75 éve mélyült a Hajdúszoboszló I. sz. városi mélyfúrás · dott. A munkálatoknál Faller Gusztávfõmérnök végig jelen volt, aki ekkor már a Debrecenben székelõ nagyalföldi

77Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 6–7. szám, 2001. június–július

75 éve mélyült aHajdúszoboszló I. sz. városi mélyfúrás

ETO: 622.24

A hajdúszoboszlói gyógyvíz fel-tárásának 75. évfordulójáról aMagyarhoni Földtani Társulat

Tudománytörténeti Szakosztálya, azOrszágos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület Történeti Bizottsága, aMagyar Hidrológiai Társaság VízügyiTörténeti Bizottsága és a Hajdúszo-boszlói Gyógyfürdõ Rt. a hajdúszo-boszlói Pávai Vajna Ferenc ÁltalánosIskola közremûködésével rendezettünnepi ülésen emlékezett meg. AGyógyfürdõ Rt. adott otthont a 2000.október 26-án megrendezett emlék-ülésnek. Dr. Sóvágó László Hajdúszo-boszló város polgármesterének meg-nyitója után a megjelent szakemberekújszerû interpretálásban, narrá-torszöveggel összefûzött elõadáscso-kor formájában idézték fel a 75 évvelezelõtt lezajlott eseményeket. Az ülé-sen elhangzott elõadások:

• Geológiai ismertetés: dr. Dobos Ir-ma eurogeológus, hidrogeológus szak-értõ

• A fúrás mûszaki körülményei:Csath Béla bányamérnök, a MagyarOlajipari Múzeum szaktanácsadója

• A hévízkút kitörését követõ idõ-ben végzett laboratóriumi vizsgálatok:dr. Pataki Nándor okl. építõmérnök,címzetes egyetemi docens

• A gyógyfürdõ mai helyzete, táv-lati fejlesztési elképzelések: CzeglédiGyula, a Hajdúszoboszlói Gyógy-fürdõ Rt. cégvezetõ igazgatója

Narrátor: Fejér László, a Víz-ügyi Múzeum, Levéltár ésKönyvgyûjtemény igazgatója.

Fejér László:Hazánk az elsõ világháborút

követõ békeszerzõdés értelmé-ben teljesen elvesztette földgáz- és kõ-olajlelõhelyeit Erdélyben, Horvát-Szlavóniában és a felvidéki Egbell kör-nyékén, jóllehet azok kihasználására,kitermelésére – az addig elvégzettrendszeres kutatásokkal – már jórésztfelkészült. Ezek pótlására a Kincstár,azaz a Pénzügyminisztérium kebelébetartozó XV. Bányászati Osztály a hú-szas években jelentõs erõfeszítésekettett.

Dr. Dobos Irma:Schafarzik Ferenc „A mélyfúrás fej-

lõdése és jövendõ feladatai hazánk-ban” címû tanulmányában azt írta,hogy „...a közeli jövõben sok termé-szeti kincset éppen hazánk dombosterületeirõl, sõt sík Alföldjeitõl is vá-runk”. „Különösen Böckh Hugó geo-lóguscsoportjának nagy jelentõségû

1925. október 25-én fejezõdött be a Pávai Vajna Ferenc által kitûzött, és Faller Gusztávokl. bányamérnök által lemélyített Hajdúszoboszló I. sz. városi mélyfúrás, melybôl1090,87 m mélyrôl 73 °C-os jódos, sós víz tört a felszínre gáz kíséretében. Mivel amélyfúrás nem hozta a kutatási célkitûzésben elõirányzott eredményt, az állam a hõ-forrást 1926. július 15-ével 99 évre bérbe adta Hajdúszoboszló városának. E fúrás je-lentõs melegvízkészletére alapozva kezdõdtek meg az európai hírû gyógyfürdõhelykialakítását eredményezõ fejlesztések. A Csath Béla bányamérnök által összeállítottcikk az esemény 75. évfordulója alkalmából Hajdúszoboszlón rendezett emlékülésenelhangzott elõadásokat a narrátorszövegbe ágyazott formában közli.

kutatásai biztatnak azzal a re-ménnyel, hogy éppen a sík és az ala-csony, hullámos területeinken nem-csak földgázra, hanem esetleg petró-leumra és kõsóra lehet reményünk.”„De nem kicsinylendõ bizonyos esetekbenannak a hõenergiának a kihasználásasem, mely erre a célra a hévforrások me-leg vizében kínálkozik” (1920). A szak-emberek meggyõzõdéssel hirdették,hogy „a Nagyalföld negyedkorú réte-gei alatt földgázt és ásványolajat tar-talmazó harmadkorú rétegek fek-szenek.”

„Böckh Hugó már 1911-ben, s késõbb1914-ben a Nagyalföldre irányította aföldgázt és az ásványolajat kutató államigeológusok figyelmét” (Böhm, 1939), éskezdeményezésére már az elsõ világ-

CZEGLÉDIGYULAa HajdúszoboszlóiGyógyfürdõ Rt. igazgatója

FEJÉR LÁSZLÓa Vízügyi Múzeum, Levéltárés Könyvgyûjtemény igazgatója

CSATH BÉLA okl. bányamérnök, a MOIMszaktanácsadója, OMBKE-tag

DR. DOBOS IRMA eurogeológus, hidrogeoló-gus szakértô, MFT- és OMBKE-tag

DR. PATAKI NÁNDOR okl. építõmérnök, címzetesegy. docens, OMBKE-tag

78 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 6–7. szám, 2001. június–július

háború alatt az Eötvös-féle torziós ingával (mérleggel)megindult a geofizikai kutatás az Alföldön, amely Horto-bágy térségében egy zárt nehézségi minimumot,Hajdúszoboszló mellett pedig egy maximumot mutatott ki(1. kép).

A szerkezet megkutatására tervezett két fúrás közül 1918és 1924 között (Schmidt, 1939) csak a Nagyhortobágy–I. sz.1115,5 m-es fúrás (2. kép) mélyült a „Pentezúg” nevû dûlõ-ben Mazalán Pál okl. bányamérnök vezetésével. Az elérteredmény (a gyengén gázos, sós, jódos, 50 °C-nál nagyobb hõ-mérsékletû felszökõ víz) bebizonyította, hogy a szerkezet va-lóban szinklinális.

A torziósingás mérésekkel kimutatott relatív geofizikaimaximumra Böckh Hugó és Böhm Ferenc Hajdúszoboszlón aVérvölgy I. sz. fúráspontot telepítette. Elôfordulhatott, hogya fúrást végzõ kutató kirendeltség teherautójának motorja ál-tal hajtott fúrógép nem bírta a béléscsõ tömegébõl adódó ter-helést, ezért a 343,1 m mélységet elért fúrást le kellett állítani.Az igazság viszont inkább az, hogy Böckh Hugó külföldi tar-tózkodása miatt Böhm Ferenc a kutatást Pávai Vajna Ferencreruházta át, aki 5, 10 és 20 m mély aknákban a felszín közelipleisztocén üledékekben mért „ál-dõlésekbõl” próbálta meg-állapítani a pleisztocén rétegekben a feltételezett gyûrõdése-ket, s ily módon a nehézségi maximumon belül keresett geo-lógiai támpontot a fúrások telepítésére. Az így kimutatott dõ-lésviszonyokból azután arra a következtetésre jutott PávaiVajna Ferenc, hogy a már korábban megállapított vérvölgyimaximumtól Ny-ra a Bánomkert délkeleti oldalán, a várostólÉK-re kell kitûzni, illetve lefúrni a gázkutatást szolgáló III. sz.kincstári, azaz a hajdúszoboszlói I. sz. városi fúrást. „A hajdú-szoboszlói fúrást, amikor 300 m mély volt, az állami szolgálatbólvaló megválásom után 4–5 km-re nyugatabbra telepítették”, írtaBöckh Hugó. „Az eredeti fúrás teljesen megfelelõ helyen volt, ésszintén megkapta volna a feltárt melegvizet, de esetleg nagyobbgázmennyiséget kapott volna” (1929).

Fejér László:Hajdúszoboszlón ekkor senki nem gondolt arra, hogy

még ebben az évben a város területén, a további fejlõdéstdöntõen befolyásoló, nagy jelentõségû kutatást indítanakmeg. Szoboszló ekkor elmaradt, esõs idõben sáros, kánikulá-ban pedig poros mezõváros volt. Fejlesztésére alig volt re-mény. Legalábbis erre mutat a Független Hajdúság címû he-tilap 1914. április 6-i számának egy cikke, melyben egy 20éves fiatalember arra a kérdésre, hogy meddig szeretne élni,a következõ feleletet adta: „Én csak addig szeretnék élni,amíg Szoboszlón a Kösely szabályozását befejezik, a városikórházat felépítik, az utcákat járdahálózattal ellátják és beve-zetik a villanyvilágítást.” A lap – ismerve a helyi viszonyokat– hozzáfûzte: „Nem gondolta ez a fiatalember, hogy mind-ezek a dolgok az emberi életkor legvégsõ határának elérkezteután is merõ álmok lesznek Hajdúszoboszlón.” Azzal márcsak mi toldjuk meg a történetet, hogy a fiatalember talánörökké akart élni, de csalatkoznia kellett, mert nem számolta bányászati osztály geológusaival, mérnökeivel. A fúrásipont helykitûzésének eseményérõl a Független Hajdúság1924. július 13-i száma „Mélyfúrás Hajdúszoboszlón” cím-mel közölt cikket, melyben a következõket írta: „A m. kir.Mélyfúrási Vállalat legközelebb Hajdúszoboszló város hatá-rán belül gázkutatás céljából mélyfúrásokat fog eszközölni.”

Csath Béla:Faludi Béla a M. Kir. Bányászati Monopóliumok és Bányá-

szati Kutatások Központi Igazgatósága részérõl 1113/1924. sz.-on 1924. november 15-én leadott üzemtervében többek közöttaz alábbiak olvashatók: „A tervezett mélyfúrás célja: a Nagy Ma-gyar Alföld ásványolaj- és földgáz-elõfordulás szempontjábólvaló megvizsgálása, s így a tervezett mélyfúrás tulajdonképpengeológiai kutatófúrás, mely azonban a felszínen lévõ üledékektektonikai viszonyaiból ítélve, sikeres feltárásra is vezethet...

A fúrás helye a csatolt helyszínrajzon van feltüntetve (3.kép). A fúrás mélységét 600 méterre irányozzuk elõ, ha

1. kép

2. kép. Berényi Gábor Debrecen Székesváros kutatásának térképe (részlet)

Pentezúg


azonban a geológiai viszonyok ezen elõirányzott mélységenbelül olyanok, hogy a fúrást sikeresen gáz- vagy ásványolaj-feltárás reményében tovább folytatni indokolt, úgy a fúrásttovább folytatjuk. Ennek a célnak megfelelõen a fúrást 458mm átmérõvel kezdjük.

A fúrás lemélyítésére egy Trauzl-féle „Rapid” típusú gõzüze-mû fúróberendezés szolgál, mely 600 m lefúrására alkalmas...

... A mélyfúró berendezés a következõ építményekbõl ésgépberendezésekbõl áll:

– négyzetes szelvényû, 20 m magas, rácsos szerkezetû fa-vázas fúrótorony, melyben 5, 10 és 15 m magasságban védõ-korláttal ellátott padozatok vannak elhelyezve, egymással ésa földszinttel létrákkal van összekötve;

– a fúrótoronyhoz épített daru- és gépház, a daruházbanés részben a fúrótoronyban áll a tulajdonképpeni fúró-munkát végzõ fúródaru;

– a hajtóerõt 40 lóerõs, egyhengeres gõzgép szolgáltatja;– a gépházban van elhelyezve az öblítõvíz szállítását vég-

zõ, kettõs hatású gõzszivattyú, mely percenként 600 literteljesítményû és 25 atm. nyomást képes kifejteni (4. kép);

– a gõzt egy 45 m² fûtõfelületû 10 atm. üzemnyomású lo-komobil gõzkazán szolgáltatja;

– a fúrótorony és a fúrótelep világítása elektromos áram-mal történik, melyet egy 110 voltos, 3,2 kW teljesítményûegyenáramú generátor szolgáltat;

– a csatolt vázlatrajz (5. kép) mutatja a fúrótelep épületei-nek elhelyezését.

Budapest, 1924. november 15-énFaludi Bélam. kir. bányatanácsos”

Az üzemtervet Czerminger Adolf bányakapitány 1924.november hó 26-án 4049/1924. sz. alatti jóváhagyássalküldte vissza (6. kép).

A fúrást végzõ 3. sz. Trauzl „Rapid” típ. fúróberendezést abéléscsövek befogadására készült 6 m mély és 3 m átmérõjû,téglából készült akna fölé szerelték fel. A szerelés a zúzmarás,esõs, rossz idõ, majd a korán beköszöntött tél miatt elhúzó-dott. A munkálatoknál Faller Gusztáv fõmérnök végig jelenvolt, aki ekkor már a Debrecenben székelõ nagyalföldi M.Kir. Bányászati Kutató Kirendeltségnek volt a vezetõje.

A felszerelési munka december 14-én befejezõdött, és 16-án megkezdõdött a lyuk fúrása. A fúrótorony mellett építet-ték fel az irodát. Ugyancsak a telepen volt a kovácsmûhely,ahol a Szatmárnémetibõl származó Kerekes Ferenc, a hajdú-szoboszlói Tóth Károly és késõbb Széll Kálmán fúrókovácsokés Boldog-Varga Bálint fujtató dolgoztak.

A munkálatokat 12 órás két mûszakban, folyamatosan vé-gezték, amikor is minden második vasárnap 24 órát kellettdolgoznia egy-egy partinak. A fúrásnál dolgozó emberek azország különbözõ vidékérõl, sõt még külföldrõl is kerültekide.

Egy mûszakban hét fõ dolgozott az alábbi beosztásban:1 fõ fúrómester,1 fõ (elsõ) fúrósegéd, aki a géppel is dolgozott,1 fõ (második) fúrósegéd, aki az utánbocsátónál tevé-

kenykedett, valamint az iszapvizsgálatot végezte,

5. kép. A fúrótelep elhelyezkedése

3. kép. A hajdúszoboszlói III. sz. kincstári gázos kút bányatelkének fektetési térképe

4. kép. „Rapid” típusú gôzüzemû fúróberendezés vázlata

III. sz. fúrás


4 fõ segédmunkás, feladatuk a csõ forgatása és az iszap-csatorna tisztítása volt.

A mûszakhoz tartozott 1 fõ fûtõ is.A dolgozók nagyobb része „kvártélyon lakott” a faluban,

némelyek a családjukat is magukkal hozták.A két parti dolgozói:1. parti:fúrómester Kühne Frigyes, aki cseh származású volt,1. fúrósegéd Marjetkó (Gyõri) István Nagykanizsáról,2. fúrósegéd a bunyevac származású Jellaschich Antal,4 segédmunkás Csuka Lajos, Márton Mihály, Domokos Ber-

nát és Kiss Gábor hajdúszoboszlói lakosok.Brandhúber Ferenc fûtõ Pilisvárról származott.2. parti:vezetõje a lengyel származású Olesják László,1. fúrósegéd Braun Gyula Erdélybõl,2. fúrósegéd Hauzer Sándor Marosvásárhelyrõl,a segédmunkások közül Kerezsi Máté, Török Károly és

Varga Lajos helybeliek voltak, míg Hajmási Géza Kistere-nyérõl jött.

Fûtõ a debreceni Böõr János volt.A fúrási személyzetet kiegészítették az állomási telepen

dolgozó ún. „placcmunkások” (ma rakodómunkásoknakhívják), akiknek a feladata a szénrakás, szállítás és egyéb ra-kodási munkák elvégzése volt.

A dolgozók bére a beosztástól függõen 30–60 fillér/óra kö-zött mozgott. Egy ideig a ledolgozott hétköznapokra külön-élés és kertgazdasági pótlék címén egy pengõt fizettek, az ün-nepnapokon végzett munka után %-ot kaptak a dolgozók.

A külföldrõl származott szakemberek hazájukban mármegfelelõ gyakorlatra tettek szert, és így jól segítették FallerGusztáv munkáját.

A munkálatokról napijelentés készült, egy példánya a fú-rásnál maradt, egy példányt a kirendeltségre, Debrecenbe ésegy példányt Budapestre, a Pénzügyminisztériumba küldtek.

A furadékot a két-három napig a fúrásnál tartózkodó PávaiVajna Ferenc geológus vizsgálta meg (7. kép), majd ezt követõ-en a mintákat Budapestre, a Földtani Intézetbe juttatták el.

A fúrószár 7/4”-es volt, a súlyosbítók átmérõje 70–200mm között változott, míg a 97–510 mm átmérõjû vésõk kö-zött pofás, lapos excenter és ún. spicc vésõtípusok is találha-tók voltak. A kincstár által használt béléscsövek méretei atáblázatban láthatók.

A fúrást 510 mm Ø-jû vésõvel kezdték, jobb irányú öblítésalkalmazásával, és 458 mm Ø-jû volt az elsõ béléscsõrakat, ezt68,85 m-es saruállással építették be a zöldesszürke agyagba.Az átharántolt rétegeket és a beépített béléscsõrakatokat a 8.kép szemlélteti.

Ezt követõen a lyuk tovább mélyült. A 112,2–113,1 mközött harántolt agyag után a 400 mm átmérõjû bélés-

6. kép.

7. kép. Pávai Vajna Ferenc a fúrási dolgozók között


csõrakat megszorult 128,33 m-ben, 1925. február 24-én. Abéléscsõrakat felszabadítási kísérlete sikertelen volt, a fúrást360 mm átmérõjû béléscsõ részére folytatták.

Dobos Irma:Eközben már felsõ-pannon korú szürke és sötétszürke ho-

mokos, agyagos, mészmárgás összletet harántolt a vésõ. A tel-jes rétegsoron belül 13 helyen mértek vízbeáramlást és gázt, a fel-sõbb rétegekben (112,20–113,10 m, 150,50–177,21 m,219,18–221,0 m között) pedig fõként gázt. Az elsõ pozitív gáz-nyom már a felsõ-pannon képzõdmény felsõ szintjében je-lentkezett, mégpedig a 150,5–177,21 m közötti „lignittörme-lékes, homokos, márgás agyag alján”.

Csath Béla:A jelentkezõ gyenge, meg nem gyújtható gáznyomok ki-

vizsgálására kanalazást végeztek, de e mûvelet közben a 360mm Ø-jû béléscsõrakat 216,06 m-ben megszorult április 1-jén. A következõ 279 mm Ø-jû béléscsõrakat elé folytatták afúrást.

Dobos Irma:Ettõl kezdve lefelé nõtt a számításba jöhetõ rétegek

vízadó képessége, gáz- és sótartalma, valamint a hõmér-séklete. A 335,4–339,0 m közötti rétegszakasz vizsgálata1000 l/min vizet és napi 180–220 m³ gázt mutatott ki. Áp-rilis 25-én a zöldesszürke, csillámos agyagban sikeres víz-zárást végeztek 402,95 m-ben, a 279 mm Ø-jû bélés-csõrakattal.

Csath Béla:Az említett vízzárási próbát a következõképpen végezték:

a fúrólyukban lévõ vízoszlop nívóját megadott mélységig le-

kanalazták, ha ez a nívó tartotta magát 2–3 óráig, akkor a fú-rólyukat feltöltötték csaknem terepszintig, és 4–5 napon átfigyelték a nívó változását.

A 279 mm Ø-jû béléscsõrakat beépítését követõen a be-rendezés javítását kellett elvégezni, és kisebb átalakításokrais szükség volt. A gyors javítás után a 241 mm Ø-jû bélés-csõrakat beépítésével a 403,8–408 m közötti lyukszakaszmegkanalazásakor már 1400 l/min 34 °C hõmérsékletû vi-zet és 500–600 m³/d gázt termelt a kút.

Fejér László:Errõl adott hírt a Független Hajdúság 1925. május 17-

én: „Földgázt és melegvizet találtak Hajdúszoboszlón az Ál-lami Mélyfúrás közegei. A földgáz energiája 35 lóerejû gépállandó mûködtetésben tartásához volna alkalmas. Miutánaz a remény, hogy lentebb még nagyobb mennyiségû föld-gázt találnak, a mélyfúrás központi szakközegei utasítást ad-tak a fúrási munkák folytatására.” Eddig az idézet.

Csath Béla:A fúrást valóban tovább folytatták 241 mm Ø-jû bélés-

csõrakat elé, majd a 431,7–432,0 m közötti rétegpróba el-végzését követõen ezt a csõszakaszt 472,24 m-es saruállássalzárták. A lyuk továbbmélyítését 205 mm Ø-jû rakat elé foly-tatták, váltakozó rétegsort harántolva, a lyukat 613,8 m-benkicsövezték.

Fejér László:Többször idézett kedvenc lapunk, a Független Hajdúság a

következõket írta: „1925. július 2-án Faller Gusztáv, a fúrásve-zetõ mérnök bejelentette Marton Gábor polgármesternek,hogy 750 m mélységben befejezték a fúrást, mert a rendelke-zésre álló technikai felszerelés miatt lejjebb nem tudnak dol-gozni.” A rossz hír miatti csalódottságot azonban egy kelle-mes bejelentéssel oldja fel a lap, mely szerint „...600 m mély-ségben 44 °C-os víz van és annyi gáz, hogy egy villanytelepetmûködtetésben tudna tartani. Hajlandók lennének ezt feltár-ni és átadni Szoboszlónak. A polgármester örvendetesen vet-te tudomásul ezt a bejelentést. Nem kétséges, hogy a képvise-lõtestület meg fogja ragadni az alkalmat, hogy a gyógyerõvelbíró, fûtési és fürdési, tehát közegészségügyi és tisztasági cé-lokra alkalmas melegvizû fúrást és gázforrást megszerezze.”

Dobos Irma:A 750 m-ig megismert földtani felépítésbõl a terület kü-

lönleges és értékes tulajdonságaira lehetett következtetni,azért indokolt a fúrás folytatása.

Csath Béla:A továbbfúrást eldöntõ határozat után 1925 júliusában

rövid idõ alatt kicserélték a Trauzl Rapid 600 típ. fúróbe-rendezést egy Fauck–Express típusú fúróberendezésre (9.kép). A 25 m magas, ugyancsak favázas fúrótoronyhoz köz-vetlenül csatlakozott a fúródaru befogadására a daruház.Ehhez szemközti oldalon volt a gépház, mely a gõzgépekbefogadására szolgált. A fúródaru mûködtetése 50 LE-sikergõzgéppel történt. A gépházban volt elhelyezve az öblí-tést végzõ kettõs hatású gõzszivattyú is. A fúrótorony és afúrótelep villanyvilágítását a lecserélt fúróberendezés vilá-gítóegysége biztosította továbbra is.

8. kép. Hajdúszoboszló I. sz. fúrás geológiai szelvénye és béléscsövezése


Fejér László:A fúróberendezés kicserélése után a Független Hajdúság

augusztus 2-án közli, hogy „...a fúrás továbbfolyik az új be-rendezéssel. Már 800 m-en alul vannak, 50 °C-os vizet is ta-láltak.”Dobos Irma:

Valóban, a 808,6–813,1 m közötti 4,5 m vastag szürkehomokból 55 °C hõmérsékletû, percenként 150 l jódos, sósvíz napi 1600–1700 m³-re becsült gázmennyiséggel ömlötta felszínre. A vízben olajhab is jelentkezett. Miután a kana-lazáskor sem a gáz, sem az olajnyomok nem erõsödtek, ezérta fúrást tovább folytatták (földtani szelvény).

Csath Béla:826,9 m-ben sikeres vízzárást végeztek a 169 mm átmé-

rõjû béléscsõrakattal. A továbbfúrás alkalmával olajnyomo-kat kaptak 914–922 m közötti mélységben, de mivel a kana-lazás alkalmával érdemleges gáz- és olajerõsödés nem voltészlelhetõ, a vizsgálatot nem folytatták.

Az omladék feldolgozása közben a talpról 66 °C-os víz törtfel gázzal és olajnyommal. E rétegszakasz kizárása után foly-tatták a fúrást 138 mm átmérõjû bélécsõrakat elé, mely azon-ban agyagrétegben 1019 m-ben megszorult. A fúrást csöve-zés nélkül folytatták, október 23-án érték el a 1090,7 m-esmélységet, és mivel a lyuk erõsen omlott, a fúrást beszüntet-ték, majd október 24–25-én lyukvizsgálatot végeztek.

A munkálatok alkalmával lejátszódó eseményre Marjetkó(Gyõri) István elsõ fúrósegéd így emlékezett vissza: „...a ré-

tegvizsgálat közben mosattuk a lyukat, majd kanalazást vé-geztünk, sõt két szivattyúval ún. sorozatnyomást is alkal-maztunk. Azon a bizonyos napon – október 26-án – reggel 6óra körül a lyuk megindult, majd a víz- és a gázhozam foko-zatosan nõtt, és hozzávetõlegesen egy óra múlva már 14–20m-ig vert fel az iszapos víz.” (10. kép)

A víz még hetekig hordta a homokot a kútból, mely a to-rony mellett több vagon mennyiségre szaporodott.

Megszületett a nagy szenzáció, 317 nap után, 1925. ok-tóber 26-án befejezõdött a Hajdúszoboszló I. sz. hévízkútfeltárása, mely hónapok óta izgalomban tartotta a hajdú-várost. A 24 óránkénti hozam Faller fõmérnök mérése sze-rint 1600 l/min 73 °C-os jódos és sós víz, valamint 7300m³/d gáz volt.

Fejér László:Egy másik lap, a Hajdúföld tudósítója így írt ezekrõl a na-

pokról: „...egy hideg, ködös októberi estén együtt néztükFaller fõmérnökkel, mint csapódik a magasba ez a drága me-legvíz, melyrõl a szakértõkön kívül ekkor még senki semtudta, hogy mit jelent, mit ér. Az biztos, hogy Faller Gusztávörökre beírta nevét Hajdúszoboszló történetébe. A fúróto-rony szomszédságában a hajdúszoboszlói sötétség hallga-tott, a libalegelõ pusztaságán szálltak az õszi ködök...”

A kútból kiömlõ vizet eleinte a Bánomkert árkába, majd aBánomkert és a város között vályogvetõ agyaggödrökön,kubikgödrökön és a libalegelõkön keresztül vezették.

10. kép. A hôforrás a kitörés idôpontjában9. kép. A Fauck–Express típusú fúróberendezés modellje


A Független Hajdúság az eseményt részletesen méltatta a„Közép-Európa legforróbb természetes forrásvizét fedezték felHajdúszoboszlón” címû cikkében, melyben a tudósító így írt:„A forróvíz egy nagy gödörbe gyûlt össze a torony közelében.Ehhez a gödörhöz zarándokolt hosszú sorban a hajdúváros (va-lamennyi) reumás és csúzos betege, akik már az elsõ napokbangyógyulást tulajdonítottak a csodásan felfakadó forrásvíznek.”

Csath Béla:Faller Gusztáv fõmérnök (11. kép) és a melléje rendelt segí-

tõk a fúrási idõ alatt gondos felvételeket készítettek a mélyfú-rási munkálatok minden egyes fázisáról, ezek az állandó meg-figyelések és adatgyûjtések tudományos szempontból is nagyértékûek voltak.

Dobos Irma:A feldolgozott rétegsorozat 262 réteget tüntetett fel, s

azokban az agyag és homok 5:1 arányban játszotta a fõ sze-repet. Az agyag szürke, néhol zöldes vagy kékes színû, oly-kor sötétebb, sõt feketébe hajló is, amely az aszfaltos jel-legre utal. „A begyûjtött fúrópróbák gazdag sorozata tudo-mányos szempontból örökbecsû”, írta Schafarzik Ferenc.

A fúrási szelvény középsõ része 300-tól 900 m-ig agyagbandúsabb, mint akár a felette, akár az alatta lévõ szintek. Termé-szetesen az agyag és a homok között számos átmeneti réteg isvan. Sok a mészmárga réteg, és 7 helyen lignitnyomot lehe-tett kimutatni. A lignitbõl Papp Ferenc szerint „a pannon kora-beli beltenger sekélyességére és arra lehet következtetni,hogy a tenger idõközönként elmocsarasodott. A hajdani ten-

ger jelenlétét a konyhasó, a jód és a bróm, valamint a vissza-maradt kövületek... kétségtelenül bizonyítják” (1957).

A földtani rétegsort Kulcsár Kálmán, Sümeghy József ésSchmidt E. Róbert dolgozta fel kõzettani és paleontológiai szem-pontból. Ennek során kiderült, hogy a vékony pleisztocén rétegek-ben csupán egy kövületet, a Succinea oblongát lehetett kimutatni,míg az alatta következõ rétegek felsõ-pannon korát számosLimnocardium, Congeria, Ostracoda, Viviparus bizonyította. Aharántolt földtani képzõdmények rétegtani beosztása a kö-vetkezõ:0,0–0,75 m holocén0,75–134,20 m pleisztocén (homok, agyag, homokos

agyag, helyenként lignitnyomokkal)134,20–1086,34 m felsõ-pannon (homok, agyag, márga, lignit)1086,34–1090,87 m rétegminta nem állt rendelkezésre, feltehe-

tõen ez is felsõ-pannon

Fejér László:A hideg ellenére a város apraja-nagyja lubickolni kezdett

a szabadban (12. kép), s a libalegelõ gyepébe „fürdõkádak”-atvájva, az asszonyok attól fogva odahordták a mosnivalót:nem kellett a vizet forralni. Egyre többen kezdték mondo-gatni, hogy mióta a vízben állva mosnak, megszûnt a karjuk-ban, lábukban a fájás. Ezek voltak az elsõ tapasztalatok, hogya hévíznek nem mindennapi gyógyító ereje van. Õk voltakaz elsõk, akik észlelték a „csodatevõ” víz gyógyhatását. Agyógyvíz jellemzõirõl a Független Hajdúság is írt (13. kép).

A hajdúszoboszlói hévforrás elõzetes kémiai vizsgálatának eredménye 1000 g vízben vagy grammokbanKationokKáliumion K+ 0,0242 g = 0,79 Nátriumion Na+ 1,7566 g = 98,06 100 aeg%Calciumion Ca++ 0,0141 g = 0,90Magnéziumion Mg++ 0,0021 g = 0,03AnionokClorion Cl¯ 1,9547 g = 70,82Bromion Br¯ 0,0235 g = 0,37Jodion J¯ 0,0084 g = 0,07 100 aeg%Bórsavion BO2¯ 0,0215 g = 0,65Kénsavion SO4¯ 0,0016 g = 0,02Szénsavion CO3¯ 0,6706 g = 28,07Metakovasav H2SiO3 0,0296 gÖsszesen 4,5074 gParafinszerû organikus anyagok nagy mennyiségben.A víz hõmérséklete 73 °C, levegõé 3 °C.A víz fajsúlya 1,00403.A víz fagyáspontcsökkenése 0,313 °C.A vízben oldott anyagok osmosisnyomása 3,78 atm.A víz elektromos vezetõképessége 0,006884 1/cm2

A vízbõl kitóduló gázok 100 térfogatábanmetán 85,6 térf.nehéz szénhidrogének 1,0oxigén 0,7szén-dioxid 5,0nitrogén 7,2

Összesen 100,00 térf.

Dr. Pataki Nándor:Az elhangzottak szerint ezek voltak az elsõ tapasztalatok,12. kép. Fürdôzôk a hôforrásnál (1925)

11. kép. Faller Gusztávokl. bányamérnök, fúrásvezetô


melyek arra mutattak, hogy a hévíznek nem mindennapigyógyító ereje van.

A népnek a hévízhez fûzõdõ gyógyító tapasztalatait késõbbaztán vegyészek, orvosok szakvéleményei is megerõsítették, ésnemsokára követték a tudomány képviselõinek nyilatkozatai.Dr. Emszt Kálmán adja közre a „Hajdúszoboszlói hévforráselõzetes vizsgálatának eredményei”-t a Hidrológiai Közlöny-ben. Emszt ugyan nem volt jelen a helyszínen, „így az összesszénsavas meghatározás és a kénhidrogén-meghatározás is hi-ányzik. Monos Imre dr. kir. fõgeológus hozott a vízbõl pár litertés a felfogható gázból” – írta Emszt, aki a vizsgálatokat a szoká-sos módon végezte. A jód meghatározását Winkler professzor,a brómot Weszelszky módszerével végezte.

A vizsgálatokról összefoglalóan így írt dr. Emszt: „A víz kissézavaros, opalizált ,sajátságos petróleumra emlékeztetõ szagú,mely a vizet ivásra alkalmatlanná teszi. Szabad szénsav a víz-ben nincs, kémiai alkata alapján a jódtartalmú konyhasós hévi-zek csoportjába tartozik, s mint ilyen, nagy értéket képvisel.”

A hajdúszoboszlói mélyfúrásról dr. Schfarzik Ferenc, a Ma-gyarhoni Földtani Társulat Hidrogeológiai Osztályának1925. december 16-i szakülésen számolt be, ahol a fúrás is-mertetése után elõadását így fejezte be: „Ha pedig az állam-nak ez a mélyfúrás mégsem hozta meg a kutatás perspektívá-jának végsõ gyümölcsét, így más tekintetben ez a hévforrás,mely általa fakasztatott, határozottan nagymértékû természe-ti kincs, amennyiben kedvezõ összetételénél fogva balneoló-giai használata elsõrangúnak ígérkezik. Ennélfogva célsze-rûen berendezett fürdõintézet létesítésének már csak a gon-dolata is a legmesszebbmenõ támogatásban részesíthetõ.”

Az I. sz. hõforrásnak a város tulajdonába való átengedé-sével kapcsolatos sorozatos tárgyalások után a pénzügymi-niszter, Bud János 82.219/1926. XV. sz. felirata szerint –1926. július 15-én – Hajdúszoboszló városának bérbe adta99 évre a gáz- és gyógyvíz kihasználása céljából az I. sz. gá-zos kutat. Ez az I. sz. hõforrás engedélyokirata, melyet aképviselõtestület név szerinti szavazással egyhangúlag elfo-gadott 5792/1926–172. kgy. sz. alatt.

Fejér László:A forrás vizének gyógyhíre gyorsan elterjedt, és már

1926-ban egy-egy meleg tavaszi-nyári vasárnapon a város-ból, no meg a szomszédos környékrõl és természetesenDebrecenbõl a gyógyulást keresték a gödrökben, árkokbanfolydogáló gyógyvízben.

A hajdúszoboszlói állami fúrás, melyet a Hajdúföld „cso-daforrása” néven emlegettek, rövid, néhány hónap alatt tá-voli vidéken is ismertté vált (14. és 15. kép).

Hölgyeim és Uraim, kedves hallgatóink!Az eddigiekben igyekeztünk beszámolni a 75 évvel ez-

elõtti eseményekrõl. Az ezt követõen eltelt idõt – a fürdõ ki-alakulása szempontjából – négy szakaszra lehet tagolni:

1. A fürdõ kialakulásának korszaka 1926–1935-ig tartott.2. Az 1935-tõl 1945-ig tartó szakaszt a gyógyfürdõ tuda-

tos fejlesztése jellemzi.3. A gyógyfürdõ fejlesztésének második szakasza

1945–1960-ig tartott.4. Az 1961-tõl napjainkig terjedõ szakasz a gyógyfürdõ

fejlõdésének újabb korszaka.

14. kép. A szoboszlói „sárfürdô”

15. kép. Fürdôzôk (1927)

13. kép.


Hogy miként ment végbe az említett fejlõdés, arrólCzeglédi Gyula úr tájékoztatóját hallgassuk meg.

Czeglédi GyulaTisztelt Hölgyeim és Uraim!Az elõadás összeállításakor a bõség zavarával és a rendel-

kezésre álló idõ szûkösségének összehangolásával küzdöt-tem. Remélem, elõadásomban sikerül azon lényeges pon-tokra rávilágítani, melyek a tisztelt jelenlévõkben gondola-tokat ébreszthetnek a modern fürdõfejlesztések irányairólés a szolgáltatások minõségének hatásáról a vendégforga-lomban.

A megállapításokat a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ Rt.elmúlt 5 éves példáin keresztül kívánom igazolni.

Mielõtt elõadásomat elkezdem, egy nagyon rövid bemu-tatást engedjenek meg, hogy azok, akik esetleg nem ismerika hajdúszoboszlói gyógyfürdõt, néhány alapinformációtkapjanak az érthetõség kedvéért.

A hazai termál-idegenforgalmi piacon– a legmagasabb minõségi besorolás (országosan kiemelt

gyógyhely),– kikapcsolódást, pihenést szolgáló hatalmas terület (25 ha),– a meghatározó piaci részarány (kb. 7%) révén a 73 éves

Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ Rt. több évtizede õrzi ki-emelkedõ helyét.

Jelenleg a hatályos rendelet (37/1996. MT) alapján a 16medence (9430 m³ térfogat) napi 14 000 vendég befo-gadását teszi lehetõvé.

A modern gyógyfürdõfejlesztés irányai:1. biztonságos infrastruktúra (nem látványos, de nélkü-

lözhetetlen);2. hagyományos gyógyfürdõfejlesztés (kiemelendõ a

gyógyító hatás tudományos igazolása és ennek marketing-ben való hasznosítása, a kor követelményeinek megfelelõkonzervatív élményelemek bõvítése);

3. a világ legújabb és már mûködõ, teljesen újvíziszórakozást biztosító élményeinek megvalósítása (sza-badban, zárt téren);

4. minõségügyi rendszer kiépítése.Láthatóan a fejlesztés négy fõ irányából három jelentõs

beruházási igényû, s közülük csak kettõ: a hagyományosgyógyfürdõfejlesztés és az új víziszórakoztató központok je-lentenek a vendégek számára látható eredményt.

A fejlesztések szükségességét a következõkben adatokkalkívánom bizonyítani külön-külön, két szálon haladva, különa gyógyfürdõfejlesztések és külön a víziélmények kialakítá-sának szükségességét.

Mielõtt azonban erre sor kerülne, nagyon röviden szól-nom kell arról is, hogy az a fejlesztési folyamat, amely ahajdúszoboszlói gyógyfürdõt az elmúlt 5 év során jellemez-te, nem véletlenszerû, nem esetleges, hanem alapos helyzet-elemezésen és abból kiinduló stratégiameghatározáson ala-pult.

1996-ban dr. G. Fekete Éva irányításával kétnapos work-shopra került sor, melyen a város valamennyi jelentõs ide-genforgalmi tényezõjének képviselõje jelen volt. Ez alka-lommal megvitatták a város idegenforgalmi koncepciójáhozszükséges helyzetelemzéseket, és meghatározták az abbóladódó idegenforgalmi stratégiai pontokat.

SWOT-analízis keretében megállapították a város erõs-

ségeit, gyengeségeit, lehetõségeit, a veszélyeket, és ebbõladódóan a stratégiai pontokat.

E kiindulási alapból készítettük el a hajdúszoboszlói gyógy-fürdõ 8 éves fejlesztési programját, mely célul tûzte ki, hogy a fej-lesztések befejeztével a gyógyfürdõ olyan idegenforgalmi vonz-erõt jelentsen, mely a fejlett országok turistáinak igényeit is ké-pes jó színvonalon kielégíteni, és ezen keresztül a cég tevékeny-ségébõl adódó gazdálkodás fejlesztése tegye lehetõvé magas fe-dezeti összeg tartalmú árbevétel elérését, valamint az alkalma-zottak jövedelmének emelését is. Ugyanakkor vitathatatlan tény,hogy a fejlesztések hatása nemcsak a városra, de az egész kelet-magyarországi régióra jelentõs multiplikációs hatást fejt ki.

A fejlesztések elsõ két évében a biztonságos infrastruktú-ra beruházását végeztük el, majd ez idõtartam alatt elõkészí-tettük a gyógyfürdõ fejlesztésének terveit. A gyógyfürdõfejlesztése 1998 elején kezdõdött, és a fürdõt 1999 nyaránakelején átadtuk a nagyközönségnek.

Jelenleg a 3. és 4. pontban jelzett feladatok megvalósításavan napirenden, mindkét feladat hosszabb idõt vesz igény-be. A strandfürdõ rekonstrukciója és új víziszórakoztatáslétrehozása a következõ évek feladatai a cég vezetõsége szá-mára, ugyanígy a minõségügyi rendszer kialakítása is.

A strandfürdõ rekonstrukcióját és az új víziszórakoztatócentrum létrehozását úgy ütemeztük, hogy az elsõ ütembenmegépült Magyarország elsõ Aquaparkja, 2001-tõl kezdõ-dõen pedig a strand rekonstrukcióját, illetve az Aquapark 2.ütemét kívánjuk megvalósítani.

Ki kell emelnem, hogy eddigi fejlesztések jórészt sajáterõbõl valósultak meg. Azonban az új fejlesztések megvaló-sításához nélkülözhetetlen az állam szerepvállalása, és nyo-matékosan hangsúlyozni kell, hogy az elmúlt évek, évtizedsorán soha olyan kormányzati szándék nem volt tapasztal-ható, mint jelenleg a Széchenyi-terv keretében, mely sze-rint jelentõs – milliárdos – támogatást kívánnak az idegen-forgalom megalapozott fejlesztéséhez nyújtani.

1. ábra. Ismeretszerzési módok

2. ábra. A látogatás gyakorisága

Orvosától19%

Ismerôseitôl49%

Elôször veszi igénybea szolgáltatásainkat

33%

Visszatérô vendég67%

Prospektusból3%

Utazásiirodától

4%


Szerény véleményem szerint ez megalapozott és számok-kal alátámasztott, jó döntés.

Mind a kormány, mind a Hajdúszoboszlói GyógyfürdõRt. döntéseinek megalapozottságát a HajdúszoboszlóiGyógyfürdõ Rt. példáján keresztül a következõ módon sze-retném igazolni:

Folyamatos közvélemény-kutatásunkból, melynek kér-déseire vendégeink véleménykérõ lapon válaszolnak, a kö-vetkezõ kimutatások születtek:

Vendégeink gyógyfürdônkrôl szerzett ismereteinek for-rását az 1. ábra szemlélteti.

A vendégek 98 százaléka ajánlja szolgáltatásainkat isme-rõseinek, valamint 67 százalékuk ismét vendégünk kívánlenni a jövõben (2. ábra).

A kapott szolgáltatásokat a vendégek ötfokozatú ská-lán értékelték, augusztus–szeptember hónapban az ered-mény 4,59 pont volt. A véleménykérõlapot minden kúra-vendég megkapja, a vendég személyre szólóan is értékel –ez az értékelés az alapja a dolgozók külön anyagi jut-tatásának. A rendszert az Egyesült Államok kórházaibanis használt legszigorúbb értékelési paraméterek szerintdolgoztuk ki.

Mindezek összefoglalásaként úgy gondolom, hogy agyógyfürdõ fejlesztése mind elfogadott stratégiánk sze-rint, mind a vendégek megítélése alapján jó irányban ha-lad.

Bízunk abban, hogy a közeljövõ fejlesztései Hajdúszobosz-lót valóban európai minõségû fürdõkomplexummá, Kelet-Magyarország vezetõ turisztikai zászlóshajójává emeli.

A gyógyforrások Magyarország, így Hajdúszoboszlóegyik legnagyobb nemzeti kincsét jelentik és felbecsülhetet-len értékûek.

Fejér László:Az elhangzottakkal egyetértve megállapítjuk, hogy a

hajdúszoboszlói gyógyfürdõ az eltelt évtizedek alatt hazánkegyik legkorszerûbben felszerelt gyógyfürdõjévé vált, smegvalósult a gyógyulni vágyók és a gyógyítók álma, kultu-rált körülmények között pihenni, gyógyulni és gyógyítani.

Köszönöm, hogy meghallgatták a 75 év eseményeinektörténetét.

IrodalomBöckh H.: Jelentés 1929–1930-ról. A M. Kir. Földtani In-

tézet évi jelentése 1929–1932, 18–39. p.Böhm F.: Ásványolaj és földgázbányászat Magyarorszá-

gon 1935-ig. BKL, 1939, 9. sz., 153–189. p.Csath B.: 50 évvel ezelõtt indult meg a szénhidrogénkutatás

Hajdúszoboszlón. KF, 7. (107) évf., 12. sz., 1974, 353–357. p.Csath B.: Faller Gusztáv a mélyfúrás szakembere. KF, 22.

(122) évf., 9. sz., 1989, szept., 277–279. p.Csath. B.: Emlékezzünk Hajdúszoboszló I. sz. mélyfúrás

feltárására. A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ ünnepi ülése, atermálvízfeltárás 60. évfordulója alkalmából. 1985. okt. 25.,Hajdúszoboszló.

Dobos I.: A hajdúszoboszlói gyógyvízfeltárás szerepe az Al-föld földtani és hidrogeológiai megismerésében. AHajdúszoboszlói Tud. Ülés elõadása. Magyar BalneológiaiEgyesület, 1987. május 29–30., Hajdúszoboszló, 211–220. p.

Dobos I.: Regényes élettörténet a tudósról: Pávai-VajnaFerencrõl. Hidr. Közlöny, 1–3. sz., 15–22. p.

Emszt K.: A hajdúszoboszlói hévforrás elõzetes kémiai vizs-gálatának eredményei. Hidr. Közl., IV–VI. k. 65–66. p.(1924–26)

Hajdúszoboszló város közgyûlésének jegyzõkönyvei.Hajdúmegyei Levéltár, V. B. 471/a.

Pávai V. F.: Miért van Hajdúszoboszlón földgáz, olaj-nyom és jódos sóshévíz? Debreceni Tisza Lajos Tud. Társ.munkái, 2. k., 15–21. p., 1926.

Rozlozsnik P.: Böckh Hugó élete és munkái. FöldtaniKözl., 1–12., 15–36. p., 1937.

Schafarzik F.: A mélyfúrás fejlõdése és jövendõ feladataihazánkban. TTK, 52. k. 15–24. p.

Schafarzik F.: A hajdúszoboszlói mélyfúrásról. TTK. II.,49–55. p., 1926.

Schmidt E. R.: Átnézetes földtani szelvények Csonka-magyarország nevezetesebb mélyfúrásain át. BKL, 70. évf.385–392. p., 1937.

Schmidt E. R.: A kincstár magyarországi szénhidrogénku-tató mélyfúrásai. M. Kir. Földtani Int. Évkönyve, XXXIV.évf., 1. füz., 1–267. p.

Schulhóf Ö.: Magyarország ásványvizei és gyógyvizei. Bp.Akadémiai Könyvkiadó, 1969.

Kívánt újítás Nemzetiség Összesenmagyar lengyel német egyéb

Vízi játszótér 5,65 3,71 0,52 0,45 10,33

Látványmedence 9,28 6,75 0,70 0,51 17,24

Több zöld terület 6,18 3,80 1,00 0,25 11,23

Tisztább egészségügyi blokkok 5,07 2,73 0,94 0,35 9,08

Homokos strandröplabdapálya 5,80 3,91 0,66 0,23 10,60 Teniszpálya 3,51 3,08 0,58 0,20 7,38 Egyéb sport 2,03 1,47 0,38 0,10 3,98 Több kulturális lehetõség 4,95 2,88 0,75 0,16 8,73 Élõzene 7,50 5,69 1,09 0,33 14,61 Animátorok 3,42 2,41 0,80 0,18 6,82 Összesen 53,40 36,43 7,41 2,76 100,00

A kúravendégek által igényelt legfontosabb újítás, %


N agy érdeklõdéssel olvastamRózsavári Ferenc okl. bánya-mérnök úr (Bányamérnök Bt.)

cikkét, mely a BKL Kõolaj és Földgázszaklap 2000. évi 11-12. számában (33.évfolyam, 132-133. oldal) jelent meg.

A cikkben leírtakkal egyetértve, ha-sonló eseteket – konkrét bányavállal-kozó, bánya és hatóság megnevezésenélkül – még nyilván nagy számban fellehet sorolni, de a témához kapcsolód-va két konkrét kiegészítésem van.

Ezek a kiegészítések a bányászatrólszóló – többször módosított – 1993.évi XLVIII. törvény (Bt.) és végrehaj-tási rendelete [203/1998. (XII. 19.)Korm. rendelet, (Bt. Vhr.)] tervezettmódosításának – még szakmai körök-ben – jelenleg éppen folyó vitája miattaktuálisak.

1. A hatósági ügyekben eljáró szak-hatóságok közremûködését általáno-san az államigazgatási eljárás általánosszabályairól szóló – többször módosí-tott – 1957. évi IV. törvény (Áe.) 20. és21. §-a, konkrétan a bányászati szak-igazgatásban pedig a Bt. 27. § (5) be-kezdése szabályozza.

Az Áe. 20. §-a szerint:„Jogszabály elrendelheti, hogy a ha-

tározat meghozatala elõtt más állam-igazgatási szerv (a továbbiakban szak-hatóság) elõzetes hozzájárulását kellbeszerezni.”

Az Áe. 1981-ben történt módosításasorán a törvény „általános indoklása”megjelent a Tanácsok Közlönyében. Azindokolás megfogalmazása lényegesponton eltér a törvény szövegétõl:

„… az elsõ fokú hatóság döntésénéla szakhatóság jogszabályon alapuló

hozzájárulását, nyilatkozatát figyelem-be kell venni, és erre – szükség szerint– a határozat indokolásában is ki kelltérni. A szakhatóság jogszabályon ala-puló kikötéseit a határozat rendelkezõrészébe fel kell venni.”

Elsõ olvasatra csak apró különbség-nek tûnõ eltérés van az Áe. és az indo-kolásának szövege között. Ha végig-gondoljuk, láthatjuk, hogy az indoko-lás megfogalmazása az eljárásban résztvevõ hatóságok részére konkrét elõ-írást tartalmaz.

A Bt. 27. § (5) elõírása:„Az ásványi nyersanyag kutatására,

feltárására, kitermelésére, valamint be-fejezésére (a bánya bezárására, illetvemezõ felhagyására), a meddõhányóhasznosítására kidolgozott mûszaki üze-mi terv jóváhagyásához az érdekelt szak-hatóságok hozzájárulása szükséges.”

A Bt. idézett szakaszának a „jogsza-bályon alapuló” szövegrésszel történõkiegészítését a bányatörvény módosí-tása során a munkaadói érdekképvise-let – Magyar Bányászati Szövetség –által létrehozott szakmai „team” tagja-ként is javasoltam.

Természetesen az Áe. említett sza-kaszának a „jogszabályon alapuló” szö-vegrésszel történõ kiegészítését is tá-mogatom.

Ezáltal az ügyben eljáró hatóságnakcsak a szakhatóságok jogszabályon ala-puló hozzájárulását kellene figyelembevennie, így számos eljárás egyszerû-södne, a szakhatóságok hatáskörükbeneljárva csak jogszabályon alapuló nyi-latkozatot tehetnének.

Felmerülhet természetesen ezzelszemben ellenvélemény is.

A hatóság által kiadott határozat aközigazgatási szerv akaratának kinyil-vánítása. Az, hogy ez az akaratmennyiben a közigazgatási szervé ésmennyiben a jogalkotóé, attól függ,hogy mennyire köti a jogszabály a köz-igazgatási szerv döntési lehetõségét.Ez érvényes az ügyben résztvevõ szak-hatóságokra is, mert a szakhatósági ál-lásfoglalás az érdemi határozat része,annak figyelembe vétele az eljáró köz-igazgatási szerv részére – a hozzájáru-lás hiánya esetén is – kötelezõ.

Miután a szakhatóság közremûkö-dése hatással van az ügy egészére, úgygondoljuk, hogy sokkal megfelelõbbaz ügyben döntõ hatóság és az ügyfél(esetünkben a kérelmezõ) számára, haa szakhatóságok állásfoglalásai, nyilat-kozatai csak jogszabályokra alapozvaszülethetnek.

E javaslat elfogadásával sem az ügy-ben eljáró államigazgatási szerv, sem akérelmezõ nem lenne a szakhatóságokpillanatnyi, ad hoc, sok esetben meg-alapozatlan döntéseinek kitéve, és gya-korlattá válhatna a közigazgatás-tudo-mány nemzetközileg legismertebb ha-zai mûvelõjének, dr. Magyary Zoltán(1888-1945) egyetemi tanárnak a taní-tása, miszerint „a közigazgatás ered-ményre – gazdaságosságra törekvõ te-vékenysége a jogállam követelményei-nek megfelelõen, legyen jogszerû is”.

Az Áe. módosításával:„Jogszabály elrendelheti, hogy a

határozat meghozatala elõtt más ál-lamigazgatási szerv (a továbbiakbanszakhatóság) jogszabályon alapuló,elõzetes hozzájárulását be kell sze-rezni.”

HOZZÁSZÓLÁSRózsavári Ferenc: A szakhatósá-gok szerepe a bányászati szak-igazgatásban címû cikkéhez

ETO: 622.240

KÁROLY FERENCokl. bányamérnök, okl. bányaipari gazdaságimérnök, hatósági ésbányabiztonsági osztályvezetô,Bakonyi Bauxitbánya Kft.Tapolca


A Bt. pedig a következõk szerint változna:„Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, ki-

termelésére, és ennek befejezésére (a bánya bezárá-sára, illetve a mezõ felhagyására), a meddõhányóhasznosítására kidolgozott mûszaki üzemi terv jóvá-hagyásához az érdekelt szakhatóságok jogszabályonalapuló hozzájárulása szükséges.”

2. Másik fontos kérdés, hogy az ügyben döntõ, határoza-tot hozó hatóság mérlegelhessen abban a tekintetben, hogyaz adott eljárás során mely szakhatóságtól (szakhatóságok-tól) kér hozzájárulást.

A jelenlegi gyakorlat ez ügyben nagyon széles skálájú.Van olyan elsõ fokon eljáró bányahatóság, amely mindenügyhöz a Bt. Vhr. mellékletében felsorolt valamennyi szak-hatóságot bevonja. Ez felesleges, hiszen mindig van olyan,amelyik az adott ügyben nem érdekelt. Az összes szakható-ság bevonásával a bürokrácia nõ, az ilyen ügyintézéssel azelintézési határidõ jelentõsen növekedni fog.

E javaslatok nem újak, hiszen ezek a kérdések az 1993-ban Veszprémben és Zalaegerszegen, 1994-ben Alsóörsön,majd 1995-tõl Tapolcán megtartott „Bányászati és szakigaz-gatási konferenciákon” már felvetõdtek.

Úgy érzem, ha a jogszabályok – ezen belül különösen abányatörvény – változtatása ilyen módon megvalósulna –

szemben más, a bányatörvényt érintõ és napvilágot látott ja-vaslattal – a közigazgatási eljárás szereplõinek érdekei nemcsorbulnának, és a javaslatok elfogadásával a közigazgatásieljárásokban megalapozottabb szakhatósági állásfoglalásokszületnének.

Mivel a szakhatóságok közremûködése esetén döntésükhatással van az ügy érdemi részére, indokolt tõlük megköve-telni, hogy maradéktalanul feltárják és vizsgálják azokat akörülményeket, amelyekre állásfoglalásukat alapozzák.

Felhasznált irodalom:[1] Rózsavári Ferenc: A szakhatóságok szerepe a bányásza-

ti szakigazgatásban, BKL Kõolaj és Földgáz, 2000/11-12.szám, 132-133. p.

[2] Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló– többször módosított – 1957. évi IV. törvény (Áe.)

[3] A bányászatról szóló – többször módosított – 1993.évi XLVIII. törvény (Bt.)

[4] Tanácsok Közlönye, 1981/13. szám, 404. p.[5] Dr. Szaniszló József: A Magyary-iskola és háború utáni

sorsa. Közigazgatás-tudománytörténeti visszapillantás.ELTE Államigazgatási Jogi Tanszék, Budapest, 1993.

[6] Károly Ferenc: A tervezõk kapcsolata a hatóságokkal ésa bányavállalkozókkal.A IV. Bányászati és szakigazgatási konferencián tartott elõ-adás, 1998. június 4-5., Tapolca, Balatongyörök.

Az OPEC fôtitkárának elõadása

AMOL Rt. meghívásának eleget téve,áprilisban Budapestre látogatott az

OPEC fõtitkára, dr. Ali Rodriguez Araque. Afõtitkár a Magyar Tudományos Akadémiána MOL Rt. vezetõi és a témában érdekeltakadémikusok részére tartott elõadásábanaz olajárak stabilan tartásával és a tagorszá-gok termelésének szükség szerinti visszafo-gásával kapcsolatos OPEC törekvésekrõlbeszélt.

(a szerk.)

Az Ipari EnergiafogyasztókFórumának rendezvénye(Budapest, 2001. április 20.)

A z IEF által indított rendezvénysorozatelsõ elõadását „Energia-Gazdaság-

Politika„ címmel tartották meg Budapes-ten. Dr. Szaniszló Mihálynak, az IEF elnö-kének megnyitója után a következõ elõadá-sok hangzottak el:

• „Tájékoztatás 51 nagyfogyasztó kör-zetében végzett felmérésrõl”

Mihály Enikõ tanácsadó (ACCETURE)• „A közszolgáltatások (energia stb.) de-

regulációjának idõszerû kérdései”

Dr. Szerdahelyi György (Gazdasági Mi-nisztérium)

(Az EU fogyasztói árcsökkentésekrõl, agáztüzelésû erõmûvek térhódításáról, aminisztérium által kidolgozott új energia-törvény tervezetérõl és annak egyeztetésé-rõl, a 2003-ban életbelépõ új jogszabályok-ról, a gázipari törvénytervezet készültségiállapotáról, a kisfogyasztók tervezett ártá-mogatásáról beszélt)

• „Villamosenergia-fogyasztás és a fel-használók körének összefüggése a kalifor-niai gyakorlat szerint”

Paul L. Csiszár ügyvéd (Squire, Sandersand Dempsey Iroda)

• „Az energiahatékonyság felhasználóiés termelõi kérdései”

Dr. Molnár László igazgató (Energia-központ Kht.)

Csatlakoztunk az európai villamosenergia-rendszerhez

Anyugat-európai villamosenergia-rend-szert irányító és üzemeltetõ társaságok

egyesülése, az UCTE (Union for theCoordination of Transmission of Electricity)az ötvenéves fennállása alkalmából rendezettlisszaboni ünnepi közgyûlésén 2001. május17-én tagjai közé fogadta a Magyar VillamosMûvek Rt.-t. Az UCTE-tagsággal járó fela-datok ellátásával az MVM Rt. a tulajdonábanlévõ rendszerirányító társaságot, a MAVIRRt.-t (Magyar Villamosenergia-ipari Rend-

szerirányító Rt.-t) bízta meg. A tagság egy-értelmû elismerése annak, hogy hazánknaksikerült a magyar villamosenergia-gazdál-kodást a nyugat-európai színvonalra emel-ni. Az UCTE-csatlakozással fontos lépésttettünk az ország európai integrációjánakirányában.

Bányászati tárgyú lapok a 43. Képeslap Aukción (Budapest, 2001. április 21-22.)

A z ULYSSES AUCTIONS, az ECECity Centerben megrendezett 43. Ké-

peslap Aukción az 1890-es évektõl megje-lent, mintegy 5057 képeslapot állított ki.Az aukció újdonsága az igen szép példány-számú (460 darab) bányászati témájú ké-peslapgyûjtemény volt.

A mintegy 80 hazai és külföldi licitálórészvételével lezajlott kétnapos aukción aképeslapok 90 %-a talált új gazdára a kikiál-tási ár többszöröséért, annak ellenére, hogyaz árak általában 1000 Ft-ról indultak. A bá-nyászati tárgyú képanyag sikeres eladása isbizonyítja, hogy a bányászatot az elmúlt év-századokban is megbecsülték, és az akkorikiadók is komoly lehetõséget láttak a bányá-szati témájú alkotások megjelentetésében.

A bányászati anyag néhány darabjánakleütési ára:

Nagybánya, Veresvizi aranybánya bejá-rata (8000 Ft), Nagybárod kõszénbánya

HAZAI HÍREK


(8000 Ft), Felsõgalla mésztelep (7500 Ft),Rudabánya (6000 Ft), Brennbergbánya(5200 Ft), Komló, régi osztályozó (5000Ft), Dorog szénosztályozó, 1907 (4600 Ft).

A soproni Központi BányászatiMúzeum munkájának díjazása

R angos elismerésben részesítették a sop-roni Központi Bányászati Múzeumot

az elmúlt évi tevékenységéért. Az „Év mú-zeuma„ cím elnyeréséért meghirdetett pá-lyázatot a Múzeumi Világnapon, 2001. má-jus 18-án értékelték. A soproni múzeum azelmúlt évi munkájáért, a megnyitott új ál-landó kiállításáért és a nemzetközi kapcsola-tok fejlesztése terén elért eredményeiért el-nyerte az ICOM (Múzeumok NemzetköziSzervezete) Magyar Nemzeti Bizottságánakkülöndíját. A múzeum az elmúlt évi munká-jáért valóban megérdemelte a díjazást.

A 2000. év kiemelkedõ eseménye volt acsaknem 19 évig fennálló, korábbi állandókiállítást felváltó új, a szakmai véleményekszerint is nagyvonalú, elegáns és áttekinthe-tõ kiállítás megnyitása. A mintegy 10 millióFt-os költség nagy részét (22 000 eurót) amúzeum PHARE CBC pályázaton nyerteel, de támogatást kapott a Központi Bányá-szati Múzeum Alapítványtól és sok bánya-vállalattól, intézménytõl és magánszemély-tõl is. (A támogatóknak szóló köszönõ soroka múzeum falán olvashatók.)

(Dr. Horn János)

INDUSTRIA Nemzetközi ipariszakkiállítás (Budapest, 2001. május 21-25.)

A z idei kiállításon nyolc iparág 600 ma-gyar és 150 külföldi kiállítója, vala-

mint 230 képviselt cég mutatta be csaknem22 000 m2-en a legújabb termékeit, szol-gáltatásait. A bányászati és kohászati szak-ágazatot 42 kiállító képviselte.

A kiállításhoz kapcsolódóan az OMBKE aHUNGEXPO Rt. közremûködésével „Azezredforduló bányászata és kohászata Magyaror-szágon” címmel szakmai elõadássorozatotszervezett május 23-án a következõ témákban:

• A magyar alumíniumipar megújulása(Dr. Tolnay Lajos, az OMBKE elnöke, aMAL Rt. elnöke)

• Szénerõmûvek jövõje Magyarorszá-gon (Dr. Matyi-Szabó Ferenc bányászatiszakértõ, MVM Rt. )

• A Vértesi Erõmû szerepe a nemzetienergiastratégiában (Havelda Tamás bá-nyászati igazgató, Vértesi Erõmû Rt. )

• Vaskohászat az ezredfordulón (ZámbóJózsef kereskedelemi igazgatóhelyettes,Magyar Vas és Acélipari Egyesülés)

(a szerk.)

1. kép

2. kép

„Selmecbánya, az európai bá-nyászat bölcsôje” c idôszakikiállítás megnyitása (Sopron, 2001. június 24.)

S zép számú közönség, hazai és szlováki-ai szakember jelenlétében nyitották

meg a soproni Központi Bányászati Múze-um idõszaki kiállítását. Az ünnepség aSelmecbányai Bányász Kórus által elõadottbányászdalokat követõen vette kezdetét. Amegjelenteket Bircher Erzsébet, a KözpontiBányászati Múzeum igazgató asszonya kö-szöntötte. (1. kép) A kiállítást prof. RNDr.Miklós László, Dr. Sc., a Szlovák Köztársa-ság környezetvédelmi minisztere nyitottameg szlovák és magyar nyelven. RNDr. Ph.Dr. Ján Novák Csc., a Szlovák BányászatiMúzeum fõigazgatója értékelte a két mú-zeum együttmûködését, és bejelentette,hogy 2002-ben a Szlovák Bányászati Mú-

zeumban a soproni Központi BányászatiMúzeum anyagából idõszaki kiállítást ren-deznek. Ezt követõen gyönyörû bányászdíszfokost adott át az igazgató asszonynak.Az ünnepség a bányászhimnusszal zárult. Akiállítás megtekintése után a múzeum ve-zetõsége fogadást adott abból az alkalom-ból, hogy a KBM munkáját a Múzeumi Vi-lágnapon az ICOM Magyar Nemzeti Bi-zottság különdíjával jutalmazták. Az igengazdag anyagot bemutató kiállítás tárgyaita Szlovák Bányászati Múzeum bocsátottarendelkezésre. (2. kép). Az idõszakos kiállí-tás megnyitásának idõzítése a múzeum ve-zetõségének nemcsak kiemelkedõ szakmaimunkáját, hanem jó vezetõi szemléletét isdicséri, hiszen az szinte napra egybeesett a„Soproni Ünnepi Hetek„ (2001. június 22-július 15.) nyitó ünnepségével és annakprogramjában is szerepelt. Az idõszakos ki-állítás hétfõ kivételével, naponta 10-18 óraközött látogatható, szeptember 16-ig .

(Dr. Horn János)

Tisztelettel köszöntjük Bokor Csabát, a júli-us 1-jétõl megalakult MOL Rt. Kutatás-Termelés Divízió (KTD) ügyvezetõ igaz-gatóját kinevezése, valamint a Magyar Bá-nyászati Szövetség elnökévé történt meg-választása alkalmából. Felelõsségteljesmunkájához jó egészséget és sok sikert kí-vánunk.

( a szerkesztõség)

Köszöntjük aranyokleveles bányamér-nök tagtársainkat

Barabás Lászlóokl. bányamérnököt

Farkas Bélaokl. bányamérnököt.

Az idén 75. születésnapjukat ünneplõ,mindnyájunk által tisztelt tagtársaink az el-múlt év decemberében Miskolcon az AlmaMaterben vették át a fél évszázada Sopron-ban megszerzett diplomájukat megerõsítõaranyoklevelet. Kívánunk Nekik továbbitevékeny életet, erõt, egészséget és Jó sze-rencsét!

(A születésnapi megemlékezéseket a késõbbiszámainkban közöljük, a szerkesztõség)

Születésnapi köszöntések 80. születésnapja alkalmából köszöntjük

Buda Ernõ aranydiplomás okl. bányamérnököt,

az OMBKE tiszteleti tagját

Egész életpályája a hazai olajiparhozkapcsolódott. Gyakorlati éveinek letölté-se után 1944-ben a MAORT Nagykani-zsai Fúrási Üzem mûszaki igazgatója vet-te maga mellé mûszaki titkárnak. Németnyelvtudását a háború alatt a német had-vezetés és az olajipar vezetõi közötti meg-beszélések tolmácsaként, valamint azolajipari berendezések és mûszerek 1945évi kitelepítésére és õrzésére kapott meg-bízása során kamatoztatta. Áldozatos éslelkiismeretes munkájának köszönhetõenezen eszközök hazaszállítása után ismétmegindulhatott a hazai szénhidrogén-ku-tatás. Lovásziban a rétegvizsgálatokatvégzõ berendezések munkáját, késõbb aNagylengyelben megindult fúrási tevé-kenységet irányította. A MASZOLAJ Rt.megalakulásakor a nagyalföldi kutatásfejlesztésére kapott megbízást. Az 1956-os forradalom alatt a dunántúli és alföldimunkások között mesterségesen szítottellentét hatására koholt vádak alapján le-tartóztatták és bebörtönözték. Az inter-náló táborból szabadulva 1958-1959-benCelldömölkre deportálták, ahol alkalmimunkából élt, majd vasúti pályamunkásvolt. 1959. március elején visszakerültLovásziba, ahol a rétegrepesztõknek letta mûszaki irányítója.

1964-1967 között a nagykanizsai fúrásiüzem operatív vezetõje. 1967-tõl ugyan-ott mûszaki tanácsadó, és a dunántúli ki-törésvédelmi mentõcsapat vezetõje. E te-rületen nemcsak országosan, hanem nem-zetközileg is elismert eredményeket értel. 1984-ben kérte nyugdíjazását, de a ki-törésvédelmi munkákban továbbra is aktí-van és önzetlenül részt vett. Jelentõs azoktatói tevékenysége is, szervezi és tartjaaz olajipari szakmunkás- és technikuskép-zõ, valamint a mérnöktovábbképzõ tan-folyamokat, elõadásokat tart a külföldi in-tézményekben is (Celle, Freiberg). Szak-mai munkájáért Eötvös Lóránd-díjat és aMOL Rt. által alapított a Magyar Olaj-iparért kitüntetés arany fokozatát kapta. A

bányászhagyományok lelkes és fáradha-tatlan ápolója, szakmai és hagyományõrzõtémákban számos publikációja jelent meg,tanulmányutakat szervezett. Egyesületimunkáját Borbála Éremmel, Péch Antal-,Zsigmondy Vilmos-, Sóltz Vilmos-emlé-kérmekkel ismerték el, és 1997-ben azOMBKE tiszteleti tagjává választották.Szûkebb pátriája, Zala megye díszpolgá-rává választotta.

Sorsának sok viszontagság ellenére még80. életévét meghaladva is járja az orszá-got, aktívan tevékenykedik a szakma és atudományos ismeretterjesztés területén.Kívánunk Neki további töretlen munka-kedvet, erõt, egészséget és

Jó szerencsét !

75. születésnapja alkalmából köszöntjük

Budai Lászlóokl. vízépítési mérnököt,

az OMBKE tiszteleti tagját

Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalategykori igazgatójaként tevékeny szerepevolt az OMBKE vízbányászati szakcso-portjának megalakulásában és annak mû-ködésében, amíg betegsége ebben nemakadályozta. Kívánunk Neki jó egészségetés nyugodt életet.

Dr. Dank Viktor okl. geológust, egyetemi tanárt,

a mûszaki tudomány kandidátusát,a földtudomány doktorát.

Dank Viktor felsõfokú tanulmányait aszegedi József Attila Tudományegyetemen(1947-1949), a budapesti Eötvös LórándTudományegyetemen (1949-1951), 1963-1964 között a milánói Ente NazionaleIdrocarburi posztgraduális intézményében


KÖSZÖNTÉS


végezte. 1951-ben okl. geológus, azELTE-n tanársegéd, 1954-ig tudományoskutató a Magyar Állami Földtani Intézet-ben, 1954-1960 között a Budafai Kõolaj-termelõ Vállalat geológusa, fõgeológusa.

Egyetemi természettudományi dok-tori címet 1957-ben, az ELTE-n szer-zett. 1960-1962 között az Országos Kõ-olaj- és Gázipari Tröszt (Budapest) kuta-tási, geofizikai, értelmezési osztályveze-tõje, 1964-1968 között a Tröszt kutatásiés termelési fõgeológusa, 1968-1975 kö-zött kutatási vezérigazgató-helyettes,1976-1984 között bányászati igazgató-helyettes, fõgeológus. 1964-1984 közötta hazai szénhidrogén-kutatások eddigilegeredményesebb idõszakában a szén-hidrogén-kutatások földtani irányítója,1984-1990 között a Központi FöldtaniHivatal elnöke. Fõleg kõolajföldtanimodellek, prognózisok készítésével fog-lalkozott és operatív kutatások alapjáulszolgáló szénhidrogén-kutatási koncep-ciókat dolgozott ki. Ezekben a témákbantöbb, mint 200 hazai és külföldi publiká-ciója jelent meg. 1990-tõl nyugállo-mányban van.

Az ELTE oktatója 1960-tól, másodál-lású adjunktus (1967), docens (1968),professzor (1988). Meghívott elõadó aJATE-n (1966-1968). Jelenleg az ELTErendes tanára. A mûszaki tudomány kan-didátusa 1963-ban, a földtudomány dok-tora 1988-ban.

1972-1986 között a Magyarhoni Föld-tani Társulat elnöke, a Földtani Közlönyfelelõs szerkesztõje, 1966-1974 között azMTA X. Osztály Kõolaj-, Földgáz-, Víz-bányászati Bizottság elnöke, 1984-1990között a Földtani Kutatás szerkesztõbi-zottságának elnöke, 1986-1990 közöttIUGS Advisory Board for ResearchDevelopment direktora. Hazai és külfölditudományos társaságok tiszteleti tagja. AMagyar Természettudományi Társulatalapító tagja (1990) és elnöke .

Több magas kitüntetés tulajdonosa: aMunka Érdemrend arany fokozata (1968),Akadémiai Díj (1972, 1982), Állami Díj(1973), Bányász Szolgálati Érdeméremgyémánt fokozata (1981). MTESZ-díj(1978), TIT Bugát-díj (1990, 1994), Ma-gyar Földtani Társulat Pro GeologiaApplicata Díj (1986).

Jelenleg: az ELTE egyetemi tanára, aMagyar Természettudományi Társulatelnöke, közremûködik a Magyar Tudo-mányos Akadémia minõsítési és egyete-mi professzori habilitációs bizottságai-ban. Az iparág szakmai értékeinek, tör-téneti emlékeinek és hagyományainakmegõrzését célzó munkáját a MagyarOlajipari Múzeum Alapítvány Kuratóri-um elnökeként 1995-tõl irányítja és se-gíti.

Dr. Dobos Irma aranydiplomás okl. geológust,

eurogeológust

Dr. Dobos Irma tagtársunk, az MHT tiszte-leti tagja kutatómunkáját a Szegedi Tudo-mányegyetem Földtani Intézetében kezdte,onnan a Magyar Állami Földtani Intézethezkerült. A Tokodi Mélyfúró Vállalatnál szén-kutató fõgeológus , amikor 1957-ben kitûzi azország elsõ ( és közel 25 évig mûködõ) izotóp-temetõjének helyét. A Vízkutató és Fúró Vál-lalatnál 1958-tól a mélységi vízkutatás és fel-tárás területén végzett munkáját mintegy2000 vízföldtani szakvéleménye fémjelzi. Aföldtani és a hidrogeológiai kutatástörténettémában számos elõadást tart és kiállításokatrendez. Eddig csaknem 300 publikációja je-lent meg. Kubában földtani, Csehszlovákiá-ban és Jugoszláviában hidrogeológus szakér-tõként dolgozott. 1997-tõl meghívott egyete-mi elõadó. Szakmai munkáját a Magyar Hid-rológiai Társaság, a Magyarhoni FöldtaniTársulat számos kitüntetéssel ismerte el.

Hermán Józsefolajipari üzemmérnököt,

tagtársunkat, aki a zalai olajmezõkönkülönbözõ beosztásokban végzett eredmé-nyes munkát.

Moticska Feliciánokl. vegyészmérnököt

Tagtársunk a Pécsi Kohómûveknélkezdett el dolgozni, ahol laboratóriumve-zetõként a gyártott gáz kéntelenítése terü-letén szerzett érdemeket. Az OLAJTERV-nél az OKGT felügyelete alá került gáz-gyárak átállításának tervezési munkáibanvett részt, majd ezen gázgyárak biztonságifelügyeletét látta el 1987-ig, nyugdíjazásá-ig. Egyesületünknek ma is aktív tagja.

70. születésnapja alkalmából köszöntjük

Götz Tiborokl. bányamérnököt

A nagyalföldi szénhidrogén-kutatás kü-lönféle területein (üzemegységeiben) dol-gozott.

Munkájának elismeréseként a szolnokivállalat fúrási vezetõje lett, majd azOKGT-hez került, ahol elõbb fúrásvezetõ,majd a biztonságtechnikai és tûzvédelmifõosztály vezetõje lett. Jelentõs munkátvégzett a fúrási kitörések megelõzése, el-fojtása terén. A KGST-országok kitörésvé-delmi koordinációs központjának vezetõ-jeként dolgozott 1991-ben történt nyugdí-jazásáig. Az OMBKE vezetõségének és el-lenõrzõ bizottságának tagjaként végzett ésvégez jelenleg is aktív és értékes munkát.

Németh Gusztávokl. geológust

Mintegy négy évtizeden át vett részt aDunántúl és a Duna-Tisza köze kõolaj- ésföldgáztelepeinek felderítésében és felku-tatásában. Geofizikus, geokémikus és mér-nök kollégáival eredményes munkát vég-zett. 1990-tõl a hazai geotermális energiahasznosítása érdekében szakértõként tevé-kenykedik, törekedve a nemzetközi ered-mények hazai honosítására.

(Kassai Lajos)


Szervezeti változások a szén-hidrogén-bányászati iparágban

A szénhidrogének kutatásával és terme-lésével kapcsolatos feladatokat 2001.

július 1-jétõl a MOL Rt.-nél egy szervezet,a Kutatás-Termelés Divízió (KTD) látja el.Az új szervezeti egység két bányászati ága-zat, a Hazai Kutatás-Termelés Divízió(HKTD) és a Külföldi Kutatás-TermelésDivízió (KKTD) egyesítésébõl jött létre.Az integráció elõkészítésérõl, lépéseirõl ésvárható hatásairól a MOL Hírlap 2001. jú-niusi számában nyilatkozott Bokor Csaba, aHKTD ügyvezetõ igazgatója. (dé)

Sajtótájékoztató a GazdaságiMinisztériumban

P ungorné dr. Csákvári Marianna helyet-tes államtitkár 2001. július 12-én saj-

tótájékoztatót tartott a Gazdasági Minisz-tériumban a magyar ipar elmúlt három éviteljesítményérõl. (szerk.)

„Zöldmezôs” gáztermelés azÔrségben

Adélnyugati országhatár mentén, az õr-ségi tájvédelmi körzetben található

Bajánsenye–Õriszentpéter-D gázcsapadék-mezõ feltárása 1986-ban kezdõdött. A kétmezõrész termelvényének gyûjtésére, keze-lésére és szállításra szolgáló létesítmények aszigorú környezet- és természetvédelmielõírások szerint épültek, és a természettelösszhangban üzemelnek, a NagykanizsaiGáztermelési Operatív Egység felügyeletealatt. (dé)

Rendezvény-elôzetes (2001. III-IV. negyedévi programok)OMBKE programok

• Központi Bányásznap: augusztus 30.(Tapolca)

• IX. Anyag-, Energia-, Környezetgaz-dálkodás a Vaskohászatban konferencia:szeptember 6-8. (Balatonszéplak)

• SALAMANDER választmányi kirán-dulás: szeptember 7-8. (Selmecbánya)

• Fúrás-robbantástechnika 2001. Nem-zetközi Konferencia: szeptember 11-13.(Miskolc)

• XXXIV. Bányagépész és Bányavilla-mossági Konferencia: szeptember (Siófok)

• Ötven éves az Olajmérnöki Tanszék,tudományos konferencia: szeptember 21-22. (Miskolci Egyetem)

• III. Országos Anyagtudományi,Anyagvizsgálati és Anyaginformatikai kon-ferencia és kiállítás. október 14-17.

• 16. Öntõnapok és a XIV. FémöntészetiNapok: október 14-16. (Miskolc-Lillafüred)

• IV. Magyar Tudomány Napja: novem-ber 8. (Dunaújváros)

• IV. Bányamérõ Fórum: november(Budapest)

• Küldöttgyûlés: november 8. (Budapest)• Szent Borbála Központi Ünnepség:

december 4. (Miskolci Egyetem)• Szent Borbála mise: december 4. (Bu-

dapest, Sziklakápolna)

Az OMBKE Kõolaj-, Földgáz- ésVízbányászati Szakosztályának ter-vezett rendezvényei

Alföldi Helyi Szervezet20 éves a szervezett mûszerkabinos

szolgáltatás MagyarországonPSz-34M, avagy az elsõ tehermentesítõ

fúrás MagyarországonTunézia más szemmel. A munkán kívül mi-

lyen élményekkel gazdagodtak az ott dolgozókOlaj, olaj, olaj ! címû film bemutatása és

ankétErdész-Bányász-Kohász szakest

Közremûködés az OMBKE KFVSzegyéb rendezvényeinek szervezésében.

Dunántúli Helyi SzervezetA „Frack-Pack” eljárás alkalmazásának

tapasztalatai (szakmai nap Nagykanizsán)„50 éves a Nagylengyel-mezõ” jubileu-

mi rendezvény (szakmai nap és szakestélyGellénházán)

„35 éves a Dunántúli Olajmunkás c. lap”,a MOIM-al közösen rendezett kiállítás

10 éves a MOL Rt. Szakmai napHagyományápoló kirándulás Putnok-

Hollókõ, vagy Sopron-Brennbergbányaútvonalon

Közös szakestély a Kanizsai FiliszterekTársasága Kft.-vel Nagykanizsán

Közremûködés a KFVSz rendezvénye-inek szervezésében

Szilárdásvány-kutatási Helyi Szervezet„A szilárdásvány-kutatás szakmai új-

donságai” szakmai napRészvétel az OMBKE-rendezvényekenVízfúrási Helyi SzervezetA szervezet rendezvényeinek többsége

(elõadássorozat Zsigmondy Vilmos bányamér-nök születésének 180., emlékülés HalavátsGyula geológus halálának 75., elõadóülésZsigmondy Béla gépészmérnök halálának 85.évfordulója alkalmából) az I. félévben szer-vezõdött

Zsigmondy Béla Klub aktív részvételeOMBKE- és MHFT-rendezvényeken.

(dé)

107 évvel ezelôtt fogadták ela „Jó szerencsét!” köszönté-sünket

(Emlékülés. Várpalota, 2001. április 5.)

1 894. április 7-én, a Selmecbányán tar-tott OMBKE választmányi ülésen egy-

hangúlag elfogadták Péch Antal tiszteletitag azon javaslatát, mely szerint a „Glückauf!” köszöntést a „Jó szerencsét!” köszön-

tés váltsa fel. A selmecbányai OMBKE vá-lasztmányi ülés centenáriumát a BDSZ ésaz OMBKE 1994. április 7-én ünnepelteVárpalotán, a „Jó szerencsét” MûvelõdésiKözpontban. Az emlékülésen dr. Horn Já-nos jelentette be, hogy a jövõben minden éváprilisában ünnepi ülésen emlékeznek megaz évfordulóról. A BDSz és az OMBKE Bá-nyatörténeti Szakcsoportja ez évben szin-tén Várpalotán tartotta megemlékezését,április 5-én. A zsúfolásig telt terembenmegjelent ünneplõket a házigazda Sárvári

HAZAI HÍREK

EGYESÜLETI HÍREK

1. kép


Miklósné, a várpalotai Kulturális és Humán-szolgáltató Intézet igazgatója, majd dr.Horn János, a BDSz elnöki fõtanácsadójaköszöntötte (1. kép). Az ülés kezdetén Dr.Horn János megható szavakkal emlékezettmeg a bányászat közelmúltban elhunyt há-rom kíválóságáról, dr. Faller Gusztávról, dr.Zambó Jánosról és dr. Horváth Lászlóról. Eztkövetõen Dancsó János, a várpalotaiTRONIX Irányítástechnikai Rt. elnök-ve-zérigazgatója tartott elõadást A fejtésbiztosí-tás fejlesztése Várpalotán címmel. Itt mutattabe Benke István okleveles bányamérnök, akötet fõszerkesztõje „A magyar bányászatévezredes története” c. könyv frissen meg-jelent III. kötetét (2. kép). A mûvelõdésiközpont aulájában elhelyezett emléktáblá-nál folytatódott a megemlékezés, ahol dr.Gagyi Pálffy András, az OMBKE ügyvezetõigazgatójának ünnepi köszöntõje (3. kép)után az OMBKE, a BDSz, a KHSZI és aVárpalotai Bányászhagyományok Ápolásá-ért Egyesület képviselõi a bányászhimnuszharangjátékának kíséretében megkoszo-rúzták az emléktáblát.

(Dr. Horn János)

Az OMBKE 17. választmányiülése(Budapest, 2001. május 3.)

A z egyesület Múzeum körúti klubjábanmegtartott választmányi ülésen a kö-

vetkezõ napirendrõl tanácskoztak:1. A választmányi bizottságok megalakulá-

sának és a bizottságok vezetõinek jóváhagyásaElõterjesztõ: Kovacsics Árpád fõtitkár2. Az ügyvezetõ igazgatói munkakörre

kiírt pályázat eredményeElõterjesztõ: dr. Tolnay Lajos elnök3. A 2000. évrõl szóló gazdasági beszá-

moló (pénzügyi mérleg, közhasznúsági je-lentés, könyvvizsgálói értékelés, a gazdál-kodás értékelése)

Elõterjesztõ: dr. Gagyi Pálffy Andrásügyvezetõ igazgató

Felkért hozzászóló: Molnár István, azEllenõrzõ Bizottság megbízott vezetõje

4. A 2001. évi gazdálkodás irányelvei éspénzügyi terv

Elõterjesztõ: dr. Gagyi Pálffy Andrásügyvezetõ igazgató

Felkért hozzászóló: Molnár István, azEllenõrzõ Bizottság megbízott vezetõje

5. Az alapszabály és az ügyrendek mó-dosításával kapcsolatos javaslatok

Elõterjesztõ: dr. Tóth István, az Alapsza-bály Bizottság vezetõje

6. Javaslat a Debreczeni Márton emlékévreElõterjesztõ: Tóth János, a Történeti Bi-

zottság vezetõje 7. Javaslat a 2001. évi kitüntetések ke-

retszámairaElõterjesztõ: Kovács Lóránd, az Érembi-

zottság vezetõje8. Egyebek (rendezvényterv, intézkedés

a lapok szerkesztése ügyében, a Fõ utcaihelyiségek sorsa, 2002. évi nemzetközikonferenciák, rendezvények idõpontja)

Elõterjesztõ: Kovacsics Árpád, TamagaFerenc, dr. Solymár Károly, Õsz Árpád.

A választmány tagjai a részükre írásbanmegküldött anyagok és az ülésen elhangzot-tak alapján az elõterjesztéseket elfogadták.

A választmány 2001. május 3-i ülésé-nek határozatai

V. 1/2001 sz. határozatA választmány a fõtitkár elõterjesztése

alapján jóváhagyja a választmányi bizottsá-gokat és azok elnevezését, továbbá jóvá-hagyja a bizottságok által választott bizott-sági vezetõk személyét a következõk sze-rint:

Alapszabály Bizottság:Dr. Tóth István tiszteleti tagEtikai és Fegyelmi Bizottság:Várhelyi Rezsõ tiszteleti tagÉrembizottság:Kovács LórándJogi és Érdekvédelmi Bizottság:Dr. Izsó IstvánNemzetközi Kapcsolatok és Határon

Túli Magyar Kapcsolatok Bizottsága:Dr. Fazekas János tiszteleti tagTörténeti Bizottság:Tóth JánosA Tiszteleti Tagok és Szeniorok Taná-

csának (tanácsadó testület) vezetõje: Horváth CsabaAz ICSOBA képviselõje:Dr. Solymár Károly

V. 2/2001 sz. határozatA választmány az elnök elõterjesztése

alapján jóváhagyja az ügyvezetõ igazgatóimunkakörre kiírt pályázatnak a Választ-mányi Ügyvezetõség által elvégzett érté-kelését, és megerõsíti dr. Gagyi Pálffy And-rás határozott idõre, 2004. február 15-igszóló ügyvezetõ igazgatói megbízását.

V. 3/2001 sz. határozatA választmány az ellenõrzõ bizottság je-

lentése és a könyvvizsgáló értékelése és zá-radéka alapján jóváhagyja az OMBKE

2. kép

3. kép


2000. évrõl szóló gazdasági beszámolójátés mérlegét a következõk szerint:

mérleg fõösszeg: 27 999 ezer Fttárgyévi eredmény –8 837 ezer FtA választmány továbbá jóváhagyja a

közhasznúsági jelentést.A választmány a 2000. évi gazdálkodás-

ról szóló értékeléssel kapcsolatban az el-lenõrzõ bizottság és a könyvvizsgálói ész-revételek végrehajtását rendeli el, melye-ket a 2001. évre szóló gazdálkodási tervbeés intézkedési tervbe be kell építeni.

V. 4/2001 sz. határozatA választmány jóváhagyja a 2001. évre

vonatkozó gazdálkodási irányelveket és in-tézkedési tervet, továbbá jóváhagyja a 2001.évre vonatkozó pénzügyi tervet a követke-zõk szerint:

2001. évi pénzügyi tervA) Bevételek laptámogatás nélkül: 61,3

millió FtB) Költségek lapok nélkül: 61,0 millió FtC) Az egyesület lapjainak megjelenési

terjedelme az egyes lapokra érkezõ bevéte-lek függvényében alakul.

Gazdálkodási elvekAz OMBKE 2001. évi gazdálkodása, il-

letve az éves pénzügyi terv összeállítása so-rán a következõ rendezõ elvek érvényesek:

1/ 2001. évben a tagdíj 4200 Ft/fõ,nyugdíjasoknak 2100 Ft/fõ. A diákok, a 70év felettiek, valamint a tiszteleti tagok tag-díjmentesek (önként vállalt tagdíjat fizet-nek). A szakosztályoknak, illetve a helyiszervezeteknek a tagdíjak teljes körû befi-zetésére kell törekedniük.

2/ A befolyó egyéni tagdíjak 20%-a aszakosztályok mûködési költségeire, 40%-a a lapokra, további 40%-a a közös költsé-gek fedezésére fordítandó (ezzel eleget te-szünk annak, hogy a 2001. évi tagdíjemelésteljes egészében a lapokra és a szakosztályiközvetlen költségekre fordítódik).

3/ A szakosztályok által betervezett jogitagdíjak és adományok 20%-a a szakosztá-lyok mûködési költségeire, 80%-a pedig aközponti (közös) költségekre fordítandó.

4/ Az Egyesület által kezelt nem egyesüle-ti pénzügyi alapok esetében a kezelési díj apénzügyi forgalom (bevételek és kiadásokösszege) 5%-a, de évente legalább 50 ezer Ft.

5/ Az Egyesület nevével megrendezettkonferenciák, rendezvények esetében azEgyesület elvárható minimális részesedé-se: fizetõ résztvevõnként 1000 Ft + a rész-vételi díj 5%-a, melyben esetenként kellmegállapodni.

6/ Az Egyesület által elvállalt tanul-mánykészítés, kiadványok, egyéb vállalko-zási tevékenység esetében legalább 10%-oshaszonkulccsal kell számolni.

7/ Az Egyesület bevétellel nem fedezettközös, ill. központi költségeinek fedezete-

ként a „Gazdálkodási elvek” 1-6. pontjaiszerinti bevételek megadott hányada szol-gál. A szakosztályokat ezen túlmenõ, utólagleosztott közös költség nem terheli. Azegyetemi Osztályra jutó közös költség a tag-díjbevétel 40%-a és a konferenciák 10%-a.

8/ A szakosztályok az általuk szervezettrendezvények hasznával önállóan gazdál-kodhatnak, de csak a szakosztály esetlegesveszteségeinek pótlása után.

9/ Az Egyesület alkalmazottainál 2001. év-ben nincs bértömeg-növekedés tervezve,8%-os éves hatékonyságnövekedést tervez-tünk.

10/ A BKL-lapok olyan terjedelembenjelenhetnek meg, amennyire pénzügyi fe-dezet rendelkezésre áll. Minden lap kiadó-ja az OMBKE és felelõs kiadója az Egyesü-let elnöke.

11/ Az ügyvezetõ igazgató személyébentörtént változás többletköltséget nem je-lent, mivel a két személy javadalmazása pár-huzamosságot nem tartalmaz, határnap2001. 02. 15.

12/ A pénzügyi terv Cash-flow típusú éshavi egyeztetéssel aktualizáljuk.

Intézkedési tervAz OMBKE 2001. évére szóló pénzügyi

terve, illetve az Egyesület pénzügyi stabili-tása érdekében a következõ intézkedésekszükségesek:

1/ A szakosztályoknak a tényleges 100%-os egyéni tagdíjak befizetésérõl rendszeresentájékoztatást kell adniuk a helyi szervezetek-nek, hogy a a tagdíjukat be nem fizetõkkelszemben, kellõ intézkedéseket meg tudjáktenni.

2/ Múzeum körúti klub helyiségeinekbérbeadásáról azonnal intézkedni kell.

3/ A szakosztályok a felülvizsgált taglét-szám szerint számítható tagdíj és továbbimás bevételeik alapján vizsgálják felül a2001. évi költségtervüket, s ez tartalmazzaa bevételek közvetlen szakosztályi költsé-gekre, lapokra és egyesületi közös költsé-gekre történõ felosztását.

4/ Figyelembe véve a titkárság dolgozói-nak egyenetlen leterhelését, élni kell a csök-kentett munkaidõ és a vállalkozói szerzõdé-ses munkaviszonyban (adott feladat elvégzé-sére irányuló) foglalkoztatás lehetõségével.

5/ Minden lap expediálását az Egyesületkell végezze, az nem adható ki vállalkozásba.

6/ Fel kell mérni a jogi tagságra, illetveszponzorálásra figyelembe vehetõ potenciá-lis partnereket, azokat a szakosztályok felkell keressék. A titkárság a szakosztályoknakhavonta rendszeres információt kell adjon apártoló és jogi tagok általi befizetésekrõl.

7/ Gondoskodni kell arról, hogy a bá-nyász és kohász szakmát érintõ rendezvényekminél nagyobb hányadban ismét az OMBKEkeretein belül legyenek megszervezve.

8/ Az ügyvezetõ igazgató dolgozza ki azEgyesület gazdálkodására vonatkozó terve-

zés módját (egységes ûrlapot), melyet a szak-osztályokkal való egyeztetés után év végéigvéglegesíteni kell.

9/ Fel kell mérni, hogy mit szolgáltat azegyesületi központ és kinek?

Az intézkedési terv végrehajtását a fõtit-kár irányításával az ügyvezetõ igazgató ko-ordinálja, bevonva a szakosztályvezetõket ésa felelõs szerkesztõket. A végrehajtás állásá-ról az ügyvezetõ igazgató minden hónap10-ig írásos tájékoztatást küld a választmányés az ellenõrzõ bizottság tagjainak.

V. 5/2001 sz. határozatA választmány jóváhagyja az Alapsza-

bály Bizottságnak az alapszabály és az ügy-rendek módosításának ütemtervére vonat-kozó elõterjesztését. Ezek szerint:

Az egyesület lapjaiban megjelenõ felhívásalapján az egyesület tagjai 2001. szeptember30-ig tehetnek észrevételt, javaslatot az alap-szabály, illetve az ügyrendek módosítására. Abizottság a javasolható változtatásokat véle-ményezésre megküldi a szakosztályoknak. Aszakosztályi vélemények figyelembe vételé-vel a bizottság 2001. év végéig tesz javaslatota választmánynak.

V. 6/2001 sz. határozatA választmány Debreczeni Márton szü-

letésének 200. és halálának 150. évforduló-ja alkalmával a 2001. 02. 01-jétõl 2002. 01.31-ig tartó idõszakot Debreczeni Emlék-évvé nyilvánítja. Ennek keretében:

– az OMBKE soron következõ küldött-gyûlésén Debreczeni Márton tevékenységétméltató elõadás hangozzék el,

– az egyesületi lapokban történjék mél-tó megemlékezés,

– Erdélyben az emléktábla megkoszo-rúzásán az Egyesület képviseltesse magát.

Az emlékévvel kapcsolatos szakmai te-endõket a Történeti Bizottság látja el.

V. 7/2001 sz. határozatA választmány jóváhagyja az Érembi-

zottságnak az emlékérmek keretszámára vo-natkozó javaslatát. A szakosztályok 2001.augusztus 15-ig küldjék meg javaslatukat azérembizottság vezetõjének.

Az OMBKE közhasznúsági jelen-tése a 2000-es gazdasági évrôl

A z OMBKE közhasznúsági jelentését ésa gazdálkodásról szóló jelentés rövidí-

tett változatát a következõkben ismertetjük(a részletes dokumentáció az Egyesületközpontjában az érdeklõdõk számára bete-kintésre rendelkezésre áll):

Az 1892-ben alapított OMBKE a Fõvá-rosi Bíróság által 1999-ben közhasznúnakbejegyzett társadalmi egyesület. 2000. év-ben a közhasznú társadalmi egyesületekrõlszóló törvény és az alapszabályában meg-határozott szabályok szerint mûködött.


a) Számviteli beszámolóAz OMBKE, mint kettõs könyvvitelt

vezetõ közhasznú társadalmi egyesület be-számolójának 2000. évrõl szóló mérlegétaz 1. sz. táblázat, az eredménykimutatást a2. sz. táblázat tartalmazza.

A gazdálkodás 1999. évi 4,0 millió Ft-osés a 2000. évi 8,8 millió forintos veszteségeegyütt azt jelenti, hogy az Egyesület feléltea korábbi években megtakarított pénzesz-közeit.

Eddig az Egyesület minden köztartozá-sát rendezte, és nincs kifizetetlen számlája.A jövõben ez a helyzet egyre nehezebbenlesz tartható, ha nem történik radikális vál-toztatás és szemléletváltás az Egyesületgazdálkodásában. Ehhez azonban átlátha-tó és folyamatosan nyomon követhetõnyilvántartás szükséges.

A terv- és tényadatok összehasonlításáta 3. sz. táblázat mutatja be.

b)Támogatások (ezer forintban)

Állami költségvetéssel elszámolt támoga-tás (SZJA 1%) 1 928 Gazdasági Minisztérium 75 Magyar Bányászati Hivatal 400 Alkotói Alapítvány 500 MTESZ 1 500IPAR M.SZAKI 500 PRO RENOVANDA 100Pályázati úton elnyert támogatások összesen 3 175Adományok 1 180Támogatások összesen 6 283

c) A vagyon felhasználásaAz Egyesület vagyona a tárgyévi tevé-

kenység veszteségével, vagyis 8 837 EFt-tal csökkent.

d) Befektetett pénzügyi eszközökBefektetett pénzügyi eszköz a 2000. év-

ben nem volt.

e) JuttatásokAz Egyesület a 2000. évben egyesületi ve-

zetõ tisztségviselõnek nem nyújtott juttatást.Egyéb juttatások összege: 213 EFt volt

egyetemisták támogatására.

f) Könyvvizsgálói jelentésA bemutatott mérleget és ered-

ménykimutatást Boza István függetlenkönyvvizsgáló hitelesítõ záradékkal láttael, mely szerint: „Az éves beszámolót aszámviteli törvényben és az általánosszámviteli elvekben foglaltak szerint állí-tották össze. Az éves beszámoló a vállalko-zó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyze-térõl megbízható és valós képet ad.”

A könyvvizsgáló összegzõ megállapításaszerint: „Összességében megállapítható,hogy a veszteséges gazdálkodás folytán azEgyesület hosszú távú fennmaradása ve-

szélyeztetett. Emiatt az Egyesület tevé-kenységének részletes elemzésére, a gaz-dálkodás újragondolására van szükség. Azúj számviteli törvény hatályba lépése jó al-kalmat ad a számviteli rendszer új alapokontörténõ felépítésére, a számviteli politikaalapos, részletekbe menõ kidolgozására, azegyesületen belüli információs áramlásszabályainak rögzítésére. Ez lehetõségetbiztosíthat arra, hogy az Egyesület gazdál-

kodásának eredményérõl ne csak év végénértesülhessen a választmány és a tagság, ha-nem év közben folyamatosan sor kerüljönadatközlésre, s ha szükséges, a tervadatokmódosítására. Ez a jövõben elengedhetet-len, s ennek feltételeit mindenképpen biz-tosítani szükséges.”

Budapest, 2001. április 17.(Dr. Gagyi Pálffy András

ügyvezetõ igazgató)

1. sz. táblázat: Az OMBKE 2000. évi mérlege (adatok ezer forintban)

Sor- A tétel megnevezése 1999 2000szám1. A. Befektetett eszközök (2.-5. sorok) 19 009 18 3012. I. Immateriális javak – –3. II. Tárgyi eszközök 13 993 13 2854. III. Befektetett pénzügyi eszközök – –5. IV.- Befektetett eszközök értékhelyesbítése 5 016 5 0166. B. Forgóeszközök (7.-10. Sorok) 10 626 9 6987. I. Készletek 186 1808. II. Követelések 2 096 1 0619. III. Értékpapírok – –10. IV. Pénzeszközök 8 344 8 45711. C. Aktív idõbeli elhatárolások 508 –12. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 30 143 27 99913. D. Saját tõke (14.-17. sorok) 28 442 19 58514. I. Induló tõke – –15. II. Tõkeváltozás 23 406 14 56916. - ebbõl tárgyévi eredmény -3989 -883717. III. Értékelési tartalék 5 016 5 01618. E. Céltartalék – –19. F. Kötelezettségek (20.-21. sorok) 1 721 3 84720. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek – –21. II. Rövid lejáratú kötelezettségek 1 721 3 84722. G. Passzív idõbeli elhatárolások – 4 56723. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 30 143 27 999

2. sz. táblázat: Eredménykimutatás (adatok ezer forintban)

Sor- A tétel megnevezése 1999 2000szám1. A. Összes közhasznú tevékenység bev. (2.-8. sorok) 37 960 52 7332. 1. Közhasznú célra, mûködésre kapott támogatás 2 418 1 9283. a.) alapítótól4. b.) államháztartás más alrendszerétõl 2 418 1 9285. 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3 099 3 1756. 3. Közhasznú tevékenységbõl származó bevétel 14 022 29 1127. 4. Tagdíjból származó bevétel 15 456 13 7508. 5. Egyéb bevételek 2 971 4 7689. B. Vállalkozási tevékenység bevétele (10.+11. sor) 15 990 20 54910. 6. Nem cél szerinti (vállalkozási) bevétele 15 990 20 54911. Egyéb cél szerinti tevékenység bevétele – –12. C. Összes bevétel (1.+9. sor) 53 950 73 28213. D. Közhasznú tevékenység költségei 39 126 51 16514. E. Vállalkozási tevékenység költségei 18 813 30 95415. 1. Nem cél szerinti (vállalkozási) tevékenység költségei 18 813 30 95416. 2. Egyéb cél szerinti tevékenység költségei – –17. F. Összes tevékenység költségei (13.+14. sorok) 57 939 82 11918. G. Adózás elõtti eredmény –3 989 –8 83719. H. Adófizetési kötelezettség – –20. I. Tárgyévi eredmény –3 989 –8837


Az OMBKE ellenôrzô bizottsá-gának véleménye a 2000. évibeszámolóról és a 2001. évitervrôl

A z ellenõrzõ bizottság 2001. április 19-én megtárgyalta a 2000. évrõl szóló

gazdasági beszámolót (pénzügyi mérleg,közhasznúsági jelentés, könyvvizsgáló ér-tékelése, a gazdálkodás értékelése) és a2001. évi gazdálkodás irányelvei és pénz-ügyi terv tervezetét.

A vita után a bizottság a következõ hatá-rozatokat hozta egyhangú szavazással:

1/2001 EB határozatA mérlegbeszámoló számai korrek-

tek, a 2000. év gazdálkodását megfele-lõen tükrözik. A Közhasznú Beszámo-ló (mérleg, eredménykimutatás) a vo-natkozó jogszabályi elõírásoknak meg-felelõen készült. A mérleg fõösszege:27 999 EFt, a mérleg szerinti ered-mény: –8 837EFt.

A független könyvvizsgálói jelentésmegállapításai és következtetései helye-sek, mely szerint az OMBKE 2000. évibeszámolója a számviteli elõírásokkal éselvekkel összhangban lévõ nyilvántartásaialapján készült, és a nyilvántartási rend-szer alkalmas az ügyvezetôség és a tagság

3. sz. táblázat: A 2000. évi terv- és tényadatok összehasonlítása

Megnevezés Terv Tény Eltérés1. BEVÉTELEK 67 822 73 282 +5 460

egyéni tagdíj 9 442 7 790 –1 652 jogi tagdíj 7 780 5 960 –1 820adomány – 1 180 +1 180egyéb bevétel 2 300 3 361 +1 061konferenciák 9 300 17 741 +8 841pályázatok 850 1 275 + 425SZJA 1% 2 000 1 928 – 72Bányász-Kohász-Erdész találkozó 10 000 11 371 +1 371Laptámogatások + egyéb kiadványok 9 250 17 844 +8 594Tanulmányok 11 000 1 475 –9 525Kiállítások 4 000 1 230 –2 770MTESZ-támogatás 900 1 500 + 600pénzügyi mûveletek bevétele 1 000 627 – 373

II. KÖLTSÉGEK 70 721 82 119 +11 398 1) Központi és mûködési költségek 7 500 10 727 + 3 227

üzleti vendéglátás 500 2 252 + 1 752 MTESZ-; FEMS-; CIAIF-tagdíjak 3 050 3 369 + 139

kiadványok 2 300 974 –1 326bankktg. 300 688 + 388Múzeum krt.-i klub 1 000 1 375 + 375

egyéb központi ktg. 350 2 069 +1 7192) Titkárság költsége 16 191 14 446 –1 745

irodaszer 500 415 – 85belföldi utazás 500 425 – 75posta 1 000 998 – 2telefon 1 500 1 295 – 205fénymásolás 400 971 + 571gépek javítása, karbantartása 500 442 – 58számlázott szolgáltatás 1 000 1 227 + 227egyéb 300 – –300Titkárság dologi kiadásai összesen 5 700 5 773 +73Titkárság bérek és járulékai összesen 10 491 8 673 –1 818

Mûködési költségek+titkárság összesen 23 691 25 173 +1 4823) BKL lapok 15 242 19 974 +4 7324) konferenciák 5 900 13 948 +8 0485) Bányász-Kohász-Erdész találkozó 10 000 10 679 +6796) Tanulmányok 10 200 1 516 –8 8647) Kiállítások 3 600 1 881 –1 7198) Egyéb rendezvények 2 088 6 382 +4 2949) Ráfordítások (adók, leírások) – 2 565 2 565

információs igényeinek kielégítésére. Abeszámoló az OMBKE vagyoni, pénzügyiés jövedelmi helyzetérõl megbízható ésvalós képet ad.

A veszteséges gazdálkodás folytán –mely tendencia 1999-ben kezdõdött – azEgyesület hosszú távú mûködése veszé-lyeztetett. Szükséges az Egyesület tevé-kenységének részletes elemzése, a gazdál-kodás újragondolása.

A tevékenységek értékelése után az el-lenõrzõ bizottság az alábbi területek átte-kintését javasolja:

• A Lapok kiadásának felülvizsgálata,költségeinek elemzése.

• Az egyéni tagdíjbefizetések számon-kérése, jogi tagvállalatokkal való kapcsolat-tartás erõsítése.

• A vállalkozási tevékenység erõsítése, azelszámolás rendjének átláthatóbbá tétele.

• A nagyrendezvények (konferenciák)elvárt eredményessége.

• A Klub hasznosítási lehetõségének ki-dolgozása, az OMBKE központi helyiségeibérleti díjának megteremtése.

• A szakosztályok központot támogatóbevételének növelése, az elkülönített bevé-telek rendjének felülvizsgálata.

2/2001 EB határozatA 2001. évi gazdálkodással kapcsolato-

san a szakosztályok által készített gazdál-kodási terv, illetve az erre épült központiterv a központ várható kiadásai miatt ked-vezõtlen eredményt mutat, ezért szüksé-ges az elõzõ határozatban javasoltak sze-rint a terv kiegészítése, módosítása.

Dr. Gagyi Pálffy András bemutatta a„Pénzügyi megtakarításokat eredményezõintézkedésekrõl” készített összeállítást, amelyévi mintegy 972 EFt kiadástól mentesíti azEgyesületet. Az ellenõrzõ bizottság tagjai azintézkedésben leírtakkal egyetértettek.

Budapest, 2001. április 20.(Molnár István

Az Ellenõrzõ Bizottság mb. elnöke)

Felhívás

Az OMBKE Alapszabály Bizott-sága felhívja a tisztelt Tagság fi-

gyelmét, hogy akinek az Alapsza-bályra, vagy a mûködési szabályza-tokra vonatkozó észrevétele, módo-sítási javaslata van, azt indoklássalegyütt, legkésõbb szeptember 30-igírásban megküldeni szíveskedjen.

(Aki a tisztújító küldöttgyûlésre,vagy késõbb már küldött be javaslatot,azt nem szükséges megismételnie.)

Cím: OMBKE Alapszabály Bi-zottság 1971 Budapest, Pf. 433.(Fax: 1-201-7337)

(Alapszabály Bizottság)

Dr. Bálint Valér1933–2001

okl. olajmérnöka mûszaki tudomány kandidátusa

címzetes egyetemi docens

Olyan kor gyermeke, ahol a szegény mégszegényebb, a gazdag még gazdagabb.

Magyarországon a kizsákmányolás ésjogfosztottság párját ritkítja Európában.

Dr. Bálint Valér 1933-ban születettBakton. Édesanyja korán özvegyen maradt6 gyermekével és gyermekmunkára szorulta család. Így az akkori kötelezõ 8 osztálybólcsak 6 osztályt végzett. Kitanulta a szabószakmát és mivel a tanult szakmájában ak-kor nem dolgozhatott, inkább kõmûvesmellett segédmunkásként próbált olyankeresethez jutni, amivel segíteni tudott acsalád megélhetési gondjain.

A munkahelyén élénk érdeklõdésére éskitûnõ felfogóképességére felfigyelve,szakérettségi tanfolyamra javasolták ésküldték – majd ennek elvégzését követõenfelvették a Budapesti Mûszaki Egyetemre,ahonnan egyetemi tanulmányok folytatá-sára Moszkvába küldték.

A Gubkinról elnevezett moszkvai egye-temen bányamérnöki diplomát szerzett akõolaj- és földgázbányászati szakon. Gya-korló mérnökként 1957-ben a báza-kerettyei olajmezõn kezdett el dolgozni,késõbb a technológián kimerülési stádium-ba került olajmezõk legégetõbb kérdései-vel foglalkozott: hogyan lehet az ilyen olaj-mezõket újjáéleszteni, termelésüket és akõolaj-kihozatali tényezõt növelni?

Az olajipar nagykanizsai laboratóriu-mában vezetõként a másodlagos mûvelésimódszerek kísérleteivel és elméleti kutatá-saival foglalkozott – majd késõbb vállalatifõmérnökként irányította ezen módszerekipari mezõben történõ bevezetését. Az al-kalmazott másodlagos módszerek több –korábban már a leállítás veszélyével küzdõ– mezõ életkorát évtizednél is hosszabbidõszakkal meghosszabbították, mint pld.a nagylengyeli mezõben bevezetett szén-


Három szakma találkozójaBányász – Kohász – Erdész Találkozó(Tatabánya, 2001. május 18–20.)

A tatabányai Csónakázó tó környékén ki-alakított Millenniumi emlékpark volt a

színhelye a selmecbányai hagyományokatõrzõ bányász-kohász-erdész szakma mint-egy nyolcszáz képviselõje találkozójának.(Az OMBKE képviselõi és a rendezvény tá-mogatói a találkozót megelõzõ napokbanegy fasor ültetésével állítottak emléket ezennagyszabású rendezvénynek.) Május 18-ánaz érkezõ vendégeket bányász fúvószeneka-rok és táncegyüttesek mûsora fogadta. Dél-után Bencsik János, Tatabánya polgármeste-re felavatta a Tatabányai Múzeum ipariskanzenjében kialakított „Mesterségek Há-zát”, ahol a megelevenedett mûhelyekbenkorabeli ruhákba öltözött mesterek serény-kedtek. Ezt követõen került sor a polgár-mesteri hivatalban a bányavárosok polgár-mestereinek megbeszélésére. Erdész kür-tök hangjai köszöntötték a találkozó meg-nyitójára érkezõket, ahol Takács Károly, aVértesi Erõmû Rt. vezérigazgatója mon-dott megnyitó beszédet. Köszöntötte a ta-lálkozót dr. Tolnay Lajos, az OMBKE ésKáldy József, az OEE elnöke, valamintBencsik János, Tatabánya polgármestere. Aszervezõ bizottságot Havelda Tamás, a ren-dezvény társelnöke mutatta be. Nagy lelke-

sedéssel fogadták dr. Gimesi Szabolcs, Sop-ron város polgármesterének bejelentését,mely szerint a következõ találkozót Sopronvárosa rendezi. Az idõközben kitört, a ki-sebb sátrakat elsöprõ, a fõsátrat vízáradattalellepõ vihar hangját szinte elfojtotta a többszáz résztvevõ éneke, akik a szakmáik tisz-teletére elénekelték himnuszaikat, majd aSzózatot. A megnyitót követõen változatoskultúrmûsorokon és baráti beszélgetésekenvettek részt a vendégek. Május 19-én kerültsor a rendezvénysorozat fõ szakmai esemé-nyére, „Az EU-csatlakozás környezetvé-delmi feltételei a bányászat-kohászat-er-dészet területén” címmel megtartott tudo-mányos konferenciára. A résztvevõket dr.Kandikó József, a Modern Üzleti Tudomá-nyok Fõiskolájának igazgatója és Takács Ká-roly, a VÉRT vezérigazgatója üdvözölte.Dr. Malárics Viktor, a Magyar BányászatiHivatal elnökének megnyitó elõadása utánelhangzott elõadások:

• Recikling, rekultiváció a bányászat, ko-hászat, erdészet területén: Dr. Tolnay Lajos,az OMBKE elnöke, a MAL Rt. elnöke

• Az EU-csatlakozás környezetvédelmifeltételei, teendõink: Rakics Róbert, a Környe-zetvédelmi Minisztérium fõosztályvezetõje

• Erõmû-bánya retrofit a környezetvé-delem tükrében: Takács Károly, a VÉRT bá-nyászati igazgatója

• Fémhulladékok begyûjtése, hasznosí-tása: dr. Szabó Zsolt, a Csepeli Fémmû Rt.vezérigazgatója

• A kõolaj- és földgáztermelés, -felhasz-nálás környezetvédelmi problémái: ifj. ÕszÁrpád, a MOL Rt. fõmunkatársa

dioxidos módszer a 100 t/nap mennyiségrelecsökkent olajtermelést újra 1 000 t/napértékre növelte.

A tudományos kutatási eredményeket70 cikkben publikálta egyedül vagy társ-szerzõkkel bel-, és külföldi folyóiratokban.Különbözõ hazai és nemzetközi rendezvé-nyen 100-nál több elõadást tartott. Orosznyelven, társszerzõkkel 1977-ben a szén-dioxidos másodlagos mûveléssel kapcsola-tos könyve is megjelent. A másodlagosmódszerek alkalmazásával kapcsolatos ku-tatásainak eredményeit kandidátusidisszertációban összesítette és azt sikere-sen meg is védte a Gubkinról elnevezettmoszkvai olajipari egyetem tudományosminõsítõ tanácsa elõtt.

A hazai szakemberképzésbe oktató-ként az Olajipari Technikumban márNagykanizsán bekapcsolódott, majd Bu-dapestre történõ áthelyezése után a mis-kolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Olaj-termelési Tanszékén a földalatti áramlás-tant és kõolaj-kitermelési technológiátoktatott.

Közéleti tevékenységet folytatott aKISZ Központi Bizottságában, az

OMBKE Kõolaj-, földgáz-, és vízbányá-szati szakosztály budapesti csoportjának el-nöke, tagja volt többek között az EurópaiGáz Uniónak, az MTA-TMB szakbizott-ságainak.

Sokoldalú tevékenysége elismeréseként3 alkalommal kapta meg a Kiváló Dolgozókitüntetést, tulajdonosa lett a Munkaér-demrend Ezüst Fokozatának, az Aranyko-szorús KISZ Érdeméremnek, a Honvédel-mi Érdeméremnek, az Akadémiai Díjnak,az Eötvös-díjnak és nem utolsósorban abudapesti Pro Urbe kitüntetésnek! A szo-rosan vett operatív szakmai múltját és tevé-kenységét az elnyert Bányászati SzolgálatiÉrdemérem és az OKGT törzsgárda foko-zatai minõsítik!

Egész élete folyamán jellemzõ volt rá aszívélyes, barátságos magatartás kollégái-val szemben, életvidámsága segítette Õt éstársait a nehéz helyzetek áthidalásában.

A családot szeretõ édesapától, férjtõl,testvértõl búcsúztak az Óbudai temetõben2001. június 6-án – rokonai, a kiváló szak-embertõl, kollégától – barátai, tisztelõi ésvolt munkatársai.

(Dr. Bán Ákos)

NEKROLÓG

EGYESÜLETI HÍREK


• A rekultiváció vége az erdõ!: dr. PappTibor, a Mecseki Erdészeti Rt. termelésivezérigazgató-helyettese

• A magyar vaskohászat környezetkí-mélõ technológiái: Tóth László, a DunaferrRt. vezérigazgatója

• A magyar öntészet problémái az EUkörnyezetvédelmi irányelveinek való meg-feleléssel kapcsolatban: dr. Havasi László, aMagyar Öntészeti Szövetség fõtitkára.

A három szakma képviselõi egyetértet-tek abban, hogy a bányászati és kohászatitevékenység során a jövõben fokozottabbfigyelmet kell fordítani a természeti érté-kek védelmére, a területek lehetõ legkisebbigénybevételével, rongálásával kell végeznia munkákat. Törekedni kell minél na-gyobb zöldövezetek kialakítására és a kör-nyék parkosítására. A konferencia aCsíkszeredáról érkezett Lázár István, aHamerock Matall vezérigazgatójának üd-

vözletével és Papp Károly alpolgármesterzárszavával ért véget.

A Tatabányai Múzeumban rendezett„Bányászat a képzõmûvészetben” és „Bá-nyász-kohász-erdész korsók” címû kiállítá-sokat Schalkhammer Antal, országgyûlésiképviselõ, a BDSZ elnöke nyitotta meg.Különösen nagy tetszést arattak az országlegkülönbözõbb részeibõl származó, egy-egy jeles, vagy szomorú eseményhez kap-csolódóan készített bányászkorsók. A részt-vevõket a találkozó alkalmára készült em-lékkorsóval ajándékozták meg a rendezõk.

A millenniumi emlékpark színpadán ésa fõsátorban zajló mûsorokban mintegyhétszázan léptek fel, többek között 13 fú-vószenekar és 8 tánc-, illetve mazsorettcsoport. Délután az egyesületek, szakosz-tályok és helyi csoportok egyenruhába öl-tözött képviselõi, egyesületi zászlóik alatt,a fúvószenekarok kíséretében végigvonul-tak Tatabánya fõutcáján (1. kép).

A múzeum elõtt felállított – és bányavá-gatot idézõ – emelvénynél a város és a szak-ma illusztris képviselõi emlékszalagot kö-töttek a felvonuló csapatok zászlóira (2.kép). Az esti lenyûgözõ tûzijátékot követõcantus vetélkedõt dr. Pataki Attila vezettenagy rutinnal. A nap jó hangulatú bállal fe-jezõdött be. Május 20-án a csónakázó tószigetén Bencsik János avatta fel a találkozóemlékére készített Napóra szobrot,Kovaliczky István, Szunyogh László és Fás-kerti István alkotását és a Millenniumi Em-lékparkot. Ökomenikus istentisztelet és aKertvárosi Bányász Dalkör mûsora után atalálkozó hivatalos része a valéta elnökök(Nagy Zsolt, Maring Krisztián, Bódi György,Radics Barnabás) közös búcsúénekével értvéget.

A rendezvény sikere a Tatabánya Me-gyei Jogú Város Önkormányzata és a Vér-tesi Erõmû Rt. vezetõi, munkatársai, a he-lyi szakszervezeti tagok közremûködésé-

nek, az OMBKE szervezõ bizottságának, afellépõ együtteseknek és kiemelten a ren-dezés motorjaként tevékenykedõ BársonyLászló okl. bányamérnöknek, Tatabánya al-polgármesterének – és nem utolsó sorban aszponzorok áldozatvállalásának köszönhe-tõ. Egyesületünk tagjai és a vendégek a kö-vetkezõ találkozó reményében búcsúztakegymástól: „Ha Sopron hív, mi ott va-gyunk…!”

(Készült dr. Gagyi Pálffy András írása alapján)

Hagyományteremtés

AGeoinform Kft. Geológiai SzervizÜzemének dolgozói – zömében szak-

osztályi tagok – évek óta sorra látogatják aszeptemberi bányásznapon a szakmáhozkapcsolódó helyeket.

Az elmúlt években jártak az alsó-ma-gyarországi bányavárosokban, Sopronban,a csehországi Hodonínban, az ottani olajosközpontban. 2000-ben a felsõ-magyaror-szági bányavárosok közül a Trianoni dön-tés után a mai Magyarországon maradtAranygombos Telkibánya került sorra. Akirándulás elsõ programjaként az üzemdolgozói koszorút és néhány szál virágothelyeztek el a szolnoki Olajbányász emlék-mûvön.

A kirándulás során megnézték aszerencsi Huszár várat, a hollóházi porce-lánmúzeumot, a Széphalmon találhatóKazinczy Emlékcsarnokot és parkot.

Természetesen szakmai jellegû progra-mokra is sor került.

Az Aranyos-völgyben, a területen tör-tént privatizáció okozta nehézségek ellené-re, sikerült néhány opál- és jáspisdarabottalálni, az ásványgyûjtés során.

Telkibánya jelentette a végcélt és a ki-rándulás csúcspontját.

A településrõl idéznénk az 1994-ben ki-adott Topographia Mineralogica HungariaeII. Telkibánya c. kiadványból Mester Lászlónépolgármester asszony bevezetõjét:

„ARANYGOMBOS TELKIBÁNYA”páratlan természeti adottságú és gazdagtörténelmi múlttal rendelkezõ település.

Kevés vidéke van Magyarországnak,ahol a táj szépsége mellett olyan sok törté-neti és ipartörténeti emléket találunk, mintTelkibánya környékén. A 13. századtól ki-sebb-nagyobb megszakításokkal napjain-kig kutatták e vidék kincseit, és a hajdani si-kerek hosszú ideig csábították ide a geoló-gusokat és a magánkutatókat.

Telkibánya környéke õsidõk óta lakott.Erre utalnak a Lapis-patak völgyében, Ké-

2. kép. A találkozó szalagját felkötik a szakosz-tály zászlójára

SZAKOSZTÁLYI HÍREK

1. kép. A szakosztály felvonulása


ked közelében, Árkán és számos egyéb he-lyen található neolit és a késõbbi korok lele-tei. Az elsõ írásos emlék 1270-bõl szárma-zik, amely Telkibányát mint önálló közsé-get említi V. István adománylevelében. Fel-tételezhetõen nemesércbányászata is ekkorkezd fellendülni, és Zsigmond király korá-ban éri el virágkorát. Hazánk egyik legko-rábbi bányavárosának, Telkibányának a ki-váltságait és szabad királyi rangját többuralkodó megerõsíti. A város jelentõségétnemcsak a ma is látható vár és vártemplomsáncai bizonyítják, de a napjainkig fennma-radt „Aranygombos Telkibánya” elnevezésis a bányaváros akkori gazdagságára utal.

Telkibánya azon hajdani bányavárosokközé tartozik, amelyekben a bányászat vi-rágkoráról jóval több a tárgyi emlék, mint azírásos dokumentáció. Magyarország közép-kori nemesfémbányászatának hírnevétTelkibányán több mint 80 táró, közel 2000horpa, õrlõkövek egész sora, és bányásztör-ténetünk olyan értékes emlékei õrzik, ame-lyeknek a megmentése nemcsak a szûkösanyagi lehetõségekkel rendelkezõ telkibá-nyaiak, hanem az egész társadalmunk fela-data.

Igen becses ipartörténeti emlék fûzõdikmég Telkibányához. Itt létesült hazánk el-sõ porcelángyára. Széchenyi ösztönzésére,Bécs gyarapítást tiltó rendelkezése ellenéreBerczenheim herceg, az érckutatással kap-csolatban elõbukkant kaolin felhasználásá-ra porcelángyár építéséhez kezdett 1825-ben. A kitûnõ ízléssel készült porcelán edé-nyek az ország határain túl is kedveltek vol-tak. A gyár a késõbbi években kõedény-gyártással folytatta termelését, majd 1923-ban áttelepítették Hollóházára.

Az Érc- és Ásványbányászati Múzeumkezdeményezésére 1970-ben, Telkibánya700 éves évfordulója alkalmából méltó he-

lyen, a hajdani porcelángyár épületénekgyönyörû boltíves alagsorában került meg-nyitásra az Ipartörténeti Gyûjtemény. Azépület tulajdonosa, néhai Kádár Sarolta, ateljes épületet és néprajzi gyûjteményét amúzeumra hagyományozta. Az épület át-alakításával és a gyûjtemény kibõvítésével1980. október 31-én az épület felsõ szint-jén az új ipartörténeti gyûjtemény nyíltmeg, amely Telkibánya emlékei mellett be-mutatja Tokaj-Hegyalja bányászatánakmúltját és a hegység erdõgazdálkodását.”

Horváth Tibor, egy helyi nyugdíjas bá-nyász kolléga hihetetlen lelkesedéssel ésszeretettel vezette végig a társaságot a kör-nyék nevezetességein.

A helyi kirándulás némi esõvel ijeszt-getve, Mátyás király forrásánál kezdõdött,ahol megtekintették a Vörösmarty versé-bõl ismert Szép Ilonka (itteni hagyomá-nyok szerinti) sírját.

Sajnos, nem jutott idõ hegyikristály-gyûjtésre, mert inkább a középkori aranybá-nyászat területét szerette volna látni a társa-ság. A séta során eljutottak a középkoriaranybányászfalu romjaihoz, Koncfalvához,ahol láthatták az egykori õrlõ malmot, az ottlakó bányászok lakásainak romjait.

Koszorút helyeztek el a Veres-pataki tá-ró bejáratánál, ahol bányaomlásnál többmint 360 bányász lelte halálát.

A további séta során egymás mellett voltlátható a középkori horpabányászat és azötvenes-hatvanas évek érckutatásánaknyomai. A hegyi túra egyik felejthetetlenélménye marad a középkorban mélyítettTeréz-táró megtekintése, ahova háromcsoportban sikerült egészen a Jó szerencséttelérig bekúszni-bemászni. Megható volt aszûk vágatban csodálni azt a munkát, amit500-600 éve bányász eleink végeztek.

A Teréz-tárótól már sötétben ment a

társaság vissza a Mátyás-forráshoz, az au-tóbuszhoz. Azon már meg sem lepõdtek,hogy több órával a záróra után, este nyolc-kor kinyitották a múzeumot a kedvükért.Különösen a bányászattörténeti és az ás-ványbemutató rész kötötte le a figyel-müket.

Ilyen kemény nap után került sor a bá-nyásznapi vacsorára, amelyen a kimerült-ség egészen hajnalig sem jelentkezett azüzem dolgozóinál.

Még hazafelé is maradt program, hiszenútba esett a sárospataki vár, valamint utolsómegállóhelyként Tokaj.

A kirándulás résztvevõi azzal búcsúztak,hogy 2001-ben is lesz bányásznapi kirándulás.

(Keresztes N. Tibor)

Dékánválasztás az almamaterban

2001. május 10-én a Miskolci EgyetemMûszaki Földtudományi Kar Kari Ta-

nácsülésén új dékán és dékánhelyettesekmegválasztására került sor.

A dékánválasztást az tette szükségessé,hogy dr. Kovács Ferencnek, az MTA rendestagjának, tanszékvezetõ egyetemi tanárnakdékáni megbízatása 2001. június 30-án le-járt. A törvényi szabályozás szerint – mivelkét ciklusban töltötte be a dékáni feladato-kat – újra nem választható.

A megnövekedett feladatok miatt dr.Kovács Ferenc dékán már korábban javasol-ta, hogy az eddigi két dékánhelyettes he-lyett három dékánhelyettes segítse a dékánmunkáját.

Az oktatási Minisztérium hivatalos lap-jában megjelent pályázati kiírásokra beér-kezett pályázatokat a Kar egyetemi tanára-iból alakult bizottság véleményezte. A pá-lyázatok elbírálásának joga a Kari Tanácsé,azonban az egyetem rektora is – pozitívan– véleményezte azokat.

A Kari Tanács ülésén a szavazásra jogo-sultak több mint 90%-a vett részt. Titkosszavazással, ellenszavazat nélkül négy éviidõtartamra 2001. július 1-jétõl a MûszakiFöldtudományi Kar dékánja dr. Bõhm Jó-zsef egyetemi docens, dékánhelyettesek dr.Tihanyi László egyetemi tanár, dr. BuóczZoltán egyetemi docens, dr. Ormos Tamásegyetemi docens.

Az új vezetõségnek a Lap minden olva-sója nevében gratulálunk, és kívánjuk,hogy dr. Kovács Ferenc dékán megkezdettmunkáját sikeresen folytassák tovább, ésöregbítsék Alma Materünk hazai és nem-zetközi elismertségét.

(Dr. Horn János)

A kiránduláson részt vevôkEGYETEMI HÍREK


Beszélgetések az olajiparról.III.

A sorozat III. kötete az ötvenes évektõl aMOL Rt. megalakulásáig eltelt idõ-

szakot átölelve, elsõsorban az OrszágosKõolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) olajbá-nyászainak életútjáról, tevékenységérõl,gondjairól ad képet az olvasónak. A ripor-tokban az OKGT, valamint vállalatainakvezetõi szólalnak meg.

A korábbiakban már megszokott, kötet-len beszélgetések során a riportalanyokõszintén mondják el, hogyan élték meg arendszerváltás, a politikai változás okoztapályamódosításukat, amely többnyireegyütt járt vezetõi beosztásukból történtleváltásukkal.

A riportok nem csak a mûszaki felada-tokról, hanem a korszakra jellemzõ gazda-sági, vezetési, politikai mentalitásról, ezekegyes emberek sorsára és környezetéregyakorolt hatásáról is képet adnak.

A könyvsorozat ipartörténeti jelentõsé-gét, megismételhetetlenségét bizonyítja,hogy az eddig közzétett 25 riport beszélge-tõpartnerei közül heten már nincsenek kö-zöttünk. Ez a szomorú tény teszi kötelezõ-vé nem csak múzeumunk, hanem iparunkegésze számára, hogy megteremtsük enneka munkának – az ipartörténeti riportok ké-szítésének – megfelelõ feltételeit, külön-ben a jövõ szakemberei, kutatói számárapótolhatatlan információk vesznek el.

A riportok a szénhidrogénipar történe-tének – több esetben – más megvilágításátadják, újabb részleteket, összefüggésekettárnak az olvasó elé, ami az esetleges szub-jektivitást is figyelembe véve, még teljeseb-bé teszik ipartörténetünket.

Az eredeti hangfelvételek teljes anyagát,valamint az errõl készült nyers szövegek-nek a riportalanyok által végzett módosítá-sával ellátott példányait a MOIM hangar-chívumában tároljuk és zárt anyagként ke-zeljük.

Horváth Róbert a sokadik riport utánvalóban profi módon, kiforrott stílusban,rendkívüli felkészültséggel és tájékozott-sággal teszi fel a kérdéseket. Az írások jólszerkesztett vezérfonalon haladnak vé-gig. A tartalom, a szerkezet, a stílus egyreszínvonalasabb irodalmi mûre utal. Mostmár rangot jelent, ha valaki a MagyarOlajipari Múzeum riportkönyvében sze-repel.

A kötet kiadása – a korábban meghirde-tetthez képest – objektív okok miatt fél évetkésik. Számos érdeklõdõ, megrendelõkiváncsian várja a folytatást. Bizonyos, hogy

a jogosan türelmetlen várakozás oka nem-csak a nosztalgia iránti igény, hanem az egy-kori pályatársak, vezetõk, barátok iránti ér-deklõdés, tisztelet megnyilvánulása is.

Beszélgetések a gáziparról, agázszolgáltatás állami keze-lésbevételétõl a privatizációig.

E zen a címen fog megjelenni a MOIMmegbízására készülõ ipartörténeti so-

rozat újabb kötete.A riportokat szintén Horváth Róbert okl.

bányamérnök készíti, aki mint a KÖGÁZelsõ mûszaki vezetõje (igazgatóhelyettese)ebben a témakörben is megfelelõen tájéko-zott, riportalanyai többségének hajdankollégája volt.

(Tóth János igazgató, MOIM)

Vajda György: Energiapolitika

AMagyar Tudományos Akadémia 1996õszén az Országgyûlés minden pártjá-

nak egyetértésével útjára indította a Nem-zeti Stratégiai Kutatások Programját. E so-rozat keretében 22 kötet jelent meg.

A Magyar Tudományos Akadémia az ed-digi kötetek pozitív fogadtatása következté-ben a folytatás mellett döntött. MAGYAR-ORSZÁG AZ EZREDFORDULÓN c.könyvsorozat keretében elsõként VajdaGyörgy (az MTA rendes tagja, a BudapestiMûszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÁllami- és Széchenyi-díjas c. egyetemi taná-ra) Energiapolitika c. könyvét jelentettemeg. A 2001 májusában megjelent 395 ol-dalas könyv 8 fõfejezetben (energiaigények,energiaforrások, kölcsönhatások, környeze-ti hatások, egészségkárosodás, gazdaságikölcsönhatások, energetika és társadalom,állami szerepvállalás) 65 ábrán és 72 táblá-zatban mutatja be ezt a nemzetgazdaságilagis kiemelkedõen fontos témát. Újszerû,hogy minden fõfejezet után irodalomjegy-zék és jogszabálygyûjtemény szerepel.

A nemzetközileg is elismert kiváló tu-dós könyvét nemcsak az energetikai szak-emberek, hanem a gazdaságpolitikusok ésa parlamenti képviselõk számára is ajánl-hatjuk, hiszen a döntéshozatalokhoz elen-gedhetetlen ezen átfogó mûben megfogal-mazottak megismerése.

A nyomdai munkálatok az Áldási és Né-meth Nyomda Bt. (Budapest) dolgozóinakigényes munkáját dicséri. A könyv – ismer-ve a könyvpiac árait – igen kedvezõ áron(956 Ft) jelent meg, s ezért köszönet illeti akönyvet kiadó Magyar Tudományos Aka-démia vezetõségét.

Megújult szaklap

A z Energiagazdálkodási TudományosEgyesület vezetõsége 2000 õszén úgy

döntött, hogy a 42 éve megjelenõ Energia-gazdálkodás c. szaklapját 2001-tõl kéthavon-ta, évenkéntösszesen hat számban jelentetimeg, igény szerint azonban lehetõséget biz-tosít szakmai fórumok, rendezvények anya-gának, valamint cégbemutatóknak megje-lentetésére. Az ez évi (32 oldalas) elsõ szám-ban megjelent érdekesebb cikkek:

Békés György–Oberczán Csaba (MagyarEnergia Hivatal): A villamosenergia ársza-bályozásának változásai.

Hegedûs Miklós (GKI GazdaságkutatóRt.): A földgázpiac és az árak alakulása azEU-ban és nálunk.

Porpáczy Dezsõ (Magyar Energiafo-gyasztók Szövetsége): Megfontolt piacnyi-tást vár az Érdekképviselet.

Az igényes kiállítású lap elõfizetési díjaegy évre 3600 Ft, egy szám ára 600 Ft. Elõ-fizethetõ az ETE (1055 Budapest, KossuthLajos tér 6-8, fax: 353 3894) címén.

A Magyar Bányászat ÉvezredesTörténete. III.

Ahonfoglalás 1100. évfordulója méltóalkalom volt arra, hogy megjelenhes-

sék a Magyar Bányászat Évezredes Törté-nete összefoglaló mû I. és II. kötete.

Az I. kötet a honfoglalástól az 1990-esévekig foglalja össze a magyar bányászattörténetét, kiemelve a legfontosabb gazda-sági és technológiai korszakokat.

A II. kötet az ország jelenlegi területénlévõ vagy mûködõ bányavállalatok, bá-nyászathoz kapcsolódó intézmények tör-ténetérõl szól. Az ismertetést fontos és hi-teles forrásanyagként kezelhetõ gazdaságiés mûszaki statisztikai adatokkal illuszt-rálták.

Az I. és II. kötet példányai a kiadás utánegy félévvel csaknem teljesen elfogytak. Ezösztönözte a szerkesztõbizottságot arra,hogy folytassa az „értékmentõ” munkát, ésújabb kötet kiadását készítse elõ.

Az évezredes magyar bányászat nem-csak az ország társadalmi és gazdaságialapjaira volt hatással, de lényegesen be-folyásolta a mûvészeti és kulturális életetis, alakította, formálta a bányászok hit- éshiedelemvilágát, szokásait. A bányászatjelentõs társadalomformáló tényezõ volt,mivel ebben a szakmában a hagyományok,a tradíciók évszázadokon keresztül fenn-maradtak – sok esetben apáról fiúra száll-tak egy-egy szép emléktárggyal, fokossal,ruhadarabbal együtt – és szokásaik az idõkfolyamán alig változtak. A 18. századtól abányavállalatok fontos szociális és kultú-raterjesztõ szerepet is felvállaltak iskolák,templomok, ispotályok építésével. A III.

KÖNYVISMERTETÉS

kötet 11 fejezetben mutatja be a magyarbányászat szellemi és kulturális örökségét,megörökítve azt az utókor számára. Ezazért is igen fontos, mert számos példavan arra az egész világon, hogy egy vidékbányászatának megszûnésével a települé-sekkel együtt eltûntek az évszázadok so-rán kialakult nemzeti hagyományok,örökségek is.

A kötet fejezetei:ElõszóA bányászat a szépirodalomban, a szín-

ház- és filmmûvészetben A magyar bányászat képzõmûvészeti

emlékei Bányászati érmek, plakettekA magyar bányászat a zenébenBányavárosi és bányászcsaládi címerekBányászat a bélyeggyûjtésben és

kisgrafikában A magyar bányászat néprajzaBányászati múzeumok, ipartörténeti és

geológiai gyûjteményekA magyar bányászviselet fejlõdéseBányászzászlókDiákhagyományok, szokásokA könyv fõszerkesztõje Benke István,

szerkesztõi: Bircher Erzsébet, dr. h.c. dr.Faller Gusztáv és dr. Kun Béla.

A 60 színes melléklettel illusztrált 780oldal terjedelmû, mûbõr kötésben készültkönyv a RÓMAI Kiadó és NyomdaipariBt. dolgozóinak munkáját dicséri.

A Magyar Bányászat Évezredes Törté-nete (III.) kiadvány korlátozott példány-ban, 5500 Ft/db áron még kapható. Meg-rendelhetõ az OMBKE titkárságán (1027Budapest, Fõ u. 68.) Tel./fax: 201 7337.

(Dr. Horn János)

ANEP — 2001 — AnnuaireEuropéen du petrole et du gaz ANEP — Az olaj és gáz EurópaiÉvkönyve — 2001

A z évkönyv Ny.-Európa szárazföldi éstengeri olajmezõirõl, olajfinomítóiról,

föld alatti kõolaj- és gáztárolóiról ad átfogóinformációt.

Fejezetei:Európai földgáz-statisztikai adatok és

világviszonylati összehasonlításuk: primer-energia-fogyasztás, olajbehozatalok, olaj-és földgáz az Északi-tengerrõl a ny.-euró-pai kõolajellátásban, földgázkészletek,földgáztermelés, földgázfogyasztás.

Országonkénti statisztika (17 EU or-szágra vonatkozóan).

2./a Olaj és földgáz Kelet-Európában:finomítók, nyersolaj-, földgáz- és termék-vezetékek (országtérképekkel).

2./b. Országonkénti statisztika (12 or-szágra vonatkozóan): primerenergia-fo-

gyasztás, nyersolajtermelés, földgázter-melés, nyersolaj-behozatal, kõolajtermé-kek behozatala, földgáz behozatala, fino-mítói termelési adatok, kõolajtermékekfogyasztása, földgázfogyasztás, olajter-mék- és nyersolajkivitel.

3. Információk több mint 2000 cégrõl4. Szállítók és beszerzési forrásokTerjedelem 400 oldal, CD-ROM alak-

ban is rendelkezésre áll. Kiadó: URBAN VERLAG, HamburgÁra: 104 euro, CD-ROM-mal együtt

180 euroErdöl, Erdgas, Kohle

(Turkovich György)

Fenntartó fejlôdés és ásványinyersanyagok az Észak-magyarországi régióban (Vándorgyûlés, Miskolc, 2001. június8–10.)

AMagyarhoni Földtani Társulat volt afõ szervezõje szakmánk idei hagyomá-

nyos vándorgyûlésének. A szervezési, ren-dezési munkákat társszervezõként segítette

– a Magyar Geofizikusok Egyesülete(MGE),

– az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület (OMBKE),

– az Olajmérnökök Magyarországi Egye-sülete (SPE),

– a Földtani Örökségünk Egyesület(FÖTE),

– a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT),– a Magyar Karszt- és Barlangkutató

Társulat (MKBT).A rendezvényt a MOL Rt, a Környezet-

védelmi Minisztérium, a Borsod Abaúj-Zemplén megyei Fejlesztési Ügynökség, aBükki Nemzeti Park Igazgatósága és aMátrai Erõmû Rt. támogatta.

A megnyitót követõ plenáris ülésen MeskóAttila, az MTA rendes tagja és fõtitkárhe-lyettese, Duska József igazgató (Bükki Nem-zeti Park Igazgatósága), Breuer János bányá-szati igazgató (Mátrai Erõmû Rt.) és dr. Né-methi Lajos igazgató (BAZ megyei FejlesztésiÜgynökség) tartott elõadást. A konferenciarésztvevõi három szekcióban (Fluidumok ésa környezet, Földtudományi kutatási ered-mények a régióban, Régiófejlesztés) tanács-koztak. A vándorgyûlést gazdag terepi prog-ramok színesítették.

A vándorgyûlés programjához kapcsoló-dóan június 7-én rendezték meg a Geo-matematikai és térinformatikai továbbképzõelõadássorozatot is, melyen dr. Geiger János

(az MFT Geomatematikai és Számítástech-nikai Szakosztályának elnöke) megnyitójátkövetõen Füst Antal (Geostatisztika és azadatfeldolgozás filozófiai alapjai), BárdossyGyörgy-Fodor János (Fuzzy-elmélet földtanialkalmazásai), Unger Zoltán (Fraktál geomet-ria I.) és M. Tóth Tivadar (Fraktál geometriaII. ) tartott elõadást, illetõleg konzultációt.

Az EnergiagazdálkodásiEgyesület konferenciáiEnergiahatékonyság, energiapiac és kör-nyezetvédelem az új évezred küszöbén(Sopron, 2001. június 13–15.)

Országos Energetikai Konferencia(Balatonaliga, 2001. október 3–5.)

Konferenciaelôzetes

A z OMBKE Bányászati Szakosztálya2002 elsõ felében Budapesten 3 napos

nemzetközi szimpóziumot szervez „Bá-nyabezárási, bányavidék-átiparosítási ésszénesély-felmérési konferencia„ címmel akövetkezõ témakörökben:

– A biztonságos bányabezárások mód-szerei

– A felhagyott szénbányavidékek átipa-rosításának gyakorlata és hatékonysága

– A szénhasznosítás hosszú távú kilátá-sai

– A környezetkímélõ széntüzelés új/új-szerû megoldásai

– A korszerûtlenné vált szenes erõmû-vek szénhulladék vegyes tüzelésre való áta-lakításának lehetõségei és feltételei.

Tekintettel arra, hogy a konferenciáraszámos külföldi szakembert is várnak, arendezési és szervezési munkákban a szak-osztályon kívül az ENSZ-EGB és a MVMRt. is részt vesz.

(a szerk.)

KONFERENCIÁK

HelyesbítésA 2001/4-5. számunk címlapfotó-jának megnevezése a kiadványBII-es oldalán lévô impresszum-ban sajnálatos módon tévesen je-lent meg. A címlapfotó megneve-zése helyesen: A Magyar OlajipariMúzeum szoborparkja. A nyom-dai hibáért Tisztelt Olvasóink szí-ves elnézését kérjük.

A szerkesztôség

Documents

75 éve mélyült a Hajdúszoboszló I. sz. városi mélyfúrás · dott. A munkálatoknál Faller Gusztávfõmérnök végig jelen volt, aki ekkor már a Debrecenben székelõ nagyalföldi