Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
LOVASBERÉNYI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS KONYHA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető
Pedagógiai Program jogszabályi háttere
1. Helyzetelemzés1.1. Az óvoda bemutatása, a nevelőtestület pedagógiai hitvallása
2. Az óvodai élet megszervezése2.1. Személyi feltételek2.2. az óvoda működésének tárgyi, dologi feltételei
3. Helyi nevelési program célja, feladatai3.1. Program célja3.2. Nevelési elveink, fejlesztő munkánk irányai
3.2.1. Munkánkat meghatározó elvek3.2.2. Fejlesztő munkánk iránya
3.3. A nevelés alapvető keretei3.3.1. Egészséges életmód kialakítása3.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása3.3.3. Értelmi nevelés3.3.4. Anyanyelvi nevelés
3.4. Az óvodai élet megszervezése3.4.1. Az óvodai élet működési rendje
4. Az óvodai élet tevékenységi formái4.1. A játék4.2. Vers-mese4.3. Ének-zene, énekes játékok4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka4.5. A mozgás4.6. A külső világ tevékeny megismerése
4.6.1. Környezetvédelem4.6.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései
4.7. Óvoda munkajellegű tevékenységei4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
5. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei
6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése
2
6.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése, szociális hátrányok kezelése
7. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, fejlesztése
8. Az óvoda kapcsolatrendszere
9. Gyermekvédelem az óvodában9.1. Kompetencia szintek
10. A program alkalmazásának feltételrendszere10.1. Az óvodában folyó nevelő munka funkcionális szerkezete10.2. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes feladatai a menedzsment
szerint10.3. Óvodapedagógusok feladatai10.4. Programellenőrzés, értékelés10.5. Az óvoda szakmai dokumentumainak egymásra épülése10.6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére10.7. Az óvodába lépés feltételei
11. Összegzés
Intézmény elnevezése:
3
Lovasberényi Napközi Otthonos Óvoda és KonyhaLovasberényVörösmarty u.2.
OM azonosító: 030015Tel.: 22/456-017
Óvoda fenntartója: Lovasberény Községi Önkormányzat
LovasberényKossuth u. 62.Tel.: 22/456-024
Óvoda működési engedélyének száma, kelte: 1991.01.01.
Óvoda vezetője: Dr. Szendrei Attiláné
Dokumentum jellege: Nyilvános / megtekinthető az intézményben www.lovasbereny.hu /
Érvényes: 2013.09.01.
4
Bevezető gondolatok
Megváltozott világunkban, napjaink igényeinek megfelelően új értékek születnek. Ezen
értékek megalapozásához és mindennapi életünkbe történő beépüléséhez megfelelő háttérre,
megfelelő fogadó közegre, megfelelő közvetítő pedagógusokra van szükség. Ahhoz, hogy ez
hatékonyan, törvényesen és eredményesen működhessen, minőségi munkára van szükség. A
minőség nem más, mint az óvodai feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési,
mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő
jellemzők összessége.
A pedagógiai program alappillérjei:
egyén és a közösség kapcsolata, hatásai
a nevelőközösség pedagógiáját meghatározó nevelési környezet bemutatása
családokkal történő együttműködés kiemelt szerepe
Mindezek megvalósításáért felelős az óvoda vezetése és minden egyes dolgozója. Törekszünk
arra, hogy településünk óvodás gyermekeinek és családjainak, valamint fenntartónk
elvárásainak megfeleljünk. Minden eljárásunkban, döntésünkben érvényesüljön
minőségpolitikánk, a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú, humánus és
kreatív legyen az óvoda minden dolgozója.
„ A pedagógus nem lehet elkeseredett,
Megtorpant ember, mert a pedagógusnak
Egyetlen karizmája van:
A jövőbe vetett hit optimizmusa.”
/ Karácsony Sándor dr. /
5
Pedagógiai Program jogszabályi háttere
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény
A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos
alapprogramjáról
20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
1997.évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségek
biztosításáról
Az óvoda hatályos Alapító Okirata
Lovasberény Község Önkormányzatának oktatási tervei
Nevelőtestület pedagógiai-nevelési elképzelései, hitvallása
6
1. Helyzetelemzés
1.1 Az óvoda bemutatása, a nevelőtestület pedagógiai hitvallása
Lovasberény Fejér megye középső részén, Székesfehérvártól 20 km távolságra fekszik.
Óvodánk kedvező természeti adottságokkal rendelkező környezetben, a Cziráky kastély és
park szomszédságában helyezkedik el. A park, a környező erdők, a falusi környezet
lehetőséget biztosít a gyermekeket körülvevő külső világ tevékeny megismerésére,
tapasztalatszerzésre, az itt élő emberek, néphagyományok, szokások megismerésére.
Felfedezhetik a tárgyi kulturális értékeket, megtanulják ezeket szeretni, megvédeni.
Az óvoda épülete több, mint 100 éve épült. 1949-től vált a gyermekek birodalmává. 1960-ban
4 csoportszobát alakítottak ki. Sajnos ehhez csak egy vizesblokk tartozik, amely nagyon
kevés a négy csoport számára és emiatt a napirend megszervezése fokozott odafigyelést
kíván.
1986-ban a konyha melletti szolgálati lakást csoporttá alakították át, melyhez öltöző és
vizesblokk is tartozik. Így az öt csoportossá vált intézmény 120 gyermek biztonságos
elhelyezését tette lehetővé.
Az 1999-ben történt óvónő és dajka leépítés csoportösszevonást eredményezett. Így lehetőség
adódott arra, hogy a felszabadult csoportszobát fejlesztő szobává alakítsuk át.
Helyi pedagógiai programunk kialakításánál figyelembe vettük mindazokat az alapelveket,
melyeket az "Óvodai nevelés Országos Alapprogramja", " Néphagyományőrző Program " és a
" Komplex Prevenciós Program", valamint a Kulcsár Mihályné féle mozgásterápiás program
tartalmaz.
Pedagógiai hitvallásunk, hogy a gyermeki személyiség egyéni fejlődési ütemét, egyéni
képességeit figyelembe véve játékos, komplex, a néphagyományok tiszteletére nevelő,
iskolára felkészítő nevelő-oktató munkát tervezzünk. Ugyanakkor döntő szerepet játszik
munkánkban a másság elfogadása, mert minden gyermek egyszeri, egyedi és
megismételhetetlen. A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai
értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, mely
fejlődést genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen
alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad
kibontakoztatásában az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.
7
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, minden gyermek számára biztosítja az
egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, mellyel elősegíti, hogy a meglévő
hátrányok csökkenjenek. semmi féle előítélet kibontakoztatásának nem ad helyet!
Sokoldalú nevelőmunkára van szükség, melynek át kell fognia a nevelés valamennyi területét.
Az emocionális biztonság megszilárdításával testi, értelmi, közösségi nevelés biztosítása a
gyermekek számára.
Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:
a gyermeki szükségletek kielégítéséről
az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről
a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról
a gyermeki közösségekben végezhető sokszínű tevékenységekről
kiemelt figyelmet fordít a mással nem helyettesíthető játékról
a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó
műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről
a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi
környezetről.
A nemzetiséghez tartozó, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei számára
biztosítani kell az óvodai nevelésben hagyományaik megőrzését, ápolását, kultúrájuk
erősítését az integrációs nevelési lehetőségeken keresztül.
Nevelőmunkánkra tudatos, folyamatos, szervezett tanulással és önképzéssel készülünk.
Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét, eredményességét az óvónők
személyisége, a nevelőtestületben uralkodó légkör, a nyitottság, kreativitás, a tolerancia és a
jelenségek komplex átlátása biztosíthatja.
Mindezek együttes erővel segítik gyermekeink sokrétű fejlődését, iskolára, a társadalmi
elvárásokra való felkészülését.
" A gyökerek persze nem látszanak,
De tudod, azok tartják a fát! "
/görög költő/
2. Az óvodai élet megszervezése
8
2.1. Személyi feltételek
Az óvoda dolgozóinak létszáma: 21 fő Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus: 9 fő
Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajka: 4 fő
Pedagógiai asszisztens: 2 fő négy órában
foglalkoztatott
Óvodatitkár: 1 fő
Élelmezésvezető: 1 fő
Szakácsnő: 1 fő
Konyhai kisegítő: 3 fő
Két szakvizsgával rendelkező pedagógusunk van, egy fejlesztő pedagógus és egy közoktatási
vezető szakon végzett kolléga, akik aktívan használják ismereteiket napi tevékenységeik
során.
Heti két alkalommal logopédus foglalkozik a gyermekekkel, valamint gyógypedagógus látja
el a sajátos nevelési igényű gyermekeket. A beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával
küzdő gyermekek fejlesztését fejlesztőpedagógusunk és gyógypedagógusunk összehangolt
munkával végzi. A csoportban történő fejlesztéseket a szakemberekkel egyeztetve minden
óvodapedagógus saját keretein belül végzi. Alkalomszerűen és igény szerint szakértő,
szaktanácsadó segíti az óvodai nevelő-oktató munkában adódó problémák megoldását, a
folyamatos, hatékony fejlesztést.
Az elmúlt években minden kisgyermeket, aki óvodánkba jelentkezett fel tudtunk venni. A
felvett gyermekek között vannak két és féléves gyermekek is, ahol a szülő munkába állása
miatt szükség volt a felvételre, mivel falunkban bölcsőde jelenleg még nincs. Csak így tudunk
segíteni a családokon.
A gyermekekkel szakmailag jól felkészült, az újra fogékony, gyermek-centrikus
óvodapedagógusok foglalkoznak. Az óvónők többsége több évtizede dolgozik együtt,
valamint az elmúlt időszakban kollégák nyugdíjba menetele miatt fiatalabb kollégákkal
frissült nevelőtestületünk.
9
Az együtt töltött évek alatt összegyűlt tapasztalatok, közös élmények, szakmai kihívások
szorosan összekapcsolják kis közösségünket, melynek fiatal kollégáink is aktív tagjaivá
válnak.
Az óvodapedagógusok rendszeresen járnak továbbképzésekre, információs napokra,
gyakorlati bemutatókra, melyek tapasztalatait beépítik mindennapi nevelőmunkájukba, illetve
megosztják ismereteiket a nevelőtestülettel. Havonkénti rendszerességgel megbeszéléseken,
rendkívüli értekezleteken az éppen aktuális nevelési, pszichológiai problémák megbeszélése
során a tanfolyamokon, továbbképzéseken szerzett új ismereteket, lehetőségeket beépítjük a
konfliktusok, problémák kezelésébe, megoldásába. Az elmúlt években olyan akkreditált
továbbképzéseken vettünk részt, melyek módszertani megújulásra adnak lehetőséget,
valamint a másság kezelésében, egyéni fejlesztésekben, konfliktuskezelésekben,
felzárkóztatásban nyújtanak nagy segítséget. A továbbiakban is szeretnénk házi
továbbképzések, hospitálások keretében is segítséget nyújtani egymás munkájához, még
jobban bevonni a dajkákat a nevelési folyamatokba, kihasználni minden olyan lehetőséget,
melynek eredményeit gyermekeink javára fordíthatjuk. Az óvodapedagógusok munkáját négy
szakképzett dajka segíti, akik társak a nevelőmunkában, megbízható, figyelmes,
gyermekszerető emberek. Rendszeresen gondoskodunk arról, hogy a dajkák is legalább egy
évben kétszer részt vehessenek továbbképzéseken, megismerhessék más óvodák napi életét.
Konferenciákon szakemberektől tájékoztatást kaphatnak a megváltozott rendszerekről,
törvényi előírásokról, kérdéseket tehetnek fel az őket érintő problémákról.
A helyi program megvalósításához hatékony segítséget nyújtanak pedagógiai asszisztenseink,
akik napi négy órában, kötetlen munkaidőben állnak rendelkezésünkre segítve mind az
óvónők, mind pedig a dajkák munkáját is.
A szakképzett élelmezésvezető és a konyhai dolgozók összehangolt munkája biztosítja a
gyermekek számára az egészséges, változatos táplálkozás lehetőségét. Élelmezésvezetőnk is
rendszeresen részt vesz konferenciákon, továbbképzéseken, melyek ismereteit beépíti napi
munkájába. A továbbiakban is részt kívánunk venni a Mintamenza programban, mely
segítséget nyújt a minél egészségesebb étkeztetés megvalósításában.
2.2. Az óvoda működésének tárgyi, dologi feltételei
10
Óvodánk több, mint l00 éve épült, melyet az évek során bővítettek, átalakítottak. Az óvoda
játszóudvara területileg nem elég a négy csoport zavartalan tevékenységéhez. Ezért napi
rendszerességgel szervezünk kirándulásokat, felfedező túrákat a gyermekeknek a közeli
erdőben, a falu közeli pontjain, ahol szabad játékra, a természet felfedezésére van lehetőség.
Ugyanakkor az udvarhasználat beosztása úgy történik, hogy minden kisgyermek ott is
játszhasson a nap folyamán.
Az udvar felszereltsége egy hatalmas átalakítási munka után, melyet szponzorok segítségével
tudtunk végrehajtani szabványnak megfelelő, biztonságos játszóterületet biztosít az óvodások
számára. Rendelkezünk fix telepítésű játékokkal, de több olyan játékunk, fejlesztő szerünk is
van, melyet csak alkalmas időben használunk az udvaron. A térköves és gumilapos felületek
most már lehetővé teszik, hogy több olyan eszközt is igénybe vegyenek a szabad levegőn a
gyerekek, amit eddig csak a csoportokban, fejlesztőszobában használhattunk. Az ügyességi,
mozgásfejlesztő játékszerek is megfelelnek a korszerű követelményeknek és az óvoda helyi
programjában foglaltaknak. Az átalakítások miatt sajnos néhány öreg, korhadt fától meg
kellett válnunk, de facsemeték kerültek a helyükre, melyek idővel lombos fákká fognak
cseperedni. A zöld füves területek, mászókák, homokozó, babaház, hinták, különböző
tornaszerek, a mászó-vár biztosítják a gyermekek jó közérzetét.
Az óvodában négy csoport működik, ahol a gyermekek napi tevékenységét szervezik az
óvodapedagógusok és a dajka nénik. A csoportok jól felszereltek, fejlesztő, építő, konstruáló
játékok a lehetőségek kimeríthetetlen tárházát nyújtják a gyermekeknek. Pedagógiai
programunk nem igényel speciális felszereléseket, de megragadunk minden lehetőséget,
amellyel játéktárházunkat, eszköztárunkat bővíthetjük a kisgyermekek igényeinek,
szükségleteinek megfelelően. Tornaszobánk nincs, de heti két alkalommal a két nagyobb
csoport igénybe tudja venni a falu sportcsarnokát, illetve a kisebbek a fejlesztő szobában
bontott csoportokban vesznek részt a testnevelés foglalkozásokon, illetve az egyéni és
kiscsoportos fejlesztéseken.
A fejlesztőszobává átalakított üres csoportszobában történnek a logopédiai, a szenzomotoros
és egyéni fejlesztések, valamint próba jelleggel pszichológus is foglalkozik a rászoruló
gyermekekkel és szüleikkel. Amennyiben igénylik a szülők a pszichológus segítségét, a
későbbiekben szeretnénk egy nyolc órában foglalkoztatott óvodai pszichológussal bővíteni
dolgozóink létszámát.
Az évek folyamán pályázatok és adományok révén az óvoda tárgyi feltételeit, szakmai
eszközeit, berendezési tárgyait sikerült a kor követelményének megfelelően lecserélni és
11
kibővíteni. A szülők, óvodapedagógusok, dajkák, óvodai dolgozók segítségével a felújításra
szoruló épületet és játékokat rendszeresen javítjuk, szépítjük. Szakmai eszközök gazdagítása,
bővítése az óvónők által készített fejlesztőjátékokkal is történik.
Az intézmény kollektívája mindent megtesz a modern, esztétikus külső és belső biztosítása
érdekében, hiszen karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan szükség van a kor, a
gyermekek, a szülők, a dolgozók igényeinek megfelelően. Igyekszünk mindent megtenni
azért, hogy az intézmények kötelező minimális eszközei és felszerelései minél előbb a
rendelkezésünkre álljanak, maximálisan megfelelhessünk a törvényi előírásoknak. Mindehhez
folyamatosan figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat, az önkormányzat segítségét kérjük,
valamint óvodánk alapítványára évről évre gyűjtött pénzből pótoljuk a hiányosságokat.
3. A helyi nevelési program célja, feladatai 3.1. Program célja:
12
A gyermek egyéni érési folyamatához igazított sokoldalú harmonikus fejlesztés az életkori
sajátosságok figyelembevételével, a természetóvás a néphagyományok eszközeivel. Falusi
környezet, természeti adottságok lehetővé teszik, hogy a gyermek közel kerülhessen a
természethez, megismerhesse a népművészet értékeit, hagyományait (kosárfonás, fafaragás,
fazekasság, jeles napok). A különböző tevékenységi formákon keresztül a gyermek
személyiségének sokoldalú fejlesztése, készségek, jártasságok megszerzése a szomatikus és
pszichés funkciók fejlődésével.
Nagycsoportos kor végére a gyermekek olyan fejlettségi szintre érjenek el, hogy
rendelkezzenek az iskola megkezdéséhez szükséges ismeretekkel, képességekkel. Fejlődjön
problémamegoldó képességük, legyen igényük társas kapcsolatokra, kommunikáljanak
környezetükkel. Legyenek képesek alkalmazkodni a követelményekhez.
Mindezek váljanak valóra a gyermeki szabadság tiszteletben tartásával, a játékos, komplex
tanulás, megismerés kötött és kötetlen megnyilvánulási lehetőségeiben a tanulási képességek
célzott fejlesztésével.
3.2 Nevelési elveink, fejlesztő munkánk irányai
Az óvodai nevelés legfontosabb feladata az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a
sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség játékos, sokrétű
kifejlesztése.
3.2.1. Munkánkat meghatározó elvek:
Meghatározó az óvodapedagógus személyisége, példaadó magatartása.
Biztonságot sugárzó felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív
megerősítésekkel.
A gyermeki autonómia tiszteletben tartásával a szokás és normarendszer
megalapozására törekvés.
A gyermek fejlődésének segítése az esélyegyenlőség biztosításával, önállóságra
nevelés
Az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra, önkifejezésre épülő
nevelés.
13
A gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele, időt adva és hagyva
mindenkinek a folyamatban történő fejlődéshez.
A szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógiai attitűdök erősítése.
Az óvodapedagógus modellértékű kommunikációja, bánásmódja, viselkedése.
Bizalom, segítőkészség, együttérzés a gyermekekkel és egymással szemben.
A szülőkkel együttműködő partnerkapcsolat kiépítése az óvoda minden dolgozójának
részvételével.
Egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra
törekvés.
Az alkotás, a közvetlen, változatos tapasztalatszerzés feltételeinek a megteremtése,
biztosítása.
Közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, értelmi és testi nevelése.
A közösségi szabályok, a másokkal való együttműködés magatartásformáinak a
betartása, betartatása, elsajátítása.
A pedagógus az intézmény céljaival azonosulva érdeklődési körének és tehetségének
megfelelően képezze magát, legyen nyitott az újra, keresse az innovációs
lehetőségeket.
3.2.2. Fejlesztő munkánk irányai:
A tárgyi világot a gyermekekhez közelálló tevékenységeken keresztül ismertetjük
meg, segítjük a történések feldolgozását.
Az emberi környezet nyújtotta információkat a játékon, a meséken, a
szerepjátékokon, a közösségi eseményeken keresztül értetjük meg a gyermekekkel.
A logika és a matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon,
számláláson, sorba rendezésen, csoportosításon keresztül mutatjuk be.
A nyelvi kifejezéseket, a beszédet a rajzoláson, dramatizáláson, mesehallgatáson,
versmondáson keresztül tesszük érthetővé számukra.
Testi fejlődését a nagy és kismozgásokon, társas és érzelmi fejlesztésüket konfliktus
helyzetek feldolgozásán, megoldásán keresztül, egymás tiszteletben tartásával és
elfogadásán, a közös, kollektív munkákon keresztül fejlesztjük, mely fejlődés
alapvetően befolyásolja egész személyiségük fejlődését.
14
A gyermekek elég időt kapjanak környezetük felfedezéséhez, egy-egy téma
sokoldalú megközelítésére, megismerésére, választhassanak a megoldási lehetőségek
között, fedezzék fel saját határaikat és megoldásokat kereshessenek a konfliktusok
kezelésére.
Ugyanakkor a nevelés oktatás feltételeinek oly módon történő megszervezése, melyekkel az
iskolai potenciális zavarok megelőzhetők. Mindezek megvalósítása az egészséges életmód, az
érzelmi nevelés, az értelmi fejlesztés, a szocializáció keretein belül történik. Mindezektől
elválaszthatatlan az anyanyelvi nevelés az óvodai élet minden pillanatában. Alapvető feladat
még a népi hagyományok, jeles ünnepek, a népi kultúra a gyermekek korának, fejlettségének
megfelelő szinten történő beillesztése a mindennapi életbe.
3.3 A nevelés alapvető keretei
3.3. l. Egészséges életmód kialakítása
Az egészséges életmódra nevelés célja, hogy a gyermekben megalapozódjanak azok a
magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez elengedhetetlenek.
Minden gyermek testi fejlődését döntően befolyásolják a veleszületett adottságok, a biológiai
érés sajátosságai, a környezet hatásai. Az óvoda feladata annak a biztonságérzetnek a
fokozása, melyet a gyermek már a családban megszerez, és amely egyéni érési folyamatának
az alapja. Mindehhez alapvető feladat az egészséges, barátságos óvodai környezet kialakítása,
melyben megvalósulhat a 3-7 éves gyermekek lelki és testi szükségleteinek kielégítése.
Ezek a területek:
higiénés szokások kialakítása, betartatása
esztétikai szokások
táplálkozási szokások
a pihenés-alvás szokások
öltözködés
testi nevelés, testedzés, testmozgás / spontán, tudatosan szervezett,
mindennapos szervezett mozgás
egészségvédelem,
15
A szokások kialakítása során szükség van a felnőtt gondoskodó, simogató szeretetére, az
önmagát kipróbáló gyermek segítésére, támogatására. A testápolás, öltözködés, étkezés,
önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Minden
tevékenysége állandó megerősítést igényel, és elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy
mindez nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben valósulhasson meg. Mindezek fokozzák a
gyermek biztonságérzetét, a szokások elsajátításával készségeket, jártasságokat szerez,
felismeri testi szükségleteit, és jelzi azokat. Megtanulja az önálló öltözködést, higiéniás
szabályokat, esztétikus étkezési szokásokat. Segít társainak, a kialakult problémákat igyekszik
önállóan megoldani. Igényévé válik környezetének tisztántartása, rendberakása. Megfelelő
teherbírással, állóképességgel rendelkezik, mozgása összerendezetté válik. Ezek a fejlesztések
akkor eredményesek igazán, ha az óvoda és a család egymást segítve valósítja meg azokat.
Közös mozgásos programok szervezésével mintát adhat az óvoda a szülőknek. A mozgás
fontos szerepet tölt be a gyermek életében, befolyásolja az egész szervezet fejlődését,
működését. Megfelelő mozgásos játékokkal, edzéssel biztosítjuk a testi képességek fejlődését.
A mozgáshoz alapvető feltétel a jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezet, melyet az óvoda
földrajzi elhelyezkedésénél fogva biztosítani tud. Törekedni kell arra, hogy a nap folyamán
lehetőség szerint több tevékenység a szabad levegőn történjen.
A pihenéshez nyugodt légkörre van szükség, melyet halk zenével, mesével tovább
fokozhatunk. Figyelembe kell venni a gyermekek egyéni alvásigényét.
A gyermekek egészségének megóvása érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés
szokások betartására, valamint biztosítani kell a teremben a folyamatos levegőcserét,
megfelelő páratartalmat. Ezekkel megelőzhető különböző betegségek kialakulása, és erősödik
a szervezet védekezőképessége. Fontos feladat az előforduló betegségek regisztrálása,
figyelemmel kísérése. Éves rendszerességgel kerül sor orvosi, fogorvosi, havonként pedig
védőnői szűrésre. Az orvosi, fogorvosi vizsgálatokra a rendelőintézetben kerül sor előre
egyeztetett időpontban. A védőnői szűrések az óvodában, a gyermek megszokott
környezetében történnek, ahol az óvodapedagógus megteremti azt a bizalmas légkört, ami a
védőnő-gyermek kapcsolat kialakításához szükséges.
Fontos a gyermekek biztonságának érdekében a játékeszközök, használati tárgyak folyamatos
karbantartása, ellenőrzése, bevizsgáltatása.
Az óvoda egészségvédő programjának megszervezése, betartása és betartatása minden
óvodapedagógus és dajka elengedhetetlen feladata.
Elengedhetetlen feladataink:
16
megteremtjük a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztonságához
szükséges belső és külső környezetet
napirendünkkel törekszünk a helyes életritmus kialakítására
szoros kapcsolatot tartunk egyébiránt azokkal a családokkal, akiknek gyermeke
krónikus betegségben szenved, biztosítva nekik is az óvodai nevelés lehetőségét
figyelemmel kísérjük a gyermekek testi, lelki állapotát és amennyiben
rendellenességet tapasztalunk, közöljük a szülővel és szakember segítségét kérjük
kialakítjuk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat
a szülők segítségével rendszeresen gyümölccsel, zöldséggel egészítjük ki a gyermekek
napi étkezéseit
segítünk kialakítani a gyermekekben a gondozással kapcsolatos intim szokásokat,
valamint azt az érzést, hogy intim gondjait bátran elmondja a felnőtteknek
megteremtjük a kulturális étkezés feltételeit, a szabályok betartására neveljük a
gyermekeket és mindezeknek derűs légkörben történő lebonyolítását figyelembe véve
az egyéni szükségleteket is
a tízórait, ebédet, uzsonnát a csoportoknak helyi lehetőségeinket tekintetbe véve
igyekszünk közel azonos időben biztosítani a gyerekeknek
a szülők bevonásával igyekszünk biztosítani, hogy a gyermekek kényelmes, célszerű,
réteges ruházatban vegyenek részt a napi tevékenységekben
a gyermekeknek mindig annyi segítséget adunk, amennyire szüksége van támogatva
önállósulásuk fejlődését
biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés gyakori lehetőségeit, valamint napi
rendszerességgel a Kulcsár Mihályné féle mozgásterápiás tornát tartjuk
korcsoportoknak megfelelő szinten 15-20 perces időtartammal
speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat valósítunk
meg a heti egy alkalommal, külső szakember által megtartott szenzomotoros tornával,
valamint a négy órában foglalkoztatott pszichológiai végzettségű szakemberünkkel
a játszóudvar átépítése során törekedtünk arra, hogy legyen napos és árnyékos rész is
egyaránt
az udvar rendszeres gondozásával, valamint új játékok telepítésével, a régiek
felújításával biztosítjuk a gyermekek számára az esztétikus, biztonságos környezet
kialakítását
17
a csoportszobák berendezési tárgyait igyekeztünk úgy elrendezni, hogy minél nagyobb
terület maradjon a gyerekeknek a szabad mozgásra, játékaikat tetszés szerint
cserélgethessék és biztonságosan hozzáférhessenek
Mindezek alapján elmondható, hogy az egészséges gyermek vidám, aktív, érdeklődő, és ezen
tulajdonságok személyiségének formálását, fejlesztését segítik elő. Így kialakul igénye
önmaga és környezete tisztasága, rendje, valamint az egészséges életvitel, a betegségek
megelőzése, az egészség megőrzése, megóvása iránt.
3.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
Az óvodás korú gyermek legjellemzőbb sajátossága, hogy magatartását elsősorban érzelmei
vezénylik. Ezért elsődleges feladat már az óvodába lépéskor a mély, őszinte, megerősítő és
elfogadó, megértő, biztonságot nyújtó kapcsolat gyermek- felnőtt között. A gyermek
természetes megnyilvánulására, teljesítményére adott konkrét és főként pozitív megerősítés az
énkép, az önértékelés, önismeret fejlesztésének alapköve. A változatos cselekvések során a
gyermek érzelmeit vállalja, kiegyensúlyozottá válik, érzékenyen reagál az emberi és
természeti környezet személyiségformáló hatásaira. A hagyományőrzés és a természetóvás
motiváló hatásával olyan normákat alakítunk ki, melyek tartalmazzák a társas együttlét
alapvető szabályait. Erősíti a jó megoldásra ösztönző belső igény, motiváció kialakítását. Így
megalapozódhatnak a szocializációhoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok, a kulturált
viselkedés iránti igény, egymás segítése. Ahhoz, hogy eredményes legyen, állandóan
gyakorolni kell ezeket a megnyilvánulási formákat.
Mindezek megvalósításához szükség van arra, hogy ismerjük a gyermek óvodáskor előtti
testi, lelki fejlődését. Ezt segítik elő a korai családlátogatások, személyiséglap készítése,
melyekkel információkat kaphatunk az anya- gyermek, család-gyermek kapcsolatról. A
gyermek elsőszámú példaképe az óvodában az óvodapedagógus, aki szervezi életét,
tevékenységét. Ezért is kiemelkedő fontosságú az óvónő empatikus, elfogadó, szeretetteljes,
de következetes személyisége, pedagógiai, szakmai képzettsége. Olyan közös élményeket kell
biztosítani a gyermeknek, mely során az együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, valamint az
önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat fokozatosan, játékosan válik a gyermek
természetes igényévé. A velük szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek
szerint valósuljanak meg.
18
A konfliktushelyzeteket igyekezzenek igazságosan elrendezni. Az értelmes fegyelem
biztosítja a csoport nyugalmát, biztonságát. A gyermekben reális énkép alakul ki, és
természetessé válik, hogy mindenki más-más tulajdonságokkal rendelkezik, elfogadja a
másságot, mellyel segítő és tolerancia készsége fejlődik. Egyértelművé tesszük a gyermek
számára, hogy mit miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el.
Kialakul az önkipróbálási vágy a gyermekben, melyhez az óvodapedagógus tudatosan
hozzárendeli nevelési módszereit, lehetőségeit. Lehetőséget adunk a gyermeknek arra, hogy
tevékenységeit szabadon választhassa meg egyéni képességeinek, életkorának megfelelően.
Bevonjuk a gyerekeket a csoportszoba átalakításába, széppé, otthonosabbá tételébe.
A csoport minden tagja egyénenként fontos. Nem erőltetjük a kapcsolatok kialakulását, de
segítjük ezeket a törekvéseket, a visszahúzódó gyermekeket bevonjuk a közös
tevékenységekbe.
A családok bevonása, a közös készülődés, az együtt töltött idő fokozzák a gyermek
örömérzetét és biztonságát. Mindezek az események, szokások idővel hagyománnyá
válhatnak, melyek az óvoda pozitív arculatának kialakulásához vezetnek. Ezeknek a
hagyományoknak az ápolása olyan biztonságérzetet, sugárzó légkört teremt, melyek a
gyermek számára rendkívül fontosak.
3.3.3 Értelmi nevelés
Az értelmi nevelés célja aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a
gyermeket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, mely fogalomalkotáshoz vezet. A
gyermek olyan tapasztalatszerző tevékenységeket folytat, melyek fenntartják állandó
érdeklődését. Ezek végrehajtása során kompetensnek érzi magát, ami sarkallja újabb és újabb
problémák megoldására, megismerésére. Ezek a sémák indítják el a tanulás folyamatát.
Kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak az optimális feltételrendszer
megteremtésében. Játéktevékenységén keresztül meg kell ismernie a gyermek érdeklődési
körét, értelmi fejlettségét, azt hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezik.
Kiegészíti a játékot a néphagyomány motívumaival oly módon, hogy a gyermek természetes
környezetében előforduló tevékenységi formákat csempészi be az óvodai életbe.
Gyakoroltatja, és mindezt érzelmi ráhatással erősíti meg. Lehetőségeket teremt, ahol a
gyermek önmaga vizsgálódhat, felfedezheti az ok- okozati összefüggéseket, és ezeket
megbeszélheti. A motivációs helyzetek kialakításánál figyelni kell arra, hogy a fejlesztő
19
tevékenységeket alkalmazva önbizalmát növelő pozitív megerősítést kapjon a gyermek.
Jusson minél több ismerethez az őt körülvevő világból, szerezzen tapasztalatokat, ezáltal
kifejezőkészsége, problémamegoldó képessége alakuljon, gondolkodása fejlődjön.
Differenciált bánásmóddal az óvodapedagógus juttassa el a gyermeket saját értelmi
képességeinek legmagasabb szintjére. Biztosítson olyan ösztönző környezetet, amelyben
valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás kap elsődleges szerepet.
3.3.4. Anyanyelvi nevelés
Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet minden pillanatát áthatja, és az óvodai nevelő
tevékenységben kiemelt fontosságú. Célja a beszédkészség fejlesztése, olyan oldott, derűs
légkör megteremtése, melyben a gyermek közlési vágya, kommunikációs készsége fejlődik.
Az egyéni fejlődéshez szükséges a személyes példaadás, odafigyelés, meghallgatás,
szókincsbővítés," beszélgetős " helyzetek teremtése, pl.: mese, vers, bábelőadás segítségével.
Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek utánzás során sajátítja el. Ezért nagyon fontos, hogy az
óvodapedagógus is törekedjen beszédkultúrájának csiszolására.
A játékban, tevékenységekben lehetőség adódik differenciált fejlesztésre. A nap folyamán
mindig van alkalom egy-két új kifejezésre, szólásra, régi népi mondásra, ami bővíti a
gyermek szókincsét. Nagyon fontos, hogy a gyermek számára hiteles, érthető és elfogadható
legyen a felnőtt mondandója.
A gyakori mondókázással eljuttatjuk a gyermeket az anyanyelv ritmusának megérzéséhez.
Elérjük, hogy bátran fejezi ki magát, ugyanakkor másokat is képes meghallgatni. Képes
elmondani élményeit, koncentrál mondandójára.
Az óvónő munkája során felfigyel azokra a gyermekekre, akiknek problémát jelent a beszéd.
Felfedi az esetleges beszédhibákat. Ezek javítására logopédus áll rendelkezésre, aki külön
foglalkozik a beszédfejlesztésre szoruló gyerekekkel. Heti két alkalommal egyéni, vagy
kiscsoportos foglalkozás keretében fejleszti a beszédhibás óvodásokat.
3.4. Az óvodai élet megszervezése3.4.1. Az óvodai élet működési rendje
Az óvoda nyitvatartási ideje: 6.oo - l7.oo-ig
Óvónői felügyelet: 6.3o - l6-3o-ig.
20
16.30-tól csak dajkák tartózkodnak az óvodában.
Jelenleg négy csoportban 8 óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel hetenkénti váltással.
A nevelői munkát pedagógiai asszisztensek segítik, egy négy órában foglalkoztatott
asszisztens és egy négy órában foglalkoztatott pszichológus. A csoportok összetétele a
nevelőtestület döntése alapján részben osztott csoportok, csak két korosztály tölti fel a
létszámot. Azért ragaszkodik a testület ehhez az elosztáshoz, mert a falu adta lehetőség /egy
iskola, egy óvoda/ módot nyújt az iskolakezdés megkönnyítésére azzal, hogy egy
összeszokott, egymást jól ismerő csoport induljon az iskolába. Ugyanakkor egyre több
gyermek érkezik hátrányos helyzetű, vagy csonka családból és a gyakorlat alapján e
gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése eredményesebb az azonos életkorú
csoportokban.
A napirend a helyi adottságoknak megfelelően tartalmaz pontosan betartandó időpontokat
/ étkezések, pihenőidő /, melyet a megfelelő számú mosdó hiánya tesz szükségessé.
Az egyes tevékenységi formák a játékon keresztül, komplexen valósulnak meg. Az
óvodapedagógus döntheti el a rugalmas napirendben és a tevékenység témájának
megfelelően, hogy kötött, vagy kötetlen foglalkoztatási formát választ. Törekedni kell a
napirend minél folyamatosabb megszervezésére, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az
elmélyült ténykedéshez és minden gyermek betudja fejezni az elkezdett tevékenységeket,
játékot.
A napirend és a heti rend biztosítja a gyermekek egészséges, tevékenységekben
megnyilvánuló fejlődését. A napirend igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, a
különböző tevékenységekhez, a helyi szokásokhoz érzelmi biztonságot teremtve a
gyerekeknek. A játék kiemelt szerepet játszik a napi tevékenységek között, melyhez
folyamatosan és rugalmasan kapcsolódnak az egyéb tevékenységek.
Napirend felosztása:
6.30- 11. 30. Játék a szabadban, csoportszobában
Játékban folyó kötött és kötetlen komplex tevékenységek
21
Séta, kirándulás, udvari játéktevékenység
Készülődés az ebédhez
ll.30 - l2.30. Ebéd
l2.30-14.30. Készülődés az alváshoz, mese, pihenés, alvás
l4.30- l6.30. Egyéni alvásigényüknek megfelelően ébredés
Készülődés az uzsonnához
Uzsonna
Játék, illetve a délelőtt megkezdett tevékenységek folytatása
Hazamenetel
A heti rendben állandó napot igényelnek a szervezett mozgástevékenységek, mert hetente
kétszer vehetjük igénybe a falu sportcsarnokát erre a célra a két nagyobb csoportban. A
kisebb csoportokban a szervezett mozgástevékenységek a csoportszobákban, vagy az
időjárástól függően az óvoda udvarán történnek. A többi tevékenységi formánál az
óvodapedagógusnak lehetősége van, hogy a tevékenységeket rugalmasan kezelje.
Alkalmazkodnia kell a többi csoporthoz is, de főként a gyerekek hangulata, érzelmi állapota,
motivációja határozza meg az aznapi programot.
A nevelő munkához éves kerettervet készítenek az óvónők, melyet a környezeti nevelés
témáinak megfelelően, havonkénti lebontásban rögzítenek a többi tevékenységi forma
komplex hozzárendelésével. A havi tervezés hetenkénti bontásban kerül megvalósításra.
A napi tevékenységeket csoportnaplóban rögzítik az óvónők.
A gyermekekről óvodába lépéstől fejlődési napló készül, melyben nyomon követhető a
gyermek fejlődése az óvoda befejezéséig. Évente két alkalommal fogadó óra keretében
megbeszéljük a naplóban rögzítetteket a szülőkkel, valamint amennyiben szükséges a kívánt
eredmény elérése érdekében fejlesztési tervet készítünk otthoni gyakorlásra is. Ha olyan
fejlesztésre van szükség, amelyre a kisgyermeknek szakértői vélemény alapján van szüksége,
a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus és a pszichológus külön egyéni foglalkozás
keretében valósítja meg. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatják az
óvodapedagógusokat és rendszeresen megbeszélik a csoportban alkalmazandó módszereket,
lehetőségeket is.
A munkarendet a nevelőtestület rugalmasan kezeli, fenntartva a menet közbeni változtatás
lehetőségét, nem riadva vissza a többletmunkáktól sem.
4. Az óvodai élet tevékenységformái
22
A nevelési program komplex tevékenységrendszerének elemei, ezek tartalmi felosztása,
gyakorlati megvalósítása egységes egészet alkot, ezért nem különíthetők el egymástól. Az
óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető
meg a pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, dajkák elengedhetetlen jelenlétében és
közreműködésével. Az egyes tevékenységi formák megvalósítási színterei igen változatosak.
Amennyiben az időjárás és a körülmények engedik, igyekszünk minél több nevelési,
fejlesztési tevékenységünket a szabad levegőn, természetes környezetben megvalósítani. A
csoportokban kialakított helyszínei vannak az ábrázoló foglalkozásoknak, a vers-mese
kezdeményezéseknek kialakított meseszőnyegek, sarkok, melyeket természetesen rugalmasan
változtathatunk a gyermekek igényeinek megfelelően. A dajkák az óvodapedagógusok
meghosszabbított kezei, hiszen besegítenek a programok technikai lebonyolításában,
előkészítésében, és minden tevékenységbe, amely a gyerekcsoport mindennapjaira jellemző,
amit a napirend takar. Nagyon fontos, hogy az egyes csoportokban dolgozó felnőttek
egyeztessék nevelési elveiket, a feladatokat, a napi eseményeket, hiszen csak így tudnak kerek
egészet alkotni a gyermekek életében. Bízzanak egymásban, társként, partnerként kezeljék
egymást, számíthassanak egymás önzetlen segítségére.
4.1. A játék
".....nincs a gyereknek olyan élménye, - legyen az kínos vagy kellemes, amely ne
válhatnék bármikor egy játék kiindulásává."
/ Mérei Ferenc/
A játék a gyermek legfontosabb, önként, szabadon választott tevékenysége. A játék
örömforrás, mely óriási információhalmazt tartalmaz, amelyből a gyermek mindig azt az
egységet választja ki, amelyre az adott játék során szüksége van.
A játék célja maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés,
különböző funkciók gyakorlása. A játék öröm, a kellemes élmény újra élése, feszültségek
levezetése. A kisgyermek játék közben ismerkedik a világgal, a véletlen és a valószínű
törvényszerűségeivel. Kíváncsisága belső indíttatású, tapasztalatokat szerez, élő és élettelen
környezetével ismerkedik. Térben egyre biztonságosabban tájékozódik, sokféle mozgásban
kipróbálja az erejét, ügyességét. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének
domináns tere. A játékban az élményeknek meghatározó szerepük van. A gyermek átalakítja a
23
valóságot, az élményeket, kívánsága a játékban mindig beteljesül. A gyermek belső énjéből
fakadóan érez késztetést a játékra. Neki nem a végeredmény a fontos, magáért a folyamatért
játszik és a cselekvésben rejlik jutalma is.
Az óvodáskorú gyermek társakra vágyik, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki. A
játék közben a konfliktusok, ellentétek birtoklási vágyból, önérvényesítési törekvésből
fakadnak. Ez természetes jelenség, melyen belül gyakorolható a konfliktushelyzetek kulturált
megoldása (megbeszélés, meggyőzés, kompromisszum kötés).
Az erős "Én" tudat mellett megjelenik a "Te" és a "Mi" fogalma. A közös játékot áthatja az
összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő melynek hatására a gyermek képessé válik a
játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék megalapozza a későbbi tevékenységi
formákat, így a tanulást és a munkát is.
A játék feltételrendszere:
nyugodt és biztonságérzetet keltő légkör, amelyben szabadon szervezik meg
játékukat a gyermekek, önállóan választják meg társaikat, eszközeiket, a helyet
a csoportszoba játéktereit a gyerek az óvónővel együtt alakítja, ahogy a közös
játék megkívánja
az udvaron kialakuló játéktevékenységek szabályait a gyerekek is tiszteletben
tartják
az óvodán kívüli játszóhelyeket csoportonként, felváltva látogatják
a napirend nem teszi lehetővé a folyamatos játékot, de igyekszünk úgy befejezni
azt, hogy bármikor folytatható legyen
a játékeszközöket úgy válogatjuk, hogy a gyermekek életkori sajátosságainak
megfeleljenek
igényünk van arra, hogy a játékeszközök esztétikusak, biztonságosak legyenek
fejlesszék a gyermek gondolkodását, fantáziáját, problémamegoldó készségét
a dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyerekeket fantáziájuk szárnyalására
(színes leplek, koronák, fátyol stb.), elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak,
mese dramatizálásnak. A gyermek önkifejezési módjait a bábozás eszközei
kiteljesítik. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó helye és jelenléte.
a népi hagyományokat őrző játékokban is szívesen vállal szerepet a gyermek, így
megismeri a régi szokásokat.
24
A játék személyiségfejlesztő hatása:
A játékban a gyermek egész személyisége fejlődik. A játéknak az értelmi képességekre
gyakorolt hatása jól mutatkozik az érzékszervek működésének fontosabbá válásában. Fejlődik
az észlelés, a megfigyelőképesség, az önkéntes és szándékos figyelem, az emlékezet és
felidézés, a képzelet működése, a gondolkodás. A játék közben felmerülő nehézségek
leküzdése alakítja a gyermek intellektuális tevékenységét. Fejlődik beszédkészsége,
problémaérzékenysége, helyzetfelismerő képessége. Sokoldalúan fejlődik
Újfajta mozgásokat tanul, alakul térérzékelése, fejlődik nagymozgása és szenzomotoros
kézügyessége. A kisgyermek a játék során ismeri fel, tanulja meg az erkölcsi szokásokat.
Formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul illembeli viselkedése. Erkölcsi fékrendszerek nem
épülnek be, ha nem előzte meg egy érzelmi átélés. Az ismereteket tapintatosan eléjük tárjuk
és hagyjuk, hogy mozgásba hozza őket. Az erkölcsi érzelmek eredendően ott vannak minden
kisgyermekben. Ott van a szeretet, együttérzés, káröröm, féltékenység és még a félelem, mely
rokon a veszélyérzettel, ezért sok cselekvést szabályoz.
A mi feladatunk, hogy tudatosan, pedagógiailag átgondoltan megtanítsuk velük érzéseik
kezelésének mindkét fél számára megnyugtató módját.
A játékkörnyezet derűs harmóniája, áttekinthető rendje ösztönzi a gyermeket a játékrend
betartására. Mindezek hatására alakul a fegyelem, ami nem csupán játékfegyelem. Az
"ösztönös én" működését a "felettes én" működése váltja fel, ami a gyermeki gondolkodás
következő, iskolához közelítő lépcsőfoka.
4.2. Vers-mese
A régi időkben a családokban az altatók, dúdolók, hosszú mesék, történetek mindennaposak
voltak, végig kísérték a gyermekkort. A gyerekeknek a mese hallgatás lelki szükséglet.
Manapság a televíziók, videók, számítógépek időszakában egyre kevesebb idő jut arra, hogy a
szülők meséljenek. Ezért kiemelt feladat és nagyon fontos, hogy ezt a hiányt az óvoda
pótolja.
A mese-vers az óvodában az érzelmi nevelés és az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszköze.
A gyermek szívesen hallgatja a mondókákat, verseket, meséket. A legkisebbeknél egy jól
megválasztott mese, mondóka, hintáztató, altató, érzelmi biztonságot nyújt. Ezek a mondókák
mozgással is lejátszhatók, minden nap előkerülnek, ismétlődnek, segítséget nyújtanak a
gyermek mozgásfejlődéséhez, térérzékeléséhez, testük, érzékszerveik megismeréséhez.
25
Az óvodás gyermekeknek napi tevékenységük során szükségük van olyan időszakokra, mikor
csend veszi őket körül. Erre a legalkalmasabb a mese-vers kezdeményezés. Ezek segítségével
a gyermek képzeletvilága kapcsolódik a valósággal. Megismerkedik a kézzelfoghatón túl lévő
dolgokkal. Ez az egyetlen olyan terület, ahol erről beszélhetünk. Mesén, versen keresztül
fejlődik a gyermek érzelemvilága, képzelete, olyan önkéntelen tartást, figyelmet vált ki, mely
később más nevelési területeken is nagyon jól felhasználható. Az irodalmi élmény csendben,
nyugodtan történő végighallgatása komoly önfegyelmet is követel a gyermektől.
Az irodalmi tevékenységek legnagyobb jelentősége az anyanyelvi nevelésben áll. Az óvodába
kerülő gyermekek többségénél megfigyelhető, hogy szegényes szókinccsel rendelkeznek, nem
tudják megfelelően kifejezni magukat, vagy egyszerűen nem is állnak szóba senkivel.
Ezeknek a gátlásoknak a feloldásához, beszédkészség fejlesztéséhez a mese-vers kifejező
előadásával, bábozással, dramatizálással, új szavak, kifejezések megismertetésével, szókincs-
bővítéssel nagymértékben hozzájárulhatunk. A gyerekek szívesen gyakorolják, ismétlik a már
ismert verseket, meséket, sőt később maguk is kitalálnak történeteket.
Nagyon fontos a jó mese kiválasztása, melynek igazodnia kell az adott csoport fejlettségi
szintjéhez, gyermekekhez közelállónak, eseménydúsnak, anyanyelvileg fejlesztőnek kell
lennie. Alapvető forrásaink a magyar népmesék, népi mondókák, gyermekmondókák,
ugyanakkor helyet kapnak más, gyermekekhez közelálló mesék, versek is.
A népmesék hagyományos elemekre épülnek, a jó és a rossz, a szép és a csúnya, a sárkányok,
boszorkányok és a velük való küzdelem bátorságot, magabiztosságot adnak a gyermekeknek.
Beleélve magukat az egyes szerepekbe, szorongásaik, félelmeik felszínre kerülnek és
lehetőség nyílik a gyermeki személyiség alapos megismerésére. Így alkalom adódik a
pedagógus számára a segítségnyújtáshoz, majd sikerélményhez juttatáshoz, mely pozitívan
befolyásolja a gyermek emocionális fejlődését. Ugyanakkor a szerepjátszás során fejlődik a
gyermek beszédkészsége, akaratlanul gyakorolja a már elsajátított beszédfordulatokat.
Szervezés: az alkalomtól függően az óvodapedagógus dönti el, hogy kötött vagy kötetlen
formában, mikró, makró csoportban, vagy egy gyermeknek mesél és versel.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
a gyermek nyitott és érdeklődő az irodalom iránt
szívesen mondókázik, versel
önálló mesemondásra, bábozásra, dramatizálásra vállalkozik
ismer lo-l4 mondókát, 6-8 verset, lo-2o mesét
26
tud meséket, történeteket kitalálni, elmondani.
érthetően, folyamatosan kommunikál, gondolatait, érzelmeit bátran kifejezi
közlékeny, tisztán beszél
a tanulás alapját képező szándékos figyelem tartalma, terjedelme az irodalmi
élmények hatására fokozatosan növekszik
4.3. Ének-zene, énekes játékok
A zenei nevelés célja az óvodás gyermekek érdeklődésének felkeltése a zene iránt, valamint a
zene befogadására való képesség kialakítása. Az óvodai zenei nevelés anyaga a népdal,
népzene, népi gyermekdalok, mondókák, kiszámolók és a népi dalos játékok. Ezek az
emberek mindennapjaihoz, szokásaihoz kapcsolódnak. Így a gyermekek a dalok éneklése
közben nem csak a közös éneklés örömét fedezik fel, hanem fejlődik ritmusérzékük, zenei
hallásuk, mozgásuk és ezen kívül megismerkednek a népi tevékenységformákkal,
megtanulnak eligazodni az emberi kapcsolatokban. Éneklés közben új szavakkal ismerkednek
meg, melyek megértését a játékszituáció segíti.
Énekes játékoknak feszültségoldó hatása is van, mert közben dolgozik képzeletük, fejlődik
esztétikai, viselkedési és magatartás kultúrájuk. A hangszerekkel való ismerkedés,
mindennapos használatuk fontos szerepet játszik a zenei készség fejlesztésében. Különleges
izgalmat és élményt jelent a gyerekeknek, mely a muzsikához köti őket, ezt erősíti az óvónő
hangszeres zenéjének tisztelete.
A zenei készségfejlesztés elemei közé soroljuk a tiszta, csengő hangképzést, egyenletes
lüktetést, dallam és ritmusmotívumok visszaadását, tempó, dinamika és hangmagasság
érzékeltetését, éneklését és a zenei hangsúlyok kiemelését.
Az óvónő napközben gyakran énekel népdalokat, melyeknek hangulatfokozó szerepe van.
Ezek kapcsolódhatnak spontán kialakult játékhelyzetekhez, egy- egy speciális mozgáshoz. Az
ünnepek hangulatának előkészítését énekléssel, zenéléssel segíthetjük elő.
A tánc, néptánc az óvodában a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően egyszerű
tánclépéseket, forgásokat jelent. A játékos mozdulatok fejlesztik a gyermek ritmusérzékét és
mozgását. A mindennapi tevékenységekhez, játékokhoz és évszakokhoz kapcsolódó énekeken
kívül a gyermekek megismerkedhetnek olyan dalos játékokkal, amelyek egy-egy jeles naphoz
kapcsolódnak (Lucázás, szüret, pásztorjáték, pünkösdölés, lakodalmas).
27
Az óvónő lehetőséget biztosít a gyermeki improvizációs megnyilvánulásoknak mind
szövegben, mind ritmikus mozgás terén. Szerepjátszás közben a gyermekek érzelmi kötődése
erősödik. Az igazságos döntést és a konfliktusok megelőzését segíti a kiszámolók gyakorlása.
A nemi hovatartozás, fiúk küzdőszellemének, lányok szép mozgásának- kialakulásában fontos
szerepe van a dalos játékoknak. Fegyelmezettséget és a mozgás összerendezettségét a zene
belső lüktetése biztosítja, amely a harmonikus mozgás kialakulását készíti elő.
A zene elősegíti a gyermekek biztonságérzetének erősödését, gátlásaik feloldását, fegyelmük,
közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. A művészet, a kultúra
megismerésének alapját az egyes témákhoz választott ének-zenei anyag adja. A gyermekek
érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva gazdagítja érzelmi életüket. A zenei nevelés során is
figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, olyan zenei anyagot kell biztosítani,
amely felkelti a gyermekek érdeklődését, megszeretteti a zenét, énekeket, zenei ízlésüket
formálja.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
örömmel játsszák az énekes játékokat
egyedül is szívesen énekelnek
élvezettel hallgatják a zeneműveket
felismerik a zenei fogalompárokat
megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és az adott dal, játék ritmusát
hangszereket szívesen használják
tapssal, járással, játékos mozdulatokkal hangsúlyozzák a zene ritmusát
visszaadják az egyszerűbb zenei motívumokat
dallam, ritmus, mozgás összhangjára törekednek
néptáncok, népi játékok segítségével ismerkednek a hagyományokkal
4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
A vizuális tevékenységek során a gyermekeket körülvevő természetes és alkotott környezet
elevenedik meg a különböző technikák alkalmazásával. A tér, szín, forma viszonyának
megláttatásával lehetővé teszi az alkotás örömét, a kreativitást, az önkifejezést a
megvalósítási lehetőségek sokféleségével. E tevékenységek szorosan kapcsolódnak az ének-
zenei és az anyanyelvi neveléshez.
28
Célunk a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, az íráshoz szükséges készségek kialakítása.
Alakuljon kézügyességük és alkotó készségük, esztétikai érzékük. Ismerjék meg a régi
gyermekkori játékkészítő és népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket.
Óvodánkban a manuális tevékenység sokszínű, magában foglalja a különböző technikákat
(montázs, papírdúc, batikolás, festés, mintázás, varrás stb).
Ezek a tevékenységek nagyon fontosak a gyermek személyiségének kiterjesztésében. A
gyermek ábrázoló tevékenységének célja: maga a cselekvés. Az óvónő feladata, hogy
inspirálja a gyerekeket minél több manuális tevékenységre, mindig legyen lehetősége
kreativitásának kibontakoztatására. Az óvónő személyes példája segíti a vizuális készségek
fejlődését. A gyermek saját képzeletére hagyatkozhasson, de bármikor kérhessen útmutatást
az óvónőtől.
A szülők részt vehetnek az ünnepi készülődésben, kaphatnak a gyermekek által készített
ajándékokat, örülhetnek a szépen díszített csoportszobának. Mindezek által értékelhessék a
vizuális nevelés fontosságát.
Előtérbe helyezzük a természetes anyagokat (termések, csuhéj, nád, sás, szőlővessző,
textíliák, fonalak, kagylók), de ezen kívül a hagyományos ábrázolási eszközökből is elegendő
található a csoportokban (színes zsírkréta, gyurma, festék). Ezeket az eszközöket
folyamatosan bővítjük és biztosítjuk a lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy nap folyamán
bármikor elérhetőek legyenek számukra.
Feladatunk, hogy a gyermek újra alkothassa az őt körülvevő tárgyi világot.
Ennek kibontakoztatásához minél több élményre van szüksége. Lehetőséget kell adnunk a
különböző technikák gyakorlására, pontosítására. A fejlődés mozgatórugója az önfejlesztés,
mert a gyermek arra törekszik, hogy minél pontosabbak, életszerűbbek legyenek az alkotásai.
Akkor segítünk, irányítunk, ha a gyermeknek szüksége van rá. Minél több sikerélményhez
juttatjuk, annál inkább motivált lesz az újraalkotásra.
Az óvodai tevékenységi formák mellett a természetes anyagok felhasználásával ismertetjük
meg a gyermekeket a néphagyományokra épülő technikákkal, megvalósítási lehetőségekkel
(csuhéjból babakészítés, karácsonyfadíszek készítése, csutából kuckókészítés, adventi koszorú
készítés, tojásfestés, mézeskalács készítés, tojásfa készítés, varrás, krumpli-nyomat készítés,
terítő készítés, kócfonás).
Az ábrázoláshoz szükséges eszközök elérhető helyen vannak a gyerekek számára, látványuk
önmagukban is motiváló hatásúak. A kevésbé jó vizuális képességű gyermek is önbizalmat
29
szerezhet, ha saját maga választja ki, hogy mit szeretne alkotni. Megerősítő, bátorító
légkörben a gyermek szívesen dolgozik és tevékenységének eredményei személyiségének
fejlődését mutatják.
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:
Arra törekszünk, hogy a gyermekek, mielőtt elkezdik a tevékenységüket, tervezzék meg az
asztalok elrendezését, készítsék elő az eszközöket, vegyék fel a védőruhát.
A tevékenység befejezésével legyen igényük a rendrakásra, a csoport szép, esztétikus
elrendezésére. Lehetőség szerint képkiállításokra, népi díszítőművészeti kiállításokra visszük
a gyerekeket.
A vizuális tevékenységek során formálódik a gyermekek alkotó képzelete, ábrázoló készsége,
önkifejezésmódja, problémamegoldó készsége. Fejlődik a gyermek önbizalma,
finommotorikus készségei, szín, alak, formaészlelése, fantáziája, képszerű gondolkodása.
Nagycsoportos kor végére a gyermek:
ritmikusan ismétlődő sormintát tud alkotni
eszközöket készségszinten kezeli
térlátása kialakult
színhasználata ötletes
emberábrázolása részletes
vizuálisan ki tudja fejezni érzelmeit
technikája nagy részben önálló
képei dinamikusak
4.5. A mozgás
Az óvodáskorú gyermek egyik legalapvetőbb életkori sajátossága a nagyfokú mozgásigény.
Ez kihat élete minden területére. Amennyiben ez az igény nem elégül ki kellőképpen,
általános nyugtalanság, ingerlékenység, dekoncentráltság, esetenként agresszió jelentkezik a
gyermek viselkedésében. Ugyanakkor gyengül az állóképessége, mozgáskoordinációja
lelassul, mozgása szögletessé válik.
A mozgásfejlesztés célja, feladatai:
30
természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása,
mozgáselemek beépítése a szabad mozgások sorába,
egészséges testi fejlesztés lehetőségeinek biztosítása.
a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése
egészséges életvitel kialakítása
testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése
mozgáson keresztül értelmi és szociális képességek kialakítása
A mozgás két területen valósul meg: szabad, spontán mozgás és szervezett testnevelés. Az
eszközök és a tevékenységek kiválasztásánál igazodni kell a gyermekek életkorához,
fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez. A csoportszobák és az óvoda udvara
alkalmat ad a gyermeknek arra, hogy a természetes mozgáskészségeket állandóan gyakorolja.
Úgy alakítjuk a napirendünket, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket
(pl.: mozgásos népi játékok, ugróiskola, kidobós stb.).
A közeli park lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy különböző terepeken kipróbálhassák
ügyességüket, erejüket mindenki saját temperamentumának megfelelő szinten. Megtanulják
az egymáshoz való alkalmazkodás szabályait, az alapvető viselkedési normákat. (egymás
segítése, bíztatása fáramászásnál, patakon átkelésnél stb.).
A szervezett testnevelési foglalkozások életkortól függően heti egy-két alkalommal történnek
a sportcsarnokban, illetve a tornaszobában, vagy az óvoda udvarán. Ezek tartalmát a járás,
futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelés-hordás, egyensúlyozás, mozgásos játékok
alkotják. A gyermekek komplex testi fejlesztéséhez szükséges nagymozgások, finom-
motorika, szem-kéz koordináció fejlesztése. A nagymozgásokat igénylő tevékenységeket
(futás, ugrás, labdajátékok) lehetőleg a szabadban végezzük. A gyerekek számára megfelelő
nehézségi szintű gyakorlatokat kell kiválasztani. A feladatok végrehajtásánál nem a
tökéletességre kell törekedni, hanem a készségek fejlesztésére.
A szervezett mozgásos tevékenységek során figyelünk arra, hogy minél gyakrabban
használjuk az eszközöket, kézi szereket. Így a gyermekek számára a mozgásélmény még
érdekesebbé válik. A szervezésnél fontos a minél kevesebb várakozási idő, lehetőség szerint a
gyermekek folyamatosan mozogjanak.
Kisebb korban elsősorban a nagymozgásokat kell fejleszteni. Középső és nagycsoportban a
finommotorikára, a szem-kéz koordinációra és a tér mozgásos megismerésére kell nagyobb
31
hangsúlyt fektetni. Sok irányváltoztatással járó feladatot tervezünk. (padok játékok
kerülgetése, hullámvonalban történő mozgások, előre - hátra mozgások stb).
Szem-kéz-, szem-láb- koordináció fejlesztéséhez fontosak a labdajátékok, különböző ugrások,
tornaszereken való gyakorlatok, amelyek az egyensúlyérzéket is fejlesztik.
Szorosan ehhez hozzátartozik:
testséma fejlesztés (testrészek ismerete, ezek koordinálása)
percepció fejlesztés (környezeti ingerek érzékelésével az érzékszervek működésének
finomítása,
térpercepcióval a rendelkezésre álló tér megfelelő kihasználása, térirányok
gyakorlása)
verbális fejlesztés, amely az előző két fejlesztési formát tudatosan kíséri (testrészek
megnevezése, ruhadarabok, használati tárgyak megnevezése, ismerete).
Ugyanezek a mozgásformák a napi szabad mozgás-tevékenységben is jelen vannak,
amelyeket az óvónő tudatosan használ fel a gyermekek differenciált fejlesztéséhez. A napi
tevékenységek folyamán számos alkalom kínálkozik a testséma fejlesztésére. A teljes alakos
tükörben megfigyelheti saját magát, mondókákkal, utánzós játékokkal megismeri testrészeit.
Az oldaliság kialakításához különböző játékos, mozgásos feladatokat végeztetünk a
gyermekkel (jobb-bal kéz.) Különböző gyakorlatokat alkalmazunk az egyes testrészek
fejlesztésére, elősegítve ezzel a testfogalmak kialakulását (fej, törzs, karok, lábak stb.).
Ugyanakkor a tapintásos és hallásos észlelés nagymértékben fejleszthető a szembekötősdi,
fogócska játékokkal.
A tornaeszközök folyamatos csoportszobában tartása lehetőséget nyújt a játéktevékenységek
gazdagítására (célba dobás, függeszkedés, labdagurítás, egyensúlyozó játékok, sportos népi
gyermekjátékok stb.). Mindehhez körültekintő szervezés, játékos hangvétel szükséges.
Az óvónő pozitív megerősítést ad a gyermeknek saját mozgásmintájával. A gyermekek
mozgáskedvét tovább fokozzák a szülőkkel töltött mozgásos, játékos napok. Törekszünk arra,
hogy ezeken a napokon minél több szülő vegyen részt, ahol az együttjátszás mozgásöröme
fokozza a gyermekekben az egyes mozgástevékenységek iránti érdeklődést. Bátorítja őket
újabb és újabb kihívások leküzdésére. A mozgásos játékformák segítik kialakítani az
együttműködés készségét, és hozzájárulnak az egészséges versenyszellem kialakulásához,
erősítéséhez.
32
A mozgás örömélmény, általa fejlődik a gyermek értelmi, érzelmi és szociális képessége,
harmonikus mozgása hat gondolkodás-fejlődésére, találékonyságára és kombinatív
képességére.
4.6. A külső világ tevékeny megismerése
A gyermekek különböző szemlélettel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, különböző módon
viszonyulnak a természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek az értékrendnek az alakítása
az óvodapedagógus feladata is.
Az óvónő környezethez, természethez fűződő viszonya, személyisége minta a gyermek és a
szülő számára.
Az óvónő kezdeményezője a családokkal együtt történő munkáknak, ami pozitívan alakítja a
környezetet (pl.: társadalmi munka az udvaron), a környezet esztétikájára törekszik, és erősíti
a hovatartozás érzését a gyermekekben (közös családi-óvodai kirándulások).
A környezet megismertetésénél a természetes anyagokból készült eszközöket tartjuk
fontosnak. Törekszünk arra, hogy a gyermek a valósághű környezetben szerezzen
tapasztalatokat, amelyre lakóhelyünkön sok lehetőség van (erdő, növény- és állatvilág).
A külső világ tevékeny megismerésének célja, feladatai:
a gyerekek pozitív érzelmi viszonyulásának megalapozása a természethez és a
szűkebb lakókörnyezethez,
az élő és élettelen világ felfedeztetése és megszerettetése,
a gyermekek minél több élményt, tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő
miliőből,
alakuljanak ki azok a viselkedési formák, készségek, jártasságok, melyek segítik őket
a mindenkori környezetben eligazodni.
Személyes példaadással, neveléssel buzdítjuk a gyerekeket arra, hogy figyeljenek
környezetük tisztaságára, esztétikájára.
Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, óvó, védő, természetszerető tevékenységünkkel
eljuttatjuk a gyerekeket érzelmileg olyan alapokra, hogy igényükké váljon a
környezetvédelem.
33
Miután falusi óvoda vagyunk, a hagyományőrzés alapvető feladatunk, amit a különböző
tevékenységekben a gyermekek is átélnek. Az ünnepi készülődés, hangulat gazdagítja
érzelemvilágukat.
A gyermekek az ismereteket egy sajátos rendszerben szerzik meg a természeti, emberi, tárgyi
világról, amelyet különböző témakörökre osztottunk. Ezek a témakörök minden évben
visszatérnek, beszoktatástól iskoláskorig folyamatosan bővülnek életkori sajátosságaiknak
megfelelően.
Témakörök:
család, óvodai környezet
foglalkozások
közlekedés
emberi test
napszakok
évszakok
állatok
növények
gyerekek
Az ember és a természet kapcsolatát tevékenységeken keresztül ismerhetik meg a gyermekek,
melyeket beépítünk napirendjükbe. Ezek lehetnek:
az évszakokhoz kapcsolódó megfigyelések
természetjárás (bogyók, termések gyűjtése)
falusi munkák, kerti munkák (palántázás, gereblyézés ismerős családnál,
kukoricaszedés)
állatok mindennapi gondozása (pl. akvárium gondozása és a madarak téli etetése)
környezetmegismerő séták, kirándulások
jeles napokra való felkészülés
a családhoz való tartozás megerősítése (fényképek nézegetése, beszélgetések)
helyes közlekedés megismerése, gyakorlása
folyamatos és alkalomszerű megfigyelések (pl.: évszakok, időjárás, növények)
alakuljon ki a testséma-képük, igazodjanak el térben, időben
34
4.6.1. Környezetvédelem
" A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön"
(indián közmondás)
A következő generációk jövője függ attól, hogy hogyan viszonyulnak a természethez. Ezért
fontos, hogy a gyermekeket a környezet védelmére neveljük. Sokrétű tevékenység során
láthatják munkájuk eredményét, az állatok gondozásával pedig érzelmileg kerülnek közel a
természethez. A sok séta, kirándulás, a természet szépségeinek felismertetése, sok apró
élőlényre való rácsodálkozás, a növények megfigyelése pozitív érzelmeket és sajátos élményt
jelent a gyerekeknek. Ez segít abban, hogy személyiségük kiteljesedjék, és a természetet
később is becsüljék és óvják.
4.6.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései
A megismerő tevékenységek rendszerébe beilleszkedik a matematikai jellegű, játékos
tapasztalatszerző tevékenység. A gyermekek a tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi
jellemzőiről ismereteket szereznek. A matematikai összefüggések szinte minden
tevékenységükben megjelennek. A mi feladatunk az, hogy felkeltsük ezen összefüggések
iránti érdeklődésüket, megértsék, felfedezzék az alapvető ok-okozati összefüggéseket. Ezáltal
a logikus gondolkodás alapjait megteremtsük. Ennek érdekében ösztönözzük a gyermeket a
gondolkodásra. Érdekes probléma helyzeteket teremtünk, ami a gyermek figyelmét felkelti. A
módszer és foglalkoztatási forma megválasztásában az óvónő szabadon dönt arról, hogy a
soron következő témát milyen tevékenységi formában fogja megvalósítani. Természetesen
figyelembe veszi a gyermekek érdeklődési körét, fejlettségét, ismereteit. Nem oldjuk meg a
feladatot helyette, de ha szükséges, rávezetjük a helyes megoldásra.
A gyermekek:
halmazokat képeznek
megismerik a mennyiségeket
35
összehasonlítják a méreteket
sorba rendezik a tárgyakat
tapasztalatokat szereznek síkbeli és térbeli dolgokról
ismerkednek a tükörképpel
gyakorolják a térben és síkban történő játékokat.
Ezek a témakörök minden évben visszatérnek, beszoktatástól iskoláskorig folyamatosan
bővülnek életkori sajátosságaiknak megfelelően.
A külső világ tevékeny megismerésének várható eredményei:
képessé válnak elemi problémák felismerésére és megoldására
fejlődik kommunikációs készségük, emlékezetük, ítélőképességük
felébred bennük a felfedezés tudás öröme
fejlődik emlékezetük, önfegyelmük, akaratuk
tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását
saját születési helyüket és idejüket
ismerik az évszakok és napszakok főbb jellemzőit
ismerik a testüket, testrészeiket
ismerik a környezetükben gyakori növényeket
felismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat
megnevezik a közlekedési eszközöket
elsajátítják az alapvető viselkedési szabályokat
legalább tízig tudnak számlálni
összehasonlításokat végeznek mennyiség, nagyság, szín, forma szerint
ismerik a névutókat, irányokat
bátran tisztán beszélnek, teremtenek kapcsolatokat
kialakul önálló problémamegoldó képességük.
4.7. Óvoda munkajellegű tevékenységei
A gyermekek mindennapi tevékenységéhez hozzátartoznak a munkajellegű tevékenységek,
amelyek az egész óvodai életet átfogják. Ügyelni kell ezeknek a megszervezésénél az
36
életkori sajátosságokra, egyéni fejlettségi szintre, hogy minden gyermek olyan feladatot
kapjon, amely nem megterhelő számára. E tevékenység akkor fejti ki fejlesztő hatását, ha
minden gyermek önként vállalja és örömét leli benne. A munka nem más, mint önként
végzett, játékos tevékenység, mely a tapasztalatszerzésnek, a munkavégzéshez szükséges
képességek, tulajdonságok alakításának fontos eszköze. A gyermeki munka nem kötelező és
sikertelen végrehajtása nem von súlyos következményeket maga után. Egyre több
információhoz, tapasztalathoz jut, megtanulja az eszközök használatát, önbizalma,
biztonságérzete megnő, körvonalazódik önbecsülése, énképe.
Munkajellegű tevékenység az önkiszolgálás, a közösségért végzett tevékenységformák,
naposi munka, állandó és alkalomszerű feladatok.
Az óvónő a munkához való viszonyával példát mutat, ha jókedvű igényesen dolgozik és
megfelelően szervezi tevékenységét.
A gyermekben kialakulnak olyan alapvető készségek, melyek segítik abban, hogy munkáját
elvégezze, megbecsülje saját és mások munkáját, felelősséget érezzen a rábízott feladat
elvégzéséért. A környezetében lévő felnőttek munkavégzése meghatározója későbbi
munkához való viszonyának.
4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
A tanulás olyan folyamatos, spontán és részben utánzásos tevékenység, melyet a változatos
cselekvések gyakorlása közben sajátít el a gyermek. Új ismereteket, készségeket,
jártasságokat szerez, gyarapítja tudását.
A gyermeki tevékenység mozgatója a játékkedv, a mozgásigény, melyek aktivitásra késztetik.
Mindezeket megerősíti a felnőtt elfogadó, segítő, értékelő viselkedése, mely motiváló hatású
akkor, ha sikerélményhez juttatja a gyermeket. Nem verbális módon, hanem egyéni
tapasztalatszerzéssel, logikai és technikai konstrukcióval, szabad akarattal, mesével, verssel,
mondókával, énekkel és mozgással szolgálja legjobban a pedagógus a gyermek fejlődését.
Tudatosan is használja a napi tevékenységeket a spontán, a szervezett és utánzásos tanulásra.
Biztosítja a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségét. A tanulás az egésznapi
óvodai tevékenység folyamán adódó helyzetekben, természetes vagy létrehozott
környezetben, kirándulásokon, az óvoda pedagógusai által kezdeményezett foglalkozásokon
és időkeretben valósul meg. Az óvónő épít a gyermekek kérdéseire és az arra adott
37
válaszokra. Kihasználja a gyermekek érdeklődését a problémafelismerő és megoldó
képességük fejlesztésében.
A tanulás a gyermeki tevékenység velejárója, a tanítás az óvónő részéről céltudatos
tevékenység a tanulási képességek megalapozására. A tevékenységi formákon keresztül
követhetjük a gyermek ismereteinek gyarapodását, készségek, jártasságok kialakulását,
melyekkel fejlődik értelme, intelligenciája.
5. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényeiOktóber hónapban:
Idősek napi ünnepség községi szintű, nagycsoport részvételével
38
December hónapban: Mikulás óvodai keretek között, csoportonként
Karácsonyi készülődés szülők részvételével, csoportonként
Karácsony óvodai keretek között, összevont rendezvény
Február hónapban:
Farsang óvodai keretek között, csoportonként
Télűző mulatság óvodai keretek között, összevont (kiszebáb égetés)
Március hónapban: Március 15-e óvodai keretek között, összevont (emlékmű
látogatás)
Víz világnapja óvodai keretek között, csoportonként
Április hónapban:
Húsvét óvodai keretek között, hagyományőrzés,
csoportonként
Május hónapban: Majális óvodai keretek között, összevont
községi szintű, nagycsoport részvételével
Anyák napja szülőkkel együtt, csoportonként
Kirándulás szülőkkel együtt, csoportonként
Nagycsoportosok búcsúztatása óvodai keretek között, összevont
Ballagás és előkészületei szülőkkel együtt, nagycsoport
Június hónapban:
Gyermeknap, évzáró óvodai keretek között, összevont
Egyéb rendezvényeink:
Gyermekek születésnapja csoportonként, időpontnak megfelelően
Nyílt napok szervezése csoportonként tavaszi hónapokban
39
Szakmai egyesületi rendezvények óvodavezető, óvodapedagógusok
alkalomszerűen
Nevelési értekezletek évente két alkalommal, illetve szükség szerint
óvodapedagógusok,dajkák
pedagógiai asszisztensek
Szakmai kirándulások óvodai dolgozók
Továbbképzések továbbképzési terv szerint
Szülői értekezletek összevont és csoportos , évente két alkalommal
Fogadó órák szülőkkel, csoportonként havi rendszerességgel
Munkatársi értekezletek óvodai dolgozók, évente két alkalommal
Megbeszélések óvónők, dajkák, technikai dolgozók, havonta
6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése.
40
Kiemelt fejlesztési célunk, hogy az iskolakezdés időszakára, a fejlesztési időszak végére
minden gyermek eljusson az elérendő kompetenciák szintjére mind a tevékenységek, a
készségek, a képességek, a magatartásalakítás, az ismeretek és azok alkalmazása szintjén.
Az óvodáskor végére a gyermekek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelés
eredményeként hat-hét éves korra a gyermekek többsége eléri az iskolai élet megkezdéséhez
szükséges fejlettségi szintet, illetve szükség esetén lehetőség van a fejlettség szerinti
beiskolázásra is. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni, differenciált fejlesztését
fejlődésük segítése érdekében fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus segíti. A
beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése csoportban és
egyénileg is történik. A csoportban történő fejlesztéseket az óvodapedagógusok és a
pszichológus, az egyéni, vagy kiscsoportos felzárkóztatást pedig a fejlesztőpedagógus a külön
e célra kialakított szobában végzi. A logopédus a pszichológussal együtt speciális
fejlesztésben részesíti a rászoruló gyermekeket, akiknek a száma sajnos az utóbbi években
megemelkedett.
A kivételes képességű gyermekek differenciált, fejlettségi szintjüknek megfelelő feladatokat
kapnak. Lehetőségük van képességeik kibontakoztatására. Érdeklődésüknek, fejlettségi
szintjüknek megfelelően választhatnak nehézségi fokban is különböző tevékenységi formák
közül.
6.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének
elősegítése, szociális hátrányok kezelése
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében tapasztalataink alapján
kiemelt figyelmet kell fordítanunk az érzelmi nevelésre és a szocializációra. Minden gyermek
első és meghatározó élettere a család, mely átadja kultúráját, szokásait, szabályait, viselkedési
normáit. Ám igen sok családban mindezek a normák igen eltérnek a közösségi életben
elfogadott normáktól, vagy szinte csak minimálisan léteznek. Éppen ezért ezeket a hiányokat
nekünk kell pótolni az óvodában, felhívva a szülők figyelmét ezekre.
Megismertetjük velük az otthon is alkalmazandó közösségi viselkedési formákat, higiéniai
szabályokat, egészségügyi szabályokat, együttélési tendenciákat.
41
A szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon tájékoztatjuk a szülőket az
óvodában folyó munkáról, az óvodai elvárásokról, a közösségi szabályokról, gyermekük
munkájáról, fejlettségi szintjéről.
Az érzelmi nevelés, a szocializáció területén megjelölt feladataink megvalósítása ezeknél a
gyermekeknél fokozottabb odafigyelés igényelnek, valamint többszöri egyeztetést a szülővel,
a családdal.
A kooperatív megismerési, tanulási technikák elsajátítása nagyon fontos. Egymás segítése, az
egymásra utaltság végig kíséri a gyermekeket iskolai életük, valamint később, a
munkavállalás során is. A szociális hátrányokat, amelyekkel a gyerekek az óvodába érkeznek,
nekünk kell leküzdenünk az óvoda keretei között, ránk hárul ez a nehéz feladat.
A családok szerkezete nagymértékben megváltozott. Nagyon sok falunkban is a csonka
család, a munkanélküli szülő, nagyon sokan járnak vidékre dolgozni. A külvilág felé
zárkózottak a családok, nehezen nyílnak meg, anyagi helyzetük nagyon sok esetben válságos.
A gyermekekkel való foglalkozásra nagyon kevés idő jut, a televízió, számítógép veszi át a
szülők szerepét. Mindezek túlzott használata negatívan befolyásolja érzelemvilágukat,
valóságképzetüket, a családi kommunikáció elveszőben van. mindezeket a problémákat nap,
mint nap tapasztaljuk a gyermekek viselkedésében, játékuk, beszélgetések során.
A kooperatív tanulás négy alapelve:
építő egymásrautaltság
egyéni felelősség
egyenlő részvétel
párhuzamos interakciók
Mind a négy feltételnek érvényesülni kell ahhoz, hogy a kooperatív tanulás
megvalósulhasson.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél döntő fontosságú a megfelelő minőségű és
időtartamú óvodáztatás. minden intézményvezetőnek és óvodapedagógusnak fel kell ismernie
azt, hogy nagy mértékben megváltozott szűkebb és tágabb környezetünk, egyre több
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érkezik óvodánkba. mérhetetlenül nagy
a felelősségünk abban, hogy ezeket a gyerekeket felzárkóztassuk, eljuttassuk olyan szintre,
amelyen biztonsággal kezdheti iskolás éveit, elindulhat az életbe. Felelősek vagyunk azért,
hogy a jövő nemzedéke miképpen foglalja el helyét a világban.
42
Nagyon sokszor azonban erőfeszítéseink nem hozzák meg a kellő eredményt, mert az óvoda
kapuján kilépve újra visszakerül a gyermek abba a miliőbe, ahol nem kapja meg a család
megfelelő támogatását. Sok függ attól is, hogy a család mennyire fogékony arra, hogy
változtatnia kell a fennálló helyzeten, az otthoni légkörön. folyamatosan segítjük a szülőket
ebben tanácsadással, otthoni feladatokkal, helyes fejlődési kép felvázolásával. A havonta
tartandó fogadó órákon lehetőség van a személyes problémák megbeszélésére, megoldások
keresésére, tanácsadásra. Amennyiben túlnő az intézményen a probléma a Családsegítő
szolgálat munkatársa jelzés alapján ellátásba veszi a családot és segíti a körülmények
rendeződését.
Kiemelt feladataink:
teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodai nevelés biztosítása
Részben osztott csoportokban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő
arányainak biztosítása
A szülők igényeinek megfelelő nyitva tartás biztosítása segítve munkába állásukat
Az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezmény lehetőség szerinti betartása, különösen:
Minden államnak tiszteletben kell tartania a gyermekek jogait függetlenül a
gyermek vagy családja fajától, színétől, nyelvétől, vallásától és politikai
nézeteitől
minden szervezetnek, tevékenységnek a gyermekek érdekében kell
munkálkodnia, a gyermeknek joga van megkapni a jóléthez szükséges
védelmet és gondolkodást
Minden gyermeknek joga van:
az élethez
a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztatni személyiséget
a szociális biztonsághoz, a szociális juttatásokhoz
az oktatáshoz
az alapfokú oktatásnak mindenki számára kötelezőnek és ingyenesnek
kell lennie
olyan oktatásban részesülnie, amely egyaránt irányul a gyermek
képességeinek fejlesztésére, valamint a béke, barátság, az egyenjogúság
és a természeti környezet iránti tisztelet tanítására
a játékhoz, pihenéshez, a szabadidőhöz, és ahhoz hogy olyan
tevékenységeket végezzen, amit a legjobban kedvel.
43
Az óvodában lehetőség van a csoportos foglalkoztatásra, mely során sok esetben sokkal
hatékonyabb a tanulás és lehetőség van az egyénre szabott, differenciált foglalkoztatásra. A
gyermekeket a feladatok felosztására, az együtt munkálkodásra, egymás figyelembe vételére
neveljük. Vegyék észre a gyengébb képességű társaikat, segítsenek egymásnak a feladatok
megoldásában. Minden kisgyermek felelős a részfeladatok rábízott részének megoldásában.
Maga a részvétel a közös munkában a megismerési folyamat szerves része. A gyermekek
akkor sajátítják el leg hatékonyabban az ismereteket, ha interakcióba lépnek egymással és
magával az ismeret-anyaggal. ahhoz, hogy mindenki egyenlő részben vegyen részt az
elsajátításban a szerepeket és a munkát el kell osztani. A gyerekek így szerepeket, feladatokat
kapnak, és ezzel hozzájárulnak a munka elvégzéséhez.
7. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása,
fejlesztéseIntézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, fejlesztése már több
évtizede folyamatosan megvalósul. Az alapító okiratban a fenntartó által meghatározott
fogyatékossági típusú sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését végezzük. Ezek a
gyermekek részt vesznek a csoport mindennapi életében, bekapcsolódnak a napi
tevékenységekbe, ugyanakkor szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi a
szakvéleményben meghatározott óraszámban a speciális fejlesztésüket. Ez lehet egyéni, vagy
kiscsoportos fejlesztés témától függően. A gyógypedagógus, aki egyben a logopédusunk is
szorosan együtt működik a csoport óvónőivel, valamint a fejlesztő pedagógussal, hiszen
vannak olyan fejlesztési területek, melyeket csoportban sokkal hatékonyabban fejleszthetünk.
A speciális nevelési terveket, foglalkozási terveket a szakértői bizottság által előírtak alapján
a gyógypedagógus készíti el és gondoskodik ezek végrehajtásáról.
A sajátos nevelési igényű gyermek az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a
viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével
küzd, vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem
vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.
44
Alapelvünk:
A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének
elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben
tudjanak beilleszkedni a társadalomba
Harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a
gyermekek között a személyiségük különbözősége
Ezek a gyerekek különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő
gyógypedagógiai ellátásban részesüljenek
Az integrált, a többi gyermek között végzett fejlesztés a legeredményesebb
Gyermekközösségbe csak olyan gyermekek integrálhatók, akik együtt nevelhetők a
többiekkel
Minden rendelkezésünkre álló segítséget adjunk meg a gyermekeknek képességeik,
készségeik kibontakoztatásához, személyiségük fejlődéséhez, ismereteik bővítéséhez
A csoportban dolgozó felnőttek olyan befogadó csoportlégkört alakítsanak ki,
melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetés
lehetőségét
Ezen gyermekek fejlesztésében rövid távú célok megfogalmazása, mely minden
esetben tükrözze a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát, erre épüljön.
Fejlesztés legfontosabb területei:
A kognitív funkciók fejlesztése
Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az
egyensúlyérzék fejlesztése
Manuális készségek, finommotorika fejlesztése
Minimális kontaktus, kooperációs készség, nonverbális és verbális kommunikáció
fejlesztése
Beszédszervek fejlesztése, beszédindítás, beszédmegértés, az aktív és passzív szókincs
bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése
Játéktevékenység kialakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása
szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése
Feladataink:
45
a másságot, a különbözőségeket elfogadó viselkedés és magatartás kialakítása a
gyermekközösségekben, különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség,
segítőkészség, empátiás készségek kialakítása
A sajátos nevelési igényű gyermekek terhelhetőségének figyelembe vétele a sérülés
jellege, súlyossága mértékét tekintve, valamint az adott időben a fizikai állapotnak
megfelelő terhelés
Gyermekekben rejlő kiemelkedő képességet észrevétele, ezek fejlesztése, erősítése
A sérült funkciók tudatos fejlesztése
Önálló cselekvésre ösztönzés szükség szerinti segítség adásával a napirend során
A csoportban és az intézményben dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja,
viselkedése legyen modell értékű és elfogadó a többi óvodahasználó részére is
Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, önképzéseken bővítsék ismereteiket az
adott sajátos nevelési igényű gyermek sérüléseinek, elmaradásainak fejlesztése
érdekében
A gyógypedagógus-pszichológus-logopédos-óvodapedagógus-fejlesztőpedagógus
szoros együttműködése a gyermekek szakszerű, eredményes, hatékony fejlesztése
érdekében
Amennyiben szükséges újabb szakvélemények kérése a szakszolgálatoktól
Speciális fejlesztési tervek kidolgozása a kompetenciák határain belül és ezek
rendszeres értékelése, továbbvitele
az óvodás kor végére legalább a minimális szintet érje el a sajátos nevelési igényű
gyermek is az óvodai nevelés általános célkitűzései közül, alkalmazkodó készsége,
akaratereje, önállóságra törekvése, együttműködő készsége érje el legalább a
minimális szintet
Tárgyi feltételek biztosítása a megfelelő fejlesztési eredmények elérése érdekében
a szülői ház maximális bevonása a fejlesztés területeibe, folyamatos tájékoztatás,
kapcsolattartás, otthoni fejlesztési lehetőségek összeállítása, egyeztetés a szülőkkel,
szakszolgálatokkal
Amennyiben szükséges szociális támogatások felkutatása a gyermekvédelem
kereteiben belül, illetve ezen túlmenően a megfelelő hatóságokkal
A fejlődés várható eredményei:
46
A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába, közösség tagjainak
érzik magukat
Megtalálják helyüket a csoport életében, nem kerülnek perem helyzetbe, társaik
elfogadják őket
Örömmel vesznek részt az óvodai foglalkozásokon, speciális foglalkozásokon
Elfogadják a segítségnyújtást, de erőfeszítéseket tesznek az önálló munkavégzésre,
feladat megoldásra
Érzik megbecsülésüket, nyílttá válnak
Önmagukhoz mérten fejlődési tendenciákat mutatnak az óvodáskor végére
8. Az óvoda kapcsolatrendszere
47
Ahhoz, hogy az óvoda jól működhessen, külső és belső kapcsolatrendszert kell kiépíteni,
olyan kapcsolatrendszert, amelyből merít a gyermek, a család, a nevelőtestület. Szereteten és
elfogadáson alapuló testületi légkört kell teremteni, a közös célért való tenni akarás hozza
össze a dolgozókat. Igényes munkavégzésre sarkall, ezáltal mindenki az óvodai nevelés
részévé válik. A dolgozók kapcsolatrendszere példamutató legyen a szülők és a gyermekek
számára.
Az óvoda-család kapcsolataA gyermekek fejlődése szempontjából egyaránt meghatározó tényező a család és az óvoda. A
mai világban az óvoda családpótló szerepe sajnos megnő. Hároméves kortól iskolába menésig
az óvoda veszi át döntő mértékben a gyermekek személyiségének, egyéniségének fejlesztését,
melyet szervesen ki kell, hogy egészítsen a család és az ottani értékek.
Elfogadó, barátságos kapcsolatot, meleg, őszinte légkört kell kialakítani a pedagógus-szülő,
gyermek-pedagógus között. A szülők igényeit az óvoda lehetőségeihez mérten teljesíteni kell.
Nyitott, segítőkész testület fogadja a szülőket, egyenrangú partnerként kezeljék egymást. A
pedagógiai etikát a legmesszebbmenőkig minden óvodai dolgozónak be kell tartani!
Kapcsolattartás lehetőségei:
évente két alkalommal közös és csoportos szülői értekezletek vendégelőadókkal,
valamint tavasszal a leendő tanító nénivel
szülői közösség működtetése
havonta fogadóórák szervezése
nyílt napok, hetek szervezése, valamint előzetes egyeztetés alapján bármikor
meglátogathatják a szülők a csoportokat
játszódélutánok, közös ünnepi készülődések
nyitott ünnepek szervezése
óvodába lépés előtti családlátogatások, amelyek nyújtsanak a gyermekeknek
maradandó emléket
környezet, óvodaudvar közös szépítése, tisztítása társadalmi munka keretében
szülők javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepének érvényesülése
lehetővé kell tenni a naponkénti rövid, lényegre törő párbeszédet
részletes tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről és azonnali tájékoztatás a felmerülő
problémákról a segítő szándék hangsúlyozásával
48
helyben működő konyha lehetőséget biztosít az allergiás problémákkal küzdő
gyermekek felvételére is
folyamatosan keresni kell a kapcsolattartás bővítésének lehetőségeit
Együttműködés formái:
Együttes tevékenység az óvodakezdés folyamatában:
Az óvodai közösségbelépéskor a beszoktatás alkalmával lehetőséget biztosítunk a
szülőnek, hogy néhány napot együtt tölthessen gyermekével az óvodában,
megismerhessék az intézmény rendjét, szokásokat. így könnyebbé válhat az elválás, a
szülők biztonságban érezhetik gyermekeiket és nem jelent akkora traumát a reggeli
elválás sem a gyermeknek, sem a szülőnek.
Család-látogatások:
A gyermekeket óvodába lépésük előtt a leendő csoportos óvó nénik és dajka néni
meglátogatják otthonukban. Megismerkednek a családdal, lehetőség van a bensőséges,
őszinte beszélgetésre, a gyermek anamnézisének elkészítésére. amennyiben a szülő
nem szeretné a családlátogatást, természetesen eltekintünk tőle.
Szülői beszélgető-kör, fogadóórák:
Közvetlen hangú beszélgetések, melyeken a gyermekkel kapcsolatos nevelési témákat
dolgozunk fel, tapasztalatokat, módszereket fejlesztési ehetőségeket egyeztetünk,
konkrét problémahelyzeteket beszélünk meg.
Nyílt napok:
Bemutató a gyermekek mindennapi életéből, napirendjéből. képet kapnak a szülők a
napi tevékenységekből, ezek egymásra épüléséből. Láthatják gyermekeiket
feladatvégzés közben, játékközben, megfigyelhetik teljesítményét, viselkedési
normáit, a gyermekek egymáshoz, illetve felnőttekhez való viszonyát. A közös játék,
együtt munkálkodás családias jellegű tevékenységekké bővültek az idők folyamán.
Óvoda - fenntartó kapcsolata
Folyamatos, rendszeres és kölcsönös tájékoztatás történik az intézmény munkájáról, illetve az
elvárásokról. A fenntartó szóban és írásban is tájékoztatja az intézményt azokról az
49
elvárásokról, amelyeket megoldását az óvodának kell megtennie, illetve az óvoda a
megvalósult fejlesztésekről, gyermekekkel kapcsolatos döntésekről értesíti az
önkormányzatot, tájékoztatást ad a változásokról.
Óvoda - iskola kapcsolata
A folyamatos együttműködés nélkülözhetetlen. Kölcsönösen nyitottnak kell lennünk egymás
munkája iránt. Nevelőpartneri viszony, amely egymás munkájának megbecsülését,
egyenrangúságot jelent. Biztosítani kell a kölcsönös intézménylátogatás lehetőségét. Egymás
helyi programjának megismerése a nevelési feladatok összehangolása érdekében. Lehetőség
van arra, hogy az alsós pedagógusok ellátogathassanak az óvodai csoportokba. Ezzel is
elősegítve a minél zavartalanabb átmenetet az óvoda és az iskola között. Már hagyománnyá
vált, hogy minden év áprilisában az „Iskolanyitogató” látogatást teszünk, mely alkalmával a
tanító nénik várják a gyerekeket és a szülőket délutáni ismerkedésre, foglalkozásra.
Szeretnénk megkönnyíteni a kisgyermekek számára az iskola kezdést, vidáman, szorongások
nélkül lépjék át az iskola küszöbét.
Az előkészítés és együttműködés formái:
Az óvodapedagógusok és az iskolai pedagógusok kapcsolattartása:
folyamatos kapcsolattartás a nevelőtestületek között, nevelési elvek,
programok megismerése megbeszélése
aktuális témák rendszeres megbeszélése, értékelése
közös továbbképzések szervezése mindenkit érintő és érdeklő témák alapján
differenciált foglalkozást igénylő gyermekek dokumentációjának
megismertetése, nyomon követése, lehetséges továbblépési tendenciák
megvitatása
iskolába készülő gyermekek szakvéleményének, fejlődési naplójának
megtekintése, átértékelése
játékos „ Iskolanyitogató „ napon történő részvétel a leendő elsősökkel együtt
óvónők őszi-tavaszi nyílt napon történő látogatása az iskolában, mely során
figyelemmel kísérhetik a gyerekek fejlődését
leendő első osztályos tanító nénik látogatása a nagycsoportban, foglalkozások
megtekintése, közös játéktevékenységek kezdeményezése
tanítónők látogatása az óvodai nyíltnapokon
50
a leendő elsős tanító néni szülői értekezletet tart az óvodában az elsős
szülőknek, segítséget nyújtva az iskolai program, tanterv, napirend
megismeréséhez, valamint eszközlistát ad az őszi iskolakezdéshez szükséges
felszerelésekről
a tanító néni iskola kezdés előtt családlátogatást tesz a gyermekeknél
Óvoda – Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata Nevelési Tanácsadó
Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a Nevelési Tanácsadóval a részképesség
problémával küzdő gyermekek szakértése, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok lefolytatása
érdekében. Törekszünk a hospitálásos vizsgálati rendszer visszaállítására, hiszen így
kaphattak a tanácsadó munkatársai teljes képet egy-egy gyermek állapotáról, fejlettségi
szintjéről. Előzetes időpont egyeztetés alapján a szülő viszi a vizsgálatra gyermekét és a
szakvéleménnyel tér vissza. Szakvéleményt, vizsgálatot kezdeményezhet a szülő is, de a
tapasztalatok alapján az óvoda kezdeményezésére történnek a vizsgálatok különöse a
beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok gyanújával küzdő gyermekeknél, vagy
pszichés éretlenség gyanúja miatt. A kapott szakvélemény alapján az intézmény
fejlesztőpedagógusa és a csoport óvónői közösen végzik a gyermekek fejlesztését,
felzárkóztatását.
Tankerületi Szakértői Bizottság
Eltérő fejlődésű gyermekek vizsgálata az óvodapedagógusok és a gyermekorvos közös
véleményezése alapján történik. A sajátos nevelési igényű, valamint az iskolába induló,
óvodában tovább már nem maradható gyermekek vizsgálatát végzi, és a speciális
intézményekhez való irányítást kezdeményezi a bizottság. A szakértői véleményben foglaltak
alapján gyógypedagógus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel, akinek a munkáját a négy
órában foglalkoztatott pszichológus segíti.
Logopédiai ellátás
Óvodánkban állandó logopédus van, aki hetente két alkalommal négy-négy órát foglalkozik a
rászoruló gyermekekkel. Minden év elején felméri a beszédhibás gyermekeket, és az
intézményen belül végzi a fejlesztéseket a külön erre a célra kialakított szobában.
51
Logopédusunk egyben a gyógypedagógusunk is és így a helyi szakemberek az óvónőkkel
szoros együttműködésben, egymás munkáját kiegészítve végzik a fejlesztő munkát.
Sajnos egyre több kiejtési problémával, beszédhibával, részképesség problémával küzdő
gyermek érkezik óvodánkba. Szenzomotoros terápiás tornát szerveztünk terapeuta
irányításával heti egy alkalommal a rászoruló gyermekeknek, valamint pedagógiai
programunkba beépítésre került a Kulcsár Mihályné mozgásterápiás fejlesztő tornája, melyet
napi rendszerességgel gyakorolnak minden csoportban a gyermekek.
Óvoda - Egészségügyi szakszolgálatok kapcsolata
A gyermekorvosi szűrővizsgálatok már az orvosi rendelőben történnek éves rendszerességgel.
Évenkénti fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt a gyermekek a falu fogászati
rendelőjében.
Védőnői tisztasági ellenőrzések havonkénti rendszerességgel történnek, valamint rendkívüli
esetben azonnal, telefonhívásra elvégzi a szükséges vizsgálatokat.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat időszakosan tart vizsgálatokat,
ellenőrzéseket mind az óvodai részen, mind pedig a főzőkonyhán. Ezek az ellenőrzések
általában az Állategészségügyi Szakszolgálattal együtt történnek.
Óvoda - Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat kapcsolataA Családsegítő Szolgálattal napi rendszerességgel kapcsolatban vagyunk, hiszen a mai
világban egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy problémáik megoldása messze túl nő
az óvoda keretei fölött. több éves munka eredményeképpen a szülők már bizalommal
fordulnak kapcsolattartónk felé és keresik, kérik segítségét. Részt vesz a szülői
értekezleteken, lehetőségeket tár a z érintettek elé, egyéni fogadó órákon lehetőség van a
teljes titoktartásban történő problémamegoldásra. Kiemelt fontosságú, hogy a rászorulók
minél előbb segítséget kaphassanak. A szolgálat adományokat is gyűjt, és adományokat is ad,
segít eligazodni a törvények útvesztőiben, segít a hivatalos ügyintézésben. minden hónap első
hetében ingyenes ruhabörzét tartanak, ahol gazdát cserélhetnek a kinőtt, megunt ruhadarabok,
felszerelési tárgyak is.
Közalkalmazotti Tanács
A közalkalmazotti tanács véleményét és döntését mindenkor figyelembe kell venni a
pénzügyi, valamint a vitás munkáltatói és munkavállalói kérdésekben.
52
Más szervezetekkel való kapcsolat
Városkörnyéki Óvodavezetők Közösségének már 18 éve tagja óvodánk. Az óvodavezetőkön
keresztül az intézmények dolgozóinak továbbképzési lehetőségeket biztosít az egyesület
elérhető árakon, valamint szaktanácsadók segítik a vezetők munkáját. Lehetőség van a
problémák megbeszélésére, közös megoldások keresésére, ötletek, tapasztalatok, módszerek
átadására intézmények között
Közművelődési intézményekAz óvodás gyermekekkel rendszeresen látogatjuk Székesfehérvár múzeumait,
jellegzetességeit, kirándulások alkalmával ismerkedünk környezetünkkel.
Rendszeresen fogadunk előadókat is az óvodában, hogy ismerkedhessenek a gyermekek az
egyes művészeti, előadói területekkel, újabb és újabb élményhez juttatva őket a kultúra
területén.
Szintén rendszeres kapcsolatot tartunk a helyi könyvtárral, ahová már több kisgyermekünk is
beiratkozott. Megismerkedhetnek a gyermekek a könyvtár helyes használatával, az ottani
viselkedési normákkal, a könyvek elhelyezkedésével, rendszerezésével.
9. Gyermekvédelem az óvodábanAz intézmény gyermekvédelmi tevékenységét a Gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának 17.§-a határozza meg.
53
Minden óvodapedagógus és gyermekvédelmi felelős alapvető feladata:
minden gyermekeket érintő döntésben a gyermekek mindenek felett álló érdekeit kell
figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg
a gyermekek jogait fajra, nemre, vallásra, származásra tekintet, megkülönböztetés
nélkül érvényesíteni kell
a gyermekekről csak személyiségi jogokat nem sértő, meghatározott célból és
kötelezettség teljesítése érdekében szabad csak adatokat kiadni, ezen túlmenően a
szülőt mindenképpen tájékoztatni kell
hátrányos megkülönböztetés nem érheti a gyermeket
a gyermekeknek joga van derűs, szeretetteljes légkörben, biztonságos és egészséges
környezetben, oktatási intézményben nevelkedni
fizikai, lelki erőszakkal szemben a gyermekeket mindenképpen védeni kell
a sajátos nevelési igényű, különleges, differenciált bánásmódot igénylő gyermekekkel
kiemelten kell foglalkozni az óvodapedagógusoknak
Célunk:A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, veszélyeztetettség
kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerinti segítségnyújtás, együttműködés a
különböző intézményekkel és szakemberekkel. Szoros kapcsolatot alakítunk ki a családokkal,
különösen azokkal, akik segítségre szorulnak. Erősítjük a családi nevelés fontosságát,
mindezek mellett tiszteletben tartjuk a családok szuverenitását.
Figyelembe vesszük a migráns, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek
kultúráját, az ehhez kapcsolódó szokásokat. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel
kapcsolatos elveinket maximálisan szem előtt tartva segítjük fejlődésüket, felzárkóztatásukat.
A másság figyelembe vételével a differenciált foglalkoztatás adta lehetőségeket egyénre
szabottan biztosítjuk, valamint a kisgyermekeket bevonjuk a közösség életébe. Elfogadó,
barátságos légkör kialakítására törekszünk, valamint arra, hogy biztonságban érezze magát
minden nehéz sorsú kisgyermek.
9.1.Kompetencia szintek
1. Óvodapedagógusok szintje:
az óvónők szembesülnek először a problémákkal, gyermekek és a szülők jelzéseivel
54
hátrányos, halmozottan hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzet kiszűrése, mielőbbi
óvodába kerülésének elősegítése
kiszűrt gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztés
gyermekeket megillető jogok érvényesülésének biztosítása, szükség esetén védő-óvó
intézkedések megtétele
problémák okainak felderítése, észrevétele, szükség esetén szakemberek értesítése
felzárkóztatás, tehetséggondozás megtervezése, megszervezése, megvalósítása,
gyermek fejlődési naplójában ezek regisztrálása
szülőkkel megfelelő, együttműködő légkör kialakítása
óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése
2. Gyermekvédelmi felelős szintje:
begyűjti az óvodapedagógusoktól az információkat
információk alapján tanácsadás, támogatás lehetőségei
kapcsolattartás kiépítése a gyermek, a család és a családsegítő szolgálat között
év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre
nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, valamint az étkezési
kedvezménybe részesülők nyilvántartásának folyamatos karbantartása
szükség szerint családlátogatások az óvónőkkel
fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák
megbeszélése miatt
csoportokban folyamatos információ gyűjtés, nyomon követése a rendkívüli helyzetbe
került gyermekeknek, családoknak
folyamatos kapcsolattartás a családsegítővel
3. Óvodavezető szintje:
irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát
a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, ennek ellenőrzése
kapcsolatfelvétel az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel
55
gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéseiről, beszámoltatja az
elhangzottakról
évente egy alkalommal értékeli a gyermekvédelmi munkát
a gyermekek sérelme elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint
segítséget nyújt a szakhatóságoknak, családoknak
írásban tájékoztatja szülőket a családsegítő és a gyermekvédelmi felelős személyéről,
elérhetőségéről
segítségére van a szülőknek a problémák megelőzésében és megoldásában
Jelenleg az óvodában nincs kiemelt gyermekvédelmi felelős. A csoportokban az óvónők
látják el ezt a feladatot. Feladatunk a családdal őszinte, barátságos, másság elfogadó, megértő
és segítő szándékú kapcsolat kiépítése. Ezáltal megszüntethetők, felderíthetők azok az okok,
amelyek hátrányosan befolyásolják a gyermekek fejlődését.
Leggyakrabban előforduló okok:
nevelési hiányosságok
erkölcstelen családi környezet
egészségügyi okok
rossz lakáskörülmények
csonka családok
rossz anyagi, szociális körülmények.
Felvilágosítást adnak az óvodapedagógusok a szülőknek a gyermekkel kapcsolatos jogaikról,
kötelességeikről, segítenek eligazodni a hivatalos ügyek intézésében, megoldási lehetőséget
keresnek a kiváltó okok megszüntetéséhez. Amennyiben a feladat túlnő a hatáskörükön,
felveszik a kapcsolatot az önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a problémák
mielőbbi megoldása érdekében.
10. A program alkalmazásának feltételrendszere
10.1. Az óvodában folyó nevelő munka funkcionális szerkezete
56
Óvodavezető
Vezető helyettes Gazdasági ügyintéző
Konyhai dolgozók
Óvodapedagógusok
Nevelőmunkát közvetlenül
segítő dajkák
Közalkalmazotti Tanács
10.2. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes feladatai a menedzsment
szerint
Pedagógiai feladatok:
nevelői munka ellenőrzése, szervezése, koordinálása
57
óvónők szakmai fejlesztése
Tanügy-igazgatási feladatok:
közigazgatás
Általános vezetői feladatok:
az intézmény folyamatos működtetése
egyéni problémák kezelése
Gazdálkodási, műszaki feladatok:
intézmény működtetése
pénzügyi feladatok, költségvetés végrehajtása
Munkáltatói feladatok:
munkajogi feladatok végrehajtása, betartása
Közéleti tevékenységek:
minőségi működtetés
a társadalmi életben való részvétel
az óvoda menedzselése
Önfejlesztés, önképzés, önértékelés:
minőségi munka javítása
a gyakorlati tudás aktivizálása
a kor követelményeinek való megfelelés.
10.3. Óvodapedagógusok feladatai
Az óvodapedagógusoknak maximálisan biztosítani kell a gyermekek alapvető szükségletét, az
érzelmi biztonságot. Nevelő, fejlesztő munkájuk során vegyék figyelembe a gyermekek
58
egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segítsék a hátrányos
helyzetből való felzárkóztatást.
Meg kell ismerniük a gyermekeket és közvetlen környezetüket. Ehhez segítséget nyújt az első
családlátogatás, melyet még az óvodába lépés előtt tesznek meg az óvónők. Ettől kezdve a
szülőkkel rendszeres kapcsolattartást biztosítanak az együttműködés érdekében. Tájékoztatják
egymást a gyermek fejlődéséről, fejlettségéről.
Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi forma, melyben a
gyermek kötetlenül éli meg az óvodapedagógus tudatos és tervszerű nevelő-oktató munkáját.
Ugyanakkor lehetőség van a kötött foglalkoztatási forma alkalmazására is a csoport
fejlettségétől, érdeklődésétől, adott témakörtől függően. Ezek a foglalkoztatási formák az
óvónőktől folyamatos felkészülést, ismeretbővítést, valamint nagyobb szervezési, áttekintési
képességet és nagyfokú kreativitást igényelnek. Figyelni kell azokra a gyermekekre is, akik
távol maradnak a szervezett tevékenységektől, hogy sorozatosan ez ne forduljon elő.
A kötött foglalkoztatási forma alkalmazásakor törekedni kell a felszabadult, oldott légkör
megteremtésére, a régi, merev keretek feloldására.
Mindkét foglalkoztatási formát át kell hatnia a játékosságnak, lehetőséget adva a gyakorlási
lehetőségekre, melyek alkalmával korrigálni lehet a hibásan, vagy hiányosan elsajátított
ismereteket.
A szülő figyelmét fel kell hívni a kiemelkedő képességű gyermekekre is, és feltételeket kell
biztosítani a kiemelkedő képességek kibontakoztatásához. Lehetőséget biztosítanak az
óvodapedagógusok a differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazására.
A fejlesztőmunka hatékonyságát pedagógiai, diagnosztikai eszközökkel ellenőrizzük. A
programunkba beépített Kulcsár Mihályné mozgásterápiás tornájának felmérési rendszerét
alkalmazzuk a gyermekek fejlettségi szintjének felméréséhez. Ezeket a méréseket középső
csoport végén alkalmazzuk. Azért ekkor, hogy legyen még elegendő idő azoknak a
gyermekeknek a felzárkóztatásához, akiknél részképesség problémát tapasztalunk.
Ugyanakkor kiderülnek a felmérés alkalmával azok a problémák is, amelyek további
vizsgálatokat igényelnek. Ilyen esetekben a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői bizottság segíti
munkánkat az általunk beküldött gyermekek vizsgálatával.
A gyermekek fejlődésének nyomon követéséhez egyéni fejlődési naplót vezetünk. Ez a napló
végig kíséri a gyermekeket egész óvodai életükön keresztül óvodába kerüléstől egészen az
iskolába menetelig.
Ennek főbb részei:
59
család szociokulturális jellemzői
gyermek korai fejlődésére jellemző adatok
egyes képességi, készségi területeken történő fejlődés
gondozási, értelmi, érzelmi szocializációs fejlődés
mozgásfejlesztés (testséma, térbeli viszonyok, finommotorika)
nyelvi kifejezőkészség, érettség.
Ehhez hozzájárul egy megfigyelési szempontsor, amely segíti az átfogó elemzést. Mindezeket
az óvodapedagógus a gyermek egésznapi tevékenysége során játékosan mérheti, illetve
vannak olyan pontok, ahol egyéni mérésekre van szükség.
A gyermekek többsége az óvodai nevelő-oktató munka eredményeként eljut arra a fejlettségi
szintre, hogy biztonságosan elkezdhesse iskolai tanulmányait.
10.4. Programellenőrzés, értékelés
Az óvodavezető feladata a program átfogó ellenőrzése, értékelése, a munkatervben rögzítettek
szerint.
A nevelőtestület minden hónap elején megbeszéléseken értékeli az eltelt időszakot, egyeztetik
a következő hónap, évszak teendőit, ha kell módosításokat alkalmaznak. Segítik egymás
munkáját azzal, hogy a program gyakorlati megvalósításához ötleteket adnak, megbeszélik
tapasztalataikat, segítenek az adódó problémák megoldásában.
Az ellenőrzésnek mindig rendszeresnek kell lennie, értékelve az eltelt időszakot, a
továbblépés lehetőségeit fontossági sorrendbe állítva. A program lehetőséget biztosít arra,
hogy a helyi adottságoknak megfelelően bővítsük, továbbfejlesszük. A gyakorlati
megvalósítás szemléletbeli változást is jelenthet az óvodapedagógusok számára.
10.5. Az óvoda szakmai dokumentumainak egymásra épülése
Óvodai nevelés országos alapprogramja
60
Óvoda helyi nevelési programja
Óvoda éves működési és munkaterve
Gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési programja
Egyéni fejlődés - fejlesztés dokumentumai
Ellenőrzés, értékelés
10.6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Az óvodáskor végére, 6-7 éves korra minden gyermek eléri az iskolai élet megkezdéséhez
szükséges szintet. Mindez köszönhető a gyermek belső érési folyamatának, a családi és az
óvodai nevelés eredményességének. Adódnak olyan esetek, amikor valamilyen oknál fogva
egy-egy gyermek nem éri el a megfelelő szintet, de lehetősége van szakvéleménnyel még egy
évig óvodában maradnia.
Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak.
Testi változások: megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás, teherbírása megnövekedik,
mozgása összerendezett lesz, fejlettebb lesz a mozgáskoordinációja, finommotorikája
szándékosan képes kielégíteni testi szükségleteit, irányítja mozgását, viselkedését
Lelki változások:
61
nyitott, érdeklődő lesz,életkorának megfelelő pszichomotoros képességekkel
rendelkezik, megjelenik a szándékos bevésés, felidézés,megjelenik a tanulás alapját
képező szándékos figyelem, folyamatosan növekszik tartalma, terjedelme,elemi,
fogalmi gondolkodása kialakulóban van, szituációknak megfelelő verbális és
viselkedési megnyilvánulásai vannak, érzéseit, gondolatait szóban, képben meg tudja
jeleníteni
Szociális változások:
egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
illeszkedik családja és az óvodai közösség szokásaihoz, képes a
kapcsolatteremtésre,együttműködésre a felnőttekkel, gyermekekkel egyaránt,részt
vesz a közös tevékenységekben, igénye van egyéni tapasztalatok szerzésére,
feladattudata kialakulóban van, egyre jobban megérti a feladatokat, egyre
eredményesebben végzi ezeket.
A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai alkalmasságát a szakértői bizottság állapítja meg.
Ezeknél a gyermekeknél speciális szakemberek segítségével érhető el ez a szint. Ezeknek az
eredményeknek az elérését igen sokrétű differenciált fejlesztés, felzárkóztatás előzi meg.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai azok, amelyeket a
befogadó intézmény elvár az oda kerülő gyermekektől.
10.7. Az óvodába lépés feltételei
Az óvodai beiratkozás szabályit a Köznevelési törvény, valamint A nevelési-oktatási
intézmények működéséről szóló EMMI rendelet és ezek végrehajtási rendelkezései
szabályozzák. Óvodánkba az elmúlt években minden jelentkező kisgyermeket felvettünk. A
településen nincs bölcsőde, családi napközi, ezért fontos szerepet kap az óvodai elhelyezés a
munkába álló szülők részéről. Már két és fél éves korban is hozhatják gyermekeiket,
amennyiben hat hónapon belül betöltik a harmadik életévüket. A tapasztalatok szerint a
szobatiszta, vagy részben szobatiszta gyermekeket hozzák óvodába, mert a szülő
munkahelymegtartása szükségessé teszi a mielőbbi munkába állást.
A beiratkozást az önkormányzat engedélyével minden év májusának első hetében szervezzük,
de lehetőség van év közbeni beiratkozásra is megfelelő indokkal.
Beiratkozásnál szükséges dokumentumok:
a gyermek és a szülő személyi okmányai
62
gyermek születési anyakönyvi kivonata
gyermek TAJ kártyája
oltási kiskönyv
orvosi igazolás közösségbe menésről
valamint amennyiben egészségügyi probléma van, erről orvosi állásfoglalás, mely
tartalmazza az óvodai elhelyezés lehetőségét, módját
Az óvodai elhelyezésről az intézmény vezetője dönt. túl jelentkezés esetén bizottság
segítségét kérik.
11. Összegzés
Az intézmény 2004-ben elfogadott helyi programjának átértékelését a személyi, tárgyi
változások, az új törvényi előírások tették szükségessé. Az intézményi minőségirányítási
program megszüntetésével a helyi nevelési programmal egységes szerkezetbe foglalva
készítettük el a programmódosítást.
63
Az új program alapvető célja a továbbiakban is a gyermekek sokoldalú, harmonikus
fejlesztése az egyéni adottságok, fejlődési ütem figyelembevételével, valamint a gyermekek
felkészítése a zökkenőmentes iskolakezdésre. A nevelői létszám kedvező alakulása, valamint
a pedagógiai asszisztensekkel történő létszámbővítés lehetőséget ad arra, hogy nevelői
munkánkat kibővítsük. Több időt tudunk fordítani az egyéni fejlesztésekre, a pszichológus
alkalmazásával nagyobb eséllyel kezelhetjük az emocionális, neurológiai problémákkal küzdő
gyermekeket, több oldalról megtámogathatjuk a differenciált fejlesztésben részt vevő
gyermekeket.
Az óvoda épületében négy csoportszoba található, de ezekből csak kettő mérete felel meg
gyermekelhelyezés szempontjából a törvény által előirt méreteknek. Éppen ezért a
későbbiekben tervezzük az óvoda átépítését oly módon, hogy a csoportszobák méretei, a
kiszolgáló helyiségek száma megfeleljen a törvényben előírtaknak. Szeretnénk egy
tornaszobát is, hogy nagyobb eseményeknek is helyet tudjunk biztosítani, valamint ha az
időjárás nem engedi a csarnokba történő kimenetelt, vagy az udvari szabadtéri testnevelést,
akkor lehetőségünk legyen ezt helyben megoldani.
Igen nagy hangsúlyt fektetünk a szabad levegőn történő mozgás, a játékon keresztül történő
komplex fejlesztés minél sokrétűbb alkalmazására.
Az intézmény helyi programjának megvalósításához külön eszközbeszerzésre, költségekre
nincs szükség, minimális anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor az Oktatási Minisztérium
rendeletében foglaltak szerint a jogszabály előírja az óvodák számára kötelező minimális
eszköznormát és felszereléseket. Ezekből óvodánkban olyan dolgok hiányoznak, melyek csak
átépítéssel, strukturális módosításokkal valósíthatók meg. Ehhez azonban pályázatra,
önkormányzati támogatásra van szükség.
Önálló főzőkonyhával működő intézmény vagyunk, ahol az óvodás gyermekek étkezésén
felül az iskolások, a szociális étkezők, az önkormányzati alkalmazottak étkeztetését is
biztosítjuk. Régóta működő konyháról van szó, ahol sajnos az eszközök, berendezések egy
része már cserére, felújításra szorul. Ahhoz, hogy az egészséges életmódra nevelést tovább
bővíthessük, az étkezéseket minél változatosabbá tegyük szükséges mindezek cseréje. Ezt is
azonban csak pályázattal, illetve önkormányzati segítséggel tudjuk megvalósítani.
Ezért igyekszünk megragadni minden olyan lehetőséget (pályázatok, társadalmi munka,
felajánlások), mellyel ezen feladatok megvalósítását mielőbb lehetővé tehetjük. Ugyanakkor
az óvodában folyó nevelő-oktató munkának zavartalanul, minden gyermek igényének
megfelelően, a lehetőségekhez mérten a legmagasabb szinten kell történnie. A meglévő
64
hiányok miatt a gyermekek semmiféle hátrányt nem szenvedhetnek. Mindezeket az
óvodapedagógusoknak és a technikai dolgozóknak egyaránt biztosítani kell.
65