01 2015 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - OSZKepa.oszk.hu/00300/00365/...levelezo_lap_2015_01.pdf · zök, a Google Drive, a Facebook, ahol a különbözõ csoportokban az aktuális in-formációk

KÖNYVTÁRILEVELEZÕ LAP

2 0 1 5

0 1

A z I n f o r m a t i k a i é s K ö n y v t á r i S z ö v e t s é g h í r - é s l e v e l e z õ l a p j a

IKSZ-közgyûlés a FSZEK-ben

Napló Iskolai közösségi szolgálat. Mûhelynap az OSZK-ban

(Gyõri Krisztina) ...................................................................................................... 3

Füzéki-díjas lett Kocsis István

(Nagy Attila) .......................................................................................................... 10

Közh í r ré té te t i k Hazugságvizsgálat, avagy az igazság ára

(Takács Tímea) ....................................................................................................... 13

Mesélt a Mikulás (TT) ............................................................................................ 14

Adventi irodalmi kávéház

(Makuvek Nóra) ..................................................................................................... 15

Kitártuk az ünnepre nyíló ablakot Máté Angival

(Goldschmidt Éva) .................................................................................................. 16

A fekete bojtár idézése

(Petrozsényi Eszter) ................................................................................................ 17

Felolvastam a pszichiátrián

(Kuntler Edit Eszter) .............................................................................................. 18

Könyv tá r ró l könyv tá r raPapp Anna Mária az Országos Idegennyelvû Könyvtár új fõigazgatója

(Sturcz Júlia) ......................................................................................................... 20

IKSZBeszámoló az IKSZ 2014. decemberi közgyûlésérõl

(Csulákné Angyal Katalin) ...................................................................................... 22

e -könyv tá rApplikációajánlatok

(Szilassi Andrea) .................................................................................................... 24

I s ko la i könyv tá rak Internet és etika. Beszámoló a KTE õszi szakmai napjáról

(Sáráné Lukátsy Sarolta) ........................................................................................ 26

SzemleMagyar könyvtártörténeti kronológia 2008–2010

(Szabó Sándor) ....................................................................................................... 30

Ta r t a l o m

A Könyvtári Intézet 2014. november 19-én Az iskolai közösségi szolgálat fo-gadása a könyvtárakban címmel rende-zett mûhelynapot az Országos SzéchényiKönyvtár (OSZK) dísztermében.

Bánkeszi Lajosné, a Könyvtári Intézetigazgatója, pár mondatos köszöntõjébena mûhelynap létjogosultságát emelte ki,hiszen a könyvtárakat folyamatosan fog-lalkoztatja az iskolai közösségi szolgálat.Olyan alapvetõ kérdésekre keresik a vá-laszt, hogy minek kell megfelelni, kit le-het foglalkoztatni, a diákok milyen szere-pet tudnak betölteni a közösség életében.

Az elsõ elõadó Gurmai Beátától, azEmberi Erõforrások Minisztériuma(EMMI) Kultúráért Felelõs Államtitkár-ság Közgyûjteményi Fõosztályának fõta-nácsosától Felelõsség, lehetõség, kötele-zettség – közösségi szolgálat a kulturálisintézményekben címmel kiváló összefog-lalást hallhattunk a jelenlegi kérdésekrõl,szabályozásokról. A szolgálat hasznos adiákoknak, a jövõ generációjának, ésugyanígy a kulturális intézményeknek ishasznára válhat. A jelenlegi kihívások –csökkenõ források, csökkenõ látogató-

szám, digitalizáció, megváltozott kultu-rális szokások – nagy feladat elé állítjáka könyvtárakat is. A megoldás a társadal-mi felelõsségvállalás, a különbözõ kö-zösségek megerõsítése.

A közösségi szolgálat elõnyei, hogyerõsödik az önkéntesség, a társadalmi éscsaládi kapcsolatok, létrejöhet egy integ-ráló, felelõs társadalom. A kulturális területek elõnyei a megújulásra való ké-pesség az innovatív személet által, az in-tézményt rendszeresen látogató, önkén-tesként segítõ generáció felnevelése.

Az elõadással szinte egy idõben nyúj-totta be Magyarország az Európai Bizott-ságnak az Emberi Erõforrás-fejlesztésiOperatív Programot, amelyben külön té-makör az önkéntesség fejlesztése, az ak-tív közösségi szerepvállalás, a fiatalokaktivitásának erõsítése, a fiatalok kul-turális szolgáltatásokhoz való egyenlõesélyû hozzáférése. Miután a bizottságelfogadja és véglegesítik az operatívprogramot, az illetékes minisztériumokkülönféle pályázatokat fognak kiírni. Azelõzetes tervek szerint ezek között szere-pel az EFOP könyvtári pályázat, amely-ben nagy hangsúlyt fektetnek majd a kö-zösségfejlesztésre és az önkéntességre.Ezek módszertanának kidolgozása mégvárat magára. A tananyagok és tovább-képzések szintén nagy segítségére len-nének a közösséget befogadó könyv-táraknak.

Néhány szóban áttekintettük a jelenle-gi hazai jogszabályi környezetet, mely-

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2015. január 3

N a p l óIskolai közösségi szolgálatMûhelynap az OSZK-ban

✒✒ Gyõri Krisztina

bõl az elõadó kiemelte a viszonylag friss,30/2014. (IV. 10.) EMMI rendeletet azországos múzeum, az országos szakmú-zeum, a nemzeti könyvtár, az országosszakkönyvtár és az állami egyetemkönyvtára kiemelt feladatairól, amelybõlkiderül, hogy a három felsorolt könyvtár-típus „fogadó szervezetként lehetõségetbiztosít a tanulók számára a közösségiszolgálat teljesítéséhez”.

Gurmai Beáta ekkor tért ki arra, hogyegy fogadó szervezetnek milyen feladataivannak, mik a feltételei annak, hogy jólmûködõ szolgálat jöjjön létre az intéz-ményben. Mindenekelõtt a diákokat mo-tiváló, szociális kompetenciákat fejlesztõfeladatokat kell találni. Fontos a diákokfelkészítése, koordinálása, mentorálása, a folyamatos értékelés. A nehézségek – afeladatvégzés maximum háromórás idõ-korlátja, a diákok leterheltsége és önál-lótlansága, az adminisztrációs teher – le-küzdhetõk, ha mindannyian azt tartjukszem elõtt, hogy a gyerekekbõl hosszútávon önkéntesek legyenek.

Végül kaptunk néhány jó ötletet arra,hogy milyen jellegû feladatokat adhatunka diákoknak, amelyekbõl könyvtárunk-

nak mindenképpen elõnye származik.A diákok által könnyebben tudjuk meg-szólítani a hasonló korosztályt, akár pél-dául egy Facebook-kampány szervezésé-vel. Segítségünkre lehetnek a diákok különféle rendezvények felügyeletével, vetélkedõk elõkészítésével és tesztelésé-vel. És nem utolsósorban részt vehetünka diákok szociális érzékenyítésében isolyan jellegû feladatokkal, a melyekkelkapcsolatba hozzuk õket hátrányos hely-zetû vagy fogyatékkal élõ diákokkal,idõskorúakkal, elesettekkel.

Az elõadás elméleti és gyakorlati kér-désekkel kapcsolatban is rendkívül ér-dekes volt, sok olyan kérdésre kaptunkválaszt, mely mindennapjaink során fel-merült bennünk.

A második elõadást Szolgálat vagy ta-nulás? Az iskolai közösségi szolgálat be-vezetésének tapasztalatai címmel BodóMárton, az Oktatáskutató és Fejlesztõ In-tézet témavezetõje tartotta. Fontosnaktartotta megemlíteni, hogy az iskolaiszolgálatot teljesítõ diáknak nem a foga-dó intézményt, hanem annak az ellátott-jait kell szolgálnia, tágabb értelemben eztársadalmi érdek.

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2015. január4

Kérdõívek kiértékelése

Rövid statisztikai áttekintést kaptunka témával kapcsolatban. Ebbõl kiderült,hogy Magyarországon körülbelül tíz szá-zalék mondja magát cselekvõnek és het-ven százalék szenvedõnek, ezért fontoslenne a cselekvõ attitûd megerõsítése.Kiderült az is, hogy a harminc–ötvenéves korosztály az, amelyik a legaktívabbaz önkéntesség tekintetében. Ugyan azigazi felmérések most következnek majd,de egy elõzetes felmérés szerint a peda-gógusok hatvanhárom százaléka hallottmár a közösségi szolgálatról, harminchá-rom százalékuk azt állította, hogy tájéko-zott a témában, míg négy százalékuk mégnem hallott róla.

Érdekességként megemlítette az elõ-adó, hogy egy 2011-ben Amerikábanvégzett kutatás szerint a diákok önisme-retében, az iskolához és a tanuláshoz va-ló viszonyukban, az állampolgári elköte-lezettségükkel kapcsolatosan és szociálisérzékenységük formálásában nagy szere-pe van a közösségi szolgálat teljesítésé-nek, a program ezekbõl fakadóan ered-ményesnek mondható.

Visszatérvén Magyarországra, rendkí-vül fontos a közösségi szolgálattal kap-csolatba hozható intézmények és szemé-lyek céljainak összehangolása. A küldõés a fogadó intézmény célja mindenkép-pen függjön össze, de a diák célja is ol-vadjon bele ebbe. Ha egy diák maga választhat többféle tevékenység közül,akkor motiválttá válik, ami jelen esetbennagyon fontos, így nem érzi azt, hogy ezegy kötelezõen letudandó feladat a szá-mára.

A nevelési-oktatási intézmények mû-ködésérõl és a köznevelési intézményeknévhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza, hogy az

iskolán kívüli külsõ szervezet és közre-mûködõ mentor bevonásakor az iskola ésa felek együttmûködésérõl megállapo-dást kell kötni, amelynek tartalmazniakell a megállapodást aláíró felek adataités a vállalt kötelezettségeket. Ezeken kí-vül a közösségi szolgálatban részt vevõtanulók maximális számát, az adminiszt-ráció (jelenléti ív) és a teljesítésigazolásmódját és rendjét, a szereplõk felelõssé-gét, a foglalkoztatás idõtartamát. Ennekötven óra rendszeres tevékenységnek kelllennie. Ha egy diák egy rendezvényenhat órán keresztül segédkezik, akkor ab-ból három óra közösségi szolgálat, a má-sik három óra pedig önkéntes munkánakszámolható el.

Bodó Márton a diákok szemszögébõlis rávilágított a helyzetre. Érezniük kellsaját fontosságukat, miáltal az önállósá-guk is fejlõdik. Tévút, ha úgy gondoljuk,hogy a közösségi szolgálat célja, hogy adiák megismerje a könyvtárat, mihama-rabb letudja az ötven órát, mert így egy-általán nem lesznek motiváltak. A szol-gálatnak olyan alapelvek mentén kellmûködnie, mint a változatosság, a köl-csönösség (a segített és a diák is jól jár),az együttmûködés (a személyes kapcso-latokban), a szabad választás, a helyi kö-zösség erõsítése.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy je-lenleg nem minden intézmény ismeri aközösségi szolgálatot. A küldõ és a foga-dó intézményt egyaránt fel kell készítenia szolgálat megkezdése elõtt. Az önkén-tességgel kapcsolatos tapasztalatokat isfel lehet használni, a jó gyakorlatokra kü-lön figyelmet kell fordítani és el kell ter-jeszteni õket. Az ötven ledolgozott óraután mindenképpen szükség van az élmé-nyek feldolgozására, az értékelésre, ahol


a diák ugyanúgy elmondhatja vélemé-nyét, mint a mentora.

Az elõadás annyira érdekes volt, hogyén személy szerint még legalább egy félórát tudtam volna hallgatni – részint mertaz elõadó alaposan felkészült volt, ré-szint azért, mert a téma szinte mindenmegvilágításban terítékre került.

Iskolai közösségi szolgálat az iskolaikoordinátor szemével címmel FerenczZsófia, a budapesti Szilágyi ErzsébetGimnázium angol-latin tanára tartotta amûhelynap harmadik elõadását. Néhánypercben összefoglalta az iskolai közössé-gi szolgálat fogalmát, célját, dokumentá-ciós elemeit. A közösségi szolgálati je-lentkezési lapot és a szülõi beleegyezõnyilatkozatot minden diáknak ki kell töl-tenie. A jelentkezési lapon feltüntetheti adiák, hogy milyen feladatot szeretne vé-gezni. A közösségi szolgálati naplóbanvan dokumentálva, hogy a diák mikor,hol, milyen tevékenységet végez. Ezt ve-tik össze az iskolában az osztálynaplóvalés a bizonyítvány megjegyzés rovatával,ahol szintén dokumentálják a félév soránelvégzett munkaórákat. A dokumentációeleme a fogadó intézménnyel kötöttegyüttmûködési megállapodás is. A Szi-lágyi Erzsébet Gimnáziumban szociális,oktatási, kulturális és közösségi, környe-zet- és természetvédelmi, katasztrófavé-

delmi, közös sport- és szabadidõs tevé-kenységi területeken több intézménynéllehet közösségi szolgálatot teljesíteni,például az MTA Könyvtár és Informá-ciós Központban, a Magyar Vöröske-resztnél vagy a Fõvárosi Katasztrófavé-delmi Igazgatóságnál.

Jó tanácsot kaptunk az elõadótól, ami-kor felhívta a figyelmünket arra, hogycélszerûbb elmenni az iskolákhoz, bemu-tatni az intézményt, mint a diákokat be-hívni a fogadó intézményekbe. Ugyanisez utóbbi sokszor nem éri el a várt hatást,mert a diákok elfelejtik az idõpontot,vagy mégsem érnek rá, még nem alakultki a felelõsségtudatuk. Éppen emiatt nemkönnyû kommunikálni velük. Ebben abudapesti gimnáziumban több kommuni-kációs csatornát is használnak az infor-mációk megosztására. Legalapvetõbb azosztályfõnöki óra, ahol az osztályfõnökkapcsolatot tart a diákokkal, a fogadóóra,ahol a szülõkkel lehet kapcsolatba lépni.Az iskolai hirdetõtáblán kívül elszapo-rodtak az online kommunikációs eszkö-zök, a Google Drive, a Facebook, ahol akülönbözõ csoportokban az aktuális in-formációk mindig megtalálhatók.

Ferencz Zsófia összegyûjtötte, hogyszerinte milyen haszna van a közösségiszolgálatnak. Elsõsorban személyiségfej-lesztõ, a diákok társadalmi érzékenysége


Kecskeméti diákok

fejlõdik, kialakul bennük az együttmûkö-dés képessége, egyre önállóbbá válnak.Segíti a diákokat a pályaorientációban is,miközben hosszú távú személyes kapcso-latot alakítanak ki a fogadó intézmény-ben dolgozókkal. Az elõadó felhívta a figyelmet arra is, hogy mindenképpenmotiválni kell a diákokat, különben elõ-fordulhat, hogy csak gyorsan túl akarnakesni a kötelezõ szolgálaton. A másik vég-let, amikor a diák magának szervez foga-dó intézményt. Ilyenkor fontos, hogy akoordinátor tudomást szerezzen errõl ésfelvegye a kapcsolatot az intézménnyel,minél hamarabb készüljön együttmûkö-dési megállapodás.

Az elõadás alapján megismertük amásik oldal szemszögét, az iskolákbanfolyó munkát, az adminisztrációs kötele-zettségeket, a diákok hozzáállását az is-kolai szolgálathoz.

A mûhelynap második felében háromkönyvtár mutatta be, hogy náluk hogyanfolyik a közösségi szolgálati munka. El-sõként Vasné Mészáros Katalin igazgató-helyettes elõadása hangzott el Az iskolaiközösségi szolgálat gyakorlata a Bács-Kiskun megyei Katona József Könyvtár-ban címmel. A kecskeméti könyvtár2012 óta fogadó intézmény. Az azótaösszegyûlt tapasztalatokat osztotta megvelünk az elõadó. A könyvár célja a diá-kok megismertetése a könyvtárban folyómunkával, a tanulás segítése, a közösségikapcsolatok építése. Motivációként hat,hogy mindig van a diákok mellett szak-ember, illetve tudatosítják bennük, miérthasznos, amit csinálnak.

A könyvtárban felmérték, hogy mi-lyen feladatok adhatók a diákoknak, illet-ve melyik személyiséghez milyen feladatillik. A kommunikatív személyiségû diá-

kok kapcsolatot alakíthatnak ki a könyv-tárhasználókkal. A kevésbé kommunika-tívak háttérmunkát végeznek.

Az olvasószolgálaton a szolgáltatá-sokhoz szükséges nyomtatványok elõál-lításában tudnak segíteni. Könyvtárhasz-nálókkal kerülnek kapcsolatba azok a diákok, akik a nyitva tartásról közölnekinformációt, vagy az automata köl-csönzõgéppel ismertetik meg az olvasó-kat. A diákok megismerik a könyvtár rak-tári rendjét, dokumentumot pakolnak vissza a polcokra, ellenõrzik és megtart-ják a raktári rendet.

A tájékoztató munkába is bekapcso-lódhatnak a diákok, akik linkajánlót ké-szíthetnek a saját és társaik érdeklõdésikörének megfelelõen. Az olvasóknak se-gíthetnek az elektronikus könyvtári kata-lógusban keresni, bár ez a tevékenységnem népszerû a diákok körében.

Évfordulók, rendezvények kapcsántudnak segíteni vitrines könyvajánlók ké-szítésében. Bekapcsolódhatnak a könyv-tár olvasásnépszerûsítõ programjaiba is,ahol segítõként tevékenykednek.

Háttérmunkaként végezhetõ feladatoka raktári jelzetek javítása, folyóiratok kö-tészeti elõkészítése, könyvajánlók készí-tése, könyvtári játékok, rejtvények elõké-szítése.

A könyvtárnak hét iskolával vanegyüttmûködési megállapodása. A hon-lapjukon megtalálható, hogy vállalnakközösségi szolgálatot, a diákok milyenjellegû feladatok elvégzésére számíthat-nak. A bemutatott statisztikából kiderül,hogy 2014-ben az iskolai szolgálatot tel-jesítõk száma több mint duplájára, a tel-jesített munkaóráké pedig több mint há-romszorosára nõtt 2013-hoz képest.A szolgálat dokumentálása is sok admi-


nisztratív feladatot ró a könyvtárosokra,együttmûködési megállapodás iktatása,jelentkezési lapok gyûjtése, jelenléti ív ésszolgálati beosztás folyamatos vezetése.

Az elõadás végén betekinthettünk ab-ba, hogy a könyvtár milyen irányba kí-vánja terelni a szolgálatot, melyek a fej-lesztés lehetõségei, illetve feltételei.

Az elõadás érdekessége volt, hogymegismertük, hogyan mûködik az iskolaiközösségi szolgálat egy megyei könyv-tárban, a diákok hogyan állnak hozzá azott végezhetõ feladatokhoz.

Kiss Attila IKSZ az OIK-ban: Önkén-tes program az Országos IdegennyelvûKönyvtárban címmel tartott elõadást. Azolvasószolgálat munkatársa egyben azönkéntes munka koordinátora is a könyv-tárban, az iskolai közösségi szolgálatonkívül önkéntes munkát is szervez fiata-loknak. Ez is sok elõkészítést és doku-mentációt igényel – online és papírala-pon egyaránt.

Az OIK nyolc iskolával kötött együtt-mûködési megállapodást. 2013-ban ki-lenc diák tevékenykedett náluk, majd2014 októberéig 28 diák segítette aFajszi-gyûjtemény feltárását. Az elõzetestervek szerint 2015-ben újra kilenc diá-kot fognak foglalkoztatni.

Az elõadó bemutatta, hogy könyvtá-rukban milyen feladatokat tudnak végez-ni a diákok. Eszerint háttérmunkakéntvégezhetõ számítógépes adatbevitel, azenemûtárban található CD-k tisztítása,raktári jelzetek cseréje, szkennelés, szó-róanyagok szerkesztése. Ezen kívül lehetmég választani könyvek pakolását, amikevésbé népszerû a diákok körében, vala-mint szórólapok terjesztését.

A könyvtár közösségi szolgálattalkapcsolatos jövõképében nagy hangsúlyt

kap a kapcsolódás program. Ez a tehetsé-ges iskolai közösségi szolgálatos diáko-kat hozná össze a halmozottan hátrányoshelyzetû gyerekekkel, akiket segíthetné-nek, például nyelvi korrepetálást tartaná-nak nekik.

Végül A számolócéduláktól az info-pultig – az iskolai közösségi szolgálat le-hetõségei és gyakorlata a nemzeti könyv-tárban címmel Sebestyén Lilla tartottameg elõadását. Pár szóval bemutatta azOrszágos Széchényi Könyvtár feladatait,gyûjteményeit, a szervezeti ábrát. Ennekalapján mérték fel 2013 nyarán, hogy adiákok számára mely szervezetben tud-nak majd feladatot találni. Az OSZKhonlapján megtalálható a közösségi szol-gálattal kapcsolatos összes információ:milyen feladatok végezhetõk, azokhozmilyen kompetenciára van szükség, mitkell tennie egy diáknak, ha jelentkezniszeretne.

Miután a diák jelentkezik, személyreszabott feladatot keresnek neki, attól füg-gõen, hogy frontember-e vagy háttér-munkára alkalmas ember. A felkészítésbeléptetésbõl, helyismeret szerzésébõl,valamint a feladatvégzés kereteinek meg-határozásából áll. Ezek után kezdõdik asegítõ tevékenység végzése, ami ha meg-tetszik a diáknak, a koordinátor kijelölmellé egy mentort, aki a szolgálat alattvégig figyelemmel kíséri tevékenységét.

Az elõadás további részében megis-merkedtünk a nemzeti könyvtárban vé-gezhetõ iskolai szolgálati feladatokkal.A Régi Nyomtatványok Tárában a diá-koknak idegen nyelvû folyóiratokbankell magyar vonatkozású cikkeket keres-niük, amikbõl aztán összefoglalót írnak.A Diafilm- és Fényképtárban lehetõségvan fényképek tisztítására, a Történeti In-


terjúk Tárában pedig VHS-kazetták ren-dezésére. Emellett a diákok hanganyagotdigitalizálnak, rendezvényt szerveznek,tájékoztatót tartanak turistáknak, progra-mokon lépnek fel, katalógust rendeznek,kötészeti feladatokat látnak el. A nemze-ti könyvtár célja, hogy a diákok – miutánteljesítették az ötven óra szolgálatot – ön-kéntesként térjenek vissza, és úgy segít-sék a munkát.

A mûhelynap zárása a kérdések és vá-laszok órája volt. Néhány szóval én is be-mutattam, mik az iskolai közösségi szol-gálat aktuális kérdései a KSH Könyvtár-ban, hogy nagy hangsúlyt fektetünk arra,hogy a diákok közösségépítõ tevékenysé-gekben vegyenek részt, amihez online je-lentkezési felületet biztosítunk.

Sok érdekes kérdés hangzott el, me-lyekre minden esetben kielégítõ választkaptunk. Tudjuk, hogy külföldön tanulódiák is teljesíthet közösségi szolgálatot

magyar fogadóintézményben. Ha meg-alapozott indoka van (például magatartás-probléma), akkor elutasíthatunk diákotintézményünkbõl. A diákok elfoglaltságakapcsán merült fel, hogy alapvetõen bár-mikor végezhetõ a szolgálat, a lényege,hogy tanórán kívüli tevékenység legyen.

A mûhelynap jól volt felépítve, érde-kes elõadások hangzottak el, amelyekhozzásegítettek ahhoz, hogy elgondol-kodjunk, milyen irányba kellene tovább-gondolnunk könyvtárainkban az iskolaiszolgálatot, a diákok foglalkoztatását.A legtöbb könyvtárban hasonló feladato-kat lehet végezni, van, ahol szeretik a di-ákok, van, ahol kevésbé. Összességébenelmondható, hogy egy feladat sikeressé-géhez hozzájárul a diák személyisége,motiváltsága, s a fiatalból késõbb való-ban szociálisan érzékeny, felelõs gondol-kodású önkéntes válhat, aki önzetlenülsegíti mások munkáját. ■


Mesedélután a KSH Könyvtárban

Mai találkozásunk fõhajtás az 1956-oshõsök, mártírok – kiemelten Füzéki Ist-ván – emléke elõtt, baráti kézfogás, gra-tuláció Kocsis Istvánnak és egyúttal tagadhatatlan biztatás a fiatalabb nemze-dékek számára: az elkötelezett, bátrankezdeményezõ, újító szellemû könyvtá-rosi, kultúraközvetítõi munka, az olvasás,a gondolkodás iránti vágy felébresztése,megerõsítése önmagában hordozzaörömteli jutalmát.

Kocsis István 1942-ben születettCsáktornyán. Hatvan városában, a BajzaJózsef Gimnáziumban érettségizett,1965-ben Szombathelyen, a TanítóképzõFõiskola népmûvelés–könyvtár szakánvégzett, majd 1974-ben az ELTE BTK-negyetemi diplomát szerzett.

Szakmai pályafutásának állomásai:1965 és 1967 között az ecsédi mûvelõdé-si ház igazgatója, 1967 és 1975 közöttHatvanban a Városi Tanács MûvelõdésiOsztályának népmûvelési felügyelõje,1975-tõl 2004-ig ugyanitt az Ady EndreVárosi Könyvtár igazgatója volt.

Kocsis István tehát csaknem háromévtizeden át a jelzett Városi Könyvtárigazgatójaként szerzett magának orszá-gos megbecsülést. Olvasottsága, mûvelt-sége, érzékenysége, szakmai és közéletitevékenysége, kapcsolatkészsége révén a

könyvtár rendszeresen a város agorájá-nak, kulturális gyújtópontjának szerepéttöltötte be. A kulturális közélet országo-san ismert szereplõi (Ágh István, CzineMihály, Fredinandy György, GyurkovicsTibor, Juhász Elõd, Kányádi Sándor,Kósa Ferenc, Montágh Imre, Nagy Gás-pár, Ratkó József, Rigó Béla, Varró Dáni-el, Vári Fábián László, Vekerdi László ésmég sokan mások) gyakran megfordul-tak, jelen voltak itt, a szûkebb-tágabbkönyvtári közönség számára beszélgetõ-és vitapartnerekké váltak. Példaszerûszervezõ, mozgósító tevékenysége kiállí-tások, vetélkedõk, elõadások és publiká-ciók sorozatával ugyancsak dokumentál-ható.

Kocsis István 1972-ben a hazai olva-sótábori mozgalom ötletadó, alapító aty-jainak egyike lett Czakó Gábor, MózsiFerenc, Ratkó József, Varga Csaba ésVasy Géza társaságában. Majd a legsike-resebb, leghatékonyabb táborok egyi-kének szervezõje, vezetõje volt jó négyévtizeden át. Évente rendszerint két tá-bort szervezett, egy-egy felsõ tagozatosés középiskolai csoport részére. Ezen tá-borok mindig igényes szellemi „lako-mát” kínáltak a résztvevõk számára,amelynek szerves része volt egy-egyszíndarab betanulása, elõadása, továbbánéhány napos kirándulás a határon túlimagyarság által lakott vidékekre, a helyimûemlékek meglátogatása, a személyeskapcsolatok felvétele, majd az ottaniakmeghívása és vendéglátása a hatvanikönyvtárban. Egyszerûbben, a magyar–magyar kapcsolatok erõsítése.


Füzéki-díjas lett Kocsis István*

✒✒ Nagy Attila

* A 2014. november 4-én,

az Országos Széchényi Könyvtárban

elhangzott laudáció

szerkesztett változata.

A határon túli helyszínek és vendéglá-tók teljes felsorolása itt és most lehetet-len. Ezért éppen csak néhány kiragadottpéldával (a helyszínek és a jeles szemé-lyiségek nevének említésével) szeret-nénk érzékeltetni azt az elszánt, hatásos,határokon átívelõ, kulturális nemzetegye-sítõ munkát, amelyet Kocsis István és ki-váló csapata végzett az elmúlt évtizedek-ben. 1981. Erdély, Kolozsvár, KányádiSándor, Sütõ András, 1982. Felvidék,Kassa, Garamszentbenedek, Gáll Sándor(Hibbén nem sikerült Balassi Bálint sírjátmegtekinteni), 1986. Vajdaság, Újvidék,Szabadka, Temerin, Csorba Béla, 1987.Burgenland, Alsóõr, Galambos Iréneusz,1988. Kárpátalja, Beregszász, Munkács,Ungvár, Balla D. Károly, Dalmai Árpád,1993. Erdély, Kommandó, Magyari La-jos, Bogdán László, 1996. Alsócser-náton, Haszmann Pál, 2002. és 2004. Za-bola, Gelence, Kézdivásárhely, KányádiSándor, Tõzsér Árpád stb.

A fentiek jelentõségének jobb megér-tését segítendõ, hadd tehessek kísérletetaz olvasótábori mozgalom lényegénekrövid összefoglalására!

a) A könyvtáros kilép az intézménykapuján és szövetségeseivel együtt meg-találja, megszervezi célcsoportjait, fõ-ként a tíz-tizennyolc évesek körében. (Azállami gondozott szakmunkástanulóktólaz elit gimnazistákig.)

b) A magas színvonalú elõadások, be-szélgetések, az egyenrangú felek közöttiviták, a tíz–tizennégy napos együttes él-mények (versek, novellák, színdarabok,esti éneklések) rendszerint katartikus ha-tással voltak mind az átlag felettien tehet-séges, mind a hátrányos helyzetû, inkábbfelzárkóztatásra szoruló diákokra.

c) A sokféle, gyakran nehéz sorsú csa-ládból érkezõ fiatal számára az igényesenválasztott elõadók és/vagy a napokig ve-lük együtt hallgató, érvelõ, békítõ,egyensúlyt teremtõ csoportvezetõk sok-szor követésre méltó modellszemélyisé-gekké is válhattak.

Könyvtárosi, közéleti munkásságánakszámos nyilvánvaló elismerésérõl tu-dunk. (Az MKE – Magyar KönyvtárosokEgyesülete – Olvasószolgálati Szekció-jának elnöke 1992-tõl 1996-ig, majd azMKE alelnöke 1996-tól 2000-ig, a Hat-vani Ratkó József Közmûvelõdési Egye-sület alapító elnöke, a Magyar Garabon-ciás Szövetség egykori elnöke, jelenlegtiszteletbeli elnöke, az MKE-emlék-érem, a Szinnyei József-díj kitüntetett-je stb.)

Országos figyelmet keltõ módon a Vá-rosi Tanács 1989. decemberi határozatá-val a város központjában lévõ, hirtelenmegüresedõ MSZMP-székházat nem arendõrség, nem az egészségügy, hanem a Városi Könyvtár használatára adta át.A sorozatos kisebb átalakítások után az1990-es években jelentõs mértékben si-került Kocsis István kezdeményezése,


irányítása mellett a jelzett épületet immára könyvtári célokra alkalmassá tenni. Azépület jelenlegi formáját 2002-ben nyerteel, amikor Rockenbauer Zoltán miniszteravatóbeszédével tett pontot a sok éven áttartó átalakítás-sorozat végére.

Kihagyhatatlanul említést kell tennemarról a különleges kapcsolatról, amely ki-fejezetten az õ kezdeményezése nyománjött létre az 1980-as és 1990-es évek for-dulóján az Országos Széchényi Könyvtáregykori Könyvtártudományi és Módszer-tani Központjának Olvasáskutatási Osz-tálya, valamint a Városi Könyvtár dolgo-zói között. (Mûhelymunkák, nemzetköziösszehasonlító kutatások.)

Életmûve, munkássága az értékrendjé-bõl és gondolkodásmódjából fakadóanszükségképpen folyamatosan tartalma-zott, tartalmaz bizonyos óvatos, de állha-tatos társadalomkritikai attitûdöt. Ez

utóbbi állítás – csak egyik, de máig fáj-dalmas – illusztrációja nyugdíjazásánakidõzítése, amelyet igazgatói megbízatá-sának lejárta elõtt hatvankettedik szüle-tésnapjához igazítottak 2004-ben. Holottkorábban a város polgárai, munkásságá-nak értékét megbecsülve, az önkormány-zat képviselõ-testületének tagjává válasz-tották.

Önzetlen, fáradhatatlan, kiemelkedõ-en sikeres szakmai és egyúttal minden-kori bátor közéleti tevékenysége elisme-réseként – a Füzéki István-emlékéremodaítélésével – a kuratórium tagjai nevé-ben szívbéli szeretettel kívánok jó egész-séget, mai teendõihez sok sikert KocsisIstván nyugalmazott, ám folyamatosanaktív igazgató úrnak, kedves barátunk-nak, valamint egykori munkatársainak,kollégáinak. „Ez jó mulatság férfimunkavolt!” ■



A Gárdonyi Géza Városi Könyvtár szer-vezésében Tarics Péter felvidéki író, új-ságíró tizenharmadik könyvét mutatta beOroszlányban.

A kötetben a szerzõ kettõs minõségé-ben tárgyalja az elmúlt harminc év(1984–2014) általa vizsgált történéseit.Mint okleveles politikai szakértõ tény-szerûen, a politológia tudományos eszkö-zeivel, egyetemes kitekintéssel vizsgálja,elemzi és magyarázza a magyar és a vi-lágpolitika általa fontosnak tartott ese-ményeit, mindenekelõtt a rendszerváltáselõtti, alatti és utáni idõszak történéseireösszpontosítva. Mint újságíró oknyomo-zó stílusban tudósít az eseményekrõl.

A szerzõ retorikáján érezhetõ volt apolitikai rendezvényeken és kisebbségtu-dományi konferenciákon való személyesrészvételének és saját elõadásainak ta-pasztalata, ami komoly szakmai hozzáér-téssel, illetve példaértékû alkotói és íróimagatartással párosul.

Az igazság hullámain szárnyal, ami-kor az elszakított területeken élõ ma-gyarok életérõl, gondjairól, politikaihelyzetérõl tudósít, amikor személyes ta-pasztalatait is felhasználva a kelet-közép-európai alkotmányos és politikai rend-szerváltás elõzményeit, teljes folyamatátábrázolja, valamint annak következmé-nyeit elemzi. Az igazságot tárja fel, ami-kor a román diktatúra végnapjairól, aCeausescu házaspár kivégzésérõl, a ma-gyar–román határ közelében – 1988-banés 1989-ben – meggyilkolt magyar me-nekültek kálváriájáról vagy éppen a Ma-

gyar Televízió Panoráma címû külpoliti-kai magazinja elleni támadásokról tudó-sít. Az igazságot keresi, amikor a magyarállampolgárság kérdésérõl, a magyarokelleni támadásokról, az európai kisebb-ségvédelem hiányáról szól. Az igazságotkutatja, amikor hazugságvizsgálatot tarta 2001. szeptember 11-ei terrortámadás-ról, vagy éppen Koszovó függetlenségiharcáról, illetve a Beneš-dekrétumok ha-tásairól.

Egyértelmû kérdések és válaszok, ki-váló tudományos eszmefuttatások, bátorés szókimondó riportok, vakmerõség ésõszinteség – ezt képviseli Tarics Péter azelmúlt harminc év politikai eseményeirõlszóló könyvében.

„Nem miden az, aminek látszik” –árad a hangulat néhány elemzésének ésriportjának mondandójából. A szerzõkétfajta beállítottsága és hozzáértése –érzékeny politikai húrokat pengetve – ki-tûnõen kiegészíti, erõsíti egymást.A könyv szerkezetileg kifogástalan, új-ságírói mûfajokban gazdag, tudományos-ság és történelmi hûség szempontjábólegyaránt hasznos. Tarics Péter legújabbkönyve igazi, hiteles kortörténeti doku-mentum. ■

K ö z h í r r é t é t e t i kHazugságvizsgálat, avagy az igazság ára

✒✒ Takács Tímea

¸


Különleges vendég fordult meg decem-ber 5-én az oroszlányi Gárdonyi GézaVárosi Könyvtár gyermekkönyvtárában.Mikulás-nap elõestéjén magyar írókmunkáiból válogatva meséket olvasott fela gyerekeknek Mikulás bácsi.

Varga Katalin erdei állatkái, LengyelBalázs fehércsillagos sünikéje, Bódai-Soós Judit január hónapjának jégvirágva-rázslatai és Nyguist Gizellának az elsõhóban szaladgáló nyuszi etetésérõl szólótörténete varázsolta el a kicsiket és a na-gyobbakat egyaránt. A Mikulás ajándé-kát a gyerekek kedves versekkel, énekek-kel hálálták meg, majd a karácsonyfamelletti asztalról apró ajándékot, könyv-jelzõt, friss mézeskalácsot kaptak. A télidíszbe öltöztetett gyermekkönyvtár, asok-sok könyv, a mézeskalács íze és illa-ta, a beszélgetések, fényképek készítése aMikulással, ez mind-mind hozzájárult azünnepi hangulathoz, kicsit ráhangolvaezzel mindenkit karácsony közeledtére.

Köszönjük az élményt a Mikulásnak, agyerekeknek és a szüleiknek egyaránt! ■

Mesélt a Mikulás

✒✒ TT

A képeket Szlezákné Molnár Katalin

készítette.


December 4-én rendezte meg a MóriczZsigmond Városi Könyvtár elsõ adventiirodalmi kávéházát a Magyary ZoltánMûvelõdési Ház kiállítótermében. Az es-te célja az adventi idõszak lényegének, akarácsonyra való várakozásnak és az el-mélyülésnek a segítése volt. Ezt szolgál-ták olyan költõk versei, mint WeöresSándor, Ady Endre, Kassák Lajos vagyNemes Nagy Ágnes.

A költemények rendhagyó formábanhangzottak el. A kávéház minden asztal-társasága külön rendelhetett magánakverseket az ,,étlapról”, melyeket aztán aszavalók személyesen nekik adtak elõ.Különös és bensõséges hangulata volt azestének, bár elõfordult, hogy valaki min-den költeményt szeretett volna hallani, éshiányolta a megszokott elõadói formát.A kettõs igényt szolgálta, hogy a mûsor

elején Pápai Ferenctõl, a tatabányai Or-feusz Társulat tagjától hallhattunk egykarácsonyi novellát, a versek rendeléseután pedig befejezésként néhányat nagy-közönség elõtt is elõadtak a tatai diákok– Kerti Panna, Kiss Alexandra, Kiss Ju-dit, Kollár Noémi és Teszári Eszter.

A könyvtár reményei szerint folyta-tódni fog az irodalmi kávéház megkez-dett hagyománya, mindig valamilyen ün-nephez vagy évfordulóhoz kapcsolódótematikus esttel. ■

Adventi irodalmi kávéház

✒✒ Makuvek Nóra

Máté Angi gyermekkönyv-írót láttukvendégül a Móricz Zsigmond VárosiKönyvtár gyermekrészlegében 2014. de-cember 12-én.

A kis olvasók ismert és kedvelt köny-ve A legszebb karácsonyi ajándék a nát-ha címû kötet, amely a találkozó apropó-ját adta. A könyvben több író mûve sze-repel, köztük Máté Angié is, aki a Voltegyszer egy ablak címû meséjét hozta elnekünk. Valamennyien szeretnénk egyolyan angyallal találkozni, aki azzal ameglepetéssel ajándékoz meg bennünket,amelyre nagyon vártunk.

Az írónõ erdélyi származású, gyer-mekkorában meghatározó szerepet töltöt-tek be a mesék, elsõ kötete mégis felnõt-teknek szól. A Mamó címû kisregény fõszereplõje a szomszéd néni, aki amo-lyan pótmama volt az életében. Beszél-getésünkbõl kiderült, hogy Angi jelenlegegy fõvárosi óvodában dolgozik. Már az

ottani gyermekek is megismerkedtek mû-veivel, és szeretettel befogadták, elfogad-ták õt. Könyvei érdekessége, hogy az aRófusz Kinga rajzolta a képeket, aki az évillusztrátora díjban részesült. Angit ma-gával ragadták az õ munkái, mert mind-egyik kép beszédes, akár szöveg nélkül ismegállják a helyüket. Közelebb hozzák avalóságot, és az sem baj, ha a látottakbakicsit beleborzong az olvasó.

No, de ünnep közeleg, borzongásranincs okunk – így gondolta vendégünk,aki családjával már nagyon várta a kará-csonyt, de az ünnepre hangoló lótás-fu-tást december közepén még korainak ta-lálta. Õ mindig inkább igyekszik úgymegélni az adventi idõszakot, hogy szí-vében békesség, nyugalom lakjon. Eztkívánta mindenkinek, aki megjelent a jóhangulatban töltött találkozón. ■


Kitártuk az ünnepre nyíló ablakot Máté Angival

✒✒ Goldschmidt Éva

Sinka Istvánról, a „fekete bojtárról” tar-tott elõadást Medvigy Endre irodalomku-tató 2014. december 10-én a tatai MóriczZsigmond Városi Könyvtárban.

A költõ, aki a társadalom legszegé-nyebb rétegébõl, a szegényparasztságbólszármazott, mindössze négy elemit vég-zett, és csupán zseniális tehetségének kö-szönhette, hogy a magyar irodalom jelesmûvelõje lett. Soha meg nem alkuvó ter-mészete nem könnyítette meg számára azérvényesülést. Az elveihez s a gyermek-korból hozott értékrendhez való feltétlenragaszkodása miatt mindig egyedül állt avilágban. Bár a népi írók csoportjáhozállt legközelebb, mégsem tartozott igazánközéjük sem. Budapesten idegen maradt,s a puszta, a magyar táj, a mély szegény-ség és kiszolgáltatottság hiteles ábrázoló-ja volt. Mikor a társadalmi változások

számára nehezen elfogadható irányt vet-tek, bibliai témákhoz nyúlt, azokon ke-resztül írta meg kemény társadalomkriti-káját. Élete végéig küszködve, nehezen,szegényen élt a fõvárosban is, de nemalázkodott meg, nem kötött kompromisz-szumot soha. „Adj jogot, hogy vádoljak,mint a feketevíz, mely fog, ha mos-nak benne!” Költészetének jó része ilyenvádirat az õt körülvevõ igazságtalanságellen.

Nemcsak hagyományos verseket alko-tott, a ballada mûfajában is maradandóértéket teremtett, balladáinak sora egye-nes folytatása Arany e mûfajban írt re-mekeinek. A balladákra jellemzõ tömörí-tésnek is nagy mestere volt, s költõi képeinek ereje semmivel sem marad elJózsef Attila tiszta, újszerû képeinek ere-jétõl. Az este folyamán az elõadás közben egymás után hangzottak fel a leg-szebb Sinka-versek Petõházi Margitelõadómûvész és Petrozsényi Eszter szín-mûvész tolmácsolásában, maradandó élményt nyújtva ezzel a nagyszámú kö-zönségnek, melynek tagjai megindult lélekkel, szép élménnyel gazdagodva tá-voztak a tatai könyvtárból. ■


A fekete bojtár idézése

✒✒ Petrozsényi Eszter

A szekszárdi megyei könyvtár alkalma-zottja vagyok, könyvtáros. Foglalkozá-somból adódóan is nagyon szeretek ol-vasni. Mindig is szívesen adtam továbbolvasmányélményeimet. Külön kategóri-áim vannak arra, hogy kinek mit lehetajánlani, mire vevõ. Az olvasás hétéveskoromtól hozzám tartozik. A komolyze-nét már felnõttként ismertem meg.Könyvtárunknak nagyon szép lemez-gyûjteménye van, igazán van mire felhív-ni olvasóink figyelmét.

A rádióban mindig nagy figyelemmelhallgattam a rádiójátékokat. Különösenazok mozgatták meg a fantáziámat, ame-lyek nem egy-egy mû átdolgozásábólszülettek, hanem sok-sok irodalmi alko-tás részleteibõl szövõdtek egybe valamiújjá. Mindig szerettem volna ezzel a mû-fajjal közelebbrõl megismerkedni. Vala-hogy bennem volt, hogy ilyet én is létretudok hívni.

És egyszer csak nekiláttam. Úgy adó-dott, hogy munkatársaim közül többenmentek nyugdíjba közel egy idõben. Kö-zös búcsúztatásra készültünk. Erre az al-kalomra állítottam össze elõször egy hat-vanperces irodalmi mûsort versekbõl,prózai alkotások részleteibõl, zenei kité-rõkkel. Az elõadás módja felolvasás volt.Úgy képzeltem el, ahogy a zene világá-ban az oratórium megvalósul. Nem kellbeöltözni, nem kell szerepet játszani,egyszerûen csak felállva elõadni a kivá-lasztott irodalmi alkotást a maga egysze-rûségében és szépségében, ahhoz hozzásemmit nem adva bármiféle külsõséggelis. Bizonyítottan magában hat. A mûvé-

szet, a szavak erejét akartam eljuttatni ahallgatósághoz.

Kísérlet volt, és persze tartottam a végeredménytõl. Hogyan fogadják? Végig tudják-e követni figyelemmel? Ér-zelmi hatás láthatóan lesz-e? Eljuttatha-tom-e a közönséget a katarzis érzéséig?Persze a megszerkesztett mûsornak min-dig van egy fõszála, amire a részleteketföl tudom fûzni, és így kerek, egész alko-tássá alakul a sok szerzõ sok mûvébõl ki-ragadott sorok összessége. Egyik részleta másikba kapaszkodik, erõsítve a to-vábbadni szánt üzenetet. Ugyanígy a mû-fajok keverése is fokozza a hatást a mûvészet irodalmi ágán belül. Mindeztmegszakítva egy-egy odaillõ, szépségeszenei részlettel az eredmény egészen le-nyûgözõ. Mély emberi érzések szabadul-nak így fel. És ez volt a célom.

Elõször a munkatársaimnak adtam elõegy felolvasótárssal együtt, asztalnál ül-ve, kis lámpa fényénél. A közönség pediggyertyafényben hallgatta végig az egyórát csöndben, figyelmesen, meghatot-tan. Az üzenet elért a lélekig. Célommegvalósult.

Bátrabb lettem, és olvasóinknak isszerveztem már felolvasóesteket. Sõt,mivel színészi adottságokkal nem na-gyon rendelkezem, igazi elõadómûvésze-ket kértem fel olvasásra. A fogadtatáskedvezõ volt, egy kisebb törzsközönségmár kialakult. Nagy kedvvel végeztemezt a munkát. Aztán az életem hirtelennagyon nehézzé vált. Utolsó összeállítá-som Liszt Ferenc életérõl írásaiból, leve-leibõl és a róla szóló irodalomból válo-


Felolvastam a pszichiátrián

✒✒ Kuntler Edit Eszter

gatva teljesen elkészült, amikor másnapváratlanul meghalt az édesapám. Pár hó-nap múlva pedig már halálos betegséggelküzdõ társam mellett álltam. Két évenbelül újra megtapasztaltam a földön avégsõ elválás minden fájdalmát. Elma-radtak a felolvasások.

Karácsony elõtt éreztem magambanújra annyi erõt, hogy ugyan nem új mû-sort összeállítva, de a régiekbõl egyetmár képes lennék ismét elõadni. Az utób-bi két évben minden nap átléptem a kórház küszöbét. Sok mindent láttam, ta-pasztaltam. A kórházba mentem felolvas-ni, a pszichiátriai osztályra.

Ajándéknak szántam mindent. Az ösz-szeállított mûsort, a sütiket, a hajtogatottcsillagokat. Mindazt, amit képes voltammagam létrehozni, a két kezem munkájátvittem oda, a szeretetemet, hogy így kö-szönjem meg, bár más osztályon, mind-azt a támogatást, törõdést, amit ott kap-tam betegemmel együtt, bármi lett is avégeredmény. Most újra izgultam. Betegemberek elé állok. Hogy fogadnak, mitértenek meg belõle? De elmúlt az izgal-mam. Ahogy megérkeztem, ahogy el-kezdtem kipakolni a sütiket, csillagokat,ahogy bekapcsoltam a mûsor zenéjét, abetegek körülvettek, és hirtelen otthonos-sá lett minden mindenkinek. Egy pissze-nés, moccanás nélkül végighallgatták azegyórás felolvasást, amiben egy kedvesnyugdíjas munkatársam, Gacsályi Józsefsegített. És velünk volt nyugalmazottigazgatónõnk, Elekes Eduárdné, aki ked-ves, szép szavakkal nyitotta meg ünnepielõadásunkat. Délután volt, még nem sö-tétedett. Láthattuk az arcokat. A mindvé-gig figyelõ, ránk kulcsolódó tekinteteket,a könnybe lábadó szemeket, a zsebken-dõt szorongató kezeket. Hát bizony,

idõnként össze kellett szednünk mindenerõnket, mert elcsuklani készült a han-gunk. Mélyen értõ közönségre találtunk.

Nem kimondottan a karácsonyrólszólt az összeállítás, bár az is benne fog-laltatott. Sokkal inkább szólt a kiszolgál-tatottságról, a fájdalomról, a bánatról éslegfõképpen a megmért hitrõl, a bajbanolyannyira keresett és megtalált Istenrõl.A beteg ember mindezt egészen közelrõlérzi és tapasztalja. Minden szó célba ta-lált, lélekhez ért.

A közönség hálás volt. Újra körülvet-tek. Beszélgettek velünk. Együtt elfo-gyasztottuk a süteményeket. Ajándékotkaptunk, saját készítésû, nagyon széppatchwork karácsonyi díszeket. Ott voltaz öröm az arcokon, hogy adhatnak vala-mit. Végezetül egy beteg saját versét ol-vasta föl hosszan, gyönyörûen. Most raj-tunk volt a könnyezés sora.

Megtiszteltetés volt, hogy ott lehet-tünk. Látni a szemekben a figyelmet, afájdalmat, a megértést és a meghatódást.Megszentelt pillanatoknak lehettünk ta-núi és részesei. Igazi öröm volt, hogy ottjárhattunk. Hogy adni tudtunk. Hogyamit adtunk, az elfogadásra, befogadásratalált.

Megajándékozottakként jöttünk el! ■



Papp Anna Máriát nevezte ki az OrszágosIdegennyelvû Könyvtár (OIK) élére Ba-logh Zoltán, az emberi erõforrások mi-nisztere. Az új fõigazgató kinevezését2014. november 19-én vette át CseriMiklóstól, az EMMI kultúráért felelõshelyettes államtitkárától az OIK-ban.

Az eseményen jelen volt Vígh Anna-mária, az EMMI Könyvtári Osztályánakfõosztályvezetõje, Mender Tiborné, Ibo-lya, a könyvtár korábbi fõigazgatója,Horváth István eddigi mb. fõigazgató ésTóth Elek, az EMMI Könyvtári Osztályá-nak vezetõ fõtanácsosa, valamint akönyvtár munkatársai.

Az Országos Idegennyelvû Könyvtár2014. augusztus 4-én közzétett fõigazga-tói pályázati kiírására két érvényes pályá-zat érkezett. A szakmai bíráló bizottság apályázatok áttekintését és a pályázókmeghallgatását követõen Papp Anna Má-riát jelölte az OIK fõigazgatói feladatai-nak ellátására.

Papp Anna Mária egyetemi diplomát akolozsvári Babes–Bolyai Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Karán,PhD-fokozatot az Eötvös Loránd Tudo-mányegyetemen szerzett. Az OrszágosIdegennyelvû Könyvtárban 2002 óta dol-gozik. 2008-tól a Nemzetiségi és Doku-mentációs Osztály vezetõje, 2012-tõl aGyûjteményi és Nemzetiségi Fõosztályvezetõi feladatait látta el.

A hivatalos beiktatáson elsõként Hor-váth István mb. fõigazgató üdvözölte amegjelenteket, majd köszönetet mondotta könyvtár dolgozóinak a kiváló mun-

káért, amelyet az átmeneti idõszakbanvégeztek.

Ezután Cseri Miklós helyettes állam-titkár méltatta Mender Tiborné tízéveskiváló vezetõi tevékenységét, majd sike-res munkát kívánva átadta az új fõigazga-tói kinevezést. Papp Anna Mária megkö-szönte az iránta tanúsított bizalmat, és kiemelte, hogy egy minden tekintetbenjól mûködõ, szakmailag elismert intéz-ményt vesz át elõdjétõl. Elmondta, hogye sikerek természetesen az OIK teljesmunkaközösségének szorgalmát és kitar-tását is dicsérik. Megítélése szerint a si-ker kulcsa a rugalmasság, a szervezetiegységek közötti jó együttmûködés és acsapatmunka volt. Papp Anna Máriahangsúlyozta, hogy ez igen értékes erõ-forrás, amely nélkülözhetetlen az elkö-vetkezendõ idõszak feladatainak megva-lósításában.

Ezután az új fõigazgató ismertette azintézménnyel kapcsolatos jövõbeni ter-veit. Az egyik legfontosabb célként ne-vezte meg a Minõsített Könyvtár cím elnyerését, melyhez a szükséges doku-mentáció egy része már elkészült. Szin-tén kiemelt feladat az informatikai inf-rastruktúra megújítása és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés; ezenbelül a teljes szövegû adatbázisok távolihozzáférésének biztosítása, az e-könyvekkölcsönzésének és az önkiszolgáló doku-mentumkölcsönzésnek a bevezetése, adigitalizálás folytatása, valamint azOPAC és az OIK-portál mobil alkalma-zásokkal való elérhetõségének megvaló-

K ö n y v t á r r ó l k ö n y v t á r r aPapp Anna Mária az Országos Idegennyelvû Könyvtár új fõigazgatója

✒✒ Sturcz Júlia

¸


sítása. Az épület biztonságának érdeké-ben és raktározási gondok megoldása mi-att folytatni kell az épület funkcionálisátalakítását, és be kell fejezni a megkez-dett alapmegerõsítést. Szükséges továbbáaz országos szintû nemzetiségi doku-mentumellátás keretének a növelése és atervszerû gyûjteményfejlesztés megvaló-sítása, melyek elérhetõvé teszik az élet-hosszig tartó tanulást és a szabadidõhasznos eltöltését mind a nemzetiségi,mind a magyar és a külföldi könyvtár-használók számára.

Az új fõigazgató hangsúlyozta, hogy a vázolt tervek megvalósításának jelen-

tõs a költségvonzata, de reméli, hogy az EU-s pályázatok lehetõséget nyújtanak atervezett innováció kivitelezésére.

A további területeken, mint példáulaz esélyegyenlõség, a kulturális diplo-mácia, a partnerkapcsolatok, a prog-ramszervezés, az önkéntesség és a kö-zösségi szolgálat, az oktatás különbözõformáinak támogatása és a marketing-tevékenység, folytatni kívánja a mármegalapozott és bizonyítottan sikeresirányvonalat. Az OIK munkaközösségeezúton is szívbõl gratulál Papp AnnaMáriának, és sikeres vezetõi munkát kíván! ■

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség(IKSZ) 2014. december 3-án tartottaközgyûlését a Fõvárosi Szabó ErvinKönyvtár dísztermében.

A közgyûlés szakmai programjakéntSepseyné Vígh Annamária, az EmberiErõforrások Minisztériuma (EMMI)Közgyûjteményi Fõosztályának vezetõje,a könyvtárügyet érintõ aktuális kérdések-rõl tartott elõadást. A fõosztályvezetõhangsúlyozta a könyvtári terület erõssé-gét, koherens és hierarchikus rendszerét.2015-ben fontos feladat lesz az OrszágosSzéchényi Könyvtár költözésérõl szólókoncepció kidolgozása. A könyvtárügyetérintõ tervezett jogalkotásból kiemeltepéldául a kötelespéldány-szolgáltatást, aKSZR (Könyvtárellátási SzolgáltatóRendszer) további fejlesztését, valaminta felsõoktatási intézmények könyvtárairavonatkozó jogszabály módosítását.

A közgyûlés napirendi pontjai a kö-vetkezõk voltak:

• beszámoló az Országos könyvtárinapok 2014. októberi programjáról,

• a 2015. évi tisztújító közgyûlés elõ-készítése, a jelölõbizottság megválasz-tása,

• a 2015. évi tagdíjak meghatározása.Elõször Ramháb Mária, a programbi-

zottság elnöke tartotta meg beszámolójátaz Országos könyvtári napok 2014. októ-beri programjairól. A rendezvénysoro-zat igen sikeres volt. Megközelítõleg230 ezer fõ látogatta a több mint 5300rendezvényt. 1250 település 1460 intéz-ménye szervezett programokat. A köny-

ves vasárnapon nyitva tartó könyvtárakszáma 263 volt.

Az õszi programokból jól látszik,hogy a kilenc éve innovációként indultrendezvények – babaolvasó, kölyökol-vasó, egészségnapok – beépültek a min-dennapokba. A kistelepülések is egyreaktívabban vesznek részt a programokszervezésében.

A médiában nagyszerûen szerepelt azországos rendezvénysorozat. Jól sikerülta reklámspot, amelynek az arca RúzsaMagdi volt, aki felhívta a figyelmet aprogramokra.

A zárókonferencián kiemelkedõ ese-mény volt a pécsiek bibliobuszának be-mutatkozása.

A következõ napirendként a szövetségelnöke, Fodor Péter tájékoztatta a köz-gyûlést, hogy az alapszabály módosításátelfogadta a bíróság, az Informatikai ésKönyvtári Szövetség megõrizte közhasz-nú szervezet státusát.


I K S ZBeszámoló az IKSZ 2014. decemberi közgyûlésérõl

✒✒ Csulákné Angyal Katalin

Fodor Péter elmondta, hogy a 2015.évi májusi közgyûlés tisztújító közgyûléslesz, és idõpontja 2015. május 13., helyeaz Országos Széchényi Könyvtár. A köz-gyûlés elfogadta az elnökség javaslatát ajelölõbizottság összetételére. E szerint a jelölõbizottság elnöke: Fülöp Ágnes(KSH Könyvtár), tagjai: Rakonczás Szil-via (Békés Megyei Könyvtár), KoósnéTörök Erzsébet (SZIE Kosáry DomokosKönyvtár, Gödöllõ), Mecsériné DoktorRozália (Faludi Ferenc Városi Könyvtár,Körmend) és Nagy Nikolett (VárosiKönyvtár és Információs Központ, Jász-berény).

A következõ napirendi pont a 2015.évi tagdíjak meghatározása és elfogadásavolt. A felügyelõbizottság javaslatát fi-gyelembe véve a közgyûlés a városikönyvtárak esetében jobban differenciál-ta a tagdíjak összegét a 2015. évre vonat-kozóan.

A közgyûlés zárásaként Fodor Péterelmondta, hogy az Informatikai ésKönyvtári Szövetség javaslataival a2014. évben is segítette a jogalkotókmunkáját. Sikeres volt a KSZR-mûhely-napok két rendezvénye (Pécs, Gyõr) is.2014 novemberében a Magyar Könyvtá-rosok Egyesületével együttmûködveszerveztük meg a könyvtáros életpályá-val foglalkozó konferenciát.

A Könyvtári Levelezõ/lapot a KSZRkeretében, a megyei könyvtárak összefo-gásával, megnövekedett példányszámbanjelentettük meg – támogatás nélkül.

Folyamatban van az IKSZ honlapjá-nak megújítása és a Könyvtári Levele-zõ/lap webes megjelenésének elõkészíté-se, amit az IKSZ saját tartalékaiból fogfinanszírozni, ha nem kap támogatást.

Végül Fodor Péter megköszönte azegész évben végzett munkát, és boldog ka-rácsonyt és új évet kívánt mindenkinek. ■



Növényhatározó mobilon

A Szegedi Tudományegyetem kifejlesz-tett egy hasznos androidos alkalmazásttermészetkedvelõknek – az okostelefonképességeit kihasználva. Nyáron zajlottmég az alkalmazás béta tesztelése, és aztígérték, néhány hét múlva kikerül az app-likációs piactérre. November elejénazonban még nem volt megtalálható aGoogle Play webáruházban.

A Phyto-projekt végeredménye egy ahasználó által is fejleszthetõ Növényha-tározó az okostelefonon. Aki letölti ezt azingyenes alkalmazást, az erdõn, mezõnsétálva azonosíthatja a készülék segítsé-gével a látható növényeket azok levele,színe és erezete segítségével. Ha esetleg atermészetes környezetben nem sikerül azazonosítás, egy fehér lapra helyezve biz-tosan mûködni fog a szoftver.

Bilicki Vilmos, az egyetem szoftverfej-lesztési tanszékének munkatársa azt is el-mondta, hogy fontosnak tartották, hogy ehasznos applikáció tanítható legyen.Amennyiben a telefon tévedne és a fel-használó nagy biztonsággal felismeri alevelet, akkor egy új adatot képes rögzí-teni az adott növényképhez. Így a telefonlegközelebb a hasonló levelet helyesenfogja felismerni. A szegedi szakemberazt is hozzátette ehhez, hogy minél töb-ben használják a szoftvert, annál ponto-sabb lesz a rendszer. A telefonok ugyan-is egymás között megosztják az új infor-

mációkat. A szegedi kutató szerint, ami-kor a növények számának növelésévelgyengül a felismerés hatékonysága, ak-kor további paramétereket is bevetnek anövény azonosításához (például virág ésszár). Ennek segítségével szinten tarthatólesz a hatékonyság.

Ez a projekt része a FutureICT.hu ne-vû programnak, amely a jövõ társadalmaszámára fejleszt infokommunikációs tar-talmakat.

Megnéztük azt is, milyen hasonló jel-legû applikációk állnak rendelkezésre je-lenleg az androidos rendszerû okostele-fonokra:• Terra falexikon és -határozó – magyarnyelvû alkalmazás fák, cserjék bemutatá-sára,1

• Hungi-Fungi – gombahatározó száz-nyolcvanhárom gombafajjal.2

e - k ö n y v t á rApplikációajánlatok

✒✒ Szilassi Andrea

1 https://play.google.com/store/apps/

details?id=org.zsjoska.android.

falexikon.activity2 https://play.google.com/store/apps/

details?id=org.gfx54b.android.hf


Forradalom a matematikaoktatásbanegy okostelefon-applikációval

A HVG és az eMagyarország Centrumhonlapján adták hírül, hogy megjelent aPhotoMath nevû okostelefon-applikáció,amely képes felismerni és megoldani amatematikai egyenleteket.

Az alkalmazás során elõször a kameraszkenner funkcióban pásztázza a nyom-tatott számtani egyenleteket, majd ha akészülékkel megállunk valamelyik képletfelett, néhány másodperc alatt fókuszál akészülék, és a felismert egyenletben ki-számolja az ismeretlen tag értékét.

Ehhez valószínûleg egy képleteket,egyenleteket tartalmazó háttéradatbázisszükséges, amellyel összeveti a látottakata program.

Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés,milyen nehézségû egyenletekkel boldo-gul el az applikáció? Nagyszerû funkciómég, hogy nemcsak megoldja az egyen-letet, hanem le is vezeti a megoldást lé-pésrõl lépésre!

Ezzel forradalmasítja a matematikaoktatását, hiszen segít a bonyolult leveze-tések megértésében, ezzel pedig szeret-hetõbb tantárggyá teszi a matematikát adiákok szélesebb körében. És még min-dig lehet fokozni a pozitívumokat! A fej-lesztõ MicroBlink ingyenes letöltést biz-tosít – egyelõre a Windows 8.1 operációsrendszert futtató okostelefonokon éstableteken, valamint az Apple iPadjein,iPhonjain.

Az androidos operációs rendszerthasználóknak egyelõre még várniuk kell.2015 elejére ígérték ennek elkészültét.

Videó a használatról a fejlesztõk hon-lapján: https://photomath.net/. ■

Csulákné Angyal KatalinInformatikai és Könyvtári Szövetség,

Budapest

Goldschmidt Éva Móricz Zsigmond Városi Könyvtár,

Tata

Gyõri KrisztinaKSH Könyvtár, Budapest

Kuntler Edit EszterTolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár,

Szekszárd

Makuvek NóraMóricz Zsigmond Városi Könyvtár,

Tata

Nagy AttilaMagyar Olvasástársaság, Budapest

Petrozsényi EszterMóricz Zsigmond Városi Könyvtár,

Tata

Sáráné Lukátsy SaroltaSzeged

Sturcz JúliaOrszágos Idegennyelvû Könyvtár,

Budapest

Szabó SándorBudapest

Szilassi AndreaJózsef Attila Megyei és Városi

Könyvtár, Tatabánya

Takács TímeaGárdonyi Géza Városi Könyvtár,

Oroszlány

Januárilapszámunk szerzõi

Mondhatnám úgy is, hogy világháló éserkölcs, de manapság mindenki csak„ánglusul” ért.

Mindenesetre ebben a világban, aholelveszett disszertációk, macskakörömnélküli, alig hetvenoldalas „idézetek” ésillegálisan letöltött kalózkiadások sorjáz-nak, ahol hiába hívják föl a fiatalok fi-gyelmét az internet veszélyeire, aholmegújuló hackertámadásokról tudósíta-nak nap mint nap, nehéz eligazodni aparttalan információk tengerében.

Éppen ezért nehéz feladatot vállaltmagára a Könyvtárostanárok Egyesületé-nek (KTE) vezetõsége, amikor meghir-dette a diákoknak és tanáraiknak is szólópályázatot az etikus forráshasználatról.A fiataloknak kampányolniuk kellett aszellemi tulajdon védelme mellett, ötle-tes, figyelemfelkeltõ, formailag is megfe-lelõ módon kellett meggyõzniük osztály-és iskolatársaikat arról, hogy a kutatásitémát, a házi dolgozatot ne a világhálórólkoppintsák, hogy adatkezelésükben he-lyesen és pontosan hivatkozzanak a for-rásaikra.

Az ország minden vidékérõl érkeztekaz ötletes pályázatok KazincbarcikátólZalaegerszegig, a szigorú zsûri a szakmai-lag jó és érdekes megközelítések mellettmég a helyesírási hibákra is ügyelt. Ígyaz elsõ helyezést a veszprémi Közgazda-sági és Közigazgatási Szakközépiskolacsapata nyerte el, amelynek tagjai az is-kola honlapján keresztül szólították meg

társaikat, csuklószalagot és könyvelérésiútvonalat is szerkesztettek, felhívták a fi-gyelmet a plágium és az etikátlan forrás-használat buktatóira.


I s k o l a i k ö n y v t á r a kInternet és etikaBeszámoló a KTE õszi szakmai napjáról

✒✒ Sáráné Lukátsy Sarolta

Fotók: Dömsödy Andrea, KTE

Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, Veszprém

Rókusi Általános Iskola, Szeged

A második helyet a szegedi Rókusi Ál-talános Iskola csapata érdemelte ki,amelynek tagjai az ötletes plakát melletta három kismalac modernizált változatá-val az alsó tagozatosok gondolkodásábais belopták a helyes magatartást. A har-madik helyezést az újpesti Károlyi IstvánÁltalános Iskola és Gimnázium kapta, õka Facebook segítségével szólították megés bírták jobb belátásra iskolatársaikat.A gyõztes csapatok nemcsak értékesajándékokat, hanem meghívást is kaptaka Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától,ahol a szabadalmi leírások és furcsa talál-mányok hatalmas iratanyagát is megte-kinthették.

Az Országos Pedagógiai Könyvtár ésMúzeum (OPKM) patinás épületében azõszi szakmai napon Csík Tibor igazgató-helyettes és Szakmári Klára KTE-elnökköszöntõ szavai és az eredményhirdetésután a felsorolt csapatok be is mutathat-ták pályamunkáik legjavát. Ezek utánújabb díjazottaknak tapsolhattunk, átad-ták a KTE emlékérmeit a legkiválóbbak-nak. A KTE Életmûdíját Kozák Ágnes, acsepeli Mátyás Király Általános Iskolakönyvtárostanára érdemelte ki, aki rend-szeresen felkészíti diákjait a különbözõversenyekre, kidolgozta a nyolc évfo-lyamra szóló könyvtár-pedagógiai prog-ramját, és még helytörténeti kiadványszerkesztésében is jeleskedett. A Könyv-tárostanári Hivatásért emlékérmet Kürtö-si Zsolt Elemérné vehette át, aki a buda-pesti Áldás Utcai Általános Iskolakönyvtárostanára. Könyvtár-pedagógiaimunkájában gondot fordít a Bod Péterkönyvtárhasználati versenyekre való fel-készülésre, sõt az országos versenyek feladatírói között is szerepel, emellett akerület könyvtárostanári munkaközös-

ségének vezetõje. Az Egyesületért em-lékérmet nagy taps kíséretében BarátnéHajdu Ágnesnek ítélték oda, aki sokat tetta könyvtárostanár-generációk kinevelé-sében, akkreditáltatta ennek a szaknak atartalmát, publikációi és szakmai elõadá-sai is e szakterület elismertetését céloz-zák.

A következõkben a jelenlévõk átala-kultak részleges tisztújító közgyûléssé,miután megállapították a kétharmadoshatározatképességet. Erre azért volt szük-ség, mert a KTE eddigi telephelyét meg-változtatták (Budapest XII., Ráth Györgyu. 4.), emellett a civil szervezetekrõl szó-ló törvény értelmében szavazni kellettnéhány, az alapszabályba tartozó megfo-galmazásról. Megállapítottuk, hogy ki lehet tiszteletbeli tag és mik a jogai, kimondtuk, hogy az egyesületnek nincse-nek és nem is lehetnek politikai céljai,hogy milyen jogköröket ruház át a tagságaz elnökségre. Ezután meghallgattuk az


Szakmári Klára

elnök, Szakmári Klára beszámolóját az elmúlt évrõl, amelybõl kiderült, hogyhány helyen próbált érvényt szerezni akönyvtárostanári szakma presztízsének a Klebelsberg Intézményfenntartó Köz-ponttól (KLIK) a minisztériumig, igye-kezett rendet teremteni a tankönyvkiadásdrasztikus változásaiban, a tanárok port-folió-készítésének buktatóiban. Sor ke-rült a gazdasági és az ellenõrzõ bizottságbeszámolójának elfogadására is. Miutánidõközben két tisztségviselõ lemondottelnökségi tisztségérõl, helyükre újakatkellett választani. Ehhez kiosztották aszavazólapokat.

Kiss Anna, a jelölõbizottság elnöke,sok munkával gyûjtötte össze a lehetsé-ges jelölteket – huszonnyolc jelölés érke-zett –, közülük ketten vállalták is a meg-mérettetést a titkár és a pályázati felelõs

feladatkörére. Végül imponáló szavazat-többséggel Tóth Viktória (Budapest IX.kerületi Általános Iskola) és SzláviknéCséfalvay Krisztina (Budapest, VeressPálné Gimnázium) kapta meg a tagságbizalmát. A következõ évi tagdíj mérté-két is megszavaztuk: az aktív könyv-tárostanárok hatezer, a nyugdíjasok háromezer forintot fizetnek 2015-tõl tag-ságuk fenntartásáért.

A pogácsával és aprósüteménnyel dú-sított ebédszünet után a tanári pályázatdíjazottjai mutatták be az Így tanítom azetikus forráshasználatot címmel kiírt pá-lyázatra beküldött munkájukat. A zsûrinehéz helyzetben volt: megosztott elsõdíjat adott Németh Szilviának (Szeged,Rókusi Általános Iskola), aki valóbanmegfelelt a tavaly kapott érdemérmének(Ígéretes Pályakezdõ) és Czirákyné KissEditnek (Várpalota, Bán Aladár ÁltalánosIskola). Mindketten alaposan kidolgo-zott, könnyen adaptálható óratervet ké-szítettek fogalomkártyák, plakát, logó,kitûzõ, sõt dalszöveg megalkotásával, éshangsúlyozták a tantestülettel való szorosegyüttmûködést. Ehhez a témakörhözkapcsolódott Dömsödy Andrea elméletetis tartalmazó elõadása Hogyan hivatkoz-zunk internetrõl származó forrásokra?címmel. Megerõsítette, hogy hetedik-nyolcadik osztályban már tisztában kelllenni az etikai, jogi szempontokkal, avisszakeresés és az egységesség követel-ményével, nem elég a forrás URL-címe,(amely a címsorban található), azonosíta-ni kell a dokumentumtípust is, valamintaz utolsó letöltés idejét.

A nap folyamán a múltat egyedülSáráné Lukátsy Sarolta frissen megjelentkiadványa képviselte, amely A Betûor-szágtól a Könyvkirályig címmel a szege-


Kürtösi Zsolt Elemérné

di gyermekkönyvtár ötven évére tekintettvissza színes illusztrációkkal, ötven évhiányosságaival és küzdelmeivel, össze-kapcsolva az iskolai könyvtárak létreho-zásának nehézségeivel. A könyvrõl szólóbeszélgetést Savanya Ildikó, a Csong-rád Megyei Könyvtárosok Egyesülete(CSMKE) iskolai szekciójának elnökevezette.

Ismét a jelen, sõt a jövõ következett:Kézy Ágnes, az OKI témafelelõse beszéltaz új típusú szaktanácsadásról, tisztázta,hogy mi a különbség a szaktanácsadó, aszakértõ és a szakfelügyelõ között. Míg a szaktanácsadót akár évente hívhatja azilletõ tanár, a szakértõ minõsíti a munká-ját. A szakmai támogatás alapja a PSZFT,azaz a pedagógiai szakmai fejlesztésiterv, melyet az érintett pedagógus elõreelkészít az erõsségek, a megfigyelésiszempontok és a fejlesztési lehetõségekfigyelembevételével. A szaktanácsadó-nak igazodnia kell a tanárhoz, csak ha-sonló minõsítésû és hasonló körül-mények között dolgozó kolléga mehethozzá. Az alapelv a személyre szabott,folyamatos, egyenrangú kapcsolat, mely-nek megfelelõ lépcsõfokai minimum hat-órás közös munkálkodást tételeznek felaz adott intézményben. Az eddigi tapasz-talatok biztatóak, már kilencszáz látoga-tás megtörtént, elsõsorban tantárgygon-dozó szaktanácsadók részvételével.

Ezt követõen ismét – immár negyed-szer – szegedi szakember volt soron: Cs. Bogyó Katalin (Szeged, Juhász Gyu-la Gyakorló Általános Iskola) a tanfel-ügyelet kereteit foglalta össze a belsõ éskülsõ értékelés, ellenõrzés tényezõivel,intézményi és kormányzati szereplõi-vel, az ellenõrzés szakaszainak módsze-reivel, a vonatkozó törvények alapos is-

meretével. Rónyai Tünde, az Óbudai Árpád Gimnázium könyvtárostanára is aminõsítés-szaktanácsadás szempontjaitelemezte, hangsúlyozva, hogy a szakta-nácsadó szinte a tanár „személyi edzõje”,nemcsak a szakmai tudása fontos, hanema fejlõdési célokhoz vezetõ utat is segíti.

A szakmai nap befejezéseként TolnaiJózsef (OPKM) tájékoztatta a kollégákata Bod Péter könyvtárhasználati verseny-rõl. Ismét két kategóriában hirdetik mega versenyt, kötelezõ lesz az elektronikusregisztráció, és az országos döntõt való-színûleg 2015 áprilisában rendezik megaz elsõ tizenkét helyezett között.

Az aktualitások ismertetése után aKTE elnöke az etikus forráshasználatraés a tavaszi szakmai nap látogatásárabuzdította a megjelenteket. ■


Tóth Viktória

Immáron öt éve, hogy 2010 februárjábanmegjelent a Gerõ Gyula szerkesztette,Magyar könyvtártörténeti kronológia cí-mû monumentális munka 1–3. kötete,amely a kezdetektõl, 996-tól 2007-ig ve-szi számba a magyar könyvtártörténetfontos és kevésbé jelentõs eseményeit.A mutatókkal gazdagon felszerelt össze-állítás szakmai körökben joggal aratottosztatlan sikert, és a könyvtári szaksajtóis egyértelmûen pozitívan, szinte elra-gadtatással méltatta.

Most, a 2014. év végén, kezünkbe ve-hetjük az adattár negyedik, immár záró-kötetét is, amely a már korábban közrea-dott részek folytatásaként a 2008 és 2010közötti idõszak eseményeit regisztrálja.

Az elsõ három kötet anyaggyûjté-sének, illetve szerkesztési munkálatainaklezárását követõen számos, a korszakravonatkozó új adat került elõ, különösenaz 1945 elõtti idõkbõl. Ezek az újabbanfeltárt tételek, szám szerint 1381 egység,a 2008 és 2010 közötti eseményleírásokután, szintén e kötetben kerültek lejegy-zésre, s ugyanitt található még néhánykorábbi tétel korrigálása és szövegénekkiegészítése is. A pótlásoknak köszönhe-tõen az eredetileg kevésbé feltárt 1945elõtti korszak is kellõen reprezentált, ésígy a munka egésze lényegesen arányo-sabbá vált.

A könyvtártörténeti kronológia teljesanyaga most már mintegy 18 830 ese-mény leírását tartalmazza, továbbá 5700személyt és 3600 intézményt, illetveszervezetet említ meg.

A most közreadott kiadvány elsõ része, a korábbról már ismert struktúrátkövetve, a 2008–2010-es esztendõk ese-ményeit veszi sorra. Ezt itt is személy-névmutató, intézménynevek, szervezet-nevek mutatója, valamint tárgymutatóköveti. A mutatórendszernek köszönhe-tõen válik e hihetetlenül gazdag adatsor,adathalmaz jól és könnyen kezelhetõ in-formációforrássá. A mutatók érzékeltetika legjobban, hogy Gerõ Gyula milyen ap-rólékosan és körültekintõen tervezte ésalkotta meg munkáját. Mindvégig követ-kezetesen szem elõtt tartotta a használók


S z e m l eMagyar könyvtártörténeti kronológia 2008–2010*

✒✒ Szabó Sándor

* Az elõzõ kötet ismertetése:

Tóth Gyula: Egy életmû koronája.

In: Könyvtári Levelezõ/lap, 2010. 3. sz. 32–35. o.

lehetséges szempontjait: a gyors, egyér-telmû és sok szempontú visszakeresésbiztosítását, a szöveges részek tömör,tényszerû és szabatos megfogalmazását.

Az adattár zárókötetében külön feje-zetben megtaláljuk még azoknak akönyvtári vagy könyvtári vonatkozásúkiadványoknak a jegyzékét, amelyek azeseménytár elsõ, második, illetve negye-dik kötetében megjelentek, vagy valami-lyen összefüggésben említésre kerültek.A Rácz Ágnes által összeállított bibliog-ráfia a leírásokat megjelenési évük sze-rint, ezen belül a szerzõk, illetve címekbetûrendjében közli. A csaknem két ésfélezer tételt tartalmazó irodalomjegyzékjól szemlélteti a magyar könyvtári szak-irodalom témáinak változását, s ebbõl adódóan a magyar könyvtárügy, könyv-társzemlélet alakulását, fejlõdését.

A kötetben fellelhetõ még egy tábláza-tos összeállítás a 63 legnagyobb hazaikönyvtárunkban könyvtárosi munkakör-ben foglalkoztatottak létszámadatairól a2010. december 31-ei állapotnak megfe-lelõen.

Most, hogy e kötet megjelenésével akiadvány egésze a rendelkezésünkre áll,érzékelhetjük igazán a munka nagyszerû-ségét, monumentalitását. Gerõ Gyulaszemélyében szerencsésen együtt talál-hatók azok az adottságok, ismérvek,amelyek nélkülözhetetlenek egy ilyennagyszabású mû elkészítéséhez. Azegyik – s talán a legfontosabb – feltétel,követelmény a szakma szeretete és tiszte-

lete. Gerõ Gyula több mint fél évszázadavan jelen a magyar könyvtárügyben, sze-mélyes résztvevõje szakmánk történései-nek, s az évtizedek során munkakörei islehetõvé tették, hogy közelrõl követhessenyomon könyvtárügyünk alakulását.Nem csupán a jeles eseményeknek voltszemtanúja, krónikása, hanem az apróbb,látszólag jelentéktelen hírekre is odafi-gyelt. Teszi ezt még ma is fáradhatatlanszorgalommal és alázattal. Szakmai kö-rökben köztudott, hogy gyakran egy-egyáltalunk értéktelennek hitt adatért milyensokat nyomozott, levelezett, telefonált.Számára nincs elhanyagolható adat, min-dig a tökéletesre törekszik.

Mindezek teszik „idõtlenné” a Ma-gyar könyvtártörténeti kronológiát és an-nak összeállítóját, hiszen ha valakit a kö-zeli vagy távolabbi jövõben érdekelni fogaz elmúlt ezer év hazai könyvtárainaktörténete, az nem kerülheti meg GerõGyula mûvét. ■


Gerõ Gyula (szerk., 2014): Magyar

könyvtártörténeti kronológia 2008–2010.

Pótlások, javítások, 4. köt. (közremûk.: Rácz

Ágnes) Budapest, Országos Széchényi

Könyvtár, 428 o.

Gyászba borult életem, avagy 20 kép az emlékezés falára

Janusz Pogonowski levelei, vallomásaiAuschwitzból (1942–1943)

Móser Zoltán fotókiállítása

A tárlat 2015. február 27-ig látogatható

Helyszín:Országos Idegennyelvû Könyvtár1056 Budapest, Molnár utca 11.

További információ: www.oik.hu

A kiállítás létrejöttét támogatta:Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Lengyel Intézet

KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ/LAPXXVII. évf. 2015. 1. szám

Kiadja az Informatikai és Könyvtári Szövetség

Felelõs kiadó: Fodor PéterFõszerkesztõ: Fülöp Ágnes ([email protected])

Nyomdai elõkészítés: Tóth János

Szerkesztõség:1827 Budapest, Budavári Palota F épület

Tel./fax: 331-1398

Megjelenik évente tizenkétszer A megrendelõknek befizetési csekket vagy számlát küldünk

Egy szám ára 520 Ft Éves elõfizetési díj áfával és postaköltséggel együtt 6200 FtNyugdíjasoknak és könyvtár szakos hallgatóknak 2600 Ft

HU-ISSN 0865-1329

www.epa.oszk.hu/kll

Készült az Inkart Kft. nyomdájábanFelelõs vezetõ: Somogyi Sándorné

Documents

01 2015 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - OSZKepa.oszk.hu/00300/00365/...levelezo_lap_2015_01.pdf · zök, a Google Drive, a Facebook, ahol a különbözõ csoportokban az aktuális in-formációk