepeseim ügyében […]. Ezek a lakosok, akik velem megegyezvén az 1715-ös 101-ik, vagyis a telepesekről szóló törvénycikkellyel összhangban az ugyanott leírt szabad költözési joggal és a szabad telepesi jogviszonnyal éltek. […] Számukra tehát teljesen biztosítottam a szabad költözés lehetőségét, hiszen már sokan át is költöztek a tekintetes Békés megyébe.” (Podmaniczky János birtokos levele Heves-Külső-Szolnok vármegye elöljáróihoz, 1735)

„Egyébiránt közönséges és mindenki előtt ismeretes dolog, hogy az állam gazdagságát és méltóságát legfőképpen a nagyobb népességszám és az ezzel összefüggő közkereskedelem intézménye teszi, továbbá hogy a közigazgatásnak minden törekvését oda kell irányoznia, hogy a lakosok száma s ezzel együtt az állam ereje, s magának a népnek a boldogsága is, napról napra növekedjék, márpedig annak a meghatározásához, hogy milyen különös eszközöket kell alkalmazni ennek a célnak az eléréséhez, mindenekelőtt azt kell tudni minél bizonyosabban, mennyi a száma az egész népnek.”(II. József rendeletéből, 1784)

9

*Minél sötétebb a térképen feltüntetett

árnyalat, annál magasabb a terület

népsűrűsége.

Magyarország népsűrűsége 1720 körül*

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – középszintű esszék

2018. május: A feladat a XVIII. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a korszakban Magyarországon zajló etnikai változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

Magyarország népsűrűsége a XVIII. század elején (A sűrűbben lakott tájakat sötétebb árnyalatok jelzik.)

„Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott, ugyannyira elárasztotta szinte egész Erdélyt, hogy úgy látszik, három bevett nemzete közül kettőt, ha nem is múl felül, de már felér vele. […] számos falu, melyet 50 évvel ezelőtt részben oláhok [románok], részben magyarok vagy szászok vegyesen laktak, ma pedig kihalva a régi lakosok, minden helyüket az oláhok termékeny sarjadéka tartja megszállva. Azonkívül számos falu látható, amelynek csak templomai és az őket körülvevő falak és tornyok árulják el, hogy valamikor magyarok és szászok birtokában voltak: mai lakosaik valamennyien idegen oláhok […].” (Az erdélyi magyar nemesség beadványa, 1744)

A Katonai határőrvidék területe (XVII. század vége – XVIII. század) (A nyilak a szerb etnikum mozgását jelentik.)

10

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – középszintű esszék

2019. október: A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mária Terézia legfontosabb reformjait! Válaszában elemezze, milyen tényezők ösztönözték az uralkodónőt ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalára!

Magyarország külkereskedelme a vámrendelet kiadásának (1754) időszakában

„Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy a kilencedet természetben vagy milyen egyen- értékben kell leróni […]. Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi négyigás robotot teljesíteni az úrnak.” (Mária Terézia úrbéri rendelete, 1767)

„Senki sem fogja tagadni, hogy a történelem tanulmányozása a közérdek szempontjából rendkívül hasznos, [...] semmi esetre sem nélkülözhető [...]. A csaknem nyolc századra terjedő időköz, amelyben a korona a sors különféle viszontagságain általment, az egymásra következő negyvenkilenc király sorozata, akik a jelen korig a birodalom kormányát kezeikben tartották, bizonyára az események óriási mezejét nyitja meg előttünk, melyeknek emléke a zsenge lelkébe szeretet olt a király, családja s a haza iránt, a kötelességteljesítéshez nélkülözhetetlen hűségre, a közérdek ápolására serkent s szilárd alapot vet az összes polgári erények számára.” (Ratio Educationis, 1777)

11

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – középszintű esszék

2020. október: A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József legfontosabb reformjait!Válaszában tárja fel II. Józsefnek az uralkodásról alkotott elképzeléseit is!

„Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit is úgy tekinti, mint szoros értelemben vett magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az embermilliókat neki teremtette, s még csak álmában sem gondol arra, hogy a Gondviselés azért állította őt e helyre, hogy ő szolgálja a milliókat. […] Az akinek figyelmét a szolgálathoz tapadó haszon vagy megtiszteltetés köti le, […] hagyja el még jókor hivatalát, melynek betöltésére nem méltó, de nem is alkalmas, s melynek ellátása az állam java iránt forrón érző lelkületet, az önérdekről és a kényelemről való tökéletes lemondást követeli meg.” (II. József intelmei az állami hivatalnokokhoz, 1784)

„Európának egy kipallérozott nemzetsége [nemzete] is a deák [latin] nyelvvel országa dolgaiban többé nem él, hanem ez a régi szokás még csak Magyarországon, Erdélyben és Lengyelországban uralkodik. […] Nincsen […] más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él.” (II. József nyelvrendeletéből, 1784)

„Méltóztassék Felséged megemlékezni, hogy [Dél-]Németalföldjét immár elvesztette, talán visszanyerhetetlenül. […] Nagyon félő, [hogy] a monarchiát ugyanezen szerencsétlenség fogja érni, mégpedig a magyar nemzet részéről, mely külföldi támogatásnak sem lesz híjával.” (Kaunitz kancellár előterjesztése, 1790)

12

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – középszintű esszék

2017. május (I): A feladat a második ipari forradalommal kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az iparban bekövetkező változásokat a második ipari forradalom korában!

„A bankok élén álló személyek vitathatatlan érdeme, hogy a törekvések fölismerésével s a nélkülözhetetlen tőke előlegezésével segítették a fejlődést, gyakran nagy kockázatoktól sem riadva vissza. Így szinte magától értetődik, hogy azok a bankok, amelyek nagy kockázatot vállalva támogatták az iparosítást, megpróbáltak, az esetek többségében sikerrel, tartós és döntő ellenőrzéshez jutni az ipari korporációk [vállalatcsoportok] felett.” (Német ipartörténeti munka a német bankok szerepéről)

2017. október: A feladat az első ipari forradalomhoz kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, hogyan és miért vált a textilipar az első ipari forradalom húzóágazatává! Röviden térjen ki az energiafelhasználás módjának változására is!

A textilipar legfontosabb találmányai* megjelenésük időrendjébenFonás Szövés

A repülő vetélő (John Kay) szélesebb textilanyag szövését teszi lehetővé.

A fonó Jenny (James Hargreaves) több orsót mozgat, így nyolcszorosára nő a fonás sebessége.

A fonógép (Richard Arkwright) csak egy orsót mozgat, de gyorsabban.A fonó öszvér (Samuel Crompton) kombinálja az előző kettőt: sok orsót mozgat még gyorsabban.

A szövőgép (Edmund Cartwright) gyorsabb szövést tesz lehetővé.

*A találmányok mellett zárójelben a feltaláló neve olvasható.

2018. május: A feladat az első ipari forradalommal kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a bányászat fellendülésének okát és jelentőségét az ipari forradalom során!

A szénbányászat és nyersvastermelés alakulása AngliábanÉv Bányászott szén

(millió tonna)Év Nyersvastermelés

(ezer tonna)1700 31740 171790 81788 631800 101800 2501865 1001852 2701

2019. május (I) A feladat az első világháború előzményeihez kapcsolódik. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a hármas szövetség kialakulását és annak jelentőségét!

13

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – középszintű esszék

„Abban az esetben, ha Olaszországot közvetlen kihívás nélkül bármiféle okból támadás érné Franciaország részéről, a másik két magas szerződő fél kötelezi magát, hogy minden eszközzel segítséget és támogatást nyújt a megtámadott félnek. Ugyanilyen kötelezettség terheli Olaszországot abban az esetben, ha Franciaország közvetlen kihívás nélkül támadást intéz Németország ellen.” (A hármas szövetség szerződése)

14

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – középszintű esszék

2017. május: A feladat a dualizmus kori gazdasággal kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével magyar nehézipar fejlődését a dualizmus korában! Válaszában térjen ki a fejlődés feltételeire (gazdasági kiegyezés, tőkeigény, szállítás)! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„A magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat.” (Törvény az iparról, 1872)

A magyarországi vasúthálózat 1867-ben és 1890-ben

„1.§. Állami kedvezményben részesíttetnek:1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, melyek Magyarországon eddig elő nem állított cikkeket készítenek.2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő gyárak, és pediga) azon gyárak, amelyekben rézárúk, vasedények, szerszámgépek, gőzgépek, elektrodinamikus készülékek, porcellán és üveg készülb) a rizshántoló malmok, szeszgyárak, selyemfonó, –szövő és –festő gyárak, gyapjúfonó és –szövő gyárak.2.§. Az említett gyáraknak az alábbi állami kedvezmények adatnak:1. Fölmentetnek 1895. év végéig a keresetadó alól2. Fölmentetnek a telkek megszerzéséért és átírásáért járó illeték alól, s amennyiben részvénytársaság alakjában létesíttetnek, az okiratok után járó illeték alól.”(1881: XLIV. törvénycikk)

15

1867

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – középszintű esszék

2017. május (I): A feladat a reformkor fő kérdéseivel kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a jobbágykérdést a reformkorban! Válaszában magyarázza meg, miért vált a jobbágykérdés a reformkor egyik fő kérdésévé!

„Ki nem tapasztalta, ki robotban is, és béresek által [is] [...] dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egész helyes [telkes] jobbágy rossz ekéjével, filigrán [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje és gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, [ő] maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával [...] a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette végbe!” (Széchenyi István: Hitel, 1830)

Az 1831. évi jobbágyfelkelés

„Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját [áldásait] a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.” (Wesselényi Miklós: Balítéletekről, 1833)

16

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – középszintű esszék

2018. október: A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a jobbágyság helyzetét és a jobbágykérdés alakulását a reformkori Magyarországon!

A zsellérek és a telkes jobbágyok arányának alakulása Magyarországon (%), (1780–1840)

„Gondoljuk meg: nálunk az aristokratia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már Tekintetes Rendek, egy pár százezernek milliók közt csendességben élni: ez bizonyosan a milliók jóakaratától van függésben. S hogy e jóakaratot csak a kölcsönös bizodalom teremtheti. Hazánk történetében a példák borzasztóbbak, mint akárhol. Említem Dózsa György [parasztfelkelő] vérengző tetteit […] s ki az, ki borzadva ne tekintene a kolera éveire, midőn némely megyékből a legrettenetesebb tettek híre az egész országot keresztülrázá. […] Itt szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta most lánggal lobogva, majd hamu alatt emésztődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem, nem győzi le hatalom, ezt csak megszelídíteni lehet.” (Kölcsey Ferenc országgyűlési beszéde, 1832)

„A magyar nemes részese a törvényhozó hatalomnak, s földbirtoki jussal [értsd: tulajdonjoggal] bír; a magyar nemest törvény útján kívül, személyében és vagyonában még a király sem háborgathatja; tulajdonával szabadon élhet […]. De kérdem én, mit veszít mindezen igazaiból [jogaiból] a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatnák: hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal [saját földbirtokkal] bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]? Ennek királyra s nemesre egyéb befolyása [hatása] nem lenne annál, hogy most csak hatszázezer ember őrzi az alkotmányt melynek feltartása királyt s polgárt egyaránt érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)

17

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – középszintű esszék

2020. május (I): A feladat II. József uralkodásához kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József uralkodásának módszereit, azok eszmei hátterét, továbbá a legfontosabb rendeletek tartalmát! Röviden térjen ki a rendeletek további sorsára is!„Ez gondolataim rövid foglalata, szavaim és példám bizonyítják, hogy ezek követésére kötelességtudatom és meggyőződésem vezet, és mindenki biztos lehet benne, hogy gondoskodom végrehajtásukról. Aki hasonlóképp gondolkodik, és az állam hű szolgájaként minden mást figyelmen kívül hagyva magát a szolgálatnak szenteli, annak előbbi szavaim kedvére lesznek, aki azonban hivatalában csak a hasznot és jutalmat látja, az állam szolgálatát azonban mellékesnek tekinti, az vallja be ezt őszintén és hagyja el hivatalát, melyre se nem méltó, se nem alkalmas, mert annak betöltéséhez az állam iránti odadás és saját magának és a maga kényelmének teljes feladása szükségeltetik.” (II. József, 1783)„A Német Birodalom császára vagyok, ebből következően a többi állam, melyeket birtoklok, tartományok, melyek egységesen, egyetlen testet alkotnak, és én ennek a feje vagyok.” (II. József, 1785)„Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én tehát, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek minden elgondolható, a méltányosságnak csak színével is bíró panaszának, minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és intézkedést eltörlök, és őket azon állapotba visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak halálakor voltak. Ebből csak a tolerantia-patenst [türelmi rendeletet], az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót veszem ki.” (II. József, 1790)

18

8. A világháborúk kora (1914-1945) – középszintű esszék

2017. május: A feladat a második világháború kirobbanásával kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Lengyelország megtámadását! Válaszában térjen ki a nyugat-európai hatalmak magatartására is!

„Az utóbbi húsz év tapasztalata azt mutatja, hogy Európában egy kommunista mozgalomnak békeidőben nincs elég esélye arra, hogy megragadhassa a hatalmat. Ilyen párt diktatúrája csak egy nagy háború eredményeképpen lehetséges. […] El kell fogadnunk a német ajánlatot […]. Az első előny, amit hasznosítani fogunk, Lengyelország elfoglalása lesz egészen Varsó kapujáig […].” (Sztálin beszéde a párt vezetésének ülésén, 1939. augusztus 19.)

2017. október: A feladat a Szovjetunió két világháború közötti történetével kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a terror működését a sztálini rendszerben!

„A bírósági tárgyalások beigazolták, hogy az emberiségnek ezek a szemetei [a vád alá helyezett párttagok] a nép ellenségeivel – Trockijjal, Zinovjevvel, Kamenyevvel [a párt korábbi vezetőivel] – együtt már az októberi szocialista forradalom első napjaitól kezdve összeesküvést szerveztek Lenin ellen, a szovjet állam ellen. […] A bírósági tárgyalások kiderítették, hogy a trockista […] szörnyetegek, végrehajtva gazdáik, a külföldi burzsoá kémirodák akaratát, azt tűzték ki céljukul, hogy a pártot és a szovjetállamot tönkre tegyék. […] A fasisztáknak ezek a hitvány lakájai elfelejtették, hogy a szovjet népnek csak az ujját kell mozdítani ahhoz, hogy nyomuk se maradjon.” (Részlet A Szovjetunió Kommunista Pártjának története című műből, 1938)

2018. május (I): A feladat a náci Németország társadalompolitikájával kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a náci Németországban a társadalom feletti ellenőrzés eszközeit és a náci propaganda jellemzőit!

Hitler szemléje a Hitlerjugend (a náci párt ifjúsági szervezete 14 és 18 év között) tagjai előtt

19

8. A világháborúk kora (1914-1945) – középszintű esszék

2019. május: A feladat a Szovjetunió történetéhez kapcsolódik. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a sztálini propagandát és ideológiai hátterét!

Metróépítő munkást ábrázoló szovjet festmény (1937)

2020. május: A feladat a második világháború előzményeivel kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Németország terjeszkedését az 1930-as évek második felében!

„A csehszlovák köztársasági elnök kinyilvánította, hogy a fenti célok elérése, továbbá a végleges nyugalom elérése érdekében a cseh nép és ország sorsát teljes bizalommal a Német Birodalom vezérének kezébe helyezi. A vezér a nyilatkozatot elfogadta és úgy határozott, hogy a cseh népet a Német Birodalom védelme alá helyezi, és biztosítja számára a sajátosságainak megfelelő nemzeti fejlődés lehetőségét.” (Emil Hácha csehszlovák elnök és Adolf Hitler közös nyilatkozata, 1939. március 15.)

20

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – középszintű esszék

2017. október: A feladat magyarországi holokauszthoz kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a hazai zsidóság sorsának alakulását 1944– 1945-ben! Térjen ki a magyar állam és társadalom szerepére is!

„1944 áprilisának második felében jártunk […] Egyik napról a másikra zárolták vagyonukat, bezártak bankokat, elvették üzleteiket, birtokaikat, vállalataikat. Azután a rádiót kobozták el, a tej-, vaj- és élelmiszeradagjaikat csökkentették, és minden nap százával tartóztatták le a zsidóság kiemelkedőbb alakjait.” (Részletek egy vissza- emlékezésből)

„Amikor a csendőrök a vagonba vittek, ütöttek-vertek, kergettek minket és aki elesett, arra ráléptek. 70 ember volt egy vagonban. Kaptunk egy vödör vizet, egy WC-vödröt és a 70 személy részére 4 kenyeret. Volt olyan vagon, ahova még WC-vödröt sem adtak. 3 napig utaztunk. A gyerekek könyörögtek vízért, de nem volt. A szerelvény Kassa felé ment, de mi már Királyhágón láttuk, hogy nem a Hortobágyra megyünk. Ekkor elvesztettük minden reményünket. Kassán kinyitották a vagont és ott adtak át a magyarok a németeknek.” (Részlet egy Auschwitzba szállított zsidó vallomásából)

A zsidónak tekinthető népesség Magyarországon

Időpont Összesen (ezer fő) Ebből a vidékiek aránya

1941 (a revíziók után) 825 70%1945 tavaszán 216 33%

2018. május: A feladat Magyarország második világháborús történelmével kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a nyilasuralom időszakát! Válaszában térjen ki a hazai zsidóság sorsának alakulására a nyilasuralom időszakában!

„A Hungarizmus a nemzetiszocialista világnézet és korszellem magyar gyakorlata. A Hungarizmus ideológiai rendszer. Nem Hitlerizmus, nem Fasizmus, nem antiszemitizmus, hanem Hungarizmus. A Hungarizmus: szabadság szabadosság nélkül; igazság farizeuskodás nélkül; segítség és megsegítés; kölcsönös megbecsülésen alapuló tekintély és totalitás; törvény és rend. […] Egyesek szabadsága: a liberalizmus, erőszakrendszer. Mindenki szabadsága: a Hungarizmus, a Rend rendszere! A liberalizmus rendszerének alapja: pénz, csók, maszlag. A Hungarizmus rendszerének alapja: népjólét, erkölcs, igazság.” (Szálasi Ferenc: Út és cél, 1935)

„Fel kellett tételeznem, hogy akár aláírom a szöveget, akár nem, mindenképpen azt fogják közölni majd a nyilvánossággal, hogy lemondtam és Szálasit kineveztem. […] Úgy láttam, hogy aláírásom megtagadásával már semmit sem segíthetek, viszont ha megadom az aláírást, talán megmenthetem Miklós fiamnak, most már egyetlen gyermekemnek az életét.” (Horthy Miklós emlékiratai)

„Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor számíthat Magyarországra […]. Tavaszig 20 új hadosztály lesz felállítva.” (Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler berlini tárgyalásairól, 1944. december)

21

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – középszintű esszék

2018. május (I): A feladat Magyarország két világháború közötti történetével kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a belpolitikai és gazdasági konszolidációt Bethlen István miniszterelnöksége idején!

„Az értekezlet megállapodik abban, hogy […] a politikai gyülekezési jogot valamennyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett a kormány visszaállítja. […] A kibocsátandó rendeletben e politikai gyűlések tartása engedélyhez köttetik. Az engedély csakis zárt vagy elkerített helyen tartandó gyűlésekre szólhat; utcai tüntető felvonulások, szabad ég alatti gyűlések a mai viszonyokra tekintettel egyelőre nem engedélyezhetők.” (Jegyzőkönyv a kormány és a szociáldemokrata küldöttek megbeszéléséről – az ún. Bethlen– Peyer-paktum, 1921)

„A forradalmak és az azután bekövetkezett események a magyar lelket a legmélyén rázták meg. Társadalmi osztályt társadalmi osztály ellen állítottak, bevitték a lelkekbe a gyűlöletet. […]Nekünk nem világnézeti harcokra van most szükségünk, hanem alkotó munkára. Azokkal nem haladhatunk együtt egyfelől, akik a keresztény világnézet ürügye alatt […] üldözést, kiirtást hirdetnek. […] Nem mehetünk együtt […] a szélsőbaloldali politikusokkal sem […].Az Egységes Párt a megfontolt haladásnak a híve. […] A nemzeti alapon haladva, amelyet a történelmi tradíciók és intézmények mutatnak, modern alapon akar oly mértékben és ütemben berendezkedni, ahogy azt a nemzet érdeke kívánja, és ahogy azt a tapasztalatok lehetővé teszik.” (Részletek Bethlen Istvánnak az 1926-os országgyűlési választások előtt mondott beszédeiből)

Állami beruházások néhány területen 1924 és 1931 között*A beruházás célja A beruházás összege (millió

pengő)A csepeli szabadkikötő építése 26,5Út- és hídépítés 72,8A hitelélet támogatása 73,2Árvízmentesítés és egyéb vízi beruházások 78,1Posta-, távírda- és távbeszélő-szolgálat fejlesztése 101,0Vasútfejlesztés 127,0

* Az állami beruházások teljes összege ebben az időszakban nagyjából 1 milliárd pengő volt.

22

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – középszintű esszék

2018. október: A feladat az ellenforradalmi rendszer konszolidációjára vonatkozik Magyarországon. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a trianoni béke gazdasági hatásait és a gazdasági konszolidációhoz vezető lépéseket!

„Magyarország minden vagyona és jövedelme rangsorbeli elsőbbséggel szavatol [biztosítékot jelent] a [győztesek követeléseinek] megfizetéséért.Az 1921. évi május hó 1. napjáig a Magyar Kormány a […] képviselt Szövetséges és Társult Hatalmak előzetes engedélye nélkül maga aranyat ki nem vihet, s aranyra nézve nem rendelkezhetik és egyúttal aranykiviteli és rendelkezési tilalmat köteles megállapítani.” (Részlet a trianoni békeszerződésből)

Magyarország főbb vasútvonalai és a trianoni határok, 1920

Korona, 1923 Az 1927-ben forgalomba hozott pengő

23

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – középszintű esszék

2019. május: A feladat a trianoni béke következményeivel kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen közvetlen következményekkel járt a trianoni béke Magyarország területére, népességére és gazdaságára nézve az 1920-as évek elején! Válaszában térjen ki arra, hogyan viszonyult a politikai vezetés és a közvélemény a békéhez! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„A régi Magyarország nincs többé számunkra; de Erdély […] van. […] Építenünk kell! Fogunk hát építeni új, erős várakat a régi Istennek. Aki oltalmazott, mindezidáig és akit mi is megvédelmeztünk – magunknak. Elindulunk új utunkon, de magunkkal visszük a nagy temetés emlékét és egy szilánkot egy keresztre feszített ország keresztjéből.” (Kós Károly erdélyi magyar értelmiségi röpirata,1921)

A trianoni Magyarországon maradt a háború előtti Magyarországgyáriparának kb. 56%-avasérctermelésének kb. 11%-agépgyártásának kb. 82 %-afaiparának kb. 22%-a

Plakát, 1920

24

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – középszintű esszék

2020. október: A feladat a Horthy-korszakhoz kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Bethlen István miniszterelnöksége alatt zajló gazdasági és belpolitikai konszolidáció legalapvetőbb elemeit!

„Az értekezlet beható megbeszélés után megállapodott abban, hogy:1. A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyűlések azonban csak zárt helyen tarthatók; utcai tüntető felvonulások nem engedélyeztetnek.2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt és politikától mentes működésüket akadálytalanul folytathatják.9. […] A szociáldemokrata párt […] politikai sztrájkoktól tartózkodik.” (A Bethlen-kormány és a szociáldemokrata vezetők tárgyalásának jegyzőkönyve, 1921)

„Ez a párt az a szikla, amelyre a jövő Magyarországot felépíteni lehet [Percekig tartó taps.], én ezzel a párttal személyesen és barátaimmal együtt egyesülni kívánok. [Éljenzés. A párt tagjai újra felállnak és lelkesen ünneplik a miniszterelnököt.] Kérem, hogy ti is ezt tegyétek. [Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps.]” (Bethlen István beszéde a Kisgazdapárt vacsoráján, 1922)

Egyes iparágak termelésének alakulása Magyarországon

(az 1913-as év százalékában)1913 (%) 1929 (%)

Vas- és fémipar 100 82Gépipar 100 83Élelmiszeripar 100 95Vegyipar 100 108Textilipar 100 315

25

10. A jelenkor (1945-től napjainkig) – középszintű esszék

2018. május: A feladat a második világháború utáni egyetemes történelemhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a keleti blokk legfontosabb gazdasági jellemzőit!

A KGST-országok közötti kereskedelem modellje

2018. október: A feladat a második világháborút követő eseményekkel kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Amerikai Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió alapvető törekvéseit az általuk felszabadított és megszállt európai országok politikai berendezkedését illetően az 1940-es évek második felében!

„A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mellett fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia.” (Churchill fultoni beszéde, 1946)

2019. október: A feladat az ENSZ működésével kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az ENSZ Biztonsági Tanács létrehozásának célját és működését! Ne a forrásban szereplő konkrét eseményről írjon!

„A Biztonsági Tanácsfigyelembe véve, hogy súlyos helyzet alakult ki, miután a szovjet csapatok elnyomják a magyar nép törekvéseit jogainak visszaszerzésére,továbbá tekintettel arra, hogy az állandó tagok közötti egyhangúság hiányában [értsd: a Szovjetunió ellenszavazata miatt] a Biztonsági Tanács képtelen ellátni elsődleges feladatát, […] úgy döntött, hogy összehívja a Közgyűlés rendkívüli ülését.” (Az ENSZ BT 120. számú határozata, 1956. november 4.)

26

További KGST-

országokRomániaCsehszlovákiaNDK

Szovjetunió

Jelmagyarázat– nagymértékű kereskedelmi forgalom– kisebb mértékű kereskedelmi forgalom

10. A jelenkor (1945-től napjainkig) – középszintű esszék

2020. május (I): A feladat az Európai Unió működésével kapcsolatos. (rövid)Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Európai Unió költségvetésének bevételeit és főbb kiadásait!

Az Európai Unió költségvetési bevételeinek megoszlása (2017)

2020. október: A feladat a kétpólusú világrend megszűnésével kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a Szovjetunió felbomlásának okait!

„A világ belefáradt a feszültségbe. Az emberek türelmetlenül várták, mikor lesz esély a helyzet javítására, a háborús veszély csökkentésére. A Szovjetunió példa nélkül álló engedményeket tett, hogy ez az esély megteremtődjön. […] Felteszik a kérdést, hogy tulajdonképpen nekünk, a Szovjetuniónak miért kell úgy sietnie. Hiszen több közepes hatótávolságú rakétát kell megsemmisítenünk, mint a Nyugatnak. […] Bennünket csupán egy dolog sietetett, […] hogy valamit tenni kell, […] hogy megkezdődjön a leszerelés folyamata.” (Gorbacsov visszaemlékezése az amerikaiakkal folytatott reykjavíki tárgyalásokra, 1987)

27

Tagállami

hozzájárulások 56%

Hagyományos saját

forrás (vámbevételek)

15%

Forgalmiadó alapú befizetés

(Magyarországon: áfa)

Egyéb bevételek

17%

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – középszintű esszék

2017. május (I): A feladat az 1956-os forradalomhoz kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a forrásrészletek és ismeretei segítségével az 1956-os forradalom alapvető cél- kitűzéseit, illetve a forradalom első napjának eseménytörténetét! A forradalom további menetéről már ne írjon!„1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról, a békeszerződés határozatai alapján. […]14. A meglévő, magyar néptől idegen címer helyett, kívánjuk a régi magyar Kossuth- címer visszaállítását. […] Követeljük, hogy március 15-e nemzeti ünnep, s munkaszüneti nap legyen, október 6-a pedig nemzeti gyászünnep és iskolai szünnap legyen.”

„5. Általános egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új Nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájk-jogának biztosítását. […]12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk.”

„7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését, szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával. […]10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra való fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.”(Részletek a Műszaki Egyetem diákjainak követeléseiből)

2019. május (I): A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei alapján a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját és az életkörülményekre gyakorolt hatásait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Most a demokrácia egészséges, szép lakáshoz juttatott. Keresetemből szoba-konyha bútort, értékes képeket, rádiót, feleségemnek pedig bundát vettem. Hozzátehetem, hogy az idén két nagy disznót is vágtam és a spejzomat teleraktam vele.”(Varga Barnabás élmunkás vájár beszéde a Sztahanovisták I. Országos Tanácskozásán, 1950)

Plakát az 1950-esévekből

A szükséges munkaórák száma néhány termék megvásárláshozÉv Férfi gyapjú télikabát1000 db tégla 1 kg sertéscomb 1 kg kenyér

1938 178 73 4,4 0,81952 243 178 6,5 0,6

28

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – középszintű esszék

2019. október: A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját!

Az egyéni termelési tervek teljesítésének bemutatása egy üzemben az 1950-es években

Propagandaplakát az 1950-es években

A foglalkoztatási szerkezet alakulása Magyarországon (1948–1960)

ÉvMezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Összesen Foglalkoztatottság

aránya*(%)

ezer fő

1948 2 198 884 1 003 4 085 65,71960 1 830 1 618 1 312 4 760 72,8

*foglalkoztatottság aránya: a foglalkoztatottak aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva

29

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – középszintű esszék

2020. május: A feladat az 1956-os forradalomhoz kapcsolódik. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével az 1956-os forradalom kitörését és eseményeit október 28-ig! A forradalomhoz vezető okokról és a szabadságharc leveréséről ne írjon!

„Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézbe!”

„Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”

„Nagy Imrét a kormányba, Gerőt meg a Dunába!”

„Ruszkik haza!”(Az egyetemista tüntetés jelszavai)

„Ma, október 25-én, a reggelre beálló nyugalmat követően dél felé ismét feszültté vált a helyzet Budapesten. A Parlament előtti téren óriási tömeg gyűlt össze, amely a szovjet katonák felszólítására sem oszlott szét. Ráadásul a környező házak tetejéről egységeinkre több lövést adtak le, és benzines palackokkal felgyújtották egyik harc- kocsinkat. Mindezek következtében tüzelés kezdődött, és a hírek szerint 60 magyar vesztette életét, nem számítva a sebesülteket.” (Jelentés a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának)

„A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. Kétségtelen, hogy úgy, ahogy minden nagy népmegmozduláskor történni szokott, az elmúlt napokat is felhasználták kártékony elemek közönséges bűncselekmények elkövetésére. Tény az is, hogy reakciós, ellenforradalmi elemek is bekapcsolódtak, és igyekeztek az eseményeket felhasználni a népi demokratikus rendszer megdöntésére. De az is vitathatatlan, hogy ezekben a megmozdulásokban elemi erővel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítsa nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat és szuverenitásunkat, kibontakoztassa társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban.” (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 28.)

30

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – középszintű esszék

2020. május (I): A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak gazdaságpolitikájának legfontosabb intézkedéseit, és tárja fel, milyen hatással volt a gazdaságpolitika az életkörülményekre!„A Kongresszus megállapítja, hogy a Központi Vezetőségnek a magyar népgazdaság helyreállítása és a szocialista építés megkezdése érdekében folytatott politikája helyes volt. A hároméves tervnek két év és öt hónap alatt történt megvalósításával 1949-ben befejeződött a helyreállítás szakasza. Az ötéves tervvel megkezdődött népgazdasá- gunk újjáalakítása. Az ötéves terv első évében népgazdaságunk rejtett tartalékainak feltárása, […] dolgozó népünk odaadó munkája, a Szovjetunió támogatása révén jelentékenyen nagyobb feladatokat sikerült megoldanunk, mint amelyeket az ötéves terv alapján 1950-re eredetileg kitűztünk.” (A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozata, 1951)

A szükséges munkaórák száma néhány termék megvásárlásához 1938-ban és 1952- ben(az átlagbér alapján)

Év Férfi gyapjú télikabát

1000 db tégla 1 kg sertéscomb

1938 178 73 4,41952 243 178 6,5

Korabeli plakát

31

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek – középszintű esszék

32