Embed Size (px)
Citation preview
Társadalom: bizalmatlanság, szorongás
- rossz közérzet,
- problémák felnagyítása,
- egyéni-csoportérdekek nyílt ütköztetése,
- társadalmi csoportok átstrukturálódása,
- kontraszelekció
Szülők Fóruma/Napi kapcsolat/Esetmegbeszélés
Család: - családok széthullása,
- kevesebb megértés, tolerancia,
- az értékek devalválódása
Szülő-gyermek kapcsolat: - magatartás zavaros gyermekek számánaknövekedése,
- egészségkárosodás (mentálhigiéné)
- átkódolt fejlődési szakaszok, fejlődési lemaradások
Beszédtempó felgyorsulása
Az anyanyelv elsajátítási problémák (háttérbeszélgetések állandósulása, háttérzajok)
Életmód gyökeres megváltozása (kevés élő beszéd, inaktív állapotban tv-nézés, PC)
Az elvárások növekedése (túlzott információ áradat, 2-3 idegen nyelv, informatikai átformálódás)
A kétnyelvűek számának növekedése
A beszéd elsajátítás „programozott” szakaszainak hiánya
(A nyelv elsajátítás első biológiai sorompója: 6-7 éves korban, második sorompó: 10-13 éves korban – idegen nyelvben).
magatartás, viselkedés zavar
tele és telve vannak félelmekkel, szorongással
elfojtott feszültségek,
meg nem értettség,
felgyorsult élettempó, állandó sietés, „minőségi idő”
„szeretet tank” feltöltetlensége
beszédhibák gyakorisága
szociokultúrális különbségek
A gyermek akkor emlékezik rád holnap, ha ma
vagy vele (Steffen T. Kraehmer)
Tudás/ismeret
Képesség
Attitűd
Szülő Pedagógus
Gyermek
Gyermek
Anya Apa
Szeretet
Biztonság,
BizalomÖröm
Biztonságnyújtás, öröm, szeretet, indíték, utánzás, elképzelés élményközegén keresztül sajátítjuk el a beszédértés és beszédprodukció képességét. A környezet gondolatainak, érzéseinek, akaratának, szavainak jelentését.
Képzet/percepciók
Gondolkodás Beszéd
Felidézés, kiegészítés,
anticipáció (éntudat,
énkép, self)
Érzékek: hallás, szaglás,
Tapintás, ízlelés, tapintás
cselekvésKommunikáció/ „communis” = közös.
Tehát: amikor kommunikálunk
közösséget termtünk.
Az anyanyelv elsajátítás során:
Artikulációs bázis -------- percepciós bázis
(képes hangokat-------- (képes mások által
kiejteni) kiejtett hangok,
hangsorok, felis-
merésére) Szavak,
mondatok megérté-
sére.
Szoros kapcsolatban fejlődik.
Látom
Hallom Csinálom
Tudom
1. dimenzió: a hang Fekvésben gőgicsélnek, elsősorban magánhangzókat
képeznek. A beszédből a dallamvonalat hallják.
2. dimenzió: a szó A függőleges gerinctartás (ülés, állás kapaszkodással) más látási
perspektí-vát tesz lehetővé. A csecsemő a környezet személyeit és tárgyait megnevezi, a mássalhangzók közül először ajakhangokat képez.
3. dimenzió: a mondat A mondatokban való beszéd egybeesik a járás elsajátításával. Téri és idői
tapasztalatait beleszövi beszédébe, igeidőket és igemódokat használ.
Preverbális hangjelenségek (sírás, gőgicsélés, dallam)
Mondatszók/szómondatok (holofrázisok) (8 hónap)
Holofrázisoktól – telegrafikus beszéd (12-24 hónap)
Telagrafikus beszédtől – 3 éves korig
Nyelv kialakulása alapfokon (3-4 év)
6-7 év Spontán beszédben nincs eltérés képessé válik telefonálni.
NEM zárul le 6 éves korban az anyanyelv elsajátítás, egész életünkön át tart.
Halmozgás: magzati – születés utáni 16. hétig
Kétéltűszerű szint, hüllők: kúszás, mászás, kétéltűek mozgása (20. héttől- kb. 6 hónapig) 2 szem, 2 fül egymástól független.
Gerincesek: mászás, kétszemes együttlátás, kétfüles együtthallás, testtartás-látás integrációja (6 hónaptól-12.hónapig)
Paralateralitás: két kéz független a lábtól, sztereo látás és hallás (1 év- 18 hónap)
Megválasztja dominanciáját: szem-, kéz és lábdominancia, keresztminta szerinti járás (3 évtől –7 évig) sztereo látása, hallása tökéletesedik.
Diagnosztikai eljárás
Terápia
Fonéma döntés
Meghozatala
Beszédhangok
Azonosítása
Elsőleges hallási elemzés
(Pl: zene? Énekszó? Beszéd?
Hangszer, magas-mély, gyors-lassú)
Asszociációk
(értelmezés)
Beszédmegértés
Szemantikai elemzés szintaktikai elemzés
Beszédészlelés
Fonológiai szint
Pl: jégpálya
Fonetikai szint
Akusztikai szint
(frekvencia, intenzitás,
Időszerkezet)
HALLÁS
Transzformációs
észlelés Fonológiai
szint
Ritmus-
észlelés
Vizuális
észlelés
Fonetikai
szint
Akusztikai
szint
Szeriális
észlelés
Hangdifferenciálás
Az ábra készítője: dr. Gósy Mária
A hangképzés, mint a legfinomabb mozgás, a beszédszervek
összehangolt mozgásának eredménye. (Szülők szerepe!) – ha
ez a képessége jó a gyermeknek kevésbé fárad,
helyesírásban jobb lesz. Az artikuláció szerepe.
A kézdominancia kialakulatlansága,
maga után vonja az észlelési- és
megértési nehézséget. (Mindig!!!)
A nyelvre vonatkozó
agyféltekei dominanciaKezesség
Kapcsolat
bal jobb
Lateralizáció: (agyfélteke-dominancia) „A kétagyfélteke közül az egyik bizonyos funkciókszervezésére specializálódott: a bal féltekeelsősorban a nyelv dekódolásáért, abeszédészlelésért és a beszédmegértésért felelős”.
– szavak „íze” szubdominánsban (3 éves korban a
gyermekek mintegy felénél már kimutatható, 6-7 éves korraelvárható a kimutathatóság) un. Dichotikus tesztekkel
Ha: szeriális percepcióban zavar van:
- gyakran társul két kezességgel,
- az irányfelismerés valamilyen mértékű zavarával
Ha: itt eltérés látható + metatézissel járul:
a beszédészlelés nem az életkornak megfelelő
a szeriális észlelés torzuláshoz vezet
később olvasás-írás zavar)
Keveri a színek nevét, 7 napjait, hónapoknevét nem tudja
Fejlesztés: vizuális és auditív észlelés útján:
I. alapköve: ritmus mindenkori átadása
II. alapköve: balról-jobbra haladás
Komplex fejlesztés: sorminta(testséma+vizuális észlelés+figyelem pl:gombok válogatása) – (Sindelar)
Vizuális memória: 7+;-2
(4 éves korra kifejlődik és nem fejlődik tovább)rendezettség…vesszőírásnál kihat
0,1,2: súlyos részképességi zavar
3: betűkerekítéses zavar
4: már nem olyan nagy baj
(12: rajzolásban ügyes)
Verbális memória: iskolai következmény – tollbamondás
Szókincs aktiválás: mentális lexikon 3 összetevője
Szóértés
Mondatértés
Szövegértés(A GMP tesztben vizsgáljuk: a szövegértés feldolgozását, a
szemantikai, szintaktikai struktúrák értelmezését, az ok-okozati
viszony felismerését, az asszociációs szint működését.)
Fejlesztés:
Szóértés, mondatértés, szövegértés („Képes füzet” Mesélj óvó
néni!”)
Legmagasabb szintje: bábozás
Az anyanyelv-elsajátítás során a beszédprodukció és abeszédpercepció ép fejlődés esetén párhuzamosan fejlődik. Abeszédképzés hibái feltűnőek, a percepció zavarai azonban akárévekig is rejtve maradhatnak, így sok esetben csak akkordiagnosztizálják a problémát, ha már nehéz azon segíteni.
A beszédfeldolgozás fejlettségben minden életkorban megelőzi abeszédprodukció fejlettségét, (mindig többet értünk meg, mintamennyit mondani tudunk).
2-3 éves korig a beszédprodukció fejlődése valamivel gyorsabb, ésfeltétlenül látványosabb, mint a beszédfeldolgozásé.(mondatszók/szómondatok, holofrázisok, távirati/telegrafikusbeszéd=kétszavas közlések)
A nyelv kialakulása alapfokon: 3-4 éves kor „6 évesen válik képessé, hogy telefonáljon” (vizuális élmény nélküli,
a beszédpartner hiánya).
A GYERMEK A PERCEPCIÓS ZAVAROKAT NEM NÖVI KI!
Anyaggyűjtés: 6-7 éves gyermekekkel. A nyári élményekről,szabadidős tevékenységeikről, lakhelyükről kérdeztük agyermekeket.
Hipotézis: a gyermekek produkciójának és percepciójánakszintje összefüggést mutat.
Nagy különbségek lesznek kimutathatók
A bonyolultabb szerkezetek több hibázással járnak együtt
A kutatás következtetései:
Az óvodásoknál nincs szoros összefüggés a produkció és a percepció között.
Egy jó szintű beszédprodukció mögött, akár komoly percepciós zavar is húzódhat. A feldolgozási
folyamatok tesztelése, - rizikó tényezők megléte, iskolába lépés előtt különösen fontos!
nyelvtani szabályrendszer, igekötő tévesztése„lemelegedtem”, névelő egyeztetés „a autóval”,
A fogalmi szinten sem freudi elszólás, sem malapropizmusnem találtunk. /kicsi passzív szókincs miatt/
54,9%: a beszélő bizonytalansága miatt (ismétlések, nyújtás,hezitálás)
24 % Lexikális hozzáférésnél viszonylag magas a hiba arány:oka kevés nyelvi tapasztalat, az automatizmuskezdetlegessége „pl. de ő nem e…….ő meg nem nemakarta ezt játszani”
Téves kezdések (u. ezzel magyarázható az ok)
29 % Lexikális hozzáférés és az artikulációs tervezésösszehangolása: az újraindítások gyakorisága „méghala….halat is fogott apu, Beütöttem a fejemet hi……….ponta hintába”
Kinövi-e a gyermek a problémát?
Van-e spontán fejlődés?
Elegendő-e a spontán fejlődés?
Fejlesztési lehetőségek? (gyakorisága,
milyensége)
Alkalmasság? (pedagógusként,
szülőként)
Hogyan?
A fejlesztés módját és mikéntjét, a gyermekelmaradásai és zavarai határozzák meg!
„Életkorspecifikus fejlesztés”: az életkormeghatározó, de csak az időtartamottekintve.
Az óvodáskorban „gyorsabb” a célzottfejlesztés, mint iskoláskorban.
Gondolkodása – cselekvő
Tanulása – játékhoz kötött
Érzelmi lény – saját élményhez
kötődik „szűr”
3-6 éveseknél:DÉLELŐTT, délután csak szükség
esetén
6-7 éveseknél:DÉLELŐTT, KORA DÉLUTÁN
8 éves kortól:DÉLELŐTT, DÉLUTÁN (5 ÓRÁIG)
ESTE SOHA!
Nikol kiadó (2000,2015)
Szerzők: Gósy Mária és Imre
Angéla
Nikol Kkt.
Budapest, 2007.
CSOPORTOS ÉS
EGYÉNI FEJLESZTÉSHEZ.
