3
Csak egyéni használatra Az erő – Newton I., II. és III. törvénye Isaac Newton, angol fizikus nevéhez fűződik a többek között a binomiális tétel, a differenciál- és integrálszámítás alapjai és a fénnyel és a gravitációval kapcsolatos alapgondolatok. Azzal vált a fizika egyik legjelentősebb alakjává, hogy az őt megelőző fizikusok gondolatait rendszerbe foglalta, kiegészítette, és általánossá tette.”A természetfilozófia matematikai alapelvei” című művében Newton először a tömeg, a lendület, a tehetetlenség fogalmát definiálta, majd ezt a gondolatsort a mozgás alaptörvényeinek megfogalmazásával folytatta. Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség a testek legfontosabb, elidegeníthetetlenebb tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. ‘Egy test mindaddig megőrzi nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy másik test ennek megváltoztatására rá nem kényszeríti.’A tehetetlenség mértéke a tömeg. Jele: m, mértékegysége: kg. Két test kölcsönhatása közben létrejött sebességváltozás fordítottan arányos a testek tömegével: m2=(m1*v1)/v2 Newton II. törvénye – a dinamika alaptörvénye Az azonos mozgó testeknek is lehet eltérő a mozgásállapota. A testek mozgásállapotát dinamikai szempontból jellemző mennyiséget lendületnek, impulzusnak nevezzük. Bármely két test mechanikai kölcsönhatása során bekövetkező sebességváltozások fordítottan arányosak a test tömegével. Tehát tömegük és sebesség változásuk szorzata egyenlő. m1*v1=m2*v2. Az m*v szorzat az m tömegű és v sebességű test mozgás állapotát jellemzi dinamikai szempontból, ezt a szorzatut nevezzük lendületnek. Jele: I, mértékegysége: kg*m/s. A lendület vektormennyiség, iránya mindig megegyezik a pillanatnyi sebesség irányával, tehát a test mozgásának mindenkori irányával. http://erettsegi.com - 1 / 3 - 28.12.2014

1. Newton Törvényei

Embed Size (px)

DESCRIPTION

newton törvényei

Citation preview

Page 1: 1. Newton Törvényei

Csak egyéni használatra

Az erő – Newton I., II. és III. törvényeIsaac Newton, angol fizikus nevéhez fűződik a többek között a binomiális tétel, adifferenciál- és integrálszámítás alapjai és a fénnyel és a gravitációval kapcsolatosalapgondolatok. Azzal vált a fizika egyik legjelentősebb alakjává, hogy az őt megelőzőfizikusok gondolatait rendszerbe foglalta, kiegészítette, és általánossá tette.”Atermészetfilozófia matematikai alapelvei” című művében Newton először a tömeg, alendület, a tehetetlenség fogalmát definiálta, majd ezt a gondolatsort a mozgásalaptörvényeinek megfogalmazásával folytatta.

Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye

A tehetetlenség a testek legfontosabb, elidegeníthetetlenebb tulajdonsága. Annak atestnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét.‘Egy test mindaddig megőrzi nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletesmozgását, amíg egy másik test ennek megváltoztatására rá nem kényszeríti.’Atehetetlenség mértéke a tömeg. Jele: m, mértékegysége: kg. Két test kölcsönhatásaközben létrejött sebességváltozás fordítottan arányos a testek tömegével:m2=(m1*v1)/v2

Newton II. törvénye – a dinamika alaptörvénye

Az azonos mozgó testeknek is lehet eltérő a mozgásállapota. A testek mozgásállapotátdinamikai szempontból jellemző mennyiséget lendületnek, impulzusnak nevezzük.Bármely két test mechanikai kölcsönhatása során bekövetkező sebességváltozásokfordítottan arányosak a test tömegével. Tehát tömegük és sebesség változásukszorzata egyenlő. m1*v1=m2*v2. Az m*v szorzat az m tömegű és v sebességű testmozgás állapotát jellemzi dinamikai szempontból, ezt a szorzatut nevezzüklendületnek. Jele: I, mértékegysége: kg*m/s. A lendület vektormennyiség, irányamindig megegyezik a pillanatnyi sebesség irányával, tehát a test mozgásánakmindenkori irányával.

http://erettsegi.com - 1 / 3 - 28.12.2014

Page 2: 1. Newton Törvényei

Csak egyéni használatra

Azt az anyagi rendszert, amiben a testekre nem hat a környezetük, zárt rendszernektekintjük. Zárt rendszert alkotó testek állapotváltozásánál , csak a rendszerbeli testekegymásra gyakorolt hatását kell figyelni. A megmaradási tételek csak zártrendszerekre alkalmazhatóak. Ilyen a lendületmegmaradás törvénye is: zárt rendszertalkotó testek lendületváltozásának összege nulla, tehát a zárt rendszer lendületeállandó.

A mozgásállapot változtató hatást erőhatásnak, mennyiségi jellemzőjét pedig erőneknevezzük. Jele: F. Az erőhatásnak fontos jellemzője az iránya is, ezért az erővektormennyiség. A lendületváltozás csak az erőtől és annak időtartamától függ. Az azerőhatás a nagyobb, amelyik ugyanazon a testen ugyanannyi idő alatt nagyobblendületváltozást hoz létre, vagy ugyanakkora lendületváltoztatáshoz kevesebb időrevan szüksége. F=I/t. Az erő mértékegysége: N (newton). Az F=(m*v)/t képletátrendezhető F*t=m*v formába. F*t az erőhatásra jellemző és erőlökésnek nevezzük.Az m*v lendületváltozás az erőlökés következménye

Az erő nem csak a lendületváltozás sebességeként számolható ki .F=I*t=(m*v)/t=m*(v/t)=m*a. Ezt nevezik a dinamika II. alaptörvényének.

‘A változatlan tömegű testet gyorsító erő nagysága a test gyorsulásának és atömegének a szorzata F=m*a’

Newton III. törvénye – a hatás-ellenhatás törvénye

Amikor egy test erőhatás gyakorol egy testre, akkor az a test is gyakorol az első testreerőhatást. A két test kölcsönhatásánál fellépő egyik erőt, erőnek a másikat ellenerőneknevezzük.’Két test esetén ugyanabban a kölcsönhatásban fellépő két erő egyenlőnagyságú, közös hatásvonalú, ellentétes irányú, egyik az egyik testre, a másik a másiktestre hat.’

Egy testet egyszerre több erőhatás is érheti, ezek az erőhatások helyettesíthetőek egydarab erővel amelynek ugyanaz a következménye. Ezt az erőt eredő erőnek nevezzük.

Erők fajtái: G, S(t), S, F(r)Erőtörvények: F = μ * F(ny)G = m*gF(r) = -D * ∆lF(g) = γ*m(1)*m(2) / r^2

http://erettsegi.com - 2 / 3 - 28.12.2014

Page 3: 1. Newton Törvényei

Csak egyéni használatra

http://erettsegi.com/tetelek/fizika/az-ero-newton-i-ii-es-iii-torvenye/http://erettsegi.com - 3 / 3 - 28.12.2014