MÉLYFÚRÁS.Összeállította:

LItsehaueí Lajos.

Setmeczbánya,

Joerges Á.özv. és fia kiadása!8S9„ J

:- 4X^'-^:--; . '. l

lTapasztalván, hogy könnyen megérthető

modorban, a praxis, a gyakorlat követelé-seinek, a magyar banyá'szfelŐF kívánalmai-nak megfelelő módon írt szakkönyvek h i á n y amindinkább érezhetővé válik, s tapasztalván,hogy a hazafias szellemtől áthatott bányá-szati fővezetőségek-s'bányalársulatok, min-dent elkövetnek a bányászfelőri kar továbbképzésének s magyarosításának érdekében:— mi e hazafias törekvést, csekély erőnkhözmérten támogatni óhajtván, — s a mindin-kább érezhető szükség sürgető, követelő sza-vára hallgatva, „A'magyar banyászfelőrkézi könyvtára" czírnen egy vállalatot indí-tottunk meg, mely a hazai bányászat köve-teléseit szem előtt tartva, olcsó díszes kötet-kékben, kérdés- és felelet-alakban, a bánya-mivel és, előkészítés, építészet, mérés, mecha-nika, gépészel és elektrotechnika körébőlmindazt felfogja ölelni, mire a banyászfelőr-

l

f^PTS

|

l

nek, nehéz, fáradságos hivatása teljesítéseközben e tudományágakból szükséges lehet.

Az egyea kötetkék,, előre megállapított sor-rendben, lehetőleg hat-hetenként fognakmegjelenni s a megrendelőknek megküldeíni.Minden egyes kőtelke teljes, tökéletesen lezártegészet képez.

»Nem magas theoriákkal tarkított, hang-zatos kürmondaiokba fűzött, elvont tudo-mányágakkal foglalkozó, a gyakorlat köve-teléseitől távol álló elméletek fejtegetését;nem díszes kiállítású, vaskos, drága kötetek-ből álló könyvgyűjteményt vár tőlünk, amagyar bányászfelörök lelkes csoportja; ha-nem olcsó kis füzetkéket, melyekből az iskolapadjain szerzett ismereteiket kibővíthetik,kiegészíthetik, felfrissíthetik; melyekből agyakorlat foglalkozásai közben felmerülő kér-désekre gyorsan megtalálhatják a könynyenmegérthető, további beható tanulmányozástnem kívánó felvilágosító feleleteket.« A gya-'korl ,t k, retelései képezik amaz irányt, me-lyet : kézi könyvtár szerkesztője maga elétűzött, — A. gyakorlat követeléseinek kívá-nunk e vállalattal szolgálni.

-W

MÉLYFÚRÁS.

MAGYAR BÁNYÁSZ-FELŐR KÉZIK Ö N Y V T Á R A .

EGYSZERSMIND TANULMÁNYI KÖNYVTÁR A M. KIR.

BÁNYAISKOLÁK TANULÓINAK HASZNÁLATÁRA.

SZERKESZTI :

LITSCHAUER LAJOSJdr. főmérnök, a sölwio^zltái^'ai ni. kir. iMuyaisküJa ügyvezető tanára.

VI. KÖTET.

M É L Y F Ú R Á S .KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁG BÁNYÁSZATI

VISZONYAIRA.

SEI.MECZB AN TA

189».

M É L Y F Ú R Á S .KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁG

BÁNYÁSZATI VISZONYAIRA.

ÖSSZEÁLLÍTOTT! :

LITSCHAUER LAJOSkir. főmérnök, LI selmőczbíinyai m tlr. íiáiiyaislíola flgyve^etö tan fa.

SELMECZI3ÁNYA

JOEHGES ÁGOST ŐZ V. É3 FIA KIADÁSA

1899.

Előszó!Ha a hasznosítható ásványok telepeinek al-

kotó anyagát az ásványokat és közeteket, ezekkorviszonyait és települését ismerjük, felületi,vagy csekély mélységekre lehatoló kutató mun-kálatok útján ama telepek műrevalóságát, vajasraméltó, vajasra érdemes voltát könnyen megálla-píthatjuk. Hol azonban nagyobb terjedelemmelbíró, nagyobb mélységekben fekvő hasznosíthatóásványtelepeket kell közelebbről megvizsgálni, ott.a csekély mélységekre lehatolható árkolások, táró-szerű és aknászéra kutaíó vajasok alig fognakezélhoz vezetni. Ily esetekben, s különösen ott.hol nagyobbszerü leendő befektetésekről van szóhatalmasabb eszközökhöz kell folyamodni, hogyvállalkozásunk jövőjét biztosílandók, határozotts megbízható meggyőződést szerezzünk arról. -ha váljon nem hiába költjük, vagy költétjük kenyér-adónk, a bányavállalkozó pénzét; ha váljon ér-demes lesz e a tervbe vett helyen, vagy érdemeslesz e egyáltalán a, gyanított vagy geologiailag stelepisrneretileg megállapított, de közelebb megnem vizsgált telepnek költséges aknamunkálatokáltal való tüzetes feltárása.

VI

Ilyen kor a, mélyfúráshoz, a földfúróhöz folya-modunk, hogy vele, mint. a földkéreg kulcsával,ama kincseket feltárjuk, melyek a bányász mun-kakörének alapjai, képezik.

Egy külön kötetecskél szántunk a mélyfúrástárgyalásának, mert meg vagyunk győződve, hogya mai kor bányásza, föld fúrás né lkül meg nemélhet mert meg v á g y ó n k győződve róla, hogy amélyfúrás épp oly fontos része a bányainívelés-tannak, mint a munka a kőzeten, a fejtés, a biz-tonosítás. az ácsolás, falazás stb. stb.

Külön kötetet szántunk vál la latunkban amely-fúrás tárgyalásának, mert szénbányász ma föld-fúrás né lkü l meg nem élhet, — mert a Petróleum-bányászat ma már n á l u n k is terjedni kezd sPetróleumra másképpen mint íüldfárás útján bá-nyászni alig lehet.

Külön kötetet kellett szánni a mélyfúrásnakvégre még azért is, mert a bányász-í'előr, s kü-lönösen a hatalmasan fejlődő hazai szénbányászatszolgálatába szegődött bányász-felőr nagyon sok-szor, nagyon sokat kerül oly helyzetbe, hogy föld-s mélyfúró munkálatokra felügyelni kénytelen snem egyszer tapasztaltuk, hogy nagyon költségesmélyfúró-munkálatok csak azért haladtak a vál-lalkozás roppant hátrányára és kárára oly lassans vontatottan, mert a bányaüzem közvetetten el-lenőrzésére rendelt bányász-í'előr, a fúrómestertnem őrizhette ellen kellőképpen.

VII

E kis füzetképen m i n d a z t elakarjuk, elfogjukmondani, amit a bányász-felőrnek. a fúró-mesternek, - a hasznosítható ásványok telepeinekföldíurás ú l j á n való megnyitása köréből tudniak e l l s rm'g a kútfúrás mesterségébe is be fogjukvezetni olvasóinkat, mert meg vagyunk győződve,hogy a b á n y a i s k o l á k volt, mostani és leendő nö-vendékei számára ez ál ial nj kereset-, új meg-élhetés forrásokat nyitunk.

Könyvünk rendszere, az eddig már megjelentfüzetek rendszerét mindenben követi, és a kérdés-felelet alakot is megtartotta, -- bár itt e szer-kesztés alak betartása nehezebb volt mint bárhol.

A betűsoros tárgymutató, reméll jük itt ismeg fogja k ö n n y í t e n i az át tekintést s a k ö n y vhasználatát, hisszük, azokra nézve is, kellemesséfogja tenni, kik a kérdés- és felélesszem szer-keszfésalakot nehézkesnek t a r t j á k .

Segítőkönyvekül: Zsigmondy bányamívelés-tana. Beér, Serló és Köhler művei és Tecklenburghires mélyfúrásiana szolgáltak.

A szövegközti rajzokat t a n í t v á n y a i m : Mos-t y e n á n Ede, S z o k o l í G y u l a é s l luzs ik R e z s őbányásztanfolyambei i növendékek készítették.

Jó szerencsét!

Selmeczbánya. 1898. évi j ú l i u s hóban.

A szerző.

MÉLYFÚRÁS.

I.A .mélyfúrás czélja, története és rend-

szerei.,.A mélyfúrás a bányászati technika szolgálatában - Amélyfúrás története. — A mélyfúrás czéljai és rendszerei.

A mélyfúrás a bányászati technika szolgála-tában.

A mélyfúrás feladnia.Mi képezi a mélyfúrásnak a bányászat

szolgálatában való feladatát?A m é l y f ú r á s a b á n y á s z a l s z o l g á l a-

t á b a n v a l ó f e l a d a t á t e l s ő s o r b a n ah a s z n o s í t h a t ó á s v á n y o k t e l e p e i n e k ,a f ö l d k e r g e b t ; v e r t i k á l i s a n , k i s e b b -n a g y o b b m é l y s é g e k b e l e h a t o l ó f ú r ó -l y u k a k á l t a l g y o r s , v i s z o n y l a g o l c s ói'1 s b i ü f. o s f e l t á r á s a , i l l e t v e f e l k e r e -a e s c k (i p c z i.

A mélyfúrás történelme.Általános. — A Chinaiak és a kütéllel való fúrás — Szi-lárd rudazat fából, és vasból. — A kötéllel való mély-fúrás lovább-fcjlődésp. — Aknák, mélyfúrás segítségévelvaló lemélyítése, — Forgó mozgású mélyfúrás és gyémánt-•l.:i,l v a l ó fúrás. — A jelenkor fúronaQdszcvomek történeti

fejlődése,A mélyfúrás történetének mozzanatairól

röviden mit kell t u d n i ?A m<'>!yl'úi-á.s első mivo lő i állítólag a C h i n a i a k vol-

tuk. A Chinaiak által íUöU mélyfúrás eSső módja., a .kör

t é l l e l v a l ó f ú r á s volt. Alig tehető fel, hogy a mélyfúrása bányászat terén csak jelen század kezdetével használ-tatott volna, bizonyos azonban, hogy csak őzen időtőlfogva kezdett általánosabb használatba jutni s csak azótafejlődött. A kötéllel való fúrás útján előállított mélyfúrá-sok első, valóságos eredményei Fraricziaország A r t é z ik ú t j a i voltak. A kötéllel való fúrás hiányai, javításokraösztönöztek.

E törekvések eredménye a szüárd, fából-, vagyvasból-készült rudazat alkalmazása volt. A szabadonesŰ fúró első alkalmazása 18M-re esik. További törekvésea fúrótechriikusoknak. járható mélyfúrásoknak, aknák-nak, mélyfúrás útján való előállítása volt. Első sikerült,habár csak csekély átmérőrel bíró, de mégis már járhatómélyfúrások 1848-ban létesültek. A ftírtlyukah tisztításának-a mélységgel növekedő nehézségei legyőzésére való tö-rekvések első határozott sikerei 1856-ra tehetők. A sívóhomokban való mélyfúrás után, a forgó mozgással működőfúrás, ezután pedig a gyémánttal való mélyfúrás (1861.)következett. Hazánk mélyfúrás technikája keletkezésétZsigmpndy Vilmosnak, fejlődését és jelen tekintélyes vol-tát Zsigrnondy Bélának köszöni.

Melyek a fúrótechnika fejlődésének főbbmozzanatai?

A fúrótechnika fejlődésének főbb mozzanatais, következők:

1. a k ö t é l l e l v a l ó f ú r á s a jelenkormélyfúrásának kiindulás pontját képezi. A kötéllel-fúrás, az idők folyamában nemcsak fenntartottamagát, hanem oly módszerré fejlödntt ki, mely-nek tökéletességéről és alkalmazhatóságáról igensok bevégezett mélyfúrás nagyon előnyös módontanúskodik. Az eljárás, a javítások nagy sora, ké-szülékeinek szerkesztésbe!! fejlődése, a szabadoneső rész becsatolása, a fúró működőrésze önmü-ködőleg való áthelyezése, a kötélnek szét- ésÖssze-csavavarodásának megakadályozása, szalag-alakú fúrókötelek és a gőzerőnek hajtóerőkéntvaló alkalmazása folytán, bizonyos fúróczélokelérésére, kiválólag a teljesítendő munka gyors

végrehajtása s a mélyítés függőleges volta foly-tán leit előnyösen alkalmazhatóvá.

2. a s z i l á r d fa- vagy v a s - r u d a z a t t a lv a l ó m é l y f ú r á s történeti fejlődésének mozza-natai: a rudazatnak két részre való osztása, agőzerőnek alkalmazása, a rudazatnak és tisztítócsőnek felvonása és a, fúrt lyukba való ismételtbebocsálhatása által jelezhetek.

3. A g y é m á n t t a l v aló fúr ás-nál, ellen-tétben a kötéllel és a rudazattal való mélyfúrás-sal, az ott alkalmazott ütve fúrás helyeit, itt ki-zárólag keringő (forgó) mozgás által éretik el akívánt eredmény. Míg azoknál, aczélból való vé-sők hatnak a kőzetre, addig itt, fekete gyémán-tokkal ellátott fúrók működnek; míg ott, a fúrásáltal keletkezett fúrásiszap tisztító csövek segít-ségével emeltetik ki a fúrllyukból, addig itt, emunkát, magas nyomással bíró vízsugár teljesíti.A gyémánttal-fárá?, a keringő fúró mozgásánakés a vízsugárral való tisztítás, kizárólag gőzerővelhajtott képek és szivattyúk által való foganatosí-tása, valamint a többi fúrómódszerek előnyösszerkezeteinek sikerült összevetése folytán, gyorss biztos munka mellett oly sikerekre vezettek,melyek amazokat messze túlszárnyalván, e fúró-módszernek, azok fölött való elsőségét kétségenkívül helyezik,

A mélyfúrás czélja és rendszerei.A mélyfúrás czeljakol általán. — A mélyfúrás rendszerei

és csoportosítása.

Mik képezik a mélyfúrás legfontosabbczéljait?

A m é l y f ú r á s legfontosabb c z é l j a i t : ahasznosíthalö ásványok telepeinek felkeresése, a

feltaláltaknak tüzelés megvizsgálása, sósvízforrásökjöveszlése, a (oldolaj telepeinek föltárása, artézikutak fúrása, építmények és épületek altalajánakvalamint az aknák lemélyítését megelőző meg-vizsgálása u.7, áthalolandó hegységréle.geknek, avízmentesítésnek aknában való megkönnyítése,kellő légcsere előállítása és régen felhagyott,elöntött bányászatok víztömegeinek locsapolása ké-pezik.

Hány és mely fajait különböztetjük mega mélyfúrásnak?

Ha a k ül ön f élű fúrómódszerekel, a legátte-kirithelőbb modorban akarjuk csoportosítani:

1. rudazattal való fúrást2. fúrást üblögetés mellett és3. kötéllel való fúrást

kell megkülönböztetnünk.A r u d a z a t t a l v a l ó f ú r á s válófajai: 1 .

a forogva működő fúrás: "2. az ütve működő mély-fúrás; 3. az angol fúrómódszer; 4. a németfúrómód-szer; 5. a canadai fúrómódszer; fi. a kötélre erősítetttisztító-csővel kapcsolatos rudazattal való mély-fúrás és 7. a szilárd rudasaira erösílell tisztító-cső alkalmazása melleit való mélyfúrás.

Az ö b l ö g e l é s m e l l e i t v a l ó m é l y -f ú r á s m ó d s z e r e k között legnevezetesebbek:1. a gyémánttal való fúrás és 2. a fúrás aczél-korona-fúróval.

A k ö t é l l e l v a l ó f ú r á s m ó d s z e r e isorából kiemelendők: 1. a Ghinaiak fúrómódsxereés 2. az amerikai kütél .e l való fúrás.

Rudazattal működő mélyfúrás.Forogva működő mélyfúrás lágy kőzetben. -- Csekélymélységre ható. a kutalás czéljaira szolgáló kézi fűróruód.- Nagyobb mélységekre ható, forogva működő mélyfúrás

láfry kőzettömegekben. -- A rudazat segítségével végzettütve működő mélyfúrás. A rudazattal való mélyfúrás üzeme.

- Canadai mélyffirómódszer.

Forogva működő f jldfúrás lágy kőzetben.Miként jel lemezhető, a lágy kőzetben

való, forogva működő földfúrás egész álta-lánosságban ?

A r u d a z a t t a l f ó r o g v a m ű k ö d ő mély-f ú r á s csak igen lágy kőzetben alkalma/.hatósikerrel E fúrásmódszernél a csavar-vagy lapát-alakkal bíró. mindig csak vasból készült és ruda-zatra erősített üreges fűi ó forgatva mozgattat!k,mi által a viszonylag lágy talaj, vagy laza homok,agyag és márga rétegeibe lassan behatol. A For-gatás rendszerint egy, a rudazathoz kereszlalak-ban erűsílelt, kél karral bíró emelő segélyével sembererővel eszközöltetik. A föld, homok, agyag,vagy márga, a fúróban marad s evvel együttemeltelik ki. a fúrt lyukból. Tisztítása a fúrónaka külön eszközölteíik. E fűrómódszer gyakrancsak mint kezdőinunka alkalmaztatik. Az eljárásegyszerű s hasznosítható ásványok telepeinek föl-keresésére igen alkalmas.

A l'orogrva működő mélyfúrás vagy csekély mélysé-gekre hatol csak le, midőn emberi erővel foganatoslttatik,vagy nagyobb mélységei!: 1'elti.lrásíU czélozza és ükkor gép-erű 'segítségével űzetik.

Csekély mélység-ékre ható, a kutatás ezéljairaszolgáló kézi fúrásmód.

Csekély mélységekre ható, a kutatás ezéljaira szolgálófűrásszerszániok.

Melyek a lágy talajban csekély mély-ségre ható forogva működő földfúrás leg-használatosabb szerszámai ?

A földfúrók, nagyrészt csak a lalaj minőségénekmegvizsgálására szolgáló fajainak nagy sorából, minta kutatás ezéljaira legalkalmasabbak különösen ki-emelendők: a lapátalakú kutató fúró. az amerikaiföldfúró, a tőzegfúró, a homokfúró, a Lipmann-féleföld- és kőzetfúró, és különösen Tecklenburg kézimélyfúró készüléke.

Mily én szerkezetű a lapátalakú kutató fúró?A l a p a t a l a k ú k u t a t ó f ú r ó a laza al-

talajban kutató bányásznak leggyakrabban hasz-nált kézi szerszáma. Alakja, mint neve is mutatja,lapáthoz hasonló; kissé feí f ia j ló oldalélet folytánnemcsak forgó fúrásra, de ásásra is alkalmassá teszi.

Hogy használható s mily szerkezetű azamerikai fö ldfúró?

Az a m e r i k a i f ö l d f ú r ó t (1-sö kép) talajvíz-nek a föld felsőbb rétegeiben való felkeresésére,a talajnak megvizsgálására és kutatás-czélokrahasználják. Az amerikai földfúró balról-jobbfeléforgatva működik, mi mellett a folásott föld- slaza kőzetanyag, a fúró tányéralakú (a) működőrészén fekve marad s evvel együtt a fúrt lyukbólkiemelhető lesz. A rudazat rendszerint 5 m hosz-szusággal bír. felső végén fogantyúval s alsó ré-szén aczélozott, lapos csavarmeneteket képezőhárom (f>) vágó késsel van ellátva; a fúrtlyukoldalfalainak lesimitását és legömbölyítését (c)éles oldallemezek eszközlik. Az amerikai fúró.

l-aő kép,Amerilai l'őlctfliró.

fordulásonként való lehato-lása S cm. Laza talajban afúrást egy ember is elvégez-heti; szilárdabb tömegekbenazonban már két ember kellforgatáshoz. A fúró működőrészének átmérője O075—0-26 m. Ara 4—8 frt.

Mire és hogyan hasz-nálják a tőzegfúrót? mi-lyen a szerkezete ?

A t ő z e g f ú r ó t (2-ik kép)tőzegtelepek vastagságá-

nak és minőségének meg-határozására szokás hasz-nálni. Előnye az, hogy atőzegtelepek lágy tömé- 2-ik kép.

Tózegfiitő.

10

behatol s jó l'úráspróbát szol-góbc könnyengáltat

' A tőzegfúró három részből: a fúró működőrészéből, a rudazatból és a forgató fogantyúbóláll. A fúró működő része vésö'alakú alsó kinyal-ványa, a forgató mozgást megkönnyíti s a fúrás-próba kiemelését elősegítő, éles vágóélekkel ellá-tott félhenger alaká üreges fúróval kapcsolatos.A rudazat és a működő rész közölt való kapcso-latot csavartokok közvctíük. A fogantyú emelő-rűdja, a felső rudazat fülkéjébe betolható.

Hol s mi czélra használják s mily szer-kezeti} a homokfúró ?

A h o m o k f ú r ó (3-ik kép) homokból álló fe-dőrétegek átfúrására, kút-, s kutató-aknácskákfúrására használható. Nem egyéb, egy meghegye-

zett vasrúdhoz erősített vaspléhhenger-nél, mely alul csavarmenetesenhajlítottlemezből készült fenékkel van csakrészben elzárva. Az így, tehát alul nyi-tott csavar, a laza homokba beszorít-tatifc s mindaddig becsavartatik míg ahenger homokkai részben megtelik sa fúrtlyukból kihúzható.

Mikor és hol használjuk a Lipp-mann-féle föld- és közetfúrót? smit kell szerkezetéről és használásmódjáról tudni?

A L i p p m a n n - f é l e föld- és kö-ze t f úr ó (4-ík kép) mint kutató fúrófőleg azért igen czélszerü. mert lágyabbkőzetben (kanalas részével) forgatva;szilárdabb tömegekben pedig (vésősrészével) ütve lehet működtetni. A. le-hatolás lehető mélysége 3 m. E fúró3-ik kép.

IIi-mokfúi-5. főalkoíórésze, (aj szilárd rudazat, mely-

nek egyik végéhez egy véső-fúró (c), másik végéhez pe-dig egy alul meredek csavar-menetbe és két csúcsbavégződő,különbenkanál alakú(bj működő rész van erő-sítve. A kezelés egy, a ru-dazaton fel-alá tolható lókba(ej erősített kétkarú (d)emeltyű segítségével törté-nik. A tok. a rudazaton, egyrögzítő csavar segélyévelbármely ponton állandósít-ható.

M i r ő l nevezetes smiértajánlatos kutató czélokraleginkább aTecklenburg-féle kézi mélyfúró ké-szülék?

T e c k l e n b u r g k é z im é l y f ú r ó k é s z ü l é k e(5-ik kép) egyszerű szerke-zete, csekély súlya, nagymunkaképessége, könnyenvaló kezelhetéso és rend-kívül alacsony ára miatt,kutató ezélokra rendkívülajánlatos.

A kézi fúrógép sokféle-képpen alkalmazható. Hasz-nálható: 1. mint támasztóés mászóbot; 2. mint kutatóbot: 3. mint, íúróbot s végreteljes összeállításban 4. mintmélyfúró készülék. Alkotó-részei a készüléknek: a

!

4-ik kép.Lippmaon-féle í'ölfl- és Miét fúvó

12

a.

5-ik kép.Tecklenburg Irázi mélyfúró készüléke.

bronzból, maszivon készült fogantyú (1. a); a bot(l, 6), 0-8 m hosszú és O015 m átmérővel és0'4 kg súlylyal bíró rúdja; az aczélból készült

13

(1. c) ásó vagy lapát: az, a l u l éles csúcsba, fent,csavarmenetbe végződő ('2) tö'rőrúd; a (3. a) csá-kánykalapács; a (3 l), 3 c és 3 e) vágó kalapács;a buzogányfúró (3 f)] a csöves, l m hosszúsággal,O015 m átmérővel, O6 kg súlylyal bíró és csavar-zárakkal és 0022 m átmérővel bíró aczélhenger-ből, keskeny felhasítás által képezett agyagfúró(5 «); a csavarkulcscsal ellátott (6) fúróvilla; azuniversal csavai'kulcs (7); különféle fúrók, u. m.lapos vésőfúró (8), koronafúró (9), spirál-lazító-fúró (11), csigafúró (10). hegyes fúró (12), üregesfúró (13) és a tisztítócső (14).

(A fúrók anyaga kitűnő aezél, külseje polí-rozott s a rozsdásodás ellen, nikelirozva van.Egy teljes, tíz méter fúrásmélységre való készü-lék súlya a (i kgot nem haladja meg. A készülékösszes alkotó-részei, 10 m pótlómdazattal együtt,kellőleg csomagolva, a hozzáadott czélszerü lók-ban kényelmesen elfér s egy ember által, mindenmegerőltetés nélkül vihető). A fúrás maga, állványs minden előmunkálat nélkül azonnal foganato-sítható és egy ember által könnyen végezhető.(További előnye a szerkezetnek az, hogy összesalkotórészei ugyanazon emelkedéssel bíró csavar-menetekkel vannak ellátva, minek folytán össze-állításuk sem okoz nehézséget.) A fúrtlyuk nyitottátmérője 0'022 m. Használat előtt a fúró meg-olajozandó, használat után pedig gondosan leta-karítandó. A fúrás óránként elérhető eredményelágy te levény földben, agyagban vagy inárgában6 m; vizes, palás, agyagban, 5 m; elmállott pa-lákban 2 m; száraz, tömött honiokban 3 m; kö-ves inárgában 2 m.

A kézi fúrókészülék szerszámainak használásmódja könnyű s egyszerű. A buzogáuyfúró (3 f)

14

H l ú i - l l v i i k b a n neta lán akadály l okozó, szilárdabbkődarabok összedarabolásá'ra használlatik és ülveműködtetik: az agyagfúró (5 í) nedves agyagbari,márgában, televény földben, honiokban, s hasonló

•laza agyagokban használható előnynyel; az uni-versal csavarkulcs a rudazat szétcsavarására vagyösszecsavarására, esetleg pedig az agyagfúróra•tapadt fúróiszap létakaritásárá használtatik.

(Egy teljesen használható, a kutatás ezé íjai n alt töké-letesen megl'clelő, fogantyúból d. «,), a botnirlból (l 6), abuzogánvfiirőból (3 f), az agyagfúróból (5 *) ás az univer-

' (7) álló készülék 18-20 Mba keril!)

Nagyobb mélységekre ható, forogva működőmélyfúrás lágy közettömegekben.

Általános. Lágy kűzettümegekben forogva működő mély-fúrásoknál használ ta tni szokott fárásszerczámote. — Agyag-fúrók, — Csigafúrók. — Szelepes fúrócsövek, spirálfúrók,

Homokszivattyúk. — Fúrófejek.

Miként jellemezhető a forogva működőmélyfúrás, ha nagyobb mélységekre való le»hatolás képezi feladatát?

Nagyobb mélységekre haló rudazattal mű-ködő forgó t ú r á s o k n á l . a f ú r á s t rendesen félhen-ger1 alakú, úgynevezett agyagfürókkal szokás meg-kezdeni, K rárómódszeí, hasznosítható ásványokleiépeinek felkeresésére s a föltaláltaknak meg-vizsgálására igen alkalmasnak bizonyult.

A nagyobb mélységekre ható, forogvaműködő mélyfúrás szerszámairól s kezelé-sükről általán mit kel l tudn i?

A fúrásszerszámokrrak s alkotó részeiknekigen gondosan kell dolgozva l e n n i ü k ; repedésekés látható toldások nem lürendők; a működő ré-szek igen jó s szilárd anyagból valók legyenek:& kapcsoló és, «sszekötő részek egyenlő' modellek

15

után készüljenek, mert kicserélésük és l eösszeállításuk csak így mehet gyorsan és biztosan;m i n d e n egyes fúröréüzbö). l . í ibb és mindig teljesenösszeillő tartalékdarab szerzendő bő; a kicse-réltek helyett mindig azonnal ujak rendelendőkmeg. A kicserélés gyors és könnyű módjára, kü-lönösen a rudazatoknál és csöveknél kell gondo-san ügyelni. A készülék és lúrásszerszámok szer-kezete főképpen aa elérendő mélységtől függ. mertnemcsak a rudazatnak erőssége, nemcsak a vésőks ú l y a és az e m e l l y í i k hosszúsága, hanem az egészberendezés is a teljesítendő mélyfúrás méreteiáltal szabatik meg. A szükséges műszerek, szer-számok és berendezések bes/erzése elölt avvalkell. t isztában l e n n ü n k , v á l j o n ké£í erővel, vagygőzerő segélyével akarunk e fűrni j ; ha pedig etn-bererőre határoztuk el magunkat azt kell tudnunk,hogy váljon egy-, két-, vagy több embererő áll erendelkezésre.

M i l y fúrásszerszámokat használunk, szí-vós-, lágy tömegekben?

Szívósan l á g y íüinegokben üreges fúrókat ésagyagfúrókat szokás használni.

Az üreges fúrók milyenek lehetnek?.Az ü r e g e s f ú r ó k vagy ü r f ú'r ó k, vagy

egyszerűek, vagy egyenes csúcsai el látottak, vagycsavarmenetben végződök lehetnek.

A z e g y s z e r ű ü r e g e s f ú r ó fü-ik kép) e g yoldalon v e r t i k á l i s nyilassal ellátott üres vashen-ger, mely egyik merőleges szélén kiszélesítve lévén,légy, szivós kőzetekben való elő-, vagy kezdő-fúrásra használtatik. Agyagos, márgás föld, nedvesagyag, vagy szivós márga, az üreges fúrót gyakranrgészen k i tö l tve , ahhoz szorosan liozzatapadnak sígy a fúrtlyukból, avval egy ült könny én k ie ine lhetők .

16

r?

6-itt kép. 7-ik kép. 8-ik kép.Üreges fíiró. Egyszerű Egyenes csúcsba vég- Csavarraeníjtlíe vég-

nrenes fír6. zőtlö üreges fúró. sfidí üreges fúró.

A z e g y e n e s c s ú c s b a v é g z ő d ő ü r e -g e s f ú r ó (7 ik kép) le fe lé kcskenyedő nyitottkúp alakjával bír, melynek nemcsali e g y i k oldal-széle, de csúcs-alakú k i n y í i l v á n y a is éles. K fúrócsak csekély mélységeknél használható. Forgatásanagy erőt k ivan.

A c s a v a r m e n e t b e v é g z ő d ő ü r e g e sf ú r ó (8-ik kép) az álfurandó szívósan lágy tö-megek egyes szilárdabb rétegeinek meglazít ásáraszolgál. A forgatást közvetítő rudazat nagyon erőskell, hogy legyen, mert különben könnyen el-görbül.

M i l y szerkezetűek, hogy kezeltetnek,mikor s hol használtatnak az agyagfúrók?

Az a g y a g f ú r ó k (0-ik. 10-ik és l l .- ik kép)oldalt nyitva álló, vasból vagy aczélból készült

l

9-ifc kép. 10-ik kép. a) 104k kép. b)(Agyagfúró k.)

11-i k kép.

hengerek, melyeknek kiálló élei. az átfúrandó föld-rétegekbe vágódnak. Alsó végükön ferdén álló, vagyhajl í tott vágószélei ; a rétegeket megtámadják. Aforogva müködfi fúrók e nemei, alluvial-, diluvial-,és tercziacr-rétegekbcn gyakran alkalmaztatnak ésigen jó fúráspróbákal szolgáltatnak. Előnyük efúróknak, hogy száraz és vízben bővelkedő réte-gekben, sőt még vízzel telt íúrtlyukakban is hasz-nálhatók. A kívánt czél elérését, a fúró nyilasaés kiálló élének iránya s nagysága nagybanlyásolja. Homokos agyagban, szűk nyíláslapos kiugrása előnyös, tőzegben, földszénben vagy márgában, félig nyitótcsekély, de éles alsó vágószélek műelőnyösebben. Átmérőjük OÖ2—<M m:

(Mflyfűris.)

18

sukhoz. átmérőjük s a fúrílyuk mélységétől függő-lég egy-, két vagy több ember szükséges. Különösgond fordítandó arra, hogy a henger külső köpeny-felülete tökéletesen cylindrikus és sima legyen.

Mire használjak a kanalas fúrókat, s mi-ből készülnek e fúrásszerszámok?

A k a n a l a s vagy k an á l a l a k ú m é l y -f ú r ó k (12-ik kép) ha a bányászati kutatás czél-

12-ik kép. a) 12-ik kép. b)Kanalas mélyfúró.

W-ik kép. 14-ik kép.Csigaalakú forgó fúró.

jaira szolgálnak, durvánkovácsolt vasból készül-nek.

Milyen alakjai szokásosak a csigaalakúforgó fúróknak? hol? hogyan használtatnak?

A c s i g a a l a k ú f o r g ó f ú r ó k vagy hen-geresek (13-ik kép) vagy kúposak (14-ik kép).Az elsőnek, alul kiélesíletl csigamenetei . legöm-

boly ítélt csúcsban végződnek. Szívós kőzetbenvaló fúrás alkalmával nyitóLtabb. homokos réte-gekbe való lehatolás alkalmával zártabb csiga-menetek ajánlatosak. Az utóbbi, az asztalosokfúróihoz hasonlít s igen szívós, száraz márga ésagyagrétegek átfúrásánál használandó.

Hányféle fajai a spirálfúróknak a legszo-kásosabbak? Mikor, hol s hogyan haszná-landók a spirálfúrók?

A s p i r á l f ú r ő k legegyszerűbb alakjukban(15 és 16-ik kép) dugaszhűzóhoz hasonlítanak. Másalakok, két, legömbölyített, de éles csúcscsai bír-nak (17-ik kép), ismét mások spiráljai alul kéthegyes csúcsba végződnek (18-ik kép. a legjobbalak, éles szárnyak spirálmeneleiből van képezve

15-ik kép. 16-ik kép. 17-ik kép. 13-ik kép. 19-ik kép.Spirálfúrók. íi

20

és alul. még egy kétélű és kélcsűcsú .kisebb élő-fúróval van felszerelve (19-ik kép). Fúrás közban,az átfúrt s meglazult anyag a spirál meneteibeberakódik.

E fúrók közepes szilárdságú kőzetekben mégjól működnek; nagyobb mélységekre azonban, csakritkán lehet velük lehatolni. Használatuk alkal-mával nagy gond fordítandó arra, hogy egyszerrevaló lehatolásuk ne legyen túlságos, mert ilyen-kor felvonásuk nehéz, vagy a rudazat elgörbülésevagy eltűrése f o l y t á n néha leheletlenné válik.Igen czélszerü, a fúrót néha-néha megemelni,vagy visszafelé forgatni, - - nehogy megakadásesetében, a fúrtlyukban rekedjen. A visszafeléforgatás csak egyszerű, vagy oly összetett, ruda-zatok segítségével eszközölhető; melyek kapcsolószerkezete; bármily irányban való forgatást eltűr.

Úszó homokban való mélyfúráshoz mi lyszerkezetű fúrásszerszámokat használunk ?

Ha úszó (sívó) homokon, mélyfúrás segélyévelakarunk áthatolni vagy szelepes fúrókat., vagyhomokszivattyúkat alkalmazunk.

Mily alakjai a szelepes fúróknak haszná-landók az átfúrandó tömegek minősége sze-rint? s milyen e fúrásszerszámok szerkezete?

A s z e l e p e s f ú r ó k szerkezete a fúrtlyu-kak tágasságától és az átfúrandó rétegek minő-ségétől függ. Egészen szűk fúr t lyukak számárakovácsolt vasból készült gömbszelepes csövekválasztatnak (20-ik kép); tágasabbakban vont,forrasztott, vagy szegecselt csappantyú-szelepescsöveket (21-ik kép) használunk, míg egészen tágfúrtlyukak számára, vaspiéhből készült össxe-szegecselt és több csappantyú- vagy tányéralakúszeleppel felszerelt hengerek (22-ik kép) használ-tatnak.

21

A szelepek köny-nyenés tágra n y i -lók keli. hogy le-gyenek; jó zárás,főköve termény.

Jól szerkesztettszelepes fúróknála szelepek, a mű-ködő részhez (avágó karimához)közel feküsznek,a vágórész pedig,a szeleppel együttkönynyen lecsa-varható.

Milyen szer-kezetű a ho-mokszivattyú 20-ik kép. 21-ik kép.

legegyszerűbbalakjában s miként működik e fúrókészü-lék?

A h o m o k s z i v a 11 y ű (l3-ik kép) részei:egy alul éles, és kúpszéleppel ellátott cső s egye csőben fel-le tolható s villaalakú szárra erősí-tett, légmentesen záró tolony (ramács). A fúrt-lyuk fenekére lebocsátott csöves szerkezet szelepje,a fenékhez való támaszkodás folytán megnyílik;a fúrás közben keletkezett iszap, a csőbe tehátbehatolhat. A cső megemeltetése; a villalakú to-lonyszár segélyével történvén, a dugattyú (ramács)szívó módon működik. Midőn a ramács a cső felsőszélét eléri, a cső fogantyújába kapaszkodik s amost már megtelt szivattyút, melynek alsó sze-lepnyilása a csőbe szorult fúróiszap súlya folytánbezárult, a fúrtlvükből kiemeli.

Mi älta! történik a forogva mű-ködő rudazatos fúrásszerszamokforgatása? Mit ke l l a fúrófejekrőláltalán t u d n i ?

A csekélyebb és nagyobb mélysé-gekre lehatoló, lágy kőzetekben lemé-lyitendő fúrtlyukai kivájására szánt,rudazatos forogva működő fúrószer-számok, a rájuk erősített rudazat köz-vetítése által való forgatása; majdnemkivétel nélkül ember-erővel történik.Ha a fúrószerkezet emberi erőre vanberendezve, a forgatásra fúrófejek (24-ikkép) használtatnak. A fúrófej, kellőhatás elérése végett, már csekély mély-ségeknél is megterhelendő. Nagyobbmélységeknél, a rudazat súlya kiegyen-

J lítendő lesz. A rudazat súlyának ki-egyenlítése, legegyszerűbb módon azáltal történik, hogy a fúrófejre kötelet,vagy lánczot erősítünk, ezt egy csigánvezetjük át c"s súlyokkal megterheljük.

A rudazat segélyével végzett, ütveműködő mélyfúrás.

Az ütve működő mélyfúrásról á l ta lán. — An-gol mélyfúró módszei-. Német mélyfúró mód-

33-ik kép. szer. — A rudazattal ütve működő mélyfúrásHoraoVszivattyű. munkaeredmétiyének feltételei. — A rudaza-tos ütve működő mélyfúrás jellemzése. — Az ütve mű-ködő, rudazatos mélyfúrás szerszámai. — A rudazattal sütvö működő mélyfúrás közben felmerülő zavarok s fúrás-

zavarok elhárítása.Hány és mely fajai ismeretesek, a ruda-

zattal ütve működő mélyfúrásnak?A rudazattal ütve működő mélyfúrásnak fa-

jai: az angol mélyfúrómódszer és a német mély-fúrómódszer.

Miként jellemez-hető az angol

mélyfúrómód-szer?

Az a n g o l mély-f ú r ó-m ó ász e r,

szilárd rudazattal,véső fúróval és tisz-tító csővel dolgoziks oly mélyfúrásokelkészítésére szol-gál, melyek szilárdrétegeken hatolnakát, 100 méternélnem mélyebbek éslegfelljebb 0'36 mátmérővel bírnak.*

a.

24-ik kép.Fúrófej.

A véső, vagy fúróemelő segítségével hozatik moz-gásba, vagy szabad esés útján működik. A fúróvésőjének, minden ütés után. 10—30 foknyi for-gást kell lennie. A váltogatás a fúró-forgatója általeszközültetik. Minden O5—l m-nyire való lemé-lyítés után az egész fúrószerkezet kiemelendő ésa fúróiszap, tisztítócső segélyével kitakarítandó.A hosszú tehát nehéz, fúrórudazat ingásai folytán,a fúrt lyuk oldalai könnyen megromlanak, tűrésekés fúrászavarok állanak be; de még néha, azegész fúrásmunkának beszüntetése is bekövetkez-hetik, miért is. ezen mélyfúró systéma, nagy mély-ségeknél nem alkalmazható.

Miként lehet a német mélyfúrómódszertáltalános módon jellemezni?

A n é m e t m é l y f ú r ó - r e n d s z e r , ruda-* Az angol mélyfúrórcndazer által rendszerint, elért

mélységek átlag 20—50 tn-re, a fúrtlyakak átmérője pedigü-07—0:08 m-re tehető.

zattal. véső-fúróval, szabadon eső szerkezettel éstisztító csövei működik. A systéma. ina rendkívülnagy tökélyre emelkedett és igen nagy elterje-désnek Örvend;30U m-ig valóiehatolás, még ember-erővel érhető el. Legjobb az effektus, ha hajtó-erőül, gőzerő használtatik; az ily módon való Ie-hatolás. már több esetben az 1300 mt is elérte.A fúrl lynkak átmérője, e rendszernél 09 m-igterjedhet. A felső rudazat könnyű lehet, mert arudazatnak csak alsó. szabadon eső része hat ülősúly gyanánt. Más- és más kőzetekben az emelésmagasságának és a. váltogatás, forgatás, forgásszögének más és más ériekéi vannak. A fúróru-dazatnak többször való kiemelésének szükséges-sége ugyan sok erő- és idővesztességgel jár; ellen-súlyozza azonban ezen hátrányt az eljárás olcsóvolta és azon körülmény, hogy az esetleg beállottfúrászavarok, rendszerint könnyen elháríthatok.

Melyek a rudazattal, ütve működő mély-fúrás munkaeredményére befolyó körülmé-nyek?

A rudazattal, ütve működő mélyfúrásnál el-érhető rnunkeredmény kiváltképpen azon időhosszától függ, mely alatt az, megszakítás nélkülfolytatható.

A fúró-szakasz hosszasan ne tartson, mertkülönben igen sok fúrás-iszap képződik a fúrt-lyuk zsompján s a véső az iszap által befödöttép kőzetre való behatásának eredménye csökken.Nagyon rövid ideig tartó fúrás-szakasz sem elő-nyös azonban, - mert a rudazat kivonása, atisztító csövek beeresztése, felvonása és kiürítése,a rudazatnak újból való összeillesztése és a fúrtlyukba való lebocsátása igen sok idő pazarlásávaljár. a mi ilyenkor, a rüvid ideig tartóit fúrásból

keletkezett kevés fúrásiszap többször való meg-vizsgálhaíásával járó előnyökkel, de még a íúrás-iszap összegyülemléséből származó akadályokkalsincsen arányban, igen szilárd kőzetben, a fúrásmegengedhető hosszasága, inkább a vésők tartós-ságától, mint a fúrásiszap összegyüleinlésélől függ.Kézzel való fúrás alkalmával még azon időközükis számításba veendők lesznek, melyek, a dolgozómunkások pihenésére múlhatatlanul szükségesek.Fúrás közben való szünetelése a munkának hátrá-nyos, mert. ez alatt az iszap leülepszik s mert amunka újra való felvétele alkalmával, a véső csakakkor működik ismét teljes erővel, mikor márismételt ütések folytán, a leülepedett iszap újrafelzavartatott Fúró technikusainkat, különösen azuLóbb említett körülmény indííoíta. a géperőnekmint fúrás közben használandó hajtó erőnek alkal-mazására. A géperő, az emberi erővel szemben,fúrás közben, különben is, azon előnynyel bír.hogy az, ennél legalább is 16—20 százalékkal,gyorsabban és előnyösebben, mert egyenletesebbenműködik.

Hogyan jellemezhető, a rudazattal, ütveműködő mélyfúrás egész általánosságban T

Az ütve működő fúrók, vagy egyenesen arudazattal kapcsoltatnak össze, vagy egy közbe-csatolt szabadon eső rész közvetítésével függnekevvel össze. Fúrás közben, a fúró-rész, egy bizo-nyos naagosságra felemeltetik, erre pedig gyorsanleejtetik, minden megemelés után azonban kisséelőfordíttatik, hogy az áttörendő kőzet így mindigmás- és más helyzetben találva, tökéletesen el-morzsoltassék. Az ütve működő fúrók csak akkorjók és czélszerüek. ha egyszerűek, erősek, gondo-san vannak készítve s úgy vannak szerkesztve,

'26

hogy az esetleg még is szükségessé való javításokkönnyen eszközölhetek legyenek.

A rudazattal, ütve működő mélyfúrás szer-számai és segítőszerei.

Melyek a rudazattal ütve m ű k ö d ő mély-fúrás leghasználatosabb szerszámai?

A rudazattal ütve működő mélyfúrás leg-használatosabb szerszámai: a vésőfúrók; a ti ló-,egyengető- és tágítófúrók; a tisztító csövek; amagfúrók s magtörők; a fúrórudazat; a váltó-ollók és a fúró működő részének szabadon valóleejtésé reszolgáló szerkezetek. A forgatók és ütő-szerkezetek a fürórudazatnak a fűrtlyukba valóbebocsátására és abból való kivonására szolgálóhajtókészülék s hajíógépek, a hajtókötelek, akasztóhorgok és fogó készülékek, a fúróviliák. fúrószorítok s kormány rudak; a fúrótornyok, fúróaknákés irányító csövek; a fúröpadozat, fúróvezetők, sa tisztító csövek emelő készülékei; a fúrászavarokmegelőzésére, elhárítására szolgáló és bekövetkezettfúrászavarokon segítő készülékek, végre pedig afúrtlyukak kicsövezése közben használt, szerszámoks segítő eszközök.

A vésők alkotórészeiről általán mit kellröviden tudni?

A v é s ő k , vagy v é s ő f ű r ó k (25 és 2ü-ikkép.) Főalkotórészei: a lapát (a), a fúró éle (b), anyél (e), a nyak (d) és az ennek végébe vágottcsav; .rorsó (e). A lapátnak vastagsága, mindig alehel > legkisebb méretre szorítandó, úgy azonban,hogy szilárdsága ez által ne veszélyeztessék, mertkülönben a fúrllyuk alján képződő fúrásiszap szá-mára szükséges hely, czél nélkül iriegszükittetvén,a fúró beszorulását okozhatná. A fúró éle. ha

'27

l

azt a fen forgó körülmények megengedik, leghelye-sebben egyenes-vonalúnak készíttetik, a különbenszintén szokásos domború és szögletes élalakokcsak akkor alkalmazandók, ha az múlhatatlanulszükségesnek látszik. Egyenes élű vésÖfúróL egyen-letesebb ütést mérnek afúr t lyuk talpára s egyenle-tesebb alapot szolgáltainak,mivel ismét a fúrásiszapkönnyebb és tökéletesebbkitakarítása kapcsolatos.

Tört és domború élekkelbíró vésőknél, a kívánatosmunkacredrnény illetve rnun-kahatály, az ülésnek a függé-lyes iránytól való eltereiő-dése folytán csökken. Hosz-szúságszelvénye a vésőkneklehetőleg sudárnak veendő.A véső élszöge. az átfúrandókőzet szilárdságától függ.Szilárd kőzetek éles, lágykőzettömegek, tompa élűvésőket kivannak. Kemény,szívós mészkőben haszná-landó vésőfúrók élszöge 70fokkal van megállapítva.

Mi jegyzendő meg a vésők előállítása ésjó karban tartása szempontjából?

A véső előállítása s annak jó karban tar-tása a legnagyobb figyelmet kívánja. Ügy kellkészülnie, hogy csavarorsójának középpontjátólaz él közepéig érő Lengéivé, súlypontján haladjonkeresztül. Miután a fúrt lyuk függőleges volta éskerckdedsége leginkább a fúrótengely részarányos

25 és 26-ik kép.VcíaS- vrtgy Tísíjfúi'6.

28

fekvésétől S'i'tgg, u n n a k kezdetben v á l á s / t o l lrője pedig, ha csak lehetséges, a fúrás Lel j és be-végzéséig megtartandó! a véső élének egyenos-sége vagy egyenletessége, hosszúságának változat-lan volta s a tengelyhez való részarányos fekvéselejietőleg sokszor megvizsgálandó. A megvizsgálás,pontosan szerkesztett, vaslemezből készült, mintáksegítségévf'l történik. A minta, a véső élénekidomát és az élhosszuság középpontját, tartal-mazza.

Míg il véső, a m i n t á n meg nem vizsgáltától!,s élének hosszúsága s közepe, tökéletesen meg-

f e l e l ő n e k nem tál állatott, a, fúrás, a fürt-l y u k egyenességének és szabályosságánakveszélyeztetése nélkül nem folytaiható.

Milyen szerkezetű a vi l laalakú vé-sőfúró?

A v i 11 a a l a k ú v é s ő f ú r ó (21 -ikkép) éle három részből áll; a két külsőrész kiálló, a középső pedig visszalép; azél egyes részei, pontosan egyazon vonalbaesnek. A véső lapátja., a közönséges vésőla l áljához hasonló.

Működés kidben, a k ü l s ő élők. l e n n ésítetesan mélyebben hatolnak be a/ épkőzetbe, mint a fúró közepe. Szeikezetefolytán, különösen kutató fúrások czéljairaalkalmas, mert fúrás-közben apró fűrt-

27 'k kf maS°k keletkeznek, melyek kiemeltetve :TiUMüftS' igen használható iuráspróbákat szolgál-viHó-fúró. tatnak.

Hol használhatók s mily szerkezetük, azelővésővel ellátott vésőfúrók?

Az t> l ő v ó s ő v G l e l l á t o 1.1 v é s ő f ú r ó(28 és 29-i.k kép) éle három, egy vonalba esődarabból á l l , melyek közül azonban a középső

rés/, mint o lő lurő szeropelvén, a fúró lapjábólkiál l . Nagy átmérővel b i ró mélyfúrásoknál , azelővésővel ellátott vésöfúró előny nyel azért alkat-mazható, rnerlafúróküzpoiUosmükíidéséibiztosí l . ja.

28 és 29-ik kép. 30-ik kép. 31-ik kép.Elői«Ssüv(íl «IIAtott r i ' süFűrf l . Olda l í ln l i J te l allitoU vi!sriri 'u-ú.

Milyen szerkezetűek az oldalé lekkel el-látott vésőfúrók, s mi ly közetekben használ-hatók előnyös m ó d o n ?

Az o l d a l é l c k k e l e 1 1 á t o ! t v é s n l i'i p ó k(30 és 31-ilt kép) lapátja széles, m e l y alsó s oldalrészein ki van élesítve. A vésőnek ez alakja, lág lúrt-lyukaknak lágy kőzetben, különösen pedig agyag-'bán való lemélyítése alkalmává! v á l i k be. Keménykőzetben való használása nem ajánlható.

Hol használtatik a lamel lás-fúró? nni azelőnye ?

L a m e l l á s - f ú r ó k (3'á és í j í í- ik k é p ) tág-I ú r i l y u k o k előállilására szolgáló fúró vésők. A

30

véső működő része két, egymással és a szárralszorosan összekapcsolt vésőből áll. A szárhoz a

fúró függélyes, egyenes járásátbiztosító vezetők vannak erő-sítve. Közönséges kovácstüzek-ben való élesíthetésük és edz-hetésük, egyik kivál ló főelő-nyüket képezi.

Mire szolgál a hegyesf ú r ó ?

A h e g y e s f ú r ó négyélü.alul erősen, aczélozoU buzo-gány alakjával bír és előtü-rásra. vagy kisebb fúrótöretekfélrelolására használlatik.

A keresztalakú vésó'fú-rqnak alakja mi lyen? mi lykőzetben s mily körülmé-nyek között használandó?

32 és 33-ik kép. A k c r e s z t a l a k ú v é-Ljmeiiú.s-füró. s ő f úr ó két. egymással kereszt-

alakban találkozó vésőfúró alakjával bír. A lka l-mazása igen szilárd, összerepedezett kőzetben skülönösen akkor ajánlatos, mikor a fúrtlyuk talpaegyenetlen. A munka e fúróval, ugyan sokkallassabban halad, mint a közönséges vésővel, desokszor ki nem kerülhető. Használata okadatolt.ha a fúrtlyuk szögletessé válik, vagy az egyszerűvéső, a talp kőzetének repedéseiben meg-megakad. (L. a 34 sz. képet).

Mi által képeztetik s mire szolgál a ko-rona-fúró ?

K o r o n a - f ú r ó k (34-ik kép) szilárd, össze-repedezett kőzetekben lemélyített fűrtlyukak tal-pának kiegyenlítésére szolgáló, több, egy közép-

31

ponlban találkozó vésőéi által képezett, buzogányalakú, ritkábban használatos fúrószerszámok.f p Mire szolgálnak s m i l y szerkezetűek abuzogány-fúrók ?

A b u z o g á n y - f ú r ó k (35. 36 és 37-ik ké-pek) tömör, kerek, hengereled, vagy kúposán vég-

kép. 36-ik kép. 37-ih kép. 38-ik kép.Q g á n y f rt r ó k. Kinf,S/il

3VéSa"ződő, alul erősen aczélozott buzogányalakú vas-kolonczok, melyek segítségével a fúrllyukba esettszerszámdarabok, vagy a fúrtlyuk talpán fekvő,omlás, vagy .más utón odakerült szilárdabb kő-darabok Összemorzsoltatnak. A buzogány-fúróksokszor igen jó szolgálatot tettek.

A füles vésők használatának mi a. czélja ?s melyik füles-véső-alakot szokás ujabbanáltalánosan használni ?

Közönséges vésők alkalmazásánál al ig sikerüla f ú r t l y u k tökéletesen kerek és hor igera lakú ki-

fúrása s annak ki kerek i Leső végeit. - - mindig azegyengető- (utó-) fúróhoz kell folyamodni. Füles-fúrók használatánál egyengető fúróra szükség nemlévén óz, költséges volta daczára, a közönségesvésőfúrót sokban fölülmúlja.

Leghaszná-latosabb f l i-le sv és őf űr óa K. i n d-féle(38-ik kép). Avésőfülek.avé-sőszáráravan-nak erősítve,illetve abba

vannak beé-kelve. Gzéljukuíófúrás. il-letve egyenge-tés. vagy afúró függve

tarlása akkor,ha az felső ré-szében esetlegeltörne. A vé-

39-ik kép. 40-ik kép.üti-Ylgy tágító fúró.

41-ik kép-Excentrikus

YtíSÓ'fúró.

sőfülek, a véső élének síkjában feküsznek és O05-O'IO m szélesre készíttetnek.

Mi az utófúrók czélja s feladata?Az u t ó f ú r ó k feladata kétféle lehet. u. m.

1. a fíirllyuk általános megnagyobbítása és '2. afúrtlyuknak csak helyenként való kitágítása, ti.két feladatnak megfelelőleg az utó-, egyengeíő-.vagy tágitófúrók szerkezete nagyon különbözőlehet. Leghasználatosabbak: a harangalak-ú és azu. n. excentrikus tágító fúrók.

A harangalakú utó- vagy egyengető-fúrók mikor-, hol- s hogyan használtatnak?milyen a szerkezetük?

A harangalaku utó-, vagy egyengető fúró.akkor használtatik, ha a fúrtlyuk kerekségét bármiokból elvesztette. (L a 39 és 40 sz. képeket).Egy felül nyitott, alul kiélesített karimával bíróaczélharang, mely kengyelalakú toldat által van,a csavarorsóval ellátott fűrónyéllel összekapcsolva.E harangalakú fúró, úgy ütve, mint forogva isműködik. (Néhol, a karima szélét fogazassál lát-ják el.)

Különösen mikor használnak excentrikusutó-, vagy tagító-fúrókát?

Omladozó-, laza kőzettömegekbe lehatoló fürt-lyukak, a vésőfúró ütésének behatása alatt be-oinolván, a vésőnek, vagy a rudazatnak, vagymindkettőnek, a fúrtlyukba való beszorulását okoz-hatnák. Ily, omlás folytán a fúrtlyukba beszorullfúróknak kiemelése gyakran sok időbe s pénzbekerül, - - néha azonban, a munkaadónak roppantkárára, éppen nem sikerül. Hogy a laza kőzetbeomlása által okozható ily munkazavarok éskárok kikerültessenek, - - a fúrílyukakat kicsö-vezni szokás,* A béllelő csövek, a vésőíúrö előre-haladásának mértékében szoriUatnak be a fúrt-lyukba. Tekintve azonban, hogy a fúrtlyuk elő-állítására szolgáló vésőnek élhossza. a béllelőcsőbelső nyitott átmérőjénél nagyobb nem szabad,hogy legyen, a csövek pedig falvastagságuk foly-tán tágasabb fúrllyukakat kivannak: a csövekleszorítása előtt a fúrtlyukakat vagy ki kell tá-gitani, vagy pedig oly fúrókkal kell kivésetni,melyek a csöveken még átférnek és mégis oly

* L. alább.(Mélyfúrás).

tág iurot.lyuka.kal vésnek ki, ino- lyckb i . : a In' l lclés,minden akadály n é l k ü l W l i i i r s á l h í i t ó .

I l y f ú r ó k , az e x c o n t r i k u s -f ú r ó k . ( L 41-ik kép).

Mire valók, hogyan dolgoznaks m i l y szerkezetűek a tisztító-csö-vek ?

A fúrás közben összemorcsolt kőzet-tömegek, a fúrtlyukba bevezetett, vagyott fakasztott vízzel iszapot, a fúrás-iszapot képezi , m ( i l y oiman időközönként,közepes szilárdságú kőzetekben valóm é l y f ú r á s u k n á l p l - ke!-három-óránkéntkiemelendő. A k i e m e l é s t i s z t í t ó -c s ö v e k segélyével történik. A t i s z -t í t ó - c s ö v e k , szerkezet és működéstekintetében, a szelepes fórók-kal*egyezők, csakhogy itt a vagósarú el-marad. A t i s z t ó - c s ő mindig vas-pléhböl készül, s 2—3 m magassággalbír. Átmérője a f ú r ü y u k átmérőjénél

(20—HÓ mmrel) kisebb legyen. A cső alsó részétegy befelé n y í l ó csappantyús, vagy gömb-szelepzárja el. A. szerkezet szilárdsága végeit, a szege-cselós hosszúság irányban való sorai, váltakozvaalkalmazandók. (L. a. 42-ik képet). A tisztító-cső-nek a fúrt lyukba való lebocsátása. rudazattalfúrás esetében is, mindig kötél segítségével tör-ténik. A fúrt lyuk kitisztítása alkalmával, a cső.a fúrtlyukba bocsáttalik ; s többször meg-meg-emelve és le-leereszlve, fúrás-iszapos vízzel meg-töltetik. A csőbe szrcmlt fúrás-iszap, a szolep le-

42-ik kép.Tisxtltó-cső.

záródása folytán,

L. j r l c n k ö l H 21 o l t l i i h ' i n

és k i e m e l t csőben, a

külre szállítható. .A kiöntött fúrás-iszap megvizs-gálása, k í i lönöse i i k u tat ó-fúrások alkalmával soha-sem maradhat «l, mert a fúrás-iszap mutálja az.áthatolt rétegek kőzeteit, mert a fúrás-iszap útjánl e h e t csak megtudni, hogy mily rétegsorban muz-gunk; mily képződménycsoportok vájaüak át. -m i l y hasznosítható telepek ültetlek meg.

Gyakorlati úton megállaplltatott, hogy atisztító-cső szelepét, minden használás előtt, gon-dosan meg kell vizsgálni.

M i l y , tisztító-csövekhez hasonló szerke-zetek használtatnak még-, mélyfúrás közben?

Rósvizet emelő készülékek,*A tlaztitó-csövek segélyével kiemelt fú-

rás-iszapon k i v ü l , m i l y közönségesebb mó-dokon lehet még az átfúrt kőzetrétegek mi-nőségéről meggyőződést szerezni ?

Legmegbízhatóbb, tehát a fűrás-iszapnál isjobb, kielégítőbb, fúráspróbák, a f ú r á s m a g o k.Hogy hengeralakú, több cm hosszúsággal és át-mérővel bíró köhengerek több felvilágosítást ad-nak, az átfúrt kőzetek s az esetleg feltalált hasz-nosítható ásványtömegek minőségéről, mint afúrás-iszap, különben, könnyen érthető.

Fúrásmagok mi módon nyerhetők ?Fúrásmagok. - - magfúrók s tnagtörök hasz-

nálása útján nyerhetők.A magfúrók ütve és forgatva működnek. A

kifúrt köhengerek kiemelésére a magtörők szol-gálnak. A magtörők a fúró rudazatára erősítveakként működnek, hogy a fúrtlyukban állva ma-radt kőhengerre ráfolatnak, azt letörik és rugósvagy más szerkezetek segélyével fogva tartjákúgy, hogy kiszáll íthatók.

* L. alább.

Melyek a leghasználatosabb magfúrók?Leghasználatosabb magfúrók a Kind-féle és

a León Dru-féle.A Kind-féle tmagfúröról röviden mi jegy-

zendő meg?A K i n d - f é l e m a g f ú r ó t

(48-ik kép) éppúgy szokásműködtetni mint a véső-fúrót. A fúráspróbákat szol-gáltató kőhenger átmérője'.0'05— 0-15 m között változ-hatik; magosságuk néhányczentiméter. Kutatás-czé-lokra igen alkalmas.

Milyen a León Dru-félemegfúrönak a szerke-zete?

León D r u m a g f ű r ó j a(44-ik kép) több különálló,egy vashenger köré csopor-tosulö és egy közös fúró-nyéllel szorosan összekap-

43-ik kép.Eind-féle mag-

fúró.

M-ik kép. csolt vésőfúróból van ösz-^jint E szerkezet, na-gyobb átmérővel bíró és

magasabb fúráspróba hengereket szolgáltat, minta Kind-féle.

Mily magtörő szerkezetek vannak rend-szerint használatban ? s miként működik aleghasználatosabb ily szerkezet?

A magtörők szerkezetei között a rugósak ésékkel ellátottak a híghasználatosabbak. A k e t t ő sr u d a z a t t a l e l l á t o t t m a g t ö r ő (4.5-ik kép)a. villaalakúlag szétágazó, csavarokkal ellátott,rúdszárra erősített i>, hengerből áll. melynek fene-két hat, csúcsba végződő, sugáralakban álló és

befelé t iyi ló c szelep zárja el. E szelepek fölöttegy különálló, fel-alá mozgatható d, villaalakúszárra erősített e gyűrűnyugszik. A készülékműködése következő:a magtürő. a fúró ki-emelése után, a ruda-zatra erősíttetik s afúrtlyukba bocsáttatik;e közben a feneket el-záró éles szelepek, akő m ághoz érve befelémegnyílnak. annak utatengednek és alsó vé-géhez hozzásimulnak;a gyűrűs rúd erre afogakra rászorítíaük,mire ezek ateljesen éskörülzár ölj átörőkészülékmozgattatik.szelepekoldalaiba

kömagoLszorosan

Ha aforgatvaa vágó-

élei annakbevágnak s

folytatott forgatás mel-lett, végre az egésztüsköt átvágják. Az át-vágott kőmag alatt, agyűrű által leszorítottszelepek lezárulnak, akőhenger pedig rajtuk

45-Ik kép.

Kettős rudazattal ft l látott magtörö.

nyugodva., a fúrtlyukból kiemelhető lesz. Egyedülihibája e készüléknek az, hogy vágó szelepei akopás és eltűrés veszélyének igen ki vannak téve.

38

A fúrórudazatról, anyagáról, szerkeze-téről, részeiről, méreteiről s válófajairól mitke l l általán t u d n i 7

A f ú r ó r u d a z a t . v a g y vasból készül ésekkor tömör; vagy fából készíttetik, mely esetbenazonban kovácsol L vasazatlal látandó el. Ma ko-vácsol! vasból, tömören készített fúrórudazatoka leggyakoriabbak és leghasználatosabbak. A ru-dazat több egyenlő hosszúságú könnyön ős erősenösszekapcsolható részből áll. A kapcsolás részeimindig tisztán tartandók, használat, előtt pediggondosan megolajozandók. Forogva működő mély-fúrásoknál használt, rudazatok m i n d i g erősebbekkell, hogy legyenek, m i n t azok, melyek i i t v o rníí-küdő mélyfúrások alkalmával használtainak. Ki-sebb mélységekre ható fúrásnál, rendszerint négy-szögletes keresztszelvénynyel bíró rudazatot, na-gyobb mélyfúrásoknál körkercsztszelvényü, vagycsak fent és alant szögletes, középen pedig kerekszelvénynyel bíró vas-, vagy farudazatot használ-nak. A'rudazatnak egyes részei rendszerint 8 m.hosszúságul b í r n a k . A legnagyobb, még hasz-nálható hosszúság 12'3ü m. A rudazatok vastag-sága 20—24—26—;ÍO mm között v á l t o z i k . Igenajánlatos három rúddarabot összekapcsolva hagyni ,liyen összekapcsolt rudak (24 m együttes hosszú-ság mellett) egy fúrórúd-szakaszt képeznek. A fúrö-rudak csavaríokjuk alatt, egy karimával, dudo-rodással, kerek rudak vésettel, vagy szögleteskeresztszelvénynyel látandók el. A karima, dudo-rodás és vesét a rudazatnak, a fúró v i l la* segé-lyével való felfogására szolgál.

* L. alább.

Mit teszünk, ha a. rudazatnak, röv id da-rabbal való megtoldása vál ik szükségessé?

i l a . a rudazatnak, r ö v i d darabbal való im\g-toldá^i i v á l n é k szükségessé, a hiányzó hosszúságotaz igazító csavarok* segélyével már p ó t o l n i azon-ban nem lehet, - p ó 11 ó - r ti d a z a t o í, alkal-maznak.

A pótió-rudazat szerkezete mi lyen ?A p ó t l ó - r u d a z a t , a rendes íúrórudazat-

hoz mindenben hasonló, csakhogy ennél mindigrövidebb. A pótló-rudazat hosszúsága, az igazítócsavar hosszúságától függ.** Csekélyebb mély-ségre való leható! ások n ál használt pótló-rudazatoknéha kisebb-nagyobb tágassággal bíró. emeltyí i-fcarok kereszlüidugására, vagy a felhúzás meg-könynyítésére szolgáló fülkékkel láttatnak el.

IWik az összekötő vagy kapcsoló-rudak?Az ö s s z e k ö t ő-, v a g y k a p c s o l ó - r u d a k

ugyanazon czélra szolgálnak, mint a pótló-ruda-zatok. A külömbség legfell jebb abban rejlik, hogymíg a pótló-rudak a fúrófe j és rudazat közé csa-toltatnak, addig ezek, a rudazat és a rnűködőrészk ö / é i k ta t t a t n a k .

Miért nem használnak inkább fából ké-szült fúrórudazatot, a nehezebb és drágábbvasrudazat helyett?

A fából készült, fúrórudazat ugyan nagyonkönnyű s sokkal olcsóbb, mint a vasból készültrudazat, de ma mégis különösen pedig azért alighasználtául?, mert vasalása, gyorsan meglazul s.mert igen hamar elgörbül vagy megrepedezik,

* L. a lább.** Mejí jaíryw.lit ' ío. I m ^ y l '5 m hosszúsággal bíró iga-

zító c ü f i v í l r o k l m z :h), ÍJ L-S (í m h o s ^ / u póüá r u ( l ; i . / . : i [ f ) ki . ' i k

40

A vas- és fa-ruciazatokon k i v ü i mégmily fúrórudazatok vannak használatban?

Fa- és vas-fúrórudazatokon k iv i l l még csövekből ké-szült fúrórudazatok is használtatnak noha. A e s ö v e s-

f úr c> r u d a z a t hengereli vont csövekből úgykészül, hogy minden «gyes csöves n'iddarab egyik,végén csavarorsóvaj, másik végén pedig csavar-tokkal láttatik el; a tokok és orsók csavarmene-tei azonban nem a csőbe, hanem azokba, dugotts velük összeíorrasztott toldatokba, — kör kereszl-szelvénynyel bíró, kovácsolt vasból készült rud-darabokba metszetnek, A csövek összcforrasztásaalkalmával azok egyenességére nagy goud for-ditanció. Használat közben, a csövekbe tódult víz,időközönként eitávolitandó; a, csövek ilyenkormegfuratnak. (iG-ik kép.)

Mi úton történik a fúrórudazategyes részeinek kapcsolása?

A fúrórudazatok egyes részeinek kap-csolására r u d a 'L a í x á r a k szolgálnak.

Vasból készült fúrórudazatok össze-á l l Kására c s a v a r z á r a k (47-ik kép),v i l laa lakú toldórészek (48-ik kép), rálapo-lás útján való kapcsolások, ékkel ellátott

"' zárak (4iHk kép), fogazott rálapolásokcSwi S'mint toldások és a különféle to-

síüit rudazat. kos csavarzárak (50-ik kép)használtatnak. É '

A fából készült rudazatok össze- ;J

49-ik kép. 50-ik kép..; í 'f- íii r a lí .

kapcsolását, a vasalások csavartoldásaiközvetítik. A kapcsolás vagy csavarzárak.vagy tokok, vagy villaalakú toldórészeksegélyével történik.

Az alsó rudazatnak czélja m i ?milyen legyen az alsó rudazat?hová kapcsoltatik be az alsó ruda-zat a rudazat többi tagjai közé?

A fúrás munkájának hatályossága,különben egyenlő körülmények között,a fúró működő részének súlyától ésaz esés magasságától függ. Miután azon-ban a minden esetben megkívánt ütő-súly, a vésőfúró s ú l y a által már azértsom adható meg, mert a vésőnek ezáltal a kovácstűzben való kezelhelésesokszor lehetetlenné válnék, a/t másmódon, még pedig egy külcinálló. avésőhöz erősiteü, súlyosabb rudazat-darab. az a l s ó r u d a z a t , vagy ütő ko-1 o n ex közbeigtatás-a által kellett pótolni.

An a l s ö r u d a z a t, vagy négy-zetes-, vagy körkeresztsaelvényü, 6 mhosszú. 160 mm átlós vagy átmérös.200 — 450 kg sulylyal bíró fúrórudazat,mely alsó részével, vagy zárával, küz-vetetlenül a fúró működő részéhez vankapcsolva, (L 51-ik kép).

Ás, alsó rudazat u vá l tóo l ló* feltalálásaulán való időben, a felső rudazattól csak na-gyon kevésben különbözött, ennél ugyan v a l a -mivel vastagabban készült., azonban túlságoshosszúsága miaU** a fnr t tyukban slógaztat-ván« egyrészt könnyen eltört, másrész!, p e d i g;A túró kellő hatásai is ofökkentetio. Kind ezen

pl. 118 l>lrH nl-ik kép.

ii b a j o n gyökeresen segíteni akarván, a hosszú, — többrészből álló, — rudazat helyébe egy. de elégedő súlylyalbíró, egyetlen darabból készült fúrórudat alkalmazott. Kintit'úró'rúclja. csakhamar elterjedt használatba jött s a váltó-ollónak alsó, leeső részével együtt, alsó rudazatnak ne-veztetett. Az aisórúd súlya, a fúrt lyuk átmérőjétől és azátfúrandó kőzet minőségétől függ; nem szabad tekintetenkívül hagyni azonban a fúró működő részének szerkezetétsem, mert túlságos nagy súlylyal bíró alsó rudazat, agyenge, vagy complikált szerkezetű fúrót könnyen össze-zúzhatná. Minél nagyobb a fúrtlyuk átmérője s minél szi-lárdabb az átfúrandó kőzet, annál nagyobb súlylyal bíróalsó rudazat használandó, a t a p a s z t a l á s k ü l ö n b e na z l b i z o n y i t j a , h o g y a z o l l ó l e e s ő r é s z é h e zc s a t o l t a l s ó r ú d , n v é s ő n L- k é s a l e e s ő r é s z -n e k e g y ü t t e s s ú l y á n á l , c s a k h á r o m s z o r l e-h e t n a g y o b b .

Ha az alsó rudazat keresztszelvénye, annakalsó végén nagyobb, mint felső részén, a súly-pont mélyebbre jutván, a véső ütéshatálya isnagyobb lesz.

Hová kapcsoltatik be a vezeték? s miczólra szolgál ?

A v e z e t é k , vagy fúróvezető (ielső része),az alsó rudazatot függőleges helyzetben tartja, smindig erre kapcsoltatik rá.

Mire szolgálnak a váltóoilók ? hogyan ne-veztetnek még másképpen s mit kell rólukáltalán tűnni ?

A v á l t ó o l l ö k , és a f ú r ó m ű k ö d ő részé-n e k s z a b a d o n v a l ó l e e j t é s é r e s z o l g á l ós z e r k e z e t e k , közös névvel, a f ú r ó k ö z é p -rés z e i-nek is mondatnak. E szerkezetek, a ru-dazat felső részét, annak alsó részével összekap-csolja'í. Czéljuk, a fúró működésével illetve a fúrt-lyuk lenekéhez való ütközésével járó rázkódtatás-nak felfogása. A középrészek nélkül a rázkódtatása felső rudazatban is érezhető lenne. Hogy arudazatnak ráz kódtatása, annak elgörbülését vagy

43

eltűrését, s ebből folyúlag pedig a fúrtlyuk oldal-falainak szétrombolását okozhatja, könynyen éri-hctő. A mélyfúró ütősúlya, a véső, az alsó rudazatés a középrész szabadon leejthető szerkezeténekegyik - rendesen belső • - része által képezte-í i k . A fúró működő részének szabadon való leej-tésére szolgáló szerkezetek alkalmazása esetében,a felső rudazat súlya kiegyenlítendő. 300 m mély-ségig rendszerint a Fabian *-féle, nagyobb mély-ségeknél pedig a Kind** vagy Zobel-féle*** sza-badon eső rész használtatik. A legtöbb ily készü-lékhez, vízzel telt fúr t lyuk szükséges. Összetettebbszerkezeteknél, a szabadon eső rész, a fúrt lyukfeneke fölött legalább is 2—5 m magasan alkal-mazandó, - - mert szerkezete különben, a fúrás-iszaptól megsérülne. A váltóoilók és szabadoneső szerkezetek, feltalálásával és alkalmazásával,a mélyfúrás új korszakba lépett. Addig 300 m-iglehatoló mélyfúrások, a ritkaságok közé tartoztak:most, 1300 m-nyi mélységek könnyen elérhetők.

Mi a váltóoiiók, illetve szabadon eső ré-szek e lve? s kinek érdeme, ezeknek felta-lálása?

A f e l s ő r u d a z a t o t az a l s ó t ó l , a z a za m ük ö d ő r é s z t ő l e l k ü l ö n i t e n i a k k é n t ,h o g y e z u t ó b b i e l e g e n cl ő s ú l y l y a l e l ő-á l l í t t a t v á n , ö n á 11 ó l a g m ű k ö d h e s s é k sa f e l s ő r u d a z a t e g y e d ü l c s a k i s a n n a k fel-emelé ser eszolgál jon«,voltazoniránytadö eszme,mely 0 e y n h a u s e n-nek. a mélyfúrásra nézve,annyira szerencsés találmányának, forrásává lett.

Melyek a gyakorlatban leginkább hasz-nált váltóollók s szabadon eső részek ?

A leghasználtabb váltóollók és szabadon esőszerkezetek: Oeyenhansen váltöollója, Kind váltó-

* ** *** L, alább.

44 45

ollója, a Kind-féle-, a Fabian-féle ; a Klecka-féle,a Greiffeuhagen-féle- és a León- Dru-féle szaba-don eső szerkezetek.

Oeyenhausen váítóqllójának m i l y e n aszerkezete? s hogyan működik?

O e y e n h a u s e n v á l t ó o l l ó j akét részből áll (52-ik kép.) E részekegyike az olló, másika pedig a szabadoneső rész. Az utóbbi, az olló hasitékában,fúrásközben fel-alá mozoghat és a ru-dazat megemeltetése alkalmával annakalsó tömör karimáján függve marad.Ütés alkalmával, a szabadon eső rész,a hasilékba feltolatik, a rázkódtatásnem vitetik át a rudazatra is.

Kind váltóollója milyen szer-kezetű ?

. K i n d v á l t ó o l l ó j a k é t egy-mással keresztben álló. egymásba tolt,szegecszárakkal ellátott, ollóalakúvászétágazó részből áll. A részek úgyfüggenek egymásban, mint valamelylánez egyes szemei. Az olló két része,működtetés közben, egészen úgy dol-gozik, mint az Oeyenhausen fé lénél .

Melyik volt az első szabadoneső fúrókészülék ?

Az első szabiidon cső fúrókészülék K i n t iállal l a lá l la to í t fel, 18M-bea.

Melyek a Kind-féle szabadoneső fúrószerkezetrészei? s hogyanműködik e fúrásszerszám ?

59-ib ke ' ^ K i n d - f é l e s z a b a d o n e s őo^nhauaen vii-f ú r ó r é B z (53-ik kép) a szabadon eső

«ollója. (ft) részből s az ollóból (d) áll. A sza-badon esíi TOS-/, felül (f) fejjel, alul pedig az alsó

rudazat felvételéreszolgáló tokkal bír.Rudazat és tok kap-csolására ékszerke-zet, vagy csavartokhasználtatik. Az ollószárai, alul és felülössze vannak tartva;közöttük mozog aszabadon eső rész.mely (c) nyilas és(d) vezeték általfüggőleges helyzet-ben tartalik. Az(e)-vel jelölt fogó-készülék, a szaba-don eső rész (f) fe-jét, a rudazat meg-emeltetése alkalmá-val megfogja, magá-val felemeli, — alegmagasabb pont

elérésével pedigelejti. A fogó készü-lék, megnyitását észárását (g) vezetékeszközli, mely (h) 53-ik kép.rildaCSkä Segélyével Ki!li' »z^adon eső fűrfsierkezete.a kalappal (Hütchen; f) van összeköttetésben. Arudacska helyett, keretek és charnier-ek is hasz-nálhatók. A 'szabadon eső rész, feje alsó részénkiálló pofákkal bír. E pofák kerek-volta, ferde-,vagy vízszintes állása, a kikapcsolás könnyebb, vagynehezebb voltára nagy befolyással bír és az át-fúrandó kőzet szilárdsága szerint módosítandó.

A kalap mozgatása v íznyomás állal történik. Fel-felé mozgásának halárát az (m) nyúlvány szabjameg. Kind e készüléke, csak vízzel telt fúr t lyu-kakban használható, mert a kalappal kapcsolatosfogó-szerkezet, csak a víz nyomása melletl műkö-dik. Az emelés magassága a kőzet iágy, illetve

kemény volta szerint 0'20—Ü'4Ó—0:80 mközöli változik. A perczenkérit végez-hető ütések száma 20—35 között inga-dozik. Az emelés magasságának kellőcsökkentése melleit, a szabadon eső részfeje, a fogókészüléket nem éri el; a ké-szülék ekkor váltóollókénl működik. Arudazatnak a fúr t lyukból való kiemelése,vagy bebocsátása alkalmával, a szabadoneső rész, az olló alsó zárán vagy kari-

91 máján nyugszik. Ezen elővigyázati szabálytekintetbe nem vétele eseleben, a fogókészülékbe akasztott szabadon eső rész,megemelés közben könnyen leéghetik sekkor az egész szerkezet megsérülhet.Boomiö oldalokkal bíró. vagy iszapos víz-zel teli íür t lyukakban a. készülék nemműködik jól. A készülék összetelt szerke-zete igen gondos kezelést is sok vigyáza-tot kivan.

Hogyan működik és milyen szer-kezetű a Fábián-féle szabadon esőfúró készülék?

F á b i á n s z a b a d ó n e s ő f ú r ó k é -s z ü l é k e (54-ik kép.) Főalkotö-részél együres vashenger (6) képezi, mely három vagy

54-ik kép (négy a rajzban a-val jelöltj hasitokkal vanFábián saa-ellátva. A cvlinder alul egy (c) gyűrűvel«r*-kVíü- tárta tik össze, fent pedig, csavarorsó és

\Sút.

47

lök segítségével kapcsoltalik a rudazathoz. A hen-gerben, egy, az alsó rudazathoz erősített (d) nyelvinozog, mely a hasítékoknak megfelelő szárny-ékekkel (e) bír. E szárnyékek, a készü- slékek megemeltetésekor a henger (f) kivá- Wgásában nyugosznak s csak akkor csúsz-nak le innen, ha a felső rudazat hirtelenelfordíllatik. mely eselben. a támasztékátveszteit nyelvhez kapcsolt alsó rudazatszabadon leéghetik. A mint a szabadoneső fúrórész s vele egyiüí a fúró működőrésze, a f ú r t l y u k fenekét elérte, a készü-lék hengere utána bocsáttatik és a hasi-lék (g) vezető része állal a nye lv , f ó k á i ,fészkére ül teil.

E készülék különösen cgyfzoi 'ű szerkozotemiatt, igen sok helyütt alkalmazta tik.

Milyen a Klefika-féle szabadoneső fúrórész szerkezete? s hogyanm ű k ö d i k e fúröszerszám?

A K l e i k a-f é le . s z a b a d o n e s őf ú r ó r ész Az Öeyenhausüti-féle váltóo l l ó h o z igen hasonló s színién éppen úgymint az is, kél főrészből, az ollóból és aszabadon eső részből áll. (V. ö. 55. kép).Az olló, a rudazal felső részével, a sza-badon eső rész pedig a rudazat alsó ré-szével, van összekötve. A lolómű szerkezeiéis az Oeyenhausen-féJéhez. majdnem égé-szén hasonló s az e tekintetben való élté- _rések. - - melyek közül egyedül csak a 55"!k

szabadon eső rész feisö szakaszának kerek ̂volta emlí tendő fel különösen - - rend- «r;»*'-kívül csekélyek. A főkülönbség. a szabadon leejt-hető rész fejének és az olló alsó vészének saját-ságos szerkezetében áll. A szabadon leeső rész

r*rb

48

felső vége, f o g ó é k k o l van ellátva. A rhomboidálalakú ék élei ló vannak tompítva.

Milyen módosítása használtatik a Kießka-féle szabadon eső szerkezetnek?

A W l ac h á l t a l m ó d o s í t o t t K l é f t k a -f é l e s z a b a d o n e s ő s z e r k e z e t , é p ú g y

mint a Klecka-féle eredeti ké-szülék, szintén két.főrész-ből, a szabadon eső részbőlés az ollóból áll, csakhogyez utóbbi nem egy darabbólkészül, hanem tökéletesenszétbontható, minek folytánama számottevő előnynyelbír, hogy előállítása és ja-vítása olc,só. A szabadon esőrész külömben éppen olyanszerkezettel bír, mint aKlecka-féle. (V. ö. 56-ik kép.)

A Greiffenhagen-féleszabadon eső szerkezet-nek, melyek különös sa-játosságai?

A G r e i f f e n h a g e n -f é l e s z a b a d o n eső szer-kezet, a Kind-féle hasonló-czélú készüléknek ama lé-nyeges hibáját kivánja javí-tani, melynek következtébena kapó nyelvlapok hajlás-szöge, a kőzet a keménységé-nek változásával, megváltoz-tatandók. Maga a szerkezet,igen egyszerű (V. ö. 57. kép)

í.jTg részben ugyan hasonlítKind készülékéhez, de sokban el is tér attól. Ki-

56-ik kép.i szabadon eső li

49

váló sajátsága e készüléknek, hogy a Kind-félekalap helyett itt egy 45° alatt' hajlított pléhlemezhasználtatik és, hogy a szabadon eső rész kapocs-szerű szerkezeten függ.

Egy, két fővezeték (B] közöttfekvő í'orgáscsap (c) körül, egyfogós kar mozoghat. E kar, alul(d) kajmóval. felül egy 45° alattlejtősen fekvő (g] bádoglemezzelvan felszerelve. Utóbbi, két rész-ből áll, s az ollórésznek száraitkörülzárja. A keresztvezetékek (6és 6,) ugyanama czélra szolgál-nak mint Kind szerkezeténél. A(d) kajmónak nyugvó lapja és afejrésznek megfelelő síkja, szintesfekvésüek. Lefelé menő járatnál akajrnó kikapcsolódván, az alsó ru-dazatot szabadon ereszti, elejti.Súrlódások és megszorulások, csaka forgáscsapra (c) vannak, kor- „l . , t r ' - , , . , . GmffenkaL'eii szabadonlatozva: a furas-jszap és a fürt- MŐ BTeiIC{(MÍft.lyuk oldalainak beomlásából eredőhomok, és tördelek, a lejtős pl éh f Ódé ír ő l légárul,lecsúszik.

Milyen a Léon-Dru-féle szerkezet?L é o n - D r u három szabadon eső készüléket

szerkesztett, melyek közül azonban csak a h y d -r a u l i k u s n y o m ' s s a l m ű k ö d ő s z e r k e z e tbír különösebb jelentőséggel. (L. 58-ik kép). Akészülék egy felső és egy alsó részből áll. A felsőrész főalkotó részét egy a, cylinder képezi, melya ö rúddal kapcsolatos vi l lán függ. A henger d--nél zárva van és felső felében szűkebb, mint alul.Az alsó / rudazathoz erősített -h villa az e tolony-

(Mélyfűris). 4

57-ik kép.

nyal (dugattyúval) van felszerelve. Atolony a cylindernek felső részébe pon-tosan beleillik, korongja át van lyug-gatva és egy fc lemezzel be van födve.Léon-Dru e készüléke csak vízzel teltfúrtlyukakban használható. Működésközben, a rudazat, lebocsátása esetében,a tolony. a henger felső nyílásáig fel-tolatik. Felemeltetvén a rudazat, a to-lony, a henger közepéig lassan, onnétpedig gyorsan leesik. A tolony leesésé-vel, a fúró működő részének szabadonvaló leesése kapcsolatos.

Melyek a fúrórudazatnak köny-nyen való felemelhetésére s éppenolyan könynyen és gyorsan valólebocsáthatására szolgáló készü-lékek, a rudazattal ütve működőmélyfúrásnál?

Növekedvén a fúrtlyuk mélysége,avval kapcsolatban a fúrórudazatnaksúlya is növekszik, miért is ennekkönnyen való felemelhetésére és lebo-csáthatására, külön készülékek ésszerkezetek alkalmazása válik szüksé-gessé. E czéira a nyomattyúk, fúró-emelők, fúrókosok, a rúgó készülékekés a feszító szerkezetek szolgálnak.

A nyomattyú szerkezetét il letőlegröviden mit kell t u d n u n k ?

Főalkolórészét, minden nyomattyu-nak, vagy fúróemelőnek, egy átlag 20ni. hosszúsággal bíró gerenda képezi.E gerenda, vastagabb végén szorosanbe van fogva, hosszúságának két har-

alá van támasztva, vékonypedig szabadon áll. A mélység

51

növekedtével. az alátámasztás helye, a gerendafejrészéhez közelítendő, hogy ez által, az emelésmagassága, a fúrtlyuk növekedésével csökkenjen.A munkások a gerenda szabadon álló végéi áll-ják körül, azt lenyomják s ezáltal a fúrórudazatot megeme-lik. A gerenda vastagabb vé-gébe egy horog van becsarva;erre egy rövid kötél- vagylánczdarab akasztatik, melyreismét a fúrórudazat legfelsődarabja erősittetik. (59-ikkép).^Más szerkezeteknél a gerenda "egy bakállványon, csapágyakon nyugszik (1. 6ö-ikkép). Rövidebb végére az igazító csavar* vagy

60-ik kép.Kézi nyüimittyű.

egy lánczdarab, erre pedig a fúrórudazat erősít-telik; a hosszabb karon, az erő hat. Az emeltyűkarjainak egymáshoz való viszonya, kisebb mély-fúrásoknál 1:5. gőzerővel való fúrásoknál 1:2,

* L, alább.

rendszerint és állag l-4:5 számok által fejezhetőki. Az emelés magassága: OSO^OGO m közöttingadozik. A forgás csapjának középvonala, azemeltyű középvonalával, derékszöget kell, hogyképezzen. A gerenda kisebb mélyfúrásoknál fenyő-fából, nagyobb mélyfúrásoknál tölgyfából való.

fil-ik kép.Gőzzel való fúrásoknál, balanczierek használtat-nak (61-ik kép).

Milyen lehet a nyomattyú feje?A n y o m a t t y ú f e j e . mely az igazító-

csavar felvételére szolgál, igen különböző lehet.Az emeltyű fejrésze előbb egy tuskóval birt, mely-nek homlokrésze köralakban úgy volt legömbö-lyítve, hogy a hozzáerősííett láncz, mindig a fúrt

.lyuk közepe fölött lógott. Kzen alak újabbanmár nagyon ritkán használtatik. Sokkal gyakoribbmost azon eset. hogy a nyomattyú átfúrt fejrészébe,a horogszer k özet becsavartati k. Nehogy a [úró-emeltyűnek. fúrásközben nagyon is igénybe vettfejrésze, az átfuratás által túlságosan meggyön-

53

gítiessék. sokszor megvasaltatik s csak a vasalásraakasztaíik, a fúrórudazat felvételére szolgáló horog.

A nyomattyú támasztó pontjáról, illetvecsapágyáról röviden mit keü tudni?

Az emeltyű forgástengelye az emelőhöz, atengely csapágya, a nyomatiyú állványához vanerősítve, A forgástengely középső, vagyis amarésze, mely az emeltyű megfelelő veséiében, be-vágásában, vagy furatában nyugszik, négyszögűkeresztszelvénynyel; külső részei pedig kerek szel-vényalakkal bírnak. A forgástengely csapjai, azállvány meg-

felelő csap-ágyaiban nyu--gosznak. Azemeltyű, szük-ségszerint v aló

áthelyezésé-nek megköny-nyítése végettigen czélszerii,ha az állványtöbb ily csap-ágygyal szerel-tetik fel. í j őzzelvaló mélyfú-rásoknál ola-jozható, egé-szen szabály-

62, kép.í-aapo^Tral hirci nyomattj-ii.

63. kép.Iiajtott nyomattyű; Költik szerkezete.

szerűen szerkesztett forgáscsapok és csapágyakalkalmaztatnak. (L. a 62. és 63-ik képeket).

Mire szolgál a nyomógerenda?A nyomógerenda előbb fából készült, újab-

ban vasból állíttatik elő: nagyobb erőt kívánómélyfúrásoknál azonban még ma is fából való

szokott lenni. A nyomó-gerenda a fúróemelő vagyfúrónyomattyú hosszabb karja végébe vágott vagyfürt, annak hosszúságtengelyével keresztben járóbevágásba vagy lyukba íllesztetik és ott megerő-sítíetik. Ama része a nvomógerendának. mely afúróemelőn nyugszik, vagy azon keresztül vandugva, négyzetes k eresztszel vény ny öl bir, a kiálló,a dolgozó munkások által kézben tartott végekpedig le vannak gömbölyítve.

A nyomattyú-bak, milyen szerkezetűszokott lenni?

A, fúróemelönck vagy nyomattyúnak állványa,többnyire a fúrtlyuk tisztításához szükséges kan-karék (vitla) állványával együtt készül, de a fúróállványával összekapcsolva nem lehet. Gőzerővelhajtott nyomattyús mélyfúrók nyomattyú-állványaigen erős és igen állékony kell, hogy legyen. Erő-és munkakimélés, a nyomattyú könnyű kezeléseés nagyobb hatás elérése végett, majdnem min-den ily készüléknél rúgöszerkezetekalkalmaztatnak.A rúgókészülékek vagy egyszerű tttskók, vagyföldhányások, vagy rugó-fák, vagy rugó-deszkák,vagy aczélrúgúk, vagy egyszerű ütközők, vagyvégre egész állványok.

Hogyan nevezik s mi czélra szolgál, amanagyrészt csavaros szerkezet, mely a nyo-mattyú fejére alkalmazva, szokott lenni?

A f o r g a t ó , vagy mint másképpen is ne-vezni szokás a f ú r ó f e j e , a rudazat és anyomattyú közötti közvetetlen kapcsolatra és arravaló, hogy segítségével a rudazat, a kívánalom-hoz képest, rövid darabbal könnyen é3 gyorsanmeghosszabbítható legyen. Szerkezete vagy egy-szerű, vagy csavaros lehet (lásd 64., 65., 66-ikkép).

55

64. kép. (iö. kép. 66. kép.

IVlelyek a fúrórudazatnak, a fúrt lyukbavaló bebocsátására és abból való kivonásáraszolgáló készülékek?

A fúrörudazatnak a fúrtlyukba való bebocsá-tására és abból való kivonására szolgáló készülékek:a hajtófcészülékek, a fúrórndazat felfogására szolgáló

készülékek, a kötélkorong, a fogas, a fúrótorony,a szorítok, a fúróvillák, a csavarkulcsok, a kor-mányzó-rudak és a tisztítócsövek felvonására szol-gáló készülékek.

Mire valók a hajtókészülékek ? s milye-nek?

A hajtókészülékek a fúrórudazatoknak a fúrí-lyukból való kiemelésére és abba való lebocsá-tására szolgálnak. A leggyakrabban használt hajtó-erő a gőz; vizet mint hajtóeró't csak nagyon ritkán,s csak akkor szokás használni, mikor az, a mély-fúrás közelében elegendő eséssei rendelkezésre áll.Az állati erő használata nagyon korlátolt. Hol állatierő használtatik, járgányművek alkalmaztatnak.

Minden hajtókészülék áll:1. a haj tógépből, a hozzátartozó görönddel

és fékező szerkezettel;2. a hajtókötélből, melyhez a rudazat felfogá-

sára szolgáló készülék tartozik;3. fúróállványból éa kötélkorongból és4. a rudazat felakasztására szolgáló fogasból.A legegyszerűbb hajtókésxülék a kankarék

vagy vitla; használtatnak e czélra különben mégkötéldobok, bobinák, küllős- és más szerkezetűhajtókerekek. járgányok, fékkészülékek, álló-, fekvő-,iker-, oscilláíó gőzgépek, lokomobilok. és hydrau-iikus motorok.

Kisebb mélységeknél a kankarék, nagyobbmélységeknél a többi gépek egyike-másika véte-tik használatba.

Mit kell a hajtókötelekről különösen meg-jegyezni?

A h aj t ó k ö t é l csekélyebb mélységekre le-hatoló fúrásoknál körkeresztszelvényű, nagyobbmélyfúrásoknál szalagalakú szokott lenni. A kü-

57

Lelök anyagja, kender, vagy ön Lőtt aczél. vagyaloe-rosL. A fúrásnál használt kötelek és lánczokkülönös szerkezettel nem birnak, anyagjuk azon-ban igen jó minőségű kell, hogy legyen. A lég-béliek behatása ellen való megvédésük igen aján-latos. Körkeresztszelvénynyel biró, kátrány ózottkenderből, aloe-rostból, vas, illetve aczéldrótbólkészült s különösen tisztításnál használt fúró-,vagy hajtókötelek átmérőjének méretei: (V005—0-01—-0-015—0'02—0-04 m között váltakoznak.Hosszúsága a kötélnek természetesen a fúrílyukmélységétől függ. Kenderből készült kötelek hasz-nálat előtt zsírral, vagy szappannal bedörzsölen-dők; drótkötelek beczinkozése igen ajánlatos. Akötelek feicsavarltása alkalmával különösen arrakell ügyelni, hogy a felcsavarodó kötél, a márfelcsavart kötélsorról le ne pattanjon, mert ez-által, nagyobb megterheltetés alkalmával, igenveszélyessé válható lökések, ütések keletkezhet-nek. Elszakadt kötelek összefonásánál, a födés0'5 —l m kell hogy legyen. Szalagalakú fúró- éshajtókötelek, vagy aleorostból vagy aczéldrótbólkészülnek. Nagyon ajánlatos, egy tartalékköteletmindig készletben tartani. Kötél helyett lánczotcsak nagyritkán használnak.

Mire kell ügyelni a kötél és fúrórudazategymással való összekapcsolását illetőleg?

A. k ötéi- és a fúrórudazat egymással valóösszekapcsolása könnyen és gyorsan kell, hogymegtörténhessék. A rudazat, vagy közvctetlenülbeakasztható, - - a kötélhez szilárdan odacsaLolt,

- horogba, vagy egy közbeigtatoü, forgatóhozcsavartatik és evvel együtt akasztatik a kötélhorgába. A, gömbölyű kötelek és a horgok szilárdösszeköttetésére, kötél-, vagy horogzárak hasz-

58

imitálnak. Legjobb kölélzár, gömbölyű kötelekszámára a K o r l i'i m-féle (67. kép). — A k ö t é 1-f o r g a t ó , a rudazatot a kötéllel vagy lánczczal

67. kép.KortütoL-féle kítdlüár.

. kép.

ügy kapcsolja össze, hogy az foroghasson, a felsőrészek azonban nem. Kötélforgató és rudazatkapcsolására, csavarzárak szolgálnak. Szalagkötélés horog összecsatolása behajtás és pántolás útjántörténik (68-ik kép).

Mi czélra szolgálnak az akasztó horgok?hol használtatnak?

Az a k a s z t ó h o r g o k , vagyis az ö k ö r -Iá b-nak nevezett fogókészülékek, a fúrórudazatnaka fúrtlyukba való lebocsátására és onnét valófelvonására szolgálnak, s a hajtókötélnek a fúró-torony kötélkorongjáról lelógó végéhez vannakerősítve. E készülékek, vagy csavartokszerű szer-kezetek, melyek használat esetében, a fúrórúdorsójára rácsavartatnak; vagy horgok (ökörláb)melyek a fúrórudat az orsó alatti akasztéknálfogják meg. Úgy amazok, rnint emezek is. sza-badon foroghatólag vannak a kötélhez erősítve,

59

mert csak így leheí, a rudazatrakatok megkívántössze- vagy szétcsavarását, a kötélnek káros el-csavarása nélkül végezni.

Mily szerkezetek hasznáttatnak az akasztóhorgokon kívül még, afúrórudazatnak a fúrt-lyukba való lebocsátására vagy onnét valófelvonására ?

A furórudazat a fúrtlyukba való lebocsátá-sának és onnét való felvonásának megkönnyítésére,az e czélra szintén használható akasztó horgokonkívül, még fúró-villák, fogó-ollók és fúrószoritókis használtatnak.

A f ú r ó v i l l a az. egyes fúrórészek akasztó-kai alá helyeztetvén, azoknak, a fúrtlyukba valóbeillesztése, vagy abból való kivonása alkalmávaltámasztékul szolgál. Mindig a legjobb vasból soly módon készül, hogy egyrészt a fúró egészsúlyát elbírhassa, másrészt pedig hosszúsága afnrtlyuk átmérőjét meghaladván, ebbe bele ne

71-ik kép.F o g 6- o l l ó .

69-ik kép.F ü r ó

70-ifc kép.

eshessen, végre pedig szárai között bármily mé-rettel biró fúrórúd helyet találjon. (69-ik és 70-ikkép.)

Ujabban a jelzett czélra többnyire a f o g ó -o l l ó t (71-ik kép) használják.

A f ú r ó s z o r í t o k arra valók, hogy a mű-ködés közben a külön eltört rudazatot a fúrtlyukbavaló leeséstől megóvja; sok esetben tehát még azakasztékot is pótolja. Két szára, egy csukló körül

60

forogható; e mozgó szárak s z é l n y i l ó kar ja i , szo-

7;j-ik kép.V ű l- ú s a 0 r i t, t'l

73-Ik kép. 73-ik kép. 74-ik kép.ritó csavar segélyévelösszefoghatok; a rudazata karok bevágásaiba bele-i ü i k s az összeszorithatószárak által fogva tart-ható. A fúró szorítok vagyvasból (TL 7;1 és 74-i kkép), vagy fából (75-ikkép)

készülnek. Kisebb méretekkel biró fúrószoritók,néha mint kormányzórudak* is használtatnak.

A hajtókötelek tárcsáiról röviden mi jegy-zendő meg?

A hajtókötelek, a kötéldobokról, a f ü r t » állvá-nyok (vagy fúrótornyok) legmagasabban fekvőpontján, és a fúrüyuk szájnyílása fölött, p o n i o s a i ifüggőlegesen elhelyezett k ö l é 11 á r c s á k o n,k ö t é l k o r o n g o k o n mennek á t . Ki sebb m é l y -fúrásoknál egyszerű fa-, vagy vascsigák is meg-f e l e l n e k ; nagyobb mélységekre leható mélyfúrások-nál azonban," valóságos kölélfárcsák vagy kötél-korongok alkalmazandók.

Mik szolgálnak a fúró rudazatának, és azegész fúró szerkezet egyes részeinek össze-állítására és szétbontására?

A fúrórudazatának és az egész fúrószerkezetegyes részeinek összeállítására és szétbontására,különfé le c s a v a r k u l c s o k szolgálnak.

61

A szétbontott fúróruclazat-rakatokka!való elbánást i l letőleg röviden mit kell t u d n i ?

A szétbontott fúrórudazat-rakatokat, nemszabad a falnak neki támasztani,mert könnyen meggörbülnek. Ozél-szerübb ha felakasztatnak. Felakasz-tásukra f o g a s o k (76-ik kép) hasz-náltatnak.AHK kép.

Mi czélra szolgálnak a fúróállványok vagyfúrótornyok ? mily anyagból készülnek s m i l yszerkezettel bírnak ?

A f ű r ó á 1 1 v á n y o k vagy f ú r ó t o r n y o kolst"isoi-b;ui a luíjlókötcOek vezel.ésórc szolgáló tár-csák felvételére szolgálnak. Leggyakoribb alakoka fából vagy vasból való, két-három- és négy-lábú fúróállványok; a fúrúházak és a ía- vagyvasszerkezetű fúrótornyok.

Legegyszerűbb a fából készült, háromlábúfúróállvány.

A fából készült háromlábú fúröállvány három,egyenlő hosszúsággal bíró, faragatlan fenyőfa törzs-ből készül, melyeknek vékony sudárvégei, fenLvaspánt, vagy szegek, vagy csavarok segélyévelcgyesíítctnek. A lábak alsó vastag végei, vagyegyszerűen a földön, vagy talpgerendákon nyugosa-nak. Szilárdan való állásuk, összekötő deszkáknak,vagy gerendáknak falszegezősó által biztosíttat! k.A kötéltárcsa, a háromlábú állvány felső végéhezkötött kötélre vagy lánczra akasztott horgon lóg.Hogy a kötéltárcsa könnyen hozzáférhető legyen,az egyik szálfa helyett létrát használhatunk, vagypedig oly szálfát alkalmazhatunk, mely 2 — 3 dm-n y i közökben átfúrva, átdngott, kétoldalt l — 2dm-rek i á l l ó , vas- vagy farmiak segélyével, létrává alakít-tatott át. Igen czélszerünek bizonyult az á l lványoszlopaira, ember magosságban, összekötő-gerenda-

62

kát erősíteni, ezekre pedig deszka^adlót rakni. Ahajtókötél felvételére szolgáló kankarék (villa), ily

77-ik kép.Híiro raliba, fiból kísíllt fúrói l lv inj .

egyszerű fúróállványoknál, rendszerint az állványoszlopaira erősíttetik. Az egyszerű fúróállvány ma-

63

gossága 4—8 m lehet. Az* elérliető mélység, a 100m-t alig haladja meg. Hogy a m u n k á s o k az idő vi-szontagságai ellen védve legyenek, az állvány-oszlopok k özei,egy-, két, vagymin da három-

oldalon be-deszkázhatók.

Hasonló szer-kezettelbírnaka négylábú, fá-ból készült fú-róállványok is,csak hogy azitt beépítésrekerülő szálfák

rendszerint,meg vannak

bárdalva.(78-ik kép).

Kétlábú fábólkészült fúró-állványok rit-kábban hasz-náltatnak.

Vasból ké-szült fúróáli-ványoklegegy-szerűbben gáz-

78-ik kép.Fából kcäszült, négylábú fúróállviuy.

vezető es övek-ből állíttatnakössze. A cső-,vekbe alul csúcsok csavartatnak be; felső végükönvaló összekapcsolásuk, csuklók segélyével történik(79. kép).

Fúrótornyok ésfúróházak, faépít-mények, melyek egynégylábú, a kötél-tárcsa felvételére

szolgáló toronysze-rű részből és a haj-tókészülék, nyomat-t y ú s egyéb fúró-berendezések, to-vábbá az esetlegeskovácsműhely, ra-kóhelyiség, munkáslakószoba és iroda-helyiség felvételéreszolgáló épületbőláll. A torony s ahozzátartozó ház-szerű épület be vandeszkáivá s be vanfödve. A fíiróruda-zal, tisztítócső kibehordhaíására, atoronyrészen, egy

keskeny s lehetőlegalacsony ajtónyíláshagyatik. A toronycsúcsában felakasz-tott kötéltárcsáhozlétrák vezetnek (80.és 81-ik képcsoport).

A kovácsműlielynek felszerelése lehetőleg egyszerű,de mindénesetre olyan kell, hogy legyen, hogybenne a rudazatot legalább hegeszteni lehessen.Rakótárt csak nagyobb, előreláthatólag sok időt

79-ik kép.Vasi 61 készült háromlábú fűróállvány.

80-Ík kép. Kézzel való míílyt'iíró bnrencleEéselikel felszerelt fárótoroti

81-ik kép.Gőzerővel liajtott füró-

eKtígclrtel felszereltfúrótorony.

66

kívánó mélyfúrásoknál szokás építeni. A munkás-kunyhó, ház, vagy tanya, az alkalmazott mun-kások háló-, pihenő-, melegítő helyiségét képezi.Czélszerű benne egy kis konybahclyiséget is be-rendezni. Irodát csak nagy jelentőséggel bírómélyfúrások fúrótornyaihoz szokás csatolni.Az iroda,a fúrómester hivatal-helyisége; itt vezeti a fúrás-naplót* itt helyezi el és rendezi a fúrás-próbákat.

Fúróházak és fúrótornyok, a fúróállványoknálazért czélssserübbek. mert a gépeket és munká-sokat a-/, idő viszontagságai ellen jobban meg-védik, min L ezek.

A f ú r ó aknáról mit kell röviden meg-jegyezni?

A f ú r ó a k n á k régebben nagyon gyakranhasználtattak s arra valók voltak, hogy a fúró-tornyok magasságát kisebbre lehessen v o n n i . Afúróaknák a mélyfúrás kezdőpontján mélyíttet-tek le. Tágasságuk csak annyi volt, hogy bennökegy munkás könnyen elfért; magasságuk pedigcsak annyi, hogy a fúrt lyukhól kiemelt rudazat-szakaszok, az akna oldalaihoz hozzátámaszthatókvoltak. A fúróakna mélységét illetőleg, még külö-nösen az áttörendő kőzet minősége és szilárd-sága s a talajvíznek állása is mértéket szab.Nagyon mély aknák, ma a ritkaságok közé tar-toznak s alkalmazásuk csak gőzerőre berendezettmélyfúrásoknál és itt is csak akkor, okadatolt.ha á gőzkazánokat tápláló víz, csak nagyobbmélységekben fakasztható. Ilyenkor a víz tükrefölött egy állványt (padozatot) kell alkalmazni,melyen a kormányzórúd kezelője biztosan állhat,biztosan mozoghat. A f í iróakna, vagy keretes

* L. alább.

67

ácsolatlal. vagy falazat segélyévei biztonosítíatik.tíz méter mélységgel bíró fúróakna és 23 m ma-gasságig m o g n y u j t o t t fúrótorony, 30 m hosszúfúrórudazat felvételére szolgál. Mélyaknák, akormányzórúd kezelőjét, Léi idejében is kellőlegmegvédik. Az akna alsó részében rendesen szű-kebb, mint torkolatjánál. A felső rész tágabbvolta, a rudazat össze- s széícsavarására szolgálócsavarkulcsok kényelmes kezelhetése miatt kivá-natos.

M i b ő l készül srnire szolgál az irányitócsó',shogyan történik az irányító csőnek beépítése?

Az i r á n y i t ó cső, vagy i r á n y cső, vagyfából, vagy vasból készül. Hosszúsága rendszerintl—3 m, tágassága pedig 5—S cm-rel nagyobb,mint a fúrdyuké. Az irányi töcső, a fúr t lyuk füg-gőleges irányban való megkezdésére szolgál stulajdonképpen nem egyéb, mint egy •csőalakuvezeték. A fából készült, cső vagy egy, vagy kétegyenlő s ekkor a hosszúság-tengely irányábanpontosan összeilleszthető részből áll. Kezdetleges,alsóbb-rendű fúrásoknál az irányitócső, a talajkiválasztott helyén kiásott mélyedésbe, mérőónsegélyével, pontosan függőlegesen beállitíatva, erő-sen bedöngölteük. Kúróaknában az irányiíócső,az akna talpára állítiatik, vagy itt, bpásatik; füg-gőleges módon való megállása pedig támasztógerendák által biztosittaük. A fából készült irá-nyító csövek, alul erős vasazattal, vagy aczélozottsaruval láttatnak el. Vasból készült irányító csö-vek, öntött vascsövekből, szegecselt pléhcsörekből,vagy hegesztett csövekből áll illatnak elő. A vas-ból készült irányitócső i'eszüőgerendák segélyéveltartatifc függőleges helyzetben. Ily csövek tágasságmérete legalább oly nagy legyen, hogy a fúróvéső

5*

68

bennük könynyen elférjen. Kibéllelendő mély-fúrások irányító csövein át, a béllelés csövei afúrtlyukba betolhatok kell, hogy legyenek. Kutatófúrásoknál az irányitöcső, bélleletcső gyanánt isszolgálhat

Hová építtetik be a fúrópadozat s mireszolgál ?

A f ú r ó p a d o z a t , a fúróakna fölé alkal-maztatik s egyrészt az irányító-cső felső részénekszilárdan való megerősítésére; másrészt pedig arraszolgál, hogy a kormányzórúd kezelője rajta biz-tosan állhasson, biztosan mozoghasson. Az irá-nyító-cső felső nyílása alatt, körülbelül 0'5 m-re,tartógerendák feszíttetnek ki a fúróakna oldalfalaiközött, ezekre pedig a padozat rakatik. Ha többily fűrópadozat alkalmazíatik egyazon fúróakná-ban, az azok között való közlekedés, búvó nyila-sok és létrák segítségével történik; a rudazatszámára vezető nyílások, azok felakaszthatásárapedig hasítékok hagyandók nyitva.

Milyen segítőszerek használtatnak, ruda-zattal, ütve működó'leg ható mélyfúrás köz-ben ?

A rudazattal ütve működő mélyfúrás segítőszerei közül különösen kiemelendők: a tisztító-csövek emelő kötele s a kormányzórúd,

A tisztító-csövek emelőköteíéről rövidenmit kell megjegyezni?

A t i s z t í t ó - e s ö T c k e m e l ő k ö t e l e ,köralakú keresztszelvénynyel bír; anyagja: vas-vagy aczéldrót. vagy kender. Tizenhat mm átmérőelegendőnek bizonyult, még 600 m-t meghaladóhosszúságnál is. A tisztító-csövek lebocsátásánakperczenként megengedett gyorsasága 90 m; ki-emelésük ugyancsak perczenként számított sebes-

69

sége. ugyanoly mélységnél azonban, a 26 métertnem haladhatja iái.

Mire szolgál, hogy kezeltetik s mily szer-kezetű a kormányrúd?

A k o r m á n y z ó r ú d elnevezését, rendelte-tésétől vette. A 'kormányzórúd két íorészböL afogantyú k árból és a fogókészülékből áll. A fogantyúvagy egy-, vagy két-, vagy négy-karú lehet. Egy-karu fogantyú ütve működő fúrásoknál nem (éscsak forogva működőknél) használtatik; kétkarúfogantyú ütve működő fúrásoknál alkalmaztatik;négykaru fogantyút, a fúró beszorulása esetébenszokás használni, A fogórész, egy fogantyúval ellá-tott kormányzórudaknál, a vasból készült rúd Ualakú meggörbitése által képezíetik. Két fogantyu-

87a-ik kép.Kűr

87&-iJí kép.

val ellátott kormányzórudaknál. a fogórész, á r ú dközepén fekszik s vagy négyszögü, vagy körszel-vényű bevágás alakjával bír, vagy pedig két rész-

70

bői álló zár állal képeztelik. Négy karral birókormányzórudaknál. a fogói'ésn egy vaskeresztállal képeztelik. Szilárd megfogása a rúdnak,csavar vagy ékszerkezetek segítségével történik.(A konnányzórudak legszokásosabb alakjait 1.8'2., 83., 84; 85., 86., 87-ik képekben.)*

Milyenek lehetnek a rudazattal való mély-fúrás alkalmával felmerülhető zavarok?

Ama fúrászavarok, melyek a rudazattal ütveműködő mélyfúrás alkalmával felmerülhetneknagyrészt vagy beszorulások, vagy törések.**

B e s / o r u l á s o k keletkeznek: ha a véső vál-togatása, forgatása nem történt egyenletesen; haa kőzet keménysége igen változó volt; ha a sza-badon eső rész ferdén állóit vagy nem vezettetettfüggőlegesen és végre, ha a fúrtlyuk oldalai om-lékonyak.

Á r u d a z á t e l t ű r é s e m a ritkaság számbamegy.

A rudazat eltörése ellen, mily óvóintéz-kedések teendők? s m i l y szerkezettel leheteltört rucldarabokat a f ú r t l y u k b ó l k i e m e l n i ?

A, r u il a a ti t e l t ű r é s e ellen való óvóinléz-kedések küzötl, az első hely kétségen k i v ü l , ;i

* »Fúrásközben azt ;i fúrmestenick kezéből kibocsá-tani nőm szabiid, ha a fúrás jó vagy rossz folyamataitmindenkor bizton meg akarja ítélni. Külömben a fúrónak,minden zuhanás utáni forgatása szükségeltetvén, hogy afúrásvég kőzete mindég más helyütt, vájatassék, ezenműtét előidézésére is a kormányrúd" szolgái. B'eladatánakrnegfelelőleg oly szerkezetűnek kell lennie, hogy egyrészta külön lévő rudazat mindenik pontján a lehető legkisebbidővesztesség nélkül alkalmazható s arról le is bonthatólegyen, másrészt pedig kezelése kevés erőmegfeszltésbeker iJ l j i in ,*

** Zsigsaond-y V i l m o s , u haxai mélyfür&azat meg-alapitója, a rudazattal ütve mílködű mélyfúrás zavarairól

71

leginkább veszélyeztetett csavar, vagy rudzárak,szilárd, erí'ís készítését i l l e t i meg. Ha a rudazatbármi okból mégis eltűrnék, a fűrómesler mind-enekelőtt a fúró-rudazatnak ama pontját fogjamegjelölni, mely az irányitócső felső nyilasánakszélével egyazon szintben (magasságban) fekszik.A megjelölést a rudazatnak lassú, óvatos felvonásaköveti. Kiemeltetvén a rudazat felső-, ép része,a fi'irtlyukban maradt darab helye könnyen meg-állapítható.

A rudazat eltört részének kiemelésére af o g ó k é s z ü l é k e k szolgálnak. Fogókészülékek:a fogórudazat, a horogalaku fogó, a kecskeláb, afúró-fogó, a rugós fogó, a szelepes fogócsö, azegyszerű és kettős körömvas, a fogó-olló, a csavar-fogó, a tisztítócső kiemelésére való íogóhorog, apóklábalaku fúró-fogó, Zobel és Gaiski fogószer-kezeioi és a nyomózócső.

A fogórudazatról röviden mit kell meg-jegyezni?

A f ő g ó r u d az át, a fúrórudazaíhoz min-denben hasonló, csak sokkal erősebb annál. Csavar-orsóinak és csavartok]ainak menetei balra vannakvágva.

értékelvén,akövetkezűket mondja: A fúrás üzer i iea laLl , sokfé leíikadály és baleset a i l l u i f j a eli'i magái: ének i ' lháril.ása nél-kül pedig, a fúr t lyuk továhh-niélyitése lehetetlen. Fúrás-zavarok keletkezhetnek: tűrések folytán, szöglyukak kép-ződése által, a fúrt lyuknak a -függőleges 1 iránytól valóeltérése következtében; az által, hogy a fúró beszorul svégre a f ú r t l y u k oldalainak beomlása fo lytán. A váltó-ollófeltalálása óta, a f ú r ó r u d a z í U e l t ö r é s e a ritkaságokköxé tartozik. Mégi« előforduló ily esetek, főképpen a záró-részeket, még pedig ezek, csavarorsóit é r i k . S z ö g l e t e sf ú r t l y u k a k , kő/.öiiséges véső-fúró hasznalata mellett, akormányzórúd helytelen és iigycLlen kezelésének lehelnekkövetkezményei. Mihelyest, u kornn'niyzün'id 1'orgalása igen

Milyen a horogfogó, s hogyan kezeltetik?A, h o r o g f o g ó egy erő* rúd alsó végét ké-

pező, csavarmenetszemen meghajlított patkóaSakúfögökészülék, mely eltűri rudak, vagy fúrók akasz-tékaiba bekapaszkodván, azok felvonásai lehetővéteszi. Kezelése a következő: a horogfogó, csavar-tokja segítségével a fogórudazathoz erősíttetlk sevvel együtt, a f úr i lyukba lebocsáttatik; itt azelLört rudazat mentén egy darabon vigyázva le-tol atik, hogy azután lassú mozgással addig forgat-tassék, míg a horog, a rúd eltört darabjai, körül-fogva, lassú megemeltetése u ián, an akasztók alákerüljön. Nagyon fontos, hogy a hajtőkészüléki l y e n k o r igen lassan és igen egyenletesen m ű k ü d j é k .mert a legcsekélyebb rángatózás is, a legnagyobbbajnak, új töréseknek, de még a mélyfúrás lüké-letes felhagyásának is lehet okozója (L. a 88..89., 90 és 9l-ik képeket).

Akecskelábnak nevezett fogó-készülék-nek mi lyen az alakja és használata?

A k e c s k e l á b , a fogókészülékek leggyakrab-ban hasznáil. alakja, Egy négyzetes keresztszelvény-nyel bíró, felül akasztókkal és csavarorsóval el-nagy körívükben t ö r t é n i k , a f i ' i r t l y u k talpn i l l o t v o , a fúró-v e j; l i i lpk í ize te n é m e l y ponton sérU'Llen marad és oly -szögletes-lyukaknak, szöglyukaknah nevezett mélyedénekkeletkeznek, nie]veknek kikerekitcse n é l k ü l , a mélyfúrástovább folytatása lehetetlenné válik, [la a ínrtlyuk talpát,kölünboző keménységgel bívó. különbi jzű kőzetek képezikközönséges véső-fúró használata mellett, a legügyesebbrúröinesíeren is megeshetik, hogy szögletes lyukat kap. Af ú v í l y u k n a k a z e g y e n e s v a g y f ü g g ő l e g e s i r á n y -tól v a l ó e k é r é s é n ék uka, a vezeték meglazulásában,rossz szerkezetek í i lka lmazásában. a nyornattyi'i h e l y í e l e njárásában, az áthatolandó kőzetrétegek változó szilíird-s á f i á h a n . vetődések és csús/.íis-lapok Kavaró h a t í i N Ú b i t n svi '^ri 1 i i l i h a n keresendő, hogy lágy kőzet- vagy ;i(;yiii!-rétegfikben szilárdabb, kmin bütelepült k o t l i i r t i b o k l o n l u l -

l álon. rúd a l u l , kettős horoggalA rudazatnak vagy a vésőnek,való eltűrése ese-tében aJkalinaz-tatik.EHürl. rudakvagy vésők ki-szállítása végett,a fogórudazatlal

egyesíttetvén,óvatosan és olymódon iltesztelikbe a f u r U y i i k k i . ,hogy alsó s/élemindigérje annakoldalait. A leg-nagyobb ritka-

ságok közé tarto-zik azon eset,

hogy a keeskelábhorog-szárai, a

rúd eltűrt darab-jait körül nemzarják.(L.a92-ikképet).

van felszerelve.akasztóka fulOU

u

88—9l-ik kép . !)2-ik kép,.:\.: l . ! l ,

nak elő. A d í r ó n a k és r u d a z a t á n a k , a f ú r t l y u k b av a l ó b e s z o r u l á s a : vagy szögletes lyukak képződést)folytán, vagy a vésőnek elkopása következtében, vagy at 'úr t lyuk alsó részének a véső elkopásával járó megszükü-lése folytán, vagy az oldalok Leomlása következtében vagysok más, előre nem látható okból történhet ik. A fúr ti y u ko l d a l a i n a k b e o m l á s á b ó l e r e d t f ú r á s - /. a v a, r o k,rés/Jut az á t fúr t kőzet- s f i i ldre legek laza. ornlékony vol-l ú i n i l r k o v i . ' l . k e / t n é n y c i ; rós/ . inl az á l l a l k e l e t k e z n e k , hogyaz. a f ú r t l y u k b a n f i i .kasxtotL, vagy abba bevezetett ví/,,l'oiylono.san rombol és old, az o l d ; i l l ' ; i l ; i k ; i . l . ki- és aíámoasa,M, k ö x e l e l l 'oíiiztalja s h u l l á i n z i ) mo/gása á l ta l beomlasztja.

74

Mit jegyzünk meg a fúró-fogóról röviden?A f ú r ú - f o g ó alsó részén, négy rugós; és karnpós

karral van felszerelve, meíyek ÍIK e l tűr t rudazat akaszté-kának megfogására volnának rendelve. Nem igen megbíz-ható azonban, tnerL nehezebb t-úddavabok felvonására márazért sem alkalmas, mivel ezek, a kampós karok közüligen. könnyen kikapcsolódnak. Ujabban gyűrűt szorítottaka rugós karukra, melylyel az egyszer megfogott rucldarabbiztos megtartását czélozzák. Ez sem vált azonban be.

Mikor használnak rugós fogókat, eltörtrudazat daraboknak a furt lyukból való kivo-nására?

A r ú g ó s - f o g ó csak kis mélységeknél éscsak csekély síilylyal bíró türt-tűrórud-darabokkivonása esetében használható. Szerkezeié egy-szerű. Csavarorsóval ellátott v i l lához egy rövidpléhhenger van erősítve, melynek aísó nyílása,karimájának belső széléhez kél-, vagy négy, ahenger középpontja felé hajló erős lemezrűgó vanszegecselve. Ha az eltört rúddarab a lebocsátottcsőbe beleíalál. a rugók a súly és ütközés beha-tása alatt kissé engednek s az akaszfékok alattismét bezárulnak. A fogókészülék megemeltetéseesetében, az oltört véső-, vagy rúddarab egészsúlyával, az akasztok alá szorult rugókon nyugszik.

Rugós-fogók helyett, hasonló működés-szereppel bíró, rní ly szerkezet használhatómég, eltört rúddarabok a fur t lyukbó l valókiemelésére?

A rugós fogóknál jobbak, mert megbízhatób-bak a s z e l e p e s f o g ó c s ö v e k , melyeknél atörékeny rugókat, csuklókon befelé nyíló, a hen-ger középvonalában, a rúddarab fölvételére szol-gáló, de az akasztok karimájánál szűkebb, négy-s/őgii. vagy kerek kimotszésseL ellátott szelepek(csappantyúk) hclyoUcsit ik.

75

Mire használják a körömvasat?A k ő r o m vas (93 és 94-ik kép) vagy egy-

szerű, vagy kettős lehet. Leginkább kötéldarabok-nak a furt lyukból való kiemelésére szolgál. Harúddarabok kiemelésére használtatik, belül, aczél-éllel látandó el.

ÍVMként használják a fogó ollót?s mi lyen a szerkezete?

A f o g ó - o l l ó (95-ik kép) minden-nemű rúdtöredékek kiemelésére szolgálés két főrészből, egy ollóból és egyharangból áll. A. harang az olló szárairarátolható. A harang szárai fe lül , négyzetes keresztszcl-

vénynyel bíró rúd-ban egyesülnek, ezpedig akasztékkalés a fogórudazattalvaló Összekapcsolástközvetítő csavar-

orsóval van ellátva.Az olló szárai fent,egy fel-alá tolhatókarikába vannakbeakasztva; alul

élesen fogazottak.Ha a harang rúdjafelháza tik, az olló.

szabadon mozgókarikájával együttleszáll; ha pedig le- 93'ik kéP M'-'lc feép. 95-ik kép.bocsáttatik, akkor K ó r o m , , , s. F^-M.

. az olló és karikája felemelkedik. A karika járá-sának határa felül egy szegecs, a hű pedig a harangszárainak egyesülésük helyén való tágulása szabja

76

meg. Az ollószárak alsó részei, legjobb aczélbólkészülnek s felfelé álló éles fogazassál láttatnak el.

A fogó-ollónak alkalmazása következő: azolló karikája a szegecshez állíttatik, a száraknyi tva tartása végett pedig, fogazott részük közé :egy faléczecske szoríttatik; az ilyképpen felszereltkészülék erre, a fúrüyukba óvatosan bebocsáttatvaa rudazat eltört darabját megfogja ütni, miközbena lécz, a rúd vagy véső által kiültetvén, az olló éskarikája l ej ebb száll. Ennek megtörténtével, afúrómester vezénylőszavára, a fogó rudazattal össze-kapcsolt hajlókészülék lassan mcgindíltatván, aharang felemelkedik, az ollószárak pedig a kieme-

lendő rúd-, vagy vésfi darab körül zá-rulnak.

Milyen a csavarfogónak neve-zett fogókészüléknek szerkezete ?

A c s a v a r f o g ó , kúpalakú, felülis nyitott harang alakjával bir, melybelül éles csavarmenetekkel van el-látva. A csavarfogó az eltört fúró- ésrúdrészek végeire rácsavartatik.

Mivel emeltetnek ki a. tisztító-csövek a f ú r t l y u k a k b ó l , ha akasz-tékuk alatt törnek le?

A tisztító-csövek, ha ' akasztékukalatt törnek le, f o g ó - h őr o"g segélyé-vel emeltetnek ki, a fúrtlyiikból. A fogó-horog vagy egyszerű, vagy kétágú.

Milyen a póklábalakú fúrófogó?s mire szolgál leginkább ?

A p ó k l á b a la k ú f ú r ó - f o g ó(96-ik kép), kisebb letört fúró» vagyrúddaraboknak, a fúr t lyuk fenekén

"!iwib'íakPü val0 felszedésére s kiemelésére szolgál,«ri.-fcás. A készülék alsó széléhez, póklábszerüen

77

odaerősített vassávak, miután a megfogandó ésmegemelendő vasdarab alá szorultak, a fúrtlyuktalpán összezárulnak.

Nagyobb vastöredékeknek a f ú r t l y u kfenekéről való felszedésére, újabban, milykészülékek használtatnak?

Nagyobb töredék vasdaraboknak a fúrtíyukakfenekéről való felszedésére újabban a Z o b e l -f é l e v a s f o g ó k (97., 98., 99., 100. sz. képek)használtatnak.

E készülékek mint a rajzokból is kivehetőkét alakban készülnek.

Az első alak, mely fúrómagok letörésére éskiemelésére is használható, nagyobb töredék vas-darabok kiemelésére való; egyedüli hibája az,hogy segítségével a fúrtlyuk talpát nem lehetminden pontján megvizsgálni. A készülék egykeretszerű aat állványból áll, melynek (két) kar-jai, lefelé villaszerűén kihajolnak. A karok össze-tartására csavarok (b és e) szolgálnak. A karokközött egy baifelé vágott menetekkel bíró csavar-orsó (d) fekszik, melynek alsó sima végére, egyátlyukasztott (g) ék van ráerősítve. Az alsó (e)csap körül, két (f és /J fogó-olló foroghat. Afogóollók felfelé megvannak hosszabbílva, és vé-geiken a (g) ék által megfogatnak. A csavarorsóalsó (d) végén egy (i) akaszték van, mely azorsónak forgatása alkalmával az éket megemeli;— a felső (h) akaszték, az éknek a fogókarokrólfelfelé haladó mozgás esetében való lecsúszásátakadályozza meg.

A fogóollók, alsó végeiken kapásra alkalmaskampókkal vannak felszerelve, hogy a f 'úrtlyukbólkiemelendő vastöredéket meg lehessen fogni. Ha-a íogóollók. lúrásmagok letörésére is valók, a

78

kőhengerek kieshelését megakadályoz, pléhleme-xckkel vannak burkolva.

!»7. kép. 98. kép.il-t'éle vasfoguk.

99. kép.

Zobel vasfogója második alakjában (v, ö, 99.és 100. sz, képet) jobb, czélszerűbb, az elsőnél,

79

mert a í 'úrt lyuk talpának egyes pont-jaihoz könnyebben hozzáfér.

M i r e való a nyomozó cső?A n y o m ózó c s ő egy a l u l nyi-

tott, belül képlékeny agyaggal kitöltöttpléhhenger. mely a fúrtlyukba be-akasztva és abba lebocsátva, az eltörtfúró- és ruddarabok helyzetének lenyo-mat utján való meghatározására szolgál.

Néha a nyomozó cső alsó nyilasába,fából való dugaszt vernek be. melynek alsó, kissékiálló lapját sugarasan bevágják. Ilyszerüen fel-szerelt csövekkel, a fúrüyuk talpán heverő vésö-lüretek gyakran kiemelhetők, - - ha t. i. a kér-déses vasdarab a í 'úrtlyuk talpához többször oda-ütödő lágyfadugasz rovátkái közé nyomul, vagyoda beékelődik.

Szögletes fúr t lyukak mi módon kerekít-hetok ki?

S z ö g l e t e s f ú r t l y u k a k , a kormányzó-r ú d n a k és a fúrónak minden ütés után való ráz-kódtatása által árulják el magukat. Legegyszerűbbmódja a beállott hiba javításának, a véső mindenütés n t án való szokásos elforditásának beszün-tetése; ilyenkor a véső éle egymásután többszöregyaxon helyre esvén, a f ú r t l y u k talpának egyenet-lenségeit kisimítja. Nagyon czélszerünek bizonyultazon eljárás is, mely szerint szögletes fúrt lyukaktalpa, szilárd kőzetből való törecscsel botemetteiik.Szögletes fúrt lyukak füíes vésőknek használatamelle 11 különben soha sem keletkeznek.

IWí által ismerhető fel afúrt lyukaknak azegyenes-, vagyis a függőleges iránytól valóeltérése ? mi módon lehet a bajon segíteni ?

A i ú r l, l y u k ;i k n a k a. z e g y c n e s-, vagyisa függőleges i r á n y t ó l v a l ó e l t é r é s e , a fúró

80

forgalásának nehéz vo l l» állal, az alsó rudazatnaks vezetéknek gyakori megsérüléséből, végre pediga véső élei gyakori eltűrése fo lytán, könnyen fel-ismerhető. Ha ez ismertető jelek a fúr l lyuknakaz egyenes iránytól való eltérésére engednek kö-vetkeztetni, a fúrás üzeme rögtön beszüntetendő.A fúrllyuk egyenes irányának helyreállítására kétmód kínálkozik. Az első eljárás szerint, a fúrtlyuknagyobb élhosszusággal bíró véső segítségévelfelülről kiindulva kitágítandó, illetve nagyobb át-mérő mellett újból ki fúrandó. A második eljárásszerint a fúr l lyuk meggörbült része hydraulikusczemenUel kitöltendő s ennek megkeményedéseután újból, vigyázva kifúrandó. Mindkét, eljáráshosszadalmas és időt rabló.

Mit kell t e n n i beszorult vésők és beszo-rult rudazatok felszabadítására?

B e s z o r u l v á n a véső, a bajon gyakranmár a nyomatlyú lógáztatása és a rudazatramért ütések által lehet segíteni. Nagyobb a baj,ha a rudazat szorul be. Ilyenkor a legnagyobbtürelemmel kell dolgozni s a kiemelésre fordítotterői csak lassan szabad fokozni. Nagy erőnek,egyszerre és hirtelen való alkalmazása igen károskövetkezményekkel járhatna. Ha a nyomaityú Ió-gáztatása, s a rudazatra mért kalapácsütések m:msegítenek, a rudazatot a hajlókötélhez kell kötni;ha ez sem használ, a kormányzórud karjai aláemelőt állítunk s evvel kísértjük meg a rudazatmegemelését: ha így sem ér jük el a kívánt ered-ményt, a nyomattyút, a hajtókészülékét és a/,emelőt egyszerre hozzuk mozgásba. Igen konokesetekben, egy 10—12 m hosszúsággal bíró szálfavastagabb végéhez erősít jük a beszorult rudazatfelső, a l Y i r l I y i t k b ó l k iá l ló részét; a gerenda alá,

81

a r i i d a z a l l c ű v a l ó kapcsolás ho l véhez közel , egytámasztó tüsköt r a k u n k : v é k o n y a b b sudár végi')!1,pedig fo ly tonosan, de ó valósan, növekedő erő-feszítéssel lógáztal juk. Hosszas ez kitartó munkamellett, végre s ikerülni fog a beszorult rudazatotkissé megingatni, kissé megemelni: hibáznánkazonban, ha az emelést siettetni, erőszakolnia k a r n ó k ; -- sokkal helyesebb az eljárás ha azegyszor már kissé megemelt rudazat, beszorulásahelyére visszaszorittaük. meri ez által, a beszo-rulást okozó kőzetdarabok széLmorzsolhatók, szét-löí 'helők, l o e j l l i e l ő k . A le í r t eíjárás többször valón v a l o s ismétlése a legtöbb esetben sikerrel jár.

Mit k e l l o l y f ú r t l y u k a k biztosítására tenni ,melyeknek oldalai beomlanak, vagy beom-lássál fenyegetnek?

O l y f ú r t l y u k a k , m e l y e k n e k o l d a l a ib e o m l a n a L vagy beomiással fenyegetnek, k i-b é l i e l e n d ő k.

A fúr t lyukak kibéllelésének mi a. czélja ?A f ú r t l y u k a k k i b é l l e l é s é n e k c z é l j a

vagy az ornladék felfogása, vagy vízben dús réte-g i - k v í z t ö m e g e i n e k , a f ú r l l y u k b ó l való elzárásalehet. Első esetben elzáró csöveket, utóbbi esetbenpedig elszigetelő csöveket h a s z n á l u n k .

A f ú r t l y u k a k kicsövezéséröi általánosanmit kel l t u d n i ?A fúrt lyukak kibéílelésére csövek alkalmaz-

tatván, beállításuk kevés költséggel járna, ha afúrtlyuk ama kőzetrétegét, melyből az omladékszármazik, egy rövid cső segítségével el l ehe tnezárni. Miután azonban egy- és ugyanazon fürt-lyuk több pont ján fordulhatnak elő, omló, tehátkibéllelésre szoruló kőzet- s földrétegek, nagyontermészetes, hogy mindezeknek, külön béllelő"-( H f l y f ú r l i s ) . K

82

csövek segítségével való felfogása, végre annyiramegszükilené a véső, i l letve a fúró működő részé-nek mozgásterét, hogy a mélyfúrás üzeménekfolytatása e m i a t t válnék lehetetlenné. H o g y aze s e t l e g k i b ó 1 1 e n d o f ű r 1 1 y u k l e m e l v i -t é s e f e n n a k a d á s t n e s z e n v e d j e n , k e l lh o g y a n n a k n y i l t á t m é r ő j é m á r k e z-d e t t Ő l f o g v a e l é g n a g y r a v e t e s s é k s .h o g y a k i b é l l e i é s r e v a l ó csü v e k f a l -v a s t a g s á g a . , l e h e t ő l e g c s e k é l y r e s 7 . a-b a s s é k .

Mi módon eszközölhető az omló-, vagybeomlassalfenyegető fúrt lyukak kibéllelése?

Az omló-, vagy beomlassal fenyegető fúrt-lyukak kibéllelése két módon eszközölhető. Azelső módszer alkalmazása esetében egy, az omlókőzetréteg alá lenyaló eső úgy bocsáttatik be afúrtlyukba, hogy az toldó csöveivel együtt, egy-részt alul a fúrtlyuk talpát, másrészt pedig felül,az irányítócsö káváját elérje. Ha a már be-rakott béllelő csövek sora alatt újra omló réte-geket tör át a mélyfúró, ezen új omlórész iskibélleiendö lesz. Hogy ez megtörténhessék, arégi csősort vagy ki kell emelni, helyébe azon-ban egy új és a fúrtlyuk talpáig érő csősort kellbeállítani; vagy bent lehet hagyni, de egy újsorral ki kell béllelni. Harmadik és negyedik he-lyen beálló omlások esetében, új meg új béllelőcsősoroknak beállítására lesz szükség. A másodikesetben, a fúrtlyuk, a csősor alatt, szárnyas vé-sők (füles vésők, tágító fúrók) segélyével továbblemélyittetik, a csövek pedig felső részükön meg-toklatván, a szükséghez képest mélyebbre és mé-lyebbre tolatnak. Csövek alkalmazása esetében,vagy szegecselt, vagy vont csövek használtatnak. A

83

von L csövek 300 mm-ig terjedő belső nyitott át-•rnérővel bírnak. Toldásuk csavarzárak segítségé-vel történik. A pléhből készült csövek falvastag-sága, - 104—156 mm átmérő mellett 2'18 mm;156—183 mm átmérőnél 21)0 inm, 222 mm snagyobb átmérő mellett 3"ö2—5'45 mm szokottlenni. A csőalakúvá összegöngyölített pléh hosz-szúság szélei egymást 40 mm széles szalagbanfödik. A szegecsek zikzak alakban alkalmazandók;fejeik lelapitandók. A csövek, a fúrílyukba valóbeillesztésük elöli, csősorokká, csőrakatokká össze-szegecselendők. A esőrakatok hosszúsága, a fúró-állvány vagy fúrótorony magasságától és az esetlegmár beakasztott csövekkel való összeszegecseléslehetőségétől függ. Ha kúpos csöveket használunk,azok egyik vége, kalapácsolás segítségével kitágí-tandó. Az egymásba dugott csövek karima-széleiegymást 8—10 mm-rel födik. Az összedugás al-kalmával arra is kell ügyelni, hogy a hosszúság-illesztekék vagy szegecssorok egy vonalba ne es-senek. Tokkal illesztett béllelőcsövek, egyszerűenúgy toldatnak össze, hogy az egyik csőre szege-cselt tokba, a másik csodarab betolatik, mire ezős a sok szintén összeszegecseitetik. — Á béllelő-csövek beakasztására csőszorítók szolgálnak.1 A

-csövek beakasztása közben felmerülő nehézségekvagy olyanok, melyek a fúrtlyuknak, az egyenesirány lói való eltéréséből származnak: vagy olya-nok, melyek a fúrt lyuk oldalainak beoinlásávalfüggenek össze. — Az első helyen említett zavaroka^esövek átmérőjének kellő megválasztása általhárittatnak el; az utóbbiaknak hatása a meg-akadt csöveknek ismételt felemeltetése és lebo-csátása. • - esetleg forgatása által szüntethetők•meg. A fúrtiyukak kibéllelésére szolgáló csövek

6*

bizonyos körülmények közöli kiváltás alá kerül-nek és kiemelendők lesznek. Be nem szorult bél-lelőcsüvek, kötélre akasztott csfíszorítók segélyé-vel rendszerint könynyen kiemelhetők. Erősebbenbeszorult csövek kiemelésére csőemelők és cső-fogóKszolgálnak. Néha az is megesik, hogy a beszorultcsövek, kiemeltetésük előtt szétvágandók, szét-fűrészel endők.

Miként történik az omló-, vagy beomlás-sal fenyegető kisebb jelentőségű kutató fúrt -lyukak kibéllelése?

Kutatásczélokra szolgáló mélyfúrások omló-fúrtlyukainak kibéllelésére néha az agyaggal vagy

betonnal való kidüngölés. burkolás ele-gendő, megjegyezvén azonban, hogy ezeljárás csak akkor sikerül, ha az omlásazonnal észrevétetett. Az agyaggal valókidöngölés esetében, a fúr t lyuk talpa ésalsó része jól átdolgozott, dagasztott, ta-posott képlékeny agyaggal töltetik ki. —mire a rudazat vésőíúrója, buzogányfúró-val (101-ik kép) cseréltetik fel. ez pedigaz agyagba beszoríttatván, abban forgat-latik. Az ülések ismétlése következtében,az agyag a fúrüyuk oldalainak hasadé-kait kitölti, azokhoz hozzátapad és továbbibeomlásukat megakadályozza. A fúrí lyukígy kibélleit része alatt, a fúrás, új omlóhelyig akadály nélkül folytatható. Nagyobb

V—^ biztonság ily eljárás mellett azonban,101. kép. különösen vízzel telt fúrtlynkakban, márBuzogány- az agyag könnyeken való feloldhatósága

miatt sem érhető el. Jobb ilyenkor abetonírozás. Ez éppen úgy történik, mint az

85

agyaggal való kibéilelés. Ha az oldalok beomlásacsak később vétetett észre és a fúrtlyuk már azomló rész alá is lemélyítetett, a betonírozás ésagyaggal való bedöngölés elölt a fúrtlyuk alsórésze, hornokkai töltendő' ki.

Hogyan történik a csöveknek összesze-gecselése ?

Ö s s z e s z e g e c a e l é s e a csöveknek, egyikvégükön felhasilott szegecsek és a csövekbe dugottüllők segélyével történik,

Mi által történik a fúr t lyukaknak a ki-csövezésre való előkészítése?

A fűrtlyukaknak. a kícsövezésre való elő-készítése, sok esetben, szárnyas vésők, tágító-fúrókalkalmazása útján történik. A t á g i t ó - f ú r ók-n a k , két alakja szokásos. Az egyik alak a fúrt-lyuknak felülről végig le való kitágí-tását engedi meg: a másik alak pedigoly szerkezetű, hogy a fúrtlyuknak, amár beépített béllelő cső alatt valókitágítását teszi lehetővé. Az első czélrakoresztalakú vésőfúrók, vagy oly fülesvéső-fúrók szolgálnak, melyek vágó éleközepén meg van szakítva. K i n dt á g i t ó-, illetve e g y e n g e t o - f u . r o * -j á n a k (102-ik kép) nyele négyszöges,mely alul félgömbös- kivájt-, oldalasnyílásokkal (s) el látott (o) buzogány-szerű működő részszel van felszerelve.A fúrásiszap eltávolodását lehetővétevő (s) nyílások közei, vágóélekként(i) vannak kiképezve. - - Hol a fúrt- 1{p feé

lyuknak, a csőrakat alatt való ki tagi- j^tngM-,tása válik szükségessé oly fúrószerke-wengets-faréja.zetek alkalmazandók, melyek a béllelö-csövönakadály nélkül áttolhatok, illetve áthúzhatok, s

86

csak akkor működnek tágitólag, ha a esőből mára ki nem béllelt fúrüyukba kiléptek. Leghaszná-latosabb ily fúrószerszám a K i n d - f é l e u t ó -

f ú r ó (103. sz. kép), melynek fő-alkotó részeit, két (nn1) aczélozottvágóélekkel biró csuklóban járó két(c ej szár képezi. Ha a szárak kö-zött fekvő (a) ék, az ék rúdjának(b) végéhez kötött kötél segélyévelí'elhúzatik, - a szárak szétnyílnakés működésre készen állanak.

Hol alkalmaztatnak elszige-telő-csövek, s mit kell alkalma-zásukról röviden megjegyezni ?

Az e l s z i g e t e l ő - (izoláló) csö-vek, főleg sósvizek és Petróleum-források feltárására szolgáló mély-l'úrásokbn használtaínak és vagyfából vagy hengerelt vaspléhből ké-szülnek. A fából- való elszigetelőcsövek nagyrészt tűlevelű fák sudár-

103. kép. torzséból kíturás-, illetve (két rész-úr6' bői állók) ki vajas úLján állíttatnak,

elő. A toldás-helyek vagy illcsztés-vagy vaspántokkal való födés úlján(esetleg még kátrányozott kender-ibnalok közbefektetésővel is) tömít-tetnek (1. a 104-ik sz. kép). Pléhbőlkészült elszigetelő-csövek illesztés-helyei csavarmenetesek.

M i l y e n szerkezetű csőemelökés csőszontók használtatnak leg-i n k á b b a mélyfúrás gyakprlatá-

104. kép, bán,béüeléscsövek kiemelésére?Elszigetelő.^. A csö'emelők. i l letve csőszorítók,

vagy a csőrakat alsó szélén, vagy a csövek bel-

87

sej ében működnek. Főkövetelése minden jó csö-szoriíónak. hogy a csó'rakatokat szét ne szakítsas, hogy a esősorokat lehetőleg mélyen fogja meg.K i n d c s ő s z o r i t ó j á n a k főalkoló-részét egy. a rudazathoz erősíthető négy-zetes vasrúd képezi, melyre egy vas-körte van ráhúzva. A rúdon egy fel-alá tolható gyűrű s ezen rugós kar van.melyek kifelé fogazottak s egy másikgyűrű által össxeíartatnak.

A körte fölhúzása esetén, a rugóss karok, a cső felé szoríttatnak s aztmegemelik, feltéve természetesen, hogya csőrakat nincsen túlságos erősenbeszorulva. Ilyenkor a körte lebocsát- ,ható s a karok felszabadulnak. K ö h- 105-ik kép.l e r e s 6 f o g ö-s z e rk e z e t e (105-ikkép), a felhúzandó csőrakatban mind-addig lebocsáttaük, míg annak olló-szárai, kampóikkal, a legalsó csődarabkarimájába be nem kapaszkodnak. Agömb. a felvonó kötél felhúzása alkal-mával, a szárakat széttolja és a csőkarimáján, a fogókarok kampóin függve.a fortlyakból kihúzható.

"erl

Melyik a legbiztosabban mű-ködő csó'vágó készülék?

A legbiztosabban mfíköcJő csővágókészülék: F a u c k c s ó ' v á g ó j a (106-ikkép). Ennek íoalkotórészét egy igenéles kés képezi, mely a csavartokkalellátott íuskö felemeltetése esetében.a cső falához hozzászorul és azt át-vágja. A b kar hajlása. a cső tágas- iüe-ikságálól függ. vwrt csö

kép.

88

Igen jó szolgálatot lesznek lovábbámég. a csövek függőleges irányban valúelvágására szolgáló fűrészek is (107-ik kép).

A rudazattal forgatva és ütve működőmélyfúrás üzeme.

Általános — A fúrás kezdőpontjának megállapí-/' tása. — A használandó szerkezel megválasztása.

— Ai'úrUyukak méretei: tágassága és űrtartalma. - -- Vállalkozó. — Fúróinester — A kormánvzó-

rűcl kezelője. - - Mimkásszemélyzel. — A fúvó-szerek szállítása. — Előmunkálatok. — A fúrásmegkezdése. — A hajtás. — A fúrás. -- A tá-

gítás. — A tisztogatás. — Munkaeredmény.107-ik kép.

csívíigó- A mélyfúrás üzemét illetőleg al-fír&z, talán mit kel l röviden megjegyezni^?

A mélyfúrás üzeme, tudományos előmunká-latokra, és gyakorlati keresztülvitelre oszlik.

Melyek, a rudazattal való mélyfúrás üze-mének tudományos alapon nyugvó előmun-kálatai ?

A rudazattal való mélyfúrás üzemének tudományosalapokon nyugvó előmunkálatai: a. fúrás kezdő pontjánakmegállapítása, a használandó fúrószerszám s a fúrtlyukméreteinek megválasztása.

A fúr t lyuk kezdó'pontjának megállapításami módon s mily alapokon történik?

Valamely mélyfúrás kezdőpontjának megállapítását,az illető vidék pontos helyszíni és geológiai megvizsgálásakell. hogy megelőzze. Segítő eszközül a vidék katonai ésgeológiai "térképei szolgálnak. A kiválasztott helynek tüze-tes megvizsgálása mindig elsőrangú, kipróbál! szakerőkrebízandó.

Mily körülményektől függ, a használandófúrásszerszám megválasztása?

A fúrásszerszám megválasztása közben több körül-ményre kell tekintettel lenni. Mindenekelőtt természetesena gazdaságos beszerzés feltételei tartandók szem előtt, -de úgy, — hogy a szerszám jósága és czélszerüsége az

89

olcsóság által ne szenvedjen. A m é I y s é g szempontjábóltekintetbe veendő", hogy 50—100 m-ig H lágy kőzetbenmég forgó mélyfúrással , 200 m-ig és keményebb kőzetbenazonban már csak vésőfúrókkal és szi lárd rudazattallebet r:zéll. érni . Ott, hol igen k e m é n y kőzelrétcgefcátliatolásáról van szó, mindig czélszerű lesz szabadon esőszerkezeteket aJakalnriazni. — 600 m mélységig a Fábian-félo, 800 ni mélységig a Kínd-féle, rn'ég nagyobb mély-ségekig való lehatolasokm'l pedig végre a Zobel- fé íeszabadon eső szerkezet bizonyult legalkalmatosabbnak. Azá t h a t o l a n d ó r é t e g e k m i n ő s é g e s z e r i n tajánlatos fúrómódszerek: tel évé n y f öld ben és agyag-ban: agyagfűrókkal való mélyfúrás; h o m o k b a n - , és J s z a p -b a n : csőbélieléssel kapcsolatos iszapszedés szelepes fúrók-kal; k a v i c s b a n : íszapszcdés tisztító csövekkel és forgómélyfúrás nagyobb méretű f ú r ó k k a l ; a g y a g i j á n , b a r n a -s z é n b e n, t ő z e g í> e n és ín á r g á b a n, ütve működőmélyfúrás iszapszedésse!; m á 1 1 o 11 p a l á k b a n, közön-séges ütve működő mélyfúrás vasukkal és tisztító csövek-kel; k ő s ó b a n, A n h y d r i t b én, G y p s z b én, mé sz-k ö v e k b e n é s f i n o m s 7. e m ü h o m o k k ö v e k b e n ,mélyfúrás rnagfiSrök alkalmazása, mellett, (vagy esetleggyémánttal fúrás *; k ön g 1 o m e r a t o s k ő z e t e k b e n,s d u r v á n s z e m c s é 7, e 11 h o m o k k ö v e k b e n : ti l vőműködő mélyfúrás, szabadon eső szerkezet becsatolásajnellett (esetleg kőtéllel fúrás j ; s z i l á r d t ö m e g e s kő-z e t e k b e n , G r á n i t b a n s effélékben, ütve működőmélyfúrás fosetleg gyémánttal fúrás); B a s a l t o k b a n ,P h o n o l i t o k b a. n. szabadon eső szerkezetek alkalma-zása mellett való, ütve működő mélyfúrás; k o v a p a l á k-b a n, k v arc s: i t o k b a n s á l t a l á n i g e n s z i l á r dk ő z e t e k b e n : nagy ütősúlylyal és szabadon eső' szerke-zettel dolgozó, rudazatos ütve működő mélyfúrás.

Milyen legyen a fúrt lyukak tágassága?A fúrtlyukak méretei főképpen a mélyfúrás czéljához

alkalmazandók, igen ajánlatos, mindjár t a várható legna-gyobb mélységeket venni kiindulás alapul. A f ú r t i y u-k a k t á g a s s á g m é r e t é t illetőleg.

5 m mélységig 0'03 m tásasságmérct ajánlhatóK) » 0-06 »50 > 0-08 »

1ÜO » 0-13 »20Ü » » 0-18 » » »* L. alább.

90

800 m mélységig O25 m tágasságméret ajánlható400 » » " U-3Ü » »BOU » » 0-35 » »

1UOO » » O'ÖO > » »1200 » > 0-70 s

A f ú r l l y u k kezdő átmérőjét elég nagynak kell venni,hogy esetleg később, a kőzet minőségének változásánál,omlósoknál sth. bélíelés-csövek beakas/tása esetében, azátmérőt, az üzeni rnegakasztása nélkül egyszerűen csökken-teni lehessen. Kútfúrásoknál rendesen tágasabb fúrtlyuka-kat szokás lemélyíteni, s a íúrtlyuk átmérőjét már 10—20m mélységekre is Oö—0'8 m-rel szokás megválasztani.Kutató fürások czéljaira. kisebb Lágasságméretek is elegen-dők lesznek. Minél szilárdabb a közét, minél kevesebb azomlás veszélye, annál szűkebb lehet a fúrtlyuk. Ha a ki-csövezés szükségessége már előre látható, a fúrtlyufc tágas-ságát, a béllelö csövek szokásos méretéhez kell alkalmazni.Hol vállalkozóknak adatik ál a mélyfúrás munkája,, amalegkisebb lágasságméret szabandó ki, melylyel a fúrtlyuk-i i a f c , bizonyos adott mélységben bírnia kell.

Miért czélszeru a fúrt lyuk űrtartalmánakmeghatározása ?

A fúrtlyuk űrtartalmának meghatározása különösenazért czélszeríí, mert általa az áthatolt kőzet- és telep-rétegek tömege előre megállapítható s mert a fúráspróbákértéke azáltal növekszik, A kitakarított fúrásiszap töme-géből, nedvesség fokának mértéke szerint 30—BŐ0/, (a fel-lazulás miatt) leütendő, s csak a megmaradt rész veendőa számítás alapjául.

Mely esetekben ajánlatos mélyfúrásokatsaját üzemben végeztetni s rnikor czélszeruvállalkozókra bízni a mélyfúrás üzemét?

Ötven méterig lehatoló egyes mélyfúrások legjobban,saját számlára mélyilhetők le. Ha több mélyfúrásnak egy-időben víi ló eszközlése, vagy 50 m-nél mélyebb, de 500m - n é l nem nagyobb fúr t lyukak lemélyítése válik szüksé-gessé, vállalkozók közreműködése fog előnyösebb lenni.Vállalkozókkal kötendő szerződésekben: a fúrtlyuk kívá-natos mélységére, - • a fenékátmérőre,, a kicsövezésre, afúrás befejezésének időpontjára, a mélyfúrás síkeres befe-zésére vonatkozó szavatosságra, a fizetés módozataira és,a fúráspróbákra vonatkozó megállapodások körülirandók.Ötszáz méternél mélyebb fúr t lyukak csak ritkán fordulnak

91

elő. csak nagyobb vállalatok által kezdetnek meg s azértrendesen saját üzemben méíy i t te tnek le. Ilyenkor a fúrás-próbák vételére nagy gondot kell fordítani s helyes, hakülön próbamester ellenőrzésére b í z a t n a k .

Mi képezi a fúrómester feladatkörét?A f ú r ó m e s t e r a m é l y f ú r á s lelke. Fúrómester

csak józan, megbízható, gyakorlott s minden tekintetbentá jékozot t ember lehet. Csak praktikus fúrórnuster neveibetmagának jó munkásszemélyzetei. Hol a munka, éjjel-nappal szakadatlanul folyik, két fúrómestort kell alkal-mazni; nagyon czélszeru továbbá, ha minden fúrómestermellé egy helyettesítő adatik. A fúrómester az üzemet meg-kezdi, megindítja s annak minden mozzanatát szemmelkíséri, hogy a munka állásáról, bármely pillanatban be-számolhasson. Hol próbamesterek nincsenek alkalmazva,a próbavételt, a fúráspróbák számozását és rendezésétvalamint a fúrásnapló vezetését a fnrómester végezi, Afűrómesler mindig kéznél tart egy krétaclarabot. hogy av-val , a rudazaton, a fúrás haladását szakaszonként jelez-hesse. Sokszor a fúrómestei1 a koritíány/.órúd kezelője islehet.

A kormányzórúd kezelőjének mi a mun-kája, feladata?

A k o r m á n y z ó r ú d k e z e l ő j e , a fúrórúrl forga-tását és fokozatos íejebb- s lejebb bocsátását végezi. Hogyelég hosszú e a fúrórudazat, azt a kormányzórúd kezelőjeérzi meg legelőbb. Ha az ütések ereje csökken, a rudazatlejebb bocsátandó. Gó'zzei dolgozó mélyfúrásoknál különö-sen a szabadon eső rész helyes működésére kell, hogyügyeljen, mert, ha a szabadon eső készülék, az alsó ru-dazatot, a vésó' mély fekvése m i a t t már nem foghatja meg,igen heves rázkódtatások állhatnak he a rudazatban, störések alig lesznek kikerülhetők.

Minő m u n k á s o k alkalmazandók mély-fúrásmunkákhoz? Hány m u n k á s kell m i n d e nrendes mélyfúrásnál?

A mélyfúrásnál alkalmazandó munkások erősek le-gyenek, s a nyomattyúkezelők kivételével lehetőleg azasztalosok, ácsok, lakatosok és kovácsok sorából válasz-tandók. Kézzel való fúrásnál egy-egy munkaszakaszra

92

10 m mélységig l — 2 munkást20 » » 2— 3 »50 » » 3- í »

100 » í— 5äOU »> » 5-.1Ü300 » » 10-14

szokás számítani . Az alkalmazandó munkások száma, kü-lönben az eső súJy nagyságától is függ. Tekintve azonban,hogy a rudazat súlyát, nagyobb mélységeknél ellensúlyozniszokás, a munkások szamát, a mélység növekedésével nőinkell túlságosan szaporítani. Gőzerővel működő mélyfúrá-soknál kevesebb, munkás kell. mert ÍU a nyomattyúnakkezelése elesik. Ötszáz méterig'lehn toló, gőzerővel működő,mélyfúrás rriunkásszemélyzete4— 6 emberből állhat. Kellugyanis l—2 kormányzórudat kezelő, l f ű t ő . í kovács és1-2 segítő munkás . A mimltásszeméívzet fokozatos kikép-zése a fórómesler feladatát képezi

Mi módon történjék a fúrásszerszámokszállítása?

A fúrásszerszám szállítása közben óvatosan kell el-járni, nehogy törések, az üzemet megakaszszák. A ruda-zatok zárai, a, csavaros részek, a vésők vágó élei szállításközben deszkák közé fefctetendők. deszkácskák közé csoma-golandók. A fúrórudak egyenként, csomagokba kötve szál-litandók.

A fúrás üzemének tulajdonképpeni meg-kezdése előtt mit kell tenni?

Mielőtt, valamely kiválasztott ponton, a fúrás 'tulaj-donképpeni üzemét megkezdeni lehetne, legelőször is ahely megváltása miatt kell a földbirtokossal egyezkedni.Ennek sikeres megtörténte után, a fúrás-helyet ki kellegyengetni, a fúró-állvány vagy fúrótorony alapozását elkell készí teni . Előre kell gondoskodni arról, hogy a fúrás-hoz szükséges víz kellő mennyiségben rendelkezésre álljon.

- mért és esetleg, vízvezetéket kell beépíteni, vagy kutatkell lemélyíteni. Ha a. mélyfúrás választott helye, lakottvidékektől messze f e k ü d n é k , utakat kell építeni, 's mindenszükséges építés- s egyéb (fűtő-, kenő-, stb.) anyagot előrekell beszerezni.

Mivel kezdjük a fúrás tulajdonképpenimunkáját?

A fúrás megkezdése a fúrÓEikna lemélyítésével, s azirányítócsőnek beépítésével kezdődik. Ha az iránvitócső

pontosan függőleges állásáról m e g g y ő z ő d t ü n k , vagy agyag-fúróvá), vagy vésőfúróval megkezdjük a m u n k á t . É közbenaz irányUócsó'vut vagy folyton lejebb-Iejebb szorítjuk, vagypedig beléjetolt iéllolő-csövek segélyével mindaddig meg-nyujtJLik, míg szilárd rétegre nem bukkanunk.

Hogyan történik a rudazatra erősítettfúrásszerszámnak a fúrtlyukba való bebo-csátása és abból vató kivonása?

Kisebb, 10 rn m é l y s é g e t még el nem ér[ f ú r t l y u k a k -ból, a rudazatra akasztott fúrásszerszám, puszta kézzelemeltetik ki; 10 m-nél mélyebbre ható és fúróá l lványokkairendelkező mélyfúrásoknál, a rudazatnak s a reá akasz-tott fúrószerszámiiíik a fúrtlyukba való bebocsátása ésabból való kivonása, az állvány (torony) korongján átve-tett hr i j tókötél segítségével tör ténik, A hajtókötél a kart-karék dobjára csavarodik. A kankurék büjlására emberi-,ló-, víz-, vagy gőzerőt szokás használni. Az itt előfordul-bató munkálatok sorrendje a következő: a rudazat, a fúró-villa segélyével leifogat van, az igazító csavar k i k a p c s o l t a t i ks félre állittatík, — mire a nyomattyu feje. ;i f'úi-tlyuk száj-nyilasa fölött való helyzetéből fé lretolandó lesz. A fúrt lyukszájnyílása eialt.il szabaddá vált. Erre a liajtókötélre akasz-tott forgató, a rudazatnak legfelső orsójára rácsavartatik,s a kankarék forgatása m e g i n d u l h a t . A kankarék dobjárafelcsavarodó, a csigán átvetett bajtókötél a reája akasztottrudazatot megemelvén, a fúróvil la eltávolítható, hogy egyrudazat szakasznak kiemelése után. a fúrtlyukban maradórudazatrész legfelső akasztéka alá tolható legyen. A vissza-húzott, illetve visszabocsátott hajtókötéllel, a rudazat a.villáig, illetve m i n d a d d i g lebocsáttalik. ínig az akas/lékmegnyugszik. A z így A fúrt lyukból k i á l l ó s n y u g v ó ruda-zat zárja, a fúrómester, vagy kormányzórúd kezelője keze-ügyében tartott csavarkulcscsal megnyittatván, egy segítőmunkás által a fúróaknából kierneltetik; hogy itt félreállit-ható, esetleg pedig a fogasra felakasztható Jegyen. Miutána forgató erre a kiemelt ruddarabról leesavartatott, a fúrt-lyukból még kiemelendő ruddarnb kiálló orsójára rácsavar-tátik, s a munka ;i leírt módon újból megindulhat. A fúró-szerszámnak a. fúr t lyukba való bebocsátásánál a munká-latok megfordiíotl sorrendben követik egymást. Minélszabalosabb és szabályosabb a rudazalszerszátn bebocsá-tásának és kiemelésének munkája, annál gyorsabb s olcsóbbis. Gőzzel dolgozó mélyfúrásoknál, a szerszámnak és ruda-

'94

/..•iInak kiemelése, s különösen bebocsátása, a hajtókészil-I ékeken alkalmazott fékezd szerkezetek segítségével, csodá-latos szabatossággal végezhető. Ha a rudazafaak, a f ú r l -lyukba való bebocsátása közben, a fúrószerszam vitgyrudazat, akadályba ütközik. — a bebocsátás rögtön meg-állilandó s a felvonásra adandó meg a jel,' mire az akadályfekvése s minősége megvizsgálandó. A fúrőszerazáintiakújból való beakasztása esak az akadálynak eltávolításaután vagy csak akkor foganatosítandó, ha a vizsgálat bizo-nyossá tette, hogy elfordított szerszámmal, az akadály melleitelhaladni lehet.

Hogyan kell fúrni?A rudazattal való fúrás munkája más ha forgatva s

más, ha ütve végeztetik. A r u d a z a t t a l f o r g a t v am U k ő d ő m é l y f ú r á a n á L ;i k i fár t lágy föld-, agyag-kőzettömegek, a fúró á l t a l s z á l l i f l a l n ü . k ki a külre, Sokesotbun a fúrás a f ú r t l y u k b a n fakasztó!.!, v i x á l la l könnyít-tetik meg, rricrt a víz az áthatolandó tömegekot mujílá-í ry í l ja s r i í i ' á s - i s / . n j u i a k képződését elősegít i . Hol a fúrásmaga vizet nem fakaszt, ezt a fúr l lyukba be kell önteni,hogy ez által a munka megkönnyítessék, s a. fúrószerszamhűttessék. Igen fontos, hogy a fúrórudazat, a munka.egésztartama alatt, lehetőleg függőlegesen tartassék. Ü t v em ű k ö d ő r u d a z a t o s m é l y f ú r á s n á l a rudazatmegemeltetik, leejletik s a kormányos álta.1 elíordittatik.Váll.óüilókkal s szabadon eső részekkel dolgozó fúró-szerszámok, csak fel-le járó mozgást végeznek, £iz elfordi-tást azonban i l t . is a kormányos eszközli; az ütést a sza-badon eső rész leesése k í í z b r n végezi A kormányzórúdkezelője, H. fi'u'i'islalp minőségét igen j ó l megfigyelheti, -a mi már a véső eifordilasának helyes eszközölhetésev é f í i - ' l l is i - r m l k i v ü í f o n l o s . ^zilán.1 k ö z e i n é l n. v é d ő n e kelforditása csekélyebb s lassúbb kel l , hogy legyen, mintlágyabb közel fa joknál . Visszafelé nem szabad" a kormányzó-rudal fordítani. Szabadon eső szerkezetek alkalmazása ese-tében ű:/. elforditást. a rudazat megemelése pillanatábankell végezni. Miután a fúrás eredménye tiszta fúrástalponnagyobb mint később, (mikor már némi fúrás-iszap isösszegyülemkezelt). az emelés magasságát időközönkéntnagyobbitani kell . A fúrásszakaszok időtartama, a kőzetkeménysége szerint módosul. Lágy kőzetben l—2 m mélysé-gig lehet egyfolytában f ú r n i , s csak azután kell a fúrt-lyukat k i t i sz logatt i i ; keményebb kőzetekben 05—1 m, igenkemény kőzetrétegekben 0'24—0 25 m a kitakarítás nélkül

95

való lehatolhatás mértéke. Igen helyes, ha a vésőt élesítésés aczélozás végett i d ó ' k ü z ö n k ú n t . s z in tén k i e m e l t e t j ü k . Haa vésőnek, a. rúrtlyukban való forgatása megerőltetésseljár, vagy a f ú r t l y i i k nem elég kerek, vagy pedig sok, eset-leg szívós fúrás-iszap gyiilt össze. Újonnan élesített vésők-kel ogyideig merev rudazaton (váltóolUi, szabadon esőrész nélkül) kell dolgozni, mert különben könnyen beszorul.

Mit teszünk ha afúrtlyuk kerekdedségecsorbát szenved?

Ha észrevesszük, hogy a fúrt lynk nem egészen kerek,s oldalai egyenetlenek. — a fúrószerszam kiemel te t ik s avésőfúni helyett utóí'úrók, vagy harangalakú fúrók akasz-tandók a rudazatra. Olda lé lekke l bíró vésó'fúrók a l k a l m a -zása esetében kü lönben n. f ú r t l y u k a k kerekdedségc csaknagyritkán, fog csorbát szenvedni.

Hogyan történik afúrtlyukak kitakarítása?A I V i t ' U y u k a k kitakarításának m u n k á j a a következő

sorrenddel f o l y i k : 1. a tiszlító-csonek a baj lókötélre valóakasztása; 2. a beakasztás a f ú r t l y u k b a ; 3. i sméte l i meg-emelése s lebocsátása a tisztító-esőnek; -4 a kiemelés; 5.a. fúrás-iszapnak kiöntése; 6. a tisztító-csőnek ki takarj lás a.,— kimosása, — a szeleprészek kenése stb. — Nagyon fontos,hogy a tisztító-cső a fúr t lyuk talpához erősen hozzáütó'djéks, hogy végleges kivonatása előtt, lehetőleg sokszor, leg-alább azonban háromszor-négyszer egymásután megemel-tessék és újból lebocsátessák. A tisztító-cső rendszeri nI.négyszer-iHs/.ör egymásután bocsáltatik le a f ú r l l y u k b a ,minden fnráss/.;i.kasz "tán. Kiurités czéljából, nehezebblisztító-esövek. e lőször I c í H ü H I H n i ' k . - • azután r g y a,tisztító-csövet emelő-kötélre erősített ka jmó segélyével, a l s órészükön megemeltetnek és felfordittal ' i iak. Ha alulról tör-ténik a kiürítés, az iszap fölött volt víz a szelepekel l.is/-lára mossa.

Canadai mélyfúró módszer.Általános. — A fúrás szerszámai és segílőszorei.— Átfúrás

üzeme.A canadai mélyfúró módszerről általán

mi jegyzendő meg?Ganada olajterületein, egy az ot tani viszo-

nyoknak megfelelő mélyfúrórendszer fejlődött ki,

96

mely elmés és praktikus berendezései folytánNémetország, Gáliczia, Oláhország és hazánk föld-olajra kutató bányászai állal, ez országokbais bevezettetett Az eljárás tisztán a Petroleumelőfordulás viszonyaihoz van alkalmazva s ed-dig csak földolaj jqveszlését czélzó mélyfúrások-nál használtalik. A fúrás szerszámai, különösenpedig a haj tó-kerekek és összekötő rudak majd-nem kivétel n é l k ü l fából készülnek és ó iy szerke-zetűek, hogy a legelnagyoltabb v i d é k e k e n ' i s köny-

108-ik kép.

109-ik kép.A

110-ik kcp. 111-ik kép.

nyen előállíthatok. Különös sajátossága e fúró-módszer szerszámainak és készülékeinek, hogycsak működő részükön vannak tökéletesen kidol-

97

gozva, míg a nem fontos, közvetetlenül nemműködő alkotó-részek nyersen, ki nem dolgozottállapotban hagyatnak meg.

Milyenek a Canadai mélyfúrómódszerfúrószerszámai, rudazata, fúrótornyai, szer-kesztve s berendezve?

A f ú r ó működő része vagy §v é s ő j e (108., 109 és 110-ik kép),egy 08—Ó'9 m hosszú szárral bír; aszár anyagja, kovácsolt vas; az él,öntött aczé'lból való. Az élszöge 90°;az él szélessége 013—0-23 m.

A t i sz t í tó-cső ( l i l- ik kép) aközönségesen használtily készülékek-től, külsőleg semmiben sem tér el;közelebb vizsgálva azonban, a kö-vetkező eltérések tűnnek föl: a cső,patent módon van hegesztve; hosz-szusága: G—11 rn; felül négy reájaszegecselt, fent egy csavarorsóbanegyesülő kar segélyével kapcsolhatóössze a fúrórudazatlal, alsó részelecsavarható; a lecsavarliató saru,belül karimával, van ellátva, melyrea csappantyús szelep, szelepfészkévelegytit l , lazán ráilleszthető. Kezeléseegyszerű, mert kiemelése semminehézséggel sem jár, kiürítése pediga saru lecsavarása állal történik.

A f ú r ó r u d a z a t (112. és 113.sz. kép), 10—12 m hosszúsággal biró,fent s alant erősen megvasalt tölgy-fagerendákból készül. Ha a kéznéllevő gerendák, a kívánt hosszuság-HS-tóp- 113-kép.

, gal nem bírnak, rálapolás és pántolás^segítségével(Mélyfúrás). '

ü

98

megtoldatnak, A csavartokok 6s csavarorsók fel-vételére szolgáló vasazatok, kúposán vékonyodnak.A legfelső rúddarabhoz a f o r g a t ó , ehhez pedigaz i g a z í t ó - l á n c z van erősítve.

A t e h e r r ú d (alsórudazat) vasból készül,10—12 m hosszúsággal, O08 m átmérővel és8—10 q súlylyal bir.

A v á l t ő o l l ó . az Oeyenhausen főiéhezhasonlít.

H a j t ó e r ő gyanánt gőzgépek használtatnak.E gépek, vagy fekvők, mikor a gőzkazán különépületben helyeztetik el, vagy íokomobilok.Úgy az, mint ez, kerekszám 12 lóerőt fejt ki. Agép úgy van elhelyezve és úgy van berendezve,hogy egy, vezető csigákon nyugvó zsineg segít-ségéve!, a kormányzórúd kezelője által, könnyenmegindítható vagy beállítható.

A t i s z t í t ó - c s 6 h a j L ó k ö t e l é n e k k ö-t é l d o b j á r a. egy O'CM m vastag manülakötélcsavarodik, mely innen, vezető-csigákon át, afúrótorony csúcsához közel alkalmazott kfHéltár-csához vezet. A tárcsáról függőlegesen lelógókötélen egy súly csüng, ez alatt pedig a forgatólóg. A súly a kötelet folytonosan megfeszítve tartja;a forgató, szállítás- és tisztításkor a rudazathozcsavarta tik.

A n y o m a t t y ú - és h a j t ó g ö r ü n d á l l -v á n y a , erős, szögletesre bárdolt fenyőfa geren-dákból készül. A-/, egyes részek, ékek segítségévelerősíttetnek meg.

A f ú r ó t o r n y o k igen magasak és igenkeskenyek, igen erősen, de úgy vannak szerkesztve,hogy könnyen felállíthatok. Négy bárdolt, szálfábólkészülnek, s fent egy négyszögű keretben egye-sülnek. E keret bepadoztatik. A padozaton nyu-

99

Ili—115. kép. — Fúrótorony.

gosznak, a kötéltárcsák forgástengelyeinek csap-ágyai, igen magas fúrótornyok, padozatok segít-ségével emeletekre osztatnak. Az egyes emeletekközött való közlekedést, létrák közvetítik (114.és 115. kép).

100

K i e s ö v e z é s e vagy k ib e l l e l e s e a fúrt-lyukaknak, hegesztett csövek segítségével történik.A csövek egyik végükön ki vannak tágítva, másikvégükön, kúposán kissé össze vannak vonva. Acső tágabb végének belső szélébe a csavartokmenetei, szűkebb kúpos végének külső szélérepedig a megfelelő csavarorsó menetei vannakbevágva. A fúrtlyuk kibéllelésére szolgáló csövekbelső tágassága O23—Öl 3 m között, falvastagsága0-003—0-004—O'OOö— 0-006 m között váltakozik.A nagyobb méretek, a furtlyuk felső-, a kisebbméretek, a mélyfúrás alsóbb részének vagy szaka-szának kibéllelésére szolgáló csövekre vonatkozik.(Miután a csövek Petroleum jöveszíésére irányulómélyfúrások kibéllelésére szolgálnak, ezt pedig azomlékony oldalok felfogására szolgáló csövek által,a fúrtlyukból elzárni, nem lehet kívánatos, a csö-vek falai számos helyen át vannak lyuggatva.)A csöveknek a fúrt lyukba való letolása csekélyerővel történik. A víz nyomásának csökkentésevégett, a lebocsátandó esősor utolsó darabjánakalsó nyilasa fatuskóbóí készült dugaszszal elzára-tik. Ha a csövek kivonása válik szükségessé, afelső csőhöz a fogórudazat fejrésze rácsavartaük;a cső kiálló része pedig rámért kalapácsütéseksegély év öl meglazittatik.

Mily különös szerszámok éssegitőszerekhasználtatnak a canadai mélyfúró módszeralkalmazása esetében?

A eanadai mélyfúró módszer különlegesszerszámai és segítőszereí: 1. a lebocsátó láncz;2. az átkormányzás szerkezetei; 3. a vezető fúró;4. az utófúr ő: 5. a villaalakú tágító fúró: 6. afélív alakú utó-segitő-fúró; 7. a különböző szivó-és nyomó szivattyúk; 8. az oldalas csappantyúsrudazatfogó; 9. a fogó harang és 10. a rugós-fogó.

101

Mire szolgáls mi ly szerkezetű a lebocsátóláncz?

A l e b o c s á t ó l á n c z (v. ö. á l 14. és 115.sz. képeket) egy: kisebb, a fúrónyomattyú forgás-pontja fölött elhelyezett, csigához van erősítve.A csigának visszamenését, egy kilincses zárókerékakadályozza meg. A kilincset, a kormányzórudvezetője, egy csigán átvetett sinor által, állás-helyéről nyithatja meg. A kilincsnek; bekapcsoló-dását egy rúgó eszközli. A lebocsátó láncznakvége. melyhez a rudazat forgatója van akasztva,egy fából-'vagy öntött vasból való csavaros fé-kező henger köré van fektetve. £ hengerek ren-desen egy, a nyotnattyú fejéhez erősített fatuskófolytatását képezik. A láncz akként fekszik a nyo-mattyún, hogy arról oldalt lelógva, közvetetlenüla furtlyuk tengelye fölé esik. A láncznak ez olda-las fekvése, rendkívül előnyös, mert a fúrószer-szám a fúrtlyukba való bebocsátása és feivonásaalkalmával, - - a nyomattyú mellett kényelmesenelhalad a nélkül, hogy a nyomattyút magát mun-kára való helyzetéből el kellene mozdítani.

Hogyan, illetve mily szerkezet útján tör-ténik az átkormányzás?

Az á t k o r m á n y z á s a hajtógép oldaláról,egy körülbelül 0'3 rn "azéles gummiszíj útján tör-ténik. E gummiszí j egy kisebb kötéldobon és egynagyobb kötéldobon van átfektetve. E kötéldob-nak g őr ön dj éu egy kiváltható forgató és egymásik kötéldob van felékelve. -A forgató a nyo-mattyúnak mozgatását eszközli. A kötéidob egylazán felfektetett szí j segítségével egy magasabbanfekvő harmadik kötóltárcsával kapcsolatos. Kkütéltárcsának göröndje egy úgy a hajtókötélnek,mint a tisztító-csövet emelő kötélnek szolgáló

102 103

kÖtéJdob van felékéivé. A felső kötéltárcsát s avele összekötött kötéldobot, a szíj akkor indítjameg, ha-a feszítőcsiga, a kormányos által kezeltemelőszerkezet állal a laza. szíjhoz hozzászörítta-tik . Szíjtárcsák és a kötéldob, fából készülnek saz állványba beeresztett csapágyakban forognak.Gyakran még a csapágyak is (kemény) fábólkészülnek.

Milyen szerkezetű a vezető-fúró?A. v e z e t ő - f ú r ó (116. és 117-ik kép), alul

villaszerűén inog van hasítva; kar jainak alsó vágószélei ívalaküak. A karok feszes állá-sát az ágak köxé szorított és csavaroki ' i l j i ' m r n . u ^ í l r í (H-sók b iz tos í t ják . .\ '•''-zető-í'úró a rudazat alsó végéhez rá-

csa varas által erosiUeük.Az utófúróknak mi iy

alakja vált be leginkábba canadai mélyfúró-mód-szernél?

A canadai mélyfúró-módszernél leg inkább be-vált u f ó f ú r ó (118-ikkép)tömür, a l u l kerül ékalakú,homorú és a széleken éJezct l .

Mit kel l a v i l laa lakútágitó - f ú r ó r ó l általán

megjegyezni?A v i l l a a l a k ú t á g i t ó - f ű r ó. a vezető-

fúróhoz igen hasonló, csakhogy karjai sokkal erő-sebbek.

A fél ivalakú utó-segítő-fúrónak mi aczélja?

A f é I í v a l a k íi ti t ó - s e g í l. rí - l ü r ó. erős,í'éLívesiM) h a j l í t o t t , szélein k i é l o s i l c l . t VÍ.LS- i l l e t v e-aczélJeinczIjöl készül, s a. f í i r l l y u k - o l d a l n k egyes

116-117. kép.Vezetö-türo.

'l IS. kép.Utj-fúró.

egyenetlenebb részeinek lesímíLására, kiegyenge-tésére szolgál

Mit k e l l a szívó- s nyomó szivattyúkról,ezek szerkezetéről, czéljáról és használás-módjáról röviden t u d n i ?

A s z í v ó - s n y o m ó - s z i v a t t y ú t ková-csolt vasból készült, 0'05 m átmérővei bíró csö-vekből állanak. A ramács, öntött-vascső-darab,melyben egy bronzból való gömb-, vagy kúpszelepmozog. Tömítésre bőrlapok használtatnak. A ra-mács, vonórudak által emeltetik meg; lefelé sajátsúlya ha j t ja . A ramácshenger csövének hossza,rendsstrr int l'ő m. — A felvezető-cső, felső végéntömő-s/.elcnczével van elzárva; a tömőszelenezealatt van elhelyezve a kifolyáscső. - - A szivattyúraclazatja, gázvezelő csövekből készül. Fontos,hogy a furtlyuk szájnyílása mindig tökéletesenel legyen zárva, mert csak így érhető el, hogy afakasztott földolaj, a szivattyúk segítségével utolsócseppjéig kiemeltessék. A szivattyúk mozgatásáralokoinobilok szolgálnak; egy-egy lokomobü azon-ban több szivattyút is mozgathat. A hajtógüröndrekét, egymáshoz ellentétesen álló forgató van erő-sítve, s ezek által egy, szintesen fekvő, sokhelyüttátfúrt, vagy k e n i l i ' l r i i k a m p ó k k a l e l l á t ó i t tárcsaide- s oda moxgalta l ik . K tárcsával, fából vagygázvezetőcsuvekböl készült, vezetöcsigákon nyugvó,kellőleg alátámasztott vonórudak kapcsolatosak.A szivat tyúk rámácsrúdjai a vonómdakhoz láncz-darabok segítségével vannak hozzákötve. Mindenszivat tyú, bármely pillanatban kikapcsolható.

Mikor használják az oldalas-csappantyúsrudazatfogót?

A z o k l a l a s - c s a p p a n t y ús-r u d a z a t f o g ó( I l i ) , kép) a rudazi.it dti'M'ése esetében szokott

104

használtatni. A csappantyú, egy rúgó ál lal szorít-tatik le.

ft

119. kép.Oldalas-usappantyűíí-

rmlíi z átfogó.

120. kép.Fogú-hamnj.

131. kép.

Hogyan használják a fogóharangot ?A f o g ó h a r a n g (120. kép), éppen úgy, mint

a csappantyús fogó is, a rudazat megfogásáraszolgai. Használatközben, a harangot, a fúrt lyuk-ban levő rudazatdarabra ráállítják, s azon vé^ig-mindaddig lejebfo- s lejebb szorítják.' míg a harangszarahoz mozgatható]ág erősített, nehezen járókengyel, a rúddarabot meg nem fogta \x í<jymegfogott ruddarab kiemelése, a szokott módontörténik.

Mire szolgál a rugós-fogó?A r u g ó s - f o g ó (121-ikkép), vésők töredék

darabjainak kiemelésére szoigái.A canadai módszer szerint való mélv-

furas üzeméről általán s röviden mit ke!! meg-jegyezni?

Hol e fúrómódszer megfelelő viszonyok között he-lyesen alkalmaztatik, rendkívül kedvező eredrnónynvel iárHogy a munka sikere biztosítva legyen igen jól fe°yel-

105

rnezett s pontos munkára szoktatott személyzettel kellrendelkezni.

Milyenek legyenek a f ú r t l y u k méretei?A fűi-tlyuk megengedett kezdő átmérője, a eanadai

mélyfúrásnál a 0'35 métert alig haladhatja túl; keménykőzetben, csak úgy lehet kedvező eredményt elérni azon-ban, ha tovább, mélyebben, még kisebb átmérőt adunk afúrtíyukiiafc. Az elérhető legnagyobb mélység 300 m körülvan; ennél nagyobb mélységeknél ugyanis a fából, valófúrórudazat toldásrészei túlsókat szenvednek s a váltóollóhatása csökken.

Mily nagy személyzet kell, a canadaimélyfúró rendszer használása esetében?

E iurómódszcr alkalmazása esetén 3—é ügyes, laka-tos-, ács-, asztalos-, és fütőimuikához is értő munkás, töké-letesen elegendő.

Mivel kezdik a mélyfúrás munkáját?A mélyfúrás, egy 030—Ü'3;> m tágas és körülbelül.

20 m mély fűrtlyuk, vésőfúróval vagy csigamenetes fúróvalvaló lemélyítésével kezdődik. Az irányitó-esíí fából készülés hatszöges.

Hogyan f o l y i k a fúrás tu la jdonképpenimunkája?

A meddig csak lehet 0'2—(>13 m széles vésőkkelfúrnak. A váltóolló akként állittatik be, hogy utánengedésnélkül 015—0'2 m-ig lehatolni lehessen; a m i n t a váltó-olló kellőleg beállíttatott, a fúrás kezdetét veheti. Hamunka közben, az oldalok omlaclozását észlelik, a fúrt-lyukba egy. tágasságának megfelelő gázvezető csövei, afenékig letolnak, — mire a fúrás, megfelelően rövidebbélhossza.1 biró vésővel tovább folyik. Az ütéseknek perczen-k é n t való száma, száraz fúrtlyukakban 50—60, kivételesennéha 70 is: nagyobb mélységeknél -íO—50 ütést számítanakperczenként. — Ó1! m lemélyítése n lán, a kormányos a záró-kerék k i l incsé t , a kezeügyébn eső vonósinór meghúzásautján megnyit ja, a lebocs'átó lánczot, egy szeiíi hosszalleereszti s a fúrás munkája akadály nélkül tovább folyik.A kormányzórudat, minden ütés után elfordítják. Méhaa kormányzóníd mellett két (.'niber is áll. A fúrás rend-szerinl szárazon történik; s Icgl'elljcbb annyi vizet önteneka fúillyukba : a mennyi ke l lő higságú fúrás-iszap képzéséremúlhatatlanul megkívántat! k, igen nedves fúrt lyukakban r .a fakasztott vizeket el kell zárni. A rudazatnak s vésőnekkiemelése és a tisztítás, vagy minden félméteres lehatolás

10«

ha. a, fúrás-iszap I I Í | H ; ' I U ' < I -^y; i^b:ni i r>> k ö / c t b i ' i i v é s ő v e l I V i n i a k

] - j í ; i i i i i l : ; í i o i r i ( j l ; ) ) J i l l ( i s k i i . í i r s b i u i , ;ii - a i l . l i s x . ó h u n i o k b í i n , « t ' i ' i i l l y n k i i a . k

l i l á n , v a f j - y rsalí n k k o i ' t ü i l é n i k .san szívóssá v á l i k A ^ y ; i ^ b : n i i r

é s t i s . ' I Í U ' i - i ' S i Í Y i ' l l ; i k nvéső hf i szLiá l ; ' a s ; i o l i na t i szt í tó-cső segélyével való lemélyítése igen gyorsan

Mit kel l az egyengetés munká já t i l lető-leg, a canadaí mélyfúrómódszer szempont-jából megemlíteni?

A canadiu luélyfúrásmód alkalmazása esetében, ahasznált vésőfúrók szerkezete következtében, a fúrtiyukoldalainak utólagos egy e M g-e lése i f ren gyakran válik szük-ségessé, Ha. utófúrás közben, oiniá.sok történnek, gyorsm u n k á v a l kell a bajon segíteni. Erőszakot, utófúrás közbena l k í i l m a z n i nem szabad.

Hogyan kel l a canadai módszernél afúrószerszám bebocsátása s kiemelése köz-ben e l j á r n i ?

E fűrómúdszernél a rudazatnak beakasztósa s kieme-lése, v a l a m i n t a takarítás is rendkívül gyorsan folyik.Mindenekelőtt leakasztják a rudazatot a leboesátó látiez-i'ól s a hajtókötélre kötött forgatót csavarják hozzá, Afúrómesíer. ki mellesleg mondva oly helyen ül vagy áll,hogy az egész fúró berendezést áttekintheti, erre egy eme-lőnek meghúzása által, a hajtó^épezetet megindítja s arudazatot meg'emeli. Egy rudazatrafcatnak kivontatása után,a feszítő csiga b z á b h n i ; ' i l l i l l ; i l v á i i . az kissé leszáll s a k f i s z -tékával az i d ő k í i z b i - n a l á t u l t f u r ó v i l l á r a fekszik. A l'úro-mcisleniíik, e közben, e«y a l ' i i i ' i ' i l n i ' o n y v a l a m e l y magasabbe m i ' h ' ! i ' ' l i ú ' l n m u n k á s I b l y l i i i i i i s ; ! ] ! s(^;<' 'dki '7Ík.

E segítő munkásnak feladatai: 1. a t i n ' . i r i ' i i i i ' l l . n i d n z n í -CSavai'kulCscsal v a l ó i n c ^ l V i g á s a s a. l'nr::;i t n n . i I;

lecsavarasa; 2. a f c n - g a l í j l i ' i l i n i ' ! J ^ x . i ; b ; i r ( i l : M [ n i i l a z u l n i k i i l n a k ,a torony gérendázatában k i v é s c l t vésésbe való be tohí sn;3. a fúrómester á l t a l jryorsrtn ler-savaii síüdíi^znak íélre-állitásánál va ló segédlíezés és 4. n haj lókötélnek s rcájaakasztott forgatónak lebocsát'isa.

Mit kei i a csövek vizet átnem bocsá-tókká tótelét illetőleg tudni?

A bi j lk 'J i ' ; csöveknek v í z á l b ü t a l l a n n á tétele. Potro-k ' i n n i ' a f ú r á s o k n á l rendkivill l 'un los . E czél elérése védett,a, v i z i í l t i H - t i ' i ré ' l i . ' f í ü l n i ! , i ' .nv v i / e t á l n c i i i Ijocsátcj i ' i ' ' l r ^ i ' lkevesni 'k fel, s ebb ...... ;.", l i ' - ; i l ; ' t b ) i l m m é l y r n i ' l l v i i k a tvésnek ki. E n n e k megtörténtével a k ü l s ű béllelés-csőbe,

107

egy másik oly csövet á l l í tanak bt.', n i í ' l y alsó végén, l mmagasságig, jól duzzadó fa lenszövel te l körül vau gön-gyölve. Az így előkészített belső béllelűesö erre, a vizetátncm bocsátó rétegbe vájt f n r t l y n k b a , o.savaras közbenb c s z o r i t l a t í k . Régebben l e n m a i í g a l töltött börzacskót kötöt-tek a falenszövei helyébe.

Hogyan folyik a tisztítás munkája, a ca-naciai mélyfúró módszernél?

A canadai mélyfúró módszernél a tisztítás szintén _ a,lehető leggyorsabb tempóban történik. A tisztító-csövet itta, rudazatra akasztva működtetik. A rudazatra akasztotttisztító-cső megemelését a gó'zgép végzi; vissza-, sajátsúlyánál fogva esik. A Felbontatott tisztító-csőnek kiürítése,mindig a snrunak lorsavarása útján történik. A szelepfészke s a szelep maga m i n d e n ha.s/.uálat utón lemosandó.A fúrás-iszap, mint fúráspróba, egy megfelelő tágasságaszekrényben összegyüjtctik. Tiszt í tás közben, csak n fáro-mesteniek szavát lehet hallani. Száz méteres f ű r l l y u kmélységnél, a takarítás k ö r ü l b e l ü l 1.5 perezet kivan. Egy10—12 m hosszú rudazatrakatnak kiemelése, szé[csavarásas félreállitása átlag egy perczig- tart.

III.Mélyfúrás öblögetés mellett.

Általános. — Az egyszerű öblögotéssel járó mélyfúrás, -Gyémánttal fúrás. — Teljes öblögető- és gyémánttal fúró-

Lerendezések rövid ismertetése.

Az oblögetóssel dolgozó mélyfúrásról ál-talán mi jegyzendő meg?

A z 0 b l ö g c lé s m e l l e t t v a l ó m 6 J y-f ú r á s , a tisztítócsövei használása, közben fel-merülő, idó'trabló m u n k á k elhagyását czélozza.E fúrórendszer alkalmazása mellett a fúrás-iszapfolytonosan felfelé irányuló vízáramlás segítségé-vel távolíttatik el. A vízáramlás sebessége a fúrás-iszap szemnagysága szerint határozandó meg.

Különösen kedvezőek 'AZ öblögetés mellettvaló mélyfúrás eredményei közepes szilárdsággalbíró kőzetrétegekben. Oka ennek különösen amatapasztalás, hogy ily kőzetek átfúrása alkalmával,az iszap, a fúrt lyukból, közönséges fúrás alkal-mazása esetében, igra gyakran kiemelendő.

Megkülönböztetünk:a) Egyszerű öblögetéssel járó mélyfúrási , és6) gyémánttal fúrást.

Az egyszerű, öblögetessel járó mélyfúrás.Az qtyszerű.^ öblögetessel járó mélyfúrórnóctszer fYirö-s z n r s m m n i : öblögetessel i l o l f i o w íVu'ók, csövek, oső- ésiebocsátósiterkezetek, sPSÍt.iT-szerek, szívó- és nyomó-sx.i-v j i t t y i ' i k , í m i n s / ' , i v ; j | | y i i k . ü l ő - és csavaró-szerkezetek, iirő-gé|>ek c':s hajtókészülékek, i i i r ó í i k n á k . I V i r ( > ; ' i ] l v á i i y (í o i - n y i > k . — A-/. ( ' » y s K c i - r i öblögetessel j i ' i r i i i m M y í u r á s i i / .

109

Melyek a leggyakrabban használt mű-ködő fúrórészek, az egyszerű, öblögetesseljáró m é l y f ú r á s n á l ?

Ax. egyszerű, öblögetessel járó mélyfúrásnállegközönségesebben használt fúrók : 1) az agyag-fúrók, '2) az üreges vésők. 3) a keresztalakú üregesfúró. 4) a magfúrószerkezetek és 5) az öblögetes-sel dolgozó tágító-fúrók.

Az agyagfúrók mily alakját szokás öblö-getés mellett leginkább használni?

Az a g y á g f ú r ó, mely egyszerű öblögetőmélyfúrás közben szokott használtatni, a közön-séges agyagfúrókhoz mindenben hasonló, csak hogyfelül üreges és csavarmeneles, s hogy e csavar-menetek segítségével erősíLteük rá. a szinténüreges, csöves fúrórudazata. Lazább agyagokbanhasználható. A lehatolás mélysége 100 m. AK öb-lögető víz kézi nyomószivattyű segítségével szo-rittatik a csőrudazaton és fúrón át a fúrtlyukba.

Mi lyen szerkezetű, az öblögetessel dol-gozó csavarfúró ?

A z ö b l ö g e t e s s e l d o l g o z ó c s a v a r -f ú r ó (ÍÜá. kép.) nagyobb nyomású vízoszlop be-

hatása alatt áll. A vízsugár csa-vanmmotek között és a csúcsf ö l ü l t való nyílásokon át jut afúrt lyukba, hol az átfúrandó kő-üsMből eredt iszapot fellazítja ésfelkavarja.

Az üreges vésőfúrók lég-szokásosabb alakjáról általánmi jegyzendő mg?

Ü r e g e s v é s ő - f ú r ó k k a l ,az öblögető-víz, a lapát széles

oldalaiból kilorkolló nyílásokon át jut a fúrt-lyukba. Az üreges vésöfúrók (123. és 124. kép),

110

123. kép. 124. kép.

vagy belső, vagy külső csavarmenetekútján erősítteínek a csöves rudazathoz.Az üreges vésőfúrók élei vagy egyene-sek, vagy ívalabúak. Néha vágószélek-kel ellátott üreges • vésőfúrók, továbbá 120. képkeresztalakú üreges vésőfúrók (125. KereSzt?iakú. , , , e- JLI - i ' i i Üreges veBofuro.kép) és koronafurök js használtatnak.

Mi jegyzendő meg a közönséges öblögetőmélyfúrásnál használatos magotfúrókról rö-viden ?

Közönséges öblögető mélyfúrás közben igensokféle m a g f ú r ó s z i e r k e z e t használatos. Mind-nyájuknak közös tulajdonsága, hogy meglehetősenösszetettek. Vannak zárószelepes; össze tolhatószelepes és összetolható rugós magfúrók. Mindenmagfúró magotvédő csővel van felszerelve. Kmagotvédő csőnek feladata, a. kitúrt magot bár-mily kőzetből álljon is, azt összetartani s lehető-leg sértetlenül a kidre kiszállíIáni.

Milyen szerkezetű a leghasználatosabböblögető tágitó-fúró?

A leghasználatosabb Ö b l ö g e t ő t á g í t ó - f ú r ó(126. kép), két egymásba tolt (« és &) csőből, és

111

R-f

a táguló fúróból áll. Az a cső,fúróvezetőiil szolgál s felső vé-gén, a b csővel, a fűrórudaza-töt is v ivő hüvely segítségévelkapcsolatos. Az öblögető víz acsöves fúróradazaton át vezet-tetik a fúrtlyuk talpára, migaz öblögető víz által felkavartés felhígított fúrásiszap a csövesrudazat és a béllelés cső közötta fúrtlyukból kiszorittatik. Afúró maga. az a és 6 csöveköl dalaiba feszesen beágyazott P-késből és két más (f pont kö-rül forogható) g vágóéiból,végre pedig egy rugóként sze-replő fe gnmmikarikából áll.A mozgó vágóélek túlságosszétnyílását, az a cső kissébevágott karimája akadályozzameg.

Furócsövek alatt mit ér-t ü n k ?

F ú r ó - c s ö v e k alatt, a mély-fúrás közben használtatni szo-kott összes csövek, tehát acsöves rudak és a béllelő csö-vek értetnek. A béllelő csövekvagy fából vagy pléhből ké-szülnek s ekkor szegecseltok,vagy öntöttvasból valók, vagyhegesztett csövek. E l z á r ó - ee s ö v e k, omlások megakadá- 136. kép.lyozására szolgáló béllelő cső- öuiögets t'^iK-Kn.v e k , e l s / i g e t e l ő - b é l l e l ő - c s ö v e k sós- vagy

gyógyvíz után járó mélyfúrásokban, azaz akkorhasználtatnak, na a feltárt víznek üszta állapot-ban való nyerése czéloztatik. C s ő r a k á t o kkeletkeznek, ha több egymáshoz erősített egyescsőből, egy esősort á l l í tanak össze. C s ő s é m á kl,übb oly csőnek összeállítása által keletkeznek,melyek egymásba pontosan beleillenek, és egymás-után sorakoztatva, folytonosan vékonyodó cső-rakatokat képeznek. A c s ö v e k n e k e g y m á s-hoz v a l ó k a p c s o l á s a , csavaros illesztés,vagy toldás és külsö'leg ráhúzott hüvelyek útjántörténik. Ha a csövek lágyabb-keményebb kőzet-rétegekbe beszorílandók, aczéíból készült, erőss a r u k k a l láttatnak el. A saruk és a csőrakatközötti kapcsolás erős-, tartós kell' hogy legyen.A vascsövek néha belül kiezin kelletnek.

Mily szerkezetűek a közönséges öblögetőfúrómódszer alkalmazása esetében használ-tatni szokott üíőkolonczok, i l letve alsó ru-dazatok ?

A közönséges öblögető fúrómódszer alkalma-zása esetében használtain! szokott ü t ő k o l o n -•czok. illetve a l só r u d a s a t o k , szintén csöveseks legegyszerűbb alalyukban nem egyebek, vastag-falú, nehéz, csőrudazat és fúró közé becsatoltcsodaraboknál. Hosszúságuk rendszerint 5 m, sú-lyuk 100—SOOkgr.

Mire szolgái a rudazat forgó feje? s mi-lyen szerkezetű?A r u d a z a t f o r g ó f e j e. rendszerint bron-

zébői készül s az öblögető víznek a csöves ruda-zatba való olyszerű juttatását czélozza, hogy ál-tala, a rudazatnaK szabad forgathatása ne aka-dályoztassák. Egy igen egyszerű ily szerkezetalkotó részei (1. a 127, és 128. sz. képeket), a ecsövei, csavaros kapcsolás út ján összekötött 6

113

cső, mely kívül egy n karimával van ellátva. Ab cső legfelső része egész kerületén hosszában,több helyütt át van törve (cí-nél), reá pedig egypontosan becsiszolt e hüvely van húzva, melyfelül f dugó által, mely az a csövet zárja, megvan fogva. Az öblögető víz, g csövön át jut a

Ifurórudazat fejrészébe. A g cső,ta nyomószivaítyúval, kaatsuk-

tömlőkkel kapcsolatos.Mikor használtatnak szo-

rító fejrészek?S z o r í t ó - f e j r é s z ék, a

béllelőcsöre csavartatnak az eset-ben, ha a fú-rásiszapot, acsöves ruda-zaton át akar-juk a külreszállítani.(129.kép). Az a-valjelölt nyílások,a csövek le-

szorításáraszolgálónyomócsapszegek fel-vételére valók.

A szoritó-tuskók legegyszerűbb szerke-zetükben milyenek?

A s z o r í t ó t u s k ó főalkotórészét az u ön-töttvas-tuskó képezi (130. képcsoport), melynekoldalas kinyulványaiba 6-nél szorító-csavarokhuzatnak be. A tuskó közepén az öblögető vízátereszthetése végett át van túrva. Ha a szorító-tuskó, a béllelö-csövekre nem illenék rá pontosan,c öntöttvas-betétek alkalmaztatnak. A tömítésmindenütt gummi lapok (e?) útján történik. A

(Mélyfúrás). 8

127—128. kép.Csövesruílazatforgó fejvdsip.

129. képSzorita-fejrész.

114

kapcsoiórudak (f) alsó vegükön szorosan be van-nak falazva, f e l ü l pedig (g] csavarorsókba vég-ződnek. K csavarok a luskó leszorítására szol-gálnak. A [h] v o n ó f u d a k , segélyével, a swriLo-t.uskó felakasztható, s félretolható. Az öblösielővíz

130. kép.S^oníü-tupkű.

i-nél lép be a szerkezetbe. Az l süveg, »i-nél tö-mőszelonczével bir. A csői'udazat e Lömőszelen-czén megy keresetül.

A kifolyás csőről röviden mi jegyzendőmeg?

A kiíblyáscsű í'őalkotórésze egy lehetőleg, i l-letve annyira mélyen beszorított béllelő-cső, hogyegy része a íürtlyukból még kiáll, és az öblögetővíz, a csövön kívül, a külro ki nem juthat. Azígy beépített béllelő-csőre. egy T alakú csődaraberó'sítteük, mely a fáradt öblögető víz kifolyáscsöve lesz. Hogy a víz, e kifolyás-csőből a fúrásközben előidézett rázkodtatások folytán fölül kine frecscsenhessen, a T csövet fülül, egy kis csu-kott csődarabbal el szokták zárni.

115

A csöves rudazat és az öblögető vizetszolgáltató nyomó szivattyúk között, mi utóntörténik a közvetítő kapcsolás?

Az i i b l ü g e l ö v í / , . . rendszerint gi immilüinlf ik,gummicsövek segítségével szoríltatik a nyomószivattyúk állal a csöves rudazatba, i l letve a csö-ves rudazaton át a fűr t lyukba.

Melyek a közönséges öblögető mély-fúrás leghasználatosabb szabadon eső éslebocsátó szerkezetei ?

A legegyszerűbb, s leghasználatosabb szaba-don eső szerkezei, mely öblegető mély fúrás köz-ben hasx.nalt.alni szokott: a T e c k l e n b u r g -f ó l e ti r e g e s s z a b a d o nc s ő s z e r k e z e t. A lebocsálószerkezelek közül, a lánczczalműködő, a legpraktikusabb.

Milyen a Tecklenburg-féle üreges szabadon esőszerkezet berendezése?

A T c c k l e n b u r g-f él eüreges s z a b a d o n eső szer-ke 7. e t (lő l -ik képcsoport) négy.egymásba tolt csőből áll. Abelső (h) cső, b szárnyas ékkels c vezető ékkel van felszerelve;

- hozzája csatlakozik (i) alsórudazat és az erre csavart véső-fúró (k). A másik (t) cső, ahasitokkal és éknyugasxszalvan ellátva s mindenestül azm rudazathoz van erősítve, Aharmadik (n) cső a (b) szár-nyas éknek, súlya állal való le-ejtésére szolgálnak; hasitéka (d }

4fönt éles síkkal zárul. Az ütő-désrudak (ee,) az n csővel csavarok útján kap-

8*

s-l

131. kép.euklenliurg-ftílt) sí

eaú av.erlce^et.

116

csolatosak. A külső (/') cső, az egész szerkezeiétvédi, s az »í rudazathoz csavarzárral van erősítve.E köpeny (/') oly mélyen Jeszállhaí, a m i n t azta véső, legmagasabb állásában megengedi. Azékek oly hosszúak, hogy még a második és har-madik cső hasiíékaiba is beérnek. A harmadik cső-nek s a hozzá erősített ütődésrudaknak vezetésére,a c ék, s az o toldatok szolgáinak. A tömítés,fönt s alant, lehetőleg fémgyűrűk segítségéveltörténik. A belső csőben, egy könnyen kiválthatóerösítődarab (p) van elhelyezve, melyben a szár-nyas ék mozoghat, illetve foroghat. Egy (q-valjelölt) csődarab a szárnyas ékel teljesen körül-zárja s vele együtt forogván, a belső csőnek tága-sabb nyi lasát folyton zárva tartja.

Milyen a lánczos lebocsátó szerkezetkonstrukcziója ?

A l á n c z o s l e b o c s á t ó s z e r k e z e t , adán fúrómódszernél használatos láncz lebocsatószerkezetéhez mindenben hasonló.

Melyek az egyszerű öblögető mélyfúrássegító'szerei ?

A/, egyszerű öblögető mélyfúrás segítőszerei:1. a különböző' csavarkulcsok; 2. az egyszerű éskettős villaalakú kulcsok; '}. a c.s5ku!csok s cső-fogók; 4. a béllelő csövek lebocsálására szolgálószerkezetek; 5. a bélielő csövek felhúzására i l le tvekiemelésére szolgáló különböző szerkezetok; 6. abéllelő csövek esetleg szükségessé váló forgatásáraszolgáló szerkezetek; 7. a csővágó szerszámok s8. a különféle csavarvágó és kovácsszerszámok.

Mi által történik a bélleló'-csöveknek afúr t lyukba való lebocsátása, illetve leszorí-tása ?

A béllelő-csövék a fúrt lyukba való lebocsá-tása, i l letve leszorítása történhetik: 1. a csövek.

117

saját s ú l y a által: 2. a csövekre akasztott súlyoksegítségével; 3. a csövekre fektetett súlyok köz-vetítésével ; 4. vonó csavarokkal; B. nyomó-, szorító-csavarokkal; 6. hydraulikus nyomás segítségülvétele mellett; 7. pörölyütések segítségével; 8.ütőkosokkal; 9. forgatás utján; 10. rázással; 11.több eljárásnak együttes alkalmazásával.

Mi álta! történhetik a bélleló'-csövekneka f ú r t l y u k b ó l való kiemelése illetve felvonása?

Béllelő-csöveknek a fúrtlyukból való kihúzása,illetve felvonása történhetik: 1. kézzel való eme-lés ú t ján; y, emelővel; 3. kötéllel és csigával,4 kötéllel, csigával, kankalékkal vagy einelő-d a r u v a l ; 5. egyszerű csigasorral; 6. differencziálcsigasorral: 7. emelő rudakkal; 8. vonó rudas kan-karék segélyével; 9. álló csavaros emelőkkel; ÍO.felvonó kan k alakokkal; 11. hydraulikus felvonókkal;12, több felvonó szerkezet együttes alkalmazásaúlján.

Mit használnak a béllelö-csövek forga-tására?

Forgatására a béllelő-esüveknek csőszorítók,•csőemclfik és cső tartók szolgálnak.

Levágása a béllelő-csöveknek m i l y szer-számok segítségül vétele mellett történik ?

A béilelő-csövek. esel leg szükségessé válószétdarabolására, szélvágására, horizontálisan vagyf ü g g é l y e s e n vágó csöliirészek szolgálnak.

" Milyenek a csőkulcsok smire szolgálnak?C s ő k u l c s o k a csövek megfogására és for-

gatására valók. Nem egyebek, a megfogandó csö-vei köri i lkaroló, belül fogazott pofával bíró eme-l ő k n é l .

A felvonócsavarok mire szolgálnak?A felvonócsavarok, fülkés lejjel e l l á t ó i t csa-

varok, melyek a f e l v o n a n d ó cső belső csavar-

118

133. kép.Rugós fsohÉz

menetébe becsavartatnak, hogyezek a f ü l k é b e akasztott lánczsegítségével Felhúzható legyenek.(132. kép.)

A súlyok elhelyezésérőlröviden mi jegyzendő meg?

A béileló'-csövek leszori tásáraszolgáló súlyok, rendszerint, a le-szorítandó csőrakatok közé zárt,csőszoritóra foktetíelnek. Az alsócsőszoríló vasból, a felső fábólvaló. Ez utóbbira egy deszkaSüdatraknak, melyen azután a sínda-rabokból, ócska vasból, stb. állónehezék egyenletesen eloszlatik.A szorító súlyok felakasztása pe-dig akként történik, hogy a le-szorítandó csövei egy kétkarú,oldalas k i n y u l v á n y a i n csavar-anyaszerüen kifúrt szorítóvaL kö-rülveszik, s a nyilasokon csava-rokat húznak át. A csavarfejekegy a csörakalok átbocsátása vé-gett közepén átfúrt deszkáilidlásttartanak, melyre a s ú l y o k egyen-letesen szétosztva felrakatnak. Acsavarokat, aszoritón tar tó.csavar-tokok segítségével, a k ívána lom-hoz képest megemelni lehet.

Hogy nevezik a legegyszerűbb csőfel-vonót? s milyen a szerkezete?

A legegyszerűbb csőfelvonó, a r ú g ó s c s ő-h ú z ó (133. kép). Igen gyakran haszná l la t ik . Egyalul hegyes, különben négyszöges, a rudazathozkapcsolható a szár, bevágásában, egy egyenlőszárú

119

b rúgó van elhelyezve, mely a készüléknek leto-lásakor összehajlik mindaddig, míg a megemelendőcső kei hasitékába be nem kapcsolódik. Megemelésesetében, az alsó c koczkára ráfekszik s kinyúlóvégeivel a csövet hasitékainál fogva megkapja.

A körtének nevezett segítő-szerszám mire

A k ö r t e , vagy vasból vagy fából készült,utóbbi esetben vasalással ellátott körtealakű Lest,

mely egy felső akasztók és egy alsócsavarfej közé, egy rúddarabra rá-húzatik (V. ö. 134-ik s,z. képet). Va-lamely oldalasán behorpaszlott "cső-nek kitágítására szolgál.

Milyen szerkezetű a legegy-szerűbb csolebocsátó szerszám?

A legegysze-rűbb c s ő l e b o-c s á l ó , csavaros

1 szerkezetű. Egy| (rt) csavarorsóra,

mely a í'úrórúd-hoz erősíthető,egy csavarosánátfúrt kereszt-

134. kép.iíárta.

tartó ((/} fe lhúzat ik. E kő-reszttartő két végén, e g y - e g y( c c ) ÍZÁY csüng. A szárakvezeíéséreaz alsó (e) kereszt-tartó szolgál. Ha az a csa-var jobbra fordíttatik. a

135. kép.

120 121

kérész (.tartók egymáshoz közelednek, a szárak pe-dig szétnyílnak. A szárak kampói, a lebocsátandócsöveket megfogják. A mint a cső rendeltetés-helyére érkezolt ; az a csavar balra fordíttatik, akereszttartók egymástól távolodnak, a szárak ösz-szecsukódnak. s a szerkezet, kis elfordítás utána fúrt lyukból kiemelhető ( V . ' ö . 135. kép).

Az ütőszerkezetek, i l letve ütőkosok mireszolgálnak ?

Az ül ő k o s o k. vagy fából, vagy vasbólvalók és a bélleléscsüveknek a f ú r t l y u k nehezeb-ben áthatolható talpába való leszorítására, le-verésére szolgálnak, lippen olyan szerkezetűek,mint a pilóták leverésére szolgáló kosok. Az ütő-koloncz vezető-rúdja. a leszorítandó cső szájábaillesztett, vele egy darabból álló dugasz segélyé-vel tartatik a cső tengelyének irányában.

Mi módokon történhetik a fúrt lyukaknak,illetve a fúrószerszámoknak, öblögető-vizzelvaló ellátása?

A fúr t lyukat , illetve a fúrószerszámokat; amegkívánt öblögető-vízzel: aj valamely természe-tes vízfolyással, vagy nyomó vízvezetékkel, vagyvalamely magasan fekvő víztartóval kapcsolatoscsővezetés útján: b) vagy kézi- vagy gőzszivaty-t y ú k k a l ; vagy ej pulsoniefcrek segítségével lát ják el.

Milyenek a közönséges öblögetö-inély-fúrás erőgépei és hajtószerkezetei?

A közönséges öblögető mélyfúrás erőgépei, arudazattal ütve működő mélyfúrás erőgépeivel azo-nosak. A nyomattyúk olyanok, mint az öblögetésnélkül dolgozó ütve működő mélyfúrás nyomat lyú i .

Mi jegyzendő meg1 a közönséges öblö-getö-mélyfúrás fúróá l lványai ró l , fúrótornyai-ról és aknairól?

A fú) 'óá l lványok. fúrótornyok és furóaknák. aközönséges nul i i/uios mélyfúrás tornyaival s á l i v á -

nyaiva.1 nagyrészt megegyeznek s legfeljebb abbankülönböznek, hogy itt-ott vastartókból, vagy csö-vekből ál l í t tatnak össze. A fúróaknák éppen olya-nok, mint a rudazatos ütve működő mélyfúrásfúróaknai.

Aközönséges öblögető mélyfúrás üzemétilletőleg röviden mi jegyzendő meg?

A közönséges öblögető mélyfúrás üzemét il le-tőleg röviden a következők jegyezendők meg:

a) a fúrt lyuk tágasságának megállapítása nagygondot kíván, mert igen szűk furtlyukakba a szük-séges béllelő-csőrakatok be nőm állíthatók;

i») akár forogva, akár ütve dolgozzék a mély-fúrás, csak az egyenletes m mik ára kell ügyelni;a fúrtlyuk kitakarítása az öbiügető-víz használásafolytán elmaradván;

c) a legnagyobb munka, a béllelő-csöveknekbeszorítása. a mi némi gyakorlat mellett azon-ban szintén könnyen elvégezhető;

d) a próbavétel, a fúrt lyukból kiömlő fárad-öblögető-víz üledékének megvizsgálása útján törtténik.

Gyémánttal-fúrás.Általános. — A gyéroánttal-fúráa e lvo. — Mikor hasznai-tátik ii gyémánUal-lurás Legelőnyösebb módún V — Elünyei

•a gyémanttal-fúrásnak. -- IhVh-i'iny:)! a, y v é i n í i n l l a l fúvómódszernek. — A gyémánttal-fúras s/.erszámjii. — líicsö-vezés. — Fogószerkexetek. — Tágítólurók. — Fúrómdazat.—Szabadon eső szerkezetek és a fúró működő részének előre-tolására snülgáló készülékek. -- SegitŐszerek. — Fútóakna.- Fúrótornyok, fíivóházak — A gyérnánttal-fúrás üzeme.

Mit lehet a gyémánttal-fúrásról egészáltalánosságban e l m o n d a n i ?

A g y é m á n 1 1 a l v a. l ó m é l y F ú r á s, a fi'irás-l e c h i i i k a legmeglepőbb v i v n i f n i v i i és n e t n egye l j ,

L 2

min l. r u d a z a 1. s o g ('• l v <• v o l . ö l > l (i g c l é sm o H e !. l, f r i r o g v a m ii k o d n m i'> l y f ú r á s-m ó d s z e r , melynél a Airórudazal. csöves; mely-nél az öblögelő v ízáramlás, a, csőrndazaL üregébenlehatolva, a í ' ú r l l y u k laípát, mossa és a fúrás-iszapot folytonosan e l t á v o l í t j a ; melynél a cső-rudazat legalsó tagja, fekete gyémántokka l kira-k o t t fúrúkoronát v i s e l ; melynél a fúró működőrésze, b izonyos nyomással a f ú r l l y u k talpáhozszorítva, gyors, forgó mozgásba hozalik és ex .á l l a l ,a i f i ró talpkőzelél csiszolva hatolja át.

A t: s ö v <; K r 11 d a z á l t a l és g y é m á n 11. a lk i r a k o 11 f Ci r ó k o r o n á v a l, vagy g y é m á n t-f u r ó v a l s ö b l ö g e t ő v í z á r a m l á s s a l d o I-g o z ó m é l y f ú r á s , különösen szilárd egy neműkőzetekben v a l ó fúró-munkálatoknál használíaük.A gyémánttal k i rakott fúrókorona alkalmazásamellért, gyakran igen szép, Úszta, összefüggő fúrás-magok nyerhetők, melyek nyomán az áthatoltkő/etrétcígck kora, lelepűlóso, dőlése és csapása,íe l joB bizonyossággal megállapítható. A forgásközönséges sebessége, perczenkénl 200—300 lévén,a fúró hajtására c^ ik gőzerőt, esel leg v i l l a m o serőt lehet használni. Háromszáz méler mélység-nél 10 lóerős, <;<!(.) nvnól tíO lóerős gép alkal-mazandó. A i c h a L o l á s mélysége: 200—1000—'2500 m.

Mik a gyómánttal-fúrás e lőnyei?E l ő n y o i a g y é 111 á n 11 a l - f ú r á s n n k. a l íövol-

ke/.ó'kbon foglalhatók ő s s / i ' i 1, y. gyéraánttal-fúrás igengyorsan halad; 3, viszonylagosan o l c s ó b b nuis m é l y f i ' i r ó -rends/.oreknél; 3. i g n i i jó fúrásmagok, f ú r á s p r ó b á k , nycr-hplők ^ f ' t ! i L - > i ; ! j í ' ' v r l : i. kíilunösen í>:iii\: m ^ l y n í u o l í r o I c l o l -h , i | i ' i I I I I ' Í N ÍVir:'!.-uk í ' l ( ' i á l i í l . ; [ s : i i ' ; i a l k a l n i i i s ; 5, 'a ^ y ó i i i f u i l l a l -I V i r i ' i H alkalmazása iá t 1 ! ! s n k l ' r l r : l i . ; i rúr i ín '^/ i 'k (li ' i ' i»;; ! v u l l i i ,a gyors H i i n i k ü i ' i l i . - i l elleusűlyoztatik: 7 . ugyanama n i r l y m ' ' ' ! 1

rí:M-, k ü l i í n b c i i egyenlő k ü r ü l i í i é i i y f k kftzöU. a gyO-]'ún'iv;il r ö l i m u y i időbe k c v i i l . m i n t mis f úr ó mód-

szerekkel; 8. beakadt, letört t 'úvódanibok körülfűrhatók ésk i o u i B l l i r U ' í k ; 0. a kíizetrétegek váltuzó vol ta, azonnal észre-vrlu'tö; lü. a fúrtlyuk oldalainak beomlása csak igen r i lk ; itünemény., mert Ht csak csekély íUmérővd. szokás d o l f r o z n í ;szűkebb rúrtlyukák pedig biztosabbak, mini tág f ú r t l y u k a k ;11, a. fúró, »7. eltűrés veszélyének nincsen annyira kitéve,m i n t f a z ütve Tnuködő módszereknél; 12. a hajtógépek egysze-r ű e k ; 13. a fúrtlyukak elérhető legnagyobb nyílt álmévője:fiO cm; l í . a gyémánttal való fúrás, a l o b b i fiírásmódszereketk i e g é s z í t i .

Mik a gyémánttal-fúras hátrányai ?M á t. r á n y a i a, g y e m á n l, l a l f ú r A s n a k. hogy

1. nagy erőt k i v a n ; 2. hogy a fúvó, változó szilárdsággalbíró kűzetrétegek atbaloh'isa t ' n H O b r n . n, fű j ígőlegcs i rány-iul i f f t M i k ö n n y e n «Hév; 3. hogy a f ú r t l y u k a k n a k , utólago-san esetleg szükségessé való ki tágí tása nagyon költséges;4. hogy a hajtóerő, a mélység növekedésével fokozandó;fi. hogy az öblögetés. a kőzet összorcpedfizett volta mial lnéha Ich etet l enné válik és. G. i iugy p y é m á i i t í a ] dolgozómélyfúrások, csak akkor boldogulhatnak, ha. nagy víz-tömegek felett ret idelkeznuk.

A gyémánttal-fúrás szerszámai és segítő-szerei melyek?

Gyémánttal-fúrás küzben használt szerszámok:a ki i lünbuzö l 'úr<')k. ;i c s ü v r k . s/.al jadon esfí- ése l ő f e l o l á s r a ?x( j lgáló ?zerk(íüelck, a. sejííüVs/or-f x á i n o k , a sxívó- s nyomó-szivattyúk, a/, orő- shajtógépek, a fúróaknák, f ú r ú á l l v á n y ok és fúvó-tornyok.

Minő fúrók használtatnak gyémánttal-fúrásnál?

F ú r ó i a gyéniá n I ta l-Fúrásnak: az agyag-f á r ú k : a keresztalakú vésflfúrők; a különbözőgy ímánlUi l kirakott fúrókoronák, acaélkoronák; ag y f ' ' n i ; ' i . n i l i i l k i n i k o l l í'úróbuzogany; az ac/ól i'űró-b u n o g á n y ; az íigya^lorgó-líJfc'i; a g y ó n i á t i l l a l k i ra-kni l tágító-fűrók f's l U H f i l ö i n k .

124

Az agyagfúró mire szolgál?Az a g y a g f íi r ó, a közönséges öblögető mély-

fúrás agyagfúrójához hasonló s csak abban külön-bözik ettől, hogy oldal nyílásához egy kérészibenálló vágókés van erősítve.

Keresztalakú fúrót mikor használunk?A k c r e s z l a i a k ú f ú r ó. a rudazatra akkor

erősíttetik és akkor alkahnaztalik, ha a munkafúrókarona nélkül végzendő,

A fúrás czeljaira szolgáló gyémánttalkirakott fúrókoronákról, s a gyémánttal ki-rakott fürókoronákról röviden mi jegyzendőmeg?

A gyémánttá! dolgozó mély fúrómódszer fú-róinak mű ködű részét: f e k e t e g y é m á n t o kképezik. E fekete gyémántok, Bahiából, Brazíliá-ban származnak.* Külsőleg kokszhoz hasonlítanak.A fúrásczélokra s/olgáló ily karbonátok nagysága:lencse- és diónagyság között változik. Lencsealakúfekete gyémántok Fúlya 4—5 karát közölt inga-dozik. Egy-egy karát átlagos ára 13—18 írt.

K o r o n á j a a f ú r ó k n a k (136- és 137-ifckép) henger- vagy gy i i r í ia lakú, s a lul duzzadlabb,

Amsterdam.£ y i M i i : ' i [ i l o k L i ; i k : Loiuloli , I V i l ' i s és

125

m i n t felül . A korona felső részébe belül, csavar-menetek v a n n a k bevágva, melyek segélyével acsöves fúrórudazalhoz hozzáerösífhefő. A korona,gyűrűje maga, keresztirányban (c,, C2 e,3. c4 . . .)volgyelésekkel bír. melyek az öblögető víznek afúró"alól való kilódulását. leheiővé teszi. A gyé-mánttal kirakott fúrú-koronaszerkezetek, magfú-rásra valók. Leggyakoribb alakok: az amerikai,,az angol és a német (vagy Köbrich-féle.)

Milyenek az aczélkoronás magotfúrók?Az a c z é l k o r o n á s m a g o t f ú r ó k, a gyé-

mánttal kirakott fűrókoronákhoz hasonlök, csak-hogy alsó, a furtlyuk talpa felé fordított kar imájanincsen gyémántokkal kirakva, hanem (ogazottanbe van vágva. A fogak élei sugarasan állanak.Az öblögető víz, a fogak között tódul a furtlyukba.Csak lágyabb kőzetekben alkalmazható előnynyel.Agyagban nem használható, mert a fogak közeigyorsan betümó'dnek. Kvarczos kőze-tekben a fogak igen hamar elkopnak.

A gyémánttal kirakott fúró-buzogányok mikor használtat-n a k ?

G y é m á n t t a l k i r a k o t t f ú r ó -b u z o g á n y o k (138. kép.) közepeskeménységű kőzetben és nagy mély-ségre való lehatolást czélzó oly mély-fúrásoknál használtatnak, melyeknélfúrásmagok nem kívántainak. Egybuzogányfuró-alakú, az öblögetővízátbocsátására többhelyütt á t fúr t ,alul gömbölyűén lezárt, felül és belülJ l* \ -i . i < -i Qyéminttalpedig csavarmentes csotoklat, k í v ü l , j„róbuzogány,fekete gyémántokkal van kirakva.Forogva működik, s forgása közben a furtlyuktalpát horzsolva.' összemorzsolja.

126

Az aczél fúróbuzogány m i l y e n szerke-zetű?

A c z é l -1' ú r ó b ú z o g á n y o k, ugyanolyanok,m i n i a gyémánttal kirakottak, csakhogy a gyé-mántok helyét, aczélcsúcsok pótolják.

Hol használják az agyagforgó-fúrót?A g y a g f o r g ó - f ú r ó k, két egymásba du-

gott, hullámosán behajlítolt és fogazoll aczél-.koronából állanak. Az öblögető-víz, a kí jpuny-

l'elülotek közöli levő nyi ladékokonál. jut a fúr t lyuk talpára. Agyagban,igen jó szolgálatot tehet. (139. kép).

M i k o r használtatnak, gyé-mánttal kirakott tágitó-fúrök?

G y é m á n 11 a l k i r a k o 11 t á-g í l ó f ú r ó k (140. képj. gyémánt-fúrás útján leinelyi lett fúr l lyukakkilágítására szolgálnak.

M i n ő szerkezetek szolgálnaka k i f ú r t magok megfogására éskiemelésére?

A gyémánttal való mélyfúrás al-kalmazása esetében, igen jó fúrás-magokat, fúráspróbákal n y e r ü n k . Akifúrt l'úrásmagok kiemelésére fogó-g y ű r ű k (141. kép) és f o g ó é k e khasználtatnak.

A f ' o g ó g y ű r ű , a fúrókoronájában van elhe-l y e z v e . A gyűrűnek külső 141. kép.fölülete kúpos és a kő- ^"s^y«^-140. kép.

•CyámánttflS líirak-tágitü-fúrö. rónának lefelé szintén konikus sík-

jához simul. Belül, négy gyémánttal vagy aczél-csúcsokkal kirakott dudorodáasal bir, melyek aí'űrásmagot, a fúró forgása közben karcxolják,bevágják. A mint a fúró koronája megemeltetik,

127

•A-/, a fűrasmagot körülzáró, egy ik oldalán nyitottfogögyüi- í í l i ' H ' l é csús/dk, mi mellett a fúrásmagotoly szorosan megfogja, hogy ez, segítségével ki-emelhető.

A f o g ó ék szintén a fúrókoronában van el-helyezve, A mag mellette fel-le, csús/hat, de le-türetik és meglbtíalik általa mihelyt a fúró, for-gatva kiemeltetik a f ú r t l y u k b ó l .

Mire szolgálnak a magtörök?A m ág l ő r ok, a k i f ú r t fúrásmagok letöré-

sére, megfogására és kiemelésén; szolgálnak. Leg-egyszerűbb maglörö, a f o g ó ék.

A gyémánttal fúrásnál használt csö-vekről altalán mit kel l t u d n i ?

A gyémáiittal-turásnál használt c s ö v e kvagy fúrórudazatcsövek, vagy béllelöcsövek. Acsöves rudazat alsó, azaz ama részét, melyhez af ú r ó koronája erősílteük, magcsőnek neveztetik.Az öblögelő-vízi iek a rudazatba való bevezetésére,forgó rüdazalfcjük szolgálnak.* A csöves rudazat,egyes darabjainak hossza: 2—3 rn; toldásuk, belsőcsavarmenetek és összekötő csavarorsók segítsé-gével tör ténik . Külső átmérőjük 45—66 mm. Szű-kebb, lehat gyengébb csövek, a gyors forgómoz-gást nem ál lanak ki. A magcsönek hossza 5—10-15 m.

M i l y szabadon eső szerkezetek használ-tatnak gyómánttal-fűrás közben?

Éppen olyanok, mint a közönséges öblögetőmélyfúrásnál .

Mire szolgálnak a szabadon eső szerke-zetek s a fúró működő részét előretolókonstrukcziók?

S z a b a d o n e s ő s z e r k e z e t e k e n kivül,a g y é m á n l t a i fúró módszernél, még a f ú r ó

* L. közönséges öblögctű-mélyfúrás.

128

m ű k <") d ő r é s z é n e k e l fi r e t o l á s á l v é g z ő -k é s z ü l é k e k i s h a s z n á l t a i n a k . Ü g y ezek-nek, m i n t a szabadon eső szerkezeteknek czélja,hogy a fúró működő része, forgása közben, min-dig kellő erővel szorítíassék a fúrtlyuk talpához..E szerkezetek* többnyire nagyon összetettek és-vagy önműködőleg hatnak, vagy a kormányzórúdkezelője által hozatnak működésbe. Az előretolás,vagy leszorítás, a legszokásosabb ily készülékek-nél, vagy egy-, vagy két-, vagy hárompár diífe-rencziál-fogaskerék segítségével; vagy hydraulikus.nyomóczylindor; vagy függőleges vezetősínek; vagya nyomaüyú hosszabb emelőkarjára akasztottel lensúly segítségével történik.

A gyémánttal-fúrás segitöszerkezeteirőlröviden mi jegyzendő meg?

A s e g í t ő - k é s z ü l é k e k, vagy a fúrt lyuktalpának megvizsgálására, vagy a rudazat és fúró-részek megfogására, vagy ezek és a csősorok il-letve csőrakatok kiemelésére, vagy végre a csö-vek elvágására szolgálnak.

Elsők közölt a nyi tot t és agyaggal, viaszkkalvagy lágy szurokkal kitöltött n y o m ó / ó c s ö v e kérdemelnek különösebb megemlítést, E készülékeka rudazatra rácsavarlalva s a fúrüyukba leb'o-csátva, letört fúró- vagy csodarabok helyzeténekés fekvésének, a fúrt lyuk talpa egyenetlenségeinekmeghatározására, esetleg pedig, foglalatjukból ki-pattant gyémántoknak kiemelésére szolgálnak.

A r u d a z a t m e g s f e l f o g á s á r a s z o l -g á l ó k é s z ü l é k e k , a közönséges öblögető mély-fúrás hasonló czélú szerszámaival mindenben meg-egyeznek.

* L. a kővetkező szakuszt is.

129

IVIi szolgál az öblögető víznek, a csövesfúrórudazatba való beszoritására ?

Az ö b l ö g e t ő v í z n e k , a csöves fúróruda-zatba való beszoritására a legkülönbözőbb szer-kezetű nyomó gőzszivattyúk használtatnak.

A fúróaknáról mi jegyzendő meg, hagyémánttal-fúrás czéijaira szolgál?

A f ú r ó a k n a , hacsak lehetséges, a szilárdkőzetig mélyittetik le.

Hogyan szerkesztendök a fúrótornyokés fúróházak, a gyémánttal-fúrásnál ?

F ú r ó t o r n y o k é s f ú r ó h á z a k , lehetőlegvasból, tartókból vagy gáztvczetőcsövckböl úgyszerkesztőinek, hogy felállításuk, szétbontásuk segyik helyről a másikra való áthelyezésük köny-nyen és gyorsan megtörténhessék, Magosságuk:8—10—15 m.

A gyómánttal-fúró munka üzeme mikéntfolyik ?

Mindenekelőtt egy, a szilárd alsó talajig leg-helyesebben az első szilárd kőzetré'tegig leérőfúróakna telepíttetik. A gyémánttal fúrás ugyaniscsak a szilárd kőzetben veszi kezdetét,

Kezdetben kisebb átmérővel biró fúróval le-het kezdeni; utóbb nagyobb fúróval lehet folytatnia munkát, csakhogy ez eljárás, sokkal több gyé-mánt elvesztegetésével jár, mintha mindjárt kez-dettől fogva, a kellő átmérő használtatik. Letört,vagy kitört gyémántok, az öblögető víz árja által,a fúrtlyukból felhozalnak; miért is ilyenek felfo-gása végett, czélszerü, a kiömlő vizet, a vadárbabocsátása előtt, egy szitás szekrénybe vezetni.Az öblögető- és gyémánttal való fúrás mód-

szerei és mechanikai berendezései.Mechanikai berendezések. - Franczía rendszer. — Ame-rikai rendszer. ZöLiol- és Köbrich fúrómódszere, Díiri fúrás-(Miíljfiirós) S

130 131

módszer, -- Vízsugár-fúrás. — Smii'gellel-fúrás. — Fauckfúrásmóds/ere. -— Przibi l l í i rcinl.s/orc. - Nóth el járásit .

Hány és mely csoportokra oszthatók azöblögető vízzel dolgozó- és gyémánttal-fúró-módazerek?

A m e c h a n i k a i f ú r ó b e r e n é l e z é s e k e tszerkezetük szerint négy csoportra lehet osztani.E csoportok: a franczia-, az amerikai-, az angol-és a német módszerek.

A franczia rendszerről röviden mi jegy-zendő meg ?

A l' i1 a n c z i a r« n d s z e r képviselője : de la R o c h e-Tolay-féle gép, melynek első a lka lmazása azonban, ugyémánttal-furáa kezdőkorára esik és igou kezdetleges.

Mi jegyzendő meg az amerikai rend-szerről ?

A z a m e r k a i r e n d s z e r , a z A m e r i c a nD i a i n o n d - R o c k - B o r i n g - G o m p a n y, gyé-mánltal-fúrö gépje állal van képviselve.

E gépet (ti-2. k:é,p). az « oszczilláló gőzgép egy kúp-kerékpár útján hajtja, a g fogaskerék, az f orsót körül-záró h tokon nyűgözik. Vezetésérc az i-vel és fc-val jelölthüvelyek süolgáhiak; a Jt tok egy ékhoruiiynyiű van el-látva, mulybeu ü </ fogaskerék ékszege fel-alá mpzoghal.l, a, tokra alkalmazott sarló kapcsolás; n, a toknak kar-része, mely az m sínek által vezetve, az i, gyűrűk közöltforoghat. Az o raraácsrudak a/, K k n r o l c l i o z vammk akasztva.A p nyoraócylinderekhen, h y d r a u l i k u s nyomás képezi ahatóerőt, mely, a ramáesokal. özekkel a ramácsrudaJsat sa velük ;Összek.öHetesben lévő n karok segítségével, a fúró(f) orsóját, úgy emeli vagy sülyeszti, hogy a fúró előre -illetve leszorítása mindig a gyémánttal — fúrásnak meg-felelő módon történjék. A hydr. nyomás mérésére q mano-meter szolgál.

A rudazatnak a f ú r t l y u k b ó l való kiemelését 117. ,vkötéldob végzi, melynek mozgatása a gőzgép álul, a 6, cés <í fogaskerekek feüzvetítésérel történik.

A nyomó-víz, a c y l i n i i e r e k h e z az r csövön át vezet-te t ik . E r,sJ A záró illetve bobocsátó csapja a gépűr kezébenvan, h ügy a kCixot szilárdságának változása esetéi«!]). H.

nyomást azonnal raódoaithussa. A esíives fúró-rudazat,alkalmazott csavaros hüvelyek útján van egy-

9*

132 133

máshoz s a sz intén üniges fúró orsó ho z kapcsolva, m c l y l j uaz öblögető víz, egy nyomószivaltyú közvetítésével, a lkaulsukiörnlőn át vezettetik. Az egész szerkezet e állvány-zathoz van erősítve s az y alaprámán nyugszik. (Az összesnagyobb csiivavS7.crkez.ctek u csavarkulcs által nyithatókés csukhatok. Az w csavarkiilcs, az x hüvely m mélyedé-seibe pontosan be le i l l ik .

Tágassága, az e fúvógéppel készített fúrt lyukafcnak228-381 mm. között változik. Az elérhető legnagyobbmélység 700 m, A f úr Lyukak keresztszelvénye tökéletesenkerek, oldalai teljesen simák, s így a béllelőcsövek átmé-rője, a fúrt lynk átmérőjének megfelelő módon választható ;a fúrllyuk zsompjáig valóleszorításnkpedig, minden nehézségnélkül megtörténhet ik.

Mi a Zobel- és Kobrich-fóle fúrómód-szernek elve, i l le tve rendszere, és mily külö-nös berendezésekből áll?

A Z o b e l és K < > b r i c h által használatba veti. u. n.n é m e t f ú r ó m ó d s z e r n é l , a fúrónyomattyúnak meg-tartása folytán, az egyszerű öblögető mélyfúrás, a gyémánttalfúrással akként van összeköttetésbe hozva, hogy az egyikfúrómódszerről a másikra, bármikor, minden körülményességnélkül át lehet menni. Az agyagfúróval dolgozó forgó fúrástugyanis vésővel való ütve működő fúrássá ezt pedig ismétgyémánttal fúrássá lehet átváltoztatni. Addig míg a tör-deléknek kihordását az Öblögető v íznek kell végeznie,ezt c-nél (1.46. kép) vezetjük bő, a csőruradazat és béllelőcső közötti gyürüalakú üregbe. Kihordása a tf lrdeléknekq-u&l történik. Az öblögető víz később, sí gyémánttalfúrásnál szokásos úton vezettetik. A béliek) csöveknek al 'úrt lyukba való lebocsátasára, ;i p •ffl nyomótuskó és egy,a csőrakat, felső végét körülfogó és arra egyúttal ráülőgyüriialakú (a) öntvény (W6. és 147, kép) szolgál. Ez öntvényjobbról is balról is, igen erős karokkal van felszerelve,melyek anyacsavaros furataiba, az s st nyomó csavarokbeleillenek. A nyomócsavarofc orsói, altul át vannak fúrva,hogy velük az a at csuklós nyomóruclak összekapcsolhatóklegyenek. A csöves-rmlazat és a béllelő cső közötti gyűrű-szerű üreg, feiül v ize t át nem bocsátó módon van elzárva.Ez elzárást egy & tümöszclcncze közvetíti, melyen az r fúró-csőrudazat átmehet. Az öblögető víz c csőtoldaton át léphotbe a szerkezeibe, A béllelő csőnek (h) vizet-átnembocsátómódon való elzárása™, f, Lümílű-karima szolgál.

•

A csűrudazal i-nél, az emelő lánczhoz van kötve, sevvel együtt, szükség s z e r i n t lejjebb bocsátható. A caő-M i d i i / a t o L , forint, korülövedző u forgató, az agyagfúró for-gatására hiisziiáltatik. A (h) b é l l e l ő csövet, a fúró lehatu-íásának mértékében lehet lejjebb és lejjebb szorítani.

A mint az agyagfúróval dolgozó fúrís, s z i l á r d közet-réteget ért el, a forgó fúrás helyébe az iitve-müködő fúrás-lép, melynek főalkotórészét a K ö b r i c h - f é l e ü r e g e ss z a b a d o n e s ő k é s z ü l é k képezi. E szerkezet, elvben,nem egyéb, mint egy oly Fabian-féle szabadon eső rész,melynél a leeső rúddarab, egy tok által körül van zárva,s épp úgy mint a hozzá csatlakozó fúrókoloncz s fúró, azöblögető viz átbocsátása végett, végig üreges. A tok, egyhüvely segítségével a csőrudazattal össze van kapcsolva.Ügy itt, mint a nyomókoloncznál, a gyűrűs tömítés, használ-tatik. Miután az öblögető víz, a béllelőcső és a csövesrudazat közötti gyűrűszerű üregbe belép, s a fúrt lynkból,a fúrórudazaton át lép ki, iszapos víznek, a borító csőbevaló bejuthatásának megakadályozására egy tömítő gyűrűhasznál'tatik. Tekintve azonban, hogy a vízáramüás útirá-nyának megváltoztatása válhatik kívánatossá, egy másikiö'mítő gyűrű, is használtatik, melynek feladatát, a víznek,a borító-cső és szabadon eső rész közötti kiömlésénekmegakadályozása képezi.

Fúrókul, k e r e s z t a l a k ú v é s ő f ú r ó k vagyl a p o s v ó s ő k ajánlatosak, ha azok az Öblögető víz átbo-csátására át vannak fúrva. Magot, mngfúrókkal lehet fúrni.A porczenként végezhető ütésok száma, átlag 30-ra tehető.

Béliolésre, patent-módon heggesztctt csövek használ-l a t n a k , melyeknek tágassága 35—185 mm., falvastagsága5—10 mm. között változik.

Mihelyt a közét minősége megengedi, az ütve működőfúrás, a gyémánttal való fúrás állal váltatik fel. A mecha-n i k a i berendezés c mellett lényegében alig változik és csaka (147.- képen bemutatott H nyomaltyú távollíttatik el.A fúrótorony (148. kép) első padozatán egy, kereken mozgó7t fakorét van felállítva, melyen ;i fúróorsó p (148. kép),a horizontálisan futó m kereken fel-alá mozoghat. A fúróorsójának mozgás-mechanismusa, két kúpos kerékből ésegy szíjtárcsából áll, és a fÖkabel (ír) kiizlőkereke ál lalmozgattatit. K a csőrudazat záróbéllelése. A fúró orsójamunka közben, -s kapcsoló és két akasztóvas segítségével,a fnrónyomaltyi'i előrésüére van akasztva. A fYm'myomattyú

134

egy reá erősített egyszerű forgató-készülékkel a rudazatfokozatos lebocsátását végzi egyrészt, másrészt pedig a.rudazat súlyát, sudárvégére akasztott nehezékek segélyével

144. kép.Kötricli-féle ütve és forogva nial i&dö fúrás, fúró(nirnyu is fcertndezihe.

kiegyenl í t i , feltéve természetesen, hogy a forgó .rudazatnak,a forgó fúrófcorona által, a kőzetre átvitt nyomása a&O—400kg.-on túl nem lép. Ha a leírt berendezést közelebbrőlmegtekintjük, csakhamar belátható, hogy a gyémánttalfúrást igen könnyen lehet, ütve működő fúrással felcserélni,mert e ezélra nem kell egyebet tenni, mint a munka-csövet a rudazatról lecsavarni, a fúrónyoinattyú és fúró-orsó közötti kapcsolást feloldani, és a forgó-rnechanismustvivő kerekes állványt, a. fúrtlyuk fölötti állásából elmoz-dítani,

135

A fúró orsója (p), külső kerületén egy horonynyalbír, melybe egy a m keréken létező szegecsko beleülik ügy,Logy az orsó s veié a hozzákapcsolt fúrórudazat, a kerékforgását követi, e mellett azonban, a íurtlyuk lemélyíté-sének előre bajadásával lejebb sülyedhet. Ha e lesülyedésközben, a fúró orsójának felső vége, az ív kereket elérte;a szoríto-béllelés rnegnyittatik, az orsó, egy új rudazat-darabnak esetleges becsatolása után előbbi helyévé fel-tolatik. a szorító-béllelés a rudazathoz hozzáerosíttetifc,mire a fúrás munkája újból megindul. Az obloget.es, mintaz agyag-fúróval való forgó fúrás esetében használtatniszokott a 151. képen jelezve van. Ilyenkor, a víz szivat-tyúzását a hajtő-gép mechanismusába becsatolható Pnyomószivattyú végzi. Az öblögető víz vezetésére a.z B ésS csövek s a. T tömlő szolgál, E tömlőt ütve működő -és gyémánttal fúrás esetében az üreges fúrórudazat felsővégéhoz szokás hozzákapcsolni.

Egy teljesen felszerelt ily készülék ára Wolf R.-iiélBuckauban, Magdeburg mellett. 22,000 márka.'V E l t ö r t f i i r ó r u d a z a t o k f e l f o g á s á r a i t tkülönleges, a csöves rudazatnak megfelelő, de azért rend-

kívül egyszerű készülékek használtatnak.(L. a 145. és 146. képeket). Nem egyebetcsavaros fogókészülékeknél, melyek meg-fordított oly tölcsér alakjával bírnak,melynek belső köpenyfelületébe igen élescsavarmenetek vannak bevágva; vagy egy-szerű kúpos orsók, melyek külső köpcny-felületö igen élesen csavarmenetes.

A f ú r a s m a g o k l e t ö -r é s e , leszakítása é s k i e m e -l é s e , két módon történhetik.Az első módszer, éppen semmisegítő eszközt nem kivan; a má-sodik módszer alkalmazása ese-tében, fogógyürük használtatnak.Az első. egyszerű eljárásnál, af árikoronája egy pillanatra, a fúrt-jyuk talpa fölé emeltetik és azöblögető víznek a fúrtlyúkba valóbcszorílása egy pillanatra be leszszüntetve. A nyugvó vízben, a

115. kép. 14G. kép.0 H Ő t' C £ 6.

fúrásiszap a fúrásmag és a fúró-korona belső karimája

136 137

kö/é beszorul, mi által a mag. csavarás útján való letörésekönnyen eszközölhető. Ha a korona ujni töboesáttatött, ak ' tört liírasmag a korona kiálló széle á l ta l megfogva, meg-emeltetéee után, a iuvUyukböl kiszállítható. Miután a mag,a csavarás alkalmával ferde állásba jutott, a koronábólvaló kiesése meg van akadályozva.

A dán fúrásmódszerröl röviden s össze-foglaló módon mi említhető fel ?

A dán f ú r á s m ó d s z e r - n é i , az öblögetővíz, a béllelő-cső és a csöves rudazat közé, nagynyomással beszoríttatik. Az öblögető víz, a kétcső közötti üregben emelkedik fel a fúrástalptóla kiömlés ponLjáig.

Igen laza, homokos hegységrétegekben, méga íürószerszám alkalmazásától is eltekintenek stisztán az öblögető víz által végeztetik a fúrásmunkáját. E fúrásmódszer mesterneve: V Í K S U -g ár f ú r á s. Főhibája a vízsugárral fúrásnak, hogya használtatni szokott igen szűk béllelő-csövek,a furtlyuknak megakadt első csörakatába új bél-lelést beszorítani nem engednek.

A smirgellel fúrásról, mit kell rövidentudni ?

A s m i r g e 11 e l f u r a s-nál, a gyémántokkalkirakott fúrókoronát, egy s m i r g e l k o r o n a he-lyettesíti, mely a gyémánlos fúrókoronánál négy-ütszür gyorsabban forgattatik. A fúró felső része,üres, lágy fémből való hengerből áll, melynek belsejé-ben a magotfúró van elhelyezve. Á fúró alaórésze, vagyis a tulajdonképpeni fúrósaru, a fúró-henger folytatását képezi és alul bevágásokkalbír, melyekbe, a f ű r 11 y u k t a l p á r a s z ó r ts m i r g e l s z e m e k , fúrás közben benyomódhat-nak. Ez állal a fúrósaru, kopás ellen meg vanvédve, s a sinirgel, a fúrástalp gyűrűs kicsiszolá-sát végzi. Jobb szerkezeteknél, a fúró-korona,

smirgeltoldással bír. Az öblögető víz, mely a fúrókoronájának hűtésére is szolgál, az e koronánakoldalfalaiba fúrt vékony nyi lasokon át juthat afurtlyukba. A nyilasok elé gyűrűszerűén odaerő-sített szita, a fúrás-iszapot, finoman eloszlott lisztalakjában ugyan még átbocsátja, de nem egyszer-smind a smirgelnek még használható szemecs-kéit is.

Olaf-Terp fúrómódszeréről mi jegyzendőmeg röviden ?

O l a f - T e r p e g y k o m b i n á l t h y d r a u l i k u sg y o r s a n f ú r ó m ó d s z e r t használ, melynek fü'alkotó-részét, az ütve müköcló' szilárd fúrórudazat képeti. E ruda-zat természetesen üreges. A'/, öblögető víz, egy tömlő segít-ségével szoríttatik be a rudazat felső végén. A ruda/.atnakmegcmeltctéae és ütve működtetése, nyomattyií segélyéveltörténik. E filrómódszer, az igen gyakran beálló rudazat-törések következtében, legfelljebb csak 100 m. fúrtlyuk-mélységig használható.

Fauck fúrásmódszere, miről nevezetes?F a u c k f ú r á s m ó d s z e r e , az által válik

érdekessé, hogy az üreges, merev fúrórudazattalvaló ütve működő fúrásmunka el-marad s, hogy a fúrószerszámbaegy Fabian-íéle szabadon eső részvan becsatolva. E szabadon esőrész, az alsó rudazattal együtt egya fúróvésfiig leérő pléh-köponyeggelvan körülvéve. Az öblögető víz, eköpenyeg által képezett csövön át juta fúrtfyukba, míg kiömlésc, a béllelőcsövön át történik. A béllelő csőraka-tok fokozatos lebocsátásának meg-könnyítésére ama excentrikus (kül-pontos) vésőfúró (147. kép) szolgál,mely a csőrakatlegalsó darabja alatt,tágító fúróként működik.147. kép.

138

Prz ib i l la rendszere, miként jel lemezhető?A P r z i b i 11 a-f é l e r e n d s z e r n é l lefelé

fokozatosan szűkülő üreges rudazatok alkalmaz-tatnak, melyek később, béllelő csövekként, a fúrt-lyukban hagyatnak. Az eljárás. Fauck eljárásáhozhasonló. A szabadon eső rész, nem egyéb, mintöblögető víz használatára átalakított Fabian-félekonstruczio.

A első rudazatcső, a fúrtlyuk kívánt átmérő-jével bír s mindaddig fúrörudazat módjára hasz-náltatik, míg lehetséges. Ha ez első csőrudazatot,tovább ífjszoriíani nem lohet; a fúrt lyukban benn-hagyatik, midőn azután béllelö-csövé válik. Azelső csörudba egy második, vékonyabbat tolnakbe erre, s addig fúrnak vele, a ínig azt a körül-mények, nagyobb erő alkalmazása nélkül meg-engedik. Erre, ugyanily módon beeresztik a har-madik, a negyedik, slb, csövet. Az öblögető víz,mindig a rudazatcsövön át vezettetik a fúrUyukba;kivezetése/ a fúrtlyuk oldalfala és a rudazat kö-zött történik. Az üreges rudazat alsó végébe, úgyvan a fúró vésője beállítva, hogy az öblögető víz,mellette, oldalosan kifolyhat.

l la a kormányzü i ' ú d kezelője észreveszi, hogy a kőzetminősége, a fúvó éle alatt változik, a fúvás t , pár pil lanatrabeszünteti, a/, öblögctósl azonban folytalja, s rövid idő',eltöltővel ismét fúráshoz lát. Rövid idő múltán, tiyzta. víxömlik ki a f ú r l l y i i k káváján, melyet azonban csakhamarismét iszapos fog" felváltani jeléül annak, hogy a fúvó n j h ó ldolgozik. Ez iszapos víz fogja a fúráspróbát szolgáltatni.

P r z, i b i 11 SL, különben még ügy oly önműködő mély-fúrókészülékel is talált fei. mely egyéb szolgálatot nemkivan, mint a fúrás előrehaladásának és a fúráspróbákrnegallapitásáriak ellenőrzését.

Noth fúróeljárása m i l y e n ?N o t h, ö b l ö g é l <"i m é l y f ú r á s a. k ö l . ó l l o l

fúrás jellegével bír. A fúrókötél, erős kendertömlő,

139

melynek alsó végéhez, valamely üreges szabadoneső rész van kapcsolva. A fúrókoloncz alsó ré-szébe, kereszíalakú vésöfúró van, ékszerkezeteksegítségével, beállítva. A fúró feje kürületén u. n.reakczio-esatornák vannak hevesbe, melyek azon-ban, beiszaposodásuk ellen, pléhcylinderrel vannakfödve.

A keresztalakú véső élei között vannak azöblögető víz kibocsátására szolgáló nyilasok ki-fúrva. Az öblögető víz, az üreges fúrókötelen átszoríttatik a fúrtlyukba.

Miután a burkoló plóhküpeny és a fúrt lyukoldalai között, jóformán teljes zárolás van, HFúrás-iszap, az alsó-rudazat gyors és hirtelen le-esése közben, a reakczió-csatornáfcba és innen ab u r k o l ó pléhküpeny belsejébe tódul , miközben, afúró vésője, a csatornák meneteivel ellenkezőirányban elfordítíatik a nélkül, hogy ez elforditása tömlő-kötélre is átvitetnék.

141

IV.

A kötéllel-fúrás.(Kútfúrás).

Általános, — A kötéllel-fúrás általános jellemzése. — AChinaiak fcötéllel-fúró módszerének vüvid ismertetése. -

A kötéllel ütve működő mélyfúrás ujabb rendszerei.

Általános.A kötéllel-fúrás általános jellemzése.

A kötéllel-fúrás elve. — A kötéllel-fúrás módszerei. —Előnyei a kötéllel dolgozó mélyfúrásnak. — Hátrányai akötéllel való mélyfúrásnak:. — Javítások, melyek a kötéllel

fúrás sikerességét előmozdítottak.Miben áll a kötéllel-fúrás lényege, illető-

leg elve ?A kötéllel-fúrás lényege az, hogy az ütve

működő mélyfúrás szilárd-, merev rudazatát itt,kötél helyettesíti. Mindama módosítások és változ-tatások, melyek az ütve működő mélyfúrás fúró-szerszámainak, a kötéllel-fúrás czéljaira való al-kalmazhatósága végett történtek, a szilárd ruda-zatnak, a kötéllel való helyettesítésére vezethetőkvissza.

A kötéllel-fúrás módszerei közül melyeka legnevezetesebbek?

Legnevezetesebb rendszerei a kötéllel-fúrás-nak: a Chinaiak fúrómódszere; a Németek kötél-lel-fúró-módszere; az angol kötéllel-fúró-módszerés az amerikai kötéllel fúrás.

Melyek a kötéllel-furás előnyei, másfurómódszerekke! szemben?

E l ő n y e i a kötéllel fúrásnak:1. hogy a fúró kiemelése és a fúrtlyukba

való bebocsátása sokkal gyorsabban halad, minta szilárd rudazattal való fúrásnál, - - mert a ru-dazatrakatok időtrabló össze- és szétcsavarása,kötél alkalmazása esetébeniermészetesen elmarad;

2. hogy a fúrókötél sokkal könnyebb, mintvalamely megfelelő hosszúságú rudazatsoré;

3. hogy a fürtlyuk oldalai beomlásának ve-szélye sokkal csekélyebb, mint a rudazattal ütveműködő mélyfúrásnál;

4. hogy a fűrílyuk átmérője nincs oly szűkkorlátok közé szorítva, mint egyéb fúrómódsze-reknél;

5. hogy a kötéllel mélyfúrás sokkal olcsóbb,mint a rudazatos- vagy az öblögető mélyfúrás;

6. hogy bármily közeiben alkalmazható;7. hogy különösen lágyabb, de kellő állékony-

sággal bíró kőzetekben használható előnyös módon;8. hogy az átfúrandó kőzetrétegek település

viszonyai, a fúrás üzemét alig befolyásolják;9. hogy a kötéllel fúrással elérhető mélység

1600 m; és10. hogy e fúrásmódszer alkalmazása mellett

is igen jó fúrásmagok nyerhetők.Melyek a kötéllel "fúrás hátrányai, más

furómódszerekkel szemben?H á t r á n y a i , a kötéllel fúrásnak, hogy:1. nagyobb mélységeknél, a kötél hossza, az

emelés magasságát ingadozóvá, bizonytalannáteszi; hogy:

2. a kötelek megfeszülvén, szétcsavarodvamegnyúlnak, és az által az emelés értéke csök-ken; hogy

142

3. igen nag'y mélységeknél, általán semmiemelés magasság sem érhető el; hogy:

4.afúrás3zerszámelforditásabizony talán; hogy:5. az emelés magasságát és az elforditás

értékét, a kötél használat ideje szerint módosítanikell, a mennyiben új. vastag és hosszú -kötelekszét- és összccsavarodása nagyobb, mint régi, vé-kony és rövid köteleknél; hogy:

6. száraz homokban, kavicsban, és ilyszerü.kőzetrétegekben, s mindenütt ott, hol a víz igengyorsan elszikkad, a kötéllel fúrást használni nemlehet; hogy;

7. forgatva nem dolgozik; hogy8. képlékeny agyagban, palás agyagokban és

agyagos márgákban nem használható, inert a fel-ázott agyagos kőzetek üsszetümörülése, a kötélbeszorulását és elszakadását okozza; hogy:

9. igen kemény kőzetekben, igen lassan ha-lad; hogy:

10. a kormányos nem ellenőrizheti a fúrásmenetét; hogy:

11. annyi mellékmunkát követel, hogy ezekköltségei, a többi üzem olcsó voltát kétségesséteszik; hogy:

12. eseLleges törések, csak szilárd rudazathasználatával háríthatok el; hogy

líí. öblögető fúrást, kötéllel fúrással, hasznothajtó módon összekötni nem lehet; hogy:

14. szabadon cső szerkezetek használata ese-tében, gőz- vagy ló-erővel kell dolgozni, a mi azüzemet rendkívül megdrágítja; hogy:

15. 1000 m-nél mélyebb fúrások bizonytala-nokká válnak és végre hogy

16. az elérhető legnagyobb mélység az 1600m-t soha sem haladja meg.

143

A kötéllel fúrás sikerességét biztosítóujjitások sorából, melyek emelendők ki külö-nösebben ?

A kötéllel fúrás sikerességét biztosító ujjitá-sok sorából: a váltóollónak és a szabadon esőszerkezeteknek alkalmazása; szalagköteleknekhasználása; a kérők kötelek össze- és szétcsava-rodása megakadályozását czélzó készülékek beho-zatala; s a fúrásnak és tisztitásnak gőzerővel valófoganatosítása, — emelendők ki.

A Chinaiak kötéllel fúró módszere.A Chinaiak kötéllel fúró módszerének rövid ismertetése.

Hogyan lehet a Chinaiak kötéllel fúró-módszerét röviden jel lemezni ?

A C h i n a i a k f ú r ( » m ó d s z e r é n e k elméletialapja, hogy megterhelt kötelek szét-, szabadon csüngőkötelek pedig Bsszecsavarodnak. A Chinaiak a kötéllelfúrást már a legrégibb időkben űzték. Az általuk elértlegnagyobb mélység: 500—600 m. A Chinaiak bambusz-rostból készült ujjnyi vastagságú szalagokat használtak;koíiderkötelek, nagyfokú nyujthatóságuk folytán nem felel-vén meg a czélnak s azért is, mert hosszú kötelek hasz-nálása esetén, az emelés magasságát szabályozni aligsikerül, ütőkésziUékül fi Chinaiat egy 15—20 m. hosszú,rugós fenyó'-szálfát használtak, mely egyik végén befogva,másik-, a fúrtlyuk fölé eső részén pedig alátámasztva volt.A perczenkint való ütések száma BŐ, az ütésenként elértemelésmagasság átlag 10 cm. lehetett. A hírtlyuk kerekeJó'állithatásának nehézségei buzogányfúrók, vagy hengeresfúrók használatára vezettek.

A kötéllel ütve működő mélyfúrás ujabbrendszerei.

Általános. — A kötél segítségével ütve működő mélyfúrásúj ab rendszerei. - Az amerikai kötéllel fúró.

Miként leheta kötéllel ütve működő mély-fúrást egész általánosságban jellemezni ?

Az egósz készülék egy egyszerű fúróállvány-ból, ennek tetején alkalmazott csigából, egy kan-

karékból és egy oly lökőkészülékből áll, mely afúró felemelésére és szabadon való leejtésére szol-gál. A kötélnek, a fártlyukból való kiemelése,kankarék és csiga segítségével történik. A csigaakként van felakasztva, hogy a kankaréktól elesőrésze, karimája, az irányitócső tengelyével egyvonalba essék. A csigáról lelógó kötél, forgatóvalvan ellátva; ehhez van erősítve a 4—6 q súly-lyal bíró fúrórűd, melynek alsó csavartokjába avéső működő része van beillesztve.

Melyek az ütve működő kötéllel fúrásujabb szerkezetei?

A kötél segítségével ütve működő mélyfűrás-módok ujabb szerkezetei és módszerei közül*egyedül az araerikai módja a köléliel fúrásnakhasználtatik általánosabban.

A amerikai kötéllel ütve működő fúrásmód berendezéseiről, szerkezeteiről és üze-méről mit kell tudn i?

A z a m e r i k a i , k ö t é l l e l ü t v e m ű k ö d őm é l y f ú r ó m ó d s z e r t , Pennsylvania földolaj-területein igen használják. A berendezés a 14-8és 149. kép) képekből kivehető. A fúrótoronymagassága 19—20 m. Alapja 5—ő ma, Egy fe-nyőből készüli alacsony kereten áll és igen egy-szerű módon, fenyőszálakból van összeállítva. Afúró fcankarék (A) alkotórészei1, egy 33 cm át-mérővel és 380 cm hosszúsággal biró tölgyfagörönd,és két e görönd végéhez erősített, tölgy és fenyő-fából készült 2-2 m átmérős kerék. A fúró kő tél,mánnilla kenderből készül; vastagsága 46 mrn. A

* Gaiski-féle, Sonntag H.-féle, Kolb-féle. Hochätrate-féle, Kiéritj-féle, Sparr-féle, Fauck-félo (L. az előbbi ez.alatt), a Chrizsmár (Cséti)-féle, a Mather és Platt-féle saz amerikai módszer.

145

10

14« 147

1511. kép.Kengyel.

x l kerekek egyike,S fából készük fé-J kezűvel van el-í látva, a másodikí kerék karimája4 hornyolva van.^E horonyban egy•|kb 20 min vas-tagságii kender--kütélf 'ekszikinely

a forgató kere-ket a togi'irí ' jnd-del (ív) összeköti.

E kötél lazáncsüng a göt'öndönés kereken és fel-vetése igen egy-szerű módon, fel-fektetés által tür-ténik.

A nyomattyű (D), kb. 8'6 m hosszúsággalbír, fenyőfából való és egy álló bakon nyugszik. Afúrúnyomattyú hátsó végérc egykengyei (150. kép)

van akasztva, melybe a hajtórúd.(p) becsatoitatik.A (w) főgüröndre, a i'úrókankarék forgatását esz-köxlö (íí) kötéldob, és a (c) snijlárcsa van felé-kelve. Utóbbi, a gőzgép által küzvetellenül hajtott(GI) szijtárcsátóL kapja a mozgás-impulzust.

A tisztítócső vitláíának (í) alkotórészei: egy2'5 m hosszú, 20 cm vastag szálfagörönd, egykonoidikus frikcziós tárcsa, e tárcsa megindításáraszolgáló vonórúd és emelő, és a fékezű készülék

151. kép. 102. kép. 153. kép.K ö t Ei l KöWltok.

l

l

A fúró nyomattyú fej végének, kajmóján egyí'orgalós igazító csavar szerkezet lóg, melynekalsó végén a fúrókötél felvételére és rögzítéséreszolgáló zár van alkalmazva. (151 és 15a-ik kép).

10*

148

A kötél alsó vége, egy rúgósan-ollószerüen nyilólókban (153-ik kép) végződik, melyhez a váltó-olló, a fúrókolonc;: és a fúró csatlakozik.

A fűrókoloncz részei: a fúrórúd, a súly meg-nagyobbítását czélzó mélyítő rúd s esetleg pótló-rudak. Az összes rudazat súlya, 14 m hosszúság

U154. kép. 105. kép. 15(i- kép..

Utófúrók az amei'ikM kótfülel ütve működő

157. kép.

mellett- kb 693 kg, ha e súlyhoz a váltóolló és avéső 107 kg-nyi súlyát hozzászámítjuk, összesen800 — 1000 kg. A véső élhossza 6 angol hüvely*

149

a fúrás kezdetén; a fúrás végén azonban 4 angolhüvelyig is alászáll.

Miután kötéllel való fúrás útján, vésőfúrókhasználata mellett, sohasem lehet teljesen kerekfúrtlyukakat előállítani; a kerekdedség hibáit,minden fúrásszakasz után külön e ezélra készültutőfúrók segítségével kell kiigazítani. (154., 155.,156 és 157-Jk kép).

A fogókészülékek, ugyanazok, melyeket a ru-dazat segítségével ütve működő mélyfúrás alkal-mával használni szokás.

Kötéldarabok felfogására és kiemelésére ak ö t é l f o g ó k ; a r é t ezé s-f o g ó, csövek kivo-nására szolgál.

A esőbéllelés alsó végén való tömítése, több-féle módon történik. Régebben ólorngyűrükethasználtak, melyek a csőrakat legalsó karimájátkörülvették és a fúrtlyuk oldalaihoz hozzászoríítat-tak. Kisebb jelentőségű próbafúrásoknál, egy víz-ben gyorsan dagadó lenmaggal, vagy borsólisztteltöltött, bőrzsák gyűrűt használtak e ezélra. Ujab-ban G r i f f i n eljárása kezd tért hódítani. Az emódszer szerinti eljárásnál egy rövid, kovács-vasból készült csődarab használtatik, mely alsókarimáján fel van hajlítva. E csődarab karimájábakapaszkodik a talpgyűrű, mely belül baira vágottanyacsavarral, kivül íioszbevágásokkal van ellátva.E gyűrű csavarmeneteinek egy a csődarab közép-vonala mentében elhelyezett, s felül lépcső fok-szerüen lezárt, balrajáró csavarorsó felel meg. Acsődarab felül a béllelő csőrakat legalsó csövéhezhozzácsavarható; a fúrt lyukba való beakasztásaközben kívánatos vízátbocsátás kedveért pedig,alul, több bő nyilassal bír.

'150

A talpgyűrű fellolása, illetve a csőrakat alsószélének feíhajtogatása előtt, a csődarabra, alul-ról egy, szélén négyfelé széthasított bőrtok hu/a-tik fel. E bőrtok, egy vékony aczélpánt segélyévela csőre rászoríttatik. A csőrakai nak, a fúrt lyukbavaló beakaszlása előtt, a talpgyűrű a toldöcső•közepén elhelyezett balravágott orsóra rácsavarvalesz. A bőrtok, a esőrakatnak beakasztása közbenegészen könnyen csúszik a fúrt lyuk oldalai men-tében, és csak akkor szorul hozzájuk, mikor atalpgyűrű a f u r f l y u k talpát eléri, mert ekkor, afelülről j i )vő viznyomás a bö'rtokot szél-, s azoldalfalakhoz odaszoritja. A zárolás tökéletes.

Az amerikai ütve működő kötéllel valómélyfúrás üzemét illetőleg röviden mi jegy-zendő meg ?

Az üzem menete, az amerikai kötéllel, ütveműködő mélyfúrás alkalmazása esetében a követ-kező:

A munka váltása tizenkét óránként történik.Egy-egy munkaszakaszban két-két munkás dol-gozik. Az egyik munkás a gőzgépet s a kazánt,a nyomaltyút, a tisztítócső kankarékját szolgáljaki és végzi a fúró-kankarék átviteli kötelének fölés lecsafolását; a többi munkát a kovács végez-heti. Háromszáz méter mélységű fúrüyuknál afúrószerszám, illetve a tisztítócső kiemelése egyperczet, - - lebocsátása egy fél perczet kivan.Váltása a vésőnek, a fúró-forgatónak 120°-nyigyors elforditása útján történik. (A váltás azon-ban sohasem egészen tökéletes). Huszonnégy-óránként átlag 12—13 m lemélyítés érhető elmég akkor is, ha a f ú r f l y n k zsomrija és kávájaközött 300—500 m szint különibség van. Ötszáz

151

méternyi i ' ú r t l y i i k - m é l y s é g , a legrosszabb esetbenis, a l ig kivan több időt három hónapnál.

A berendezés- és munkaköltségck, egy-egy folyó méterre redukálva átlag 24 márkáttesznek.

V,

Fúrásüzem, próbavétel.Általános a fúrás üzeméről. — Fúrásnaplók. — Próbavétel.

A furásnaplók miként való vezetéséről,általán mit kell tudni?

A mélyfúrás üzemének ellenőrizhetése végett,táblázatos kimutatások f ú r á s n a p ] ó k vezeten-dők. A fúrásnaplók rovatai akként állapitandók

F ú r á s -a.. . .számú fúrtlyuk mélyeszléséről H helységben

I d őM,

p

-s

1864.

aug.SRpt.

sept,

0 t.

g-H

222<i

2!

Í2•23ü l25389728Síi301M2

3

^ í='íl

> ̂

J ^

A-

•tj

FÍ

11

ntíDn11nJi

Iinniién

11

0

dMn=i

j

F ú r á s

•Sr^a

S

sí

Zt*

s

milliméter

1-*-l-a

S

cfle-riS

a) Akimmélyesztés

T -- 8 - 16) Fúrás

44-1444

111101

4,j 0j :

44444t444

01101]10[)

s1•!2ö

__

6y

0 15

43

412534

368184.4461

124

5n

S

,,1012211415

ÍTl í ;

8i-424443

2:j

5

—3258

—„63

11752861320029112848

4Ü 2GS47

1

tí4

2013

2917:lalS

2554

f11

<n•̂

s

a

-•

12M

r

n

15«B

SÍ 33-S : „- S! 21 „4 33afi

10 : i l l l11 ! S07IÍ

'

^

W

5̂iO

tű

kg

I d ő f o r d í t á s

S• S

(S

a fúró

iz ,i .= 2o.í=

Ja 'g > ffi

sJl]í

«

j— ̂̂ 'í:P =E

ó r a

—

450450450450450SSU

»

'

450

—

«%77#V4ßyR '7

6%

7 ;4

ßl ;'

W/41

^

—

2/

-*/4

1/4J/4

1/4V*V4

Mj ,'

%l'/

!'

^

VaVi1/4V*:.'j

V,V*'4

/B

5/8y«

%

W«1 1j'í1 -J2%sy.j•W-2V->2'/4

~ /893 '

27/s

Ss

1%

—1

—--—""V-j————

—

153

meg, hogy azokból a nrnnkaszakok száma, a mun-kaszakaszonként elért eredmény : az áthatott kőzet-rétegek minősége, száma és vastagsága, a fúrászavarai és az ezek elhárítására fordított, munkaideje megállapítható legyen.

A fúrásnaplónak, legczélszerübb berendezésea következő:

n a p l ó .N. N. nevű birtokos Y telekkvi sz. alatti földjén.

A z á t f ú r t k ő z e t

_. elnevezése

*o"oEH'

1 Tulcvényföld . . .

S Homokkő (finom)4 Hárga .sárgás, kövü-

letekkel . . . .

4 dto. dto.5 dto. szűrkés dto.

5 ílto. dto.6 ' dto. homokos kövü-

l e t n é l k ü l . . . .7 Homokkő durva szemű

kövülettel . . . .ato.dto.

S Márga sKfirkés kövületdto. nélkül

•%$

i'I

&'•"•aS J

milliméter

Z

4

S9

\-l

14—

-

13

—

—S

.

2

•i-

-

17 2rtto

dto.9 Agyagos pala . . .

10 Homokkő sziláid kö-

- -

23: 3

•'5 ÍJ

6

—

—

—

3—~

1

—

4

21

4

5-

2

2

_-2

^

ai

ii3

—

3—

5

2

——3

--

05

6fl

-

...—

5

——10

—

i l4

_

Megjegyzések

Ás akna 124 nappali szat-mänybim 7 munkással 8 ölremelyeszteíett s konyokgár-dowattal láttatott ü l . Szel-vénye s/\ lát. Al ja száras.A felállított irányító esőátmérőjet 9 Lüvülyk.

A fúrás S liüvelytnyi vésővelTáltóolló nélkül tezdetffttmeg:.

Ffírójavítás.

* Klecgíta-ftüe váltóolló jöttKlkalmat^sba.

Vasárnap. Onzetül éjjel nap-pal egy (ír-

Javítás a bajtúkészülékeü.

Omladák a S. rétegből, minekkövetkeztében a fúrtlyukkitisztítása annyi időt vettigénybu,

154

Mi czélja van s mi módon történik apróbavétel?

KuUUú fúrások alkalmával, a furas-iszap,esetről-esetre gondosan megvizsgálandó. Az iszap,kimosatása ulán, külön szekrényekben való el-helyezése s a szekrénykék számozása igen ajánl-ható. Jól teszünk, ha minden szekrénykére méga fúrtlyuk ama mélységét is rájegyczzük, melybőlaz iszap származik.

H a l a v á t s c h G y u l a , osztóiygeologus, igen czél-szerű módszert követ a 'fúiilyukak vétegzetének szBöil'él-hetové té te lére . Ö ugyanis üVégcsövekpen helyezi el v,l'úrás iszapot, u ly sorrendben, m i n t az, rétegenként, alulrólí v 1 1 I V h ; következik. Hogy a rétegek vastagságát Illetőleg,kisebbített mértéket használ, természetes és magától érthető.

VI.

A mélyfúrás alkalmazása.Artézi kutak fúrása. — Ércztelepek, sótelepek, petróleum-telepek felkutatására szolgáló és tudományos czélú mély-

fúrások.

A mélyfúrás alkalmazását i l letőleg rövi-den és összefoglaló módon mi jegyzendőmeg?

A m é l y f ű r á s a l k a l m a z á s á t illetőleg n követ-kezők jegyzendők meg.

Hogy ,1 mélyfúrás kutató munkálatoknál előnyösenalkahnaztatik, ismeretes. Az a r t é z i k u t a k fúrását ille-Eöleg első sorban, Z s ig m Ó D dy-ra, mint messze földöndísinert tekintélyre hivatkozunk.

Artézi kútnak oly függőleges fúrtlyukat nevezünk,mely vízzel telt földrétegek keresése végett, a föld szilárdkérgében l e r n é l y f t t e t i k . Ezek szerint, az artézi kutak í'tl-czélját távolabb vidékeken fakadó forrásvizeknek feltárásak é p e z i ; bár néha alkalmatlan vizek lecsapolása is lehetfeladatuk. M i n r l i u i mélyfúrás, melynek c/.élját vJ?,nyerésvagy lecsHpolá.s képox.i, t'n r t - k ú t-nak noveztetik. Ha aforrás, szökő-kút alakjában, a fúrt lyukbúi kibugygyan,szökő artézi kúttal van d o l g u n k ; a lecsapoló fúrtkutak,negativ, elnyelő artézi kutaknak, vagy egyszerűen elnyelőkutaknak .neveztetnek. Ama pontnak meghatározása, melyenaz artézi kút lemélyítése megkezdendő, a vidék geológiaiviszonyaitól függ.

»Ha ama főtényezdket. melyekből az artézi szökő-kutak előállilbatása feltétcleztetik, röviden összefoglaljuk,azt találjuk, miszerint e tekintetben elkerülhetetlenül szük-séges, hogy:

1. a tervezeit fúráspontnál. magasabban fekvő kör-n y é k kö/.etü nemcsak a víznek beszivárgására s rétegeineklejtős teleplllésónél i'oí(va, annak a lurásporst alá vezeté-sére a l k i i h n i i H . lüinem hogy a/, c g y s z n - s i n i u i l v izet át nembocsátó réteg által is fedve legyen s, hogy

156

2. e kőzetben, rés ne találtassák, melyen a beszivárgottvíz összes mennyisége ismét kifolyhatna.«

»Az artézi szökőkutak egyik fŰbecse, vivőknek a fölsziufölé való emelkedése lévén, leméJyitésük kezdőpontjául avidék lehetőleg legmélyebben fekvő része, már azért isválasztandó, mert igen sokhelyütt bebizonyult, hogy afúrtlyukak tovább mélyítésével, vizük bősége is növe-kedett.«

Artézi kutak mélyítésénél a fúrótechnikus feladata, afúrás kellő vezetésén kiyül, nemcsak annak meggátlása,hogy positiv fúrtkút szükségének esetérc a mélyfúrásfolyama alatt, netalán feltárt felszálló -víz, valamely víztőlmentes rétegben elszéledjen, hanem olyan módon valóintézkedés is, hogy minden egyes, vízben bővelkedő füld-réteg feltárásával ennek vize, úgy mennyiségére, mintjóságára és felszálló erejére nézve is külön-külön meg-vizsgáltassák, egy szóval, hogy több forrásnak mcsütéseesetében, mindegyiknek vize kiilön és tökéletesen izolál-ható legyen.

E ezélra irányító, béllelő és izoláló csövek szolgálnak.Mi az elnyelő artézi kutak előállítását illeti, azok

fúrása, az ismert módoktól semmiben sem különbözik. Afúrtlyuk víz állásának változása esetében, izoláló csövekszintén alkalmazandók, csakhogy czéljuk itt a felület víz-tömegeinek, a vizet elnyelő rétegekkel való összeköttetése.

E r c z t e l e p e k felkutatására való mélyfúrások, a rit-kaságok közé tartoznak s ha mégis eló'fordulnak. új aljbanlegalább, csakis a gyémánttal való mélyfúrás alkalmazásamcilott eszközöltetnek, Ercztelepek felkutatására, vagy márfeltaláltaknak tovább nyomozására, 100 m mélységig leha-toló fúrtlyukak fordulhalnak elő.

S z é n r e való kutatások alkalmával, az ütve működőmélyfúrás használtatik rendesen.

S ó l e l e p e k é s s ó s v i z f o r r á s o k f e l k u t a t á s á r aa forogva és ütve működő, rudazat segítségével való mély-fúrás, a kötél segélyével való mélyfúrás, az Öblőgetésmellett való mélyfúrás, ujabban pedig még a gyémánttalvaló mélyfúrás is hasznáHatik, Ha gyémánttal dolgozómélyfúrók segítségével sótolepeket akarunk feltárni, fúrás-magok nyerése végett sósvízlúgot alkalmazunk.

A P e t r o l e u m - r a irányulyó mélyfúrás leghaszná-latosabb módszerét, a Canadai mélyfúró-módszer képezi.

157

Érdekesek még ama mélyfúrások, melyek nem hasz-nosítható ásványtelepek feltárása czéljából, hanem a tudo-mány fejlesztésének érdekében mélyíttetnek le.

Ide ama mélyfúrások tartoznak különösen, melyek aföld belső rétegsorai hőmérséklet-viszonyainak megálla-pítására valók.

BETÜSOROS TÁRGYMUTATÓ.(A számok, az oldalakat jelölik.)

Aczél fárélrazQgányofc 126Aezéikoi'Ona,fúróval, fú-

rás fiAczélkoronás magfúrók 125Agyagforgó-fúrók . . . 126Agyagfúrók 14. IC, 109, 124Akasztó horgok . . . 5 8Alkalmazása, mélyfú-

rásnak 155Alsó rudazat . . . 41, 112Amerikai f ö l d f i í r ó . . . 8Amerikai kötéllel fúrás 6Amerikai kötéllel ütve

működő mélyfúrás . I-MAmerika i rendszer 129, lüüAmerikai rendszerű kö-

téllel fúrás 140American -Diam.-Kock-

Boring -Company-í'élefúrógép 130

Angol mélyfÚTÓniódszer < > ,22, 23

Angol rendszerű kötél-lel fúrás 140

Artézi kutak . . . . . . öÁllványa hajtógörönd-

nek . . . . . . . . í ! 8Állványa nyomattyúnak 98Álhelyezhető csapokkal

bíró nyomattyú. . . 53

Atkorrnányzás . 100, 101Balanczierek 52Beszorulása vésőnek . 80Be szorul ás ok. . . . 70, 80Béli elő csövek felhúzó

szerkezetei. . . 116, 117Béllelő csövek forgató

szerkezetei. . . 116, 117Béllelő csövek lebocsátó

szerkezetei 116Buzogány fúrók . . 26. 31Canadai fúrómódszer . 6Canadai fúrómódszer-

nél egyenget.es mun-kája . ". 106

Ganadai mélyfúró mód-szer 95

Canadai mélyfúrúrnód-szer fúró tornyai . . 97

Canadai nuélyfúrómód-szer rudazata . . . 9 7

Canadai mélyfúrómód-szer szerszámai . , 97

Canadai módszernéltisztítás 107

Ciuiad. módszer üzeme 104Csekély mélységekre

ható. a kutatás czél-jaira szolgáló kézifúrásmód 8

160

Csővágó. Fauck-féle. . 87C h i n a i n k lYiróniódsz. 6, 140Chinaiak k ö t é l l e l fnró-

módszere 143Chinaiak mint a mély-

fúrás első mívelői . 4Csapágya nyomattyú-

nak 53Csappantyús. oldalas,

rudazatfogo . . 100, 103Csav átfogó . . . . 71, 76Csavarfúró, öblögetés-

sel járó 109Csavarkuksok &6, 60. 116Csavarmenetbe végződő

üreges fúró . . . . 1 6Csavaros cső'lebocsátó Hí)Csavíirvágó szerszámok 116Csigaalakú forgó fúrók 18Csövek, elszigetelők. . 86Csövek, elzárók . . . 111

elszigetelők. . 111béllelők . . . 1 1 1

Csövek gyémánttal fú-rásnál 127

Csövek izolálók . . . 86Csöveknek kapcsolása 113Csöveknek összeszege-

csolése . . . . . . 8 5Csöves fúrórudazat , . 39Csöves rudazat, és szi-

v a t t y ú k közötti kap-csolat 115

Csőemclők 86Csőfogók. . . . 116, 135Csó'fogó szerkezet Köh-

ler-fele 87Csökulcsok. . . . 116,117Csölebocsátó 119CKi'írakatok 112Csőszorító k 86Csőszorító Kind-féle . 87

Csővágó szerszámok 116, 117Czélja mélyfúrásnak . 5Dán fúrásmódi jücr 12ÍI, li!6De la Roch o-Tolay-féle

gép 130Egyenes csúcsba vég-

ződő üreges fúró . . 16Egyengetés mudkaja

canadaí fúróműdszer-nél 106

Egyengető fúrók . . 26, 3;5Egyengető fúró, Kind-

féle 85Egyszerű, öblögetéssel

járó mély fúrás . . . 108Egy szerű öblögető'mély-

fúrás segitöszerei. . 116Egyszerű üreges fúró . 15Előállítása vésőknek .; 27Előkészítése fúrtlyukak

kicsövezésének . . . KőElőmunkálatai (tudomá-

nyos), rudazattá,! ütveműködő mélyfúrás-nak 88.

Előnyol gyémánttal fú-rásnak 122

Előnyei kötéllel fúrás-nak 141

Elővésővel el látott véső-fúró 26, 28

Elszigetelő, bél le lö csö-vek 111

Elszigetelő csövek. 86.111Eltűrése rudazatnak . 70Elzáró csövek . . . . 111Emelő készüléke tisz-

tító csöveknek . . . 6HErőgépei öblögető egy-

szerű mélyfúrásnak , 130Excentrikus i i tó fúrók S6, 33E x c e n t r i k u s véső fúrő,

F a i i c k - f ó l i i . . 137

161

F i i j a i , íi rudazat segé-lyével ütve működőmélyfúrásnak. , , . 22

Fajai mélyfúrásnak . . 6Farudazat 31.)Farudazatta l, szilárddal,

fúrás 5Fan ék csővágója . . . 87Fauck excentrikus véső-

fúrója 137Fauck fúrásmódszere

130, 137Fábián-féle szabadon

eső rész 43Fábián szabadon eső

fúrókészüléke . . . 4-6Fából készült bárom-

lába fúróállvány . . 62Fából készült négylábú

fúróállvány . . . . 6 3Feje nyomattyúnak . . 62Fekete gyémántok, mint

a gyémánttal fúrásműködő részei , . . 124

Felső rudazat . . . . á lFelvonó csavarok. . . 117Feszítő s/orkezi í t . . 2ö, 50Félívalakú utó-segítő

fúró 100, 102Fogas 56, 61Fogócső, szelepes. . 71, 74Fogóék 12(i, 127Fogógyürü 126Fogó liorog . . . . 71, 76Fogókészüléltek. . . 56, 71Fogó-olló . . . 59, 71, 75Fogúrudazat 71Forgató . . . . 26, 54, 9SForgó-feje rudazatnak 112Forgó fúrók, csiga ala-

kúak 18Forogva, működő föld-

fűrás lágy kőzetben 7

Forogva működő fúrás 6Forogva működő, na-

gyobb mélységekreható mély fúrás, lágykőzettömégekben . . li

Forogva, rudazattal mű-ködő mélyfúrás. . . 7

Földfúrás, 1.' mélyfúrásés fúrás is.

Földfúró, amerikai . . 8Föld- ésKó'zetfúró Lipp-

mann-féle . . . . 8, 10Franczia rendszer 139, 130Fúrás 1. mélyfúrás is.Fúrás aczélkorona fú-

róval 6Fúrás gyémánttal, . . 5, 6Fúrás kötéllel . . 5, 6, 140Fúrásmagok 35Fúrás menete . . . . 92Fvirásnapló . . 152, 15BFúrás öblögetés. mellett 6Fúrás rudazattal . . . 6Fúrás smirgellel 130, 136Fúrás szerszámai cse-

kély mélységekreható, a kutatás czél-jalra szolgáló kézi fú-rásmódnak B

Fűrásszerszáinai, na-gyobb mélységekreható, forogva működőmélyfúrásoknak, lágykőzetekben 1-i

Fúrásszerszámok úszó(sívó) homokban . . 20

Fúrásüzcm 152Fúrás vízsugárral 130, 136Fűrászavarok, rudazat

segélyével, ütve mű-k ö d r i ' mélyfúrás köz-ben előfordulók . . 22

Fúró-akim eG

11

162

Fúró-aki) a. gyémái ittálf lírásnál 12[i

Fúró aknai egyszerű öb-lögető mélyfúrásnak 120

Fúróállványai, egyszerűöblögető " mélyfúrás-nak . . 120

Fúróállvány, fából ké-szült, háromlábú . . 62

Fiíróálívány, fából ké-szült, n é g y l á b ú . . . 63

Fúróállvány, vasból ké-szült, négylábú . . . 6 4

Fúróállványok . . . . 6 1Fúróbuzogányok, aczél-

ból 126Fúróbuzogányok, gyé-

mánttal kirakottak . 135Fúrócsűvek. . . . 109. 111•Fúrócsövek, szelepesek 14Fúróemelő 26, 50Fúrófejek . 14, 22. 26. 54Fúró fogó 71, 73Fúró fogó, pókláb alakú

71,76Fúróharang . . . 100, 104Fúróházak gyémánttal

fúrásnál . . , . . . 129Fúrók csigaalakúak, for-

gók 18Fúrók, gyémánttal fú-

ráshoz .' 123Fúrók, lamellásak. . 26, 29Fúró koronák . . . . 1 2 4Fúrókos 26, 50Fúró középrészek. . . ' 42Fúrók, szelepesek. . . 20Fúrómester feladata. . 5*1Fúrópadozat 68Fúrórudazat . . 2(i, 38, 97Fúrórudazat, csöves . 3!)Fúrórudazat kapcso-

lása 40,57

Fúrórudazat összekap-csolása 40, 57

Fúrószerszámai egy-szerű öblögetéssei járómélyfúrásnak. . . . 109

Fúrószerszám megvá-lasztásának körülmé-nyei 88

Fúrószerszáinok szállí-tása 92

Fúró szorító 09Fúrótechnika fejlődésé-

nek főbb mozzanatai 5Fúrótornyai Canadai

mélyfúrásmódszernefc 97Fúrótornyai, egyszerű

öblögető mélyfúrásnak 120Fúrótornyok gyémánt-

tal fúrásnál ", . . . 139Fúrótorony. . . 56, 61, 1)8Fúrótorony, gőzerővel

h a j tott fúróboren ez es-sél felszerelve . . . 65

Fúrótorony, kézzel valómélyfúró berendezé-sekkel fölszerelve . . 63

Fúró-véső 97Fúróvillák 56. 59Fúrtlyukak egyenes

iránytól kitérése . . 79FúrUyukak kibéllelése 81,

82. 84, 100Fúrtlyukak kicsövezése

81, 100Fúrtlyukak k i csövezésre

előkészítése . . . . 8 5Fúrtlyukak kitakarítása 95Fúrüyukaknak szögle-

teseknek kiiterekítése 79Fúrtlyuk kezdőpontjá-

nak megállapítása . 88Fúrt lyuk tágassága , . 8!)Fúrt lyuk űrtartalma. . 90

Füles véső íúró, Kiiid-fé le . . . , - . . . 2 6 . 3 2

Füles vésők . . . . 2 6 , 31Gőzerővel hajtott fúró-

berendezésekkel fel-szerelt fúrótorony. . 65

Gőzzel hajtott nyo-mattyú 53

Greiífehhagen szabadoneső szerkezete . . . 4 8

Gyémánttal fúrás 5. 6, 121Gvémánttal fúrás elő-

nyei 122Gyémánttal fúrás hát-

rányai 123Gyémánttal fúrásnál,

fúróakna. . . . . . 129Gyémánttal fúrásnál,

"fúróházak 129Gyémánttal fúrásnál,

fúrótornyok . . . . 1 2 9Gyémánttal fúrás segítő

készülékei 128Gyémánttal fúrás sza-

badon eső szerkezetei 127Gyémánttal fúrás szer-

számai 123Gyémánttal fúrás üzeme 129Gyémánttal kirakott fú- 125

róbuzogányok . . . 125Gyémánttal kirakott tá-

gító fúrók 125Gyémánttal mélyfúrás. 5Hajtógörönd állványa 98líajtókészülékek . . 55. 56Hajlókötél 56', D8Hajtókötelek tárcsái . 60Hajtószerkezetei öblö-

gető egyszerű mély-fúrásnak 120

Harangalakú utófúrók 26, 33Hátrányai, gyémánttal

fúrásnak, 123

-

163

Hátrányai, kötéllel fú-rásnak 141Hegyes fúró . . . . 26, 30Homokfúró. . . . . 8, 10Homokszivattyúk 14, 20, 21Horogfogó 71, 72Igazitó láncz 98Iránycső 67Irányító cső 67Izoláló csövek . . . . 86Jellemzése a forogva

működő, nagyobbmélységekre hatómélyfúrásnak. . . . 14

Jellemzése, a rudazatsegélyével ütve mű-ködő mélyfúrásnak 22. 25

l Jó karban 'tartása vé-sőknek 27

Kanálalakú mélyfúrók 18Kanalas mélyfúrók . . 18Kapcsolása, csöveknek 112Kapcsolása fúrórudazat-

nak 40Kapcsolat csöves ru-

dazat és szivattyúkközt '. . 115

Kapcsoló rudak. . . 26, 39Kecskeláb 71, 72Keresztalakú fúró. . . 124Keresztalakú vésőfúró 26. 30Kettős rudazatos raag-

türő 26, 36Kezdőpontja fúrtlyuk-

nak miként állapit-tatik meg S8

Kézi fúrásmód, kutatásczéljaira szolgáló,csekély mélységekrehatoló 8

Kézi mélyfúró készü-léke Tecklenburg-nak 8, 11

11*

164

Kézi nyomattyű . . . 51Kézzel való mély fúró

berendezésű, fúróto-rony. . . . . . . . 6 5

Kíbéllelése fúrtlyukak-nak . . .81/82, 84, 100

Kicsövezése fúrtlyukak-nak 81, 100

Kicsővezésre előkészí-tése f úr (lyukaknak . 85

Kifolyás cső 114Kikerekitése szögletes

fúrtlyukaknak . . . 7 9Kind csőszorítója . . . 87Kind-féle egyengető fúró 85Kind-féle füles-véső-

fúró 26, 32Kind-féle magfúró. . 26. 36KInd-félo szabadon eső

fúrórész . . . aS, 44, 45Kind Jele tágító fúvó . 85Kind-féle utófúró . . . 86Kind váltóollója . . . 44Ki takarítása fúrtlyukak-

nak 95Kleöka-féle szabadon

eső. fúrórész . . . . 4 7Klecka-féle szabadon

eső szerkezet, Wlach-féle módosítása. . . 48

Kormányzó rudak . . 56, 69Kormányzó rúd keze-

lőjének feladata . . 91Korona-fúrók . . . . 26, 30Koronája fúróknak . . 124Köhrich-féle ütve és fo-

rogva működő fúrás 134Köhler csűfogó szerke-

zete 87Köhlor-féle gőzzel haj-

tott nyomattyú . , . 53Körömvas 71, 75Körte 119

Körtiim-félc kötélzái- . 58Kő tél dob 98Kötélforgató 58Kötélkorongok , . 56, 60Kötéllel fúrás. 4, 5, 6, 140

amerikai Gelőnyei. 141

hátrányai 141mód-

szerei 140Kötéllel fúrás válófajai GKötéllel ütve működő

mélyfúrás 143Kötélre erősített tisztító

csővel kapcsolatos,rudazattal való mély-fúrás G

Kötéltárcsák 60Kutélzár, KÖrtüm-féle . 58Kőzet- és földfúró, Lipp-

mann-féle . . . . 8, 10Középrésze fúróknak . 42Kutatás czéljaira szol-

gáló csekély mélysé-gekre ható kézi fúrás-mód 8

Kutató-fúró, lapátalakú 8Kútfúrás 140Lamellás fúrók. . . 26, 29Lapátalakú kutató fúró 8Lágy kőzetben forogva

működő földfúrás. . 7Lágy kőzeLtömegekben.

nagyobb mélységekreható forogva működőmélyfúrás 14

Lánczos lebocsátó szer-kezet 116

Lebocsátó szerkezet.lánezos . . . . . . 116

Leon-Dru-félemagfúró 26. 36Leon-Dru szabadon eső

készüléke . 49

165

Llppniaun-féle kőzet- ésföldfóró 8,10

IVlagfúrók 26; 36Magfúrók, aczél koroná-

sak 125Magfúró Kind-féle . 26, 36Magfúrók öblögető fú-

rásnál 110Magfúró Leon-Dru-féle

26,36Magtörők , 127Magtörű, kettős ruda-

zatos . . . . 26, 36, 37Mechanikai berendezé-

sei öblögető és gyé-mánttal fúró mód-szernek 129

Menete fúrásnak . . . 92Mély fúrás L fúrás is.Mélyfúrás a bányászati

technika szolgálatá-ban 4

Mélyfúrás alkalmazása 155— czélja . . . 4, 5

(.egyszerű,öblögetőnek) segítőszerei 116

Mélyfúrás fajai . . . . 6— feladata . . 4

gyémánttal . 5— . nagyobb

mélységekre ható. fo-rogva működő, lágykőzettömegekbcn , . 14

Mélyfúrásnál mily smennyi munkás kell 91

Mélyfúrás öblögetésmellett 108

Mélyfúrás, öblögetés s eljáró, egyszerű . . . 108

Mélyfúrás, öblögető,Nóth-féle 138

Mélyfúrás rendszerei . 4, 5

22

90

54

90

Mélyfúrás,, rudazattalforogva működő' . .

Mélyfúrás, rudazattalműködő

Mélyfúrás, rudazat se-gélyével, ütve mű-ködő

Mélyfúrás saját üzem-ben

Mélyfúrás szilárd fa-vagy vasrudazatul .

Mélyfúrás története . .Mélyfúrás vállalkozóra

mikor bízandó . . .Mélyfúrókkanálalakúak 18Mélyfúrók, kanalasak . 18Mélyfúrómódszer angol

22,33Mélyfúrómódszer, Ca-

nadai 97Mélyfúrómódszer, né-

met 22, 23Módszerei, kötéllel fú-

rásnak 140Munkaeredméuye a ru-

dazattal ütve működőmélyfúrásnak. . . .

Munkások mélyfúrás-nál

Nagyobb mélységekreható, forogva működőmélyfúrás íágy kőzet-tömegekben . . . . 1 4

Kémet fúrómódszer 6, 132Német mélyfúrómód-

szer . . . ' . . . . 22, 23Német rendszerű kö-

téllel fúrás 140Nóth fúrásmódja . . . 1 3 0üíóth öblögető mélyfú-

rása 138Nyomattyú 26,50Nyomattyú állványa . 98

24

91

166

Nyoinattyú, átheiyez-'hető csapokkal . . . 53

Nyomattyú bak. . . 26. 53Nyomattyú csapágya . 53Nyomattyú feje. . . . 5 2Nyomattyú, gőzzel haj-

tőit 53Nyomattyú, kézi . . . 51Nyomattyúnak támasztó

pontja 53Nyomozó cső. . . . 71, 79Nyomógerenda . . . 26, 53Nyomó súlyok elhelye-

zése .' . 118Nyomó szivattyúk 100, 103Oeynhausen a szaba-

don eső rész felta-lálója 43

Oeynhausen váltóollója 44Olaph-Terp kombinált

hydraulikus fúrómód-szere 137

Oldalas, csappantyúsrudazatfogó . , :l 00. 103

Oldalélekkel ellátottvéső fúró 26, 29

Öblöíetés mellett,fúrás 6

Öblögetés mellett, mély-.. fúrás ' 10SÖblögetéssel járó csa-

varfúró 109Öblögetéssel járó egy-

szerű mélyfúrás . . 108Öblögetéssel járó egy-

szerű mélyfúrásnakfúrószerszámai . , . 109

Öblögető (egyszerű)mélyfúrás segítőszerei 1ÍG

Öblögető és gyémánttalfúrás módszerei . . 129

Öblögető mélyfúrás,Nóth-féle. . " . . . . 1 3 8

Öblögető mélyfúrásüzeme . . ." . . „ . 121

Öblögető mélyfúrásválófajai 6

Öblögető táeítö fúró 109, 110Ökörláb . ". 58Összekapcsolása fúró-

rudazatnak 57Összekötő rudak . . 26, 39Összeszegecselése csö-

veknek 85Póklábalakú fúró fogó 71, 76Pótló rudazat. . , . 23J 3<JPróbavétel . . . . 152, 154Przibilla fúrásmódja . 130Przibilla fűrásreiidszerc 138Rendszerei mélyfúrás- 5Rudazata, Canadai

mélyfúrómódszernek 97Rudazat eltűrése . . . 7 0Rudazatfogó, oldalas,

csappantyús . . 100, 103Rudazat forgó feje . . 112Rudazat segélyével vég-

zett ütve működőmélyfúrás 22

Rudazattal forgatva ésütve működő mély-fúrás üzeme . . . . 8 8

Rudazattal forogva mű-ködő m é l y f ú r á s . . . 7

Rudazattal fúrás . . . 6Rudazatai fúrás váló-

fajai 6Rudazattal működő

mélyfúrás 7Rudazattal ütve működő

mélyfúrás tudomá-nyos előmunkálatai . 88

Rudazatzárak . . . . 4 0Rúgó készülék . . . 26, 50Rugós csőhúzó. . . . 118Rugós fogó 71, 74, 100, 104

167

Sajátüzemű mélyfúrás 90Segítő készülékei gyé-

mánttal fúrásnak . . 128Segítő' szerei, rudazattal

ütve működő mély-fúrásnak 26

Sí vő homok fúrásszer-számai 20

Smirgelkorona . . . . 136Smirgellel fúrás, . 130, 136Sósvizet emelő készü-

lékek 26, 35Spirálfúrók Iá. 18Szabadon eső fúróké-

szülék Fábián-féle . í f jSzabadon cső fúrórész,

Kind-féle . . . 43. M, 45Szabadon eső' fúrórész

Kleaka-féle 47Szabadon eső készüléke

Leon-Dru-uak . . . 49Szabadon eső rész , 42, 43Szabadon eső rész,

Fábián-féle 43Szabadon eső rész,

Zobel-féle 43Szabadon eső szerke-

zetei gyémánttal fú-rásnak 127

Szabadon eső szerkezetGreiífenhagen-féle. . 48

Szabadon eső szerkezetTecklenburg-féleüreges 115

Szabadon eső szerkezetWlacli által módosí-tott Kleőka-féle. . . 48

Szállítása fúrószerszá-moknak <ß

Szelepes fogócső , . 71, 74Szelepes fúrőcsövek. . 14Szelepes fúrók . . . . 2 0Szerszámai, a rudazat

segélyével ütve mű-ködő mélyfúrásnak . 23

Szerszámai Canadaimély fúró mód szernek 97

Szerszámai gyémánttalfúrásnak 123

Szerszámai rudazattalütve működő mély-fúrásnak 26

Szilárd farudazattalfúrás 5

Szilárd fa- y. vasruda-zattal való mélyfúrás 5

Szilárd rudazatra erő-sített tisztító cső al-kalmazása mellettvaló mélyfúrás . . . 6

Szilárd vasrudazattalfúrás 5

Szivattyúk . . , . 100. 103Szivattyúk és csöves

rudazat közti kapcso-lat 115

Szivó szivattyúk . 100, 103Szorító fejrész . . . . 113Szorítok 56Szorító tuskó 113Szögletes fúrtlyukak ki-

kerekítése 79Tágassága fúrtlyukak-

nak . . . . . . . . 89Tágító fúrók . . 26, 33. 85Tágító fúrók, gyémánt-

tal kirakottak . . . 126Tágító fúró Kind-féle . 85Tágító fúró. Öblögetés-

sel. . . . . . . lOit, 110Tágító fúró, villaalakú 100,

102Támasztó pontja nyo-

mattyúnak 53Tecklenburg-féle üreges

szabadon eső szerfc. . 115

168

Ter.klcribitri; k(V/.i mély-fúró készüléke . . 8. 11

Tehcrrúd 08Tiszlitás Canadai mód-

szernél 107Tisztúó cső hajtóköte-

lÓTiek kf í té ldobja . . 98Tisztító csövek 26. 34, 97, 98Tisztító csövek eme) ő

készüléke 69Tisztító csövek felvoná-

sára szolgáló készü-lékek 56

Tőzeg fúvó 8, !>Utófúrók 26, 32, 100, 102lllúi 'úrók excentrikusak 26',

33U ló fúrók, harán g-

alakúak 36, 33Utófúró Kind-féle . . . 8 6Utó- segítő fúró, villa-, alakú 100, 102

Úszó homok fúrószer-.. számai 20Üreges fúró, csavar-

menetben végződő . 16Üreges fúró, egyenes

csúcsba végződő . . IfiÜreges fúró, egyszerű. 15Üreges fúrók 15Üreges szabadon eső

szerkezet Tecklen-., burg-íéle 115Üreges, Tecklenburg-

féle szabadon esőszerkezet 115

Üreges véső fúró , . . 109Űrfúrók 15Űrtartalma fúrt lyuknak 90Ütő kokmcz . . . . M. 112Ütőkosok 120Őtffszerkezetek . . . . 1 2 0Ütve működő mélyfúrás 106

Ütve működő, rudazatsegélyével dolgozó

,. mélyfúrás . . . ' . . 2 2Üzeme Canadai mód-

szernek IQiÜzeme gyémánttal fú-

rásnak 129Üzeme, öblögető mély-, fúrásnak 121Üzeme, rudazattal for-

gatva és ülve mű-ködő mélyfúrásnak . 88

Vasból készült három-lábú fúróállvány . . 64

Vasfogók, Zobcl-félék 71, 77Vasrudazat 39VasrudazíUlal, szilárd-

dal, fúrás 5Vállalkozóra bízása

mélyfúrásnak. . . . 9 0Váló fajai kötéllel fú-

rásnak 6Váló fajai öblögető

mélyfúrásnak. . . . 6Váló "fajai rudazattal

fúrásnak 6Váltó olló . 41. 42, 44, 98Váltó olló Kind-féle. . 44V á l t ó olló Oeyenhuusen-

féle 44Vezeték 26, 43Vezető fúró . . . 100, 102Véső fúró, clővésővel el-

látott ' 26, 28Vésőfúró, excentrikus,

Fanok-féle 137Vésőfúrók 26Ve s ű fúró keresztalakú 26, 30Vésőfúró, oldalélekkel

ellátott 26, 39Véüől'úró, üreges . . . 109Vésőfúró, v i l l a a l a k ú . 26, 28Vésők . . . 26

Vesíík í ' l ő ; i l 1 i [ ; r i s a . . . 27Vósó 'k jó k i i r l m n UivUls i i 27Vésőnek besiorulása . 80V i l l a i i l i i k ú kulcsok . . 1)6V i l l a a l a k ú tágító fúró 100,

102Vil laalakú vésőfúró . 26. 3SVízsugár-fúrás . . 130, 136

W l i i f . h á l l a l módosítóitK l i t f k i i - I V i l e s/.;i.h;n|oMeső' sKorkc/ct. . . . 48

Zóbol és Köbricb fúró-mód szere . . . 129, 132

Zobel-féle szabadoD esőrész ' . 43

Zobel-féle vasfogók . 71, 77

TARTALOMJEGYZÉK.(A szamok az oldalukat jelentik.)

Előszó l1. A mélyfúrás ezélja, története és rendszerei 3

A mély fúrás a bányászati technika szolgálatában . . 3A mély fúrás történelme 3A m é l y f ú r á s c.v.élja és rendszerei 5

II. Rudazattal működő mélyfúrás 7Forogva m ű k o i l n l 'öldíúrás, lágy kó'/.etben 7Csekély mélységekre ható, a kutatás czéijaíra szolgáló

kézi fúrásmód 8Nagyobb mélységekre haló, forogva működő mély-

fúrás lágy kó'zettömegekben 14. A rudazat segélyével végzett, ütve működő mélyfúrás 22

A rudazattal ütve működő mélyfúrás szerszámai éssegítő szőrei 2li

A rudazat ta l forgatva és ütve működő mély fúrásüzeme 88

C i i i i t u l i x i m é l y f ú r ó módszer 95I I I . Mélyfúrás Öblögetés mellett 108A/, (iffys/.iTÍi i'iIili'ipcIOsspl járó ni Oly fúr') H 108Gyémánttal fúrás 121A/, öblögető és gyémánttal való fúrás módszerei és

mechanikai berendezései 129I.V. A kötéllel fúrás (kútfúrás) 140Á l t a l á n o s , a k ö t é l l e l fúrás általános je l lemzése . . . I7d)A C h i n a i a k kötél le l f ú i ó módszere lí-BA k ö í é i l e l ütve m f i k i W ő mélyfúrás u j a b b rendszerei . Ií3V. Fúrásüzem, próbavétel 152

VI. A mélyfúrás alkalmazása T , . 155tárgymutató 15H

A MAGYAR BÁNYÁSZFELŐR |KÉZI KÖNYVTÁRA

húsz, egyenként lezárt kötetből fog állani.A vállalat tervezete következőképpen vanmegállapítva:

I. kötet. Hivatalos irálytan.Ásványtan.Földtan.Kőzettan—Őslénytan.Telepismeret. Kutatás.Mélyfúrás.Bányászati munkálatok.Fejtés.Szállítás. Járás.Bányák biztonosítása.Légvezetés, szellőztetés.Világítás.Kőszén- és ér ez előkészítés.Briquettegyártás. Koksz-égetés. ;jjFó'ldmóréstan.Bányaméréstan.Mechanika. Gépelemek.Általános géptan.

T

tet. Bányagéptan.

lektroteehnika. Mechanikai//^^ technológia.

XX. . Számvitel.A kötetek totszetó'é formában, vászonba

kötve, czímnyoínással, rajzokkal gazdagonellátva, szép k i v i t c U i c n , f i n o m papíron n y o m v ajolonnek meg.

A Magyar Bányászfelör Kézi Könyvtaraegész sorozatának ára, bértől mentes kéz-besítéssel, húsz forinttal lett megállapítva.

Egyes köteteknek ára három korona.A Magyar Bányászfelör Kézi Könyvtára

megrendelhető ajúlírt kiadóknál, s mindenhazai könyvkereskedésben.

Részletes prospektusokat kívánatra, bár-mely számban küld a kiadó :

rs Ágost Ő&v. és fia

myrkerexkedése

Sffinneczbányán.

Ö ̂** '**

-S l11

^a l^S öl»-. s

•§*i

!> s*I 1:- £; ?? ~81" ts g•l ''fl**

^

fe

' 1a

^1§

£

'Cü

.1i

s-

l*i

í

"Sí-lSIS

f•l

-l•

fei ̂

C K